JELENTÉS az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról

24.6.2015 - (2014/2256(INI))

Jogi Bizottság
Előadó: Julia Reda


Eljárás : 2014/2256(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0209/2015
Előterjesztett szövegek :
A8-0209/2015
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról

(2014/2256(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4., 26., 34., 114., 118. és 167. cikkére,

–       tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkére;

–       tekintettel a szellemi tulajdonjogok egyes kereskedelmi vonatkozásairól szóló 1994. évi megállapodásra (TRIPS-megállapodás),

–       tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i UNESCO-egyezményre,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11., 13., 14., 16., 17., 22. és 52. cikkére,

–       tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvre[1],

–       tekintettel az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezményre, és kifejezetten a háromlépcsős tesztre,

–       tekintettel a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) szerzői jogról szóló, 1996. december 20-i szerződésére,

–       tekintettel a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló, 1996. december 20-i szerződésére,

–       tekintettel a WIPO audiovizuális előadásokról szóló szerződésére, amelyet a WIPO 2012. június 24-i pekingi diplomáciai konferenciája fogadott el,

–       tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) által „Intellectual property rights intensive industries: contribution to economic performance and employment in Europe (Fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak: hozzájárulás a gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás javításához az Európai Unióban) címmel a szellemi tulajdonjogokról közösen készített 2013. szeptemberi tanulmányra;

–       tekintettel a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi egyezményre,

–       tekintettel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],

–       tekintettel a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3],

–       tekintettel az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[4],

–       tekintettel a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, 2006. december 12-i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[5],

–       tekintettel a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[6],

–       tekintettel a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27-i 93/83/EGK tanácsi irányelvre[7],

–       tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[8],

–       tekintettel a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12-i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[9], amely módosítja a 92/100/EGK tanácsi irányelvet[10],

–       tekintettel az eredeti művészeti alkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló, 2001. szeptember 84-i 2001/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[11],

–       tekintettel a magáncélú többszörözési jogdíjakról szóló, 2014. február 27-i állásfoglalására[12],

–       tekintettel a gazdasági növekedés és foglalkoztatás érdekében az európai kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezéséről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására[13],

–       tekintettel az Unióban az audiovizuális művek online terjesztéséről szóló, 2012. szeptember 11-i állásfoglalására[14],

–       tekintettel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló, 2010. szeptember 22-i állásfoglalására[15],

–       tekintettel a szerzői jogra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatával kapcsolatban a Bizottság által 2013. december 5. és 2014. március 5. között szervezett nyilvános konzultációra,

–       tekintettel a Dan Pescod brit állampolgár által a Vakok Európai Szövetsége (EBU), illetve a Royal National Institute of Blind People (Vakok Királyi Nemzeti Intézete) nevében benyújtott 0924/2011. számú, a vakok könyvekhez és más nyomtatott termékekhez való hozzáféréséről szóló petícióról szóló 2012. február 16-i állásfoglalására[16],

–       tekintettel a Bizottság „Az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről: a digitális egységes piac lehetőségei és kihívásai” című zöld könyvére (COM(2011)0427),

–       tekintettel a Bizottság „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” című zöld könyvére (COM(2008)0466),

–       tekintettel a Bizottság „A szellemitulajdon-jogok egységes piaca – A kreativitás és az innováció ösztönzése Európában a gazdasági növekedés elősegítése, minőségi munkahelyek teremtése, valamint kimagasló színvonalú termékek és szolgáltatások biztosítása céljából” című közleményére (COM(2011)0287),

–       tekintettel a kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek digitalizálására és hozzáférhetővé tételére vonatkozó alapelvekről szóló, 2011. szeptember 20-i egyetértési megállapodásra, melynek célja, hogy az európai könyvtárak és a többi hasonló intézmény számára megkönnyítse a tudományos könyvek és folyóiratok digitalizálását és hozzáférhetővé tételét,

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0209/2015),

A.     mivel a 2001/29/EK irányelv felülvizsgálata központi jelentőségű a kreativitás és az innováció, a kulturális sokszínűség, a gazdasági növekedés, a versenyképesség, a digitális egységes piac előmozdítása, valamint az ismeretekhez és az információkhoz való hozzáférés szempontjából, míg egyidejűleg az irodalmi és művészeti alkotások szerzőinek megfelelő elismerést, szellemi tulajdonjogaiknak pedig oltalmat nyújt;

B.     mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikke kimondja, hogy az Unió – különösen a művészeti és irodalmi alkotás támogatása révén – sokszínűségüket tiszteletben tartva hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához;

C.     mivel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó szabályozásnak a technológiai fejlődés tükrében történő kiigazítására irányult;

D.     mivel a 2001/29/EK irányelv az Unió több nemzetközi jog szerinti kötelezettségével, köztük az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény, a WIPO szerzői jogokról szóló szerződése és a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése rendelkezéseivel is foglalkozik;

E.     mivel a Bizottság és a tagállamok jelentős beruházásokat hajtanak végre Európa kulturális örökségvédelmi intézményei gazdag gyűjteményeinek digitalizálása és online elérhetővé tétele terén annak érdekében, hogy a polgárok bárhonnan és bármilyen eszközről elérhessék azokat;

F.     mivel az európai kulturális és kreatív iparágak a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorjai az Unióban, és jelentős mértékben hozzájárulnak az Unió gazdaságához, miután több mint 7 millió főt foglalkoztatnak, és a legfrissebb becslések szerint a GDP több mint 4,2%-át állítják elő, és mivel a kulturális iparágakban a 2008–2012-es gazdasági válság közepette is jöttek létre új munkahelyek;

G.     mivel az ESZH és a BPHH 2013-as közös tanulmánya szerint a fokozott szellemitulajdonjog-igényű ágazatok az Unió teljes gazdasági tevékenységének hozzávetőleg 39%-át állítják elő (évi kb. 4700 milliárd euró értékben), és közvetlenül az összes uniós munkahely 26%-át (azaz 56 millió munkahelyet), közvetve pedig további 9%-át teszik ki;

H.     mivel a „digitális forradalom” új kommunikációs technikákat és eszközöket hozott létre, és új kifejezési módokat tett lehetővé, ami megkérdőjelezte ugyan az alkotók, a kulturális iparágakban tevékenykedő vállalkozók és a közönség közötti hagyományos, háromoldalú kapcsolatot, de ösztönözte az új munkahelyeket létrehozó, valamint a kultúrát és az innovációt előmozdító tudásalapú gazdaság kialakulását;

I.      mivel az egységes digitális piaccal kapcsolatos valamennyi politikai kezdeményezésnek összhangban kell lennie az Európai Unió Alapjogi Chartájával és különösen annak 11., 13., 14., 16. 17. és 22. cikkével;

J.      mivel a kulturális sokféleség és a nyelvi sokféleség túlnyúlik a nemzeti határokon, miután egyes európai nyelveket több országban is beszélnek;

K.     mivel az Alapjogi Charta védi a véleménynyilvánítás szabadságát és az információs szabadságot, a művészet és a tudomány szabadságát, és garantálja a személyes adatok, valamint a kulturális és nyelvi sokféleség védelmét, a tulajdonhoz való jogot és a szellemi tulajdon védelmét, az oktatáshoz való jogot és a vállalkozás szabadságát;

L.     mivel az alkotók kreatív alkotásaik védelméhez fűződő jogának a digitális korban is fenn kell maradnia;

M.    mivel szükség van a kulturális kapcsolatok további fejlődéséhez és a jogbiztonság javításához hozzájáruló intézkedések mérlegelésére; mivel a 2001/29/EK irányelv hatálybalépése óta számos kreatív online szolgáltatás alakult ki, és a fogyasztók korábban soha nem férhettek hozzá a kreatív és kulturális alkotások ilyen széles köréhez; mivel szükség van arra, hogy a minőségi kulturális tartalom bőséges és változatos kínálata álljon a felhasználók rendelkezésére;

N.     mivel a 2008-ban egy uniós kezdeményezés részeként létrehozott Európai Digitális Könyvtár harmonikus és módszeres fejlesztése elérhetővé tette a tagállamok könyvtáraiban található alkotásokat;

O.     mivel a kreatív alkotások képviselik a digitális gazdaságot és az információtechnológiai ágazat szereplőit, például a keresőmotorokat, a közösségi médiát vagy a felhasználók által előállított tartalmakkal foglalkozó platformokat ellátó fő források egyikét, a kreatív alkotások teremtette érték azonban szinte teljes egészében olyan digitális közvetítőkhöz kerül, akik nem fizetnek díjat a szerzőknek, vagy szélsőségesen alacsony díjazást alkudnak ki;

P.     mivel a 2011/77/EU irányelv és a 2006/116/EK irányelv összehangolta a szerzői és szomszédos jogok védelmének feltételeit azáltal, hogy az alkotások minden egyes típusa és minden egyes kapcsolódó jog tekintetében teljes mértékben harmonizálta a védelmi időszakot a tagállamokban;

Q.     mivel az EU jogalkotó hatóságainak kötelességük, hogy minden érdekelt és különösen a nagyközönség számára is világos és érthető szabályozási keretet alakítsanak ki a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozóan, amely biztosítja a jogbiztonságot;

R.     mivel egyes internetes közvetítők versenyelőnyben vannak és egyre nagyobb hatalommal rendelkeznek, és mivel ez a helyzet kedvezőtlen hatást gyakorol az alkotók alkotói potenciáljára és a kreatív alkotások más terjesztői által kínált szolgáltatások fejlődésére;

S.     mivel a szerzői és szomszédos jogok szabályozási keretének meghatározásakor tekintetbe kell venni az innovatív ipari és kereskedelmi modellek ösztönzésének szükségességét, kihasználva az új technológiák által kínált lehetőségeket, hogy ezáltal az uniós vállalkozások versenyképesebbé váljanak;

T.     mivel az európai növekedés és munkahelyteremtés a Bizottság kiemelt célja, és központi helyet foglal el a 2014–2019 közötti időszakra szóló programjában;

1.      rámutat arra, hogy a szerzői jog az alkotók díjazását és az alkotói folyamat finanszírozását garantáló kézzelfogható eszköz;

2.      üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amelynek keretében konzultációt folytatott a szerzői jogokról, amely hatalmas érdeklődést keltett az érdekelt felek széles köre, köztük a kulturális ágazat és a civil társadalom részéről[17];

3.      üdvözli a Bizottság elkötelezettségét az EU digitális menetrendje és ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos kérdések további kidolgozása iránti elkötelezettségét a Bizottság új mandátuma során; üdvözli a Bizottság 2015. évi munkaprogramját, mivel egy egységes digitális piacra vonatkozó csomagot ígér, amely magában foglal egy, a szerzői jogokra vonatkozó szabályoknak a digitális korszakhoz való hozzáigazításuk érdekében történő korszerűsítésére irányuló jogalkotási javaslatot;

4.      emlékeztet arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok védik és serkentik az új termékek és szolgáltatások fejlesztését és forgalmazását, valamint kreatív tartalmuk létrehozását és hasznosítását, ezáltal hozzájárulnak a javuló versenyképességhez, a foglalkoztatáshoz és az innovációhoz az EU számos ágazatában;

5.      hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi oltalom hatékonysága az érvényesítésére hozott intézkedések függvénye, és hogy a virágzó és innovatív kreatív ágazat biztosításához a szerzői jogi jogszabályok határozott érvényesítésére van szükség;

6.      rámutat arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok elidegeníthetetlenül magukban foglalják a területiség elvét; hangsúlyozza, hogy ez az elv nem ellentétes a tartalmak hordozhatóságának biztosítására irányuló intézkedésekkel;

7.      hangsúlyozza, hogy a 2001/29/EK irányelv bármely felülvizsgálata során továbbra is biztosítani kell a jogosultak méltányos díjazásának elvét; kéri, hogy újra erősítsék meg a területiség elvét, amely lehetővé teszi, hogy minden egyes tagállam saját kultúrpolitikája keretében biztosítsa a méltányos díjazás elvét;

8.      rámutat arra, hogy a 2001/29/EK irányelv végrehajtása óta bővült a felhasználók számára jogszerűen hozzáférhető alkotások köre; rámutat továbbá arra, hogy a technológiai fejlődés által a fogyasztóknak kínált sokféle felhasználási módhoz való határokon átnyúló hozzáférés szükségessé teheti a hatályos jogi keret bizonyítékokon alapuló tökéletesítését az európai kulturális sokszínűséghez való hozzáférést lehetővé tévő sokszínű kulturális és kreatív tartalom legális online kínálatának továbbfejlesztése érdekében;

9.      emlékeztet arra, hogy a fogyasztók túlzottan gyakran szembesülnek a tartalomszolgáltatáshoz való hozzáférés területi alapon történő megtagadásával, ami ellentétes a 2001/29/EK irányelvnek a négy belső piaci szabadság megvalósítására vonatkozó célkitűzésével; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy javasoljon megfelelő megoldásokat a fogyasztók szolgáltatásokhoz és szerzői joggal védett tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférésének javítására;

10.    úgy véli, hogy a közös jogkezelésről szóló 2014/26/EU irányelvben követett megközelítésből tanulságokat lehetne levonni más típusú tartalmak tekintetében is, a hordozhatósággal és a területi alapú tartalomkorlátozással kapcsolatos kérdések azonban nem oldhatók meg egyetlen átfogó megoldás révén, de több, különböző – szabályozói és piaci kezdeményezésű – beavatkozást igényelhetnek;

11.    hangsúlyozza, hogy az EU kreatív teljesítménye egyike a leggazdagabb erőforrásainak, és akik azt élvezni szeretnék, képesnek kell lenniük annak megvásárlására még akkor is, ha azt csak más tagállamban árusítják;

12.    felhívja a figyelmet arra, hogy a szerzői jogokra vonatkozó közös jogkezelésről szóló 2014/26/EU irányelv értelmében lehetőség van a több területre kiterjedő hatályú engedélyezésre abban az esetben, ha a műsorszolgáltatók az Unió teljes területét le kívánják fedni;

13.    rámutat arra, hogy a filmek és televíziós tartalmak finanszírozása, gyártása és koprodukciója nagyrészt a helyi terjesztőknek a különböző európai piacok kulturális sajátosságainak megfelelő különféle platformokon adott kizárólagos területi engedélyektől függ ; hangsúlyozza tehát, hogy a területi kiterjedés mértékének és a különböző terjesztési platformok típusának megválasztására való képesség – a szerződési szabadság elvének megfelelően – ösztönzi a filmekbe és televíziós tartalmakba történő beruházást, és előmozdítja a kulturális sokszínűséget; felhívja Bizottságot annak biztosítására, hogy a szerzői jog korszerűsítésével kapcsolatos valamennyi kezdeményezést előzzön meg széles körű hatásvizsgálat a filmek és televíziós tartalmak előállítására, finanszírozására és terjesztésére, valamint a kulturális sokszínűségre gyakorolt hatásuk szempontjából;

14.    hangsúlyozza, hogy nem helyénvaló, hogy az ágazat területi alapú tartalomkorlátozási gyakorlata megakadályozza az uniós tagállamokban élő kulturális kisebbségeket abban, hogy hozzáférjenek a saját nyelvükön meglévő ingyenes vagy fizetés ellenében nyújtott tartalmakhoz vagy szolgáltatásokhoz;

15.    támogatja a jogszerűen megszerzett és jogszerűen hozzáférhetővé tett tartalmakat érintő online szolgáltatások EU-n belüli hordozhatóságának fokozására irányuló kezdeményezéseket, a szerzői jogok és a jogosultak érdekei maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

16.    emlékeztet arra, hogy az európai kulturális piacok az európai kulturális és nyelvi sokszínűség okán természetüknél fogva heterogének, és megállapítja, hogy ezt a sokszínűséget előnynek, nem pedig az egységes piac akadályának kell tekinteni;

17.    tudomásul veszi a területi engedélyek EU-n belüli fontosságát, különösen az audiovizuális művek és filmalkotások tekintetében, amelyek elsődlegesen a műsorszolgáltatók elővásárlási vagy előfinanszírozási rendszerein alapulnak;

18.    aggodalommal állapítja meg, hogy egyre több az illegális online szolgáltatás, és hogy nőtt a kalózkodás és általában véve a szellemi tulajdoni jogsértések száma, és ez a tendencia komoly fenyegetést jelent a tagállamok gazdaságára és az alkotótevékenységre nézve az Unióban;

19.    hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi keret reformjának a magas szintű védelmen kell alapulnia, mivel ezek a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz, továbbá stabil, egyértelmű és rugalmas jogalapot nyújtanak, ami a kreatív és kulturális ágazatban elősegíti a beruházást és növekedést, miközben megszünteti a jogbizonytalanságokat és következetlenségeket, amelyek káros hatással vannak a belső piac működésére;

20.    hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piacot szolgáló működőképes struktúrák kiépítésének fontos feladata mellett lépéseket kell tenni az analóg egységes piac megfelelő működésének biztosítása érdekében is;

21.    rámutat arra, hogy a fokozott szerzőijog-igényű ágazatok több mint 7 millió főt foglalkoztatnak az Unióban; ezért kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szerzői jog korszerűsítésével kapcsolatos jogalkotási kezdeményezéseket a szabályozás javítása elveinek megfelelően előzetes és teljes körű hatásvizsgálat előzze meg a növekedésre és a foglalkoztatásra, valamint lehetséges költségeik és hasznuk szempontjából;

22.    hangsúlyozza, hogy a szerzői jogra vonatkozó uniós jogszabályok bármely jövőbeli felülvizsgálatának meggyőző adatokon kell alapulnia annak érdekében, hogy Európában biztosított legyen a kreatív ágazatok további fejlődése;

23.    elismeri, hogy a szerzői jogot sértő kereskedelmi tevékenységek komoly fenyegetést jelentenek a digitális egységes piac működése és a sokszínű kulturális és kreatív tartalmak interneten keresztül történő jogszerű nyújtásának fejlődése tekintetében;

24.    elengedhetetlennek tekinti a szerzők és alkotók helyzetének erősítését, valamint műveik digitális terjesztése és hasznosítása tekintetében javadalmazásuk javítását;

Kizárólagos jogok

25.    elismeri annak szükségességét, hogy a szerzők és az előadóművészek jogi védelmet kapjanak alkotó és művészi tevékenységükhöz; elismeri, hogy a kultúra és az ismeretek terjesztése közérdek; elismeri a producerek és a kiadók szerepét abban, hogy a művek piacra kerüljenek, és azt, hogy a jogosultak valamennyi csoportjának megfelelő díjazást kell biztosítani; szorgalmazza a szerzők és az előadóművészek egyéb jogosultakkal és közvetítő szolgáltatókkal szembeni szerződéskötési pozíciójának javítását – különösen a szerzők által átruházott jogok felhasználására vonatkozó olyan ésszerű időszak bevezetésének megfontolását, amelyet követően az említett jogok megszűnnek –, miután a szerződéses kapcsolatokat gyakran egyenlőtlen erőviszonyok jellemezhetik; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a szerződéskötési szabadság fontosságát;

26.    rámutat arra, hogy hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művek és egyéb védett anyagok arányos védelme kulturális szempontból is jelentős kérdés, és hogy az EUMSZ 167. cikke értelmében az Uniónak tevékenysége során figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat;

27.    hangsúlyozza, hogy a szerzőknek és az előadóművészeknek a digitális környezetben éppúgy, mint az analóg világban megfelelő díjazásban kell részesülnie;

28.    felkéri a Bizottságot a jogbiztonság javítására irányuló célzott és megfelelő intézkedések értékelésére a Bizottságnak a szabályozás javítására irányuló célkitűzésével összhangban; felhívja a Bizottságot az egységes európai szerzői jogi oltalom munkahelyekre és innovációra, a szerzők, előadóművészek és egyéb jogtulajdonosok érdekeire, valamint a regionális kulturális sokféleség fogyasztók általi elérhetőségének előmozdítására gyakorolt hatásának vizsgálatára;

29.    rámutat arra, hogy a kizárólagos jogok és a szerződési szabadság az alkotások létrehozása és finanszírozása törékeny ökoszisztémájának alapelemei, mivel elősegítik a kockázatok jobb megosztását, lehetővé teszik a különböző szereplők bevonását a kulturális szempontból sokszínű közönséget szolgáló közös projektekbe, és ösztönzik a professzionális tartalom-előállításba történő beruházásokat;

30.    azt ajánlja, hogy az uniós jogalkotó a közérdek védelme, és egyúttal a személyes adatok védelme érdekében vegye fontolóra a közszféra információinak újrafelhasználása előtt álló akadályok további csökkentését; megjegyzi, hogy a jogalkotás ily módon történő kiigazításának megfelelően figyelembe kell vennie a 2013/37/EU irányelvet, a szerzői jogokra irányadó elveket és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát;

31.    felhívja a Bizottságot az olyan köztulajdonban lévő művek hatékony védelmére, amelyek jellegüknél fogva nem tartoznak szerzői jogi védelem alá; sürgeti ezért a Bizottságot annak tisztázására, hogy amint egy mű közkinccsé válik,továbbra is közkincsnek minősül annak minden olyan digitalizált változata, amely nem alkot új, transzformatív művet; felhívja ezenkívül a Bizottságot arra is, hogy vizsgálja meg, hogy mennyiben lehet a jogosultak számára lehetőséget biztosítani arra, hogy műveiket részben vagy teljes egészében a közkincsként felajánlják;

32.    felhívja a Bizottságot, hogy még jobban harmonizálja a szerzői jog védelmi idejét, tartózkodva a védelem idejének bármiféle további kiterjesztésétől a Berni Egyezményben megállapított jelenlegi nemzetközi előírásoknak megfelelően; ösztönzi a tagállamokat, hogy összehangolt módon véglegesítsék a 2006/116/EK és a 2011/77/EU irányelv átültetését és végrehajtását;

Kivételek és korlátozások

33.    felhívja az uniós jogalkotót, hogy tartson ki a 2001/29/EK irányelvben megállapított azon célkitűzés mellett, hogy az európai kulturális kreativitás biztosításának fő módjaként megfelelő védelmet kell nyújtani a szerzői és szomszédos jogok számára, és megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a jogosultak és a védelemben részesülő művek és teljesítmények felhasználói csoportjai, valamint a jogosultak különböző csoportjai között; hangsúlyozza ezenkívül, hogy az e területre vonatkozó bármely jogszabály-módosításnak biztosítania kell a fogyatékkal élő személyek számára, hogy bármilyen formában hozzáférhessenek a szerzői és kapcsolódó jogok által védett művekhez és szolgáltatásokhoz;

34.    hangsúlyozza, hogy a szerzői és szomszédos jogok képezik az európai kulturális és kreatív ágazatok, valamint az oktatás és a kutatás, illetve az e jogok alóli kivételeket és mentességeket élvező ágazatok jogi keretét, továbbá tevékenységük és a foglalkoztatás alapjául szolgálnak;

35.    megjegyzi, hogy a kivételeket és korlátozásokat oly módon kell alkalmazni, hogy azok figyelembe vegyék azok célját, és különösen az analóg és digitális környezet sajátos jellemzőit, fenntartva az egyensúlyt a jogosultak érdekei és a nyilvánosság érdekei között; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy felülvizsgálja a létező kivételeket és korlátozásokat annak érdekében, hogy azokat jobban hozzáigazítsa a digitális környezethez, figyelembe véve a digitális környezetben jelenleg zajló változásokat és a versenyképesség szükségességét;

36.    hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kivételek és korlátozások a fogyatékossággal élő személyek számára elérhetők legyenek; ebben az összefüggésben megemlíti a marrákesi szerződés megkötését, amely elősegíti a látássérültek könyvekhez való hozzáférését, és ösztönzi e szerződés gyors ratifikálását, függetlenítve e ratifikálást az uniós jogi keret felülvizsgálatától; úgy véli, hogy a szerződés a helyes irányba tett lépésnek tekinthető, azonban ezen kívül is sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a különféle fogyatékossággal élő személyek is hozzáférhessenek a tartalmakhoz;

37.    felhívja a figyelmet az európai kulturális sokféleség fontosságára, és megjegyzi, hogy a tagállamok között a kivételek végrehajtása terén fennálló különbségek nagy kihívást jelenthetnek a belső piac működése szempontjából a határokon átnyúló tevékenységek és az EU globális versenyképessége és az innováció szempontjából, és jogi bizonytalansághoz vezethetnek a szerzők és a felhasználók számára egyaránt; ezért úgy véli, hogy egyes kivételek és korlátozások számára előnyt jelenthet a több közös szabály; megjegyzi azonban, hogy indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy sajátos kulturális és gazdasági érdekeiknek megfelelő jogszabályokat alkossanak az arányosság és a szubszidiaritás elvével összhangban;

38.    felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a minimumszabályok alkalmazását a kivételekre és korlátozásokra, továbbá biztosítsa a 2001/29/EK irányelvben említett valamennyi kivétel és korlátozás megfelelő végrehajtását és a belső piacon belül a kulturális javakhoz való határokon átnyúló egyenlő hozzáférést és a jogbiztonság javítását;

39.    a kulturális örökséghez való széles körű – részben online platformon keresztül megvalósuló – hozzáférés elősegítése érdekében szükségesnek tartja a közintézményekre – például könyvtárakra, múzeumokra és levéltárakra – vonatkozó kivételek megerősítését;

40.    kéri a Bizottságot, hogy alaposan vegye fontolóra egyes kivételek kötelezővé tételének lehetőségét, ha a cél az alapvető jogok védelme, és különösen a megkülönböztetés elleni küzdelem vagy a sajtószabadság védelme; ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy e kivételek után méltányos díjazást kellene fizetni;

41.    felhívja a figyelmet arra, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fontos szerepet töltenek be a kulturális és kreatív ágazatokban a munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából az EU-ban; hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k nagy többsége a szerzői jogi keret rugalmasságára támaszkodik a kulturális és kreatív művek előállításához, terjesztéséhez és az azokba való befektetéséhez, továbbá az olyan innovatív megoldások fejlesztéséhez is, amelyek a felhasználóknak a helyi piacok preferenciáihoz és sajátosságaihoz igazodó on-line kreatív művekhez való hozzáférését teszik lehetővé;

42.    érdeklődéssel figyeli a művek digitális hálózatokon való felhasználása új formáinak kialakulását, különösen a transzformatív felhasználást, és hangsúlyozza az olyan megoldások megvizsgálásának fontosságát, amelyek összeegyeztetik az alkotók számára megfelelő díjazást és méltányos ellentételezést nyújtó hatékony védelmet a kulturális javakhoz és tudáshoz való hozzáférés közérdekű céljával;

43.    hangsúlyozza, hogy a jogbiztonság javítása érdekében amennyiben egy kivétel, illetve korlátozás már alkalmazandó, a tartalom felhasználásának olyan új módjait, amelyek a technológiai fejlődésnek köszönhetően váltak lehetővé, amennyire csak lehetséges a meglévő kivétellel, illetve korlátozással összhangban kell értelmezni, feltéve hogy az új felhasználás a már meglévőhöz hasonló – erre a háromlépcsős teszt alkalmazandó; elismeri, hogy a kivételek és korlátozások értelmezésének ilyen fajta rugalmassága lehetővé teheti a szóban forgó kivételek és korlátozások hozzáigazítását az eltérő nemzeti körülményekhez és a társadalmi igényekhez;

44.     hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a médiakonvergencia megfelelő figyelembevétele révén biztosítsák a technológiai semlegességet, valamint a kivételek és a korlátozások jövőbeni kompatibilitását, miközben az új alkotások létrehozását, finanszírozását és terjesztését ösztönző eszközök erősítésével a közérdeket kell szolgálni, továbbá hogy új, innovatív és ösztönző módszerekkel tegyék elérhetővé ezeket az alkotásokat;

45.    javasolja a szolgáltatói és közvetítői felelősség felülvizsgálatát a szerzői jogokkal kapcsolatos jogi helyzetük és felelősségük pontosítása érdekében, annak biztosítása céljából, hogy a kreatív folyamat és ellátási lánc egésze folyamán megfelelő gondossággal járjanak el, és hogy méltányos díjazást biztosítsanak az alkotók és jogosultak számára EU-szerte;

46.    úgy véli, hogy fizikai nyilvános térben állandó jelleggel elhelyezett művekről készült fénykép- és videofelvételek vagy más képi ábrázolások kereskedelmi célú felhasználását minden esetben a szerzők vagy megbízottaik előzetes engedélyéhez kell kötni;

47.    hangsúlyozza, hogy a digitális piac fejlődése a kulturális és kreatív ágazatok fejlődése nélkül nem lehetséges;

48.    kiemeli, hogy a karikatúrára, paródiára vagy utánzatra vonatkozó kivétel fontos a demokratikus vita élénkítése szempontjából; úgy véli, hogy a kivételnek egyensúlyt kell teremtenie az alkotók és az eredeti szereplők érdekei és jogai, valamint az oltalom alatt álló mű azon felhasználójának véleménynyilvánítási szabadsága között, aki a karikatúrára, paródiára vagy utánzatra vonatkozó kivételt veszi alapul;

49.    hangsúlyozza, hogy megfelelően fel kell mérni a szövegekre és adatokra vonatkozó automatizált analitikai módszerek (pl. „szöveg- és adatbányászatot”, illetve „tartalombányászat”) kutatási célokra való lehetővé tételét, feltéve, hogy megszerezték az engedélyt a mű olvasásához;

50.    hangsúlyozza, hogy a digitális piac fejlődése szorosan összefügg a kulturális és kreatív ágazatok fejlődésével, és emiatt a tartós jólét csak e két terület kiegyensúlyozott, párhuzamos fejlődésén keresztül érhető el;

51.    megjegyzi, hogy a magántulajdonhoz való jog a modern társadalom egyik alapköve. megjegyzi továbbá, hogy az oktatási anyagokhoz és kulturális javakhoz való hozzáférés megkönnyítése kiemelkedő jelentőségű a tudásalapú társadalom fejlődéséhez, és ezt a jogalkotóknak is figyelembe kell venniük;

52.    felhív a kutatási és oktatási célokra vonatkozó széles körű kivétel létrehozására, amelynek nemcsak az oktatási intézményekre kell kiterjednie, hanem az illetékes hatóságok vagy jogszabályok által elismert, illetve valamely oktatási program működési körébe tartozó oktatási létesítményhez vagy intézményhez kapcsolódó akkreditált oktatási vagy kutatási tevékenységre is, az online és a határokon átnyúló tevékenységeket is beleértve;

53.    hangsúlyozza, hogy megalapozott és objektív gazdasági és jogi elemzéssel megfelelően indokolni kell az EU szerzői jogi jogrendjébe bevezetett minden új kivételt vagy korlátozást;

54.    elismeri a könyvtárak jelentőségét az ismeretekhez való hozzáférés szempontjából, és felhívja a Bizottságot, hogy értékelje egy olyan kivétel elfogadásának lehetőségét, amely lehetővé teszi az állami és kutatókönyvtárak számára, hogy jogszerűen biztosítsák a műveket digitális formátumban a nyilvánosság számára személyes használatra és korlátozott időtartamra, az interneten keresztül vagy a könyvtárak hálózata révén annak érdekében, hogy a tudás terjesztésére vonatkozó közérdekű kötelezettségüket hatékonyan és korszerűen tudják teljesíteni; azt ajánlja, hogy a szerzőket megfelelően ellentételezzék az e-kölcsönzésért, a fizikai formátumú könyvek kölcsönzésére vonatkozó, a nemzeti területi korlátozásoknak megfelelő ellentételezéssel megegyező mértékben;

55.    felhívja a Bizottságot, hogy végezzen értékelést egy olyan kivétel létrehozásáról, amely lehetővé teszi a könyvtárak számára a tartalmak konzultáció, katalogizálás és archiválás céljára történő digitalizálását;

56.    hangsúlyozza annak fontosságát, hogy figyelembe vegyék a könyvipar által a méltányos, kiegyensúlyozott és életképes üzleti modellek kialakítása érdekében végzett számos kísérlet következtetéseit;

57.    megjegyzi, hogy néhány tagállam kompenzációs rendszerek céljából jogszabályban előírt engedélyeket vezetett be; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy azon aktusok, amelyek a kivétel szerint megengedettek, azok is maradjanak; emlékeztet arra, hogy a kivételek és korlátozások alkalmazására vonatkozóan csak azon esetekben kellene ellentételezést fontolóra venni, amikor a kivétel alá eső aktus a jogtulajdonos számára kárt okoz; továbbá felhívja a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontját, hogy végezzen teljes körű tudományos értékelést ezekről a tagállami intézkedésekről és azoknak valamennyi érintett érdekelt felet érintő következményeiről;

58.    emlékeztet annak fontosságára, hogy a magáncélú másolatra vonatkozó kivételre ne vonatkozzon technikai korlátozás, és azt az alkotók méltányos kártérítése kísérje; felkéri a Bizottságot, hogy tudományos bizonyítékok alapján elemezze az Európai Parlament magáncélú többszörözési jogdíjakról szóló 2014. február 27-i állásfoglalását[18] és a Bizottság által irányított legutóbbi közvetítési folyamat eredményeit[19], a jogtulajdonosoknak a természetes személyek általi, magáncélra történő többszörözés tekintetében fennálló méltányos díjazását célzó jelenlegi intézkedéseket, különös tekintettel az átláthatósági intézkedésekre;

59.    megállapítja, hogy a magáncélú többszörözési díjakat oly módon kell szabályozni, hogy a polgárok tájékoztatást kapjanak e díjak felhasználásának tényleges összegéről, céljáról és módjáról;

60.    hangsúlyozza, hogy a digitális illetékeket átláthatóbbá és optimálissá kell tenni, a jogtulajdonosok és a fogyasztók jogainak biztosítása érdekében, valamint tekintettel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelvre;

61.    hangsúlyozza, hogy javítani kell a szerzői jogi rendszer átláthatóságát és egyértelműségét a szerzői jogi tartalmakat felhasználók számára, különösen a felhasználók által létrehozott tartalmak és a szerzői jogdíjak, a kreativitás előmozdítása, az online platformok továbbfejlesztése és a jogosultak megfelelő díjazásának biztosítása érdekében;

62.    felhívja a figyelmet a 2001/29/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésének fontosságára, és hangsúlyozza, hogy a kivételek vagy a korlátozások tényleges érvényesítését, valamint a szerzői és szomszédos jogi védelem alá nem tartozó tartalomhoz való hozzáférést nem akadályozhatják szerződések vagy szerződéses feltételek;

63.    felszólítja a terjesztőket, hogy a tartalmaik interoperabilitásának biztosításához szükséges technológiai intézkedésekre vonatkozó összes információt tegyék közzé;

64.    kiemeli, hogy elő kell segíteni különösen a szoftverek és terminálok nagyobb fokú interoperabilitását, mivel annak hiánya hátráltatja az innovációt, csökkenti a versenyt és árt a fogyasztóknak az Unióban; úgy véli, hogy az átjárhatóság hiánya egy adott termék vagy szolgáltatás piaci erőfölényéhez vezet, ami elfojtja a versenyt az Unióban, és korlátozza a fogyasztók választási lehetőségét;

65.    rámutat arra, hogy a digitális piacon a műszaki fejlődés gyors üteme technológiasemleges jogszabályi keretet tesz szükségessé a szerzői jogok tekintetében;

66.    elismeri az arányos és hatékony végrehajtásnak az alkotók, jogosultak és fogyasztók támogatásában betöltött szerepét;

67.    felszólítja a Bizottságot és az uniós jogalkotókat, hogy olyan megoldásokon gondolkodjanak, amelyek az értéket a tartalomról a szolgáltatásra helyezik át; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi digitális környezetben ki kell igazítani a közvetítő jogállásának meghatározását;

68.    hangsúlyozza, hogy a fogyasztók gyakran szembesülnek különböző korlátozásokkal, és a szerzői jogi keretből nagyon sokszor hiányzik a fogyasztói jogok fogalmának meghatározása; felhívja a Bizottságot, hogy a fogyasztók szemszögéből vizsgálja meg a jelenlegi szerzői jogi jogszabályok hatékonyságát, valamint dolgozzon ki egyértelmű és átfogó fogyasztói jogokat;

o

o o

69.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

  • [1]  HL L 167., 2001.6.22., 10. o.
  • [2]  HL L 84., 2014.3.20., 72. o.
  • [3]  HL L 175., 2013.6.27., 1. o.
  • [4]  HL L 299., 27.10.12., 5. o.
  • [5]  HL L 372., 2006.12.27., 12. o.
  • [6]  HL L 265., 2012.10.11., 1. o.
  • [7]  HL L 248., 1993.10.6., 15. o.
  • [8]  HL L 157., 2004.4.30., 45. o.
  • [9]  HL L 376., 2006.12.27., 28. o.
  • [10]  HL L 346., 1992.11.27., 61. o.
  • [11]  HL L 272., 2001.10.13., 32. o.
  • [12]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0179.
  • [13]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0368.
  • [14]  HL C 353. E, 2013.12.3., 64. o.
  • [15]  HL C 50. E, 2012.2.21., 48. o.
  • [16]  HL C 249. E, 2013.08.30., 49. o.
  • [17]  Európai Bizottság, Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság, Report on the responses to the Public Consultation on the Review of the EU Copyright Rules (Jelentés a szerzői jogra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatával kapcsolatos nyilvános konzultációra érkezett válaszokról), 2014. július.
  • [18]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0179.
  • [19]  A magáncélú többszörözésre és reprográfiára kivetett díjak tekintetében a Bizottság által irányított legutóbbi közvetítési folyamat alapján Antonio Vitorino által összeállított, 2013. január 31-i ajánlások.

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (20.4.2015)

a Jogi Bizottság részére

az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról
(2014/2256(INI))

A vélemény előadója: José Blanco López

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  felhívja a figyelmet az európai kulturális és nyelvi sokféleség fontosságára, amely ahelyett, hogy akadályt jelentene, inkább lehetőséget biztosít az egységes piac vonatkozásában, és rámutat, hogy az európai kulturális és kreatív iparágak a gazdasági növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés mozgatórugói az Unióban, mivel több mint 7 millió embernek adnak munkát, és az uniós GDP több mint 4,2%-át adják; hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak a 2008–2012-es gazdasági válság során továbbra is munkahelyeket teremtettek, és fontos szerepet játszottak az Unió versenyképességének növelésében; felhívja a figyelmet arra, hogy online kontextusban új üzleti modellek és innovatív szolgáltatások jöttek létre;

2.  hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív online tartalom az információs társadalom és az információs technológiák fejlődésének, valamint a digitális infrastruktúrákba és szolgáltatásokba való befektetések kulcsfontosságú motorja, ami ösztönzi a kreativitást, a növekedést és az innovációt;

3.  hangsúlyozza, hogy a szerzői és szomszédos jogok képezik az európai kulturális és kreatív ágazatok jogi keretét és alapját, ami lehetővé teszi a gazdasági tevékenység, versenyképesség, a foglalkoztatás, a kreativitás és az innováció élénkítését; kiemeli, hogy az ágazat termelékenysége továbbra is nő, és hangsúlyozza, hogy a jelenlegi széttöredezett és elavult rendszer gátolja az egységes európai digitális piac teljes körű fejlődését és működését;

4.  üdvözli, hogy az uniós polgárok kifejezett érdeklődést mutattak és nagyban hozzájárultak a Bizottság által az uniós szerzői jogi szabályok felülvizsgálata kapcsán szervezett nyilvános konzultációhoz;

5.  hangsúlyozza, hogy a gazdaság élénkítése és a munkahelyteremtés érdekében a szerzői és szomszédos jogoknak kiegyensúlyozott jogi keretet kell képezniük az európai kulturális és kreatív ágazatok számára; hangsúlyozza azonban, hogy a jelenlegi széttöredezett és elavult illetékrendszer nagy problémákat okoz az egységes európai digitális piac fejlődése szempontjából, és ezért veszélyt jelent a növekedésre és a gazdasági fejlődésre nézve;

6.  hangsúlyozza, hogy a szerzői és szomszédos jogok képezik az európai kulturális és kreatív ágazatok jogi keretét és alapját, ami lehetővé teszi a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás élénkítését; hangsúlyozza, hogy bár a kulturális és kreatív ágazat termelékenysége továbbra is nő, a jogtulajdonosok jövedelme csökken az ágazatban;

7.  hangsúlyozza, hogy a szerzői és szomszédos jogok képezik az európai kulturális és kreatív ágazatok, valamint az oktatás és a kutatás, illetve az e jogok alóli kivételeket és mentességeket élvező ágazatok jogi keretét és alapját, továbbá tevékenységük és a foglalkoztatás alapjául szolgálnak;

8.  hangsúlyozza, hogy a szerzői és szomszédos jogok képezik az összes kreatív iparág és a hozzájuk kapcsolódó értéklánc alapját; felhívja ezért a Bizottságot, hogy támogassa és védje az alkotók szellemi tulajdonjogait annak érdekében, hogy Európa kreatív iparágai felvirágozhassanak;

9.  üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezett az EU digitális menetrendjének továbbfejlesztése mellett, ideértve a szerzői jogi szabályok modernizálását is; elismeri a 2001/29/EK irányelv felülvizsgálatának szükségességét, hogy biztosítani lehessen a szerzők, előadóművészek és a szerzői jogok más tulajdonosainak méltányos díjazását, valamint jogaik megfelelő védelmét, valamint az európai kulturális gazdaság összes érdekelt fele (kkv-k, fogyasztók, felhasználók és jogtulajdonosok) között a megfelelő egyensúly biztosítását egy olyan digitális korszakban, amelyet a változó és folyamatosan fejlődő technológiai környezet és az egyszerre lehetőségeket és kihívásokat tartogató, felhasználói szokások változása jellemez; úgy véli, hogy egy ilyen felülvizsgálatnak biztosítania kell a szükséges jogi egyértelműséget, stabilitást és jogbiztonságot, valamint a kulturális és kreatív ágazatban a beruházások és a növekedés ösztönzéséhez szükséges rugalmasságot, miközben kiküszöböli az egységes digitális piac megfelelő működését hátrányosan érintő jogi bizonytalanságokat és következetlenségeket; a lehető legrövidebb időn belül az újbóli megnyitás elvével kapcsolatos határozott kötelezettségvállalásra hív fel az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvvel való egységesség biztosítására; úgy véli, hogy a szolgáltatásokhoz és tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférés megkönnyítése érdekében a felülvizsgálat egyik fő céljának a szerzői jogok korszerűsítésének kell lennie, megőrizve ugyanakkor a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok oltalmazásának magas szintjét, a fejlődés és a kulturális sokféleség szolgálatában;

10. hangsúlyozza, hogy a meglévő szerzői jogi szabályozás korszerűsítése a digitális gazdaság szerves részét képezi;

11. hangsúlyozza, hogy az innováció, a kreativitás és a technológiai fejlődés jelentős hatással lehet az emberek életére azáltal, hogy lehetővé teszi a különböző csoportok számára, hogy kreatív módon kommunikáljanak és működjenek együtt, ezáltal javítva az alkotók meglévő készségeit és hozzáadott értéket teremtve; úgy véli, hogy mindez hozzájárul a versenyképesség, a foglalkoztatás és az innováció fokozásához Európa-szerte;

12. elismeri, hogy a szerzői jogot sértő kereskedelmi tevékenységek komoly fenyegetést jelentenek az egységes digitális piac működése és a sokszínű kulturális és kreatív tartalmak interneten keresztül történő jogszerű nyújtásának fejlődése tekintetében;

13. felhívja a Bizottságot, hogy készítsen felmérést a magáncélú többszörözés európai mechanizmusairól, figyelembe véve a díjak hatékonyságát és átláthatóságát, valamint a magáncélú többszörözés gyakorlatának változásait; úgy véli, hogy az áruk és szolgáltatások belső piaci szabad mozgásának, a kreatív és kulturális tartalmak méltányos díjazásának, valamint az új és innovatív üzleti modellek fejlődésének biztosítása érdekében a Bizottságnak foglalkoznia kellene a magáncélú többszörözés mechanizmusai közötti eltérésekkel;

14. hangsúlyozza, hogy Európa kulturális és kreatív ágazatainak erősítéséhez az EU szerzői jogi vívmányai reformjának folytatódnia kell a digitális szférában a jogbiztonság valamennyi érdekelt fél számára – a jogtulajdonosokat, vállalkozásokat és felhasználókat is beleértve – történő javítása révén, és az innovatív online engedélyezési rendszerek és az online tartalomterjesztés új modelljei számára ösztönzők meghatározásával, ezzel lehetővé téve, hogy az ágazat részesüljön a digitális forradalom előnyeiből, és egyben megőrizze a kiegyensúlyozott értékláncot;

15. emlékeztet arra, hogy a szerzői jogok alóli kivételek és korlátozások a szerzői jogi rendszer kulcsfontosságú aspektusát képezik, és az uniós gazdasági növekedéshez, innovációhoz és munkahelyteremtéshez jelentős mértékben járulnak hozzá azok az intézmények, amelyek nagyban függenek a szerzői jogok alóli kivételektől és korlátozásoktól; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a kivételek és korlátozások összehangolt keretére, hogy megoldást találjon a széttöredezett piacra, javítsa a jogbiztonságot és a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak határokon átnyúló hozzáférhetőségét, hogy az egész EU-ban egyenlő hozzáférést biztosítson a kulturális sokféleséghez és hogy igazodjon a fogyasztói elvárásokhoz; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak a kivételek és korlátok meghatározása során biztosítaniuk kell azt, hogy ezek ne legyenek összeegyeztethetetlenek a mű vagy teljesítmény rendes hasznosításával, valamint ne sértsék ésszerűtlen mértékben a jogosultak jogos érdekeit; felhív a kutatási és oktatási célokra vonatkozó kivételek újbóli értékelésére, amelynek ki kell kiterjednie a nemzeti hatóságok vagy jogszabályok által elismert vagy egy oktatási program működési körébe tartozó oktatási létesítményhez vagy intézményhez kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenységekre is; sürgeti a Bizottságot, hogy találjon módot a köz- és kutatási könyvtárak számára, hogy digitális formában kölcsönözzenek személyes használatra könyveket a nyilvánosság számára, a hozzáférés helyétől függetlenül és a jogosultak méltányos díjazása mellett;

16. felhív egy kötelező kivétel elfogadására, amely lehetővé teszi a köz- és kutatási könyvtárak számára, hogy a hozzáférés helyétől függetlenül személyes használatra digitális formátumban kölcsönözhessenek könyveket a nagyközönségnek;

17. tudatában van, hogy a 2001/29/EK irányelvnek a digitális korszak kívánalmai szerinti módosítása a vállalkozói szellem, valamint az új üzleti modellek erősödését eredményezheti, ekképpen előmozdítva az innovációt és a foglalkoztatást;

18. felhívja a Bizottságot, hogy a modern kereskedelempolitikai menetrend keretében vizsgálja meg a szerzői jogi védelem harmonizált feltételeire vonatkozó időtartam jelentős lerövidítésének lehetőségét;

19. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az összes jogtulajdonos számára biztosítani kell a szerződési szabadságot, hogy jogaikat szabadon gyakorolhassák; szükségesnek tartja egy olyan jogi keret kidolgozását, amely a tényeken alapul, valamennyi érdekelt fél tapasztalatát figyelembe veszi, ugyanakkor megerősíti az összes alkotónak az egyéb jogosultakkal és közvetítő szolgáltatókkal szembeni tárgyalási és szerződéskötési pozícióját;

20. javasolja a szolgáltatói és közvetítői felelősség felülvizsgálatát a szerzői jogokkal kapcsolatos jogi helyzetük és felelősségük pontosítása érdekében, annak biztosítása céljából, hogy a kreatív folyamat és ellátási lánc egésze folyamán megfelelő gondossággal járjanak el, és hogy méltányos díjazást biztosítsanak az alkotók és jogosultak számára Unió-szerte;

21. úgy ítéli meg, hogy a szerzői jog átfogó reformjának keretében olyan intézkedéseket is be kell vezetni, amelyek bővítik a digitális tartalmak határokon átnyúló kínálatát és elérhetőségét, például az új fogyasztóvédelmi jogszabályok, az e-kereskedelem fejlesztése, a héa-mértékek közelítése és a digitális hálózatok kiterjesztése révén;

22. szükségesnek tartja, hogy a kulturális intézmények számára olyan egyértelmű és aktualizált keretet biztosítsanak, amely lehetővé teszi a könyvtárak számára az e-könyvkölcsönzést, továbbá lehetővé teszi a könyvtárak, levéltárak és múzeumok számára, hogy kereskedelmi forgalomból kivont védett műveket online elérhetővé tegyenek;

23. úgy véli, hogy a polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy másik tagállamból online tartalmat érjenek el és vásárolhassanak is, és úgy véli, hogy az a gyakorlat, hogy az online tartalomhoz való hozzáférést a felhasználó tartózkodási helye alapján korlátozzák, gátolja az egységes digitális piac kialakulását; üdvözli a 2014/26/EU irányelvben a jogok több területre kiterjedő hatályú engedélyezését, ami jó például és eszközül szolgál a belső piac felaprózódásának orvoslására; ösztönzi a kiegyensúlyozott, rugalmas és a piac által ösztönzött megoldásokat, amelyek a kulturális sokszínűség megőrzése mellett segítenek leküzdeni a termékekhez és szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférést és az ezek elérhetőségét gátló meglévő akadályokat, beleértve a jogszerűen megszerzett és hozzáférhetővé tett tartalmak Unión belüli, határokon átnyúló hordozhatóságát célzó mechanizmusok kifejlesztését;

24. úgy véli, hogy az a gyakorlat, amely a felhasználók tartózkodási helye alapján korlátozza az online tartalomhoz való hozzáférést azok számára, akik korábban már fizettek e tartalomhoz való hozzáférésért, károsan hat a hálózatok működésére és gátolja az egységes digitális piac kialakulását;

25. rámutat arra, hogy a digitális piacon tapasztalható gyors technológiai fejlődés és az üzleti modellek változása a szerzői jogok tekintetében technológiai szempontból semleges jogi és szabályozási keretet kíván meg; hangsúlyozza, hogy a szerzői és szomszédos jogok védelmét mind az interneten, mind pedig azon kívül tiszteletben kell tartani, megjegyzi továbbá, hogy a digitális környezet nem azonos az analóg világgal, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy alaposan vizsgálják meg a kivételek és korlátozások listáját, valamint mérlegeljék, hogy ennek orvoslása érdekében és a gazdasági növekedéshez, a versenyképességhez és a digitális egységes piac teljes megvalósulásához szükség van-e a szerzői jogok védelmének további alternatív formáira;

26. tudomásul veszi a területre kiterjedő engedélyek EU-n belüli fontosságát, különösen az audiovizuális művek és filmalkotások tekintetében, amelyek elsődlegesen a műsorszolgáltatók elővásárlási vagy előfinanszírozási rendszerein alapulnak;

27. hangsúlyozza, hogy a digitális illetékeket átláthatóbbá és optimálissá kell tenni, a jogtulajdonosok és a fogyasztók jogainak biztosítása érdekében, valamint tekintettel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre;

28. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg és javasoljon megoldásokat az elsősorban nem kereskedelmi célú, tudományos kutatást szolgáló szövegekre és adatokra vonatkozó automatizált analitikai módszerekre („szöveg- és adatbányászat”), feltéve, hogy a mű olvasásához az engedélyt megszerezték és figyelembe véve például a néhány tagállamban már kifejlesztett engedélyezési modellek lehetőségét, amelynek célja lehetővé tenni a kutatók számára, hogy fenntartsák Európa versenyelőnyét a globális környezetben;

29. kiemeli, hogy elő kell segíteni különösen a szoftverek és terminálok nagyobb fokú interoperabilitását, mivel annak hiánya hátráltatja az innovációt, csökkenti a versenyt és árt a fogyasztóknak az Unióban; úgy véli, hogy az átjárhatóság hiánya egy adott termék vagy szolgáltatás piaci erőfölényéhez vezet, ami elfojtja a versenyt az Unióban, és korlátozza a fogyasztók választási lehetőségét;

30. elismeri, hogy az internetes lefedettség széles körű elterjedése lehetővé tette a művek felhasználásának új formáit, és felszólít a jogosultak megfelelő kártérítésének kialakítására a digitális környezetben, ami biztosítja a polgárok számára is a kulturális javakhoz és tudáshoz való hozzáférést;

31. teljes mértékben tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét, felszólítja a Bizottságot annak feltárására, hogy naprakész és hatékony megoldásokat jelentenek-e azon meglévő intézkedések, például a magáncélú többszörözési jogdíjak, melyek célja a jogtulajdonosok méltányos díjazásának biztosítása olyan többszörözés tekintetében, amelyet természetes személyek magáncélból végeznek;

32. ösztönzi a könyvtárakat és az archívumokat, hogy kössenek önkéntes megállapodásokat a jogtulajdonosokkal, amelyek lehetővé teszik számukra közfeladataik teljesítését a digitális társadalomban, a jogtulajdonosokat megillető jogok tiszteletben tartása mellett;

33. hangsúlyozza, hogy az e területre vonatkozó bármely jogalkotási javaslatnak biztosítania kell minden ember, de különösen a fogyatékkal élő személyek számára, hogy hozzáférhessenek a szerzői és szomszédos jogok által védett termékekhez és szolgáltatásokhoz, és azt, hogy ezeket a digitális környezethez igazítsák; elismeri, hogy amennyiben a fogyatékossággal élő felhasználók nem vásárolhatnak megfelelő formátumban tartalmakat, az kereskedelmi akadályt jelenthet a vállalkozások számára, valamint gyengíti a tagállamok kulturális teljesítményét és az elérhető tartalmak kínálatát; sürgeti az EU-t, hogy a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződést ratifikálja, amely előírja a fogyatékkal élők érdekében nem kereskedelmi célú, a fogyatékossághoz közvetlenül kapcsolódó és a fogyatékosság által indokolt mértékű felhasználásra vonatkozó kötelező kivétel alkalmazását;

34. úgy véli, hogy mivel a szerzői jogi védelem csak annyira hatékony, mint az azt védő végrehajtási intézkedések, a kulturális és kreatív ágazat virágzása és az innováció védelmének biztosítása érdekében erőteljes a szerzői jogi védelemre van szükség ;

35. sürgeti a Bizottságot, hogy a szerzői jogi keret felülvizsgálatakor vegye figyelembe a felhasználók által az interneten létrehozott kreatív tartalmak és a közösségi oldalak gyorsan növekvő használatát, valamint azt, hogy jobban tájékoztassák a felhasználókat a minden olyan személyt érintő kötelezettségekről, aki tudatosan nem engedélyezett tartalmakra mutató hiperhivatkozásokat vagy a fizetési falakat megkerülő hivatkozásokat helyez el; úgy véli, hogy bármely új javaslattal arra kell törekedni, hogy megtaláljuk a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és a végfelhasználók védelmének módját, ugyanakkor előmozdítva a dinamikus internetet, ahol is a technológia és az internethez való hozzáférés továbbra is segíti az egyéni innovációt és kreativitást; úgy véli, hogy ezen túlmenően a Bizottság javaslatot tehetne „a köztulajdonban lévő művek” fogalommeghatározására, és biztosíthatná, hogy az ilyen műveket digitalizálással vagy más eszközökkel megvédje attól, hogy azokat magáncélokra bárki kisajátítsa;

36. aggodalommal jegyzi meg, hogy a digitális gazdaságban a szerzői jogi védelem alatt álló művek kihasználásával előállított értéket nem igazságosan osztják meg a jogosultakkal, többek között a szolgáltatók adóztatási rendszere miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az internetes közvetítők számára történő ezen értékátadás mértékét és hatásait;

37. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa a párbeszédet és az együttműködést az Egyesült Államokkal a megfelelő jogszabályi keretekről, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel kapcsolatos tárgyalások keretében, az esetleges piaci hozzáférési és kereskedelmi akadályok kezelése érdekében;

38. felszólítja a Bizottságot, hogy fogadja el az analóg környezet szabályozási keretében engedélyezett kivételeket és korlátozásokat, valamint tegye koherenssé azokat a digitális paradigma és különösen a felhőalapú számítástechnikai technológia által képviselt új forgatókönyvvel;

39. úgy véli, hogy közösen kell küzdeni a szerzői jogok megsértése ellen az EU-ban, hogy biztosítani lehessen a szerzői jogok védelmét és méltányos javadalmazását; hangsúlyozza, hogy fel kell hívni a fogyasztók figyelmét a szerzői és szomszédos jogok megsértésének következményeire, és megfelelő megoldást sürget annak biztosítására, hogy senki húzhasson hasznot a szerzői jog megsértéséből;

40. felhívja a figyelmet a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU irányelvre, amely közös jogi keretet ír elő a kormányzat birtokában lévő adatok (közszféra információi) uniós piaca tekintetében, és amely átláthatósági és versenyvonatkozású rendelkezéseket is tartalmaz;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

47

11

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jerzy Buzek, Soledad Cabezón Ruiz, Philippe De Backer, Christian Ehler, Peter Eriksson, Fredrick Federley, Adam Gierek, Theresa Griffin, András Gyürk, Roger Helmer, Hans-Olaf Henkel, Dawid Bohdan Jackiewicz, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Ernest Maragall, Edouard Martin, Csaba Molnár, Nadine Morano, Dan Nica, Aldo Patriciello, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Miloslav Ransdorf, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Neoklis Sylikiotis, Antonio Tajani, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Miguel Urbán Crespo, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pascal Arimont, José Blanco López, Simona Bonafè, Lefteris Christoforou, Cornelia Ernst, Eugen Freund, Michèle Rivasi, Pavel Telička, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Daniela Aiuto, Stanisław Ożóg

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (25.3.2015)

a Jogi Bizottság részére

az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról
(2014/2256(INI))

A vélemény előadója: Catherine Stihler

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli, hogy az új Bizottság megbízatásának folyamán az Unió digitális menetrendjének és a szerző jogi kérdéseknek a továbbfejlesztésére törekszik majd; üdvözli a Bizottság 2015. évi munkaprogramját, mivel egy egységes digitális piacra vonatkozó csomagot ígér, amely magában foglal egy, a szerzői jogokra vonatkozó szabályoknak a digitális korszakhoz való hozzáigazításuk érdekében történő korszerűsítésére irányuló jogalkotási javaslatot;

2.  hangsúlyozza, hogy a digitális gazdasággal és társadalommal járó új fogyasztói keresletre és kihívásokra tekintettel ki kell igazítani a szerzői jogi keretet, hogy biztosítható legyen a szerzői és szomszédos jogok tulajdonosainak méltányos díjazása és megfelelő védelme; hangsúlyozza továbbá, hogy a korszerűsített szerzői jogi szabályoknak valamennyi érdekelt fél – a fogyasztók, a felhasználók, az alkotók és a jogosultak – között megfelelő egyensúlyt kell biztosítani;

3.  hangsúlyozza, hogy a digitális piac átfogó és koherens szabályozása a gazdasági növekedés elengedhetetlen feltétele;

4.  megjegyzi, hogy a 2001/29/EK irányelvet (az információs társadalomról szóló irányelvet) 2001-ben fogadták el, valamint hogy a szerzői jogi oltalom alatt álló anyagok digitális felhasználása és kínálata azóta megváltozott és drámai mértékben megnőtt; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak reagálnia kell a technológiai fejlődésre, és a hatályos jogszabályokat hozzá kell igazítania a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokhoz;

5.  kiemeli, hogy az eltérő tagállami szabályozások jogi bizonytalanságot okoznak, ami hátráltatja az egységes digitális piac létrejöttét és a szerzői jogi oltalom alatt álló tartalmak határokon átnyúló hozzáférhetőségét;

6.  emlékeztet arra, hogy méltányosan meg kell osztani a jogosultakkal a digitális gazdaságban a szerzői jogi oltalom alatt álló művek révén keletkező értéket; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a digitális technikai közvetítők számára történő ezen értékátadás mértékét és hatásait;

7.  emlékeztet arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok fontos szerepet töltenek be, mivel védik és elősegítik az új termékek, illetve szolgáltatások kifejlesztését és forgalmazását, valamint kreatív tartalmuk létrehozását és kihasználását, ezáltal számos uniós iparágon belül hozzájárulnak a javuló versenyképességhez, foglalkoztatáshoz és fejlesztéshez, és ennélfogva csak magas szintű védelem biztosítása mellett kerülhet sor a szerzői jogi harmonizációra, és tekintetbe kell venni a felhasználói magatartás változásait; rámutat, hogy a 2001/29/EK irányelv digitális korhoz való szükséges hozzáigazítása feltehetőleg új vállalatok és induló vállalkozások létrejöttét és beindítását eredményezi, amelyek a jövőben munkahelyforrást jelenthetnek a fiatalok számára;

8.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi oltalom hatékonysága a végrehajtási intézkedések függvénye, és hogy egy virágzó és innovatív kreatív ágazat biztosításához a szerzői jogi jogszabályok határozott végrehajtására van szükség; hangsúlyozza továbbá, hogy a szerzői jogi jogszabályok végrehajtásának arányosnak kell lennie, és hogy a felhasználók jogainak mindennemű korlátozását jogszabályban kell rögzíteni;

9.   úgy véli, hogy az Unión belül a szerzői jogi szabályok korszerűsítése nem lenne teljes az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv aktualizálása nélkül, és javasolja, hogy az Európai Bizottság vegyen fontolóra ilyen irányú lépéseket;

10. elismeri, hogy a szerzői jogok célja, hogy javítsák a jogosultak valamennyi csoportjának jobb védelmét, valamint hogy biztosítsák a jogosultak számára annak lehetőségét, hogy a műveiket felhasználók révén megfelelő díjazásban részesüljenek erőfeszítéseikért, ezzel segítve elő a jövőbeli kreativitást; emlékeztet arra, hogy bár a kulturális és kreatív ágazatok több mint hétmillió személyt foglalkoztatnak, és az Unió GDP-jéhez éves szinten 4,5 %-kal járulnak hozzá, továbbá az Európai Parlament „Cost of Non-Europe” (az európai integráció hiányának költségéről szóló) tanulmánya szerint az egységes digitális piac 2020-ig 223 000 munkahelyet fog teremteni, valamint napról napra bővülnek azok a szolgáltatások, technológiák és lehetőségek, amelyek lehetővé teszik a nagyközönség számára a kreatív alkotásokhoz való hozzáférést, azonban a kulturális és kreatív ágazatokon belül a jogosultak jövedelme folyamatosan csökken; hangsúlyozza, hogy hatékony szerzői jogi oltalomra van szükség, és fel kell hívni a fogyasztók figyelmét a szerzői és szomszédos jogok megsértésének következményeire;

11. hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a szerzők és alkotók tárgyalási pozícióját a digitális kor értékláncán belül;

12. kiemeli, hogy a tagállamok szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó rendelkezései között jelentős eltérések mutatkoznak, és hogy a szerzői jog által a jogosult számára lehetővé tett kizárólagosság általában az e jogot biztosító tagállam határain belülre korlátozódik; úgy véli, hogy az ilyen területi korlátozások gyakran az uniós piac széttagolódásához és jelentős végrehajtásbeli eltérésekhez vezethetnek; emlékeztet arra, hogy az európai piac nem egységes, és a nemzeti piacok eltérő ütemben fejlődnek; emlékeztet továbbá arra, hogy a fogyasztói preferenciák, a fogyasztási modellek és így a tartalmak is az egyes tagállamokon belüli sajátos elvárásoknak felelnek meg;

13. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fogyasztók jogairól szóló uniós irányelvvel összhangban egyértelmű tájékoztatást nyújtsanak a fogyasztók számára az általuk vásárolt tartalom teljesítményéről;

14. úgy véli, hogy közös erőfeszítést kell tenni az Unión belüli szerzői jogi jogsértések elleni küzdelem terén a szerzői jogok védelmének és a szerzői jogi oltalom alatt álló online tartalmak szerzői méltányos díjazásának biztosítása érdekében;

15. hangsúlyozza, hogy a területi széttagolódás miatt szükség lehet arra, hogy a felhasználók – akik az Unióban tartalomra vonatkozó szolgáltatásokat kívánnak nyújtani – többszörös licencet szerezzenek; kiemeli, hogy a korlátozások és kivételek közötti eltérések túlságosan gyakran okoznak jogi többletköltséget és jogi bizonytalanságot, aláásva ezzel az innovációt és a beruházásokat, valamint bizonyos esetekben hozzájárulva a piaci koncentrációhoz; felhívja ezért a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a 2001/29/EK irányelvben említett mely opcionális kivételek és korlátozások tehetők kötelező erejűvé, hogy a belső piacon belül határokon átnyúló egyenlő hozzáférés legyen biztosított a kulturális javakhoz, és hogy nagyobb legyen a jogbiztonság;

16. emlékeztet arra, hogy földrajzi fekvés alapján a fogyasztóktól túlzottan gyakran tagadják meg a tartalmakra vonatkozó egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ami ellentétes a 2001/29/EK irányelvnek a négy belső piaci szabadság megvalósítására vonatkozó célkitűzésével; ezért arra sürgeti a Bizottságot, hogy javasoljon megfelelő megoldásokat a fogyasztók szolgáltatásokhoz és szerzői joggal védett tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférésének javítására;

17. úgy véli, hogy a fogyasztók számára meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy valamely másik tagállamból online tartalmat vásároljanak; hangsúlyozza, hogy a digitális tartalmakra vonatkozó licencek megvásárlásával egyidejűleg egyértelmű tájékoztatást kell nyújtani a fogyasztók számára a tartalom felhasználásának földrajzi korlátozásáról, mindaddig, amíg az el nem hárul; hangsúlyozza, hogy a kreatív termékek képezik Európa egyik leggazdagabb erőforrását, és biztosítani kell, hogy az ezt élvezni kívánó személyek – fizetés ellenében – ezt akkor is megtehessék, ha a tartalmat csak valamely másik tagállamban értékesítik;

18. úgy véli, hogy bár szükség van olyan megoldásokra, amelyek biztosítanák a szolgáltatások hordozhatóságát például a fogyasztók különböző tagállamok közötti utazása esetén, kiemelt fontosságú a fogyasztók választási szabadságának fenntartása a különböző – többek között eltérő nyelvű – kulturális tartalmakhoz való hozzáférés terén;

19. hangsúlyozza, hogy javítani kell a szerzői jogi rendszer átláthatóságát és egyértelműségét a szerzői jogi tartalmakat felhasználók számára, különösen a felhasználók által létrehozott tartalmak és a szerzői jogdíjak, a kreativitás előmozdítása, az online platformok továbbfejlesztése és a jogosultak megfelelő díjazásának biztosítása érdekében;

20. ismételten hangsúlyozza a digitális környezet kihívásaira reagáló, modern, versenyt ösztönző és fogyasztóbarát szerzői jogi keret fontosságát; elismeri a holisztikus megközelítés szükségességét a szerzői jogi szabályok korszerűsítése tekintetében a meglévő piaci töredezettség, különösen az online jogkezelés irányítása, valamint a fogyasztók, alkotók és szerzői jogi felhasználók számára biztos, megfelelő és biztonságos környezet biztosítása céljából;

21. üdvözli ezért a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelv elfogadását, amely megfelelő egyensúlyt biztosít a nyilvánosság kulturális művekhez való hozzáférése, a felhasználók jogszerzésének egyszerűsítése és az alkotók megfelelő díjazása között, valamint úgy véli, hogy ezen irányelv végrehajtása világosabb uniós normákhoz fog vezetni, ami egy gyorsabb és rugalmasabb, a különleges felhasználáshoz igazodó licenc-infrastruktúrát eredményez; megállapítja ugyanakkor, hogy a töredezettség továbbra is fennáll, és hogy fontolóra kell venni a különböző megoldásokat, többek között az alkotásoknak a digitális belső piac kiteljesítéséhez szükséges, határokon átnyúló megosztását érintő, célzott kivételeket lehetővé tevő közös megközelítések tekintetében;

22. úgy véli, hogy olyan kiegyensúlyozott megoldásokat kell találni, amelyek elősegítik a határokon átnyúló hozzáférés és a termékek és szolgáltatások hordozhatóságának meghaladását és/vagy javítását, amelyek kulcsfontosságúak a fogyasztók számára annak lehetővé tételéhez, hogy – az új fogyasztói igények alapján – akkor és ott vegyék igénybe jogszerűen és engedélyezett módon a szolgáltatásokat és a termékeket, amikor és ahol szeretnék; úgy véli, hogy Európa kulturális sokszínűsége az európai identitás egyik központi eleme, és hogy a tagállamok körében támogatni kell és elő kell mozdítani ezt a sokszínűséget;

23. hangsúlyozza, hogy a fogyasztók gyakran szembesülnek különböző korlátozásokkal, és a szerzői jogi keretből nagyon sokszor hiányzik a fogyasztói jogok fogalmának meghatározása; felhívja a Bizottságot, hogy a fogyasztók szemszögéből vizsgálja meg a jelenlegi szerzői jogi jogszabályok hatékonyságát, valamint dolgozzon ki egyértelmű és átfogó fogyasztói jogokat;

24. arra sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a magasabb szintű harmonizációt és a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó, kiegyensúlyozott keretet, amely nem károsítja meg a jogosultakat, megfelel a fogyasztók elvárásainak, és egyaránt előmozdítja a kreativitást és az innovációt, valamint alkalmazkodik a digitális környezet technológiai fejlődéséhez; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy célzott és technológiasemleges módon éljenek a kivételekkel; hangsúlyozza, hogy a kivételek és korlátozások – amelyekről kutatási, oktatási és tanítási célokból közérdeken alapuló indokok alapján állapodtak meg – fontos szerepet játszanak a tudáshoz való hozzáférés biztosításában és a társadalmi és a kulturális életben való részvétel támogatásában; nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat annak elősegítésére, hogy az elektronikus könyvek a nyilvános haszonkölcsönzési rendszerek részét képezzék, feltéve, hogy már megkötötték vagy megkísérelték megkötni a jogosultak méltányos díjazásának biztosításához és jogaik tiszteletben tartásához szükséges valamennyi megállapodást; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a könyvtárak, levéltárak és múzeumok számára a gyűjteményük részét képező, már a jogosultak által kezelt alkotások online hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság számára;

25. üdvözli az európai tartalomfelhasználási engedélyezési kezdeményezésről szóló, az érdekeltek közötti strukturált párbeszédet, melyet a Bizottság 2013-ban indított; úgy véli ezért, hogy az érintett felek bevonása és a bevált gyakorlatok megosztása elengedhetetlen az uniós országokban alkalmazott szerzői jogi jogszabályok egységesebb és bizonyítékokon alapuló végrehajtásának szempontjából; felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az európai tartalomfelhasználási engedélyezési kezdeményezés keretében tett ígéretek végrehajtását, és erről készítsen jelentést;

26. kiemeli, hogy elő kell segíteni a nagyobb fokú átjárhatóságot, mivel annak hiánya csökkenti a versenyt és fékezi az innovációt az Unióban; megjegyzi, hogy az átjárhatóság hiánya gátolja az új tartalomszolgáltatások kifejlesztését, ami hátrányos azon alkotók számára, akik Európa egész területén szélesebb közönség elérésére törekszenek; úgy véli, hogy az átjárhatóság hiánya egy adott termék piaci erőfölényéhez vezethet, ami elfojtja a versenyt az Unióban, és korlátozza a fogyasztók választási lehetőségét;

27. hangsúlyozza a szerzői jogi oltalom alóli azon kivételek fontosságát, amelyek a fogyatékossággal élő személyek számára fokozott hozzáférést biztosítanak a digitális tartalmakhoz; elismeri, hogy az is kereskedelmi akadályt képez a vállalkozások számára, ha a fogyatékossággal élő felhasználók nem tudják megfelelő formában megvásárolni a tartalmakat; elismeri továbbá, hogy amennyiben nem vásárolhatók tartalmak a fogyatékossággal élő felhasználókat támogató megfelelő formátumban, az gyengíti a tagállamok kulturális teljesítményét és az elérhető tartalmak kínálatát; hangsúlyozza ezért, hogy az e területen végrehajtott mindennemű jogszabály-módosítás alkalmával biztosítani kell a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését a szerzői és szomszédos jogokkal védett művekhez és szolgáltatásokhoz, és a módosításokat a digitális környezethez igazodva kell végrehajtani.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Daniel Dalton, Nicola Danti, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Antanas Guoga, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Jiří Maštálka, Marlene Mizzi, Jiří Pospíšil, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Emma McClarkin, Roberta Metsola, Franz Obermayr, Adam Szejnfeld, Ulrike Trebesius, Sabine Verheyen, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jonathan Arnott, Philippe De Backer, Andrey Novakov

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Sajjad Karim, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, Jiří Maštálka, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Constance Le Grip, Angelika Niebler, Cecilia Wikström