Eljárás : 2015/0803(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0198/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0198/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 07/07/2015 - 5.1
CRE 07/07/2015 - 5.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0239

JELENTÉS     
PDF 203kWORD 155k
22.6.2015
PE 557.313v01-00 A8-0198/2015

Bettina Michelle Jakobsennek a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8‑0122/2015 – 2015/0803(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Igor Šoltes

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Bettina Michelle Jakobsennek a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8‑0122/2015 – 2015/0803(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8‑0122/2015),

–       tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–       tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0198/2015),

A.     mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.     mivel 2015. június 17-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.      kedvező véleményt nyilvánít a Tanács Bettina Michelle Jakobsen számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

1. MELLÉKLET: BETTINA MICHELLE ÉLETRAJZA

Tanulmányok

Mesterfokozatú közigazgatási diploma (MPG), Koppenhágai Egyetem és Koppenhágai Üzleti Főiskola (CBS), 2012.

Különböző, a DJØF (Dán Jogászok és Közgazdászok Szövetsége) által minősített irányítási tanfolyamok.

KIOL – államigazgatási tanfolyam, 2004–2005.

Vállalatigazgatási oklevél – modulok a Koppenhágai Üzleti Főiskolán, 1993–1995.

Jogi diploma, Koppenhágai Egyetem, 1990.

Érettségi-felvételi vizsga – élő nyelvek specializáció, Espergærde Megyei Gimnázium, 1982.

Munkahelyek

A Dán Számvevőszék elnökhelyettese (39-es fizetési fokozat), 2009. október 1-től.

A Dán Számvevőszék elnökhelyettese (38-as fizetési fokozat), 2005. május 17-től.

A Dán Számvevőszék igazgatója (37-es fizetési fokozat), 2002. június 1-től.

A NATO Nemzetközi Könyvvizsgáló Testületének könyvvizsgálója, NATO-központ, Brüsszel, Belgium, 1997–2002.

A Dán Számvevőszék különleges tanácsadója, 1996.

A Dán Számvevőszék osztályvezetője, 1990. május 1.

Ügyintéző, Koppenhága Város Önkormányzata, 1990. február – május.

Tanulmányai alatt:

·         Diákasszisztens Koppenhága Város Önkormányzatának titkárságán.

·         Önkéntes a frederikssundi rendőrkapitányságon.

·         Diákasszisztens a koppenhágai „Advokaterne Bredgade 3” ügyvédi irodában.

Szakmai tapasztalat

2013-tól

A Számvevőszék elnökhelyettese, a polgárokkal kapcsolatos területek, azaz a Foglalkoztatási Minisztérium, a Gyermekügyi, Integrációs, Szociális és a Nemek Közötti Egyenlőségért Felelős Minisztérium, a Gazdasági és Belügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az Egyházügyi Minisztérium és a Kulturális Minisztérium könyvvizsgálatáért felelős Polgárok Főigazgatóságának vezetője. Hat minisztérium és a központi kormányzat önkormányzatoknak való visszafizetéseinek pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzései és régiók teljesítmény-ellenőrzései. Négy igazgató és mintegy 50 alkalmazott irányítása. A Dán Számvevőszék vezető testületének (igazgatóságának) tagja.

Elnökhelyettesként többek között különböző, a polgárokkal kapcsolatos, az Államháztartási Bizottságnak készítendő jelentésekért felelek, amelyek például az alábbiakat érintik: női menedékotthonok, a hajléktalanokat segítő intézkedések, ügyfeldolgozási idők az állami igazgatási szerveknél, téves társadalombiztosítási kifizetések, integrációs intézkedések, a munkahelyi mentális egészség felügyelete és a kórházak kutatási erőforrásai.

Elnökhelyettesként én felelek a 2013. és 2014. évi zárszámadás könyvvizsgálatáról szóló jelentések Államháztartási Bizottság részére történő kidolgozásáért.

2010–2013

Az A. főigazgatóságért (a jelentések főigazgatóságáért) felelős elnökhelyettes, felelősségi területe a Gazdasági és Növekedési Minisztériumban, a Foglalkoztatási Minisztériumban, az Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztériumban, a Lakhatási, Városi és Vidéki Ügyek Minisztériumában, a Szociális és Integrációs Minisztériumban, az Egészségügyi Minisztériumban, a Közeledési Minisztériumban, az Éghajlat-, Energia- és Építésügyi Minisztériumban, a Környezetvédelmi Minisztériumban végzett nagyobb felmérések előkészítése, valamint az öt nemzeti régió teljesítmény-ellenőrzése. Négy igazgató és mintegy 40 alkalmazott irányítása. A Dán Számvevőszék vezető testületének (igazgatóságának) tagja.

Elnökhelyettesként többek között különböző, az Államháztartási Bizottságnak készítendő jelentésekért feleltem, amelyek például az alábbiakat érintették: a rák kezelésének célkitűzései és eredményei, valamint annak nyomon követése, a talajvíz peszticidekkel szembeni állami védelme, kórházak építése, az Amagerbankennek nyújtott egyedi állami garancia és a szociális juttatások munkaerőpiacra bejutni nem tudó kedvezményezettjei aktivizálásának hatása.

2005–2009

A C. főigazgatóságért (az éves ellenőrzések főigazgatóságáért) felelős elnökhelyettes, felelősségi területe a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági és Vállalkozásügyi Minisztérium, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium, az Éghajlat-, Energia- és Építésügyi Minisztérium pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzése, valamint a Dán Számvevőszék által végzett országos bérellenőrzések. Négy vagy öt igazgató és mintegy 55 alkalmazott irányítása. A Dán Számvevőszék vezető testületének (igazgatóságának) tagja.

Elnökhelyettesként én feleltem a 2004., 2005., 2006., 2007. és 2008. évi zárszámadás könyvvizsgálatáról szóló jelentések Államháztartási Bizottság részére történő kidolgozásáért.

Elnökhelyettesként én feleltem a Pénzügyminisztériummal való kapcsolattartásért, ami átfogó ismereteket tett szükségessé a pénzügyi irányítás, az igazgatás és a kincstárigazgatás fejleményei terén.

2002–2005

A Dán Számvevőszék C3 osztályának igazgatójaként én feleltem a Külügyminisztérium, a Közlekedés- és Energiaügyi Minisztérium, a Gazdasági és Vállalkozásügyi Minisztérium, valamint a fél Tudományügyi Minisztérium pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéséért. Közvetlenül 17 alkalmazottért feleltem.

1997–2002

Könyvvizsgáló a NATO Nemzetközi Könyvvizsgáló Testületénél, Brüsszelben. 27 év után én voltam az első dán állampolgár, aki e tisztséget betöltötte, és az első nő, aki a NATO-nál könyvvizsgálóként dolgozott. A munka a különböző NATO-szervezetek és -projektek pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzését foglalta magában. Kiterjedt továbbá a NATO NSIP infrastrukturális programjainak ellenőrzésére is, ami valamennyi NATO-tagállamba sok utazással is járt. A nemzetközi könyvvizsgálati és számviteli standardok alapos ismerete, valamint az angol és a francia munkanyelv használata. Nemzetközi szervezetnél szerzett jelentős gyakorlati és szakmai tapasztalat.

1993–1997

Az Oktatásügyi Minisztérium és a Tudományügyi Minisztérium pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzése.

1990–1993

A Dán Számvevőszék osztályvezetője. Az Oktatásügyi Minisztérium és az Északi Tanács intézményeinek pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzése. Részvétel a nemzeti számvevőszékek közötti északi együttműködésben.

1990. február – május:

Ügyintéző Koppenhága Város Önkormányzatánál.

Jogi ügyek, ideértve a jelzálogok és hitelek nyilvántartását is.

Nemzetközi tapasztalatok

2014 – 2017: Az Európai Beruházási Bank (EBB) a luxembourgi Európai Beruházási Alap (EBA) Számvizsgáló Bizottságának tagjává nevezett ki. Az EBA mérlegfőösszege 2014-ben több mint 2 milliárd euró, és európai kis- és középvállalkozásokat támogat garanciák és kockázati tőke biztosítása révén. A Számvizsgáló Bizottság többek között annak ellenőrzéséért felel, hogy az alap tevékenységeit megfelelő módon szervezik meg, és megfelelően ellenőrzik. A Számvizsgáló Bizottság együttműködik az Európai Számvevőszékkel különböző projektek stb. ellenőrzésében. További információk: www.eif.org.

2013. május: Vezérszónok a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank abu-dzabi konferenciáján, amelynek témája az államháztartás irányításának fejlesztése az arab térségben.

2012 – 2016: A Számvevőszék elnöke az INTOSAI szakmai standardokkal foglalkozó bizottságának (PSC) elnökévé nevezett ki, amely bizottság a világ nemzeti számvevőszékeire alkalmazandó nyilvános ellenőrzési standardokat dolgoz ki. A bizottság alelnökeként ellátott feladataim mellett a hangsúly egy fenntartható szervezet létrehozásán van annak biztosítása érdekében, hogy az INTOSAI (Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete) szakmai és stabil szerkezettel rendelkezzen a közszférára alkalmazandó ellenőrzési standardok kifejlesztéséhez. A PSC munkáját részletesebben ismerteti a Dán Számvevőszéknek a dán Államháztartási Bizottsághoz intézett, 2012. novemberi feljegyzése (mellékelve).

2011 – 2017: A gazdasági és vállalkozásügyi miniszter a luxembourgi Európai Beruházási Bank (EBB) Számvizsgáló Bizottságának dán tagjává jelölt ki. Az EBB az Európai Unió bankja, amelynek mérlegfőösszege 2014-ben töb mint 542 milliárd euró. A Számvizsgáló Bizottság irányítási feldatot lát el, és többek között annak ellenőrzéséért felel, hogy az EBB tevékenységeit átlátható és megfelelő módon végzik, a bank rendelkezik a megfelelő kockázatkezeléssel és az előírt belső ellenőrzésekkel, valamint betartja a bevált banki gyakorlatot. A Számvizsgáló Bizottság együttműködik az Európai Számvevőszékkel különböző projektek stb. ellenőrzésében. További információk: www.eib.org.

2008 – 2011: A strasbourgi Európa Tanács – amely szervezet égisze alatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is működik – újonnan létrehozott számvizsgáló bizottságának dán tagja és választott elnöke. Felelősségi körömbe az Európa Tanácsnak és a főtitkárnak az ellenőrzéssel kapcsolatos tanácsadás, a hatékony és megfelelő igazgatás és pénzügyi irányítás biztosítása, valamint a belső és külső ellenőrzések közötti koordináció elősegítése tartozott.

2007 – 2012: A PSC alelnöke. A Számvevőszék elnöke nevében én elnököltem az PSC irányítóbizottságának éves ülésein Bahreinban (2007), Brazíliában (2009), Koppenhágában (2010), Új-Zélandon (2011), Stockholmban, (2012), Pekingben (2013) és Bahreinban (2014). Feladataim közé tartozott az 50–60 nemzetközi küldött részvételével zajló ülések levezetése, a PSC stratégiájának meghatározása és a közszférára vonatkozó nemzetközi standardok (ISSA), normák és elvek kidolgozása és fejlesztése.

2007: Előadó a Világbank által a fejlődő országok számára Washingtonban tartott, az átalakulásról szóló szemináriumon, a hangsúlyt a számvitel átláthatóságára és a közpénzek megfelelő kezelésére helyeztem.

2006: Előadó az IFAC 2006. évi isztambuli világkongresszusán. Előadás az INTOSAI közszférára vonatkozó ellenőrzési standardokkal kapcsolatos munkájáról.

2003 – 2005: Az INTOSAI képviselője a nemzetközi ellenőrzési standardok IFAC-kal (Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség) együttműködésben történő kidolgozása során, különös hangsúlyt fektetve a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó standardokra (pl. ISA 700).

Egyéb tapasztalatok:

2014 – 2015: Az FSR (Dán Könyvvizsgálók Szövetsége) és a Dán Számvevőszék azon közös munkacsoportjának elnöke, amelyet az állami támogatások kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó közös iránymutatások és a projekttámogatásokra vonatkozó standard jóváhagyási eljárás kidolgozásával bíztak meg.

2009 és 2011: A Dán Számvevőszék által 2009-ben és 2011-ben a közpénzek ellenőrzéséről szóló két országos konferencia szervezője és házigazdája. A 2011. évi konferencia a közszférán belüli ellenőrzés értékére összpontosított, és azt igyekezett bemutatni, hogy az ellenőrzés hogyan támogathatja ezen ágazaton belül a fejlesztést és az innovációt.

2008 – 2010: A Dán Számviteli Tanács tagja, amelynek egyik feladata, hogy a nemzeti számviteli standardok kidolgozását érintő kérdésekben a Pénzügyminisztérium szócsöve legyen.

Sokéves tapasztalat a DJØF mentori programjának igazgatási mentoraként, ami azt jelenti, hogy tapasztalatomat és tudásomat megosztom különböző mentoráltakkal, jellemzően új vezetőkkel.

Folyékony angol nyelvtudás, jó tárgyalási szintű francia nyelvtudás, elfogadható szintű német nyelvtudás.

Korábban aktív ejtőernyőugró voltam – jelenleg csak nézőként figyelem, kedvelem az operát, az irodalmat és a kertészkedést.

Referenciák

Lone Strøm, a Számvevőszék elnöke.

Jørgen Mohr, a Számvevőszék korábbi elnöke és az Európai Számvevőszék korábbi tagja.

2. MELLÉKLET: BETTINA MICHELLE KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérjük, sorolja fel az államháztartás, igazgatás és a vállalatirányítás ellenőrzése terén szerzett szakmai tapasztalatainak főbb aspektusait.

1990-ben csatlakoztam a dán számvevőszékhez (NAOD) és több mint 25 éves tapasztalatot szereztem a közszféra ellenőrzésében. Az évek során jelentős tapasztalatokat szereztem a pénzügyi, a szabályszerűségi és a teljesítmény-ellenőrzés területén, melyek a közszféra ellenőrzésének fő területei.

Sok éven át én feleltem a dán parlament Államháztartási Bizottságának a dán kormányzati zárszámadások pénzügyi ellenőrzéséről szóló éves jelentésekért. A jelentésekben megállapítások és ajánlások szerepelnek a közszféra pénzügyi igazgatásával, belső ellenőrzésével és kockázatkezelésével kapcsolatban.

Ezenkívül én felelek a különböző szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzési jelentésekért, valamint az Államháztartási Bizottságnak írott tájékoztatókért. A jelentések sokféle területre terjednekki, és jól tükrözik, hogy a NAOD mit tekint fontosnak ahhoz, hogy hozzájáruljon az állami forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és a közigazgatás hatékonyságának növeléséhez. Néhány különjelentés egy adott minisztérium egyedi tevékenységi területeire vonatkozik, mások átfogóak. A témák az egészségügyi szolgáltatásoktól (például a kórházak hatékonysága, gyógyszerbeszerzés és rákkezelés) a polgároknak nyújtott szolgáltatásokon (például hajléktalanság, bevándorlók és a különböző, polgárokra irányuló projektek számára előirányzott források) és a környezetvédelmi kérdéseken át a pénzügyi válság nyomán a bankok prudenciális felügyeletéről szóló jelentésekig terjednek.

Szakmai hátteremet tekintve két mesterfokozatú diplomával rendelkezek, egyiket jogtudományból szereztem a Koppenhágai Egyetemen, a másikat közigazgatásból a Koppenhágai Egyetemen és a Koppenhágai Üzleti Főiskolán. Ezenkívül jelentős vezetői gyakorlattal rendelkezek, mivel több mint 10 éven át a számvevőszék elnökének helyettese voltam.

1997-ben csatlakoztam a NATO Nemzetközi Könyvvizsgáló Testületéhez Brüsszelben. Én voltam a testületbe felvett első női könyvvizsgáló. Szakmai pályafutásom során többször is én voltam az egyetlen női képviselő, például számvizsgáló bizottságokban, így nem idegen számomra a férfiak uralta munkakörnyezet.

A NATO-nál töltött idő alatt ébredt fel érdeklődésem a közszféra nemzetközi szintű ellenőrzési környezetében való részvétel iránt. Ennek megfelelően több nemzetközi ellenőrzési együttműködési projektben is részt vettem, a magán- és a közszféra ellenőrzési normáinak megállapításától több nemzetközi számvizsgáló bizottságbeli tagságig.

Az évek során voltam az INTOSAI (The International Organisation of Supreme Audit Institutions, a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete) képviselője is az IFAC (International Federation of Accountants, Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség) szövetséggel együttműködésben az ISA könyvvizsgálati standardjainak kidolgozása során. Jelenleg az INTOSAI Szakmai Standardok Bizottságának (PSC) elnöke vagyok, és én felelek a Legfőbb Ellenőrző Intézmények nemzetközi standardjainak (ISSAI-k) kidolgozásáért, hogy előmozdítsuk a Legfőbb Ellenőrző Intézmények (SAI-k) által végzett ellenőrzés függetlenségét és hatékonyságát. Ezenkívül három, kormányzati feladatokat ellátó, de független nemzetközi számvizsgáló bizottságbeli tagságom révén is szereztem tapasztalatokat. E bizottságok között szerepel a strasbourgi Európa Tanács számvizsgáló bizottsága, melynek három évig voltam elnöke. A közelmúltig tagja voltam az Európai Beruházási Alap (EBA) és a luxembourgi Európai Beruházási Bank (EBB) számvizsgáló bizottságának is.

Úgy vélem, hogy a közszféra ellenőrzése terén szerzett jelentős tapasztalataim, vezetői tapasztalataim és nemzetközi ellenőrzési tapasztalataim előnyt jelentenének a Számvevőszéknél végzett munka során.

2.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

Tapasztalataim szerint a közszféra ellenőrzése igen lényeges abból a szempontból, hogy független és tárgyilagos értékelést nyújt a jogalkotónak és a felügyelő szerveknek, az irányítást végzőknek és a nyilvánosságnak a gazdálkodásról és a kormányzati politikák, programok és műveletek teljesítményéről.

Szakmai pályafutásom során mindig megpróbáltam a közszféra ellenőrzése során szerzett tapasztalataimat az elszámoltathatóság és az átláthatóság növelésére fordítani, ösztönözve a folyamatos javulást és azt, hogy az érdekelt felek továbbra is bízzanak a közvagyon megfelelő felhasználásában és a közigazgatás teljesítőképességében. Az általam kiválasztott mindhárom példa a közszféra ellenőrzéséhez kapcsolódik.

1) A polgárok életére kiható döntés

A közszféra ellenőrzése igazi változást hozhat a polgárok életébe (lásd az Egyesült Nemzetek Szervezetének A/66/209. határozatát). A NAOD felső vezetésének tagjaként számos stratégiai döntés meghozatalában vettem részt, például az éves stratégiai munkaprogram elkészítésének összefüggésében. Néhány évvel ezelőtt a NAOD úgy határozott, hogy nagyobb figyelmet szentel és elsőbbséget biztosít a polgárok életére ténylegesen kiható témák teljesítmény-ellenőrzésének.

E döntést követően én feleltem számos, a polgárok életére kiható teljesítmény-ellenőrzési jelentés kezdeményezéséért és elkészítéséért, olyan témákban például, mint a női menedékotthonok, az integrációs erőfeszítések, a szociális juttatások nem megfelelő kifizetése, a hajléktalanoknak nyújtott szolgáltatások, népességszintű betegségmegelőzés, valamint a rákkezelés céljai, eredményei és nyomon követése.

Közzétételük óta e jelentések közül számos nyomán indult politikai fellépés, mivel az érdekelt felek és a polgárok is elszámoltathatják az állami források kezelőit. A női menedékotthonokról szóló különjelentés eredményeképpen például a menedékotthonokért felelős önkormányzatok nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a nők megkapják azt a támogatást, amelyre jogosultak, például családi tanácsadást és pszichoterápiát a gyermekek részére. A különböző jelentések és a nyomon követő politikai kezdeményezések alapján úgy vélem, hogy a közszféra ellenőrzésén keresztül sikerült valódi változást hoznom a polgárok életébe.

2) A közszféra ellenőrzése hitelességének, minőségének és szakmai színvonalának fokozása

A NATO-nál töltött időm óta érdeklődök az állami szektor nemzetközi szintű ellenőrzési környezetében való részvétel iránt. 2007 és 2012 között az INTOSAI Szakmai Standarok Bizottságának (PSC) alelnöke voltam, 2012 óta pedig elnöke vagyok. A PSC dolgozza ki és gondozza a Legfőbb Ellenőrző Intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) és az INTOSAI jó kormányzásról szóló útmutatóját (INTOSAI GOV). Az ISSAI-k világszerte a közszféra ellenőrzésére iránymutató szakmai standardok, az INTOSAI GOV pedig a közhatóságra vonatkozóan nyújt iránymutatást.

A magas szakmai standardok és útmutatások fenntartása alapvető fontosságú a közszféra ellenőrzésének hitelességéhez és szakmai színvonalához. Mióta én lettem a PSC elnöke, a szakmai standardok ISSAI keretrendszere ismeretének erősítését és használatának fokozását ösztönző tevékenységekre összpontosítottam, kezdve az általános ellenőrzési iránymutatások alapelveit tartalmazó Limai Nyilatkozattal.

A PSC több mint 70 SAI-val működik együtt, köztük a Számvevőszékkel is. Elnökként alkalmam volt számos SAI-val együttműködni, melyeknek néha teljesen eltérő nézőpontjaikl és prioritásaik voltak. Ennélfogva jelentős tapasztalatot szereztem más nemzetközi felekkel folytatott tárgyalásokban, és megtanultam kompromisszumot kötni olyan helyzetekben, ahol az eredményekhez ez szükséges.

Támogattam továbbá az INTOSAI standardmegállapításai vonatkozásában az erősebb kompetenciaalapot, és elnökségem alatt számos jelentős közszférabeli ellenőrzési szabványt adtak hozzá a kerethez, például az új alapvető ellenőrzési elvekről szólót (ISSAI 100 – 400). Az ISSAI 100 lefekteti azokat az alapelveket, melyek minden közszférával kapcsolatos ellenőrzésre alkalmazandók, függetlenül az ellenőrzés formájától és kontextusától. Az ISSAI 200, 300 és 400 pedig a pénzügyi, a teljesítmény- és a szabályszerűségi ellenőrzés összefüggésében alkalmazandó elvekre épít, és ezeket fejleszti tovább. Véleményem szerint értékes hozzájárulást tettem a közszféra ellenőrzése hitelességének, minőségének és szakmai színvonalának javításához világszinten.

3) Az érdekelt felek elkülönített támogatásokba vetett bizalma fenntartásának biztosítása

2014–2015-ben én voltam az elnöke egy olyan közös munkacsoportnak, melynek az volt a feladata, hogy közös iránymutatásokat dolgozzon ki az állami támogatások kezelésére és ellenőrzésére, valamint standard jóváhagyási eljárást a projekttámogatások számára. Ez különböző célkitűzésű, dimenziójú és összetettségű projekteket foglal magában, melyek közül néhány terület ellenőrzését magánszektorbeli ellenőrök végzik.

A munkacsoport elnökeként külön kiemeltem az iránymutatások fontosságát az alábbi területeken:

• Egyértelmű és operatív célkitűzések és stratégiák a támogatások vonatkozásában

• A kiadások jogszerűsége

• Átlátható eljárás a pályázók kiválasztására

• Átlátható jelentéstétel és az elért eredmények közzététele

• Gazdaságosság

A munkacsoport elnökeként feladatomnak tekintettem valamennyi résztvevő teljes elkötelezettségének biztosítását, egyértelműen megszabva az elvégzendő munka irányát, valamint az egyértelmű következtetések és ajánlások megfogalmazását. A munkacsoport 2015 áprilisában készítette el jelentését, amely iránymutatásokat tartalmaz az elkülönített támogatások teljes és helyes felhasználására vonatkozóan, és hangsúlyozza a közszféra ellenőrzésének követelményeit és egyedi jellemzőit. A munkacsoport az összes minisztériumtól hívott meg alkalmazottakat a jelentés ismertetésére és a támogatások kezelésével kapcsolatos tudásmegosztás fokozása érdekében. Több mint 130 minisztériumi alkalmazott jött el a szemináriumra.

Ugyanebben az időszakban számos pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzési jelentés elkészítését is kezdeményeztem az elkülönített támogatások felhasználásáról, például a dán kórházak külső kutatási alapjairól készült különjelentést. Véleményem szerint ezek a tevékenységek és a bennük játszott jelentős szerepem hozzájárultak az átláthatóság fokozásához és az érdekelt felek elkülönített támogatások megfelelő felhasználásába vetett bizalmának fenntartásához a közigazgatás területén.

Függetlenség

3.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

A Számvevőszék tagjainak függetlensége az intézmény működőképességének lényeges előfeltétele.

A Számvevőszék tagjaként jövőbeli feladataim teljesítése során ugyanazoknak az etikai normáknak engedelmeskednék, mint most, a NAOD-nál.

A Limai Nyilatkozatnak (ISSAI 1) megfelelően a SAI-k függetlensége elválaszthatatlanul kapcsolódik tagjaik függetlenségéhez. Szakmai pályafutásuk során a SAI-k számvevőit nem befolyásolhatják az ellenőrzött szervezetek, és nem függhetnek ilyen szervezetektől. Az ISSAI 20 (a SAI-k átláthatósága és elszámoltathatósága) azt is előírja, hogy a SAI-k személyzetének valamennyi tagja vonatkozásában biztosított legyen a legmagasabb szintű feddhetetlenség és etikai normák. A Transparency International Dániáról szóló „National Integrity System” című értékelő jelentésében a NAOD-ot a közelmúltban a feddhetetlenségi rendszer erős pillérének nevezte.

Feladataimat továbbra is a tárgyilagosság, a semlegesség és a pártatlanság minden lehetséges garanciája mellett látnám el. Leendő feladataim ellátása során nem fogadnék el utasítást sem kormányoktól, sem egyéb felektől.

Amennyiben olyan helyzet adódna, ahol az összeférhetetlenségnek akár csak a látszata is felmerülne, azonnal konzultálnék a Számvevőszék elnökével. Amennyiben az ügy kapcsán potenciális vagy tényleges összeférhetetlenség merülne fel, azonnal felkérném az elnököt, hogy mentsen fel a szóban forgó feladat alól, és kérném, hogy azt a Számvevőszék egy másik tagjára ruházza át.

4.  Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, amennyiben ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll?

Ilyen eljárást nem alkalmaznak Dániában.

5.  Vannak-e olyan üzleti vagy pénzügyi részesedései vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Amennyiben jelenleg bírósági eljárásban érintett, kérjük, közöljön részleteket róla.

Kijelentem, hogy nincsenek olyan üzleti vagy pénzügyi részesedéseim vagy egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lennének leendő feladataimmal. A közelmúltban nyújtottam be lemondásomat az Európai Beruházási Bank Számvizsgáló Bizottságának és az Európai Beruházási Alap Számvizsgáló Bizottságának.

A számvevőszéki tagokra vonatkozó magatartási kódexszel összhangban a Számvevőszék elnökének tudomására hoznám minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat, és nyilvánosságra hoznám azokat. Bírósági eljárásban nem vagyok jelenleg érintett.

6.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Nincs választás útján betöltött hivatalom, és egyetlen pártban sem töltök be aktív tisztséget. Nem vagyok tagja egyetlen politikai pártnak sem.

7.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

A közszféra ellenőrzésekor az ellenőrnek meg kell őriznie szakmai szkepticizmusát és szakmai ítélőképességét az ellenőrzés teljes időtartama alatt, elismerve annak eshetőségét, hogy szabálytalanság vagy csalás attól függetlenül előfordulhat, hogy az ellenőr korábban a szervezet vezetése vagy az irányítással megbízott személyek részéről becsületességet és feddhetetlenséget tapasztalt.

Az EUMSZ 287. cikkének (2) bekezdése értelmében a Számvevőszék megvizsgálja a bevételek és kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét. A Számvevőszék minden szabálytalanságról beszámol.

A magam részéről a csalást és korrupciót illetően a zéró tolerancia elvét vallom. A Számvevőszéknek vizsgálatai során együtt kell működnie az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemben.

Az érintett személyre vagy tagállamra való tekintet nélkül gondoskodnék arról, hogy ha az én felelősségi körömbe tartozó ellenőrzés során csalás vagy korrupció gyanúja merülne fel, azt indokolatlan késedelem nélkül bejelentsék az OLAF-nak.

Feladatok végrehajtása

8.  Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban?

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra legfontosabb eleme, hogy a kormányok és a közszféra egyéb szervezetei felelősségteljesen használják fel az adóztatásból és más forrásokból származó bevételeket az állampolgároknak és más kedvezményezetteknek nyújtott szolgáltatások teljesítése során. A közintézmények elszámoltathatók irányításuk és teljesítményük tekintetében azokkal szemben, akik a forrásokat biztosítják számukra, és azokkal szemben is, akik az intézmények által nyújtott szolgáltatásoktól függenek. Véleményem szerint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra előfeltétele az állampolgároknak nyújtandó szükséges szolgáltatásoknak és az érdekeltek általi felügyelet lehető leghatékonyabbá tételének.

A közszférában szerzett tapasztalataim alapján a közszolgálatbeli hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúrának legalább az alábbi elemeket magában kell foglalnia:

• Egyértelmű és operatív célkitűzések és stratégiák

• A munkavállalók tájékoztatása és képzése

• A felelősségi körök és feladatok egyértelmű meghatározása

• Összpontosítás a kiadások jogszerűségére

• Hatékony belső ellenőrzési rendszer

• Eredményes vezetői információs és jelentéstételi rendszer

• Átlátható jelentéstétel és az elért eredmények közzététele

• Egészséges és etikus irányítási kultúra

• Összpontosítás a források optimális felhasználására

E fontos elemek meglétének és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében szilárd ellenőrzési rendszernek kell működnie.

A munkáját hatékonyan végző külső ellenőrnek el kell végeznie a műveletek ellenőrzését, javaslatokat kell tennie a műveletek javítására, és meg kell találnia a helyes egyensúlyt a kockázatok és az ellenőrzések költségei között, valamint nyomon kell követnie az ellenőrzési ajánlások tényleges végrehajtását.

9.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan írná le az Európai Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrzési Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét?

A Számvevőszék Szerződésben rögzített megbízatása szolgál keretként ahhoz, hogy az intézmény az uniós költségvetés külső ellenőreként betölthesse szerepét. Jóllehet a megbízatás jelentős játékteret enged a Számvevőszéknek abban, hogy kiválassza, milyen módon tudja szerepét a legjobban betölteni és a legnagyobb hatás kifejteni, úgy vélem, hogy a Számvevőszék jelentéseinek hozzáadott értéke attól függ, hogy a címzettek hogyan veszik hasznát ezeknek a jelentéseknek.

Alapvetően fontosnak tartom, hogy jó és konstruktív kapcsolatban legyünk a Számvevőszék politikai partnereivel, többek között a Parlamenttel és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy a Számvevőszék jelentései megfeleljenek az érdekeltek igényeinek. A maximális hatás előfeltétele, hogy a címzettek a jelentéseket relevánsnak és időszerűnek találják. Ezenfelül a jelentések hatása javítható hatékony kommunikációs politika és az érdekeltekkel a jelentésekben leírt következtetésekről és ajánlásokról folytatott párbeszéd révén.

Úgy vélem, hogy a Számvevőszék felismerte, javítania kell különjelentéseinek relevanciáját és időszerűségét, és igyekszik éves jelentéseinek – a hibaarányok megállapításán túl – hozzáadott értékét is növelni.

Az NAOD-nál nemrégiben ésszerűsítettük a teljesítmény-ellenőrzési eljárásokat, és immár módunkban áll (a tervezési fázissal együtt) 12 hónapon belül teljesítmény-ellenőrzési jelentést készíteni az Államháztartási Bizottság részére. Leendő feladataim ellátása során törekedni fogok arra, hogy Számvevőszék és a Parlament javára használjam fel azokat a tapasztalatokat, amelyeket a NAOD-nál a folyamatok ésszerűsítése terén szereztem.

Leendő feladataim ellátása során ezért igyekszem majd folyamatosan hozzájárulni a Számvevőszék jelentéseinek javításához, és ennek során ösztönözni a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal folytatandó rendszeres párbeszédet, hogy a jelentős változtatásokkal kapcsolatos visszajelzéseit figyelembe vehessük.

Szándékomban áll legjobb tudásom szerint előmozdítani és támogatni a hatékony és fenntartható együttműködést a Számvevőszék és az Európai Parlament, különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság között. Ezért készséggel ismertetem majd a Számvevőszék különböző jelentéseit és ellenőrzési megállapításait a Parlament szervei előtt, felszólalok meghallgatásokon stb. annak érdekében, hogy a Parlament uniós források feletti felügyelete minél hatékonyabbá váljon.

10. Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

A teljesítmény-ellenőrzés független, tárgyilagos és megbízható vizsgálata annak, hogy az irányítás vagy uniós vállalkozások, rendszerek, műveletek, programok vagy más tevékenységek a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban működnek-e, és lehet-e a működésen javítani. Véleményem szerint a teljesítmény-ellenőrzés legfőbb elemeként arról kell meggyőződni, hogy a kiutalt forrásokat optimálisan használták-e fel, és az elvárt eredményeket vagy hatást sikerült-e elérni.

A közszféra ellenőrzésekor a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvét a következőképpen szokás meghatározni:

1) A gazdaságosság elve az jelenti, hogy az erőforrások költségeit a lehető legalacsonyabbra szorítsuk, a minőség megőrzése mellett. A felhasznált erőforrásoknak időben rendelkezésre kell állniuk, megfelelő mennyiségben és minőségben, a lehető legjobb áron.

2) A hatékonyság elve azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból a lehető legtöbbet hozzuk ki. Itt a felhasznált erőforrások és az elért eredmények közötti összefüggés kell vizsgálni mennyiség, minőség és ütemezés szempontjából.

3) Az eredményesség elve a kitűzött célok és az elvárt eredmények teljesítésére vonatkozik.

Tapasztalatom szerint a teljesítmény-ellenőrzés feladata új információt, elemzést vagy betekintést, adott esetben javítást célzó ajánlásokat nyújtani. A teljesítmény-ellenőrzés során az ellenőr a megfelelő kritériumok szerint megvizsgál egy adott témát, és elemzi a kritériumoktól való eltérés okait és az egyéb feltárt problémákat. A cél a főbb ellenőrzési kérdések megválaszolása és javítást célzó ajánlások tétele a vezetőség számára.

A teljesítmény-ellenőrzés értékarányossági ellenőrzésnek is nevezik, és hozzájárul a jó kormányzás, az elszámoltathatóság és az átláthatóság fokozásához. Az uniós források megfelelő felhasználása minden uniós polgár számára fontos, és a Számvevőszék alapvető szerepet játszik az e tárgyra vonatkozó teljesítmény-ellenőrzési jelentések elkészítésében. A pénzügyi válság idején a teljesítmény-ellenőrzés különösen hatékony eszköz lehet abban, hogy az uniós polgárok választ kapjanak az uniós programok és szakpolitikák végrehajtására vonatkozóan, biztosítandó, hogy a szűkös közpénzforrásokat maximális hatást elérve használják fel.

Véleményem szerint a Számvevőszéknek teljesítmény-ellenőrzési jelentéseivel szilárd alapot kell nyújtania az Európai Parlamentnek – és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak – az uniós forrásokra vonatkozó parlamenti döntéshozatalhoz és a Bizottság elszámoltatásához. A teljesítmény-ellenőrzési jelentéseknek fontos és időszerű információkat kell biztosítaniuk az uniós források elköltéséről és a programok és projektek végrehajtásáról a Bizottság és a tagállamok szintjén egyaránt.

A jelentéseknek ezenfelül egyértelmű és tömör ajánlásokat kel megfogalmazniuk a vezetőség részére arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne javítani a programokat és a projekteket – különös tekintettel a bevált gyakorlatok használatának ösztönzésére és a források optimális felhasználására. A vezetőség feladata az ellenőrzés során megállapított hiányosságok orvoslása. Ezért fontos, hogy a vezetőségen belül egyértelműen elkülönüljenek a felelősségi körök arra vonatkozóan, hogy kinek mit és mikor kell tennie. Ezenfelül egy belső ellenőrzési osztály fontos szerepet játszhat e szempontok megerősítésében.

Tapasztalatom szerint a teljesítmény-ellenőrzés rendszerint visszatekintő jellegű, de az ellenőrzési jelentésbe foglalt ajánlások sok olyan ismeretet tartalmaznak, melyek előretekintve is használhatóak.

11. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

Az EUMSZ 287. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a tagállamokban kerül sor ellenőrzésre, a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek.

Az uniós költségvetés 80%-át a Bizottság és a tagállamok közös irányítás mellett költik el, így a Számvevőszék és a SAI-k közötti együttműködés alapvető fontossággal bír. Véleményem szerint az Európai Legfőbb Ellenőrző Intézmények Kapcsolattartó Bizottsága jó fórumot biztosít ehhez az együttműködéshez. Folyamatban van például az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos ellenőrzési együttműködés megvitatása.

Azonban – ahogyan sok más ellenőrzési összefüggésben is – van még lehetőség az uniós költségvetést érintő kapcsolatok folyamatos javításának ösztönzésére a Számvevőszék, a tagállami ellenőrző intézmények és az Európai Parlament között.

Véleményem szerint a Számvevőszék és a SAI-k közötti együttműködés fokozása előnyös lenne az ellenőrzések tervezésével kapcsolatos tudás, az ellenőrzési tapasztalatok és eredmények megosztása érdekében. Az együttműködés másik színtere lehetne a teljesítmény-ellenőrzési eljárások ésszerűsítésével kapcsolatos tapasztalatcsere annak érdekében, hogy a különjelentések rövidebb időn belül a Parlament elé kerülhessenek. Sokat tanulhatnánk egymás tapasztalataiból, hogy az érdekelteknek releváns információkat nyújthassunk megfelelő időben.

A NAOD-nál bővítettük az uniós források ellenőrzésére irányuló munkánkat. A SAI-k között a kevesek egyikeként az elvégzett ellenőrzések alapján ellenőrzési véleményt adunk ki az uniós források elköltésének jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Több különjelentést is az Államháztartási Bizottság elé terjesztettünk az uniós források ellenőrzéséről, legutóbb két jelentést 2014-ben.

Több évig élen jártam a SAI-k közötti együttműködésben az ellenőrzési standardok megállapítása, az ismeretek és tapasztalatok megosztása és a közös vagy párhuzamos ellenőrzések végzése terén. Leendő feladataim ellátása során továbbra is törekednék a jobb és konstruktív párbeszédre és a Számvevőszék, a tagállami ellenőrző intézmények és az Európai Parlament közötti eredményes együttműködés támogatására az uniós források elszámoltathatóságának növelése érdekében.

Egyéb kérdések

Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Nagyon elkötelezett vagyok az iránt, hogy a Számvevőszék tagja legyek, azt legjobb tudásom szerint szolgáljam, és szorosan együttműködjek a Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával. Remélem, hogy írásbeli és szóbeli bemutatkozásom az európai parlamenti képviselők megelégedésére tanúsítja ezt.

A Szerződés kifejezetten megköveteli a Számvevőszék tagjainak függetlenségét és szakmaiságát. Ha a Parlamentben kétség merülne fel függetlenségemet és szakmai képességeimet illetően, és emiatt kedvezőtlen vélemény születne kinevezésemről, lemondanék a jelöltségről.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Inés Ayala Sender, Ryszard Czarnecki, Dennis de Jong, Ingeborg Gräßle, Bogusław Liberadzki, Dan Nica, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Michael Theurer, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Monika Hohlmeier, Andrey Novakov, Julia Pitera, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Gabriele Preuß

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat