JELENTÉS a kkv-k zöld növekedési lehetőségeiről

21.4.2015 - (2014/2209(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Philippe De Backer

Eljárás : 2014/2209(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A8-0135/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0135/2015

Viták :

PV 18/05/2015 - 22
CRE 18/05/2015 - 22

Szavazatok :

PV 19/05/2015 - 5.14
CRE 19/05/2015 - 5.14
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0198

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a kkv-k zöld növekedési lehetőségeiről

(2014/2209(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló 2013. február 5-i állásfoglalására[1],

– tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására[2],

– tekintettel a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására[3],

– tekintettel a „»Gondolkozz előbb kicsiben!« – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: »Small Business Act«” című bizottsági közleményre (COM(2008)0394),

– tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című bizottsági közleményre (COM(2011)0078),

– tekintettel az „Erőforrás-hatékony lehetőségek az építőiparban” című bizottsági közleményre (COM(2014)0445),

– tekintettel a kkv-król, az erőforrás-hatékonyságról és a zöld piacokról szóló Eurobarométer felmérésre (381. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés), és az innovációk piaci hasznosítása terén a köztámogatás szerepéről szóló Eurobarométer felmérésre (394. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés),

– tekintettel a Régiók Bizottságának az iparpolitikai csomagról szóló (a 2014. december 3–4-i 109. plenáris ülésén elfogadott) véleményére,

– tekintettel a „Zöld cselekvési terv a kkv-k számára” című bizottsági közleményre (COM(2014)0440),

– tekintettel az Európai Erőforrás-hatékonysági Platform 2014. márciusi kiáltványára és szakpolitikai ajánlásaira,

– tekintettel az „Úton a körkörös gazdaság felé: »zéró hulladék« program Európa számára” című bizottsági közleményre (COM (2014)0398),

– tekintettel az „Innováció a fenntartható jövőért – Az ökoinnovációs cselekvési terv (Eco-AP)” című bizottsági közleményre (COM(2011)0899),

– tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0135/2015),

A. mivel az uniós vállalkozások több mint 98%-a kkv, és e kkv-k adják az Unió teljes foglalkoztatási szintjének 67%-át és a bruttó hozzáadott érték 58%-át; mivel a kkv-k alkotják az Európai Unió gazdaságának gerincét, és a 28 tagállam hosszú távú gazdasági növekedésének és a fenntartható munkahely-teremtési lehetőségeknek kulcsfontosságú mozgatóerői; mivel a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatában a foglalkoztatás a 2007–2011 közötti időszakban a válság ellenére 20%-kal nőtt, és a kkv-k számára egyre nagyobb mértékben lehetőséget nyújt gazdasági tevékenység kifejtésére és munkahelyek létrehozására, többek között az elnéptelenedő és idősödő lakosságú területeken is; mivel tehát a kkv-k fontos szerepet játszanak az ipari ökoszisztémában, a közepes piaci tőkeértékű vállalatokkal és a multinacionális vállalatokkal együtt; mivel tíz kkv-ból kilenc legfeljebb 10 főt foglalkoztató kisvállalkozás, és e mikrovállalkozások biztosítják az európai munkahelyek 53%-át;

B. mivel jelenleg a környezeti áruk és szolgáltatások globális piacát évi 1000 milliárd EUR-ra becsülik, és becslések szerint 2020-ra ez az összeg kétszeresére vagy akár háromszorosára fog növekedni, ami óriási lehetőségeket teremt az európai kkv-k és általában véve az európai gazdasági növekedés számára; mivel az Európai Unió a környezeti áruk behozatala és kivitele területén egyaránt világelső; mivel a szolgáltatások elválaszthatatlanul kapcsolódnak ezekhez az árukhoz, ennek ellenére a környezeti szolgáltatók előtt továbbra is állnak nem vámjellegű akadályok;

C. mivel az Európai Unió elkötelezte magát Európa újraiparosítása mellett, és ennek keretében tevékenyen előmozdítja és támogatja a fenntarthatóság, a versenyképesség és az innováció elvének érvényesülését, annak érdekében, hogy az ipari termelés 2020-ig elérje az uniós tagállamok GDP-jének legalább 20%-át; mivel az Európai Tanács kötelezettséget vállalt a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 40%-kal történő csökkentésére, a megújuló energia részarányának legalább 27%-ra emelésére, valamint az energiahatékonyság legalább 27%-os javítására, hogy ezt a célt 30%-ra növelje; mivel a kkv-knak be kell tölteniük szerepüket e célok teljesítése során, hiszen 93%-uk[4] más most intézkedéseket tesz arra, hogy növelje forráshatékonyságát; mivel a Bizottság szerint a környezettudatos tervezés, a hulladékmegelőzés, az újrahasznosítás és az újrahasználat becslések szerint akár 600 milliárd EUR összegű, vagyis az éves forgalom 8%-át kitevő nettó megtakarítást jelenthet az uniós vállalkozások számára, miközben 2–4%-kal csökkenthetik az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátást;

D. mivel a kisvállalkozói intézkedéscsomag egyik alapelve a kkv-k abban való támogatása, hogy a környezeti kihívásokat – fenntartható működés mellett – gazdasági lehetőségekké alakítsák át, de mivel még nem történt jelentős szakpolitikai előrelépés, és a kkv-k gyakran következetlen szakpolitikákkal szembesülnek a vállalkozás elindításakor és a környezeti előírások végrehajtásakor;

E. mivel mind a piac, mind a jogalkotás a növekvő számú környezeti előírások betartására ösztönzi a kkv-kat; mivel az EU-nak és a tagállamoknak minimálisra kell csökkenteniük az adminisztratív terheket az új és meglévő szabályozásban, törekedniük kell annak elkerülésére, hogy e szabályozás alkalmazása többletköltségeket eredményezzen a vállalkozások számára; mivel a kkv-k és más ágazatok szabályozási terheinek csökkentésére irányuló kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok születtek, amelyeket a Bizottságnak és a tagállamoknak végre kell hajtaniuk;

F. mivel az uniós vállalkozások 90%-a mikrovállalkozás; mivel a finanszírozáshoz jutás javítása érdekében tett közelmúltbéli erőfeszítések ellenére a kkv-k és a mikrovállalkozások továbbra is nehezen jutnak készségekhez, információhoz és finanszírozáshoz, illetve a vállalkozások növekedési pályája során szükséges tőke- és hitelinstrumentumok kellően diverzifikált választékához, és mivel az uniós programok még mindig nem járulnak hozzá jelentős mértékben az innovációhoz; mivel az uniós finanszírozás igénylésének eljárásai még mindig túlságosan bürokratikusak és ennélfogva korlátozó hatásúak sok kkv számára;

G. mivel figyelembe kell venni az uniós költségvetés mint beruházásvezérelt költségvetés lehetőségeit annak érdekében, hogy az európai kkv-k a bürokrácia csökkentése, célzott pénzügyi eszközök és az olyan programok finanszírozásának növelése révén, mint a LEO (helyi vállalkozási irodák) könnyebben férjenek hozzá a finanszírozási eszközökhöz; mivel meg kell erősíteni a különböző támogatási formák felhasználóbarát eljárásainak kidolgozását;

H. mivel a kisvállalkozások arányaiban nagyobb mértékben részesülnek az erőforrás-hatékonyság javítását célzó intézkedésekből, mint a nagyobb vállalkozások, és a szakpolitikákban nagyobb figyelmet kell rájuk fordítani; mivel az erőforrás-hatékonyság javításából adódó lehetséges bruttó haszon a forgalom 10–17%-a, az adott ágazattól függően;

I. mivel a digitális ágazat egyrészt fontos eszköz a kkv-k számára az optimális erőforrás-felhasználástól várt nyereség realizálásához, másrészt az új kkv-k megjelenésének és fejlődésének kedvező ágazat;

J. mivel az intézkedések fókuszában azok a csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások állnak, amelyek közvetlenül valósítanak meg zöld innovációkat, ugyanakkor a környezetvédelmi szabályozásoknak megfelelni kívánó, zöld innovációs intézkedéseket végrehajtó és környezeti teljesítményüket javítani kívánó más vállalkozásokat is támogatni kell; mivel az ökoinnováció új vállalkozások alapja is lehet, mindazonáltal már meglévő vállalkozások fejlesztésére is szolgálhat a zöld gazdaság keretein belül;

K. mivel jóllehet a zöld növekedésnek nincs nemzetközileg elfogadott meghatározása, a közmegegyezés a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság kombinációjaként tartja számon; mivel a kkv-k számára a készségek és a képzés fejlesztése kulcsfontosságú kihívás, amelyre különös figyelmet kell fordítani, főleg az innováció és az erőforrás-hatékonyság tekintetében; mivel a jelenlegi helyzetben továbbra is a kockázati tőke megfelelő forrásaihoz (különösen a korai szakaszokban) való nem megfelelő hozzáférés az egyik legjelentősebb akadálya a növekedés-orientált vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének;

L. mivel a mikrovállalkozások Európa-szerte több ezer munkahelyet teremtenek, és az európai foglalkoztatás 53%-át teszik ki, és így működésükhöz más keretet igényelnek, sürgősen ki kell alakítani a mikrovállalkozás fogalommeghatározásának következetes használatát; mivel a mikrovállalkozások számos jelentős nehézséggel szembesülnek, például a közbeszerzési szabályok akadályaival, túlzott szabályozási terhekkel és a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségeivel;

Általános kérdések

1. támogatja a zöld növekedésre és a körkörös gazdaságra vonatkozó elképzelést, és megjegyzi, hogy az abból adódó lehetőségek számos különböző, nagy jelentőségű ágazathoz kapcsolódnak, például a megújuló energiaforrások, különösen a szél-, nap-, víz és geotermikus energia gazdaságos kiaknázásához, az energiahatékonysághoz, az erőforrás-hatékonysághoz, a hulladékgazdálkodáshoz, a kibocsátáscsökkentéshez, a villamosításhoz és a bölcsőtől bölcsőig modellhez; felhívja a figyelmet az e területekben rejlő, különböző ágazatokra nézve jelentős gazdasági és foglalkoztatási potenciálra; megjegyzi, hogy a zöld növekedésnek a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés kkv-k körében történő előmozdítására irányuló átfogóbb stratégia részét kell képeznie;

2. hangsúlyozza, hogy a zöld növekedést szélesebb perspektívában kell szemlélni, és annak magában kell foglalnia az értéklánc egészében és a teljes vállalkozói ökoszisztémában tett erőfeszítéseket, így a feldolgozóipari szereplők által termékeik, termelési eljárásaik, üzleti gyakorlataik és szolgáltatásaik ökológiai lábnyomának csökkentésére tett intézkedéseket is; emlékeztet az Európai Erőforrás-hatékonysági Platform ajánlásaira, amelyek hangsúlyozzák, hogy az erőforrás-hatékonyság olyan dinamikus szabályozási keretet igényel, amely megfelelő jelzéseket ad a termelőknek és a fogyasztóknak a termékek teljesítményének növelése érdekében azok teljes életciklusa során; felszólítja a Bizottságot arra, hogy hozzon létre egy átfogó – konkrét szakpolitikai célkitűzéseket tartalmazó, valamint a meglévő szakpolitikai eszközöket jobban integráló és ésszerűsítő – szakpolitikai keretet annak érdekében, hogy biztosítsák a kkv-k lehetőségeit és részvételét a zöld és körkörös gazdaságban;

3. rámutat, hogy a világgazdaságnak egyre növekvő népességről kell gondoskodnia (2050-re 9 milliárd emberről), miközben természeti erőforrásaink korlátozottak és ezért azokat fenntarthatóan és rendkívül hatékonyan kell felhasználni; felhívja a figyelmet az új innovatív, zöld és fenntartható megoldásokra, például az új termékekre, termelési eljárásokra, üzleti gyakorlatokra és szolgáltatásokra – például új digitális technológiák beépítésével –, valamint egy új támogató jogi keretre;

4. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kkv-k Európa-szerte igen sokfélék, kezdve az igen hagyományos, családi vállalkozásoktól a gyorsan növekvő vállalkozásokig, csúcstechnológiai cégekig, mikrovállalkozásokig, szociális vállalkozásokig és induló vállalkozásokig, és ennek megfelelően eltérő megközelítéseket igényelnek;

5. úgy véli, hogy a gazdasági növekedés segítése érdekében az EU-nak gyökeresen meg kell változtatnia vállalkozói kultúráját, hogy többen indítsák el saját vállalkozásukat és több üzleti lehetőséget kutassanak fel, különösen a zöld növekedés terén, valamint a kudarc felvállalásával és kockázatvállalással; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezt a kérdést a szakpolitikai döntéshozatal középpontjába helyezzék; felszólítja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy vonatkozó jogi kereteik enyhítsék az üzleti kudarc következményeit, hogy lehetővé váljon az emberek számára új vállalkozást indítani nem sokkal a korábbi vállalkozásuk fizetésképtelenné válása után, különösen az új és innovatív ágazatokban; felszólítja a Bizottságot, hogy figyelemfelkeltő kampányokkal és oktatással enyhítse a kudarctól való félelmet;

6. hangsúlyozza az uniós költségvetés hozzáadott értékét a kkv-k, mikrovállalkozások, szociális vállalkozások és szövetkezetek azirányú támogatásában, hogy finanszírozáshoz és nemzetközi piacokhoz jussanak, különösen a COSME program, a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok révén; hangsúlyozza, hogy a nemzeti szabályozóknak EU-szerte világos és egységes értelmezést, valamint nyílt közbeszerzési szabályokat kell alkalmazniuk;

7. megjegyzi, hogy napjainkban számos uniós kkv vesz részt a nemzetközi versenyben termékekre és úgynevezett „zöld szolgáltatásokra” – például építőipari, telepítési, javítási és menedzsmentszolgáltatásokra – egyaránt vonatkozó megoldások területén; megjegyzi, hogy ezek a szolgáltatások kulcsfontosságúak a zöld termékek fejlesztési értékesítéséhez és exportjához; felszólítja a Bizottságot, hogy a környezeti árukról szóló megállapodásra irányuló, folyamatban lévő tárgyalások során, valamint a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokban (például a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség keretében) térjen ki a zöld szolgáltatásokra annak érdekében, hogy mérséklődjenek a nemzetközi piacokra eljutni szándékozó uniós kkv-k és szolgáltatók előtti akadályok;

8. hangsúlyozza, hogy a vállalkozásbarát környezet, valamint a kkv-k számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító piac létrehozásához az Unió egészében fontos a jó kormányzás, a független bírói kar, az átláthatóság és a jogállamiság;

Zöld kezdeményezések finanszírozása

9. rámutat, hogy a jelenlegi helyzetben, amelyet a kockázati tőke megfelelő forrásaihoz való (különösen a korai szakaszokban) nem megfelelő hozzáférés jellemez, ami továbbra is az egyik legjelentősebb akadálya a növekedésorientált vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének, a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javításáról szóló bizottsági cselekvési terv erős hangsúlyt helyez a kockázati tőkére mint a növekedés egyik lehetséges finanszírozási módjára; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy ez a fajta finanszírozás csak kevés kkv számára megfelelő, és a banki kölcsönök továbbra is a finanszírozás fontos forrásai, és a magánszektornak további alternatívákat kell kialakítania; ezzel összefüggésben megjegyzi a kkv-knak történő hitelnyújtás alternatív formái – például a hitelszövetkezetek – előmozdításának fontosságát; rámutat, hogy közelebbről meg kell vizsgálni az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében meglévő potenciális finanszírozási lehetőségeket;

10. szorgalmazza, hogy a tagállamok a nyelvi akadályok felszámolásával ösztönözzék a külföldi befektetőket; megjegyzi, hogy a tagállamok hivatalos nyelve(i)n kívül angol nyelven elkészített pályázatok elfogadása és az angol nyelven biztosított adatszolgáltatás ezt a célt szolgáló lépés;

11. hangsúlyozza, hogy nincs egységesen alkalmazható finanszírozási mód, és felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a kkv-k érdekeit valamennyi meglévő és lehetséges jövőbeli programban, eszközben és kezdeményezésben, különösen a zöld gazdaságon belüli új üzleti modellekre vonatkozóan, a saját tőkétől (mint például informális kockázatitőke-befektetők, közösségi finanszírozás és alternatív kereskedési platformok), a kvázi-sajáttőkén (például mezzanine finanszírozás) és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon át (például alacsony értékű vállalati kötvények, garanciakeretek és platformok) bankok és a kkv-finanszírozásban részt vevő más szereplők (számviteli szakemberek, üzleti vagy kkv-szövetségek vagy kereskedelmi kamarák) közötti partnerségekig, azzal a céllal, hogy támogassák a vállalkozásokat az indulás, a növekedés és az átruházás szakaszában, figyelembe véve a méretüket, a forgalmukat és a finanszírozási igényüket; felszólítja a tagállamokat, valamint a helyi és a regionális önkormányzatokat megfelelő ösztönzők biztosítására, és hogy biztosítsanak költségvetési ösztönzőket e finanszírozási modellek számára; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy felülvizsgálják a meglévő kkv-támogatási eszközöket a zöld növekedést elősegítő további lehetőségek beépítése érdekében;

12. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az uniós költségvetés pénzügyi eszközei – különösen az európai strukturális és beruházási alapok, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja, valamint a LIFE program – közötti összehangolást és azok egymást kiegészítő jellegét;

13. felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az intézkedések hatékonyságának értékelése érdekében folyamatosan kövessék nyomon a zöld innovációk finanszírozását biztosító intézkedésekhez hozzáféréssel rendelkező kkv-k ténylegesen elért eredményeit; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy – amennyiben az eredmények nem bizonyulnak megfelelőnek – a hatékonyság javítása érdekében rövid időn belül végezze el a szükséges módosításokat;

14. megjegyzi, hogy mivel számos zöld beruházási terv igen technikai jellegű, alapvető fontosságú, hogy felhívják a figyelmet a szabványosított kockázat/nyereség modellek, valamint annak jelentőségére, hogy új modelleket dolgozzanak ki az új kihívások és ágazatok tekintetében;

15. emlékeztet arra, hogy a kkv-k várhatóan fontos szerepet tölthetnek be a körkörös gazdaságban, fenntartható, ugyanakkor munkaerő-igényes – például javítási, felújítási és újrahasznosítási – szolgáltatások nyújtásával; úgy véli, a munka adóztatásáról a természeti erőforrások felhasználásának adóztatására való áttérés a kkv-k hosszú távú sikerének előfeltétele; megjegyzi, hogy az Európai Bizottság, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az Európai Parlament és az eurócsoport messzemenően támogatja a munka adóztatásáról a természeti erőforrások felhasználásának és fogyasztásának adóztatására való áttérés elvét; arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a munka adóztatásáról a természeti erőforrások felhasználásának adóztatására való áttérés hatását;

16. hangsúlyozza, hogy a vállalkozóknak, a kkv-knak, az üzleti szövetségeknek és a támogató szervezeteknek tájékozottabbnak kell lenniük a hatékonyabb technológiák és az olyan szerződéses szolgáltatásokkal kapcsolatos finanszírozási lehetőségek terén, mint például a tanácsadás, vagy a környezettudatos tervezés, az erőforrás-hatékonyság és a zöld vállalkozás terén biztosított coaching és képzés, valamint olyan zöld technológiák, termékek és szolgáltatások rendelkezésre állása tekintetében, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak a vállalkozásuk számára; felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék e területeken a kkv-knak nyújtott szolgáltatásokat, hangsúlyozza továbbá az említett termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, egyszerű és hozzáférhető információforrások és adatbázisok szükségességét; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ezeket az információkat a kkv-k gondolkodásmódjának és munkamódszereinek legjobban megfelelő módon kell közölni;

17. megállapítja, hogy az uniós programok nem járulnak hozzá jelentős mértékben az ökoinnovációhoz és a körkörös gazdasághoz, ezért szorgalmazza, hogy a Bizottság a COSME és a Horizont 2020 program szerinti finanszírozást jobban összpontosítsa a kkv-k által létrehozott és a kkv-knak szánt ökoinnovatív megoldások fejlesztésére, továbbá a korábbi többéves pénzügyi keret alatti kedvező tapasztalataira hagyatkozva támogassa a terméktervezés és a folyamatteljesítmény javítását célzó finanszírozást; úgy véli, hogy teljes körűen végre kell hajtani a Horizont 2020 programon belüli kkv-eszközt;

18. felszólítja a Bizottságot és az EBB-t, hogy gondoskodjon arról, hogy az európai beruházási terv végrehajtási szakaszában a kkv-k – többek között a zöld és az innovatív vállalkozások – az e javaslat keretében biztosított támogatás kiemelt kedvezményezettjei legyenek; ragaszkodik ahhoz, hogy egyértelmű kritériumokat – többek között európai hozzáadott értéket – kell kialakítani ennek a célnak az eléréséhez, valamint a kkv-knak nyújtott erőforrás-hatékonysági és ökoinnovációs tanácsadási szolgáltatások megerősítéséhez; felszólítja az EBB-t és a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló bizottsági ajánlásban (C(2003)1422) felsorolt valamennyi kategória megfelelő mértékben részesüljön a támogatásból; rámutat a Horizont 2020 és a COSME program jelentőségére a kkv-k támogatása szempontjától, és arra, hogy a Horizont 2020 programon belüli kkv-eszközt teljes körűen végre kell hajtani;

19. úgy véli, hogy a kkv-kat célzó finanszírozási rendszerek kiegészítő jellegének biztosítása érdekében elengedhetetlen a kohéziós politika és a más programok, például a Horizont 2020 keretprogram keretén belül végrehajtott intézkedések összehangolása, mind nemzeti, mind regionális szinten; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a jogalkotás lehetővé tegye a kkv-k számára versenyképességük megőrzését;

20. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyors és tartós megoldást találjanak egyrészt a regionális politikákkal kapcsolatos hatalmas kifizetési hátralékra, másrészt pedig az európai strukturális és beruházási alapok keretében az előző finanszírozási időszakban nyújtott támogatásról való rendelkezésre vonatkozóan, annak érdekében, hogy a kifizetések késedelmei ne riasszák el a kkv-kat mint projektpartnereket a támogatási programokban és projektekben való részvételtől;

Tudásmenedzsment

21. kiemeli az ágazatokon átívelő – értékláncok mentén, valamint földrajzi területeken folytatott – együttműködés aktív támogatásának fontosságát, amely innovációt és új növekedési lehetőségeket teremthet eszmecserék és innovatív koncepciók megosztása révén; üdvözli a Horizont 2020 keretében megvalósuló, a „Klaszterek által ösztönzött projektek az új ipari értéklánc számára” elnevezésű cselekvést, amelynek célja az, hogy segítsen felszabadítani a kkv-k innovációs potenciálját, ideértve az általuk kínált ökoinnovációs és erőforrás-hatékonysági megoldásokat;

22. üdvözli az európai erőforrás-hatékonysági kiválósági központ azzal a céllal történő létrehozását, hogy tanácsadást és segítséget nyújtson az erőforrás-hatékonysági teljesítményüket javítani szándékozó kkv-knak; hangsúlyozza, hogy e központot az Európai Unió régióiban lévő partnerek stabil hálózataként kell létrehozni és a bevált tagállami tapasztalatokra kell alapozni; úgy véli, hogy a központnak útmutatást kell biztosítania a kkv-k számára az e cselekvési területen meglévő uniós, tagállami és regionális programokhoz, valamint hozzáférést kell biztosítania szakértelemhez, hálózatokhoz és infrastruktúrához;

23. hangsúlyozza a tudástranszfer és a többoldalú – többek között határokon átnyúló, informális hálózatokon keresztül történő – tudásmegosztás fontosságát, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások számára, hogy növeljék a tudatosságot a meglévő és új innovatív technikák, legjobb gyakorlatok, a megfelelő finanszírozás megszerzésének módjai, lehetséges kormányzati támogatási rendszerek, valamint a legkevesebb adminisztrációt előíró, vonatkozó jogalkotási keretek tekintetében, továbbá emlékeztet arra, hogy az uniós finanszírozási programokért felelős, meglévő nemzeti kapcsolattartó pontoknak és az Enterprise Europe Network (EEN) hálózatnak teljes körűen részt kell venniük a kkv-k támogatásában, és proaktív módon kell tájékoztatást, vezetési tanácsadást és támogatást nyújtaniuk a kkv-knak az uniós, nemzeti, illetve regionális szintű finanszírozási lehetőségek meghatározásához; támogatja egy európai erőforrás-hatékonysági kampány szervezését, amely tájékoztatná a kkv-kat az erőforrás-hatékonyság kínálta előnyökről és lehetőségekről, valamint arról, hogyan lehet ipari szinergiákat létrehozni az újrahasznosítás terén; felszólítja a Bizottságot és az EEN-t, hogy az erőforrás-hatékonyság tárgyában folytassanak együttműködést ipari szövetségekkel, szakszervezetekkel, kkv-kkal, nem kormányzati szervezetekkel, a tudományos szférával, valamint regionális kezdeményezésekkel; üdvözli ennek vonatkozásában azt, hogy a Bizottság a szimbiózisokra és a klaszterekre összpontosít, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét kezdeményezéseket az ágazatokon átívelő együttműködés és az erőforrás-gazdálkodás elősegítése érdekében;

24. ösztönzi az ágazati szövetségeket, hogy töltsenek be fontos szerepet a zöld technológiákkal, a finanszírozási lehetőségekkel és a vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatás és tanácsadás nyújtásában; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállalják fel az ezzel a szereppel járó feladatokat ott, ahol e támogatás nem biztosított, és az ágazati szövetségekkel és a vállalkozásokkal együttműködve vizsgálják meg alaposabban a meglévő lehetőségeket, gyorsítsák fel a fenntartható megoldásokat, és végezzenek környezetbarát technológiákra, erőforrás-hatékonyságra és az újrahasznosító gazdaságra irányuló beruházásokat; rámutat a kkv-k szükségletei és az alkalmazottak készségei közötti növekvő szakadékra; megjegyzi, hogy az európai munkáltatók 26%-a nehezen talál megfelelő készségekkel rendelkező alkalmazottakat;

Kutatás, fejlesztés, innováció és készségek

25. hangsúlyozza, hogy hatékonyabb módon kell fejleszteni a további technológiai fejlesztésekhez szükséges alapvető kutatás-fejlesztést, teljes körűen be kell vonni a kkv-kat e folyamatba, és aktívan támogatni kell az alapvető kutatás-fejlesztés eredményeinek technológiai fejlesztésekbe történő további átültetését; felhívja a figyelmet Európa újraiparosításának fontosságára, figyelembe véve a feldolgozóipar jelentőségét a K+F+I, és következésképpen az EU jövőbeni versenyelőnye számára; úgy véli, hogy a nem technológiai, szervezeti, rendszerszintű innovációra és az állami szektor innovációjára is megfelelő figyelmet kell fordítani a technológiavezérelt megoldások mellett;

26. felhívja a figyelmet a K+F eredmények európai vállalkozások általi kereskedelmi forgalomba helyezésének és hasznosításának fontosságára; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak stabilabb szabályozási keretről és megfelelő finanszírozási rendszerekről a gazdasági kezdeményezések és a vállalkozás lehetővé tétele érdekében, valamint az új termékek, szolgáltatások és üzleti gyakorlatok piaci bevezetésének időbeni keretek közé szorítása érdekében, különösen a zöld gazdaság terén;

27. hangsúlyozza az új európai űrinfrastruktúrában rejlő innovációs és zöld növekedési potenciált; felkéri a Bizottságot, hogy az üzleti inkubátorházak körében mozdítsa elő azt, hogy a kkv-k felhasználják az ezen infrastruktúrákból származó adatokat; felkéri a Bizottságot, hogy a kutatás, a fejlesztés és a forgalmazás szakaszában biztosítson kedvező keretet a kkv-k számára az ezen infrastruktúrákból származó adatokhoz való hozzáféréshez;

28. megjegyzi, hogy a 2014. májusi Innobarométer adatai szerint a vállalkozások mindössze 9%-a jelezte, hogy K+F+I tevékenységeik közfinanszírozásban részesültek 2011. január óta; hangsúlyozza, hogy felhasználóbarát eljárásokat kell kidolgozni a különböző támogatási formák tekintetében;

29. megjegyzi az egységes európai szabadalom kkv-k számára biztosított előnyeit, különösen a zöld technológiák területén; felkér minden tagállamot az egységes európai szabadalom elfogadására; felkéri a tagállamokat arra, hogy mielőbb ratifikálják az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló, az egységes európai szabadalom alkalmazásához szükséges megállapodást; felkéri a Bizottságot arra, hogy javasoljon a kkv-k számára kedvező, egyszerűsített eljárást az Egységes Szabadalmi Bíróság előtt hamisítás ügyében folytatandó büntetőeljárás indításához;

30. felhívást intéz a körkörös gazdaságra vonatkozó javított szakpolitikai keret létrehozására, többek között az intelligens szabályozás, az externáliák internalizálását célzó előírások és magatartási kódexek elfogadására és végrehajtására, az erőforrás-igényes termékek kezelésére, egyenlő versenyfeltételek teremtésére, az éllovasok jutalmazására, valamint az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaságra való áttérés felgyorsítására;

31. fe lszólítja a Bizottságot, hogy a körkörös gazdaságra vonatkozó jogszabálycsomagba foglalja bele a környezettudatos tervezésre vonatkozó eszköz bővítését, hogy az kiterjedjen az erőforrás-hatékonyság vetületére; úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésnek figyelembe kell vennie a termékek tartósságát, javíthatóságát és újrahasznosíthatóságát, beleértve a garantált minimális élettartamra és a szétszerelésre vonatkozó előírásokat is;

32. ösztönzi az innovatív támogatási rendszerek, például a zöld innovációs utalványok kiterjesztését, amelyek előmozdíthatják a fenntartható technológiák, illetve a környezetbarát és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes megoldások piaci bevezetését; a támogatási kérelmek tekintetében úgy véli, hogy a szabályoknak egyszerűnek és egyértelműnek kell lenniük, és nem jelenthetnek adminisztratív terhet; kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak innovatív pénzügyi megoldásokat a kkv-k támogatására, továbbá hogy biztosítsanak teljesen hozzáférhető pénzügyi eszközöket; emlékeztet arra, hogy az európai kkv-k fenntartható növekedése és innovációs kapacitása az EU egyik legfőbb versenyelőnye a globalizált piacokon;

A szabályozás, illetve a dereguláció mint a növekedés motorja

33. felszólítja a tagállamokat, hogy tartózkodjanak attól, hogy a túlszabályozással belső piaci akadályokat hoznak létre, illetve vizsgálják felül jelenlegi szabályozási rendszerüket, és építsék le a piaci akadályokat jelentő, fölösleges vagy nem hatékony szabályozásokat, továbbá biztosítsák az uniós jog nemzeti jogba való megfelelő átültetését; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kkv-tesztet teljes körűen alkalmazza minden hatásvizsgálatban; felkéri a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlszabályozás kezelése terén az egyes tagállamokkal szemben; hangsúlyozza, hogy a nemzeti szabályozóknak EU-szerte világos és egységes értelmezést kell alkalmazniuk, és azt, hogy nyílt közbeszerzési szabályokra van szükség, többek között a zöld közbeszerzés és az e-közbeszerzés terén, ami jelenleg komoly akadályt jelent a nemzetközi színtérre kilépni kívánó kkv-knak, ugyanakkor óriási lehetőség a tagállamok számára, hogy korai alkalmazókká váljanak, többek között a forrás- és energgiahatékonysági termékek és megoldások terén;

34. üdvözli a Bizottságnak a már túlhaladott és a túlságosan nagy terhet jelentő jogalkotási javaslatok visszavonására vonatkozó döntését; elvárja, hogy a Bizottság a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályra irányuló ambiciózusabb javaslatot terjesszen elő, Timmermans alelnök úrnak a Parlament 2014. decemberi plenáris ülésén tett bejelentése szerint; felszólítja a Bizottságot, hogy tartózkodjon az olyan jogalkotási javaslatoktól, amelyek szükségtelen igazgatási terhet jelentenének a vállalkozások és a kkv-k számára, továbbá folyamatosan vizsgálja felül a hatályos jogszabályokat a jelenleg meglévő adminisztratív terhek csökkentése céljával, a jogszabályok minőségének és hatékonyságának javítása és ennek az új üzleti modellekben való alkalmazása érdekében; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az EU környezeti céljainak megvalósításához ambiciózus intézkedésekre, a hatályos jogszabályok megfelelő és időben történő végrehajtására és az érintett ipari ágazatok és kkv-k érdekelt feleinek – többek között a hatásvizsgálatba történő – korai bevonására van szükség;

35. emlékeztet a technológiasemleges és innovációbarát jogszabályok fontosságára, amelyek lehetővé teszik, hogy a piac tesztelje és értékelje a különböző új technológiákat; üdvözli a környezetvédelmi technológiai ellenőrzési rendszer innovatív környezetvédelmi technológiák piacra jutását segítő új eszközként történő kialakítását; felszólítja a tagállamokat, hogy köztámogatási rendszereikben megfelelően használják a piaci alapú eszközöket, és tartózkodjanak a környezet szempontjából káros piactorzító támogatások alkalmazásától; emlékeztet arra, hogy állami beavatkozásra van szükség a piaci hiányosságok kezelésére, például az externáliák árba történő beépülésének elmaradása esetén; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös iránymutatásokat a zöld beruházási projektekre vonatkozó nemzeti köztámogatási rendszerek tekintetében egy egységesebb intézkedéskészlet létrehozása érdekében;

36. megjegyzi, hogy a diszruptív iparágak és technológiák gyakran hibákat jeleznek a meglévő jogszabályi keretben; hangsúlyozza, hogy a hatályos jogszabályok folyamatos nyomon követésére és aktualizálására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható vagy ökoinnovatív technológiák, valamint az új technológiai fejlesztések ne ütközzenek akadályokba;

Egyéb támogató intézkedések

37. meggyőződése, hogy az alapszintű és felsőfokú oktatási rendszerekbe be kell építeni, továbbá a tanterven kívüli tevékenységek és az egész életen át tartó tanulás révén is népszerűsíteni kell a vállalkozói készségek fejlesztését, a piac, a gazdaság és a pénzügyi rendszer működésének, szerepének és együttműködésének megértését segítő programokat, valamint azt, hogy az új technológiák miként lendíthetik fel a hatékony, innovatív és zöld lehetőségeket; meggyőződése, hogy egy jól előkészített üzleti terv jelenti az első lépést a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés és az életképesség felé; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a vállalkozási, pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi ismeretek oktatását haladéktalanul építsék be oktatási programjukba; támogatja ezzel összefüggésben a vállalkozói kultúra népszerűsítésére, valamint az egységes piac és a versenyképesség fejlesztésére tervezett „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot;

38. hangsúlyozza, hogy a mikrovállalkozásoknak és az induló vállalkozásoknak is segítséget és útmutatást kell biztosítani a fenntartható zöld növekedésre való átállás során; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kkv-k zöld növekedési lehetőségeire összpontosító kezdeményezések megfelelően terjedjenek ki ezekre a vállalkozásokra;

39. megjegyzi, hogy az Erasmus+ program lehetővé teszi a diákok és a fiatalok számára, hogy – többek között szakmai gyakorlatok finanszírozásával – fejlesszék vállalkozói készségeiket, és úgy véli, hogy az elkövetkezendő években a programnak továbbra is a fiatal és ambiciózus vállalkozók segítését kell kiemelt prioritásként kezelnie; támogatja a vállalkozói kultúra népszerűsítésére, valamint az egységes piac és a versenyképesség fejlesztésére tervezett „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot;

40. fontosnak tartja, hogy foglalkozzanak a fenntarthatatlan fogyasztási minták kérdésével, és elősegítsék a fogyasztói magatartás megváltozását; hangsúlyozza a megfelelő fogyasztói nevelés szükségességét, és azt, hogy szorgalmazni kell a fenntarthatóbb fogyasztást célzó ösztönzők létrehozását; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a keresletoldali intézkedéseket, például vegyenek igénybe közbeszerzést az erőforrás- és energiahatékony termékek és megoldások elterjedésének javítása érdekében; hangsúlyozza az erőforrás-felhasználás termékinformációkban és ökocímkéken való feltüntetésének értékét a fogyasztók döntési lehetőségeinek gyarapítása érdekében;

41. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy technológiai kutatóintézetekkel, az egyetemekkel és a szakoktatási intézményekkel való együttműködésekkel segítsék az induló vállalkozásokat és a spin-off vállalkozásokat;

42. hangsúlyozza az export jelentőségét az európai munkahelyteremtés és növekedés szempontjából; felszólítja a Bizottságot, hogy az európai kkv-k új piacokra jutásának megkönnyítése érdekében gyorsítsa fel a partnereinkkel folyamatban lévő kereskedelmi megállapodásokat;

43. meggyőződése, hogy a női vállalkozói készségek az EU fejlődésének és versenyképességének egy még nem kellően kiaknázott tárházát jelentik, amelyet ösztönözni kell és meg kell erősíteni, valamint el kell hárítani mindazon akadályokat, amelyekkel a nők szembesülnek – a zöld gazdaságban is–, különösen a bérezés terén történő megkülönböztetést annak érdekében, hogy a nők és a férfiak egyenlő mértékben részesüljenek az előnyökből; úgy véli, hogy a harmonizált statisztikák – többek között a jogszabályok nemekre irányuló hatására vonatkozó adatok és a nemek szerint lebontott foglalkoztatási adatok – rendszeres gyűjtése elősegítené a fokozottabban tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt és nyomon követést, így ismeretbeli hiányosságokat pótolna a zöld növekedésre vonatkozó tárgyalások során;

44. felszólítja a Bizottságot, hogy tanulmányozza és azonosítsa az európai ipar azon ágazatait és földrajzi területeit, ahol teljesülnek az új klaszterek és csomópontok létrehozásának feltételei, és támogassa azok fejlesztését;

45. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különösen vegyék figyelembe és adjanak választ a vidéki területekben rejlő lehetőségekre és kihívásokra a kkv-k, a zöld növekedés és az ökoinnováció tekintetében;

46. felhívja a tagállamokat, hogy (a nemzeti, regionális és helyi politikai döntéshozók és irányító hatóságok szintjén) az intelligens szakosodási stratégiák keretében folyamatosan mozdítsák elő a fenntartható növekedést a kulcsfontosságú érdekelt felek részvételével, ami elősegíti a zöld gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos klasztereket, a szinergiákat és hálózatokat; kéri a Bizottságot, hogy adott esetben készítsen jelentést a Parlament számára az intelligens szakosodási stratégiák nemzeti és/vagy regionális szintű végrehajtásáról, főként pedig az Unióban és a tagállamokban alkalmazott „felülről lefelé irányuló intézkedések” különböző mintáit illetően; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a regionális innovációs központok és kulcsfontosságú támogató hálózatok összekapcsolása révén az ökoinnovatív kkv-k számára történő kompetenciafejlesztés érdekében tett gyakorlati intézkedésekről;

47. felhívja a Bizottságot, hogy a regionális politika keretein belül dolgozzon ki a kkv-k számára a zöld növekedés valamennyi releváns elemére kiterjedő konkrét programokat; hangsúlyozza a kkv-k zöld növekedésével összefüggésben a fiatalok vállalkozási készségében rejlő potenciál teljes kihasználásának szükségességét; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyek összekapcsolnák az oktatási intézményeket az európai programokkal és a zöld gazdaság támogatására irányuló intézkedésekkel; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt annak érdekében, hogy a kkv-k munkavállalói számára tanácsot nyújtsanak, valamint tudásuk és készségeik fejlesztése érdekében növeljék tudatosságukat; felhív arra, hogy a képzésekhez nyújtott támogatást összpontosítsák a fiatalokra és a leghátrányosabb helyzetű csoportokra.

48. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036.
[2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0032.
[3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0069.
[4] http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_381_en.pdf

INDOKOLÁS

A zöld növekedésben érintett ágazatok hatalmas gazdasági és ökológiai előnyöket kínálnak az uniós kkv-k számára, és becslések szerint ezek az előnyök jelentős mértékben növekednek majd az elkövetkező években. A kiindulási pont az, hogy ez a gazdasági növekedés együtt járhat a környezeti fenntarthatósággal. A kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, és fontos hajtóerői a gazdasági növekedésének és a munkahelyteremtésnek.

Fontos, hogy a szakpolitikai döntéshozók teljesen megértsék a zöld gazdaságban rejlő potenciált, ugyanakkor ismerjék azokat a nehézségeket, amelyekkel a kkv-k jelenleg szembesülnek, különös tekintettel termékeik, termelési eljárásaik, üzleti gyakorlataik és szolgáltatásaik „zöldebbé tétele” tekintetében. A Bizottság kkv-knak szóló zöld cselekvési terve indító kezdeményezés, amelynek célja az, hogy tovább ösztönözze a kkv-kat a zöld növekedés előnyeinek bővítésére.

E jelentés összeállítása során konzultációkat folytattunk az érintettekkel, amely alkalmakon számos kérdés felmerült. Egyrészről széles konszenzus alakult ki arról, hogy a zöld növekedésnek nagyon sokféle előnye van. Mindamellett számos vállalkozó, kkv és ipari szövetség több olyan komoly problémára is felhívta a figyelmet, amelyekkel jelenleg küzdenek. Ezek az alábbi címek alá sorolhatók be: finanszírozás; kutatás, fejlesztés és innováció; a megfelelő tudás megszerzése; és a hatályos szabályozási keret.

Több érdekelt fél az európai polgárok körében általánosnak mondható kockázatkerülő magatartásra is rámutatott. A fiatalokkal már az oktatás korai szakaszaiban meg kell ismertetni a vállalkozás fogalmát és a kapcsolódó kérdéseket, például a különböző finanszírozási módokat. A sikerhez sokszor bukáson keresztül vezet az út, és abban is egyetértés volt, hogy a csődtörvények gyakran túlságosan szigorúak, és a vállalkozás kudarca után nem teszik lehetővé a könnyű újrakezdést.

Ami a kkv-k finanszírozását illeti, a legtöbb ehhez kapcsolódó probléma jól ismert és jól meghatározott. A hitelszerződés megtárgyalásakor az egyik fő nehézség a kkv-k és a hitelnyújtók közötti információs szakadék. Mindkét fél egyetért abban, hogy a jobb kommunikáció révén a hitelnyújtónak jobban meg kell értenie a kkv hitel iránti igényét, illetve a kkv-nak jobban meg kell értenie a különféle hitellehetőségeket. A kockázati tőkét, az informális kockázatitőke-befektetőket és a közösségi finanszírozást jobban előtérbe kell helyezni a szokásos banki hitelezés finanszírozási alternatíváiként. A finanszírozási igények – a termékből, a vállalkozás méretéből, a technológiából, az innovációból stb. adódó – sokfélesége miatt a Bizottságnak ezt figyelembe kell vennie a programok, eszközök és kezdeményezések kidolgozásakor. Az eszközök széles skálájára van szükség, különösen a zöld gazdaság esetében, ahol az új technológiák és üzleti modellek miatt még mindig sok a bizonytalanság a befektetések megtérülése tekintetében.

A zöld növekedés lehetőségeinek fejlesztése kapcsán egy másik lényeges pont a tudásmegosztás és a tudásterjesztés szükségessége. A multinacionális cégekkel szemben a kkv-k gyakran nem rendelkeznek ugyanolyan hozzáféréssel a tudáshálózatokhoz, hogy mindig naprakész tudással rendelkezzenek az új technológiákról, vagy hogy üzenetükkel megszólíthassák lehetséges ügyfeleiket vagy beruházóikat. Ezért ez a jelentés külön fejezetekben foglalkozik azzal, hogy a kkv-k miként profitálhatnak jobban abból a tudásból, amely már rendelkezésre áll. Ehhez kapcsolódóan az ágazatokon átnyúló együttműködések, az informális hálózatok létrehozása, valamint az a felbecsülhetetlen szerep a legfontosabb, amelyet az ágazati szövetségek játszhatnak, és amelyet játszaniuk is kell ezen a téren. Emögött az az érvelés áll, hogy (és ez többször elhangzott az érdekeltekkel folytatott konzultáción) az ágazati szövetségek és informális hálózatok jelentik a legfőbb információforrást, legyen szó technológiákról, beszállítókról, kormányzati támogatási rendszerekről stb. Az olyan ágazatokban, ahol nincsenek ilyen platformok, a Bizottságnak és a tagállamoknak kell fellépniük, és biztosítaniuk hasonló szolgáltatásokat.

A zöld gazdaságban meglévő óriási potenciál csak akkor aknázható ki teljes mértékben, ha rendelkezésre áll a megfelelő keret a kutatáshoz, a fejlesztéshez és az innovációhoz. Jóllehet a különböző közfinanszírozási rendszerek bizonyos mértékig ösztönözhetik a K+F+I-t, a legnagyobb ösztönző a nyitott, stabil és innovációbarát szabályozási és beruházási keret. Olyan keret, amely biztosítja, hogy rövid legyen az értékesítési idő, ne válasszanak győztest, hanem hagyják, hogy a piaci erők dolgozzanak, továbbá biztosítja, hogy ne zárjanak ki már a kezdetektől potenciális innovatív technológiákat vagy termékeket.

Ez a jelentésnek azon fejezetében is megjelenik, amelynek témája a szabályozás – általában véve a növekedés, és különösen a zöld növekedés másik nagy akadálya. Számos kérdés került megvitatásra, mind az érdekeltekkel folytatott konzultációk során, mind pedig az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának az innovatív induló vállalkozások és kkv-k támogatásáról tartott meghallgatásán, ugyanis rendkívül gyakran fordul elő, hogy a szigorú szabályok, jelentési kötelezettségek vagy kérelmezési eljárások túlzott terhet jelentenek. Pontosabban a túlszabályozás és a különböző szabályozók általi eltérő értelmezések mind növelik a terhet, és akadályozzák a belső piac működését. Üdvözlendő a Bizottság arra vonatkozó döntése, hogy visszavon néhány olyan jogszabályt, amelyet túlságosan megterhelőnek tekintenek. Ez hangsúlyozza azt az elképzelést, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak az új jogszabályok kidolgozásakor elsőként azt kell meghatározniuk, milyen problémát vagy a piac működésének mely hibáját próbálják megoldani.

A támogatási rendszerek kapcsán az előadó felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a különböző nemzeti rendszerek egyszerűsítése érdekében, egy egységesebb intézkedéskészlet létrehozásának céljával. A kormányok számára az legyen az egyik legfontosabb cél, miközben folytatják gazdaságunk zöldebbé tételét (figyelve emellett a költségvetésre), hogy olyan kiforrott technológiákat keressenek, amelyek költséghatékonyak. Tartózkodniuk kell attól, hogy költséges, új innovációk nagyarányú alkalmazását erőltessék. Ebben az esetben a kormányok válasszák inkább az ösztönző szerepét, amelynek keretében kis demonstrációs projekteket támogatnak, amelyek segítenek a technológiák továbbfejlesztésében.

A jelentéstervezet azzal zárul, hogy felhívja a figyelmet több egyéb jelentős kihívásra – így például a női vállalkozói készségekben meglévő lehetőségekre, a fogyasztói tudatosságra, valamint általában véve a vállalkozást támogató intézkedésekre.

Egyértelmű, hogy a zöld növekedés nagy lehetőségekkel bír, de ez a potenciál csak számos alapvető feltétel teljesülése esetén aknázható ki teljes mértékben. Ilyen feltétel például a vállalkozói gondolkodás erőteljesebb megjelenése, nyitott és innovációbarát szabályok kidolgozása, a finanszírozáshoz jutás diverzifikálása vagy a tudásmegosztás lehetőségeinek bővítése.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (1.4.2015)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a kkv-k zöld növekedési lehetőségeiről
(2014/2209(INI))

A vélemény előadója: Liadh Ní Riada

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel – ha az európai ipar a jövőben fenn kívánja tartani az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést – alapvető fontosságú, hogy az energia- és az erőforrás-hatékonyság szolgáljon az európai ipari megújulás alapjául;

B. mivel a környezeti előírásokat betartó kkv-k üzleti lehetőségei szélesedni fognak, és az ilyen kkv-k inkább képesek lesznek ellenállni a növekvő erőforrásköltségek miatt jelentkező költségnyomásnak;

C. mivel a kkv-k képezik Európa gazdasági gerincét, és nagyban hozzájárulnak a tagállamokon belüli gazdasági és szociális kohézióhoz, hiszen ezek teszik ki az európai üzleti vállalkozások mintegy 99%-át, összesen körülbelül 75 millió munkahelyet biztosítva;

D. mivel a kkv-k, mikrovállalkozások, szociális vállalkozások és szövetkezetek létrehozása, fennmaradása és növekedése előtt álló legjelentősebb kihívást továbbra is a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés jelenti; mivel a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítése alapvető fontosságú a zöldebb technológia elfogadása és a fenntartható üzleti gyakorlatokba való beruházás szempontjából; mivel a magánszektornak fontos szerepe van az alternatív finanszírozási módok kialakításában;

E. mivel figyelembe kell venni az uniós költségvetés mint beruházásvezérelt költségvetés lehetőségeit annak érdekében, hogy az európai kkv-k a bürokrácia csökkentése, célzott pénzügyi eszközök és az olyan programok finanszírozásának növelése révén, mint a LEO (helyi vállalkozási irodák) könnyebben férjenek hozzá a finanszírozási eszközökhöz; mivel meg kell erősíteni a különböző támogatási formák felhasználóbarát eljárásainak kidolgozását;

F. mivel az új Európai Stratégiai Beruházási Alap jelentős finanszírozási forrás lehet az uniós költségvetés által biztosított lehetőségekkel már élő kkv-k számára;

1. hangsúlyozza az uniós költségvetés hozzáadott értékét a kkv-k, mikrovállalkozások, szociális vállalkozások és szövetkezetek az irányú támogatásában, hogy finanszírozáshoz és nemzetközi piacokhoz jussanak, különösen a COSME program, a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok révén; hangsúlyozza, hogy a nemzeti szabályozóknak EU-szerte világos és egységes értelmezést, valamint nyílt közbeszerzési szabályokat kell alkalmazniuk;

2. megállapítja, hogy az uniós programok nem járulnak hozzá jelentős mértékben az ökoinnovációhoz és a körkörös gazdasághoz, ezért szorgalmazza, hogy a Bizottság a COSME és a Horizont 2020 program szerinti finanszírozást jobban összpontosítsa a kkv-k általi és a kkv-knak szánt ökoinnovatív megoldások fejlesztésére, továbbá a korábbi többéves pénzügyi keret alatti kedvező tapasztalataira hagyatkozva támogassa a terméktervezés és a folyamatteljesítmény javítását célzó finanszírozást; úgy véli, hogy teljes körűen végre kell hajtani a Horizont 2020 programon belüli kkv-eszközt;

3. megállapítja, hogy a Bizottság jelentős hangsúlyt helyez a kockázati tőkére a kkv-k finanszírozáshoz jutásának biztosítása tekintetében; ez bizonyára szükséges, ám csupán kevés kkv számára jelent majd megoldást;

4. sürgeti a tagállamokat és az EU-t, hogy nyújtsanak nagyobb támogatást különösen a közösségi alapú kkv-k és szociális vállalkozások számára, különösen azok esetében, amelyek hozzájárulnak energiahatékonyságuk javításához, illetve az erőforrások és a megújulóenergia-rendszerek hatékony használatához;

5. hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell az új és fejlett technológiákra irányuló kutatásokat és beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a fenntartható fejlődés és a zöld foglalkoztatás felé történő elmozdulást, tagállami és uniós szintű szakpolitikai keretek révén egyaránt; hangsúlyozza továbbá, hogy fokozni kell a koherenciát az uniós jogi szabályozáson belül a szinergiák és a jogbiztonság erősítése érdekében;

6. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az uniós költségvetés pénzügyi eszközei – különösen az európai strukturális és beruházási alapok, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja, valamint a LIFE program – közötti összehangolást és azok egymást kiegészítő jellegét;

7. ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák a – többek között fiatalok számára – fenntartható munkahelyteremtést lehetővé tevő zöld kkv-kat, mikrovállalkozásokat, szociális vállalkozásokat és szövetkezeteket, különösen a szabályozás javításával, a túlzott adminisztratív terhek csökkentésével, illetve oly módon, hogy adókedvezményeket biztosítanak és kifejezett szociális jóléti intézkedéseket fogadnak el a kisvállalkozók számára, továbbá az uniós programok révén megkönnyítik számukra a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést;

8. tudomásul veszi az új Európai Stratégiai Beruházási Alapot; hangsúlyozza, hogy a kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak – ideértve a zöld és innovatív kkv-kat és mikrovállalkozásokat – ennek az alapnak a legjelentősebb kedvezményezettjei közé kell tartozniuk, mivel az erőforrás-hatékonyság magas kockázatú befektetésnek tekinthető, és még mindig a banki kölcsönök jelentik a kkv-k finanszírozásának fő forrását; hangsúlyozza, hogy az erőforrás-hatékonyság komoly tartalékot jelent a gazdasági növekedés számára, és ez számos üzleti lehetőséget tartogat a kkv-k számára.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	1.4.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Iris Hoffmann, Carlos Iturgaiz, Bernd Kölmel, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Clare Moody, Siegfried Mureșan, Victor Negrescu, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Urmas Paet, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Paul Tang, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Marco Valli, Daniele Viotti, Marco Zanni
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Michał Marusik, Andrey Novakov, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (30.3.2015)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a kkv-k zöld növekedési lehetőségeiről
(2014/2209(INI))

A vélemény előadója: Dan Nica

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. hangsúlyozza az európai strukturális és beruházási alapok (ESIF), valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) jelentőségét a kkv-k versenyképességének javítása, az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény gazdaság felé való elmozdulás elősegítése kapcsán; úgy véli, hogy ezen alapok hozzá fognak járulni az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzéseinek eléréséhez és annak kiemelt kezdeményezéseihez; hangsúlyozza a tematikus összpontosítás fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsák a zöld növekedésre irányuló finanszírozási lehetőségeket;

2. felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a rendelkezésre álló pénzeszközök teljes felhasználása előtti fő akadályok azonosítását, a lehető legkisebb adminisztratív teher biztosítása mellett, valamint dolgozzon ki világos és megvalósítható szakpolitikákat és azokat egyeztesse össze a már meglévő stratégiákkal és támogatási lehetőségekkel annak érdekében, hogy legyen alapja az intézkedésekre vonatkozó konkrét ajánlásoknak, továbbá nyújtson iránymutatást a karbonszegény gazdaság felé való elmozdulással kapcsolatban és támogassa azt; úgy véli, hogy ezek a politikák még inkább arra ösztönöznék a kkv-kat, hogy az új foglalkoztatási lehetőségek Unión belüli előmozdítása, a fenntartható növekedés és a környezet- és éghajlatvédelem megerősítése érdekében befektessenek mind az erőforrás- és energiahatékonyságuk javításába, mind pedig az ökoinnovációba;

3. sürgeti a helyi és regionális hatóságokat, hogy biztosítsanak megfelelő tájékoztatást és elemzéseket a kkv-k számára a termelési ágazatokról és struktúrákról, amelyeken belül a kkv-k a zöld növekedést illetően előrelépést tehetnek, továbbá ebben támogassák őket;

4. felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, továbbá a regionális és a helyi hatóságokat, hogy számolják fel az akadályokat és többek között pénzügyi ösztönzők útján könnyítsék meg a kkv-k hitelhez jutását, továbbá vonzzanak be magántőkét anélkül, hogy torzulnának a versenyszabályok, illetve anélkül, hogy ez a kkv-kat ellehetetlenítő további adminisztratív terheket és szükségtelen szabályozást vonna maga után; úgy véli, hogy a kkv-kat célzó finanszírozási rendszerek kiegészítő jellegének biztosítása érdekében elengedhetetlen a kohéziós politika és a más programok, például a Horizont 2020 keretprogram keretén belül végrehajtott intézkedések összehangolása, mind nemzeti, mind regionális szinten; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a jogalkotás lehetővé tegye a kkv-k számára versenyképességük megőrzését;

5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyors és tartós megoldást találjanak egyrészt a regionális politikákkal kapcsolatos hatalmas kifizetési hátralékra, másrészt pedig az európai strukturális és beruházási alapok keretében az előző finanszírozási időszakban nyújtott támogatásról való rendelkezésre vonatkozóan, annak érdekében, hogy a kifizetések késedelmei ne riasszák el a kkv-kat mint projektpartnereket a támogatási programokban és projektekben való részvételtől;

6. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alakítsanak ki az uniós finanszírozású projektekre vonatkozó átlátható és objektív kiválasztási kritériumokat annak érdekében, hogy növeljék az olyan projektek vonzerejét, amelyek ösztönöznék a fenntartható fejlődést és a környezeti kihívásokat növekedési lehetőségekké alakíthatnák; úgy véli, hogy biztosítani kell valamennyi releváns érdekelt fél, többek között a szociális partnerek, a kkv-k szövetségei, továbbá a helyi és regionális hatóságok kiegyensúlyozott képviseletét a monitoring- és értékelő bizottságok létrehozása során; úgy véli, hogy a monitoring és jelentéstételi rendszereket a kkv-k zöld növekedéshez való hozzájárulására vonatkozó, illetve a kkv-k számára nyújtott finanszírozás zöld munkahelyekre és szénlábnyomra gyakorolt hatására vonatkozó mutatókra kell alapozni;

7. felhívja valamennyi tagállamot, hogy – a nemzeti és regionális igényeik figyelembevételével – a „zöld” közbeszerzést foglalják bele operatív programjaikba, valamint hogy ösztönözzék a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságokat arra, hogy növeljék a zöld közbeszerzések arányát, és ezáltal ösztönözzék az új foglalkoztatási és a környezetbarát növekedési lehetőségek előmozdítását a kkv-k számára (például az újrafeldolgozást, a megújulóenergia-termelést, az energiahatékonysági valamint az energiamegtakarítási rendszereket); felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet azoknak a zöld növekedésbe és az ökológiai innovációba befektető kkv-knak a százalékos arányáról/számáról, amelyeket a tagállamokban az operatív programokból finanszíroznak, továbbá az elért eredményekről és a létrehozott/megőrzött munkahelyek számáról; további erőfeszítéseket javasol a szinergiák rendelkezésre álló források integrált alkalmazásával történő megvalósítása tekintetében;

8. ösztönzi az innovatív támogatási rendszerek, például a zöld innovációs utalványok kiterjesztését, amelyek előmozdíthatják a fenntartható technológiák, illetve a környezetbarát és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes megoldások piaci bevezetését; a támogatási kérelmek tekintetében úgy véli, hogy a szabályoknak egyszerűnek és egyértelműnek kell lenniük, és nem jelenthetnek adminisztratív terhet; kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak innovatív pénzügyi megoldásokat a kkv-k támogatására, továbbá hogy biztosítsanak teljesen hozzáférhető pénzügyi eszközöket; emlékeztet arra, hogy az európai kkv-k fenntartható növekedése és innovációs kapacitása az EU egyik legfőbb versenyelőnye a globalizált piacokon;

9. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és mozdítsák elő a kkv-k tematikus és földrajzi/regionális platformjainak, klasztereinek, valamint regionális és helyi szervezeteinek létrehozását, amelyeken keresztül a növekményes vagy áttörést jelentő ökoinnovációs projektek magán- és közbefektetéseket vonzanának, és hogy ösztönözzék az érdekelt felek együttműködését az európai értéklánc gazdagítása céljából; üdvözli a Bizottság által nemrég javasolt környezetvédelmi kezdeményezéseket, és kéri tagállamokat, hogy az üzleti szektorral és a civil társadalommal együtt hozzanak létre a fenntartható fejlődésre irányuló innovációs partnerségeket;

10. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különösen vegyék figyelembe és adjanak választ a vidéki területekben rejlő lehetőségekre és kihívásokra a kkv-k, a zöld növekedés és az ökoinnováció tekintetében;

11. felhívja a tagállamokat, hogy (a nemzeti, regionális és helyi politikai döntéshozók és irányító hatóságok szintjén) az intelligens szakosodási stratégiák keretében folyamatosan mozdítsák elő a fenntartható növekedést a kulcsfontosságú érdekelt felek részvételével, ami elősegíti a zöld gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos klasztereket, a szinergiákat és hálózatokat; kéri a Bizottságot, hogy adott esetben készítsen jelentést a Parlament számára az intelligens szakosodási stratégiák nemzeti és/vagy regionális szintű végrehajtásáról, főként pedig az Unióban és a tagállamokban alkalmazott „felülről lefelé irányuló intézkedések” különböző mintáit illetően; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a regionális innovációs központok és kulcsfontosságú támogató hálózatok összekapcsolása révén az ökoinnovatív kkv-k számára történő kompetenciafejlesztés érdekében tett gyakorlati intézkedésekről;

12. hangsúlyozza, hogy tájékoztatni kell a kkv-kat az ilyen új üzleti modellek és gyakorlatok által kínált versenyképességi/növekedési, foglalkoztatási és környezetvédelmi lehetőségekről; sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat, továbbá a regionális is helyi hatóságokat, hogy a kkv-k és a vállalkozók körében történő ismeretterjesztés révén jobban tájékoztassák a kkv-kat a zöld növekedési lehetőségekről (például az energia- és anyaghatékonyságról) és a karbonszegény gazdaságba való átmenet nagyságrendjéről és következményeiről; felhívja a hatóságokat, hogy kezeljék az ismeretek, az erőforrások és készségek hiányát proaktív tanácsadás és technikai segítségnyújtás biztosítása, továbbá a bevált gyakorlatok megosztásának támogatása révén;

13. felhívja a Bizottságot, hogy a regionális politika keretein belül dolgozzon ki a kkv-k számára a zöld növekedés valamennyi releváns elemére kiterjedő konkrét programokat; hangsúlyozza a kkv-k zöld növekedésével összefüggésben a fiatalok vállalkozási készségében rejlő potenciál teljes kihasználásának szükségességét; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyek összekapcsolnák az oktatási intézményeket az európai programokkal és a zöld gazdaság támogatására irányuló intézkedésekkel; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt annak érdekében, hogy a kkv-k munkavállalói számára tanácsot nyújtsanak, valamint tudásuk és készségeik fejlesztése érdekében növeljék tudatosságukat; felhív arra, hogy a képzésekhez nyújtott támogatást összpontosítsák a fiatalokra és a leghátrányosabb helyzetű csoportokra.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.3.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pascal Arimont, José Blanco López, Franc Bogovič, Victor Boștinaru, Mercedes Bresso, Rosa D’Amato, Michela Giuffrida, Anna Hedh, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Isabella Adinolfi, Martina Anderson, Daniel Buda, Enrique Calvet Chambon, Salvatore Cicu, Tunne Kelam, Ivana Maletić, Dan Nica, Jan Olbrycht, Bronis Ropė, Julie Ward, Milan Zver
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Maria Noichl

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	14.4.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	54 4 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Soledad Cabezón Ruiz, Philippe De Backer, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, András Gyürk, Roger Helmer, Hans-Olaf Henkel, Dawid Bohdan Jackiewicz, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Ernest Maragall, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Csaba Molnár, Nadine Morano, Dan Nica, Aldo Patriciello, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Miguel Urbán Crespo, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	José Blanco López, Simona Bonafè, Lefteris Christoforou, Cornelia Ernst, Eugen Freund, Werner Langen, Michèle Rivasi, Maria Spyraki, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Daniela Aiuto, Enrique Calvet Chambon, Stanisław Ożóg

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat