Eljárás : 2013/2181(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0127/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0127/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 12/03/2014 - 8.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0211

JELENTÉS     
PDF 173kWORD 112k
18.2.2014
PE 521.738v02-00 A7-0127/2014

az európai gasztronómiai örökségről: kulturális és oktatási szempontok

(2013/2181(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Santiago Fisas Ayxela

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai gasztronómiai örökségről: kulturális és oktatási szempontok

(2013/2181(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0040) szóló, 2011. július 6-án második olvasatban elfogadott álláspontjára(1),

–   tekintettel az UNESCO táplálkozásról szóló 2002-es jelentésére,

–   tekintettel a WHO „Élelmiszer- és táplálkozáspolitika az iskolák számára” (Food and Nutrition Policy for Schools) című jelentésére,

–   tekintettel a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló, 2007. május 30-i bizottsági fehér könyvre (COM(2007)0279),

–   tekintettel „a táplálkozás és a nem fertőző betegségek az Egészség 2020 stratégia összefüggésében” tárgyban 2013. július 4–5-én Bécsben megtartott WHO európai miniszteri konferencia következtetéseire,

–   tekintettel a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló 2003. október 17-i UNESCO-egyezményre,

–   tekintettel arra, hogy a mediterrán étrendet 2010. november 16-én, illetve 2013. december 4-én felvették az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listájára,

–   tekintettel arra, hogy a francia ünnepi étkezést felvették az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listájára (5.COM 6.14. határozat),

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A7-0127/2014),

Oktatási szempontok

A. mivel a táplálkozás és a környezet – és ezért a mezőgazdasági termelés, a halászat és az állattenyésztés is – meghatározza a lakosság mind jelenlegi, mind jövőbeli egészségi állapotát és jólétét;

B.  mivel az „Egészség az iskolákban” elnevezésű globális kezdeményezésében a WHO úgy véli, hogy az oktatási intézmények jelentős helyszínei az egészséggel, a táplálkozással, az étkezéssel és a gasztronómiával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésének;

C. mivel a nem megfelelő táplálkozásnak drámai következményei lehetnek; mivel a WHO 2013. júliusi európai miniszteri konferenciáján az európai egészségügyi miniszterek összehangolt fellépést sürgettek „az elhízás és a nem megfelelő táplálkozás elleni küzdelem érdekében”, amelyek számos nem fertőző betegséget, például szívbetegségeket, cukorbetegséget vagy rákot idéznek elő;

D. mivel a testről és a táplálkozásról társadalmilag kialakult sztereotípiák olyan súlyos táplálkozási és pszichés zavarokat idézhet elő, mint az anorexia vagy a bulimia; mivel ennek következtében fontos foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, különösen a serdülőkorúak körében;

E.  mivel az Európai Élelmiszer-információs Tanács (EUFIC) szerint 2006-ban Európában körülbelül 33 millió ember volt kitéve a hiányos táplálkozás kockázatának; mivel a helyzet a válság kezdete óta még súlyosabbá vált;

F.  mivel a gyermekkor meghatározó időszak az egészségtudatos magatartásra és az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretekre nevelésben, és az iskola az egyik olyan helyszín, ahol az egészségtudatos magatartásformák hosszú távú kialakítása szempontjából az új nemzedékek számára hatékony tevékenységek végezhetők;

G. mivel az oktatási intézmények rendelkeznek olyan hellyel és eszközökkel, amelyek hozzájárulhatnak mind az élelmiszerek megismertetéséhez és kezeléséhez, mind a táplálkozási szokások kialakításához, amelyek a rendszeres és irányított testmozgással együtt lehetővé teszik az egészséges életmódot;

H. mivel a tájékoztatás, az oktatás és a figyelemfelkeltés a tagállamokat az alkoholfogyasztás káros hatásainak csökkentésében támogató uniós stratégia (COM(2006)0625) részét képezi, és mivel e stratégia megvizsgálja a megfelelő alkoholfogyasztási szokásokat; mivel a Tanács 2001. június 5-én a fiatalok, különösen a gyermekek és serdülők alkoholfogyasztására vonatkozó ajánlást adott ki, amelyben támogatja az oktatással kapcsolatos több ágazatot átívelő megközelítést;

I.   mivel az Európai Táplálkozási Alapítványok Hálózata (European Nutrition Foundations Network, ENF) által a „Táplálkozás az európai iskolákban: az alapítványok szerepe” címmel szervezett találkozó megállapította a táplálkozás – és annak mindkét dimenziója, a táplálékbevitel és a gasztronómia – iskolai tananyagba történő beépítésének szükségességét és a résztvevők egyhangúlag megállapodtak abban, hogy ezt az igényt továbbítják az olyan intézményeknek, mint Európai Parlament és a Bizottság;

J.   mivel különböző belső szerveken keresztül több ország támogatta a mediterrán étrend felvételét az emberiség szellemi kulturális örökségének UNESCO-listájára, ami valójában az egészséges életmódot biztosító bizonyos magatartási normák népszerűsítését és kialakítását jelenti egy olyan átfogó szemlélet jegyében, amely figyelembe veszi az oktatási, étkezési, iskolai, családi, táplálkozási, területi, tájképi stb. szempontokat;

K. mivel a mediterrán étrend a táplálkozási szokások és az életmód kiegyensúlyozott és egészséges kombinációját kínálja, amely közvetlenül hozzájárul a krónikus betegségek megelőzéséhez és az egészségfejlesztéshez az iskolai és a családi életben egyaránt;

L.  mivel az „Élelmiszer az iskolákban” (Food at Schools) európai programok célja annak biztosítása, hogy az iskolai menzákon kínált ételek tartalmazzák a jó minőségű és kiegyensúlyozott táplálkozás valamennyi szükséges összetevőjét; mivel a tágabb értelemben vett, többek között a táplálkozás területét is magában foglaló oktatás a kiegyensúlyozott étrenden alapuló egészséges életmód megszilárdítását szolgálja a tanulók körében;

M. mivel a táplálkozással kapcsolatos komoly oktatás az élelmiszerek közötti kölcsönhatásról, az élelmiszer-fenntarthatóságról és bolygónk egészségi állapotáról is tájékoztatást nyújt a polgárok számára;

N. mivel számos esetben előfordul, hogy az iskolai menzák és az élelmiszerek áremelkedése egyes családokat és különösen a gyermekeket meggátolja abban, hogy kiegyensúlyozott és jó minőségű táplálékhoz jussanak;

O. mivel a média és a reklámok hatással vannak a lakosság fogyasztási szokásaira;

P.  mivel továbbá ahhoz, hogy a felhasznált termékekről és azok alapvető és ízbeli minőségéről pontos ismeretekkel rendelkezzünk, alapvető fontosságú, hogy a termékek összetételére és eredetére vonatkozóan megfelelő és minden fogyasztó számára érthető címkézési rendszereket alakítsunk ki;

Q. mivel a gasztronómiai ágazat munkavállalóinak képzése hozzájárul az európai konyhaművészet továbbadásához, népszerűsítéséhez, megőrzéséhez és fejlődéséhez;

Kulturális szempontok

R.  mivel a gasztronómia azon ismeretek, tapasztalatok, művészi és kézműves tevékenységek összessége, amelyek lehetővé teszik az egészséges és örömteli táplálkozást;

S.  mivel a gasztronómia identitásunk része és Európa, valamint a tagállamok kulturális örökségének egyik alapvető eleme;

T.  mivel az Unió támogatta az agrár-élelmiszeripari földrajzi jelzések, eredetmegjelölések és hagyományos különleges termékek meghatározását, védelmét és nemzetközi oltalmát;

U. mivel a gasztronómia nem csupán a táplálék elkészítésének kiváltságos művészete, hanem egyfajta elköteleződés az általa felhasznált alapanyagok értékének, azok minőségének és az élelmiszer-feldolgozás minden szakaszában szükséges kiválóság elismerése mellett, amely az állatok és a természet tiszteletben tartását is magában foglalja;

V. mivel a gasztronómia szorosan kapcsolódik a különböző európai térségek mezőgazdaságához és azok helyi termékeihez;

W. mivel fontos a helyi és regionális gasztronómiával kapcsolatos hagyományok és szokások megőrzése és az európai gasztronómia fejlődésének ösztönzése;

X. mivel a gasztronómia az ember egyik legfontosabb kulturális megnyilvánulása, és a gasztronómia kifejezés alatt nemcsak a konyhaművészet értendő, hanem a különböző térségek és társadalmi rétegek gasztronómiai megnyilvánulásai is, beleértve a hagyományos helyi konyhát;

Y. mivel a kulináris és kulturális örökségünk részét képező hagyományos konyha továbbélését gyakran veszélyezteti az egységessé váló ételek elterjedése;

Z.  mivel az európai gasztronómia minősége, hírneve és sokszínűsége minőségi és megfelelő mennyiségű európai élelmiszertermelést tesz szükségessé;

Aa. mivel a gasztronómia a táplálkozás különböző szempontjaival azonosítható, és mivel három alappillére az egészség, az étkezési szokások és az öröm; mivel a konyhaművészet számos országban a társasági élet fontos aspektusa és hozzájárul ahhoz, hogy összehozza az embereket; mivel továbbá a különböző gasztronómiai kultúrák hozzájárulnak a különböző kultúrák cseréjéhez és megosztásához; mivel a társasági és családi kapcsolatokra is pozitív hatással van;

Ab. mivel nagy jelentőségű az, hogy az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének részeként ismerte el a mediterrán étrendet, mert úgy véli, hogy az a mezőgazdasági terményekhez, a halászathoz és az állattenyésztéshez, valamint az élelmiszerek tartósításának, feldolgozásának, elkészítésének, megosztásának és elfogyasztásának módjához kapcsolódó ismeretek, szakértelem, gyakorlatok, szertartások, hagyományok és szimbólumok összességét foglalja magában;

Ac. mivel az európai népek étkezési szokásai gazdag társadalmi-kulturális hagyatékot jelentenek, amelyet kötelességünk továbbadni az elkövetkező nemzedékeknek, és mivel az iskolák – a családokkal együtt – ezen ismeretek elsajátításának ideális helyszínei;

Ad. mivel a gasztronómia fokozatosan az idegenforgalom egyik legfontosabb vonzerejévé válik, és mivel az idegenforgalom/gasztronómia/táplálkozás kölcsönhatása igen kedvező hatással van a turizmus népszerűsítésére;

Ae. mivel a jövő nemzedékeknek fontos átadni régiójuk gasztronómiai kincseit és még általánosabban az európai gasztronómiát;

Af. mivel a gasztronómia hozzájárul a különböző régiók örökségének népszerűsítéséhez;

Ag. mivel egyrészt a gasztronómiai örökség megőrzése, másrészt a termelők méltányos javadalmazásának és e termékek lehető legszélesebb körű elérhetőségének biztosítása érdekében alapvető fontosságú a helyi és regionális termékek népszerűsítése;

Ah. mivel a gasztronómia kulturális és gazdasági kincsek forrása az Unió régiói számára;

Ai. mivel az európai örökséget anyagi és szellemi javak összessége alkotja, és mivel a gasztronómia és a táplálkozás esetében ehhez az örökséghez az a térség és táj is hozzátartozik, ahonnan a fogyasztásra szánt termékek származnak;

Aj. mivel az európai gasztronómia fennmaradása, sokszínűsége és kulturális gazdagsága a minőségi helyi termelésen nyugszik;

Oktatási szempontok

1.  kéri a tagállamokat, hogy az iskolai oktatásba már a kisgyermekkortól kezdődően vegyék fel az étkezéssel, az egészséges táplálkozással és az étkezési szokásokkal kapcsolatos – és a történelmi, területi és kulturális, valamint tapasztalati kérdésekre is kiterjedő – ismereteket és érzékszervi megismertetést, ami hozzájárulna a lakosság egészségi állapotának és jólétének, az élelmiszerek minőségének és a környezet tiszteletben tartásának javításához; üdvözli, hogy egyes tagállamok kísérletet tettek arra, hogy az iskolákban – többek között nagy szakácsmesterekkel együttműködve – gasztronómiai oktatási programokat vezessenek be; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egészséges táplálkozásra való oktatást összekapcsolják a sztereotípiák elleni küzdelemmel, amelyek olyan súlyos táplálkozási és pszichés zavarokat idézhetnek elő, mint az anorexia vagy a bulimia;

2.  hasonlóképpen hangsúlyozza, hogy az elhízás és a nem megfelelő táplálkozás elleni küzdelem érdekében végre kell hajtani a WHO ajánlásait; riasztónak tartja a nem megfelelő táplálkozás problémáját Európában és azt, hogy az a válság kezdete óta súlyosabbá vált, és sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az egészséges táplálkozás mindenki számára elérhető alternatíva legyen, többek között azzal, hogy minőségi és mindenki számára elérhető iskolai vagy önkormányzati menzákat biztosítanak;

3.  szükségesnek tartja, hogy az iskolai tantervekben ezenkívül szerepeljenek az étkezési kultúrával, többek között a helyi étkezési kultúrával, az élelmiszerek készítési, előállítási, tartósítási és forgalmazási folyamatával, továbbá társadalmi-kulturális hatásaikkal és a fogyasztók jogaival kapcsolatos információk; javasolja a tagállamoknak, hogy oktatási programjaikba illesszenek be az érzékszervek, különösen az ízlelés fejlesztésére irányuló műhelyprogramokat, amelyek összekapcsolják az élelmiszerek fogyasztásának előnyeit, valamint a regionális és nemzeti gasztronómiai örökséggel kapcsolatos ismereteket;

4.  emlékeztet rá, hogy bizonyos országokban a táplálkozás már most is az iskolai tanterv része, míg más országokban ez nem kötelező, és azt különféle erőforrások igénybevételével, például önkormányzati vagy magánvállalatok által biztosított programok keretében szervezik meg;

5.  ismételten kijelenti, hogy az iskolákban oktatni kell a táplálkozással és a megfelelő, egészséges és örömteli étkezéssel kapcsolatos ismereteket;

6.  jelzi, hogy a sporttevékenységek és a testmozgás gyakorlását Unió-szerte fokozni kell az általános és középiskolákban;

7.  emlékeztet rá, hogy a gyermekek megfelelő táplálkozása fokozza jólétüket és tanulási képességeiket, ellenállóbbá teszi őket a betegségekkel szemben és hozzájárul az egészséges fejlődésükhöz;

8.  rámutat arra, hogy a gyermekkori táplálkozási szokások hatással lehetnek az ételekkel kapcsolatos preferenciákra, az azokkal kapcsolatos döntésekre, valamint az ételek elkészítésének és fogyasztásának módjára felnőttkorban; a gyermekkor tehát kulcsfontosságú az ízlésre való nevelés szempontjából, az iskola pedig fontos helyszíne annak, hogy a gyermekekkel megismertessék a termékek és a konyhaművészet sokszínűségét;

9.  úgy véli, hogy oktatási és figyelemfelhívó programokat kellene indítani a szeszes italok nem megfelelő fogyasztásának következményeiről és a helyes és intelligens fogyasztási szokásokról a borok különleges jellegzetességeinek, földrajzi jelzéseinek, a szőlőfajtáknak, az előállítási folyamatoknak és a hagyományos kifejezések jelentésének megismertetése révén;

10. kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a táplálkozás, az élelmiszerek és a gasztronómia területével kapcsolatos információ- és gyakorlatcserére irányuló programokat, például az Erasmus+ program Comenius (iskolai oktatás) egységének részeként; sürgeti továbbá az Uniót és a tagállamokat, hogy a vendéglátáshoz, az élelmiszerekhez és a gasztronómiához kapcsolódó ágazatokban segítsék elő a kultúrák közötti cseréket, kihasználva a minőségi képzés, a mobilitás, valamint a tanulóknak és szakembereknek szóló szakmai gyakorlatok tekintetében az Erasmus+ program által kínált lehetőségeket;

11. rámutat arra, hogy a táplálkozással és a gasztronómiával, beleértve a természet és a környezet tiszteletével kapcsolatos oktatásnak támaszkodnia kell a család, a pedagógusok, a nevelői közösség és az oktatásban részt vevő valamennyi szakember részvételére, valamint a tájékoztatási csatornákra;

12. hangsúlyozza, hogy az információs és kommunikációs technológiák (ikt) tanulásban történő felhasználása hasznos eszközt jelent az oktatás számára; szorgalmazza, hogy a hagyományos szaktudás szakemberek, kézművesek és polgárok körében történő megőrzése és átadása érdekében hozzanak létre interaktív platformokat, amelyek célja, hogy megkönnyítsék az európai, a nemzeti és a regionális gasztronómiai örökséghez való hozzáférést és annak terjesztését;

13. felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy elsősorban a táplálkozás szemszögéből vizsgálják meg az élelmiszertermékekkel kapcsolatos tartalmak és reklámok szigorúbb szabályozását;

14. emlékezteti a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az iskolákban tiltsák meg az egészségtelen ételek bármilyen reklámozását vagy támogatását;

15. sürgeti a tagállamokat, hogy táplálkozási szakértőkkel és orvosokkal együttműködve biztosítsák a megfelelő tanárképzést annak érdekében, hogy a tanárok megfelelő módon legyenek képesek oktatni a „táplálkozástudományokat” mind az iskolákban, mind az egyetemeken; felhívja a figyelmet arra, hogy a táplálkozás és a környezet kölcsönösen függnek egymástól, ezért kéri, hogy aktualizálják a természeti környezettel kapcsolatos ismereteket;

16. sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vizsgálják meg a gasztronómiai szakemberek képzésével kapcsolatos programokat; sürgeti a tagállamokat, hogy népszerűsítésék ezeket a képzéseket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezeken a képzéseken foglalkozzanak a helyi és az európai gasztronómiával, a termékek sokféleségével és az élelmiszerek készítési, előállítási, tartósítási és forgalmazási folyamataival;

17. kiemeli annak fontosságát, hogy a gasztronómiai szakemberek képzése helyezzen hangsúlyt a „házi készítésre”, valamint a helyi és változatos termékekre;

18. kéri a tagállamokat, hogy az oktatás révén cseréljék ki a gasztronómiához kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó ismereteiket és a bevált gyakorlatokat, és részesítsék előnyben a különböző térségek gasztronómiájával kapcsolatos ismereteket; kéri, hogy az élelmiszerlánc lerövidítése terén is cseréljék ki a bevált gyakorlatokat vagy dolgozzanak ki elképzeléseket, hangsúlyt helyezve a helyi és idénytermékekre;

19. rámutat arra, hogy a 2014–2020-as közös agrárpolitika szerinti finanszírozási programokat fel kell használni az egészséges étkezés iskolákban történő népszerűsítésére;

20. emlékeztet arra, hogy annak köszönhetően, hogy az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének részeként ismerte el a mediterrán étrendet és a francia ünnepi étkezést, számos intézmény és szervezet jött létre, amelyek előmozdítják a kiegyensúlyozott és egészséges étrend értékeinek és szokásainak megismertetését, gyakorlatát, valamint az ezekkel kapcsolatos oktatást;

Kulturális szempontok

21. hangsúlyozza, hogy felé kell hívni a figyelmet azon régiók, tájak és termékek sokszínűségének és minőségének terjesztésére, amelyek az alapját adják a kulturális örökségünk részét képező és egy nemzetközileg elismert, sajátos életmódot jelentő európai gasztronómiának; hangsúlyozza, hogy adott esetben ez a helyi szokások tiszteletben tartását teszi szükségessé;

22. megállapítja, hogy a gasztronómia eszközt jelent a gazdaság számos ágazatán belüli növekedés és munkahelyteremtés fejlesztéséhez, beleértve többek között a vendéglátóipart, az idegenforgalmat, az agrár-élelmiszeripart és a kutatást; megállapítja, hogy a gasztronómia továbbá kifinomíthatja a természet- és környezetvédelem iránti érzéket, ami autentikusabb ízű, kevesebb adalékanyag vagy tartósítószer felhasználásával készült élelmiszereket biztosít;

23. hangsúlyozza a gasztronómia jelentőségét az európai vendéglátóipar népszerűsítésében és fordítva;

24. elismeri a képzett és tehetséges séfjeink gasztronómiai örökségünk megőrzésében és külfölddel való megismertetésében játszott szerepét, továbbá elismeri konyhaművészetünk fenntartásának fontosságát, mivel az kulcsfontosságú hozzáadott értéket képvisel az oktatás és a gazdaság terén egyaránt;

25. üdvözli az európai gasztronómiai örökség népszerűsítésére irányuló kezdeményezéseket, például a helyi és regionális gasztronómiai vásárokat és fesztiválokat, amelyek erősítik a közelség gondolatát mint olyan tényezőt, amely hozzájárul a természeti környezet és közvetlen környezetünk tiszteletben tartásához, emellett a nagyobb fogyasztói bizalom biztosítékát jelentik; támogatja, hogy e kezdeményezések tartalmazzanak európai dimenziót;

26. üdvözli a földrajzi jelzések és a hagyományos különlegességek három európai uniós rendszerét: az oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzést (OFJ) és a hagyományos különleges terméket (HKT), amelyek mind uniós, mind nemzetközi szinten növelik az európai mezőgazdasági termékek értékét; felszólítja a tagállamokat és régióikat, hogy alakítsanak ki közös OEM árujelzőket, különös tekintettel a határ menti földrajzi területekről származó, azonos fajtájú termékekre vonatkozó közös OEM árujelzőkre;

27. üdvözli a „Slow Food” (Egyél lassan!) mozgalomhoz hasonló kezdeményezéseket, amelyek mindenkinek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy megértse az étkezés társadalmi és kulturális fontosságát, valamint a „Wine in Moderation” (Mértékletes borfogyasztás) kezdeményezést, amely elősegíti a mértékletes életmódot és italfogyasztást;

28. kiemeli továbbá a Gasztronómiai Akadémiák, a Táplálkozástani Alapítványok Európai Hálózata és a párizsi székhelyű Nemzetközi Gasztronómiai Akadémia szerepét a gasztronómiai örökség tanulmányozásában és terjesztésében;

29. kéri a tagállamokat, hogy a különböző régiók kulturális és gazdasági fejlesztésének keretében határozzanak meg és hajtsanak végre olyan politikákat, amelyek célja a gasztronómiai ágazat minőségi és mennyiségi fejlesztése, önmagában és az idegenforgalomhoz kapcsolódóan;

30. hangsúlyozza, hogy a gasztronómia az Unió és az egyes tagállamok fontos kulturális exportterméke;

31. felkéri a tagállamokat, hogy támogassák az agroturizmushoz kapcsolódó kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a kulturális és tájképi örökség megismerését, regionális támogatást nyújtanak és előmozdítják a vidékfejlesztést;

32. kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy fejlesszék tovább a gasztronómia kulturális vonatkozásait, segítsék elő a fogyasztók egészségének, a kultúrák cseréjének és megosztásának megőrzését és a régiók népszerűsítését szolgáló étkezési szokásokat, ugyanakkor őrizzék meg az étkezés örömét, a vendégszeretet és a társasági jelleget;

33. kéri a tagállamokat, hogy működjenek együtt egymással és támogassák a kézműves, helyi, regionális és nemzeti termékek színvonalának, sokszínűségének, sokféleségének és egyediségének fenntartására irányuló kezdeményezéseket az uniformizálódás elleni küzdelem érdekében, amely hosszú távon az európai gasztronómiai kultúra elszegényedéséhez vezet;

34. ösztönzi a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy az élelmiszeripari szakpolitikákról folytatott gondolkodás arra is terjedjen ki, hogy az európai kulináris sokszínűség fenntartása érdekében fontos támogatni a fenntartható, változatos, minőségi és elegendő mennyiségű európai élelmiszertermelést;

35. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai élelmiszeripari termékek értékének növelése, a fogyasztók jobb tájékoztatása és az európai konyhaművészet sokszínűségének védelme érdekében erősítsék meg az európai élelmiszeripari termékek elismerési és címkézési eljárását;

36. fontosnak tartja a minőségi gasztronómiai termékek értéknek elismerését és növelését; felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra annak bevezetését, hogy a vendéglátók tájékoztassák a fogyasztókat a nyers termékekből helyben készített ételekről;

37. szorgalmazza, hogy a Bizottság, a Tanács és a tagállamok vizsgálják meg, hogy az általuk elfogadott jogszabályok milyen hatást gyakorolnak az Európai Unió élelmiszertermelésének kapacitásaira, sokszínűségére és minőségére, és hozzanak intézkedéseket a termékhamisítás ellen;

38. támogatja azon kezdeményezéseket, amelyeket a tagállamok és régióik dolgozhatnak ki a helyi gasztronómiai örökséget alkotó területek, tájak és termékek népszerűsítése és megőrzése érdekében; felszólítja a régiókat, hogy a regionális gasztronómia megőrzése és felvirágoztatása, a helyi mezőgazdaság ösztönzése és az élelmiszer-ellátási láncok megrövidítése érdekében a helyi termelőkkel karöltve az iskolai és közösségi étkeztetésben juttassák érvényre a helyi és a diétás gasztronómiát;

39. kéri a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a gasztronómiához kapcsolódó európai örökség megőrzése érdekében, így például óvják meg a hagyományos élelmiszerpiacok építészeti örökségét, a borospincéket és az egyéb létesítményeket, valamint a táplálkozáshoz és a gasztronómiához kapcsolódó szerszámokat és berendezéseket;

40. hangsúlyozza, hogy fontos meghatározni, jegyzékbe venni, továbbadni és terjeszteni az európai konyhaművészet kulturális kincseit; támogatja egy európai gasztronómiai megfigyelőközpont létrehozását;

41. javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az európai gasztronómiát foglalja bele kulturális programjaiba és kezdeményezéseibe;

42. üdvözli, hogy a francia ünnepi étkezést, a mediterrán étrendet, a horvát mézeskalács-készítést és a hagyományos mexikói konyhát felvették az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO- listája, és sürgeti a tagállamokat, hogy kérelmezzék gasztronómiai hagyományaik és szokásaik felvételét a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezménybe ezek megóvása érdekében;

43. javasolja az európai városoknak, hogy a Kreatív Városok Hálózata keretében jelentkezzenek az UNESCO „Gasztronómiai város” pályázatára;

o

o        o

44. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL C 33. E, 2013.2.5., 360. o.


INDOKOLÁS

Az elmúlt években lezajlott változások rávilágítottak arra, hogy a tágabb értelemben vett táplálkozás rendkívüli jelentőségű a mai társadalomban.

Egyrészről a millenniumi célkitűzések keretében fokozottabb erőfeszítéseket kell tenni a szegénység és az ivóvízzel kapcsolatos problémák felszámolása érdekében valamennyi olyan országban, ahol az emberiséget sújtó ezen problémák fennállnak, mivel ez a helyzet a XXI. században teljes mértékben elfogadhatatlan.

Másrészről viszont meglepő, hogy az elfogadható színvonalú gazdasággal rendelkező fejlett országokban a kultúra és/vagy az oktatás hiánya miatt a táplálkozás különböző olyan betegségek és megbetegedések alapvető okává vált, amelyek az állami vagy magánszolgáltatók által működtetett egészségügyi ellátás területén rendkívül magas költségeket eredményeznek.

Ma gyakorlatilag a nem megfelelő táplálkozás az elhízás, az anorexia, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a gyomor- és egyéb betegségek elsődleges oka.

Mindezért természetesen nem csak a rossz táplálkozás okolható, mivel e megbetegedések kialakulásában jelentős szerepe van a mozgásszegény életmódnak, a káros anyagok, például kábítószerek fogyasztásának, a túlzott alkoholfogyasztásnak és dohányzásnak és az érzelmi kontrol hiányának.

Mindazonáltal a táplálkozás kétségtelenül alapvető jelentőségű.

Amennyiben el akarjuk kerülni – még a legfejlettebb társadalmakban is – a nem megfelelő táplálkozás okozta betegségek és megbetegedések gyógyításának rendkívül magas és nehezen megfizethető költségeit, alapvető fontosságú az étkezéssel és táplálkozással kapcsolatos ismeretek, az ételkóstoló foglakozások, valamint a táplálkozási és gasztronómiai ismeretek és kultúra felvétele a különböző országok oktatási rendszereibe.

Ezenkívül nyilvánvaló, hogy a gasztronómia és a konyhaművészet egyre fontosabb művészi és kulturális kifejezésmóddá válik, a táplálkozás és a megfelelő étkezés a társasági és családi kapcsolatok nélkülözhetetlen alapját jelentik, és természetesen az étkezésből származó öröm is nélkülözhetetlen nemcsak érzelmi, hanem fizikai szempontból is, mivel ez a lelki és érzelmi egyensúly alapvető eleme.

Végül egyértelmű, hogy a gasztronómia az idegenforgalom népszerűsítésének is alapvető fontosságú részévé vált, és hogy végső soron az utazások alkalmával a számos egyéb lehetőség mellett a turisták számára alapvető kiegészítő programot jelent.

Annak érdekében azonban, hogy a táplálkozás/étkezés és a táplálkozás/gasztronómia megfelelhessenek a mai társadalmakban betöltött szerepüknek, a legfontosabb a témával kapcsolatos oktatás és kultúra kialakítása.

Ennek érdekében a XXI. század társadalmaiban alapvető fontosságú, hogy az étkezéssel és táplálkozással kapcsolatos ismeretek és az ízlés kialakítása, azaz a táplálkozási és gasztronómiai ismeretek alapvető fontosságú elemként és kötelező jelleggel szerepeljenek valamennyi európai ország oktatási rendszerében.

Mindezek érdekében létfontosságú, hogy az Európai Unió szakpolitikákat dolgozzon ki a táplálkozási és gasztronómiai oktatás tekintetében.

Nincs értelme annak, hogy míg diákjaink napokat, heteket, hónapokat vagy éveket töltenek el adott szakterületek megismerésével, ne fordítsanak időt az étkezés táplálkozási, társadalmi, kulturális, érzékszervi és gasztronómiai szempontjainak elsajátítására.

Az e témákkal kapcsolatos oktatás pedig nem lehet pusztán elméleti, mivel a fizikai megismeréssel kapcsolatos témák mind tapasztalatot és gyakorlatot igényelnek. Ennek érdekében a szükséges elméleti ismeretek megszerzése mellett alapvető fontosságúak az ízleléssel, tapintással és szaglással kapcsolatos tapasztalatok, gyakorlatok és kísérletek annak érdekében, hogy az érzékszervekkel is meg lehessen tapasztalni valamely ételt, amely ugyanakkor egészséges is.

A XXI. századi táplálkozási kultúrája és oktatás legfontosabb célját annak kell képeznie, hogy megmutassa mindenkinek, kicsiknek és nagyoknak, és meggyőzzön mindenkit arról, hogy az egészséges és ízletes étkezés nemcsak kötelező, de összeegyeztethető is.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

13.2.2014

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Emma McClarkin, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Monika Panayotova, Marco Scurria, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Heinz K. Becker, Ivo Belet, Iosif Matula, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Isabelle Thomas

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Jens Geier

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat