JELENTÉS A szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének stratégiájáról

13.5.2015 - (2014/2206(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Alessia Maria Mosca

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

A szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének stratégiájáról

(2014/2206(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, „Kereskedelem, növekedés és szellemi tulajdon – A szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének stratégiája” című, 2014. július 1-jei közleményére (COM(2014)0389),

–       tekintettel a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésére irányuló bizottsági stratégiára[1] és annak 2010. novemberi független értékelésére,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére és 17. cikke (2) bekezdésére,

–       tekintettel az Európa 2020 stratégiára (COM(2010)2020),

–       tekintettel az Európai Tanács 2014. március 21-i következtetéseire,

–       tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „A hamisítás és a kalózkodás gazdasági hatása” című 2008. évi, 2009-ben módosított jelentésére,

–       tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „A digitális tartalommal kapcsolatos szerzői jogi kalózkodás” című, 2009. évi jelentésére,

–       tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (ESZH/BPHH) „A szellemitulajdon-intenzív iparágak hozzájárulása az európai gazdasági teljesítményhez és foglalkoztatáshoz” című, 2013. évi közös tanulmányára,

–       tekintettel az OECD-nek „A szellemitulajdon-jogok fejlődő országokon belüli megerősítését kiegészítő szakpolitikák” című, 2010. évi kereskedelempolitikai munkadokumentumára,

–       tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet, a Szellemi Tulajdon Világszervezete és az Egészségügyi Világszervezet „A gyógyászati technológiákhoz és innovációhoz való hozzáférés ösztönzése” című, 203. évi tanulmányára,

–       tekintettel a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendeletre (a kereskedelem akadályairól szóló rendelet)[2],

–       tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 48-i 2004/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3],

–       tekintettel a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

–       tekintettel az egyes alapvető gyógyszerek kereskedelme Európai Unióba történő eltérítésének elkerüléséről szóló, 2003. május 26-i 953/2003/EK tanácsi rendeletre[5],

–       tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],

–       tekintettel a szellemi tulajdonjog vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7],

–       tekintettel a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra (TRIPS) és a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló, a Kereskedelmi Világszervezet miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott dohai nyilatkozatra,

–       tekintettel a TRIPS-megállapodásról és a gyógyszerekhez való hozzáférésről szóló, 2007. július 13-i állásfoglalására[8],

–       tekintettel a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló, 2008. december 18-i jelentésére[9],

–       tekintettel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítéséről szóló, 2010. szeptember 22-i jelentésére[10],

–       tekintettel „A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok uniós vámhatóságok általi érvényesítése – Az EU határainál 2013-ban elért eredmények” című, 2014. július 31-i bizottsági jelentésre[11],

–       tekintettel az Európai Uniónak a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelemre irányuló 2013–2017-es vámügyi cselekvési tervéről szóló tanácsi állásfoglalásra[12],

–       tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. december 10-i véleményére,

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0161/2015),

A.     mivel az EU versenyképessége a kreativitáson és az innováción alapul és egyre inkább arra fog épülni, és mivel az „intelligens növekedés” – a tudáson és innováción alapuló gazdaság kifejlesztése – az Európa 2020 stratégia három prioritásának egyike;

B.     mivel a szellemitulajdon-jogok hozzájárulnak az innováció és a kreativitás fejlődéséhez, és mivel védelmük alapvető fontosságú kérdés Európa versenyképessége szempontjából, és mivel ezért az EU-nak ambiciózusabb stratégiával kell rendelkeznie a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi partnerekkel szembeni védelme terén;

C.     mivel alapvetően fontos az oktatás, az üzleti élet, a kutatás és innováció, valamint a szellemi tulajdon közötti kapcsolatok erősítésének előmozdítása; mivel a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelmet szolgáló eljárások költségesek és időigényesek, különösen a kkv-k, köztük az egyéni jogosultak számára;

D.     mivel az Európai Uniót és tagállamait a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként köti a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS), ennélfogva elkötelezték magukat a szellemitulajdon-jogok valamennyi megsértése elleni hatékony intézkedések minimumkövetelményeinek elfogadása és végrehajtása mellett;

E.     mivel a szellemitulajdon-jogokról szóló vitát a múltbeli tapasztalatok szakszerű mérlegelésére és a jövőbeni technológiai tendenciákra kell alapozni, miközben adott esetben meg kell őrizni a belső és külső vonatkozások közötti összhangot, különbséget kell tenni a fizikai és digitális környezet között, figyelembe kell venni az összes érdekelt, köztük a kkv-k és a fogyasztói szervezetek aggodalmait, valamint törekedni kell az érdekek teljes körű átláthatóságának és a megfelelő legitimitásnak a biztosítására az érintett érdekek közötti megfelelő egyensúlyra való törekvés során;

F.     mivel a hamisítás már nem korlátozódik a luxustermékekre, hanem mindennapi árukra, így játékokra, gyógyszerekre, kozmetikumokra és élelmiszerekre is kiterjed, amelyek – hamisításuk esetén – sérüléseket okozhatnak, illetve súlyos egészségügyi kockázatokkal járhatnak a fogyasztókra nézve;

G.     mivel az uniós vámhatóságok csaknem 36 millió, a szellemitulajdon-jogokat gyaníthatóan sértő árucikket foglaltak le 2013-ban, és az elkobzott áruk értéke meghaladta a 760 millió eurót;

H.     mivel a 2013-ban végrehajtott lefoglalások 72%-a kis szállítmányokhoz kapcsolódott; mivel a gyógyszerek képezték a negyedik egymást követő évben a legfelső kategóriát, és e lefoglalások 19%-át, illetve az összes lefoglalt áru 10%-át tették ki;

I.      mivel a szellemitulajdon-jogok megsértése miatt a fogyasztók egészségét és biztonságát és a környezetet fenyegető kockázatok csökkentése, az EU-n és harmadik országokon belüli értékteremtés védelme, az uniós vállalkozásokat és alkotókat érintő gazdasági és szociális következmények elkerülése, valamint az Európában és a harmadik országokban a kulturális sokszínűségre jelentett veszélyek elhárítása érdekében küzdeni kell a szellemitulajdon-jogok megsértése ellen; mivel a hamisított és kalózáruk kereskedelméből profitáló szervezett bűnözés elleni küzdelem különleges figyelmet igényel;

J.      mivel a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó átfogó jogi keretet hatékony jogérvényesítéssel kell összekapcsolni, adott esetben jogérvényesítési eszközökhöz és szankciókhoz folyamodva, biztosítva ugyanakkor, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló intézkedések ne nehezítsék indokolatlanul a jogszerű kereskedelmet;

K.     mivel a szellemi tulajdon védelmének alapvető jellemzője a hatályos jogszabályok és nemzetközi kötelezettségvállalások – köztük a szankciók – megfelelő érvényesítése;

Általános megjegyzések

1.      nagyra értékeli a Bizottság által alkalmazott megközelítést, különösen a különböző érdekek közötti egyensúlyra való felhívás tekintetében;

2.      úgy véli, hogy a jogosultak és a végfelhasználók érdekei közötti méltányos egyensúlyról szóló vita sokrétű és rendkívül összetett, és valamennyi oldalon vannak gazdasági érdekek; úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogyan lehet megfelelő tájékozottságon alapuló és átlátható nyilvános vitát tartani a szellemitulajdon-jogok védelméről és érvényesítéséről, és annak fogyasztókat érintő vonatkozásairól; úgy véli, hogy az érdekelt felek szellemitulajdon-jogokról szóló vitába való fokozott bevonására irányuló felhívást az összes résztvevő számára átláthatóságot és legitimitást biztosító lépéseknek kell kísérniük; úgy véli, hogy a közleménynek nincs olyan értékelése, amely figyelembe veszi mind a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének 2004. évi stratégiáját, mind a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) elutasítását;

3.      hangsúlyozza, hogy nem eléggé egyértelmű, hogy a közleményben szereplő eredményeket milyen eszközökkel és módszerrel lehet elérni, különösen, hogy milyen források kerülnek felhasználásra és azok honnan származnak, figyelembe véve azt is, hogy korlátozott források állnak rendelkezésre az exportáló vagy harmadik piacokon letelepedő uniós jogosultak támogatására;

4.      úgy véli, hogy a közlemény nem utal egyértelműen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó belső és külső politikák összehangolására, és hangsúlyozza az ezzel kapcsolatos belső gyakorlat javításának fontosságát; elismeri, hogy a belső és külső politikák koherenciája nem jelenti azt, hogy nincs szükség testre szabott megközelítésre, elismerve az adott harmadik ország piacán fennálló egyedi helyzeteket és körülményeket;

5.      kiemeli, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét a harmadik országok piacára való bejutás első – szükséges, de nem elégséges – lépésének kell tekinteni, és hogy az elismert szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tényleges gyakorlásának lehetősége az adott országon belüli érdemi jogvédelemtől, többek között a hatékony jogérvényesítéstől és jogorvoslatoktól függ;

6.      hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének sok esetben üzletszerű jellege és a szervezett bűnözés ebben való növekedő részvétele jelentős kihívássá vált; sajnálja, hogy az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez (Palermói Egyezmény) még mindig nem kapcsolódik hamisítás elleni jegyzőkönyv, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák jelentősen az erre irányuló erőfeszítéseiket;

7.      nagyra értékeli és támogatja a szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése, illetve az egyéb szakpolitikák közötti fokozottabb koherencia, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti, e cél elérését szolgáló nagyobb összhang megteremtésének szándékát; úgy véli, hogy a szellemitulajdon-jogok védelme és a szellemitulajdon-jogok megsértésével szembeni megfelelő intézkedések hozzájárulhatnak a szervezett bűnözés, a pénzmosás és az adócsalás elleni küzdelemhez, valamint a méltányos, fenntartható, időtálló és innovációbarát digitális piac kialakulásához;

8.      támogatja a Bizottságot a földrajzi prioritások meghatározására irányuló munkájában, amelynek alapját a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő védelméről és érvényesítéséről szóló kétéves bizottsági jelentések képezik;

9.      úgy véli, hogy a stratégia nem ismeri el kellőképpen az egyrészről a védjegyek és szabadalmak fizikai hamisítása és másrészről a szerzői jogok – különösen digitális környezetben elkövetett – megsértése közötti különbséget; megjegyzi, hogy a digitalizáció egyre gyorsabb sebességére tekintettel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok digitális világban való védelmének és érvényesítésének kérdése világszerte egyre növekvő fontosságra tesz majd szert;

10.    úgy véli, hogy a stratégiának jobban igazodnia kellene a digitális környezethez, és a horizontális koherencia biztosítása érdekében a vámhatóságokkal és a piacfelügyeleti hatóságokkal való szoros együttműködést kell magában foglalnia;

11.    kiemeli, hogy a földrajzi árujelzők és azok védelme ugyanolyan fontos, mint a szellemi tulajdon más típusai, mivel biztosítják a fogyasztási cikkek nyomonkövethetőségét a fogyasztás pillanatáig, és védik a termelői know-how-t;

12.    úgy véli, hogy a Bizottságnak a harmadik országokkal folytatott, szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások – és különösen a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) tárgyalásai – során biztosítania kell a földrajzi árujelzők elismerését és valódi védelmét;

13.    úgy gondolja, hogy a TRIPS-megállapodást adott esetben kiegyensúlyozott és hatékony módon kell végrehajtani, és hogy a megállapodás szövegében szereplő esetleges rugalmasságoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az összes technológiai terület megkülönböztetésmentes kezelésének alapelvét, a megállapodás 27. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; úgy véli, hogy figyelembe kell venni a dohai nyilatkozatot is, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a szellemitulajdon-jogok megerősített védelme és érvényesítése nemcsak az uniós országok javát szolgálja, hanem a fejlődő országokat is segíti az innováció és a kutatás ösztönzéséhez és védelméhez szükséges hazai kereteik kiépítésében és fejlesztésében, ami a nemzetközi kereskedelmi értékláncokba való belépésükkel egyre nagyobb jelentőséget nyer;

Érvényesítés és a nyilvánosság tudatossága

14.    hangsúlyozza, hogy a jogérvényesítésről szóló mélyrehatóbb és átláthatóbb nyilvános vitára van szükség, valamennyi érdekelt fél részvételével és a magán- és közérdekek kiegyensúlyozása mellett;

15.    elismeri, hogy növelni kell a tudatosságot a fogyasztók körében a szellemi tulajdont sértő áruk vásárlása vagy az azokhoz való hozzáférés következtében felmerülő pénzügyi veszteséggel, az innovációt és kreativitást érintő károkkal, illetve az esetenkénti egészségügyi és biztonsági veszélyekkel kapcsolatban; rámutat arra, hogy a hatékonyabb jogérvényesítés önmagában nem oldja meg a szellemi tulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli aggodalmakat, és annak a fogyasztók körében történő tudatosságnövelést kell kiegészítenie; hangsúlyozza e tekintetben az üzleti szektor szerepét;

16.    egyértelműnek tartja, hogy el kell érni a szellemitulajdon-jogok védelmének nyilvánosság általi támogatását; megemlíti e tekintetben a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) tevékenységét, amely magában foglal a nyilvánosság körében végzett, a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi mértékű megsértésének hatásaival kapcsolatos tudatosságnövelő kampányokat is;

Az internet és a szellemitulajdon-jogok

17.    üdvözli a jogosultak és az internetes platformok közötti, 2011. május 4-én aláírt egyetértési megállapodást, amelynek célja a hamisított áruk e-kereskedelmi platformokon való értékesítésének közös erővel történő visszaszorítása; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjenek strukturált párbeszédet az online platformokkal a hamisított áruk értékesítése felfedésének és kezelésének legmegfelelőbb módjáról;

18.    megjegyzi, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértésének problémája az elmúlt években sokszorosan jelentkezik a digitalizáció és azon digitális értékesítési platformok számának növekedése következtében, ahol hamisított termékeket értékesítenek és terjesztenek világszerte anélkül, hogy ennek ellenőrzésére hatékony eszköz állna rendelkezésre; e tekintetben felszólít arra, hogy mérlegeljék mélyrehatóbban a fizikai termékek online értékesítésére vonatkozó hatékonyabb ellenőrzési eszközök elfogadását;

19.    úgy véli, hogy a stratégiának a földrajzi árujelzők interneten történő erős védelmének előmozdításáról szóló részét pontosabban kell megfogalmazni a konkrét célok megjelölése érdekében;

20.    felhívja a Bizottságot, hogy a földrajzi árujelzők internetes védelmi mechanizmusának kidolgozása céljából működjön együtt a Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezetével (ICANN) és a Szellemi Tulajdon Világszervezetével (WIPO);

21.    úgy véli, hogy a közvetítők feladatait körültekintően értékelni kell; e tekintetben üdvözölné a stratégia finomítását, elismerve ugyanakkor, hogy ez a kérdés egy külön vita tárgyát képezi;

Fejlődés és feltörekvő gazdaságok

22.    felhívja a Bizottságot, hogy járuljon hozzá egy olyan környezet megteremtéséhez, amelyben a tagállamok és a harmadik országok érdekei közelítenek egymáshoz, és ahol a szellemi tulajdon védelme területén meglévő különbségek áthidalása érdekében a hatékony jogorvoslattal párosuló, magas szintű védelmi keretrendszer megteremtése kölcsönös érdek; megjegyzi, hogy körültekintően különbséget kell tenni a különböző „fejlődő országok” körülményei és a kapcsolódó kereskedelmi kérdések között, figyelembe véve az egyes fejlődő országok konkrét körülményeit;

23.    üdvözli a Bizottságnak a szellemitulajdon-jogok rendszerének javítására törekvő fejlődő országok támogatása terén eseti alapon végzett munkáját, és felhívja a Bizottságot, hogy folytassa és fokozza ezen erőfeszítéseket, oly módon, hogy figyelemfelkeltő programok, jogalkotási segítségnyújtás és a tisztségviselők képzése formájában folytatja a megfelelő technikai segítségnyújtás biztosítását, szem előtt tartva az egyes országok fejlettségi szintjét;

A gyógyszerekhez való hozzáférés

24.    egyetért a megfizethető gyógyszerekhez való általános hozzáférés és a szellemitulajdon-jogok közötti összefüggés összetett és sokrétű problémájára adandó átfogó válaszra való felhívással, ugyanakkor ezzel összefüggésben rámutat a szellemitulajdon-jogok gyógyszeripari ágazaton belüli betegközpontú megközelítésének fontosságára;

25.    felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a gyógyszerekhez való hozzáférésről szóló, valamennyi érdekelt fél részvételével zajló konstruktív párbeszéd további támogatásának biztosítására, valamint azon megoldások azonosítására, amelyek megkönnyítik a gyógyszerekhez való hozzáférést a legszegényebb államok lakosai számára, akik a jelenleg elérhető legkorszerűbb kezeléseket nem tudják igénybe venni;

26.    úgy véli, hogy bár az uniós gyógyszeripari vállalatok érdekeit és versenyképességét védeni kell innovációs kapacitásuk megőrzése révén, valamint figyelembe véve, hogy egyes uniós vállalkozások segítségnyújtási programok keretében engedményes többszintű árakon biztosítanak gyógyszerekhez hozzáférést, szükség van arra, hogy a gyógyszerárak megfizethetőek legyenek azon ország polgárai számára, amelyben a gyógyszereket eladják, és ezért elengedhetetlen a TRIPS-megállapodásban foglalt és a dohai nyilatkozatban elismert rugalmasságok alkalmazásának támogatása, ugyanakkor figyelembe kell venni a gyógyszerek harmadik országokban történő továbbértékesítése által okozott piactorzulásokat is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket annak biztosítása érdekében, hogy a hamisított gyógyszerek behozatalának megakadályozására irányuló, határintézkedések ne érintsék hátrányosan a generikus gyógyszerek árutovábbítását;

27.    hangsúlyozza, hogy a vállalatokat arra kell ösztönözni, hogy folytassanak jobb együttműködést versenykörnyezetükben, továbbá a hatóságokkal is működjenek együtt annak biztosítása érdekében, hogy szélesebb körben és jobban hozzá lehessen férni a gyógyszerekhez a tagállamokban és harmadik országokban; felhívja a Bizottságot, hogy a generikus gyártás biztosítása mellett a kutatás ösztönzése érdekében vegyen fontolóra a közösen használt szabadalmakhoz hasonló innovatív támogatási mechanizmusokat;

28.    úgy véli, hogy az Uniónak részt kell vennie az egészségügyi ellátás világszerte történő fejlesztéséről, ezen belül az egészségügyi rendszerek megerősítését szolgáló stratégiákról szóló széles körű vitában;

29.    felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az Unióban gyártott generikus és biohasonló gyógyszerek korai exportját, mihelyt azok már nem állnak szabadalmi oltalom alatt harmadik országokban;

Jobb adatszolgáltatás

30.    úgy véli, hogy a Bizottság által a közleményben idézett statisztikai adatok egy része vitatott és korábban már bírált módszertan alapján keletkezett, ezért a statisztikai adatokat tökéletesíteni kell annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék a szellemitulajdon-jogoknak, azok védelmének és érvényesítésének az uniós gazdaság szempontjából betöltött központi szerepével kapcsolatos tényleges helyzetet, nem csupán a jelenlegi politika információkkal való megalapozása és javítása, hanem a bizonyítékokon alapuló politikai döntéshozatal elvének további támogatása céljából is;

31.    egyetért a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának létrehozására vonatkozó bizottsági érveléssel, és kéri, hogy különítsenek el célzott forrásokat erre a célra;

32.    rámutat arra, hogy a megfigyelőközpontot átfogó módon kell kialakítani, és az nem végezhet már meglévő intézmények tevékenységével párhuzamos feladatokat;

33.    felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a megfigyelőközpont függetlenségének megőrzésére, biztosítva, hogy a központ munkáját ne gyengítse semmilyen vélt vagy valós részrehajlás;

Az uniós jogszabályok és az EU-n belüli együttműködés

34.    elismeri, hogy a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jobb, megfelelően összehangolt politikák hasznosan segíthetik a szellemitulajdon-jogok védelmére és érvényesítésére vonatkozó globális normák javítására irányuló erőfeszítéseket;

35.    felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a WIPO védjegyjogi szerződésének, a Hágai Megállapodás genfi szövegének, az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, valamint a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodásoknak a ratifikálásában;

36.    felhívja a Bizottságot, hogy az „Európa hagyományos szakértelmének kiaknázása: a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztése” című zöld könyvéről (COM(2014)0469) szóló nyilvános konzultáció eredményeivel összhangban tegyen további lépéseket;

A szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő védelme és érvényesítése

37.    támogatja a Bizottság azon vállalását, hogy a WTO keretében és minden egyéb nemzetközi fórumon kiemelt szerepet szán a szellemitulajdon-jogok jobb védelme és érvényesítése előmozdításának, ezáltal pedig új piacokat nyit meg az európai exportőrök számára és javítja a meglévő piacokhoz való hozzáférést;

38.    megjegyzi, hogy a piacvédelmi eszközökkel összefüggésben a piacgazdasági státusz biztosítása egyéb kritériumok mellett attól függ, hogy az érintett országban milyen mértékben védelmezik a szellemi tulajdont;

39.    felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kérdéssel foglalkozó összes multilaterális szervezetben (a WTO-ban, az Egészségügyi Világszervezetben és a Szellemi Tulajdon Világszervezetében) védelmezzék jobban a szellemitulajdon-jogokat, és törekedjenek a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó azon nemzetközi megállapodások WTO-rendszerbe való beágyazására, amelyek még nem képezik annak részét, mint például a WIPO védjegyjogi szerződése, a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése, a WIPO szerzői jogokról szóló szerződése, a Hágai Megállapodás genfi szövege és az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás;

40.    úgy véli, hogy a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalása során megfelelő figyelmet kell fordítani a szellemi tulajdonról szóló fejezetekre, és hogy a tárgyaló feleknek el kell ismerniük, hogy az üzleti tevékenység folytatására vonatkozó jognak figyelembe kell vennie a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartását és a jelenlegi jogi kereteknek való megfelelést; üdvözli a Bizottság eddigi sikeres munkáját a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmével és érvényesítésével foglalkozó fejezetek kétoldalú kereskedelmi megállapodásokba belefoglalása tekintetében;

41.    úgy véli, hogy az Unió által megkötött kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokba bele kell foglalni a fent felsorolt, a WTO-rendszerbe beágyazandó WIPO-szerződések ratifikálását;

42.    támogatja a Bizottság megközelítését, amely szerint – a szellemitulajdon-jogok védelmére és érvényesítésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalások megvalósítása és megerősítése céljából – a szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszédeket és munkacsoportokat kíván létrehozni azokkal a kiemelt országokkal, amelyekkel nincsenek folyamatban átfogó tárgyalások; hangsúlyozza, hogy amennyiben a szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszédek és ügynökségek közötti találkozók szintjén nem történik előrelépés, magasabb szintű politikai találkozók napirendjére kell venni a szellemitulajdon-jogok kérdését;

43.    hangsúlyozza, hogy amikor csak lehetséges, fokozni kell az Unió és a regionális tömbök közötti, a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos együttműködést;

44.    felhívja a Bizottságot, hogy az Unió gazdasági szereplőit, köztük a szellemitulajdon-jogok jogosultjait ért jogsértések esetén rendszeresebben folyamodjon a vonatkozó vitarendezési mechanizmusokhoz, többek között a WTO Vitarendezési Testületéhez;

45.    felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze arra a harmadik országokat, hogy kölcsönösen ismerjék el a szellemitulajdon-jogok szakértőinek tevékenységük gyakorlására vonatkozó jogát;

46.    felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a vámügyi együttműködést az Unión belül és a harmadik országokkal a hamisított áruk lefoglalása érdekében, valamint hogy egyszerűsítsék a vámeljárásokat;

47.    kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szerzői jogokkal és engedélyekkel kapcsolatos kérdések terén szorosabban működjenek együtt a harmadik országokkal;

48.    meggyőződése, hogy a szellemitulajdon-jogok harmadik országokon belüli megfelelőbb védelme és az azzal kapcsolatos szabályok hatékony alkalmazása jelentős mértékben ösztönözné az uniós és más államokbeli befektetőket arra, hogy beruházzanak, új technológiai készségeket osszanak meg, és korszerűsítsék a meglévő technológiákat;

Segítségnyújtás a harmadik országokban és földrajzi fókusz

49.    megjegyzi, hogy egyes tagállamok küldöttségei bizonyos kulcsfontosságú országokban rendelkeznek szellemi tulajdoni attasékkal; úgy véli, hogy a tagállamok közötti jobb együttműködés és információcsere új lehetőségeket adhatna a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő védelmével kapcsolatos közös célkitűzések teljesítésére;

50.    úgy véli, hogy az uniós gazdasági szereplőket és fogyasztókat – az IPR-Helpdesk kibővítése révén – különösen védeni kell azokban a harmadik országokban, ahol a szellemitulajdon-jogok megsértése elterjedtebb;

o

o       o

51.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

• [1]  HL C 129., 2005.5.26., 3. o.
• [2]  HL L 349., 1994.12.31., 71. o.
• [3]       HL L 157., 2004.4.30., 45. o.
• [4]       HL L 157., 2006.6.9., 1. o.
• [5]       HL L 135., 2003.6.3., 5. o.
• [6]       HL L 269., 2013.10.10., 1. o.
• [7]       HL L 181., 2013.6.29., 15. o.
• [8]       HL C 175. E, 2008.7.10., 591. o.
• [9]       HL C 45. E, 2010.2.23., 47. o.
• [10]     HL C 50. E, 2012.2.21., 48. o.
• [11]  http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/statistics/2014_ipr_statistics_en.pdf.
• [12]     HL C 80., 2013.3.19., 1. o.

INDOKOLÁS

Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítését célzó stratégia felülvizsgálatára, és elismeri, hogy a különböző érdekelt felek nagyra értékelik a Bizottság megközelítését.

A szellemitulajdon-intenzív iparágak az EU-ban a teljes gazdasági tevékenység mintegy 39%-át (évente mintegy 4,7 milliárd euró értékben) és az összes foglalkoztatás megközelítőleg 26%-át (56 millió munkahelyet) generálják.

Azonban a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPS, 1995. január 1.) hatálybalépése óta csak korlátozott számú jelentős szellemitulajdon-jogi tárgyú megállapodást kötöttek, még ha a technológia és a társadalom változásai át is alakították a szellemitulajdon-jogok területét. A közlemény – mint a jelen és a jövő fontos kérdéseit – egyértelműen meghatározza a kutatás és az innováció ösztönzésének szükségességét, a gyógyszerekhez való hozzáférés kihívását és a környezeti kihívásokat;

Az előadó elismeri, hogy a külső politikákat érintő minden kezdeményezés összekapcsolódik a belső politikákkal, ezért hangsúlyozza, hogy az EU-nak alaposan át kell gondolnia a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályainak belső javítását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	7.5.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	29 1 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	William (The Earl of) Dartmouth, Maria Arena, Daniel Caspary, Santiago Fisas Ayxelà, Yannick Jadot, Ska Keller, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, Jörg Leichtfried, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Viviane Reding, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula, Iuliu Winkler, Jan Zahradil
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Clara Eugenia Aguilera García, Bendt Bendtsen, Goffredo Maria Bettini, Aymeric Chauprade, Sander Loones, Gabriel Mato, Frédérique Ries, Ramon Tremosa i Balcells, Wim van de Camp, Jarosław Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Ignazio Corrao, Herbert Dorfmann, Karl-Heinz Florenz, Tunne Kelam, Marco Zullo