JELENTÉS az Európai Unió ügynökségei 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés

    21.3.2014 - (2013/2256(DEC))

    Költségvetési Ellenőrző Bizottság
    Előadó: Petri Sarvamaa


    Eljárás : 2013/2256(DEC)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A7-0237/2014
    Előterjesztett szövegek :
    A7-0237/2014
    Elfogadott szövegek :

    1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

    az Európai Unió ügynökségei 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés

    (2013/2256(DEC)

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács számára a 2011. évi mentesítés nyomon követéséről készített 2013. szeptember 26-i jelentésre (COM(2013)0668) és a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2013)0348 és SWD(2013)0349),

    –    tekintettel az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i közös nyilatkozatára,

    –    tekintettel a decentralizált uniós ügynökségeknek a 2012. július 19-i közös nyilatkozathoz mellékelt közös megközelítésére,

    –   tekintettel az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés nyomon követéséről szóló, a Bizottság által 2012. december 19-én elfogadott ütemtervre,

    –   tekintettel a közös megközelítés végrehajtásáról szóló, 2013. december 10-i bizottsági jelentésre,

    –   tekintettel a decentralizált uniós ügynökségeknél az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó, 2013. december 10-i bizottsági iránymutatásokra,

    –    tekintettel a Bizottság „Európai ügynökségek – A további teendők” című közleményére (COM(2008)0135),

    –   tekintettel 2013. április 17-i állásfoglalására a 2011-es mentesítésről: az uniós ügynökségek teljesítménye, pénzgazdálkodása és ellenőrzése,[1]

    –   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 185. cikkére,

    –   tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a költségvetési rendelet)[3] és különösen annak 208. cikkére,

    –   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre[4] és különösen annak 96. cikkére,

    –   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 966/2013/EK, Euratom tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (a költségvetési keretrendelet)[5] és különösen annak 110. cikkére,

    –   tekintettel a Számvevőszék 15/2012. sz. különjelentésére, amelynek címe „Az összeférhetetlenség kezelése a kiválasztott uniós ügynökségeknél”,

    –   tekintettel a decentralizált ügynökségek 2012-es évre vonatkozó éves beszámolóiról készített éves számvevőszéki különjelentésekre,[6]

    –   tekintettel „Az uniós ügynökségek közös támogató szolgálatának létrehozásával kapcsolatos lehetőségek és azok megvalósíthatósága” című, 2009. április 7-én kiadott tanulmányára,

    –   tekintettel az Unió korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről szóló 2010. május 18-i nyilatkozatára,[7] az EU korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről szóló 2011. szeptember 15-i állásfoglalására[8] és a korrupció elleni uniós küzdelemről szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0308);

    –   tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,

    –   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0237/2014),

    A.  mivel ez az állásfoglalás a 966/2012/EK, Euratom rendelet 208. cikke értelmében vett szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatokat kísérő horizontális megállapításokat, összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata VI. mellékletének 3. cikkével;

    B.   mivel az ügynökségek száma az elmúlt évtizedben jelentős mértékben nőtt,

    C.  mivel az ügynökségeknek az uniós igazgatás részeként a legmagasabb szintű normáknak kell megfelelniük, különösen az átláthatóság tekintetében;

    Az ügynökségekkel kapcsolatos mérlegelések: a közös megközelítés

    1.   hangsúlyozza az ügynökségek által végzett feladatok fontosságát, és közvetlen hatásukat a polgárok mindennapi életére; emlékeztet arra, hogy a decentralizált ügynökségek létrehozásának fő oka az volt, hogy műszaki, tudományos, illetve felügyeleti feladatokat lássanak el, segítve az uniós intézményeket az uniós politikák kidolgozásában és végrehajtásában; rámutat arra, hogy a végrehajtó ügynökségek szerepe a Bizottság támogatása az uniós programok Unió nevében történő irányításában;

    2.  elismeri, hogy nagyszámú ügynökséget hoztak létre a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés politikai területén, azonban hangsúlyozza, hogy mindegyik új ügynökség valós igény nyomán alakult; meggyőződése, hogy e szakpolitikai terület minden ügynöksége speciális és szükséges feladatot lát el, európai hozzáadott értéket nyújtva;

    3.  elismeri az ügynökségeknek az uniós politikák támogatásában játszott szerepét azok kezdeti szakaszától a végrehajtásukig; kéri e szakértelem és képesség szélesebb körű hasznosítását az európai szemeszter politikai folyamatának vonatkozó szakaszaiban; hangsúlyozza az ügynökségek hozzájárulását az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához;

    4.   úgy véli, hogy a hatékony működés és a források legoptimálisabb kihasználása érdekében az ügynökségeknek törekedniük kell a szinergiák megteremtésére, a bevált gyakorlatok megosztására és a szolgálatok közös használatára; üdvözli, hogy a Bizottság hozzáférést nyújt szolgálataihoz, és úgy véli, hogy ezt tovább lehet javítani;

    5.  emlékeztet, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában elfogadott egy „közös megközelítést”, amely a decentralizált ügynökségek jövőjéről és átalakításáról szóló politikai megállapodás; üdvözli a megállapodás megkötését; felhívja a figyelmet különösen az ügynökségek székhelyeiről szóló fejezetre; felhív ennek vonatkozásában az ügynökségek székhelyével kapcsolatos bármilyen folyamatban lévő ügy gyors megoldására, a zavartalan működés biztosítása érdekében;

    6.   sajnálja, hogy a tagállamok nem kötöttek székhely-megállapodásokat 10, a területükön működő – három franciaországi, valamint egy-egy észtországi, írországi, luxemburgi, lengyelországi, spanyolországi, illetve egyesült királysági – ügynökség vonatkozásában; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ez súlyos következményekkel járhat az ügynökségek személyzetére nézve, és felhívja az érintett tagállamokat, hogy a következő költségvetési mentesítési eljárás kezdete előtt kössék meg e megállapodásokat;

    7.   üdvözli az ügynökségekre vonatkozó új egyszerűsített pénzügyi szabályokat, és úgy véli, hogy ez lehetővé fogja tenni az ügynökségek adminisztrációs tevékenységgel foglalkozó személyzetével kapcsolatos költségek csökkentését; megismétli a Bizottsághoz intézett kérését, hogy ösztönözze az ügynökségeket, hogy éljenek az egyszerűsítés lehetőségével a felvételi eljárások vonatkozásában, mivel az általánosan alkalmazott eljárás nagyobb szervezetek számára került kialakításra, és túlzott terheket ró az ügynökségekre;

    8.   üdvözli a Számvevőszék jelentéseit; tudomásul veszi, hogy ezek a jelentések a legutóbbi mentesítési eljárások során még átfogóbbakká váltak; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy fejlessze tovább a teljesítményellenőrzési elemeket, mind a Számvevőszék éves ellenőrzési jelentéseiben, mind az e témában az ügynökségekről készülő különjelentéseiben; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy kísérje figyelemmel a korábbi mentesítési jelentések nyomon követését, és tegyen róla jelentést;

    9.   felkéri a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésébe foglalja bele a Parlament ezen állásfoglalásában foglalt ajánlások ügynökségek általi nyomon követésének áttekintését;

    A Bizottság ütemterve

    10. üdvözli az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés nyomon követéséről szóló bizottsági ütemtervet, és felkéri az érintett feleket, hogy valósítsák meg az abban megfogalmazott elképzeléseket;

    11. támogatja a Bizottságnak az ütemtervben megfogalmazott fő célkitűzéseit, vagyis a kiegyensúlyozottabb kormányzás elérését, az ügynökségek hatékonyságának és elszámoltathatóságának növelését, és a nagyobb koherencia bevezetését működésük területén; üdvözli a javasolt fellépéseket, különös tekintettel az igazgatótanácsok munkájának egységesítésére, az ügynökségek közötti szinergiák fellelésére irányuló erőfeszítésekre és egyes ügynökségek esetleges összevonására;

    12. tudomásul veszi a Bizottság által készített állapotjelentésből, hogy a bizottsági szolgálatok és a decentralizált ügynökségek számos fellépést megvalósítottak, köztük például a Bizottság általános rendelkezéseket dolgozott ki az új ügynökségek létrehozására, iránymutatást állított össze a székhelyekre vonatkozó megállapodásokat, valamint az összeférhetetlenség megelőzését és kezelését illetően, továbbá az ügynökségekkel együttműködésben kommunikációs kézikönyvet szerkesztett; rámutat, hogy számos feladat elvégzése folyamatban van, ideértve különösen az egységes szerkezetbe foglalt folyamatos éves jelentések sablonját és az értékelési iránymutatások kidolgozását;

    13. felhívja a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit, és évente tegyen jelentést az elért eredményekről, beszámolva többek között az intézkedések lezárása, a lezárt intézkedések végrehajtása, valamint eredményeik és hatékonyságuk tekintetében elért előrelépésekről, továbbá nyújtson be részletesebb lebontást arról, hogy mikor és hogyan járultak hozzá az ügynökségek ezekhez az intézkedésekhez; kéri, hogy a Bizottság arról is készítsen elemzést, hogy miként járul hozzá a beszámolási követelmények változása az egyszerűsödéshez és az adminisztratív terhek csökkenéséhez;

    14. hangsúlyozza, hogy az ütemtervnek megfelelően az ügynökségek kötelesek biztosítani, hogy honlapjukon szerepeljen az, hogy az Unió ügynökségeiről van szó; megállapítja, hogy több esetben (Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, Európai Innovációs és Technológiai Intézet, Európai Értékpapír-piaci Hatóság) ez még nem teljesül maradéktalanul, továbbá megjegyzi, hogy az ügynökségek honlapjainak biztosítaniuk kell a láthatóságot az uniós költségvetés forrásainak felhasználását tekintve, ahogyan ez más hatóságok esetében is kötelező;

    Demokratikus elszámoltathatóság

    15. felhívja a figyelmet az ügynökségek egymástól igen eltérő szerepkörére, feladataira és forrásaira, amelyekre ugyanakkor egységes mentesítési eljárás vonatkozik; megállapítja, hogy egyes esetekben az ügynökségek alaptevékenységét nem lehet könnyen vagy logikus módon a hagyományos mentesítési eljárás szerint értékelni, míg más esetekben az egységes eljárást az erősen korlátozott személyzeti állomány és/vagy a kicsiny költségvetés miatt nehéz alkalmazni, és ezért felhívja a Számvevőszéket, hogy a jövőben ellenőrzési tevékenysége során ezt vegye figyelembe;

    16. emlékeztet arra, hogy az ügynökségek függetlenek, és a Bizottság iránymutatások kidolgozásán keresztül adhat útmutatást az ügynökségek számára; ugyanakkor úgy véli, hogy ennek nyomon követéséről az ügynökségek döntenek; véleménye szerint a Parlament az egyetlen olyan intézmény, amely politikai vitát folytathat az ügynökségekkel; ezért meggyőződése, hogy a mentesítésért felelős hatóság felé történő jelentéstétel rendszere rendkívül fontos, és azt erősíteni kell;

    17. úgy véli, hogy a Bizottságnak az antikorrupciós jelentés mintájára mérlegelnie kellene, hogy a korrupcióról szóló következő éves jelentésbe esetlegesen belefoglalja az uniós intézmények és ügynökségek tevékenységét és teljesítményét;

    18. úgy véli, hogy a mentesítésért felelős hatóság felé történő jelentéstételt illetően az ügynökségek demokratikus elszámoltathatóságát egységesíteni kell, és úgy gondolja, hogy a Parlament és az ügynökségek közötti viszony jobb lenne, ha a Parlamentnek való jelentéstételi rendszer szigorúbb és strukturáltabb lenne; ezzel kapcsolatban munkacsoport felállítását javasolja, amely javaslatokat tenne a jelentéstételi rendszer javítására, az ügynökségek és a Parlament részéről egyaránt;

    19.  pozitívnak tartja azt a tendenciát, hogy a jelentéstétel egyre inkább a hatékonyságra és az eredményekre összpontosít; szorgalmazza a jelentéstételi rendszer e tekintetben történő további erősítését az ügynökségek demokratikus elszámoltathatóságának fokozása érdekében;

    20. kéri, hogy az ügynökségek fokozzák a társadalmi elszámoltathatósággal kapcsolatos munkájukat és jelentéstételüket, amelynek nyomán az ügynökségek tevékenységei láthatóbbakká válhatnak a nyilvánosság számára;

    21. minden ügynökséget emlékeztet azon kötelezettségére, mely szerint igazgatójuk által összeállított jelentést kell küldeniük a mentesítésért felelős hatóság részére, amely tartalmazza a belső ellenőr által lefolytatott belső ellenőrzések számát és jellegét, a megfogalmazott ajánlásokat, illetve azok nyomon követését, a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikke (5) bekezdésének megfelelően;

    22. kéri, hogy a 2012. évi mentesítési eljárás alá tartozó ügynökségek 2014. október 15. előtt nyújtsák be a mentesítési hatóságnak a költségvetési keretrendelet 110. cikkének (2) bekezdése szerinti nyomon követési jelentéseket;

    23. tudomásul veszi, hogy az ügynökségek jelentéstételi kötelezettségének enyhítése érdekében a Bizottság várakozása szerint az új költségvetési keretrendelet úgy fog rendelkezni, hogy az ügynökségek a jelenleg eltérő kontextusokban bekért információkat ezentúl egységes formátumban és szerkezetben nyújthatják be, melynek célja a különböző ügynökségek által készített dokumentumok egységességének és összehasonlíthatóságának biztosítása; megjegyzi, hogy a Bizottság szolgálatai az ügynökségekkel együttműködésben azon munkálkodnak, hogy iránymutatásokat dolgozzanak ki az új költségvetési keretrendeletben meghatározott követelményekhez igazított egységes szerkezetű éves tevékenységi jelentések sablonjára vonatkozólag, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az egységes szerkezetű jelentéstétel az adminisztratív terhek egyszerűsödését és csökkenését eredményezze;

    24. tudomásul veszi, hogy a Bizottság meghozta a szükséges intézkedéseket az egyes ellenőrzések jobb koordinációját illetően, ideértve elsősorban azt, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat az ellenőrzési témákat jóváhagyásra benyújtja az ügynökségek igazgatótanácsához, és hogy egy ügynökség ellenőrzése évi öt napot vesz igénybe, melynek időpontjáról a Számvevőszék bevonásával az ügynökséggel legalább négy héttel korábban meg kell állapodni;

    25. rámutat annak fontosságára, hogy a Parlament felelős szakbizottságai a végleges munkaprogramok elfogadása előtt tanulmányozhassák az ügynökségek éves munkaprogram-tervezeteit; emlékeztet arra, hogy ez a gyakorlat segít annak biztosításában, hogy a munkaprogramok tükrözzék az aktuális politikai prioritásokat, és megkönnyíti a munkaprogramok végrehajtásának szoros felügyeletét és vizsgálatát; elvárja, hogy – a decentralizált ügynökségekről szóló 2012. július 19-i együttes nyilatkozattal összhangban – az ügynökségek szorosan működjenek együtt a szakbizottságokkal és a Bizottsággal éves munkaprogramjuk összeállítása során;

    Az ügynökségek hálózatát irányító koordinátor szerepe

    27. helyesli a jó együttműködést az illetékes parlamenti szakbizottság és az unió ügynökségeinek hálózata („a hálózat”) között, és üdvözli a hálózat megerősödését; elégedetten állapítja meg, hogy az éves mentesítési eljárás keretében megkeresett ügynökségek igazgatói készségesek és nyíltak voltak;

    28. üdvözli, hogy a hálózat értékes javaslatokat tett a Bizottságnak arra nézve, hogy hogyan lehet általánosságban javítani az ügynökségeknek nyújtott szolgáltatásait, konkrét javaslatokat téve az eredményelszámolás alapú számviteli rendszerrel (ABAC), az ügynökségi személyzet járandóságainak a Kifizető Hivatal általi kezelésével, valamint a közbeszerzéssel kapcsolatban;

    Közös témák a költségvetési és pénzgazdálkodást illetően

    29. aggodalommal állapítja meg, hogy amint az néhány évvel ezelőtt is történt, a Számvevőszék számos olyan problémára derített fényt, amely több ügynökséget is érint. E problémák között szerepelnek különösen:–

      a költségvetési tervezés hiányosságai,–

      az esetleges összeférhetetlenségek,–

      a közbeszerzések és a szerződések kezelése,–

      az átláthatóság vagy a szabályszerűség hiánya a munkaerő-felvételeknél,–

      kötelezettségvállalások által alá nem támasztott, vagy túlzottan magasnak tűnő átvitt előirányzatok,

    –    a támogatásokkal kapcsolatos tranzakciók ellenőrzésének hiányosságai;

    30. tudomásul veszi a Bizottság tájékoztatását, miszerint tovább folytatja a munkát a bevált gyakorlatokon alapuló belső tervezési és bevételi előrejelzési iránymutatás kidolgozását illetően annak érdekében, hogy azon ügynökségek, amelyeknél ez előfordul, csökkenthessék az átvitelek és a törlések arányát; örömmel néz elébe az ezekről az aspektusokról szóló 2014-es bizottsági jelentésnek;

    31. tudomásul veszi, hogy a Bizottság felülvizsgálta a decentralizált ügynökségekre alkalmazandó költségvetési keretrendeletet az új költségvetési rendelet szövegével való összehangolás, az ügynökségek és a Bizottság által észlelt visszatérő problémák megoldása, valamint az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság a decentralizált ügynökségekről szóló közös nyilatkozatának és az ahhoz csatolt közös megközelítés végrehajtása céljából; rámutat, hogy az új költségvetési keretrendelet 2014-ben lép hatályba, és összehangolja a költségvetési többlet kezelésére, az ügynökségekre rótt további feladatokra, a belső ellenőrzésre, a jelentéstételi kötelezettségekre, az éves munkaprogramra, a többéves munka- és személyzetpolitikai tervre, a számvitelre és a többéves részletekre vonatkozó pénzügyi szabályokat; örömmel állapítja meg, hogy a személyzeti szabályzat felülvizsgálatának keretében a Bizottság több egyszerűsítési javaslatot is tett;

    32. hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárásnak hatékonynak és átláthatónak kell lennie, és felhívja a Számvevőszéket, a Tanácsot, az ügynökségeket és a hálózatot, hogy ebből a szempontból közelítsenek a mentesítéshez; úgy véli azonban, hogy a teljesítményre fektetett hangsúly nem helyettesítheti a rendszerességet és az eredményes pénzgazdálkodást;

    33. sürgeti az ügynökségeket, hogy vizsgálják meg belső igazgatási folyamataikat az ügynökségeknél általában túl magas igazgatási költségek csökkentése céljából;

    A szorosabb együttműködés lehetőségei és egyes ügynökségek összevonása

    34. tudomásul veszi, hogy a korlátozott pénzügyi és emberi erőforrásokkal jellemzett környezetben a Bizottság és az ügynökségek gondosan mérlegelték az ügynökségek működésének racionalizálását célzó, lehetséges strukturális intézkedéseket;

    35. rámutat, hogy az ügynökségek közötti szinergikus hatások kiaknázásának meglévő bevált gyakorlatait − mint például az egyetértési megállapodások és a vonatkozó éves cselekvési tervek, a közös kutatási projektek, a kutatási jelentések tervezetének szakértői értékelése, valamint a vizsgálati módszerekkel kapcsolatos tapasztalatcsere és a munkaprogramokról folytatott előzetes konzultációk − folytatni kell annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az egymást átfedő és szükségtelenül megismételt tevékenységeket, és fokozni lehessen az eredményességet;

    36. tudomásul veszi, hogy az ügynökségek által az ügynökségek között megosztott szolgáltatásokról készített felmérés eredményei azt mutatják, hogy azok együttműködnek egymás között, és hogy a tudatosság növelése segíthetné a bevált gyakorlatok további fejlődését; üdvözli a jó példát, amit például a lisszaboni székhelyű Európai Tengerbiztonsági Ügynökség mutat azzal, hogy megosztja belső ellenőrzési részlegét a vigói székhelyű Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal, miközben az Európai Vasúti Ügynökség (Valenciennes) megállapodást készít elő a számvitelért felelős tisztviselő munkájának megosztására az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal (Párizs);

    37. emlékeztet, hogy egy európai igazságszolgáltatási és képzési ügynökségre vonatkozó bizottsági javaslat – az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) és az Europol összevonására – megtakarításokat tett volna lehetővé az igazgatási költségek (különösen az álláshelyek) terén, melyeket át lehetett volna csoportosítani; tudomásul veszi, hogy a javaslat teljes mértékben összhangban állt a közös megközelítéssel az ügynökségek – szinergiák és a hatékonyság elérése érdekében történő – összevonásának megfontolása tekintetében; megjegyzi azonban, hogy a Bizottság javaslata nem győzte meg sem a Parlamentet, sem a Tanácsot az összevonásról vagy a CEPOL Hágába való áthelyezéséről; hangsúlyozza, hogy e határozatot követően biztosítani kell az ügynökség hatékony működését;

    38. üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy adott esetben ügynökségeket vonjon össze, és azon hajlandóságát, hogy folytassa a lehetőségek értékelését bizonyos ügynökségek összevonása terén, valamint hogy további szinergiákat érjen el a szolgáltatások ügynökségek közötti, illetve a Bizottsággal való megosztása révén, továbbá hogy alaposan megvizsgálja a távoli vagy több székhely miatti szükségtelen kiadások kérdését, és várakozással tekint az ezzel kapcsolatos további javaslatok elébe;

    39. üdvözli, hogy a Bizottság vállalta az ügynökségek közötti szinergiák lehetőségének értékelését az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, az Európai Képzési Alapítvány, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség esetében az ütemtervnek megfelelően;

    40. úgy véli, hogy bizonyos ügynökségek között szorosabb koordinációra van szükség, különösen az egy másik ügynökség felelősségi körét érintő határozatok meghozatala terén; javasolja, hogy a jogszabályok ütköztetésének elkerülése érdekében az érintett ügynökségek az érdekeltek bevonásával egymás között állapodjanak meg; felhívja az ügynökségeket, hogy az ilyen esetekről mindig értesítsék a Parlament illetékes bizottságát;

    Költségvetési források kezelése

    41. ismételten hangsúlyozza, hogy az évenkéntiség elve egyike az uniós költségvetés hatékony végrehajtásának szavatolása érdekében elengedhetetlen számviteli alapelveknek (egységesség és teljesség, évenkéntiség, egyensúly, elszámolási egység, globális fedezet, egyediség, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és átláthatóság); megállapítja, hogy a decentralizált ügynökségek nem minden esetben tartják be maradéktalanul az évenkéntiség elvét;

    42. tudomásul veszi az ügynökségek magyarázatát a működési költségek átvitelének elkerülésével kapcsolatos nehézségek tekintetében; mindazonáltal úgy véli, hogy számos esetben javulásra van szükség, különösen a kötelezettségvállalási előirányzatok valós igényeken alapuló jobb kezelése, jobb belső tervezés és bevételi előrejelzés, valamint szigorúbb költségvetési fegyelem alkalmazása révén;

    43. tudomásul veszi, hogy a Bizottság – az ütemtervnek megfelelően – az ügynökségek visszajelzése alapján értékelni fogja az ügynökségeknek nyújtott szolgáltatásait, és amennyiben szükséges javítja, egyszerűsíti, kibővíti vagy kiigazítja azokat;

    44. tudomásul veszi, hogy a Bizottság megbeszéléseket folytat a szolgáltatási díjakról szóló rendelet módosításáról abból a célból, hogy olyan díjak megállapítására kerüljön sor, melyek lehetővé teszik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség egy projekt alatti munkájának megszervezését, többletek vagy hiányok elkerülése mellett közép- és hosszú távon; megjegyzi, hogy a Bizottság újra fogja értékelni, miként lehet csökkenteni a tanúsításokból származó bevételekből eredő előirányzat-átviteleket a díjak szintjének rendszeres felülvizsgálatával;

    45. tudomásul veszi a Bizottság álláspontját, hogy kevés bizonyíték indokolja egy tartalékalap létrehozását a részben önfinanszírozó ügynökségek számára, és a jelenlegi gyakorlat fenntartására irányuló javaslatát; mindazonáltal úgy véli, hogy a helyzetre nincs kielégítő megoldás;

    46. emlékezteti a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet nem alkalmazható azon ügynökségekre, melyek többletbevételt termelnek; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálat részeként lényeges megvizsgálni e probléma megoldási lehetőségeit, például egy korlátozott tartalékalap létrehozásával;

    47. sürgeti a teljesen vagy részben díjakból társfinanszírozott ügynökségek igazgatótanácsait, hogy biztosítsák a díjak meghatározásának átláthatóságát, és hogy ezen ügynökségek a lehető legkedvezőbb díjtétel biztosítása érdekében a lehető leghatékonyabban teljesítsék szolgáltatásaikat;

    48. megismétli, hogy a költségvetés rugalmatlanságát egyes ügynökségek hiányosságnak tekintik, ami azt sugallja, hogy megtakarításokat lehetne eszközölni, ha elegendő rugalmasság lenne a költségvetésen belül címről címre; megjegyzi, hogy az új költségvetési keretrendelet ugyanazokat a szabályokat írja elő, mint amelyek az általános költségvetési rendelet szerint az intézményekre alkalmazandók, vagyis, hogy egy ügynökség igazgatójának lehetősége lesz előirányzatok átcsoportosítására legfeljebb az előirányzatok 10%-áig abban az évben, amelyik a címek közötti átcsoportosítás kezdő sorában szerepel, és korlátlanul egyik alcímből a másikba;

    49. megjegyzi, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség bizonyos testületei operatív jellegűek, és költségvetésük végrehajtása külső tényezőktől is függ;

    50. megismétli azon kérését, hogy minden ügynökség és közös vállalkozás módszeresen mellékeljen egy szabványosított táblázatot végleges éves beszámolójuk közzétételével kapcsolatban, amely tartalmazza a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéseikben és a költségvetési és pénzgazdálkodásukról szóló jelentéseikben bemutatott adatokat; javasolja, hogy minden ügynökség és közös vállalkozás átfogó, könnyen hozzáférhető és átlátható módon nyújtsa ezt a tájékoztatást (például Excel-táblázatokban és/vagy CSV-fájlokban), hogy megkönnyítsék költségvetéseik végrehajtásának összehasonlítását, és így lehetővé tegyék a Parlament és a nyilvánosság számára, hogy átfogóan összehasonlítsák költségeiket;

    51. elismeri, hogy az új költségvetési keretrendelet egy sor olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek egyszerűsítik az ügynökségekre alkalmazandó szabályokat, különösen az összevont éves tevékenységi jelentések, egy egységes – éves és többéves elemeket tartalmazó – programozási dokumentumra vonatkozó rendelkezések, valamint a horizontális szolgáltatások (különösen a könyvelés) megosztásának vagy átruházásnak lehetősége, amennyiben költséghatékonyabb;

    Teljesítmény

    52. tudomásul veszi a hálózattól, hogy az egyes ügynökségek kidolgozták saját teljesítménymenedzsment rendszerüket a hálózaton belül, az ügynökségek által megosztott tapasztalatok és bevált gyakorlatok alapján, és hogy egy külön alhálózat jött létre az ügynökségek között e téren való együttműködés megerősítésére;

    53. üdvözli, hogy a Bizottság értékelési iránymutatások kidolgozását végzi, és hogy 2013. november 12. és 2014. február 25. között nyilvános konzultáció zajlik a felülvizsgált értékelési iránymutatások tervezetéről, melyet követően a Bizottság szakértői várhatóan 2014 közepén fogadják el az új iránymutatásokat; szintén megjegyzi, hogy jelenleg folyik az ügynökségek igazgatói által elért eredmények értékelését célzó, személyre szabott teljesítménymutatókra vonatkozó iránymutatások kidolgozása, melynek első tervezetét már megvitatták az ügynökségekkel, és várja a 2014 elejére ígért végleges dokumentumot;

    54. rámutat arra, hogy továbbra is a tevékenységalapú költségvetés-tervezés az alapelv az Unió költségvetésének elkészítésekor; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék 2012-es éves jelentésében arra a következtetésre jut, hogy az uniós költségvetés sok területére összetett jogi keret vonatkozik, és kevés figyelem irányul a teljesítményre; üdvözli az ügynökségek által a célból tett lépéseket, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a teljesítményalapú jelentéstételre;

    55. kéri, hogy a Számvevőszék a többéves pénzügyi keret 2016-os felülvizsgálatához megfelelő időben készítsen értékelést az ügynökségek teljesítményéről és eredményeiről annak érdekében, hogy értékelje, hogyan tudnának az ügynökségek jobban együttműködni, vagy akár egyesülni, továbbá egyes ügynökségek vonatkozásában értékelje a megszüntetés vagy egy más, költséghatékonyabb intézményi felállásban való további működés lehetőségét;

    Függetlenség

    56. hangsúlyozza az ügynökségek függetlenségének fontosságát; emlékeztet arra, hogy az ügynökségeknek képeseknek kell lenniük feladatkörüket önállóan ellátni, és sajnálatának ad hangot amiatt, hogy ez jelenleg nincs mindig így; úgy véli, hogy a Bizottság főigazgatóságait az ügynökségek partnereinek kellene tekinteni;

    57. tudomásul veszi, hogy az ügynökségek olyan kezdeményezésekhez járulnak hozzá, melyek célja eredményességük, költséghatékonyságuk és elszámoltathatóságuk javítása; rámutat a Bizottság képviselőinek az ügynökségek testületeiben betöltött szerepére e folyamat támogatásában, például az ütemterv végrehajtásának nyomon követésével minden ügynökségben, az eredmények rendszeres és részletes felülvizsgálatával, nehézségek esetén a központi szolgálatok figyelmeztetésével, valamint az uniós politikai célkitűzésekkel – többek között a költségvetési és emberi erőforrások tervezésével – kapcsolatos ügynökségi tevékenységek konzisztenciája biztosításának segítésével;

    Összeférhetetlenség és átláthatóság

    58. emlékezteti az ügynökségeket és a Bizottságot a 15/2012. sz. számvevőszéki különjelentésre, amely a Parlament azon kérése alapján született, hogy a Számvevőszék készítsen átfogó jelentést az ügynökségek által az olyan helyzetek kezelése során alkalmazott megközelítésről, amelyeknél esetlegesen összeférhetetlenség merül fel;

    59. felkéri a Számvevőszéket, hogy kísérje figyelemmel az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése vonatkozásában az ügynökségek által elért eredményeket; ismételten kéri a Számvevőszéket, hogy továbbra is kövesse nyomon ezt a kérdést, ellenőrzésének körét más ügynökségekre is kiterjesztve, és ennek kapcsán tett észrevételeiről a jövőben készítsen különjelentést;

    60. emlékeztet arra, hogy az összeférhetetlenség a korrupció, a csalás, az alapokkal és az emberi erőforrásokkal való rossz gazdálkodás és a részrehajlás melegágya, és negatív hatással van a döntések pártatlanságára és a munka minőségére, valamint aláássa az uniós polgárok uniós intézményekbe, köztük az ügynökségekbe vetett bizalmát;

    61. sajnálja, hogy a Számvevőszék 15/2012. számú különjelentésében szereplő megállapításai szerint a helyszíni ellenőrzés lezárásakor (2011. októberben) a négy kiválasztott ügynökség egyike sem kezelte megfelelően az összeférhetetlenségi ügyeket; megjegyzi, hogy miközben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) összetettebb szabályokat dolgozott ki az összeférhetetlenségek kezelésére, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szabályai hiányosak voltak, és az EASA nem is rendelkezett ilyenekkel;

    62. üdvözli, hogy számos ügynökség jelentős erőfeszítéseket tett az összeférhetetlenségi politikájával és gyakorlatával kapcsolatos tájékoztatás biztosítása érdekében, és elismeri, hogy számos helyes gyakorlati megoldást vezettek be, és más ügynökségek által is megfontolandó, helyes gyakorlatként kifejezetten üdvözli, hogy a feladatok elosztása tekintetében az EASA egyéves tilalmi időszakot vezetett be, amelynek értelmében a szervezet új munkatársai nem kaphatnak olyan munkát, amelyen az elmúlt öt évben közvetlenül dolgoztak;

    63. tudomásul veszi, hogy 2012 közepére az EASA átfogó intézkedéscsomagot fogadott el az összeférhetetlenség megelőzése és enyhítése vonatkozásában, beleértve különösen az EASA személyzetére vonatkozó magatartási kódexet;

    64. tudomásul veszi, hogy (az ECHA költségvetési rendelete 96. cikkének (2) bekezdése értelmében) a 2011. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésben az ECHA tájékoztatást nyújtott az összeférhetetlenség-kezelési politikájának végrehajtásáról;

    65. tudomásul veszi, hogy az EFSA 2011 óta erőfeszítéseket tesz a lehetséges összeférhetetlenségek elkerülését célzó keretének megerősítése érdekében azáltal, hogy új politikát fogadott el a függetlenséggel és a tudományos döntéshozatali eljárásokkal kapcsolatban; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy a felülvizsgálat ellenére a potenciális összeférhetetlenségek értékelési eljárása nehézkes és kritikára adhat okot, ezért felhívja az EFSA-t, hogy dolgozzon ki egy egyszerűbb eljárást, amely az összeférhetetlenségek feltárására és megelőzésére vonatkozó, újonnan meghatározott standardok veszélyeztetése nélkül racionalizálná a folyamatot;

    66. tudomásul veszi, hogy az igazgatótanács tagjai, a tudományos bizottság tagjai, a szakértők és az EMA személyzete tekintetében is bevezettek és végrehajtottak összeférhetetlenségre vonatkozó politikákat és eljárásokat;

    67. emlékeztet a Számvevőszék azon ajánlására, amelyben valamennyi uniós intézményt és decentralizált szervet felkér annak megvizsgálására, hogy a 15/2012. számú különjelentés ajánlásai vonatkoznak-e és alkalmazhatók-e rájuk; felhívja az ügynökségeket, hogy ezzel kapcsolatban 2014 vége előtt nyújtsanak be jelentést a mentesítésért felelős hatósághoz;

    68. emlékezteti az ügynökségeket a decentralizált ügynökségekről szóló 2012. július 19-i intézményközi együttes nyilatkozatra, és különösen annak az összeférhetetlenségek kezeléséről és megelőzéséről (11. és 18. bekezdés), valamint a tudományos szakértőik függetlenségéről (20. bekezdés) szóló rendelkezéseire;

    69. tudomásul veszi a Bizottság tájékoztatását, miszerint az összeférhetetlenségre vonatkozó teljes jogi kerete szilárd és megfelel az OECD erre vonatkozó iránymutatásainak, illetve – a Bizottság szerint – nincs szükség jelentős új jogi eszközre, valamint a Bizottság soha nem vállalta jogalkotási javaslatok készítését és jelenleg sem áll ez szándékában;

    70. megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bizottság a közös megközelítéssel összhangban 2013. december 10-én elfogadta az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó, kifejezetten az ügynökségeknek szóló iránymutatásokat; ezen irányelvek az igazgatóság tagjaira vonatkoznak (ügyvezető igazgató, szakértők, a fellebbezési tanácsok tagjai, az ügynökségek személyzete, valamint az uniós támogatások és szerződések kedvezményezettjei); megjegyzi, hogy ezen iránymutatások célja, hogy hivatkozási alapot biztosítsanak az elfogadandó és az egyes ügynökségek által végrehajtandó politikákhoz;

    71. megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bizottság figyelembe vette (a mentesítés keretében) a Parlament, (15/2012. számú különjelentésében) a Számvevőszék, (a 2011 májusában indított program részeként számos ügynökségnél tett látogatása alkalmából) az ombudsman és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (és az ügynökségek belső ellenőre) által e téren az ügynökségeknek tett főbb ajánlásokat, valamint a Bizottság saját etikai szabályait;

    72. tudomásul veszi, hogy a Bizottság szorosan együttműködött az ügynökségekkel ezen iránymutatások kidolgozása során az uniós ügynökség vezetőinek hálózatán keresztül, amely hasznos hozzájárulást jelentett a folyamathoz;

    73. úgy véli, hogy a bizottsági iránymutatások kiadását követően az ügynökségeknek valószínűleg késedelem nélkül át kell dolgozniuk az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikáikat, hogy összhangba kerüljenek a Bizottság iránymutatásaival és a Számvevőszék ajánlásaival; elismeri, hogy az ügynökségek többsége tervbe vette, hogy ezen iránymutatások alapján felülvizsgálja az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikáját, és felhívja az ügynökségeket, hogy 2014 végéig számoljanak be a mentesítésért felelős hatóságnak az ezzel, valamint a 2012. évi mentesítés nyomon követésével kapcsolatosan tett lépéseikről;

    74. megjegyzi, hogy az iránymutatások nem tesznek külön említést a kiküldött nemzeti szakértőkről, valamint a külső és kölcsönzött munkaerőről; kéri az ügynökségeket, hogy összeférhetetlenségi politikájuk értékelésekor és átszövegezésekor a személyi állomány ezen csoportjait is vegyék figyelembe;

    75. elvárja a Bizottságtól, hogy folyamatosan értékelje az iránymutatások végrehajtásának hatásait, és az értékelés eredményének függvényében igazítsa ki az iránymutatásokat, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe egyrészt a kockázatok és az előnyök közötti egyensúly fenntartásának szükségességét az összeférhetetlenségek kezelését illetően, másrészt a lehető legjobb tudományos szakértelem biztosítására vonatkozó célt;

    76. sajnálja, hogy a legtöbb esetben az ügynökségek igazgatótanácsi tagjainak, vezető tisztviselőinek, valamint külső és belső szakértőinek érdekeltségi nyilatkozata és önéletrajza nem érhető el a nyilvánosság számára; emlékeztet arra, hogy a magas fokú átláthatóság kulcsszerepet játszik az összeférhetetlenség jelentette kockázatok enyhítésében; felhívja ezért az ügynökségeket, hogy – amennyiben ezt még nem tették meg – 2014. december 1-jei határidővel honlapjukon tegyék közzé az összeférhetetlenségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos politikájukat és/vagy rendelkezéseiket és a vonatkozó végrehajtási szabályokat, továbbá igazgatóságuk tagjainak, vezetőiknek, valamint külső és belső szakértőiknek nevét, érdekeltségi nyilatkozatát és önéletrajzát;

    Belső ellenőrzési rendszer és a csalások elleni fellépés

    77. tudomásul veszi, hogy az ügynökségek belső kontrolljának funkcióira és belső ellenőrzési szolgálataira vonatkozó módozatokat és szerepeket az új költségvetési keretrendelet egyértelműen meghatározza, különösen a Belső Ellenőrzési Szolgálat és a belső ellenőrzési részlegek (IAC) szerepének tekintetében; megjegyzi, hogy az új költségvetési keretrendelet előrevetíti a munka koordinálását és az információcserét a belső ellenőrzési részlegek és az IAS között, és hogy ügynökségenként évente egy IAS-ellenőrzést kockázatalapú megközelítéssel helyettesít;

    78. üdvözli, hogy az ügynökségek csalás elleni stratégiájára vonatkozó iránymutatásokat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) dolgozta ki, figyelembe véve az ügynökségektől kapott hozzájárulásokat, és 2014 januárjában az OLAF két műhelytalálkozót is szervezett az ügynökségek számára további támogatás biztosítása céljából;

    Emberi erőforrások és munkaerő-felvételi eljárások

    79. a Bizottság tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a személyzeti szabályzat felülvizsgálata keretében a Bizottság a személyzeti szabályzat 110. cikkére felülvizsgált szöveget javasolt, amely egyszerűsítést és rugalmasságot hivatott biztosítani a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottak foglalkoztatási feltételei vonatkozásában elfogadott végrehajtási szabályok tekintetében;

    80. emlékezteti a Bizottságot azon aggodalmára, hogy az ügynökségek személyzeti felvételi eljárásai visszatérő problémát jelentenek gyakorlatilag az ügynökségek létrehozása óta, és elvárja, hogy a Bizottság iránymutatásai a jövőben megoldást hozzanak erre a problémára;

    81. tudomásul veszi, hogy az ügynökségek kidolgozták saját iránymutatásaikat annak érdekében, hogy az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályaikban meghatározott elvek biztosítva legyenek, és felhívja a Bizottságot, hogy konzultáljon az ügynökségekkel a rájuk vonatkozó iránymutatások kidolgozása során;

    82. ösztönzi az Európai Bizottság ügynökségeit, hogy állapodjanak meg a struktúrák fegyelmi ügyek esetén való felhasználásáról;

    Európai felügyeleti hatóságok (ESA-k)

    83. a Bizottság tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az új költségvetési keretrendeletben meghatározott kiegyensúlyozó hozzájárulás elvének mechanizmusa tiszteletben tartja a vegyes finanszírozású ügynökségek finanszírozási kulcsait, és a múltban ennek alkalmazása méltányosságot és egyenlő bánásmódot biztosított az ESA-k költségvetéséhez hozzájáruló valamennyi szervezet számára; kérdéses számára, hogy mi okból nem jött még létre a külön egyetértési nyilatkozat az ESA-k és a Bizottság között az ESA-k költségvetése hatékony kialakításának, végrehajtásának és nyomon követésének biztosítása érdekében;

    84. e tekintetben tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy az eljárás során növelje az átláthatóságot és a 2014. évi költségvetési tervezettől kezdve egyértelműbbé tegye, hogy milyen mértékben és milyen okokból módosította az ügynökségek kéréseit a költségvetési tervezetben;

    85. tudomásul veszi, hogy a Bizottság jelenleg végzi az ESA-k értékelését – amelynek 2014. januárra el kellett volna készülnie –, és egy olyan javaslat előterjesztésének lehetőségét értékeli, amely biztosítaná, hogy a három ESA költségvetésének finanszírozása teljes mértékben az uniós költségvetésből történjen;

    Nemek közötti egyenlőség

    86. hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy megfelelő politikák biztosítsák a nők és férfiak megfelelő képviseletét az ügynökségek irányító testületeiben; felkéri az ügynökségek ügyvezető igazgatóit, hogy az ügynökségek teljes személyzetét és a vezető beosztásokat illetően is biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget, felkéri továbbá az ügynökségek igazgatótanácsait és a Bizottságot, hogy ügyeljenek az egyenlőség elvének érvényesülésére, és legyenek tekintettel a Bizottság által 2010-ben útjára indított, a felelős beosztásban dolgozók nemi arányának kiegyensúlyozására irányuló stratégiára;

    87. tudomásul veszi, hogy a Bizottság már a kezdeti szakaszban figyelmet fordít a nemi aspektusokra, valamint a későbbiekben a kiválasztási eljárás során is; megjegyzi, hogy ez szintén érvényes azon eljárásokra, melyek során a Bizottság kijelöl egy ügyvezető igazgatót;

    Összetett IT-rendszerek

    88. elfogadja a Bizottság által a bizottsági központi IT-rendszer (ABAC) használatával kapcsolatosan adott magyarázatot, amely szerint: -

      több mint 40 külső szervezet használja az ABAC-ot, köztük az EGSZB és az RB, a hagyományos ügynökségek, a közös vállalkozások és a végrehajtó ügynökségek,-

      ugyanolyan szintű szolgáltatást biztosítanak a külső szervezeteknek, mint a Bizottság belső szolgálatainak,

    -     létrehoztak egy kiszámlázási mechanizmust az IT-rendszerek rendelkezésre bocsátásából és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokból eredő költségek megosztása érdekében,

    -     a költségvetési hatóság semmilyen költségvetési forrást nem biztosított a Bizottság számára a külső szervek támogatásával járó munkateher ellátása céljából,

    -     az ABAC nem nyújt olyan személyre szabható funkciókat, amelyek csak a vertikális szervek (pl.: strukturális alapok, EMOGA stb.) számára fontosak; ugyanígy nem szabad kockára tenni a központi rendszer összetettségét és fenntarthatóságát az ügynökségek egyedi igényeinek integrálásával,

    -     a Bizottság kész megvitatni az olyan külső szervek könyvviteli feladatainak átvételét, amelyek esetében a centralizálás jelentős gazdasági hatásokat eredményezhet, csökkentheti a pénzügyi vagy üzleti folyamatossággal kapcsolatos kockázatokat, valamint belső erőforrásokat szabadíthat fel az operatív feladatok javára;

    89. aggodalommal veszi tudomásul a Bizottság válaszát, miszerint a Bizottság emberi erőforrás-kezelési rendszerének (SYSPER 2) ügynökségek általi használata gazdasági szempontból csak akkor lenne indokolt, ha az ügynökségek ugyanazokat a szabályokat és folyamatokat fogadnák el, mint a Bizottság, ellenkező esetben a műszaki kiigazítások és a fenntartás költségei aránytalanok lennének a lehetséges hasznokhoz képest;

    90. sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság nem kínál megoldást az ügynökségek nehézségeire az olyan összetett informatikai rendszerek használata során, mint az eredményszemléletű elszámolás (ABAC) és a SYSPER 2, mivel ezeket a rendszereket a Bizottság igényeihez szabták, nem pedig az ügynökségekéhez; üdvözli az alhálózatok, és különösen az adminisztratív vezetők alhálózatának (ABAC és SYSPER2) e probléma következményeivel foglalkozó fellépéseit, és felkéri a Bizottságot, hogy e kérdésben szorosabban működjön együtt az ügynökségekkel;

    91. úgy véli, hogy az uniós adatok közzététele lehetőséget nyújt az innovációra, jelentős hasznot hajt a gazdaság egésze számára, és hatékonyabbá teszi az ügyvitelt; kéri, hogy az ügynökségek adatait folyamatosan és térítésmentesen tegyék közzé elektronikus, szabadon újrahasználható formában;

    o

    o o

    92. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az e mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségeknek, valamint a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

    13.2.2014

    VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

    a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

    az európai uniós ügynökségek 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: az Európai Unió ügynökségeinek teljesítménye, pénzgazdálkodása és ellenőrzése

    (2013/2256(DEC))

    A vélemény előadója: Pervenche Berès

    JAVASLATOK

    A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    1.  rámutat annak fontosságára, hogy az ügynökségek végleges munkaprogramjaik elfogadása előtt ismertessék éves munkaprogramjaik tervezetét a felelős bizottságokban; emlékeztet arra, hogy ez a gyakorlat segít annak biztosításában, hogy a munkaprogramok tükrözzék az aktuális politikai prioritásokat, és megkönnyíti a munkaprogramok végrehajtásának szoros felügyeletét és vizsgálatát;

    2.  elismeri az ügynökségeknek az uniós politikák támogatásában játszott szerepét azok kezdeti szakaszától a végrehajtásukig; kéri e szakértelem és képesség szélesebb körű hasznosítását az európai szemeszter politikai folyamatának vonatkozó szakaszaiban; hangsúlyozza az ügynökségek hozzájárulását az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához;

    3.  rámutat az ügynökségek közötti szoros együttműködés szükségességére; rámutat, hogy az ügynökségek közötti szinergikus hatások kiaknázásának meglévő bevált gyakorlatait − mint például az egyetértési megállapodások és a vonatkozó éves cselekvési tervek, a közös kutatási projektek, a kutatási jelentések tervezetének szakértői értékelése, valamint a vizsgálati módszerekkel kapcsolatos tapasztalatcsere és a munkaprogramokról folytatott előzetes konzultációk − folytatni kell annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az egymást átfedő és szükségtelenül megismételt tevékenységeket, és fokozni lehessen az eredményességet;

    4.  felhívja a figyelmet a decentralizált ügynökségek jövőbeni irányításáról szóló együttes nyilatkozatra, és az ahhoz csatolt közös megközelítésre[9], különösen az ügynökségek székhelyeiről szóló fejezetére; felhív ennek vonatkozásában az ügynökségek székhelyével kapcsolatos bármilyen folyamatban lévő ügy gyors megoldására, a zavartalan működés biztosítása érdekében;

    5.  megismétli felhívását a számos közös elemet tartalmazó éves beszámolók összehangoltabb és egységesebb kidolgozására, összehasonlításuk megkönnyítése céljából.

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    13.2.2014

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    33

    3

    0

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Regina Bastos, Heinz K. Becker, Phil Bennion, Pervenche Berès, Philippe Boulland, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Minodora Cliveti, Frédéric Daerden, Karima Delli, Sari Essayah, Richard Falbr, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Csaba Őry, Konstantinos Poupakis, Elisabeth Schroedter, Gabriele Stauner, Jutta Steinruck

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Georges Bach, Philippe De Backer, Edite Estrela, Sergio Gutiérrez Prieto, Anthea McIntyre, Paul Murphy, Antigoni Papadopoulou, Gabriele Zimmer

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Timothy Kirkhope, George Lyon, Jarosław Leszek Wałęsa

    24.2.2014

    VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről

    a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

    az Európai Unió ügynökségei 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: az Európai Unió ügynökségeinek teljesítménye, pénzgazdálkodása és ellenőrzése

    (2013/2256(DEC))

    A vélemény előadója: Véronique Mathieu Houillon

    JAVASLATOK

    Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel foglalkozó uniós szervek, hivatalok és ügynökségek

    1.  elismeri, hogy nagyszámú ügynökséget hoztak létre ezen a szakpolitikai területen, azonban hangsúlyozza, hogy mindegyik új ügynökség valós igény nyomán alakult; meggyőződése, hogy e szakpolitikai terület minden ügynöksége speciális és szükséges feladatot lát el, európai hozzáadott értéket nyújtva;

    2.  az összes ügynökséget ösztönzi, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt költségvetésük felelősségteljes igazgatása érdekében, és különösen kéri a költségvetési tervezés javítását, amely során nem lenne szabad túlbecsülni az igényeket; felhívja az ügynökségeket, hogy törekedjenek a lehető legnagyobb fokú átláthatóságra;

    3.  megjegyzi, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség bizonyos testületei operatív jellegűek, és költségvetésük végrehajtása külső tényezőktől is függ;

    4.  ösztönzi az Európai Bizottság ügynökségeit, hogy állapodjanak meg a struktúrák fegyelmi ügyek esetén való felhasználásáról;

    5.  általában úgy véli, hogy a pénzgazdálkodás eredményességének ellenőrzése továbbra is lényeges, különös tekintettel arra, hogy az ügynökségek a feladataik elvégzéséhez mennyire gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használják fel az előirányzatokat;

    6.  kéri, hogy legalább az ügynökséges éves tevékenységei jelentéseit ne csak angolul tegyék közzé, hanem az Európai Unió összes hivatalos nyelvén, elsőként németül és franciául.

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    12.2.2014

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    46

    1

    2

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Jan Philipp Albrecht, Roberta Angelilli, Rita Borsellino, Arkadiusz Tomasz Bratkowski, Carlos Coelho, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Ioan Enciu, Frank Engel, Kinga Gál, Kinga Göncz, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Monica Luisa Macovei, Svetoslav Hristov Malinov, Véronique Mathieu Houillon, Anthea McIntyre, Nuno Melo, Roberta Metsola, Claude Moraes, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Renate Sommer, Rui Tavares, Nils Torvalds, Kyriacos Triantaphyllides, Wim van de Camp, Axel Voss, Tatjana Ždanoka, Auke Zijlstra

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Alexander Alvaro, Silvia Costa, Franco Frigo, Mariya Gabriel, Siiri Oviir, Zuzana Roithová, Salvador Sedó i Alabart, Sir Graham Watson

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Françoise Castex, Knut Fleckenstein, Anne E. Jensen, Luis Yáñez-Barnuevo García

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    17.3.2014

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    16

    1

    1

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Marta Andreasen, Jean-Pierre Audy, Zuzana Brzobohatá, Martin Ehrenhauser, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Ingeborg Gräßle, Rina Ronja Kari, Monica Luisa Macovei, Jan Mulder, Eva Ortiz Vilella, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Bart Staes, Georgios Stavrakakis, Derek Vaughan

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Amelia Andersdotter, Markus Pieper

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Thomas Ulmer