Eljárás : 2015/0009(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0139/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0139/2015

Viták :

PV 24/06/2015 - 19
CRE 24/06/2015 - 19

Szavazatok :

PV 24/06/2015 - 23.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0236

JELENTÉS     ***I
PDF 3000kWORD 2702k
22.4.2015
PE 551.765v03-00 A8-0139/2015

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2015)0010 – C8‑0007/2015 – 2015/0009(COD))

Költségvetési Bizottság

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: José Manuel Fernandes, Udo Bullmann

(közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás – az eljárási szabályzat 55. cikke)

A vélemények előadói (*):

Kathleen Van Brempt, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Inés Ayala Sender, Dominique Riquet, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről(*)
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről(*)
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY aZ Alkotmányügyi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2015)0010 – C8‑0007/2015 – 2015/0009(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0010),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 172. cikkére, 173. cikkére, 175. cikkének (3) bekezdésére és 182. cikke (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8 0007/2015),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–       tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–       tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, valamint az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0139/2015),

1.      elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.      felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(1)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról ▌

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172., 173. cikkére, 175. cikkének (3) bekezdésére és 182. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)      A gazdasági és pénzügyi válság az Unión belüli beruházások szintjének csökkenéséhez vezetett. A beruházások a 2007. évi csúcs óta megközelítőleg 15 %-kal estek vissza. Az Unió főként a tagállamok költségvetési korlátai és az alacsony növekedés következtében szenved a beruházások hiányától, ami a gazdaság jövőjét illető piaci bizonytalanságot eredményez. Az elmaradó beruházások – ami különösen súlyos mértékű a válság által leginkább sújtott tagállamokban – lassítják a gazdaság helyreállását és negatívan hatnak a munkahelyteremtésre, a hosszú távú növekedési kilátásokra és a versenyképességre, továbbá megakadályozhatják az Európa 2020 stratégia céljainak és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzéseknek a megvalósítását. Meg kell erősíteni az Európába és egy modern tudásgazdaság infrastruktúrájába történő beruházás vonzerejét.

(2)      Átfogó fellépésre van szükség az elmaradó beruházások teremtette ördögi kör és a régiók között továbbra is növekvő egyenlőtlenségek megszüntetésére, továbbá meg kell erősíteni az Unió gazdaságába vetett bizalmat, ugyanakkor a tagállamokban a beruházások számára kedvező környezet megteremtéséhez nyújtott ösztönzők fokozhatnák a gazdasági fellendülést. ▌A beruházásfinanszírozás új lendületével együtt a hatékony, valamint gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható strukturális reformok és a költségvetési felelősségvállalás egy kedvező folyamat kialakításának eszközei, amelyben a beruházási projektek támogatják a foglalkoztatást és a keresletet, és a kibocsátási rés tartós szűküléséhez, valamint a növekedési potenciál tartós emelkedéséhez vezetnek. Az ESBA-nak – tagállami hozzájárulással megerősítve – az európai versenyképesség javítását és a beruházások előmozdítását célzó átfogó stratégia kiegészítéseként kell működnie.

(2a)    Az ESBA foglalkoztatási potenciáljának maximalizálása érdekében a tagállamoknak folytatniuk kell a hatékony, valamint gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható strukturális reformokat, valamint egyéb kezdeményezéseket kell elindítaniuk, például képzési programokat és aktív munkaerő-piaci politikákat, fenntartható, minőségi munkahelyek létrehozását támogató feltételeket és célzott szociális politikákba való beruházást a 2013-as szociális beruházási csomaggal összhangban. Ezenkívül a tagállamoknak további tevékenységeket kell folytatniuk, például célzott képzési programokat, amelyek összhangba hozzák a munkavállalók készségeit az ESBA forrásaiból részesülő ágazatok szükségleteivel, továbbá vállalkozásoknak szóló, testre szabott üzleti szolgáltatások bevezetését, hogy felkészítsék őket a bővülésre és a több munkahely létrehozására, valamint az induló vállalkozások és az önfoglalkoztató személyek támogatását.

(3)      A G20-csoport a globális infrastruktúra kezdeményezés révén elismerte a beruházások fontosságát a keresletfokozás, valamint a termelékenység- és növekedésösztönzés szempontjából, és elkötelezte magát a nagyobb beruházási szintet lehetővé tevő környezet kialakítása iránt.

(4)      Az Unió a gazdasági és pénzügyi válság során erőfeszítéseket tett a növekedés ösztönzésére, különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló megközelítést bevezető Európa 2020 stratégiában meghatározott kezdeményezések, valamint a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere révén. Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) szintén megerősítette az uniós beruházások ösztönzésében és előmozdításában játszott szerepét, részben a 2013. januári tőkeemelés útján. További intézkedésekre van szükség az uniós beruházási és makrogazdasági igények megfelelő kielégítésének, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a piacon rendelkezésre álló likviditás felhasználása hatékony legyen, és ösztönözzék annak az életképes beruházási projektek finanszírozása felé irányítását.

(5)      A Bizottság megválasztott elnöke 2014. július 15-én az Európai Parlament elé terjesztette az Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokat. Ezek a politikai iránymutatások arra szólítottak fel, „hogy az elkövetkező három évben akár 300 milliárd EUR-t mozgósítsunk a reálgazdaságba eszközölt állami és magánbefektetések céljaira”, a beruházások ösztönzése érdekében, a munkahelyteremtés céljából.

(6)      A Bizottság 2014. november 26-án bemutatta „Európai beruházási terv” című közleményét(2), amely előirányozza az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozását, a beruházási projektek európai szintű, átlátható tárát, egy tanácsadó platform létrehozását (Európai Beruházási Tanácsadó Platform – EBTP) és a beruházások előtt álló akadályok megszüntetésére, valamint az egységes piac kiteljesítésére irányuló ▌ütemtervet hangsúlyozta.

(7)      2014. december 18-án az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy „a beruházás ösztönzése és a piac nem megfelelő működésének kezelése Európában alapvető szakpolitikai kihívás”, és hogy „a beruházások kiemelt területként való kezelése, valamint a tagállamok elkötelezettsége a strukturális reformok intenzívebb folytatása és a növekedésbarát költségvetési konszolidáció mellett szilárd alapot teremt az európai növekedéshez és munkahelyteremtéshez, és kijelenti, hogy az EBB csoporton belül létre kell hozni az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (az ESBA-t) annak érdekében, hogy 2015 és 2017 között 315 milliárd euró összegben új forrásokat lehessen mozgósítani beruházási célokra”.

(7a)    Az Európai Bizottság 2015. január 13-án közleményt adott ki „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” címmel annak érdekében, hogy megerősítse a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasságot.

(8)      Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a köz- és magánberuházásokat övező bizonytalanság kezelésére és az Unióban fennálló pénzügyi felaprózottság csökkentésére szolgáló átfogó megközelítés része. A stratégia három pillérből áll: beruházásfinanszírozás mozgósítása, a beruházás reálgazdaságba való eljuttatása és az uniós beruházási környezet javítása. A stratégiának elő kell mozdítania a versenyképességet és a gazdasági fellendülést, és ki kell egészítenie az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzését. Az alapot valamennyi egyéb, az Unióban fennálló pénzügyi felaprózottság csökkentéséhez szükséges intézkedés kiegészítőjének és – garancialapként való működéséből következően – az új beruházások ösztönzőjének kell tekinteni.

(9)      Az uniós beruházási környezet javítását a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával – biztosítva, hogy ne kerüljön sor a projektek irányításán alapuló megkülönböztetésre, legyen az magán vagy közösségi –, az egységes piac megerősítésével és a szabályozás kiszámíthatóságának fokozásával kell elérni. Ez a kiegészítő munka az Európai Stratégiai Beruházási Alap munkája, és általánosságban az európai beruházások javára válik.

(10)    Az ESBA célja, hogy segítsen az Unión belüli átalakító, produktív és stratégiai beruházások finanszírozási és végrehajtási nehézségeinek leküzdésében, és biztosítsa a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést, azzal a céllal, hogy az Unióban csökkenjen a munkanélküliség szintje és fellendüljön a növekedés. A cél az, hogy a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvezzen, többek között induló vállalkozások és az egyetemekről kinövő hasznosító (spin-off) vállalkozások létrehozása céljából, továbbá a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság vállalkozásainak. Helyénvaló a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés előnyeit a kisméretű közepes piaci tőkeértékű, ▌valamint a nonprofit szervezetekre és a szociális gazdaság vállalkozásaira is kiterjeszteni. Európa jelenlegi beruházási nehézségeinek leküzdése és a regionális különbségek csökkentése arra irányul, hogy hozzárjáruljon az Unió versenyképességének, kutatási és innovációs potenciáljának, gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez, valamint stabil és tisztességesen megfizetett munkahelyek létrehozása révén támogassa a fenntartható, megújuló energián alapuló körkörös gazdaságra való energia- és erőforrás-hatékonysági áttérést.

(11)    Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az Unió szakpolitikai céljainak eléréséhez hozzájáruló, magas gazdasági hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai beruházásokat támogat szinergiában azon meglévő uniós műveletekkel, és azok kiegészítő jellegét biztosítva, amelyek többek között – de nem kizárólag – olyan közös érdekű projektekre irányulnak, amelyek célja az egységes piac kiteljesítése a közlekedés, a távközlés, az infrastruktúraváltás és az energetika területén, ideértve az Unió energetikai, éghajlat-változási és hatékonysági célszámait, amelyek az Európa 2020 stratégiában és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben kerültek meghatározásra, amelynek célja az Európa 2020 stratégia és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló stratégia cékitűzéseinek megvalósítása. A meglévő műveletek kiegészítő jellegének garantálása érdekében az ESBA a meglévő EBB- és uniós eszközökműveletek által támogatott projekteknél magasabb kockázati profillal rendelkező és az ebben a rendeletben meghatározott célokra irányuló projekteket céloz meg. Európa jelenlegi beruházási nehézségeinek leküzdése hozzá fog járulni gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez. Az ESBA-nak javítania kell a finanszírozáshoz való hozzáférést és a vállalkozások és más jogalanyok versenyképességét, külön hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a közepes tőkeértékű vállalatokra.

(11a)  A közlekedési infrastruktúra ESBA általi támogatásának hozzá kell járulnia az 1315/2013/EU rendelet (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) és az 1316/2013/EU rendelet (TEN-T) céljainak eléréséhez új vagy hiányzó infrastruktúra létrehozása és a meglévő infrastruktúrák modernizálása és felújítása révén, lehetővé téve ugyanakkor a terület kutatási és innovációs tevékenységeinek finanszírozását. Különös figyelmet kell fordítani a közlekedési, a távközlési és az energiaágazat közötti kapcsolatokat erősítő szinergiaprojektekre, valamint az intelligens és fenntartható közlekedést célzó projektekre.

(11b)  A KAP mint egyetlen közösségi hatáskörbe tartozó szakpolitika területi hatállyal bír, ennélfogva kiválóan alkalmas az ESBA-val összefüggő projektek széles körű lebonyolítására. A célzott beruházások sikeres megvalósításához fel lehet használni a KAP számos meglévő eszközét.

(11c)   „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című közleményében a Bizottság hangsúlyozza az energiahatékonyság mint önálló energiaforrás jelentőségét, és egyértelműen kimondja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap „lehetőséget biztosít az épületfelújítási beruházások jelentős növelésére”. Elismert tény, hogy az energiahatékonysági beruházások 2020-ig akár 2 millió, 2030-ig pedig további 2 millió munkahelyet teremtenek majd. Az ESBA magánberuházások vonzására, munkahelyteremtésre, rugalmas gazdasági fejlődésre és a makrogazdasági egyensúlyhiány csökkentésére irányuló célja teljesítésének biztosítása érdekében arra van szükség, hogy külön figyelem összpontosuljon az energiahatékonyságra. Ezért az EBTP keretében technikai segítségnyújtást kell biztosítani az aggregált energiahatékonysági projekteket szolgáló célzott beruházási platformok létrehozásához.

(12)    Uniószerte számos kis- és középvállalkozás, valamint közepes piaci tőkeértékű vállalat szorul segítségre a piaci forrásokhoz jutás terén, különös tekintettel a nagyobb mértékű kockázattal járó beruházásokra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap segíthet ezeknek a vállalkozásoknak az Unió-szerte nem egyenlő feltételeket eredményező tőkehiány, piaci hiányosságok és pénzügyi felaprózottság leküzdésében azáltal, hogy az EBB és az Európai Beruházási Alap, illetve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, valamint a beruházási platformok és alapok számára lehetővé teszi közvetlen és közvetett tőkeinjekciók nyújtását, valamint a garancianyújtást a hitelek kiváló minőségű értékpapírosításához, és más olyan termékekhez, amelyek az ESBA céljainak eléréséhez engedélyezettek.

(13)     ▌Az ESBA kis- és középvállalkozásoknak, valamint kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott támogatását az Európai Beruházási Alapon (a továbbiakban: EBA) keresztül lehet végrehajtani ▌.

(14)    Az Európai Stratégiai Beruházási Alap magas társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi értéket teremtő projekteket céloz meg. Az ESBA mindenekelőtt a minőségi munkahelyteremtést, a rövid, közép- és hosszú távú fenntartható növekedést és a versenyképességet, a kutatást, a kisgyermekkortól való oktatás és a képzést, az infrastruktúra- és energiaváltást és -hatékonyságot előmozdító, és ezáltal az EUMSZ 3. cikkével és az EUSZ 9. cikkével összhangban az Unió politikai céljaihoz hozzájáruló projekteket céloz meg, kiváltképp amennyiben ezek a projektek rendelkeznek a legnagyobb inkrementális értékkel.

(14a)  Az ESBA által támogatott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a meglévő uniós programok és politikák, valamint az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzéseinek megvalósításához. E beruházásoknak támogatniuk kell az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetéseinek a végrehajtását. Az 5. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott általános célkitűzések elérése érdekében hozzá kell járulniuk az EUMSZ 170., 173. és 179. cikkében, valamint 194. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez.

(14b)  Az Unió által társfinanszírozott kezdeményezések jobb védelme és kereskedelmi és gazdasági hasznainak jobb learatása érdekében az ESBA-projektek résztvevőinek a Horizont 2020 programban a projekteredmények hasznosítása és elterjesztése – többek között ezek szellemi tulajdon révén történő védelme – tekintetében megállapított szabályokhoz hasonló szabályokat kell tiszteletben tartaniuk.

(14c)   Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak az egyedi projektek igényeinek legjobb kielégítése érdekében a pénzügyi termékek széles körét kell támogatnia, többek között a saját, illetve idegen tőke bevonására szolgáló eszközöket és a garanciákat. A termékek e széles köre lehetővé teszi az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára, hogy alkalmazkodjon a piaci igényekhez, mindemellett ösztönzi a projektekben a magánberuházást. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap nem helyettesítheti a magánpiaci finanszírozást vagy a regionális vagy nemzeti fejlesztési bankok által nyújtott termékeket, hanem a piac hiányosságait kezelve mozgósítania kell a magánfinanszírozást, a közpénzek leghatékonyabb és stratégiai szemléletű felhasználásának biztosítása érdekében, egyszersmind tovább fokozva kohéziót az Unióban.

(14d)  Az ESBA foglalkoztatásra gyakorolt hatását módszeresen nyomon kell követni és tovább kell ösztönözni, különösen azzal a céllal, hogy a fenntartható és jó minőségű foglalkoztatás formájában tartós társadalmi előnyöket érjenek el, amelyeket mind a befektetők, mind pedig a munkavállalók élvezhetnek.

(15)    Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a meglévő EBB-csoportbeli és uniós eszközöknél magasabb kockázatmegtérülési profillal rendelkező projekteket támogat, hogy kiegészítse a meglévő műveleteket. Az ESBA arra törekszik, hogy az egész Unióban finanszírozzon projekteket▌. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot csak akkor lehet igénybe venni, ha más forrásokból, többek között magán- vagy állami bankoktól, regionális vagy nemzeti fejlesztési bankoktól vagy az EBB-től nem áll rendelkezésre ▌finanszírozás.

(16)    Az Európai Stratégiai Beruházási Alap ▌olyan beruházásokra irányul, amelyek a meglévő EBB-csoportbeli tevékenységnél magasabb kockázatokat foglalnak magukban, miközben összeegyeztethetők az uniós elvekkel és értékekkel a karbonszegény és körkörös gazdaságra történő átállást ösztönző társadalmi és környezeti, valamint a területi kohézióval kapcsolatos normák területén, ugyanakkor megfelelnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap általi finanszírozás különleges követelményeinek. Nem helyénvaló, hogy az ESBA arra törekedjen, hogy egyszerűen csökkentse az olyan beruházások tőkeköltségeit, amelyekhez az uniós garancia hiányában is találnának magánfinanszírozást. Az ESBA keretében az átlagos projektkockázatnak magasabbnak kell lennie, mint az Unióban elérhető más beruházási portfóliók esetében. Az uniós garancia árazási politikájának kellően figyelembe kell vennie azt, hogy foglalkozni kell az EU-ban a beruházások hiányával és a pénzügyi széttagoltsággal.

(16a)  Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak az oktatás, a képzés és a kutatás, az ikt-val kapcsolatos készségek fejlesztése, a digitális oktatás, valamint a kulturális és kreatív ágazatok területén induló projekteket is meg kell céloznia. Az e területeken végrehajtott beruházások esetében olyan holisztikus megközelítést kell alkalmazni, amely az oktatásban és kultúrában meglévő saját értékeket kellőképpen tiszteletben tartja.

(17)    A potenciális projektek uniós garancia révén történő felhasználásáról és a nemzeti fejlesztési bankok vagy beruházási platformok számára az „Európai Stratégiai Beruházási Alap” megjelölés használatának támogathatóságáról egy beruházási bizottság dönt átlátható és független módon az irányítóbizottság által e rendelet értelmében elfogadott beruházási iránymutatásokkal összhangban. A beruházási bizottság nyolc, az e rendeletben meghatározott széles körű szakértelemmel bíró független szakértőből áll, akiket az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia. ▌

(18)    Annak érdekében, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatni tudja a beruházásokat, az Unió 16 000 000 000 EUR-nak megfelelő összegű garanciát nyújt. Portfolióalapú nyújtás esetén a garanciafedezet az eszköz típusától függően (idegen tőke, saját tőke vagy garancia) felső korlátot kap, a fennálló kötelezettségvállalások portfóliója volumenének százalékos arányában. A várakozások szerint, ha a garancia az EBB által nyújtandó 5 000 000 000 EUR-val társul, az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával 60 800 000 000 EUR értékű további beruházás jöhet létre az EBB-nél és az EBA-nál. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által biztosított 60 800 000 000 EUR támogatási összeg várhatóan összesen 315 000 000 000 EUR értékű beruházást generál az Unióban az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított hároméves időszakon belül. Az ESBA tőkéjéhez további jelentős tagállami hozzájárulás – amely elengedhetetlen a hatás biztosításához – szükséges, hogy az Alap kapacitása közeledjen a tényleges szükségletekhez. A garancialehívás nélkül teljesülő projektekhez kapcsolódó garanciák rendelkezésre állnak új műveletek támogatásához.

(18a)   Az Európai Központi Bank kifejezte, kész arra, hogy a másodlagos piacon az ESBA által kibocsátott kötvényeket vásároljon, amennyiben maga az ESBA kibocsát ilyen kötvényeket, illetve amennyiben az EBB így jár el az ESBA nevében.

(19)    Forrásainak várva várt további növelése érdekében az Európai Stratégiai Beruházási Alapban való részvételt nyitottá kell tenni harmadik felek, például tagállamok, költségvetési és jogalkotási hatáskörrel rendelkező regionális kormányzatok, tagállamok által birtokolt vagy ellenőrzött nemzeti és regionális fejlesztési bankok vagy állami ügynökségek, magánszektorbeli szervezetek, valamint Unión kívüli szervezetek számára, a meglévő hozzájárulók jóváhagyásától függően. A harmadik felek közvetlenül hozzájárulhatnak az ESBA-hoz. Amennyiben egy tagállam több állami gazdasági szerven vagy struktúrán keresztül vesz részt az ESBA-ban, ez nem ruházza fel a tagállamokat és az érintett harmadik felet további érdekeltséggel az ESBA irányítási struktúrájában.

(19a)  Az ESBA-nak a magánbefektetők vagy nemzeti fejlesztési bankok által létrehozott magánfinanszírozási struktúrák támogatására is lesz lehetősége, amilyen például az európai hosszú távú befektetési alap (EHTBA), amely kiegészítő szerepet játszhat továbbá a reálgazdaságba irányuló állami vagy magán/állami beruházások megvalósítása terén. Amint azt a(z) XX/XXXX rendelet előírja, a Bizottságnak rangsorolnia és racionalizálnia kell az EHTBA-knak az EBB-től származó finanszírozásra irányuló valamennyi alkalmazására vonatkozó eljárásait. A Bizottságnak és az EBB-nek meg kell vizsgálnia az ESBA és az EHTBA közötti lehetséges együttműködés valamennyi típusát is.

(20)    A projektek szintjén a harmadik felek az ESBA-val együtt végrehajthatnak projektalapú, vagy ▌beruházási platformokon keresztül nyújtott társfinanszírozást.

(20a)  Annak érdekében, hogy nemzeti és regionális szinten beruházások szabaduljanak fel, lehetőséget kell biztosítani, hogy nemzeti vagy regionális fejlesztési bank vagy intézmény, beruházási platform vagy alap uniós garanciát kapjon, lehetőség szerint tőkekövetelmény-engedmény céljából. Ezeket a műveleteket ESBA-műveletnek kell tekinteni.

(20b)  A Stabilitási és Növekedési Paktum valamennyi hatályos szabálya vonatkozik a tagállamok által az ESBA és a célzottan létrehozott beruházási platformok és a nemzeti fejlesztési bankok részére egyszeri intézkedés formájában nyújtott azon pénzügyi hozzájárulásokra, amelyek uniós garanciával rendelkeznek.

(20c)   Tekintettel arra, hogy az infrastruktúra-eszközöknek a nemteljesítés és a behajtás tekintetében igen jó eredményei vannak, és tekintettel arra, hogy az infrastruktúra-projektek finanszírozását az intézményi befektetői eszközportfóliók diverzifikációjára szolgáló eszköznek lehet tekinteni, az ESBA-támogatásból részesülő infrastrukturális projekteket a szavatolótőke-szükséglet kiszámítása szempontjából 1-es típusú kitettségként kell kezelni a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2015/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló, 2014. október 35-i 2009/10/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 138. címe 5. fejezetének 6. szakaszában meghatározottak szerint. E megközelítést a szavatolótőke-szükséglet standard formulával való kiszámításához felhasznált módszerek, feltételezések és standard paraméterek Bizottaság általi felülvizsgálatának részeként kell megvizsgálni, a felhatalmazáson alapuló rendelet (150) preambulumbekezdésében említettek szerint.

(21)    Az ESBA-nak a meglévő regionális, nemzeti és uniós programokon, valamint az EBB meglévő programjain túli (azaz addicionális), azokat kiegészítő támogatást kell nyújtania. Feltéve, hogy minden lényeges jogosultsági kritérium teljesül, a tagállamok használhatják az Európai Strukturális Beruházási Alapot ahhoz, hogy hozzájáruljanak az uniós garanciával fedezett, támogatható projektek finanszírozásához és egy fejlesztési bank vagy intézmény, beruházási platform vagy alap tőkéjébe fektessenek be. E megközelítés rugalmassága maximálissá teheti annak lehetőségét, hogy befektetőket vonzzon az Európai Stratégiai Beruházási Alap által célzott beruházások területére.

(21a)  A tagállamok az ezekre az alapokra alkalmazandó jogi keret, és különösen az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a közös rendelkezésekről szóló rendelet) szerinti célkitűzésekkel, elvekkel és szabályokkal, valamint a partnerségi megállapodásokkal és a vonatkozó programokkal összhangban felhasználhatják az európai strukturális és beruházási alapokat azon támogatható projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az uniós garanciával támogatnak. E megközelítés rugalmassága támogatja az uniós eszközök közötti szinergiákat, maximális hozzáadott értéket biztosít és növeli annak lehetőségét, hogy befektetőket vonzzon az Európai Stratégiai Beruházási Alap által célzott beruházások területére. Biztosítani kell az eszközök és beruházások közötti teljes körű kiegészítő jelleget anélkül, hogy európai strukturális és beruházási alapok keretében kidolgozott pénzügyi eszközöket váltanák fel, annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék közöttük a kiszorító hatást.

(22)    Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban és a jogbiztonság érdekében az ESBA keretében támogatott infrastruktúra- és projektberuházásoknak tagállami társfinanszírozás esetén összeegyeztethetőnek kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal. A Bizottság bejelentette, hogy e célból ésszerű időn belül (és mindenképpen a rendelet hatálybalépése előtt) kidolgozza az államitámogatás-értékeléssel kapcsolatos azon alapelveket, amelyeket az Európai Stratégiai Beruházási Alapból nyújtott támogatásra való jogosultság előfeltételeként a projekteknek teljesíteniük kell. Arra az esetre, ha a projekt – a gazdasági ágazatától függetlenül – eleget tesz ezen követelményeknek és támogatásban részesül az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül, a Bizottság bejelentette, hogy a kiegészítő nemzeti támogatásokat egy egyszerűsített és gyorsított államitámogatás-értékelés keretében fogják megvizsgálni, amely során a Bizottság mindössze az állami támogatás arányosságát ellenőrzi (a túlkompenzáció elkerülése végett). A Bizottság azt is bejelentette, hogy a közpénzek hatékony felhasználásának és a bizalomvédelem elvének maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítása érdekében további iránymutatást nyújt az alapelvekkel kapcsolatosan.

(23)    Mivel sürgős fellépésre van szükség az Unióban, az EBB és az EBA szokásos profiljuktól eltérő egyéb projekteket is finanszírozhatnak 2015 folyamán, még e rendelet hatálybalépése előtt. Az e rendeletben előírt intézkedések előnyeinek maximalizálása érdekében lehetővé kell tenni az ilyen egyéb projektek számára, hogy az uniós garancia alá kerüljenek, amennyiben teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott alapvető kritériumokat.

(24)    Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott EBB finanszírozási és beruházási műveleteket a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) szerint (beleértve a megfelelő ellenőrző intézkedéseket és az adóelkerülés megelőzésére hozott intézkedéseket), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) és a Számvevőszékre vonatkozó szabályok és eljárások szerint kell irányítani, beleértve az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között létrejött háromoldalú megállapodást.

(25)    Az EBB és a beruházási bizottság rendszeresen értékeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott tevékenységeket, hogy felmérje azok relevanciáját, teljesítményét, hatását, addicionalitását, hozzáadott értékét, valamint más uniós politikákkal, különösen az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott pénzügyi támogatásokkal való összehangolását és összhangját, és azonosítsa a jövőbeli tevékenységek javítását szolgáló szempontokat. Ezeket az értékeléseket és jelentéseket nyilvánosságra kell hozni, ezáltal hozzájárulva az elszámoltathatósághoz és a fenntarthatóság elemzéséhez.

(25a)  Az ESBA politikáinak figyelembe kell venniük a nemek közötti egyenlőséget, valamint támogatniuk kell a nemi szempontok érvényesítését és a hátrányos megkülönböztetés minden formájának megelőzését, kiemelt figyelmet fordítva a fogyatékossággal élő személyek számára a hozzáférés biztosítására.

(26)    Az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül végrehajtott finanszírozási műveletek mellett létre kell hozni az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP megerősített támogatást nyújt a projektek kidolgozásához és előkészítéséhez az egész Unióban, a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmére építve. Ezáltal létrejön az Unión belüli beruházásokra vonatkozó technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdések megválaszolására szolgáló egyablakos rendszer. Az EBTP az ESBA-finanszírozáshoz való igazságos hozzáférés biztosítása érdekében ingyenes szaktanácsadást biztosít az Unió egész területén. Az EBTP szoros kapcsolatban dolgozik a hasonló nemzeti szintű szervezetekkel annak érdekében, hogy többnyelvű megközelítéssel megerősített decentralizált támogatást nyújtson a helyszínen, és megkönnyítse az információk hatékony terjesztését.

(26a)  Az EBTP különösen épít az olyan meglévő programok jó gyakorlataira, mint az Európai Kisközösségi Támogatási Keret (ELENA), Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF), JEREMIE (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források), JASPERS (európai régiók beruházásait támogató közös program), JESSICA (fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés ) és JASMINE (európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program).

(27)    Az EBB-nek nyújtott uniós garanciához kapcsolódó kockázatok fedezése érdekében létre kell hozni egy garanciaalapot. A garanciaalapot az uniós költségvetésből származó fokozatos hozzájárulással kell feltölteni. A garanciaalapba ezt követően az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásában részesülő projektekből származó bevételek és visszafizetések is befolynak, valamint a nem teljesítő adósoktól visszatérített összegek, ha a garanciaalap már kifizette az EBB-nek a garanciát. A grancialapon belüli bármely, a célösszeg kiigazításából eredő többletet vagy fennmaradó díjazást a célösszeg helyreállítását követően címzett bevételként vissza kell forgatni az Unió általános költségvetésébe annak érdekében, hogy bármely tételt, amelyet fel lehetett volna használni az EBSA-garanciaalap átcsoportosítási forrásaként, fel lehessen tölteni.

(28)    A garanciaalap célja, hogy likviditási puffert biztosítson az uniós költségvetés számára az Európai Stratégiai Beruházási Alapnál a célkitűzései megvalósítása során felmerült veszteségekkel szemben. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatandó beruházások jellegével kapcsolatos tapasztalat alapján a garanciaalap forrásainak a teljes uniós garanciakötelezettség 50%-át kell kitennie.

(29)    Az uniós költségvetésből származó hozzájárulást ▌2022 végéig bezárólag fokozatosan engedélyezi az Európai Parlament és a Tanács, az éves költségvetési eljárás keretében. E célból a költségvetési hatóságnak igénybe kell vennie adott esetben a 2014–2020 közötti többéves finanszírozási keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelet alapján rendelkezésre álló összes eszközt, igénybe véve különösen a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot, a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékot és a rugalmassági eszközt.

(30)    Az uniós pénzügyi eszközökhöz való hasonlóságuk miatt az EBB-nek nyújtott uniós garanciának és a garanciaalapnak meg kell felelniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) 140. cikkében említett elvének, és adott esetben a rendelet 139. cikkének.

(31)    Az Unión belül jelentős számú potenciális, gazdaságilag és technikailag életképes projekt létezik, amelyek a projektekhez kapcsolódó bizonytalanság és az átláthatóság hiánya miatt nem jutnak finanszírozáshoz. Ennek oka gyakran az, hogy a magánbefektetők nem tudnak a projektekről, vagy nem rendelkeznek elegendő információval a beruházási kockázat értékeléséhez. A Bizottságnak és az EBB-nek ▌elő kell mozdítania az ▌olyan jelenlegi és jövőbeli uniós beruházási projektek átlátható tárának létrehozását, amelyek alkalmasak a beruházásra. A projekttár biztosítja, hogy a beruházási projektekre vonatkozó információkat rendszeresen és strukturáltan nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék annak érdekében, hogy a befektetők beruházási döntéseiket megbízható és átlátható információkra alapozhassák. A projekttár keretében az alapvető üzleti titkok védelmére kiemelt hangsúlyt helyeznek.

(32)    Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a regionális és helyi hatóságokkal együttműködve részt vegyenek az európai beruházási projekttár létrehozásában, többek között oly módon, hogy információkat nyújtanak a területükön megvalósuló beruházási projektekről.

(33)    A projekttár csak a befektetők számára való láthatóság, illetve tájékoztatás céljából tartalmaz Unió-szerte megvalósuló projekteket. Idetartozhatnak olyan projektek, amelyek alkalmasak a magánszektor általi, vagy az európai vagy nemzeti szinten rendelkezésre álló más eszközök támogatásával történő teljes körű finanszírozásra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak képesnek kell lennie támogatni a projekttárban meghatározott projektekhez kötődő finanszírozást és környezeti szempontból fenntartható beruházást, de nem lehet automatizmus a listára való felkerülés és az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásához való hozzáférés között, és az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az EBB és a befektetési bizottság teljes mérlegelési jogkört kap a listán nem szereplő projektek kiválasztására és támogatására.

(34)    Az európai polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében az EBB-nek rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Stratégiai Beruházási Alap fejlődéséről és hatásáról, különösen az ESBA keretében végrehajtott műveleteknek a szokásos EBB-műveletekhez – ideértve a különleges műveleteket is – viszonyított addicionalitását illetően. Az Európai Parlament kérésére az irányítóbizottság elnökének és az ügyvezető igazgatónak meghallgatáson kell részt vennie és rögzített határidőn belül válaszolnia kell a számára feltett kérdésekre.

(35)    Az uniós garanciakötelezettségek megfelelő fedezetének biztosítása és az uniós garancia folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az Unió általános költségvetéséből fizetendő összegek kiigazítása tekintetében ▌. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(36)    Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen az unióbeli beruházások támogatását és a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások finanszírozáshoz való jobb hozzáférésének biztosítását a tagállamok a fellépésre fordítható költségvetési kapacitásaik egyenlőtlensége miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem a célkitűzések terjedelme és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

I. FEJEZET – Európai Stratégiai Beruházási Alap

1. cikk

Európai Stratégiai Beruházási Alap

(1)         A Bizottság megállapodástervezetet tárgyal meg az Európai Beruházási Bankkal (EBB) az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) e rendelet előírásai szerinti létrehozásáról.

Az ESBA célja az unióbeli beruházások támogatása, és – az EBB megnövelt kockázatviselési képessége révén – a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások számára a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés biztosítása, előnyben részesítve a kis- és középvállalkozásokat és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokat (a továbbiakban: ESBA-megállapodás).

(2)         Az ESBA-megállapodáshoz az Európai Unió bármely tagállama, valamint harmadik felek is csatlakozhatnak, többek között a nemzeti és regionális fejlesztési bankok vagy a tagállamok által birtokolt vagy ellenőrzött állami ügynökségek, regionális hatóságok, célzottan létrehozott beruházási platformok, valamint magánszektorbeli szervezetek. Sem a tagállamok, sem a harmadik felek nem jogosultak arra, hogy az irányítóbizottság tagjai legyenek.

(2a)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén az Unió nevében részt vegyen az ESBA-megállapodásban, amennyiben az megfelel e rendelet előírásainak.

(2b)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén elfogadja az ESBA-megállapodás későbbi módosításait, amennyiben azok megfelelnek e rendelet előírásainak.

1a. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)        „ESBA-megállapodás”: az a jogi eszköz, amelyben a Bizottság és az EBB tovább részletezi az ebben a rendeletben az ESBA irányítására vonatkozóan meghatározott feltételeket;

b)        „nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személy, amely egy tagállamtól közmegbízást kap arra, hogy központi, regionális vagy helyi szinten fejlesztési vagy támogatási tevékenységeket végezzen;

c)        „beruházási platform”: különleges célú gazdasági egység, kezelt számla, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmus, vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmus, amelyen keresztül befektetők pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több beruházási projekt finanszírozása céljából, és amelyek között lehetnek egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet összefogó nemzeti platformok, egy adott földrajzi térségben végrehajtott jelentős projektekben érdekelt több tagállamból vagy harmadik országból származó partnereket összefogó, több országra kiterjedő vagy regionális platformok, valamint egy adott ágazat beruházási projektjeit összefogó tematikus platformok is;

d)        „kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás(5) mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás;

e)        „kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan, legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató jogi személy, amely nem kkv;

f)         „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan, legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató jogi személy, amely nem kkv vagy kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalat;

g)        „addicionalitás”: az ESBA által olyan műveletekhez nyújtott támogatás eredménye, amelyek piaci vagy beruházási hiányosságok kezelésére irányulnak, és amelyeket az adott időszakban a szokásos EBB-eszközök segítségével – ideértve a különleges műveleteket is –, az ESBA támogatása nélkül nem lehetett volna végrehajtani, illetve az adott időszakban az EBA eszközei vagy az uniós eszközök keretében nem lehetett volna ugyanolyan mértékben végrehajtani. Az ESBA által támogatott projektek célja a munkahelyteremtés és a növekedés előmozdítása, ugyanakkor kockázati profiljuk jellemzően magasabb, mint a szokásos EBB-műveletek, többek között a különleges műveletek keretében támogatott projekteké.

2. cikk

Az ESBA-megállapodás feltételei

(1)         Az ESBA-megállapodás tartalmazza mindenekelőtt a következőket:

a)      az ESBA mint különálló, egyértelműen azonosítható és átlátható garanciaeszköz és az EBB által kezelt külön számla létrehozására vonatkozó rendelkezések;

b)     az EBB által az ESBA-n keresztül nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

c)      az EBB által az ESBA-n keresztül az Európai Beruházási Alapnak (EBA) nyújtandó finanszírozás feltételei;

d)     az ESBA-ra vonatkozó, 3. cikk szerinti irányítási rendelkezések, az Európai Beruházási Bank alapokmányának sérelme nélkül;

da)   az EBB uniós garanciára jogosult finanszírozási és beruházási műveleteire és EBA számára nyújtott finanszírozásaira vonatkozó részletes előírások, az 5. cikk (2a) bekezdése és az 5a. cikk szerint;

db)   az ESBA-beruházások makrogazdasági hatásainak – többek között a munkahelyteremtésre és a növekedésre, az energiahatékonyságra, a transzeurópai közlekedési hálózatra, a városi mobilitásra, az uniós célkitűzések, többek között az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítésére, valamint a magántőke mobilizálására és annak a beruházások támogatására gyakorolt hatásainak – értékelésére használandó fő teljesítménymutatók eredménytáblája;

e)     az uniós garanciára vonatkozó, többek között a következőkre kiterjedő részletes szabályok a 7. cikknek megfelelően: a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra vonatkozó fedezeti felső korlát, az uniós garancia lehívása, amelyre – a saját tőke esetleges veszteségei kivételével – évente egyszer, a műveletek nyereségének és veszteségének nettósítását követően kerülhet sor, valamint a garanciával összefüggő díjazás, és az arra vonatkozó előírás, hogy a kockázatvállalás díját a hozzájárulók között a kockázatmegosztás arányában kell elosztani;

f)      a követelések behajtásához kapcsolódó előírások és eljárások;

fa)    a projektek kiválasztására szolgáló eljárás, ideértve azt is, hogy milyen szerepet játszik az EBB a projektjavaslatok kezdeti értékelésében és azok beruházási bizottsághoz való továbbításában;

g)     az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírások, többek között a meghatározott időkeretek és a fő teljesítménymutatók;

ga)   részletes rendelkezések annak biztosítása érdekében, hogy az EBB által a 20. cikk szerinti átmeneti időszakban aláírt finanszírozási és beruházási műveletek jogosultak legyenek az uniós garanciára;

h)     az EBTP ▌finanszírozására vonatkozó rendelkezések a 8a. cikknek (új) megfelelően;

i)      az EBB ESBA által támogatott finanszírozási és beruházási műveleteihez harmadik felek által nyújtott társfinanszírozás módjára vonatkozó rendelkezések;

j)      az uniós garancia által nyújtott fedezet feltételei;

ja)    a finanszírozott projektek szellemitulajdon-jogára vonatkozó rendelkezések az 1291/2013/EU(6) európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírtak szerint.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA támogatásával végrehajtott műveleteket és az EBB egyéb műveleteit egyértelműen el kell különíteni. Az EBB-nek ezért biztosítania kell, hogy az ESBA tevékenységeit külön pénzügyi kimutatás tartalmazza.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az EBA által végrehajtott ESBA-tevékenységeket az EBA irányító szervei irányítják. Ezeket azonban fel kell tüntetni az átfogó ESBA-jelentéstételben.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA által támogatott műveletek után az Uniót megillető díjazásra az uniós garancia lehívásakor teljesítendő kifizetések, valamint a 8a. cikk (új) és az 5. cikk (3) bekezdése szerinti költségek levonását követően kerül sor.

(3)         Az ESBA-megállapodás részes feleivé váló tagállamoknak képeseknek kell lenniük hozzájárulást nyújtani, mindenekelőtt készpénz vagy az EBB számára elfogadható garanciavállalás formájában. Egyéb harmadik felek a hozzájárulást csak készpénz formájában tehetik meg.

2a. cikk

Pénzügyi szabályok

Az ESBA-ra és az EBTP-re alkalmazandó pénzügyi szabályokat az irányítóbizottság fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el a 966/2012/EK, Euratom rendelettől.

Az ESBA-megállapodásról folytatott tárgyalások keretében az ESBA létrehozása előtt vagy az irányítóbizottság hivatalos felkérésére a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kellően indokolt esetekben átmeneti pénzügyi szabályok formájában az EUMSZ 290. cikke és az e rendelet 17. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján eltéréseket tegyen lehetővé. Ezek az átmeneti pénzügyi szabályok legfeljebb három évig, illetve addig az időpontig érvényesek, amikor a Parlament és a Tanács az ESBA különleges követelményeinek beépítése céljából módosítja a 966/2012/EK, Euratom rendeletet.

3. cikk

Az ESBA irányítása

(1)         Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA-t irányítóbizottság irányítja, amely az 5. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt célokkal, valamint az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban meghatározza a stratégiai orientációt, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy hol a legnagyobb a növekedésre és a munkahelyteremtésre gyakorolt hatás, a stratégiai eszközelosztást, valamint a működési szabályokat és eljárásokat, beleértve az ESBA által támogatható projektek beruházási politikáját és az ESBA kockázati profilját, azzal a céllal, hogy maximalizálja a növekedést, a munkahelyteremtést és a beruházást, valamint hogy biztosítsa az ESBA-garancia által támogatott beruházások addicionalitását. Az irányítóbizottság határozza meg a támogatható beruházási platformokra vonatkozó beruházási politikát is. Az irányítóbizottság határozza meg az uniós garancia árazási politikáját, kellően figyelembe véve azt, hogy orvosolni kell az Európai Unióban a beruházások hiányát és a pénzügyi széttagoltságból eredő problémákat. Az irányítóbizottságnak az uniós garancia felhasználására vonatkozóan a beruházási bizottság által alkalmazandó beruházási iránymutatásokat kell elfogadnia.

(1a)       Az ESBA beruházási iránymutatásai tekintetében a Bizottság által követendő prioritásoknak tükrözniük kell az Unió célkitűzéseit, és összhangban kell lenniük jelen rendelet 5. cikkének (2a) bekezdésével. A prioritásokat az ESBA-megállapodás hatálybalépése előtt kell meghatározni, és adott esetben felül kell vizsgálni őket. A prioritásokat nyilvánosságra kell hozni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e célból.

             Mandátumának az ESBA irányítóbizottságán belüli gyakorlása során a Bizottságnak az első albekezdésnek megfelelően meghatározott és felülvizsgált prioritásokat kell előmozdítania, és ezekkel összhangban kell szavaznia.

(2)         ▌Az irányítóbizottságnak négy tagja van: három tagot a Bizottság jelöl, egyet pedig az EBB. Az irányítóbizottság a tagjai közül választja meg elnökét hároméves, egyszer megújítható időtartamra.

Az irányítóbizottság konszenzussal hoz határozatot.

(3)    ▌Az irányítóbizottság ▌konszenzussal hoz határozatot. ▌

A tagállamok és a harmadik felek az ESBA-hoz garanciavállalás, illetve készpénz formájában járulhatnak hozzá, azonban az irányítóbizottságban nem kapnak tagsági képviseletet.

Az irányítóbizottság üléseinek jegyzőkönyvét az irányítóbizottság általi jóváhagyásukat követően mielőbb közzé kell tenni.

(4)         Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA élére ügyvezető igazgatót kell kinevezni, akinek feladata az ESBA napi szintű irányítása, valamint az (5) bekezdésben említett beruházási bizottság üléseinek előkészítése és az elnöki teendők ellátása. Az ügyvezető igazgató munkáját a helyettes ügyvezető igazgató segíti.

Az ügyvezető igazgató negyedévente jelentést tesz az ESBA tevékenységéről az irányítóbizottságnak. Az ügyvezető igazgatót és a helyettesét a Bizottság és az EBB együttes javaslata alapján az irányítóbizottság nevezi ki három évre, határozott idejű, egyszer megújítható megbízatással. Nyílt kiválasztási eljárás alapján az EBB jóváhagyását követően a Bizottság az Európai Parlament elé terjeszti az ügyvezető igazgatói és helyettes ügyvezető igazgatói posztra javasolt jelöltek külön-külön elkészített, szűkített listáját.

Az EBB jóváhagyását követően a Bizottság jóváhagyás céljából az Európai Parlament elé terjeszti az ügyvezető igazgató és a helyettes ügyvezető igazgató kinevezésére irányuló javaslatot. A javaslat jóváhagyását követően az irányítóbizottság kinevezi az ügyvezető igazgatót és a helyettes ügyvezető igazgatót.

(5)         Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA keretében beruházási bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata a potenciális projektek vizsgálata az ESBA beruházási szabályainak megfelelően, valamint a projektek uniós garancia révén történő támogatásának jóváhagyása az 5. cikknek megfelelően, tekintet nélkül azok földrajzi elhelyezkedésére. Ezen túlmenően, a beruházási bizottság az illetékes szerv a beruházási platformok és nemzeti fejlesztési bankok támogathatóságának jóváhagyása, valamint számukra az „ESBA” vagy „Európai Stratégiai Beruházási Alap” megjelölés használatának engedélyezése tekintetében. A jóváhagyás iránti kérelmet meg kell újítani, ha a beruházási platform lényegesen módosítja alapvető beruházási politikáit.

A beruházási bizottság nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. A független szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektstrukturálás és projektfinanszírozás, valamint a makroökonómia területén. A beruházási bizottságnak multidiszciplináris felépítésűnek kell lennie, és különböző ágazatokban, valamint az Unión belüli különböző földrajzi piacokon szerzett széles körű szakértelmet kell felölelnie. Magában kell foglalnia az ESBA általános célkitűzéseivel kapcsolatos beruházásokra vonatkozó szakértelmet, többek között a kutatás és fejlesztés, a közlekedés és a kis- és középvállalkozások, a környezetvédelmi célkitűzések, a szociálpolitika, ideértve a szociális és szolidáris gazdaságot is, az állami és állami irányítású projektberuházások, a területi kohézió, valamint az oktatás és képzés területén. A beruházási bizottságot az irányítóbizottság nevezi ki határozott idejű, hároméves, megújítható megbízatással, amely összességében nem haladhatja meg a hat évet.

Nyílt kiválasztási eljárás alapján az EBB jóváhagyását követően a Bizottság az Európai Parlament elé terjeszti a beruházási bizottság nyolc szakértői posztjára javasolt jelöltek szűkített listáját.

Az EBB jóváhagyását követően a Bizottság jóváhagyás céljából az Európai Parlament elé terjeszti a szakértők kinevezésére irányuló, a nemek kiegyensúlyozott megoszlását figyelembe vevő javaslatot. E javaslat jóváhagyását követően az irányítóbizottság hároméves megújítható időtartamra kinevezi a szakértőket.

Feladataik ellátása során a beruházási bizottság tagjainak függetlenül kell eljárniuk, és nem fogadhatnak el utasításokat az EBB-től, az uniós intézményektől, a tagállamoktól, vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől. Az EBB személyzete segítheti munkájukat elemzési, logisztikai és igazgatási támogatással. Az EBB személyzete által elvégzett projektértékelés azonban nem kötelező a beruházási bizottságra nézve.

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánossá kell tenni, azokat folyamatosan aktualizálni kell, érvényességüket pedig a Bizottság és az EBB alaposan ellenőrzi.

A beruházási bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza, és nyilvánosságra hozza és hozzáférhetővé teszi őket.

II. FEJEZET – UNIÓS GARANCIA ÉS UNIÓS GARANCIAALAP

4. cikk

Uniós garancia

Az Unió visszavonhatatlan és feltétel nélküli garanciát nyújt (a továbbiakban: uniós garancia) az EBB-nek az e rendelet és az ESBA-megállapodás hatálya alá tartozó, az Unión belül végrehajtott finanszírozási, illetve beruházási műveletekhez, ideértve a több tagállambeli partnerek és az európai szomszédságpolitika, ezen belül a stratégiai partnerség, a bővítési politika, valamint az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó harmadik országok valamelyike közötti műveleteket, illetve a valamely tagállam és az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli ország vagy terület közötti műveleteket. Az uniós garanciát a 6. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani. Amennyiben az uniós garanciát fejlesztési bank vagy beruházási platform számára nyújtják, célja tőkekövetelmény-engedmény elérése.

5. cikk

Az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírások

(1)         Az uniós garancia nyújtása az ESBA-megállapodás hatálybalépésének, valamint a beruházási iránymutatások irányítóbizottság általi elfogadásának függvénye.

(2)         Az uniós garancia az EBB ▌finanszírozási és beruházási műveleteihez vagy alapokba történő befektetés szintjén az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek az EBA általi végrehajtása céljából biztosított EBB-finanszírozáshoz nyújtható a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően, és a beruházási bizottság jóváhagyásával.

Az érintett műveletek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal és támogatják a következő általános célok valamelyikét:

a)     új, meglévő vagy hiányos közlekedési infrastruktúra és innovatív technológiák fejlesztése, összhangban az 1316/2013/EU (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) és az 1315/2013/EU (TEN-T iránymutatások) rendeletekkel, mind a törzs- és átfogó hálózatok, mind pedig a horizontális prioritások tekintetében;

aa)   intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek fejlesztése, melyek a hozzáférésre, az üvegházhatású gázok, az energia és a balesetek csökkentésére irányuló célkitűzéseket tartalmaznak;

b)     az energetikai infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése az energiaunió prioritásaival, illetve a 2020-as, 2030-as és 2050-es éghajlat- és energiapolitikai keretekkel összhangban, különösen a villamosáram-hálózatok összekapcsolása, az intelligens hálózatok elosztási szinten, az energia tárolása és a piacok szinkronizálása;

c)     a megújuló energia terjesztése, ▌az erőforrás-hatékonyság, az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás fokozása, különösen az energia iránti kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályzás és az épületek felújítása révén;

d)     az információs és kommunikációs technológiák, a digitális és telekommunikációs infrastruktúrák és a szélessávú hálózatok Unió-szerte történő fejlesztése;

e)     beruházás az innováció, a kutatás és a fejlesztés terén, ideértve a kutatási infrastruktúrát is, a kísérleti és demonstrációs projekteket, a tudományos világ és az ipar közötti együttműködést, illetve a tudás és technológia átadását;

ea)   beruházások az oktatás, képzés és vállalkozási készségek terén;

eb)   beruházás az innovatív egészségügyi megoldásokba, mint például az e-egészségügy és hatásos új gyógyszerekbe, valamint a szociális szektorba;

ec)    a kulturális és kreatív ágazatokba történő beruházások;

ed)   a környezetvédelemhez és -gazdálkodáshoz, az ökoszisztéma-szolgáltatások erősítéséhez és a fenntartható városfejlesztéshez kapcsolódó projektekbe és infrastruktúrába történő beruházások;

ee)    pénzügyi támogatás, ideértve a működőtőke-kockázatfinanszírozást is kis- és középvállalkozásoknak, kezdő és leváló vállalkozásoknak, továbbá kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az EBA által, illetve közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az innovatív és fenntartható ágazatokban a technológiák területén betöltött vezető szerep biztosítása érdekében;

ef)    a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz célkitűzéseivel összhangban lévő projektek finanszírozása.

Emellett az uniós garancia kiterjed a célzottan létrehozott olyan beruházási platformok vagy alapok és nemzeti és regionális fejlesztési bankok, valamint olyan egyéb intézmények EBB-n keresztül történő támogatására, amelyek a beruházási bizottság jóváhagyását követően az e rendelet előírásainak megfelelő műveleteket finanszíroznak. Ebben az esetben az irányítóbizottság a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban pontosan meghatározza az említett támogatható gazdasági egységekre vonatkozó szabályokat, rájuk hagyva az egyedi beruházási döntések jóváhagyását. Ezeket a műveleteket és az azokhoz teljesített hozzájárulásokat ESBA-műveletnek kell tekinteni. A beruházási platformok uniós, nemzeti és regionális szinten képesek összefogni a társberuházókat, a hatóságokat, a szakértőket, az oktatási, képzési és kutatási intézményeket, a szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, valamint a többi érintett szereplőt.

(2a)       Az ESBA a meglévő EBB- és uniós eszközök által támogatott projekteknél magasabb kockázati profillal rendelkező projekteket céloz meg, hogy kiegészítse a meglévő műveleteket. Az ESBA olyan projekteket támogat, amelyek az alábbi célokra irányulnak:

a)      uniós normák szerinti költség-haszon elemzés szerint gazdasági szempontból életképesek, továbbá állami partner vagy pénzügyi közvetítő – így beruházási platform vagy fejlesztési bank – általi társfinanszírozás támogatja az esetleges beruházási hiány megszüntetését;

b)      az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós cél követése, minőségi munkahelyek teremtése, gazdasági, társadalmi és területi kohézió növelése, uniós hozzáadott értékként jelentős társadalmi és gazdasági előrelépés biztosítása;

c)      olyan műveletekre összpontosítanak, amelyeket nem lehetett volna az uniós költségvetés felhasználása vagy az EBB rendes tevékenysége – ideértve a különleges műveleteket is – révén végrehajtani, továbbá nem részesülnek piaci finanszírozásban;

d)      magasabb kockázati profillal rendelkeznek, mint az EBB meglévő tevékenysége keretében támogatott projektek, figyelembe véve, hogy a legnagyobb mértékű kiegészítő jelleget csak úgy lehet elérni, ha a pénzügyi erőforrásokat olyan projektekre összpontosítják, amelyek egyébként nem részesülnek finanszírozásban; a megfelelő intézkedéseket a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt eljárásoknak megfelelően kell kialakítani.

(2b)       Elismerve, hogy bármilyen méretű projektek előmozdíthatják az európai gazdaság helyzetét, az ESBA által támogatandó projektek méretét illetően nincs korlátozás.

(3)         Az Európai Beruházási Bank alapokmánya 17. cikkének megfelelően az EBB a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeire terheli az ESBA-hoz kapcsolódó költségeit. A második és harmadik albekezdés sérelme nélkül az uniós költségvetés nem fedezi az e rendelet keretében az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási tevékenységekhez kapcsolódóan az EBB-nél felmerült igazgatási kiadásokat vagy bármely egyéb díjat.

Az EBB a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint a teljes fennálló uniós garanciakötelezettség 1 %-ának megfelelő kumulált maximális felső korlát erejéig lehívhatja az uniós garanciát azon költségek fedezése céljából, amelyek a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeinek való felszámítás során nem kerültek behajtásra.

Amennyiben az EBB az ESBA nevében a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően uniós garanciával fedezett finanszírozást nyújt az EBA-nak, az EBB díjai fedezhetők az uniós költségvetésből.

(4)         ▌A tagállamok az ezekre az alapokra alkalmazandó jogi keret szerinti célkitűzésekkel, elvekkel és szabályokkal, valamint a partnerségi megállapodásokkal és a vonatkozó programokkal összhangban felhasználhatják az európai strukturális és beruházási alapokat azon támogatható projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az EBB az uniós garancia fedezete mellett finanszíroz. Biztosítani kell az összehangolást, a kiegészítő jelleget, az addicionalitást, a koherenciát és a szinergiákat.

(4a)     A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben további különös szabályokat határoz meg az európai strukturális és beruházási alapok támogatásának és az EBB által az uniós garancia fedezete mellett finanszírozott projekteknek az összekapcsolására, beleértve az európai strukturális és beruházási alapok beruházási platformok keretében történő részvételére vonatkozó szabályokat is.

6. cikk

Támogatható eszközök

Az 5. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában az EBB az uniós garanciát alapvetően portfólióalapon fordítja az eszközök kockázatának fedezésére.

A következő ▌eszközök támogathatók az uniós garanciával, illetőleg képezhetnek portfóliót:

a)        EBB-hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, a finanszírozás más formái vagy hitelminőség-javító eszközök, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, köztük a nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken, beruházási platformokon vagy alapokon keresztül nyújtottak is. Ezeket az eszközöket az Unióban – többek között valamely tagállam és egy harmadik ország között határokon átnyúlóan – végrehajtott műveletek javára kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani e rendeletnek megfelelően, és amennyiben az EBB-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján kerül sor;

b)        az EBB által az EBA számára annak érdekében nyújtott finanszírozás, hogy az EBA hitelt, garanciát, viszontgaranciát, egyéb más hitelminőség-javító eszközt, tőkepiaci eszközt, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéseket nyújthasson, többek között nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken, beruházási platformokon vagy alapokon keresztül. Ezeket az eszközöket az Unióban végrehajtott műveletek javára kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani e rendeletnek megfelelően, és amennyiben az EBA-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján kerül sor.

ba)      EBB-garancia nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy uniós viszontgaranciával működő alapok számára.

7. cikk

Az uniós garancia fedezete és feltételei

(1)         Az EBB számára a (2) bekezdésnek megfelelően biztosított uniós garancia összege 16 000 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 2 500 000 000 EUR juttatható az EBB által az EBA-nak nyújtott finanszírozáshoz. A 8. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül az EBB számára biztosított garancia keretében teljesített uniós kifizetések összesítve nem haladhatják meg a garancia összegét.

(2)         A garancia által egy meghatározott típusú, a 6. cikkben említett eszközportfólióra biztosított fedezetet a szóban forgó portfólió kockázata határozza meg. Az uniós garancia keretében portfólióalapú, első veszteségre nyújtott garancia vagy teljes garancia biztosítható. Az uniós garancia más befizetők által biztosított feltételekkel azonos feltételek mellett nyújtható.

Amennyiben az EBB az ESBA-n keresztül finanszírozást nyújt az EBA számára az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtásához, az uniós garancia az EBB általi finanszírozás tekintetében teljes garanciát biztosít, feltéve, hogy az EBB azonos összegű finanszírozást biztosít uniós garancia nélkül. Az uniós garancia által fedezett összeg nem haladhatja meg a 2 500 000 000 EUR-t.

(3)         Amennyiben az EBB az ESBA-megállapodással összhangban lehívja az uniós garanciát, az Unió a szóban forgó megállapodás feltételeinek megfelelően igény szerint teljesíti a kifizetést.

(4)         Amennyiben az Unió az uniós garancia alapján kifizetést teljesít az EBB-nek, az Unió átvállalja az EBB-nek az uniós garancia alá tartozó finanszírozási művelettel kapcsolatos jogosultságait, az EBB pedig az Unió nevében gondoskodik a kifizetett összegekre vonatkozó követelések behajtásáról és a 2. cikk (1) bekezdése f) pontjában rögzített rendelkezések és eljárások alapján behajtott összegekből visszatérítést nyújt az Uniónak.

8. cikk

Uniós garanciaalap

(1)         Uniós garanciaalapot (a továbbiakban: garanciaalap) kell létrehozni, amely olyan likviditási puffert képez, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB-nek fizetést teljesítenek.

(2)         A garanciaalap forrásai a következők:

a)     hozzájárulások az Unió általános költségvetéséből,

b)     a garanciaalap befektetett forrásainak hozama,

c)     a nemteljesítő adósoktól az ESBA-megállapodásban meghatározott behajtási eljárásnak megfelelően behajtott összegek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontjában előírtak szerint,

d)      az Unió által az ESBA-megállapodással összhangban kapott bevételek és egyéb kifizetések.

(3)         A garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásai a 966/2012/EU rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően belső címzett bevételt képeznek.

(4)         A garanciaalap számára a (2) bekezdés szerint biztosított forrásokat a Bizottság közvetlenül kezeli, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint az abból következő megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban fekteti be.

(5)         A garanciaalap (2) bekezdésben említett forrásait arra kell felhasználni, hogy a garanciaalap olyan megfelelő szintet (a továbbiakban: célösszeg) érjen el, amely tükrözi az uniós garancia formájában fennálló kötelezettségek teljes összegét. A célösszeg a teljes uniós garanciavállalási kötelezettség 50 %-ában kerül meghatározásra.

Kezdetben a célösszeget legkésőbb 2022-ig kell elérni a (2) bekezdés a) pontjában említett források, valamint a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásai fokozatos befizetésével.

(5a)       A kezdeti célösszeg eléréséhez szükséges előirányzatokat fokozatosan engedélyezi az Európai Parlament és a Tanács az éves költségvetési eljárás keretében, megfelelően figyelembe véve a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet értelmében rendelkezésre álló valamennyi eszközt, igénybe véve különösen a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot, a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékot és a rugalmassági eszközt.

Ezzel összefüggésben az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálja, hogy miként lehet finanszírozni az uniós garanciaalapot az egyes pénzügyi években jelentkező, előre nem látható bevételekből, például a pénzbírságokból származó bevételekből, valamint módosítják a vonatkozó jogi keretet annak érdekében, hogy fel lehessen használni e célra az Unió általános költségvetésének éves többletét.

A garancialap finanszírozását az Európai Parlament és a Tanács mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében felülvizsgálja a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet választások utáni áttekintése/felülvizsgálata keretében, amelyet az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 2. cikkében előírtak szerint legkésőbb 2016 végén kezdenek meg.

Amennyiben az éves költségvetési eljárás keretében megállapodás születik arról, hogy a többéves pénzügyi keret áttekintését/felülvizsgálatát megelőző években uniós programokból történő átcsoportosításokat felhasználnak az uniós garancia finanszírozási forrásaként, az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálja, hogy miként lehet mindezt a lehető legnagyobb mértékben kompenzálni.

(6)         A Bizottság 2018. december 31-ig, majd azt követően évente felülvizsgálja a garanciaalap szintjének megfelelőségét, figyelembe véve a forrásoknak a garancia aktiválásából származó bármely csökkenését és az EBB által a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott értékelést.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az (5) bekezdésben előírt célszint lefelé történő, legfeljebb 10 %-kal való kiigazítása vonatkozásában, hogy a célszint jobban tükrözze az uniós garancia lehívásának kockázatát.

(7)         A célszint n. évben történő kiigazítását vagy a garanciaalapban rendelkezésre álló források megfelelőségének a (6) bekezdésben előírt felülvizsgálattal összhangban végrehajtott értékelését követően:

a)     a garanciaalap bármely többletét a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdése szerinti címzett bevételként az általános költségvetésbe kell befizetni bármely olyan tételt illetően, amelyet fel lehetett volna használni az EBSA-garanciaalap átcsoportosítási forrásaként,

b)     a garanciaalapot az n+1. évben kezdődő legfeljebb hároméves időszakban éves részletek befizetésével kell feltölteni.

(8)         ▌Amennyiben a garanciából történő lehívások következtében a garanciaalap forrásai az adott időpontban nem érik el a felmerült kötelezettségek 50 %-át, a Bizottság jelentést nyújt be a garanciaalap feltöltéséhez esetleg szükséges rendkívüli intézkedésekről.

(9)         Amennyiben az uniós garancia lehívására kerül sor, a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti forrásait az uniós garancia célösszegének visszaállítására kell felhasználni. Bármely fennmaradó összeget a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdése szerinti címzett bevételként az általános költségvetésbe kell befizetni bármely olyan tételt illetően, amelyet fel lehetett volna használni az EBSA-garanciaalap átcsoportosítási forrásaként.

(9a)       Amennyiben további többlet marad a (7) bekezdés a) pontjában és a (9) bekezdésben előírt követelmények teljes mértékű teljesítését követően, a Bizottság javaslatot terjeszt elő az uniós garancia általános szintjének megemelésére, ami a beruházási terv megerősítését eredményezi.

III. FEJEZET – Európai beruházási tanácsadó platform és európai beruházási projekttár

8a. cikkAz európai beruházási tanácsadó platform

(1) Az ESBA-megállapodás rendelkezik egy európai beruházási tanácsadó platform EBB-n belüli létrehozásáról. Az EBTP célja, hogy – az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve – tanácsadással segítse a beruházási projektek azonosítását, előkészítését és kidolgozását, és központi technikai tanácsadó platformként szolgáljon az Unión belüli projektfinanszírozás számára. Ebbe beletartozik a projektstrukturáláshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, az innovatív pénzügyi eszközök és a köz- és magánszférabeli partnerség használata, valamint adott esetben az uniós jogszabályok vonatkozó kérdései kapcsán nyújtott tanácsadás, figyelembe véve a kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkező tagállamok sajátosságait és szükségleteit.

Az első albekezdésben említett cél elérése érdekében az EBTP igénybe veszi az EBB, a Bizottság, a nemzeti fejlesztési bankok, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmét.

(2) Az EBTP külön technikai segítségnyújtó szolgálatot működtet az energiahatékonysággal, a transzeurópai közlekedési hálózattal és a városi mobilitással kapcsolatos projekteket összefogó beruházási platformok kialakítása céljából.

Annak érdekében, hogy Unió-szerte a lehető legszélesebb körű regionális és területi lefedettséget lehessen biztosítani az ilyen tanácsadói szolgáltatások és támogatás számára, az EBTP hálózatban működik a hasonló nemzeti szintű szervezetekkel, így például a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy nemzeti ügynökségekkel. Nemzeti szint alatt bővíteni kell a projektgazdáknak nyújtott technikai segítségnyújtást.

(3) A 2020. december 31-ig tartó időszakban az EBTP részbeni finanszírozását az Unió biztosítja évi legfeljebb 20 000 000 EUR összegig az EBTP által az EBB meglévő technikai segítségnyújtásán felül biztosított további szolgáltatások esetében. A 2020-at követő évek tekintetében az uniós hozzájárulás közvetlenül kapcsolódik a jövőbeli többéves pénzügyi keretekbe foglalt rendelkezésekhez.

A EBTP szakértői támogatásának igénybevétele ingyenes.

9. cikk

Az európai beruházási projekttár

(1)         A Bizottság és az EBB létrehozza a jelenlegi és a potenciális jövőbeli uniós beruházási projektek átlátható tárát. Ez egy nyilvánosan hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz minden projektről. A projekttár csak láthatósági célokat szolgál, illetve tájékoztatást nyújt a befektetők számára, nem befolyásolja azonban a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően kiválasztott végső projekteket.

(2)         A Bizottság és az EBB rendszeres és strukturált alapon összeállítják, frissítik és terjesztik az aktuális és jövőbeli projektekre vonatkozó információkat▌.

IV. FEJEZET – JELENTÉSTÉTEL, ELSZÁMOLTATHATÓSÁG ÉS ÉRTÉKELÉS

10. cikk

Jelentéstétel és számvitel

(1)         Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente jelentést tesz a Bizottságnak az EBB által e rendelet keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentés tartalmazza az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírásoknak való megfelelés és a 2. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján megállapított fő teljesítménymutatók értékelését. A jelentés a statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az EBB egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan és összesített alapon is tartalmazza.

(2)         Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni, és annak tartalmaznia kell a következőket:

a)     az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek értékelése a műveletek, ágazatok, országok és régiók szintjén, valamint a műveletek e rendelettel – és különösen az addicionalitás elvével – való összhangjának értékelése, és értékelés az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek az 5. cikk (2) és (2a) bekezdésében megállapított célok közötti eloszlásáról;

b)     az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének, a magánszektorbeli források mozgósításának, a becsült és a ténylegesen elért eredményeknek és az EBB finanszírozási és beruházási műveletei összesített eredményének és hatásának értékelése, ideértve a munkahelyteremtésre gyakorolt hatást is;

ba)   annak értékelése, hogy az e rendelet szerint uniós garanciával fedezett műveletek milyen mértékben járulnak hozzá az 5. cikk (2) és (2a) bekezdésében kitűzött célok eléréséhez, ideértve az ESBA által a kutatás, a fejlesztés, az innováció, a közlekedés (benne a transzeurópai közlekedési hálózat és a városi mobilitás), a telekommunikáció és az energiainfrastruktúra (benne az energiahatékonyság) terén eszközölt beruházások szintjének értékelését is;

bb)   a 2. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott, az uniós garancia felhasználására és a fő teljesítménymutatókra vonatkozó előírásoknak való megfelelés értékelése;

bc)   az ESBA által finanszírozott projektek révén elért multiplikátorhatások értékelése;

bd)   azoknak a projekteknek a bemutatása, ahol az európai strukturális és beruházási alapok támogatását összekapcsolják az ESBA támogatásával, valamint az egyes forrásokból származó hozzájárulások teljes összege;

c)     az EBB finanszírozási és beruházási műveletei kedvezményezettjeinek jutó pénzügyi előny értékelése, összevont alapon;

d)     az EBB finanszírozási és beruházási műveletei minőségének, illetve az e műveletekhez kapcsolódó kockázatok értékelése;

e)     az uniós garancia lehívására, a veszteségekre, a megtérülésre, a visszatérített összegekre és minden egyéb befolyt kifizetésre vonatkozó részletes információk;

f)      az ESBA pénzügyi kimutatásai, egy független külső könyvvizsgáló véleményével együtt.

(3)         Az uniós garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatban a Bizottság által elvégzendő számviteli és jelentéstételi feladatok, valamint a garanciaalap irányítása céljából az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente benyújtja a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek a következőket:

a)     az EBB e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó EBB- és EBA-kockázatértékelés és besorolási információk;

b)     az Unió fennálló pénzügyi kötelezettségei az EBB e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott garanciák tekintetében, egyedi műveletekre lebontva;

c)     az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből származó teljes nyereség vagy veszteség az ESBA-megállapodásban a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint meghatározott portfóliókon belül.

(4)         Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – kérésre minden olyan további adatot benyújt a Bizottságnak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(5)         Az EBB – és adott esetben az EBA – az (1)–(4) bekezdésben említett adatokat saját költségén biztosítja.

(6)         A Bizottság minden év március 31-ig az előző naptári évre vonatkozó éves jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetéről és irányításáról. A jelentés értékeli, hogy megfelelő-e a garanciaalap szintje, és hogy ki kell-e igazítani a célösszeget.

(6a)       A Bizottság a 3. cikk (1a) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott befektetési prioritások megvalósításáról szóló jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ugyanazon a napon, amikor az EBB jelentést tesz az (1) és a (2) bekezdés értelmében. A jelentést a 3. cikk (1a) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus szükséges módosítására vonatkozó javaslat kíséri.

11. cikk

Elszámoltathatóság

(1)         Az Európai Parlament kérésére az irányítóbizottság elnöke és az ügyvezető igazgató részt vesz az Európai Parlament által az ESBA teljesítménye kapcsán tartott meghallgatáson.

(2)         Az irányítóbizottság elnöke és az ügyvezető igazgató szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament által az ESBA-hoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételétől számított öt héten belül.

(3)         Az Európai Parlament kérésére a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek e rendelet alkalmazásáról.

(3a)     Az Európai Parlament kérésére az EBB elnöke részt vesz az Európai Parlament által tartott meghallgatáson, amennyiben az az EBB által e rendelet keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveleteket érinti. Az EBB elnöke szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament által az EBB-hez címzett, az EBB által e rendelet keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó kérdésekre, a kérdés kézhezvételétől számított öt héten belül.

(3b)     Az Európai Parlament és az EBB megállapodást köt az EBB által e rendelet keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó, az Európai Parlament és az EBB közötti információcsere részletes szabályairól.

12. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)         Legkésőbb [PO insert date: 18 months after the entry into force of this Regulation]-ig az EBB értékeli az ESBA működését. Az EBB benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

Legkésőbb [PO insert date: 18 months after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság értékeli az uniós garancia felhasználását és a garanciaalap működését, beleértve a forrásoknak a 8. cikk (9) bekezdése szerinti felhasználását. A Bizottság benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelést a Számvevőszék véleménye egészíti ki.

(2)         2018. június 30-ig, majd ezt követően háromévente:

a)     az EBB átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az ESBA működéséről;

b)     a Bizottság átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az uniós garancia felhasználásáról és a garanciaalap működéséről. Ez a jelentés tartalmazza az ESBA által az uniós befektetésekre, munkahelyteremtésre, illetve a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a kkv-k finanszírozáshoz jutására gyakorolt hatásának értékelését.

(3)         Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – hozzájárul a Bizottság által az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően végrehajtandó értékeléshez és jelentéstételhez, és biztosítja az ahhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(4)         Az EBB és az EBA rendszeresen benyújtja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára valamennyi független értékelő jelentését, amelyekben értékeli az e rendelet és más külső megbízások keretébe tartozó konkrét EBB- és EBA-tevékenységek során elért hatásokat és gyakorlati eredményeket.

(5)         Legkésőbb [OP insert date three years after the entry into force of this Regulation]-ig, majd ezután három évente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, mely jelentéshez adott esetben megfelelő javaslatot csatol. Amennyiben a jelentés úgy ítéli meg, hogy ki kell igazítani az ESBA-t, mellékelni kell hozzá a jelen rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot.

V. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Átláthatóság és az információk nyilvánosságra hozatala

Az EBB – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó saját átláthatósági politikájával és a vonatkozó uniós elvekkel összhangban – weboldalán a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az EBB e rendelet szerinti valamennyi e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveletéhez kapcsolódó információkat, ideértve a pénzügyi közvetítőkön keresztül végrehajtott műveleteket is, továbbá azt, hogy ezek a műveletek hogyan járulnak hozzá az 5. cikk (2) bekezdésében említett általános célokhoz.

14. cikk

A Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzés

Az e rendeletnek megfelelően végrehajtott tevékenységek külső ellenőrzését az EUMSZ 287. cikkével összhangban a Számvevőszék végzi, ezért az az EUMSZ 319. cikke értelében az Európai Parlament mentesítési eljárásának tárgyát képezi.

A Bizottság biztosítja, hogy a Számvevőszék gyakorolhassa az EUMSZ 287. cikkének (3) bekezdésében foglalt hatáskörét és teljes mértékben hozzáférjen az ellenőrzés végrehajtásához szükséges valamennyi információhoz.

Az EBB, az EBA, az e rendeletnek megfelelően végrehajtott tevékenységekben érintett valamennyi pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezettek a 966/2012/EU rendelet 161. cikkének megfelelően minden olyan feltételt és információt biztosítanak a Számvevőszéknek, amelyet az feladata elvégzéséhez szükségesnek tart.

15. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1)         Az EBB haladéktalanul értesíti az OLAF-ot és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, ha az uniós garanciával fedezett műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezheti, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő potenciális csalás, korrupció, pénzmosás vagy más jogellenes tevékenység folyik.

(2)         A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben(7), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben(8) és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben(9) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vizsgálati cselekményeket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végez annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet szerinti műveletekkel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás, terrorizmus finanszírozása, adócsalás, szervezett bűnözés vagy bármely más, pénzügyi érdekeket érintő jogellenes tevékenység. Az OLAF megküldheti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak a vizsgálatok során szerzett információkat.

Amennyiben a jogellenes tevékenységek bizonyítást nyernek, az EBB az uniós garancia által fedezett műveletei tekintetében behajtásra irányuló intézkedéseket tesz.

(3)         Az e rendelet alapján támogatott műveletekre vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezést, amely az ESBA-megállapodásnak, az EBB szabályainak és az alkalmazandó szabályozási előírásoknak megfelelően csalás, korrupció és más jogellenes tevékenység esetén lehetővé teszi az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárást. Az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárás alkalmazására vonatkozó határozatot a megfelelő finanszírozási vagy beruházási megállapodással összhangban kell meghozni.

16. cikk

Kizárt tevékenységek és nem együttműködő joghatóságok

(1)         Az EBB, az EBA és a pénzügyi közvetítők az e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveleteik során nem támogatják a jogellenes célból – például a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés, az adócsalás és az adókijátszás, a korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás céljából – végzett tevékenységeket. Mindenekelőtt az EBB – az Unió, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport szabályai alapján gyengén szabályozottnak vagy nem együttműködőnek minősített joghatóságokkal szembeni politikájának megfelelően – nem vesz részt olyan finanszírozási vagy beruházási műveletben, amely nem együttműködő joghatóságban található gazdasági egységen keresztül kerül végrehajtásra.

(2)         Az EBB az e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveletei során a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban előírt elveket és normákat alkalmazza. Az EBB a közvetlen finanszírozás és a közvetítőkön keresztül végrehajtott finanszírozás esetében egyaránt előírja a tényleges tulajdonosra vonatkozó információknak a 2015/.../EU irányelv (az Unió pénzmosásellenes irányelve) szerinti közzétételét.

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)         A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(1a)       A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő egyéves időszakra felhatalmazást kap az 1. cikk (2a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(1b)       A Bizottság határozatlan időre felhatalmazást kap az 1. cikk (2b) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)          A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő hároméves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 8. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)         Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (1a) bekezdésében és a 8. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)         A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(4a)       Az 1. cikk (2a) bekezdése és a 1. cikk (2b) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapos határidőn belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.

(5)         A 3. cikk (1a) bekezdése és a 8. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapos határidőn belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17a. cikk

A Stabilitási és Növekedési Paktum valamennyi hatályos szabálya vonatkozik a tagállamok által az ESBA és az 5. cikk (2) bekezdésében említett célzottan létrehozott beruházási platformok és a nemzeti fejlesztési bankok részére egyszeri intézkedés formájában nyújtott azon pénzügyi hozzájárulásokra, amelyek uniós garanciával rendelkeznek.

VII. FEJEZET – Átmeneti és záró rendelkezések

20. cikk

Átmeneti rendelkezés

Az EBB vagy az EBA által a 2015. január 1-je és az ESBA-megállapodás megkötése közötti időszakban aláírt finanszírozási és beruházási műveletek esetében az EBB vagy az EBA kérheti a Bizottságtól az uniós garanciával való fedezést.

A Bizottság megvizsgálja az említett műveleteket és – amennyiben megfelelnek az 5. cikkben és az ESBA-megállapodásban megállapított tartalmi követelményeknek – dönt az uniós garancia e műveletekre történő kiterjesztéséről.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                         az elnök

(1)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2)

          Az „Európai beruházási terv” című közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak. COM(2014)903.

(3)

       Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(4)

          Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5)

A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(7)

          Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(8)

          A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(9)

          A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről(*) (27.4.2015)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2015)0010 – C8‑0007/2015 – 2015/0009(COD))

A vélemény előadója(*): Kathleen Van Brempt

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

Bevezetés

A politikai és a tudományos világ, valamint a civil társadalom befolyásos személyiségei már évek óta kiállnak az Unióban a beruházások fellendítése mellett, hogy meg lehessen birkózni a gazdasági és pénzügyi válság következményeként kialakult beruházási hiánnyal. A beruházások hiánya létrehozta a csökkentett kiadások, a növekvő munkanélküliség és a jövőbeni előrelépésbe vetett bizalom elvesztésének lefelé irányuló spirálját. Ezért melegen üdvözölni kell a Bizottság Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) szóló javaslatát.

A beruházások fellendítését szolgáló új ösztönzők – uniós garanciákkal alátámasztva – ismét megteremthetik a holnap növekedésébe vetett bizalmat a befektetők, az állami hatóságok és az ipar körében. Az új beruházások beindításával az ESBA egy új, munkahelyeket és lehetőségeket teremtő beruházási ciklus lendkerekévé válhat. Ezekre az új beruházásokra nemcsak azért van szükség, hogy az uniós gazdaság újra beinduljon, hanem azért is, hogy ellenálló, innovatív, befogadó, karbonszegény és körkörös gazdasággá váljon.

Ahelyett, hogy a régi úton járva az egyszerű pótlásokba és karbantartásba ruháznánk be, valódi változást hozó projektekbe, szolgáltatásokba és infrastruktúrákba kell beruháznunk, olyanokba, amelyek képesek megbirkózni a jólétünket és prosperitásunkat fenyegető „új” kihívásokkal. E kihívások közé tartozik a versenyképességünk elvesztése, éghajlatunk veszélyes változása, függőségünk az Unión kívüli ritka és kritikus fontosságú természeti erőforrásoktól, valamint az energia- és erőforrásárak volatilitása és kiszámíthatatlansága, ami ezzel együtt jár.

Az Unió, hogy megfelelhessen e kihívásoknak, formát adott ambiciózus foglalkoztatás-, innovációs, oktatás-, társadalmi befogadási, éghajlat- és energiapolitikájának. Az Európa 2020 stratégiát az Unió jelen évtizedre vonatkozó növekedési stratégiájaként fogalmazták meg azzal a céllal, hogy „intelligens, fenntartható és inkluzív” gazdasággá váljék. A 20/20/20 éghajlat- és energiastratégia, a Bizottság 2050-ig szóló energiaügyi ütemterve, a 7. Környezetvédelmi Akcióterv, valamint az üvegházhatású gázok 2020 utáni csökkentéséről szóló, 2014. október 28-i tanácsi következtetések dekarbonizált és körkörösebb gazdaságot, valamint közlekedési és energiaágazataink valódi átalakítását követelik. Az energiauniót célzó, közelmúltban útjára bocsátott stratégia inkább az összekapcsolt, egyre nagyobb mennyiségű megújuló forrásból származó energiát integrálni és cserélni képes energiapiacra összpontosít, és hangsúlyozza az energiahatékonyság mint önálló energiaforrás jelentőségét. A Horizont 2020 a valaha volt legnagyobb uniós kutatási és innovációs keretprogramként jött létre azzal az ígérettel, hogy a laborokból származó nagy ötletek piacra juttatásával ösztönzi majd az innovációt. Azzal, hogy a Horizont 2020 létrehozza a közvetlen kapcsolatot a kutatás és az innováció között, a cél Európa globális versenyképességének biztosítása a kiváló tudomány, az ipari vezetői szerep és a társadalmi kihívásokkal való megbirkózás nyomatékosításával.

Alapvető érdekünk, hogy az ESBA erősítse ezeket a politikákat és segítse elő megvalósulásukat azzal, hogy a fenntartható és karbonszegény közlekedési infrastruktúrában, a digitális és kutatási infrastruktúrában, a megújuló energia, az energiahatékonyság és az energiatárolás, valamint az innovatív termékek, szolgáltatások és technológiák piacra hozatala területén szükséges átalakító beruházásokra összpontosít.

Ugyanakkor kerülni kell az Unió politikáinak az ilyen ambíciók elérését lehetővé tevő pénzeszközök helyrehozhatatlan csökkentése, szuboptimális vagy olyan beruházások támogatása révén történő gyengítését, amelyeknél nagy az életciklusuk vége előtti felhagyás kockázata (mert nem állnak összhangban a hosszú távú célokkal).

Ezért a vélemény előadója módosításokat fogalmaz meg a javasolt rendelethez, amelyek célja:

1.        Alternatíva bevezetése az uniós garancialapból történő finanszírozáshoz képest a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz alapján rendelkezésre álló források megőrzése érdekében.

2.        Az ESBA-támogatásnak az Unió „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést” célzó stratégiája alá rendelése, és az energiával és az éghajlattal kapcsolatos célok elérésének segítése a közlekedési és az energiaágazatban az átalakító beruházásokra való összpontosítás és a beragadó beruházások elkerülése révén.

3.        Hozzájárulás az energiaunió energiahatékonysági céljainak eléréséhez.

Természetesen e vélemény az ITRE bizottság kizárólagos kompetenciáit veszi főleg figyelembe.

1. Az uniós garanciaalap általi finanszírozás alternatívája

Hangsúlyozni kell, hogy a vélemény előadójának nem áll szándékában érinteni az uniós költségvetésből finanszírozott uniós garancia általános filozófiáját. Az uniós garancia EBB számára való rendelkezésre állása jogilag és pénzügyileg biztosított lesz, amint az ESBA-rendelet hatályba lép és az ESBA-megállapodást az EBB és az EK aláírja.

Amit a vélemény előadója támad, az az a mód, ahogyan az uniós garanciaalapot létrehozzák és finanszírozzák. Az ESBA-rendelet tervezetében úgy találtak forrást, hogy csökkentették a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetését a támogatásokat fedező sorokon. Ezek a költségvetés-csökkentések e programok integritását sértik, különösen az olyan stratégiai beruházások – mint például az alapkutatás – esetében, amelyekhez nehéz piaci társfinanszírozást szerezni. A Horizont 2020 költségvetésének javasolt csökkentése legkeményebben „nyílt pályázati felhívásokat”, azaz éppen a leginkább szükséges területeken megvalósuló kutatásokat sújtja. E költségvetési sorok megvágása végső soron az ESBA további potenciálját gyengíti.

Az e jelentésben javasolt alternatíva elkerüli a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetésének megnyirbálását, mivel nincs szükség a garanciaalap finanszírozási rendszerének a priori eldöntésére.

Az alap finanszírozható fokozatos költségvetési kötelezettségvállalási előirányzatokkal, amelyekről az éves költségvetési folyamat keretében lehet dönteni. E célból a költségvetési hatóság vegye igénybe, amennyiben helyénvaló, a 2014–2020-as többéves finanszírozási keretről szóló rendelet alapján rendelkezésre álló összes rugalmassági mechanizmust és a rendelet releváns rendelkezéseit, ami csak végső esetben vezetne az 1A. cím alatti programok költségvetésének csökkentéséhez.

2. Az ESBA-beruházások összhangba hozatala az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiájával és az Unió környezeti politikájával

Az ESBA által támogatott beruházásoknak hozzá kell járulniuk az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiájához, amelyet az Európai Tanács a 2010. június 17-i következtetéseiben fogadott el. Az Unió beruházási politikáinak jobb összehangolása érdekében jött létre az 1303/2013/EU rendelet a közös stratégiai kerettel együtt, hogy elősegítse az Unió harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. Ezt az integrált megközelítést kell tehát az ESBA által támogatott műveletekre és projektekre is alkalmazni. Az ESBA-nak hozzá kell járulnia a 2020-ra, 2030-ra és 2050-re jóváhagyott éghajlati célok teljesítéséhez, és ezért a közlekedési és az energiaágazatokban széndioxid-mentesítést és az anyagfolyamhurkok bezárását célzó, átalakító beruházásokra kell összpontosítania. Eközben kerülni kell a hosszú távú, magas széndioxid-kibocsátással járó infrastruktúrákba történő beruházásokat, mivel ezeknél fennáll az életciklusuk vége előtti megfeneklés veszélye, ha a közép és hosszú távú éghajlati célokat teljesíteni kell.

3. Az energiaunió megvalósítása és a jelenlegi energiapolitikák „drámai bukása” utáni továbblépés

A Bizottság energiaunióról szóló közleménye (COM(2015)0080) hangsúlyozta az energiahatékonyság mint önálló energiaforrás jelentőségét, és egyértelműen kimondja, hogy az ESBA „lehetőséget biztosít az épületfelújítási beruházások jelentős növelésére”. E lehetőség megragadásához arra van szükség, hogy az ESBA-rendelet külön összpontosítson az energiahatékonyságra: a megadott garanciák egy részét az energiahatékonyságra kell előirányozni, technikai segítségnyújtást kell biztosítani az aggregált energiahatékonysági projektek célzott beruházási platformjának létrehozásához és ki kell bővíteni az energiahatékonysági beruházások „beruházási záradékát”.

Az előirányzat (a megadott garanciák legalább 20%-át energiahatékonysági beruházásokra kell fenntartani) „első üzemanyagként” abszolút szükséges az energiaunió ambiciózus energiahatékonysági céljainak eléréséhez. A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben az energiahatékonyság sokkal kevesebb támogatást kapott (a teljes energiatámogatás 8%-át), mint az összes többi energiaellátási lehetőség (megújulók, fosszilis üzemanyagok, atomenergia). Az előirányzat nélkül ez nem is változik meg. Az európai beruházási tervre benyújtott tagállami javaslatok E3G általi elemzése(1) azt mutatja, hogy a tagállamok által felsorolt projekteknek mindössze 5%-a foglal magába energiahatékonysági intézkedéseket, intelligens városokat vagy keresletoldali szabályozást. Ahelyett, hogy „első számú energiaforrás” lenne, az energiahatékonyság a valóságban az utolsóként választott lehetőség. A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza, Fatih Birol kifejtette, hogy „az energiahatékonyság változatlanul a legtöbb ország energiapolitikájának »drámai bukása«”, miközben a világ energiahatékonyság javítására szolgáló gazdasági potenciáljának kétharmada kihasználatlan marad. Az energiahatékonysági műveletek gyakran több kisebb beruházásból állnak, amelyeknek nehézkes az irányítása. Ha összehangolás nélkül, külön kezelik őket, az energiahatékonysági intézkedések jelentős adminisztrációs és tranzakciós költségekkel szembesülnek, és gyakran nehezen finanszírozhatók.

Ezért az EBTP keretében létre kell hozni egy speciális eszközt, hogy technikai segítségnyújtást kínáljon e célt szolgáló beruházási platformok létrehozásához szerte Európában kis projektek összekapcsolásához, különösen az épületállomány felújítása terén. Ez az eszköz felhasználhatja az EBB már megszerzett tapasztalatait (JESSICA) és tanulhat a sikeres nemzeti felújítási programok jó példáiból. Ezek a programok bizonyítják a tömeges felújítás sokszoros előnyeit: jelentős munkahelyteremtés, kiváló költséghatékonyság, növekvő energiabiztonság, kkv-k támogatása és csökkenő energiaszegénység. Ezek olyan előnyök, amelyek az ESBA igénybevételével növelhetők és megsokszorozhatók.

4. Egyéb rendelkezések

A vélemény előadója néhány, az ESBA irányítási kérdéseire vonatkozó módosítást is javasol. Nem kétséges, hogy a támogatandó projektekre vonatkozó támogathatósági kritériumok szempontjából kizárólagos kompetenciával rendelkező bizottságként a vélemény előadója azt is biztosítani kívánja, hogy a támogatott projektek valóban feleljenek meg a javasolt kritériumoknak és célkitűzéseknek. Nevezetesen ezzel a beruházási bizottság összetételére vonatkozó módosítások foglalkoznak, mivel ez a bizottság felel majd a támogatandó projekt kiválasztására irányuló napi döntések meghozataláért. Ezenkívül a vélemény előadója úgy véli, hogy ahhoz, hogy az ESBA a rendeletben lefektetett feltételeknek megfelelően működhessen, rendelkezéseket kell beilleszteni annak biztosítására, hogy e feltételek helyesen szerepeljenek abban a megállapodásban, amelyet a Bizottság az Európai Beruházási Bankkal az ESBA létrehozásáról megköt.

Végül néhány meghatározást ad meg a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), a kisméretű közepes tőkeerejű, illetve innovatív közepes tőkeerejű projektekre, amelyek számára az ESBA-támogatás különösen előnyös lesz. Ennek az az oka, hogy a vélemény előadója hisz az ilyen vállalkozások speciális képességében, miszerint valóban innovatív változásokat képesek hozni, amelyek gazdasági és társadalmi hozzáadott értéket teremtenek, javítják az EU polgárainak egészségét és mindennapi életfeltételeit, valamint ösztönzik az Unió versenyképességét.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A gazdasági és pénzügyi válság az Unión belüli beruházások szintjének csökkenéséhez vezetett. A beruházások a 2007. évi csúcs óta megközelítőleg 15 %-kal estek vissza. Az Unió főként a gazdasági jövőt illető piaci bizonytalanság és a tagállamok költségvetési korlátai következtében szenved a beruházások hiányától. Az elmaradó beruházások lassítják a gazdaság helyreállását és negatívan hatnak a munkahelyteremtésre, a hosszú távú növekedési kilátásokra és a versenyképességre.

(1) A gazdasági és pénzügyi válság az Unión belüli beruházások szintjének csökkenéséhez vezetett. A beruházások a 2007. évi csúcs óta megközelítőleg 15 %-kal estek vissza. Az Unió főként az összesített keresletet csökkentő politikák, a gazdasági jövőt illető piaci bizonytalanság és a tagállamok költségvetési korlátai következtében szenved a beruházások hiányától. Az elmaradó beruházások, ami különösen súlyos mértékű a válság által leginkább sújtott tagállamokban, lassítják a gazdaság helyreállását és negatívan hatnak a munkahelyteremtésre, a hosszú távú növekedési kilátásokra és a versenyképességre, ami megakadályozhatja az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzéseinek megvalósítását.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Átfogó fellépésre van szükség az elmaradó beruházások teremtette ördögi kör megszüntetésére. A strukturális reformok és a költségvetési felelősségvállalás fontos előfeltételei a beruházások ösztönzésének. Ezek az előfeltételek a beruházásfinanszírozás új lendületével együtt hozzájárulhatnak egy kedvező folyamat kialakításához, amelyben a beruházási projektek támogatják a foglalkoztatást és a keresletet, és a növekedési potenciál tartós emelkedéséhez vezetnek.

(2) Átfogó fellépésre van szükség az elmaradó beruházások teremtette ördögi kör megszüntetésére. A strukturális reformok és a költségvetési felelősségvállalás fontos előfeltételei a beruházások ösztönzésének, figyelembe véve a szociális és regionális kohéziót. Ezek az előfeltételek a beruházásfinanszírozás új lendületével együtt hozzájárulhatnak egy kedvező folyamat kialakításához, amelyben a beruházási projektek támogatják a foglalkoztatást és a keresletet, és a növekedési potenciál tartós emelkedéséhez vezetnek, ami nélkül nem lesz lehetséges az államháztartási helyzet rendezése. Az európai bankok biztosítani tudják a kívánt beruházások finanszírozásához szükséges likviditást, piacteremtést és hiteleket.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A G20-csoport a globális infrastruktúra kezdeményezés révén elismerte a beruházások fontosságát a keresletfokozás, valamint a termelékenység- és növekedésösztönzés szempontjából, és elkötelezte magát a nagyobb beruházási szintet lehetővé tevő környezet kialakítása iránt.

(3) A G20-csoport a globális infrastruktúra kezdeményezés révén elismerte a beruházások fontosságát a keresletfokozás, valamint a termelékenység- és növekedésösztönzés szempontjából, és elkötelezte magát a nagyobb beruházási szintet lehetővé tevő környezet kialakítása iránt. Az ESBA-nak az uniós beruházások javítására irányuló átfogó stratégia kiegészítésére kell irányulnia, és nem helyettesítheti a többi beruházást és pénzügyi struktúrát, illetve nem áshatja alá a tudományos, kutatási és fejlesztési célú uniós beruházásokat.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az Unió a gazdasági és pénzügyi válság során erőfeszítéseket tett a növekedés ösztönzésére, különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló megközelítést bevezető Európa 2020 stratégiában meghatározott kezdeményezések révén. Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) szintén megerősítette az uniós beruházások ösztönzésében és előmozdításában játszott szerepét, részben a 2013. januári tőkeemelés útján. További intézkedésekre van szükség az uniós beruházási igények kielégítésének, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a piacon rendelkezésre álló likviditás felhasználása hatékony legyen, és az életképes beruházási projektek finanszírozása felé irányuljon.

(4) Az Unió a gazdasági és pénzügyi válság során erőfeszítéseket tett a növekedés ösztönzésére, különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló megközelítést bevezető Európa 2020 stratégiában meghatározott kezdeményezések révén. Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) szintén megerősítette az uniós beruházások ösztönzésében és előmozdításában játszott szerepét, részben a 2013. januári tőkeemelés útján. További intézkedésekre van szükség a szakpolitikák és a jogi eszközök összehangolása, az uniós beruházási igények kielégítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a piacon rendelkezésre álló likviditás felhasználása hatékony legyen, és a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi szempontból életképes beruházási projektek finanszírozása felé irányuljon, amelyek lehetővé fogják tenni minőségi munkahelyek teremtését, valamint a – különösen a válság által leginkább sújtott – tagállamok termelői bázisának szélesítése és javítása révén megerősítik a társadalmi és regionális kohéziót.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A Bizottság megválasztott elnöke 2014. július 15-én az Európai Parlament elé terjesztette az Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokat. Ezek a politikai iránymutatások arra szólítottak fel, „hogy az elkövetkező három évben akár 300 milliárd EUR-t mozgósítsunk a reálgazdaságba eszközölt állami és magánbefektetések céljaira”, a beruházások ösztönzése érdekében, a munkahelyteremtés céljából.

(5) A Bizottság megválasztott elnöke 2014. július 15-én az Európai Parlament elé terjesztette az Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokat. Ezek a politikai iránymutatások egy energiaunió és egy összekapcsolt egységes digitális piac létrehozására, és arra szólítottak fel, „hogy az elkövetkező három évben akár 300 000 000 000 eurót mozgósítsunk a reálgazdaságba eszközölt állami és magánbefektetések céljaira”, a beruházások ösztönzése érdekében, a munkahelyteremtés céljából.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Az uniós beruházási környezet javítását a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával, az egységes piac megerősítésével és a szabályozás kiszámíthatóságának fokozásával kell elérni. Ez a kiegészítő munka az Európai Stratégiai Beruházási Alap munkája, és általánosságban az európai beruházások javára válik.

(9) Az uniós beruházási környezet javítását a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával, az egységes piac – ténylegesen működő tőkepiacok, digitális és energiapiacok létrehozása révén való – megerősítésével, a bürokrácia csökkentésével és a szabályozás kiszámíthatóságának fokozásával kell elérni. Ez a kiegészítő munka az Európai Stratégiai Beruházási Alap munkája, és általánosságban az európai beruházások javára válik.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Az ESBA célja, hogy segítsen az Unión belüli produktív beruházások finanszírozási és végrehajtási nehézségeinek leküzdésében, és biztosítsa a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést. A cél az, hogy a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvezzen. Helyénvaló a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés előnyeit a közepes piaci tőkeértékű, vagyis legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra is kiterjeszteni. Európa jelenlegi beruházási nehézségeinek leküzdése hozzájárulhat az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez.

(10) Az ESBA célja kettős: segítsen az Unión belüli, Európa gazdaságának közvetlen lendületet adó, hosszú távú produktív stratégiai jellegű átalakító beruházások finanszírozási és végrehajtási nehézségeinek leküzdésében, és biztosítsa a legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak – különös tekintettel a kezdő, leváló, mikro-, kis- és középvállalkozásokra és szövetkezetekre – a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést. Európa jelenlegi beruházási nehézségeinek leküzdése hozzájárulhat az Unió versenyképességének, innovációs potenciáljának, gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának, valamint energia- és erőforrás-hatékonyságának megerősítéséhez azzal, hogy áttér a fenntartható és körkörös gazdaságra.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az Unió szakpolitikai céljainak eléréséhez hozzájáruló, magas gazdasági hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai beruházásokat támogat.

(11) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az Unió szakpolitikai céljainak, valamint az Unió társadalmi és területi kohéziójának eléréséhez hozzájáruló, magas gazdasági, társadalmi és környezeti hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai beruházásokat támogat. E beruházásoknak összhangban kell lenniük az e rendeletben a közlekedési, távközlési és energiaágazat vonatkozásában meghatározott célkitűzésekkel és kritériumokkal az energiaágazat fejlesztése és korszerűsítése, a versenyképesség növelése és az uniós energiarendszer biztonságának növelése, az energiahálózatok összekapcsolásának és az energiatermelő rendszerek EU többi részével való szinkronizálásának ösztönzése, a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében a megújuló energia alkalmazásának kiterjesztése és az energia- és erőforrás-hatékonyság fejlesztése, a digitális szolgáltatási infrastruktúrák, valamint a fenntartható közlekedési hálózatok fejlesztése, és az említett ágazatok közötti lehetséges szinergiák hasznosítása által; valamint amelyek megerősítik az európai tudományos és technológiai bázist, támogatják a tudományos világ és az ipar közötti együttműködést, javítják a kutatási eredmények hasznosítását és piaci bevezetését, elősegítik a szabadalmazás és a technológiaátadás folyamatát, és elősegítik a társadalmi előnyöket, illetve az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő gazdasági és ipari lehetőségek hasznosítását, ideértve a kutatási infrastruktúrát, a kísérleti és demonstrációs létesítményeket. Az ESBA-nak elő kell segítenie a finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint a vállalkozások és más szervezetek versenyképességét, különös tekintettel a kkv-kra. Az ESBA-nak hozzá kell járulnia a fenntartható, körkörös és erőforrás-hatékony gazdasággá való átalakuláshoz és a fenntartható munkahelyteremtéshez, amely elősegíti a fenntartható innovációt, szakképzettséget és helyi munkahelyteremtést.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a) Figyelembe véve, hogy a közepes tőkeértékű, legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató kisebb vállalatok és a közepes tőkeértékű, legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok képezik a magánszektor leginnovatívabb szegmensét, átlagosan nagyobb számú szabadalmat és folyamat- és termékinnovációt fejlesztenek ki, valamint beruházásaikkal nagyobb megtérülést érnek el, ugyanakkor a finanszírozáshoz jutás tekintetében a kkv-kéhoz hasonló problémákkal küzdenek, az ESBA egyes pénzügyi termékeit a kisméretű közepes tőkeértékű vállalatokra és a közepes tőkeértékű vállalatokra kell szabni.

Indokolás

Egyes projekttípusok – különösen a kutatási és innovációs tevékenységek – esetében a kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés hiánya olyan probléma, amellyel méretüktől függetlenül valamennyi vállalattípus szembesül. A gazdasági veszteség azonban akkor a legnagyobb, amikor az úgynevezett közepes tőkeértékű vállalkozások nem jutnak finanszírozáshoz, mivel az uniós kutatás-fejlesztést nyomon követő jelentések tanúsága szerint rendszerint ezek alkotják a leginnovatívabb vállalati szegmenst. Az ESBA-portfóliónak kiemelt figyelmet kell fordítania e vállalkozások igényeire.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b) Az ESBA által támogatott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a meglévő uniós programok, politikák és az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiája megvalósításához, amelyet az Európai Tanács a 2010. június 17-i következtetéseiben fogadott el. Ennek érdekében hozzá kell járulniuk az EUMSZ 170. cikkében, az EUMSZ 173. cikkében, az EUMSZ 179. cikkében és az EUMSZ 194. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

11 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11c) Az Unió beruházási politikáinak jobb összehangolása és integrálása érdekében jött létre az 1303/2013/EU rendelet a közös stratégiai kerettel együtt; ezt az integrált megközelítést ennek megfelelően kell alkalmazni az ESBA által támogatott műveletekre és projektekre is;

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

11 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11d) A Bizottság energiaunióról szóló közleménye (COM(2015)0080) hangsúlyozza az energiahatékonyság mint önálló energiaforrás jelentőségét, és egyértelműen kimondja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap „lehetőséget biztosít az épületfelújítási beruházások jelentős növelésére”. Elismert tény, hogy az energiahatékonysági beruházások 2020-ig akár 2 millió, 2030-ig pedig további 2 millió munkahelyet teremtenek majd. Az ESBA magánberuházások vonzására, munkahelyteremtésre, rugalmas gazdasági fejlődésre és a makrogazdasági egyensúlyhiány csökkentésére irányuló célja teljesítésének biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani az energiahatékonyságra. Ezért az EBTP keretében technikai segítségnyújtást kell biztosítani az aggregált energiahatékonysági projektek célzott beruházási platformjának létrehozásához.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

11 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11e) Figyelembe véve, hogy az európai gazdaságnak azonnali lendületre van szüksége, az ESBA keretében nyújtandó garanciákat a beruházási bizottság csak a szerződéses megállapodás tárgyát képező, és a kötelezettségvállalástól számított három éven belül aláírt műveletek és projektek részére kötheti le. Amennyiben a kötelezettségvállalástól számított három éven belül nem írják alá az adott projektet vagy műveletet, a kötelezettségvállalás elévül. Ezáltal az ESBA azokra a tevékenységekre fog összpontosítani, amelyek egyformán teremtenek azonnali hatást és fenntartható gazdasági növekedést, amellett, hogy európai hozzáadott értéket nyújtanak.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

11 f preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11f) Az ESBA célja teljesítésének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az ESBA-ból legalább 5 000 000 000 EUR összeget irányozzanak elő EBB-finanszírozásra az EBA számára, amelyet kifejezetten a kis- és középvállalkozások és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalkozások javára kell felhasználni.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

11 g preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11g) Az ESBA célja teljesítésének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az ESBA-ból legalább 5 000 000 000 EUR összeget irányozzanak elő EBB-finanszírozásra az EBA számára, amelyet kifejezetten a kis- és középvállalkozások, a kisméretű közepes tőkeértékű vállalatok, valamint az innovatív kkv-k és az innovatív közepes tőkeértékű vállalatok javára kell felhasználni.

Indokolás

Nem szükséges, hogy az ESBA ismét feltalálja a spanyolviaszt. Az elmúlt néhány évben a Horizont 2020 keretprogram és a COSME program keretében a kkv-kat és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokat támogató számos innovatív pénzügyi eszköz jött létre, amelyek végrehajtása jelenleg az EBA keretében zajlik. Ezek az eszközök 1:18-1:28-as multiplikátorhatást érnek el, és a rendelkezésre álló források kétszeresének megfelelő jogosult igénylést fogadnak. A garancia egy részét ezért a sikeres eszközök pótlására és kiegészítésére kell felhasználni.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

11 h preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

 

(11h) Az európai energiabiztonsági stratégiáról szóló bizottsági közlemény (COM(2014/0330)) hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság javításához a tagállamoknak be kell fejezniük a belső energiapiaci jogszabályok átültetését, különös tekintettel a szétválasztási szabályokra, az arra vonatkozó rendelkezést is ideértve, hogy a nem uniós szervezetek ellenőrzése alatt álló szállításirendszer-üzemeltetőknek az uniós szervezetek ellenőrzése alatt álló üzemeltetőkkel azonos kötelezettségeket kell teljesíteniük; a közelmúlt tapasztalatai azonban – amelyek szerint bizonyos nem uniós üzemeltetők megpróbálják elkerülni az EU területén az uniós jogszabályoknak való megfelelést – szükségessé teszik az irányadó szabályok uniós és tagállami szinten történő szigorúbb alkalmazását és megerősítését: ezt elősegítheti annak előírása, hogy csak a gázzal kapcsolatos olyan projektek részesülhetnek uniós garanciában, amelyeket olyan tagállamokban valósítanak meg, ahol a gázinfrastruktúra ágazatában végrehajtották a tényleges tulajdonjog-szétválasztást.

Indokolás

Az energiabiztonság javítása érdekében alapvető fontosságú a harmadik energialiberalizációs csomag végrehajtása, különösen a gázpiac tekintetében, ugyanúgy, ahogy alapvető fontosságú a gáztermelési és -ellátási tevékenység elkülönítése, valamint a fennálló monopóliumhálózatok szétválasztása. A közelmúlt tapasztalatai azonban – amelyek szerint bizonyos nem uniós üzemeltetők megpróbálják elkerülni az EU területén az uniós jogszabályoknak való megfelelést – szükségessé teszik az irányadó szabályok uniós és tagállami szinten történő szigorúbb alkalmazását és esetleges megerősítését. Ezt elősegítheti annak előírása, hogy csak azok a gázinfrastruktúrára irányuló projektek részesülhetnek uniós garanciában, amelyeket olyan tagállamokban valósítanak meg, ahol a gázinfrastruktúra ágazatában végrehajtották a tényleges tulajdonjog-szétválasztást.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Uniószerte számos kis- és középvállalkozás, valamint közepes piaci tőkeértékű vállalat szorul segítségre a piaci forrásokhoz jutás terén, különös tekintettel a nagyobb mértékű kockázattal járó beruházásokra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap segíthet ezeknek a vállalkozásoknak a tőkehiány leküzdésében azáltal, hogy az EBB és az Európai Beruházási Alap számára lehetővé teszi közvetlen és közvetett tőkeinjekciók nyújtását, valamint a garancianyújtást a hitelek kiváló minőségű értékpapírosításához, és más olyan termékekhez, amelyek az ESBA céljainak eléréséhez engedélyezettek.

(12) Az egész Európai Unióban számos kis- és középvállalkozás, valamint közepes piaci tőkeértékű kisvállalkozás, köztük kezdő és leváló vállalkozások szorulnak segítségre a piaci forrásokhoz jutás terén, különös tekintettel a nagyobb mértékű kockázattal járó beruházásokra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap segíthet ezeknek a vállalkozásoknak a tőkehiány és a piaci hiányosságok leküzdésében azáltal, hogy az EBB és az EBA számára szükség esetén lehetővé teszi közvetlen és közvetett tőkeinjekciók nyújtását, valamint a garancianyújtást a hitelek kiváló minőségű értékpapírosításához, és más olyan termékekhez, amelyek az ESBA céljainak eléréséhez engedélyezettek.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot az EBB-n belül kell létrehozni, hogy ki tudja használni annak tapasztalatát és bizonyított eredményeit, valamint hogy műveleteinek pozitív hatása a lehető leggyorsabban kibontakozhasson. Az ESBA kis- és középvállalkozásoknak, valamint kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott finanszírozással kapcsolatos munkáját az Európai Beruházási Alapon (a továbbiakban: EBA) keresztül kell végrehajtani, az EBA e tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatainak kihasználása érdekében.

(13) Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot az EBB-n belül kell létrehozni, hogy ki tudja használni annak tapasztalatát és bizonyított eredményeit, valamint hogy műveleteinek pozitív hatása a lehető leggyorsabban kibontakozhasson. Az ESBA kis- és középvállalkozásoknak, valamint kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, továbbá kezdő és leváló vállalkozásoknak nyújtott támogatását az EBA-n és az EBB-n keresztül lehet végrehajtani, az EBA e tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatainak kihasználása érdekében.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap magas társadalmi és gazdasági értéket teremtő projekteket céloz meg. Az ESBA mindenekelőtt a munkahelyteremtést, a hosszú távú növekedést és a versenyképességet előmozdító projektekre irányul. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az egyedi projektek igényeinek legjobb kielégítése érdekében a pénzügyi termékek széles körét támogatja, többek között a saját tőkét, az idegen tőkét vagy a garanciákat. A termékek ezen széles köre lehetővé teszi az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára, hogy alkalmazkodjon a piaci igényekhez, mindemellett ösztönzi a projektekben a magánberuházást. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap nem helyettesítheti a magánpiaci finanszírozást, hanem a piac hiányosságait kezelve mozgósítania kell a magánfinanszírozást, a közpénzek leghatékonyabb és stratégiai felhasználásának biztosítása érdekében. Az állami támogatásokra vonatkozó elvekkel való összhang előírása hozzájárul a hatékony és stratégiai felhasználáshoz.

(14) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap magas társadalmi, környezeti és gazdasági hozzáadott értéket teremtő projekteket céloz meg. Az ESBA-nak olyan projekteket kell támogatnia, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek és célkitűzéseknek, és amelyek előmozdítják a fenntartható minőségi munkahelyteremtést, a hosszú távú fenntartható növekedést és a versenyképességet, és amelyek segítenek elérni az EU kutatás-fejlesztési, innovációs, éghajlat- és energiapolitikai, valamint digitális menetrendben foglalt céljait. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az egyedi projektek igényeinek legjobb kielégítése érdekében a pénzügyi termékek széles körét támogatja, többek között a saját tőkét, a kvázi sajáttőkét, az idegen tőkét vagy a garanciákat. A termékek ezen széles köre lehetővé teszi az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára, hogy alkalmazkodjon a piaci igényekhez, mindemellett ösztönzi a projektekben a magánberuházást. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap nem helyettesítheti, és nem szoríthatja ki a piaci alapú magánfinanszírozást vagy a regionális és nemzeti fejlesztési bankok által kínált termékeket, hanem a piac hiányosságait kezelve mozgósítania kell a magánfinanszírozást, a közpénzek leghatékonyabb, stratégiai felhasználásának biztosítása érdekében. Az állami támogatásokra vonatkozó elvekkel való összhang előírása hozzájárul a hatékony és stratégiai felhasználáshoz.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

14a preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(14a) Az ESBA-támogatásra jogosult projektek kiválasztása során külön figyelmet kell fordítani az energiahatékonyságra; az energiatermelő vagy energiaszállító projektekre vonatkozó döntéshozatal során mérlegelni kell, hogy helyettük az ellátásbiztonsági célok nem érhetők-e el fenntarthatóbb és költséghatékonyabb módon, az energia iránti keresletnek az energiahatékonyság növelése vagy keresletoldali válaszintézkedések révén történő csökkentésével; erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az energiahatékonysági projektek egyenlő feltételekkel – többek között egyenlő költség-haszon elemzési feltételekkel – versenyezzenek azokkal a projektekkel, amelyek az energiaellátás növelését vagy új infrastruktúra fejlesztését célozzák meg;

Indokolás

„A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című, 2015. február 15-i bizottsági közlemény (COM(2015)0080) hangsúlyozza, hogy „alapvetően újra kell gondolnunk az energiahatékonyság kérdését, és azt önálló energiaforrásként kell kezelnünk, amelynek értéke a megtakarított energia értékének felel meg. A piacszerkezeti felülvizsgálat keretében a Bizottság biztosítani fogja, hogy az energiahatékonyság és a keresletoldali reagálási mechanizmusok a termelési kapacitással azonos fontosságot kapjanak.”

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a meglévő EBB- és uniós eszközöknél magasabb kockázat-megtérülés profillal rendelkező projekteket támogat, hogy kiegészítse a meglévő műveleteket. Az ESBA az egész Unióban finanszíroz majd projekteket, többek között a válság által leginkább érintett országokban. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot csak akkor lehet igénybe venni, ha más forrásokból nem áll rendelkezésre ésszerű feltételek mellett finanszírozás.

(15) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a meglévő EBB- és uniós eszközöknél magasabb kockázat-megtérülés profillal rendelkező projekteket támogat, hogy kiegészítse a meglévő műveleteket. A kutatási, fejlesztési és innovációs projektekre vonatkozóan ennél is magasabb kockázati profilt kell bevezetni. Az ESBA az egész Unióban finanszíroz majd projekteket, elkerülve a földrajzi koncentrációt és elősegítve a kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkező régiókba, többek között a válság által leginkább érintett országokba és az oda irányuló beruházást, ahol a beruházások GDP-százalékban mért aránya jelentősen csökkent. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot csak akkor lehet igénybe venni, ha más forrásokból nem áll rendelkezésre ésszerű feltételek mellett finanszírozás.

 

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a) A piaci alapú ösztönzőknek és az ESBA által nyújtott addicionalitásnak biztosítania kell, hogy az ESBA, különösen a jelentős beruházási igények, illetve piaci hiányosságok kezelése érdekében társadalmilag és gazdaságilag életképes projekteket célozzon, anélkül, hogy a forrásokat előre felosztaná a különböző régiók között. A kevésbé fejlett pénzügyi piacokkal rendelkező tagállamok esetében megfelelő technikai segítséget kell nyújtani annak biztosítása érdekében, hogy ennek a rendeletnek az általános céljai megvalósíthatók legyenek. Ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy az ESBA környezetkímélő projekteket tudjon támogatni, és a magas növekedési potenciálú iparágak és technológiák javára tudjon válni.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap gazdaságilag és technikailag várhatóan életképes beruházásokra irányul, amelyek bizonyos mértékben magukban foglalhatnak indokolt kockázatokat, ugyanakkor megfelelnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap általi finanszírozás különleges követelményeinek.

(16) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap gazdaságilag és technikailag várhatóan életképes, ugyanakkor a piaci bevezetés terén akadályokkal küzdő, az ESBA termékportfóliója által kínált feltételek mellett jövedelmező beruházásokra irányul. Mindemellett az ESBA keretében az átlagos projektkockázatnak magasabbnak kell lennie, mint az EU-ban elérhető más beruházási portfóliók esetében, és annak olyan piacközeli innovációkat kell megcéloznia, ahol a „halál völgyének” nevezett kritikus időszak áthidalásához további támogatásra van szükség.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a) Az ESBA-nak megfelelő irányítási struktúrával kell rendelkeznie, amelynek funkciója igazodik ahhoz a kizárólagos célhoz, hogy biztosítani kell az uniós garancia megfelelő módon történő nyújtását. Az irányítási struktúra az irányítóbizottságból, az ügyvezető igazgatóból és a beruházási bizottságból áll. Az irányítási struktúra nem avatkozhat be az EBB döntéshozatalába és nem gyakorolhat befolyást arra, valamint nem lehet az EBB irányító szerveinek helyettesítője. Az irányítóbizottság határozza meg azokat a beruházási iránymutatásokat, amelyek szerint a beruházási bizottság az uniós garancia felhasználásáról határoz. Ezek az iránymutatások kiegészítik, és nem mondanak ellent az e rendeletben az uniós garancia felhasználása tekintetében megállapított irányvonalaknak. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a beruházási iránymutatásokra vonatkozóan. Az ügyvezető igazgató felelős az ESBA napi szintű irányításáért, valamint neki kell elvégeznie a beruházási bizottság üléseinek előkészítéséhez szükséges munkát.

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásának infrastrukturális és nagyszabású közepes tőkeértékű projektekhez való felhasználásáról egy beruházási bizottság dönt. A beruházási bizottság a beruházási projektek területein járatos és tapasztalt független szakértőkből áll. A beruházási bizottság elszámoltatható az Európai Stratégiai Beruházási Alap irányítóbizottsága felé, amely felügyeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap célkitűzéseinek teljesülését. Az EBA tapasztalatának tényleges kihasználása érdekében az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatja az EBA finanszírozását, hogy az EBA egyéni projektekbe kezdhessen a kis- és középvállalkozások, valamint a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok terén.

(17) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásának infrastrukturális és nagyszabású közepes tőkeértékű projektekhez való felhasználásáról egy beruházási bizottság dönt. A beruházási bizottság a projektstrukturálás, a projektfinanszírozás és a beruházási projektek területein, a rendeletben meghatározott ágazati területeken, valamint az Unió földrajzi piacain járatos és tapasztalt független szakértőkből áll. A beruházási bizottság elszámoltatható az Európai Stratégiai Beruházási Alap irányítóbizottsága felé, amely felügyeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap célkitűzéseinek teljesülését. Az EBA tapasztalatának tényleges kihasználása érdekében az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatja az EBA finanszírozását, hogy az EBA egyéni projektekbe kezdhessen a kis- és középvállalkozások, valamint a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok terén. A beruházási bizottságnak döntéseit mindennemű indokolatlan befolyástól mentesen kell meghoznia, ez szavatolja ugyanis a bizottság teljes körű függetlenségét, amely a befektetői bizalom megőrzésének záloga.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a) Az irányítóbizottság és a beruházási bizottság átláthatóságának, elszámoltathatóságának és függetlenségének céljából az összeférhetetlenség megelőzésére szolgáló rendszert kell elfogadni és végrehajtani.

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

17 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17b) A beruházási bizottság szavatolja, hogy az uniós garanciában részesülő beruházásokra vonatkozóan az EBA által kidolgozott általános beruházási stratégia megfeleljen az e rendeletben meghatározott célkitűzéseknek és feltételeknek. A napi szintű irányítás, a projektkiválasztás és -nyomonkövetés azonban az EBA hatáskörébe tartozik.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

17 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17c) Az e rendeletben megállapított célok teljesítésének és a projektek Unión belüli széles körű földrajzi kiterjedése megvalósításának biztosítása érdekében technikai segítséget kell nyújtani azon tagállamok részére, amelyek tőkepiacai a többi tagállamhoz képest kevésbé fejlettek.

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) Annak érdekében, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatni tudja a beruházásokat, az Unió 16 000 000 000 EUR-nak megfelelő összegű garanciát nyújt. Portfolióalapú nyújtás esetén a garanciafedezet az eszköz típusától függően (idegen tőke, saját tőke vagy garancia) felső korlátot kap, a fennálló kötelezettségvállalások portfóliója volumenének százalékos arányában. A várakozások szerint, ha a garancia az EBB által nyújtandó 5 000 000 000 EUR-val társul, az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával 60 800 000 000 EUR értékű további beruházás jöhet létre az EBB-nél és az EBA-nál. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott 60 800 000 000 EUR várhatóan összesen 315 000 000 000 EUR értékű beruházást generál az Unióban a 2015–2017 közötti időszakban. A garancialehívás nélkül teljesülő projektekhez kapcsolódó garanciák rendelkezésre állnak új műveletek támogatásához.

(18) Annak érdekében, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatni tudja a beruházásokat, az Unió 16 000 000 000 EUR-nak megfelelő összegű garanciát nyújt. Portfolióalapú nyújtás esetén a garanciafedezet az eszköz típusától függően (idegen tőke, saját tőke vagy garancia) felső korlátot kap, a fennálló kötelezettségvállalások portfóliója volumenének százalékos arányában. A várakozások szerint, ha a garancia az EBB által nyújtandó 5 000 000 000 EUR-val társul, az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával 60 800 000 000 EUR értékű további beruházás jöhet létre az EBB-nél és az EBA-nál. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által biztosított 60 800 000 000 EUR támogatási összeg várhatóan összesen legalább 315 000 000 000 EUR értékű beruházást generál az Unióban az e rendelet hatálybalépésétől számított hároméves időszakban. A garancialehívás nélkül teljesülő projektekhez kapcsolódó garanciák a garancia rendelkezésre állásának időszakán belül rendelkezésre állnak új műveletek támogatásához.

Indokolás

Az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz kapcsolódó szerződések aláírása nem szenvedhet késedelmet, mivel haladéktalanul javítani kell az európai beruházási környezetet. Természetesen csak a valóban támogatható projekteket kell támogatásra kiválasztani.

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a) Az Európai Bizottság 2015. január 13-án közleményt terjesztett elő arról, hogy miként fogja alkalmazni a stabilitási és növekedési paktum hatályos szabályait. Az ESBA által támogatott műveletek nemzeti társfinanszírozása, többek között az átmeneti időszakban, jogosult a 2015. január 13-i bizottsági közlemény által előírt, a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai keretében engedélyezett rugalmasságra a közleményben foglalt feltételeknek és korlátozásoknak megfelelően.

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

18 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18b) Az ESBA kettős célja teljesítésének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az ESBÁ-ból 5 000 000 000 euróval egyenértékű összeget irányozzanak elő EBB-finanszírozásra az EBA számára, amelyet kifejezetten a kis- és középvállalkozások, a kis közepes tőkeértékű projektek, valamint az innovatív kkv-k és az innovatív közepes tőkeértékű projektek javára kell felhasználni.

Indokolás

Ahhoz, hogy az ESBA betölthesse kettős célját, fontos egyértelművé tenni, hogy a garancia egy részét fenn kell tartani arra a célra, hogy a kkv-k és a kis közepes tőkeértékű vállalkozások hozzáférhessenek a kockázatfinanszírozáshoz. Az 1. cikkhez, az 5. cikk (2) bekezdésének e) pontjához és a 7. cikkhez fűzött módosításhoz kapcsolódik.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

18 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18c) Az ESBA célja teljesítésének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az ESBA-ból 5 000 000 000 euróval egyenértékű összeget irányozzanak elő EBB-finanszírozásra az EBA számára, amelyet kifejezetten a kis- és középvállalkozások, a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalkozások, valamint az innovatív kkv-k javára kell felhasználni;

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) Forrásainak további növelése érdekében az Európai Stratégiai Beruházási Alapban való részvételt nyitottá kell tenni harmadik felek, például tagállamok, tagállamok által birtokolt vagy ellenőrzött nemzeti fejlesztési bankok vagy állami ügynökségek, magánszektorbeli szervezetek, valamint Unión kívüli szervezetek számára, a meglévő hozzájárulók jóváhagyásától függően. A harmadik felek közvetlenül hozzájárulhatnak az ESBA-hoz és részt vehetnek az ESBA irányítási struktúrájában.

(19) Annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül el lehessen érni a 315 000 000 000 eurós célösszeget, a nemzeti fejlesztési bankoknak vagy intézményeknek, valamint a beruházási platformoknak és alapoknak az ESBA garancia támogatásával prominens szerepet kell játszaniuk az életképes projektek meghatározásában, a projektek fejlesztésében, illetve – adott esetben – azok összevonásában, valamint a potenciális befektetők vonzásában. Ezzel összefüggésben lehetővé kell tenni makroregionális platformok létrehozását, amelyek ösztönözhetik határokon átnyúló projektek, illetve regionális szempontú, több tagállamban megvalósított projektegyüttesek végrehajtását.

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) A projektek szintjén a harmadik felek az ESBA-val együtt végrehajthatnak projekt-alapú, vagy meghatározott földrajzi vagy tematikus ágazatokhoz kapcsolódó beruházási platformokat támogató társfinanszírozást.

(20) A projektek szintjén a harmadik felek az ESBA-val együtt végrehajthatnak projekt-alapú, vagy meghatározott földrajzi vagy tematikus ágazatokhoz kapcsolódó beruházási platformokat támogató társfinanszírozást. Külön figyelmet kell fordítani a magas gazdasági és társalmi hozzáadott értéket képviselő, átalakító ágazatokra összpontosító beruházási platformokra, valamint azokra a beruházási platformokra, amelyek főleg régiók, városok és kkv-k miatt életre hívott, kis léptékű, fenntartható és innovatív projekteket kapcsolnak össze; például energiahatékonysági projekteket, mint az épületállomány felújítása és az intelligens hálózatokkal kapcsolatos projekteket, mint az innovatív digitális eszközökön alapuló új lakossági szolgáltatások.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) Feltéve, hogy minden lényeges jogosultsági kritérium teljesül, a tagállamok használhatják az Európai Strukturális Beruházási Alapot ahhoz, hogy hozzájáruljanak az uniós garanciával fedezett, támogatható projektek finanszírozásához. E megközelítés rugalmassága maximálissá teheti annak lehetőségét, hogy befektetőket vonzzon az Európai Stratégiai Beruházási Alap által célzott beruházások területére.

(21) Az ESBA-nak ki kell egészítenie a folyamatban lévő regionális, nemzeti és uniós programokat, valamint az EBB hagyományos tevékenységeit, és ezek mellett kell működnie. Feltéve, hogy minden lényeges jogosultsági kritérium teljesül, a harmadik felek az ESBA-val együtt végrehajthatnak projekt-alapú, vagy meghatározott földrajzi vagy tematikus ágazatokhoz kapcsolódó beruházási platformokat támogató társfinanszírozást, és a tagállamok bármilyen típusú uniós finanszírozást − köztük az Európai Strukturális Beruházási Alapot − felhasználhatnak ahhoz, hogy hozzájáruljanak az uniós garanciával fedezett, támogatható projektek finanszírozásához. E megközelítés rugalmassága maximálissá teheti annak lehetőségét, hogy befektetőket vonzzon az Európai Stratégiai Beruházási Alap által célzott beruházások területére, és bevonja a szociális partnereket és a hatóságokat.

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22) Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban az ESBA keretében támogatott infrastruktúra- és projektberuházásoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal. A Bizottság bejelentette, hogy e célból kidolgozza az államitámogatás-értékeléssel kapcsolatos azon alapelveket, amelyeket az Európai Stratégiai Beruházási Alapból nyújtott támogatásra való jogosultság előfeltételeként a projekteknek teljesíteniük kell. Arra az esetre, ha a projekt eleget tesz ezen követelményeknek és támogatásban részesül az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül, a Bizottság bejelentette, hogy a kiegészítő nemzeti támogatásokat egy egyszerűsített és gyorsított államitámogatás-értékelés keretében fogják megvizsgálni, amely során a Bizottság mindössze az állami támogatás arányosságát ellenőrzi (a túlkompenzáció elkerülése végett). A Bizottság azt is bejelentette, hogy a közpénzek hatékony felhasználásának biztosítása érdekében további iránymutatást nyújt az alapelvekkel kapcsolatosan.

(22) Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban az ESBA keretében támogatott infrastruktúra- és projektberuházásoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal. A Bizottság bejelentette, hogy e célból kidolgozza az államitámogatás-értékeléssel kapcsolatos azon alapelveket, amelyeket az Európai Stratégiai Beruházási Alapból nyújtott támogatásra való jogosultság előfeltételeként a projekteknek teljesíteniük kell. Arra az esetre, ha a projekt eleget tesz ezen követelményeknek és támogatásban részesül az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül, a Bizottság bejelentette, hogy a kiegészítő nemzeti támogatásokat egy egyszerűsített és gyorsított államitámogatás-értékelés keretében fogják megvizsgálni, amely során a Bizottság mindössze az állami támogatás arányosságát ellenőrzi (a túlkompenzáció elkerülése végett). A Bizottság a közpénzek hatékony felhasználásának biztosítása érdekében további iránymutatást nyújt, hogy garantálja az ágazatspecifikus állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való teljes összhangot. Az állami támogatásokra vonatkozó elveknek való megfelelés előírása várhatóan hozzájárul az ESBA-források hatékony felhasználásához.

Módosítás 37

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) Az EBB rendszeresen értékeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott tevékenységeket, hogy felmérje azok relevanciáját, teljesítményét és hatását, és azonosítsa a jövőbeli tevékenységek javítását szolgáló szempontokat. Ezek az értékelések hozzájárulnak az elszámoltathatósághoz és a fenntarthatóság elemzéséhez.

(25) Az EBB és az Európai Bizottság rendszeresen értékeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott tevékenységeket, hogy felmérje azok relevanciáját, teljesítményét, hatását, valamint az egyéb uniós politikákkal és eszközökkel való koordinációjukat és összhangjukat, és azonosítsa a jövőbeli tevékenységek javítását szolgáló szempontokat. Ezek az értékelések hozzájárulnak az elszámoltathatósághoz és a fenntarthatóság elemzéséhez.

Indokolás

Mivel a jogalkotónak biztosítania kell az átláthatóságot és az ellenőrzés megfelelő szintjét, az értékelés és az azt követő jelentéstétel kulcsfontosságú az ESBA zökkenőmentes működtetésének biztosításához.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26) Az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül végrehajtott finanszírozási műveletek mellett létre kell hozni az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP megerősített támogatást nyújt a projektek kidolgozásához és előkészítéséhez az egész Unióban, a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmére építve. Ezáltal létrejön az Unión belüli beruházásokra vonatkozó technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdések megválaszolására szolgáló egyablakos rendszer.

(26) Az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül végrehajtott finanszírozási műveletek mellett létre kell hozni az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP megerősített támogatást nyújt a projektek kidolgozásához, előkészítéséhez és összekapcsolásához az egész Unióban, a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmére, valamint az olyan projektek legjobb gyakorlataira építve, mint az ELENA (Európai Kisközösségi Támogatási Keret), az InnovFin (uniós finanszírozás innovátoroknak) és az EEEF (Európai Energiahatékonysági Alap). Ezáltal létrejön az Unión belüli beruházásokra vonatkozó technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdések megválaszolására szolgáló egyablakos rendszer, amely lehetőség szerint decentralizált alapon technikai segítséget nyújt. Az EBTP egyablakos rendszerként történő létrehozása és az általa nyújtott új szolgáltatások semmiféle módon nem változtathatják meg a létező technikai segítségnyújtási programok célkitűzését, illetve nem befolyásolhatják azok feladatai végrehajtásának minőségét, illetve erre való kapacitásukat.

 

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

26 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(26a) Az EBTP különösen épít az olyan programok jó gyakorlataira, mint az ELENA, az EEEF, a JEREMIE (a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források), a JASPERS (európai régiók beruházásait támogató közös program), a JESSICA (a fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai program) és a JASMINE (az európai mikrohitelintézetek támogatására irányuló közös fellépés). Az EBTP adott esetben e szervekhez irányítja a projektgazdákat, és e szerveken keresztül biztosítja a technikai segítségnyújtást.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) Az EBB-nek nyújtott uniós garanciához kapcsolódó kockázatok fedezése érdekében létre kell hozni egy garanciaalapot. A garanciaalapot az uniós költségvetésből származó fokozatos kifizetésekkel kell feltölteni. A garanciaalapba ezt követően az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásában részesülő projektekből származó bevételek és visszafizetések is befolynak, valamint a nem teljesítő adósoktól visszatérített összegek, ha a garanciaalap már kifizette az EBB-nek a garanciát.

(27) Az EBB-nek nyújtott uniós garanciához kapcsolódó kockázatok fedezése érdekében létre kell hozni egy garanciaalapot. A garanciaalapot az uniós költségvetésből származó fokozatos kifizetésekkel kell feltölteni. A garanciaalapba ezt követően az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásában részesülő projektekből származó bevételek és visszafizetések is befolynak, valamint a nem teljesítő adósoktól visszatérített összegek, ha a garanciaalap már kifizette az EBB-nek a garanciát. Az ESBA-műveletekből származó, a garanciaalap célösszegét/szükségleteit meghaladó bevételt azon vonatkozó uniós költségvetési tételbe kell átcsoportosítani, amelynek összegét az ESBA garanciaalap létrehozása céljából csökkentették.

Indokolás

Az uniós garancia célösszegét meghaladó többletvisszafizetéseket és -bevételeket újból az Unió általános költségvetéséhez kell könyvelni, és újból azon költségvetési tételekhez kell kiosztani, amelyek kezdetben hozzájárultak a garanciaalaphoz.

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás részleges finanszírozása céljából az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet2 által létrehozott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020), és az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet3 által létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz rendelkezésre álló pénzügyi keretét csökkenteni kell. Ezek a programok olyan célokat szolgálnak, amelyek nem jelennek meg újra az Európai Stratégiai Beruházási Alapnál. Mindazonáltal a várakozások szerint a két program keretének a garanciaalap finanszírozása céljából való csökkentése a programok mandátumának bizonyos területein nagyobb mértékű beruházásokat biztosít, mint az a meglévő programokon keresztül lehetséges lenne. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az uniós garanciával képes a kutatás, fejlesztés és innováció, valamint a közlekedési, távközlési és energiaügyi infrastruktúrák területén megsokszorozni a pénzügyi hatást ahhoz képest, mint ha a forrásokat a tervezett Horizont 2020 és Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programokon belüli vissza nem térítendő támogatások útján költötték volna el. Ezért indokolt a jelenleg az említett programokra előirányzott források egy részének az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz való átirányítása.

(29) Az Unió költségvetéséből az EU költségvetési garanciaalapjának szánt hozzájárulást 2020-ig az Európai Parlament és a Tanács az éves költségvetési eljárás keretében fokozatosan engedélyezi. E célból a költségvetési hatóságnak igénybe kell vennie adott esetben a 2014 és 2020 közötti többéves finanszírozási keretről szóló rendelet alapján rendelkezésre álló összes rugalmassági mechanizmust és a rendelet releváns rendelkezéseit annak érdekében, hogy az egyes jelenlegi uniós programokat (például a Horizont 2020-at és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt) jellemző többéves kötelezettségvállalásokra a többéves pénzügyi keretben előirányzott költségvetésnek megfelelően biztosítsa a támogatás maximális folytonosságát, működését és életképességét. A garanciaalap finanszírozását a többéves pénzügyi keret legkésőbb 2016 végéig beindítandó félidős felülvizsgálata keretében át kell dolgozni a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i, 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 2. cikkében előírtaknak megfelelően. Mivel egyre nagyobb szükség van uniós szintű politikai cselekvésre és kiadási programokra az európai gazdasági növekedés és munkahelyteremtés ösztönzéséhez, a felülvizsgálat során növelni kell az 1a. fejezet alatt rendelkezésre álló tartalékokat és kötelezettségvállalási előirányzatokat.

__________________

 

2 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

 

3 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

 

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a) Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok részt vegyenek az európai beruházási projekttár létrehozásában, többek között oly módon, hogy információkat nyújtanak a Bizottságnak és az EBB-nek a területükön megvalósuló vagy potenciális beruházási projektekről. A projekttár elindítását megelőzően a Bizottságnak és az EBB-nek megfelelő egyeztetést kell folytatnia a tagállamokkal, szakértőkkel és az érdekelt felekkel a projekttárba felvehető projektekre vonatkozó elvekről és iránymutatásokról, valamint az egyes projektek adatainak közzétételére szolgáló mintáról.

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34) Az európai polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében az EBB-nek rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Stratégiai Beruházási Alap fejlődéséről és hatásáról.

(34) Az európai polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak az e rendelet hatálybalépésétől kezdődően évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely értékelést tartalmaz az uniós garancia felhasználásáról és az e rendeletben meghatározott általános célok teljesüléséről – beleértve a magántőke mobilizálását, az addicionalitásról, valamint a gazdasági és társadalmi hozzáadott értékről. Adott esetben a jelentéshez az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslatot kell csatolni e rendelet módosítása céljából. Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente jelentést tesz az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB és az EBA finanszírozási és beruházási műveleteiről, kitérve arra, hogy mely projektek részesültek finanszírozásban, milyen pénzügyi eszközöket használtak fel, és hogy miként halad a támogatott projektek végrehajtása, és milyen veszteségeket könyvelt el az Európai Stratégiai Beruházási Alap. Meghiúsult projektek esetén a jelentésben közölni kell a helyzet részletes elemzését, kiemelve a garanciaalapot érintő esetleges következményeket.

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36) Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen az unióbeli beruházások támogatását és a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások finanszírozáshoz való jobb hozzáférésének biztosítását a tagállamok a fellépésre fordítható költségvetési kapacitásaik egyenlőtlensége miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem a célkitűzések terjedelme és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

(36) Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen az unióbeli beruházások támogatását és a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások finanszírozáshoz való jobb hozzáférésének biztosítását a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem a célkitűzések terjedelme és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

36 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(36a) Célszerű, hogy a Bizottság és az EBB megállapodást kössön, amelyben rögzítik az ebben a rendeletben az ESBA általuk történő kezelésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Az említett megállapodás nem sértheti az uniós jogalkotónak, a költségvetési hatóságnak, illetve az EBB-nek a Szerződésekben rögzített hatásköreit, és ezért célszerű, hogy olyan, elsősorban technikai és adminisztratív jellegű elemekre szorítkozzon, amelyek – bár nem alapvető fontosságúak – szükségesek az ESBA hatékony működtetéséhez. Ezt a megállapodást a beruházási iránymutatásokkal együtt a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén kell elfogadnia.

Indokolás

Az ESBA-megállapodásoknak kizárólag adminisztratív jellegűnek kell lenniük, amelyek a kezdeményezés érdemi alkotóelemeiről való döntést meghagyják a jogalkotó számára. A megállapodás e döntések végrehajtására szolgál. Az ESBA-megállapodást felhatalmazáson alapuló jogi aktusként kell elfogadni, hogy biztosítani lehessen a megfelelő jogalkotói ellenőrzést.

Módosítás  46

Rendeletre irányuló javaslat

1. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság megállapodást köt az Európai Beruházási Bankkal (EBB) az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozásáról.

(1) Ez a rendelet létrehozza az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (a továbbiakban: ESBA), az uniós garanciát és az uniós garanciaalapot.

 

(2) Ennek érdekében a rendelet előírja, hogy a Bizottság tárgyaljon egy megállapodástervezetről az Európai Beruházási Bankkal (EBB) az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kezeléséről. E megállapodásnak kizárólag a technikai és igazgatási elemeket kell tartalmaznia, és teljes mértékben meg kell felelnie a jelen rendeletben előírt követelményekkel.

 

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén az Unió nevében részt vegyen az ESBA-megállapodásban, és hogy elfogadja annak későbbi módosításait, amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus megfelel e rendelet előírásainak.

Az ESBA célja az unióbeli beruházások támogatása, és az EBB megnövelt kockázatviselési képessége révén – a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások számára a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés biztosítása, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: ESBA-megállapodás).

(4) Az ESBA célja az olyan unióbeli beruházások támogatása, amelyek a tagállamok közötti beruházási szakadék megszüntetése érdekében elősegítik a versenyképes és fenntartható növekedést. Az EBB megnövelt kockázatviselési képessége révén az ESBA

 

– támogatja a hosszú távú, termelékeny és stratégiai befektetéseket;

 

– biztosítja a legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak – különös tekintettel az innovatív mikro-, kis- és középvállalkozásokra – a finanszírozáshoz jutás megkönnyítését.

(2) Az ESBA-megállapodáshoz az Európai Unió bármely tagállama csatlakozhat. A meglévő hozzájárulók egyetértésének függvényében az ESBA-megállapodást nyitottá kell tenni más harmadik felek, többek között a nemzeti fejlesztési bankok vagy a tagállamok által birtokolt vagy ellenőrzött állami ügynökségek, valamint magánszektorbeli szervezetek számára is.

(5) Az ESBA-megállapodáshoz az abban megállapított feltételek szerint az Európai Unió bármely tagállama csatlakozhat. A meglévő hozzájárulók egyetértésének függvényében az ESBA-megállapodást nyitottá kell tenni más harmadik felek, többek között a nemzeti fejlesztési bankok vagy a tagállamok által birtokolt vagy ellenőrzött állami ügynökségek, valamint magánszektorbeli szervezetek számára is.

 

(6) Az e rendelet értelmében nyújtandó garanciákat a beruházási bizottság csak a szerződéses megállapodás tárgyát képező, és a kötelezettségvállalástól számított három éven belül aláírt műveletek és projektek részére kötheti le. Amennyiben a kötelezettségvállalástól számított három éven belül nem írják alá az adott műveletet és projektet, a kötelezettségvállalás elévül.

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

1 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1a. cikk

 

2. cikk

 

E rendelet alkalmazásában:

 

a) „nemzeti fejlesztési bankok vagy nemzeti fejlesztési intézmények”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól megbízást kapnak arra, hogy központi, regionális vagy helyi szinten elsősorban piaci hiányosságok vagy nem megfelelő beruházási helyzetek kezelésére irányuló, közcélú fejlesztési tevékenységeket végezzenek;

 

b) „beruházási platformok”: különleges célú gazdasági egységek, kezelt számlák, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmusok, vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmusok, amelyeken keresztül szervezetek pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több uniós beruházási projekt finanszírozása céljából;

 

c) „kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: a 2003/361/EK ajánlásban meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás;

 

d) „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: a Bizottság C(2014) 499/34 iránymutatásában meghatározottak szerinti, legfeljebb 2 alkalmazottat foglalkoztató jogi személy; 1a

 

g) addicionalitás”: az ESBA támogatása olyan műveletek részére, amelyek piaci hiányosságok vagy nem megfelelő beruházási helyzetek kezelésére irányulnak, és amelyeket az adott időszakban az ESBA támogatása nélkül nem lehetett volna végrehajtani, illetve az adott időszakban az EBA eszközei, az uniós eszközök vagy a regionális fejlesztési bankok, a nemzeti fejlesztési bankok és kereskedelmi bankok ajánlotta eszközök keretében nem lehetett volna ugyanolyan mértékben végrehajtani. Következésképpen az uniós garancia a meglévő uniós pénzügyi eszközökkel együtt alkalmazható, illetve felhasználható azok kiegészítésére, valamint hatásaik felgyorsítására vagy megerősítésére.

 

h) „ESBA-megállapodás”: az a jogi eszköz, amelyben a Bizottság és az EBB rögzíti az ebben a rendeletben az ESBA kezelésére vonatkozóan meghatározott feltételeket;

 

i) „EBTP-megállapodás”: az a jogi eszköz, amelyben a Bizottság és az EBB rögzíti az ebben a rendeletben az EBTP működtetésére vonatkozóan meghatározott feltételeket;

 

_____________

 

1a Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekről

Módosítás  48

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az ESBA mint különálló, egyértelműen azonosítható és átlátható garanciaeszköz és az EBB által kezelt külön számla létrehozására vonatkozó rendelkezések;

a) az ESBA létrehozásával kapcsolatos szabályok, valamint az EBB által nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei, beleértve az EBB által az ESBA-n keresztül az Európai Beruházási Alapnak (EBA) nyújtandó, legalább 5 000 000 000 EUR összegű finanszírozás vagy garanciák feltételeit is;

Módosítás  49

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az EBB által az ESBA-n keresztül az Európai Beruházási Alapnak (EBA) nyújtandó finanszírozás feltételei;

c) Az EBB számára nyújtott feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnal lehívható uniós garanciára vonatkozó szabályok, beleértve a következőket:

 

i. az uniós garancia nyújtására vonatkozó – többek között a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra megállapított fedezettel és annak feltételeivel kapcsolatos – részletes szabályok a 7. cikknek megfelelően;

 

ii. arra vonatkozó követelmény, hogy a kockázatvállalás díját a befizetők között a kockázatvállalásuk arányában kell elosztani;

 

iii. arra vonatkozó követelmény, hogy az Uniót megillető pénzösszegek kifizetését, valamint az uniós garanciával kapcsolatos kifizetéseket a kellő időben végre kell hajtani, de a kifizetésekre csak évente egyszer, a műveletek nyereségének és veszteségének nettósítását követően kerülhet sor;

 

iv. az uniós garanciának az 5. cikk szerinti igénybevételére, köztük a fizetési feltételekre – például konkrét határidőkre, az esedékes összegek kamataira – és a szükséges likviditási megállapodásokra vonatkozó előírások;

 

v. a követeléseknek az EBB által történő behajtásával kapcsolatos rendelkezések és eljárások, a 7. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

Indokolás

Az ESBA-megállapodásoknak kizárólag adminisztratív jellegűnek kell lenniük, amelyek a kezdeményezés érdemi alkotóelemeiről való döntést meghagyják a jogalkotó számára. A vonatkozó rendelkezéseket ezért a rendeletnek, nem pedig az ESBA-megállapodásnak kell tartalmaznia. Ennek megfelelően részletes rendelkezések bevezetésére került sor.

Módosítás  50

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) az ESBA-ra vonatkozó, 3. cikk szerinti irányítási rendelkezések, az Európai Beruházási Bank alapokmányának sérelme nélkül;

d) az uniós garancia egyedi projektekhez történő felhasználásának az e rendelet és különösen a 2a. cikk szerinti, beruházási bizottság általi jóváhagyására vonatkozó részletes szabályok;

Indokolás

Az ESBA-megállapodásoknak kizárólag adminisztratív jellegűnek kell lenniük, amelyek a kezdeményezés érdemi alkotóelemeiről való döntést meghagyják a jogalkotó számára. A vonatkozó rendelkezéseket ezért a rendeletnek, nem pedig az ESBA-megállapodásnak kell tartalmaznia. Ennek megfelelően részletes rendelkezések bevezetésére került sor.

Módosítás  51

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) az uniós garanciára vonatkozó, többek között a következőkre kiterjedő részletes szabályok a 7. cikknek megfelelően: a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra vonatkozó fedezeti felső korlát, az uniós garancia lehívása, amelyre – a saját tőke esetleges veszteségei kivételével – évente egyszer, a műveletek nyereségének és veszteségének nettósítását követően kerülhet sor, valamint a garanciával összefüggő díjazás, és az arra vonatkozó előírás, hogy a kockázatvállalás díját a hozzájárulók között a kockázatmegosztás arányában kell elosztani;

e) a beruházási javaslatok benyújtására és az uniós garancia igénybevételére irányuló javaslatok jóváhagyására vonatkozó eljárások, beleértve a következőket:

 

i. a projekteknek a beruházási bizottság elé terjesztésére vonatkozó eljárás;

 

ii. arra vonatkozó előírás, hogy az uniós garancia igénybevételére irányuló javaslatok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárás nem érinti az Európai Beruházási Bank alapokmányában foglalt, az EBB általi döntéshozatalra vonatkozó szabályokat;

 

iii. a 20. cikk szerinti átmeneti rendelkezéseket pontosító szabályok, különös tekintettel arra, hogy az EBB által a 20. cikkben említett időszak során aláírt műveleteket milyen módon vonják az uniós garancia hatálya alá.

Indokolás

Az ESBA-megállapodásoknak kizárólag adminisztratív jellegűnek kell lenniük, amelyek a kezdeményezés érdemi alkotóelemeiről való döntést meghagyják a jogalkotó számára. A vonatkozó rendelkezéseket ezért a rendeletnek, nem pedig az ESBA-megállapodásnak kell tartalmaznia. Ennek megfelelően részletes rendelkezések bevezetésére került sor.

Módosítás  52

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) a követelések behajtásához kapcsolódó előírások és eljárások;

f) a beruházási javaslatok benyújtására és az uniós garancia igénybevételére irányuló javaslatok jóváhagyására vonatkozó eljárások, beleértve a következőket:

 

i. a projekteknek a beruházási bizottság elé terjesztésére vonatkozó eljárás;

 

ii. arra vonatkozó előírás, hogy az uniós garancia igénybevételére irányuló javaslatok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárás nem érinti az Európai Beruházási Bank alapokmányában foglalt, az EBB általi döntéshozatalra vonatkozó szabályokat;

 

iii. a 20. cikk szerinti átmeneti rendelkezéseket pontosító szabályok, különös tekintettel arra, hogy az EBB által a 20. cikkben említett időszak során aláírt műveleteket milyen módon vonják az uniós garancia hatálya alá.

Indokolás

Az ESBA-megállapodásoknak kizárólag adminisztratív jellegűnek kell lenniük, amelyek a kezdeményezés érdemi alkotóelemeiről való döntést meghagyják a jogalkotó számára. A vonatkozó rendelkezéseket ezért a rendeletnek, nem pedig az ESBA-megállapodásnak kell tartalmaznia. Ennek megfelelően részletes rendelkezések bevezetésére került sor.

Módosítás  53

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g) az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírások, többek között a meghatározott időkeretek és a fő teljesítménymutatók;

g) az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírások, mint az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt céloknak és kritériumoknak való megfelelés, valamint a meghatározott időkeretek és a fő teljesítménymutatók, ideértve a munkahelyteremtést és a kkv-k részvételét;

Módosítás  54

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – j pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

j) az uniós garancia által nyújtott fedezet feltételei.

törölve

Indokolás

Fentebb részletes rendelkezések foglalkoznak ezzel a szemponttal.

Módosítás  55

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – j a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ja) bármely egyéb, az ESBA irányításához szükséges adminisztratív vagy szervezeti jellegű feltétel.

Módosítás  56

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA támogatásával végrehajtott műveleteket és az EBB egyéb műveleteit egyértelműen el kell különíteni.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA támogatásával végrehajtott műveleteket és az EBB egyéb műveleteit egyértelműen el kell különíteni. Az EBB által 2013. július 23-án elfogadott beruházási iránymutatásokat és szempontokat ugyanakkor alkalmazni kell.

Módosítás  57

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az EBB-n belül fel kell állítani az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP célja, hogy – az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve – tanácsadással segítse a beruházási projektek azonosítását, előkészítését és kidolgozását, és központi technikai tanácsadó platformként szolgáljon az Unión belüli projektfinanszírozás számára. Ebbe beletartozik a projektstrukturáláshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, az innovatív pénzügyi eszközök és a köz- és magánszférabeli partnerség igénybevételének támogatása, valamint adott esetben az uniós jogszabályok releváns kérdéseihez nyújtott tanácsadás.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az EBB-n belül fel kell állítani az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP), amely az e rendelet 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott céloknak és követelményeknek megfelelően tanácsadással támogatja a beruházási projekteket.

 

Az EBTP – a lehetőségek függvényében decentralizált módon – az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira épít, és:

 

a) technikai tanácsadó platformként szolgál és támogatást biztosít a beruházási projektek azonosításához, előkészítéséhez és kidolgozásához; technikai segítséget nyújt a projektstrukturáláshoz, az innovatív pénzügyi eszközökhöz, illetve a köz- és magánszférabeli partnerségeket, valamint adott esetben az uniós jogszabályok releváns kérdéseinek megválaszolásához, figyelembe véve a tagállamok különbségeit, különös tekintettel azokra, amelyek kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkeznek;

 

b) speciális támogatást nyújt a magas gazdasági és társalmi hozzáadott értéket képviselő, valamint azokra a beruházási platformoknak, amelyek a főleg régiók, városok és kkv-k által mozgatott kisebb projekteket aggregálják; külön hangsúlyt helyez az innovatív vállalkozók információkkal való ellátására és támogatására;

 

c) speciális eszközt hoz létre decentralizált szinten az aggregált energiahatékonysági projektek befektetési platformjainak kialakításához;

 

d) pénzügyi és technikai támogatást nyújt az ESBA igénybevételéről olyan decentralizált intézményeknek, amelyek helyi szinten hasonló technikai segítségnyújtási programokat hajtanak végre; a helyi ismeretekre épít az ESBA által nyújtott támogatás Unió-szerte történő megkönnyítéséért;

 

(e) központi kapcsolattartó pontként szolgál a projektgazdák számára vagy átirányítja őket a 4. pontban említett intézményekhez;

 

f) biztosítja a projektek előmenetelével kapcsolatos információk és a bevált gyakorlatok strukturált megosztását az ESBA-ban résztvevő összes érintett számára;

 

g) decentralizált technikai segítségnyújtási platformokat biztosít a kkv-k, többek között az induló és hasznosító (spin-off) vállalkozások fejlesztéséhez, valamint az egyetemekkel és kutatási szervezetekkel folytatott együttműködésükhöz;

Módosítás  58

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E célkitűzések megvalósítása érdekében az EBTP felhasználja az EBB, a Bizottság, a nemzeti fejlesztési bankok, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságainak szakértelmét.

E célkitűzések megvalósítása érdekében az EBTP felhasználja az EBB, a Bizottság, a nemzeti fejlesztési bankok, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságainak szakértelmét. Az EBTP különösen a létező technikai segítségnyújtási programok bevált gyakorlataira épít.

Módosítás  59

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az ESBA-hoz való nemzeti hozzájárulások a többi közkiadásra és -beruházásra vonatkozókkal azonos szabályokat követnek, kiemelt költségvetési célt kell képezniük és nem áshatják alá a stabilitási paktum szabályait.

Módosítás  60

Rendeletre irányuló javaslat

3. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA-t irányítóbizottság irányítja, amely az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt célokkal összhangban meghatározza a stratégiai orientációt, a stratégiai eszközelosztást, valamint a működési szabályokat és eljárásokat, beleértve az ESBA által támogatható projektek beruházási politikáját és az ESBA kockázati profilját. Az irányítóbizottság a tagok közül választ elnököt.

(1) Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA-t irányítóbizottság irányítja. Az irányítóbizottság e rendelettel összhangban meghatározza a stratégiai orientációt, a stratégiai eszközelosztást, valamint a működési szabályokat és eljárásokat, beleértve az ESBA által támogatható projektek beruházási politikáját és az ESBA kockázati profilját, és az 5. cikk (2) bekezdésén túlmenően, de annak sérelme nélkül beruházási iránymutatást készít a beruházási bizottság által megvalósítandó uniós garancia felhasználására vonatkozóan. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a beruházási iránymutatásokra vonatkozóan.

(2) Addig, amíg az ESBA-hoz csak az Unió és az EBB teljesít hozzájárulást, a tagok és a szavazatok számát az irányítóbizottságon belül a készpénz vagy garanciavállalás formájában nyújtott hozzájárulás nagysága alapján kell elosztani.

(2) Addig, amíg az ESBA-hoz csak az Unió és az EBB teljesít hozzájárulást, a tagok és a szavazatok számát az irányítóbizottságon belül a készpénz vagy garanciavállalás formájában nyújtott hozzájárulás nagysága alapján kell elosztani.

Az irányítóbizottság konszenzussal hoz határozatot.

Az irányítóbizottság konszenzussal hoz határozatot.

(3) Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ESBA-megállapodáshoz más felek is csatlakoznak, az irányítóbizottságon belül a tagok és a szavazatok számát a hozzájárulók által a készpénz vagy garanciavállalás formájában nyújtott hozzájárulás nagysága alapján kell elosztani. A Bizottság és az EBB tagjainak és szavazatainak számát a (2) bekezdéssel összhangban ennek megfelelően újra kell számítani.

(3) Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ESBA-megállapodáshoz más felek is csatlakoznak, az irányítóbizottságon belül a tagok és a szavazatok számát a hozzájárulók által a készpénz vagy garanciavállalás formájában nyújtott hozzájárulás nagysága alapján kell elosztani. A Bizottság és az EBB tagjainak és szavazatainak számát a (2) bekezdéssel összhangban ennek megfelelően újra kell számítani.

Az irányítóbizottság arra törekszik, hogy határozatait konszenzussal hozza meg. Amennyiben az irányítóbizottság az elnök által megállapított határidőig nem tud konszenzussal dönteni, az irányítóbizottság egyszerű többséggel hoz határozatot.

Az irányítóbizottság arra törekszik, hogy határozatait konszenzussal hozza meg. Amennyiben az irányítóbizottság az elnök által megállapított határidőig nem tud konszenzussal dönteni, az irányítóbizottság egyszerű többséggel hoz határozatot.

Amennyiben a Bizottság vagy az EBB az irányítóbizottság határozata ellen szavaz, azt nem lehet elfogadni.

Amennyiben a Bizottság vagy az EBB az irányítóbizottság határozata ellen szavaz, azt nem lehet elfogadni.

(4) Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA élére ügyvezető igazgatót kell kinevezni, akinek feladata az ESBA napi szintű irányítása, valamint az (5) bekezdésben említett beruházási bizottság üléseinek előkészítése és az elnöki teendők ellátása. Az ügyvezető igazgató munkáját a helyettes ügyvezető igazgató segíti.

(4) Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA élére ügyvezető igazgatót kell kinevezni, akinek feladata az ESBA napi szintű irányítása, valamint az (5) bekezdésben említett beruházási bizottság üléseinek előkészítése és az elnöki teendők ellátása. Az ügyvezető igazgató munkáját a helyettes ügyvezető igazgató segíti.

Az ügyvezető igazgató negyedévente jelentést tesz az ESBA tevékenységéről az irányítóbizottságnak.

Az ügyvezető igazgató negyedévente jelentést tesz az ESBA tevékenységéről az irányítóbizottságnak.

Az ügyvezető igazgatót és a helyettesét a Bizottság és az EBB együttes javaslata alapján az irányítóbizottság nevezi ki három évre, határozott idejű, megújítható megbízatással.

Az ügyvezető igazgatót és a helyettesét a Bizottság és az EBB együttes javaslata alapján az irányítóbizottság nevezi ki három évre, határozott idejű, megújítható megbízatással.

(5) Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA keretében beruházási bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata a potenciális műveletek vizsgálata az ESBA beruházási szabályainak megfelelően, valamint a műveletek uniós garancia révén történő támogatásának jóváhagyása az 5. cikknek megfelelően, tekintet nélkül a műveletek földrajzi elhelyezkedésére.

(5) Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA keretében beruházási bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata a jelen rendelet 5. cikkében megállapított céloknak és követelményeknek megfelelő potenciális műveletek vizsgálata függetlenül ezek földrajzi elhelyezkedésétől.

A beruházási bizottság hat független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. A független szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektfinanszírozás terén; az irányítóbizottság nevezi ki őket határozott idejű, megújítható megbízatással három évre.

A beruházási bizottság legalább hat független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. A szakértőknek a beruházási bizottságba való kinevezése során az irányítóbizottság gondoskodik arról, hogy a beruházási bizottság összetétele változatos, illetve, hogy e szakértők magas szintű releváns piaci tapasztalattal rendelkezzenek a projektstrukturálás és projektfinanszírozás tekintetében az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt beruházási projektek terén.

 

A beruházási bizottságot az irányítóbizottság nevezi ki határozott idejű, megújítható megbízatással legfeljebb három évre. A szakértőket nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében kell kinevezni.

A beruházási bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza.

A beruházási bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza.

Módosítás  61

Rendeletre irányuló javaslat

4. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Unió garanciát nyújt (a továbbiakban: uniós garancia) az EBB-nek az e rendelet hatálya alá tartozó, Unión belül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekhez. Az uniós garanciát a 6. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani.

Az Unió visszavonhatatlan és feltétel nélküli garanciát nyújt (a továbbiakban: uniós garancia) az EBB-nek az e rendelet hatálya alá tartozó, Unión belül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekhez. Az uniós garanciát a 6. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani.

Módosítás  62

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az uniós garancia az EBB-nek a 3. cikk (5) bekezdésében említett beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteihez vagy az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek EBA általi végrehajtása céljából biztosított finanszírozáshoz nyújtható a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Az érintett műveletek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal és támogatják a következő általános célok valamelyikét:

Az uniós garancia az EBB-nek a 3. cikk (5) bekezdésében említett beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteihez vagy az EBB a beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteinek EBA általi végrehajtása céljából biztosított finanszírozáshoz nyújtható. Az érintett műveletek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal és támogatják például a következő általános célok egyikét, vagy akár többet is közülük:

a) infrastruktúra-fejlesztés, többek között a közlekedés területén, mindenekelőtt az ipari központokban; energiaügy, elsősorban az energiahálózatok összekapcsolása; valamint a digitális infrastruktúra;

a) a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, mindenekelőtt az ipari központokban;

b) beruházások az oktatás és képzés, az egészségügy, a kutatás-fejlesztés, az információs és kommunikációs technológia és az innováció terén;

b) az energetikai infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése az energiaunió prioritásaival, illetve a 2020-as, 2030-as és 2050-es éghajlat- és energiapolitikai keretekkel összhangban, különösen a villamosáram-hálózatok összekapcsolása, az intelligens hálózatok elosztási szinten, az energia tárolása és a piacok szinkronizálása;

c) a megújuló energia terjesztése, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság fokozása;

c) a megújuló energia terjesztése, az erőforrás-hatékonyság, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása, különös tekintettel a kereslet csökkentésére a keresletoldali szabályzás és az épületek felújítása révén;

d) infrastrukturális projektek a környezetvédelem, a természeti erőforrások, a városfejlesztés terén és szociális területeken;

d) az információs és kommunikációs technológiák, a digitális és telekommunikációs infrastruktúrák és a szélessávú hálózatok Unió-szerte történő fejlesztése;

e) pénzügyi támogatás nyújtása az 1. cikk (1) bekezdésében említett vállalkozások számára, ideértve a működőtőke-kockázatfinanszírozást.

e) beruházás az innováció, a kutatás és a fejlesztés terén, ideértve a kutatási infrastruktúrát is, a kísérleti és demonstrációs projekteket, a tudományos világ és az ipar közötti együttműködést, illetve a tudás és technológia átadását;

 

f) beruházások az oktatás, a képzés és a vállalkozói készségek terén;

 

g) beruházás az innovatív egészségügyi megoldások, mint például az e-egészségügy és hatásos új gyógyszerek, valamint a szociális szektor terén;

 

h) beruházás a kreatív és kulturális ágazatba;

 

i) beruházás környezetvédelmi és környezetirányítási projektekbe és infrastruktúrákba; az ökoszisztéma-szolgáltatások erősítése, fenntartható városfejlesztés;

 

j) támogatás kis- és középvállalkozásoknak, valamint kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, továbbá kezdő és leváló vállalkozásoknak az EBA által, illetve közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az innovatív és fenntartható ágazatokban a technológiák területén betöltött vezető szerep biztosítása érdekében;

 

k) a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz célkitűzéseivel összhangban lévő projektek finanszírozása.

 

Az ESBA csak olyan projekteket és műveleteket támogathat, amelyek

 

a) összhangban állnak az uniós politikákkal, és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel járnak; megfelelnek a 9. cikk szerinti célkitűzéseknek és összhangban vannak 1303/2013/EU rendelet 10. cikkével és I. mellékletével;

 

b) gazdasági és technikai szempontból életképesek;

 

c) biztosítják a kiegészítő jelleget;

 

d) a lehető legnagyobb mértékben mozgósítanak tőkét a magánszektorból;

 

e) a társadalom számára nettó előnyökkel járnak, ideértve a fenntartható munkahelyek teremtését a projektek költségeinek és nyereségeinek a várható időtartamuk egésze során történő figyelembevétele mellett;

Emellett az uniós garancia kiterjed a célzottan létrehozott olyan beruházási platformok és nemzeti fejlesztési bankok EBB-n keresztül történő támogatására, amelyek az e rendelet előírásainak megfelelő műveleteket finanszíroznak. Ebben az esetben az irányítóbizottság pontosan meghatározza a támogatható beruházási platformokra vonatkozó szabályokat.

Emellett az uniós garancia az EBB-n keresztül kiterjed a célzottan létrehozott beruházási platformok és nemzeti fejlesztési bankok finanszírozási és beruházási műveleteire a 3. cikk (5) bekezdésében említett beruházási bizottság általi jóváhagyás után. Az érintett műveletek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal és megfelelnek az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogathatósági feltételeknek. Az irányítóbizottság pontosan meghatározza a támogatható beruházási platformokra vonatkozó szabályokat.

Módosítás  63

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Az ESBA kockázatmentesítési stratégiát követve elsőbbségi hozzáférést kínál a garanciához a kis projektek és a kis gazdasági szereplők számára. Ilyen garanciákat többek között az alábbiak létrehozásához kell vállalni:

 

a) egy legalább 5 000 000 000 EUR összegű garanciát magában foglaló célzott energiahatékonysági alap, különösen a városok és a helyi önkormányzatok által támogatott projektek támogatására,

 

b) egy legalább 5 000 000 000 EUR összegű garanciát magában foglaló, és a 7. cikkben meghatározottak szerint az EBA által végrehajtott célzott kkv-alap.

Módosítás  64

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) A beruházásoknak összhangban kell állniuk az EBB által 2013. július 23-án elfogadott beruházási iránymutatásokkal és kritériumokkal.

Módosítás  65

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Feltéve, hogy valamennyi releváns jogosultsági kritérium teljesül, a tagállamok felhasználhatják az európai strukturális és beruházási alapokat azon támogatható projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az EBB az uniós garancia fedezete mellett finanszíroz.

(4) Feltéve, hogy valamennyi releváns jogosultsági kritérium teljesül, a tagállamok bármilyen típusú uniós finanszírozást felhasználhatnak, beleértve az európai strukturális és beruházási alapokat azon támogatható projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az EBB az uniós garancia fedezete mellett finanszíroz.

Indokolás

Világosnak kell lennie, hogy bármilyen típusú uniós finanszírozás felhasználható a műveletek és az EU garanciával támogatott projektek társfinanszírozására, nem csak az európai strukturális és beruházási alapok révén rendelkezése álló finanszírozás.

Módosítás  66

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A Bizottság, az EBB és a tagállamok biztosítják, hogy az ESBA támogatásában részesülő valamennyi beruházás figyelembe vegye az általa helyi és regionális szinten ágazatonként kifejtett, gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt hatást, a kereslet kínálatot nem érintő növekedését, és erősítse az ESBA és az európai strukturális és beruházási alapok közötti szinergiákat és tényleges összhangot annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának eléréséhez és a munkanélküliség csökkentéséhez.

Módosítás  67

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) EBB-hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, valamint a finanszírozás más formái vagy hitelminőség-javító eszközök, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-részesedések. Ezeket az eszközöket az Unióban – többek között valamely tagállam és egy harmadik ország között határokon átnyúlóan – végrehajtott műveletek javára kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani e rendeletnek megfelelően, és amennyiben az EBB-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján kerül sor;

a) EBB-hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, a finanszírozás más formái vagy hitelminőség-javító eszközök, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, köztük a nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken, beruházási platformokon keresztül nyújtottak is. Ezeket az eszközöket az Unióban – többek között valamely tagállam és egy harmadik ország között határokon átnyúlóan – végrehajtott műveletek javára kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani e rendeletnek megfelelően, és amennyiben az EBB-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján kerül sor;

Módosítás  68

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az EBB által az EBA számára nyújtott finanszírozás annak érdekében, hogy az EBA hitelt, garanciát, viszontgaranciát, egyéb más hitelminőség-javító eszközt, tőkepiaci eszközt, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-részesedést biztosíthasson. Ezeket az eszközöket az Unióban végrehajtott műveletek javára kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani e rendeletnek megfelelően, és amennyiben az EBA-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján kerül sor.

b) az EBB által az EBA számára nyújtott finanszírozás annak érdekében, hogy az EBA hitelt, garanciát, viszontgaranciát, egyéb más hitelminőség-javító eszközt, tőkepiaci eszközt, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-részesedést biztosíthasson, többek között nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken vagy beruházási platformokon keresztül. Ezeket az eszközöket az Unióban végrehajtott műveletek javára kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani e rendeletnek megfelelően, és amennyiben az EBA-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján kerül sor.

Módosítás  69

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EBB számára a (2) bekezdésnek megfelelően biztosított uniós garancia összege 16 000 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 2 500 000 000 EUR juttatható az EBB által az EBA-nak nyújtott finanszírozáshoz. A 8. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül az EBB számára biztosított garancia keretében teljesített uniós kifizetések összesítve nem haladhatják meg a garancia összegét.

(1) Az EBB számára biztosított uniós garancia összege 16 000 000 000 EUR, amelyből legalább 5 000 000 000 EUR összeget kell juttatni az EBB által az EBA-nak a (2) bekezdésnek megfelelően, az 1. cikkben meghatározott célokra nyújtott finanszírozásra. A 8. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül az EBB számára biztosított garancia keretében teljesített uniós kifizetések összesítve nem haladhatják meg a garancia összegét. Legalább 5 000 000 000 EUR juttatandó az EBB által az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően a célzott energiahatékonysági alap számára nyújtott finanszírozásra.

 

(1a) Az uniós garancia kiterjed olyan alternatívbefektetésialap-kezelők (ABAK-ok) támogatására, amelyek a 2011/61/EU irányelvnek megfelelően engedélyezett alternatív befektetési alapokat kezelnek, a 2013/345/EU rendelettel összhangban engedélyezett kollektív befektetési vállalkozások kezelőinek támogatására, valamint a 2013/346/EK rendelet szerinti kollektív befektetési vállalkozások kezelőinek támogatására, az EBB-vel vagy az EBA-val a (2) bekezdéssel összhangban kötött megállapodás alapján, feltéve, hogy ezek a tevékenységek megfelelnek az 5. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott céloknak és jogosultsági kritériumoknak.

(2) A garancia által egy meghatározott típusú, a 6. cikkben említett eszközportfólióra biztosított fedezetet a szóban forgó portfólió kockázata határozza meg. Az uniós garancia keretében portfólióalapú, első veszteségre nyújtott garancia vagy teljes garancia biztosítható. Az uniós garancia más hozzájárulókkal azonos feltételek mellett nyújtható.

(2) A garancia által egy meghatározott típusú, a 6. cikkben említett eszközportfólióra biztosított fedezetet a szóban forgó portfólió kockázata határozza meg. Az uniós garancia keretében portfólióalapú, első veszteségre nyújtott garancia vagy teljes garancia biztosítható. Az uniós garancia más hozzájárulókkal azonos feltételek mellett nyújtható.

Amennyiben az EBB finanszírozást nyújt az EBA számára az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtásához, az uniós garancia az EBB általi finanszírozás tekintetében teljes garanciát biztosít, feltéve, hogy az EBB azonos összegű finanszírozást biztosít uniós garancia nélkül. Az uniós garancia által fedezett összeg nem haladhatja meg a 2 500 000 000 EUR-t.

Amennyiben az EBB finanszírozást nyújt az EBA számára az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtásához, az uniós garancia az EBB általi finanszírozás tekintetében teljes garanciát biztosít, feltéve, hogy az EBB azonos összegű finanszírozást biztosít uniós garancia nélkül. Az uniós garancia által fedezett összeg legalább 5 000 000 000 EUR. A finanszírozást kis- és középvállalkozások, induló vállalkozások, különválással létrejött (spin-off) vállalkozások, valamint kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatására kell felhasználni.

(3) Amennyiben az EBB az ESBA-megállapodással összhangban lehívja az uniós garanciát, az Unió a szóban forgó megállapodás feltételeinek megfelelően igény szerint teljesít kifizetést.

(3) Amennyiben az EBB az ESBA-megállapodással összhangban lehívja az uniós garanciát, az Unió a szóban forgó megállapodás feltételeinek megfelelően igény szerint teljesít kifizetést.

(4) Amennyiben az Unió az uniós garancia alapján kifizetést teljesít, az EBB gondoskodik a kifizetett összegekre vonatkozó követelések behajtásáról és a behajtott összegekből visszatérítést nyújt az Uniónak.

(4) Amennyiben az Unió az uniós garancia alapján kifizetést teljesít, az EBB gondoskodik a kifizetett összegekre vonatkozó követelések behajtásáról és a behajtott összegekből visszatérítést nyújt az Uniónak.

Módosítás  70

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Uniós garanciaalapot (a továbbiakban: garanciaalap) kell létrehozni, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB-nek fizetést lehet teljesíteni.

(1) Uniós garanciaalapot (a továbbiakban: garanciaalap) kell létrehozni, amely olyan likviditási puffert képez, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB-nek fizetést lehet teljesíteni.

(2) A garanciaalap forrásai a következők:

(2) A garanciaalap forrásai a következők:

a) kifizetések az Unió általános költségvetéséből,

a) hozzájárulások az Unió általános költségvetéséből;

b) a garanciaalap befektetett forrásainak hozama,

b) a garanciaalap befektetett forrásainak hozama;

c) a nemteljesítő adósoktól az ESBA-megállapodásban meghatározott behajtási eljárásnak megfelelően behajtott összegek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontjában előírtak szerint,

c) a nemteljesítő adósoktól az ESBA-megállapodásban meghatározott behajtási eljárásnak megfelelően behajtott összegek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontjában előírtak szerint;

d) az Unió által az ESBA-megállapodással összhangban kapott egyéb kifizetések.

d) az Unió által az ESBA-megállapodással összhangban kapott bevételek és egyéb kifizetések.

(3) A garanciaalap (2) bekezdés c) és d) pontjában előírt forrásai a 966/2012/EU rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően belső címzett bevételt képeznek.

(3) A garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásai a 966/2012/EU rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően belső címzett bevételt képeznek.

(4) A garanciaalap számára a (2) bekezdés szerint biztosított forrásokat a Bizottság közvetlenül kezeli és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint az abból következő megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban fekteti be.

(4) A garanciaalap számára a (2) bekezdés szerint biztosított forrásokat a Bizottság közvetlenül kezeli és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint az abból következő megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban fekteti be.

(5) A garanciaalap (2) bekezdésben említett forrásait arra kell felhasználni, hogy a garanciaalap olyan megfelelő szintet (a továbbiakban: célösszeg) érjen el, amely tükrözi az uniós garanciakötelezettség teljes összegét. A célösszeg a teljes uniós garanciavállalási kötelezettség 50 %-ában kerül meghatározásra.

(5) A garanciaalap (2) bekezdésben említett forrásait arra kell felhasználni, hogy a garanciaalap olyan megfelelő szintet (a továbbiakban: célösszeg) érjen el, amely tükrözi az uniós garanciakötelezettség teljes összegét. A célösszeg a teljes uniós garanciavállalási kötelezettség 50 %-ában kerül meghatározásra.

Kezdetben a célösszeget a (2) bekezdés a) pontjában említett források fokozatos befizetésével kell elérni. Amennyiben a garanciaalap kezdeti létrehozása során garancialehívásokra került sor, a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásai egy, a garancialehívások összegének megfelelő összegig szintén hozzájárulnak a célösszeg eléréséhez.

Kezdetben a célösszeget legkésőbb 2022-ig kell elérni a (2) bekezdés a) pontjában említett források, valamint a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásai fokozatos befizetésével.

 

(5a) A kezdeti célösszeg eléréséhez szükséges előirányzatokat fokozatosan engedélyezi az Európai Parlament és a Tanács az éves költségvetési eljárás keretében, megfelelően figyelembe véve a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet értelmében rendelkezésre álló valamennyi eszközt, igénybe véve különösen a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot és a rugalmassági eszközt.

 

A garancialap finanszírozását az Európai Parlament és a Tanács mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében felülvizsgálja a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet választások utáni áttekintése/felülvizsgálata keretében, amelyet a 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 2. cikkében előírtak szerint legkésőbb 2016 végén kezdenek meg.

 

Amennyiben az éves költségvetési eljárás keretében megállapodás születik arról, hogy a többéves pénzügyi keret áttekintését/felülvizsgálatát megelőző években uniós programokból történő átcsoportosításokat felhasználnak az uniós garancia finanszírozási forrásaként, az Európai Parlament és a Tanács visszaállítja eredeti költségvetését.

(6) A Bizottság 2018. december 31-ig, majd azt követően évente felülvizsgálja a garanciaalap szintjének megfelelőségét, figyelembe véve a forrásoknak a garancia aktiválásából származó bármely csökkenését és az EBB által a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott értékelést.

(6) A Bizottság 2018. december 31-ig, majd azt követően évente felülvizsgálja a garanciaalap szintjének megfelelőségét, figyelembe véve a forrásoknak a garancia aktiválásából származó bármely csökkenését és az EBB által a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott értékelést.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az (5) bekezdésben előírt célösszeg legfeljebb 10 %-kal történő kiigazítása vonatkozásában, hogy a célösszeg jobban tükrözze az uniós garancia lehívásának kockázatát.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az (5) bekezdésben előírt célszint lefelé történő, legfeljebb 10 %-kal való kiigazítása vonatkozásában, hogy a célszint jobban tükrözze az uniós garancia lehívásának kockázatát.

(7) A célösszeg n. évben történő kiigazítását vagy a garanciaalap szintje megfelelőségének a (6) bekezdésben előírt felülvizsgálattal összhangban végrehajtott értékelését követően:

(7) A célszint n. évben történő kiigazítását vagy a garanciaalapban rendelkezésre álló források megfelelőségének a (6) bekezdésben előírt felülvizsgálattal összhangban végrehajtott értékelését követően:

e) bármely többletet egy művelet keretében az Unió n+1. évi általános költségvetésében a bevételkimutatás külön sorára kell visszafizetni,

a) a garanciaalap bármely többlete a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően belső címzett bevételt képez bármely olyan tételt illetően, amelyet fel lehetett volna használni az EBSA-garanciaalap átcsoportosítási forrásaként,

f) a garanciaalapot az n+1. évben kezdődő legfeljebb hároméves idős zakban éves részletek befizetésével kell feltölteni.

b) a garanciaalapot az n+1. évben kezdődő legfeljebb hároméves időszakban éves részletek befizetésével kell feltölteni.

(8) 2019. január 1-jétől, amennyiben a garanciából történő lehívások következtében a garanciaalap szintje nem éri el a célösszeg 50 %-át, a Bizottság jelentést nyújt be a garanciaalap feltöltéséhez esetleg szükséges rendkívüli intézkedésekről.

(8) Amennyiben a garanciából történő lehívások következtében a garanciaalap forrásai az adott időpontban nem érik el a felmerült kötelezettségek 50 %-át, a Bizottság jelentést nyújt be a garanciaalap feltöltéséhez esetleg szükséges rendkívüli intézkedésekről.

(9) Amennyiben az uniós garancia lehívására kerül sor, a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti forrásainak a célösszeget meghaladó részét az uniós garancia eredeti összegének visszaállítására kell felhasználni.

(9) Amennyiben az uniós garancia lehívására kerül sor, a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti forrásait az uniós garancia célösszegének visszaállítására kell felhasználni. Bármely fennmaradó díjazás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően belső címzett bevételt képez bármely olyan tételt illetően, amelyet fel lehetett volna használni az ESBA-garanciaalap átcsoportosítási forrásaként.

 

(9a) Amennyiben további többlet marad a (7) bekezdés a) pontjában és a (9) bekezdésben előírt követelmények teljes mértékű teljesítését követően, a Bizottság javaslatot terjeszt elő az uniós garancia általános szintjének megemelésére, ami a beruházási terv megerősítését eredményezi.

Módosítás  71

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)A Bizottság és az EBB a tagállamok támogatásával előmozdítja a jelenlegi és a potenciális jövőbeli uniós beruházási projektek átlátható portfóliójának létrehozását. A portfólió nem befolyásolja a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően kiválasztott végső projekteket.

(1) A Bizottság és az EBB a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok, továbbá a gazdasági és szociális partnerek támogatásával előmozdítja a jelenlegi és a potenciális jövőbeli uniós beruházási projektek átlátható portfóliójának létrehozását. A portfólió nem befolyásolja a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően támogatásra kiválasztott végső projekteket, de fel kell tüntetnie a javasolt projektek az 5. cikkben meghatározott céloknak és jogosultsági kritériumoknak való megfelelőségét.

Módosítás  72

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság és az EBB rendszeres és strukturált alapon összeállítja, frissíti és terjeszti az olyan aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célok eléréséhez.

(2) A Bizottság és az EBB rendszeres alapon, strukturált és átlátható módon összeállítja, frissíti és terjeszti az olyan aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célok eléréséhez, konkrétan a 2020-ra és 2030-ra vonatkozó energetikai és környezetvédelmi információkat, hogy ezáltal felgyorsítsa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös és megosztáson alapuló gazdaságra való áttérést.

Módosítás  73

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok rendszeres és strukturált alapon összeállítják, frissítik és terjesztik az aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat a területükre vonatkozóan.

(3) A tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok rendszeres és strukturált alapon összeállítják, frissítik és terjesztik az aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat a területükre vonatkozóan.

Módosítás  74

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente jelentést tesz a Bizottságnak az EBB által e rendelet keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentés tartalmazza az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírásoknak való megfelelés és a 2. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján megállapított fő teljesítménymutatók értékelését. A jelentés a statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az EBB egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan és összesített alapon is tartalmazza.

(1) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente jelentést tesz a Bizottságnak az EBB által e rendelet keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentés tartalmazza az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírásoknak való megfelelés és a 2. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján megállapított fő teljesítménymutatók értékelését. A jelentés a statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az EBB egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan és összesített alapon is tartalmazza. A jelentést átlátható és független módon készítik el, és közzéteszik.

(2) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket:

(2) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB által e rendelet szerint végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket:

a) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek értékelése a műveletek, ágazatok, országok és régiók szintjén, valamint a műveletek e rendelettel való összhangjának értékelése, és értékelés az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek az 5. cikk (2) bekezdésében megállapított célok közötti eloszlásáról;

a) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek értékelése a műveletek, ágazatok, országok és régiók szintjén, azok addicionalitási szintje, valamint a műveletek e rendelettel való összhangjának értékelése, és értékelés az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek az 5. cikk (2) bekezdésében megállapított célok közötti eloszlásáról, külön megemlítve az energiahatékonyságra irányuló projekteknek nyújtott garanciákat;

b) az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének, a magánszektorbeli források mozgósításának, a becsült és a tényleges eredményeknek és az EBB finanszírozási és beruházási műveletei összesített eredményének és hatásának értékelése;

b) a gazdasági és társadalmi hozzáadott értéknek, a területi kohéziónak, a magánszektorbeli források mozgósításának, az EBB finanszírozási és beruházási műveletei becsült és tényleges eredményeinek, végeredményeinek és hatásainak összesített és – amennyiben az adatok nyilvánosságra hozhatók – projektszintenkénti értékelése; ennek az értékelésnek pontosítania kell, hogy miként és milyen mértékben valósultak meg az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések és kritériumok, úgymint a jövőorientált, fenntartható és helyi munkahelyek létrehozására gyakorolt hatás, a fenntartható átmenet és az EU gazdaságának széndioxid-mentesítése, az ökoszisztéma-szolgáltatások életképességének megőrzése és növelése, az EU energia- és természeti erőforrásoktól való függőségének csökkentése, az Unió gazdasága versenyképességének és innovációs potenciáljának a növelése, valamint az EU vezető szerepe új technológiákban és piacokon;

c) az EBB finanszírozási és beruházási műveletei kedvezményezettjeinek jutó pénzügyi előny értékelése, összevont alapon;

c) az EBB finanszírozási és beruházási műveletei kedvezményezettjeinek jutó pénzügyi előny értékelése, összevont alapon;

d) az EBB finanszírozási és beruházási műveletei minőségének értékelése;

d) az EBB finanszírozási és beruházási műveletei minőségének értékelése;

e) az uniós garancia lehívására vonatkozó részletes információk;

e) az uniós garancia lehívására vonatkozó részletes információk;

f) az ESBA pénzügyi kimutatásai.

f) az ESBA pénzügyi kimutatásai.

(3) Az uniós garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatban a Bizottság által elvégzendő számviteli és jelentéstételi feladatok, valamint a garanciaalap irányítása céljából az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente benyújtja a Bizottságnak a következőket:

(3) Az uniós garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatban a Bizottság által elvégzendő számviteli és jelentéstételi feladatok, valamint a garanciaalap irányítása céljából az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente benyújtja a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőket:

a) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó EBB- és EBA-kockázatértékelés és besorolási információk;

a) az EBB e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó EBB- és EBA-kockázatértékelés és besorolási információk;

b) az Unió fennálló pénzügyi kötelezettségei az EBB finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott garanciák tekintetében, egyedi műveletekre lebontva;

b) az Unió fennálló pénzügyi kötelezettségei az EBB e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott garanciák tekintetében, egyedi műveletekre lebontva;

c) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből származó teljes nyereség vagy veszteség az ESBA-megállapodásban a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint meghatározott portfóliókon belül.

c) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből származó teljes nyereség vagy veszteség az ESBA-megállapodásban a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint meghatározott portfóliókon belül.

(4) Az EBB kérésre minden olyan további adatot benyújt a Bizottságnak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(4) Az EBB kérésre minden olyan további adatot benyújt a Bizottságnak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(5) Az EBB – és adott esetben az EBA – az (1)–(4) bekezdésben említett adatokat saját költségén biztosítja.

(5) Az EBB – és adott esetben az EBA – az (1)–(4) bekezdésben említett adatokat saját költségén biztosítja.

(6) A Bizottság minden év június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó éves jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetéről és irányításáról.

(6) A Bizottság minden év június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó éves jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetéről és irányításáról.

Módosítás  75

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az Európai Parlament kérésére az ügyvezető igazgató részt vesz az Európai Parlament által az ESBA teljesítménye kapcsán tartott meghallgatáson.

(1) Negyedévente, vagy az Európai Parlament külön kérésére az ügyvezető igazgató részt vesz az Európai Parlament által az ESBA teljesítménye és a beruházási bizottság által hozott döntések kapcsán tartott meghallgatáson.

Módosítás  76

Rendeletre irányuló javaslat

12. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12. cikk

12. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

Értékelés

(1) Legkésőbb [PO insert date: 18 months after the entry into force of this Regulation]-ig az EBB értékeli az ESBA működését. Az EBB benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

(1) Legkésőbb [PO insert date: 12 months after the entry into force of this Regulation]-ig az EBB benyújtja az ESBA működéséről szóló értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

Legkésőbb [PO insert date: 18 months after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság értékeli az uniós garancia felhasználását és a garanciaalap működését, beleértve a forrásoknak a 8. cikk (9) bekezdése szerinti felhasználását. A Bizottság benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Legkésőbb [PO insert date: 12 months after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság értékeli az uniós garancia felhasználását és a garanciaalap működését, beleértve a forrásoknak a 8. cikk (9) bekezdése szerinti felhasználását. A Bizottság évente benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) 2018. június 30-ig, majd ezt követően háromévente:

(2) Évente és 6 hónappal az ESBA-megállapodás lejárati dátumát követően:

a) az EBB átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az ESBA működéséről;

a) az EBB átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az ESBA működéséről;

b) a Bizottság átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az uniós garancia felhasználásáról és a garanciaalap működéséről.

b) a Bizottság átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az uniós garancia felhasználásáról és a garanciaalap működéséről.

(3) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – hozzájárul a Bizottság által az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően végrehajtandó értékeléshez és jelentéstételhez és biztosítja az ahhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(3) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – hozzájárul a Bizottság által az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően végrehajtandó értékeléshez és jelentéstételhez és biztosítja az ahhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(4) Az EBB és az EBA rendszeresen benyújtja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára valamennyi független értékelő jelentését, amelyekben értékeli az e rendelet és más külső megbízások keretébe tartozó konkrét EBB- és EBA-tevékenységek során elért gyakorlati eredményeket.

(4) Az EBB és az EBA rendszeresen benyújtja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára valamennyi független értékelő jelentését, amelyekben értékeli az e rendelet és más külső megbízások keretébe tartozó konkrét EBB- és EBA-tevékenységek során elért gyakorlati eredményeket.

(5) Legkésőbb [OP insert date three years after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, mely jelentéshez adott esetben megfelelő javaslatot csatol.

(5) Legkésőbb [OP insert date three years after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, valamint a beruházási bizottság által alkalmazott, az 5. cikkben meghatárzott jogosultsági kritériumok értékeléséről, mely jelentéshez adott esetben megfelelő javaslatot csatol.

Módosítás  77

Rendeletre irányuló javaslat

13. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az EBB – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó saját átláthatósági politikájával összhangban – weboldalán a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az EBB finanszírozási és beruházási műveleteihez kapcsolódó információkat, valamint azt, hogy ezek a műveletek hogyan járulnak hozzá az 5. cikk (2) bekezdésében említett általános célokhoz.

Az EBB – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó saját átláthatósági politikájával összhangban – weboldalán a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az EBB e rendelet szerinti valamennyi finanszírozási és beruházási műveletéhez kapcsolódó információkat, valamint pontosítja, hogy ezek a műveletek hogyan járulnak hozzá az 5. cikk (2) bekezdésében említett általános célokhoz és jogosultsági kritériumokhoz.

Módosítás  78

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EBB haladéktalanul értesíti az OLAF-ot és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, ha az uniós garanciával fedezett műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezheti, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő potenciális csalás, korrupció, pénzmosás vagy más jogellenes tevékenység folyik.

(1) Az EBB haladéktalanul értesíti az OLAF-ot és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, ha az uniós garanciával fedezett műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezheti, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő potenciális összeférhetetlenség, csalás, korrupció, pénzmosás vagy más jogellenes tevékenység folyik.

Módosítás  79

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EBB finanszírozási és beruházási műveletei során nem támogatja a jogellenes célból – például a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás és az adókijátszás, a korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás céljából – végzett tevékenységeket. Mindenekelőtt az EBB – az Unió, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport szabályai alapján gyengén szabályozottnak vagy nem együttműködőnek minősített joghatóságokkal szembeni politikájának megfelelően – nem vesz részt olyan finanszírozási vagy beruházási műveletben, amely nem együttműködő joghatóságban található gazdasági egységen keresztül kerül végrehajtásra.

(1) Az EBB az e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveletei során nem támogatja a jogellenes célból – például a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás és az adókijátszás, a korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás céljából – végzett tevékenységeket. Mindenekelőtt az EBB – az Unió, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport szabályai alapján gyengén szabályozottnak vagy nem együttműködőnek minősített joghatóságokkal szembeni politikájának megfelelően – nem vesz részt olyan finanszírozási vagy beruházási műveletben, amely nem együttműködő joghatóságban található gazdasági egységen keresztül kerül végrehajtásra.

Módosítás  80

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Finanszírozási és beruházási műveleteiben az EBB nem támogat olyan tevékenységeket, amelyek hátráltatják az Uniót a fenntartható gazdasági, tudományos és társadalmi fejlődés felé vezető pályán; e tekintetben az EBB nem vesz részt semmilyen projektben, amely a megrekedés veszélyével járó technológiákba, gyártási folyamatokba vagy infrastruktúrákba való beragadást okozhat, mivel nem állnak összhangban az EU 2020-ra, 2030-ra és 2050-re vonatkozó digitális, energetikai és éghajlati célkitűzéseivel;

Módosítás  81

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az EBB a finanszírozási és beruházási műveletei során a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban előírt elveket és normákat alkalmazza, többek között azon követelményt, hogy adott esetben ésszerű intézkedéseket kell hozni a tényleges tulajdonos személyazonosságának a megállapítására.

(2) Az EBB az e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveletei során a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban előírt elveket és normákat alkalmazza, többek között azon követelményt, hogy adott esetben ésszerű intézkedéseket kell hozni a tényleges tulajdonos személyazonosságának a megállapítására.

Módosítás  82

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A 2. cikk (2) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.

Indokolás

Az ESBA-megállapodást tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust gyorsan kell elfogadni, ezért a Parlament és a Tanács számára a válaszadásra rendelkezésre álló idő egy hónapra csökkent.

Módosítás  83

Rendeletre irányuló javaslat

18. cikk

1291/2014/EU rendelet

6. cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

[...]

törölve

Indokolás

Az 8. cikkre vonatkozó módosításhoz kapcsolódik. A GA finanszírozását nem kell rögzíteni az ESBA rendelet elfogadásakor. Rögzíthető az éves költségvetési eljárásban. A Horizont 2020 már nagy sokszorozó hatással, nagymértékben hozzájárul a K+F és innovációs beruházásokhoz. Hosszadalmas jogalkotási folyamatban fogadták el, amelyben körültekintően, kényes egyensúlyt teremtve határozták meg az elsőbbséget élvező területeket, a különféle eszközöket és a kedvezményezetteket.

Módosítás  84

Rendeletre irányuló javaslat

19. cikk

1316/2013/EU rendelet

5. cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

[...]

törölve

Indokolás

Az 8. cikkre vonatkozó módosításhoz kapcsolódik. A GA finanszírozását nem kell rögzíteni az ESBA rendelet elfogadásakor. Rögzíthető az éves költségvetési eljárásban. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz már nagy sokszorozó hatással, nagymértékben hozzájárul a K+F és innovációs beruházásokhoz. Hosszadalmas jogalkotási folyamatban fogadták el, amelyben körültekintően meghatározták a közös érdekű projekteket és az alkalmazandó különféle eszközöket.

Módosítás  85

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet

1291/2014/EU rendelet

II melléklet

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

[...]

törölve

Indokolás

Az 8. cikkre vonatkozó módosításhoz kapcsolódik. A GA finanszírozását nem kell rögzíteni az ESBA rendelet elfogadásakor. Rögzíthető az éves költségvetési eljárásban. A Horizont 2020 már nagy sokszorozó hatással, nagymértékben hozzájárul a K+F és innovációs beruházásokhoz. Hosszadalmas jogalkotási folyamatban fogadták el, amelyben körültekintően, kényes egyensúlyt teremtve határozták meg az elsőbbséget élvező területeket, a különféle eszközöket és a kedvezményezetteket.

ELJÁRÁS

Cím

Európai Stratégiai Beruházási Alap

Hivatkozások

COM(2015)0010 – C8-0007/2015 – 2015/0009(COD)

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

28.1.2015

ECON

28.1.2015

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

28.1.2015

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

9.3.2015

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Kathleen Van Brempt

10.2.2015

55. cikk - Közös bizottsági ülések

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

9.3.2015

Vizsgálat a bizottságban

9.3.2015

24.3.2015

 

 

Az elfogadás dátuma

14.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

5

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Soledad Cabezón Ruiz, Philippe De Backer, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Peter Eriksson, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, András Gyürk, Roger Helmer, Hans-Olaf Henkel, Dawid Bohdan Jackiewicz, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Ernest Maragall, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Csaba Molnár, Nadine Morano, Dan Nica, Aldo Patriciello, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Miloslav Ransdorf, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Neoklis Sylikiotis, Antonio Tajani, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Miguel Urbán Crespo, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

José Blanco López, Simona Bonafè, Lefteris Christoforou, Eugen Freund, Werner Langen, Michèle Rivasi, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Daniela Aiuto, Enrique Calvet Chambon, Stanisław Ożóg, Helga Stevens

(1)

Luca Bergamaschi, Louia Casson, Jonathan Gaventa, ERG, „Europe's choice: low-carbon growth or high-carbon risks? Analysis of Member State Proposals for the European Investment Plan” (Európa választása: karbonszegény növekedés, vagy a magas széndioxid-kibocsátás kockázatai? Az európai beruházási tervre vonatkozó tagállami javaslatok elemzése), 2015. január 28.


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről(*) (15.4.2015)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2015)0010 – C8-0007/2015 – 2015/0009(COD))

A vélemény előadója(*): Inés Ayala Sender és Dominique Riquet

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

I. Általános megjegyzések

Európa a pénzügyi és gazdasági válság óta a beruházás hiányával küzd. A bankrendszer feltőkésítésére irányuló elengedhetetlenül szükséges döntés következtében nőtt az államadósság szintje, ami a legtöbb esetben a már amúgy is túlfeszített költségvetést tetézte, és a beruházásokra fordítható közpénzek mennyiségének csökkenését eredményezte. Ugyanakkor a központi bankok által folytatott mennyiségi lazítás politikájának köszönhetően a magánszektor kezében jelentős mennyiségű olyan likvid eszköz van, amelyet nem forgattak vissza a reálgazdaságba. A beruházások alacsony szintje katasztrofális következményekkel jár a versenyképességre, a növekedésre és a munkahelyekre nézve. Míg a világ más régiói saját ipari berendezéseikbe való beruházás révén elkezdték leküzdeni a válságot, néhány európai ország még mindig lemaradásban van.

E tekintetben az előadók üdvözlik a Bizottság Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) létrehozására irányuló javaslatát, melynek célja – közös uniós szintű erőfeszítések révén – a gazdasági tevékenység élénkítése és ezáltal munkahelyek létrehozása lenne. Támogatják az innovatív pénzügyi eszközök igénybe vételét, amelyek – az állami és magánpartnerek társulása révén – és amennyiben a kivitelezés hatékony, megbízható és központosított – lehetővé teszik a források használatának optimalizálását. Az előadók egyetértenek továbbá azzal az elképzeléssel, hogy az ESBA-nak potenciálisan életképes, növekedést ösztönző, európai hozzáadott értékkel bíró projektekre kell épülnie. Az alap által célzott területek, úgymint a közlekedés, energia és telekommunikáció területét érintő infrastruktúrák, valamint a kutatás, fejlesztés, oktatás, az erőforrások fenntartható felhasználása és a kkv-k, szintén helyénvalónak tűnnek.

Ugyanakkor, noha az előadók támogatják az alap létrehozásának elvét, több aggályt is megfogalmaznak, különösen az alap konkrét megvalósítását illetően.

II. Az uniós garanciaalapot támogató források nagyságrendje és eredete

Először is, az előadóknak aggályaik vannak az alap méretével kapcsolatban, amely a beruházási szükségletekhez képest meglehetősen szerénynek tűnik. A 16 milliárd euró összegű garancia fedezetéül az uniós költségvetésből elkülönített 8 milliárd eurónak – figyelembe véve az érintett projektek kockázati profilját – meglehetősen nagy ösztönző hatást kell kifejtenie a 315 milliárd eurós beruházási cél eléréséhez. Ezenkívül ez a cél csupán töredéke a becsült beruházási igényeknek, amelyek már önmagában a közlekedés és az energia területén megvalósuló transzeurópai hálózatok és a szélessávú szolgáltatások kiépítésének eléréséhez is mintegy 1000 milliárd euró tesznek ki. Összehasonlításképpen, az Egyesült Államok 2009 óta 800 milliárd eurót injektált a gazdaságába.

Az előadók nem tudják elfogadni, hogy a nem allokált pénzeszközökön túl az alap támogatására és garanciájaként felhasználni kívánt előirányzatok a Horizont 2020 programból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származzanak. Nem lenne szerencsés veszélyeztetni a versenyképességhez és növekedéshez kapcsolódó uniós költségvetési tétel alá eső két fontos programot, amely széles körű konzultációra épül, és az összes érdekelt fél határozott támogatását élvezi, összhangban van az uniós szakpolitikákkal és prioritásokkal és már most is működik.

Az előadók úgy vélik, hogy a közlekedésnek bármely uniós beruházási terv szerves részét kell képeznie, mivel erősíti az összes többi gazdasági ágazatot. A közlekedési infrastruktúrára irányuló projektek három szinten teremtenek munkahelyeket: az építés fázisában, az üzemelés fázisában (szolgáltatások és iparágak), valamint az érintett terület és az azon kívüli területek megnőtt versenyképessége révén. Sajnálatos módon ebben az ágazatban komoly gondokat okoz a beruházás hiánya.

Ez a helyzet késztette az európai intézményeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: CEF) létrehozására, amely 2014. január 1-jén lépett hatályba. Egy széles körű és demokratikusan jóváhagyott konzultációra épülve ez az alap már most is az európai hozzáadott értékkel bíró projektek támogatását célozza. Ezeknek a projekteknek életképesnek és alaposan kidolgozottnak kell lenniük, egyértelmű gazdasági és társadalmi hatást kell elérniük, valamint hozzá kell járulniuk a belső piac megteremtéséhez. Továbbá bizonyos projektek esetében lehetőséget biztosít innovatív pénzügyi eszközök használatára, ezáltal pedig adott esetben ösztönző hatást hoz létre. Végezetül pedig, a CEF már közzétette első, 12,2 milliárd euró értékű pályázati felhívását. A CEF költségvetésének javasolt csökkentése a következő 5 évre rendelkezésre álló 2,2 milliárd euró – vagyis éves szinten csupán 400 millió euró – összeg olyan mértékű csökkentését eredményezheti, ami nagyon messze van az uniós beruházási szükségletektől.

A Horizont 2020 szintén fontos szerepet játszik a közlekedés szempontjából. A repülőgépek, járművek és hajók tisztábbá tételére irányuló újabb technológiák fejlesztésének támogatása révén a program hozzájárul a közlekedés környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséhez. Továbbá a Horizont 2020 keretében kidolgozott új mobilitási koncepciók segítik majd a közlekedésbiztonság javítását és a forgalom csökkentését. A hatékonyság potenciális javítása rendkívül fontos az európai közlekedési ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások versenyképessége szempontjából.

Mindezeket figyelembe véve az előadók úgy vélik, hogy a Horizont 2020 és a CEF pénzügyi keretének az ESBA uniós garanciájának finanszírozása érdekében történő csökkentése nem megfelelő lépés. Az előadók nem kérdőjelezik meg az uniós költségvetésből támogatott 16 milliárd euró összegű garancia elvét, ugyanakkor azt javasolják, hogy enyhítsék ennek az említett programokra gyakorolt hatását azáltal, hogy elsősorban az uniós költségvetés el nem különített forrásaiból finanszírozzák az ESBA-t. A garanciaalap csak végső esetben veheti igénybe a többéves pénzügyi keret 1A fejezete alá tartozó programok fel nem használat forrásait.

III. Kormányzás és a projektek kiválasztási kritériumai

A gyors cselekvés kényszere egy olyan mechanizmus kialakítását eredményezte, amely teljes mértékben beépül az Európai Beruházási Bankba (EBB), tekintettel arra, hogy a bank megfelelő tapasztalattal rendelkezik és azonnal meg tudja kezdeni a munkát.

Ez gátolhatja fontos intézményi szereplők és magántőkések részvételét. Emellett biztosítani kell az uniós szakpolitikákkal való összhangot és az európai intézmények által hozott stratégiai döntések alkalmazását, ezért nem csak pénzügyi kormányzásra van szükség. Az előadók ezért a rendszer egyensúlyának helyreállítását javasolják azáltal, hogy a Bizottság visszakapja a szerepét, különösen a beruházási bizottság döntéseit illetően, és hogy újra megerősítik a közlekedési ágazatban a transzeurópai hálózat fejlesztésére vonatkozó irányelvek követésének fontosságát, amelyekről két évvel ezelőtt megállapodás született. Erre annál is inkább szükség van, mivel a demokratikus ellenőrzésre csupán utólag, és nem az alap napi működése során kerül sor.

Az előadók egyetértenek azzal, hogy az ESBA-nak olyan projekteket kell finanszíroznia, amelyek potenciálisan életképesek, alaposan kidolgozottak és rövid távon megvalósíthatók, ugyanakkor emlékeztetni kívánnak a közlekedési infrastrukturális projektek piaci feltételek melletti finanszírozásának nehézségeire, még úgy is, ha ezek a pénzügyi eszközök révén javultak. Annak elkerülése érdekében, hogy az EBB a szokásos közlekedési projektekre összpontosítson, amelyek nem feltétlenül egyeztethetők teljesen össze az Unió prioritásaival, a jelentéstervezet egy sor olyan módosítást tartalmaz, amely arra ösztönzi az EBB-t, hogy az uniós jogalkotók által korábban megállapított kiemelt fontosságú projektekre összpontosítson, amelyek komoly társadalmi-gazdasági hatással bírnak, ideértve a környezeti fenntarthatóságot is.

Az ESBA e területet érintő uniós politikákkal való összehangolása érdekében a jelentéstervezet az EU közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos középtávú szakpolitikájának keretét meghatározó két rendeletben előzőleg megállapított portfóliókat mutatja be az ESBA-támogatásokra jogosult projektekként. A tagállamok, a Bizottság, a Parlament, régiók és érdekelt felek ezt elvégezték 2013 végén, a TEN-T és a CEF rendeletek jóváhagyása során. Amellett, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz átfogó listát biztosít azokról a projektekről és prioritásokról, amelyeket a tagállamok készek a következő években megvalósítani, azonosítja azokat a területeket is, amelyek gyors gazdasági megtérülést biztosíthatnak, és potenciálisan életképesek lehetnek. Például az olyan városi csomópontokon megvalósított projektek, ahol a nagy népsűrűség elegendő bevételt biztosíthat, illetve az intermodális állomások, a repülőterekre vezető nagy sebességű kapcsolatok, a városi és elővárosi vasúti rendszerek csupán néhány azon projektek közül, amelyek számot tarthatnak a befektetők érdeklődésére. A véleménytervezet az ESBA támogatását ahhoz a feltételhez is köti, hogy a projekteknek meg kell felelniük a transzeurópai közlekedésről szóló iránymutatásokban foglalt normáknak, ami által elkerülhetővé válnak az átjárhatósággal és a hálózati koherenciával kapcsolatos problémák.

IV. Az állami és a magánszektor ösztönzése a Juncker-tervben való részvételre

A beruházási terv sikeréhez többet kell dolgozni a szabályozói kiigazításokon annak érdekében, hogy az alap vonzóbbá váljon mind az állami, mind pedig a magánszektor számára.

Ami a tagállamok részvételét illeti, az ESBA beruházásoknak a Stabilitási és Növekedési Paktum vonatkozásában alkalmazandó költségvetési elbírálásával kapcsolatban benyújtott bizottsági iránymutatások(1) központi jelentőségűek. Ez a beruházási csomag egyik fő újdonsága, amely – paradox módon – nem szerepel az ESBA-rendeletben.

Az Európai Parlament már 2010-ben is javasolta, hogy a közlekedési infrastruktúrába történő hosszú távú beruházások más elbírálás alá essenek az államháztartási hiány Paktum keretében történő kiszámításánál(2). Ebben az értelemben az előadók üdvözlik a Bizottság új értelmezését, a jogbiztonság érdekében azonban javasolják, hogy építsék be ezt a fontos módosítást a jelenlegi jogszabályjavaslatba.

Továbbá a túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt álló tagállamoknak is lehetővé kell tenni, hogy az ő esetükben is alkalmazható legyen a „beruházási záradék” (közvetett nemzeti hozzájárulásokra való alkalmazás), hiszen éppen ezekben az esetekben van sürgősen szükség a beruházások élénkítésére.

Mivel az ESBA irányító testületei jóváhagyták ezeket a projekteket, az EBB és a Bizottság valódi európai hozzáadott értékkel rendelkező projekteknek minősíti ezeket, és így megkülönböztetett elbírálás alá esnek. Ez lehetővé teszi a tagállamok – különösen a komoly nehézségekkel küzdők – számára, hogy beruházzanak és hozzájáruljanak az ESBA-hoz.

A magánszektor részvételével kapcsolatban, valamint a bizalom helyreállítása érdekében az előadók úgy vélik, hogy jelentősen javítani kellene a szabályozási környezetet.

Csökkenteni kell az alap által megcélzott projektek kockázati profilját, amely erőfeszítéseket kíván az adózás, a közbeszerzések és a piacnyitás terén. Különös figyelmet kell szentelni a kínálati oldalra az európai ipar versenyképességének fellendítése érdekében, például az energiaárak vonatkozásában. Végezetül, az előadók úgy vélik, hogy a Szolvencia II szabályainak kisebb módosítására lenne szükség a magánszektor finanszírozásba történő fokozottabb bevonása érdekében. Röviden: a szabályozási környezetnek stabilabbá, jobban értelmezhetővé és a beruházások számára vonzóbbá kell válnia, ami bármely uniós beruházási terv előfeltétele kellene, hogy legyen.

MÓDOSÍTÁSOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot valamint a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A gazdasági és pénzügyi válság az Unión belüli beruházások szintjének csökkenéséhez vezetett. A beruházások a 2007. évi csúcs óta megközelítőleg 15 %-kal estek vissza. Az Unió főként a gazdasági jövőt illető piaci bizonytalanság és a tagállamok költségvetési korlátai következtében szenved a beruházások hiányától. Az elmaradó beruházások lassítják a gazdaság helyreállását és negatívan hatnak a munkahelyteremtésre, a hosszú távú növekedési kilátásokra és a versenyképességre.

(1) A gazdasági és pénzügyi válság az Unión belüli beruházások szintjének csökkenéséhez vezetett. A beruházások a 2007. évi csúcs óta megközelítőleg 15 %-kal estek vissza. Az Unió főként a gazdasági jövőt illető piaci bizonytalanság, a tagállamok költségvetési korlátai és a vállalkozásbarát szabályozói környezet hiánya következtében szenved a beruházások hiányától. A válság által leginkább sújtott tagállamokban különösen súlyos mértékben elmaradó beruházások lassítják a gazdaság helyreállását és negatívan hatnak a munkahelyteremtésre, a hosszú távú növekedési kilátásokra és a versenyképességre. A Bizottság szerint a közlekedés, a távközlés és az energetika területén a transzeurópai hálózatok beruházási szükségletei 970 millió EUR-t tesznek ki 2020-ig.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a köz- és magánberuházásokat övező bizonytalanság kezelésére szolgáló átfogó megközelítés része. A stratégia három pillérből áll: beruházásfinanszírozás mozgósítása, a beruházás reálgazdaságba való eljuttatása és az uniós beruházási környezet javítása.

(8) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a köz- és magánberuházásokat övező bizonytalanság kezelésére szolgáló átfogó megközelítés része. A stratégia három pillérből áll: beruházásfinanszírozás mozgósítása, a beruházás reálgazdaságba való eljuttatása és az uniós beruházási környezet javítása. A stratégiának ki kell egészítenie az Unió gazdasági, társadalmi, környezeti és területi kohézióra vonatkozó céljait, valamint az Európa 2020 stratégiát.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Az uniós beruházási környezet javítását a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával, az egységes piac megerősítésével és a szabályozás kiszámíthatóságának fokozásával kell elérni. Ez a kiegészítő munka az Európai Stratégiai Beruházási Alap munkája, és általánosságban az európai beruházások javára válik.

(9) Az uniós beruházási környezet javítását a beruházások előtt álló akadályok – például az adminisztratív terhek – felszámolásával, az egységes piac megerősítésével és a szabályozási keret javításával kell elérni, hogy az egyszerűség, rugalmasság és stabilitás szempontjából vonzóbbá váljon. Ez a kiegészítő munka az Európai Stratégiai Beruházási Alap munkája, és általánosságban az európai beruházások javára válik.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Az ESBA célja, hogy segítsen az Unión belüli produktív beruházások finanszírozási és végrehajtási nehézségeinek leküzdésében, és biztosítsa a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést. A cél az, hogy a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvezzen. Helyénvaló a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés előnyeit a közepes piaci tőkeértékű, vagyis legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra is kiterjeszteni. Európa jelenlegi beruházási nehézségeinek leküzdése hozzájárulhat az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez.

(10) Az ESBA célja, hogy segítsen az Unión belüli produktív beruházások finanszírozási és végrehajtási nehézségeinek leküzdésében, és a projektek számára minden szinten biztosítsa a finanszírozáshoz való jobb és tisztességes hozzáférést. A cél az, hogy a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés leginkább a kis- és középvállalkozásoknak, valamint az innovatív induló vállalkozásoknak kedvezzen. Helyénvaló a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés előnyeit a közepes piaci tőkeértékű, vagyis legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra is kiterjeszteni. Európa jelenlegi beruházási nehézségeinek leküzdése hozzájárulhat az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az Unió szakpolitikai céljainak eléréséhez hozzájáruló, magas gazdasági hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai beruházásokat támogat.

(11) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az Európa 2020 stratégiával összhangban az Unió szakpolitikai céljainak eléréséhez hozzájáruló, magas gazdasági hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai beruházásokat támogat. Az ESBA keretében végrehajtott valamennyi műveletnek összhangban kell állnia az Unió szakpolitikáival, ezen belül a kohéziós politikával, és ki kell egészítenie az EU egyéb kapcsolódó pénzügyi eszközeit. A beruházásoknak magas gazdasági és társadalmi hozzáadott értéket kell biztosítaniuk, elő kell segíteniük a fenntartható növekedést, az innovációt és a minőségi foglalkoztatást, valamint a készségfejlesztést, hozzá kell járulniuk az egységes piac integrációjához és kiteljesítéséhez, valamint fokozniuk kell az Unió versenyképességét. Az ESBA-nak elő kell segítenie Európa jelenlegi beruházási nehézségeinek leküzdését, ezáltal hozzá kell járulnia a az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez.

 

Az ESBA közlekedési infrastruktúrához nyújtott támogatásának hozzá kell járulnia az 1315/2013/EU rendelet (TEN-T) és az 1316/2013/EU rendelet (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) célkitűzéseinek megvalósításához az új vagy hiányzó infrastruktúra létrehozása mellett a meglévő létesítmények korszerűsítése és helyreállítása révén, ugyanakkor lehetővé téve ezen ágazatban a kutatási és innovációs műveletek finanszírozását is. Különös figyelmet kell fordítani a közlekedési, a távközlési és az energiaágazat közötti kapcsolatokat erősítő szinergiaprojektekre, valamint az intelligens és fenntartható közlekedést célzó projektekre.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a meglévő EBB- és uniós eszközöknél magasabb kockázat-megtérülés profillal rendelkező projekteket támogat, hogy kiegészítse a meglévő műveleteket. Az ESBA az egész Unióban finanszíroz majd projekteket, többek között a válság által leginkább érintett országokban. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot csak akkor lehet igénybe venni, ha más forrásokból nem áll rendelkezésre ésszerű feltételek mellett finanszírozás.

(15) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a meglévő EBB- és uniós eszközök által célzottaknál magasabb kockázat-megtérülés profillal rendelkező projekteket támogat, hogy kiegészítse a meglévő műveleteket. Az ESBA az egész Unióban finanszíroz majd projekteket, különösen a gazdasági és pénzügyi válság által leginkább érintett országokban. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot csak akkor lehet igénybe venni, ha más forrásokból nem áll rendelkezésre ésszerű feltételek mellett finanszírozás.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap gazdaságilag és technikailag várhatóan életképes beruházásokra irányul, amelyek bizonyos mértékben magukban foglalhatnak indokolt kockázatokat, ugyanakkor megfelelnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap általi finanszírozás különleges követelményeinek.

(16) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap gazdaságilag és technikailag várhatóan életképes és – amennyiben környezeti hatást fejtenek ki – fenntartható beruházásokra irányul, amelyek bizonyos mértékben magukban foglalhatnak indokolt kockázatokat, ugyanakkor megfelelnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap általi finanszírozás különleges követelményeinek.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásának infrastrukturális és nagyszabású közepes tőkeértékű projektekhez való felhasználásáról egy beruházási bizottság dönt. A beruházási bizottság a beruházási projektek területein járatos és tapasztalt független szakértőkből áll. A beruházási bizottság elszámoltatható az Európai Stratégiai Beruházási Alap irányítóbizottsága felé, amely felügyeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap célkitűzéseinek teljesülését. Az EBA tapasztalatának tényleges kihasználása érdekében az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatja az EBA finanszírozását, hogy az EBA egyéni projektekbe kezdhessen a kis- és középvállalkozások, valamint a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok terén.

(17) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásának infrastrukturális és nagyszabású közepes tőkeértékű projektekhez való felhasználásáról egy beruházási bizottság dönt. A beruházási bizottság a beruházási projektek területén, valamint az ESBA által érintett, a 2a. cikk (2) bekezdésében meghatározott beruházási területeken járatos és tapasztalt független szakértőkből, továbbá az Európai Bizottság egy képviselőjéből áll. E képviselő a projektek beruházási területétől függően szorosan együttműködik a Bizottság megfelelő főigazgatóságaival, továbbá biztosítja és megerősíti a lehetséges műveletek uniós politikákkal való összhangját. A beruházási bizottság elszámoltatható az Európai Stratégiai Beruházási Alap irányítóbizottsága felé, amely felügyeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap célkitűzéseinek teljesülését. Az EBA tapasztalatának tényleges kihasználása érdekében az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatja az EBA finanszírozását, hogy az EBA egyéni projektekbe kezdhessen a kis- és középvállalkozások, valamint a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok terén.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) A projektek szintjén a harmadik felek az ESBA-val együtt végrehajthatnak projekt-alapú, vagy meghatározott földrajzi vagy tematikus ágazatokhoz kapcsolódó beruházási platformokat támogató társfinanszírozást.

(20) A projektek szintjén a harmadik felek az ESBA-val együtt végrehajthatnak projektalapú vagy meghatározott földrajzi vagy tematikus ágazatokhoz kapcsolható beruházási platformokat támogató társfinanszírozást.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21 a) A 2015. január 13-i bizottsági közlemény („A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása”) az államháztartásoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti értékelése összefüggésében meghatározza az ESBA-hoz való hozzájárulásokra alkalmazandó különös szempontokat. Az ESBA irányító szervei által jóváhagyott és az EU szakpolitikáival összhangban lévő projektek valódi európai hozzáadott értékkel rendelkező projekteknek minősülnek, amelyek megkülönböztetett bánásmódot érdemelnek a Stabilitási és Növekedési Paktummal szemben. A tagállamok, a nemzeti fejlesztési bankok és a beruházási platformok ESBA-hoz és műveleteihez való hozzájárulásának előmozdítása érdekében az ESBA projektjeit érintő ezen hozzájárulásokat és részvételt az 1467/97/EU és az 1466/97/EU rendelet értelmében vett egyszeri intézkedéseknek kell tekinteni.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

21 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21 b) A tagállamok vagy a nemzeti fejlesztési bankok által az ESBA vagy a célzott beruházási platformok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat az Európai Bizottság nem veszi figyelembe a stabilitási és növekedési paktum preventív vagy korrekciós ága szerinti költségvetési kiigazítások meghatározásakor. Ezenkívül a paktum rugalmasságát a lehető legjobban kihasználva az Európai Bizottság a paktum preventív vagy korrekciós ága szerinti költségvetési kiigazítások meghatározásakor nem veszi figyelembe az állam részéről az ESBA által támogatott egyedi műveleteknek juttatott pénzügyi hozzájárulásokat.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) Mivel sürgős fellépésre van szükség az Unióban, az EBB és az EBA szokásos profiljuktól eltérő egyéb projekteket is finanszírozhatnak 2015 folyamán, még e rendelet hatálybalépése előtt. Az e rendeletben előírt intézkedések előnyeinek maximalizálása érdekében lehetővé kell tenni az ilyen egyéb projektek számára, hogy az uniós garancia alá kerüljenek, amennyiben teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott alapvető kritériumokat.

(23) Mivel sürgős fellépésre van szükség az Unióban, az EBB és az EBA szokásos profiljuktól eltérő egyéb projekteket is finanszírozhatnak 2015 folyamán, még e rendelet hatálybalépése előtt. Az e rendeletben előírt intézkedések előnyeinek maximalizálása érdekében lehetővé kell tenni az ilyen egyéb projektek számára, hogy utólag az uniós garancia alá kerüljenek, amennyiben teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott alapvető kritériumokat, és – a meglévő műveletekkel kapcsolatos addicionalitás biztosítása érdekében – magasabb kockázat-megtérülés profillal rendelkeznek, mint az EBB által célzott projektek.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26) Az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül végrehajtott finanszírozási műveletek mellett létre kell hozni az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP megerősített támogatást nyújt a projektek kidolgozásához és előkészítéséhez az egész Unióban, a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmére építve. Ezáltal létrejön az Unión belüli beruházásokra vonatkozó technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdések megválaszolására szolgáló egyablakos rendszer.

(26) Az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül végrehajtott finanszírozási műveletek mellett létre kell hozni az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP megerősített támogatást nyújt a tagállamoknak és hatóságaiknak, a magánberuházóknak és a különböző szinteken létrehozott beruházási platformoknak a projektek kidolgozásához és előkészítéséhez az egész Unióban, a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmére építve. Ezáltal – lehetőség szerint decentralizált módon és anélkül, hogy a meglévő technikai segítségnyújtási programok célkitűzései megváltoznának, és ez befolyásolná meghatározott feladataik ellátásának minőségét vagy erre való képességüket – létrejön az Unión belüli beruházásokra vonatkozó technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdések megválaszolására szolgáló egyablakos rendszer. A pénzügyi eszközök kedvezményezettjei ágazati diverzifikációjának biztosítása, valamint a tagállamok közötti földrajzi diverzifikáció ösztönzése érdekében az irányítóbizottságnak az Európai Beruházási Tanácsadó Platformon keresztül támogatást kell nyújtania a tagállamoknak és a projektszervezőknek annak biztosításában, hogy a projekt-finanszírozás kedvezményezettjeként szóba jöhető projektek rendelkezésre álljanak. A közlekedési ágazatban az Európai Beruházási Tanácsadó Platformnak az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség támogatásával szorosan együtt kell munkálkodnia a Bizottsággal, különösen az EU közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitikájának való megfelelés tekintetében. E szempontból az Európai Beruházási Tanácsadó Platformnak ágazati ismeretekkel kell rendelkeznie.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) Az EBB-nek nyújtott uniós garanciához kapcsolódó kockázatok fedezése érdekében létre kell hozni egy garanciaalapot. A garanciaalapot az uniós költségvetésből származó fokozatos kifizetésekkel kell feltölteni. A garanciaalapba ezt követően az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásában részesülő projektekből származó bevételek és visszafizetések is befolynak, valamint a nem teljesítő adósoktól visszatérített összegek, ha a garanciaalap már kifizette az EBB-nek a garanciát.

(27) Az EBB-nek nyújtott uniós garanciához kapcsolódó kockázatok fedezése érdekében létre kell hozni egy garanciaalapot. A garanciaalapot az uniós költségvetésből származó fokozatos kifizetésekkel kell feltölteni. A garanciaalapba ezt követően az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásában részesülő projektekből származó bevételek és visszafizetések, a garanciaalap befektetett forrásaiból származó hozamok is befolynak, valamint a nem teljesítő adósoktól visszatérített összegek, ha a garanciaalap már kifizette az EBB-nek a garanciát.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás részleges finanszírozása céljából az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet2 által létrehozott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020), és az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet3 által létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz rendelkezésre álló pénzügyi keretét csökkenteni kell. Ezek a programok olyan célokat szolgálnak, amelyek nem jelennek meg újra az Európai Stratégiai Beruházási Alapnál. Mindazonáltal a várakozások szerint a két program keretének a garanciaalap finanszírozása céljából való csökkentése a programok mandátumának bizonyos területein nagyobb mértékű beruházásokat biztosít, mint az a meglévő programokon keresztül lehetséges lenne. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az uniós garanciával képes a kutatás, fejlesztés és innováció, valamint a közlekedési, távközlési és energiaügyi infrastruktúrák területén megsokszorozni a pénzügyi hatást ahhoz képest, mint ha a forrásokat a tervezett Horizont 2020 és Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programokon belüli vissza nem térítendő támogatások útján költötték volna el. Ezért indokolt a jelenleg az említett programokra előirányzott források egy részének az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz való átirányítása.

(29) A garanciaalapot részben az uniós költségvetésből kell finanszírozni, elsősorban a nem allokált források, a költségvetési többletek, a rugalmassági mechanizmusok, valamint a többéves pénzügyi keretet meghatározó rendelet értelmében rendelkezésre álló valamennyi költségvetési forrás és mechanizmus felhasználásával. El kell kerülni, hogy a garanciaalap hatással legyen azokra a programokra, amelyek már a beruházás célját szolgálják, a versenyképesség és a növekedés támogatására irányulnak, már működnek, és előirányozzák az innovatív pénzügyi eszközök felhasználását. Ezért a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret 1A fejezete alá tartozó programok rendelkezésre álló keretösszegeit csak bizonyítottan tényleges szükséglet esetében indokolt csökkenteni. A Szerződésekkel összhangban a költségvetési hatóság feladata, hogy évente engedélyezze a költségvetési tételek felhasználását a garanciaalap finanszírozására. A garanciaalap finanszírozását – a kötelezettségvállalások és a kifizetések tekintetében egyaránt – 2016 végén a többéves pénzügyi keret félidős értékelése keretében felül kell vizsgálni (az 1311/2013/EU tanácsi rendelet 2. cikke értelmében). Kizárólag bizonyítottan tényleges szükséglet esetén és a különböző programok teljesítésének és végrehajtási arányainak elemzése alapján alternatív finanszírozási lehetőségeket kell azonosítani a pénzeszközöknek a 2016–2020 közötti időszakra szóló 1A fejezetből történő átcsoportosításának elkerülése érdekében.

__________________

 

2 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

 

3Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

 

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33) Noha a projektportfólió keretében azonosított projekteket az EBB felhasználhatja az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott projektek meghatározására és kiválasztására, a projektportfóliónak szélesebb hatókörrel kell rendelkeznie a projektek uniószerte történő azonosítására. Ebbe a hatókörbe tartozhatnak olyan projektek, amelyek alkalmasak a magánszektor általi, vagy az európai vagy nemzeti szinten rendelkezésre álló más eszközök támogatásával történő teljes körű finanszírozásra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak képesnek kell lennie támogatni a projektportfólióban meghatározott projektekhez kötődő finanszírozást és beruházást, de nem lehet automatizmus a listára való felkerülés és az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásához való hozzáférés között, és az Európai Stratégiai Beruházási Alap mérlegelési jogkört kap a listán nem szereplő projektek kiválasztására és támogatására.

(33) Noha a projektportfólió keretében azonosított projektek felhasználhatók az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott projektek meghatározására és kiválasztására, a projektportfóliónak biztosítania kell az ágazati és földrajzi diverzifikációt, és szélesebb hatókörrel kell rendelkeznie a projektek uniószerte történő azonosítására. Ebbe a hatókörbe tartozhatnak olyan projektek, amelyek alkalmasak a magánszektor általi, vagy az európai vagy nemzeti szinten rendelkezésre álló más eszközök támogatásával történő teljes körű finanszírozásra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak képesnek kell lennie támogatni a projektportfólióban meghatározott projektekhez kötődő finanszírozást és beruházást, de nem lehet automatizmus a listára való felkerülés és az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásához való hozzáférés között, és az Európai Stratégiai Beruházási Alap mérlegelési jogkört kap a listán nem szereplő projektek kiválasztására és támogatására.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34) Az európai polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében az EBB-nek rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Stratégiai Beruházási Alap fejlődéséről és hatásáról.

(34) Az európai polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak és az EBB-nek, az ESBA irányítóbizottsága elnökének és az ESBA beruházási bizottsága ügyvezető igazgatójának rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Stratégiai Beruházási Alap fejlődéséről és hatásáról.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság megállapodást köt az Európai Beruházási Bankkal (EBB) az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozásáról.

A Bizottság megállapodást köt az Európai Beruházási Bankkal (EBB) az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 2015–2020 közötti időszakra történő létrehozásáról.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ESBA célja az unióbeli beruházások támogatása, és – az EBB megnövelt kockázatviselési képessége révén – a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások számára a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés biztosítása, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: ESBA-megállapodás).

Az ESBA célja az Unió számára stratégiai jelentőségű beruházások támogatása, és – az EBB megnövelt kockázatviselési képessége révén – a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások számára a finanszírozáshoz való jobb és tisztességes hozzáférés biztosítása, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra, valamint az innovatív induló vállalkozásokra (a továbbiakban: ESBA-megállapodás).

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

1 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1 a. cikk

 

Fogalommeghatározás

 

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározást kell alkalmazni:

 

(1) „beruházási platform”: olyan különleges célú gazdasági egység, kezelt számla, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmus, amely lehetővé teszi több befektető forrásainak összegyűjtését. A beruházási platformok irányulhatnak egy konkrét fölrajzi területre vagy ágazatra, és irányításukat állami vagy magánszerv végezheti;

 

(2) „nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személy, amely valamely tagállamtól megbízást kap arra, hogy központi, regionális vagy helyi szinten közcélú fejlesztési tevékenységeket végezzen.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az EBB által az ESBA-n keresztül nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

b) az EBB által az ESBA-n keresztül – legalább 5 000 000 000 EUR értékű, garancia formájában – nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az EBB-n belül fel kell állítani az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP célja, hogy – az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve – tanácsadással segítse a beruházási projektek azonosítását, előkészítését és kidolgozását, és központi technikai tanácsadó platformként szolgáljon az Unión belüli projektfinanszírozás számára. Ebbe beletartozik a projektstrukturáláshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, az innovatív pénzügyi eszközök és a köz- és magánszférabeli partnerség igénybevételének támogatása, valamint adott esetben az uniós jogszabályok releváns kérdéseihez nyújtott tanácsadás.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az EBB-n belül fel kell állítani az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP célja, hogy – az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve és azokat kiegészítve lehetőség szerint decentralizált módon tanácsadással segítse a tagállamokat és hatóságaikat, a magánberuházókat és a beruházási platformokat valamennyi szinten a beruházási projektek azonosításában, előkészítésében és kidolgozásában, és központi technikai tanácsadó platformként szolgáljon az Unión belüli projektfinanszírozás számára. Ebbe beletartozik a projektstrukturáláshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, az innovatív pénzügyi eszközök és a köz- és magánszférabeli partnerség igénybevételének támogatása, valamint adott esetben az uniós jogszabályok releváns kérdéseihez nyújtott tanácsadás.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 17. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján elfogadja az ESBA-megállapodást.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Addig, amíg az ESBA-hoz csak az Unió és az EBB teljesít hozzájárulást, a tagok és a szavazatok számát az irányítóbizottságon belül a készpénz vagy garanciavállalás formájában nyújtott hozzájárulás nagysága alapján kell elosztani.

Addig, amíg az ESBA-hoz csak az Unió és az EBB teljesít hozzájárulást, az irányítóbizottság öt tagból áll, akik közül négyet az Európai Bizottság, egyet az EBB nevez ki. Az irányítóbizottság a tagjai közül választja meg elnökét hároméves, megújítható időtartamra. Az Uniót megillető tagok és szavazatok számának tükröznie kell az uniós költségvetésből érkező ágazati hozzájárulásokat, az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt különböző szakpolitikai ágazatoknak megfelelően.

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az irányítóbizottság konszenzussal hoz határozatot.

Az irányítóbizottság legalább negyedévente ülésezik, és konszenzussal hoz határozatot. A projektekre vonatkozó politika és stratégiai orientáció (1) bekezdésben előirányzott meghatározása során és a túlzott kitettség elkerülése érdekében az irányítóbizottság gondoskodik a kedvezményezettek ágazati és földrajzi diverzifikációjáról.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA keretében beruházási bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata a potenciális műveletek vizsgálata az ESBA beruházási szabályainak megfelelően, valamint a műveletek uniós garancia révén történő támogatásának jóváhagyása az 5. cikknek megfelelően, tekintet nélkül a műveletek földrajzi elhelyezkedésére.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA keretében beruházási bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata a potenciális műveletek vizsgálata az ESBA beruházási szabályainak megfelelően, valamint a műveletek uniós garancia révén történő támogatásának jóváhagyása az 5. cikknek megfelelően, tekintet nélkül a műveletek földrajzi elhelyezkedésére.

A beruházási bizottság hat független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. A független szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektfinanszírozás terén; az irányítóbizottság nevezi ki őket határozott idejű, megújítható megbízatással három évre.

A beruházási bizottság nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból, valamint a Bizottság képviselőjéből áll. A független szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektfinanszírozás terén és az ESBA által érintett, az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott beruházási területeken, valamint alaposan ismerniük kell a munkaerőpiacokat, ágazatokat és azok sajátosságait; az irányítóbizottság választja ki őket három évre, határozott idejű, összesen legfeljebb 6 évre megújítható megbízatással. Alkalmazásukra átlátható eljárást követően kerül sor, és pénzügyi érdekeltségeikről szóló nyilatkozatai továbbításra kerülnek a Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A Bizottság képviselője nem rendelkezik szavazati joggal, de meg kell erősítenie a lehetséges műveletek uniós szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségét. E képviselő a projektek beruházási területétől függően szorosan együttműködik a Bizottság megfelelő főigazgatóságaival. A beruházási bizottság a közlekedési ágazat területén figyelembe veszi a Bizottság illetékes főigazgatóságának ajánlásait.

A beruházási bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza.

A beruházási bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza, és azokat az irányítóbizottság hagyja jóvá.

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Unió garanciát nyújt (a továbbiakban: uniós garancia) az EBB-nek az e rendelet hatálya alá tartozó, Unión belül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekhez. Az uniós garanciát a 6. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani.

Az Unió az ESBA-n keresztül visszavonhatatlan és feltétel nélküli garanciát nyújt (a továbbiakban: uniós garancia) az EBB-nek az e rendelet hatálya alá tartozó, Unión belül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekhez. Az uniós garanciát a 6. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani. A garancia harmadik országokban végrehajtott projektek számára is elérhető, amennyiben e projektek tagállammal folytatott határokon átnyúló együttműködést is magukban foglalnak, és a projektben érintett országok között írásbeli megállapodás köttetett.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. cikk

5. cikk

Az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírások

Az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírások

(1) Az uniós garancia nyújtása az ESBA-megállapodás hatálybalépésének függvénye.

(1) Az uniós garancia nyújtása az ESBA-megállapodás hatálybalépésének függvénye.

(2) Az uniós garancia az EBB-nek a 3. cikk (5) bekezdésében említett beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteihez vagy az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek EBA általi végrehajtása céljából biztosított finanszírozáshoz nyújtható a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Az érintett műveletek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal és támogatják a következő általános célok valamelyikét:

(2) Amennyiben az irányítóbizottság jóváhagyja, az uniós garancia az EBB-nek a 3. cikk (5) bekezdésében említett beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteihez vagy az EBB ugyane beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteinek EBA általi végrehajtása céljából biztosított finanszírozáshoz nyújtható a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Az érintett műveletek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal és támogatják a következő általános célok valamelyikét:

a) infrastruktúra-fejlesztés, többek között a közlekedés területén, mindenekelőtt az ipari központokban; energiaügy, elsősorban az energiahálózatok összekapcsolása; valamint a digitális infrastruktúra;

a) új, meglévő vagy hiányzó közlekedési infrastruktúrák és innovatív technológiák fejlesztése az 1316/2013/EU rendelettel (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz), és az 1315/2013/EU rendelettel (TEN-T iránymutatások) összhangban, amennyiben a törzs- és az átfogó hálózatok, valamint a horizontális prioritások egyaránt érintettek;

b) beruházások az oktatás és képzés, az egészségügy, a kutatás-fejlesztés, az információs és kommunikációs technológia és az innováció terén;

b) olyan intelligens és fenntartható városi mobilitási projektek fejlesztése, amelyek a hozzáférhetőségre és az üveghatást okozó gázok csökkentésére, az energiára és a balesetekre vonatkozó célokat is magukban foglalnak;

c) a megújuló energia terjesztése, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság fokozása;

c) az energiainfrastruktúra fejlesztése és modernizálása az Európai Unió prioritásaival és a 2020-ig, 2030-ig és 2050-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kerettel összhangban, különös tekintettel a villamosáram-hálózatok összekapcsolására, az elosztási szinten megvalósuló intelligens hálózatokra, az energia tárolására és a piacok összehangolására;

d) infrastrukturális projektek a környezetvédelem, a természeti erőforrások, a városfejlesztés terén és szociális területeken;

d) a megújuló energia terjesztése; erőforrás-hatékonyság; energiahatékonyság és energiamegtakarítás, különösen a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén;

e) pénzügyi támogatás nyújtása az 1. cikk (1) bekezdésében említett vállalkozások számára, ideértve a működőtőke-kockázatfinanszírozást.

e) az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése; digitális és távközlési infrastruktúrák és szélessávú hálózatok az Unió egész területén;

 

f) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló 1315/2013/EU rendeletben meghatározott transzeurópai közlekedési, távközlési és energetikai hálózatok közötti, szinergiákat eredményező projektek fejlesztése;

 

g) beruházások az innováció, a kutatás és fejlesztés és azon belül a kutatási infrastruktúra, a kísérleti és demonstrációs projektek, a tudományos világ és az ipar közötti együttműködés és a tudás- és technológiatranszfer terén;

 

h) beruházások az oktatás, képzés és vállalkozói készségek terén;

 

i) beruházások az innovatív egészségügyi megoldások, így például az e-egészség és az új, hatékony gyógyszerek, valamint a szociális ágazat terén;

 

j) beruházások a kulturális és kreatív ágazatok terén;

 

k) beruházások a környezetvédelemhez és környezetvédelmi irányításhoz kapcsolódó projektek és infrastruktúra terén; az ökoszisztéma-szolgáltatások és a fenntartható városi fejlődés erősítése;

 

l) az EBA-n keresztül pénzügyi támogatás nyújtása a kkv-k, az induló és a spin-off vállalkozások, valamint a kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára, ideértve a működőtőke-kockázatfinanszírozást, annak érdekében, hogy az Unió vezető szerepet tölthessen be az innovatív és fenntartható ágazatokban;

 

m) a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz célkitűzéseivel összhangban lévő projektek finanszírozása;

 

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap csak olyan projekteket és műveleteket támogat, amelyek:

 

a) európai hozzáadott értékkel bírnak, és – az Európa 2020 stratégiával összhangban – összeegyeztethetők az uniós politikákkal, valamint intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést generálnak; megfelelnek az 1303/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti célkitűzéseknek, és összhangban vannak az említett rendelet 10. cikkével és I. mellékletével;

 

b) gazdasági és műszaki szempontból életképesek;

 

c) biztosítják az addicionalitást, mivel ezeket másként nem lehetne a már meglévő uniós finanszírozási eszközök segítségével végrehajtani;

 

d) amennyiben lehetséges, a lehető legnagyobb mértékben mobilizálnak tőkét a magánszektorból;

 

e) bizonyított tiszta társadalmi előnyök és hozzáadott érték létrehozása révén fenntarthatók a fenntartható munkahelyteremtés, a beruházások és a versenyképesség tekintetében, figyelembe véve a projekt költségeit és előnyeit a projekt várható élettartama során;

 

Az ESBA kockázatmentesítési stratégiát követve elsőbbségi hozzáférést kínál a garanciához a kis projektek és a kis gazdasági szereplők számára. E célból többek között az alábbiak létrehozásához kell uniós garanciát nyújtani:

 

- egy legalább 5 milliárd euró összegű garanciát magában foglaló célzott energiahatékonysági alap, különösen a városok és a helyi önkormányzatok által támogatott projektek támogatására,

 

egy legalább 5 milliárd euró összegű garanciát magában foglaló, és a 7. cikkben meghatározottak szerint az EBA által végrehajtott célzott kkv-alap.

 

A beruházásoknak összhangban kell állniuk az EBB által 2013. július 23-án elfogadott beruházási iránymutatásokkal és kritériumokkal.

Emellett az uniós garancia kiterjed a célzottan létrehozott olyan beruházási platformok és nemzeti fejlesztési bankok EBB-n keresztül történő támogatására, amelyek az e rendelet előírásainak megfelelő műveleteket finanszíroznak. Ebben az esetben az irányítóbizottság pontosan meghatározza a támogatható beruházási platformokra vonatkozó szabályokat.

Emellett az uniós garancia kiterjed a célzottan létrehozott olyan beruházási platformok és nemzeti fejlesztési bankok EBB-n keresztül történő támogatására, amelyek az e rendelet előírásainak megfelelő műveleteket finanszíroznak. Ebben az esetben az irányítóbizottság pontosan meghatározza a támogatható beruházási platformokra vonatkozó szabályokat.

(3) Az Európai Beruházási Bank alapokmánya 17. cikkének megfelelően az EBB a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeire terheli az ESBA-hoz kapcsolódó költségeit. A második és harmadik albekezdés sérelme nélkül az uniós költségvetés nem fedezi az e rendelet keretében az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási tevékenységekhez kapcsolódóan az EBB-nél felmerült igazgatási kiadásokat vagy bármely egyéb díjat.

(3) Az Európai Beruházási Bank alapokmánya 17. cikkének megfelelően az EBB a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeire terheli az ESBA-hoz kapcsolódó költségeit. A második és harmadik albekezdés sérelme nélkül az uniós költségvetés nem fedezi az e rendelet keretében az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási tevékenységekhez kapcsolódóan az EBB-nél felmerült igazgatási kiadásokat vagy bármely egyéb díjat.

Az EBB a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint a teljes fennálló uniós garanciakötelezettség 1 %-ának megfelelő kumulált maximális felső korlát erejéig lehívhatja az uniós garanciát azon költségek fedezése céljából, amelyek a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeinek való felszámítás során nem kerültek behajtásra.

Az EBB a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint a teljes fennálló uniós garanciakötelezettség 1 %-ának megfelelő kumulált maximális felső korlát erejéig lehívhatja az uniós garanciát azon költségek fedezése céljából, amelyek a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeinek való felszámítás során nem kerültek behajtásra.

Amennyiben az EBB az ESBA nevében a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően uniós garanciával fedezett finanszírozást nyújt az EBA-nak, az EBB díjai fedezhetők az uniós költségvetésből.

Amennyiben az EBB az ESBA nevében a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően uniós garanciával fedezett finanszírozást nyújt az EBA-nak, az EBB díjai fedezhetők az uniós költségvetésből.

(4) Feltéve, hogy valamennyi releváns jogosultsági kritérium teljesül, a tagállamok felhasználhatják az európai strukturális és beruházási alapokat azon támogatható projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az EBB az uniós garancia fedezete mellett finanszíroz.

(4) Feltéve, hogy valamennyi releváns jogosultsági kritérium teljesül, a tagállamok bármilyen típusú uniós finanszírozást felhasználhatnak, beleértve az európai strukturális és beruházási alapokat azon támogatható projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az EBB az uniós garancia fedezete mellett finanszíroz.

 

A Bizottság, az EBB és a tagállamok biztosítják, hogy az ESBA támogatásában részesülő valamennyi beruházás figyelembe vegye az általa helyi és regionális szinten ágazatonként kifejtett, gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt hatást, a kereslet kínálatot nem érintő növekedését, és erősítse az ESBA és az európai strukturális és beruházási alapok közötti szinergiákat és tényleges összhangot annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának eléréséhez és a munkanélküliség csökkentéséhez.

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) kifizetések az Unió általános költségvetéséből,

a) hozzájárulások az Unió általános költségvetéséből,

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) az Unió által az ESBA-megállapodással összhangban kapott egyéb kifizetések.

d) az Unió által az ESBA-megállapodással összhangban kapott egyéb hozzájárulások.

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A garanciaalap (2) bekezdés c) és d) pontjában előírt forrásai a 966/2012/EU rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően belső címzett bevételt képeznek.

(3) A garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásai a 966/2012/EU rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően belső címzett bevételt képeznek.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Kezdetben a célösszeget a (2) bekezdés a) pontjában említett források fokozatos befizetésével kell elérni. Amennyiben a garanciaalap kezdeti létrehozása során garancialehívásokra került sor, a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásai egy, a garancialehívások összegének megfelelő összegig szintén hozzájárulnak a célösszeg eléréséhez.

Kezdetben a célösszeget a (2) bekezdés a) pontjában említett források fokozatos mozgósításával kell elérni. Amennyiben a garanciaalap kezdeti létrehozása során garancialehívásokra került sor, a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásai egy, a garancialehívások összegének megfelelő összegig szintén hozzájárulnak a célösszeg eléréséhez.

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A 8. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül a célösszeget a garanciaalap javára tett fokozatos költségvetési kötelezettségvállalások révén kell teljesíteni, amelyekről az éves költségvetési eljárás keretében kell határozni, felhasználva az Európai Unió általános költségvetésébe bevezetett valamennyi költségvetési többletet és valamennyi elérhető költségvetési forrást, valamint kellő mértékben figyelembe véve a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU tanácsi rendelet értelmében rendelkezésre álló valamennyi eszközt, nevezetesen:

 

i. a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékot,

 

 

ii. a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot,

 

iii. a Rugalmassági Eszközt,

 

iv. a rendkívüli tartalékot.

 

Bizonyítottan tényleges szükséglet esetén és végső megoldásként – a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. és 18. pontjának maradéktalan tiszteletben tartásával – pénzösszegek átcsoportosíthatók az 1A fejezet alá tartozó többéves programoktól, ha ezekre a programokra még maradtak lekötetlen eszközök.

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 5 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b). A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet megállapító 2013. december 2-i, 1311/2013/EK tanácsi rendelet 2. cikkének megfelelően a garanciaalap finanszírozását mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében felül kell vizsgálni a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret legkésőbb 2016 végéig beindítandó félidős felülvizsgálata keretében. Bizonyítottan tényleges szükséglet esetén és a különböző programok teljesítésének és végrehajtási arányainak elemzése alapján alternatív finanszírozási lehetőségeket kell azonosítani a pénzeszközöknek a 2016–2020 közötti időszakra szóló 1A fejezetből történő átcsoportosításának elkerülése érdekében.

 

Abban az esetben, ha az éves költségvetési eljárás keretében a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát megelőző években uniós programokból történő átcsoportosításokat hagynak jóvá az uniós garancia finanszírozási forrásaként, az Európai Parlament és a Tanács az említett felülvizsgálat alkalmával megvizsgálja, hogyan lehet ezeket a lehető legnagyobb mértékben kompenzálni.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 7 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) bármely többletet egy művelet keretében az Unió n+1. évi általános költségvetésében a bevételkimutatás külön sorára kell visszafizetni,

a) bármely többletet egy művelet keretében az Unió n+1. évi általános költségvetésében a bevételkimutatás külön sorára kell visszafizetni, és a korábbi veszteségek pótlása érdekében – adott esetben – olyan programokra kell átcsoportosítani, amelyeknek keretösszege az 5a (új) bekezdésben említett módon a garanciaalap finanszírozása céljából csökkentésre került

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság és az EBB a tagállamok támogatásával előmozdítja a jelenlegi és a potenciális jövőbeli uniós beruházási projektek átlátható portfóliójának létrehozását. A portfólió nem befolyásolja a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően kiválasztott végső projekteket.

(1) A Bizottság és az EBB a tagállamok támogatásával a jelenlegi és a potenciális uniós beruházási projektek átlátható portfólióját hozza létre. A portfólió nem befolyásolja a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően kiválasztott végső projekteket. A közlekedési ágazatban a portfóliót a 1315/2013/EU TEN-T iránymutatásokról szóló rendeletben és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló 1316/2013/EU rendeletben azonosított prioritások és projektek alapján kell összeállítani.

(2) A Bizottság és az EBB rendszeres és strukturált alapon összeállítja, frissíti és terjeszti az olyan aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célok eléréséhez.

(2) A Bizottság és az EBB rendszeres, átlátható és strukturált alapon összeállítja, frissíti és terjeszti az olyan aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célok eléréséhez.

(3) A tagállamok rendszeres és strukturált alapon összeállítják, frissítik és terjesztik az aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat a területükre vonatkozóan.

(3) A tagállamok rendszeres, átlátható és strukturált alapon összeállítják, frissítik és terjesztik az aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat a területükre vonatkozóan.

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) az ESBA keretében finanszírozott projektek társadalmi-gazdasági és környezeti hatásainak teljesítménymutatókon alapuló értékelése. A közlekedési műveletek tekintetében az értékelés az 1316/2013/EU rendelet (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) 4. cikkének (2) bekezdésében felsorolt mutatókon alapul.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

e a) az EBTP által folytatott tevékenységek értékelése;

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11. cikk

11. cikk

Elszámoltathatóság

Elszámoltathatóság

(1) Az Európai Parlament kérésére az ügyvezető igazgató részt vesz az Európai Parlament által az ESBA teljesítménye kapcsán tartott meghallgatáson.

(1) Az Európai Parlament kérésére – és évente legalább egyszer – az elnök és az ügyvezető igazgató részt vesz az Európai Parlament illetékes bizottságai által az ESBA teljesítménye kapcsán tartott közös meghallgatáson.

(2) Az ügyvezető igazgató szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament által az ESBA-hoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételétől számított öt héten belül.

(2) Az ügyvezető igazgató szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament által az ESBA-hoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételétől számított öt héten belül.

(3) Az Európai Parlament kérésére a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek e rendelet alkalmazásáról.

(3) Az Európai Parlament kérésére és legalább évente egyszer a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek e rendelet alkalmazásáról.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) 2018. június 30-ig, majd ezt követően háromévente:

(2) 2018. június 30-ig és azt követően kétévente, valamint az ESBA-megállapodás megszűnésének időpontjától számított hat hónapon belül:

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az EBB – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó saját átláthatósági politikájával összhangban – weboldalán a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az EBB finanszírozási és beruházási műveleteihez kapcsolódó információkat, valamint azt, hogy ezek a műveletek hogyan járulnak hozzá az 5. cikk (2) bekezdésében említett általános célokhoz.

Az EBB – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó saját átláthatósági politikájával összhangban – weboldalán a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az EBB finanszírozási és beruházási műveleteihez kapcsolódó információkat, valamint azt, hogy ezek a műveletek hogyan járulnak hozzá az 5. cikkben említett általános célokhoz és egyéb jogosultsági kritériumokhoz. Rendszeres információcserére kerül sor az Európai Parlament és az EBB között az EBB által e rendelet szerint végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatban.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

17 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17 a. cikk

 

Beruházási záradék

 

Tekintettel az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésére és a 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésére a következő hozzájárulások egyszeri intézkedésnek minősülnek:

 

a) a tagállamok vagy a nemzeti fejlesztési bankok ESBA felé teljesített pénzügyi hozzájárulásai;

 

b) a tagállamok vagy a nemzeti fejlesztési bankok e rendelet értelmében jogosultnak minősülő, célzottan létrehozott beruházási platformok felé teljesített pénzügyi hozzájárulásai;

 

c) az ESBA által támogatott egyedi műveletek felé az állam nevében teljesített pénzügyi hozzájárulások.

 

Az (1) bekezdésben említett valamennyi pénzügyi hozzájárulás elősegíti az Unió szakpolitikai céljainak elérését, és a 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján releváns tényezőnek tekinthető, így e pénzügyi hozzájárulások nem eredményezhetik az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében említett referenciaérték túllépését.

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

18. cikk

törölve

Az 1291/2013/EU rendelet módosításai

 

Az 1291/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

 

(1) A 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1) A Horizont 2020 végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg 74 328,3 millió EUR folyó árakon, amelyből maximum 71 966,9 millió EUR fordítható az EUMSZ XIX. címe alapján végzett tevékenységekre.

 

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

 

(2) Az EUMSZ XIX. címe alapján végzett tevékenységekre fordított összeg az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti prioritások között a következőképpen oszlik meg:

 

a) Kiváló tudomány: 23 897,0 millió EUR folyó árakon;

 

b) Ipari vezető szerep: 16 430,5 millió EUR folyó árakon;

 

c) Társadalmi kihívások: 28 560,7 millió EUR folyó árakon.

 

Az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott, a Horizont 2020-ból különös célkitűzésekre és a JRC-nek a nem nukleáris közvetlen cselekvéseire fordítható uniós pénzügyi hozzájárulás legmagasabb teljes összege a következő:

 

i. „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése”, 782,3 millió EUR folyó árakon;

 

ii. „Tudomány a társadalommal és a társadalomért”, 443,8 millió EUR folyó árakon;

 

iii. a JRC nem nukleáris közvetlen cselekvései, 1 852,6 millió EUR folyó árakon.

 

A prioritások indikatív bontása, valamint az 5. cikk (2) bekezdésében és (3) bekezdésében meghatározott különös célkitűzések a II. mellékletben kerültek meghatározásra.

 

(3) Az EIT a Horizont 2020-ból a II. mellékletben foglaltak szerint, folyó árakon legfeljebb 2 361,4 millió EUR összegű hozzájárulással finanszírozható.”

 

(2) A II. melléklet helyébe e rendelet I. melléklete lép.

 

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

19. cikk

törölve

Az 1316/2013/EU rendelet módosításai

 

Az 1316/2013/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1). A 2014 és 2020 közötti időszakban a CEF végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg folyó árakon 29 942 259 000 EUR (*). Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

 

a) közlekedési ágazat: 23 550 582 000 EUR, ebből 11 305 500 000 EUR-t a Kohéziós Alapból kell átcsoportosítani kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;

 

b) távközlési ágazat: 1 041 602 000 EUR

 

c) energetikai ágazat: 5 350 075 000 EUR.

 

Az említett összegek nem érintik az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (*) szerinti rugalmassági mechanizmus alkalmazását.

 

(*) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).”

 

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

1 melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

[...]

törölve

ELJÁRÁS

Cím

Európai Stratégiai Beruházási Alap

Hivatkozások

COM(2015)0010 – C8-0007/2015 – 2015/0009(COD)

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

28.1.2015

ECON

28.1.2015

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

28.1.2015

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

9.3.2015

55. cikk - Közös bizottsági ülések

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

9.3.2015

Az elfogadás dátuma

14.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Bruno Gollnisch, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Stelios Kouloglou, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Georg Mayer, Gesine Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Wim van de Camp, Janusz Zemke, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Rosa D’Amato, Markus Ferber, Olga Sehnalová, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

(1)

COM(2015)0012 „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása”

(2)

Az Európai Parlament 2010. július 6-i állásfoglalása a közlekedés fenntartható jövőjéről, P7_TA(2010)0260, 32. bekezdés.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (14.4.2015)

a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2015)0010 – C8‑0007/2015 – 2015/0009(COD))

A vélemény előadója: Michael Theurer

RÖVID INDOKOLÁS

A CONT bizottság véleménye a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre, és különösen a rendelettervezet 14. cikkére összpontosít, amely a Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozik.

A Számvevőszéknek jogosultnak kell lennie arra, hogy az e rendelet értelmében végzett tevékenységekre vonatkozóan ellenőrzéseket hajtson végre, mivel valamennyi ilyen tevékenység keretében a közösségi kiadások és bevételek az EUMSZ 287. cikke szerinti kezelésére kerül sor. Hangsúlyozni kell különösen azt, hogy:

1.  Meghatározása szerint az ESBA egyértelműen azonosítható és átlátható garanciaeszköz, amelyet elsősorban az uniós költségvetés fedez.

2.  A beruházási bizottság tagjait a Bizottság javaslata alapján jelölik ki.

3.  A Bizottság képviselteti magát az ESBA irányítóbizottságában.

4.  A Bizottság tagja az EBB igazgatótanácsának, és a finanszírozási és beruházási műveletek jóváhagyása előtt az EBB konzultál vele.

5.  Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform részben a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira épül.

6.  A garanciaalap forrásait a Bizottság kezeli.

7.  A Bizottság és az EBB a tagállamok támogatásával előmozdítja a jelenlegi és a potenciális jövőbeli uniós beruházási projektek átlátható portfóliójának létrehozását.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot és a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

4 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottságának véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Európai Számvevőszék véleményére,

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a) Az Európai Számvevőszék az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikkének (4) cikke alapján 2015. március 12-én elfogadta az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 4/2015. sz. véleményét, amelyben körvonalazza a bizottsági javaslattal kapcsolatos észrevételeit, és javaslatokat terjeszt elő a rendelet javítására.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) Egy beruházás hasznosságát ezenkívül annak fényében kell megítélni, hogy mennyire képes a magánbefektetőket a gazdaság hosszú távú finanszírozása felé terelni, tekintve, hogy jelenleg az európai magánmegtakarítások jelentős részét (körülbelül 16 000 milliárd eurót) nagyrészt rövid távra és gyakran az Unión kívül fektették be.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az Unió szakpolitikai céljainak eléréséhez hozzájáruló, magas gazdasági hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai beruházásokat támogat.

(11) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez hozzájáruló, magas gazdasági hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai beruházásokat támogat. E tekintetben az infrastrukturális hálózatok számára nyújtott ESBA-támogatásnak hozzá kell járulnia az 1315/2013/EU rendelet közlekedésre vonatkozó célkitűzéseihez, a 347/2013/EU rendelet energiahálózatokra vonatkozó célkitűzéseihez és a 283/2014/EU rendelet távközlési infrastruktúrára vonatkozó célkitűzéseihez. Külön figyelmet kell fordítani a közlekedési, távközlési és energiaágazat közötti szinergiákat biztosító projektekre.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a meglévő EBB- és uniós eszközöknél magasabb kockázat-megtérülés profillal rendelkező projekteket támogat, hogy kiegészítse a meglévő műveleteket. Az ESBA az egész Unióban finanszíroz majd projekteket, többek között a válság által leginkább érintett országokban. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot csak akkor lehet igénybe venni, ha más forrásokból nem áll rendelkezésre ésszerű feltételek mellett finanszírozás.

(15) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a meglévő EBB- és uniós eszközöknél magasabb kockázat-megtérülés profillal rendelkező projekteket támogat, hogy kiegészítse a meglévő műveleteket. Az ESBA az egész Unióban finanszíroz majd projekteket, különösen a pénzügyi válság által leginkább érintett országokban. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot csak akkor lehet igénybe venni, ha más forrásokból nem áll rendelkezésre ésszerű feltételek mellett finanszírozás.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a) A garanciaalapba történő befizetések célösszege 2016-ban 200 millió euró, 2017-ben 300 millió euró, 2018-ban 1 milliárd euró, 2019-ben 2 milliárd euró, mely összegeket az Európai Parlament és a Tanács az éves költségvetési eljárás keretében fokozatosan hagyja jóvá, figyelembe véve az uniós garancia hatékony felhasználását és az ESBA keretében végrehajtott műveletek – rendes EBB-műveletekhez viszonyított – kiegészítő jellegének értékelését.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a) Az ESBA végrehajtásának és ellenőrzésének módja, valamint a tagállamok kifejezett kötelezettségvállalása fontos szerepet játszik az ESBA sikerében, és elsősorban azt kell biztosítani, hogy objektív kritériumok alapján és a végrehajtás országától függetlenül a legjobb projektek kerüljenek kiválasztásra.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott EBB finanszírozási és beruházási műveleteket az EBB saját szabályai és eljárásai szerint (beleértve a megfelelő ellenőrző intézkedéseket és az adóelkerülés megelőzésére hozott intézkedéseket), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) és a Számvevőszékre vonatkozó szabályok és eljárások szerint kell irányítani, beleértve az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között létrejött háromoldalú megállapodást.

(24) Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott EBB finanszírozási és beruházási műveleteket a 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a szerint (beleértve a megfelelő ellenőrző intézkedéseket és az adóelkerülés megelőzésére hozott intézkedéseket), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) és a Számvevőszékre vonatkozó szabályok és eljárások szerint kell irányítani. Ennélfogva haladéktalanul ellenőrizni kell, hogy nem gyengült-e az EBB által a közelmúltban elfogadott átláthatósági politikák szigora.

 

________________

 

1a Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet. (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

Indokolás

Felesleges.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) Az EBB rendszeresen értékeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott tevékenységeket, hogy felmérje azok relevanciáját, teljesítményét és hatását, és azonosítsa a jövőbeli tevékenységek javítását szolgáló szempontokat. Ezek az értékelések hozzájárulnak az elszámoltathatósághoz és a fenntarthatóság elemzéséhez.

(25) Az EBB és a beruházási bizottság rendszeresen értékeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott tevékenységeket, és jelentést készít azokról, hogy felmérje az általuk a már folyamatban lévő uniós finanszírozású tevékenységekhez hozzáadott értéket, az ESBA által támogatott tevékenységek relevanciáját, teljesítményét és hatását, és azonosítsa a jövőbeli tevékenységek javítását szolgáló szempontokat. Ezek az értékelések hozzájárulnak a nyilvános elszámoltathatósághoz, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, az átláthatósághoz és a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság elemzéséhez.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26) Az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül végrehajtott finanszírozási műveletek mellett létre kell hozni az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP megerősített támogatást nyújt a projektek kidolgozásához és előkészítéséhez az egész Unióban, a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmére építve. Ezáltal létrejön az Unión belüli beruházásokra vonatkozó technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdések megválaszolására szolgáló egyablakos rendszer.

(26) Az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül végrehajtott finanszírozási műveletek mellett létre kell hozni az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP megerősített támogatást nyújt a projektek kidolgozásához és előkészítéséhez az egész Unióban, a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmére építve. Ezáltal létrejön az Unión belüli beruházásokra vonatkozó technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdések megválaszolására szolgáló egyablakos rendszer. Az EBTP együttműködik az EBB, a Bizottság és a tagállamok bevonásával működő meglévő tanácsadó szervekkel, pl. az Európai PPP Szakértői Központtal, illetve az ESBA vonatkozásában a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos technikai tanácsadást nyújtó platformmal (FI-TAP). Az EBTP lehetővé teszi, hogy az Unió tagállamai és régiói az ESBA-finanszírozáshoz való igazságos hozzáférés biztosítása érdekében ingyenes szaktanácsadást kaphassanak.

Indokolás

Az Európai Számvevőszék ESBA-ról szóló 4/2015. sz. véleményének 29., 30. és 31. bekezdésében foglaltak átvétele.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

27 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(27a) Annak érdekében, hogy az Unió költségvetése ne legyen kitéve a kötelezettségvállalásokon felüli függő kötelezettségeknek, általános mentességet és felmentést kell biztosítani az ESBA kedvezményezettjei által benyújtott jogi követelésekkel szemben.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) Kialakításuk jellege miatt sem az EBB-nek nyújtott uniós garancia, sem a garanciaalap nem minősül „pénzügyi eszköznek” a 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet4 értelmében.

(30) Az uniós pénzügyi eszközökhöz való hasonlóságuk miatt az EBB-nek nyújtott uniós garanciának és a garanciaalapnak meg kell felelniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet4 140. cikkében említett elvének, és adott esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelet 139. cikkének.

__________________

__________________

4 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

4 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31) Az Unión belül jelentős számú potenciálisan életképes projekt létezik, amelyek a projektekhez kapcsolódó bizonytalanság és az átláthatóság hiánya miatt nem jutnak finanszírozáshoz. Ennek oka gyakran az, hogy a magánbefektetők nem tudnak a projektekről, vagy nem rendelkeznek elegendő információval a beruházási kockázat értékeléséhez. A Bizottságnak és az EBB-nek a tagállamok támogatásával elő kell mozdítaniuk az Unión belüli jelenlegi és jövőbeli beruházási projektek átlátható portfóliójának létrehozását. A projektportfólió biztosítja, hogy a beruházási projektekre vonatkozó információkat rendszeresen és strukturáltan nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék annak érdekében, hogy a befektetők beruházási döntéseiket megbízható információkra alapozhassák.

(31) Az Unión belül jelentős számú potenciálisan életképes projekt létezik, amelyek a projektekhez kapcsolódó bizonytalanság és az átláthatóság hiánya miatt nem jutnak finanszírozáshoz. Ennek oka gyakran az, hogy a magánbefektetők nem tudnak a projektekről, vagy nem rendelkeznek elegendő információval a beruházási kockázat értékeléséhez. A Bizottságnak és az EBB-nek a tagállamok támogatásával elő kell mozdítaniuk az Unión belüli jelenlegi és jövőbeli beruházási projektek átlátható nyilvántartásának létrehozását. A projektnyilvántartás biztosítja, hogy a beruházási projektekre vonatkozó információkat rendszeresen és strukturáltan nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék annak érdekében, hogy a befektetők beruházási döntéseiket megbízható információkra alapozhassák.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32) A tagállamok nemzeti szinten is megkezdték a nemzeti jelentőségű projektek projektportfóliójának létrehozására és előmozdítására irányuló munkát. A Bizottság és az EBB által összeállított információknak linkeket kell tartalmazniuk a kapcsolódó nemzeti projektportfóliókhoz.

(32) A tagállamok nemzeti szinten is megkezdték a nemzeti jelentőségű projektek projektnyilvántartásának létrehozására és előmozdítására irányuló munkát. A Bizottság és az EBB által összeállított információknak linkeket kell tartalmazniuk a kapcsolódó nemzeti projektnyilvántartásokhoz.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33) Noha a projektportfólió keretében azonosított projekteket az EBB felhasználhatja az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott projektek meghatározására és kiválasztására, a projektportfóliónak szélesebb hatókörrel kell rendelkeznie a projektek uniószerte történő azonosítására. Ebbe a hatókörbe tartozhatnak olyan projektek, amelyek alkalmasak a magánszektor általi, vagy az európai vagy nemzeti szinten rendelkezésre álló más eszközök támogatásával történő teljes körű finanszírozásra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak képesnek kell lennie támogatni a projektportfólióban meghatározott projektekhez kötődő finanszírozást és beruházást, de nem lehet automatizmus a listára való felkerülés és az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásához való hozzáférés között, és az Európai Stratégiai Beruházási Alap mérlegelési jogkört kap a listán nem szereplő projektek kiválasztására és támogatására.

(33) Noha a projektnyilvántartásban szereplő projekteket az EBB felhasználhatja az ESBA által támogatandó projektek meghatározásához és kiválasztásához, a projektnyilvántartásnak szélesebb körűnek kell lennie az Unión belüli projektek meghatározását illetően. Ebbe a hatókörbe tartozhatnak olyan projektek, amelyek alkalmasak a magánszektor általi, vagy az európai vagy nemzeti szinten rendelkezésre álló más eszközök támogatásával történő teljes körű finanszírozásra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak képesnek kell lennie támogatni a projektnyilvántartásban meghatározott projektekhez kötődő finanszírozást és beruházást, de nem lehet automatizmus a listára való felkerülés és az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásához való hozzáférés között, és az Európai Stratégiai Beruházási Alap mérlegelési jogkört kap a listán nem szereplő projektek kiválasztására és támogatására.

 

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34) Az európai polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében az EBB-nek rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Stratégiai Beruházási Alap fejlődéséről és hatásáról.

(34) Az uniós polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében az EBB-nek, az irányítóbizottság elnökének és a beruházási bizottság ügyvezető igazgatójának rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Stratégiai Beruházási Alap fejlődéséről és hatásáról, különösen az ESBA keretében végrehajtott műveleteknek a rendes EBB-műveletekhez viszonyított kiegészítő jellegét érintően.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

35 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(35a) Mivel a garanciaalapot az uniós költségvetésből átcsoportosított jelentős összegek képezik, a Parlamentnek jogosultnak kell lennie arra, hogy az uniós költségvetés felhasználásának vizsgálata céljából – különös tekintettel a teljesítményre és a kiadási eredményekre – meghallgassa az uniós költségvetésért felelős biztost.

Indokolás

A költségvetési biztos és a Számvevőszék szemléletváltást sürgetett az uniós költségvetés uniós intézmények általi felhasználása terén, kiemelve, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni az elszámoltathatóságra és a teljesítményre, továbbá hogy a kiadási eredményekre kell összpontosítani. Ezért fontos, hogy a Parlament megvizsgálhassa ezeket az elemeket és beszámoltathassa a biztost. A vizsgálathoz való jog kizárólag az biztos meghallgatására terjed ki az ESBA irányítása függetlenségének megőrzése érdekében.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ESBA célja az unióbeli beruházások támogatása, és – az EBB megnövelt kockázatviselési képessége révén – a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások számára a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés biztosítása, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: ESBA-megállapodás).

Az ESBA célja az unióbeli beruházások – ideértve uniós tagállamok és harmadik országok közötti projekteket is – támogatása, és – az EBB megnövelt kockázatviselési képessége révén – a legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások számára a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés biztosítása, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: ESBA-megállapodás), összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás elveivel.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

1 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a. cikk

 

Fogalommeghatározások

 

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

 

a) „ESBA-megállapodás”: az a jogi eszköz, amelyben a Bizottság és az EBB rögzíti az ebben a rendeletben az ESBA működésére vonatkozóan meghatározott feltételeket;

 

b) „nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személy, amely egy tagállamtól megbízást kap arra, hogy központi, regionális vagy helyi szinten, alapvetően nem üzleti alapon közcélú fejlesztési tevékenységeket végezzen;

 

c) „beruházási platform”: különleges célú gazdasági egység, kezelt számla, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmus, vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmus, amelyen keresztül befektetők pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több beruházási projekt finanszírozása céljából, és amelyek között lehetnek egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet összefogó nemzeti platformok, egy adott földrajzi térségben végrehajtott jelentős projektekben érdekelt több tagállamot összefogó, több országra kiterjedő vagy regionális platformok, valamint egy adott ágazat beruházási projektjeit összefogó tematikus platformok is;

 

d) „kis- és középvállalkozás” (kkv): a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban1a meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás;

 

e) „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan, legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató jogi személy, amely nem kkv;

 

f) „ESBA-kedvezményezett”: az ESBA-megállapodás alapján az EBB által végrehajtott, EU által garantált pénzügyi eszközök bármely kölcsönfelvevője;

 

g) „kockázatviselési képesség”: az ESBA előzetesen átvállalja egy meghatározott beruházási projektnek egy EBB által kezelt pénzügyi eszközön keresztül történő finanszírozásához kapcsolódó lehetséges hitelkockázat egy részét olyan módon, hogy a portfólió összesített hitelkockázata legfeljebb a portfólió uniós garancia által fedezett részével egyenlő;

 

______________

 

1a A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az ESBA mint különálló, egyértelműen azonosítható és átlátható garanciaeszköz és az EBB által kezelt külön számla létrehozására vonatkozó rendelkezések;

a) az ESBA mint különálló, egyértelműen azonosítható és átlátható garanciaeszköz és az EBB által kezelt külön számla létrehozására vonatkozó rendelkezések, amelyek tekintetében a Parlament és a Tanács az EUMSZ 319. cikkével, valamint a 996/2012/EU, Euratom rendelet 164., 165. és 166. cikkével összhangban határozatban évente mentesíti az EBB-t és a Bizottságot;

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) arra vonatkozó rendelkezések, hogy a Bizottság miként vállal teljes felelősséget az ESBA által kezelt uniós források tényleges felhasználásáért az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikkének (1) bekezdésében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 317. cikkében előírtak szerint, és miként akadályozza meg az elszámoltathatóság fellazítását;

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) az ESBA-ra vonatkozó, 3. cikk szerinti irányítási rendelkezések, az Európai Beruházási Bank alapokmányának sérelme nélkül;

d) az ESBA-ra vonatkozó, 3. cikk szerinti irányítási rendelkezések, az Európai Beruházási Bank alapokmányának sérelme nélkül, beleértve az EBB irányítási költségei, valamint az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdése, az EUMSZ 317. cikke és a 966/2012/EU, Euratom rendelet által a Bizottságra rótt feladatok végrehajtási költségei felső korlátjának meghatározását;

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g) az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírások, többek között a meghatározott időkeretek és a fő teljesítménymutatók;

g) az uniós garancia felhasználására vonatkozó követelmények, többek között a meghatározott időkeretek és a fő teljesítménymutatók, amelyeknek célja, hogy mérjék az ESBA a növekedés és a foglalkoztatás, a belső piacra gyakorolt hatás, valamint a kis- és középvállalkozások előmozdítása tekintetében e rendeletben meghatározott célkitűzéseinek megvalósítását; a fent említett követelményeket az irányítóbizottság szükség esetén a körülményekhez igazíthatja;

Indokolás

A teljesítményértékelést össze kell kapcsolni az ESBA – különösen a (9)–(14) preambulumbekezdésben meghatározott – szakpolitikai célkitűzéseinek elérésével.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga) rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a kkv-kat és a mikrovállalkozásokat előnyben részesítik az ESBA-támogatáshoz való hozzáférés során;

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h) az EBTP számára szükséges finanszírozásra vonatkozó rendelkezések a (2) bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően;

h) az EBTP jogi formájára, műveleti struktúrájára és finanszírozására vonatkozó rendelkezések a (2) bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően;

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – h a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ha) az EBB-nél az ESBA nevében felmerülő kiadások felső korlátjának feltétel nélküli meghatározására vonatkozó rendelkezések;

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – j a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ja) az ESBA által finanszírozott valamennyi projekt Számvevőszék általi külső ellenőrzését biztosító rendelkezések.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA által támogatott műveletek után az Uniót megillető díjazásra az uniós garancia lehívásakor teljesítendő kifizetések, valamint a (2) bekezdés harmadik albekezdése és az 5. cikk (3) bekezdése szerinti költségek levonását követően kerül sor.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA által támogatott műveletek után az Uniót megillető díjazásra az uniós garancia lehívásakor teljesítendő kifizetések, valamint az e cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése és az 5. cikk (3) bekezdése szerinti költségek levonását követően kerül sor, egy feltétel nélküli felső korlátig.

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2020. december 31-ig tartó időszakban az EBTP részbeni finanszírozását az Unió biztosítja évi legfeljebb 20 000 000 EUR összegig az EBTP által az EBB meglévő technikai segítségnyújtásán felül biztosított további szolgáltatások esetében. A 2020-at követő évek tekintetében az uniós hozzájárulás közvetlenül kapcsolódik a jövőbeli többéves pénzügyi keretekbe foglalt rendelkezésekhez.

A 2018. december 31-ig tartó időszakban az EBTP részbeni finanszírozását az Unió biztosítja évi legfeljebb 20 000 000 EUR összegig az EBTP által az EBB meglévő technikai segítségnyújtásán felül biztosított további szolgáltatások esetében. 2018. december 31-ig felülvizsgálatot kell végezni, hogy értékeljék az EBTP sikerét és hozzáadott értékét a 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti második finanszírozási időszak megkezdése előtt. A 2020-at követő évek tekintetében az uniós hozzájárulás közvetlenül kapcsolódik a jövőbeli többéves pénzügyi keretekbe foglalt rendelkezésekhez.

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA-t irányítóbizottság irányítja, amely az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt célokkal összhangban meghatározza a stratégiai orientációt, a stratégiai eszközelosztást, valamint a működési szabályokat és eljárásokat, beleértve az ESBA által támogatható projektek beruházási politikáját és az ESBA kockázati profilját. Az irányítóbizottság a tagok közül választ elnököt.

(1) Az ESBA-megállapodás előírja, hogy a Bizottság és az EBB az ESBA által kezelt összes alappal és garanciával való gazdálkodás tekintetében közvetlenül felel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és általuk közvetlenül elszámoltatható. E célból az ESBA-t irányítóbizottságnak kell irányítania, amelynek az uniós garancia felhasználása vonatkozásában, az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt célokkal összhangban meg kell határoznia a stratégiai orientációt, a stratégiai eszközelosztást, valamint a működési szabályokat és eljárásokat, beleértve az ESBA által támogatható projektek beruházási politikáját és az ESBA kockázati profilját.

Az irányítóbizottság a tagok közül választ elnököt.

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az elnök a beruházási bizottság 3. cikk (4) bekezdésében említett ügyvezető igazgatójával együtt évente legalább egyszer közös meghallgatáson jelentést tesz az ESBA tevékenységeinek eredményeiről az Európai Parlament illetékes bizottságainak.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az irányítóbizottság konszenzussal hoz határozatot.

Az irányítóbizottság konszenzussal hozza meg határozatait. Ezeket a határozatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Az ESBA-megállapodás rendelkezik egy tanácsadó testület létrehozásáról. A tanácsadó testület a 4. cikk értelmében uniós garanciával fedezett nemzeti vagy helyi szintű projektekben részt vevő összes bank, köztük a nemzeti fejlesztési bankok képviselőiből áll.

 

A tanácsadó testület évente egyszer ülésezik Luxembourgban az EBB helyiségeiben. Az ülésre az EBB szervezésében kerül sor. A tanácsadó bizottság tagjai közötti minden egyéb kommunikáció írásban történik, amelyet egy év után közzétesznek. A tanácsadó testület kutatással támogathatja az irányítóbizottságot, a beruházási bizottságot és az ügyvezető igazgatót az ESBA műveleteinek folyamatos javítása érdekében. A testület valamennyi költségét és utazási kiadását azok a szervezetek viselik, amelyek képviseltetve kívánnak lenni a testületben.

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ügyvezető igazgatót és a helyettesét a Bizottság és az EBB együttes javaslata alapján az irányítóbizottság nevezi ki három évre, határozott idejű, megújítható megbízatással.

Az ügyvezető igazgatót és a helyettesét a Bizottság és az EBB együttes javaslata alapján, az Európai Parlament jóváhagyását követően az irányítóbizottság nevezi ki három évre, határozott idejű, egy alkalommal megújítható megbízatással.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) Az irányítóbizottság meghallgatását követően, az EBB jóváhagyásával a Bizottság az Európai Parlament elé terjeszti az ügyvezető igazgatói és helyettes ügyvezető igazgatói posztra javasolt jelöltek szűkített listáját.

 

Az EBB jóváhagyását követően a Bizottság jóváhagyás céljából az Európai Parlament elé terjeszti az ügyvezető igazgató és a helyettes ügyvezető igazgató kinevezésére irányuló javaslatot. E javaslat jóváhagyását követően az irányítóbizottság hároméves, egy alkalommal megújítható időtartamra kinevezi az ügyvezető igazgatót és helyettes ügyvezető igazgatót.

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA keretében beruházási bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata a potenciális műveletek vizsgálata az ESBA beruházási szabályainak megfelelően, valamint a műveletek uniós garancia révén történő támogatásának jóváhagyása az 5. cikknek megfelelően, tekintet nélkül a műveletek földrajzi elhelyezkedésére.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA keretében beruházási bizottságot kell létrehozni. A beruházási bizottság feladata a potenciális műveletek vizsgálata az ESBA beruházási szabályainak megfelelően, valamint azon műveletek uniós garancia révén történő támogatásának jóváhagyása

 

a) az 5. cikknek megfelelően;

 

b) összhangban az 1316/2013/EU rendelet és az 1315/2013/EU rendelet általános céljaival, valamint az éves TEN-T munkaprogramokkal;

 

c) bizonyított gazdasági, társadalmi és fenntartható hozzáadott értéket teremtve az Európai Unióban a munkahelyek, a készségek, az innováció és a versenyképesség fejlesztésével, ami a meglévő uniós alapok és eszközök segítségével nem lett volna végrehajtható;

 

d) tekintet nélkül a műveletek Unión belüli földrajzi elhelyezkedésére.

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A beruházási bizottság hat független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. A független szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektfinanszírozás terén; az irányítóbizottság nevezi ki őket határozott idejű, megújítható megbízatással három évre.

A beruházási bizottság nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. A független szakértőknek jelentős piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektstrukturálás és projektfinanszírozás, valamint a makroökonómia területén. A beruházási bizottság tagjait nyílt és átlátható kiválasztási eljárás alapján az irányítóbizottság nevezi ki határozott idejű, megújítható megbízatással három évre.

 

Ebből a célból az irányítóbizottság egy legalább 16 szakértőből (8 férfi és 8 nő) álló listát állít össze, és azt benyújtja az Európai Parlamenthez. A listán szereplő szakértők meghallgatását követően az Európai Parlament határozatot fogad el, amelyben a szakértők közül nyolcat kinevezésre javasol az irányítóbizottságnak.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánossá kell tenni, azokat gyakran aktualizálni kell, érvényességüket pedig a Bizottság és az EBB alaposan ellenőrzi.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A beruházási bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza.

A beruházási bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza. A döntések függetlenek, mentesek minden indokolatlan befolyásolástól, valamint elérhetők a nyilvánosság számára.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

3 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a. cikk

 

Az ESBA-ra és az EBTP-re vonatkozó pénzügyi szabályok

 

Az ESBA-ra és az EBTP-re alkalmazandó pénzügyi szabályokat az irányítóbizottság fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el a 966/2012/EK, Euratom rendelettől.

 

Az ESBA-megállapodásról folytatott tárgyalások keretében az ESBA létrehozása előtt vagy az irányítóbizottság hivatalos felkérésére a Bizottságot fel lehet hatalmazni arra, hogy kellően indokolt esetekben átmeneti pénzügyi szabályok formájában az EUMSZ 290. cikke és az e rendelet 17. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján lehetővé tegye az eltéréseket. Ezek az átmeneti pénzügyi szabályok legfeljebb három évig, illetve addig az időpontig érvényesek, amikor a Parlament és a Tanács az ESBA különleges követelményeinek beépítése céljából módosítja a 966/2012/EK, Euratom rendeletet.

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Unió garanciát nyújt (a továbbiakban: uniós garancia) az EBB-nek az e rendelet hatálya alá tartozó, Unión belül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekhez. Az uniós garanciát a 6. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani.

(1) Az Unió garanciát nyújt (a továbbiakban: uniós garancia) az EBB-nek az e rendelet hatálya alá tartozó, Unión belül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekhez. Az uniós garanciát a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikkének c) pontjával összhangban a nemzeti fejlesztési bankoknak vagy intézményeknek, valamint a beruházási platformoknak is biztosítani kell. Az uniós garanciát a jelen rendelet 6. cikkében említett támogatható eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani.

 

(2) Az ESBA kedvezményezettjeinek a Bizottsággal szembeni függő követeléseit az uniós garanciára kell korlátozni.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az uniós garancia az EBB-nek a 3. cikk (5) bekezdésében említett beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteihez vagy az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek EBA általi végrehajtása céljából biztosított finanszírozáshoz nyújtható a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Az érintett műveletek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal és támogatják a következő általános célok valamelyikét:

(2) Az uniós garancia csakis az EBB-nek a 3. cikk (5) bekezdésében említett beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteihez vagy az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek az EBA általi, a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelő, a beruházási bizottság által jóváhagyott végrehajtása céljából biztosított finanszírozáshoz nyújtható.

 

Az első albekezdésben említett műveletek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal, gazdasági és technikai szempontból életképesek, lehetőség szerint a maximális mértékben mobilizálják a magántőkét, kiegészítik a meglévő uniós alapokat és támogatási programokat, európai hozzáadott értéket hoznak létre, hozzájárulnak az Európa 2020 célok eléréséhez és támogatják a következő általános célok valamelyikét:

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) infrastruktúra-fejlesztés, többek között a közlekedés területén, mindenekelőtt az ipari központokban; energiaügy, elsősorban az energiahálózatok összekapcsolása; valamint a digitális infrastruktúra;

a) infrastruktúra-fejlesztés, többek között a közlekedés területén, mindenekelőtt a tiszta városi közlekedés és az 1315/2013/EU rendeletben meghatározott transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó projektek érdekében; energiaügy, elsősorban az energiahálózatok összekapcsolása; valamint a digitális infrastruktúra;

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az Európai Beruházási Bank alapokmánya 17. cikkének megfelelően az EBB a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeire terheli az ESBA-hoz kapcsolódó költségeit.

A második és harmadik albekezdés sérelme nélkül az uniós költségvetés nem fedezi az e rendelet keretében az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási tevékenységekhez kapcsolódóan az EBB-nél felmerült igazgatási kiadásokat vagy bármely egyéb díjat.

(3) Az Európai Beruházási Bank alapokmánya 17. cikkének megfelelően az EBB az ESBA-megállapodásban előírt, feltétel nélküli felső korlátig a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeire terheli az ESBA-hoz kapcsolódó költségeit. Az EBB nem behajtható költségeinek kockázatát teljes mértékben az EBB viseli. E bekezdés második és harmadik albekezdésének sérelme nélkül az uniós költségvetés nem fedezi az e rendelet keretében az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási tevékenységekhez kapcsolódóan az EBB-nél felmerült igazgatási kiadásokat vagy bármely egyéb díjat.

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az EBB a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint a teljes fennálló uniós garanciakötelezettség 1 %-ának megfelelő kumulált maximális felső korlát erejéig lehívhatja az uniós garanciát azon költségek fedezése céljából, amelyek a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeinek való felszámítás során nem kerültek behajtásra.

Az EBB a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint az ESBA-megállapodásban előírt, feltétel nélküli felső korlát erejéig lehívhatja az uniós garanciát azon költségek fedezése céljából, amelyek a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeinek való felszámítás során nem kerültek behajtásra.

Módosítás  46

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben az EBB az ESBA nevében a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően uniós garanciával fedezett finanszírozást nyújt az EBA-nak, az EBB díjai fedezhetők az uniós költségvetésből.

Amennyiben az EBB az ESBA nevében a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően uniós garanciával fedezett finanszírozást nyújt az EBA-nak, az EBB díjai fedezhetők az uniós költségvetésből. A díjakra az ESBA-megállapodásban feltétel nélküli felső korlátot kell megállítani.

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Feltéve, hogy valamennyi releváns jogosultsági kritérium teljesül, a tagállamok felhasználhatják az európai strukturális és beruházási alapokat azon támogatható projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az EBB az uniós garancia fedezete mellett finanszíroz.

(4) Feltéve, hogy valamennyi releváns jogosultsági kritérium teljesül, a tagállamok felhasználhatják az európai strukturális és beruházási alapokat azon támogatható projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az EBB az uniós garancia fedezete mellett finanszíroz. Amennyiben e támogatható projektek irányítása és ellenőrzése tekintetében több uniós jogi keret is alkalmazandó, úgy a 966/2012/EU, Euratom rendelet és a vonatkozó ágazati finanszírozási jogszabályok élveznek elsőbbséget.

Módosítás  48

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az 5. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában az EBB az uniós garanciát alapvetően portfólióalapon fordítja az eszközök kockázatának fedezésére.

Az 5. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában az EBB az uniós garanciát kizárólag a támogatható eszközök hitelkockázatának fedezésére fordítja. Az uniós garancia kizárólag a beruházási bizottság által jóváhagyott projektek finanszírozásához felhasznált támogatható eszközök portfóliója alapján használható fel.

Módosítás  49

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EBB számára a (2) bekezdésnek megfelelően biztosított uniós garancia összege 16 000 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 2 500 000 000 EUR juttatható az EBB által az EBA-nak nyújtott finanszírozáshoz. A 8. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül az EBB számára biztosított garancia keretében teljesített uniós kifizetések összesítve nem haladhatják meg a garancia összegét.

(1) Az EBB számára a (2) bekezdésnek megfelelően biztosított uniós garancia összege 16 000 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 2 500 000 000 EUR juttatható az EBB által az EBA-nak nyújtott finanszírozáshoz. A 8. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül az EBB számára biztosított garancia keretében teljesített uniós kifizetések összesítve nem haladhatják meg a garancia összegét, kizárva ezzel az uniós költségvetésre háruló függő kötelezettségeket. A végső kedvezményezettek Unióval szembeni, e garanciát meghaladó követelései kizárandók.

Módosítás  50

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Az ügyvezető igazgató a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetővé teszi és rendszeresen frissíti az uniós garanciával fedezett portfóliók kockázati mértékét, valamint azt a módszert és azokat az adatokat, amelyekkel egy adott eszközportfólió kockázatát meghatározták.

Módosítás  51

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Amennyiben az EBB az ESBA-megállapodással összhangban lehívja az uniós garanciát, az Unió a szóban forgó megállapodás feltételeinek megfelelően igény szerint teljesít kifizetést.

(3) Amennyiben az EBB az ESBA-megállapodással összhangban lehívja az uniós garanciát, az Unió a szóban forgó megállapodás feltételeinek megfelelően igény szerint teljesít kifizetést. E kifizetés az EBB által meghatározott uniós garanciából még le nem hívott összegre korlátozódik. Minden további veszteséget és kockázatot a portfólióhoz hozzájáruló egyéb szereplők és a projektekben érdekelt felek viselnek. Az Unió nem vállal az uniós garanciát meghaladó függő kötelezettségeket.

Módosítás  52

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Az ESBA-megállapodásban az Unió számára általános mentességet és felmentést kell biztosítani az ESBA kedvezményezettjei által a Bizottsággal szemben benyújtott, az uniós garanciát meghaladó követelésekkel szemben.

Módosítás  53

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) kifizetések az Unió általános költségvetéséből,

a) hozzájárulások az Unió általános költségvetéséből,

Módosítás  54

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Kezdetben a célösszeget a (2) bekezdés a) pontjában említett források fokozatos befizetésével kell elérni. Amennyiben a garanciaalap kezdeti létrehozása során garancialehívásokra került sor, a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásai egy, a garancialehívások összegének megfelelő összegig szintén hozzájárulnak a célösszeg eléréséhez.

Kezdetben a célösszeget a (2) bekezdés a) pontjában említett források fokozatos befizetésével kell elérni, majd ezt követően a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásait kell igénybe venni.

Módosítás  55

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az (5) bekezdésben előírt célösszeg legfeljebb 10 %-kal történő kiigazítása vonatkozásában, hogy a célösszeg jobban tükrözze az uniós garancia lehívásának kockázatát.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e cikk (5) bekezdésében előírt célszint legfeljebb 10%-kal történő kiigazítása vonatkozásában, hogy a célszint jobban tükrözze az uniós garancia lehívásának kockázatát. Abban az esetben, ha nem elegendő a garanciavállalási kötelezettség 50%-os kifizetése, a Bizottság a likviditási tartalék emelésére tesz javaslatot, feltüntetve a további kifizetési előirányzatok eredetét, a végső döntést pedig a Parlament és a Tanács hozza meg.

Indokolás

Az Európai Számvevőszék ESBA-ról szóló 4/2015. sz. véleményének 37. bekezdésében foglaltak átvétele.

Módosítás  56

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) 2019. január 1-jétől, amennyiben a garanciából történő lehívások következtében a garanciaalap szintje nem éri el a célösszeg 50 %-át, a Bizottság jelentést nyújt be a garanciaalap feltöltéséhez esetleg szükséges rendkívüli intézkedésekről.

(8) 2018. január 1-jétől, amennyiben a garanciából történő lehívások következtében a garanciaalap forrásai nem érik el a célösszeg 50%-át, a Bizottság jelentést nyújt be a garanciaalap feltöltéséhez esetleg szükséges rendkívüli intézkedésekről. A Bizottság, ha szükségesnek tartja, ajánlásokat terjeszt elő a garanciaalap szintjének kiigazítására vonatkozóan.

Indokolás

Az Európai Számvevőszék ESBA-ról szóló 4/2015. sz. véleményének 37. bekezdésében foglaltak átvétele.

Módosítás  57

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 9 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) Az ESBA-hoz és az Unió pénzügyi felelősségvállalásához kapcsolódó költségvetési kiadás semmiképpen sem haladhatja meg az adott eszközzel kapcsolatban tett költségvetési kötelezettségvállalást, ami által elkerülhetők az uniós költségvetést terhelő függő kötelezettségek.

Indokolás

Az ESBA-rendelet szövegének kifejezetten tartalmaznia kell, hogy az Unió költségvetése nem viselhet olyan felelősséget, amely meghaladja a garancia költségvetéséhez való, magában a rendeletben meghatározott hozzájárulást.

Módosítás  58

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság és az EBB a tagállamok támogatásával előmozdítja a jelenlegi és a potenciális jövőbeli uniós beruházási projektek átlátható portfóliójának létrehozását. A portfólió nem befolyásolja a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően kiválasztott végső projekteket.

(1) A Bizottság és az EBB a tagállamok támogatásával előmozdítja a jelenlegi és a potenciális jövőbeli uniós beruházási projektek átlátható portfóliójának létrehozását. A portfólió csak láthatósági célokat szolgál, illetve tájékoztatást nyújt a befektetők számára, nem befolyásolja azonban a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően kiválasztott végső projekteket.

Módosítás  59

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság és az EBB rendszeres és strukturált alapon összeállítja, frissíti és terjeszti az olyan aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célok eléréséhez.

(2) A Bizottság és az EBB rendszeres és strukturált alapon összeállítja, frissíti és nyilvánosan elérhető projektadatbázis révén terjeszti az összes aktuális és jövőbeli beruházásra vonatkozó információkat.

Módosítás  60

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok rendszeres és strukturált alapon összeállítják, frissítik és terjesztik az aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat a területükre vonatkozóan.

(3) A tagállamok rendszeres és strukturált alapon összeállítják, az EBB-vel együtt frissítik és terjesztik az aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat a területükre vonatkozóan.

Módosítás  61

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente jelentést tesz a Bizottságnak az EBB által e rendelet keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentés tartalmazza az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírásoknak való megfelelés és a 2. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján megállapított fő teljesítménymutatók értékelését. A jelentés a statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az EBB egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan és összesített alapon is tartalmazza.

(1) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az EBB által e rendelet keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A két jelentés egyikét kellő időben kell elkészíteni ahhoz, hogy a Bizottság a releváns információkat beépíthesse az éves jelentésbe, amely tartalmazza az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírásoknak való megfelelés és a 2. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján megállapított fő teljesítménymutatók értékelését. A jelentés a statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az EBB egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan és összesített alapon is tartalmazza.

Indokolás

Az Európai Számvevőszék ESBA-ról szóló 4/2015. sz. véleményének 40. bekezdésében foglaltak átvétele.

Módosítás  62

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket:

(2) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az EBB által e rendelet értelmében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. Az éves jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket:

Módosítás  63

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek értékelése a műveletek, ágazatok, országok és régiók szintjén, valamint a műveletek e rendelettel való összhangjának értékelése, és értékelés az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek az 5. cikk (2) bekezdésében megállapított célok közötti eloszlásáról;

a) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek értékelése a műveletek, ágazatok, országok és régiók szintjén, valamint a műveletek e rendelettel és a 966/2012/EU, Euratom rendelettel való összhangjának értékelése, és értékelés az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek a következő célok közötti eloszlásáról;

Módosítás  64

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének, a magánszektorbeli források mozgósításának, a becsült és a tényleges eredményeknek és az EBB finanszírozási és beruházási műveletei összesített eredményének és hatásának értékelése;

b) a projektek hozzáadott értékének és teljesítményének a projekt lejáratakor a befektetés becsült és megvalósult megtérülése szerinti értékelése, az ESBA-műveletek kiegészítő jellegének értékelése az szokásos EBB-műveletekkel összevetve, az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének, a magánszektorbeli források mozgósításának, a becsült és a tényleges eredményeknek és az EBB finanszírozási és beruházási műveletei összesített eredményének és hatásának értékelése;

Módosítás  65

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek célzott és elért tőkeáttételi hatása;

Módosítás  66

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb) a közlekedés tekintetében az 1315/2013/EU rendelet, az energiahálózatok tekintetében a 347/2013/EU rendelet és a távközlési infrastruktúra tekintetében a 283/2014/EU rendelet céljaihoz való hozzájárulás értékelése;

Módosítás  67

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az EBB finanszírozási és beruházási műveletei kedvezményezettjeinek jutó pénzügyi előny értékelése, összevont alapon;

c) a kedvezményezetteknek jutó összeg, valamint az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek értékelése, összevont alapon;

Módosítás  68

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) az EBB finanszírozási és beruházási műveletei minőségének értékelése;

d) az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének és az ezen műveletekhez kapcsolódó kockázatoknak az értékelése;

Módosítás  69

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtásába bevont pénzügyi közvetítők listája, beleértve a 14. és 15. cikk alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket;

Módosítás  70

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db) az ESBA-kedvezményezettek listája, beleértve az ESBA-megállapodás alapján az EBB által végrehajtott, az Unió által garantált pénzügyi eszközök hitelfelvevőit;

Módosítás  71

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) az uniós garancia lehívására vonatkozó részletes információk;

e) az uniós garancia lehívására vonatkozó részletes információk, veszteségek, megtérülések, beszedett összegek és bármilyen más kapott befizetés;

Módosítás  72

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea) a tőkebefektetések értéke az előző évekre tekintettel, valamint a tőkeeszközök értékvesztésének halmozott adatai;

Módosítás  73

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) az ESBA pénzügyi kimutatásai.

f) az ESBA pénzügyi kimutatásai, egy független, külső könyvvizsgáló véleményével együtt;

Indokolás

Magától értetődő.

Módosítás  74

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa) részletes információk azokról a projektekről, amelyek hozzájárulást kaptak az európai strukturális és beruházási alapokból azon támogatható projektek finanszírozásához, amelyekbe az EBB az uniós garancia fedezete mellett befektet az 5. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

Módosítás  75

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – f b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fb) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó statisztikai, pénzügyi és számviteli adatok, összesített alapon.

Módosítás  76

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az uniós garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatban a Bizottság által elvégzendő számviteli és jelentéstételi feladatok, valamint a garanciaalap irányítása céljából az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente benyújtja a Bizottságnak a következőket:

(3) Az uniós garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatban a Bizottság által elvégzendő számviteli és jelentéstételi feladatok, valamint a garanciaalap irányítása céljából az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente benyújtja a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a következőket:

Módosítás  77

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az EBB finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó EBB- és EBA-kockázatértékelés és besorolási információk;

a) az EBB és az EBA által készített, az EBB e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó kockázatértékelés és besorolási információk;

Módosítás  78

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az Unió fennálló pénzügyi kötelezettségei az EBB finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott garanciák tekintetében, egyedi műveletekre lebontva;

b) az Unió fennálló pénzügyi kötelezettségei az EBB e rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott garanciák tekintetében, egyedi műveletekre lebontva;

Módosítás  79

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) a veszélyeztetett érték és más kockázati intézkedések kidolgozása valamennyi projektportfólióhoz és valamennyi támogatható eszköztípus portfóliójára;

Módosítás  80

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A Bizottság minden év június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó éves jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetéről és irányításáról.

(6) A Bizottság minden év március 31-ig elküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az előző naptári évre vonatkozó, a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti éves beszámolót, pénzügyi kimutatást és az ESBA helyzetéről és irányításáról szóló éves jelentést. A jelentés az uniós garancia szintjének megfelelőségéről is tájékoztatást ad, és szükség esetén ajánlásokat tesz e szint kiigazítására.

 

Indokolás

Az Európai Számvevőszék ESBA-ról szóló 4/2015. sz. véleményének 37. és 41. bekezdésében foglaltak átvétele.

Módosítás  81

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az Európai Parlament kérésére az ügyvezető igazgató részt vesz az Európai Parlament által az ESBA teljesítménye kapcsán tartott meghallgatáson.

(1) Az Európai Parlament kérésére és legalább évente kétszer az ügyvezető igazgató, az irányítóbizottság elnöke, az uniós költségvetésért felelős biztos és az EBB igazgatótanácsának elnöke részt vesz az Európai Parlament által tartott, az ESBA teljesítményével és pénzgazdálkodásával, illetve az éves mentesítéssel kapcsolatos meghallgatásokon.

 

Módosítás  82

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Az Európai Parlament kérésére az uniós költségvetésért felelős biztos részt vesz az Európai Parlament által az uniós források garanciaalapban történő felhasználása kapcsán tartott meghallgatáson.

Indokolás

Mivel a garanciaalap jelentős mértékben reallokált uniós költségvetési pénzeszközökből áll majd, a Parlamentnek jogának kell lennie arra, hogy a Parlament elé hívja az uniós költségvetésért felelős biztost, hogy vizsgálja az uniós költségvetés felhasználását, különösen a teljesítményre és a költési eredményekre tekintettel.

Módosítás  83

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az ügyvezető igazgató szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament által az ESBA-hoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételétől számított öt héten belül.

(2) Az ügyvezető igazgató, az ESBA irányítóbizottságának elnöke, az uniós költségvetésért felelős biztos és az EBB igazgatótanácsának elnöke szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament által az ESBA-hoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételétől számított négy héten belül.

Módosítás  84

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A Bizottság az EBB-vel és adott esetben az EBA-val együttműködve jelentést tesz az ESBA pénzügyi teljesítményéről az EUMSZ 318. cikkében említett értékelő jelentésében.

Indokolás

A Bizottság mentesítéséről szóló legutóbbi állásfoglalásaiban az Európai Parlament kérte, hogy a Bizottság által az EUMSZ 318. cikke értelmében kidolgozott értékelő jelentés elsősorban a növekedési és foglalkoztatási stratégiára összpontosítson. E kérést „Az elért eredmények alapján az Unió pénzügyi helyzetének értékeléséről: új eszköz az Európai Bizottság továbbfejlesztett mentesítési eljárásához” című saját kezdeményezésű jelentés is megismételte (lásd a 2013/2172(INI) 11. pontját).

Módosítás  85

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) Az EBB az Európai Parlament kérésére a mentesítési eljárás során keletkező bármely információt elküld az Európai Parlamentnek.

Módosítás  86

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Legkésőbb [PO insert date: 18 months after the entry into force of this Regulation]-ig az EBB értékeli az ESBA működését. Az EBB benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

Legkésőbb [PO insert date: 12 months after the entry into force of this Regulation]-ig az EBB értékeli az ESBA működését az alprogramokra épülő ESBA-projektekre tekintettel is, és értékeli a megcélzott beruházások életciklusát. Az EBB benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az értékelést a Számvevőszék véleménye egészíti ki.

Módosítás  87

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Legkésőbb [PO insert date: 18 months after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság értékeli az uniós garancia felhasználását és a garanciaalap működését, beleértve a forrásoknak a 8. cikk (9) bekezdése szerinti felhasználását. A Bizottság benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.. A Bizottság benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Legkésőbb [PO insert date: 12 months after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság értékeli az uniós garancia felhasználását és a garanciaalap működésére tekintettel az alprogramokra épülő garanciák kedvezményezett projektjeire is, és értékeli a célzott beruházások életciklusát, beleértve a forrásoknak a 8. cikk (9) bekezdése szerinti felhasználását. A Bizottság benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelést a Számvevőszék véleménye egészíti ki.

Módosítás  88

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére független külső felek értékelik az ESBA működését, valamint az uniós garancia felhasználását és a garanciaalap működését, beleértve a támogatásoknak a 8. cikk (9) bekezdése szerinti felhasználását.

Indokolás

A Számvevőszék ESBA-ról szóló, 4/2015. számú véleményéből származó gondolat – 42. bekezdés

Módosítás  89

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az EBB átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az ESBA működéséről;

a) az EBB átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az ESBA működéséről, valamint az ESBA-projektekről – a célzott beruházások életciklusának követése érdekében – az alprogramok alapján;

Módosítás  90

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a Bizottság átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az uniós garancia felhasználásáról és a garanciaalap működéséről.

b) a Bizottság átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az uniós garancia felhasználásáról és a garanciaalap működéséről, valamint a garanciából részesülő projektekről – a célzott beruházások életciklusának követése érdekében – az alprogramok alapján.

Módosítás  91

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az EBB és az EBA rendszeresen benyújtja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára valamennyi független értékelő jelentését, amelyekben értékeli az e rendelet és más külső megbízások keretébe tartozó konkrét EBB- és EBA-tevékenységek során elért gyakorlati eredményeket.

(4) Az EBB és az EBA rendszeresen benyújtja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára valamennyi független értékelő jelentését, amelyekben értékeli az e rendelet és más külső megbízások keretébe tartozó konkrét EBB- és EBA-tevékenységek során elért gyakorlati eredményeket, e tevékenységek végső kimenetelére és hatásaira összpontosítva.

Módosítás  92

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Legkésőbb [OP insert date three years after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, mely jelentéshez adott esetben megfelelő javaslatot csatol.

(5) Legkésőbb [OP insert date three years after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, amelyben értékeli többek között az ESBA hozzáadott értékét és a meglévő uniós finanszírozási eszközökhöz viszonyított kiegészítő jellegét, és a jelentéshez adott esetben az előrelépést célzó, megfelelő javaslatot csatol.

Módosítás  93

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az EBB – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó saját átláthatósági politikájával összhangban – weboldalán a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az EBB finanszírozási és beruházási műveleteihez kapcsolódó információkat, valamint azt, hogy ezek a műveletek hogyan járulnak hozzá az 5. cikk (2) bekezdésében említett általános célokhoz.

(1) Az EBB – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó saját átláthatósági politikájával összhangban – weboldalán a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az EBB finanszírozási és beruházási műveleteihez kapcsolódó információkat, valamint azt, hogy ezek a műveletek hogyan járulnak hozzá az 5. cikk (2) bekezdésében említett általános célokhoz és meghatározott műveletekhez;

 

(2) az EBB biztosítja, hogy az Európai Unió bármely polgára és a valamely tagállamában állandó lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy hozzáférést kapjon az ESBA dokumentumaihoz a 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1a megfelelően.

 

(3) Amennyiben az információcsere és az információk közzététele tekintetében a Bizottság és az EBB részletes megállapodást kötött, e megállapodást nyilvánosságra kell hozni.

 

_______________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 145/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 43., 2001.5.31., 43. o.).

Módosítás  94

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Az ESBA-megállapodást közzé kell tenni.

Indokolás

A Számvevőszék ESBA-ról szóló, 4/2015. számú véleményéből származó gondolat – 44. bekezdés

Módosítás  95

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az uniós garanciát, valamint az annak keretében teljesítendő, az Unió általános költségvetését érintő kifizetéseket és behajtásokat a Számvevőszék pénzügyi ellenőrzés alá vonja.

(1) Az e rendelet szerint végzett tevékenységek külső pénzügyi ellenőrzését a Számvevőszék látja el az EUMSZ 287. cikke szerint, így az az EUMSZ 319. cikke szerint a mentesítési eljárás alá tartozik. A Bizottság biztosítja, hogy a Számvevőszék gyakorolhassa az EUMSZ 287. cikk (3) bekezdés első albekezdésében biztosított jogát és teljes körűen hozzáférhessen minden, a vizsgálatához szükséges információhoz. A Bizottság és az EBB gondoskodik arról, hogy az e rendeletnek megfelelően végrehajtott tevékenységekben érintett valamennyi érintett fél tudomást szerezzen az EUMSZ 287. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében a Számvevőszékre ruházott hatáskörről. Az EBB, az EBA, az e rendeletnek megfelelően végrehajtott tevékenységekben érintett valamennyi pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezettek a 161/2012/EU, Euratom rendelet 161. cikkének megfelelően minden olyan feltételt és információt biztosítanak a Számvevőszéknek, amelyet az feladata elvégzéséhez szükségesnek tart. Az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank közötti háromoldalú megállapodást e cikk követelményeinek megjelenítése érdekében felül kell vizsgálni.

Módosítás  96

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Az Európai Parlament és a Tanács kérheti, hogy a Számvevőszék vizsgáljon meg minden egyéb, az EUMSZ 287. cikkének (4) bekezdésében foglalt hatáskörbe tartozó, kapcsolódó ügyet.

Módosítás  97

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b) A Számvevőszék a minden év április 1-jével kezdődő 1 hónapos időszak vonatkozásában különjelentést készít. Minden különjelentésben vizsgálni kell a következőket:

 

a) az ESBA felhasználása során kellő figyelmet fordítottak-e a hatékonyságra és az eredményességre;

 

b) az ESBA-támogatás hozzájárult-e a fenntartható munkahelyek létrehozásával, a hosszú távú növekedéssel és a versenyképességgel kapcsolatos célok eléréséhez;

 

c) az ESBA által támogatott tevékenységeket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség, az addicionalitás, az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás elveinek megfelelően hajtották-e végre.

 

Minden különjelentésnek a tárgyát képező időszak végétől számított hat hónapon belül el kell készülnie.

 

A Számvevőszék minden különjelentést elküld az ESBA, az EBB, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság vezető testületeinek és azokat haladéktalanul közzéteszi.

 

A Számvevőszék hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az ESBA, az EBB és a Bizottság vezető testületeitől megszerezzen minden olyan információt, amely az e cikk által ráruházott feladatainak teljesítéséhez szükséges, és az említett testületek minden megkért releváns információt rendelkezésre bocsátanak a Számvevőszék által megadott időkereteken belül.

Indokolás

A módosítások az Egységes Szanálási Alapról szóló (806/2014/EU) rendeletben foglalt meglévő rendelkezéseket tükrözik, amennyiben a Számvevőszék megbízást kap arra, hogy az ESBA teljesítményéről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének figyelembe vételéről éves különjelentést készítsen.

Módosítás  98

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EBB haladéktalanul értesíti az OLAF-ot és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, ha az uniós garanciával fedezett műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezheti, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő potenciális csalás, korrupció, pénzmosás vagy más jogellenes tevékenység folyik.

(1) Az EBB haladéktalanul értesíti az OLAF-ot és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, ha az ESBA által fedezett műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezheti, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő potenciális csalás, korrupció, sikkasztás, pénzmosás vagy más jogellenes tevékenység folyik.

Módosítás  99

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben5, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben6 és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben7 megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vizsgálati cselekményeket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az uniós garanciával fedezett műveletekkel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogellenes tevékenység. Az OLAF megküldheti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak a vizsgálatok során szerzett információkat.

(2) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben5, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben6 és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben7 megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vizsgálati cselekményeket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet szerinti műveletekkel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás, terrorizmus finanszírozása, adócsalás vagy adóelkerülés vagy bármely más, pénzügyi érdekeket érintő jogellenes tevékenység. Az OLAF megküldheti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak a vizsgálatok során szerzett információkat.

__________________

__________________

5 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

5 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

6 A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

6 A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

7 A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

7 A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

Módosítás  100

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a jogellenes tevékenységek bizonyítást nyernek, az EBB az uniós garancia által fedezett műveletei tekintetében behajtásra irányuló intézkedéseket tesz.

Amennyiben az OLAF ellenőrzése során bizonyítást nyert jogellenes tevékenységek, például a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás és az adókijátszás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás miatt tesz javaslatot a behajtásra, az EBB és a Bizottság műveletei tekintetében végrehajtja a behajtást.

Módosítás  101

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az e rendelet alapján támogatott műveletekre vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodások olyan rendelkezést tartalmaznak, amely az ESBA-megállapodásnak, az EBB szabályainak és az alkalmazandó szabályozási előírásoknak megfelelően csalás, korrupció és más jogellenes tevékenység esetén lehetővé teszi az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárást. Az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárás alkalmazására vonatkozó határozatot a megfelelő finanszírozási vagy beruházási megállapodással összhangban kell meghozni.

(3) Az e rendelet alapján támogatott műveletekre vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodások olyan rendelkezést tartalmaznak, amely az ESBA-megállapodásnak, az EBB szabályainak és az alkalmazandó szabályozási előírásoknak megfelelően csalás, korrupció és más jogellenes tevékenység esetén lehetővé teszi az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárást. Az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárás alkalmazására vonatkozó határozatot a megfelelő finanszírozási vagy beruházási megállapodással összhangban kell meghozni. A fenti megállapodásokról értesíteni kell az Európai Parlamentet.

Módosítás  102

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EBB finanszírozási és beruházási műveletei során nem támogatja a jogellenes célból – például a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás és az adókijátszás, a korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás céljából – végzett tevékenységeket. Mindenekelőtt az EBB – az Unió, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport szabályai alapján gyengén szabályozottnak vagy nem együttműködőnek minősített joghatóságokkal szembeni politikájának megfelelően – nem vesz részt olyan finanszírozási vagy beruházási műveletben, amely nem együttműködő joghatóságban található gazdasági egységen keresztül kerül végrehajtásra.

(1) Az EBB, az EBA és valamennyi pénzügyi közvetítő finanszírozási és beruházási műveletei során nem támogatja a jogellenes célból – például a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás és az adókijátszás, a korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás céljából – végzett tevékenységeket. Mindenekelőtt az EBB – az Unió, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport szabályai alapján gyengén szabályozottnak vagy nem együttműködőnek minősített joghatóságokkal szembeni politikájának megfelelően – nem vesz részt olyan finanszírozási vagy beruházási műveletben, amely a nemzetközileg elfogadott adóügyi standardok alkalmazása terén nem együttműködő joghatóságban található gazdasági egységen keresztül kerül végrehajtásra. Az EBB e követelményeket az ESBA-hoz hozzájáruló valamennyi harmadik fél és minden beruházási platform vonatkozásában alkalmazza.

Indokolás

A módosítás átveszi a költségvetési rendelet 140. cikke (4) bekezdésének pontos szóhasználatát, amelyből láthatólag e szöveg is merít.

Módosítás  103

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az EBB vagy az EBA által a 2015. január 1-je és az ESBA-megállapodás megkötése közötti időszakban aláírt finanszírozási és beruházási műveletek esetében az EBB vagy az EBA kérheti a Bizottságtól az uniós garanciával való fedezést.

(1) Az EBB vagy az EBA által a 2015. január 1-je és az ESBA-megállapodás megkötése közötti időszakban aláírt finanszírozási és beruházási műveletek esetében értékelést kérhetnek a beruházási bizottságtól. A beruházási bizottság a Bizottság elé terjesztheti e műveleteket az uniós garanciával való fedezésre irányuló javaslattal.

Indokolás

Az Európai Számvevőszék ESBA-ról szóló 4/2015. sz. véleményének 45. bekezdésében foglaltak átvétele.

Módosítás  104

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság megvizsgálja az említett műveleteket és – amennyiben megfelelnek az 5. cikkben és az ESBA-megállapodásban megállapított tartalmi követelményeknek – dönt az uniós garancia e műveletekre történő kiterjesztéséről.

(2) A Bizottság – figyelembe véve a független beruházási bizottság értékelését – megvizsgálja az említett műveleteket és – amennyiben megfelelnek az 5. cikkben és az ESBA-megállapodásban megállapított tartalmi követelményeknek – dönt az uniós garancia e műveletekre történő kiterjesztéséről. E döntéséről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

Indokolás

Az Európai Számvevőszék ESBA-ról szóló 4/2015. sz. véleményének 45. bekezdésében foglaltak átvétele.

ELJÁRÁS

Cím

Európai Stratégiai Beruházási Alap

Hivatkozások

COM(2015)0010 – C8-0007/2015 – 2015/0009(COD)

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

28.1.2015

ECON

28.1.2015

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

9.3.2015

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Michael Theurer

2.3.2015

55. cikk - Közös bizottsági ülések

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

9.3.2015

Vizsgálat a bizottságban

24.2.2015

23.3.2015

 

 

Az elfogadás dátuma

13.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Louis Aliot, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Dennis de Jong, Martina Dlabajová, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Rina Ronja Kari, Bernd Kölmel, Verónica Lope Fontagné, Georgi Pirinski, Claudia Schmidt, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Andrey Novakov, Julia Pitera, Czesław Adam Siekierski, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Eugen Freund


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (1.4.2015)

a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2015)0010 – C8‑0007/2015 – 2015/0009(COD))

Előadó: Danuta Jazłowiecka

RÖVID INDOKOLÁS

A beruházások szintje a 2007-es tetőzés után a gazdasági és pénzügyi válság következtében körülbelül 15%-kal visszaesett az Unióban. Ennek eredményeként a gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés, a hosszú távú növekedés és a versenyképesség akadályokba ütközik. A beruházások hiánya veszélybe sodorja az Európa 2020 stratégia által kitűzött célok elérését, különös tekintettel arra a kiemelt célra, hogy 2020-ig 75%-os foglalkoztatást kell elérni a 24–64 éves népesség körében. 2014 harmadik negyedévében a munkanélküliség még mindig 9,7%-os volt az EU-28-ban. Ráadásul túl sok fiatal európai sodródik a szegénység szélére. A tagállamoknak azonban nem sikerült hatékonyan felhasználniuk az európai alapokat, különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést.

A kohéziós politika pozitív hatása ellenére a növekedés és foglalkoztatás fellendítésére irányuló jelenlegi erőfeszítések nem lettek elég sikeresek. Ezért sürgős szükség van egy növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló új, kiegészítő kezdeményezésre. Ebben az összefüggésben üdvözölnünk kell az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozására irányuló javaslatot, amely más eszközökkel együtt képes gyors gazdasági ösztönzőt nyújtani.

Mivel az empirikus bizonyítékok erős korrelációt mutatnak a munkanélküliség és a beruházások szintje között, arra számíthatunk, hogy ez az alap – ha megfelelően strukturálják és kezelik – elő fogja mozdítani a nagyon várt közép- és hosszú távú foglalkoztatást. Az Alap várhatóan 315 milliárd eurót fog mobilizálni három év alatt, és közvetlen és közvetett módon várhatóan 1,3 millió új munkahelyet fog létrehozni. Az Alap lehetséges foglalkoztatási hatása számos tényezőtől függ, különösen attól, hogy mennyire sikerül támogatnia a munkahely-teremtési potenciállal rendelkező projekteket, milyen mértékben von be magántőkét, mennyire egyeztethető össze más meglévő eszközökkel, hogy időben szabadítják-e fel a forrásokat, és milyen további munkaerő-piaci intézkedéseket vezetnek be.

Munkahely-teremtési potenciál

Az ESBA alapján finanszírozott projektek fő célja, hogy megteremtsék a növekedést, és megfelelő, jó minőségű munkahelyeket hozzanak létre. A rendelet egészében ezt kell irányadó elvnek tekinteni. Teljesítményének értékelése érdekében gondosan értékelni kell az Alap által létrehozott munkahelyek számát és minőségét, külön hangsúlyt helyezve a foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartására a létrehozott munkahelyeken. Ez az értékelés hasznos eszköz lehet az ESBA jövőbeli felülvizsgálata esetén is.

Hogy ne akadályozza semmi a munkahely-teremtési potenciál kibontakozását, a tagállamoknak meg kell erősíteniük az aktív munkaerő-piaci politikákat annak biztosítása érdekében, hogy munkavállalóik készségei alkalmazkodni tudjanak a nagy beruházási potenciállal rendelkező ágazatok szükségleteihez. Ezzel összefüggésben nagy jelentőséggel bír az állami foglalkoztatási szolgálatok és az EURES reformja.

A kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatása

Az Unióban letelepedett kis- és középvállalkozások a vállalkozások 99%-át képviselik az EU-ban, több mint 90 millió embert foglalkoztatnak, és a nettó munkahelyteremtés 85%-át hajtották végre. Ezért nagy munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek, amelyet meg kell erősíteni. Az ESBA sikere attól függ majd, hogy a magánszektor milyen mértékben hajlandó befektetni, ezért maximalizálni kell a magánszektornak nyújtott ösztönzőket. Az Alapot olyan módon kell strukturálni, hogy elkerülhetők legyenek azok a helyzetek, ahol a projekteket amúgy is finanszíroznák. Ezért prioritásként kell kezelni azokat a projekteket, amelyek kockázati besorolása viszonylag magas, és amelyek az ESBA finanszírozásának köszönhetően életképessé válhatnak.

További források gyűjtése

A költségvetési konszolidáció szükséges időszaka után eljött az ideje, hogy az európai országok befektessenek. Az Alap befektetési potenciáljának és ebből adódóan a munkahely-teremtési potenciáljának maximalizálása érdekében ösztönzőket kell nyújtani a tagállamok számára, hogy pénzügyileg szerepet vállaljanak az ESBA-ban. Ezért a Bizottság nem veheti figyelembe a tagállamok pénzügyi hozzájárulásait, a beruházási platformokban való részvételt is beleértve, amikor meghatározza a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága szerinti költségvetési kiigazításokat.

Korreláció más meglévő eszközökkel

Az ESBA sikere attól is függ majd, hogy párhuzamosan létezhetnek-e mellette a már meglévő pénzügyi eszközök, például az európai strukturális és beruházási alapok, és meg tudja-e erősíteni azokat. E pénzügyi eszközök munkahely-teremtési potenciáljának maximalizálása érdekében lehetővé kell tenni egyrészről azt, hogy felhasználják az európai strukturális alapokat az ESBA alá tartozó projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, másrészt pedig azt, hogy az ESBA-t felhasználják az európai strukturális politikai beavatkozások szerint támogatható projektek társfinanszírozására.

További intézkedések

Az ESBA működőképességének biztosítása érdekében az Európai Bizottság kiegészítő intézkedéseket is kezdeményez és támogat, hogy nagyobb szabályozási kiszámíthatóságot teremtsen, és felszámolja a befektetés előtt álló akadályokat, vonzóbb beruházási helyszínné téve ezzel Európát.

Emellett a beruházási projektek kiválasztási módszerének figyelembe kell vennie a nemzeti pénzügyi piacok fejlettségének eltérő szintjeit és azok stabilitását, ami közvetlen hatást gyakorol arra, hogy képesek-e felhasználni az Alapot a tagállamokban. Ez Unió-szerte biztosítaná a pénzügyi források elosztását, beleértve a válság által leginkább sújtott országokat is.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

M