JELENTÉS a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

7.1.2015 - (COM(2014)0476 – C8‑0113/2014 – 2014/0218(COD)) - ***I

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Inés Ayala Sender

Módosítások

• 001-002 (PDF - 108 KB)
• 001-002 (DOC - 43 KB)
• 003-003 (PDF - 298 KB)
• 003-003 (DOC - 246 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2014)0476 – C8‑0113/2014 – 2014/0218(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0476),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0113/2014),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–       tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. október 15-i véleményére[1],

–       a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–       tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0001/2015),

1.      elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.      felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) A prümi határozatok értelmében a személyes adatokat tartalmazó gépjármű-nyilvántartási adatok feldolgozására a 2008/615/IB tanácsi határozat 6. fejezetében megállapított különös adatvédelmi rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebben az összefüggésben a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy alkalmazhassák az említett különös rendelkezéseket az ezen irányelv alapján feldolgozott egyéb személyes adatokra, amennyiben biztosítják, hogy az ezen irányelv 2. cikkében foglalt valamennyi szabálysértéssel kapcsolatos adatok feldolgozása összhangban áll a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekkel.
Indokolás
A módosítás átveszi a Tanács szövegét és az európai adatvédelmi biztos javaslatait. Célja az ezen irányelvben foglalt szabálysértések tekintetében alkalmazandó új adatvédelmi szabályok egyértelművé tétele.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az első albekezdéstől eltérve a Dán Királyság, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága az ebben az albekezdésben említett határidőt ...*-ig meghosszabbíthatja.
	_____________
	* Kérjük, illessze be az ezen irányelv hatálybalépését egy évvel követő dátumot.
Indokolás
A módosítás elegendő időt biztosít az irányelvből átmenetileg kimaradó három tagállam számára, hogy nemzeti jogukba átültessék az irányelvet, figyelembe véve a szükséges végrehajtási szabályozást, valamint a közigazgatási vagy műszaki intézkedéseket, ugyanakkor elegendő időt biztosít a Bizottság számára is ahhoz, hogy 2016 novemberéig benyújtsa az előírt jelentést és elkerülje a lehetséges késedelmeket a határokon átnyúló közúti szabálysértések szankcionálásának megerősítésére és a közlekedésbiztonság javítására irányuló jövőbeli javaslatokkal kapcsolatban.

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

A jelen javaslat a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2011-ben a Parlament által nagy többséggel, a Tanács által pedig egyhangúlag elfogadott 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szövegét veszi át két minőségileg jelentős változtatás kivételével. Ez egyrészről a jogalap változását és az ezzel járó technikai kiigazításokat jelenti, másrészről – a közlekedésre vonatkozó ezen új jogalap következtében – az alkalmazási kör kiterjesztését azon három tagállamra, amelyekre az előző irányelv nem vonatkozott.

Ezek a módosítások megfelelnek az Európai Unió Bírósága 2014. május 6-i ítéletének, amelynek értelmében a 2011/82/EU irányelvet a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködésre vonatkozó helytelen jogalappal (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. cikkének (2) bekezdése) fogadták el. A Bíróság kimondta, hogy a megfelelő jogalap a közlekedésbiztonság: az irányelv rendelkezéseinek vizsgálatából egyértelműen kiderült, hogy az ezen irányelv által felállított, a tagállamok illetékes hatóságai közötti információcserére szolgáló rendszer az irányelv eszköze, nem pedig célja, mely utóbbi nem más, mint a közúti közlekedés biztonságának javítása. Az Európai Parlament az első pillanattól kezdve a közlekedési jogalap alkalmazását támogatta, mivel azt tartotta megfelelőnek.

Az irányelv semmissé nyilvánítása ellenére a Bíróság elismeri annak relevanciáját és kimondja, hogy joghézag kialakulásának elkerülése érdekében a megsemmisített irányelv hatálya további 12 hónapon át fennáll, ami lehetővé teszi, hogy a jogalkotó a közlekedésbiztonságra vonatkozó jogalapnak megfelelően kijavítsa és kiigazítsa az új szöveget.

Ennek megfelelően a Bizottság új irányelvre irányuló javaslatával állunk szemben, amely intézménynek annak ellenére, hogy saját maga indította el a fellebbezést, a leginkább érdekében állt, hogy a lehető leghamarabb visszatérjen a Parlamenthez az új szöveggel, amely a korábbi irányelvhez képest kizárólag a jogalappal és területi hatállyal kapcsolatos hivatkozások tekintetében tér el.

A 2011/82/EU irányelv előtörténete

A javaslat előtörténetének megismeréséhez vissza kell mennünk a Bizottság által 2007-ben készített tanulmányokhoz. Az Unió területén elkövetett közlekedési szabálysértések adatairól szóló tanulmányból kiderül, hogy a külföldi személyek számukhoz képest aránytalanul sok közúti balesetet okoznak, különösen a sebességhatár túllépése miatt. A külföldi gépjárművek által elkövetett szabálytalanságok nagy számának egyik fő oka az, hogy mivel a hatóságok nem ismerik a gépjármű tulajdonosának lakóhelyét, nem tudják értesíteni őket a büntetésről, különösen akkor, ha a szabálysértést automatikus radarrendszerrel észlelik. Annak ellenére, hogy a problémát megpróbálták kétoldalú megállapodások segítségével megoldani, a tapasztalat azt mutatta, hogy ez a közlekedési hatóságok között számos konfliktust és elégedetlenséget eredményezett. A külföldi gépjárművezetők ez a fajta viszonylagos büntetlensége ellehetetlenítette a közúti biztonság és ezen ellenőrzések jogszerűségének célkitűzését az európai polgárok szemében, mivel a nemzeti rendszámmal rendelkező gépjárművek vezetői úgy vélik, hogy minden szabálytalanságot elkövetőnek azonos elbánásban kellene részesülnie. A javaslat végső célja pontosan az volt, hogy véget vessen a külföldi járművek büntetlenségének az Unió közútjain.

Az irányelvre irányuló javaslat lehetővé tenné e hézag megszüntetését, és azt hogy a tagállamok közlekedés- és közúti biztonsági hatóságai lekérhessék a külföldi rendszámú gépjárművek tulajdonosainak adatait annak érdekében, hogy az adott állam nyelvén értesíthessék a szabálysértőt az elkövetett szabálysértésről, amennyiben az a közlekedésbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető szabálysértést követett el.

A Bizottság eredeti, 2008-as javaslatával kapcsolatos parlamenti eljárás során az Európai Parlament javaslatot tett a folyamat megerősítésére azáltal, hogy a szabálysértésekről ne csak értesítést lehessen küldeni, hanem azok a saját állampolgárok által elkövetett szabálysértésekhez hasonlóan végrehajthatók is legyenek. A Parlament első olvasatban nemcsak támogatta a közlekedésre vonatkozó jogalapot, hanem megerősítette a javasolt adatok európai adatvédelmi biztos általi védelmével kapcsolatos elemeket, javította az állampolgárok tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket és beemelte az automatikus radarberendezésekkel kapcsolatos előírások elmélyítését és a közlekedési szabályok összehangolásának lehetőségét.

A Parlament javaslattal kapcsolatos támogatása szembe találta magát a Tanács blokkoló álláspontjával, aminek következtében terméketlen vita alakult ki a jogalapról. Csak három évvel később, a 2010-es belga elnökség idején és a Parlament kérésére sikerült a javaslatot kimozdítani a holtpontról, amely késleltette a határon átnyúló közlekedési szabálysértések elleni küzdelemben sürgetően fontos eszköz bevezetését. A rendőrségi együttműködésre vonatkozó jogalapra való áttérés elfogadása jelentette továbblépés két fontos módosítást vont maga után: egyrészről az eljárás gépjármű-tulajdonosok adatainak cseréjére történő korlátozását, másrészt az alkalmazás területi hatályának szűkítését, aminek következtében a Szerződésekben elismert előjogaik miatt az Egyesült Királyság, Dánia és Írország kimaradt az irányelv hatálya alól.

Látva az előrelépés lehetőségét, a Parlament, amely mindig is a közlekedéssel kapcsolatos jogalapot támogatta, amint az a 11. cikkben is szerepel, úgy döntött, hogy pragmatikus módon kihasználja a jogalapváltozás nyújtotta lehetőséget arra, hogy megtegye az első lépést és létrehozza egy határokon átnyúló büntetések problémájának megoldását célzó eszköz magkezdeményét. Viszonzásképpen a Parlamentnek sikerült egy igen jelentős felülvizsgálati záradékot elfogadtatnia, amely kötelezi a Bizottságot, hogy már 2016 novemberében nyújtson be jelentést az irányelv alkalmazásának értékeléséről. A jelentés nyomán – szükség esetén – a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a járművezetők rendszám szerinti államtól független nyomon követésére, ezáltal teljessé téve az elfogadott információcsere-mechanizmust.

Tekintettel a műszaki fejlődésre bizonyos szabálysértések – például a kábítószer hatása alatt történő járművezetés – észlelése terén, második olvasatban a Parlament és a Tanács megállapodott abban, hogy az irányelv hatálya alá von négy újabb esetet, amelyek addigra kellően kiforrott szintet értek el és olyan szabálysértéseket jelentenek, amelyek mind a sofőrök, mind a többi közlekedő biztonságát veszélyeztetik (járművezetés kábítószeres befolyásoltság alatt, bukósisak használata motorkerékpárosok esetében, mobiltelefon-használat vezetés közben és tiltott forgalmi sáv használata).

A kalandos jogalkotási folyamatot követően a 2011/82/EU irányelv végül 2013. november 11-én lépett hatályba, és az első pillanattól kezdve megmutatkoztak az előnyei, ami a külföldi vezetők által elkövetett szabálysértések számának csökkenésében jelentkezett. Jelentős visszatartó hatást eredményezett azon külföldi járművezetők esetében, akik immár tudatában vannak annak, hogy a külföldön elkövetett szabálysértésekről ezen új mechanizmus következtében értesítést kaphatnak. Az irányelv az elmúlt évben hozzájárult az Unió azon célkitűzéséhez, hogy 2020-ig a közúti balesetek áldozatainak számát felére, a sérültekét pedig 40%-kal csökkentse.

Az előadó álláspontja

Az előadó elsősorban köszönetet kíván mondani a Bizottságnak, amiért ilyen gyorsan előterjesztette az új javaslatot, amely az ítéletre korlátozódik és magában foglalja az alapvetően szükséges változtatásokat, továbbá bevezeti a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos jogalapot, kiterjeszti a területi hatályt Dániára, az Egyesült Királyságra és Írországra és számos kiigazítást tartalmaz az adatvédelemre vonatkozó végrehajtási jogszabályokban az új jogalapnak megfelelően.

A Tanács elemezte a javaslatot és a tagállamok között konszenzus alakult ki az új irányelv elfogadásával kapcsolatban, amelynek a lehető leghamarabb meg kellene történnie. Mára az irányelv által érintett 25 tagállam közül 20 már átültette az irányelvet nemzeti jogába és az első jelzések arra engednek következtetni, hogy a létrehozott rendszernek már most megmutatkoznak az első eredményei. Dánia, az Egyesült Királyság és Írország, amelyek korábban úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak a rendszerhez, ma már fenntartás nélkül elfogadják és csupán a többi államhoz hasonló átmeneti időszakot kérnek, illetve már azt vizsgálják, hogy hogyan járulhatnának hozzá a rendszer fejlesztéséhez annak következő felülvizsgálata során.

A Parlamentre így az a feladat vár, hogy 2015. május 6-ig új irányelvet fogadjon el annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a gyakorlatilag valamennyi olyan tagállamot érintő jogilag bizonytalan helyzet, amelyek már átültették nemzeti jogukba a megsemmisített irányelv rendelkezéseit. Jogalkotóként tehát egy szükséges, érzékeny és sürgős feladat előtt állunk egy olyan területen, ahol a Parlament mindig is politikailag kiemelten fontosnak tartotta a közúti biztonság lehető legmagasabb fokú szavatolását.

Másrészről a közúti balesetek áldozatainak szervezetei, a közlekedési hatóságok, a közlekedésbiztonsággal foglalkozó ügyészek és általánosságban a közlekedésbiztonság érdekében munkálkodó szervezetek, amelyek korábban üdvözölték az irányelv elfogadását, nem értenék, hogy a Parlament miért nem teszi meg a szükséges lépéseket e joghézag elkerülésére. Az állampolgárok, akik egyébként nem szeretnek értesítést kapni közlekedési szabálysértésekről, szintén jó szemmel nézik, hogy valamennyi európai polgár – függetlenül gépjárművük rendszámától – azonos elbánásban részesül.

Az irányelv emellett kulcsfontosságú pillanatban kerül elfogadásra. Annak ellenére, hogy az Unió jó úton halad a felé, hogy 2020-ig ismételten 50%-kal csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma, jelenleg a halálos balesetek számának növekedése figyelhető meg, ami mögött különböző okok húzódnak meg: elöregedett járműpark, az infrastruktúra karbantartási költségeinek a gazdasági válság miatti drámai csökkentése, a közlekedésbiztonságot javító infrastruktúra és újítások finanszírozásnak hiánya stb. Ennek következtében az előadó úgy véli, hogy az ezen riasztó tendenciát erősítő joghézag létrejöttének megakadályozása érdekében az irányelvet a Bíróság által kitűzött határidő előtt kell elfogadni. Az előadó úgy véli, hogy a határokon átnyúló közlekedési büntetésekről szóló irányelv visszatartó hatást és megkülönböztetésmentességet vezetett be az Unió útjain érvényesülő büntetlenség elleni küzdelem érdekében, amitől hiba lenni megfosztani magunkat.

Az előadó ugyanakkor további garanciákat szeretne kapni annak érdekében, hogy a 95/46/EK irányelv tekintetében bevezetett változtatások nem csorbítják a személyes adatok magas szintű védelmét, amely 2008 óta a teljes parlamenti eljárást áthatja. Ezért az előadó számára – ahogyan a Bizottság eredeti javaslatának idején – most is igen fontos volt az európai adatvédelmi biztos véleménye. A három intézmény jogi szolgálatai és az adatvédelmi biztos osztják azon véleményt, hogy a bizottsági javaslatban bevezetett technikai módosítások helyénvalóak, ezért az előadó nem kíván lényegi változtatásokat eszközölni.

E véleménytervezetben a vélemény előadója csupán egyértelműbbé kíván tenni bizonyos pontokat a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokhoz. Ezért egy új preambulumbekezdés elfogadását javasolja, amely tartalmazza a Tanács által megfogalmazott pontosításokat és az európai adatvédelmi biztos által előterjesztett javaslatot.

ELJÁRÁS

Cím	A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréje
Hivatkozások	COM(2014)0476 – C8-0113/2014 – 2014/0218(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	18.7.2014
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	TRAN 15.9.2014
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 15.9.2014
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	LIBE 6.10.2014
Előadók        A kijelölés dátuma	Inés Ayala Sender 3.9.2014
Vizsgálat a bizottságban	3.11.2014	1.12.2014
Az elfogadás dátuma	2.12.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 5 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Jens Nilsson, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Claudia Tapardel, István Ujhelyi, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Matthijs van Miltenburg, Elissavet Vozemberg, Roberts Zīle, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Francisco Assis, Ivo Belet, Markus Ferber, Theresa Griffin, Massimo Paolucci
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Georgios Katrougkalos
Benyújtás dátuma	7.1.2015