JELENTÉS a Sergei Stanishev mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
9.3.2015 - (2014/2259(IMM))
Jogi Bizottság
Előadó: Andrzej Duda
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Sergei Stanishev mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Sergei Stanishev mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, a Bolgár Köztársaság főügyésze által 2014. november 24-én továbbított (hiv. sz. C-280/2013.) és 2014. december 15-én a plenáris ülésen bejelentett kérelemre,
– miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghallgatta Sergei Stanishevet,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyve 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre[1],
– tekintettel a Bolgár Köztársaság alkotmányának 70. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0045/2015),
A. mivel a Bolgár Köztársaság főügyésze továbbította a Szófiai Városi Ügyészség kérelmét, amelyben az büntetőeljárás folytatásának engedélyezését kérte Sergei Stanishev ellen a bolgár büntető törvénykönyv 26. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 358. cikkének (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt;
B. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikke értelmében a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá;
C. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikke értelmében az Európai Parlament képviselői saját államuk területén a parlamentjük képviselőire vonatkozó mentességet élvezik;
D. mivel a Bolgár Köztársaság alkotmánya 70. cikkének (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők nem vehetők őrizetbe, illetve büntetőeljárás velük szemben nem indítható, kivéve bűncselekmény elkövetése esetén, és ez esetben is szükség van az országgyűlés, vagy ha az nem ülésezik, az országgyűlés elnökének jóváhagyására, kivéve, ha a letartóztatásra a bűncselekmény elkövetésén való tettenérés nyomán kerül sor; mivel a Bolgár Köztársaság alkotmánya 70. cikkének (2) bekezdése szerint a büntetőeljárás megindításához nincs szükség jóváhagyásra, ha az érintett országgyűlési képviselő ahhoz írásban hozzájárult;
E. mivel kizárólag a Parlament dönthet arról, hogy a mentelmi jogot az adott esetben felfüggeszti-e vagy sem; mivel a Parlament ésszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját annak eldöntésekor, hogy felfüggeszti-e a mentelmi jogát[2];
F. mivel a feltételezett bűncselekmény nem kapcsolódik közvetlenül vagy nyilvánvalóan Stanishev úr európai parlamenti képviselőként végzett feladatainak ellátásához, és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett európai parlamenti képviselői feladatainak gyakorlása során leadott szavazatnak, illetve kifejtett véleménynek sem minősül;
G. mivel Sergei Stanishev ellen már jóval az európai parlamenti képviselővé választása előtt megindult az előzetes eljárás, és mivel a szóban forgó eljárás értelemszerűen semmilyen módon nem áll összefüggésben európai parlamenti képviselői tisztségével;
H. mivel Sergei Stanishev elsőként miniszterelnökként, majd országgyűlési képviselőként is írásos nyilatkozatot nyújtott be az országgyűlés elnökének a Bolgár Köztársaság alkotmánya 70. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amelyben hozzájárult ahhoz, hogy ellene büntetőeljárás induljon;
I. mivel ez esetben a Parlament nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis-ra, azaz arra, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy az ügyet a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából nyújtották volna be a bírósághoz;
1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Sergei Stanishev mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését a Bolgár Köztársaság illetékes hatóságának és Sergei Stanishevnek.
- [1] A 101/63. sz., Wagner kontra Fohrmann és Krier ügyben hozott ítélet, EU:C:1964:28; a 149/85. sz., Wybot kontra Faure és társai ügyben ügyben hozott ítélet, EU:C:1986:310; a T-345/85. sz., Mote kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet, EU:T:2008:440; a C-200/07. és C-201/07. sz., Marra kontra De Gregorio és Clemente egyesített ügyekben hozott ítélet, EU:C:2008:579; a T-42/06. sz., Gollnisch kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet, EU:T:2010:102; a C-163/10. sz., Patriciello elleni büntetőeljárásban hozott ítélet, EU:C:2011:543; a T-346/11. sz. és a T-347/11. sz., Gollnisch kontra Európai Parlament egyesített ügyekben hozott ítélet, EU:T:2013:23.
- [2] Ld. a (fentebb hivatkozott) T-345/85. sz., Mote kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet 28. pontját.
INDOKOLÁS
1. Háttér
A vád szerint Sergei Stanishev 2005. november 4. és 2009. július 27. között miniszterelnöki minőségében hét, a minősített adatok védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Mavtv.) értelmében államtitkoknak minősülő információkat tartalmazó dokumentumot veszített el. Stanishev úr az említett dokumentumokat állítólag a vonatkozó szabályokat megsértve továbbította más személynek, mivel az átadást nem rögzítették megfelelően a Minisztertanács minősített adatoknak fenntartott irattárának nyilvántartásában.
Az ügyészség ezért azt állítja, hogy Sergei Stanishev nem megfelelő körültekintéssel járt el a minősített adatok védelméről szóló törvényben és annak végrehajtási szabályaiban, valamint a Minisztertanács minősített adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatában rögzített, a dokumentumok megőrzésére, továbbítására és terjesztésére vonatkozó eljárások tekintetében. Ez a magatartás pedig a büntető törvénykönyv 26. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 358. cikkének (1) bekezdése (államtitoknak minősülő adatokkal és külföldi minősített adatokkal való visszaélés) szerint bűncselekménynek minősül.
A Bolgár Köztársaság akkori főügyésze 2009. november 3-án azzal a kérelemmel fordult az országgyűléshez, hogy az engedélyezze Stanishev miniszterelnök ellen büntetőeljárás lefolytatását. Maga Stanishev úr a Bolgár Köztársaság alkotmánya 70. cikkének (2) bekezdésével összhangban írásos nyilatkozatot nyújtott be az országgyűlés elnökének, amelyben hozzájárult a büntetőeljárás megindításához.
A büntetőeljárás 2010-ben történt megindítását követően az eljárást fel kellett függeszteni arra a tényre tekintettel, hogy időközben Stanishev úr a bolgár országgyűlés képviselője lett, és ekként új típusú mentelmi jog illette meg. Stanishev úr ismét hozzájárult a vele szembeni büntetőeljárás folytatásához, és az eljárás 2013. november 4-én folytatódott.
2013. december 19-én az ügyészség indítványozta a büntető törvénykönyv 358. cikkének (1) bekezdése szerinti bűncselekmény tekintetében Stanishev úr büntetőjogi felelőssége alóli mentesítését, és helyette a büntető törvénykönyv 78a. cikke szerinti közigazgatási bírság kiszabását. Ennek következtében közigazgatási jellegű büntetőeljárás indult. Amikor azonban Stanishev urat 2014 májusában európai parlamenti képviselővé választották, a Bíróság az új típusú mentelmi jogra tekintettel az eljárás felfüggesztése mellett határozott.
A 2014. december 15-i plenáris ülésen az elnök az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentette, hogy kézhez kapta Bulgária főügyészének levelét, amelyben kéri Sergei Stanishev parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését a vele szembeni büntetőeljárás folytatása érdekében.
Az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az elnök a fenti kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta. Stanishev urat a bizottság az eljárási szabályzat 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően 2015. március 9-én meghallgatta.
2. Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogára vonatkozó jogszabályok és eljárás
Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv (7.) jegyzőkönyv 8. és 9. cikke így rendelkezik:
8 cikk
A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.
9 cikk
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:
a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;
b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.
A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.
Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.
Az Európai Parlament eljárási szabályzata 6. cikkének (1) bekezdése és 9. cikke így rendelkezik:
6. cikk
A mentelmi jog felfüggesztése
(1) Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az e cikkben említett elvek alapján kell értékelni.
(...)
9. cikk
A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások
(1) A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.
A képviselőt, illetve a volt képviselőt képviselheti egy másik képviselő. A kérelmet nem nyújthatja be másik képviselő az érintett képviselő hozzájárulása nélkül.
(2) A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.
(3) A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.
(4) A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.
(5) Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat.
A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán.
A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.
Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs.
Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el.
(...)
(7) A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.
(...)
A Bolgár Köztársaság alkotmányának 70. cikke a következőképpen szól:
(1) A Nemzetgyűlés tagja nem vehető őrizetbe, illetve büntetőeljárás vele szemben nem indítható, kivéve bűncselekmény elkövetése esetén, és ez esetben is szükség van a Nemzetgyűlés, vagy ha az nem ülésezik, a Nemzetgyűlés elnökének jóváhagyására. Nincs szükség jóváhagyásra tettenérés esetén; ilyenkor a Nemzetgyűlést, vagy ha az nem ülésezik, a Nemzetgyűlés elnökét haladéktalanul értesíteni kell.
(2) Nincs szükség jóváhagyásra a büntetőeljárás megindításához abban az esetben, ha a nemzetgyűlési képviselő ahhoz írásban hozzájárult.
A bolgár büntető törvénykönyv 358. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:
Aki államtitoknak minősülő adatokat, vagy a Bolgár Köztársaság által részes félként nemzetközi szerződés alapján megszerzett külföldi minősített adatokat tartalmazó iratot, kiadványt vagy anyagot elveszít, legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vagy próbára bocsátható.
A bolgár büntető törvénykönyv 78a. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:
(1) A nagykorú személyt a bíróság mentesítheti a büntetőjogi felelősség alól, és 500 bolgár levától 5000 bolgár leváig terjedő pénzbírságot szabhat ki rá, a következő feltételek egyidejű fennállása esetén:
a) ha a bűncselekményre kiszabható büntetés szándékos elkövetés esetén legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztés, vagy ennél enyhébb, vagy gondatlan elkövetés esetén legfeljebb öt évig terjedő szabadságvesztés, vagy ennél enyhébb;
b) az elkövetőt nem ítélték el köztörvényes bűncselekmény miatt, és korábban e szakasz alapján nem mentesítették a büntetőjogi felelősség alól; valamint
c) a bűncselekmény által okozott vagyoni kárt helyreállították.
3. A javasolt határozat indokolása
A fenti tények alapján a jelen ügyben az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 9. cikkét kell alkalmazni.
Az említett rendelkezés szerint a képviselők saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik. A bolgár alkotmány 70. cikke rögzíti, hogy a bolgár országgyűlés képviselőinek büntetőeljárás alá vonása az előbbi előzetes engedélyéhez kötött. Az Európai Parlament határozatára van tehát szükség a Stanishev úr elleni büntetőeljárás folytatásához.
Annak eldöntése során, hogy egy adott ügyben felfüggeszti-e egy képviselő mentelmi jogát vagy sem, a Parlament saját következetes elveit alkalmazza. Ezen elvek egyike, hogy a mentelmi jogot rendszerint felfüggesztik akkor, ha a bűncselekmény semmilyen módon nem függ össze a képviselő feladatainak ellátásával – mivel az a jegyzőkönyv 9. cikkének hatálya alá tartozik –, feltéve, hogy nem áll fenn fumus persecutionis, azaz kellőképpen komoly és megalapozott gyanú arra vonatkozóan, hogy az ügyet az érintett képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából nyújtották volna be a bírósághoz.
A fenti tények alapján úgy tűnik, hogy a feltételezett bűncselekményt Stanishev úr bolgár miniszterelnöksége idején követték el, és kizárólag e tisztséggel összefüggésben, továbbá az előzetes eljárás már jóval Stanishev úr európai parlamenti képviselővé válása előtt megindult. Ebből következik, hogy a Sergei Stanishev ellen lefolytatandó büntetőeljárás semmilyen módon nem kapcsolódik a jelenlegi európai parlamenti képviselői tisztségéhez.
Ezenfelül Stanishev úr a nyomozás korábbi szakaszaiban a fenti vádak tekintetében már kétszer írásban hozzájárulását adta a vele szembeni büntetőeljárás megindításához. Stanishev úr saját hozzájárulásából azt a következtetést lehet levonni, hogy ő maga is elismeri a fumus persecutionis hiányát.
A fentiek fényében a bizottság a jelen ügyben nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis-ra.
4. Következtetés
A fenti megfontolások alapján, továbbá az eljárási szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése szerint a Jogi Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Sergei Stanishev parlamenti mentelmi jogát.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
9.3.2015 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
19 0 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Andrzej Duda, Mary Honeyball, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Mario Borghezio, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Constance Le Grip, Virginie Rozière |
||||