AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében
10.4.2014 - (05793/1/2014 – C7-0132/2014 – 2012/0199(COD)) - ***II
Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Marco Scurria
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében
(05793/1/2014 – C7-0132/2014 – 2012/0199(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05793/1/2014 – C7-0132/2014),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. február 15-i[1] és 2012. november 30-i véleményére[2],
– tekintettel első olvasatban kialakított álláspontjára[3] a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatáról (COM(2012)0407),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0275/2014),
1. jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;
2. megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;
3. utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;
4. utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
- [1] HL C 113., 2012.4.18., 17. o.
- [2] HL C 17., 2013.1.19., 97. o.
- [3] Elfogadott szövegek, 2013.12.12., P7_TA(2013)0590.
INDOKOLÁS
Háttér
Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 1985. évi indulása óta az EU legjobban ismert tevékenységeinek egyikévé nőtte ki magát. Több mint 40 város kapta meg e címet, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az európai kultúrák gazdagságára, és elősegítse, hogy az európai polgárok kölcsönösen jobban megértsék egymást.
A kezdeményezés eleinte tisztán kormányközi tevékenység volt. Uniós szintű fellépéssé 1999-ben vált, amikor is elfogadták azt a jogi aktust, amely meghatározta, hogy a tagállamok 2019-ig mely sorrendben jogosultak kulturális fővárosokat jelölni. E jogi aktust az EU 2004. évi bővítésének figyelembevétele céljából 2006-ban módosították: ugyanekkor egyértelműsítették a kulturális fővárosok kiválasztására vonatkozó kritériumokat, és pontosították a kiválasztási mechanizmust. Minden kulturális főváros megkapta a Melina Mercouri díjat (amely a kezdeményezésre javaslatot tevő görög kulturális miniszterről kapta a nevét): míg az Unió által odaítélt pénzbeli díj szerény volt (mintegy 1,5 millió euró), odaítélése és az adott város kulturális fővárossá való jelölése a jelek szerint jelentős multiplikátorhatást fejtett ki, és sokkalta nagyobb nagyságrendben mobilizált köz- és magánberuházásokat.
Az Európa kulturális fővárosainak kiválasztására vonatkozó 2006. évi szabályok 2019-ben hatályukat vesztik. Mivel a jelenlegi kiválasztási eljárás jelentős bevezetési idővel jár, szükségesnek tűnt, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó szabályok 2013 végére kialakuljanak.
A Bizottság javaslata
A Bizottság 2012 júliusában javaslatot nyújtott be e kezdeményezés 2020 utáni folytatására.
Ebben megtartotta a jelenlegi kezdeményezés szerkezetét és tartalmát, ideértve a kulturális fővárosnak otthont adó tagállamok sorrendjét meghatározó időrendi táblázatot, az esemény számára külön kialakított, egész éven át tartó kulturális programok versengő városok általi ismertetésén alapuló kiválasztást és annak lehetőségét, hogy a jelöltként szereplő városok a programba a környező régiót is bevonják.
A Bizottság által javasolt főbb változtatások az alábbiakat érintik: i) a városok kijelölése (a javaslat szerint a kijelölést a Tanács helyett a Bizottság végzi); (ii) a kiválasztásért és ellenőrzésért felelős bizottság tagjai (európai tagokból álló, kisebb bizottság, amelybe a kulturális fővárosnak otthont adó ország nem ad képviselőt), és iii) a kezdeményezés megnyitása a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára (ez idáig az EU-n kívül csak két kulturális főváros volt: Stavanger 2008-ban és Isztambul 2010-ben).
Bizottsági szakasz és az első olvasat a Parlamentben
A CULT bizottság 2013. május 28-án fogadta el az e javaslatra vonatkozó véleményét. A Tanács „részleges általános megközelítését” már 2012 novemberében elfogadta.
A két intézmény megközelítése között jelentős mértékű konvergencia mutatkozott, például abban a tekintetben, hogy a kiválasztásért és ellenőrzésért felelős bizottságban meg kell erősíteni a nemzeti képviseletet: a két jogalkotó egyetértett abban, hogy a Parlament (3), a Tanács (3), a Bizottság (3) és a Régiók Bizottsága (1) által kijelölt tagok mellett a kulturális fővárosnak otthont adó tagállamnak két képviselő kinevezésére kell lehetőséget kapnia.
A Tanács litván elnöksége idején két háromoldalú egyeztetésre került sor. Ezeken számos kérdésben jelentős előrelépés történt, például az alábbiak tekintetében:
- a leendő kulturális fővárosok egész éven át tartó programja európai dimenziójának megerősítése;
- az infrastrukturális beruházások hosszú távú fenntarthatósága;
- egyéb uniós finanszírozási források (különösen a strukturális alapok) hozzáférhetőségének megkönnyítése.
Maradt ugyanakkor egy kérdés – a kulturális fővárosok hivatalos kijelölése (11. cikk) –, amelyben nem sikerült megegyezésre jutni:
- Az EP a bizottsági javaslatot támogatta, miszerint a szakértői bizottság ajánlását megfelelően figyelembe véve a kulturális fővárosokat végrehajtási aktus révén a Bizottságnak kell hivatalosan kijelölnie (a Szerződés 290. cikke alapján).
- A Tanács ragaszkodott hozzá, hogy a kulturális fővárosokat (a jelenlegi fellépésnek megfelelően) továbbra is ő jelölje ki, és azzal érvelt, hogy a 290. cikk lehetőséget ad a Tanács általi kijelölésre, ami tükrözi a fellépés eredeti kormányközi jellegét és a kulturális fővárosok finanszírozásáért vállalt felelősséget, valamint szükséges annak biztosításához, hogy a tagállamok elkötelezzék magukat a folyamat mellett.
A bizottság úgy határozott, hogy az e nehéz kérdésről való tárgyalások folytatásához a Parlament egészének támogatását kéri.
A plenáris ülés 2013. december 12-én igen nagy többséggel (577 szavazattal, 26 ellenében és 25 tartózkodás mellett) úgy szavazott, hogy első olvasatbeli álláspontjául a CULT jelentését fogadja el annak módosított formájában, beillesztve mindazon pontokat, amelyekről az első két háromoldalú egyeztetés során megállapodás született, és a 11. cikk tekintetében fenntartva a Bizottság javaslatát.
Korai második olvasatbeli megállapodás
A Parlament első olvasatbeli szavazását követően, 2014 januárjában a görög elnökséggel folytatott harmadik háromoldalú egyeztetés során megállapodás született a 11. cikkről, amelynek értelmében:
- A várost a szakértői bizottság ajánlásai alapján a kulturális fővárosnak otthont adó tagállam (és nem a Tanács) jelöli ki.
- A Bizottság a kijelölési folyamat európai intézményes elemét biztosítja azáltal, hogy a város nevét közzéteszi a Hivatalos Lapban.
- A 2020. évi kulturális fővárosoknak otthont adó Írország és Horvátország esetében a kiválasztási folyamat határidejét meghosszabbították.
Az általános megállapodást a COREPER I. 2014. január 29-én megerősítette, majd a 2014. február 6-i rendkívüli ülés keretében a CULT bizottság tagjainak abszolút többsége is egyhangúlag jóváhagyta. A megállapodás bizottság általi támogatásáról február 12-én „korai második olvasatbeli megállapodásról” szóló szabványlevél útján tájékoztatták a görög elnökséget. A Tanács 2014. március 24-én fogadta el az első olvasatban kialakított álláspontját.
Értékelés és ajánlás
A létrejött megállapodás realisztikus és kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent. Biztosítja a kiválasztási eljárás ésszerűsítését, az infrastrukturális beruházások fenntarthatóságát, a további uniós finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést és annak lehetőségét, hogy valamely város egy régió képviseletében nyújtsa be pályázatát. Elismeri továbbá a kulturális fővárosnak otthont adó tagállam jelentős szerepét, továbbá megőrzi a kezdeményezés európai jellegét.
A bizottság azt ajánlja, hogy a plenáris ülés hagyja jóvá az eddigi tárgyalások eredményét, és támogassa a Tanács első olvasatbeli álláspontját, amely módosítások nélkül teljes mértékben magában foglalja a közösen elfogadott szöveget.
* * *
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépése |
||||
|
Hivatkozások |
05793/1/2014 – C7-0132/2014 – 2012/0199(COD) |
||||
|
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám |
12.12.2013 T7-0590/2013 |
||||
|
A Bizottság javaslata |
COM(2012)0407 - C7-0198/2012 |
||||
|
Az első olvasatbeli tanácsi álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja |
2.4.2014 |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
CULT 2.4.2014 |
|
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Marco Scurria 3.10.2012 |
|
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
10.4.2014 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
15 0 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Malika Benarab-Attou, Piotr Borys, Santiago Fisas Ayxela, Petra Kammerevert, Emilio Menéndez del Valle, Martina Michels, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Hannu Takkula, Marie-Christine Vergiat, Milan Zver |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Marino Baldini, Birgit Collin-Langen, Malcolm Harbour, Vittorio Prodi |
||||
|
Benyújtás dátuma |
10.4.2014 |
||||