AJÁNLÁS az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
20.11.2014 - (09827/2014 – C8‑0129/2014 – 2014/0086(NLE)) - ***
Külügyi Bizottság
Előadó: Andrejs Mamikins
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(09827/2014 – C8‑0129/2014 – 2014/0086(NLE))
(Egyetértés)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (09827/2014),
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodás tervezetére (17901/2013),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával, 218. cikkének (7) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban benyújtott egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0129/2014),
– tekintettel 2011. november 17-jei állásfoglalására, amely az Európai Parlament Tanácshoz, Bizottsághoz és EKSZ-hez intézett ajánlásait tartalmazza az EU és Grúzia közötti társulási megállapodásról szóló tárgyalásokra vonatkozóan[1],
– tekintettel a határozattervezetről szóló 2014. …-i nem jogalkotási állásfoglalására[2],
– tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére és (2) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0041/2014),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Grúzia kormányának és parlamentjének.
VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (7.11.2014)
a Külügyi Bizottság részére
az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatról
(09827/2014 – C8‑0129/2014 – 2014/0086(NLE))
A vélemény előadója: Olli Rehn
RÖVID INDOKOLÁS
Az Európai Unió és Grúzia között 2012-ben és 2013-ban a keleti partnerség égisze alatt tárgyalt társulási megállapodás az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás modelljét követi, amely magában foglalja az EU által az Európai Gazdasági Térség országain kívül harmadik országgal valaha kötött legambiciózusabb szabadkereskedelmi megállapodást.
A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség (DCFTA)[1] EU-val való létrehozásával Grúzia jogszabályok, normák és közös értékek elfogadásával kapcsolatban tett kötelezettségvállalások révén növelni fogja a legnagyobb kereskedelmi blokkhoz való piaci hozzáférését, az EU pedig gördülékenyebb kereskedelmi forgalmat és jobb beruházási feltételeket fog élvezni Grúziában. A DCFTA számos rendelkezést tartalmaz, amelyek célja Grúzia kereskedelem- és kereskedelemhez kapcsolódó politikáinak megreformálása az uniós vívmányok alapján és azoknak megfelelően. Ezek hozzájárulnak majd a gazdaság modernizációjához, az uniós beruházások Grúziában történő megszilárdításához, valamint a jobb és kiszámíthatóbb politikai környezethez.
Piacra jutás
A DCFTA a megállapodás hatálybalépésének időpontjától biztosítja az összes importvám teljes eltörlését és az exportvámok tiltását valamennyi termék tekintetében az EU oldalán. Csak bizonyos, az Unió szempontjából érzékenynek minősülő mezőgazdasági termékek (többnyire állati eredetű termékek, cukorféleségek és gabonatermékek) kereskedelmi forgalma áll majd megfigyelés alatt. Ezen kívül az Unióban jelenleg belépési ár hatálya alá tartozó korlátozott számú gyümölcs- és zöldségfélék liberalizálásra kerülnek a hagyományos kereskedelmi forgalomra vonatkozó vámkontingenseken belül.
Származási szabályok
Grúzia alkalmazni fogja azon származási szabályokat, amelyek egyrészt lehetővé teszik, hogy csatlakozzon a pán-euromediterrán (PEM) egyezményhez, amely az Unió és más PEM-tagok gyártási folyamatainak kumulációs övezete, másrészt amelyek előmozdítják az árukereskedelem terén megvalósuló regionális gazdasági integrációt.
Szolgáltatások és letelepedés
Az EU és Grúzia számos területen, a GATS-ban lefektetett kötelezettségvállalásokon túlmutatóan nyújt egymás számára piaci hozzáférést a határokon átnyúló szolgáltatásokhoz. A felek továbbá számos ágazatban a letelepedés széles körű lehetővé tételében egyeztek meg, amelyet az ún. „4. módozatra” vonatkozó rendelkezések kísérnek, melyek lehetővé teszik szakképzett munkavállalók számára, hogy ideiglenesen az Unióban vagy Grúziában vállaljanak munkát a letelepedési rendelkezések hatálya alá tartozó ágazatokban.
Szellemi tulajdon
A felek megerősítik a szellemi tulajdonnak a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO megállapodás (TRIPS-megállapodás) rendelkezésein túlmutató védelme iránti elkötelezettségüket. Ezek a szellemi tulajdonhoz fűzőző különböző jogok (pl. védjegyek, szabadalmak, formatervezési minta, növényfajták) kibővített védelmét, a fokozottabb együttműködést és a szellemitulajdon-jogok megerősített (polgári) érvényesítését jelentik, többek között az országhatárokon. Hasonlóképpen, a földrajzi árujelzőkről szóló megállapodás teljes egészében bekerül a DCFTA-ba.
Közbeszerzés
Az Unió és Grúzia a grúz közbeszerzési rendszer további fokozatos (8 éven belüli) korszerűsítésére és a grúz jogszabályok uniós jogszabályokkal való összehangolására törekszik. A reformfolyamat – amelynek célja a grúz közbeszerzési gyakorlatok uniós gyakorlatokkal való összehangolása – befejezése a nemzeti elbánás alapján az uniós piachoz való jobb hozzáférést eredményezné, bizonyos értékhatárok felett.
Szolgáltatások
A reformfolyamat olyan ágazatokra terjed ki, mint a postai és futárszolgáltatások, a nemzetközi tengeri szállítás, az elektronikus kommunikáció és a pénzügyi szolgáltatások. Ennek következtében az Unió elmélyítheti a szolgáltatások területén megvalósuló piaci hozzáférését a kétoldalú szolgáltatási kötelezettségvállalások keretében. Grúzia a fokozatos reformfolyamatra legfeljebb tíz évet irányzott elő.
Végül, de nem utolsósorban a társulási megállapodás általános érvényű, nagy léptékű ágazatspecifikus együttműködést és szabályozási konvergenciát irányoz elő, amely hosszú távú változásokat eredményez a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a munkavállalói jogok stb. tekintetében.
A DCFTA várhatóan serkenti majd az Unió és Grúzia közötti kereskedelmet, ami Grúzia esetében az Unióba irányuló export 12%-os és az Unióból származó import 7,5%-os növekedését eredményezi. A DCFTA egészében várhatóan javítja majd Grúzia folyó fizetési mérlegét, GDP-jét pedig 4,3%-kal növeli (nemzeti jövedelemben kifejezve 292 millió euró), feltéve hogy a reformok befejeződnek.
Következtetések
Az előadó úgy véli, hogy a társulási megállapodáshoz való hozzájárulása révén az Európai Parlament egy Európához közelebbi jövőt kínál Grúzia számára. Az előadó örömtelinek találja, hogy július 18-án a grúz parlament ratifikálta a megállapodást, ezáltal lehetővé téve annak 2014. szeptember 1-jével kezdődő ideiglenes alkalmazását. Az előadó hangsúlyozza, hogy a társulási megállapodás abban az esetben lesz sikeres, ha azt mindkét fél maradéktalanul végrehajtja. Az EU-nak segítséget kell nyújtania Grúzia számára a vonatkozó jogszabályok és rendeletek elfogadásában, illetve azok tényleges végrehajtásának nyomon követésében.
******
A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja, hogy a Parlament adja egyetértését az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezethez.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
6.11.2014 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
32 5 1 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
William (The Earl of) Dartmouth, Tiziana Beghin, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Ska Keller, Jude Kirton-Darling, Gabrielius Landsbergis, Bernd Lange, Jörg Leichtfried, Marine Le Pen, David Martin, Anne-Marie Mineur, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Franck Proust, Viviane Reding, Olli Rehn, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Matteo Salvini, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Adam Szejnfeld, Iuliu Winkler |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Bendt Bendtsen, Klaus Buchner, Nicola Danti, Agnes Jongerius, Sajjad Karim, Seán Kelly, Sander Loones, Fernando Ruas, Lola Sánchez Caldentey, Jarosław Wałęsa |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Laura Agea, Andi Cristea, Helga Stevens |
||||
- [1] A társulási megállapodás IV. címe.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
17.11.2014 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
48 1 3 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Goffredo Maria Bettini, Elmar Brok, Klaus Buchner, Andi Cristea, Mark Demesmaeker, Georgios Epitideios, Eugen Freund, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Afzal Khan, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Alojz Peterle, Tonino Picula, Andrej Plenković, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jacek Saryusz-Wolski, Alyn Smith, Jaromír Štětina, Eleni Theocharous, László Tőkés, Johannes Cornelis van Baalen |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Bodil Ceballos, Angel Dzhambazki, Mariya Gabriel, Ana Gomes, Marek Jurek, Othmar Karas, Gabrielius Landsbergis, Javi López, Gilles Pargneaux, Helmut Scholz, György Schöpflin |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Isabella Adinolfi, David Coburn, Julia Pitera, Maurice Ponga, Jarosław Wałęsa |
||||