JELENTÉS az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

20.3.2014 - (COM(2013)0462 – C7‑0209/2013 – 2013/0214(COD)) - ***I

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Rodi Kratsa-Tsagaropoulou

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0462 – C7‑0209/2013 – 2013/0214(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0462),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0209/2013),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0211/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI^[2]*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai hosszú távú befektetési alapokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

rendes jogalkotási eljárás keretében[4],

mivel:

(1)      A hosszú távú finanszírozás nélkülözhetetlen eszköz az európai gazdaság fenntartható, intelligens és inkluzív, magas foglalkoztatással és versenyképességgel jellemezhető növekedési pályára állításában az Európa 2020 stratégiával összhangban a jövő gazdaságának olyan módon történő építése céljából, amely ellenállóbb, és kevésbé érzékeny a rendszerszerű kockázatokra. Az európai hosszú távú befektetési alapok (EHTBA-k) különböző, tartósan működő infrastrukturális projekteket és tőzsdén nem jegyzett társaságokat, vagy tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) finanszíroznak, amelyek kibocsátott sajáttőkeeszközeire vagy adósságinstrumentumaira nincsen könnyen meghatározható vevő. Az ilyen projektek finanszírozásával az EHTBA-k hozzájárulnak az Unió reálgazdaságának a finanszírozásához és szakpolitikáinak végrehajtásához.

(2)      Keresleti oldalon az EHTBA-k stabil és biztonságos jövedelemforrást jelenthetnek a nyugdíjfolyósítók, biztosítók, alapítványok, önkormányzatok és más olyan szereplők számára, amelyeknek rendszeres, ismétlődő kötelezettségeik vannak és jól szabályozott struktúrák keretében hosszú távú megtérülésre törekednek. Likviditásuk ugyan az átruházható értékpapírokba történő befektetésekénél kisebb, az EHTBA-k stabil és biztonságos jövedelemforrást jelenthetnek az azon rendszeres készpénzforgalomra építő egyéni befektetők számára, amelyet az EHTBA generálhat. Az EHTBA jó lehetőségeket kínálhat a tőke hosszabb távú felértékelődésére a stabil és biztonságos jövedelemmel nem rendelkező befektetőknek is. Lehetővé kell tenni annak engedélyezését, hogy az EHTBA arányosan leszállíthassa tőkéjét, amennyiben egyik eszközét elidegeníti.

(3)      A közlekedési infrastruktúrával, a fenntartható energiatermeléssel vagy -elosztással, a szociális infrastruktúrával (lakhatással vagy kórházakkal), az erőforrások és energia felhasználását csökkentő új technológiák és rendszerek bevezetésével, vagy a kkv-k további növekedésével kapcsolatos projektek finanszírozási forrásai szűkösek lehetnek. A pénzügyi válság során kiderült, hogy a banki finanszírozásnak a tőkepiacokat jobban mozgósító finanszírozási források szélesebb körével történő kiegészítése elősegítheti a finanszírozási hiányok kezelését. Az EHTBA-k e tekintetben alapvető szerepet játszhatnak. Bizonyos projektek esetében az innovatív pénzügyi eszközökhöz hasonló forrásokat használhatnának az államadósság-válság következtében meggyengült állami finanszírozás kiegészítésére.

(4)      Tekintve, hogy az EHTBA-ba történő befektetés számot tarthat a befektetők érdeklődésére, valamint hogy a befektetőknek megfelelő ösztönzőket kell adni az azokba való befektetésre, valamint hogy a befektetők nem feltétlenül rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal vagy kellően diverzifikált portfólióval, hogy tőkéjüket hosszabb időre leköthessék, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az EHTBA befektetői számára visszaváltási jogokat kínálhasson. Ezért az EHTBA alapkezelőjének mérlegelési jogot kell kapnia annak eldöntését illetően, hogy visszaváltási joggal vagy ilyen jog nélkül hozza létre az EHTBA-t, az EHTBA befektetési stratégiájával összhangban. Amennyiben a visszaváltási jogokra vonatkozó rendszervan hatályban, a szóban forgó jogokat és a fő jellemzőket egyértelműen és előre meg kell határozni és közzé kell ternni az EHTBA alapszabályában vagy létesítő okiratában. Ezenfelül a Bizottság hatásvizsgálata nemzeti szinten egyes esetekben olyan, hosszú távú alapokat talált, amelyek tőzsdén jegyzett társaságként épülnek fel. Ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy az alapban birtokolt részvényeikkel vagy befektetési jegyeikkel másodlagos piacon kereskedjenek. Amennyiben az alap részvényeit tőzsdén jegyzik, a befektetők más jegyzett értékpapírhoz hasonlóan közvetlenül megvehetik és eladhatják az alap részvényeit. A másodlagos piac akkor is működhet, ha az alap befektetési jegyeit vagy részvényeit nem jegyzik tőzsdén. Ebben az esetben a befektetők állományaikat közvetlenül egy másik befektetővel cserélhetik el. E másodlagos piacon a közvetítők – bankok vagy forgalmazók – támogató szerepet tölthetnek be. Összegyűjthetik a vételi és eladási megbízásokat, és ezeket ügyfeleik körében egyeztethetik. Ahhoz, hogy a hosszú távú befektetés valóban vonzóvá váljon a kisebb befektetők vagy általában a lakossági befektetői közösség számára, elsősorban a másodlagos piacokon kell lehetővé tenni a hosszú távú alapokkal való kereskedést. E rendelet elfogadását követően három évvel jelentés vizsgálja majd azt, hogy az említett szabály elérte-e az EHTBA elterjedésével kapcsolatban várt eredményeket.▌

(4a)    Annak érdekében, hogy az EHTBA-kat a szakmai befektetők, így a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, a nyugdíjalapok és biztosítók számára megvalósítható és vonzó lehetőséggé tegyék, fontos a szabályozói tőkéjükre vonatkozó követelményeik megfelelő kiigazítása a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[5] és a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[6] keretében annak érdekében, hogy az EHTBA-k esetében rugalmasságot biztosítsanak a nem likvid eszközökbe történő befektetés magas tőkekövetelményét illetően. Ezenfelül szükség szerint alaposan értékelni kell bármely további, a nemzeti szabályozásból fakadó korlátot.

(5)      E rendelet alkalmazásában a hosszú lejáratú eszközosztályokba a tőzsdén nem jegyzett társaságok és jegyzett kkv-k által kibocsátott, olyan sajáttőkeeszközöket vagy adósságinstrumentumokat kell sorolni, amelyre nincsen könnyen meghatározható vevő. Ide kell sorolni a legfeljebb 1 milliárd EUR tőkével rendelkező, tőzsdén jegyzett vállalkozások által kibocsátott sajáttőkeeszközöket vagy adósságinstrumentumokat is. A rendelet hatályának ki kell terjednie az olyan reáleszközökre is, amelyek jelentős kezdeti beruházási kiadást igényelnek, és amelyek futamidejük alatt ismétlődő és előre látható pénzforgalmat generálnak.

(6)      Az EHTBA-kra vonatkozó szabályokat megállapító rendelet hiányában nemzeti szinten eltérő intézkedések elfogadására kerülhet sor, amelyek a befektetések védelmét célzó intézkedések eltérései miatt valószínűleg versenytorzulást okoznak. A portfólió-összetételre, a diverzifikációra és az elfogadott eszközökre, különösen az árutőzsdei termékekbe történő befektetésekre vonatkozó eltérő követelmények akadályozzák a tőzsdén nem jegyzett társaságokra és a reáleszközökre összpontosító alapok határokon átnyúló forgalmazását, mert a befektetők nem tudják egyszerűen összehasonlítani a nekik szóló befektetési ajánlatokat. Az eltérő nemzeti követelmények miatt eltérő szintű lesz továbbá a befektetők védelme is. Ezenkívül eltérő szintű lesz a befektetők védelme akkor is, ha nem egységesek a nemzeti követelmények a befektetési technikákat, például a kölcsönfelvétel megengedhető mértékét, a származékos pénzügyi eszközök alkalmazását, valamint a short ügyletekre és az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó szabályokat illetően. A visszavásárlási és/vagy tartási periódusokra vonatkozó eltérő követelmények mindemellett gátolják a tőzsdén nem jegyzett eszközökbe fektető alapok határokon átnyúló értékesítését. A jogbizonytalanság fokozásával az említett eltérések megrendíthetik a befektetők bizalmát az ilyen alapokba történő befektetések mérlegelésekor, és szűkíthetik a befektetők mozgásterét abban, hogy eredményesen választhassanak a különféle hosszú távú befektetési lehetőségek közül. Ennek megfelelően nem engedhető meg, hogy a tagállamok kiegészítő követelményeket állapíthassanak meg az e rendelet hatálya alá tartozó területeken, és e rendelet tekintetében az EUMSZ-nek az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett 114. cikke kell legyen a megfelelő jogalap.

(7)      Az Unió egészében egységes szabályokra van szükség ahhoz, hogy az EHTBA-k az Unióban mindenütt koherens és stabil termékprofillal tudjanak megjelenni. A belső piac zavartalan működése és a magas szintű befektetővédelem érdekében egységes szabályok létrehozása szükséges az EHTBA-k működésére vonatkozóan, különös tekintettel az EHTBA-k portfólió-összetételére és azokra a befektetési eszközökre, amelyeket hosszú lejáratú eszközökkel, így a tőzsdén jegyzett kkv-k és a tőzsdén nem jegyzett társaságok által kibocsátott sajáttőkeeszközökkel vagy adósságinstrumentumokkal, valamint reáleszközökkel szembeni kitettség szerzéséhez felhasználhatnak. Az EHTBA portfóliójára vonatkozó egységes szabályok szükségesek továbbá ahhoz is, hogy a rendszeres jövedelemtermelést célzó EHTBA-k diverzifikált portfóliót tarthassanak fenn olyan befektetési eszközökből, amelyek alkalmasak a rendszeres pénzforgalom fenntartásához. Ezenkívül a tagállamok körében tapasztalható egyensúlyhiány kezelése érdekében a befektetői vonzerő szempontjából egyenlő feltételek biztosításához össze kell hangolni a tagállamok adózási kereteit, valamint a befektetési légkör szempontjából hasonló feltételek megteremtéséhez közelíteni kell a nemzeti szakpolitikákat.

(8)      Lényeges, hogy az EHTBA-k működésének, különösen az EHTBA-k portfólió-összetételének és az általuk felhasználható befektetési eszközöknek a meghatározása közvetlenül alkalmazható legyen az EHTBA-k kezelőire, ezért az új szabályokat rendeletben kell megállapítani. Ez az eltérő nemzeti követelmények megelőzésével biztosítja azt is, hogy egységes feltételek vonatkozzanak az EHTBA megnevezés használatára. Az EHTBA-k kezelőinek az Unió egészében azonos szabályokat kell követniük, hogy növeljék az EHTBA-k befektetőinek bizalmát, és biztosítsák a megnevezés fenntartható megbízhatóságát. Az egységes szabályok elfogadásával ugyanakkor csökken az EHTBA-kra vonatkozó szabályozói előírások összetettsége. Az egységes szabályok alkalmazása csökkenti továbbá a kezelőknek a tőzsdén jegyzett kkv-kba és a tőzsdén nem jegyzett hosszú távú eszközökbe és hasonló reáleszközosztályokba fektető alapokat szabályozó, eltérő nemzeti szabályoknak való megfeleléssel járó költségeit. Ez különösen azon kezelők esetében igaz, amelyek határokon átnyúló módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. A rendelet a verseny torzulásának megakadályozásához is hozzájárul.

(9)      Az EHTBA-kra vonatkozó új szabályok szorosan kapcsolódnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez[7], mivel ez az irányelv alkotja az alternatív befektetési alapok (ABA) Unión belüli kezelését és forgalmazását szabályozó jogi keretet. Meghatározása szerint az EHTBA olyan uniós ABA, amelyet a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) kezel.

(10)    Míg a 2011/61/EU irányelv a nem uniós ABAK-ok és nem uniós ABA-k tekintetében a harmadik országokra vonatkozóan fokozatos szabályozást állapít meg, az EHTBA-kra vonatkozó új szabályok hatálya szűkebb, mivel ezek az új hosszú távú befektetési termék európai dimenzióját hangsúlyozzák. Így biztosítani kell, hogy kizárólag a 2011/61/EU irányelvben meghatározott uniós ABA-t lehessen engedélyezett EHTBA-nak minősíteni, és csak abban az esetben, ha egy a 2011/61/EU irányelv szerint engedélyezett uniós ABAK kezeli. Ugyanakkor a harmadik országbeli befektetőket is ösztönözni kell arra, hogy EHTBA-kba fektessenek be, minthogy értékes tőkével járulhatnak hozzá az uniós projektekhez.

(11)    Az EHTBA-kra vonatkozó új szabályoknak a 2011/61/EU irányelvvel és az annak végrehajtására elfogadott jogi aktusokkal létrehozott szabályozási keretre kell épülniük. Az EHTBA-kkal kapcsolatos termékszabályokat ezért a hatályos uniós jogszabályokon túlmenően kell alkalmazni. Így különösen az EHTBA-kra alkalmazni kell a 2011/61/EU irányelvben foglalt kezelési és forgalmazási szabályokat. Ugyanígy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra és a letelepedési szabadságra vonatkozóan a 2011/61/EU irányelvben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell az EHTBA-k határokon átnyúló tevékenységére is. E szabályokat ki kell egészíteni az EHTBA-knak az Unió egészében a lakossági és szakmai befektetők részére történő forgalmazására kidolgozott különleges szabályokkal.

(12)    Egységes szabályokat kell alkalmazni valamennyi olyan uniós ABA-ra, amelyet kezelője EHTBA-ként kíván forgalmazni. Az olyan uniós ABA-ra, amelyet kezelője nem kíván EHTBA-ként forgalmazni, az említett szabályokat nem kell alkalmazni, ami egyben az alkalmazással járó előnyökről való lemondást is jelenti. Ugyanakkor az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) és a nem uniós ABAK-ok nem lennének jogosultak termékeiket EHTBA-ként forgalmazni.

(13)    Annak érdekében, hogy az EHTBA-k megfeleljenek az ilyen alapok tevékenységére irányadó harmonizált szabályoknak, szükséges előírni az EHTBA-knak az illetékes hatóságok általi engedélyezését. A 2011/61/EU irányelv értelmében az ABAK-okra vonatkozó, harmonizált engedélyezési és felügyeleti eljárásokat az EHTBA-kra vonatkozó különleges engedélyezési eljárással kell kiegészíteni. Eljárásokat kell kidolgozni annak biztosítására, hogy EHTBA-kat kizárólag a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett és az EHTBA kezelésére képes uniós ABAK kezelhessen. Meg kell tenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az EHTBA képes legyen megfelelni az ilyen alapok tevékenységére irányadó harmonizált szabályoknak.

(14)    Tekintettel arra, hogy az uniós ABA-k többféle jogi formában működhetnek, amelyek nem feltétlenül ruházzák fel őket jogi személyiséggel, az EHTBA számára fellépést előíró rendelkezést az EHTBA-t kezelő társaságra vonatkozónak kell tekinteni, ha az EHTBA-t olyan uniós ABA-ként alapították, amely jogi személyiség hiányában önállóan nem járhat el.

(15)    Annak biztosítása érdekében, hogy az EHTBA-k hosszú távú befektetéseket célozzanak, és hozzájáruljanak az Unió gazdaságának fenntartható növekedéséhez, az EHTBA-k portfóliójára vonatkozó szabályoknak egyértelmű meghatározást kell előírniuk az EHTBA-k esetében befektetésre elfogadott eszközkategóriák, valamint ezek elfogadhatósági feltételei tekintetében. Egy EHTBA a tőkéjének legalább 70%-át elfogadott befektetési eszközökbe, tőkéjének legalább 60%-át pedig az Unióban letelepedett, elfogadható portfólióvállalkozás által kibocsátott értékpapírba kell, hogy fektesse. Az EHTBA integritása érdekében szükséges továbbá az EHTBA számára megtiltani bizonyos pénzügyi ügyletek folytatását, amelyek veszélyeztethetik befektetési stratégiájának és célkitűzéseinek megvalósulását azáltal, hogy további, a hosszú távú befektetéseket célzó alap esetében elvárható kockázatoktól eltérő kockázatokat idéznek elő. A hosszú távú befektetések egyértelmű középpontba állítása érdekében, ahogyan ez a kevésbé konvencionális befektetési stratégiákat nem ismerő lakossági befektetők esetében hasznos lehet, egy EHTBA számára nem engedhető meg a származékos pénzügyi eszközökbe történő befektetés, kivéve a saját befektetésekből eredő kockázatok fedezése céljából. Az árutőzsdei termékek és a velük szemben közvetett kitettséget eredményező származékos pénzügyi eszközök likvid jellegére tekintettel az árutőzsdei termékekbe történő befektetés nem igényel hosszú távú befektetői kötelezettségvállalást, így azt ki kell zárni. Ez az indokolás nem vonatkozik az olyan beruházásokra, amelyek tárgya árutőzsdei termékekhez kapcsolódó vagy az árutőzsdei termékek teljesítményétől közvetetten függő teljesítményű infrastruktúra vagy vállalkozás, mint amilyen a mezőgazdasági árutőzsdei termékek esetében egy gazdaság, vagy az energetikai árutőzsdei termékek esetében egy erőmű.

(15a)  Annak érdekében, hogy az EHTBA ténylegesen hozzájáruljon a fenntartható, intelligens és inkluzív európai növekedéshez, minden egyes EHTBA-nak figyelembe kell vennie az elfogadott befektetések társadalmi hatását, figyelembe véve annak környezeti, társadalmi és irányítási jellemzőit. Az EHTBA alapkezelőjének figyelembe kell vennie a kiválasztott eszköznek az európai növekedési modell célkitűzéseihez – azaz a szociális infrastruktúra, a fenntartható mobilitás, a megújulóenergia-előállítás és -elosztás, az energiahatékonysági folyamatok, illetve azon cégek fejlesztése, amelyek a környezeti és társadalmi megoldásokat támogató vagy magas innovációs potenciállal rendelkező ágazatokban működnek – való eredendő hozzájárulását;

(16)    A hosszú távú befektetés meghatározása átfogó jellegű. Attól függetlenül, hogy nem feltétlenül igényelnek hosszú tartási periódust az EHTBA-kezelőtől, az elfogadott befektetési eszközök általában nem likvidek, bizonyos időtartamú kötelezettségvállalást feltételeznek, és tartós jellegű gazdasági profillal rendelkeznek. Az elfogadott befektetési eszközök nem átruházható értékpapírok, ezért esetükben nem érvényesül a másodlagos piacok likviditása. Gyakran meghatározott időtartamú kötelezettségvállalást igényelnek, amelyek korlátozzák piacképességüket. Ugyanakkor, mivel a tőzsdén jegyzett kkv-k likviditási és a másodlagos piacokhoz való hozzáférési problémákkal szembesülhetnek, a jegyzett kkv-k által kibocsátott sajáttőkeeszközket vagy adósságinstrumentumokataz az EHTBA elfogadott befektetési eszközei közé kellene felvenni, mivel ezeknek stabil részvényesi struktúrát kell fenntartaniuk. Ennélfogva az elfogadott befektetési eszközök lehetnek átruházható értékpapírok, ezért esetükben érvényesülhet a másodlagos piacok likviditása. Az EHTBA-k által célzott befektetés gazdasági ciklusa jellegében alapvetően hosszú távú a hozam eléréséhez szükséges nagymértékű tőkelekötés és hosszú idő miatt. Ennek eredményeként az ilyen eszközök nem alkalmasak a visszaváltási jogosultságot biztosító befektetés céljára, kivéve meghatározott esetekben és bizonyos feltételek mellett.

(17)    Egy EHTBA számára lehetővé kell tenni az elfogadott befektetési eszközöktől eltérő eszközökbe történő befektetést, mivel ez a pénzforgalom hatékony kezeléséhez szükséges lehet, de csak olyan mértékben, amennyiben az illeszkedik az EHTBA hosszú távú befektetési stratégiájához.

(18)    Az elfogadott befektetési eszközök fogalmába beletartoznak a részesedések, ezen belül a sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszközök, a minősített portfólióvállalkozások adósságinstrumentumai, valamint az ilyen vállalkozásoknak nyújtott hitelek. Ide kell érteni továbbá az egyéb alapokban meglévő részesedéseket, amelyek tőzsdén nem jegyzett, olyan sajáttőkeeszközt vagy adósságinstrumentumot kibocsátó társaságokba történő befektetésekre összpontosítanak, amelyre nem minden esetben van könnyen meghatározható vevő. Az elfogadott eszközök osztályának kell tekinteni a reáleszközökben birtokolt közvetlen, nem értékpapírosított tulajdonrészt is, a beszerzési értékükre és pénzforgalmi profiljukra vonatkozó szigorú feltételek mellett.

(19)    A kvázisajáttőke-eszközök olyan típusú, saját tőkét és hitelt kombináló finanszírozási eszközökből állnak, amelyek esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az eszköz visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított. Ezek az eszközök finanszírozási eszközök széles körét foglalják magukban, így például alárendelt kölcsönöket, csendes részesedéseket, nyereségrészesedésre jogosító hiteleket, nyereségrészesedési jogokat, átváltható kötvényeket és opciós utalványt is tartalmazó kötvényeket.

(20)    A meglévő üzleti gyakorlatok figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni az EHTBA számára, hogy megvásárolja egy minősített portfólióvállalkozás meglévő részvényeit az adott vállalkozás jelenlegi részvényeseitől. Továbbá a lehető legtágabb forrásbevonási lehetőségek biztosítása érdekében engedélyezni kell a más EHTBA-kba történő befektetést. Annak megakadályozása érdekében, hogy a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések felhíguljanak, az EHTBA-knak csak akkor szabad engedélyezni a más EHTBA-kba történő befektetést, amennyiben az ilyen EHTBA-k a tőkéjüknek legfeljebb 10 %-át fektetik be más EHTBA-kba.

(21)    Szükséges a pénzügyi vállalkozások bevonása az EHTBA-k befektetők részére történő eredményes forgalmazása, valamint a különböző befektetők hozzájárulásainak összegyűjtése és szervezése során, ideértve az infrastrukturális projektekbe történő nyilvános jellegű befektetéseket is. Ezért engedélyezni kell az EHTBA-k számára, hogy az elfogadott befektetési eszközökbe pénzügyi vállalkozások közremûködésével fektessenek, amennyiben az adott vállalkozások a hosszú távú projektek és a kkv-k növekedésének a finanszírozására szakosodtak.

(22)    ▌A minősített portfólióvállalkozások közé kell tartozniuk az infrastrukturális projekteknek, a növekedésre törekvő, tőzsdén nem jegyzett társaságokba és tőzsdén jegyzett kkv-kba történő befektetéseknek ▌, amelyek alkalmasak lehetnek hosszú távú befektetés céljára.

(23)    Az infrastrukturális projektek arányaikból adódóan nagy mennyiségű tőkét igényelnek, amelyet hosszú időre be kell fektetni. Az infrastrukturális projektek közé kell hogy tartozzanak a középület-infrastruktúrák, például az iskolák, kórházak és börtönök; a szociális infrastruktúrák, például a szociális lakások; a közlekedési infrastruktúrák, például az utak, tömegközlekedési rendszerek és repülőterek; az energetikai infrastruktúrák, például a villamosenergia-hálózatok, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az annak hatásait célzó projektek, az erőművek és a vezetékek; a vízgazdálkodási infrastruktúrák, például a vízellátó, csatorna- és öntözőrendszerek; a kommunikációs infrastruktúrák, például a hálózatok; valamint a hulladékgazdálkodási infrastruktúrák, például az újrahasznosítási és gyűjtőrendszerek.

(24)    A tőzsdén nem jegyzett társaságok számára nehézséget jelenthet a tőkepiacokhoz való hozzáférés, valamint a további növekedés és bővülés finanszírozása. A finanszírozás jellemző formája a részesedés vagy hitel formájában történő magánfinanszírozás. Mivel jellegükből adódóan az ilyen eszközök hosszú távú befektetések, türelmes tőkét igényelnek, amelyet az EHTBA-k képesek biztosítani. Ezenkívül a jegyzett kkv-k gyakran jelentős akadályokkal szembesülnek a hosszú távú finanszírozás megszerzése során, és az EHTBA-k értékes alternatív finanszírozási forrást biztosíthatnak.

(25)    Az infrastruktúrába történő befektetésekhez türelmes tőkére van szükség a likvid másodlagos piacok hiánya miatt. A befektetési alapok fontos finanszírozási forrást jelentenek a jelentős beruházási kiadást igénylő eszközök számára. Ezeknél az eszközöknél gyakran szükséges a tőke összegyűjtése a szükséges finanszírozási szint eléréséhez. Az ilyen befektetések hosszú időt igényelnek az ezeket az eszközöket jellemző, általában hosszú gazdasági ciklusok miatt. A nagy reáleszközökbe történő befektetés amortizációja általában több évig tart. Az ilyen nagy eszközök fejlesztésének elősegítése érdekében lehetővé kell tenni az EHTBA-k számára, hogy közvetlenül fektethessenek a 10 millió EUR-nál nagyobb értékű és futamidejük alatt ismétlődő és előre látható pénzforgalmat generáló infrastruktúrába. Az említett okokból hasonlóképpen kell kezelni az infrastruktúrában birtokolt közvetlen tulajdonrészt és a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetéseket.

(26)    Ha az alapkezelő részesedéssel bír egy portfólióvállalkozásban, akkor fennáll annak a kockázata, hogy az alapkezelő a saját érdekeit az alap befektetőinek érdekei elé helyezi. Az ilyen érdekellentétek elkerülése céljából az EHTBA csak az alapkezelőtől független eszközbe fektethet be a megbízható vállalatirányítási gyakorlat biztosítása érdekében, kivéve ha az EHTBA alapkezelője által kezelt, e rendelet alapján elfogadható befektetési jegyekbe, részvényekbe vagy eszközökbe fektet be.

(27)    Annak érdekében, hogy az EHTBA-kezelők bizonyos fokú rugalmassággal rendelkezzenek alapjaik befektetéseit illetően, lehetővé kell tenni a hosszú távú befektetésnek nem minősülő eszközökkel való kereskedést az alap tőkéjének 30 %-át meg nem haladó maximális küszöbértékig.

(28)    Az EHTBA-k általi kockázatvállalás korlátozása érdekében alapvető fontosságú a partnerkockázat csökkentése az EHTBA-k portfóliójára vonatkozó egyértelmű diverzifikációs követelmények alkalmazásával. Valamennyi tőzsdén kívüli származtatott ügyletre a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet [...][8] kell alkalmazni.

(29)    Annak érdekében, hogy egy befektető EHTBA ne gyakorolhasson jelentős befolyást egy másik EHTBA vagy egy kibocsátó ügyvezetésére, el kell kerülni az egy EHTBA azonos befektetésen belüli túlzott koncentrációját.

(30)    Annak érdekében, hogy az EHTBA-kezelők az alap futamideje alatt további tőkét vonhassanak be, lehetővé kell tenni számukra a készpénzkölcsön felvételét az alap tőkéjének 40 %-áig. Ennek a nagyobb hozam elérését kell szolgálnia a befektetők számára. A devizanem-eltérés kockázatának kizárása érdekében az EHTBA kizárólag abban a devizában vehet fel kölcsönt, amelyben a kezelő az eszköz megszerzését tervezi.

(31)    Az EHTBA által eszközölt befektetések hosszú távú és nem likvid jellege miatt a kezelőknek kellő időt kell hagyni a befektetési korlátok alkalmazására. A limitek alkalmazásához szükséges idő meghatározásakor figyelembe kell venni a befektetések sajátos jellemzőit, ez az idő azonban nem haladhatja meg az öt évet.

(31a)  A létesítő okiratban meghatározott kivételes körülmények esetén a nagyobb rugalmasság lehetővé tétele érdekében az EHTBA futamidejét meg lehet hosszabbítani vagy le lehet rövidíteni, ha például egy projektet a vártnál később vagy korábban fejeznek be, hogy összhangba kerüljön hosszú távú befektetési stratégiájával.

(31b)  Az Európai Beruházási Banknak (EBB) – figyelemmel az uniós infrastruktúra-finanszírozás terén meglévő szakértelmére –, illetve más hasonló nemzetközi intézményeknek aktívan együtt kell működniük az EHTBA-kezelőkkel és -befektetőkkel, különösen a lakossági befektetőkkel, akik nem rendelkeznek idevágó tapasztalatokkal. Továbbá az EBB projektkötvény-kezdeményezését és más hasonló tevékenységeket – így az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt –közvetlenül össze kellene kapcsolni az EHTBA-val, az EBB kockázat- és garanciavállalása mellett, az ilyen típusú befektetésekkel járó kockázatok mérséklésére és a befektetők bátorítására, hogy bízzanak meg az EHTBA-ban mint biztonságos befektetési eszközben.

(32)    ▌Lehetővé kell tenni az EHTBA-k számára, hogy a szóban forgó részvényeik vagy befektetési jegyeik bevezetését kérjék a 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[9] [új MiFID] 4. cikke (21) bekezdésében meghatározott szabályozott piacra, a 2014/.../EU irányelv [új MiFID] 4. cikke (22) bekezdésében meghatározott multilaterális kereskedési rendszerbe, vagy a 2014/.../EU irányelv [új MiFID] 4. cikke (23) bekezdésében meghatározott szervezett kereskedési rendszerbe, ezzel lehetőséget biztosítva a befektetőknek arra, hogy befektetési jegyeiket vagy részvényeiket az EHTBA futamidejének vége előtt értékesíthessék. Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata ezért nem zárhatja ki azt, hogy az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit szabályozott piacra bevezessék és azokkal ott kereskedjenek, továbbá nem zárhatja ki azt sem, hogy a befektetők a részvényeiket vagy befektetési jegyeiket szabadon átruházhassák olyan harmadik félre, aki vagy amely azokat meg kívánja vásárolni. Mindazonáltal a nemzeti piacok eddigi tapasztalatai szerint a másodlagos piaci kereskedelem egyes piacokon működhet, míg másokon ez a lehetőség magas díjakhoz vagy jelentős levonásokhoz vezetne azon ETHBA-k befektetési jegyei vagy részvényei vonatkozásában, amelyeket szabályozott piacra bevezettek, illetve amelyekkel ott kereskednek, ami a gyakorlatban meggátolná, hogy a befektetők éljenek ezzel a lehetőséggel. Ezért ez a lehetőség esetleg nem elégséges a rendszeresebb visszaváltás lehetőségének kiváltására.

(33)    Ahhoz, hogy a befektetők az alap futamidejének végén ténylegesen visszaválthassák befektetési jegyeiket vagy részvényeiket, az alapkezelőnek időben meg kell kezdenie az EHTBA eszközportfóliójának értékesítését az érték megfelelő realizálása érdekében. A rendezett tőkekivonás programjának meghatározásához az EHTBA-kezelőnek figyelembe kell vennie a befektetések eltérő lejárati profilját, valamint az ahhoz szükséges időt, hogy vevőt találjon azokra az eszközökre, amelyekbe az EHTBA fektetett. Mivel ezen likvidációs időszak során nem célszerű a befektetési korlátok fenntartása, alkalmazásukat a likvidációs időszak kezdetével meg kell szüntetni.

(34)    Azokat az eszközöket, amelyekbe az EHTBA fektetett, az alap futamideje alatt szabályozott piacon bevezethetik. Ebben az esetben az adott eszköz a bevezetést követően nem felel meg a jelen rendelet bevezetést kizáró követelményének. Annak érdekében, hogy a kezelő az ilyen eszközből rendezett módon vonhassa ki a tőkéjét, az eszköz a bevezetést követően legfeljebb három évig beszámítható az elfogadott befektetési eszközöknek a tőke 70 %-ában megállapított állományába.

(35)    Az EHTBA-k, valamint a megcélzott lakossági és szakmai befektetők sajátos jellemzőire tekintettel fontos az olyan szilárd átláthatósági követelmények meghatározása, amelyek alapján a leendő befektetők kellő tájékozottsággal ítélhetik meg, és teljes körűen megismerhetik a befektetéssel járó kockázatokat. A 2011/61/EU irányelvben foglalt átláthatósági követelményeken túl az EHTBA-knak tájékoztatót kell közzétenniük, amelynek tartalmaznia kell a zárt végű kollektív befektetési vállalkozások által a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] és a 809/2004/EK bizottsági rendelet[11] értelmében közlendő valamennyi információt. Az EHTBA lakossági befektetők részére történő forgalmazásához kötelezővé kell tenni a …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] szerinti, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum közzétételét. . Ezenkívül valamennyi forgalmazási dokumentumban kifejezetten fel kell hívni a figyelmet az EHTBA kockázati profiljára, és jelezni kell az uniós költségvetési forrásokat is magukban foglaló eszközökben való bárminemű részvételt.

(36)    Mivel az EHTBA egyaránt célozza a szakmai és lakossági befektetőket az Unió egész területén, szükséges a 2011/61/EU irányelvben foglalt forgalmazási követelmények kiegészítése a megfelelő szintű befektetővédelem – különösen a lakossági befektetők számára történő – biztosítása érdekében. Ezért eszközöket kell biztosítani a jegyzéshez, a befektetési jegyek vagy részvények tulajdonosainak való kifizetéshez, a befektetési jegyek vagy részvények visszavásárlásához vagy visszaváltásához, valamint az EHTBA és annak kezelői által nyújtandó információk elérhetővé tételéhez. Ezenkívül annak érdekében, hogy a lakossági befektetők ne kerüljenek hátrányba a tapasztalt szakmai befektetőkkel szemben, bizonyos óvintézkedéseket kell alkalmazni akkor, amikor az EHTBA-kat lakossági befektetők részére forgalmazzák.

(37)    Az EHTBA illetékes hatóságának folyamatosan ellenőriznie kell az EHTBA képességét a jelen rendelet betartására. Mivel az illetékes hatóságokat a 2011/61/EU irányelv jelenleg is kiterjedt hatáskörrel ruházza fel, e hatáskör kibővítése szükséges annak érdekében, hogy az az EHTBA-kra vonatkozó új közös szabályok vonatkozásában is gyakorolható legyen.

(38)    Lehetővé kell tenni az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) számára, hogy a 2011/61/EU irányelvben biztosított valamennyi hatáskörét a jelen rendelet vonatkozásában is gyakorolhassa, és rendelkezésére kell bocsátani az e célból szükséges valamennyi forrást, különösen a humánerőforrásokat.

(39)    Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel [...][13] létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) központi szerepet kell játszania az EHTBA-kkal kapcsolatos szabályok alkalmazásában annak biztosításával, hogy a nemzeti illetékes hatóságok következetesen alkalmazzák az uniós szabályokat. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az ESMA-t, mint magas szintű szakértelemmel rendelkező szervet megbízni olyan, az EHTBA futamideje által az EHTBA-ban szereplő valamennyi eszköz életciklusának lefedését biztosító körülményekkel, az EHTBA eszközeinek rendezett elidegenítésére kidolgozott program jellemzőivel, a költségek közzétételekor alkalmazott meghatározásokkal, számítási módszerekkel és megjelenítéssel, valamint az EHTBA által a részvények vagy befektetési jegyek tervezett forgalmazása szerinti tagállamokban biztosítandó eszközök jellemzőivel kapcsolatos, a Bizottsághoz benyújtandó szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásával, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(39a)  Az EHTBA-kon keresztüli hosszú távú befektetésekkel kapcsolatos adókedvezmények nemzeti szinten történő biztosítása fontos szerepet játszhat a jelenleg rendelkezésre álló forrásoknak az Unióban megvalósítandó hosszú távú projektek finanszírozásához való irányításában, különösen a társadalmi és környezeti szempontból hasznos projektekre összpontosítva. Ebből az okból értékelni lehetne, hogy nem kellene-e a méretgazdaságosság biztosítása és az uniós befektetési eszközök közötti szinergiák ösztönzése céljából a projektkötvényeket is elfogadott eszköznek tekinteni. Azokat a tagállamokat, amelyek a költségvetési kiigazítás következményeivel szembesülnek, ösztönzik arra, hogy az EHTBA-kban részt vevő befektetők számára biztosítsanak állami garanciákat és kedvező adózási elbánást, így például adócsökkentést. A tagállamoknak minden jogalkotási és intézményi intézkedést meg kell tenniük, amely szükséges ahhoz, hogy e rendelet végrehajtását biztosítsák.

(39b)  A tagállamokra, valamint a regionális és helyi hatóságokra jelentős felelősség hárul az EHTBA-k befektetők részére történő eredményes népszerûsítése és forgalmazása, valamint a polgároknak és a fogyasztóknak az ezen új keret által kínált előnyökre vonatkozó konkrét információkkal való ellátása terén.

(39c)   Rendkívül fontos, hogy az EHTBA-kba való befektetésre ösztönözzenek bizonyos számú uniós kvázi szakmai befektetőt az Unióban, így például közepes méretû nyugdíjalapokat, biztosítókat, önkormányzatokat, egyházakat, jótékonysági szervezeteket és alapítványokat, amelyek elegendő tőkével és bizonyos szakértelemmel rendelkezhetnek.

(40)    Az EHTBA-kra vonatkozó új, egységes szabályoknak meg kell felelniük a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [...][14] rendelkezéseinek, valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.[...][15].

(40a)  Az EHTBA nem fektethet be olyan elfogadott befektetési eszközbe, amelyben a kezelőnek közvetlen vagy közvetett érdekeltsége van, kivéve az általa kezelt EHTBA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek tartását. Garanciákat kell biztosítani az olyan gyakorlatok elkerülésére is, amelyek torzítják a versenyt vagy belépési korlátokat teremtenek.

(41)    Mivel e rendelet célkitűzéseit (nevezetesen az Unió egészében az EHTBA-k befektetéseivel és működési feltételeivel kapcsolatos egységes követelmények biztosítását, ugyanakkor teljes körűen figyelembe véve az egyensúly szükségességét az EHTBA-k biztonsága és megbízhatósága, a hosszú távú finanszírozási piac hatékony működése, valamint a különböző érdekeltek által viselt költségek tekintetében) a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok léptékük vagy hatásuk miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(42)    Az EHTBA-kra vonatkozó új, egységes szabályok tiszteletben tartják a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, nevezetesen az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a fogyasztóvédelmet, a vállalkozás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. Az EHTBA-kra vonatkozó új, egységes szabályokat az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I fejezetÁltalános rendelkezések

1. cikkTárgy és cél

(1)         Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg az olyan uniós alternatív befektetési alapok (ABA-k) engedélyezésére, befektetési politikájára és működési feltételeire vonatkozóan, amelyeket az Unióban európai hosszú távú befektetési alapként (EHTBA-ként) forgalmaznak.

(1a)     E rendelet célja, hogy –az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitûzéseivel összhangban – tőkét szerezzen és irányítson a reálgazdaság felé.

(2)         Az e rendelet hatálya alá tartozó területen a tagállamok nem állapíthatnak meg kiegészítő követelményeket.

2. cikkFogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „tőke”: összesített tőke-hozzájárulások és le nem hívott tőke, amelyek a közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt díjak, költségek és kiadások levonása után befektethető összegek alapján kerülnek kiszámításra;

(1a)     „lakossági befektető”: olyan befektető, aki nem a(z) .../.../EU irányelv [új MiFID] II. melléklete I. szakaszának értelmében vett szakmai ügyfél;

(1b)     „szakmai befektető”: olyan befektető, aki a(z) .../.../EU irányelv II. mellékletének I. szakaszával összhangban szakmai ügyfélnek minősül, vagy kérésre az említett irányelvvel összhangban szakmai ügyfélként kezelhető.

(1c)     „félhivatásos befektető”: minden olyan lakossági befektető, aki legalább 100 000 EUR befektetésére vállal kötelezettséget, és aki írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötendő szerződéstől különálló módon kijelenti, hogy tudatában van a tervezett kötelezettségvállalással vagy befektetéssel járó kockázatoknak;

(2) „saját tőke”: tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetők számára kibocsátott részesedés más formái;

(3) „kvázi-sajáttőke”: bármely olyan finanszírozási eszköz, amely esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az eszköz visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított;

(4) „pénzügyi vállalkozás”: az alábbiak bármelyike:

a) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

b) az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési vállakozás;

c) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító;

d) az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holdingtársaság;

e) az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott vegyes tevékenységű holdingtársaság;

(4a)       „szakmai EHTBA”: a csak szakmai és félhivatásos befektetők körében forgalmazható EHTBA;

(4b)       „uniós ABA”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott uniós ABA;

(4c)       „uniós ABAK”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott uniós ABAK;

(5) „az EHTBA illetékes hatósága”: az uniós ABA 2011/61/EU irányelv 4.cikk (1) bekezdésének p) pontjában meghatározott letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága;

(6) „EHTBA letelepedése szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az EHTBA-t engedélyezték;

                      „az EHTBA alapkezelőjének illetékes hatósága”: az uniós ABA 2011/61/EU irányelv 4.cikk (1) bekezdésének p) pontjában meghatározott letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága;

6a)      „repomegállapodás”: olyan megállapodás, amelyben az egyik fél értékpapírokat vagy azokhoz kapcsolódó jogokat ruház át a másik félre meghatározott áron, meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettsége mellett;

6b)      „shortolás”: az eszközök fedezetlen értékesítése;

6c)      „lakossági EHTBA”: olyan EHTBA, amelynek befektetői körében lakossági befektetők is vannak;

6d)      „értékpapír-kölcsönzés” és „értékpapír-kölcsönvétel”: minden olyan tranzakció, amelynek során egy intézmény vagy partnere értékpapírokat ruház át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő egyenértékű értékpapírokat fog visszaadni valamely jövőbeli időpontban vagy a kölcsönbe adó kérelmekor; a tranzakció az átruházó szempontjából értékpapír-kölcsönzésnek, annak az intézménynek a szempontjából pedig, amelyre az értékpapírokat átruházzák, értékpapír-kölcsönvételnek tekintendő;

6e)      „infrastruktúra”: a valamely társaság vagy vállalkozás működéséhez szükséges alapvető fizikai és immateriális szervezeti struktúrák és létesítmények;

3. cikkEngedélyezés és a megnevezés használata

(1)         Kizárólag uniós ABA kérelmezheti, hogy EHTBA-ként engedélyezzék, és kaphat EHTBA-ként engedélyt.

(2)         Az EHTBA az egész Unióban vagy bármely uniós tagállamban azzal a feltétellel forgalmazható, ha ezzel a rendelettel összhangban engedélyezték.

Az EHTBA engedélye valamennyi tagállamban érvényes.

(3)         Kollektív befektetési társaság az „EHTBA” vagy „hosszú távú európai befektetési alap” megnevezést magával vagy az általa kibocsátott befektetési jegyekkel vagy részvényekkel kapcsolatban kizárólag akkor használhatja, ha a jelen rendelet szerinti engedéllyel rendelkezik.

(4)         Az EHTBA illetékes bizalmas alapon hatóságai negyedévente tájékoztatják az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA) az e rendelet alapján megadott vagy visszavont engedélyekről, és megadnak minden szükséges részletes adatot az EHTBA tevékenységeiről, amelyek biztosítják az e rendeletben megállapított rendelkezéseknek való megfelelést.

Az ESMA minden e rendelet szerint engedélyezett EHTBA-ról, annak kezelőjéről, a 4. cikk ▌értelmében megadott információkról és az EHTBA illetékes hatóságáról központi nyilvános nyilvántartást vezet. A nyilvántartást elektronikus formátumban hozzáférhetővé kell tenni.4. cikkEHTBA minősítés iránti engedélykérelem

(1)         Az uniós ABA-nak az illetékes hatóságától kell EHTBA-ként engedélyt kérnie.

Az EHTBA-minősítés iránti engedélykérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)  az alap alapszabályát vagy létesítő okiratát;

b)  a javasolt EHTBA-alapkezelő azonosító adatait, aktuális és korábbi alapkezelői tevékenységeit, valamint a hosszú távú befektetések szempontjából lényeges tapasztalatait;

c)  a letétkezelő azonosító adatait;

d)  azon információk leírását, amelyeket a befektetők számára elérhetővé kell tenni;

da)   lakossági EHTBA esetében a lakossági befektetők panaszainak rendezésére bevezetett eljárásokat és módozatokat;

e)  minden egyéb információt vagy dokumentumot, amelyet az EHTBA illetékes hatósága a jelen rendeletben foglalt követelmények teljesítésének igazolásához kér.

(2)         A 2011/61/EU irányelv szerint engedélyezett uniós alternatívbefektetésialap-kezelő ▌jogosult EHTBA kezelésére, és egyszerűsített kérelmet kell benyújtania az EHTBA illetékes hatóságához egy olyan EHTBA kezelésének jóváhagyására, amely az (1) bekezdéssel összhangban engedélykérelmet nyújtott be.

▌

(3)         Az EHTBA-t és az uniós ABAK-ot a teljes kérelem benyújtását követő [két hónapon] belül tájékoztatni kell arról, hogy engedélyezték-e az EHTBA-t és jóváhagyták-e az EHTBA kezelését.

(4)         Az (1) ▌bekezdésben említett dokumentáció minden további módosítását haladéktalanul be kell jelenteni az EHTBA illetékes hatóságának.

5. cikk

Az engedély megadásának feltételei

(1)         Engedélyt csak az a kérelmező EHTBA kaphat, amelynek illetékes hatósága:  

a) meggyőződött arról, hogy a kérelmező EHTBA képes a jelen rendelet valamennyi követelményének eleget tenni, és jóváhagyta az alap alapszabályát vagy létesítő okiratát és a kiválasztott letétkezelőt;

b) jóváhagyta egy a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett uniós ABAK-nak az EHTBA kezelésére irányuló engedélykérelmét▌;

ba)   meggyőződött arról, hogy a javasolt EHTBA-alapkezelőt vagy a javasolt EHTBA-alapkezelőn belül az irányítási funkciót betöltő személyt korábban nem sújtották szankciókkal az alapkezelésre vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályok megsértéséért.

(1a)       Az illetékes hatóság [két] hónapon belül választ ad a kérelmező EHTBA-nak.

(2)         Az EHTBA illetékes hatósága az uniós ABAK-nak az EHTBA kezelésére irányuló kérelmét csak akkor utasíthatja el, ha:

a) az uniós ABAK nem felel meg e rendeletnek;

b)  az uniós ABAK nem felel meg a 2011/61/EU irányelvnek, amit az EHTBA-alapkezelő illetékes hatóságával az e rendelettel és a 2011/61/EU irányelvben megállapított felügyeleti együttműködési szabályokkal összhangban folytatott együttműködés keretében állapítanak meg;

c)  az uniós ABAK nem kapott engedélyt az illetékes hatóságától az e rendeletben szabályozott típusú alapokat tartalmazó ABA-k kezelésére, amit az EHTBA-kezelő illetékes hatóságával az e rendelettel összhangban folytatott együttműködés keretében állapítanak meg;

d)  az uniós ABAK nem nyújtotta be a 4. cikk (2) bekezdésben említett dokumentációt, sem az abban megkövetelt pontosítást vagy tájékoztatást.

A kérelem elutasítása előtt az EHTBA illetékes hatósága konzultál az uniós ABAK illetékes hatóságával.

(3)         Az illetékes hatóság nem adja meg az EHTBA engedélyét, ha a kérelmező EHTBA a letelepedése szerinti tagállamban nem jogosult befektetési jegyeinek vagy részvényeinek forgalmazására. Az illetékes hatóság közli a kérelmező EHTBA-val, hogy milyen okból utasította el az engedélyt. Az elutasítás valamennyi tagállamban alkalmazandó.

(4)         Az EHTBA engedélyezésének nem lehet feltétele sem az, hogy az EHTBA-t olyan uniós ABAK kezelje, amelyet az EHTBA letelepedése szerinti tagállamban engedélyeztek, sem az, hogy az uniós ABAK az EHTBA letelepedése szerinti tagállamban bármely tevékenységet végezzen, illetve tevékenységet oda ruházzon át.

6. cikk

Alkalmazandó szabályok és felelősség

(1)         Az EHTBA köteles mindenkor megfelelni a jelen rendeletnek.

(2)         Az EHTBA és az EHTBA-alapkezelő köteles mindenkor megfelelni a 2011/61/EU irányelvben foglalt követelményeknek.

(3)         Az EHTBA-alapkezelő köteles gondoskodni e rendelet betartásáról. Az EHTBA-alapkezelő felelős az e rendelet betartásának elmulasztásából származó kárért és veszteségért.

II fejezet

Az EHTBA-k befektetési politikáival kapcsolatos kötelezettségek

1. szakasz

Általános szabályok és elfogadott eszközök

7. cikk

Befektetési részalapok

Amennyiben az EHTBA egynél több befektetési részalapból áll, e fejezet alkalmazásában minden EHTBA-részalapot önálló EHTBA-nak kell tekinteni.

8. cikkElfogadott befektetések

(1)         Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzéseivel összhangban EHTBA kizárólag az alábbi eszközkategóriákban és csak az e rendeletben megállapított feltételekkel fektethet be:

a) elfogadott befektetési eszközök;

b) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikkének (1) bekezdésében említett eszközök[18].

(2)         EHTBA nem végezheti az alábbi tevékenységeket:

a)     nem bonyolíthat az eszközökkel short ügyleteket;

b)     nem szerezhet közvetlen vagy közvetett kitettséget árutőzsdei termékkel szemben, ideértve a származékos ügyletet, a certifikátot, az indexet vagy bármely olyan eszközt vagy instrumentumot, amely árutőzsdei termékkel szemben kitettséget eredményez;

▌

d)     nem használhat fel származékos pénzügyi eszközöket, kivéve, ha ennek kizárólagos rendeltetése az EHTBA egyéb befektetéseivel járó futamidő- és árfolyamkockázatok fedezése.

(2a)     E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA – nyílt, nyilvános konzultációt követően – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azoknak a körülményeknek a meghatározására, amelyek segítségével megállapíthatók azok a körülmények, amelyek között valamely származtatott ügylet kizárólagos rendeltetése a (2) bekezdés d) pontjában említett befektetésekkel járó kockázatok fedezése.

           Az EÉPH e szabályozástechnikai standardtervezeteket [HL: kérjük, illessze be a dátumot: az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 3. hónap]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

           A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

9. cikkElfogadott befektetési eszközök

A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett eszköz az EHTBA befektetése szempontjából kizárólag akkor minősül elfogadottnak, ha az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

a) olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz, amelyet:

i.       minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, és az EHTBA közvetlenül a minősített portfólióvállalkozástól szerez meg;

ii.      minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki olyan sajáttőke-instrumentum ellenében, amelyet előzőleg az EHTBA közvetlenül a minősített portfólióvállalkozástól szerzett meg;

iii.     olyan vállalkozás bocsátott ki, amelynek a minősített portfólióvállalkozás többségi tulajdonú leányvállalata, olyan sajáttőke-instrumentum ellenében, amelyet az EHTBA az i. vagy ii. pontnak megfelelően szerzett meg a minősített portfólióvállalkozástól;

b)  minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, az EHTBA futamidejének végéhez igazított lejáratú adósságinstrumentumok;

c)  az EHTBA által minősített portfólióvállalkozásnak nyújtott, az EHTBA futamidejének végéhez igazított lejáratú hitelek;

d)  egy vagy több másik EHTBA, európai kockázatitőke-alap (EuVECA) vagy európai szociális vállalkozási alap (ESZVA) befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben az adott EHTBA, EuVECA és ESZVA a tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektette be EHTBA-kba;

e)  olyan egyedi infrastruktúrában birtokolt közvetlen tulajdonrész vagy minősített portfólióvállalkozáson keresztül birtokolt közvetett tulajdonrész, amelyek legalább 10 millió EUR vagy a kiadás időpontjában annak megfelelő, a kiadás devizanemében kifejezett kezdeti beruházási kiadást igényelnek, és rendszeres és kiszámítható hozamot biztosítanak.

Az illetékes hatóság a kérelmek vizsgálatakor a köz- és magánszféra közötti partnerség által finanszírozott projektek számára – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzéseivel vagy az uniós regionális politikával összhangban – elsőbbséget biztosít.

10. cikkMinősített portfólióvállalkozás

(1)         A 9. cikk (1) bekezdésben említett minősített portfólióvállalkozás olyan, kollektív befektetési társaságnak nem minősülő portfólióvállalkozás, amely teljesíti az alábbi követelményeket:

a) nem pénzügyi vállalkozás, az 575/2013/EU rendelet (CRR) 117. cikke (2) bekezdésének f), i), j) és k) pontjában említett európai multilaterális fejlesztési bankok kivételével;

b)  nem vezették be:

i.       nem jegyeztek a 2014/.../EK irányelv [új MIFID] 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piacon;

ii.      nem jegyeztek a 2014/.../EK irányelv [új MIFID] 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában multilaterális kereskedési rendszerben;

▌

ba)       bevezették szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe, és tőkéje nem haladja meg az 1 milliárd eurót;

bb) bevezették szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe, és a 223/361/EK bizottsági ajánlás18a melléklete 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban kkv-nak minősül[19];

c)  valamely tagállam területén vagy egy harmadik országban letelepedett, feltéve, hogy a harmadik ország:

i.       nem szerepel a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) kockázatos és nem együttműködő országokat és területeket tartalmazó jegyzékében; vagy

ii.      megállapodást kötött az EHTBA-alapkezelő székhely szerinti tagállamával és azon további tagállamok mindegyikével, amelyekben az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni szándékozzák, és amely úgy rendelkezik, hogy a harmadik ország nem olyan ország:

         – ahol nincsenek adók, vagy csak névleges adók léteznek;

         – ahol a külföldi adóhatóságokkal nincs érdemi információcsere;

         – amelyben a jogalkotási, igazságszolgáltatási vagy közigazgatási rendelkezések nem átláthatóak,

         – amelyben nem követelmény az érdemi helyi jelenlét,

         – amely offshore pénzügyi központként működik.

(2)         E cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve minősített portfólióvállalkozásnak minősülhet az olyan pénzügyi vállalkozás vagy kollektív befektetési társaság, amely az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzéseivel összhangban kizárólag az (1) bekezdésében említett minősített portfólióvállalkozásokat vagy a 9. cikkben említett reáleszközöket finanszíroz.

11. cikk

Érdekellentét

EHTBA nem fektethet olyan elfogadott befektetési eszközbe, amelyben a kezelőnek közvetlen vagy közvetett érdekeltsége van, kivéve az általa kezelt EHTBA-k, ESZVA-k vagy EuVECA-k vagy a 10. cikk (2) bekezdésének értelmében vett kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek vagy részvényeinek tartását.

2. szakasz A befektetési politikákkal kapcsolatos rendelkezések

12. cikkPortfólió-összetétel és diverzifikáció

(1)         Az EHTBA a tőkéjének legalább 70%-át elfogadott befektetési eszközökbe és tőkéjének legalább 60%-át a 9. cikk a), b) és c) pontjában felsorolt, valamely tagállam területén letelepedett minősített portfólióvállalkozások által birtokolt tőkeeszközökbe fekteti.

(1a)       Amennyiben az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata rendszeres visszaváltási jogokat ír elő, úgy az EHTBA-nak az előre meghatározott visszaváltási időszakokra a visszaváltási jogok gyakorlásával kapcsolatos követelmények és feltételek figyelembevételével likviditási tartalékot kell képeznie, amelynek arányosnak kell lennie a visszaváltási jogok gyakorlásához szükséges likviditás kezelésével.

(1b)       Az ESMA szabályozástechnikai standardokat dolgoz ki a likviditási tartalékok szerkezetének további pontosítására.

           Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …-ig* benyújtja a Bizottsághoz.

           A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(2)         Az EHTBA:

a) tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektetheti be ugyanazon minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott eszközökbe;

b) tőkéjének legfeljebb 10%-át fektetheti közvetlenül vagy közvetetten a 9. cikk e) pontja szerint egyedi infrastruktúrába;

c) tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektetheti be ugyanazon EHTBA, EuVECA, ESZVA vagy ABA befektetési jegyeibe vagy részvényeibe;

d) tőkéjének legfeljebb 5 %-át fektetheti be a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett eszközökbe, ha az eszközöket ugyanazon szervezet bocsátotta ki.

(3)         Az EHTBA portfóliójában szereplő EHTBA-k, EuVECA-k és ESZVA-k befektetési jegyeinek és részvényeinek összesített értéke nem haladhatja meg az EHTBA tőkeértékének 20 %-át.

(4)         Az EHTBA ugyanazon partnerével szemben a tőzsdén kívüli származtatott ügyletből, visszavásárlási megállapodásból vagy fordított visszavásárlási megállapodásból származó összesített kockázati kitettség nem haladhatja meg az EHTBA tőkéjének 5%-át.

(5)         A (2) bekezdés a) és b) pontjától eltérve az EHTBA az ott említett 10 %-os korlátot 20 %-ra emelheti akkor, ha az EHTBA azon minősített portfólióvállalkozásokba és egyedi reáleszközökbe fektetett eszközeinek összesített értéke, amelyekbe tőkéjének több mint 10 %-át fekteti, nem haladja meg a tőkéjének 40 %-át.

(6)         Az olyan társaságok, amelyek a 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelvben[20] szabályozott összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az (1)–(5) bekezdésben említett korlátok számítása céljából egy minősített portfólióvállalkozásnak, illetve egy jogalanynak minősülnek.

12a. cikk

Amennyiben az EHTBA az EHTBA kezelőjének hatókörén kívül eső okból megsérti a 12. cikkben előírt diverzifikációs követelményeket, az illetékes hatóságok hat hónapos határidőt adnak az alapkezelő számára, hogy meghozza a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.

13. cikkKoncentráció

(1)         Az EHTBA ugyanazon EHTBA, EuVECA vagy ESZVA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek legfeljebb 25 %-át szerezheti meg.

(2)         A 2009/65/EK irányelv 56. cikkének (2) bekezdésében megállapított koncentrációs határértéket alkalmazni kell az e rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett eszközökbe történő befektetésekre.

14. cikkKészpénzkölcsön

Az EHTBA készpénzkölcsönt vehet fel, ha az az alábbi feltételek mindegyikét teljesíti:

a) nem haladja meg az EHTBA tőkéjének 40 %-át;

b) célja részesedés szerzése az elfogadott befektetési eszközökben;

c) a szerződést a készpénzkölcsönből megszerezni kívánt eszközök devizanemében kötik;

▌

ea)      az EHTBA tőkéjének 30%-át meg nem haladó eszközöket terhel meg.

eb)      időtartamát az EHTBA futamidejéhez igazítják.

Az EHTBA-kezelő előzetesen tájékoztatja a befektetőket a befektetési stratégián belül felmerülő jövőbeni kölcsönfelvételi szükségletekről.

15. cikkA portfólió-összetételre és a diverzifikációra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)         A 12. cikk (1) bekezdésében megállapított befektetési korlátokat:

a)  az EHTBA alapszabályában vagy létesítő okiratában megjelölt határidőig alkalmazni kell azzal, hogy a határidő meghatározásakor figyelembe kell venni azon eszközök sajátos jellemzőit, amelyekbe az EHTBA fektetni kíván, és a határidő nem lehet későbbi az EHTBA engedélyezését követő öt évnél vagy ha az korábbi, az EHTBA 16. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott futamidejének felénél. Kivételes körülmények között az EHTBA illetékes hatósága kellően indokolt befektetési terv benyújtását követően jóváhagyhatja a határidő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását;

b)  meg kell szüntetni, ha az EHTBA megkezdi az eszközök értékesítését a 16. cikkben foglalt visszaváltási politikával összhangban;

c)  fel kell függeszteni az EHTBA további tőkebevonása esetén azzal, hogy a felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot, különösen infrastrukturális beruházás esetében.

(2)         Ha egy hosszú lejáratú eszközt, amelybe az EHTBA fektetett, olyan minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, amely a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak már nem felel meg, akkor a hosszú lejáratú eszköz a nemmegfelelés napját követően legfeljebb három évig beszámítható a 12. cikk (1) bekezdésében említett 70 %-os arányba.

III fejezetAz EHTBA-részvények és befektetési jegyek kibocsátása, forgalmazása és visszaváltása, a jövedelem felosztása

16. cikkVisszaváltási politika

(1)         Az EHTBA-alapkezelőnek módjában áll lakossági befektetők nélküli szakmai EHTBA létrehozása, vagy dönthet olyan EHTBA felállítása mellett, amelyben lakossági, szakmai vagy félhivatalos befektetők egyaránt részt vehetnek.

(1a)  Az alap ▌ alapszabálya vagy létesítő okirata feltüntethet konkrét dátumot az EHTBA futamidejének végeként, illetve jogot adhat az alap futamidejének ideiglenes meghosszabbítására, és feltünteti e jogok gyakorlásának feltételeit. Ha konkrét dátum nem kerül feltüntetésre, az EHTBA futamideje nem esik korlátozás alá.

(1b)     Amennyiben az EHTBA-alapkezelő úgy dönt, hogy lehetővé teszi lakossági befektetők részvételét az EHTBA-ban, úgy minden befektetőnek rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy az EHTBA futamidejének vége előtt kérheti befektetési jegyei vagy részvényei visszaváltását. Intézményi vagy lakossági befektetők esetében azonban a befektetési jegyek vagy részvények visszaváltására csak az EHTBA futamideje felének leteltét követően kerülhet sor, és összesítve legfeljebb az alap teljes összege 20%-ának erejéig. Ha az alapszabály vagy létesítő okirat nem rendelkezik visszaváltási jogról, a befektetők számára a visszaváltás az EHTBA futamidejének vége tekintetében meghatározott napot követően lehetséges.

           Az ESMA – az egyértelműség és egységesség Unióban mindenütt történő megvalósítása érdekében – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy részletesebben meghatározza az EHTBA visszaváltási politikájának struktúrájával kapcsolatos feltételeket és követelményeket.

(2)         Az EHTBA futamidejének meg kell felelnie az EHBTA hosszú távú jellegének, és elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az EHTBA egyedi eszközeinek életciklusát lefedje, és annak alapja az egyes eszközök illikviditási profilja és gazdasági életciklusa, valamint az EHTBA közzétett befektetési célkitűzése.

(3)         A befektetők kérhetik az EHTBA felszámolását akkor, ha az EHTBA visszaváltási politikájával összhangban benyújtott visszaváltási igényeik a benyújtástól számított egy éven belül nem teljesülnek.

(3a)     Az EHTBA alapszabályában vagy létesítő okiratában és a befektetőknek szóló közzétételekben meg kell állapítani a minősített portfólióvállalkozásba való befektetésből származó bevételek újbóli befektetésének menetét, amely történhet akár további minősített portfólióvállalkozásokba vagy kiváló minőségű likvid eszközökbe, amennyiben ezek a befektetések az EHTBA futamidejének vége előtt lejárnak.

(4)         A befektetőknek minden esetben biztosítani kell a készpénzben történő kifizetés lehetőségét.

(5)         Az EHTBA eszközei terhére történő természetbeni kifizetés csak akkor lehetséges, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata rendelkezik erről a lehetőségről azzal a feltétellel, hogy valamennyi befektető méltányos elbánásban részesül;

b) a befektető írásban kéri, hogy kifizetését az alapban tartott eszközök egy része formájában teljesítsék;

c) az eszközök átruházását különleges szabály nem tiltja.

(6)         Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a körülményeket, amelyek között az EHTBA futamideje elegendő ahhoz, hogy az EHTBA egyedi eszközeinek életciklusát lefedje.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

17. cikkMásodlagos piac

(1)         Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata nem zárhatja ki az EHTBA-k részvényeinek vagy befektetési jegyeinek bevezetését a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott szabályozott piacra, a ▌2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszerbe.

(2)         Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata nem zárhatja ki azt, hogy a befektetők a részvényeiket vagy befektetési jegyeiket szabadon átruházhassák harmadik félre.

(2a)     Az EHTBA rendszeresen magyarázatot tesz közzé a tőzsdén jegyzett részvények vagy befektetési jegyek piaci értéke és a saját számításai szerinti nettó eszközérték esetleges jelentős eltéréséről.

18. cikkÚj részvények vagy befektetési jegyek kibocsátása

(1)         Az EHTBA új részvények vagy befektetési jegyek kibocsátására szóló ajánlatot alapszabályával vagy létesítő okiratával összhangban tehet.

(2)         Az EHTBA nem bocsáthat ki új részvényt vagy befektetési jegyet a nettó eszközérték alatti áron anélkül, hogy a részvényeket vagy befektetési jegyeket az adott áron előzetesen a meglévő befektetőknek ajánlotta volna fel.

19. cikkAz EHTBA eszközeinek elidegenítése

(1)         Minden EHTBA tételes programot dolgoz ki eszközei rendezett elidegenítése céljából annak érdekében, hogy az EHTBA futamidejének végét követően biztosítsa a befektetők számára a visszaváltás lehetőségét.

(2)         Az (1) bekezdésben említett programot legalább évente felül kell vizsgálni, és az magában foglalja:

a) a lehetséges vevők piacának felmérését;

b) a lehetséges eladási árak felmérését és összehasonlítását;

c) az elidegenítendő eszközök értékelését;

d) az elidegenítési program pontos ütemezését.

(3)         Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a (2) bekezdés a) pontjában említett felmérés, valamint c) pontjában említett értékelés során alkalmazandó szempontokat.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket […]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

20. cikk

A bevétel felosztása

(1)         Az EHTBA rendszeresen feloszthatja a befektetők között a portfólióban szereplő eszközök által termelt jövedelmet. E jövedelmek az alábbiakból állnak:

a) az eszközök által rendszeresen termelt bevétel;

b) a tőke valamely eszköz elidegenítését követő felértékelődése ▐.

(2)         A jövedelemfelosztási politikát úgy kell kialakítani, hogy az minimalizálja a befektetőknek járó hozamok volatilitását. A jövedelem nem osztható fel, amennyiben arra az EHTBA jövőbeli kötelezettségvállalásaihoz szükség van.

(2a)     Az EHTBA számára engedélyezett tőkéjének arányos leszállítása abban az esetben, ha egyik portfólióeszközét elidegeníti.

(3)         Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata rögzíti azokat a felosztási szabályokat, amelyeket az EHTBA a futamideje során alkalmaz.

IV. fejezet

Átláthatósági követelmények

21. cikk

Átláthatóság

(1)         Egy engedélyezett EHTBA befektetési jegyei vagy részvényei tájékoztató előzetes közzététele nélkül nem forgalmazhatók az Európai Unióban.

Egy engedélyezett EHTBA befektetési jegyei vagy részvényei a …/.../EU ▌ rendelet [PRIPS] szerinti, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum előzetes közzététele nélkül nem forgalmazhatók lakossági befektetőknek az Európai Unióban.

(2)         A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelynek alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségekről és a befektetések kockázatairól.

(3)         A tájékoztatónak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) nyilatkozatot arról, hogy az EHTBA befektetési céljai és e célok elérését szolgáló stratégiája alapján miért minősül az alap hosszú távúnak;

b) zárt végű kollektív befektetési vállalkozások által a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] és a 809/2004/EK bizottsági rendelet[22] értelmében közlendő információk;

c) a 2011/61/EU irányelv 23. cikke értelmében a befektetőkkel közlendő információk, amennyiben azokat még nem közölték e bekezdés b) pontja szerint;

d) azon eszközkategóriák jól látható feltüntetése, amelyekbe az EHTBA jogosult fektetni;

da)    cashflow-kimutatás;

▌

(4)         A tájékoztatónak, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak és egyéb forgalmazási dokumentumoknak jól láthatóan fel kell hívniuk a befektetők figyelmét arra, hogy az EHTBA nem likvid jellegű.

A tájékoztató, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum és egyéb forgalmazási dokumentumok mindenekelőtt egyértelműen:

a) tájékoztatják a befektetőket az EHTBA befektetéseinek hosszú távú jellegéről;

b) amennyiben a 16. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, tájékoztatják a befektetőket az EHTBA futamidejének végéről és az ideiglenes meghosszabbítás jogáról vagy az EHTBA futamidejébe való beavatkozás jogáról, valamint az előírt konkrét feltételekről;

c) jelzik, hogy az EHTBA lakossági befektetők számára forgalmazható-e;

d) jelzik a befektetők befektetésük visszaváltására vonatkozó jogait az EHTBA alapszabályának vagy létesítő okiratának megfelelően;

e) jelzik a befektetők felé az esetleges jövedelemkifizetés gyakoriságát és időpontjait az alap futamideje során;

f) figyelmeztetik a befektetőket arra, hogy teljes befektetési portfóliójuk csak kis részét tartsák EHTBA-ban.

fa)    tájékoztatják a befektetőket arról, hogy milyen stratégia alapján nyilvánítják a tőzsdén nem jegyzett társaságokat a szabályozott piacra való bevezetésre alkalmasnak;

fb)    tájékoztatják a befektetőket a származtatott eszközök használatára vonatkozó stratégiáról, figyelembe véve a szóban forgó projekt konkrét jellemzőit és vonatkozásait;

fc)    jelzik az uniós költségvetési forrásokat is magukban foglaló eszközökben való bárminemű részvételt;.

fd)    rendszeresen – évente legalább egyszer – tájékoztatja a befektetőket az egyes befektetési projektek állásáról, az egyedi minősített portfólióbefektetések értékéről, valamint azon egyéb eszközök értékéről, amelyekben a tartalék készpénzt elhelyezték, illetőleg a felhasznált származtatott eszközök jellegéről, céljáról és értékéről.

(4a)     A szakmai EHBTA-k kibocsátási tájékoztatójának tartalmaznia kell a 2011/61/EU rendelet 23. cikke szerint megkövetelt információkat. Ezen kívül tartalmaznia kell a 12. cikk portfólió-összetételre vonatkozó rendelkezéseitől való bármely eltérést is.

22. cikkA költségek nyilvánosságra hozatala

(1)         A tájékoztatónak jól láthatóan közölnie kell a befektetőkkel az általuk közvetlenül vagy közvetetten viselt különböző költségek mértékét. A különböző költségeket az alábbi kategóriák szerint kell csoportosítani:

a) az EHTBA létrehozásának költségei;

b) az eszközök beszerzési költségei;

c) kezelési költségek;

d) forgalmazási költségek;

e) egyéb, többek között adminisztratív, szabályozási, letétkezelői, letéti őrzési, szakmai szolgáltatási és pénzügyi ellenőrzési költségek.

(2)         A tájékoztatónak közölnie kell a költségeknek az EHTBA tőkéjéhez viszonyított teljes arányát.

(3)         A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a tájékoztatóban ismertetett összes költséget tükröznie kell úgy, hogy az összköltséget pénzben és százalékos értékben is megadja.

(4)         Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletes meghatározása érdekében:

a) az (1) bekezdésben említett költségekre és a (2) bekezdésben említett teljes arányra vonatkozó közös meghatározások, számítási módszerek és megjelenítési formák;

b) az összköltség (3) bekezdés szerinti megadására vonatkozó közös meghatározások, számítási módszerek és megjelenítési formák.

E szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a(z) …/.../EU rendelet (…) pontjában említett szabályozási standardtervezeteket [PRIPS].

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket […]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

V. fejezet

Az EHTBA-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek forgalmazása

23. cikk

A befektetők rendelkezésére álló eszközök

(1)         Amennyiben lakossági EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata visszaváltási jogokat ír elő, az EHTBA kezelője eszközöket biztosít a jegyzéshez, a befektetési jegyek vagy részvények tulajdonosainak való kifizetéshez, a befektetési jegyek vagy részvények visszavásárlásához vagy visszaváltásához, valamint az EHTBA és annak kezelői által nyújtandó információk elérhetővé tételéhez minden tagállamban, ahol forgalmazni kívánja az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit.

(2)         Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyben meghatározza az eszközök típusát és jellemzőit, műszaki infrastruktúrájukat, valamint az (1) bekezdésben említett EHTBA-befektetőkkel kapcsolatos feladataik tartalmát.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket […]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(2a)     Szakmai EHTBA-k esetében e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

24. cikk

A lakossági befektetők részére történő forgalmazásra vonatkozó kiegészítő követelmények

Az EHTBA-alapkezelő ▌értékesítheti lakossági befektetők részére az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit, amennyiben az alábbi kiegészítő követelmények mindegyike teljesül:

a)          az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata kimondja, hogy minden befektető egyenlő bánásmódban részesül, és egyéni befektetők vagy befektetői csoportok nem részesülhetnek megkülönböztetett bánásmódban vagy bizonyos gazdasági előnyökben;

b)          az EHTBA a felépítését tekintve lehet társas vállalkozás, ha ez nem igényel a befektetők részéről az eredeti tőkelekötésen túlmenő további kötelezettségvállalásokat;

c)          a lakossági befektetők az EHTBA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek jegyzési időszaka alatt kötbér fizetése nélkül felmondhatják a jegyzésre vonatkozó szerződést, és visszakaphatják a pénzüket.

ca)        az EHTBA alapkezelője megfelelő eljárásokat és szabályozást alakított ki a lakossági befektetők panaszainak kezelésére, lehetővé téve a lakossági befektetők számára, hogy panaszukat a saját tagállamuk hivatalos nyelvén (vagy egyik hivatalos nyelvén) nyújtsák be;

cb)        az EHTBA jogi formája olyan, hogy a lakossági befektetők nem veszíthetnek nagyobb összeget, mint amekkorát az alapba befektettek;

cc)         az EHTBA csak akkor fektet be EuVECA-k és ESZVA-k befektetési jegyeibe vagy részvényeibe, ha ezen alapoknak van letétkezelőjük.

Az EHTBA az alapszabályban vagy az alapító okiratban rögzítendő, a lakossági befektetőkre vonatkozó további részletes rendelkezéseket tartalmazó szabályokat dolgoz ki.

25. cikkAz EHTBA-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek forgalmazása

(1)         Az EHTBA-alapkezelő a letelepedése szerinti tagállamban a 2011/61/EU irányelv 31. cikkével összhangban történt bejelentést követően értékesítheti szakmai, félhivatásos és lakossági befektetők számára az engedélyezett EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit.

(2)         Az EHTBA-alapkezelője a letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban a 2011/61/EU irányelv 32. cikkével összhangban történt bejelentést követően értékesítheti szakmai, félhivatásos és lakossági befektetők számára az engedélyezett EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit.

(3)         Az EHTBA-alapkezelő az egyes EHTBA-kra vonatkozóan tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, hogy az adott EHTBA-t forgalmazni kívánja-e lakossági befektetőknek.

(4)         A 2011/61/EU irányelv 32. cikkében előírt dokumentáción és információkon túlmenően az EHTBA kezelőjének az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania a következők mindegyikét:

c)  az EHTBA tájékoztatóját;

d)  lakossági befektetőnek történő forgalmazás esetén az EHTBA kiemelt információkat tartalmazó dokumentumát;

e)  a 22. cikkben említett eszközökkel kapcsolatos információkat.

(5)         Az illetékes hatóságoknak a 2011/61/EU irányelv 32. cikke szerinti hatásköre az EHTBA-k lakossági befektetőknek történő forgalmazására, valamint az e rendeletben meghatározott kiegészítő követelményekre is kiterjed.

(6)         Az EHTBA-alapkezelő székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága megtiltja az engedélyezett EHTBA forgalmazását, amennyiben az EHTBA-alapkezelő nem tartja be ▌e rendelet előírásait.

(7)         A 2011/61/EU irányelv 32. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében biztosított hatáskörön túlmenően az EHTBA kezelőjének letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága megtagadhatja a hiánytalan értesítési akta azon tagállamok illetékes hatóságainak történő továbbítását, ahol az EHTBA-t forgalmazni kívánják, amennyiben az EHTBA kezelője nem tartja be ▌e rendelet előírásait.

VI. fejezet

Felügyelet

26. cikk

Az illetékes hatóságok általi felügyelet

(1)         Az illetékes hatóságok folyamatosan felügyelik e rendelet betartását.

(2)         Az EHTBA illetékes hatósága felelős a II., III. és IV. fejezetben meghatározott szabályok betartásának felügyeletéért.

(3)         Az EHTBA illetékes hatósága felelős az alap szabályzatában vagy a társaság létesítő okiratában, valamint a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségek betartásának felügyeletéért, amelyeknek összhangban kell állniuk e rendelettel.

(4)         Az EHTBA-alapkezelő illetékes hatósága felelős az EHTBA-alapkezelő rendszerei és szervezete megfelelőségének felügyeletéért annak érdekében, hogy a PPA kezelője megfeleljen az általa kezelt valamennyi PPA létrehozására és működésére vonatkozó kötelezettségeknek és szabályoknak.

A kezelő illetékes hatósága felelős annak felügyeletéért, hogy az EHTBA-alapkezelő e rendeletet betartja-e.

(5)         Az illetékes hatóságok ellenőrzik az illetékességi területükön létrehozott vagy forgalmazott kollektív befektetési vállalkozásokat annak biztosítása érdekében, hogy azok ne használják az EHTBA megnevezést, illetve ne utaljanak arra, hogy EHTBA-k, amennyiben nem rendelkeznek engedéllyel, és nem tartják be e rendeletet.

27. cikk

Az illetékes hatóságok hatásköre

(1)         Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel, amely e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges.

(1a)     Az EHTBA illetékes hatósága az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett megteszi a megfelelő intézkedéseket, különösen, ha az EHTBA-alapkezelő:

a)     nem tesz eleget a portfólió-összetételre és diverzifikációra vonatkozó követelményeknek, és ezzel megszegi a 12. cikk és a 15. cikk rendelkezéseit;

b)     a 24. és a 25. cikkbe ütközően egy EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit lakossági befektetőknek forgalmazza;

c)      az EHTBA megnevezést használja, de ezt a 3. cikkel összhangban nem engedélyezték;

d)     olyan alapok forgalmazásához használja az EHTBA megnevezést, amelyeket nem e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban hoztak létre;

e)      nem tesz eleget a vonatkozó követelményeknek és felelősségeknek, és ezzel megszegi a 6. cikk rendelkezéseit.

(1b)     Az (1a) bekezdésben említett esetekben az EHTBA letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága szükség szerint a következő intézkedéseket teszi meg:

a)     intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az EHTBA-alapkezelő betartsa a 3., 6., 12., 15., 24. és 25. cikket;

b)     megtiltja az EHTBA megnevezés használatát, és visszavonja az érintett EHTBA-alapkezelő számára adott jóváhagyást.

(2)         Az illetékes hatóságok a 2011/61/EU irányelv szerint rájuk ruházott hatáskört e rendelettel összefüggésben is gyakorolják.

28. cikk

Az ESMA hatásköre és illetékessége

(1)         Az ESMA-t fel kell ruházni az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges hatáskörrel és forrásokkal.

(2)         Az ESMA továbbá a 2011/61/EU irányelv szerint rá ruházott hatáskört e rendelettel összefüggésben és a 45/2001/EK rendelettel összhangban gyakorolja.

(3)         Az 1095/2010/EU rendelet alkalmazásában e rendeletet bele kell foglalni minden olyan további jogi kötőerővel bíró uniós aktusba, amely a Hatóságot az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint feladatokkal ruházza fel.

29. cikk

Együttműködés a hatóságok között

(1)         Amennyiben az EHTBA illetékes hatósága és a kezelő illetékes hatósága nem azonos, e hatóságok együttműködnek és információkat cserélnek egymással az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében.

(2)         Az illetékes hatóságok és az ESMA az 1095/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében.

(3)         Az illetékes hatóságok és az ESMA az 1095/2010/EU rendelettel összhangban minden olyan információt és dokumentációt közölnek egymással, amely az e rendelet szerinti feladataik teljesítéséhez szükséges, különös tekintettel az e rendelet megszegésének azonosítására és orvoslására.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

30. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 69. cikkében előírt felülvizsgálattal egyidejűleg vagy közvetlenül azt követően megkezdi e rendelet alkalmazásának felülvizsgálatát. A felülvizsgálat keretében főként az alábbiakat elemzi:

a) a 16. cikk (1) bekezdése▐ hatását;

b) az elfogadott befektetési eszközökre vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott 70%-os küszöbérték alkalmazásának az eszközdiverzifikációra gyakorolt hatása, és különösen azt,▐ hogy szükség van-e a likviditásra vonatkozó szigorúbb intézkedésekre;

c) az EHTBA-k Unión belüli forgalmazásának mértéke, ideértve, hogy a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének értelmében vett ABAK-ok érdekeltek lehetnek-e EHTBA-k forgalmazásában.

ca)    az elfogadott eszközök és befektetések listájának frissítési mértéke, valamint a diverzifikációra vonatkozó szabályok, a portfólió-összetétel és a készpénzkölcsönre vonatkozó korlátok;

E felülvizsgálat eredményét közölni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, és szükség esetén csatolni kell hozzá a megfelelő módosítási javaslatokat.

31. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …… ,

az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                         az elnök

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem került közzétételre.
• [2] ^*          Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
• [3]              2013. október 16-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
• [4]               Az Európai Parlament ...-i álláspontja
• [5]        A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2003. június 3-i 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).
• [6]     Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (átdolgozott szöveg), HL L 335., 2009.12.17., 1. o.
• [7]      Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).
• [8]      Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
• [9]      A pénzügyi eszközök piacairól szóló, és a 2011/61/EU irányelvet valamint a 2002/92/EK irányelvet módosító ...-i 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [új MIFID] (HL L ...).
• [10]      Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.)
• [11]     A 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 149., 2004.4.30., 1. o).
• [12]       Az Európai Parlament és a Tanács ...-ról/ről szóló …/.../EU rendelete [PRIPS] (HL ...).
• [13]     Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, ESMA) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
• [14]     Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o., magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).
• [15]     Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
• [16]     Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.).
• [17]     Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II), (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
• [18]    Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 302, 2009.11.17., 32.o.).
• [19]    A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlás (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
• [20]     HL L 193., 1983.7.18., 1. o., magyar nyelvű különkiadás, 5. fejezet, 1. kötet, 175. o.
• [21]     HL L 345., 2003.12.31., 64. o.
• [22]     HL L 149., 2004.4.30., 1. o., magyar nyelvű különkiadás, 5. fejezet, 1. kötet, 175. o.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (28.11.2013)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2013)0462 – C7‑0209/2013 – 2013/0214(COD))

A vélemény előadója: Eider Gardiazábal Rubial

RÖVID INDOKOLÁS

A reálgazdaságban gyökerező hosszú távú uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében az uniós intézmények megállapodtak az állami és magánbefektetők katalizátoraként működő, megfelelő többéves pénzügyi eszközök kidolgozásának támogatásában. Az Európai Parlament elismerte ugyanakkor, hogy a társfinanszírozás és az úgynevezett innovatív pénzügyi eszközök csak akkor fejthetik ki hatásukat maradéktalanul, ha az általános jogi és szabályozási környezet kedvez a fejlődésüknek.

Aggályainak adott hangot, hogy a gyakorlatban továbbra is a rövid és középtávú eredménnyel járó projektek részesülhetnek előnyben, és hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégia célkitűzéseinek megvalósításához szükséges projektekbe való beruházások a piac széttagoltsága és a közpénzek hiánya következtében nem valósulhatnak meg.

Felszólította a Bizottságot, hogy mihamarabb nyújtson be javaslatokat a jelenleg nem megfelelően hasznosított megtakarítások igénybevételének megkönnyítésére olyan hosszú távú projektek javára, melyek fenntartható növekedést generálnak az Unióban[1].

Ez a hosszú távú befektetési alapokra vonatkozó uniós szintű szabályozási keretet létrehozó új jogalkotási javaslat ezért igen örvendetes; mégis az előadó úgy véli, hogy megfelelő végrehajtása együttműködést követel meg, valamint azt, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre.

Különösen kívánatos a felügyelet megerősítése annak biztosítása érdekében, hogy a HTBA-k hozzájáruljanak ahhoz, hogy a finanszírozás az európai hozzáadott értékkel bíró projektek esetében a reálgazdaságot szolgálják. Ezért néhány módosítást javasolunk.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A hosszú távú finanszírozás nélkülözhetetlen eszköz az európai gazdaság fenntartható, intelligens és inkluzív fejlődési pályára állításában, valamint a jövő gazdaságának olyan módon történő építésében, amely ellenállóbb, és kevésbé érzékeny a rendszerszerű kockázatokra. Az európai hosszú távú befektetési alapok (EHTBA-k) különböző tartósan működő infrastrukturális projekteket és tőzsdén nem jegyzett társaságokat finanszíroznak, amelyek kibocsátott sajáttőkeeszközeire vagy adósságinstrumentumaira nincsen könnyen meghatározható vevő. Az ilyen projektek finanszírozásával az EHTBA-k hozzájárulnak az uniós gazdaságok finanszírozásához.	(1) A hosszú távú finanszírozás az Európa 2020 stratégiával összhangban nélkülözhetetlen eszköz az európai gazdaság fenntartható, intelligens és inkluzív fejlődési pályára állításában, valamint a jövő gazdaságának olyan módon történő építésében, amely ellenállóbb, és kevésbé érzékeny a rendszerszerű kockázatokra. Az európai hosszú távú befektetési alapok (EHTBA-k) különböző tartósan működő infrastrukturális projekteket és tőzsdén nem jegyzett társaságokat finanszíroznak, amelyek kibocsátott sajáttőkeeszközeire vagy adósságinstrumentumaira nincsen könnyen meghatározható vevő. Az ilyen projektek finanszírozásával az EHTBA-k hozzájárulnak az Unió reálgazdaságának a finanszírozásához és szakpolitikáinak végrehajtásához.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A közlekedési infrastruktúrával, a fenntartható energiatermeléssel vagy -elosztással, a szociális infrastruktúrával (lakhatással, kórházakkal), az erőforrások és energia felhasználását csökkentő új technológiák és rendszerek bevezetésével, vagy a kkv-k további növekedésével kapcsolatos projektek finanszírozási forrásai szűkösek lehetnek. A pénzügyi válság során kiderült, hogy a banki finanszírozásnak a tőkepiacokat jobban mozgósító finanszírozási források szélesebb körével történő kiegészítése elősegítheti a finanszírozási hiányok kezelését. Az EHTBA-k e tekintetben alapvető szerepet játszhatnak.	(3) A közlekedési infrastruktúrával, a fenntartható energiatermeléssel vagy -elosztással, a szociális infrastruktúrával (lakhatással, kórházakkal), az erőforrások és energia felhasználását csökkentő új technológiák és rendszerek bevezetésével, vagy a kkv-k további növekedésével kapcsolatos projektek finanszírozási forrásai szűkösek lehetnek. A pénzügyi válság során kiderült, hogy a banki finanszírozásnak a tőkepiacokat jobban mozgósító finanszírozási források szélesebb körével történő kiegészítése elősegítheti a finanszírozási hiányok kezelését. Az EHTBA-k e tekintetben alapvető szerepet játszhatnak. Bizonyos projektek esetében az innovatív pénzügyi eszközökhöz hasonló forrásokat használhatnának az államadósság-válság következtében meggyengült állami finanszírozás kiegészítésére.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az EHTBA-kra vonatkozó szabályokat megállapító rendelet hiányában nemzeti szinten eltérő intézkedések elfogadására kerülhet sor, amelyek a befektetések védelmét célzó intézkedések eltérései miatt valószínűleg versenytorzulást okoznak. A portfólió-összetételre, a diverzifikációra és az elfogadott eszközökre, különösen az árutőzsdei termékekbe történő befektetésekre vonatkozó eltérő követelmények akadályozzák a tőzsdén nem jegyzett társaságokra és a reáleszközökre összpontosító alapok határokon átnyúló forgalmazását, mert a befektetők nem tudják egyszerűen összehasonlítani a nekik szóló befektetési ajánlatokat. Az eltérő nemzeti követelmények miatt eltérő szintű lesz továbbá a befektetők védelme is. Ezenkívül eltérő szintű lesz a befektetők védelme akkor is, ha nem egységesek a nemzeti követelmények a befektetési technikákat, például a kölcsönfelvétel megengedhető mértékét, a származékos pénzügyi eszközök alkalmazását, valamint a short ügyletekre és az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó szabályokat illetően. A visszavásárlási és/vagy tartási periódusokra vonatkozó eltérő követelmények mindemellett gátolják a tőzsdén nem jegyzett eszközökbe fektető alapok határokon átnyúló értékesítését. Az említett eltérések megrendíthetik a befektetők bizalmát az ilyen alapokba történő befektetések mérlegelésekor, és szűkíthetik a befektetők mozgásterét abban, hogy eredményesen választhassanak a különféle hosszú távú befektetési lehetőségek közül. Következésképpen e rendelet tekintetében az EUMSZ 114. cikke – ahogyan azt az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata értelmezi – a megfelelő jogalap.	(6) Az EHTBA-kra vonatkozó szabályokat megállapító rendelet hiányában nemzeti szinten eltérő intézkedések elfogadására kerülhet sor, amelyek a befektetések védelmét célzó intézkedések eltérései miatt valószínűleg versenytorzulást okoznak. A portfólió-összetételre, a diverzifikációra és az elfogadott eszközökre, különösen az árutőzsdei termékekbe történő befektetésekre vonatkozó eltérő követelmények akadályozzák a tőzsdén nem jegyzett társaságokra és a reáleszközökre összpontosító alapok határokon átnyúló forgalmazását, mert a befektetők nem tudják egyszerűen összehasonlítani a nekik szóló befektetési ajánlatokat. Az eltérő nemzeti követelmények miatt eltérő szintű lesz továbbá a befektetők védelme is. Ezenkívül eltérő szintű lesz a befektetők védelme akkor is, ha nem egységesek a nemzeti követelmények a befektetési technikákat, például a kölcsönfelvétel megengedhető mértékét, a származékos pénzügyi eszközök alkalmazását, valamint a short ügyletekre és az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó szabályokat illetően. A visszavásárlási és/vagy tartási periódusokra vonatkozó eltérő követelmények mindemellett gátolják a tőzsdén nem jegyzett eszközökbe fektető alapok határokon átnyúló értékesítését. A jogbizonytalanság fokozásával az említett eltérések megrendíthetik a befektetők bizalmát az ilyen alapokba történő befektetések mérlegelésekor, és szűkíthetik a befektetők mozgásterét abban, hogy eredményesen választhassanak a különféle hosszú távú befektetési lehetőségek közül. Ennek megfelelően a tagállamok nem állapíthatnak meg kiegészítő követelményeket az e rendelet hatálya alá tartozó területeken és e rendelet tekintetében az EUMSZ 114. cikke – ahogyan azt az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata értelmezi – kell legyen a megfelelő jogalap.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) A hosszú távú befektetés meghatározása átfogó jellegű. Attól függetlenül, hogy nem feltétlenül igényelnek hosszú tartási periódust az EHTBA-kezelőtől, az elfogadott befektetési eszközök általában nem likvidek, bizonyos időtartamú kötelezettségvállalást feltételeznek, és tartós jellegű gazdasági profillal rendelkeznek. Az elfogadott befektetési eszközök nem átruházható értékpapírok, ezért esetükben nem érvényesül a másodlagos piacok likviditása. Gyakran meghatározott időtartamú kötelezettségvállalást igényelnek, amelyek korlátozzák piacképességüket. Az EHTBA-k által célzott befektetés gazdasági ciklusa jellegében alapvetően hosszú távú a hozam eléréséhez szükséges nagymértékű tőkelekötés és hosszú idő miatt. Ennek eredményeként az ilyen eszközök nem alkalmasak a visszaváltási jogosultságot biztosító befektetés céljára.	(16) A hosszú távú befektetés meghatározása átfogó jellegű. Attól függetlenül, hogy nem feltétlenül igényelnek hosszú tartási periódust az EHTBA-kezelőtől, az elfogadott befektetési eszközök általában nem likvidek, bizonyos időtartamú kötelezettségvállalást feltételeznek, és tartós jellegű gazdasági profillal rendelkeznek. Az elfogadott befektetési eszközök nem átruházható értékpapírok, ezért esetükben nem érvényesül a másodlagos piacok likviditása. Gyakran meghatározott időtartamú kötelezettségvállalást igényelnek, amelyek korlátozzák piacképességüket. Az EHTBA-k által célzott befektetés gazdasági ciklusa jellegében alapvetően hosszú távú a hozam eléréséhez szükséges nagymértékű tőkelekötés és hosszú idő miatt. Ennek eredményeként az ilyen eszközök nem alkalmasak a visszaváltási jogosultságot biztosító befektetés céljára. Ha kiderül, hogy az EHTBA futamideje már nem illeszkedik az eszközök életciklusához vagy az általa érintett projektek nyereségességéhez, az EHTBA kezelőjének lehetősége kell hogy legyen az EHTBA futamidejének meghosszabbítására vagy lerövidítésére.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Attól függetlenül, hogy az EHTBA-k nem biztosítanak visszaváltási jogot futamidejük vége előtt, lehetővé kell tenni az EHTBA-k számára, hogy részvényeik vagy befektetési jegyeik bevezetését kérjék a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott szabályozott piacra10, a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszerbe, vagy a (...) rendelet (...) pontjában meghatározott szervezett kereskedési rendszerbe, ezzel lehetőséget biztosítva a befektetőknek arra, hogy befektetési jegyeiket vagy részvényeiket az EHTBA futamidejének vége előtt értékesíthessék. Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata ezért nem zárhatja ki azt, hogy az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit szabályozott piacra bevezessék és azokkal ott kereskedjenek, továbbá nem zárhatja ki azt sem, hogy a befektetők a részvényeiket vagy befektetési jegyeiket szabadon átruházhassák olyan harmadik félre, aki vagy amely azokat meg kívánja vásárolni.	(32) Attól függetlenül, hogy az EHTBA-k nem biztosítanak visszaváltási jogot futamidejük vége előtt, lehetővé kell tenni az EHTBA-k számára, hogy részvényeik vagy befektetési jegyeik bevezetését kérjék a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott szabályozott piacra10, a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszerbe, vagy a (...) rendelet (...) pontjában meghatározott szervezett kereskedési rendszerbe, ezzel lehetőséget biztosítva a befektetőknek arra, hogy befektetési jegyeiket vagy részvényeiket az EHTBA futamidejének vége előtt értékesíthessék. Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata ezért nem zárhatja ki azt, hogy az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit szabályozott piacra bevezessék és azokkal ott kereskedjenek, továbbá nem zárhatja ki azt sem, hogy a befektetők a részvényeiket vagy befektetési jegyeiket szabadon átruházhassák olyan harmadik félre, aki vagy amely azokat meg kívánja vásárolni. Az EHTBA e piacon folytatott tevékenységeit azonban szabályozni kell és például ki kell zárni a származékos ügyletek összeállításából.
__________________	__________________
10 HL L 145., 2004.4.30., 1. o.	10 HL L 145., 2004.4.30., 1. o.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) Az EHTBA-k, valamint a megcélzott lakossági és szakmai befektetők sajátos jellemzőire tekintettel fontos az olyan szilárd átláthatósági követelmények meghatározása, amelyek alapján a leendő befektetők kellő tájékozottsággal ítélhetik meg, és teljes körűen megismerhetik a befektetéssel járó kockázatokat. A 2011/61/EU irányelvben foglalt átláthatósági követelményeken túl az EHTBA-knak tájékoztatót kell közzétenniük, amelynek tartalmaznia kell a zárt végű kollektív befektetési vállalkozások által a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 809/2004/EK bizottsági rendelet értelmében közlendő valamennyi információt. Az EHTBA lakossági befektetők részére történő forgalmazásához kötelezővé kell tenni a […]-i […] európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum közzétételét. Ezenkívül valamennyi forgalmazási dokumentumban kifejezetten fel kell hívni a figyelmet az EHTBA kockázati profiljára.	(35) Az EHTBA-k, valamint a megcélzott lakossági és szakmai befektetők sajátos jellemzőire tekintettel fontos az olyan szilárd átláthatósági követelmények meghatározása, amelyek alapján a leendő befektetők kellő tájékozottsággal ítélhetik meg, és teljes körűen megismerhetik a befektetéssel járó kockázatokat. A 2011/61/EU irányelvben foglalt átláthatósági követelményeken túl az EHTBA-knak tájékoztatót kell közzétenniük, amelynek tartalmaznia kell a zárt végű kollektív befektetési vállalkozások által a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 809/2004/EK bizottsági rendelet értelmében közlendő valamennyi információt. Az EHTBA lakossági befektetők részére történő forgalmazásához kötelezővé kell tenni a […]-i […] európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum közzétételét. Ezenkívül valamennyi forgalmazási dokumentumban kifejezetten fel kell hívni a figyelmet az EHTBA kockázati profiljára, és jelezni kell az uniós költségvetési forrásokat is magukban foglaló eszközökben való bárminemű részvételt.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Lehetővé kell tenni az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) számára, hogy a 2011/61/EU irányelvben biztosított teljes hatáskörét a jelen rendelet vonatkozásában is gyakorolhassa.	(38) Lehetővé kell tenni az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) számára, hogy a 2011/61/EU irányelvben biztosított teljes hatáskörét a jelen rendelet vonatkozásában is gyakorolhassa, és rendelkezzen az e célból szükséges valamennyi forrással, különösen a humánerőforrásokkal.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(42) Az EHTBA-kra vonatkozó új, egységes szabályok tiszteletben tartják a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, nevezetesen a fogyasztóvédelmet, a vállalkozás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. Az EHTBA-kra vonatkozó új, egységes szabályokat az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni,	(42) Az EHTBA-kra vonatkozó új, egységes szabályok tiszteletben tartják a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, nevezetesen az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a fogyasztóvédelmet, a vállalkozás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. Az EHTBA-kra vonatkozó új, egységes szabályokat az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni,
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az uniós ABAK nem nyújtotta be a 4. cikk (2) bekezdésben említett dokumentációt.	d) az uniós ABAK nem nyújtotta be a 4. cikk (2) bekezdésben említett dokumentációt, sem az abban megkövetelt pontosítást vagy tájékoztatást.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – c pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) valamely tagállam területén vagy egy harmadik országban letelepedett, feltéve, hogy a harmadik ország:	c) valamely tagállam területén vagy egy harmadik országban letelepedett, feltéve, hogy az a tagállam vagy harmadik ország:
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – c pont – ii a alpont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	iia. nem olyan országban működik, amelyben nem léteznek adók vagy csak névleges adók léteznek, amely a külföldi adóhatóságokkal nem folytat tényleges információcserét, amelyben a jogalkotási, igazságszolgáltatási vagy igazgatási rendelkezések nem kellően átláthatóak, amely nem ír elő lényeges helyi jelenlétet, illetve amely offshore központként hirdeti magát;
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az EHTBA futamidejének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az EHTBA egyedi eszközeinek életciklusát lefedje, és annak alapja az egyes eszközök illikviditási profilja és gazdasági életciklusa, valamint az EHTBA közzétett befektetési célkitűzése.	(2) Az EHTBA futamidejének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az EHTBA egyedi eszközeinek életciklusát lefedje, és annak alapja az egyes eszközök illikviditási profilja és gazdasági életciklusa, valamint az EHTBA közzétett befektetési célkitűzése. E tekintetben, ha kiderül, hogy az EHTBA futamideje már nem illeszkedik az eszközök életciklusához vagy az általa érintett projektek nyereségességéhez, az EHTBA kezelője az EHTBA futamidejét kivételes jelleggel meghosszabbíthatja vagy lerövidítheti. Ésszerű határidőn belül tájékoztatja a befektetőket az EHTBA új lejárati időpontjáról.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A befektetőknek minden esetben biztosítani kell a készpénzben történő kifizetés lehetőségét.	(4) A befektetőknek minden esetben biztosítani kell a készpénzben történő kifizetés lehetőségét, figyelembe véve a különböző tagállamok készpénzben történő kifizetésekre alkalmazott megszorításait.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 4 bekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) jelzik az uniós költségvetési forrásokat is magukban foglaló eszközökben való bárminemű részvételt.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ESMA-t fel kell ruházni az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges hatáskörrel.	(1) Az ESMA-t fel kell ruházni az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges hatáskörrel és forrásokkal.

ELJÁRÁS

Cím	Az európai hosszú távú befektetési alapok
Hivatkozások	COM(2013)0462 – C7-0209/2013 – 2013/0214(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 4.7.2013
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 4.7.2013
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Eider Gardiazábal Rubial 11.7.2013
Az elfogadás dátuma	27.11.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Zuzana Brzobohatá, Jean Louis Cottigny, Jean-Luc Dehaene, James Elles, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Lucas Hartong, Jutta Haug, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Ivailo Kalfin, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Jan Mulder, Vojtěch Mynář, Juan Andrés Naranjo Escobar, Dominique Riquet, Oleg Valjalo, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Maria Da Graça Carvalho, Frédéric Daerden, Jürgen Klute, Paul Rübig
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Juozas Imbrasas

• [1]    P7_TA-PROV(2012)0404, az Európai Parlament 2012. október 26-i állásfoglalása az innovatív pénzügyi eszközökről a következő többéves pénzügyi kerettel összefüggésben (2012/2027(INI))

ELJÁRÁS

Cím	Az európai hosszú távú befektetési alapok
Hivatkozások	COM(2013)0462 – C7-0209/2013 – 2013/0214(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	26.6.2013
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 4.7.2013
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 4.7.2013	CONT 4.7.2013	EMPL 4.7.2013	JURI 4.7.2013
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	CONT 15.7.2013	EMPL 28.10.2013	JURI 11.9.2013
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Rodi Kratsa-Tsagaropoulou 2.7.2013
Vizsgálat a bizottságban	5.11.2013	25.11.2013	23.1.2014
Az elfogadás dátuma	10.3.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	33 2 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marino Baldini, Burkhard Balz, Elena Băsescu, Jean-Paul Besset, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Syed Kamall, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Werner Langen, Astrid Lulling, Ivana Maletić, Hans-Peter Martin, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Skinner, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Zdravka Bušić, Saïd El Khadraoui, Danuta Maria Hübner, Olle Ludvigsson, Gay Mitchell, Catherine Stihler
Benyújtás dátuma	20.3.2014