Albániának a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadására vonatkozóan, a tagállamok által az Európai Unió érdekében tett nyilatkozatról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2011)0912 – C8‑0262/2014 – 2011/0448(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2011)0912)),

–       tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8 0262/2014),

–       tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére,

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–       tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8‑0002/2015),

1.      jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló javaslatot és jóváhagyja a csatlakozás elfogadását;

2.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Albánia kormányának és parlamentjének.

A gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény rendkívüli fontossággal bíró eszköz. Az Európai Unió valamennyi tagállama ratifikálta.

Az egyezmény olyan rendszert hoz létre, amely együttműködést tesz lehetővé a szerződő államok számára, hogy megoldást találjanak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének ügyében.

E problémák nagyon gyakran a válófélben levő párok esetében fordulnak elő. A gyermekfelügyelet megszerzése érdekében a másik államból származó házastárs kísértést érezhet az államok közötti együttműködés hiányának kihasználására. A sajtóból gyakran értesülhetünk a gyermekek jogellenes külföldre viteléről a szülők különélésekor vagy válásakor.

Az ilyen esetekben a legnagyobb probléma az államok jogrendszerének nemzeti jellege. Gyakran megtörténik, hogy mindkét érintett állam bírósága az ügyet saját hatáskörébe tartozónak tekinti és a gyermekfelügyeleti jogot a saját nemzetiségű szülőnek ítéli.

A szóban forgó egyezmény célja az ilyen helyzetek nemzetközi szintű megoldása annak meghatározása révén, hogy a gyermek tartózkodási helye szerinti állam jogszabálya érvényesül és az ügy ezen állam bíróságának hatáskörébe tartozik. Az egyezmény továbbá olyan rendszert hoz létre, amellyel biztosítható a jogellenesen külföldre vitt gyermek azonnali visszatérése.

Az EU e területen most kizárólagos külső hatáskörrel rendelkezik, ahogyan azt a Bíróság 1/13. számú véleményében megerősítette. A tagállamok tehát már nem járhatnak el saját hatáskörükben. A probléma abban áll, hogy az egyezmény nem rendelkezik a nemzetközi szervezetek önálló fellépéséről.

Emiatt szükséges a Tanács határozata, amely arra kéri a tagállamokat, hogy fogadják el saját területük vonatkozásában Albániának az egyezményhez való csatlakozását és ily módon az Európai Unió és a szóban forgó ország közötti egyezmény hatálybalépését.

Albániának az egyezményhez való csatlakozása üdvözlendő. Az előadó teljes mértékben támogatja ezt a lépést, különösen, mert számos uniós állampolgár albán eredetű. Így a jogellenes külföldre viteltől az albán közösséghez tartozó gyermekek is megvédhetők.

Az előadó javasolja a Parlamentnek a javaslat módosítás nélküli elfogadását annak érdekében, hogy a szóban forgó gyermekek védelmének biztosítása az Unió egész területére kiterjedjen.