IDŐKÖZI JELENTÉS az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

21.2.2014 - (COM(2013)0534 – C7‑0000/2013 – 2013/0255(APP))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Salvatore Iacolino
A vélemény előadója (*):
Ingeborg Gräßle, Költségvetési Ellenőrző Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

Módosítások

Eljárás : 2013/0255(APP)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0141/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0141/2014

Viták :

PV 11/03/2014 - 15
CRE 11/03/2014 - 15

Szavazatok :

PV 12/03/2014 - 8.27
CRE 12/03/2014 - 8.27
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0234

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYA
MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről(*)
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYA

az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0534 – 2013/0255(APP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0534),

– tekintettel a Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0535),

– tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre vonatkozó javaslatra (COM(2012)0363),

– tekintettel a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről szóló, 2009. november 30-i tanácsi állásfoglalásra,

– tekintettel „A szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémája: megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások” című, 2013. október 23-i állásfoglalására[1],

– tekintettel az Európai Parlament és a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott más büntető igazságszolgáltatási jogszabályokra, például a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról és letartóztatást követően a kommunikációhoz való jogról szóló 2013/48/EU irányelvre, a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló irányelvre stb.,

– tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 6. és 7. cikkére és az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 86., 218., 263., 265., 267., 268. és 340. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége véleményére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 11-i véleményére,

– tekintettel a Régiók Bizottsága 2014. január 30-i véleményére,

– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság időközi jelentésére, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0141/2014),

A. mivel az Európai Ügyészség létrehozásának fő célja az Unió pénzügyi érdekei védelmének erősítése, az uniós vállalkozások és állampolgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának növelése, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények hatékonyabb és eredményesebb kivizsgálásának és üldözésének biztosítása, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

B. mivel az Európai Unió azt a feladatot tűzte maga elé, hogy megteremti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, és mivel az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke szerint tiszteletben tartja az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat; mivel a bűnözés uniós dimenziója egyre erősödik, és az Unió pénzügyi érdekeit sértő, minden évben jelentős anyagi kárt okozó bűncselekményekre az EU-nak hatékony választ kell adnia, hozzáadott értékkel növelve a tagállamok közös erőfeszítéseit, hiszen az uniós költségvetés csalás elleni védelme uniós szinten jobban megvalósítható;

C. mivel az uniós költségvetés tekintetében a zéró tolerancia elvét kell alkalmazni az Európai Unió pénzügyi érdekei ellen elkövetett csalásokkal szembeni következetes és eredményes fellépés érdekében;

D. mivel elsődlegesen a tagállamok felelőssége az uniós költségvetés mintegy 80%-ának végrehajtása, valamint – ahogy azt a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat[2] és a nemsokára ennek helyébe lépő, az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló módosított bizottsági javaslatról (COM(2011)0739) szóló tanácsi határozat megállapítja – a saját források beszedése;

E. mivel az Unió forrásainak beszedése és a kiadások terén egyaránt fontos biztosítani az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;

F. mivel az OLAF által folytatott vizsgálatok 10%-a kapcsolatos a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel, melyek pénzügyi hatásukat tekintve azonban az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő cselekmények 40%-át teszik ki;

G. mivel az Európai Ügyészség létrehozása az egyetlen olyan aktus a büntető igazságügy terén, amelynek során a rendes jogalkotási eljárás nem alkalmazható;

H. mivel az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat szorosan összefügg az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre vonatkozó javaslattal és a Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslattal, amelyek a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartoznak;

I. mivel az európai szabályozás vezérelvének a jogállamisággal kapcsolatos szabályok tiszteletben tartásának kell lennie, különösen az igazságszolgáltatással és az alapvető emberi jogok védelmével összefüggő területeken;

J. mivel 11 tagállamból 14 nemzeti parlamenti kamara indított sárga lapos eljárást a bizottsági javaslattal kapcsolatban, és mivel a Bizottság 2013. november 27-én úgy határozott, hogy fenntartja javaslatát, azonban kijelentette, hogy a jogalkotási eljárás során kellőképpen figyelembe fogja venni a nemzeti parlamenti kamarák indokolással ellátott véleményeit;

K. mivel az EUMSZ 86. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Tanács egyhangúlag határoz az Európai Ügyészség létrehozásáról; mivel valószínűtlennek tűnik, hogy egyhangú döntés születik, ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy néhány tagállam megerősített együttműködés keretében fogja létrehozni az Európai Ügyészséget, ami miatt a Bizottságnak új javaslatot kell majd előterjesztenie;

1. úgy véli, hogy a bizottsági javaslat célkitűzése újabb lépés az európai büntető igazságszolgáltatási térség létrehozása és az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni küzdelem eszközeinek megerősítése felé, ami ezáltal növeli az adófizetők Unióba vetett bizalmát;

2. úgy véli, hogy az Európai Ügyészség létrehozása különleges többletértékkel járulhat hozzá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséghez, feltéve, hogy minden tagállam részt vesz benne, mivel az Unió pénzügyi érdekeit, tehát az európai adófizetők érdekeit valamennyi tagállamban védeni kell;

3. felhívja a Tanácsot, hogy a Parlamentet folyamatos információáramlás és konzultációk révén a lehető legnagyobb mértékben vonja be a jogalkotási munkájába, lehetővé téve ezáltal az Európai Unió működéséről szóló szerződés lisszaboni folyamat utáni módosításaival összhangban lévő és mindkét fél által üdvözölt eredmény létrehozását;

4. figyelemmel arra, hogy az igazságszolgáltatás terén a hatékonyság alapvető feltétele az uniós fellépés összességében vett következetessége, kéri az európai jogalkotót, hogy ezzel a javaslattal a vele szorosan összefüggő más javaslatokat – például az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre vonatkozó javaslatot, a Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot és más, a tárgyhoz tartozó büntető igazságszolgáltatási és eljárási jogokra vonatkozó jogszabályokat – figyelembe véve foglalkozzon, biztosítva ezáltal a javaslatok teljes összeegyeztethetőségét és következetes végrehajtását;

5. hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség hatásköreinek és gyakorlatának tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az emberi jogok európai egyezményében és a tagállamok alkotmányos hagyományaiban foglalt alapvető jogok összességét; ezért kéri a Tanácsot, hogy kellőképpen vegye figyelembe a következő ajánlásokat:

i. az Európai Ügyészségnek működése során szigorúan be kell tartania a tisztességes eljáráshoz való jogot és ezáltal a törvényes bíróhoz való jog elvét, ami szükségessé teszi, hogy előzetesen és egyértelműen rögzítsék azokat a szempontokat, amelyek meghatározzák, hogy melyik illetékes bíróság rendelkezik joghatósággal; mivel a 27. cikk (4) bekezdésének jelenlegi szövege szerint az Európai Ügyészség túl nagy mérlegelési jogkörrel rendelkezik a joghatóság különböző kritériumainak alkalmazásában, a felsorolt kritériumokat jogi kötelező erővel kell felruházni, és a kiszámíthatóság érdekében meg kell határozni hierarchikus sorrendjüket; e tekintetben figyelembe kell venni a gyanúsítottak jogait; ezenfelül a joghatóság említett kritériumokkal összhangban történő meghatározására vonatkozó döntés bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti;

ii. az Európai Ügyészség számára teljes függetlenséget kell biztosítani a tagállami kormányokkal és az uniós intézményekkel szemben, és védeni kell bármiféle politikai nyomástól;

iii. az Európai Ügyészség hatáskörét pontosan meg kell határozni, lehetővé téve annak előzetes meghatározását, hogy mely bűncselekmények tartoznak e hatáskörbe; a Parlament javasolja, hogy alaposan vizsgálják felül a járulékos hatáskörökről szóló európai bizottsági javaslat 13. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat, mivel jelenlegi szövegezésük szerint túllépik az EUMSZ 86. cikke (1)–(3) bekezdésének hatályát; mindezt oly módon kell elvégezni, hogy az új szöveg biztosítsa, hogy az Európai Ügyészség hatásköre csak azokban az esetekben terjedjen ki az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeken túlra, amely esetekben teljesülnek az alábbi kumulatív feltételek:

a) egy adott cselekmény egyidejűleg minősül az Unió pénzügyi érdekeit sértő és egyéb bűncselekménynek/bűncselekményeknek; valamint

b) az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény/bűncselekmények meghatározó/meghatározóak, az egyéb bűncselekmény/bűncselekmények pedig csupán járulékos/járulékosak; valamint

c) az egyéb bűncselekmény/bűncselekmények ki lenne/lennének zárva az újabb eljárás indítása vagy azzal/azokkal kapcsolatban a büntetés kiszabása alól, amennyiben nem az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekménnyel/bűncselekményekkel együtt indítanának miatta/miattuk eljárást és hoznának ítéletet;

ezenfelül a hatáskör említett kritériumokkal összhangban történő megállapítása bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti;

iv. mivel a javaslat 12. cikkében szereplő, az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmények meghatározásáról szóló irányelvet még nem fogadták el, ezért a javaslat szövegében kifejezetten meg kell említeni, hogy az európai ügyész nem indíthat eljárást olyan bűncselekmények ügyében, amelyek az elkövetésük időpontjában még nem szerepelnek az érintett tagállam nemzeti jogszabályaiban; emellett az Európai Ügyészség hatáskörét nem gyakorolhatja olyan bűncselekmények tekintetében, amelyeket azelőtt követtek el, hogy működését teljes körűen megkezdte; a javaslat 71. cikkét ennek megfelelően módosítani kell;

v. az Európai Ügyészség rendelkezésére álló nyomozati eszközöknek és nyomozati intézkedéseknek egységeseknek és pontosan meghatározottaknak kell lenniük, valamint összhangban kell állniuk azon tagállam jogrendjével, amelyekben végrehajtják őket; emellett a nyomozati intézkedések használatának feltételeit részletesebben ki kell fejteni annak érdekében, hogy kizárják a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztása („forum shopping”) lehetőségét;

vi. a bizonyítékok elfogadhatósága és 30. cikkel összhangban való értékelése kulcsfontosságú szerepet játszik a nyomozásban; a vonatkozó szabályozásnak egyértelműnek és egységesnek kell lennie mindenhol, ahová az Európai Ügyészség hatásköre kiterjed, valamint maradéktalanul tiszteletben kell tartania az eljárási garanciákat; e megfelelés biztosítása érdekében a bizonyítékok elfogadhatósága feltételeinek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az emberi jogokról szóló európai egyezményben és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlata által biztosított valamennyi jogot;

vii. a hatékony jogorvoslathoz való jogot az európai ügyész tevékenysége tekintetében végig biztosítani kell az Unió egészében; lehetővé kell tenni ezért, hogy az európai ügyész által hozott határozatok ellen bírósági felülvizsgálatot lehessen kezdeményezni az illetékes bíróságon; ezzel összefüggésben az európai ügyészség által a tárgyalás előtt vagy attól függetlenül hozott – a 27., 28. és 29. cikkben meghatározott, a hatáskörrel, az eljárás megszüntetésével és a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondással összefüggő – határozatokkal szemben az uniós bíróságok által biztosított jogorvoslattal lehet élni;

A javaslat 36. cikkét újra kell fogalmazni, hogy elkerülhető legyen a Szerződés uniós bíróságok joghatóságáról szóló rendelkezéseinek megkerülése és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének (1) bekezdése szerinti hatékony bírói jogorvoslathoz való jog aránytalan korlátozása.

viii. a javaslat 28. cikkének rendelkezéseiben egyértelműen rögzíteni kell, hogy a kisebb súlyú bűncselekményekkel kapcsolatos eljárás európai ügyész általi megszüntetését követően a nemzeti ügyészségeket semmi sem akadályozza abban, hogy tovább nyomozzanak és vádat emeljenek, amennyiben saját jogszabályaik azt lehetővé teszik; valamint hogy amennyiben a releváns bizonyíték hiánya további arányos nyomozati lépésekkel előreláthatólag nem orvosolható, az eljárás megszüntetése kötelező; emellett a nyomozás során a lehető leghamarabb ellenőrizni kell, hogy fennáll-e az eljárás kötelező megszüntetésének valamely oka, és bármely ilyen ok fennállásának megállapítását követően indokolatlan késedelem nélkül meg kell szüntetni az eljárást;

ix. az önkényes igazságszolgáltatást minden körülmények között el kell kerülni; ezért a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondás alapjául szolgáló, a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott „megfelelő igazságszolgáltatás” követelményét konkrétabb kritériumokkal kell felváltani; a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondást a vádemelés időpontját követően, valamint a javaslat 28. cikke értelmében megszüntethető eljárások, illetve súlyos ügyek esetén mindenképpen ki kell zárni;

x. mivel az európai ügyész hatáskörét nem csupán a Bíróság vizsgálja felül, hanem az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek is ellenőrzik, erre vonatkozó rendelkezéseket kell beilleszteni a tagállamok közötti hatékony és koherens gyakorlatok, valamint a jogállamiságnak való megfelelés biztosítása érdekében;

6. kéri továbbá a Tanácsot – hangsúlyozva az alapvető elvek, például a tisztességes eljáráshoz való jog és ezzel közvetlen összefüggésben a büntetőeljárás során a védelemmel kapcsolatos biztosítékok legmesszemenőbb tiszteletben tartásának szükségességét –, hogy vegye figyelembe az alábbi ajánlásokat, és tegye meg az ennek megfelelő intézkedéseket:

i) az Európai Ügyészség valamennyi tevékenységének biztosítania kell a védelemhez való jog magas szintű védelmét, különösen arra tekintettel, hogy az Unió olyan térséggé válhat, amelyben az Európai Ügyészség úgy léphet fel, hogy nem kell a kölcsönös jogsegély eszközeihez folyamodnia; e tekintetben az egyént a büntetőeljárás során megillető jogokra vonatkozó uniós minimumkövetelmények tiszteletben tartása valamennyi tagállamban az Európai Ügyészség megfelelő működésének kulcsfontosságú elemét képezi;

Meg kell jegyezni e tekintetben, hogy a Tanács által 2009. november 30-án elfogadott, a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemterv még mindig nem készült el teljesen, valamint hogy a javaslat megelégszik azzal, hogy a hallgatáshoz való jog, az ártatlanság vélelme, a költségmentességhez való jog és a védelem érdekében folytatott nyomozás kérdését a nemzeti jogra utalja; ezért a fegyveregyenlőség elvének tiszteletben tartása érdekében az Európai Ügyészség által folytatott eljárásban a gyanúsítottakra vagy a vádlottakra alkalmazandó jogot az Európai Ügyészség nyomozati vagy vádhatósági cselekményeivel szembeni eljárási biztosítékok tekintetében is alkalmazni kell, az uniós jog által biztosított esetleges kiegészítő vagy magasabb szintű eljárási biztosítékok sérelme nélkül;

ii) amennyiben a vonatkozó átültetési időszak lejáratát követően valamely eljárási joggal kapcsolatos uniós jogi aktust nem ültetnek át vagy helytelenül ültetnek át a nemzeti jogba, azt nem lehet a nyomozás vagy a bűnvádi eljárás alanyának terhére értelmezni, és ezen aktusok mindenkor az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően alkalmazandók;

iii) biztosítani kell a kétszeres értékelés tilalmának (ne bis in idem elv) betartását;

iv) a büntetőeljárás során be kell tartani az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkét, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkét, az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó uniós jogszabályokat; különös figyelmet kell fordítani az érintett jogaira, amennyiben személyes adatokat harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére továbbítanak;

7. kéri a Tanácsot, hogy az Európai Ügyészség sokoldalú, áramvonalas és hatékony felépítésének, valamint a lehető legjobb eredmények elérésének biztosítása érdekében vegye figyelembe a következő ajánlásokat:

i) a nyomozások sikeres és tisztességes kimenetele és összehangolása érdekében biztosítani kell, hogy a lefolytatásukkal megbízott személyek alaposan ismerjék az érintett országok jogrendjét; ennek érdekében az Európai Ügyészség szervezeti modelljének biztosítania kell a megfelelő készségeket, tapasztalatot és a tagállamok jogrendszereinek ismeretét;

ii) ugyanakkor a gyors és hatékony döntéshozatal biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a döntéshozatali folyamatot az Európai Ügyészség az adott ügyben illetékes delegált nemzeti ügyészek támogatásával kibővítse;

iii) annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség megfeleljen a függetlenségre, hatékonyságra, tapasztalatra és szakértelemre vonatkozó magas szintű követelményeknek, az alkalmazottaknak a lehető legmagasabb szintű szakértelemmel kell rendelkezniük és biztosítaniuk kell az ebben az állásfoglalásban meghatározott célkitűzések elérését; az említett alkalmazottak érkezhetnek különösen a bírói karból, a jogász szakmából vagy egyéb más területekről, ahol a fent meghatározott tapasztalatot és szakértelmet, valamint a tagállami jogrendszerek megfelelő szintű ismeretét megszerezték; e tekintetben a Bizottság által a javaslat indokolásának 4. bekezdésében a teljes költséggel kapcsolatban megfogalmazottaknak meg kell felelniük az Ügyészség hatékonyságával és működésével kapcsolatos tényleges követelményeknek;

iv. létre kell hozni egy ellenőrzési mechanizmust, és évente jelentést kell tenni az Európai Ügyészség tevékenységéről;

8. tudomásul veszi azt az elképzelést, hogy az Európai Ügyészséget a meglévő struktúrákra alapozzák, mely megoldás a Bizottság szerint várhatóan nem jár jelentős új költségekkel az Unió vagy tagállamai számára, mivel az Ügyészség adminisztratív szolgáltatásait az Eurojust biztosítja, az emberi erőforrások pedig a meglévő szervezetektől, például az OLAF-tól származnak majd;

9. kifejezi kétségeit a javaslat költséghatékonyságra vonatkozóan előadott érvelésével kapcsolatban, mivel az Európai Ügyészségnek tagállamonként szakosodott részlegeket szükséges felállítania, amelyeknek a vizsgálatok és a büntető eljárások eredményes lefolytatása érdekében alaposan ismerniük kell majd a nemzeti jogi kereteket; kéri elemezés elkészítését annak értékelése érdekében, hogy az Európai Ügyészség létrehozása milyen költségekkel jár az Unió költségvetése számára, és milyen továbbgyűrűző hatásokkal bír a tagállamok költségvetésére; kéri, hogy az előnyök értékelésére is végezzenek ilyen elemzést;

10. aggodalmát fejezi ki a javaslat alapjául szolgáló azon feltételezéssel kapcsolatban, hogy az Eurojust által biztosított adminisztratív szolgáltatásoknak erre a decentralizált ügynökségre nézve nem lesz pénzügyi vagy személyzeti hatása; úgy véli ezért, hogy a pénzügyi kimutatás félrevezető; felhívja a figyelmet ezzel összefüggésben arra a kérésére, hogy a Bizottság a jogalkotási folyamat lezárása előtt terjesszen elő egy módosított pénzügyi kimutatást, amely figyelembe veszi a jogalkotó által végrehajtott esetleges módosításokat;

11. javasolja, hogy mint ahogy azt az EUMSZ 86. cikkének (1) bekezdése rögzíti – amelynek alapján a Tanács az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre –, a Bizottság irányozza elő a pénzügyi erőforrásoknak az OLAF-tól az Európai Ügyészséghez való egyszerű átcsoportosítását, és az Európai Ügyészség használja ki az Eurojust személyzetének szakértelme és hozzáadott értéke által nyújtott előnyöket;

12. hangsúlyozza, hogy nem kapott egyértelmű információt arról, hogy az Európai Ügyészségre mint újonnan létrehozott szervezetre vonatkozik-e a valamennyi uniós intézmény és szervezet tekintetében tervezett létszámcsökkentés; világosan rögzíti, hogy nem támogatná ezt a megközelítést;

13. felhívja a Tanácsot arra, hogy tegye egyértelművé az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért felelős valamennyi meglévő szerv hatáskörét; rámutat arra, hogy kiemelkedően fontos az Európai Ügyészség és az egyéb meglévő szervek, például az Eurojust és az OLAF közötti viszony részletesebb meghatározása és a határvonalak világos rögzítése; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek ki kell használnia az OLAF hosszú évekre visszanyúló tapasztalatait az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével – többek közt a korrupcióval – kapcsolatos területeken nemzeti és uniós szinten folytatott vizsgálatok terén; hangsúlyozza különösen, hogy a Tanácsnak egyértelművé kell tennie az OLAF és az Európai Ügyészség tevékenységének egymást kiegészítő jellegét a „belső” és „külső” vizsgálatok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a Bizottság jelenlegi javaslata nem határozza meg egyértelműen sem az Európai Ügyészséggel való viszonyt, sem azt, hogy hogyan kell lefolytatni az uniós intézményeken belüli belső vizsgálatokat;

14. úgy véli, hogy a hatásköri összeütközések kockázata csökkentésének érdekében további elemzésre van szükség az OLAF, az Eurojust és az Európai Ügyészség párhuzamos működését érintően; kéri a Tanácsot, hogy tegye egyértelművé e szervek hatásköreit, azonosítsa az esetleges megosztott hatásköröket és a hatékonyság terén tapasztalható hiányosságokat egyaránt, és szükség esetén tegyen javaslatot ezek megoldására;

15. követeli – tekintettel arra, hogy több tagállam valószínűleg önként kimarad az Európai Ügyészségről szóló javaslatból –, hogy végezzenek elemzést annak tisztázására, hogy az OLAF mely egységeit, illetve személyzetének mely tagjait helyezik át az Európai Ügyészséghez, és melyek maradnak az OLAF-nál; követeli, hogy az OLAF tartsa meg az Európai Ügyészség megbízatásán kívül eső csalás elleni tevékenység ellátásához szükséges erőforrásokat;

16. rámutat arra, hogy az OLAF megőrzi hatáskörét az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamok tekintetében, és hogy e tagállamok vonatkozásában is biztosítani kell az eljárási biztosítékok egyenértékű szintjét;

17. felhívja ezért a Bizottságot, hogy az OLAF-ról szóló rendeletnek az Európai Ügyészség létrehozása miatti módosításai közé vegyen fel a megfelelő eljárási biztosítékokra, többek között az OLAF vizsgálati intézkedéseivel szembeni bírói felülvizsgálat lehetőségére vonatkozó rendelkezéseket;

18. úgy véli, hogy a nemzeti hatóságoknak az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó esetlegesen bűncselekménynek minősülő cselekményekre vonatkozó, az Európai Ügyészség felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének összhangban kell állnia a tagállami szinten fennálló ilyen kötelezettségekkel, és azokon nem terjedhet túl, továbbá tiszteletben kell tartania e hatóságok függetlenségét;

19. kéri az adatvédelem megerősítését és a visszaéléseket jelentő személyek harmonizált védelmének biztosítását szolgáló uniós szintű különös szabályok kidolgozását;

20. sajnálja, hogy az Európai Ügyészség nem rendelkezik hatáskörrel a határokon átnyúló bűnözés súlyos formái, például a szervezett bűnözés tekintetében; ösztönzi a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot a kérdésről;

21. kéri a Tanácsot, hogy javítsa tovább az Európai Ügyészségre irányuló projekt sikere szempontjából nélkülözhetetlen tagállami bíróságok eredményességét és hatékonyságát;

22. üdvözli azt az elképzelést, hogy az Európai Ügyészség a meglévő decentralizált struktúrákba ágyazódjon be a delegált nemzeti ügyészek „különleges tanácsadóként” való részvétele révén; tudatában van annak, hogy a delegált ügyészek nemzeti igazságszolgáltatási rendszerrel szembeni függetlenségét, valamint a kiválasztásukra irányuló átlátható eljárásokat részletesebben ki kell dolgozni annak érdekében, hogy elkerüljék az Európai Ügyészség részéről a részrehajlás látszatát;

23. úgy véli, hogy a delegált európai ügyészek és személyzetük számára egységes és hatékony uniós büntetőjogi képzést kell biztosítani;

24. emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kiemelten fontos, hogy a büntető anyagi jogi és eljárásjogi kérdésekben társjogalkotói hatáskörrel rendelkező Európai Parlamentet továbbra is szorosan bevonják az Európai Ügyészség létrehozásának folyamatába, és hogy álláspontját az eljárás valamennyi szakaszában megfelelően vegyék figyelembe; ennek keretében a sikeres együttműködés érdekében rendszeres kapcsolatot kíván fenntartani a Bizottsággal és a Tanáccsal; teljes mértékben tudatában van a feladat összetettségének, valamint annak, hogy megvalósításához ésszerű időre van szükség, és vállalja, hogy az Európai Ügyészséggel kapcsolatos jövőbeni fejleményekről véleményt alkot, szükség esetén további időközi jelentések formájában;

25. kéri a Tanácsot, hogy fordítson elegendő időt a bizottsági javaslat részletes értékelésére, és tárgyalásait ne véglegesítse elhamarkodottan; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni azt, hogy az eljárás idő előtt megerősített együttműködésbe forduljon át;

26. utasítja elnökét, hogy kérje fel a Tanácsot a javaslat vizsgálatának folytatására;

27. rámutat arra, hogy a fent említett politikai iránymutatásokat kiegészíti az ehhez az állásfoglaláshoz csatolt technikai melléklet;

28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0444.
[2] HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

22 preambulumbekezdés
1 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
(22) Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények gyakran szorosan összekapcsolódnak más bűncselekményekkel. Az eljárások hatékonysága, valamint a ne bis in idem elv esetleges megsértésének megelőzése érdekében az Európai Ügyészség hatáskörének ki kell terjednie azon bűncselekményekre is, amelyek a nemzeti jog meghatározása szerint nem minősülnek az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeknek, ám tényállásuk azonos az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények tényállásával, és elválaszthatatlanul összekapcsolódik azzal. Amennyiben az ilyen vegyes ügyekben az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény a meghatározó, úgy az Európai Ügyészség hatáskörét az érintett tagállam illetékes hatóságaival folytatott konzultációt követően kell gyakorolni. A bűncselekmény meghatározó voltát olyan szempontok alapján kell megállapítani, mint a bűncselekmény uniós költségvetésre és nemzeti költségvetésekre gyakorolt pénzügyi hatása, a sértettek száma vagy a bűncselekmény súlyához kapcsolódó egyéb körülmények, illetve az alkalmazandó büntetések.	(22) Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények gyakran szorosan összekapcsolódnak más bűncselekményekkel. A ne bis in idem elv esetleges megsértésének megelőzése érdekében az Európai Ügyészség hatáskörének ki kell terjednie azon bűncselekményekre is, amelyek a nemzeti jog meghatározása szerint nem minősülnek az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeknek, ám tényállásuk azonos az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények tényállásával, és összekapcsolódik azzal. Amennyiben az ilyen vegyes ügyekben az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény a meghatározó, úgy az Európai Ügyészség hatáskörét az érintett tagállam illetékes hatóságaival folytatott konzultációt követően kell gyakorolni. A bűncselekmény meghatározó voltát olyan szempontok alapján kell megállapítani, mint a bűncselekmény uniós költségvetésre és nemzeti költségvetésekre gyakorolt pénzügyi hatása, a sértettek száma vagy a bűncselekmény súlyához kapcsolódó egyéb körülmények, illetve az alkalmazandó büntetések.

13 cikk
2 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
(1) Amennyiben a 12. cikkben említett bűncselekmények elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a 12. cikkben említettektől eltérő bűncselekményekkel, és ezek ügyében a közös nyomozási és vádemelési tevékenység a hatékony igazságszolgáltatás érdekében áll, úgy az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik ezen egyéb bűncselekmények ügyében is, feltéve, hogy a 12. cikkben említett bűncselekmények a meghatározóak, az egyéb bűncselekmények pedig velük azonos tényeken alapulnak.	(1) Amennyiben a 12. cikkben említett bűncselekmények összekapcsolódnak a 12. cikkben említettektől eltérő bűncselekményekkel, úgy az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik ezen egyéb bűncselekmények ügyében is, feltéve, hogy az alábbi kumulatív feltételek teljesülnek: – egy adott tényállás egyidejűleg minősül az Unió pénzügyi érdekeit sértő és egyéb bűncselekménynek/bűncselekményeknek; valamint – az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény/bűncselekmények meghatározó/meghatározóak, az egyéb bűncselekmény/bűncselekmények pedig csupán járulékos/járulékosak; valamint – az egyéb bűncselekmény/bűncselekmények miatt már nem lehetne újabb büntetőeljárást indítani vagy az azzal/azokkal kapcsolatban büntetést kiszabni, amennyiben nem az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekménnyel/bűncselekményekkel együtt indítanának miatta/miattuk eljárást és hoznának ítéletet.
Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az egyéb bűncselekmények ügyében joghatósággal rendelkező tagállam joghatósággal rendelkezik a 12. cikkben említett bűncselekmények ügyében is.	Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az egyéb bűncselekmények ügyében joghatósággal rendelkező tagállam joghatósággal rendelkezik a 12. cikkben említett bűncselekmények ügyében is.
(2) Az Európai Ügyészség és a nemzeti vádhatóságok konzultálnak egymással annak meghatározása érdekében, hogy az (1) bekezdés alapján melyik hatóságnak van hatásköre az ügyben. Ha az a hatáskör meghatározásának megkönnyítéséhez szükséges, az Eurojust az 57. cikknek megfelelően bevonható az eljárásba.	(2) Az Európai Ügyészség és a nemzeti vádhatóságok konzultálnak egymással annak meghatározása érdekében, hogy az (1) bekezdés alapján melyik hatóságnak van hatásköre az ügyben. Ha az a hatáskör meghatározásának megkönnyítéséhez szükséges, az Eurojust az 57. cikknek megfelelően bevonható az eljárásba.
(3) Ha az Európai Ügyészség és a nemzeti vádhatóságok között nincs egyetértés az (1) bekezdés szerinti hatáskör kérdésében, a nemzeti szintű vádhatósági hatáskörelosztásra hatáskörrel rendelkező nemzeti igazságügyi hatóság határoz a járulékos hatáskör kérdésében.	(3) Ha az Európai Ügyészség és a nemzeti vádhatóságok között nincs egyetértés az (1) bekezdés szerinti hatáskör kérdésében, a nemzeti szintű vádhatósági hatáskörelosztásra hatáskörrel rendelkező nemzeti igazságügyi hatóság határoz a járulékos hatáskör kérdésében.
(4) A hatáskörök e cikk szerinti meghatározása tárgyában bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.	(4) A hatáskörök e cikk szerinti megállapítását a javaslat 27. cikkének (4) pontja értelmében meghatározott eljáró büntetőbíróság hivatalból felülvizsgálhatja.


3 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
(46) Az uniós ügynökségekre alkalmazandó, általános átláthatósági szabályoknak vonatkozniuk kell az Európai Ügyészségre is, de csak az igazgatási feladatok tekintetében, hogy operatív munkája során semmilyen módon ne merüljön fel a titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye. Hasonlóképpen, az európai ombudsman által végzett igazgatási vizsgálatok során is tiszteletben kell tartani az Európai Ügyészséget terhelő titoktartási kötelezettséget.	(46) Az uniós ügynökségekre alkalmazandó általános átláthatósági szabályokat az Európai Ügyészségre is alkalmazni kell; az európai ombudsman által végzett igazgatási vizsgálatok során is tiszteletben kell tartani az Európai Ügyészséget terhelő titoktartási kötelezettséget.

27 cikk
4 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
(1) Az európai ügyész és a delegált európai ügyészek a nemzeti ügyészekkel azonos jogkörökkel rendelkeznek a vádemelés és a bíróság elé állítás tekintetében; így különösen a bírósági eljárás során indítványt tehetnek, a bizonyításfelvételen részt vehetnek, és igénybe vehetik a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.	(1) Az európai ügyész és a delegált európai ügyészek a nemzeti ügyészekkel azonos jogkörökkel rendelkeznek a vádemelés és a bíróság elé állítás tekintetében; így különösen a bírósági eljárás során indítványt tehetnek, a bizonyításfelvételen részt vehetnek, és igénybe vehetik a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.
(2) Ha az illetékes delegált európai ügyész befejezettnek tekinti a nyomozást, felülvizsgálat céljából benyújtja az európai ügyészhez az ügy összefoglalóját, a vádirat tervezetét és a bizonyítékok listáját. Ha az európai ügyész nem ad utasítást az eljárás 28. cikk szerinti megszüntetésére, arra utasítja a delegált európai ügyészt, hogy az ügyet vádirattal együtt terjessze az illetékes nemzeti bíróság elé, vagy utalja vissza további nyomozásra. Az európai ügyész maga is az illetékes nemzeti bíróság elé terjesztheti az ügyet.	(2) Ha az illetékes delegált európai ügyész befejezettnek tekinti a nyomozást, felülvizsgálat céljából benyújtja az európai ügyészhez az ügy összefoglalóját, a vádirat tervezetét és a bizonyítékok listáját. Ha az európai ügyész nem ad utasítást az eljárás 28. cikk szerinti megszüntetésére, vagy amennyiben az európai ügyész utasítására felajánlott, a büntetőjogi igény érvényesítéséről való, 29. cikk szerinti lemondást nem fogadták el, arra utasítja a delegált európai ügyészt, hogy az ügyet vádirattal együtt terjessze az illetékes nemzeti bíróság elé, vagy utalja vissza további nyomozásra. Az európai ügyész maga is az illetékes nemzeti bíróság elé terjesztheti az ügyet.
(3) Az illetékes nemzeti bírósághoz benyújtott vádirat felsorolja a bírósági eljárás során előterjesztendő bizonyítékokat.	(3) Az illetékes nemzeti bírósághoz benyújtott vádirat felsorolja a bírósági eljárás során előterjesztendő bizonyítékokat.
(4) Az európai ügyész – az ügyet előterjesztő delegált európai ügyésszel szoros együttműködésben és a megfelelő igazságszolgáltatás érdekeit szem előtt tartva – kiválasztja a bírósági eljárás joghatóságát és meghatározza az illetékes nemzeti bíróságot, a következő kritériumok figyelembevételével:	(4) Az illetékes nemzeti bíróságot az alábbi, fontossági sorrendben felsorolt kritériumok alapján kell meghatározni:
a) az a hely, ahol a bűncselekményt, illetve több bűncselekmény esetében a bűncselekmények többségét elkövették;	a) az a hely, ahol a bűncselekményt, illetve több bűncselekmény esetében a bűncselekmények többségét elkövették;
b) a gyanúsított szokásos tartózkodási helye;	b) a gyanúsított szokásos tartózkodási helye;
c) a bizonyítékok fellelhetőségének helye;	c) a bizonyítékok fellelhetőségének helye;
d) a közvetlen sértettek szokásos tartózkodási helye.	d) a közvetlen sértettek szokásos tartózkodási helye.
(5) Ha az behajtás, közigazgatási ellenőrzés vagy nyomon követés céljából szükséges, az európai ügyész értesíti a vádiratról az illetékes nemzeti hatóságokat, az érdekelt feleket, valamint az érintett uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat.	(5) Ha az behajtás, közigazgatási ellenőrzés vagy nyomon követés céljából szükséges, az európai ügyész értesíti a vádiratról az illetékes nemzeti hatóságokat, az érdekelt feleket, valamint az érintett uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat.

28 cikk
5 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
(1) Az európai ügyész megszünteti az eljárást, ha a vádemelés a következő okok bármelyike miatt lehetetlenné vált:	(1) Az európai ügyész megszünteti az eljárást, ha a vádemelés a következő okok bármelyike miatt lehetetlenné vált:
a) a gyanúsított halála;	a) a gyanúsított halála;
b) a nyomozás tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény;	b) a nyomozás tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény;
c) a gyanúsított kegyelemben vagy mentességben részesült;	c) a gyanúsított kegyelemben vagy mentességben részesült;
d) a vádemelésre vonatkozó, törvényes nemzeti elévülési idő lejárt;	d) a vádemelésre vonatkozó, törvényes nemzeti elévülési idő lejárt;
e) a gyanúsítottat ugyanazon tényállás alapján már jogerősen felmentették vagy elítélték az Unión belül, vagy az ügyben a 29. cikknek megfelelően jártak el.	e) a gyanúsítottat ugyanazon tényállás alapján már jogerősen felmentették vagy elítélték az Unión belül, vagy az ügyben a 29. cikknek megfelelően jártak el;
	f) az Európai Ügyészség által lefolytatott teljes körű, átfogó és arányos nyomozást követően nem áll rendelkezésre releváns bizonyíték.
(2) Az európai ügyész a következő okok bármelyike miatt megszüntetheti az eljárást: a) a bűncselekmény az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2013/XX/EU irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében kisebb súlyú; b) releváns bizonyítékok hiánya.	(2) Az európai ügyész megszüntetheti az eljárást, ha a bűncselekmény az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2013/XX/EU irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében kisebb súlyú;
(3) Ha az Európai Ügyészség adott ügyben megszüntette az eljárást, az ügyet az OLAF vagy az illetékes nemzeti közigazgatási vagy igazságügyi hatóság elé utalhatja behajtás, egyéb közigazgatási ellenőrzés vagy nyomon követés céljából.	(3) Ha az Európai Ügyészség adott ügyben megszüntette az eljárást, az ügyet az OLAF vagy az illetékes nemzeti közigazgatási vagy igazságügyi hatóság elé utalhatja behajtás, egyéb közigazgatási ellenőrzés vagy nyomon követés céljából.
(4) Ha a nyomozás a sértett által szolgáltatott információk alapján indult, az Európai Ügyészség erről tájékoztatja a sértettet.	(4) Ha a nyomozás a sértett által szolgáltatott információk alapján indult, az Európai Ügyészség erről tájékoztatja a sértettet.

29 cikk
6 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
(1) Ha nem kerül sor az eljárás megszüntetésére és ez a megfelelő igazságszolgáltatás érdekeit szolgálná, az Európai Ügyészség a kártérítés megtörténte után javasolhatja, hogy a gyanúsított fizessen egyösszegű pénzbüntetést, amelynek megfizetése az eljárás jogerős megszüntetését vonja maga után (lemondás a büntetőjogi igény érvényesítéséről). Beleegyezése esetén a gyanúsított az Uniónak fizeti meg az egyösszegű pénzbüntetést.	(1) Ha a 28. cikk alapján az eljárás nem szüntethető meg, és amennyiben a szabadságvesztés büntetés még a cselekmény bírósági eljárás során történő bizonyítása esetén is aránytalan lenne, az Európai Ügyészség a kártérítés megtörténte után javasolhatja, hogy a gyanúsított fizessen egyösszegű pénzbüntetést, amelynek megfizetése az eljárás jogerős megszüntetését vonja maga után (lemondás a büntetőjogi igény érvényesítéséről). Beleegyezése esetén a gyanúsított az Uniónak fizeti meg az egyösszegű pénzbüntetést.
(2) Az Európai Ügyészség felügyeli a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondás tárgyát képező összeg behajtását.	(2) Az Európai Ügyészség felügyeli a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondás tárgyát képező összeg behajtását.
(3) Ha a gyanúsított beleegyezik a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondásba és megfizeti a pénzbüntetést, az európai ügyész jogerősen megszünteti az eljárást, és erről hivatalosan értesíti az illetékes nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságokat, valamint tájékoztatja az érintett uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat. (4) Az eljárás (3) bekezdés szerinti megszüntetése esetén bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.	(3) Ha a gyanúsított beleegyezik a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondásba és megfizeti a pénzbüntetést, az európai ügyész jogerősen megszünteti az eljárást, és erről hivatalosan értesíti az illetékes nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságokat, valamint tájékoztatja az érintett uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat.

30 cikk
7 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
(1) Ha a büntetőbíróság úgy véli, hogy az Európai Ügyészség által hozzá benyújtott bizonyítékok elfogadása nem sértené az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikke szerinti tisztességes eljárás követelményét és a védelemhez való jogokat, e bizonyítékokat a bírósági eljárás során értékelés vagy hasonló jogi eljárás nélkül el kell fogadni, még akkor is, ha a bíróság helye szerinti tagállam nemzeti joga eltérő szabályokat tartalmaz az ilyen bizonyítékok összegyűjtésére vagy benyújtására vonatkozóan.	(1) Ha a büntetőbíróság úgy véli, hogy az Európai Ügyészség által hozzá benyújtott bizonyítékok elfogadása nem sértené az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti tisztességes eljárás követelményét és a védelemhez való jogokat, továbbá a tagállamok EUMSZ 6. cikke szerinti kötelezettségeit, e bizonyítékokat a bírósági eljárás során el kell fogadni.
(2) A bizonyítékok elfogadása nem érinti a nemzeti bíróság arra vonatkozó jogát, hogy az Európai Ügyészség által a bírósági eljárás során benyújtott bizonyítékokat szabadon értékelje.	(2) A bizonyítékok elfogadása nem érinti a nemzeti bíróság arra vonatkozó jogát, hogy az Európai Ügyészség által a bírósági eljárás során benyújtott bizonyítékokat szabadon értékelje.

33 cikk
8 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
(1) Az Európai Ügyészség eljárásában érintett gyanúsítottat és vádlottat kihallgatása során a nemzeti joggal összhangban megilleti a hallgatáshoz való jog a gyanú szerint általa elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban; emellett tájékoztatni kell arról is, hogy nem köteles önmagát terhelő vallomást tenni.	(1) Az Európai Ügyészség eljárásában érintett gyanúsítottat és vádlottat kihallgatása során megilleti a hallgatáshoz való jog a gyanú szerint általa elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban; emellett tájékoztatni kell arról is, hogy nem köteles önmagát terhelő vallomást tenni.
(2) A gyanúsított és a vádlott ártatlanságát mindaddig vélelmezni kell, amíg bűnösségük a nemzeti jog alapján be nem bizonyosodik.	(2) A gyanúsított és a vádlott ártatlanságát mindaddig vélelmezni kell, amíg bűnösségük be nem bizonyosodik.

34 cikk
9 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel gyanúsított vagy vádolt valamennyi személy jogosult arra, hogy a nemzeti joggal összhangban teljesen vagy részben ingyenes jogi segítséget kapjon a nemzeti hatóságoktól, ha annak megfizetésére anyagi okokból nem képes.	Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel gyanúsított vagy vádolt valamennyi személy jogosult arra, hogy teljesen vagy részben ingyenes jogi segítséget kapjon a nemzeti hatóságoktól, ha annak megfizetésére anyagi okokból nem képes.

36 cikk
10 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
(1) A feladatainak ellátása során elvégzett eljárási cselekmények bírósági felülvizsgálata tekintetében az Európai Ügyészség nemzeti hatóságnak minősül.	A bírósági felülvizsgálat szempontjából az Európai Ügyészség nemzeti hatóságnak minősül valamennyi olyan eljárási cselekmény tekintetében, amelyet az illetékes büntetőbíróság előtt vádhatósági feladatainak ellátása során végez. Az Európai Ügyészség valamennyi egyéb cselekménye és mulasztása tekintetében uniós szervnek tekintendő.
(2) Az e rendelet alapján alkalmazandó nemzeti jogi rendelkezések nem tekinthetők a Szerződés 267. cikkének értelmében vett uniós jogi rendelkezéseknek.


11 módosítás
Rendeletre irányuló javaslat	Módosítás
Az Európai Ügyészség igazgatási tevékenységei tekintetében az európai ombudsman a Szerződés 228. cikke szerinti vizsgálatot folytathat le.	Az Európai Ügyészség tekintetében az európai ombudsman hivatali visszásságokra vonatkozóan a Szerződés 228. cikke szerinti vizsgálatot folytathat le.

INDOKOLÁS

Az Európai Ügyészség létrehozása előrelépést jelent a tagállamok között büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés folyamatában. Az Európai Parlamentnek olyan jogalkotási javaslatról kell véleményt formálnia, amely a költségvetési konszolidáció időszakában értelmezi a polgároknak az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos kézzel fogható igényeit. Ezenfelül az a tény, hogy a jóléti és a közszolgáltatások rendszeréből évente ötszáz millió eurót vonnak el, uniós választ indokol.

E dokumentum célja, hogy – a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel összhangban – egy sor javaslatot dolgozzon ki és konkrét politikai jellegű részleteket fogalmazzon meg a Bizottság által javasolt szöveggel kapcsolatban; amelyeket a Tanács gondosan értékelhet. Az előadó reméli, hogy az Európai Parlamentet széles körben bevonják az eszmecserébe és a vizsgált javaslat kidolgozásába, valamint hogy a társjogalkotó gondosan figyelembe veszi az észrevételeket és az azonosított megoldásokat.

Az előadó úgy véli továbbá, hogy az Eurojusttal, az OLAF-fal és az Europollal folytatott koordináció funkcionális jellegű lesz és kiegészíti a büntetőeljárásokat a büntetőügyekben folytatott teljes körű igazságügyi együttműködés érdekében, amely egyetlen és lehetőség szerint valamennyi tagállam részvételével működő szervezetbe gyűjti össze a tagállamok meghatározó tapasztalatait.

Különösen szükséges az illetékes bíróság meghatározásával, az Európai Ügyészség járulékos hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel, a nyomozati cselekményekkel, a bizonyítékok elfogadhatóságával, valamint a nyomozás befejezésével kapcsolatos jogorvoslatok felülvizsgálata.

Továbbá az eljárási biztosítékok terén számos olyan elvre és jogra történik utalás, amelyek megerősítik a gyanúsítottak védelmét anélkül, hogy ezáltal gyengítenék a bűncselekmények felderítését vagy büntetését.

Végül az előadó az Európai Ügyészség számára olyan sokoldalú és áramvonalas struktúrát javasol, amely biztosítja a függetlenségre, tapasztalatra és szakmaiságra vonatkozó magas szintű követelmények teljesülését, összhangba hozva a gyors döntéshozatal igényét a nyomozások gondosságával és azon nemzeti rendszerek ismeretével, amelyekben a bűncselekményeket elkövették.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről(*) (18.2.2014)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2013)0534 – C7-0000/2014 – 2013/0255(APP))

A vélemény előadója (*): Ingeborg Gräßle(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

PA_Consent_Interim

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

Ajánlások

1. támogatja a Bizottság azon megközelítését, hogy az Európai Ügyészség hatáskörének és megbízatásának középpontjában az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 86. cikkének megfelelően az Unió pénzügyi érdekeinek a csalással és az EU költségvetését károsító más jogellenes cselekményekkel szembeni védelme áll;

2. felhívja a Tanácsot arra, hogy tegye egyértelművé az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért felelős valamennyi meglévő szerv hatáskörét; rámutat arra, hogy kiemelkedően fontos az Európai Ügyészség és az egyéb meglévő szervek, például az Eurojust és az OLAF közötti viszony részletesebb meghatározása és a határvonalak világos rögzítése; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek ki kell használnia az OLAF hosszú évekre visszanyúló tapasztalatait az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével – többek közt a korrupcióval – kapcsolatos területeken nemzeti és uniós szinten folytatott vizsgálatok terén; hangsúlyozza különösen, hogy a Tanácsnak egyértelművé kell tennie az OLAF és az Európai Ügyészség tevékenységének egymást kiegészítő jellegét a „belső” és „külső” vizsgálatok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a Bizottság jelenlegi javaslata nem határozza meg egyértelműen sem az Európai Ügyészséggel való viszonyt, sem azt, hogy hogyan kell lefolytatni az uniós intézményeken belüli belső vizsgálatokat; követeli ezzel összefüggésben, hogy az uniós tisztviselők részesüljenek a többi uniós polgárral egyenlő elbánásban, és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 11. cikke a) pontjának módosítása, valamint az Unió személyzeti szabályzata 19. cikkének módosítása által tegyék lehetővé az Európai Ügyészség közvetlen fellépését;

3. úgy véli, hogy a hatásköri összeütközések kockázata csökkentésének érdekében további elemzésre van szükség az OLAF, az Eurojust és az Európai Ügyészség párhuzamos működését érintően; kéri a Tanácsot, hogy tegye egyértelművé e szervek hatásköreit, azonosítsa az esetleges megosztott hatásköröket és a hatékonyság terén tapasztalható hiányosságokat, és szükség esetén tegyen javaslatot ezek megoldására;

4. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a nemzeti hatóságok és az Európai Ügyészség kiegészítő és járulékos hatásköreit még inkább ki kell hangsúlyozni és azokat egyértelművé kell tenni a hatékonyságot nélkülöző és költséges, egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében; kéri, hogy végezzék el ennek elemzését; kéri a Tanácsot, hogy fontolja meg az átvétel jogának bevezetését, amely alapján az Európai Ügyészségnek tájékoztatnia kell a tagállami bűnüldöző hatóságokat az általa folytatott vizsgálatokról, és meg kell adni számukra az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és a büntetőeljárás lefolytatásának lehetőségét, ideértve azokat az eseteket is, amikor az Európai Ügyészség nem indított vizsgálatot, illetve ha a vizsgálatot lezárta, és annak nyomán utóbb más intézkedést nem tett;

5. úgy véli, hogy az Európai Ügyészség bizottsági javaslat szerinti kinevezési eljárása homályos és nem demokratikus; követeli, hogy a Parlament kapjon központibb szerepet a kinevezési eljárásban, és különösen hogy biztosítsák számára annak jogát, hogy az előválogatott jelöltek listáját összeállító választótestület tagjainak felét kinevezze; rámutat arra, hogy függetlenségének biztosítása érdekében a főügyészt a Parlament és a Tanács közös megegyezésével kell kinevezni; javasolja, hogy az Európai Ügyészségről szóló rendeletbe foglalják bele az európai ügyész felmentésére irányuló formális eljárást; e tekintetben úgy véli, hogy a bizottsági javaslat 8. cikkében foglalt jelenlegi rendelkezések nem elegendők;

6. üdvözli azt az elképzelést, hogy az Európai Ügyészség a meglévő decentralizált struktúrákba ágyazódjon be a delegált nemzeti ügyészek „különleges tanácsadóként” való részvétele révén; szükségesnek látja a delegált ügyészek nemzeti igazságszolgáltatási rendszerrel szembeni függetlensége, valamint a kiválasztásukra irányuló átlátható eljárások részletesebb kidolgozását annak érdekében, hogy elkerüljék az Európai Ügyészség részéről a részrehajlás látszatát; kéri elemezés elkészítését annak értékelésére, hogy az Európai Ügyészség létrehozása milyen költségekkel jár az Unió költségvetése számára, és milyen továbbgyűrűző hatásokkal bír a tagállamok költségvetésére; kéri, hogy ez az elemzés az előnyöket is értékelje;

7. követeli – tekintettel arra, hogy több tagállam valószínűleg önként kimarad az Európai Ügyészségről szóló javaslatból –, hogy végezzenek elemzést annak tisztázására, hogy az OLAF mely egységeit, illetve személyzetének mely tagjait helyezik át az Európai Ügyészséghez, és melyek maradnak az OLAF-nál; követeli, hogy az OLAF tartsa meg az Európai Ügyészség megbízatásán kívül eső csalás elleni tevékenység ellátásához szükséges erőforrásokat;

8. rámutat arra, hogy az OLAF megőrzi hatáskörét az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamok tekintetében, és hogy e tagállamok vonatkozásában is biztosítani kell az eljárási biztosítékok egyenértékű szintjét;

9. felhívja ezért a Bizottságot, hogy az OLAF-ról szóló rendeletnek az Európai Ügyészség létrehozása miatti módosításai közé vegyen fel a megfelelő eljárási biztosítékokra, többek között az OLAF vizsgálati intézkedéseivel szembeni bírói felülvizsgálat lehetőségére vonatkozó rendelkezéseket;

10. kéri a Tanácsot és a Bizottságot annak egyértelművé tételére, hogy az Európai Ügyészség működése és finanszírozása hogyan fog történni abban az esetben, ha a bizottsági javaslatot az EUMSZ 20. és 326–334. cikke által lehetővé tett megerősített együttműködés keretében hajtják végre;

11. kéri a Tanácsot, hogy a jogállamiság legmélyebb tiszteletben tartása szellemében vegye figyelembe a következő ajánlásokat:

a) az Európai Ügyészség működése során szigorúan tartsa be a méltányosság elvét, amelynek értelmében előzetesen világossá kell tenni a büntetőjogi igény érvényesítésének követelményét; az Európai Ügyészségnek a hatáskörébe tartozó valamennyi állítólagos bűncselekmény kapcsán le kell folytatnia a büntetőeljárást, a joghatósággal rendelkező bíróság megállapítására vonatkozó átlátható és objektív kritériumok alapján;

b) az Európai Ügyészség hatáskörének és különösen járulékos hatáskörének tárgyi hatályát a lehető legpontosabban és legegyértelműbben kell meghatározni a valamennyi tagállamban egységes alkalmazás és annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség megbízatását hatékonyan teljesíthesse, továbbá annak elválaszthatatlanul össze kell kapcsolódnia az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével; ennek érdekében a Parlament javasolja a bizottsági javaslat 13. cikkében foglalt járulékos hatáskör meghatározásának alapos felülvizsgálatát;

c) az Európai Ügyészség rendelkezésére álló nyomozati eszközök legyenek homogének, és alapuljanak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló egységes térség egészében alkalmazandó uniós jogszabályokon; továbbá legyenek összeegyeztethetőek azon tagállam jogával, ahol a büntető eljárást lefolytatják;

d) meg kell teremteni az adatvédelem megerősítését és a visszaéléseket jelentő személyek harmonizált védelmének biztosítását szolgáló uniós szintű különös szabályokat;

e) a különösen nagy beavatkozással járó nyomozati eszközök alkalmazását az illetékes nemzeti bíróságok által uniós szinten meghatározott, harmonizált és közelített követelmények és kritériumok alapján megadott bírói engedélyhez kell kötni; az egyének alapvető szabadságait érintő korlátozással járó határozatokkal szemben biztosítani kell a felsőbb bíróságokhoz, és végső soron az Európai Unió Bíróságához való fellebbezés lehetőségét;

f) az Európai Ügyészség által a nemzeti jog figyelmen kívül hagyásával beszerzett bizonyítékok elfogadhatóságát – ahogy arról a bizottsági javaslat (32) preambulumbekezdése és 30. cikke rendelkezik – határozottan el kell utasítani a tagállamokban két különböző jog párhuzamos alkalmazásának elkerülése, az érintett személyek eljárási jogainak védelme, valamint az Európai Ügyészség tevékenységével kapcsolatos jogbiztonság növelése érdekében;

g) az Európai Ügyészségnek vizsgálatai sikeres lefolytatása érdekében az érintett országok jogrendszeréről alapos ismeretekkel kell rendelkeznie; az Európai Ügyészség szervezeti felépítésének ezért biztosítania kell, hogy központi szinten rendelkezésére álljanak a valamennyi tagállam jogrendszerére vonatkozó szakismeretek, ideértve a tagállamok eljárási és alapvető jogait; e szerkezeti felépítésnek tiszteletben kell tartania a költséghatékonyság elvét, és az Unió költségvetésére korlátozott hatást gyakorolhat;

h) az Európai Ügyészségnek a joghatósággal rendelkező bíróság megválasztására, eljárások megszüntetésére és a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondásra vonatkozó határozataival szemben szintén biztosítani kell a felsőbb bíróságokhoz, és végső soron az Európai Unió Bíróságához való fellebbezés lehetőségét;

i) a nemzeti hatóságoknak az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó esetlegesen bűncselekménynek minősülő cselekményekre vonatkozó, az Európai Ügyészség felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének összhangban kell állnia a tagállami szinten fennálló ilyen kötelezettségekkel, és azokon nem terjedhet túl, továbbá tiszteletben kell tartania e hatóságok függetlenségét;

j) biztosítani kell a kétszeres értékelés tilalmának (ne bis in idem elv) betartását;

12. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Ügyészségről szóló javaslatot nem kíséri sem az EUMSZ 257. cikke alapján létrehozott, a Törvényszék mellett működő Európai Büntetőtörvényszék létrehozására irányuló javaslat, sem egy európai eljárásjogi keretrendszerre irányuló javaslat; kéri, hogy e tekintetben végezzenek elemzést;

13. kéri uniós költségvetési tétel létrehozását az Európai Ügyészség által gyanúsított rossz anyagi körülmények között élő egyének számára költségmentesség biztosítása céljából;

14. hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség valamennyi tevékenysége során össze kell egyeztetni a jogbiztonság iránti igényt a személyes adatok védelmével, és a lehető legmagasabb szinten biztosítani kell a védelemhez való jogot, figyelembe véve, hogy a büntetőeljárási garanciákra vonatkozó ütemterv még nem készült el, és hogy ez e jogok tekintetében csupán utal a nemzeti jogrendszerekre; kéri, hogy az Európai Ügyészség személyzeti összetétele a hierarchia valamennyi szintjén biztosítsa a földrajzi területek és a nemek kiegyensúlyozott képviseletét;

15. kéri a Tanácsot, hogy a Parlamenttel szorosan működjön együtt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló jogalkotási javaslatra vonatkozó tárgyalások során; bízik abban, hogy a tárgyalások során az átfogó hatásvizsgálaton és többek között a jelenlegi jogrendszerek összehasonlító elemzésén, valamint egy zöld könyvön alapuló bizottsági javaslatban lefektetett elvek továbbra is a tagállamok közötti nyílt és átlátható eszmecsere alapjául szolgálnak, és konstruktívan ösztönzik az Európai Ügyészség létrehozását;

16. kéri a Tanácsot, hogy fordítson elegendő időt a bizottsági javaslat részletes értékelésére, és tárgyalásait ne véglegesítse elhamarkodottan; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni azt, hogy a folyamat idő előtt megerősített együttműködésbe forduljon át;

17. kéri a Tanácsot, hogy javítsa tovább az Európai Ügyészségre irányuló projekt sikere szempontjából nélkülözhetetlen tagállami bíróságok eredményességét és hatékonyságát.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.2.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 4 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, Martin Ehrenhauser, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Ingeborg Gräßle, Rina Ronja Kari, Bogusław Liberadzki, Jan Mulder, Monika Panayotova, Crescenzio Rivellini, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Theodoros Skylakakis, Georgios Stavrakakis, Michael Theurer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Philip Bradbourn, Karin Kadenbach, Marian-Jean Marinescu
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Peter Jahr, Iosif Matula, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (22.1.2014)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2013)0534 – C7-0000/2013 – 2013/0255(APP))

A vélemény előadója: Alain Lamassoure

PA_Consent_Interim

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

Preambulumbekezdések

A. mivel a Szerződések értelmében az Unió és tagállamai közösen felelnek az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért és a csalással szembeni küzdelemért, és mivel e célok elérése érdekében elengedhetetlen a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés;

B. mivel elsődlegesen a tagállamok felelőssége az uniós költségvetés mintegy 80%-ának végrehajtása, valamint – ahogy azt a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat[1] és a nemsokára ennek helyébe lépő, az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló módosított bizottsági javaslat (COM(2011)0739) alapján meghozott tanácsi határozat megállapítja – a saját források beszedése;

C. mivel az Unió forrásainak beszedése és a kiadások terén egyaránt fontos biztosítani az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;

Ajánlások

1. tudomásul veszi azt az elképzelést, hogy az Európai Ügyészséget a meglévő struktúrákra alapozzák, mely megoldás az Európai Bizottság szerint várhatóan nem jár jelentős új költségekkel az Unió vagy tagállamai számára, mivel az Ügyészség adminisztratív szolgáltatásait az Eurojust biztosítja, az emberi erőforrások pedig a meglévő szervezetektől, például az OLAF-tól származnak majd;

2. kifejezi kétségeit a javaslat költséghatékonyságra vonatkozóan előadott érvelésével kapcsolatban, mivel az Európai Ügyészségnek tagállamonként szakosodott részlegeket szükséges felállítania, amelyeknek a vizsgálatok és a büntető eljárások eredményes lefolytatása érdekében alaposan ismerniük kell a nemzeti jogi kereteket;

3. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a javaslat nem tartalmaz áttekintést arról, hogy az OLAF-nak milyen emberi erőforrásokra lenne szüksége ahhoz, hogy tovább folytassa a csalás elleni fontos munkát azokon a fennmaradó területeken, amelyek nem tartoznak majd az európai ügyész hatáskörébe;

4. aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy egyes tagállamok ezt az európai megközelítést nem támogatják, és abban nem fognak részt venni; figyelmeztet arra, hogy a tagállamok részéről bármely kívülmaradás kettős struktúrák létrejöttéhez vezet, és ez később további erőforrásokat igényel;

5. aggodalmát fejezi ki a javaslat alapjául szolgáló azon feltételezéssel kapcsolatban, hogy az Eurojust által biztosított adminisztratív szolgáltatásoknak erre a decentralizált ügynökségre nézve nem lesz pénzügyi vagy személyzeti hatása; úgy véli ezért, hogy a pénzügyi kimutatás félrevezető; hangsúlyozza ezzel összefüggésben azt a kérését, hogy a Bizottság a jogalkotási folyamat lezárása előtt terjesszen elő egy módosított pénzügyi kimutatást, amely figyelembe veszi a jogalkotó által végrehajtott esetleges módosításokat;

6. nem kapott egyértelmű információt arról, hogy az Európai Ügyészségre mint újonnan létrehozott szervezetre vonatkozik-e a valamennyi uniós intézmény és szervezet tekintetében tervezett létszámcsökkentés; nem támogatna egy ilyen megközelítést;

7. alapvető fontosságúnak véli az Európai Ügyészség, az OLAF, az Eurojust és az érintett tagállami hatóságok közötti lehető legjobb szinergiák megteremtését, valamint hangsúlyozza az e szervek közötti állandó szoros együttműködés szükségességét;

8. hangsúlyozza az Európai Ügyészség valamennyi intézkedése és tevékenysége feletti jogszerűségi ellenőrzés fontosságát; meggyőződése, hogy a jogszerűségi ellenőrzést kizárólag a Bíróság végezheti; ugyanakkor teljes mértékben tisztában van azzal, hogy a Bíróság előtt több mint 2 000 ügy van folyamatban, ami miatt szükség lesz a hatékonyság növelésére, hogy az új és a folyamatban lévő ügyeket kezelni tudja;

9. aggodalommal jegyzi meg, hogy az Európai Ügyészség javasolt felépítése egymást átfedő és versengő struktúrákhoz, a feladatok megtöbbszöröződéséhez és szétszóródásához, valamint az egyedi elszámoltathatósággal kapcsolatos problémákhoz vezethet, ami esetlegesen jogi hitelességét is veszélyeztetheti;

10. kéri ezért, hogy az előbbiekben említett jogi aggályok fényében az illetékes bizottság fontolja meg a javaslatra vonatkozó olvasatának elhalasztását az európai választások utánra a többi érintett bizottság szorosabb bevonása és annak biztosítása érdekében, hogy a javaslat ne csak a szubszidiaritás elvét, hanem a javasolt jogi keretrendszer jogi megfelelőségét is megfelelően tükrözze;

11. kiemeli, hogy a jogalkotónak a javasolt rendeletre vonatkozó semmilyen határozata nem sértheti a költségvetési hatóság által az éves költségvetési eljárás keretében hozott határozatokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	22.1.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Richard Ashworth, Zuzana Brzobohatá, Jean-Luc Dehaene, Isabelle Durant, José Manuel Fernandes, Věra Flasarová, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Ivars Godmanis, Lucas Hartong, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Ivailo Kalfin, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, George Lyon, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Andrej Plenković, Dominique Riquet, Surján László, Helga Trüpel, Oleg Valjalo, Derek Vaughan, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Maria Da Graça Carvalho, Peter Šťastný, Georgios Stavrakakis

[1] HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (3.3.2014)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2013)0534 – C7 – 2013/0255(APP))

A vélemény előadója: Evelyn Regner

PA_Consent_Interim

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

Preambulumbekezdések

A. mivel a kölcsönös elismerés elvének a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés sarokkövévé kellene válnia, és azt az európai büntetőjogi integráció motorjának kellene tekinteni,

Ajánlások

1. Felhívja a Tanácsot, hogy a bizottsági javaslat vizsgálata során az alábbi ajánlásokat vegye figyelembe:

i) az Európai Ügyészségnek a javaslat 13. cikke szerinti járulékos hatásköreit szabályozó kritériumokat előzetesen egyértelműen meg kell határozni. Különösen:

a) a 13. cikkben említett bűncselekmények kizárólag uniós jogalkotási aktusban meghatározott bűncselekmények lehetnek;

b) az ilyen bűncselekmények akkor tekinthetők „elválaszthatatlanul összekapcsolódónak” a 12. cikkben hivatkozott bűncselekményekkel, ha azok elkövetésében jelentős szerepet játszanak, vagy azokat büntetlenségük biztosítása érdekében követik el;

c) azon feltételnek, mely szerint a 12. cikkben említett bűncselekmények a meghatározóak, minőségi és nem csak mennyiségi értékelést is magában kell foglalnia;

d) annak érdekében, hogy a járulékos hatáskör kiterjedjen arra az esetre, ha azonos elkövető több külön bűncselekményt követ el, és arra az esetre is, ha egyetlen cselekmény sért meg több különböző rendelkezést, törölni kell azt a feltételt, hogy a 13. cikkben említett bűncselekmények azonos tényeken alapulnak;

ii) az Európai Ügyészségnek az Eurojusthoz, az Europolhoz és az OLAF-hoz fűződő viszonyát a lehető legnagyobb mértékben az Európai Ügyészséget létrehozó rendeletben kell szabályozni. A javaslat 57. és 58. cikkében említett megállapodások ezért kizárólag gyakorlati működéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozhatnak;

iii) az Európai Ügyészség hatáskörét semmiképp sem gyakorolhatja olyan bűncselekmények tekintetében, amelyeket azelőtt követtek el, hogy működését teljes körűen megkezdte; a javaslat 71. cikkét ennek megfelelően módosítani kell;

iv) a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében az illetékességgel rendelkező bíróságot előzetesen kell rögzíteni a törvényes bíróhoz való jog elvének megfelelően; a javaslat 27. cikkét ennek megfelelően módosítani kell;

v) biztosítani kell a nyomozati eszközök egységességét azért, hogy elkerülhető legyen a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztása („forum shopping”), valamint hogy azok összeegyeztethetők legyenek a tagállamok jogrendszereivel;

2. üdvözli, hogy az Európai Ügyészség szerződésen kívüli felelősségére alkalmazandó szabályok alapján az Európai Bíróság joghatósággal rendelkezik a kártérítéssel kapcsolatos jogviták tekintetében az EUMSZ 268. cikkében meghatározottakhoz hasonló feltételek szerint; felhívja a figyelmet azonban arra, hogy két különböző – az uniós illetve nemzeti szintű – bíróság is eljárhat az Európai Ügyészség szerződésen kívüli felelősségével kapcsolatos perekben és az Európai Ügyészség eljárási intézkedéseinek – köztük az esetleges kártérítési igény alapjául szolgáló intézkedések – megsemmisítésére irányuló perekben;

3. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki koherens jogi kereteket az Európai Ügyészség és az Eurojust tekintetében, amelyek az EUMSZ 85. és 86. cikkének megfelelően tükrözik a két szerv különböző feladatait;

4. javasolja, hogy mint ahogy azt az EUMSZ 86. cikkének (1) bekezdése rögzíti – amelynek alapján a Tanács az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre –, a Bizottság irányozza elő a pénzügyi erőforrásoknak az OLAF-tól az Európai Ügyészséghez való egyszerű átcsoportosítását, és az Európai Ügyészség használja ki az Eurojust személyzetének szakértelméből és hozzáadott értékéből fakadó előnyöket;

5. sürgeti a Bizottságot, hogy a kimaradás mellett döntő tagállamok, illetve az EUMSZ 86. cikkének (1) bekezdése szerinti megerősített együttműködés létrehozása tekintetében tegyen megfelelő javaslatokat a részt vevő és a részt nem vevő tagállamok közötti igazságügyi együttműködés szabályozása érdekében, különös tekintettel azokra az esetekre, amelyekben a határokon átnyúló bűncselekményt részt nem vevő tagállamban követték el, vagy az elkövető részt nem vevő tagállamban található;

6. sajnálatosnak tartja, hogy a kölcsönös elismeréssel kapcsolatos jelenlegi tapasztalatok alapján nehezen várható, hogy a tagállamok hajlandóak lesznek olyan bizonyítékot elismerni és olyan bizonyíték büntetőeljárásban való felhasználását megengedni, amelyet más tagállamban, jelentősen eltérő követelmények alapján szereztek be; rámutat arra, hogy a tagállamok nemzeti jogai közötti eltérések különösen a különleges nyomozási technikákkal kapcsolatban szembetűnőek, mivel gyakran fordul elő, hogy valamely technika egyes tagállamokban szigorú szabályozás alá esik, míg más tagállamokban egyáltalán nem szabályozzák;

7. arra az álláspontra helyezkedik, hogy az Európai Ügyészség további tagként csatlakozhatna az Eurojust testületéhez minden olyan esetben, amikor az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos kérdéseket tárgyalnak meg;

8. úgy véli, hogy a nemzeti eljárásjog alkalmazásának területét gondosan meg kell vizsgálni, és esetlegesen korlátozni, mivel ha az Európai Ügyészség jogai területenként különbözőek, az veszélyeztetné hatékonyságát és a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztására („forum shopping”) ösztönözne, valamint befolyásolná a gyanúsított vagy vádlott jogait;

9. úgy véli, hogy a delegált európai ügyészek és személyzetük számára egységes és hatékony uniós büntetőjogi képzést kell biztosítani;

10. üdvözli a Védőügyvédek Európai Szövetsége (ECBA) és az Európai Jogi Akadémia (ERA) által jogászok számára közösen szervezett képzéseket, és a védelem minőségének az Európai Ügyészség által folytatott büntető eljárásokban való javítása érdekében ösztönzi az egyedi kívánalmakhoz igazított kurzusokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	11.2.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 4 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Eva Lichtenberger, Angelika Niebler, József Szájer, Axel Voss
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Sylvie Guillaume, Jan Mulder, Jaroslav Paška

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	20.2.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 7 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Edit Bauer, Emine Bozkurt, Arkadiusz Tomasz Bratkowski, Salvatore Caronna, Philip Claeys, Carlos Coelho, Ioan Enciu, Frank Engel, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Svetoslav Hristov Malinov, Véronique Mathieu Houillon, Anthea McIntyre, Louis Michel, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Renate Sommer, Wim van de Camp, Axel Voss, Renate Weber, Cecilia Wikström, Janusz Wojciechowski, Tatjana Ždanoka, Auke Zijlstra
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Michael Cashman, Cornelis de Jong, Mariya Gabriel, Franziska Keller, Jean Lambert, Marian-Jean Marinescu, Juan Andrés Naranjo Escobar, Salvador Sedó i Alabart
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Zdravka Bušić, Ingeborg Gräßle, Constanze Angela Krehl

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat