JELENTÉS az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet tervezetéről

12.11.2014 - (10896/2014 – C8‑0090/2014 – 2014/0807(CNS)) - *

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Kay Swinburne

Módosítások

• 001-014 (PDF - 143 KB)
• 001-014 (DOC - 96 KB)
• 015-015 (PDF - 93 KB)
• 015-015 (DOC - 309 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet tervezetéről

(10896/2014 – C8‑0090/2014 – 2014/0807(CNS))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Központi Bank ajánlására (10896/2014 –EKB/2014/19),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 129. cikkének (4) bekezdésére, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 5.4. és 41. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0090/2014),

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–       tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0028/2014),

1.      jóváhagyja az Európai Központi Bank ajánlásában javasolt tervezetet az alábbi módosításokkal;

2.      felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.      felkéri a Tanácsot, hogy ismét konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen módosítani kívánja az Európai Központi Bank ajánlásában javasolt tervezetet;

4.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak és a Bizottságnak.

Módosítás  1 Rendeletre irányuló tervezet 6 preambulumbekezdés
Az Európai Központi Bank tervezete	Módosítás
(6) Az EKB-nak közzé kellene tennie mind a felügyeleti, mind pedig a nem-felügyeleti feladatok terén a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése, valamint az EKB rendeleteiben és határozataiban foglaltak megsértése esetén kirótt adminisztratív pénzbírságokra vonatkozó határozatát, kivéve, ha az ilyen közzététel - a vállalkozásra kirótt szankció súlyosságára figyelemmel - aránytalan lenne, illetve az veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását.	(6) Az EKB-nak főszabály szerint indokolatlan késedelem nélkül közzé kellene tennie mind a felügyeleti, mind pedig a nem-felügyeleti feladatok terén a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése esetén kirótt adminisztratív pénzbírságokra, valamint az EKB rendeleteiben és határozataiban foglaltak megsértése esetén kirótt szankciókra vonatkozó határozatát. Az olyan esetekben, amikor az EKB úgy ítéli meg, hogy valamely határozat azonnali közzététele veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy – a vállalkozásra kirótt adminisztratív pénzbírság vagy szankció súlyosságára figyelemmel – aránytalan lenne, mérlegelési jogkörrel kellene rendelkeznie arra vonatkozóan, hogy elhalaszthassa a határozat közzétételét a határozat meghozatalának időpontjától számított három évvel későbbre, vagy addig az időpontig, amíg valamennyi jogorvoslati lehetőséget ki nem merítették. Felkérés esetén az EKB-nak zárt ajtók mögött bizalmas szóbeli megbeszélést kell tartania az Európai Parlament illetékes bizottsága elnökével és alelnökeivel az ilyen eseteket illetően. Az EKB-nak a közzétett határozathoz csatolt mellékletben meg kell indokolnia, hogy miért halasztotta el a közzétételt.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló tervezet 6 a preambulumbekezdés (új)
Az Európai Központi Bank tervezete	Módosítás
	(6a) Az 1024/2013/EU rendelet 1. cikke kimondja, hogy az EKB a szabályozási arbitrázs megakadályozása céljából a hitelintézetekkel szemben egyenlő bánásmódot alkalmazva a belső piaci egység és integritás maradéktalan tiszteletben tartása mellett jár el, továbbá hogy az EKB intézkedései, javaslatai vagy politikái nem különböztethetnek meg közvetlenül vagy közvetve hátrányosan valamely tagállamot vagy a tagállamok valamely csoportját mint banki vagy pénzügyi – tetszőleges pénznemben történő – szolgáltatások nyújtásának helyszínét. E tekintetben az EKB-nak úgy kell eljárnia, hogy megakadályozza a tisztességtelen versenyt előidéző szabályozási arbitrázst.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló tervezet 9 preambulumbekezdés
Az Európai Központi Bank tervezete	Módosítás
(9) A 1024/2013/EU rendelet 25. cikke határozza meg az elkülönítés elvét, amely alapján a 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokat az EKB a monetáris politikai feladatai illetve az egyéb feladatai sérelme nélkül és azoktól elkülönítetten gyakorolja. Az elkülönülés ezen elvének megerősítése érdekében a 26. cikk alapján felügyeleti testületet hoztak létre, amely többek között az EKB Kormányzótanácsa felügyeleti területen történő döntései tervezetének előkészítéséért felelős. Ezen túlmenően a 24. cikkben meghatározott feltételek alapján az EKB Kormányzótanácsának a döntései a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálat alá tartoznak. Figyelembe véve az elkülönítés elvét, valamint a felügyeleti testület és a felülvizsgálati testület megalakítását, két elkülönített eljárásnak kell vonatkoznia: (a) azon esetekben, amikor az EKB a felügyeleti feladatai ellátása körében mérlegeli a közigazgatási szankciók kirovását, az erre vonatkozó döntéseket a Kormányzótanács hozza meg a felügyeleti testülettől származó teljes határozat-tervezet alapján, és azok a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálat alá tartoznak; és b) azon esetekben amikor az EKB a nem-felügyeleti feladatai ellátása körében mérlegeli a szankciók kirovását, az erre vonatkozó döntéseket az EKB Igazgatósága hozza meg a felügyeleti testülettől származó teljes határozat-tervezet alapján, és azok az EKB Kormányzótanácsa általi felülvizsgálat alá tartoznak.	(9) A 1024/2013/EU rendelet 25. cikke határozza meg az elkülönítés elvét, amely alapján a 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokat az EKB a monetáris politikai feladatai illetve az egyéb feladatai sérelme nélkül és azoktól elkülönítetten gyakorolja. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében ezt az elvet az EKB valamennyi feladatának teljesítése során teljes mértékben követni kell. Az elkülönülés ezen elvének megerősítése érdekében a 26. cikk alapján felügyeleti testületet hoztak létre, amely többek között az EKB Kormányzótanácsa felügyeleti területen történő döntései tervezetének előkészítéséért felelős. Ezen túlmenően a 24. cikkben meghatározott feltételek alapján az EKB Kormányzótanácsának a döntései a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálat alá tartoznak. Figyelembe véve az elkülönítés elvét, valamint a felügyeleti testület és a felülvizsgálati testület megalakítását, két elkülönített eljárásnak kell vonatkoznia: a) azon esetekben, amikor az EKB a felügyeleti feladatai ellátása körében mérlegeli a közigazgatási szankciók kirovását, az erre vonatkozó döntéseket a Kormányzótanács hozza meg a felügyeleti testülettől származó teljes határozat-tervezet alapján, és azok a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálat alá tartoznak; és b) azon esetekben amikor az EKB a nem-felügyeleti feladatai ellátása körében mérlegeli a szankciók kirovását, az erre vonatkozó döntéseket az EKB Igazgatósága hozza meg, és azok az EKB Kormányzótanácsa általi felülvizsgálat alá tartoznak.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló tervezet 10 a preambulumbekezdés (új)
Az Európai Központi Bank tervezete	Módosítás
	(10a) Tekintettel a banki szolgáltatások globalizálódására és a nemzetközi standardok megnövekedett fontosságára, az EKB-nak – a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve – rendszeres párbeszédet kell folytatnia az Unión kívüli felügyeleti szervekkel a nemzetközi koordináció elősegítése végett, valamint a szankciók kiszabására és végrehajtására vonatkozó közös elvekben való megegyezés céljából. A párbeszédnek ki kell terjednie az eltérő szankciópolitikák piaci hozzáférést és versenyt érintő következményeinek közös felmérésére, és célul kell kitűznie a nemzetközi színtér feltételeinek javítását.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló tervezet 1 cikk – 1 pont – a pont 2532/98/EK rendelet 1 cikk – 6 pont
Az Európai Központi Bank tervezete Módosítás „»kényszerítő bírságok« azok a pénzösszegek, amelyeket valamely vállalkozás folyamatos jogsértés esetén vagy büntetésként, vagy pedig az érintett személyeknek az EKB felügyeleti rendeleteiben és határozataiban foglaltaknak való megfelelésre való kötelezésére tekintettel köteles megfizetni. A kényszerítő bírságokat a folyamatos jogsértés minden egyes napjára fel kell számítani a) a vállalkozásnak a 3. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti, a vállalkozásnak a jogsértés megszüntetését előíró határozatról történő értesítését követően; vagy b) amennyiben a folyamatos jogsértés az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (*) 18. cikke (7) bekezdésének hatálya alá esik, az e rendelet 4b. cikkében meghatározott eljárással összhangban;” „kényszerítő bírságok” azok a pénzösszegek, amelyeket valamely vállalkozásnak folyamatos jogsértés esetén büntetésként, vagy azzal a céllal kell megfizetnie, hogy az érintett személyeket az EKB felügyeleti rendeleteiben és határozataiban foglaltaknak való megfelelésre kötelezze. A kényszerítő bírságokat a folyamatos jogsértés minden egyes teljes napjára fel kell számítani a) a vállalkozásnak a 3. cikk (1) bekezdése második albekezdésében meghatározott eljárás szerinti, a jogsértés megszüntetését előíró határozatról történő értesítését követően; vagy b) amennyiben a folyamatos jogsértés az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (*) 18. cikke (7) bekezdésének hatálya alá esik, az e rendelet 4b. cikkében meghatározott eljárással összhangban; ____________ _____________ (*) HL L 287., 2013.10.29., 63. o. (*) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.
Indokolás
Ez a módosítás pontosítja, hogy a kényszerítő bírságokat a folyamatos jogsértés minden egyes teljes napjára (24 órás időtartam) kell felszámítani.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló tervezet 1 cikk – 2 pont 2532/98/EK rendelet 1 a cikk – 3 bekezdés
Az Európai Központi Bank tervezete Módosítás (3) Az EKB bármely, egy adott vállalkozással szemben mind a felügyeleti és a nem-felügyeleti területen a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése estén adminisztratív pénzbírságot, valamint valamely EKB rendelet vagy határozat megsértése esetén szankciót kirovó határozatát közzéteheti, függetlenül attól, hogy az ellen fellebbezést nyújtottak-e be vagy sem. Az ilyen közzétételről az EKB a vonatkozó uniós jogszabálynak megfelelően valamennyi nemzeti jogszabálytól és szabályozástól - és amennyiben ez az uniós jog irányelvekből áll - az ezeket az irányelveket a nemzeti jogba átültető nemzeti jogszabályoktól függetlenül gondoskodik. (3) Az érintett vállalkozás értesítését követően az EKB – átlátható eljárásban és nyilvánosan hozzáférhető szabályok alapján – főszabály szerint indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi bármely, egy adott vállalkozással szemben mind a felügyeleti és a nem-felügyeleti területen a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése esetén adminisztratív pénzbírságot, valamint valamely EKB-rendelet vagy -határozat megsértése esetén szankciót kirovó határozatát, amennyiben a határozat elleni valamennyi jogorvoslati lehetőséget kimerítették. Amennyiben az EKB úgy ítéli meg, hogy valamely határozat azonnali közzététele veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy – a vállalkozásra kirótt adminisztratív pénzbírság vagy szankció súlyosságára figyelemmel – aránytalan lenne, mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a határozat meghozatalának időpontjától számított három évvel későbbi időpontra elhalaszthatja a határozat közzétételét. Felkérés esetén az EKB-nak zárt ajtók mögött bizalmas szóbeli megbeszélést kell tartania az Európai Parlament illetékes bizottsága elnökével és alelnökeivel az ilyen eseteket illetően. Az EKB-nak a közzétett határozathoz csatolt mellékletben meg kell indokolnia, hogy miért halasztotta el a közzétételt. A közzétételről az EKB az ilyen esetekre vonatkozó uniós jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, valamennyi nemzeti jogszabálytól és szabályozástól – és amennyiben ez az uniós jog irányelvekből áll, az ezeket az irányelveket a nemzeti jogba átültető nemzeti jogszabályoktól – függetlenül gondoskodik.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló tervezet 1 cikk – 2 pont 2532/98/EK rendelet 1 a cikk – 3 a bekezdés (új)
Az Európai Központi Bank tervezete Módosítás   (3a) A nemzeti jogszabályokból származó egyéb konkrét hatáskörök sérelme nélkül továbbra is az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik közigazgatási szankciók kirovása, azonban a közvetlenül az EKB által felügyelt hitelintézetekre csak akkor róhatnak ki ilyen szankciókat, ha az EKB e célból eljárás kezdeményezésére felkéri őket.
Indokolás
A múltbeli tapasztalatok azt mutatták, hogy a hiányos felügyelet gyakran abból származott, hogy nem volt egyértelmű, végső soron ki illetékes jogsértési eljárást kezdeményezni. A módosítás célja, hogy elkerülhetők legyenek a hatóságok közötti ellentétek, ami alapvető fontosságú.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló tervezet 1 cikk – 4 pont – b pont 2532/98/EK rendelet 3 cikk – 10 bekezdés
Az Európai Központi Bank tervezete Módosítás Amennyiben valamely jogsértés a Szerződés és az Alapokmány értelmében kizárólag a KBER-re vagy az EKB-ra bízott feladathoz kapcsolódik, jogsértési eljárást csak e rendelet alapján lehet kezdeményezni, tekintet nélkül bármilyen olyan nemzeti jog vagy szabályozás létezésére, amely külön eljárásról rendelkezhet. Amennyiben valamely jogsértés a KBER illetékességén kívül eső egy vagy több területhez is kapcsolódik, e rendelet alapján a jogsértési eljárás kezdeményezésének joga független az illetékes nemzeti hatóság ilyen, a KBER vagy az EKB illetékességén kívül eső területekkel kapcsolatos külön eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogától. E rendelkezés nem sérti a büntetőjog és a részt vevő tagállamokban a prudenciális felügyeleti illetékességhez fűződő nemzeti jog alkalmazását, összhangban a 1024/2013/EU tanácsi rendelettel. Amennyiben valamely jogsértés a Szerződés és az Alapokmány értelmében kizárólag a KBER-re vagy az EKB-ra bízott feladathoz kapcsolódik, jogsértési eljárást csak e rendelet alapján lehet kezdeményezni, tekintet nélkül bármilyen olyan nemzeti jog vagy szabályozás létezésére, amely külön eljárásról rendelkezhet. Amennyiben valamely jogsértés a KBER vagy az EKB illetékességén kívül eső egy vagy több területhez is kapcsolódik, e rendelet alapján a jogsértési eljárás kezdeményezésének joga független az illetékes nemzeti hatóság ilyen, a KBER vagy az EKB illetékességén kívül eső területekkel kapcsolatos külön eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogától. E rendelkezés nem sérti a büntetőjog és a részt vevő tagállamokban a prudenciális felügyeleti illetékességhez fűződő nemzeti jog alkalmazását, összhangban az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel. Ezenkívül a rendelet 9. cikkében említett pénzbüntetések beszedésének lehetősége is nyitva áll az EKB előtt, amennyiben az intézmény azok felhasználására a folyó kiadások fedezésétől eltérő célt jelöl meg, valamint a felhasználásukról beszámol az Európai Parlamentnek és a Számvevőszéknek.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló tervezet 1 cikk – 4 a pont (új) 2532/98/EK rendelet 4 cikk – 1 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   4a. A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: (1) A jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határozat meghozatalának e rendeletben meghatározott joga megszűnik egy évvel az után, hogy a feltételezett jogsértésről az EKB vagy azon tagállam nemzeti központi bankja, amely joghatósága alatt a feltételezett jogsértést elkövették, először tudomást szerzett. Minden más esetben 5 évvel a jogsértés elkövetése után, vagy folyamatosan elkövetett jogsértés esetében a jogsértés megszűnését követő 5 év múlva. „(1) A jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határozat meghozatalának e rendeletben meghatározott joga megszűnik egy évvel azután, hogy a feltételezett jogsértésről az EKB vagy azon tagállam nemzeti központi bankja, amely joghatósága alatt a feltételezett jogsértést elkövették, tudomást szerzett. Minden más esetben 3 évvel az után az időpont után szűnik meg, hogy megszületett a jogsértési eljárás kezdeményezésére irányuló határozat, vagy folyamatosan elkövetett jogsértés esetében a jogsértés megszűnését követő 3 év múlva.”
Indokolás
A jelenlegi megfogalmazásban a jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határozat meghozatalának joga minden esetben megszűnik öt évvel a jogsértés megtörténtét követően. Ez gondot okozhat, mivel egyes összetett esetekben évekbe telhet, mire fény derül egy jogsértésre. Az előadó azt javasolja, hogy az ötéves időszak csökkenjen le három évre, és attól az időponttól kezdődjön, amikor megszületett a jogsértési eljárás kezdeményezésére irányuló határozat, nem pedig akkortól, amikor a jogsértés történt.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló tervezet 1 cikk – 5 pont 2532/98/EK rendelet 4 c cikk – 1 bekezdés
Az Európai Központi Bank tervezete Módosítás (1) A 4. cikkben foglaltaktól való eltérésként a vonatkozó közvetlenül alkalmazandó uniós jog, valamint az EKB által a felügyeleti feladati körében elfogadott rendeletek vagy határozatok megsértéseséhez kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó jogosultság a jogsértés bekövetkezését követő öt év elteltével, illetve a folyamatos jogsértés esetén a jogsértés megszűnését követő öt év elteltével elévül. (1) A 4. cikkben foglaltaktól való eltérésként a vonatkozó közvetlenül alkalmazandó uniós jog, valamint az EKB által a felügyeleti feladatai körében elfogadott rendeletek vagy határozatok megsértéséhez kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó jogosultság öt évvel a jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határozat meghozatalának időpontját követően, illetve a folyamatos jogsértés esetén a jogsértés megszűnését követő öt év elteltével évül el.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló tervezet 1 cikk – 5 pont 2532/98/EK rendelet 4 c cikk – 2 bekezdés
Az Európai Központi Bank tervezete Módosítás (2) Az EKB-nak a jogsértés kivizsgálása vagy azzal kapcsolatos eljárás vonatkozásában tett bármely intézkedése megszakítja az (1) bekezdésben foglalt határidőt. Az elévülési határidő azon a napon szakad meg, amikor az intézkedésről érintett felügyelt szervezetet értesítik. Minden egyes megszakadás a határidő újrakezdődését eredményezi. A határidő ugyanakkor nem haladhatja meg a jogsértés bekövetkezését követő tíz évet, illetve folyamatos jogsértés estén a jogsértés megszűnését követő tíz évet. (2) Az EKB-nak a jogsértés kivizsgálása vagy azzal kapcsolatos eljárás vonatkozásában tett bármely intézkedése megszakítja az (1) bekezdésben foglalt határidőt. Az elévülési határidő azon a napon szakad meg, amikor az intézkedésről érintett felügyelt szervezetet értesítik. Minden egyes megszakadás a határidő újrakezdődését eredményezi. A határidő ugyanakkor nem haladhatja meg a jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határozat meghozatalának időpontját követő hét évet, illetve folyamatos jogsértés esetén a jogsértés megszűnését követő hét évet.
Indokolás
Az EKB ajánlásában szereplő javaslat szerint a határidő nem haladhatja meg a jogsértés bekövetkezését követő tíz évet. Ez gondot okozhat, mivel egyes összetett esetekben évekbe telhet, mire fény derül egy jogsértésre. Az előadó azt javasolja, hogy a tízéves időszak csökkenjen le hét évre, és attól az időponttól kezdődjön, amikor megszületett a jogsértési eljárás kezdeményezésére irányuló határozat, nem pedig akkortól, amikor a jogsértés történt.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló tervezet 1 cikk – 5 pont 2532/98/EK rendelet 4 c cikk – 4 a bekezdés (új)
Az Európai Központi Bank tervezete Módosítás   (4a) Az elévülési időt megszakító intézkedések közé tartoznak különösen a következők:   a) az EKB vagy valamely tagállam illetékes nemzeti hatóságának írásbeli adatkérése;   b) az EKB vagy valamely tagállam illetékes nemzeti hatósága által tisztviselők számára kiállított írásbeli felhatalmazás ellenőrzés végzésére;   c) jogsértési eljárás kezdeményezése valamely tagállami illetékes nemzeti hatóság által.
Indokolás
A módosítás célja, hogy útmutatást nyújtson azon intézkedéstípusokat illetően, amelyek esetében megszakad az elévülési határidő. A módosítás részben a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 25. cikkének (3) bekezdésén alapul.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló tervezet 1 cikk – 5 a pont (új) 2532/98/EK rendelet 5 cikk
Hatályos szöveg Módosítás   5a. A 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: 5. cikk „5. cikk Bírósági felülvizsgálat Bírósági felülvizsgálat Az Európai Közösségek Bírósága a Szerződés 172. cikke értelmében korlátlan hatáskörrel rendelkezik az olyan jogerős határozatok felülvizsgálatára, amelyekben szankciókat rónak ki. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik az olyan jogerős határozatok felülvizsgálatára, amelyekben szankciókat rónak ki.”
Indokolás
A jelenlegi szövegben a Szerződés elavult számozására hivatkoznak. Továbbá, a jelenlegi 5. cikket úgy fogalmazták, mintha a bírósági felülvizsgálatot a rendelet tenné lehetővé, holott az valójában magából az Európai Unió működéséről szóló szerződésből ered.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló tervezet 1 cikk – 5 b pont (új) 2532/98/EK rendelet 6 a cikk (új)
Az Európai Központi Bank tervezete Módosítás   5b. A szöveg a következő új cikkel egészül ki:   „6a. cikk   Nemzetközi párbeszéd   Az 1024/2013/EU rendelet 8. cikke szerint az EKB-nak rendszeres párbeszédet kell kialakítania az Unión kívüli felügyeleti hatóságokkal, hogy törekedhessenek a szankciók és a szankcionáló mechanizmusok nemzetközi szinten való következetes alkalmazására.”

INDOKOLÁS

1. Háttér

1998. november 23-án az Európai Unió Tanácsa elfogadta a 2532/98/EK tanácsi rendeletet az Európai Központi Bank (EKB) szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről[1]. A 2532/98/EK tanácsi rendelet többéves alkalmazását követően, valamint figyelembe véve, hogy a 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet kibővítette az EKB hatáskörét és külön feladatokkal bízta meg az Európai Központi Bankot a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban[2], 2014. április 16-án az EKB ajánlást nyújtott be a Tanács számára a 2532/98/EK tanácsi rendeletet módosító tanácsi rendeletre vonatkozóan[3].

Az EKB ajánlása a következőkre vonatkozó módosításokat foglal magában: a kényszerítő bírság fogalommeghatározása (1. cikk), általános alapelvek és hatály (1a. cikk), szankciók a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén (2. cikk), eljárási szabályok a jogsértési eljárás kezdeményezése és a nemzeti hatáskörrel való kapcsolat tekintetében (3. cikk), az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciók felső korlátjára vonatkozó különös rendelkezések (új 4a. cikk), különös eljárási szabályok az ilyen szankciók kirovására vonatkozóan, ideértve a felülvizsgálati eljárást is (új 4b. cikk), valamint az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt közigazgatási szankciókra vonatkozó egyes határidők (új 4c. cikk).

2. Az Európai Parlamenten belüli eljárás

A Tanács az EUMSZ 129. cikkének (4) bekezdése alapján konzultál az Európai Parlamenttel. A témáért felelős vezető bizottság az ECON bizottság.

3. Általános megfontolások

A pénzügyi válság rámutatott arra, hogy az EU pénzügyi ágazatának jobb szabályozására és felügyeletére van szükség. Új szabályok elfogadására került sor valamennyi pénzügyi szereplő, termék és piac megfelelő szabályozásának, valamint hatékony felügyeletének biztosítása érdekében. Ezek a szabályok alapvető keretet teremtenek az Unió mind a 28 tagállama számára, és támogatják az egységes piac megfelelő működését a pénzügyi szolgáltatások terén.

Az euróövezet ezt követő válsága további dimenziót adott a kérdéshez. Rámutatott arra az ördögi körre, amely a kockázatoknak a bankok és az államháztartások közötti átterjedéséből alakulhat ki. Egyértelművé vált, hogy ha azt akarjuk, hogy a közös valuta hosszú távon fennmaradjon és jól működjön, akkor jobban irányított és szorosabban integrált gazdasági és monetáris unióra van szükség. Az ördögi kör megszakításához nem elég, ha erősebb a pénzügyi ágazat. Széles körű egyetértés alakult ki azt illetően, hogy különösen a közös valutával rendelkező országoknak szorosabb és integráltabb megközelítésre van szükségük – gyakorlatilag a szabályok mind a 28 tagállamra vonatkozóan egységes kialakításának biztosításával. Ezért az Unió állam- és kormányfői 2012 júniusában elkötelezték magukat a bankunió létrehozása mellett. A bankuniót kifejezetten az eurót használó országok számára alakították ki, azonban nyitott valamennyi olyan, euróövezeten kívüli uniós tagállam előtt is, amelyek be akarnak lépni (opt-in országok).

A 2532/98/EK rendeletet módosító tanácsi rendelet újabb lépést jelent az egységesebb és integráltabb szabályozási keretrendszer megvalósítása felé.

3.1. Az EKB szerepe: a pénzügyi rendszer jobb felügyelete

Ahhoz, hogy a szabályozás a lehető legeredményesebb legyen, alapos felügyeletnek és végrehajtásnak kell kísérnie. Ezért az a cél, hogy javítsuk a pénzügyi ágazat uniós szintű felügyeletét azáltal, hogy javítjuk egyrészt a nemzeti felügyeletek közötti koordinációt, másrészt a határokon átnyúló hatású kockázatokkal és ügyekkel foglalkozó uniós szintű felügyeletet, az EKB végső útmutatása mellett. A két felügyeleti szint egymást kiegészíti és mind a kettő alapvető fontosságú az európai pénzügyi stabilitás megőrzéséhez.

2013. november 4-én, nagyjából egy évvel azután, hogy a Bizottság javaslatot tett az egységes bankfelügyeleti mechanizmus euróövezetbeli kialakítására, hatályba lépett az egységes felügyeleti mechanizmus. A mechanizmus működése 2014 novemberében lesz teljes körű.

Az egységes felügyeleti mechanizmus új felügyeleti hatásköröket ruház az EKB-ra az euróövezet bankjait illetően, többek között valamennyi bank engedélyezését az Európai Unióban és az egységes szabálykönyv egységes és következetes alkalmazását az euróövezetben, a jelentős bankok közvetlen felügyeletét, ideértve valamennyi olyan bankot, amelynek eszközállománya meghaladja a 30 milliárd eurót vagy a bank székhelye szerinti ország GDP-jének legalább 20%-át teszi ki (körülbelül 130 bank), végül pedig a nemzeti felügyeletek által a kevésbé jelentős bankok fölött gyakorolt felügyelet monitoringj át. Legfőbb felügyeleti szervként az EKB bármikor úgy dönthet, hogy közvetlenül felügyeli e hitelintézetek valamelyikét vagy többet közülük, annak érdekében, hogy biztosítsa a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazását. Az EKB feladatai közé tartozik az egységes szabálykönyv egységes és következetes alkalmazásának biztosítása az euróövezetben.

3.2. Szankciók az egységes felügyeleti mechanizmus keretében

Széles körű az egyetértés a tekintetben, hogy a szabályozás hitelességi problémái hozzájárultak a válsághoz, mivel a végrehajtásban súlyos hiányosságok voltak tapasztalhatóak. A pénzügyek területén hagyományosan nagy jelentősége van a „piaci fegyelemnek”, de ahhoz, hogy jól működjön a piacmonitoring rendszere, az átláthatóság is nagyon fontos. Ez azt jelenti, hogy a szükséges információknak nem csak rendelkezésre kell állniuk, hanem ténylegesen el is kell jutniuk a piachoz, továbbá arra is szükség van, hogy azokat a piaci szereplők megfelelően értelmezzék és felhasználják őket a döntéseik során.

Az egységes felügyeleti mechanizmus hitelességének építéséhez ezért nem elég a banki eszközök minőségének átláthatóságát biztosítani, ennél többre van szükség. A pénzügyi piacoknak és azok valamennyi érintett használójának biztosnak kell lenniük abban, hogy a jövőben a felügyeleti szerv megbüntetheti azokat a bankokat, amelyek nem felelnek meg a szabályoknak. Más szóval: az EKB-nak egyértelmű és határozott jogkörrel kell rendelkeznie szankciók kirovására.

4. Jelentéstervezet: részletes megjegyzések

Előzetes megjegyzésként az előadó megjegyzi, hogy hiányzik a minőségi hatásvizsgálat. Megérti, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus 2014. novemberi bevezetése miatt sürgető a 2532/98/EK rendelet módosítása, azonban úgy véli, hogy számos hiányosságot eredményesen lehetett volna orvosolni a hatásvizsgálati módszertan alkalmazásával.

Az előadó ugyanakkor üdvözli az EKB ajánlását, és támogatja annak célkitűzését. Azt javasolja, hogy a következő főbb módosítások révén tökéletesítsék az ajánlás néhány elemét.

4.1. A közigazgatási szankciók nyilvánosságra hozatala

Összhangban az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel, különösen annak 18. cikke (6) bekezdésével, valamint tekintettel arra, hogy az Európai Parlament több alkalommal felszólította az EKB-t, hogy javítsa döntéshozatali eljárásainak átláthatóságát, az előadó azt javasolja, hogy az EKB főszabályként legyen kötelezve arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül tegye közzé határozatait, amikor valamely vállalkozásra adminisztratív pénzbírságot ró ki valamely közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály megsértése miatt, vagy szankciót ró ki valamely EKB-rendelet vagy -határozat megsértése miatt, mind a felügyeleti, mind a nem-felügyeleti területen, tekintet nélkül arra, hogy a határozat ellen benyújtottak-e fellebbezést vagy sem.

Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor valamely határozat azonnali közzététele nem helyénvaló, például amikor a határozat veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását, vagy a vállalkozásra kirótt közigazgatási bírság vagy szankció súlyosságára figyelemmel aránytalan lenne. Az előadó ezért egyetért azzal, hogy az EKB mérlegelési jogkört kapjon az ilyen határozatok közzétételének elhalasztására. Ugyanakkor összhangban az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel, különösen annak 20. cikke (8) bekezdésével, az előadó úgy véli, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága elnökének és alelnökeinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bizalmas szóbeli megbeszélést kérhessenek az EKB-től az ilyen határozatokat illetően. A lehető legnagyobb mértékű átláthatóság elérése érdekében az előadó ezenkívül azt javasolja, hogy vezessenek be a teljes körű közzétételre vonatkozó eljárást, és így bizonyos idő – például 3 év – elteltével automatikusan oldják fel a minősítést és hozzák nyilvánosságra az információkat, továbbá hogy utólag minden esetben legyen kötelező igazolnia az EKB-nak, hogy miért tért el az azonnali közzétételre vonatkozó főszabálytól.

4.2. Hatáskörmegosztás az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok között

A múltbeli tapasztalatok azt mutatták, hogy a hiányos felügyelet gyakran abból származott, hogy nem volt egyértelmű, végső soron ki illetékes jogsértési eljárást kezdeményezni. Az előadó ezért módosítani javasolja az EKB ajánlásában szereplő új 1a. cikket. Különösen azt javasolja, hogy az említett cikkben, amely meghatározza az általános elveket, kifejezetten legyen feltüntetve a felelősségi körök általános elhatárolása: a nemzeti jogszabályokból származó egyéb konkrét hatáskörök sérelme nélkül továbbra is az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozzon közigazgatási szankciók kirovása, azonban a közvetlenül az EKB által felügyelt hitelintézetekre csak akkor róhassanak ki ilyen szankciókat, ha az EKB e célból eljárás kezdeményezésére felkéri őket.

4.3 A közigazgatási szankciókra vonatkozó határidők

Az EKB ajánlásában az a javaslat szerepel, hogy a jogsértéshez kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó jogosultság a jogsértés megtörténtét követő öt év elteltével elévül. Ez gondot okozhat, mivel egyes összetett esetekben évekbe telhet, mire fény derül egy jogsértésre. Ezért az előadó azt javasolja, hogy az ötéves időszak attól az időponttól induljon, amikor megszületett a jogsértési eljárás kezdeményezésére irányuló határozat, nem pedig akkortól, amikor a jogsértés történt.

A későbbi kezdő időpontból adódó ténylegesen (adott esetben sokkal) hosszabb határidők ellensúlyozására az előadó azt javasolja, hogy magát az elévülési határidőt csökkentsék ötről három évre. Ezenkívül útmutatóval szolgál arra vonatkozóan, hogy az EKB milyen típusú intézkedései okozzák az elévülési határidők megszakadását.

• [1]  HL L 318., 1998.11.27., 4. o.
• [2]  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.
• [3]  EKB/2014/19.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköre
Hivatkozások	10896/2014 – C8-0090/2014 – 2014/0807(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	2.7.2014
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 14.7.2014
Előadók        A kijelölés dátuma	Kay Swinburne 22.7.2014
Vizsgálat a bizottságban	13.10.2014	3.11.2014
Az elfogadás dátuma	11.11.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 22 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Elisa Ferreira, Sven Giegold, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Notis Marias, Fulvio Martusciello, Costas Mavrides, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dariusz Rosati, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Paul Tang, Sampo Terho, Michael Theurer, Ernest Urtasun, Marco Valli, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Steven Woolfe, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni, Sotirios Zarianopoulos
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Matt Carthy, Frank Engel, Ildikó Gáll-Pelcz, Danuta Jazłowiecka, Jeppe Kofod, Thomas Mann, Alessia Maria Mosca, Norica Nicolai, Nils Torvalds
Benyújtás dátuma	12.11.2014