JELENTÉS az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásával az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokról

26.3.2014 - (2014/2021(INI))

Külügyi Bizottság
Előadó: Alojz Peterle


Eljárás : 2014/2021(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0244/2014
Előterjesztett szövegek :
A7-0244/2014
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásával az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokról

(2014/2021(INI))

Az Európai Parlament,

–      tekintettel az 1991-ben Hágában megrendezett első kétoldalú csúcstalálkozóra, valamint az Európai Közösség és Japán közötti kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat elfogadására,

–      tekintettel a 2001-ben Brüsszelben megrendezett tizedik kétoldalú csúcstalálkozóra, valamint a „Közös jövőnk alakítása” elnevezésű EU–Japán cselekvési terv elfogadására, amely célkitűzéseket fogalmaz meg a béke és biztonság előmozdítására, a gazdasági és kereskedelmi partnerség megerősítésére, a globális és társadalmi kihívások kezelésére, valamint a népek és kultúrák közötti kapcsolat szorosabbra fűzésére vonatkozóan,

–      tekintettel a Tanács által 2012. november 29-én engedélyezett és 2013. március 25-én Brüsszelben megnyitott, az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokra,

–      tekintettel a 2013. március 25-én elindított, az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokra,

–       tekintettel a 2013. november 19-én Tokióban megrendezett huszonegyedik EU–Japán csúcstalálkozóra,

–       tekintettel a Tanács által 2012. június 15-én jóváhagyott, az EU Kelet-Ázsiával kapcsolatos kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó iránymutatásokra,

–       tekintettel az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról szóló, 2009. február 3-i állásfoglalására[1], valamint „A Japánban kialakult helyzet, különös tekintettel az atomerőművek készenléti állapotára” című, 2011. március 24-i állásfoglalására[2],

–       tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) részes feleinek 2010. október 18–29. között Nagoyában (Japánban) tartandó 10. konferenciájára készülő uniós stratégiai célkitűzésekről szóló 2010. október 7-i állásfoglalására[3],

–       tekintettel „A halálbüntetés Japánban” című, 2012. február 16-i állásfoglalására[4],

–       tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2011. május 11-i állásfoglalására[5],

–       tekintettel az Európai Parlament 2013. december 10-i, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásokat tartalmazó, az EU és Kanada közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokról szóló állásfoglalására;

–       tekintettel a 2011. március 11-én Japán partvidékének jelentős részén pusztító szörnyű földrengésre és az azt követő szökőárra, amelyek a fukusimai atomerőmű megrongálódásához vezettek,

–       tekintettel eljárási szabályzata 90. cikkének (4) bekezdésére és 48. cikkére,

–       tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A7-0244/2014),

A.       mivel Japán 2003 óta az EU stratégiai partnere;

B.       mivel az EU és Japán egyaránt különleges felelősséggel tartozik a béke, a stabilitás és a jólét előmozdításáért a gyorsan változó világban;

C.       mivel az EU és Japán között már most is együttműködés valósul meg több területen, ilyen például a vámügyi együttműködés és a bűnügyi jogsegély, a tudomány és technológia, az internetbiztonság, az akadémiai és kutatási együttműködés, az atomenergia békés felhasználása, az üzleti közösségen belüli kapcsolatépítés, valamint az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása;

D.       mivel az EU és Japán egyaránt magukénak vallják a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdításának értékeit, amelyeknek szerves részét kell képezniük a két fél közötti megállapodásoknak, ezzel szilárd keretet biztosítva a kapcsolataiknak;

E.        mivel Japán a nemzetközi együttműködés elve alapján, a béke proaktív támogató országaként fokozottan hozzájárul a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz;

F.        mivel Japán és az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 2013 áprilisában írták alá első közös politikai nyilatkozatukat, amelyben a válságkezelést, a katasztrófasegélyre irányuló erőfeszítéseket, a béketámogató műveleteket, a kibervédelmet és a tengerhajózási biztonságot említik lehetséges együttműködési területként;

G.       mivel Japán egyúttal aktív tagja az Ázsiai Fejlesztési Banknak (ADB), az Afrikai Fejlesztési Banknak (AFDB), az Amerika-közi Fejlesztési Banknak (IADB), az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottságnak (UNESCAP), valamint számos egyéb szakosodott ENSZ-ügynökségnek, az Ázsia–Európa találkozónak és az Ázsiai Együttműködési Párbeszédnek (ACD); mivel Japán a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) is tagja annak 1995. évi alapítása óta, egyúttal pedig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), a G8-csoport és a G20-csoport tagja;

H.       mivel feszültség áll fenn Japán és szomszédai, Kína, Oroszország és Dél-Korea között Kelet-Ázsia tengeri térségében;

1.      az alábbi ajánlásokat intézi a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz:

A stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások vonatkozásában

a)      fűzzék szorosabbra az EU és Japán közötti kapcsolatokat az átfogó stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások mihamarabbi lezárásával; ruházzák fel a megállapodást valódi stratégiai dimenzióval, amely kiemeli az Unió és Japán közötti kapcsolatok különleges szempontjait;

b)     tűzzék ki célul egy szorosabb kapcsolatot elősegítő hosszú távú keret kialakítását, ami jelentősen hozzájárul a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez, kézzelfogható eredményekkel mindkét térség polgárai számára, valamint fordítsanak kiemelt figyelmet a gazdasági politikák globális összehangolására;

c)      jelentős mértékben növeljék a kétoldalú együttműködési és ágazati párbeszédek számát és hatókörét;

Politikai párbeszéd

d)     újólag erősítsék meg a közös értékeket, valamint a közös célokat és felelősségeket a globális béke, a stabilitás, a parlamenti demokrácia, a fenntartható fejlődés és egy szilárd multilaterális rendszer előmozdítására; továbbra is működjenek együtt az ENSZ reformja és megerősítése érdekében, a Biztonsági Tanácsot is beleértve; ismerjék el, hogy az egyre inkább többpólusú világban számos regionális és nemzeti szereplő, köztük az EU és Japán politikai jelentősége növekszik, és szólítsanak fel a nemzetközi színtéren való fokozott együttműködésre és koordinációra;

e)      mélyítsék el és fűzzék szorosabbra a politikai, biztonsági, valamint a békével kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést, ideértve az információ megosztását, a nonproliferációt, a leszerelést, a tömegpusztító fegyverek felszámolását, a kiberbiztonságot, valamint a nemzetközi bűnözés, így például az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem, a kalózkodás és a terrorizmus elleni küzdelmet is;

f)      a globális fejlesztési segély fő adományozóiként kötelezzék el magukat a politikák és beavatkozások kialakítása terén folytatott szorosabb együttműködés és koordináció iránt a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében, amelyek tekintetében a humánbiztonság szempontja alapvető fontosságú;

g)      vizsgálják meg a globális biztonsági kérdésekben – többek között a válságkezelés és a békefenntartási erőfeszítések területén – való együttműködés megerősítésének lehetőségeit;

h)      folytassanak együttműködést a polgári válságkezelés, a polgári védelem, a természeti és ember által okozott katasztrófákra történő válaszadás, a humanitárius segítségnyújtás és a válság utáni újjáépítési kezdeményezések terén; erősítsék meg a kétoldalú és nemzetközi együttműködést a katasztrófakockázat-csökkentés terén;

i)       adjanak hangot a tagállamok súlyos aggodalmainak a fukusimai nukleáris katasztrófa pusztító következményei kapcsán; ösztönözzék a japán kormányt arra, hogy nyújtson minél pontosabb és átfogóbb tájékoztatást a nemzetközi közösség számára a reaktorral és a szennyezés szintjével kapcsolatban rendelkezésre álló adatokról;

j)      közösen segítsék elő más többoldalú fórumokon, például az ENSZ, a G8-csoport, a G-20 csoport, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Nemzetközi Monetáris Alapon (IMF) keretében folytatott együttműködést; hozzanak közös erőfeszítéseket a globális gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés és a többoldalú kereskedelmi szabályozás előmozdítására;

k)     az eddigi sikeres együttműködésre építve fokozzák a biztonsággal kapcsolatos projektekben való konkrét együttműködést az olyan stratégiai jelentőségű régiókban mint a Közel-Kelet, Afrika és Közép-Ázsia;

l)       a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében működjenek együtt a Rio+20 ENSZ-konferencián hozott határozatok végrehajtása terén;

Regionális párbeszédek

m)     támogassák a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) integrációját és hangsúlyozzák az ASEAN regionális fórum és a kelet-ázsiai csúcstalálkozó (EAS) szerepét a kölcsönös megértés előmozdításában Ázsiában, valamint a térségen kívülről, így például az Európai Unióból érkező párbeszédpartnerek bevonásában;

n)      hangsúlyozzák, hogy Japán szomszédaival ápolt kapcsolatai Kelet-Ázsia stabilitása és biztonsága, valamint általában véve a globális biztonság szempontjából is létfontosságúak;

o)     emlékeztessenek arra, hogy Kelet-Ázsiában a stabilitás elérése és a feszültségek feloldása szintén Európa fontos érdeke; valamennyi érintett felet ösztönözzenek arra, hogy a nemzetközi jogon és egyezményeken alapuló békés párbeszédek útján rendezzék a Kelet-kínai-tengeren fennálló feszültségeket; tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől, és állapodjanak meg a helyzet további fokozódásának megelőzésére irányuló intézkedések alkalmazásáról előre nem látható incidensek esetén; hangsúlyozzák a bizalomépítés és a megelőző diplomácia fontosságát; nyomatékosítsák, hogy a nemzetközi hajózás szabadsága elengedhetetlen fontosságú a nemzetközi kereskedelem szempontjából, ezért azt tiszteletben kell tartani;

p)     továbbra is törekedjenek a tartós béke és biztonság megteremtésére egy atomfegyver-mentes Koreai-félszigeten, és szólítsák fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, hogy hagyjon fel valamennyi meglévő nukleáris programjával;

Emberi jogok és alapvető szabadságok

q)     újólag erősítsék meg az emberi jogok, a demokrácia, az alapvető szabadságok, a jó kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartásának közös értékeit, és közösen munkálkodjanak ezen értékek globális előmozdításán és védelmén;

r)      mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget mint a demokrácia alapvető fontosságú elemét;

s)      tárgyaljanak a kölcsönös feltételességet is magában foglaló rendelkezés, valamint az emberi jogokról és demokráciáról szóló záradékok megállapodásba történő beépítéséről, újólag megerősítve ezen értékek iránti kölcsönös elkötelezettséget; fogadjanak el megfelelő biztosítékokat, ezáltal garantálva a megállapodás stabilitását és azt, hogy egyik fél sem élhet vissza egy ilyen rendelkezéssel; ragaszkodjanak ahhoz, hogy a feltételesség részét képezze a Japánnal létrejött stratégiai partnerségi megállapodásnak, az Unió e kérdésben követett általános megközelítésének jegyében;

Gazdasági, környezetvédelmi, tudományos és kulturális együttműködés

t)      integrálják a tudományos, technológiai, üzleti és kutatási együttműködés kiterjedt keretét az innovációs lehetőségek növelése érdekében; működjenek együtt annak érdekében, hogy innovatív közlekedési megoldásokat találjanak;

u)      vizsgálják meg a műholdas navigációs rendszerekkel kapcsolatos szorosabb együttműködés lehetőségeit;

v)      fokozzák a kétoldalú kereskedelmet és együttműködést olyan szakpolitikák terén, amelyek előmozdítják a biztonságos, megbízható és fenntartható energiapolitikákat, az energiahatékonyságot, a megújuló energiákat, a nukleáris biztonság szabályozási kereteit és a nukleáris létesítmények stressztesztjét, valamint az energetikai kutatást, a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor ITER-projektet és a szén-dioxid-leválasztást is ideértve;

w)     folytassanak továbbra is együttműködést annak érdekében, hogy sürgősen átfogó és fenntartható globális választ találjanak az éghajlatváltozásra, többek között az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának valamennyi fél általi drasztikus csökkentésén keresztül;

x)      működjenek együtt a halállományok fenntartható kezelésében;

y)      mozdítsák elő az együttműködést a ritkaföldfém- és más alapvető fontosságú nyersanyagkészletek globális kezelése és kutatása terén;

z)      hangsúlyozzák, hogy a kibertér fontos a véleménynyilvánítás szabadsága és a méltányos társadalmi fejlődés előmozdításában;

aa)    növeljék a lakossági tudatosságot és láthatóságot mindkét fél vonatkozásában egymás területein; fokozzák a kétoldalú kulturális, akadémiai és ifjúsági kapcsolatokat, valamint az emberek közötti eszmecserét és a sporttal kapcsolatos cseréket;

ab)    cseréljék ki tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat az elöregedő és aktív társadalom igényeire történő válaszadás terén;

ac)    sajátos együttműködési és közös fellépési területként foglalkozzanak az egészségügy kérdésével azáltal, hogy megteremtik a módját a rendelkezésre álló legjobb orvosi ismeretek – köztük a biotechnológia – ötvözésének és cseréjének annak érdekében, hogy választ adjanak az elöregedő társadalom egészségügyi szükségleteire;

Egyéb rendelkezések

ad)    konzultáljanak az Európai Parlamenttel a parlamenti együttműködésről szóló rendelkezéseket illetően;

ae)    vezessenek be egyértelmű referenciaértékeket és kötelező határidőket a stratégiai partnerségi megállapodás végrehajtására vonatkozóan, valamint alkalmazzanak nyomon követési mechanizmusokat, többek között az Európai Parlamentnek való jelentéstétel révén;

2.      utasítja elnökét, hogy az Európai Parlament ajánlásait tartalmazó ezen állásfoglalást továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint Japán kormányának és parlamentjének.

  • [1]  HL C 67. E, 2010.3.18., 16. o.
  • [2]  HL C 247. E, 2012.8.17., 20. o.
  • [3]  HL C 371. E, 2011.12.20., 14. o.
  • [4]  HL C 249. E, 2013.8.30., 63. o.
  • [5]  HL C 377. E, 2012.12.7., 19. o.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

18.3.2014

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

47

0

9

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Sir Robert Atkins, Hiltrud Breyer, Elmar Brok, Tarja Cronberg, Susy De Martini, Mark Demesmaeker, Richard Howitt, Anna Ibrisagic, Anneli Jäätteenmäki, Jelko Kacin, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Paweł Robert Kowal, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Eduard Kukan, Vytautas Landsbergis, Ryszard Antoni Legutko, Krzysztof Lisek, Sabine Lösing, Marusya Lyubcheva, Francisco José Millán Mon, Alexander Mirsky, María Muñiz De Urquiza, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Raimon Obiols, Kristiina Ojuland, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Tonino Picula, Mirosław Piotrowski, Bernd Posselt, Hans-Gert Pöttering, Cristian Dan Preda, Libor Rouček, Tokia Saïfi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Nikolaos Salavrakos, Werner Schulz, Davor Ivo Stier, Charles Tannock, Inese Vaidere, Johannes Cornelis van Baalen, Geoffrey Van Orden, Nikola Vuljanić, Sir Graham Watson, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Laima Liucija Andrikienė, Marije Cornelissen, Tanja Fajon, Jo Leinen, Barbara Lochbihler, Jacek Protasiewicz, Potito Salatto, Marietje Schaake, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Judith Sargentini