JELENTÉS a közös biztonság- és védelempolitika finanszírozásáról

21.4.2015 - (2014/2258(INI))

Külügyi Bizottság
Költségvetési Bizottság
Előadó: Eduard Kukan, Indrek Tarand
(Közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás – az eljárási szabályzat 55. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a közös biztonság- és védelempolitika finanszírozásáról

(2014/2258(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címére, különösen annak 21., 24., 41., 42., 43., 44., 45. és 46. cikkére,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

–       tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre[1],

–       tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[2],

–       tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3] és annak későbbi módosításaira,

–       tekintettel az Európai Számvevőszék „A Koszovónak a jogállamiság területén nyújtott európai uniós támogatás” című 18/2012. sz. különjelentésére,

–       tekintettel az Európai Tanács 2013. december 18-i következtetéseire,

–       tekintettel a közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 2013. november 25-i és 2014. november 18-i tanácsi következtetésekre,

–       tekintettel az alelnök/főképviselő és az Európai Védelmi Ügynökség vezetője 2014. július 7-i, a 2013. decemberi európai tanácsi következetések végrehajtásáról szóló eredményjelentésére,

–       tekintettel az alelnök/főképviselő és a Bizottság „Az EU átfogó megközelítése a külső konfliktusok és válságok tekintetében” című közös közleményére és az ehhez kapcsolódó 2014. május 12-i tanácsi következtetésekre,

–       tekintettel az Európai Védelmi Ügynökség 2014. évi éves jelentésére és 2013. évi pénzügyi jelentésére,

–       tekintettel „Az átfogó uniós megközelítés és következményei az Unió külső tevékenységeinek következetességére nézve” című, 2014. április 3-i állásfoglalására[4],

–       tekintettel az 1999. december 11-i helsinki Európai Tanács elnökségi következtetéseire („Legfőbb Cél 2003”) és a Tanács által 2004. május 17-én jóváhagyott „Legfőbb Cél 2010”-re,

–       tekintettel a polgári képességek fejlesztéséről szóló miniszteri konferencia által jóváhagyott és az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa által 2007. november 19-én tudomásul vett „Legfőbb Polgári Cél 2010”-re,

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–       tekintettel a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0136/2015),

A.     mivel az Unión belüli és kívüli egyre inkább kihívást jelentő biztonsági helyzet, amelyet olyan új kockázatok és fenyegetések jellemeznek, amelyeket egyedül egyik tagállam sem képes kezelni, megkívánja a KBVP megerősítését, hogy az hatékonyabb szakpolitikai eszközzé, továbbá az uniós polgárok biztonságának és az európai érdekek és értékek előmozdításának valódi garanciájává váljon; mivel az Uniónak növelnie kell a biztonságot a külső határain;

B.     mivel a védelmi kiadásokat érintő költségvetési megszorítások és a meglévő párhuzamosságok szükségessé teszik a KBVP-missziók és -műveletek finanszírozásának újragondolását a költségvetési előirányzatok jobb és költséghatékonyabb felhasználása révén, az összes – akár polgári, akár katonai –misszió és művelet uniós intézményi szinten történő, megfelelő demokratikus ellenőrzésének biztosítása mellett;

C.     mivel a 2013. decemberi Európai Tanács úgy határozott, hogy az Athéné mechanizmus felülvizsgálatát is beleértve megvizsgálja az EU-missziók és -műveletek pénzügyi vonatkozásait annak biztosítása érdekében, hogy az eljárások és a szabályok az Unió számára fokozott gyorsaságot, rugalmasságot és hatékonyságot tegyenek lehetővé az uniós polgári missziók és katonai műveletek telepítése terén;

D.     mivel a Lisszaboni Szerződés rendelkezései szerint az Unió főképviselője egyben a Bizottság alelnöke, az Európai Védelmi Ügynökség vezetője és az Európai Unió Külügyi Tanácsának elnöke is; mivel az EUSZ 45. cikke szerint az Európai Védelmi Ügynökség „feladatait szükség esetén a Bizottsággal kapcsolatot tartva látja el”;

1.      megjegyzi, hogy az EU és tagállamai világszerte különféle béketámogató és válságkezelési műveletek jelentős finanszírozói, míg a polgári és katonai KBVP-műveletek és -missziók a teljes finanszírozásnak nagyon kis hányadát képviselik; elismeri, hogy a KBVP-beavatkozások fontosak a béke eléréséhez, ugyanakkor arra biztatja a tagállamokat, hogy kövessenek a konfliktusok megelőzését, a konfliktus utáni újjáépítést és a konfliktus által sújtott övezetekben a fenntartható béke megőrzését határozottabban előtérbe helyező irányvonalat; sajnálatát fejezi ki a KBVP-intervenciók, különösen a katonai beavatkozások visszafogott jellege miatt, melyek főként kisléptékű katonai kiképzési missziókból állnak a békefenntartáshoz és a békekikényszerítéshez való jelentős európai hozzájárulás helyett; meggyőződése, hogy az EU nem engedheti meg magának, hogy kizárólag a válságok után alkalmazott vagy a válságból való kilábalást segítő eszközökre összpontosítson, hanem a válságkezelés teljes spektrumában képesnek kell lennie a beavatkozásra;

2.      felhívja az alelnök/főképviselőt és a tagállamokat, hogy teljes mértékben bontakoztassák ki a Lisszaboni Szerződésben és különösen annak a tagállamok egy csoportja által végrehajtott KBVP-missziókról rendelkező 44. cikkében és az állandó strukturált együttműködésről rendelkező 46 cikkében rejlő lehetőségeket a KBVP-missziók és -műveletek gyorsabb és rugalmasabb alkalmazása tekintetében;

3.      aggodalommal jegyzi meg, hogy az összesítve hozzávetőlegesen évi 190 milliárd euró védelmi költségvetés ellenére a tagállamok még mindig nem tudják teljesíteni az 1999-es Helsinki Legfőbb Célokat; emlékeztet az EU által kitűzött ambiciózus legfőbb polgári célokra; felhív az EU valódi védelmi szereplőként való megerősítésére a NATO keretében, és sajnálatát fejezi ki egy olyan világos katonai doktrína hiánya miatt, amely megvalósítaná az EUSZ 43. cikkében felsorolt feladatokat (a kibővített „petersbergi feladatok”); határozottan támogatja a tagállamok közötti és az uniós szintű szorosabb biztonsági és védelmi koordinációt és együttműködést a NATO keretében, különösen az erőforrások, képességek és eszközök összevonása és megosztása terén; felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen készítsen elemzést a biztonsági és védelmi kihívásokról és szükségletekről;

4.      megjegyzi, hogy az uniós költségvetés KKBP-fejezetében a polgári KBVP-missziókra szánt finanszírozás szintje az elmúlt években csökkent, és a várakozások szerint a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret részeként stabil marad; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a polgári missziókra is kihatással volt a kifizetési előirányzatok általános elégtelensége, ami a Bizottságot arra kényszerítette, hogy áthidaló intézkedésként 22 millió euró kifizetését 2015-re halassza; üdvözli azonban, hogy mintegy 16 millió euró lehetséges megtakarítást azonosítottak, ami lehetővé teszi további missziók finanszírozását, ha ennek szükségessége a közeljövőben felmerülne;

Költségmegtakarító/hatékonyságnövelő kezdeményezések

5.      üdvözli a Bizottság által a közelmúltban előterjesztett, a pénzügyi szabályok meglévő keretein belül a polgári KBVP-missziókra vonatkozó pénzügyi eljárások lerövidítésére irányuló konkrét intézkedéseket és pragmatikus megoldásokat; helyteleníti azonban, hogy KKBP keretrendszerében még mindig jelentős késedelmek mutatkoznak a KBVP-missziók számára létfontosságú berendezések és szolgáltatások közbeszerzése terén, részben a Tanács általi határozathozatal folyamatának lassúsága miatt, de a pénzügyi szabályok KBVP-missziókra való alkalmazására vonatkozó egységes megközelítés bizonyos hiánya miatt is, és helyteleníti ennek a missziók működésére, személyzetére és potenciálisan a missziók biztonságára gyakorolt negatív hatását;

6.      sürgeti a Bizottságot, hogy a polgári KBVP-missziók pénzügyi szabályaira vonatkozó konkrét sablon elkészítésével és a meglévő iránymutatások szükségleteikhez való hozzáigazításával enyhítse ezeket a hiányosságokat a missziók gyors, rugalmas és hatékonyabb lebonyolításának elősegítése érdekében, egyúttal garantálva az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét; úgy véli, hogy a költségvetéssel kapcsolatban a polgári műveleti parancsnokot kellene felhatalmazni, ugyanolyan módon, mint ahogy az az uniós küldöttségek vezetői esetében történt;

7.      felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak be éves jelentést a biztonság- és védelempolitikákra fordított kiadások teljes összegéről, amelynek az e terület számára elkülönített költségvetés lehető leghatékonyabb jövőbeli kezelése érdekében többek között a közbeszerzési eljárások átlátható bemutatását is tartalmaznia kell;

8.      határozottan bátorítja egy megosztott szolgáltatási központ (SSC) felállítását egy integrált erőforrás-kezelési rendszerrel (IRMS) együtt, a polgári missziók gyors telepítésének és költséghatékonyságának javítása érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a kezdeményezés a mai napig holtponton van; megjegyzi, hogy jelenleg megfontolás tárgyát képezi egy missziós támogató platform, de felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy tegyenek további lépéseket egy valódi megosztott szolgáltatási központ (SSC) létrehozása érdekében;

9.      úgy véli, hogy az EKSZ/Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat krónikus adminisztratív költségvetési megszorításain enyhíteni kellene, mivel az éves költségvetési előirányzat továbbra is túl alacsony valamennyi tervezési, végrehajtási és támogatási feladat ellátásához, különösen amikor csaknem egyidejűleg több missziót indítanak;

10.    úgy véli, hogy a jelenleg csak az új polgári KBVP-missziókat kiszolgáló állandó KBVP-raktárt gyorsan tovább kellene fejleszteni úgy, hogy az valamennyi jelenlegi misszióra kiterjedjen, és javuljon a tárolt berendezések hozzáférhetősége, valamint hogy bővüljön a szükséges felszerelések választéka; javasolja, hogy a KBVP-raktárt a jövőben létrehozandó megosztott szolgáltatási központ (SSC) kezelje;

11.    hangsúlyozza a missziók megfelelő személyzettel való ellátásának szükségességét a tagállamok e tekintetben tett különféle kötelezettségvállalásainak megfelelően (pl.: „Legfőbb Polgári Cél 2010” vagy a többéves polgári képességfejlesztési terv); sajnálatát fejezi ki azonban a KBVP-misszók számára megfelelő számú szakképzett személyzet felvételével és megtartásával kapcsolatos nehézségek miatt; bátorít a gyorsan telepíthető polgári reagáló csoportok (CRT-k) széles körű alkalmazására, ami növelné az EU gyorsreagálási képességét, elősegítené a missziók gyors felépítését és hozzájárulna válságkezelésének hatékonyságához;

12.    sajnálja, hogy a polgári KBVP-misszióknál dolgozó személyzet biztonságának védelme céljából kiválasztott magánvállalkozások kiválasztásának folyamatát az átláthatóság hiánya és magas költségek jellemzik; a biztonságvédelmi magánvállalkozások által felszámított díjak csökkentése és a kiválasztási folyamat átláthatóbbá tétele érdekében kéri, hogy a polgári KBVP-missziók számára hozzanak létre külön biztonsági keretszerződést; úgy véli, hogy ezzel összefüggésben az európai vállalkozásoknak kell elsőbbséget adni;

Koherencia és kiegészítő jelleg

13.    úgy véli, hogy a KBVP része a szélesebb külső KKBP-dimenziónak és az Unió külső tevékenysége egészének, valamint a közös piaci, ipari, űr-, kutatási és fejlesztési politikák belső dimenziójának is; határozottan úgy véli, hogy biztosítani kell a különböző eszközök közötti koherenciát és kiegészítő jelleget a méretgazdaságosság elérése és az uniós kiadások hatásának maximalizálása érdekében; meggyőződése, hogy az EU több eszközzel és potenciális ösztönző hatással rendelkezik, mint bármely más szupranacionális intézmény, mivel biztonság- és védelempolitikája átfogó megközelítés révén más uniós eszközök és finanszírozási mechanizmusok által is megerősíthető; úgy véli ezért, hogy a KKBP erőforrásokat intelligensebben kellene felhasználni, mégpedig a KBVP-eszközök és a Bizottság által irányított különböző uniós finanszírozási programok fokozott összehangolása révén;

14.    felhív adott esetben a katonai-polgári szinergiák javítására és különösen ezeknek a tervezési folyamatok kezdetén történő figyelembevételére, főként a helyiségek, az orvosi szolgáltatások, a logisztika, a szállítás és a missziók biztonsága területén, a különböző parancsnoki láncok tiszteletben tartása és a polgári és katonai missziók természetének, céljainak és működési módjainak világos megkülönböztetése mellett;

15.    hangsúlyozza azokat a lehetséges megtakarításokat, amelyek a katonai területen – többek között a közlekedés, a képzés és az orvosi segítségnyújtás területén – a szinergiák uniós szinten történő előmozdításából származnának; kiemeli az Európai Védelmi Ügynökség szerepét azon küldetése révén, hogy előmozdítja az uniós tagállamok körében az interoperabilitást és a szinergiákat a védelmi felszerelések és a bevetési képességek területén, de határozottan sajnálatosnak tartja, hogy jóllehet az ügynökséget az alelnök/főképviselő vezeti, az továbbra is a Tanács hatáskörébe tartozik, és azt teljes mértékben az Unió költségvetésén kívülről finanszírozzák, így kibújik az európai demokratikus ellenőrzés alól;

16.    üdvözli a válságkezelési eljárás 2013-ban elfogadott felülvizsgálatát, mivel ez a KBVP-missziók tervezésének és indításának javulásához vezetett; hangsúlyozza azonban, hogy többet kell tenni az uniós külpolitikai gépezet különböző részeit elválasztó tartós akadályok leküzdése érdekében;

17.    felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre állandó pénzügyi eljárásokat a Bizottság, az EKSZ, az EDA, az ESA és a tagállamok közötti együttműködéshez a KBVP és a közös piac, az ipar-, űr- és a kutatási és fejlesztési politikák terén; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy állapítsanak meg állandó pénzügyi szabályokat, hogy összekapcsolják a belső biztonság területének uniós szereplőit (pl. Frontex, Europol, ENISA) a külső védelemmel (pl. EDA, EKSZ);

18.    üdvözli a KBVP-kutatásra vonatkozó kísérleti projekt végrehajtását, amelyet a Bizottság és az EDA közösen végeztek el a 2015. évi költségvetésben a Parlament által tett javaslat szerint, tekintettel arra, hogy az ügynökség az Unió célkitűzéseinek és költségvetésének végrehajtója; ezzel összefüggésben sajnálja, hogy a Bizottság nem biztosította a Parlament számára az EUMSZ 185. cikkében rejlő lehetőségek értékelését, amit a Parlament az európai védelmi technológiai és ipari bázisról szóló, 2013. november 21-i állásfoglalásában (2013/2125(INI)) kért;

19.    üdvözli az európai biztonsági és védelmi ágazatról szóló közlemény végrehajtási ütemtervéről szóló, 2014. június 24-én elfogadott bizottsági közleményt; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy egy érdekelt feleknek szóló értékelésben körvonalazza, hogy a lehetséges kedvezményezettek, valamint a nemzeti és regionális hatóságok milyen módon készek kihasználni a hivatkozott intézkedéseket (európai strukturális és beruházási alapok, ERFA, ESZA, INTERREG V); e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság javaslata túl későn érkezhet ahhoz, hogy befolyásolja a nemzeti és regionális hatóságok folyamatban lévő erőforrás-elosztását vagy az erősebb európai védelmi technológiai és ipari bázist szolgáló uniós források átcsatornázását;

20.    felhívja a Bizottságot, hogy az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítésére vonatkozó feladatára tekintettel terjesszen elő javaslatot, amely tisztázza, hogy milyen formában lehet az uniós költségvetésből kompenzálni vagy a piacot nem torzító piaci tevékenységekkel enyhíteni a Tanács által az EUMSZ 215. cikke alapján hatályba léptetett, az európai védelmi és biztonsági ipar exportjára vonatkozó korlátozó intézkedések negatív hatását;

21.    üdvözli a kiképzéssel és felszereléssel kapcsolatos („Train and Equip”) kezdeményezést, amely az átmeneti vagy kivonulási stratégia részeként biztosítaná a partnerek kapacitásépítését azáltal, hogy elősegíti harmadik országok biztonsági és védelmi erői különféle típusú eszközökkel és halált nem okozó felszerelésekkel való ellátásának finanszírozását, és a kérdéssel kapcsolatban támogatja az EKSZ és a Bizottság általi közös megközelítést; támogatja a projektegységek létrehozását, amelyekhez az érdekelt tagállamok vagy harmadik országok hozzájárulhatnak, és amelyek segíthetnek biztosítani a fogadó országok számára a gyors szállítást és a biztonsági szükségletek kielégítésére irányuló együttműködést a projekttámogatás biztosítása révén, és úgy véli, hogy ezeket szisztematikusan használni kellene;

22.    üdvözli a Bizottságnak a (közbeszerzési szerződésekről szóló) 2009/81/EK irányelv és a (védelmi vonatkozású termékek belső piaci transzferéről szóló) 2009/43/EK irányelv hatékonyabb végrehajtására vonatkozó javaslatait; felszólítja a Bizottságot annak figyelembevételére, hogy a védelem területén működő uniós vállalkozásokra különleges jogi és pénzügyi rendszert kell alkalmazni annak érdekében, hogy versenyképesek lehessenek, és ezáltal támogatni tudják a védelmi képességek megerősítésére irányuló nemzeti erőfeszítéseket;

Katonai műveletek finanszírozása

23.    elismeri, hogy a katonai műveleteket a tagállamok az uniós költségvetésen kívül finanszírozzák, és hogy közös költségeiket az Athéné mechanizmus fedezi; hangsúlyozza, hogy az Athéné létfontosságú e műveletek telepítéséhez, továbbá a tagállamok közötti szolidaritás eszköze, amely ösztönzi a tagállamokat – különösen azokat, amelyeknek nem állnak rendelkezésére pénzügyi források és műveleti erőforrások –, hogy hozzájáruljanak a KBVP-műveletekhez; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a közös költségek tényleges aránya továbbra is nagyon alacsony (becslések szerint az összes költség hozzávetőlegesen 10–15%-a), továbbá hogy a katonai műveletek során a „költségeket ott kell viselni, ahol felmerülnek” elv miatt nemzeti szinten viselt költségek és felelősségek nagy aránya ellentmond a szolidaritás és a tehermegosztás elvének, és még inkább visszatartja a tagállamokat a KBVP-műveletekben való aktív részvételtől;aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a helyzet, különösen azzal összefüggésben, hogy a tagállamok részéről hiányzik a hajlandóság a műveletekhez szükséges haderő létrehozásában való részvételre, gátolja a KBVP-műveletek gyors telepítését, és veszélyezteti azok általános hatékonyságát; úgy találja, hogy biztosítani kell a katonai missziók hosszú távú finanszírozását;

24.    sajnálatát fejezi ki ezzel összefüggésben amiatt, hogy az Athéné mechanizmus felülvizsgálata, amelynek elvégzése 2014 végére volt esedékes, csak igen csekély eredményt hozott, így például egyfajta előfinanszírozás megszervezését bizonyos költségek tekintetében a telepítés felgyorsítása érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanácsban nem született megállapodás arról, hogy az uniós harccsoportok stratégiai telepítésével kapcsolatos költségek finanszírozása felkerüljön a szisztematikusan az Athéné által viselt közös költségek listájára, hanem ehelyett csak egy két évre szóló, megújítható határozatot fogadtak el; felszólítja a következő védelemmel foglalkozó Európai Tanácsot, hogy fontolja meg az Athéné keretében finanszírozható közös költségek kiterjesztését, például a KBVP-műveletek és -missziók telepítésével kapcsolatos költségek automatikus finanszírozására (az erők elszállásolásához szükséges infrastruktúra, a hadszíntereken a csapatok beléptetési pontjainak kialakításával kapcsolatos költségek és szükség esetén a biztonsági élelmiszer- és üzemanyagkészletek);

25.    támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó pénzbeli hozzájárulások vonzásával és azok Athéné mechanizmuson belüli kezelésével kapcsolatos lehetőségek feltárására irányulnak; támogatja továbbá a „közös finanszírozás” lehetőségét, amelynek keretében kisebb számú résztvevő ország finanszírozná a missziók operatív költségeit, azzal a feltétellel, hogy hozzájárulásaikat az Athéné keretében kezelik, továbbá azok kiegészítik és nem helyettesítik a közös költségeket;

26.    emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződés az EU-nak olyan új KBVP-re vonatkozó rendelkezéseket adott, amelyeket még nem alkalmaztak; arra bátorítja a Tanácsot, hogy alkalmazza az EUSZ 44. cikkét, amely lehetővé teszi, hogy az erre kész tagállamok KBVP-feladatokat hajtsanak végre; úgy véli, hogy sürgősen gyorsabb döntéshozatali folyamatra van szükség; úgy véli, hogy a katonai műveletek finanszírozására szolgáló ad hoc mechanizmusoknak az Athéné által megtérített hagyományos közös költségeknél többet kellene fedezniük;

27.    felszólítja a Tanácsot, hogy a jelenlegi költségvetési évben kezdeményezze egy olyan (az EUSZ 41. cikkének (3) bekezdése szerinti) induló alap létrehozását a katonai műveletek előkészítő szakaszainak gyors finanszírozására, amely egyúttal erős kapacitásfejlesztési eszközként is szolgálna; felhívja továbbá a Tanácsot, hogy terjesszen elő javaslatot arra vonatkozóan, hogy válsághelyzetben hogyan valósítható meg gyorsan a Parlamenttel való konzultáció; megjegyzi, hogy míg a polgári missziók az előkészítő intézkedések tekintetében külön költségvetéssel rendelkeznek, a katonai missziók telepítése és hatékonysága strukturálisan hátráltatva lesz mindaddig, amíg e lehetőség nem kerül kihasználásra; határozottan arra bátorítja a tagállamokat, hogy vegyenek részt az EUSZ 46. cikkében szabályozott állandó strukturális együttműködésben, amely egyúttal jelentősen gyorsabban megvalósíthatóvá tenné az EU gyorsreagálási képességének sürgősen szükséges javítását; e tekintetben sajnálja, hogy a Tanács módszeres és hosszú távú védelmi együttműködésre vonatkozó, 2014. november 18-án elfogadott politikai kerete nélkülözi az érdemi tartalmat, mert a dokumentum csak a jelenlegi gyakorlatokat írja le; felhívja ezért a Bizottságot, hogy terjessze elő a szükséges javaslatot annak pontosítására vonatkozóan, hogy az uniós költségvetés hogyan könnyítheti meg az állandó strukturált együttműködés létrehozását és az állandó strukturált együttműködés keretén belül folytatott békeidő alatti katonai együttműködés munkáját;

28.    megdöbbenti, hogy egyelőre nem létezik olyan európai szintű adóügyi ösztönző, amely együttműködésre és az erőforrások összevonására sarkallna; tudomásul veszi a 2013. decemberi Tanács ilyen megállapodások megvizsgálására vonatkozó felhívását, és sajnálatosnak tartja, hogy egy év elteltével a megbeszélések még nem vezettek e tekintetben semmilyen kézzelfogható intézkedéshez; megállapítja, hogy a belga kormány már eseti jelleggel héa-mentességet nyújt bizonyos EDA-projektek előkészítő szakaszai számára, pl. a műholdas hírközlés esetében; úgy véli, hogy ezeket a mentességeket automatikusan alkalmazni kell, és ki kell terjeszteni őket az infrastruktúrára és meghatározott képességekkel összefüggő programokra, a NATO-n belül létező mechanizmus vagy a polgári kutatási infrastruktúrák tekintetében létező uniós mechanizmus mintájára; kéri bármilyen más ösztönző kidolgozását, amely ösztönözheti az európaiak közötti együttműködést a képességek területén;

Átláthatóság és elszámoltathatóság

29.    hangsúlyozza, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság nemcsak a demokratikus ellenőrzés szempontjából elengedhetetlen követelmények, hanem a megfelelő működés és az uniós lobogó alatt megvalósított missziók hitelessége szempontjából is; ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament fontosnak tartja a különböző KBVP-műveletek és -missziók költségvetésbe való beállítása feletti felügyelet gyakorlását; üdvözli a 2013. december 2-i intézményközi megállapodásban előírt jelentéstételi mechanizmusokat, például a KKBP-költségvetésre vonatkozó negyedéves jelentéseket és a KKBP-ről tartott közös egyeztető üléseket; üdvözli az alelnök/főképviselő által arra vonatkozóan tett ígéretet, hogy új életet lehel az utóbbi ülésekbe, és megfelelő fokú rugalmasságot vezet be azok hatókörét illetően annak érdekében, hogy a Parlamentet folyamatosan teljes körűen tájékoztassa a katonai missziókról és a Politikai és Biztonsági Bizottság munkájáról és napirendjéről; fenntartja, hogy a missziók és műveletek finanszírozása és vállalása terén a rugalmasság és hatékonyság javítása semmi esetre sem ronthatja le a KBVP-beavatkozások átláthatósága és elszámoltathatósága tekintetében elért pozitív fejleményeket; felhívja a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdésének g) pontját kiterjesztően értelmezze, a KKBP-fejezetben szereplő valamennyi polgári KBVP-misszióra vonatkozóan konkrét költségvetési sorra tegyen javaslatot, és kötelező módon illesszen be éves tevékenységi jelentésébe minden egyes misszióról egy tételes beszámolót, azok résztvevői és a felmerült költségek alapján;

30.    várakozással tekint az olyan kezdeményezések elé, amelyek egyértelművé és következetessé tennék a polgári missziókra alkalmazandó finanszírozási és operatív szabályokat; üdvözli a pénzügyi szabályok rugalmasságáról folyamatban lévő eszmecserével összefüggésben a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy külön sablont készít valamennyi KBVP-misszióra, és a meglévő iránymutatásokat ezek szükségeihez igazítja;

A szavaknak megfelelő tettek

31.    arra ösztönzi az alelnököt/főképviselőt, hogy vállaljon vezető szerepet a KKBP terén, és játsszon irányító szerepet az akadályok lebontásában a Tanács, a Bizottság és az EKSZ közötti koordináció biztosítása, valamint az ez utóbbi két testületen belüli koherencia garantálása révén; javasolja, hogy az EU különleges képviselőit meg lehetne bízni azzal, hogy javítsák a különböző helyszíni uniós szereplők közötti párbeszédet és együttműködést az uniós fellépés következetességének fokozása, illetve annak érdekében, hogy a több forrásból származó finanszírozás kihívásból előnnyé váljon;

32.    úgy véli, hogy a következő védelemmel foglalkozó Európai Tanácsnak meg kell ragadnia azt a lehetőséget, hogy mély eszmecserét folytasson és konkrét javaslatokat tegyen a KBVP-missziók és -műveletek finanszírozási szabályainak reformjára azok hatékonyabbá és sikeresebbé tétele érdekében; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek eleget a 2013. decemberi Európai Tanács alkalmával vállalt kötelezettségeiknek; úgy véli, hogy az Európai Tanács védelemmel foglalkozó következő ülésén konkrét intézkedéseket kell elfogadni az Unió védelmi kapacitásainak a NATO-t kiegészítő megerősítésére, az Európai Védelmi Ügynökség támogatására és megerősítésére, és a közös ipari és technológiai bázis támogatására;

33.    felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamok által az Európai Tanács által a védelmi kapacitások megerősítésével kapcsolatban hozott határozatok operatív végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseket, figyelembe véve az egyes tagállamok költségvetési korlátait;

34.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, az alelnöknek/főképviselőnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a NATO főtitkárának és a NATO Parlamenti Közgyűlése elnökének.

• [1]  HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
• [2]  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
• [3]  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
• [4]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0286.

KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

a közös biztonság- és védelempolitika finanszírozásáról (2014/2258(INI))

Külügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Előadók: Eduard Kukan, Indrek Tarand

Sabine Lösing, Javier Permuy Couso és Pablo Iglesias, a GUE/NGL képviselői által benyújtott kisebbségi vélemény

A jelentés sajnálatát fejezi ki a KBVP katonai beavatkozások szerény jellege miatt, gyorsabb és rugalmasabb KBVP-missziókra hív fel, továbbá szorgalmazza a polgári-katonai együttműködést. Követeli a szorosabb védelmi együttműködést, az erőforrások, képességek és eszközök csoportosítását és megosztását. Következésképpen a jelentés támogatja az Athéné mechanizmus keretében megtéríthető költségek körének kiterjesztését, és kétségét fejezi ki a „költségeket ott kell viselni, ahol felmerülnek” elvvel kapcsolatban – ami ahhoz vezet, hogy valamennyi tagállam minden uniós katonai misszió finanszírozásában automatikusan részt vesz.

Ellenezzük a jelentést, mivel az:

•   lehetőségeket keres a 41. cikk (2) bekezdésének megkerülésére – az Unió költségvetése nem fordítható katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadásokra – az uniós források lefölözése érdekében;

•   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs olyan katonai doktrína, amely megvalósítaná az EUSZ 43. cikkében felsorolt feladatokat, így többek között a katonai tanácsadói feladatokat és a harcoló erők válságkezelésben kifejtett feladatait,

•   támogatja az Athéné mechanizmus oly módon történő kiterjesztését, hogy az parlamenti kontroll nélkül finanszírozza az Unió katonai misszióit,

•   sürgeti az uniós harccsoportok telepítését, azok Athéné mechanizmuson keresztüli finanszírozását és egy induló alap létrehozását a katonai műveletek finanszírozására (41. cikk (3) bekezdése),

•   követeli az az európai védelmi technológiai és ipari bázis uniós költségvetésen keresztül történő finanszírozását.

Kérjük:

-     a (CBRN) fegyverek uniós és világszinten történő radikális csökkentését;

-     az uniós költségvetés katonai célokra ne nyújtson támogatást;

-     egy polgári EU, a konfliktusmegoldás szigorúan civil, békés megközelítését;

-     a minden pénzforrás feletti teljes parlamenti ellenőrzést;

-          a polgári és a katonai missziók szigorú megkülönböztetését.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	14.4.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	54 23 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Lars Adaktusson, Nedzhmi Ali, Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Bas Belder, Reimer Böge, Elmar Brok, Fabio Massimo Castaldo, Aymeric Chauprade, Lefteris Christoforou, Javier Couso Permuy, Arnaud Danjean, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, Georgios Epitideios, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Michael Gahler, Jens Geier, Richard Howitt, Manolis Kefalogiannis, Afzal Khan, Bernd Kölmel, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Zbigniew Kuźmiuk, Ilhan Kyuchyuk, Arne Lietz, Ulrike Lunacek, Andrejs Mamikins, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Siegfried Mureșan, Javier Nart, Urmas Paet, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Pașcu, Vincent Peillon, Alojz Peterle, Tonino Picula, Kati Piri, Andrej Plenković, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Paul Rübig, Jacek Saryusz-Wolski, Alyn Smith, Jaromír Štětina, Charles Tannock, Indrek Tarand, Eleni Theocharous, László Tőkés, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Geoffrey Van Orden, Hilde Vautmans, Daniele Viotti, Marco Zanni
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Reinhard Bütikofer, Bodil Ceballos, Tanja Fajon, Ana Gomes, Heidi Hautala, Marek Jurek, Igor Šoltes, Marie-Christine Vergiat, Anders Primdahl Vistisen, Tomáš Zdechovský
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Laura Agea, Ramón Jáuregui Atondo, Artis Pabriks, Julie Ward