JELENTÉS a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedett mértékeinek megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

2.6.2015 - (COM(2013)0943 – C7‑0045/2014 – 2013/0451(NLE)) - *

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Esther Herranz García

Eljárás : 2013/0451(NLE)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A8-0176/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0176/2015

Viták :

PV 09/07/2015 - 9
CRE 09/07/2015 - 9

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 12.2
CRE 09/07/2015 - 12.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0267

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
INDOKOLÁS
A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedett mértékeinek megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0943 – C8‑0045/2014 – 2013/0451(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0943),

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 31. és 32. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7–0045/2014),

– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

– tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0176/2015),

1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének és az Euratom-Szerződés 106a. cikkének megfelelően;

3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat

Cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

A Tanács rendelete a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedett mértékeinek megállapításáról

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedett mértékeinek megállapításáról

(Ez a módosítás a szöveg egészére vonatkozik)

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

Rendeletre irányuló javaslat

Módosítás

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. és 32. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára és 114. cikkére,

Módosítás 3

Rendeletre irányuló javaslat

3 bevezető hivatkozás


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Parlament véleményére¹⁴,	rendes jogalkotási eljárás keretében,
____________________
¹⁴ HL C …, …, ... o.

(Ez a módosítás a 2. módosításhoz kapcsolódik.)

Indokolás

A módosítás a jogalap változásával való összhangot célozza.

Módosítás 4

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Tanács 96/29/Euratom irányelve¹⁶ megállapítja a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírásokat.

(1) A 2013/59/Euratom tanácsi irányelv¹⁶ alapvető biztonsági előírásokat állapít meg az ionizáló sugárzásnak való kitettségből származó veszélyekkel szembeni védelem tekintetében.

__________________

¹⁶ A Tanács 1996. május 13-i 96/29/Euratom irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról (HL L 159., 1996.6.29., 1. o.).

¹⁶ A Tanács 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelve az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).

Módosítás 5

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikke értelmében valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét.

Módosítás 6

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án bekövetkezett balesetet követően jelentős mennyiségű radioaktív anyag került az atmoszférába, amely több európai országban egészségügyi szempontból számottevő mértékben szennyezte az élelmiszereket és takarmányokat. Ezért intézkedések születtek annak érdekében, hogy egyes mezőgazdasági termékek csak akkor juthassanak be az Unió területére, ha eleget tesznek a lakosság egészségét óvó és egyúttal a piac egységes jellegét megőrző, valamint a kereskedelmi egyenlőtlenségeket kiküszöbölő közös rendelkezéseknek.

(2) A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án bekövetkezett balesetet követően jelentős mennyiségű radioaktív anyag került az atmoszférába, amely Európa több országában egészségügyi szempontból számottevő mértékben szennyezte az élelmiszereket és takarmányokat, életveszélyes betegségeket és egészségügyi feltételeket okozva. A radioaktív szennyezettség szintje még ma is magas. Tekintettel arra, hogy az erőműből kikerült radioaktív anyag szennyezi a levegőt, a vizet, a talajt és a növényzetet, intézkedések születtek annak biztosítása érdekében, hogy egyes mezőgazdasági termékek csak akkor juthassanak be az Unió területére, ha eleget tesznek a lakosság egészségét óvó és egyúttal a piac egységes jellegét megőrző, valamint a kereskedelmi egyenlőtlenségeket kiküszöbölő közös rendelkezéseknek.

Módosítás 7

Rendeletre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az e rendeletben meghatározott határértékeknek való megfelelés ellenőrzéséért a tagállamok felelnek, elsősorban az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó biztonsági előírások felügyelete révén. Az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének b) pontja előírja olyan közös állat-egészségügyi intézkedések bevezetését, amelyek közvetlen célja az emberi egészség védelme. Emellett a 114. cikk a belső piac zökkenőmentes működése érdekében biztosítja a megfelelő szintű harmonizációt.

Indokolás

A 168. cikk jogalapot képez a takarmányokkal kapcsolatos együttdöntéshez, míg a 114. cikk az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik.

Módosítás 8

Rendeletre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2b) Bizonyított tény, hogy a nagyobb dózisú sugárzás káros és pusztító hatással van az emberi test sejtjeire, és rákkeltő hatása van.

Módosítás 9

Rendeletre irányuló javaslat

2 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2c) Fontos, hogy az élelmiszerekben jelen levő radioaktív szennyeződés legmagasabb megengedett szintje tekintetében alacsony határértékek kerüljenek előírásra, figyelembe veendő a szennyezett élelmiszer huzamosabb fogyasztásából származó halmozott dózist.

Módosítás 10

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 3954/8717/Euratom tanácsi rendelet megállapítja a vélhetően vagy bizonyítottan az élelmiszerek és a takarmányok számottevő radioaktív szennyeződését okozó nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedett határértékeit. Ezek az értékek még mindig összhangban vannak a nemzetközi szinten rendelkezésre álló legújabb tudományos szakvéleményekkel.	(3) A 3954/8717/Euratom tanácsi rendelet megállapítja a vélhetően vagy bizonyítottan az élelmiszerek és a takarmányok számottevő radioaktív szennyeződését okozó nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedett határértékeit. Ezek az értékek még mindig összhangban vannak a nemzetközi szinten rendelkezésre álló legújabb tudományos szakvéleményekkel, és az új tudományos tények figyelembe vétele érdekében rendszeres időközökben felülvizsgálatra kerülnek. Az I–III. mellékletben felsorolt legmagasabb megengedett határértékeket felülvizsgálták, és a Bizottság 105. számú Sugárvédelmi kiadványában határozták meg. Ezen értékek az egyénre vetített dózisnál évi 1 mSv-tel magasabb referenciaértéken alapulnak, és feltételezik, hogy az évente elfogyasztott táplálék 10 százaléka szennyezett.
____________________	____________________
¹⁷A Tanács 1987. december 22-i 3954/87/Euratom rendelete nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról (HL L 371., 1987.12.30., 11. o.).	¹⁷ A Tanács 1987. december 17-i 22/371/Euratom rendelete nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról (HL L 11., 1987.12.30., 11. o.).

(A Bizottság 105. számú sugárzásvédelmi kiadványa: A Bizottság 105. számú sugárzásvédelmi kiadványa a nukleáris balesetet követően alkalmazandó uniós élelmiszer-korlátozási kritériumokról, lásd http://ec.europa.eu/energy/en/radiation-protection-publications.)

Indokolás

A módosítás célja a Bizottság által megfogalmazott szöveg pontosítása, utalva a mellékletekben szereplő legmagasabb megengedett határértékek meghatározásához használt paraméterekre. Az Európai Unió az élelmiszerek tekintetében magas szintű sugárvédelmet ír elő, hiszen annak határértékei jóval a nemzetközileg elfogadott szintek alatt maradnak.

Módosítás 11

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A fukusimai atomerőműben 2011. március 11-én bekövetkezett balesetet követően a Bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy egyes, Japánból származó élelmiszertermékekben a radionuklidok szintje meghaladja a Japánban az élelmiszerekre vonatkozóan megállapított határértékeket. Ez a szennyeződés veszélyt jelenthet az Unióban élő emberek és állatok egészségére, ezért az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével összhangban intézkedések történtek a Japánból származó vagy onnan szállított élelmiszerek és takarmányok behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapítására. Intézkedéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a lehető legkisebb legyen a más országban bekövetkezett nukleáris baleset következtében keletkező nukleáris szennyeződés által érintett más országokból származó élelmiszertermékek fogyasztásának kockázata, és hogy e tekintetben megfelelő ellenőrzésre kerüljön sor.

Módosítás 12

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Szükség van egy olyan rendszer felállítására, amely lehetővé teszi, hogy a vélhetően vagy bizonyítottan az élelmiszerek és a takarmányok számottevő radioaktív szennyeződését okozó nukleáris balesetet illetve bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az Európai Atomenergia-közösség a lakosság védelme érdekében rögzítse a sugárszennyezettség legmagasabb megengedett mértékeit.

(5) Szükség van egy olyan rendszer felállítására, amely lehetővé teszi, hogy a vélhetően vagy bizonyítottan az élelmiszerek és a takarmányok számottevő radioaktív szennyeződését okozó nukleáris balesetet illetve bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az Unió a közegészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében rögzítse a sugárszennyezettség legmagasabb megengedett mértékeit.

Módosítás 13

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A sugárszennyezettség legmagasabb megengedett mértékeinek a nukleáris baleset vagy radiológiai vészhelyzet helyszínének és körülményeinek megfelelően kell vonatkozniuk az Unióból származó vagy a harmadik országokból behozott élelmiszerekre és takarmányokra, figyelembe véve a természetes és halmozott sugárzás hatását az élelmiszerláncban való mozgás során. Elő kell írni ezen értékek időszakos felülvizsgálatát.

Módosítás 14

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Mivel figyelembe kell venni azt, hogy a csecsemők táplálása életük első hat hónapjában igen eltérő módon történhet, és életük második hat hónapjában is bizonytalan lehet a metabolizmusuk, előnyös volna az első életév mind a 12 hónapjára kiterjeszteni a csecsemőtápszerekre vonatkozó alacsonyabb határértékek alkalmazását.

Módosítás 15

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Annak érdekében, hogy egyszerűbb legyen a sugárszennyezettség legmagasabb megengedett értékeinek – elsősorban a tudományos ismereteknek megfelelő – kiigazítása, a legmagasabb megengedett mértékek megállapítására vonatkozó eljárásnak tartalmaznia kell a Szerződés 31. cikkében említett szakértői csoporttal való konzultációt.

(9) Annak érdekében, hogy egyszerűbb legyen a sugárszennyezettség legmagasabb megengedett értékeinek – elsősorban a nemzetközi szintű tudományos ismereteket és a technikai haladást figyelembe vevő – kiigazítása, a Bizottság új javaslatot terjeszt elő az Európai Parlament és a Tanács elé a legmagasabb megengedett értékek kiigazítása érdekében.

Módosítás 16

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9a) A megengedett legmagasabb határértékek kiigazításának elősegítése érdekében gondoskodni kell megfelelő eljárások bevezetéséről, amelyek célja a szakértőkkel folytatott rendszeres konzultáció lehetővé tétele. A Bizottságnak tudományos és etikai szempontok alapján szakértői csoportot kell létrehoznia. A csoport összetételét, valamint tagjainak szándéknyilatkozatait a Bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia. A megengedett legmagasabb határértékek elfogadása során a Bizottságnak konzultálnia kell a sugárvédelem területén tevékenykedő nemzetközi szervek szakértőivel is.

Indokolás

Az Euratom-Szerződés 31. cikkében említett szakértői csoport összetételével kapcsolatban jelenleg nem áll rendelkezésre átlátható információ. A Bizottság feladata a csoport összetételének egyértelmű és átlátható meghatározása, amint az − különösen az egészség és a fogyasztók védelmének területén működő − más tudományos bizottságok esetén történik.

Módosítás 17

Rendeletre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9b) A szakértői csoportnak a sugárfertőzöttség halmozott hatását is fel kell becsülnie.

Indokolás

A határértéket meghaladó dózisok esetleg nem minden élelmiszerben vannak jelen, de ha valaki radioaktív anyagokkal szennyezett különböző élelmiszereket fogyaszt, amelyek kissé a megengedett értékek alatt vannak, jelentős mértékű radioaktív szennyezésnek teheti ki magát.

Módosítás 18

Rendeletre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9b) A megengedett legmagasabb határértékeket nyilvánosságra kell hozni és rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megfelelően figyelembe vegyék a rendelkezésre álló nemzetközi tudományos előrelépéseket és eredményeket, tükrözzék a lakosság megnyugtatása iránti igényt, magas szintű védelmet biztosítsanak a lakosság számára, és kiküszöböljék a nemzetközi szabályozásban mutatkozó esetleges eltéréseket.

Indokolás

Les niveaux maximaux admissibles sont des limites dérivées de la limite de dose qui sert de référence. La limite de dose (en mSv) indique le niveau de risque jugé acceptable. La US FDA a choisi 5 mSv pour la limite de dose efficace (corps entier) et 50 mSv pour la limite de dose à l’organe, le niveau de risque acceptable est un mort par cancer pour 4400 personnes consommant 30% d’aliments contaminés aux niveaux maximaux qu’elle a choisis. C’est un niveau de risque élevé. Pour la totalité de la population européenne, cela représenterait près de 114 000 décès imputables à la consommation des aliments « légalement » contaminés, sans compter les cancers non mortels, maladies génétiques et autres problèmes.

Módosítás 19

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Annak érdekében, hogy a legmagasabb megengedett mértékeket meghaladó élelmiszert és takarmányt az EU-ban ne lehessen forgalomba hozni, megfelelően ellenőrizni kell ezeknek a mértékeknek a betartatását.

(10) Annak érdekében, hogy a legmagasabb megengedett mértékeket meghaladó élelmiszert és takarmányt az Unióban ne lehessen forgalomba hozni, a tagállamoknak és a Bizottságnak alaposan ellenőrizniük kell ezeknek a mértékeknek a betartatását. A megfelelés elmulasztására szankciókat kell alkalmazni, és a nyilvánosságot ennek megfelelően tájékoztatni kell.

Módosítás 20

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) Az embereket vagy az állatokat fenyegető szennyeződésveszélyek megelőzését, kiküszöbölését vagy elfogadható szintre mérséklését célzó intézkedések végrehajtásának ellenőrzését szolgáló előírásokat az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete^1a határozza meg.
	____________________
	^1a HL L 191., 2004.5.28., 1. o.

Indokolás

A 882/2004/EK rendelet meghatározza a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzéseket.

Módosítás 21

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Az élelmiszerek és takarmányok sugárszennyezettségének előre megállapított legmagasabb megengedett mértékeinek alkalmazását beindító rendelkezéseket vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. Nukleáris baleset, illetve bármely más radiológiai vészhelyzet esetén ettől függetlenül kellő tekintettel kell lenni az egyes balesetek sajátos körülményeire, és ezért egy olyan eljárást kell bevezetni, amely lehetővé teszi az előre megállapított szintek csökkentéséhez való gyors igazodást, valamint − a lakosság lehető legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében − szükség esetén a balesetben részt vevő egyéb radioaktív nuklidok (különösen a trícium) esetében megengedett legmagasabb határértékek bevezetését. A nyilvánosságot haladéktalanul tájékoztatni kell az intézkedésről és a legmagasabb megengedett határértékekről.

Indokolás

Les accidents nucléaires ou les urgences radiologiques pouvant être de nature différente et concerner des radionucléides différents, il faut prévoir un mécanisme de révision rapide. La flexibilité pour répondre aux cas spécifiques de chaque accident est aussi l’approche prévue par la US FDA qui recommande l’évaluation immédiate après un accident pour s’assurer que les niveaux en place soient appropriés à la situation. Les normes préétablies ne doivent pas être définies par rapport à une configuration optimiste mais par rapport à une configuration pénalisante. De cette façon, on part d’un niveau de protection a priori adéquat et on peut assouplir le dispositif une fois connu l’intensité, la composition et l’étendue des retombées radioactives.

Módosítás 22

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) Az Európai Bizottság munkáját az Európai Parlament és a Tanács 2002 január 28-i 178/2002/EK rendeletében^1a meghatározott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az említett bizottság munkájában részt vevő képviselőik megfelelő sugárvédelmi ismeretekkel rendelkezzenek.
	____________________
	^1a HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

Indokolás

Az új komitológiai eljárás értelmében az Európai Bizottság munkáját a végrehajtási aktusok elkészítése során az említett bizottságnak kell segítenie.

Módosítás 23

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A vélhetően vagy bizonyítottan az élelmiszerek és a takarmányok számottevő radioaktív szennyeződését okozó radiológiai vészhelyzetek esetében indokolt esetben a Bizottságnak szükség szerint azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia.

Módosítás 24

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13a) Az e rendeletben szereplő új megengedett legmagasabb határértékeknek a lakosság leginkább veszélyeztetett és sérülékeny csoportjainak − különösen a gyermekek és az esetlegesen elszigetelt földrajzi helyzetekben lévő vagy önellátó személyek − védelmével kapcsolatos követelményeken kell alapulniuk. A megengedett legmagasabb határértékeknek az egész lakosság esetében azonosaknak kell lenniük és a legalacsonyabb szinteken kell alapulniuk.

Indokolás

Ezt a megközelítést alkalmazza az egyesült államokbeli FDA is, amely 1998-ban − a különböző korosztályokra vonatkozó származtatott értékek tanulmányozását követően − korosztályonként és radionuklidonként a lehető leginkább szankcionáló szint elfogadását javasolta, amely a teljes lakosság fokozott védelmét garantálja a legsérülékenyebbek védelmén alapulva, ekként pedig egyszerűbbé teszi az ajánlások gyakorlati megvalósítását (ugyanaz az étrend a család minden tagja számára).

Módosítás 25

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) Ha az Unióból származó vagy harmadik országokból importált élelmiszerek vagy takarmányok komoly veszélyt jelentenek az emberi vagy állati egészségre vagy a környezetre, az Európai Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén az 178/2002/EK rendelettel összhangban kiegészítő intézkedéseket fogad el az emberi és állati egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében. A megengedett legmagasabb határértékeket és a veszélyhelyzeti kiegészítő intézkedéseket lehetőség szerint egyetlen végrehajtási rendeletbe kell foglalni.

Indokolás

Az említett rendelet szükség esetére kereskedelmi korlátozó intézkedéseket határoz meg az élelmiszerbiztonság megőrzése érdekében. E kiegészítő intézkedéseket e jogalkotási szövegben is célszerű megemlíteni.

Módosítás 26

Rendeletre irányuló javaslat

13 b preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13b) A végrehajtási aktusok kidolgozásakor vagy felülvizsgálatakor az Európai Bizottságnak mindenekelőtt a következő körülményeket kell figyelembe vennie: a nukleáris baleset vagy a radiológiai veszélyhelyzetet előidéző bármely más esemény helye, jellege és hatóköre; a sugárzó anyagok levegőbe, vízbe és talajba, valamint élelmiszerekbe és takarmányokba kerülésének jellege és hatóköre, függetlenül attól, hogy az esemény az Unióban vagy azon kívül következett-e be; az élelmiszerek és takarmányok azonosított vagy potenciális sugárszennyezésének kockázata és az előidézett sugárdózisok; az uniós piacra esetleg eljutó szennyezett élelmiszerek és takarmányok típusa és mennyisége, valamint a szennyezett élelmiszerek és takarmányok legmagasabb megengedett szintjei a harmadik országokban;

Módosítás 27

Rendeletre irányuló javaslat

13 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13b) A megengedett legmagasabb határértékek alkalmazását kiváltó nukleáris baleset vagy radiológiai vészhelyzet esetén a Bizottságnak és az egyes tagállamoknak egyaránt tájékoztatniuk kell a lakosságot a hatályban lévő értékekről. Ezen túlmenően közölni kell a lakossággal az olyan élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó információkat, amelyekben a radioaktivitás erőteljesebben koncentrálódhat.

Indokolás

A tájékoztatási kötelezettség nem szerepel a rendeletben, pedig alapvető feltétele e rendelet végrehajtásának.

Módosítás 28

Rendeletre irányuló javaslat

13 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13c) A megengedett legmagasabb határértékek betartatásáról megfelelő ellenőrzések keretében kell gondoskodni, és szankciókat kell előírni a megengedett legmagasabb határértékeket meghaladó szennyezettségi szinttel rendelkező élelmiszerek szándékos kivitelét, behozatalát vagy értékesítését illetően.

Indokolás

Nyilvánvaló etikai okokból elfogadhatatlan, hogy a kivitelre kerülő élelmiszerek az Európában előírt határértékeket meghaladó szennyezettségi szinten lehessenek. Ezen túlmenően az EU kötelessége polgárainak és dolgozóinak védelme bárhol a világon – akár az EU-ban, akár az EU-n kívül élnek vagy utaznak.

Módosítás 29

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) „élelmiszer”: minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el, ideértve az italokat, a rágógumit, valamint bármilyen olyan anyagot, így a vizet is, amelyet gyártás, előállítás vagy feldolgozás során szándékosan az élelmiszerhez adnak; mindazonáltal nem számítanak élelmiszernek a következők:	(1) „élelmiszer”: minden olyan anyag vagy termék, amely megfelel a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásnak;
a) takarmány;
b) élőállatok, kivéve az emberi fogyasztás céljára történő forgalomba hozatalra előkészített állatokat;
c) a betakarítás előtt álló növények;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve²⁰ 1. cikkének 2. pontjában szereplő meghatározás szerinti gyógyszerek;
e) az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete²¹ 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő meghatározás szerinti kozmetikai termékek;
f) a 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv²² szerinti dohány és dohánytermékek;
g) az Egyesült Nemzetek Szervezete kábítószerekről szóló 1961. évi egységes egyezménye, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egységes egyezménye szerinti kábítószerek és pszichotróp anyagok;
h) a szermaradványok és a szennyeződések.
____________________
²⁰ Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
²¹ Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).
²² Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 5-i 2001/37/EK irányelve a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről (HL L 194., 2001.7.18., 26. o.).

Indokolás

A szövegnek hivatkoznia kell a 178/2002/EK rendeletre, hogy a jövőben elkerülhető legyen minden esetleges eltérés az Európai Bizottság által a javaslatába foglalt meghatározáshoz képest.

Módosítás 30

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) „takarmány”: minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet állatok szájon át történő etetésére szánnak, így az adalék is;	(3) „takarmány”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének meghatározása szerinti minden anyag vagy termék;

Indokolás

Módosítás 31

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 4 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) „forgalomba hozatal”: élelmiszer vagy takarmány készen tartása eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálást, az ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadás bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy továbbadásának egyéb módjait.	(4) „forgalomba hozatal”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott művelet;

Indokolás

Módosítás 32

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a) „élelmiszerekkel/takarmányokkal érintkezésbe kerülő anyag”: olyan csomagolás vagy egyéb anyag, amelyet élelmiszerrel való érintkezésre szántak;

Indokolás

Figyelembe kell venni a csomagolások esetleges szennyeződését, ezért ha az élelmiszer nem szennyezett közegből származik, azonban a csomagolást szennyezett közegben állították elő, a végső élelmiszer lehet sugárzással szennyezett. Az arra vonatkozó döntéskor, hogy mely élelmiszert vegyenek ellenőrzés alá, figyelembe kell venni ezeket a szempontokat, nemcsak az élelmiszer eredetét, de a csomagolás eredetét is.

Módosítás 33

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 4 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4b)„sugárzási veszélyhelyzet”: olyan szokatlan esemény, amely valamely sugárforrásból ered és azonnali beavatkozást tesz szükségessé a súlyos egészségügyi vagy biztonsági fenyegetések vagy az életminőséget, a tulajdont vagy a környezetet befolyásoló bármifajta káros következmény enyhítése érdekében, vagy amely olyan veszélyt jelent, amely ilyen hátrányos következményekhez vezethet.

Módosítás 34

Rendeletre irányuló javaslat

2 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2a. cikk

Nem megengedettek azon gyakorlatok, amelyek során az élelmiszerek és takarmányok radioaktív szennyezettségének legmagasabb megengedett határértékére vonatkozó szabályok által megengedettnél magasabb koncentrációt tartalmazó élelmiszereket nem szennyezett vagy enyhén szennyezett élelmiszerekkel vegyítenek, hogy így szabályoknak megfelelő terméket kapjanak.

Módosítás 35

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

Rendeletre irányuló javaslat

Módosítás

(1) Amennyiben a Bizottság olyan hivatalos értesítést kap egy nukleáris balesetről vagy más radiológiai vészhelyzetről – különösen az Európai Atomenergia-közösségnek a radiológiai vészhelyzetben történő mielőbbi információcserére vonatkozó intézkedései vagy a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló 1986. szeptember 26-i NAÜ-egyezmény alapján –, amely alátámasztja, hogy a sugárszennyezettség vélhetően vagy bizonyítottan eléri az élelmiszerek, a kisebb jelentőségű élelmiszerek vagy a takarmányok tekintetében megállapított legnagyobb megengedett mértékeket, szükség szerint elfogadja a legmagasabb megengedett mértékek alkalmazását beindító végrehajtási rendeletet. Az említett végrehajtási aktust az 5. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1) Amennyiben a Bizottság hivatalos értesítést kap egy nukleáris balesetről vagy más radiológiai vészhelyzetről – különösen az Európai Atomenergia-közösségnek a radiológiai vészhelyzetben történő mielőbbi információcserére vonatkozó intézkedései vagy a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló 1986. szeptember 26-i NAÜ-egyezmény alapján –, amely az élelmiszerek és a takarmányok szennyeződését idézi elő, a lehető legrövidebb időn belül végrehajtási rendeletet fogad el, és abban meghatározza a megengedett legnagyobb radioaktivitás-értékeket, amelyek nem lehetnek magasabbak az e rendelet mellékleteiben meghatározottaknál. Az említett végrehajtási aktust az 5. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Módosítás 36

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) A megengedett legmagasabb határértékeket nyilvánosságra kell hozni és rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megfelelően figyelembe vegyék a rendelkezésre álló nemzetközi tudományos előrelépéseket és eredményeket, tükrözzék a lakosság megnyugtatása iránti igényt, magas szintű védelmet biztosítsanak a lakosság számára, és kiküszöböljék a legmagasabb védelmi szintet biztosító nemzetközi szabályozás tekintetében mutatkozó esetleges eltéréseket.

Módosítás 37

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A nukleáris baleset vagy radiológiai vészhelyzet körülményei alapján kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben a Bizottság az 5. cikk (3) bekezdése szerinti eljárással összhangban azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.	(2) A nukleáris baleset vagy radiológiai veszélyhelyzet körülményei alapján rendkívül sürgős esetekben a Bizottság az 5. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási rendeletet fogad el.

Indokolás

A végrehajtási aktus célja az e rendeletben meghatározott értékek – vagy ha a körülmények szükségessé teszik, azoknál alacsonyabb értékek – alkalmazása. A Bizottság a 182/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében haladéktalanul alkalmazandó végrehajtási aktusról rendelkezik, amely sürgősségi eljárásra ad lehetőséget, amennyiben gyors beavatkozásra van szükség.

Módosítás 38

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés

Rendeletre irányuló javaslat

Módosítás

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus tervezetének készítése és az 5. cikkben említett bizottsággal való megvitatása során a Bizottság figyelembe veszi a Szerződés 30. és 31. cikkének megfelelően megállapított alapszabályokat, beleértve azt az alapelvet is, miszerint a sugárterhelést a lakosság egészségének védelme érdekében, valamint a gazdasági és társadalmi tényezők figyelembevételével az ésszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten kell tartani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése és az 5. cikkben említett bizottsággal való megvitatása során a Bizottság figyelembe veszi a 2013/59/Euratom tanácsi irányelvnek megfelelően megállapított alapszabályokat, beleértve azt az alapelvet is, miszerint a sugárterhelést a lakosság egészségvédelmének kiemelt figyelembevételével, valamint a gazdasági és társadalmi tényezőkre, különösen a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeire való tekintettel az ésszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten kell tartani. E jogi aktus készítése során a Bizottság munkáját sugárvédelmi és élelmiszer-biztonsági ismereteik és tapasztalatuk alapján kiválasztott szakemberekből álló, független közegészségügyi szakértői csoport segíti. A Bizottság nyilvánosságra hozza a szakértői bizottság összetételét és tagjainak szándéknyilatkozatait.

Módosítás 39

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a bekezdés (új)

Rendeletre irányuló javaslat

Módosítás

(3a) Az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat a sugárzás jellegének és hatókörének megfelelően kell elfogadni, és azt, ahányszor csak szükséges, a szennyezettség alakulásának függvényében felül lehet vizsgálni. A Bizottság vállalja, hogy az első felülvizsgálatot legkésőbb egy hónappal a nukleáris balesetet vagy egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően elvégzi annak érdekében, hogy szükség esetén módosítsa a radioaktivitás legmagasabb megengedett határértékeit és a radioaktív nuklidok listáját.

Módosítás 40

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Attól fogva, hogy a Bizottság végrehajtási rendeletet fogad el a sugárszennyezettség legmagasabb megengedett mértékének alkalmazásáról, nem hozható forgalomba olyan élelmiszer vagy takarmány, amely ezeknek a rendelkezéseknek nem felel meg.

(1) Attól fogva, hogy a Bizottság végrehajtási rendeletet fogad el a sugárszennyezettség legmagasabb megengedett mértékének alkalmazásáról, nem hozható forgalomba olyan élelmiszer, kisebb jelentőségű élelmiszer vagy takarmány, amely ezeknek a rendelkezéseknek nem felel meg.

Módosítás 41

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság létrehoz egy nukleáris felelősségi rendszert, amely választ adni hivatott egy esetleges nukleáris baleset által érintett valamennyi tagállam aggodalmaira; e rendszer megfelelő kártérítést nyújt nukleáris balesetek esetén.

Módosítás 42

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A harmadik országból behozott élelmiszerek vagy takarmányok e rendelet alkalmazásában akkor tekinthetők forgalomba hozottnak, ha az Unió vámterületén az árutovábbítási eljáráson kívüli egyéb vámeljáráson esnek át.

A harmadik országból behozott élelmiszerek, kisebb jelentőségű élelmiszerek vagy takarmányok e rendelet alkalmazásában akkor tekinthetők forgalomba hozottnak, ha az Unió vámterületén az árutovábbítási eljáráson kívüli egyéb vámeljáráson esnek át.

Módosítás 43

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok területükön nyomon követik a megengedett legmagasabb radioaktív szennyezettségi határértékek betartását. Ennek érdekében a tagállamok a 178/2002/EK rendelet 17. cikkével összhangban létrehozzák a hivatalos ellenőrzések rendszerét és más, a körülményeknek megfelelő tevékenységet végeznek, beleértve az élelmiszerek és takarmányok biztonságára és kockázataira vonatkozó információ nyilvánosságra hozatalát.

Módosítás 44

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 és 2 a bekezdés (új)

Rendeletre irányuló javaslat

Módosítás

(2) A tagállamok e rendelet alkalmazása kapcsán minden információt megadnak a Bizottságnak, különösen az alábbiak vonatkozásában:

a) a tagállam területén a megengedett legmagasabb határérték tekintetében végzett rendszeres ellenőrzések programozása;

b) olyan esetek, amikor a sugárszennyezettség meghaladja a megengedett legmagasabb határértéket;

c) az ellenőrzésért felelős illetékes nemzeti szolgálat meghatározása.

A Bizottság ezeket az információkat a lehető legrövidebb időn belül eljuttatja a többi tagállam részére.

Azokat az eseteket, amelyekben a sugárszennyezettség meghaladja a megengedett legmagasabb határértéket, az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendeletében létrehozott sürgősségi riasztórendszer révén kell bejelenteni.

(2a) A tagállamok jellemzően online szolgáltatás útján tájékoztatják a lakosságot a megengedett legmagasabb határértékről, a sürgősségi helyzetekről és a megengedett legmagasabb határértékek be nem tartásának eseteiről. A lakosságot tájékoztatni kell azon élelmiszerekről is, amelyekben nagyobb koncentrációjú radioaktivitás halmozódhat fel, különösen pedig a termékek típusáról, márkájáról, eredetéről és az elemzés időpontjáról.

Módosítás 45

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok e rendelet alkalmazása kapcsán minden információt megadnak a Bizottságnak, különösen olyan esetekben, amikor a sugárszennyezettség meghaladja a megengedett legmagasabb határértéket. A Bizottság ezeket az információkat eljuttatja a többi tagállam részére. A Bizottság büntetést szab ki azokra a tagállamokra, amelyek elmulasztják a legmagasabb megengedett szennyezettségi határértékeket túllépő takarmányok forgalomba hozatalának vagy exportjának szankcionálását.

Módosítás 46

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – 1 b albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A mellékleteknek tekintetbe kell venniük a sugárzó izotópok felezési idejének hatását a tartósított fogyasztási cikkek eltarthatósága során. E tartósított fogyasztási cikkeket a – például a jódizotópokkal való – szennyezettség típusától függően folyamatosan figyelni kell a radioaktivitás szempontjából.

Módosítás 47

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2017. március 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy olyan mechanizmus helyénvaló voltáról, amely az olyan mezőgazdasági termelőket kárpótolja, akiknek élelmiszereit a meghatározott legmagasabb megengedett radioaktív szennyezettségi határértékek feletti szennyeződés ért és ezért nem hozhatók forgalomba. E mechanizmusnak a „szennyező fizet” elvén kell alapulnia. A jelentést szükség esetén a mechanizmus létrehozására irányuló jogalkotási javaslat kíséri.

Módosítás 48

Rendeletre irányuló javaslat

4 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4a. cikk

(1) A Bizottság 2017. március 31-ig jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak radioaktív szennyezettség mellékletekben szereplő legmagasabb megengedett határértékeinek helytállóságáról.

(2) A jelentésnek lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy radioaktív szennyezettség legmagasabb megengedett határértékei biztosítják-e az 1 mSv/év maximális tényleges kitettség betartását, és azt, hogy a pajzsmirigyet terhelő dózis kellő mértékben azon 10 mGy-es referenciaszint alatt maradjon, amelynek elérése esetén a WHO a különösen veszélyeztetett csoportok számára stabiljód-bevitelt javasol.

(3) A jelentésnek ki kell terjednie továbbá annak vizsgálatára is, hogy lehetséges-e a radioaktív nuklidok osztályozásának felülvizsgálata, valamint a trícium és a C-14 felvétele a mellékletekbe. A megengedett legmagasabb határértékek értékelése során a jelentés a népesség legsebezhetőbb csoportjaira, elsősorban a gyermekekre összpontosít, és megvizsgálja, hogy ennek alapján célszerű lenne-e megengedett legmagasabb határértékeket bevezetni a népesség minden kategóriája számára.

Módosítás 49

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet²³ 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.	(1) A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet²³ 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.
____________________	____________________
²³Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).	²³ Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

Indokolás

Az említett bizottság neve megváltozott.

Módosítás 50

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk

Rendeletre irányuló javaslat

Módosítás

Annak érdekében, hogy az I., II. és III. mellékletben előírt legmagasabb megengedett mértékek mindenkor megfeleljenek az új vagy további fontos adatoknak, különösen a tudományos ismereteknek, a Bizottság az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. cikkében említett tudományos csoporttal való konzultációt követően javasolja a mellékletek kiigazítását.

Annak érdekében, hogy az e rendelet mellékleteiben előírt legmagasabb megengedett mértékek mindenkor megfeleljenek az új vagy további fontos adatoknak, különösen a legújabb tudományos ismereteknek, a Bizottság a 3. cikk (3) bekezdésében említett szakértői csoporttal való konzultációt követően jelentést terjeszt a Tanács és a Parlament elé, amelyet szükség esetén kiegészít az említett mellékletek kiigazítására és szükség esetén a radioaktív nuklidok listájának felülvizsgálatára vonatkozó javaslattal.

Módosítás 51

Rendeletre irányuló javaslat

6 a cikk (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. cikk
	Jelentések
	Élelmiszerek és takarmányok szennyeződését előidéző nukleáris baleset vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzet esetén a Bizottság jelentést terjeszt a Tanács és a Parlament elé, amely részletesen tartalmazza az e rendeletnek megfelelően elfogadott intézkedéseket és a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban bejelentett információkat.

INDOKOLÁS

Célszerű, hogy az Európai Unió rendelkezzen olyan naprakész jogi eszközökkel, amelyek gyors és az egyes helyzetekhez igazított döntéshozatali eljárásokat foglalnak magukban, hogy szembe lehessen szállni az olyan helyzetekkel, amilyenek például a csernobili vagy a fukusimai balesetet követően álltak elő.

Az Európai Bizottság 2010 áprilisában előterjesztette a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról szóló 3954/87/Euratom rendelet átdolgozására irányuló javaslatot, a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően a kisebb mennyiségben fogyasztott élelmiszerek radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról szóló 944/89/Euratom rendeletet, valamint a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető mértékének megállapításáról szóló 770/90/Euratom rendeletet.

E javaslat jogalapja kizárólag az Európai Parlamenttel való konzultációt írta elő. 2011 februárjában az Európai Parlament plenáris ülése, a Jogi Bizottság véleményével összhangban, jogalkotási állásfoglalást fogadott el e tárgyban, és az Euratom Szerződés 31. és 32. cikke helyett az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke (4) bekezdésének b) pontját tette jogalappá, ami a rendes jogalkotási eljárás alkalmazását vonta maga után.

E javaslat készítése során azonban fény derült arra, hogy a 3954/87/Euratom rendelet rendelkezései nem összeegyeztethetők a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően bevezetett „komitológiai” szabályokkal. Az Európai Bizottság ezért a tervezet visszavonását és új tervezet előterjesztését határozta el.

Az e jelentés tárgyát képező új javaslat néhány újszerű elemet vezet be, amelyek egyértelműbb kapcsolatot hoznak létre az európai élelmiszer-biztonsági jogszabályokkal. A Bizottság indokolásában elismeri, hogy figyelembe véve az élelmiszer-biztonságra vonatkozó elsődleges közösségi jog változásait, valamint annak a szükségességét, hogy a nukleáris balesettel vagy radiológiai vészhelyzettel érintett országokból származó élelmiszer és takarmány behozatalára vonatkozó feltételeket szabályozó jogalkotási intézkedések koherensek legyenek, „a csernobili balesetet követő időkben megalkotott intézkedéseket hozzá kell igazítani az ebben a rendeletben meghatározott végrehajtási hatáskörökhöz és eljárásokhoz. Ez adott esetben a jogalap megváltozásával járhat.” Ez a megállapítás az Európai Bizottság által a mai napig követett jogalap módosítása felé történő nyitásként értelmezhető.

A javaslat mellékleteiben meghatározza a nukleáris baleset vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén alkalmazandó legmagasabb megengedhető határértékéket, amelyeket az Euratom Szerződés 31. cikkében létrehozott szakértői csoport 2012-ben megerősített, és amelyek az Európai Bizottság „Publication Radiation Protection 105” című közleményében is szerepelnek.

Baleset vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az élelmiszerekben lévő radioaktív maradékanyagokra vonatkozó legnagyobb megengedett értékek alkalmazhatósága érdekében. A Bizottság, amennyiben a körülmények megkövetelik, nagy mozgástérrel rendelkezik ahhoz, hogy szükség esetén kiigazítsa a mellékletekben meghatározott határértékeket.

Az új „komitológia” értelmében a Bizottság munkáját első ízben az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikke (1) bekezdésében említett Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának Toxikológiai Biztonság szekciója, az élelmiszerek és takarmányok radioaktív szennyeződésével foglalkozó csoport segíti.

Az előadó véleménye

Az előadó az Európai Parlament által 2010-ben elfogadott véleménnyel összhangban a rendelet jogalapjának módosítását javasolja, együttdöntési hatáskört biztosítva a Parlamentnek. Az élelmiszerbiztonság az Európai Bizottság javaslatának végső célkitűzését képezi, és a rendeletnek tükröznie kell a közösségi jognak a Maastrichti Szerződés (1992) elfogadása óta végbement változásait, és a korábban elfogadott jogszabályok felülvizsgálatakor figyelembe kell venni a Szerződés Népegészségügyről szóló 168. cikkét. Ez egy lényeges körülmény, amelyet az Európai Parlament döntési hatáskörének megfontolása során szem előtt kell tartani. Az előadó az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke (4) bekezdésének b) pontját és 114. cikkét javasolja jogalapnak, amelyek a takarmányok és az élelmiszerek tekintetében is együttdöntési hatáskört adnak az Európai Parlamentnek.

A jelentéstervezet szerzője úgy véli, hogy a nukleáris baleset vagy egyéb radioaktív veszélyhelyzet következtében kialakuló kritikus szituációk kezelésének legmegfelelőbb és leggyorsabb cselekvést lehetővé tevő módja a végrehajtási jogi aktusok igénybe vétele. A Bizottság előírja, hogy amikor a haladéktalan cselekvés elengedhetetlen a fogyasztók biztonságának garantálásához, előzetes vizsgálat nélküli végrehajtási aktusok révén egyedi sürgősségi eljárás alkalmazható. A Parlament mindazonáltal fenntartja a rendelet mellékleteiben meghatározott határértékek módosítására vonatkozó együttdöntési jogát, amennyiben az új tudományos ismeretek fényében szükségessé válik azok felülvizsgálata. A jelentéstervezet ezenkívül tartalmazza, hogy az Európai Bizottság a nukleáris baleset vagy egyéb radiológiai veszélyhelyzet esetén elfogadott intézkedésekről köteles jelentést benyújtani a Parlamentnek és a Tanácsnak.

A nukleáris baleset vagy egyéb radiológiai veszélyhelyzet esetén elfogadott végrehajtási aktusokat illetően a jelentéstervezet lehetőséget kínál arra, hogy azokat a szennyeződés alakulásának függvényében szükség szerint akárhányszor felülvizsgálják.

vezet a preambulumbekezdésekben tisztázza, hogy melyek voltak a rendelet mellékleteiben szereplő legnagyobb határértékek meghatározásához használt paraméterek.

A Bizottság által javasolt szöveget ki kell egészíteni az élelmiszerjog általános elveiről szóló 178/2002/EK rendeletben foglalt eljárásokkal, mely rendelet, más intézkedések mellett, létrehoz egy a gyors információcserét lehetővé tevő sürgősségi riasztórendszert. Másfelől, a megfelelő jogszabályi hivatkozások megjelölésével be kell illeszteni az említett rendeletben szereplő „élelmiszer”, „takarmány” és „forgalomba hozatal” fogalommeghatározásokat. E hivatkozások beillesztése biztosítja az említett fogalommeghatározások esetleges módosításainak automatikus alkalmazását, ellenkező esetben viszont eltérés keletkezhetne a 178/2002/EK rendelet és e jogalkotási szöveg között.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Giovanni La Via

elnök

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról szóló Euratom tanácsi rendeletre (COM(2013)0943 – 2013/0451(NLE)) irányuló javaslat jogalapjáról

Tisztelt Elnök Úr!

2015. február 5-i levelében Ön az eljárási szabályzat 39. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Bizottság tárgyban szereplő javaslata a jogalapjának megfelelőségét.

A Bizottság által javasolt jogalap az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) 31. és 32. cikke.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban előterjesztett módosítások célja a jogalapnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára és 114. cikkére történő módosítása.

2015. március 24-i ülésén a bizottság megvizsgálta a fent említett kérdést.

I – Háttér

A javasolt tanácsi rendelet célja a 3954/87/Euratom tanácsi rendelet, a 944/89/Euratom bizottsági rendelet és a 770/90/Euratom bizottsági rendelet felváltása, amelyek mind az élelmiszerek és takarmányok radioaktív szennyezettségének megengedett határértékeivel kapcsolatosak.

E javaslat az e jogi aktusok átdolgozására irányuló, 2010-ben előterjesztett korábbi javaslat módosítása, amely javaslat azonban nem igazította a rendelkezéseket az EUMSZ végrehajtási hatáskörök átruházásáról szóló 291. cikkéhez, illetve a végrehajtási aktusokról szóló 2011. évi rendelethez[1]. A Parlament 2011-ben jogalkotási állásfoglalást fogadott el az átdolgozásra irányuló, 2010. évi javaslatról, amelyben a jogalapot az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikkéről az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára módosította[2].

Az e vélemény alapját képező, módosított javaslat azonban jogalapjaként megtartotta az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikkét.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság e javaslatról szóló jelentéstervezete olyan módosítást tartalmaz, amelynek célja a jogalapnak az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára és 114. cikkére való módosítása, az alábbi indokolással:

[2. mód.] A rendeletnek figyelembe kell vennie az Európai Unió szerződéseinek változását és különösképpen a népegészségügyről szóló 168. cikk beépítését az 1992. évi Maastrichti Szerződésbe, amely a még hatályos Euratom rendeletek után keletkezett. A 168. cikk (4) bekezdésének b) pontja a takarmányokra vonatkozó harmonizációs intézkedésekről szól, míg a belső piacról szóló 114. cikk garantálja az élelmiszerekben előforduló maradékanyagokra vonatkozó legmagasabb megengedett határértékek harmonizációját.

A jelentéstervezethez előterjesztett alábbi módosítások szintén a jogalap módosítását célozzák, az alábbi indokolásokkal:

[24. mód.] Radioaktív szennyeződés esetén biztosítani kell az európai polgárok egészségének magas szintű védelmét, valamint e rendelet elfogadásának demokratikus legitimitást kell adni, ezért a jogalapot meg kell változtatni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkének (4) bekezdésére annak érdekében, hogy a lakosság egészségét potenciálisan érintő rendelet tekintetében a Parlament döntéshozó szerepet tölthessen be.

[28. mód] Radioaktív szennyeződés esetén biztosítani kell az európai polgárok egészségének magas szintű védelmét, valamint e rendelet elfogadásának demokratikus legitimitást kell adni, ezért a jogalapot meg kell változtatni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkének (4) bekezdésére annak érdekében, hogy a lakosság egészségét potenciálisan érintő rendelet tekintetében a Parlament döntéshozó szerepet tölthessen be. A javaslat a közegészségügy és a fogyasztóvédelem szempontjainak figyelembevételére irányul (168. cikk, illetve 169. cikk (1) bekezdés).

II – A Szerződés vonatkozó cikkei

Az Euratom-szerződés „Egészségvédelem” című III. fejezetének következő cikkei szerepelnek a bizottsági javaslatban jogalapként (a kiemelés utólagos):

31. cikk

Az alapvető előírásokat a Tudományos és Műszaki Bizottság által kinevezett, a tagállamok tudományos szakértőiből, így különösen népegészségügyi szakértőkből álló szakértőcsoport véleményének kikérését követően a Bizottság dolgozza ki. A Bizottság az alapvető előírásokra vonatkozóan köteles kikérni a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét.

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, miután az eljuttatta hozzá e bizottságok véleményét, minősített többséggel elfogadja az alapvető előírásokat.

32. cikk

A Bizottság vagy a tagállamok valamelyikének kérelmére az alapvető előírások a 31. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatók vagy kiegészíthetők.

A Bizottság a tagállamok által benyújtott minden kérést megvizsgál.

Az „alapvető előírások” kifejezést az Euratom-szerződés 30. cikke határozza meg (a kiemelés utólagos):

30. cikk

A Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozóan.

Az »alapvető előírások« kifejezés alatt a következőket kell érteni:

a) azok a megengedett legmagasabb dózisok, amelyeknél biztosított a megfelelő biztonság,

b) a sugárterhelés és radioaktív szennyeződés legnagyobb megengedett szintje,

c) a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatát szabályozó alapelvek.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság az EUMSZ alábbi cikkeit javasolja jogalapként meghatározni (a kiemelés utólagos):

168. cikk

(az EKSZ korábbi 152. cikke)

[...]

(4) A 2. cikk (5) bekezdésétől, illetve a 6. cikk a) pontjától eltérve, és a 4. cikk (2) bekezdésének k) pontjával összhangban az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően az e cikkben említett célok eléréséhez való hozzájárulás érdekében a közös biztonsági kockázatok kezelésére elfogadja a következőket:

a) [...]

b) intézkedések az állat- és növényegészségügy terén, amelyek közvetlen célja a közegészség védelme;

[...]

114. cikk

(az EKSZ korábbi 95. cikke)

(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a 26. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

(2) [...]

(3)A Bizottság az (1) bekezdésben előirányzott, az egészségügyre, a biztonságra, a környezetvédelemre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó javaslataiban a védelem magas szintjét veszi alapul, különös figyelemmel a tudományos tényeken alapuló új fejleményekre. Az Európai Parlament és a Tanács saját hatáskörén belül szintén törekszik e célkitűzés megvalósítására.

[...]

(8) Ha egy olyan területen, amely korábban harmonizációs intézkedések tárgyát képezte, valamely tagállam különleges közegészségügyi problémát vet fel, erről tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul megvizsgálja, hogy javasoljon-e megfelelő intézkedéseket a Tanácsnak.

III – A javasolt jogalapok

Az Euratom-Szerződés 31. cikke biztosítja a jogalapot a munkavállalók és a lakosság egészségének a sugárzással szembeni védelmét szolgáló alapvető előírások elfogadásához, míg az Euratom-Szerződés 32. cikke az alapvető előírások és az azokat kiegészítő rendelkezések felülvizsgálatának jogalapját teremti meg. A Tanács egyhangúlag jár el, a Parlamenttel pedig konzultációra kerül sor.

Az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének b) pontja biztosítja a jogalapot az olyan állat-és növény-egészségügyi intézkedések bevezetéséhez, amelyek közvetlen célja a közegészség védelme. Ezen intézkedéseket a rendes jogalkotási eljárással összhangban kell elfogadni.

Az EUMSZ 114. cikke a belső piac e területre vonatkozó rendelkezések közelítését célzó intézkedések elfogadása általi létrehozásának és működésének jogalapját teremti meg. Ezen intézkedéseket a rendes jogalkotási eljárással összhangban kell elfogadni.

IV – Ítélkezési gyakorlat és a jogalappal kapcsolatos korábbi vélemények

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint „egy közösségi jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma”[3]. A nem megfelelő jogalap megválasztása ezért indokolhatja az érintett jogi aktus megsemmisítését.

A Parlament Jogi Szolgálata felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy a Bíróság a közelmúltban hozott ítéletet[4] egy jogalkotási aktus[5] helyes jogalapja tárgyában, amely ugyanazokat a kérdéseket veti fel, mint amelyek a szóban forgó javaslattal kapcsolatban felmerülnek. A Bíróság az ítélet vonatkozó részeiben az alábbiakat mondta ki (a kiemelés utólagos):

35. A Bíróság azonban több ízben is kimondta, hogy az EAK‑Szerződés II. címe 3. fejezetének rendelkezéseit azok hatékony érvényesülése érdekében tágan kell értelmezni [...]. Az említett rendelkezések, többek között az EA 30. cikk és az EA 31. cikk célja tehát, hogy biztosítsák a lakosság egészségének következetes és hatékony védelmét az ionizáló sugárzás veszélyeivel szemben, függetlenül annak forrásától, és az e sugárzásnak kitett személykategóriáktól [...].

36. Egyébiránt, amennyiben a Szerződésekben van speciálisabb rendelkezés, amelyet a szóban forgó jogi aktus jogalapjaként lehet használni, a jogi aktust arra kell alapozni [...].

37. Márpedig az EA 31. cikk a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmét illetően speciálisabb jogalap, mint az EUMSZ 192. cikk (1) bekezdéséből következő általános jogalap. Az EAK-Szerződés ugyanis több olyan szabályt is tartalmaz, amely pontosan a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzással szembeni védelmére vonatkozik [...].

38. Mindenesetre, ha az az egyszerű állítás, amely szerint a radioaktív anyagokkal kapcsolatos jogi aktus érinti az emberi egészség EUMSZ 191. cikk (1) bekezdése értelmében vett védelmét, elegendő lenne annak elfogadásához, hogy az EUMSZ 192. cikk (1) bekezdése az említett jogi aktus megfelelő jogalapja, az EA 31. cikk többé nem lehetne közösségi fellépés jogalapja, mivel az EA 30. cikk értelmében vett alapvető előírások célja természetszerűleg az emberi egészség védelme. A Parlament érvelése tehát megsérti nemcsak az EA 31. cikk hatékony érvényesülését – amely rendelkezés speciálisabb jogalap, mint az EUMSZ 192. cikk (1) bekezdése –, hanem az EA 106a. cikk, (3) bekezdésében foglalt elvet is, amely szerint az EUM-Szerződés rendelkezései nem térhetnek el az EAK-Szerződés rendelkezéseitől.

A Bíróság ezért egyértelműen kimondta, hogy az Euratom-Szerződés 31. cikkében foglalt eljárás elsőbbséget élvez az EUMSZ általánosabb rendelkezéseivel szemben, amennyiben a lakosság egészségének a sugárzással és a radioaktív szennyezéssel szembeni védelmét célzó uniós intézkedésekről van szó.

A Jogi Bizottság a sugárzás veszélyeivel szembeni biztonsági előírásokról szóló jogalkotási aktusra[6] irányuló javaslat jogalapjáról szóló, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságnak készített, 2013. szeptember 17-i véleményében azt javasolta, hogy a megfelelő jogalap az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése helyett a 31. és a 32. cikk legyen.

V – A javasolt rendelet célja és tartalma

A javaslat célja a meglévő Euratom-jogszabályok megszilárdítása a munkavállalók, a lakosság, a betegek és az orvosi sugárterhelésnek kitett más személyek egészségének az élelmiszerek és takarmányok nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követő radioaktív szennyezettségéből eredő veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások meghatározása, valamint azoknak a tagállamok általi egységes alkalmazása érdekében.

A javaslat és mellékletei a vélhetően vagy bizonyítottan az élelmiszerek és a takarmányok számottevő radioaktív szennyeződését okozó nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően forgalomba hozható élelmiszerek, kisebb jelentőségű élelmiszerek és takarmányok sugárszennyezettségének legmagasabb megengedett mértékeit állapítják meg, továbbá meghatározzák az említett legmagasabb megengedett mértékek alkalmazását beindító eljárást.

VI – A megfelelő jogalap meghatározása

A javaslat által hatályon kívül helyezendő aktusok mindegyiket az Euratom-Szerződés 31. cikkén alapul, és a javasolt rendelet fenntartja a baleset esetére megállapított legmagasabb megengedett határértékeket. A radioaktív szennyezettség dózisaira és kockázataira vonatkozó tudományos ismeretek fejlődését figyelembe véve szükség lehet az alapvető előírások jövőbeli felülvizsgálatára vagy kiegészítésére. Ezért illesztették be a javaslat jogalapjába az Euratom-Szerződés 32. cikkét is.

Annak megállapításához, hogy a választott jogalap megfelelő-e, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából levezetett elvek szerint a két döntő tényező a javasolt intézkedés célja és tartalma.

A javaslat elsődleges célja az élelmiszerek és takarmányok nukleáris balesetet vagy az Euratom-rendszerben bekövetkező bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követő radioaktív szennyezettségéből eredő veszélyekkel szembeni alapvető biztonsági előírások meghatározása. A javaslat e célból rögzíti az élelmiszerek és takarmányok sugárszenyezettségére vonatkozó legmagasabb megengedett határértékeket és az azok felülvizsgálatára irányuló eljárást.

A Bíróság ítélkezési gyakorlatát és a bizottság korábbi gyakorlatát – különösen a fent említett, C-48/14. sz. ügyben hozott ítéletet és az ionizáló sugárzásról szóló 2013. évi irányelv jogalapjáról szóló véleményt – tekintetbe véve a javaslat jogalapját az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikkének kell képeznie. Bármely más, az EUMSZ-ből eredő, a közegészség, a környezet vagy a fogyasztók védelmére vonatkozó, általánosabb jogalap – többek között az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének b) pontja és 114. cikke – minden valószínűség szerint az aktus megsemmisítését vonná maga után a Bíróság előtti megtámadása esetén.

VII – Összegzés

A javaslat megfelelő jogalapját az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikke képezi.

VIII – Ajánlás

2015. március 24-i ülésén a Jogi Bizottság ennek megfelelően 21 szavazattal, 2 ellenében és 2 tartózkodás mellett[7] úgy határozott, hogy azt ajánlja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságnak, hogy ne módosítsa a Bizottság által az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikkeként javasolt jogalapot, kivéve, ha a rendelet lényeges rendelkezései módosulnak további jogalapok beillesztése érdekében.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Pavel Svoboda

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 182-i 16/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
[2] Lásd a Jogi Bizottság 2010. november 22-i véleményét.
[3] C-45/86. sz. Bizottság kontra Tanács („Általános preferenciális vámkedvezmények”) ügy, EBHT 1987., 1439. o., 5. pont; C-440/05 sz. Bizottság kontra Tanács ügy, EBHT 2007., I-9097. o.; C-411/06. sz., Bizottság kontra Parlament és Tanács ügy (2009. szeptember 8.) (HL C 267., 2009.11.7., 8. o.).
[4] C-48/14. sz., Parlament kontra Tanács ügy.
[5] A Tanács 2013. október 22-i 2013/51/Euratom irányelve a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL l 296., 2013.11.7., 12. o.).
[6] A Tanács 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelve az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).
[7] A zárószavazáson az alábbi személyek voltak jelen: Pavel Svoboda (elnök), Jean-Marie Cavada, Mady Delvaux, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Axel Voss (alelnökök), Heidi Hautala (előadó), Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Daniel Buda, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Andrzej Duda,
Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Enrico Gasbarra, Jytte Guteland,
Mary Honeyball, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Victor Negrescu, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Tadeusz Zwiefka.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.5.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	42 21 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Cristian-Silviu Buşoi, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Ian Duncan, Bas Eickhout, Eleonora Evi, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Iratxe García Pérez, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Susanne Melior, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Marcus Pretzell, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Dubravka Šuica, Tibor Szanyi, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Nils Torvalds, Glenis Willmott, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Renata Briano, Soledad Cabezón Ruiz, Mark Demesmaeker, Esther Herranz García, Jan Huitema, Merja Kyllönen, Gesine Meissner, József Nagy, James Nicholson, Younous Omarjee, Sirpa Pietikäinen, Christel Schaldemose, Bart Staes, Keith Taylor
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Fredrick Federley, Jiří Maštálka

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat