Eljárás : 2015/2074(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0217/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0217/2015

Viták :

PV 07/07/2015 - 13
CRE 07/07/2015 - 13

Szavazatok :

PV 08/07/2015 - 4.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0263

JELENTÉS     
PDF 952kWORD 1160k
26.6.2015
PE 560.602v02-00 A8-0217/2015

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

Költségvetési Bizottság

Előadó: José Manuel Fernandes

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. és 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2015. június ...-án/-én fogadott el (COM(2015)0000),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel a 2016. évi költségvetés (III. szakasz – Bizottság) elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a 2016. évi költségvetési iránymutatásokról szóló, 2015. február 17-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata II. címének 8. fejezetére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság leveleire,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érdekelt bizottság véleményére (A8-0217/2015),

A 2016. évi költségvetési tervezet: a kötelezettségvállalások tiszteletben tartása és a finanszírozási prioritások

1.  emlékeztet rá, hogy 2015. március 11-i állásfoglalásában a Parlament az egész Unióban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló tisztességes és minőségi munkahelyek létrehozását, a vállalkozások és a vállalkozói szellem fejlesztését, valamint egy biztonságos Európában megvalósuló belső és külső szolidaritást helyezte a 2016-os költségvetéssel kapcsolatos elsődleges céljainak középpontjába; ismételten megerősíti, hogy a Parlament elkötelezett a jogi és politikai kötelezettségvállalások tiszteletben tartása mellett, és újfent felszólítja az intézményeket, hogy teljesítsék ígéreteiket;

2.  ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF) felső határértékeket határozott meg minden egyes fejezet esetében, továbbá rendelkezett egyrészt konkrét és a lehető legnagyobb mértékű rugalmasságról, hogy az Unió eleget tehessen jogi kötelezettségeinek, másrészt speciális eszközökről azért, hogy az Unió reagálni tudjon meghatározott, előre nem látható helyzetekben, illetve hogy finanszírozni tudja a felső korlátok feletti, egyértelműen meghatározott kiadásokat;

3.  üdvözli, hogy az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, a Bizottság által készített általános költségvetési tervezete megerősíti e prioritásokat, és javasolja a beruházások, a tudás, a munkahelyteremtés és a növekedésorientált programok, különösen az olyan széles körben ismert mobilitási programok, mint például az Erasmus+ uniós támogatásának fokozását; úgy véli, hogy a 2016-os költségvetési tervezet örvendetes lépést jelent annak érdekében, hogy a tagállamok segítséget kapjanak a strukturális kihívások – különösen a versenyképesség romlása – kezelése terén; elégedett azzal, hogy a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) és a 4. fejezet (Globális Európa) egészében tapasztalható megfelelő várható növekedésen túl, a Bizottság próbál megfelelni annak a kihívásnak, hogy reagáljon az új fejleményekre, mint az ukrajnai, szíriai és a földközi-tengeri válságok azáltal, hogy választ ad az EU és a tagállamok szükségleteire a biztonság és a migráció területén, valamint erős politikai akaratról tesz tanúbizonyságot a külső fellépések terén és a származási és tranzitországok iránti költségevetési kötelezettségvállalás tekintetében;

4.  üdvözli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 2016. évi költségvetési tervezetbe történő belefoglalását, és különösen a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített kerettartalék igénybevételét a 8 milliárd eurós kerettel rendelkező ESBA-garanciaalap finanszírozásához szükséges kiadások egy részének fedezésére, ahelyett, hogy csak a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) csökkentésére kerülne sor; hangsúlyozza egyrészt, hogy a Parlament célja az volt, hogy a lehető legkisebbre mérsékelje e két program csökkentésének hatását, másrészt hogy a társjogalkotók között létrejött megállapodás összesen további 1 milliárd euróval mérsékelte e csökkentések mértékét, ezáltal megmentve többek között az alapkutatásokat; azt várja, hogy az ESBA-megállapodás módosító indítvány formájában a lehető leghamarabb kerüljön be a 2016-os költségvetésbe;

5.  emlékeztet rá azonban, hogy a költségvetési hatóság csak az éves költségvetési eljárás során hozza majd meg az éves előirányzatok ESBA-garanciaalap létrehozása céljából történő engedélyezéséről szóló határozatot; kötelezettséget vállal e tekintetben a Horizont 2020 programot és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt érintő továbbra is jelentős csökkentések további ellensúlyozására annak érdekében, hogy ezek a programok teljes mértékben teljesíthessék a jogalapjaikról szóló tárgyalások eredményeként csupán két éve meghatározott célkitűzéseiket; szintén alaposan meg kívánja vizsgálni, hogy ezeknek a csökkentéseknek a 2016–2018-as évekre kell-e összpontosulniuk, amint azt a Bizottság javasolta, vagy az e programokra gyakorolt hatásuk minimálisra csökkentése érdekében eloszthatóak-e 2019–2020-ra is;

6.  sajnálatosnak tartja, hogy a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) kötelezettségvállalási előirányzatai számszerűen csökkennek 2015-ről 2016-ra; felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen jellegű csökkentés felettébb negatív jelzést küldene egy olyan időszakban, amikor a kkv-k innovatív és munkahely-teremtési potenciáljára nagy szükség van az uniós gazdasági fellendülés ösztönzése, a beruházási szakadékok csökkentése és az Unió jövőbeli jólétéhez való hozzájárulás érdekében; emlékeztet rá, hogy a vállalkozói készség ösztönzését, a versenyképesség, valamint az uniós vállalkozások, köztük a szociális vállalkozások piacra jutásának javítását, továbbá az európai gazdasághoz és versenyképességhez jelentős mértékben hozzájáruló kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését valamennyi intézmény prioritásként kezeli, ami indokolja a COSME előirányzatainak az időszak elejére ütemezését és megerősítését az elmúlt két évben, figyelembe véve a program magas végrehajtási arányát; ezért biztosítani kívánja, hogy e program 2016-ban kedvezően alakuljon;

7.  ismételten aggodalmát fejezi ki az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI), az Unión belül a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni, minden európai döntéshozó számára kiemelt fontosságú küzdelem kulcsfontosságú eszközének finanszírozása miatt; megjegyzi az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített kiegészítő összegek 2014-re és 2015-re történő előreütemezését; sajnálatosnak tartja, hogy 2016-ra nem javasolnak új kötelezettségvállalási előirányzatokat; emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret a 2016-os felső korláton túl a növekedéssel és foglalkoztatással és különösen a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékról rendelkezik; ezért emlékeztet arra, hogy az Európai Szociális Alapról szóló rendelet előírta, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásait felfelé lehet korrigálni a 2016–2020 közötti évekre vonatkozóan a költségvetési eljárás keretében; ezért kéri az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés további folytatását a többéves pénzügyi keretben található rugalmassági rendelkezés kihasználásával, és biztosítani kívánja, hogy a 2016-os költségvetés tartalmazza a szükséges összegeket;

8.  megjegyzi, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli, megosztott irányítás alá tartozó kötelezettségvállalásoknak a vonatkozó szabályok és programok késői elfogadása miatt történő újraprogramozásáról időben született megállapodásnak köszönhetően a Bizottság a 2016. évi költségvetési tervezetbe (2. és 3. fejezet) 4,5 milliárd euró összegben olyan kötelezettségvállalási előirányzatokat foglalt bele, amelyeket 2014-ben nem lehetett felhasználni; emlékeztet arra, hogy az 1/2015. számú költségvetés-módosítás már lehetővé tette 16,5 milliárd euró átcsoportosítását 2014-ről 2015-re az 1b., 2. és 3. fejezetben; hangsúlyozza azonban, hogy ez csupán a 2014-re már elfogadott előirányzatok átcsoportosítását jelenti, ezért az összehasonlíthatóság céljából nem kell figyelembe venni, amikor azt értékeljük, hogy a 2016-os költségvetés hogyan változott 2015-höz képest; ezért rámutat, hogy az érintett programok kötelezettségvállalási előirányzatai valójában növekednek a 2016. évi költségvetés tervezetében;

9.  aggodalmát fejezi amiatt, hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret alá tartozó új programok a jogalapok és az operatív programok késedelmes jóváhagyása, valamint a 2014-es kifizetési előirányzatok hiánya miatt a tervezettnél lassabban indulnak be; vállalja annak megvizsgálását, hogy az igényelt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok ténylegesen lehetővé teszik-e ezen új programok teljes működőképességének elérését; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy jóvátegyék a végrehajtás terén tapasztalható késedelmet;

10.  megjegyzi, hogy az EU 2016. évi költségvetésének tervezete a kötelezettségvállalásokra 153,5 milliárd eurót (ideértve a 2014-ből újraprogramozott 4,5 milliárd eurót), míg a kifizetésekre 143,5 milliárd eurót irányoz elő; rámutat, hogy az újraprogramozás hatását 2015-ben és 2016-ban figyelmen kívül hagyva ez a 2015. évi költségvetéshez képest a kötelezettségvállalási előirányzatok terén 2,4%-os, a kifizetési előirányzatoknál pedig 1,6%-os növekedésnek felel meg; hangsúlyozza, hogy ezek az összességében mérsékelt növekedések – a többéves pénzügyi keret által meghatározott pályának megfelelően és az inflációt követve – reálértéken gyakorlatilag nem jelentenek növekedést, ami kiemeli a kiadások hatékonyságának és eredményességének fontosságát;

11.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság a többéves pénzügyi keret felső határa alatt 2,2 milliárd eurós kerettartalékot hagy a kötelezettségvállalási előirányzatoknál (ebből 1,2 milliárd eurót a 2. fejezetben) és 1,6 milliárd eurót a kifizetési előirányzatoknál; emlékeztet rá, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések tekintetében rendelkezésre álló kerettartalék, valamint a végrehajtatlan kifizetések a későbbi években szükség esetén felhasználható összesített kerettartalékot növelik; megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített kerettartalék először áll rendelkezésre, amelynek egy része az ESBA-ra kerül majd felhasználásra; elviekben üdvözli a rugalmassági eszköz javasolt igénybevételét egyértelműen meghatározható kiadásokra a menekültügy és a migráció területén új uniós kezdeményezések részeként, amelyek nem finanszírozhatók a 3. fejezet keretein belül; a fennmaradó tartalékkeret és a többéves pénzügyi keretben foglalt megfelelő rugalmassági rendelkezések egy részét a kulcsfontosságú prioritások megerősítésére kívánja felhasználni;

Kifizetések: a bizalom helyreállítása

12.  emlékeztet rá, hogy a kifizetési hiányok – főként a nem megfelelő kifizetési felső határok és az alultervezés miatt – korábban sohasem látott méreteket értek el 2014-ben, és ez 2015-re is érvényes; attól tart, hogy mindez továbbra is veszélyezteti majd a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret új programjainak megfelelő végrehajtását és kedvezőtlenül érinti a kedvezményezetteket, különösen a helyi, regionális és nemzeti hatóságokat, amelyeknek gazdasági és társadalmi korlátokkal kell szembenézniük; miközben támogatja a kifizetések Bizottság által történő aktív irányítását, aggodalmát fejezi ki az ajánlattételi felhívások elhalasztása, az előfinanszírozás csökkentése, valamint a késedelmes kifizetések miatt, ami igen károsnak bizonyulhat a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából; ismételten aggodalmát fejezi ki a Tanács által az éves költségvetés olvasata során a kifizetések tekintetében bevezetett ad hoc csökkentések miatt, többek között az 1a. alfejezet (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) alá tartozó programokban;

13.  üdvözli, hogy az EU költségvetési tervezete tükrözi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a közös diagnózist és a három intézmény ezen elmaradás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalását követően 2015–2016-ra elfogadott kifizetési tervről szóló együttes nyilatkozatot; emlékeztet rá, hogy az EUMSZ 310. cikke értelmében az EU költségvetésében egyensúlynak kell lennie a bevételek és a kiadások között; emlékeztet rá, hogy a Bizottság becslései szerint a költségvetési tervezetben kért kifizetési előirányzatok a fennmaradó kifizetetlen számlák összegét körülbelül 2 milliárd eurós fenntartható szintre csökkentenék; ennek következtében vállalja, hogy teljes körűen támogatja a Bizottság javaslatát, és elvárja, hogy a Tanács e tekintetben tartsa tiszteletben kötelezettségvállalásait;

14.  hangsúlyozza, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság kötelezettséget vállalt a fennálló kifizetési kérelmek terén év végére felhalmozódó fenntarthatatlan elmaradások jövőbeli kialakulásának elkerülésére, és ezzel egyidejűleg a többéves pénzügyi keret és az éves költségvetési eljárások részeként kötött megállapodások teljes körű tiszteletben tartására és végrehajtására; ezzel összefüggésben ismételten kijelenti, hogy a szorosan és aktívan figyelemmel kell kísérni a hátralék alakulását; ismételten hangot ad aggályának a tekintetben, hogy a kifizetési ciklusok sajátosságai további nyomást gyakorolnak a kifizetési előirányzatok szintjére, különösen a többéves pénzügyi keret végén; emlékezteti a Bizottságot a kifizetési tervről szóló együttes nyilatkozatban tett kötelezettségvállalására, hogy fejlessze ki közép- és hosszú távú előrejelző eszközeit és hozzon létre egy korai előrejelző rendszert ezen első kifizetési előrejelzések júliusban történő ismertetésére annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság kellően megalapozott döntéseket hozhasson a jövőben;

15.  üdvözli, hogy a kifizetési előirányzatok teljes összegén belül végre jelentős elmozdulás történt a korábbi, 2007–2013 közötti programok végrehajtásától a 2014–2020-as időszakra szóló új programok végrehajtása felé; hangsúlyozza azonban, hogy a 2016-os költségvetési tervezet, konkrétan az 1b. alfejezet kifizetési előirányzatainak szintje a kötelezettségvállalásokhoz képest alacsony, ami felveti a fennmaradó kifizetések hasonló hátralékával kapcsolatos kockázatot a jelenlegi többéves pénzügyi keret végén; ezért megkérdőjelezi, hogy ez milyen mértékben van összhangban a kifizetési terv hosszú távú személetével;

1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

16.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak az 1a. alfejezeten belüli kötelezettségvállalási előirányzatok 2016-os összegére (18,6 milliárd euró) vonatkozó javaslata 2015-höz képest 6,1%-os növekedésnek felel meg; rámutat, hogy a kötelezettségvállalások növekedése nagyrészt az ESBA bevonásának, az Erasmus+ és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) előirányzatai emelésének, és kisebb mértékben a közösségi vámügyi cselekvési program, a Fiscalis és a csalás elleni fellépés, valamint a foglalkoztatás és a szociális innováció előirányzatai növekedésének tudható be; különleges figyelmet fog fordítani a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a felsőoktatás közötti egyenlőtlenségek csökkentésére Európában, nevezetesen a mobilitáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása révén;

17.  sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy csökkennek a nagy infrastrukturális projektek, a Horizont 2020 és a COSME előirányzatai, valamint lassabban növekszik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési keretösszege az ESBA-hoz való átcsoportosítás miatt; emlékeztet arra, hogy a Bizottság ESBA-ra vonatkozó eredeti javaslata 2016-ban a Horizont 2020 program 170 millió eurós csökkenését eredményezte volna 2015-höz képest, így ellentmondásos jelzést adva a jelenlegi többéves pénzügyi keretben széles körben kiemelt prioritásként elismert programmal kapcsolatban; sajnálattal veszi tudomásul a kutatástámogatásra gyakorolt továbbgyűrűző hatást, többek között olyan területeken, mint az energia, kkv-k, éghajlat, környezet, társadalomtudományok és „tudomány a társadalomban”; vállalja, hogy törekedni fog e programok javasolt csökkentésének további ellentételezésére a költségvetési eljárás során eszközölt növelések révén, az 1a. alfejezet felső határa alatt még rendelkezésre álló 200 millió eurós tartalékkeret kihasználásával; hangsúlyozza, hogy a beruházások, a kutatás és az innováció finanszírozása során azokra a területekre kell összpontosítani, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket tudják elérni, úgymint az energiahatékonyság javítása, ikt, az alapkutatásra fordított támogatások, valamint a karbonszegény és a megújuló energiához kapcsolódó technológiák;

18.  ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja az ITER programot, és elkötelezett annak megfelelő finanszírozása mellett; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az ITER felülvizsgált menetrendjének és pénzügyi tervezésének 2015 novemberére előirányzott bemutatása nem teszi majd lehetővé a költségvetési bizottság számára az új információ 2016. évi éves költségvetésre vonatkozó eljárás során történő figyelembevételét; sürgeti az ITER-t és a Fúziósenergia-fejlesztési Európai Közös Vállalkozását, hogy haladéktalanul nyújtsák be a 2013-as mentesítésükre vonatkozóan kért jelentéseket, és tegyenek lépéseket a Parlament ajánlásai nyomán;

19.  hangsúlyozza, hogy a kifizetési előirányzatok korábbi alultervezése tovább növelte a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti különbséget az 1a. fejezet alá tartozó több programnál, hozzájárulva ezzel a fennálló kötelezettségvállalások egyéb fejezetekhez képest meredek növekedéséhez; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottságnak csökkentenie kellett az előfinanszírozás összegét, és – ami ennél is aggasztóbb – hogy el kellett halasztania új ajánlattételi felhívásokat, továbbá szerződések aláírását; megjegyzi például, hogy a Horizont 2020 keretében a Bizottság becslése szerint „szabályszerű végrehajtás esetén a kifizetési előirányzatok korlátozása nélkül 2014 végére mintegy 1 milliárd euróval többet költöttek volna el”; miközben üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a kifizetéseket ellenőrzés alatt tartsa, ismételten megerősíti, hogy semmilyen körülmények között nem fogja eltűrni, hogy a 2014–2020-as programok lelassítását tekintse a kifizetési hiányok kezelési módjának;

20.  ezért üdvözli a kifizetési előirányzatok 2015-höz képest 11,4%-os, 17,5 millió euróra történő növelését és a kifizetések/kötelezettségvállalások arányának növelését 2016-ban; megjegyzi, hogy több program (Kopernikusz, Erasmus+, Horizont 2020, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési ága, nukleáris biztonság és leszerelés) esetében a kifizetési előirányzatok meghaladják a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjét;

1b. alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

21.  tudomásul veszi az 1b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzataira javasolt 50,8 milliárd eurós összeget (+3,2% 2015-höz képest, az újraprogramozás hatásának semlegesítésével) és a kifizetési előirányzatokra javasolt 49,1 milliárd eurót (-4%), ami csekély, 15,3 millió eurós tartalékkeretet hagy a kötelezettségvállalások felső határa alatt; emlékeztet rá, hogy a kohéziós politika az EU fő beruházási politikája, amelynek célja az európai régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése révén; hangsúlyozza, hogy az olyan eszközök, mint az ESZA, az ERFA, a Kohéziós Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés alapvető jelentőséggel bírnak a konvergencia előmozdítása, a fejlettségbeli különbségek csökkentése és minőségi és fenntartható munkahelyek létrehozásának támogatása tekintetében; hangsúlyozza, hogy az uniós kohéziós politika kulcsszerepet tölt be az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában;

22.  kiemeli, hogy a 2016-ra javasolt kifizetési előirányzatok 44%-a a korábbi programozási időszakokra vonatkozóan fennmaradó kifizetési igények fedezésére szolgál, és így csak 26,8 milliárd euró kifizetési előirányzat marad az új, 2014–2020-as kohéziós programok elindítására; a kifizetési előirányzatok javasolt összegét ezért az ezen alfejezetben szükséges minimumnak tekinti;

23.  emlékeztet arra, hogy 21,6 milliárd euró összegre van szükség a 2016. évi költségvetésben ahhoz, hogy a kohéziós programok 2007–2013-as időszakra vonatkozó kifizetetlen számlaállományának szintjét lecsökkentsék a 2014 végi 24,7 milliárd euróról és a 2015 végi 20 milliárd euróról 2016 végére 2 milliárd euróra, ahogy az a Bizottság 2015–2016-os kifizetési tervről szóló együttes nyilatkozathoz csatolt értékelésében szerepel; sürgeti, hogy az EU hitelessége veszélyeztetésének elkerülése érdekében a jövőben kerüljék el a kifizetetlen számlák hasonló abnormális mértékű felhalmozódását;

24.  az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés folytatása melletti felhívásán kívül hangsúlyozza, hogy sürgetővé vált a kezdeményezés végrehajtásának hatékony és eredményes felgyorsítása a tagállamokban; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy minden szükséges intézkedést tegyenek meg a nemzeti ifjúságigarancia-rendszerek mielőbbi működésbe állítása érdekében, adott esetben figyelembe véve az Európai Számvevőszék 3/2015. sz. különjelentésében rögzített ajánlásokat; ismételten hangsúlyozza, hogy az előfinanszírozási ráta nemrégiben jóváhagyott, 30%-ra való növelése, amelyet az EP is határozottan támogat, az időközi kifizetések iránti kérelmek tagállamok általi, egy éven belüli gyors benyújtásának függvénye, és annak 2016-ban lehet tényleges eredménye; ragaszkodik ahhoz, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előfinanszírozása nem érintheti hátrányosan az Európai Szociális Alap (ESZA) egyéb elemeinek végrehajtását;

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

25.  tudomásul veszi a javasolt 63,1 milliárd EUR kötelezettségvállalási előirányzatot (- 0,1% 2015-hez képest, az újraprogramozást hatásának közömbösítése mellett), valamint az 55,9 milliárd eurós kifizetési előirányzatot (- 0,2%) a 2. fejezet esetében, ami 1,2 milliárd eurós mozgásteret hagy a kötelezettségvállalások felső korlátján belül, illetve 1,1 milliárd eurós mozgásteret hagy az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) részleges felső korlátján belül; rámutat arra, hogy a pénzügyi fegyelmi mechanizmust csak annak érdekében lehet alkalmazni, hogy a mezőgazdasági szektor válságaira tartalékalapot hozzanak létre; várakozással tekint a Bizottság októberre várható módosító indítványa elébe, amely az EMGA finanszírozására vonatkozó naprakész információkon fog alapulni; hangsúlyozza, hogy a KAP két pillére közötti átcsoportosítás összességében növeli a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló összegeket;

26.  hangsúlyozza, hogy a 2016. évi költségvetési tervezet a 2015-ös költségvetéshez képest a mezőgazdasági piaci intervenciókra vonatkozó szükségletek csökkenését mutatja, elsősorban azon 2015-ös sürgősségi intézkedések hatása miatt, amelyek az EU-ból származó egyes mezőgazdasági termékek importjára vonatkozó orosz embargóhoz kapcsolódnak; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint a 2016. évi költségvetésben nincs szükség további intézkedésekre; hangsúlyozza az európai mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelésére irányuló célkitűzéseket, és kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre forrásokat e célkitűzések teljesítéséhez;

27.  hangsúlyozza, hogy a megreformált közös halászati politika nagyratörő jogi keretet hoz létre a felelősségteljes halászat jelentette kihívásoknak való megfelelés érdekében (többek között adatgyűjtés révén), és örömmel veszi tudomásul, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap részesült a 2014-ben fel nem használt előirányzatok 2015-re való átcsoportosításából, mivel ezen átprogramozás hatásának semlegesítése mellett az alap kötelezettségvállalási előirányzatai 2016-ban tovább növekednek; megjegyzi azonban, hogy a kifizetési előirányzatok terén a legutóbbi program fokozatos megszüntetését csak részben ellensúlyozzák az új program által felhasznált előirányzatok, ami a 2016-os előirányzatok csökkentését eredményezi;

28.  üdvözli, hogy mind a kötelezettségvállalások, mind a kifizetések terén növekedtek a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó LIFE program számára biztosított előirányzatok; üdvözli az uniós költségvetés környezetbaráttá tételére irányuló első lépéseket, és hangsúlyozza, hogy fokozni kell e folyamat ütemét;

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

29.  üdvözli, hogy a 2016. évi költségvetési tervezet fokozza a támogatást a 3. fejezet alá tartozó valamennyi program tekintetében, elérve a 2,5 milliárd euró kötelezettségvállalási előirányzatot (+12,6% a 2015. évi költségvetéshez képest, az újraprogramozás semlegesítése mellett) és a 2,3 milliárd euró kifizetési előirányzatot (+9,7%); rámutat arra, hogy ez a 3. fejezeten belül semmilyen mozgásteret nem hagy a további növelések, illetve kísérleti projektek és előkészítő intézkedések számára; úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben – nevezetesen a migrációs hullámok jelentette növekvő nyomás eredményeképpen – a többéves pénzügyi keret messze legkisebb fejezete számára előírt felső korlátok szintje esetlegesen elavult lehet, és ezzel a többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálata során foglalkozni kell;

30.  üdvözli a Bizottság európai migrációs stratégiáját, és ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja az uniós eszközök javítását és egy olyan kultúra kialakítását, amely méltányos tehermegosztást szorgalmaz a menekültügy, a migráció és a külső határok igazgatása tekintetében; ezért üdvözli a közös európai menekültügyi rendszer fejlődését jelentő Belső Biztonsági Alap és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap kötelezettségvállalási előirányzatainak emelését; üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amely a rugalmassági eszköz 124 millió euró összegben történő igénybevételére irányul annak érdekében, hogy választ lehessen adni a földközi-tengeri térségben tapasztalható jelenlegi migrációs trendekre; kétségei vannak afelől, hogy a javasolt támogatás elegendő lesz-e; hangsúlyozza e források rendeltetési helye szigorú ellenőrzésének szükségességét;

31.  hangsúlyozza, hogy az Unió déli partjaira érkezők nagy számára és az EASO menekültügyi rendszer irányításában betöltött növekvő szerepére tekintettel egyértelmű, hogy az EASO személyzetének csupán 6 fővel történő növelésére irányuló javaslat nem elegendő; ezért megfelelő számú személyzetet és elegendő költségvetést kér az EASO számára 2016-ban, annak érdekében, hogy az hatékonyan elláthassa feladatait és tevékenységeit;

32.  úgy véli, hogy a Bizottságnak mélyrehatóan értékelnie kellene a migrációra és a biztonságra vonatkozó európai menetrendek részeként javasolt intézkedések kapcsán az Europol tekintetében jelentkező költségvetési következményeket és többletfeladatokat, annak érdekében, hogy költségvetési hatóság megfelelően ki tudja igazítani az Europol költségvetési és személyzeti igényeit; hangsúlyozza az Europol tagállamoknak nyújtott, határokon átnyúló támogatásban és információcserében betöltött szerepét; hangsúlyozza, hogy megfelelő számú személyzetet és elegendő költségvetést kell biztosítani az ügynökség számára 2016-ban, annak érdekében, hogy az hatékonyan elláthassa feladatait és tevékenységeit;

33.  úgy véli, hogy az érintett ügynökségeknél nem szabad a személyzetet csökkenteni vagy átcsoportosítani, és hogy ezen ügynökségeknek – megnövekedett kötelezettségeik teljesítésének elősegítése érdekében – megfelelően kell a személyzetüket elosztaniuk;

34.  emlékeztet arra is, hogy a Parlament következetesen és határozottan támogatja a kulturális és a médiához kapcsolódó programok megfelelő finanszírozását; ezért üdvözli a Kreatív Európa program előirányzatainak növelését a 2015. évi költségvetéshez képest – többek között a multimédia területén tervezett fellépések terén –, ugyanakkor fenntartásának ad hangot a Kultúra és a Média ágak adminisztratív szétválasztását illetően; támogatja továbbá az „Európa a polgárokért” program javasolt növelését is, mivel ez a program létfontosságú az európai demokratikus folyamatban való polgári részvétel szempontjából; úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia fő eszköze az EU-ban, és felszólít láthatóságának és hozzáférhetőségének javítására; kiemeli a helyi és nemzeti médiából álló páneurópai hálózatok, például az EuranetPlus pozitív szerepét;

4. fejezet – Globális Európa

36.  üdvözli a 4. fejezet teljes finanszírozásának növelését, amely így eléri a 8,9 milliárd euró kötelezettségvállalási előirányzatot (+ 5,6% a 2015. évi költségvetéshez képest), 261,3 millió euró tartalékkeretet hagyva a felső határ alatt; megállapítja, hogy mindez a harmadik országokkal való szolidaritás magas szintjét mutatja; úgy véli, hogy az uniós költségvetés jelentős szerepet játszik a szükséget szenvedő emberek támogatásában és az alapvető európai értékek előmozdításában; elégedettségének ad hangot a tekintetben, hogy az EU által a legutóbbi években tapasztalt gazdasági és társadalmi nehézségek nem csökkentették a világ többi részére fordított figyelmet; úgy véli azonban, hogy a szomszédos térségben és azon túl jelenleg uralkodó humanitárius és politikai válság miatt bizonyos kiemelt területeken valószínűleg további megerősítésre lesz szükség, például az európai szomszédsági támogatási eszköz területén, beleértve a közel-keleti békefolyamat, a Palesztina és az UNRWA számára biztosított támogatást is;

37.  üdvözli a kifizetési előirányzatok Bizottság által kért növelését a 4. fejezetében szereplő valamennyi program vonatkozásában (+28,5%, 9,5 milliárd euró összegre), amelynek keretében a kifizetések meghaladják a kötelezettségvállalásokat, különösen a fejlesztés, a humanitárius segítségnyújtás és a Palesztina és az UNRWA számára biztosított uniós támogatás tekintetében; meggyőződése, hogy ezeket az emeléseket teljes mértékben indokolja az, hogy meg kell oldani e fejezet 2014-es és 2015-ös kifizetési előirányzatai drámai mértékű hiányának hatásait, ami ahhoz vezetett, hogy a Bizottság csökkentette az előfinanszírozásokat, és elhalasztott egyes jogi kötelezettségvállalásokat; emlékeztet arra, hogy 2015-ben a 4. fejezeten belül 1,7 millió euró összegű késedelmi kamatot kellett kifizetni; elvárja, hogy fokozatosan csökkentsék a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti szakadékot és a felhalmozódott kifizetetlen számlákat normális szintre szorítsák vissza; hangsúlyozza, hogy ez a lépés elkerülhetetlen a sérülékeny kedvezményezettek pénzügyi fenntarthatósága szempontjából, valamint hogy az EU a nemzetközi szervezetek megbízható partnereként lépjen fel;

38.  úgy véli, hogy a külső finanszírozási eszközök adott céljaik mellett eszközt biztosítanak a jövő évi költségvetés alapvető elemét képező belső biztonsági és migrációs kihívások kiváltó okainak sokoldalú kezeléséhez, különös tekintettel az Unió déli és keleti határaira és általában a konfliktusok sújtotta térségekre; kiemelten hangsúlyozza a Fejlesztési Együttműködési Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, valamint az olyan, mérsékeltebben növelt költségvetéssel bíró politikák szerepét, mint például a humanitárius segítségnyújtás, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze; kéri a Bizottságot, hogy egyértelműen azonosítsa azokat a területeket, amelyek segíthetnek ezen aktuális kihívásokkal való megküzdésben, és amelyek az esetleges növeléseket hatékonyan fel tudják használni; e tekintetben emlékeztet annak fontosságára, hogy támogassák a szegénység csökkentését és végső soron felszámolását, és hogy az EU külső segítségnyújtási tevékenységeinek továbbra is központi elemei maradjanak az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi kohézió és az egyenlőtlenségek elleni küzdelem;

39.  hangsúlyozza a 2016. évi költségvetésben az Európai Beruházási Bank által kezelt külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapra előirányzott összeg jelentős növekedését, és megjegyzi, hogy ez egyéb tényezők mellett az Ukrajnának a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott kölcsönök elindításának köszönhető;

40.  annak biztosítására kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy közös megközelítést alkalmazzanak azon stratégiai országok vonatkozásában, amelyek különböző uniós forrásokból viszonylag nagy összegű finanszírozásban részesülnek, mint például Ukrajna és Tunézia; úgy véli, hogy az EU erősebb politikai és gazdasági hatást érhet el azáltal, ha nagyobb koherenciát és koordinációt biztosít a főbb résztvevők között az EU-n belül és helyszínen, és leegyszerűsíti és lerövidíti az eljárásokat, valamint világosabb képet ad az Unió intézkedéseiről;

5. fejezet – Igazgatás

41.  megjegyzi, hogy az 5. fejezet kiadásai 2,9%-kal, 8 908,7 millió EUR-ra növekedtek a 2015-ös költségvetéshez képest, és ez az összeg általánosságban növeli az intézmények igazgatási kiadásait (+2,2%) és a nyugdíjak és az európai iskolák költségvetését (+5,4%); megjegyzi, hogy a felső korlát alatt fennmaradó tartalékkeret 574,3 millió euró; hangsúlyozza, hogy az 5. fejezet továbbra is stabilan az EU költségvetésének 5,8%-át teszi ki; emlékeztet azonban arra, hogy ez a számadat nem veszi figyelembe a működési kiadásokhoz sorolt technikai segítségnyújtást;

Speciális eszközök

42.  ismételten megerősíti, hogy a speciális eszközök alapvető fontosságúak a többéves pénzügyi keret teljes tiszteletben tartásához és végrehajtásához, és azokat jellegüknél fogva bele kell számítani a felső határokat meghaladóan a kötelezettségvállalások és a kifizetések terén egyaránt, nevezetesen a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék kiszámításakor; üdvözli a sürgősségi segélyre képzett tartalékra vonatkozóan a kötelezettségvállalások és a kifizetések terén javasolt egyensúlyt; megjegyzi, hogy a 2016-os költségvetési tervezetben a sürgősségisegély-tartalékra (EAR), az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra (EGAA) és az Európai Unió Szolidaritási Alapjára (EUSZA) elkülönített összegek nagyjából változatlanok vagy kissé növekedtek;

Kísérleti projektek – előkészítő intézkedések

43.  hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságát, amelyek alapvető fontosságú eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak, beleértve az olyan kezdeményezéseket, melyek célja hogy tükrözzék az EU-ban végbemenő gazdasági, ökológiai és szociális változásokat, és kísérjék azokat; aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság nem gondoskodott előirányzatokról egyes rendkívül sikeres kísérleti projektek és előkészítő intézkedések folytatásához, különösen a 3. fejezeten belül; meg kívánja határozni a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kiegyensúlyozott csomagját; megjegyzi, hogy a jelenlegi javaslatban néhány fejezet esetében a fennmaradó mozgástér meglehetősen korlátozott vagy nem is létezik, és meg kívánja vizsgálni, hogy milyen módon lehetne teret adni egyes lehetséges kísérleti projektek és előkészítő intézkedések számára;

Decentralizált ügynökségek

44.  hangsúlyozza a decentralizált ügynökségek fontos szerepét az uniós politikák kialakításában, és eltökélt szándéka, hogy eseti alapon értékelje valamennyi ügynökség költségvetési és személyzeti igényeit annak érdekében, hogy valamennyi ügynökség megfelelő előirányzatokat és személyzetet kapjon, különös tekintettel azokra, amelyeket nemrég új feladatokkal bíztak meg, vagy a politikai prioritások meghatározása vagy egyéb okok miatt magasabb munkateherrel küzdenek; határozott szándéka, hogy biztosítsa a bel- és igazságügy területén működő ügynökségek számára a jelenlegi migrációs kihívások kezeléséhez szükséges erőforrásokat; ismételten hangsúlyozza, hogy ellenzi az átcsoportosítási alapot, és elvárja, hogy a költségvetési eljárás során megoldást találjanak a decentralizált ügynökségek személyi állománya további csökkentésének megállítására; továbbá ismételten hangsúlyozza, hogy fel kívánja használni a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoportot arra, hogy az intézmények közös nevezőt találjanak az ügynökségek költségvetési szempontból való kezelése, valamint a 2016. évi költségvetésről szóló egyeztetés érdekében;

o

o    o

45.  felszólít arra, hogy a költségvetés révén folyamatosan támogassák a megfelelő szakképzést és az átképzést a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban és a nagy munkahely-teremtési potenciállal rendelkező kulcsfontosságú ágazatokban, így például a környezettudatos gazdasági ágazatokban, a körforgásos gazdaságban, az egészségügyben és az ikt-ágazatban; hangsúlyozza, hogy a 2016-os költségvetésnek megfelelő forrásokat kell biztosítania a társadalmi befogadás előmozdításának, valamint a szegénység felszámolására, illetve a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő személyek rehabilitálására irányuló fellépéseknek; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését valamennyi politikába be kell építeni, és azzal a költségvetési folyamat valamennyi szintjén foglalkozni kell; sürgeti, hogy biztosítsanak pénzügyi támogatást azoknak a munkahely-teremtési és a társadalmi kirekesztést megelőzését célzó programoknak, amelyek a többszörösen hátrányos helyzetben lévő − például a tartósan munkanélküli, fogyatékossággal élő, a kisebbségekhez tartozó, az inaktív és a reményüket vesztett − személyeket célozzák meg;

46.  emlékeztet arra, hogy a várhatóan teljes kapacitást elérő programok, a beruházások és a migráció terén beépülő jelentős új kezdeményezések, a múltbeli – például a kifizetésekhez és a speciális eszközökhöz kapcsolódó – problémák rendezésének lehetősége, valamint a többéves pénzügyi keret új rendelkezéseinek – például a kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó összesített tartalék – első alkalommal történő aktiválása révén a 2016. évi költségvetési eljárás próbatételt jelent majd a Tanács kifizetési tervvel kapcsolatos megközelítése és a jelenlegi többéves pénzügyi keret értékelése tekintetében; emlékezteti a Bizottságot azon jogi kötelezettségére, hogy 2016 végéig előterjessze a többéves pénzügyi keret működésének értékelését, és e költségvetés felülvizsgálatot a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló 1311/2013/EU rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslattal egészítse ki; emlékeztet arra, hogy e folyamattal párhuzamosan a Bizottságnak a saját forrásokra irányuló új kezdeményezéseket is értékelnie kell a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport megállapításai alapján, és azt 2016-ban kell előterjesztenie;

47.  elismeri a 2015-ös költségvetés-módosítási tervezetek figyelembevétele, valamint a kifizetési tervről szóló eddigi tárgyalások során tapasztalható széles körű konszenzust, ami bizonyítja a többéves pénzügyi keret tiszteletben tartására, a gondosan megtárgyalt jogalapok végrehajtására és az új programok finanszírozására vonatkozó közös akarat meglétét; kéri hogy tartsák fenn a Bizottság és a költségvetési hatóság két ága közötti együttműködő szellemiséget, és reméli, hogy ez végső soron elvezet majd ahhoz, hogy kezelni tudják a hátralékok felhalmozódásának okait, amelyek a költségvetési eljárásban gyökereznek; arra számít, hogy hasonló szellemiség fogja övezni a 2016. évi költségvetésről szóló tárgyalásokat és a felmerülő, előre nem látható jövőbeli kihívások megoldását is;

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

I. MELLÉKLET: EGYÜTTES NYILATKOZAT A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐKRŐL ÉS AZ EGYEZTETŐBIZOTTSÁG 2015-ÖS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL

A.  A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás mellékletének A. részével összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2016-os költségvetési eljárást érintően az alábbi legfontosabb határidőkről állapodik meg:

1.  A Tanács álláspontjának elfogadását megelőzően, július 14-én háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

2.  A Tanács arra törekszik, hogy a 38. hétig (szeptember harmadik hete) elfogadja az álláspontját és továbbítsa azt az Európai Parlamentnek annak érdekében, hogy megkönnyítse a megállapodás mihamarabbi kialakítását az Európai Parlamenttel.

3.  Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága arra törekszik, hogy legkésőbb a 42. hét végéig (október közepéig) szavazzon a tanácsi álláspont módosításairól.

4.  Az európai parlamenti olvasat előtt, október 19-én délután háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

5.  Az Európai Parlament plenáris ülése a 44. héten (az október 26–29-i plenáris ülésen) szavaz az olvasatáról.

6.  Az egyeztetési időszak október 29-én veszi kezdetét. Az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően 2015. november 18-ig van lehetőség az egyeztetésre .

7.  Az egyeztetőbizottság november 9-én tartandó ülésének az Európai Parlament, november 13-i ülésének pedig a Tanács ad helyet, és az ülések szükség esetén tovább folytatódhatnak; az egyeztetőbizottság üléseit háromoldalú egyeztetés(ek) keretében kell előkészíteni. A háromoldalú egyeztetés tervezett időpontja november 11. A 21 napos egyeztetési időszak alatt további háromoldalú egyeztető ülések hívhatók össze.

B.  Az egyeztetőbizottság működésére vonatkozó szabályokat a fent említett intézményközi megállapodás mellékletének E. része tartalmazza.

II. MELLÉKLET: EGYÜTTES NYILATKOZAT A 2015–2016-OS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ KIFIZETÉSI TERVRŐL

A 2014. és a 2015. évre vonatkozó költségvetésről szóló megállapodás részeként elfogadott, kifizetési tervről szóló, 2014 decemberi együttes nyilatkozatra építve a három intézmény a Bizottság által 2015. március 23-án előterjesztett dokumentum alapján közösen számba vette az uniós költségvetés jelenlegi helyzetét és kilátásait.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért az alábbiakban:

1.  A helyzet állása

Az Európai Parlament és a Tanács nyugtázza a Bizottságnak „Előkészítő dokumentum az uniós költségvetés fenntarthatóságának visszaállítását célzó kifizetési tervhez” című, (a mellékletben szereplő) dokumentumban foglalt alapos elemzését, mint olyan analitikai alapot, amely lehetővé teszi az EU költségvetésével szembeni fizetési követelésekből adódó év végi kötelezettségállomány szintjének növekedését előidéző főbb tényezők azonosítását és a kifizetetlen számlaállomány szintjének csökkentésére irányuló célkitűzés elérését oly módon, hogy elsősorban a 2007–2013 közötti időszak kohéziós politikai programjainak végrehajtása kerüljön a középpontba.

a)  A korábbi költségvetésekben a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan engedélyezett korlátnak és a kohéziós programok végrehajtási ciklusának együttes eredményeként fokozatosan fenntarthatatlan mértékű kötelezettségállomány halmozódott fel az év végére, amely 2014 végére elérte a 24,7 milliárd EUR összegnek megfelelő példátlan szintet. Az intézmények mindazonáltal megállapítják, hogy a 2014. és a 2015. évi költségvetés tekintetében hozott nehéz döntések nagymértékben stabilizálták a hátralék szintjét.

b)  Ezen túlmenően a kifizetési előirányzatok szűkös volta abban is megmutatkozott, hogy lelassult a más alfejezetek alá tartozó 2014–20-as programok végrehajtása, különösen azért, hogy teljesíteni lehessen a korábbi kötelezettségvállalásokból eredő szerződéses kötelezettségeket és ezáltal el lehessen kerülni annak kockázatát, hogy a késedelmes fizetés miatt kamatot kelljen fizetni, ráadásul a lassulás egy olyan időszakban történt, amikor a kulcsprogramokkal szemben az az elvárás, hogy segítsék elő a növekedést és a munkahelyteremtést Európában és szilárdítsák meg az Unió szerepét a nemzetközi porondon.

2.  Kilátások

c)  Az Európai Parlament és a Tanács nyugtázta a Bizottság által ismertetett 2015-ös és 2016-os kilátásokat is: az elemzés szerint lehetséges lenne 2016 végére kétmilliárd EUR mértékűre csökkenteni az év végi kötelezettségállományt a 2007–13-as kohéziós programok vonatkozásában, figyelembe véve különösen azt, hogy a kohéziós programok záró szakaszukhoz közelednek, és feltéve, hogy a 2016. évi költségvetés elegendő kifizetési előirányzatot engedélyez. Így minden bizonnyal elkerülhetők lennének a negatív következmények és a szükségtelen késedelmek a 2014–2020-as programok végrehajtása terén.

d)  Az Európai Parlament és a Tanács hangsúlyozza, hogy elkötelezett a 2007–13-as kohéziós programok tekintetében fennálló fenntarthatatlan kötelezettségállomány fokozatos megszüntetése mellett. A két intézmény vállalja, hogy teljes körűen együttműködik annak érdekében, hogy a 2016. évi költségvetésben olyan mértékű kifizetési előirányzatok szerepeljenek, amelyek lehetővé teszik az előbbiekben vázolt cél elérését. Tanácskozásaik során figyelembe fogják venni a jelenlegi kilátásokat, amelyeket a Bizottságnak még át kell gondolnia és tovább kell finomítania a 2016. évi költségvetési tervezet becslései tekintetében.

e)  A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel fogja kísérni a hátralék alakulását, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket fog javasolni az annak érdekében, hogy a kifizetési előirányzatok rendben, az engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelően alakuljanak.

f)  A három intézmény emlékeztet arra, hogy kötelezettséget vállalt arra, hogy 2015 során aktívan nyomon követi a kifizetések teljesítésének állását. Rendszeres véleménycseréjük keretében megerősítik, hogy szándékukban áll május 26-án, július 14-én és október 19-én célzott intézményközi találkozót rendezni a költségvetési eljárás fenntarthatóságának biztosítása céljából. E tekintetben ezen intézményközi találkozókon célszerű lenne a kifizetéseknek a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig várható alakulására vonatkozó hosszabb távú előrejelzésekkel is foglalkozni, amelyek vonatkozásában a Bizottság felkérést kapott arra, hogy adott esetben terjesszen elő alternatív forgatókönyveket.

g)  A 2007–13-as programok jelenlegi állását nyomon követő folyamat megkönnyítésére a Bizottság júliusban és októberben jelentést fog benyújtani egyrészt a költségvetés végrehajtásáról, a helyzetet mind az adott évre vonatkozó havi előrejelzésekhez, mind az adottat megelőző évhez viszonyítva, másrészt az 1b. alfejezetben szereplő fennálló kötelezettségállomány alakulásáról.

h)  Az Európai Parlament és a Tanács – lévén, hogy elkötelezetten küzd annak elkerüléséért, hogy a jövőben ismét hasonló hátralék halmozódjon fel – felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse figyelemmel a 2014–2020-as programok végrehajtását és hozzon létre korai előrejelző rendszert. A Bizottság ennek az eredménynek az elérése érdekében vállalja, hogy kidolgozza a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy a költségvetési eljárás során gördülő előrejelzés álljon rendelkezésre a kifizetésekről (al)fejezetenként az 1b., 2, és 5. (al)fejezet vonatkozásában és programonként az 1a., 3. és 4. (al)fejezet vonatkozásában az N és N+1 évre koncentrálva, ideértve a kifizetetlen számlaállomány és a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) alakulását is; ezeket az előrejelzéseket a költségvetési határozatok és a programok kifizetési profiljait befolyásoló mindennemű érdemi fejlemény alapján rendszeresen aktualizálni fogják; a kifizetési előrejelzés benyújtására júliusban kerül sor az intézményközi megállapodás melléklete 36. pontjának (3) bekezdésében előírt, a kifizetésekkel foglalkozó intézményközi találkozók keretében;

i)  Ez várhatólag lehetővé tenné, hogy a költségvetési hatóság kellő időben meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a jövőben a fenntarthatatlan év végi kötelezettségállomány felhalmozódása, és ezzel párhuzamosan teljes mértékű legyen a többéves pénzügyi keret és az éves költségvetési eljárások keretében létrejött megállapodások tiszteletben tartása és végrehajtása.

ANNEX TO THE ANNEX II: ELEMENTS FOR A PAYMENT PLAN TO BRING THE EU BUDGET BACK ONTO A SUSTAINABLE TRACK

Table of Contents

Executive summary

1.  Background

2.  State of play at the end of 2014

2.1.  Implementation at the end of 2014

2.2.  Mitigating measures taken in 2014

3.  Terminology

3.1.  Project cycle

3.2.  Outstanding commitments (RAL)

3.3.  Cash flow constraints vs. shortage of payment appropriations

3.4.  Backlog of outstanding payment claims at year-end

4.  Heading 1b: evolution of backlog and outlook

4.1.  Implementing the structural funds 2007-2013

4.2.  Payment claims profile for the 2007-2013 programming period

4.3.  Components and types of backlog

4.4.  Outlook for 2007-2013 payments (claims) in 2015 and 2016

4.5.  Payment claims expected for 2016

4.6.  Summary of information used to calculate the payment claims and the backlogs

4.7.  Payment at closure

5.  Other headings: outlook for the 2007-2013 programmes

5.1.  Overview

5.2.  Shared management programmes in heading 2 and 3

5.2.1.  Heading 2

5.2.2.  Heading 3

5.3.  Direct management programmes in heading 1a and 4

5.3.1.  Heading 1a

5.3.2.  Heading 4

6.  Outlook for 2014-2020 programmes

7.  Conclusions

Annex 1: information sent by the Commission on 15 December 2014

Annex 2: Heading 1b: latest forecasts from Member States

Executive summary

The increasing gap between the authorised payment appropriations and the past commitments taken by the European Institutions has been one of the main developments regarding the implementation of the EU budget, in particular since 2012. This payments gap has led to a number of negative consequences in the different areas of expenditure and most notably to a growing backlog of outstanding payment claims for the 2007-2013 Cohesion policy programmes (heading 1b), which reached an unprecedented peak at the end of 2014.

This growing backlog of outstanding payment claims is due to the intersection of the peak in the 2007-2013 programme cycle with the drop in 2014 in the payment ceiling of the multiannual financial framework (MFF), in a general environment of public finance consolidation at national level. Two different factors are therefore key to understand this evolution.

Firstly, the cyclical increase of payment claims driven by the sustained implementation of the 2007-2013 Cohesion policy programmes, to be paid in the first years of the 2014-2020 MFF. After a slow start of the programmes in 2007-2009, resulting (inter alia) from the effects of the financial crisis and counter measures taken, implementation has accelerated since 2012, with payment claims increasing yearly to a historic record of EUR 61 billion in 2013 in the field of Cohesion policy, driven by deadlines for implementation and the automatic decommitment rules set out in the Cohesion policy legislation(5).

It has been difficult to accommodate such a steep increase in payment claims for the 2007-2013 Cohesion policy in the EU budget, with other programmes at cruising speed, a lower ceiling for payments in 2014, and against the backdrop of ongoing fiscal consolidation in Member States.

Indeed, the second key factor to explain this development is the significant reduction in the payment ceilings in the new MFF, which is particularly sharp (EUR 8 billion lower) in 2014. The resulting shortage of payment appropriations affects not only Cohesion (heading 1b), but also other areas of expenditure and in particular the policy areas of Growth and Jobs (heading 1a), Global Europe (heading 4) and Security (heading 3).

In order to face this challenge, the Commission put in place measures to ensure an active management of the scarce payment appropriations, namely: speeding up action to recover any undue amounts; limiting idle amounts on fiduciary accounts; reducing pre-financing percentages; making best use of maximum payment deadlines allowed; postponing calls for proposals/tenders and related contracting and giving higher priorities to countries under financial assistance.

Moreover, the budgetary authority was timely informed of the different challenges and developments and different amending budgets were proposed to increase the authorised payment appropriations.

Despite the reinforcements in payment appropriations through amending budgets authorised by Parliament and Council(6), and despite the active management of available payment appropriations by the Commission, the backlog of outstanding payment claims has kept growing: for the 2007-2013 Cohesion policy alone it reached EUR 24.7 billion at the end of 2014(7).

Thanks to the mitigating measures undertaken by the Commission, the build-up of a backlog was to a large extent contained in the other policy areas managed directly by the Commission. Most of the payment appropriations available in 2014 were used to honour contractual obligations stemming from the previous programming period and thus minimise penalties for late payments, which nonetheless showed a fivefold annual increase (to EUR 3 million)(8). While these actions avoided larger negative financial impact for the EU budget, they entailed shifting a number of payments due-dates to 2015, with an impact on legitimate expectations from stakeholders who may have had to postpone the start of their project and/or to temporarily co-finance it to a higher degree.

The closure stage of the 2007-2013 Cohesion programmes is approaching. In 2014, the total level of payment claims received decreased to EUR 53 billion (from EUR 61 billion in 2013). In their latest forecasts (January 2015), Member States expect to submit payment claims of around EUR 48 billion in 2015 and EUR 18 billion in 2016. However, these figures cannot be taken at face value, since in 2015-2016 there will be a capping of payable claims at 95% of the whole financial envelope of the programme as established by the relevant legislation(9). The resulting payable claims for 2015 are estimated by the Commission at some EUR 35 billion and up to EUR 3.5 billion for 2016.

The 2015 budget authorises almost EUR 40 billion in payment appropriations for the 2007-2013 Cohesion policy. This budget will cover both backlog payments (EUR 24.7 billion consuming 62% of the 2007-13 Cohesion policy budget) and new claims arrived in due time to be paid (estimated at EUR 35 billion). As a result, the backlog at the end of 2015 is estimated to decrease to a level of EUR 20 billion.

At this stage, the Commission estimates that up to EUR 23.5 billion will be needed to cover the remaining payment claims before the closure and to phase out the backlog. In its Draft Budget 2016, the Commission will fine-tune the payment appropriations for heading 1b, in order to ensure that this is achieved together with a proper implementation of the 2014-2020 programmes.

Budget year 2015 for the Cohesion policy (EUR billion)

Payment appropriations available in Budget 2015

(1)

39.5

-  Of which end-2014 backlog

(2)

24.7

-  Of which forecasts 2015 capped at 95% threshold

(3)

~35

Expected backlog end-2015

(4)=(1)-(2)-(3)

~20

Budget year 2016 for the Cohesion policy (EUR billion)

Expected backlog end-2015

(1)

~20

Maximum remaining payment claims expected to be received in 2016 before closure

(2)

~3.5

Maximum payment claims to be covered in the 2016 budget

(3)=(1)+(2)

~23.5

Likewise, the level of payment appropriations to be proposed for the other policy areas in the 2016 budget should allow to meet obligations stemming from past commitments and minimise the risk of late interest payments, but also to ensure an adequate level of implementation and contracting for the 2014-2020 programmes.

The multi-annual character of a significant share of the EU budget explains the existence of a time gap between the moment when the commitment is recorded and the actual payment against this commitment. The build-up of a structural volume of outstanding commitments (known as "RAL", the French acronym of "reste à liquider") is therefore normal and expected. Given the legal deadline for the payment of claims by the Commission(10), the year-end concentration of claims linked to the requirement to avoid decommitment and possible interruptions, a certain amount of outstanding payment claims at year-end is considered as 'normal'. However, the growing size of the backlog over the last few years has reached 'abnormal' levels(11), which pre-empt a significant and growing share of the budget of the following year and are not sustainable in terms of sound financial management.

The Commission estimates that about half of the backlog of outstanding payment claims in Cohesion policy at the end of 2013 and 2014 was 'abnormal', this means linked to the shortage of payment appropriations authorised in the budget, creating a 'snowball effect'. With the closure stage approaching, lower payment levels will be needed in 2015 and 2016 and the backlog will automatically decrease. The level of interruptions and suspensions is also foreseen to decrease as the programmes are reaching the closure. With payment appropriations of some EUR 21.5 billion for the 2007-2013 programmes in 2016, the backlog is forecasted to be around EUR 2 billion at the end of 2016.

Cohesion policy programmes 2007-2013: evolution of the backlog of outstanding payment claims at year-end 2007-2016

 

The need for phasing out the 'abnormal' backlog which has built up has been acknowledged by the two arms of the budgetary authority, the Council and the European Parliament, which jointly agreed during the negotiations on the 2015 budget to "reduce the level of unpaid bills, with a particular focus on cohesion policy, at year-end down to its structural level in the course of the current MFF" and "engage to implement, as of 2015, a plan to reduce the level of unpaid bills corresponding to the implementation of the 2007-2013 programmes to the commonly agreed level by the mid-term review of the current multiannual financial framework" .

This document provides a solid basis for a common understanding by the two arms of the Budgetary Authority, which are expected to endeavour to take decisions that allow the phasing out of the 'abnormal' backlog of unpaid bills for 2007-2013 programmes by the end of 2016.

This payment plan also provides the opportunity to draw some lessons on the budget management for the future:

1.  The agreement on amending budget 2/2014(12) at the end of 2014 was very important to largely stabilise the backlog of outstanding payment claims at a level which can be phased out over two years. The institutions have taken their responsibility in the face of a very difficult fiscal situation in many Member States.

2.  Measures of active budget management taken by the Commission have proven indispensable to deal with a shortage of payment appropriations in many policy areas. These measures will need to be maintained as long as necessary in order to avoid disproportionate disruptions for beneficiaries and/or the payment of penalty interest.

3.  Although there is a recurrent cycle in the implementation of Cohesion policy programmes, the size of peaks and troughs can be smoothened by implementing programmes as quickly as possible at an early stage in the programming period. This is especially desirable in the current economic conditions when investment is badly needed to stimulate economic recovery and competitiveness.

4.  Regular submission of claims is needed. Member States should avoid unnecessary administrative delays in sending their payment claims throughout the year. Regular submission of claims improves budgetary management and helps minimising the backlog at year-end.

5.  On the other hand, sufficient budgeting of payment appropriations is a necessary condition to properly implement the budget and avoid the accumulation of an unsustainable level of outstanding payment claims at year-end. In addition to this, the "specific and maximum flexibility", mentioned in the European Council conclusions and the statement of President Barroso in February 2013, will need to be applied in order to comply with Union's legal obligations. Furthermore, decisions of the budgetary authority should, as much as possible, allow for a smooth payment profile over the duration of the MFF.

6.  Forecasting capacity has to be reinforced. In addition to the various analyses already provided(13), the Commission will further improve its medium and long-term forecasts in order to identify at an early stage, to the extent possible, likely problems. In particular it will inform the two arms of the budgetary authority as soon as it identifies any developments in the implementation of the 2014-2020 programmes which present a risk for a smooth payment profile.

1.  Background

Since 2011, the Commission has been confronted with a growing level of outstanding payment claims at the end of the year, despite the full use of the payment ceilings in 2013 and 2014 and the recourse to the contingency margin for payments in 2014. While virtually all the payment appropriations authorised in the annual budgets have been used up, the backlog of outstanding payment claims at the end of the year for the Cohesion policy (heading 1b) and specific programmes in other headings (such as heading 4 "global Europe") has increased steadily.

The Commission has followed up on the invitation from Parliament and Council to monitor the situation throughout the year and ad-hoc inter-institutional meetings have taken place over the last years to share the assessment on the state of play. Since 2011, the Commission had to present draft amending budgets (DAB) aimed at increasing significantly the level of payment appropriations to address payment shortages. Initial lower levels of authorised payment appropriations have led to recurrent DABs, which have made more complex the decision-making process on the draft budget, which should be the main subject for Conciliation. Amending budgets were voted late, increasing the difficulty to manage the payment process.

Against the backdrop of consistently higher levels of commitment appropriations, the graph below illustrates the increasingly tight annual payment budgets and ceilings and the progressive reduction of the gap between payment ceiling and the voted appropriations, culminating in the need to use the contingency margin in 2014.

 

In December 2014, in the framework of the agreement reached on the 2014 and 2015 budgets, the European Parliament and the Council agreed the following joint statement:

The institutions agree to the objective to reduce the level of unpaid bills, with a particular focus on cohesion policy, at year-end down to its structural level in the course of the current MFF.

In order to reach this objective:

•  the Commission agrees to present, along with the joint conclusions on Budget 2015, a most up to date forecast of the level of unpaid bills by end 2014; the Commission will update these figures and provide alternative scenarios in March 2015 when a global picture of the level of unpaid bills at the end of 2014, for the main policy areas, will be available;

•  on this basis, the three institutions will endeavour to agree on a maximum target level of unpaid bills at year-end which can be considered as sustainable;

•  on this basis and while respecting the MFF Regulation, the agreed financial envelopes of the programmes as well as any other binding agreement, the three institutions will engage to implement, as of 2015, a plan to reduce the level of unpaid bills corresponding to the implementation of the 2007-2013 programmes to the commonly agreed level by the mid-term review of the current multiannual financial framework. Such a plan will be agreed by the three institutions in due time before the presentation of the draft budget 2016. Given the exceptionally high level of unpaid bills, the three institutions agree to consider any possible means to reduce the level of those bills.

•  

Every year, the Commission agrees to accompany its draft budget by a document evaluating the level of unpaid bills and explaining how the draft budget will allow for the reduction of this level and by how much. This annual document will take stock of the progress made so far and propose adjustments to the plan in line with updated figures.

As an immediate follow-up to the joint statement, on 15 December 2014 the Commission presented an updated forecast of the level of outstanding payment claims by end 2014, which is set out in Annex 1.

The present document provides an overview of the state of implementation at the end of 2014, focussing on the backlog of the 2007-2013 programmes of the Cohesion policy, in view of reducing it to an agreed level by the mid-term review of the current multiannual financial framework in 2016. The document also addresses the evolution of the backlog of the other headings, although the problem of backlog is much less acute in terms of absolute size than in heading 1b: the backlog of outstanding payment claims in other headings at the end of 2014 stood at some EUR 1.8 billion.

2.  State of play at the end of 2014

2.1.  Implementation at the end of 2014

At the end of 2014, the implementation of payment appropriations (before carryovers) amounted to EUR 134.6 billion (99% of the final authorised appropriations in the 2014 budget). The under-implementation of payments (after carryovers) is the lowest ever recorded at amounted to EUR 32 million, as compared to EUR 107 million in 2013 and EUR 66 million in 2012. Such a high level of implementation, despite the late adoption of draft amending budget 3/2014, is a confirmation of the tight constraints imposed on payment appropriations, particularly for the completion of the 2007-2013 programmes. In many cases, the corresponding budget lines were also reinforced with appropriations initially foreseen for paying the pre-financing of newly adopted 2014-2020 programmes.

During 2014, the payment appropriations for the 2007-2013 Cohesion programmes were reinforced by EUR 4.6 billion, of which EUR 2.5 billion through draft amending budget 3/2014, EUR 0.6 billion through the end-of-year transfer(14) and EUR 1.5 billion through internal transfers from the 2014-2020 programmes. These reinforcements contributed to stabilising the backlog of the 2007-2013 Cohesion programmes at the end of 2014.

A large amount of unused commitment appropriations were carried over or reprogrammed to 2015, not only for the Cohesion policy but also for the programmes under rural development (heading 2) and the migration and security funds (heading 3). As a consequence, the amount of outstanding commitments (RAL) decreased to EUR 189 billion at the end of 2014, a reduction of EUR 32 billion in comparison with the RAL at the end of 2013. However, this decrease is somewhat artificial as it results mostly from the under-implementation of the commitment appropriations for 2014-2020 programmes carried over and reprogrammed to 2015 and later years, when it will "reappear". Had all appropriations for the new programmes been committed in 2014, the RAL would have remained much closer to the 2013 level (EUR 224 billion).

The graph below shows the evolution of the level of RAL over the period 2007-2014 and the projection for the level of RAL at the end of 2015, for the budget as a whole, as well as for programmes under shared management in headings 1b, 2 and 3 and the other programmes/headings. As shown in the graph, the overall level of RAL at the end of 2015 is expected to return to a level comparable to that at the end of 2013. However, the graph also shows the distinction between the programmes under shared management in headings 1b, 2 and 3, for which the RAL at the end of 2015 is expected to go down compared to 2013, and the other programmes/headings, for which the RAL at the end of 2015 is expected to go up.

 

2.2.  Mitigating measures taken in 2014

On 28 May 2014, the Commission presented its draft amending budget 3/2014, requesting additional payment appropriations for 2014. After a lengthy adoption process, DAB 3/2014 was finally approved on 17 December 2014. Awaiting the adoption of the amending budget, during the year 2014 the Commission has put in place a series of mitigating measures in order to honour legal obligations stemming from past commitments while launching the new generation of programmes, within an exceptionally tight budgetary framework.

So as to implement the agreed policies with the appropriations authorised in the budget, the Commission followed an approach of actively managing the budget, bearing in mind three main principles:

•  Minimise the financial impact for the EU budget of interests for late payments and potential liabilities;

•  Maximise the implementation of programmes;

•  Minimise the potentially negative impact of decisions on third parties and the economy as a whole.

Accordingly, the measures to ensure an active management of the scarce payment appropriations included the following: pro-actively recovering any undue amounts; limiting idle amounts on fiduciary accounts; reducing pre-financing percentages; making best use of maximum payment deadlines allowed; postponing calls for proposals/tenders and related contracting.

These mitigating measures helped the Commission to protect its status as a first-class investor and its reputation as a reliable and secure partner. The Commission managed to minimise, as far as possible, the negative effects of payment shortages, for instance in terms of limiting the amount of interests on late payments. Despite an almost fivefold increase compared to 2013, the amount of interests paid at the end of 2014 still remains limited (EUR 3 million). The relative sharper increase for heading 1a (Competitiveness for Growth and Jobs) and heading 4 (Global Europe), as shown in the table below, illustrates the pressure on payment appropriations.

Interests paid on late payments (in EUR)

 

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Heading 1a

294 855

157 950

173 748

329 615

137 906

243 748

1 047 488

Heading 1b

1 440

5 324

6 220

11 255

31 726

71 620

103 960

Heading 2

27 819

1 807

9 576

15 713

61 879

30 991

61 985

Heading 3

13 417

59 852

48 673

50 397

29 375

13 060

7 252

Heading 4

250 204

178 468

257 818

1 266 425

335 820

247 786

1 797 825

Heading 5

43 915

442 678

237 367

60 825

142 254

46 187

8 614

Total

631 651

846 079

733 403

1 734 230

738 960

653 392

3 027 124

Interest for late payments in Cohesion policy (heading 1B) is not significant as shared management represents the major part of this heading and shared management does not lead to late interest. However, in terms of credibility, the non-respect of the regulatory deadlines for shared management policies is highly prejudicial.

3.  Terminology

This section explains a number of definitions used in this document.

3.1.  Project cycle

Before approving an operational programme or a project, the Commission reserves the appropriations by creating a commitment on a budget line for a defined amount. This transaction consumes part of the authorised commitment appropriations.

Very often, the signature of the contract for the project or the approval of the operational programme leads to a certain level of pre-financing, which allows the beneficiary to start the project without borrowing. Reaching defined milestones allows the beneficiary to submit interim payment claims and to be reimbursed for expenditure incurred linked to the programme.

However, in the case of major programmes such as research (Horizon 2020), the structural funds, the European Fisheries Fund and rural development, once a certain stage of implementation is reached, interim payment claims no longer lead to payments as they are covered by the pre-financing. Furthermore, a percentage of the total funds committed for the project or the programme is only paid at the closure when the Commission has verified that all the work has been carried out in accordance with the initial agreement. If that is not the case, the funds are partly decommitted. In certain cases, the Commission may also issue recovery orders to recover payments which were not justified.

3.2.  Outstanding commitments (RAL)

Outstanding commitments are usually referred to as 'RAL' from the French acronym for "Reste à Liquider". It is the part of a commitment that has not been consumed by any payment at a given point in time. In multiannual projects, commitments are made at the start of the project with a limited pre-financing while interim payments are made at a later stage, when the project is being implemented and the final payment is made at closure.

A large part of the EU budget concerns investments, whose implementation is spread over a number of years. The difference between commitment and payment appropriations authorised in the annual budget determines the change in the overall level of RAL. In turn, the speed at which commitments grow and the pace of programme implementation determine the normal evolution of RAL. However, the RAL further increases when insufficient payment appropriations are budgeted, regardless of the pace of implementation. In this latter case, the effect is to increase the level of outstanding payment claims at the end of the year.

The ratio between RAL and the commitments of the year is a good indicator to compare the size of the RAL of specific programmes with their financial envelope. For example, programmes and actions with an annual character, such as Erasmus or Humanitarian Aid, have a RAL/commitments ratio below one, which indicates that most commitments are paid within a year. Cohesion programmes, on the other hand, typically have a RAL/commitments ratio between 2½ and 3, which reflects the impact of the automatic decommitment rules set out in the legislation (the so-called "N+2" / "N+3" rules, see section 4.1 below). Certain programmes under heading 4 have a higher ratio, due to the complex cycle of negotiations linked to implementation. In its payment requests, the Commission takes these indicators into account.

3.3.  Cash flow constraints vs. shortage of payment appropriations

The Commission cash-flow is mostly determined by the amounts called in from Member States on a monthly basis according to the own resources rules. The Commission is not allowed to borrow money to cover cash-flow shortages. Cash-flow constraints may lead to temporary delays in payments to beneficiaries of EU funds despite the fact that sufficient payment appropriations are authorised in the budget for the financial year. This may happen, usually in the first part of the year, because the sum of outstanding payment claims at the end of the previous year and those to be paid in the first months of the current year (for instance for the European Agricultural Guarantee Fund) are larger than the maximum monthly inflow of own resources made available to the Commission. As the backlog from the previous year is phased out and the monthly inflow of resources continues later in the year, the cash-flow constraint is no longer binding in the following months of the year.

Cash flow constraints at the beginning of the year are amplified by the shortage of payment appropriations, since the monthly call for funds is based on the revenue provided for in the authorised budget as it stands, before the adoption of amending budgets increasing the level of payments, which usually takes place towards the end of the year.

Depending on the precise date of adoption (i.e. before or after 16 November of the year in question), the corresponding additional call for own resources to cover the additional payment appropriations authorised in amending budgets adopted at the end of the year might lead to cash availability only in the beginning of the next financial year, leading to possible difficulties in implementing the amending budgets in the same year.

3.4.  Backlog of outstanding payment claims at year-end

At the end of every year, there is a backlog of outstanding payment claims, i.e. claims that have been sent by the beneficiaries of EU funds and need to be paid within a defined delay (in general in less than 2 months) but that have yet not been paid(15). That is because of one of the following three reasons:

a)  Ongoing interruptions/suspensions: Payments were interrupted/suspended for certain beneficiaries/programmes. Interruptions of payments are normally short term formal actions by which the Commission delays the payment waiting for missing information or checks of the management and control system.

b)   Timing: Payment claims not paid because they were transmitted in the very last days of the year, leaving insufficient time for processing before year-end.

c)   Lack of credits: Payment claims unpaid because authorised payment appropriations on the relevant budget line were exhausted.

Part of the backlog is considered “normal” (see points a and b). The growth of the "abnormal" backlog of outstanding payment claims, most of which is in Cohesion policy, is associated with the shortage of payment appropriations (point c), whereas the cash-flow constraints in the beginning of the year (see section 3.3 above) also have an impact. Section 4 further develops the case of the Cohesion policy.

4.  Heading 1b: evolution of backlog and outlook

This chapter looks at the specific case of the Cohesion policy (heading 1b). First, it sets out the main features of the structural funds and it explains how specific events in the past or in relation with the legislation created the present difficult situation. It then explores how a "normal" backlog could be defined and provides a detailed analysis of the situation at the end of 2014.

4.1.  Implementing the structural funds 2007-2013

Structural funds 2007-2013: main features

Projects financed out of heading 1b are organised in operational programmes. These operational programmes are proposed by Member States, and negotiated and adopted by the Commission at the beginning of the period for the whole duration of the period. Each operational programme is implemented in shared management through individual projects. This means that Member States implement the funds. The Commission participates in monitoring committees, where it has an advisory role in the project selection and monitors project implementation through annual implementation reports.

Programmes are co-financed by the EU budget; this means that the Commission does not pay the entire cost of the programme. Member States must find "match-funding" to finance part of the programmes.

Once a programme is adopted, the European Union has contracted a legal obligation for the whole period. The Commission committed automatically the appropriations on an annual basis before the end of April from 2007 to 2013, based on the financial plan of the programme and not on the actual implementation of the projects of the programme. While the EU payments can never exceed the EU budget commitments, expenditure is eligible from the beginning of the period (i.e. even before the adoption of the programme) until the end of the eligibility period.

After the approval of the programme, the Commission pays pre-financing. These payments are made automatically to the Member State and remain at its disposal until its clearing at the closure.

As the implementation of the various projects is ongoing, the Member States submit interim payments through their certifying authority. The interim payment claims are paid by the Commission based on the co-financing rate in force and provided that no interruption or suspension is decided.

This mechanism works as long as the total of pre-financing paid by the Commission and interim payment claims submitted by Member States for the programmes does not reach 95% of the share of the allocation of the programmes. Once this threshold is reached, the Member State may still send its payment claims but they are used to clear any outstanding prefinancing. The remainder will be settled at closure of the programme. Member States need to justify eligible expenditure to cover the amount of pre-financing received at the beginning of the period and the amount retained for closure (5% of the total allocation).

After the end of the eligibility period, a period of 15 months is then foreseen to prepare and submit the closure documents to the Commission and request the final payment to be settled. Before the final payment can be done, the Commission examines the closure package (i.e. closure declaration, Final Implementation Report and final claim). Given that these documents are expected by 31 March 2017, the decision on the closure (and the related final payments) will occur between 2017 and 2019.

Based on the outcome of this exercise, the 5% retained for the closure are used to pay the outstanding payment claims. Otherwise, the Commission does not pay the full amount at the closure. The amount that is not paid will be decommitted. If corrections are higher than 5%, the Commission will recover the amount unduly paid.

The N+2/N+3 rule

The N+2/N+3 rule was first established for the programming period 2000-2006. The rule foresees that a commitment made at year N has to be covered by the same amount of pre-financing and interim payment claims before 31 December N+2 (N+2 rule). For example, a commitment made in 2012 has to be fully covered by payment claims before 31 December 2014. The amount not covered is decommitted, which means that the Member State loses the funding. At present, however, there is no history of significant N+2/N+3 decommitments in the entire history of the structural funds.

The purpose of the rule is to ensure financial discipline in managing the EU funds. As commitments are made automatically once a programme has been approved, the rule obliges the Member States to implement the projects in a dynamic manner and to avoid problems at the very end of the cycle. Its existence also enables having a smoother profile of payments by obliging the Member States to submit payment claims at regular intervals. However, as explained in the next chapter, "softening" of the rule, especially in the wake of the financial crisis of 2008, reduced its regulatory effect.

This rule is at the source of the year-end concentration of payment claims: Member States have to send their payment claims before 31 December midnight, through a specific IT system. Although they are legally required to send their claims regularly throughout the year(16), experience form the past shows that many wait for the last weeks to send large amounts.

4.2.  Payment claims profile for the 2007-2013 programming period

Main drivers of the payment cycle

At the beginning of the period, significant amounts of pre-financing are paid, followed during some years by a relatively low level of interim payments as programmes set up their structures and start implementation of projects. As the N+2/N+3 rule only begins to produce its effects at the earliest at the end of the third year of the programming period, there is no pressure at the start of the framework to submit claims. Moreover, the pre-financing still covers a large part of the commitments made at the beginning of the programming period. About 2-3 years before the end of the programming period, the annual level of interim payments begins to increase as programmes reach maturity and payments claims are at cruising speed. A peak is observed at the end of the period/beginning of the following programming period, followed by a decrease to nearly zero in the following years when programmes reach the 95% threshold. As mentioned above, closure payments are made between one and three years after the end of the eligibility period.

Derogations

Three developments in the legislative framework applicable to the 2007-2013 programming period amplified the cyclical character level of interim payments:

1.  The switch from N+3 to N+2. As part of the global compromise establishing the 2007-2013 MFF, the new Member States as well as Greece and Portugal were submitted to a N+3 rule for the 2007-2010 commitment tranches and then to an N+2 rule until the end of the period. This means that by the end of 2013, these Member States had to cover two commitment tranches: the 2010 tranche and the one of 2011. Of course, Member States did not wait necessarily until the decommitment deadline to implement the programmes and to submit their payment claims, so there was not a doubling of payment claims in 2013. Nevertheless, this rule reinforced strongly the peak of 2013 with a spill-over effect on the following years through the accumulation of a growing backlog.

2.  The Member States were required to carry out a compliance check on their control systems for the funds. The results of the compliance check had to be approved by the Commission. Interim payment claims could be submitted, but only reimbursed by the Commission following approval of the compliance assessment. While most of the programmes were adopted in 2007, the submission of claims (or at least their reimbursements by the Commission) was delayed, with nearly no interim payment made in 2008.

3.  As a response to the financial crisis, there were strong calls from Member States to neutralise the 2007 commitment tranche for the N+2/N+3 rule. This was accepted by the Commission but instead of postponing the decommitment threshold of the 2007 tranche by one year, the N+2/N+3 rules were weakened further through an unanimous vote in Council to spread the obligation related to 2007 tranche in six sixths over the whole period. This so-called "Greek rule" made it possible to submit fewer payment claims in the beginning of the period, balanced by more payment claims at the end of the period.

In addition, also in response to the crisis, the eligibility period of expenditure for the 2000-2006 programmes was extended from late 2008 to 2009 (by modifying the Commission decision approving the programme) and therefore Member States continued to focus on the implementation of the 2000-2006 programmes. As a result, implementation of 2007-2013 programmes and the related submissions of 2007-2013 interim payment claims were delayed.

Comparing the 2000-2006 programmes with the 2007-2013 programmes

Whereas the 2007-2013 programming period switched from N+3 to N+2 at the end of the fourth year, the 2000-2006 programming period only had an N+2 rule, albeit with some adjustments in 2004 because of the accession of 10 Member States.

The chart below compares the cumulated interim payments for the 2000-2006 period which were made over the years 2001-2007 as a percentage of the total envelope, with the cumulated interim payments for the 2007-2013 programmes which were made from 2008 to 2014, again as a percentage of the total envelope.

Chart 1: Annual pattern of cumulative interim payments (with 1-year time-lag): 2000-2006 (EU-15) vs. 2007-2013 period (% of total envelope excluding pre-financing)

 

As shown in the chart, the cumulative payments for the 2007-2013 programmes consistently remained below the level experienced in the 2000-2006 period, albeit with a catching up towards the end of the period. This delayed profile for the 2007-2013 programmes resulted from the combination of factors set out above. It explains the under-execution of payment appropriations and the payment ceiling at the beginning of the period, as the payment profile for the 2000-2006 programmes had been used as reference for establishing the ceilings.

However, when the payment claims started catching up at a later stage, the payments were strongly constrained by the level of authorised payment appropriations and/or by the payment ceiling which led to building up of the backlog.

Evolution of backlog 2007-2014

The following chart(17) shows the evolution of the backlog for the 2007-2013 programmes over the period 2007-2016.

Chart 2: Cohesion policy programmes 2007-2013: evolution of the outstanding payment claims at year-end (in EUR billion)

 

As shown in the chart, the backlog for the 2007-2013 programmes started to increase in 2011, when it reached a level of EUR 11 billion, and arriving at a peak of EUR 24.7 billion in 2014. As explained below, the projections show a still high level of the backlog at the end of 2015, before returning to a "normal" and sustainable backlog at the end of 2016.

4.3.  Components and types of backlog

Over the year, the Commission receives the following payment claims for the structural funds:

a)  Eligible payment claims that are covered by payments in the course of the year.

b)  Payment claims that have already been covered by the pre-financing at the beginning of the programming period and that are consequently not followed by additional payments.

c)  Payment claims which can only be paid after the closure will have to wait until the Commission and the beneficiary reach an agreement on the closure.

d)  Payment claims not paid because they were transmitted in the very last days of the year, too late to be processed before year-end.

e)  Payment claims which are interrupted/suspended for certain beneficiaries. Suspensions or interruptions of payments are normally short term formal actions by which the Commission delays the payment waiting for missing information or checks of the management and control system.

f)  Payment claims unpaid at year-end because authorised payment appropriations on the relevant budget line were exhausted.

g)  

The last four categories (from c to f) remain outstanding claims at year-end, but the backlog includes outstanding payment claims according to reasons d, e and f. A certain level of outstanding payment claims at the end of the year is considered 'normal' when they correspond to reason d and e. The "abnormal" backlog only includes outstanding payment claims according to reason f.

The following chart illustrates the flow of payment claims for heading 1b, from the submission by the Member States via the identification of "payable claims" to the "normal" and "abnormal" backlog.

 

Year-end concentration of claims and time to pay

There is a very high concentration of payment claims sent by Member States in the month of December, ranging from 27% to 35% of the annual total over the period 2011-2014. For each payment claim received, the Commission needs to carry out controls before proceeding with the disbursement. The larger the number of claims received in the last weeks of the year, the higher the risk of claims not being reimbursed before the end of the year.

For this reason, the Commission regularly encourages Member States to send their claims more regularly throughout the year.

The following chart shows the monthly evolution of the submission of payment claims for the 2007-2013 programmes between 2011 and 2014.

Chart 3a: Monthly pattern of cumulative interim payment claim submission for 2007-2013 period (in % of total)

 

This chart above shows clearly a recurrent very steep increase of the request of payment claims at the end of the year.

Chart 3b: Concentration of payment claims submission during the last two months of the year (percentage received in November and December) between 2011 and 2014

 

The charts illustrate that more and more claims have arrived late in the year, due to the growing pressure of the N+2 rule. The removal of the N+3 rule in 2013 meant that all Member States had an N+2 rule except Romania, Slovakia and Croatia. It had a major impact on the volume of claims received in that year. The amount of claims arriving too late to be paid in the year depends on the total amount of claims received in the year and on its profile within the year.

Impact of interruptions and suspensions

The Commission uses a number of preventive mechanisms to protect the EU budget before it makes payments to Member States when it is aware of potential deficiencies. These are especially valuable for improving control systems in the Member States and thus reducing the need for future financial corrections by the Commission.

As a consequence, some payment claims are not immediately payable as they have been interrupted or suspended by the Commission pending improvements in the control systems to be made. While most of these claims will ultimately not be rejected, they cannot be paid immediately.

In accordance with the regulation(18), the Commission may:

•  interrupt the payment deadline for a maximum period of 6 months for 2007-13 programmes if there is evidence to suggest a significant deficiency in the functioning of the management and control systems of the Member State concerned; or if the Commission services have to carry out additional verifications following information that expenditure in a certified statement of expenditure is linked to a serious irregularity which has not been corrected.

•  suspend all or part of an interim payment to a Member State for 2007-13 programmes if there is evidence of serious deficiency in the management and control system of the programme and the Member State has not taken the necessary corrective measures; or if expenditure in a certified statement of expenditure is linked to a serious irregularity which has not been corrected; or in case of serious breach by a Member State of its management and control obligations. Where the required measures are not taken by the Member State, the Commission may impose a financial correction.

Estimating the "normal" backlog

As explained before, the "normal" backlog is the total of the claims that are interrupted or suspended and the claims that arrive too late to be paid in the year. Claims arriving during the last ten calendar days of the year can be considered as claims arriving too late to be paid as the Commission must have sufficient insurance that it will be able to fully execute the appropriations available in the budget. However, some of the claims interrupted or suspended are also part of the claims arriving too late to be paid and should not be counted twice.

Accordingly, the "normal" backlog will grow with the total number of claims received over the year and its relative concentration over the last days of the year.

For the 2010-2014 period, the chart below gives an overview of the payment claims received, the backlog at year-end and the claims arriving too late to be paid or suspended.

Chart 4 Heading 1b: Claims, backlog, suspensions 2010-2014

 

Over the last three years (2012-2014), the "normal" backlog (i.e. payment claims received in the last ten days of the year or interrupted or suspended claims even if they have been received before the last ten days) can be estimated at about half the value of the total backlog reached at the end of each year. The other half was linked to the shortage of payment appropriations authorised in the budget, which has created a "snowball effect"(19).

With the declining level of claims expected in 2015 and 2016, the expected reduction of cases interrupted/suspended and the absence of pressure from the N+2 rule at end 2015(20), the "normal" backlog is also expected to decline sharply.

4.4.  Outlook for 2007-2013 payments (claims) in 2015 and 2016

2015 and 2016 estimate based on Member States' forecasts

The Regulation governing the 2007-2013 Funds(21) requires Member States to send the Commission a forecast of their likely interim payment claims for the year N and the year N+1 at the latest by 30 April of year N. During the last years, Member States have agreed to update of this information in September of year N, in order to assess more accurately the growing level of outstanding payment claims (backlog) and the significant concentration of payment claims submitted in the last months of the year.

However, the new Regulation governing the 2014-2020 Funds(22) requires the Member States to send their forecast of interim payment applications for the year N and N+1 by 31 January of year N (with an update by 31 July). This new deadline has been applied on voluntary basis by Member States in 2015 for their 2007-13 programmes on the basis of a request of the Commission, confirmed in December 2014. According to the data received by the Commission as at 3 March 2015, Member States currently estimate to submit around EUR 48 billion of payment claims (both payable and non-payable) in 2015 and around EUR 18 billion in 2016(23).

As previously explained, not all payment claims will directly result in payments because of the need to take into account the "95% ceiling" in payments set by Article 79 of Regulation 1083/2006(24). As more and more programmes reach the "95% ceiling", this correction will become far more significant in 2015 and later years. Consequently, the actual figures of the expected payable claims are lower than those forecasted by Member States, because the claims above the 95% ceiling are considered at closure only. Based on these capped forecasts, the Commission expects to receive a total amount of payable payment claims of around EUR 35 billion in 2015. The corresponding figure for 2016 is currently around EUR 3 billion. This amount for 2016 will become more precise (and could be slightly higher) once Member States submit missing data or revise transmitted data for some operational programmes.

Annex 2 provides more details regarding the Member States' forecasts of payment claims to be submitted in 2015 and 2016 for the 2007-2013 Cohesion programmes.

Commission estimate based on execution

At the end of 2014, the total amount of pre-financing and interim payments made was EUR 266.1 billion. The total envelope for the programmes of the Cohesion policy 2007-2013 is EUR 347.3 billion. Taking into account the decommitments already made so far and the decommitment risk due to the implementation of the N+2/N+3 rule at the end of 2014 but still pending confirmation (a total maximum amount of some EUR 0.9 billion since the beginning of the period), the maximum amount still to be paid is around EUR 80.3 billion. However, 5% of the amounts of each programme have to be paid only at the closure (EUR 17.3 billion).

Consequently, the expected level of interim payment claims still to be paid in 2015 or the following years is around EUR 63 billion or 18% of the total envelope, which includes the backlog at the end of 2014 (EUR 24.7 billion). The maximum level of payable new payment claims to be received in 2015 or in the following years, before the closure, is EUR 38.3 billion. If an amount up to EUR 35 billion of payment claims are to be received in 2015, the remaining amount of up to EUR 3.5 billion would be received in 2016.

Estimated backlog at the end of 2015 based on corrected Member States' forecasts

The level of payment appropriations authorised in the 2015 budget is EUR 39.5 billion. This amount will cover both the pre-2015 backlog (EUR 24.7 billion) and the new claims (estimated at EUR 35 billion). Consequently, the expected backlog at the end of 2015 would amount to EUR 20 billion, of which at least about half of it or about EUR 10 billion would remain as abnormal backlog.

In EUR billion 

Backlog end 2014(adjusted)

 

Member States' forecasts of 2015 claims corrected by 95% threshold

Payment appropriations authorised in the 2015 budget

Forecasted backlog end 2015

24.7

~35

39.5

~20

4.5.  Payment claims expected for 2016

As set out above, the backlog at the end of 2015 is expected to be around EUR 20 billion, provided Member States' forecasts prove accurate. Furthermore, up to EUR 3.5 billion of payable claims are still expected before the closure of the programmes. Given this relatively limited amount of payment claims and since there will be no N+2 pressure anymore, there is no reason to assume that a large amount of these payment claims will arrive too late to be paid in 2016.

The Commission will fine-tune its request in the 2016 Draft Budget, taking into account the "normal" backlog at the end of 2016. This "normal" backlog – covering the very late submission of claims and the remaining interruptions/suspensions – would however be very low compared to previous years, since the level of new claims to be received in 2016 is also very low and the Commission expects Member States to correct deficiencies and submit "clean" claims. It could be in the order of magnitude of EUR 2 billion. This "normal" backlog at year-end 2016 will therefore have to be covered in the 2017 budget. The amount to be included in the 2016 budget would therefore be around EUR 21.5 billion.

4.6.  Summary of information used to calculate the payment claims and the backlogs

The following table summarizes the information on the envelope of the programme, the expected use of the budget appropriations available in the budget 2015 and the maximum payment claims expected in 2016.

Outstanding interim payments 2015-2017 (EUR billion)

Envelope of the programme

(1)

347.3

-  Of which pre-financing and interim payments made until end-2014

(2)

266.1

-  Of which reserved for closure (5%) and decommitments made

(3)

18.2

Maximum amount of payable interim payments (2015-2017)

(4)=(1)-(2)-(3)

~63.0

-  Of which backlog end-2014 (outstanding payment claims)

(5)

24.7

-  Of which maximum amount of payable interim payments in 2015-2017

(6)=(4)-(5)

38.3

Budget year 2015, EUR billion

Appropriations available Budget 2015

(1)

39.5

-  Of which end-2014 backlog

(2)

24.7

-  Of which forecasts 2015 corrected by 95% threshold

(3)

~35

Expected backlog end-2015

(4)=(1)-(2)-(3)

~20

Budget year 2016, EUR billion

Expected backlog end-2015

(1)

~20

Maximum remaining payment claims expected to be received in 2016 before closure

(2)

~3.5

Maximum payment claims to be covered in the 2016 budget

(3)=(1)+(2)

~23.5

4.7.  Payment at closure

The closure of structural funds has its own payment dynamics. Each Member State sends its closure documents by programme at the latest by 31 March 2017. The Commission informs the Member State of its opinion on the content of the closure declaration within five months of the date of its receipt, provided that all information has been submitted in the initial closure document(25). As a rule, payments for the closure will occur only after 2016. The total amount reserved for the closure (5% of the overall allocation) is EUR 17.3 billion, but the level of payments will be influenced by the quality of implementation of the programme during the whole period. Possible closure decommitments in the Cohesion policy may reduce the needs for payments.

As an indicative estimate, for the period 2000-2006, the percentage of de-commitment at closure was 2.6% of the total envelope for the European Social Fund (ESF) and 0.9% for the European Regional Development Fund (ERDF). However, for ESF there are still some EUR 0.5 billion of RAL that is related to problematic cases with irregularities, and consequently the Commission estimates that the final percentage of decommitments at the closure will be around 3% for that Fund. The Commission does not exclude that decommitments at closure could be higher than in the past period so the above mentioned estimate should be considered as a prudent indication.

Closure requests are not taken into account in the analysis of the reduction of the normal part of the backlog, as most of them are paid in 2017-2019 or subsequent years and will in any event not all lead to payments, since unduly paid amounts will first be cleared before the final payment will be made.

5.  Other headings: outlook for the 2007-2013 programmes

5.1.  Overview

Following the detailed analysis of the specific case of the Cohesion policy (heading 1b) as set out in section 4 above, this section looks at the situation in the other headings, which can be summarised as follows:

-  Appropriations for the European Agricultural Guarantee Fund (heading 2) are non-differentiated whereby payments and commitments are budgeted at the same level. Consequently, there is no backlog at year-end;

-  The management of Rural Development, the European Fisheries Fund (heading 2) and the Asylum, Migration, Borders and Security funds (heading 3) is shared with Member States, in a manner similar to Cohesion policy. Whereas Rural Development so far had no backlog, this is not the case for the other funds;

-  Most of the other programmes (headings 1a and 4) are managed by the Commission. In view of payment shortages, many of these programmes have been subject to the mitigating measures which the Commission has put in place during 2014 (and in some case already in 2013), ranging from reduction of pre-financing (with due consideration of the type and financial soundness of implementing partners, recipients and beneficiaries), to postponement of final payments or budget support payments, abstaining from launching new commitments, and delaying contracting. Most of these mitigating measures, however, only postpone the time of disbursement, while commitments still have to be honoured.

The table below provides an overview of the evolution of the backlog for headings 1a and 4. Whereas there is a clear upward trend for the backlog for heading 4, which in 2014 reached its highest level in recent years, the evolution of heading 1a is less clear.

Backlog at year-end (in EUR million)

 

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Heading 1a

1 679

507

291

628

604

567

551

541

Heading 4

172

178

284

226

387

367

389

630

5.2.  Shared management programmes in heading 2 and 3

5.2.1.  Heading 2

European Agricultural Guarantee Fund (EAGF)

There is no backlog for the European Agricultural Guarantee Fund (EAGF) as the fund is based on non-differentiated appropriations.

European Agricultural Fund for Rural development (EAFRD)

So far there has been no backlog for Rural Development: the Commission has always been able to pay all payment claims in time. Taking into account the size of the Rural Development programme and the 95% rule which also applies, the maximum level of interim payments which might still be paid before the closure is around EUR 8.7 billion for the 2007-2013 period. The payment appropriations authorised in the 2015 budget for the 2007-2013 programmes amount to EUR 5.9 billion. The remaining amount of EUR 2.8 billion is due to be paid in 2016, following the submission by the Member States of the final quarterly declaration, due in January 2016.

The total amount reserved for the closure is around EUR 4.8 billion. The actual amount to be paid will depend on the decommitments. As an illustration, by applying the 1.5% rate of decommitments experienced during of the previous 2000-2006 closure period, some EUR 1.5 billion would be decommitted. Closure payments are expected to take place between 2016 and 2019.

European Fisheries Fund (EFF)

The EFF management mode is similar to the Cohesion policy (heading 1b). However, since it has no N+3 rule, the EFF did not encounter the specific problem of the transformation of the N+3 rule to the N+2 rule between the commitment tranche 2010 and the commitment tranche 2011. Moreover, it did not have the "Greek rule" either, although the start of the programmes was also slightly delayed by the obligations related to the management and control systems. Nevertheless, in recent years, the EFF backlog has been very important. At the beginning of 2014, the level of the backlog was at the level of the voted payment appropriations for the programmes 2007-2013.

As to the timing of payment claims during the year, throughout 2010-2014 two-thirds of the annual payment claims were received in the months November and December. The following chart shows the level of the backlog from 2011 to 2014 for the programmes 2007-2013 of the EFF together with the initial payment appropriations of the following year.

 

The main reason behind the reduction of the EFF backlog at the end of 2014 has been the redeployment of all available payment appropriations within the budget chapter (including all payment appropriations for the EMFF shared management – due to the delay in the adoption of the new legal basis) and the reinforcements received in the draft amending budget 3/2014 (adopted as amending budget 2/2014) and in the end-of-year transfer.

The higher level of payments authorised in the 2015 budget should allow reducing the backlog to its normal level of around EUR 0.1 billion.

5.2.2.  Heading 3

Asylum, Migration, Borders and Security policies

The common asylum and immigration policies in the 2007-2013 period were mainly implemented through the General Programme “Solidarity and Management of Migration Flows” (SOLID). This General Programme consisted of four instruments: External Borders Fund (EBF), European Return Fund (RF), European Refugee Fund (ERF) and European Fund for the Integration of third-country nationals (EIF).

The following graph shows the growing level of outstanding payment claims at year-end for the programmes in the field of asylum, migration, borders and security.

 

The RAL has increased from EUR 150 million at the beginning of 2007 to EUR 2.6 billion in 2014, despite EUR 300 million decommitted during the period 2007-2014. Some EUR 1.9 billion remains to be paid on the programmes 2007-2013. The payment appropriations authorised for the programmes in the 2015 budget are slightly above EUR 600 million, including the appropriations for the initial and annual pre-financing payments of the new programmes 2014-2020.

Taking into account the amount which will be paid at the closure (estimated at some EUR 1 billion) and the fact that second pre-financings could not be paid in 2013 and 2014 due to lack of payment appropriations, the payment needs to reduce the backlog for the programmes 2007-2013 to a normal level at the end of 2016 are estimated at around EUR 235 million.

5.3.  Direct management programmes in heading 1a and 4

5.3.1.  Heading 1a

This section gives an overview of the payments situation of the programmes under heading 1a at the end of 2014.

Outstanding payment claims at year-end

The chart below shows the evolution of the outstanding payment claims at year-end for the main programmes under heading 1a.

 

The high level of outstanding payment claims at the end of 2007 mainly results from the project cycle of the 6th Framework Programme for Research (FP-6), and the particularly high number of open commitments at that time. In addition, the research contracts stipulated that audit certificates were required before cost claims could finally be paid.

The mitigating measures taken by the Commission in 2014 (see section 2.2 above) to address the shortage of payment appropriations prevented the increase of outstanding payment claims at the end of 2014. Measures included the reduction the level of pre-financing and delaying the signature of new contracts/grant agreements, thus shifting part of the payments to the following year. While containing the level of outstanding payment claims, a resulting side-effect of those measures has been the slowing down of the implementation of the 2014-2020 programmes. In some cases, more drastic measures had to be taken as to give priority to payments addressed to the more vulnerable beneficiaries.

Evolution of outstanding commitments (RAL)

The broadly stable level of outstanding payment claims at year-end for programmes under heading 1a is in sharp contrast with the clear upward trend in the level of outstanding commitments (RAL), as shown in the chart below:

 

To a large extent, the increasing RAL in heading 1a results from the widening gap between the commitment and payment appropriations for research, the largest spending programme in this heading. This is illustrated in the chart below, which shows the declining pattern of the ratio between payments and commitments.

 

As an example of how projects in heading 1a are being implemented, the project cycle for the Research programmes is described below.

Project cycle Research

Research programmes are implemented through multiannual work programmes which include calls for proposals, public procurements, studies, experts groups, participation in international organisations, seminars and workshops, evaluation and monitoring. Around 90% of the research programmes are related with calls for proposals, the remaining 10% with other activities.

The annual work programme for year N is adopted by the Commission in the middle of year N-1. From the second half of year N-1 the calls for proposals are launched. In most cases the submission of proposals usually takes place within three months after the publication of the call for proposals. Global commitments are made after the adoption of the work programme in year N and at the latest before the contract negotiations (usually at the time of the call deadline). The evaluation of proposals (three months) and selection (one-two months) are followed by the contract negotiation (from one to six months) and signature (up to a few months). The Commission / executive agency has eight months between the call deadline and the grant signature (the so-called "time to grant"), of which five months to inform the applicants about the outcome of scientific evaluation and three months for preparation of the grant agreement. Once the individual commitment is made and contract is signed, the pre-financing should be paid within 30 days from the signature of the agreement or from 10 days before the starting date of the action whichever is the latest. Following the structural measures taken by Research DGs in 2014, in many cases, the pre-financing of the year N commitment is now paid in year N+1 instead of year N. Interim payments are based on financial statements and linked to periodic reports, usually every 18 months. The final payment of 10% is paid on acceptance of the final report.

For all other actions foreseen in the work programme, the provisional commitments are made in year N and the advance payments are paid the same year. The rest is paid in year N+1.

Payment shortages Research: practical consequences

In order to manage the shortage of payment appropriations within the Research programmes, in 2014 a total amount of EUR 236.5 million was transferred from "Horizon 2020" 2014-2020 lines to reinforce 2007-2013 completion budget lines for the same programmes, delaying the pre-financing of the Horizon 2020 calls launched in 2014 to 2015. This was not the case in previous years, and results in a delay in the implementation of new programmes.

Research takes time and withholding signature of contracts and funding is not consistent with the objective of enhanced research efforts to support economic growth. The increase in the level of payment appropriations authorised for Horizon 2020 in the 2015 budget is expected to allow a partial catching up of this key programme.

Erasmus+

Erasmus+ provides a good example of an annual programme for which the level of payments closely follows the level of commitments, since the lifecycle of most actions is linked to the academic calendar.

Because of the payments shortage, however, the increase in payment appropriations in 2014 did not match the increase of commitment appropriations which is set to continue over the 2014-2020 period. This shortfall in payments in 2014 can also be seen in the ratio between payments and commitments in the chart below.

 

As a result, in 2014 it was not possible to pay part of the second pre-financing to National Agencies, which are meant to finance mobility actions. While the situation should improve slightly, Erasmus+ is expected to still be confronted with similar constraints in 2015.

Transport and Energy

The chart below shows the growing divergence between the level of commitments and payments for the Transport and Energy policy areas.

 

The payment appropriations authorised in the 2015 budget will suffice to cover the first pre-financing of the 2014-2020 projects and to partially tackle the 2007-2013 RAL, which is estimated at more than EUR 2 billion.

European Economic Recovery Plan (EERP)

Compared to the high level of commitments in 2009 and 2010, the implementation of payments for this programme started slowly since EERP projects mostly consist of large-scale infrastructure projects.

 

In particular in 2014, payment appropriations were not sufficient to cover all the payment claims received during the year, even after the late adoption of draft amending budget 3/2014 which provided additional payment appropriations. At the end of 2014, the RAL still stood at EUR 2 billion, half of the amount initially committed for the EERP. The level of payment appropriations authorised in 2015 amounts to EUR 407 million, which is expected to cover estimated needs for the year.

5.3.2.  Heading 4

The chart below shows the level of outstanding commitments (RAL) for programmes under heading 4 since 2007.

 

Heading 4 comprises short-term crisis-response instruments, longer-term instruments which use multiannual programming, and ad-hoc instruments such as Macro-Financial loan and grant assistance. Three large instruments (the Instrument for Pre-accession Assistance II (IPA), the European Neighbourhood Instrument (ENI) and the Development Cooperation Instrument (DCI)), using multiannual programming, account for 73% of expenditure under this heading. The support to third countries which is funded under these programmes typically has a life-cycle of around 6-8 years. The crisis-response instruments (Humanitarian Aid, Instrument contributing to Stability and Peace, Common Foreign and Security Policy) and the Macro-Financial Assistance, on the other hand, have much shorter payment cycles of 12-18 months.

Since 2013, most instruments in heading 4 experienced serious shortages in payment appropriations, affecting first the humanitarian and crisis-related instruments with fast-disbursing implementation cycles, and thereafter instruments such as the Development Cooperation Instrument and the European Neighbourhood Instrument where the payments are mostly related to existing contracts and commitments. The situation worsened in 2014, due to the overall reduction in the available payments compared to 2013. For some of the programmes, the reinforcement through draft amending budget 3/2014 (and other actions such as transfers)(26) came very late and was insufficient to cover the outstanding backlog.

Measures put in place (see section 2.2 above) could only partly mitigate the effects of the payment shortage by postponing the time of disbursement, while past commitments still have to be honoured.

Outstanding payment claims at year-end

Overall, the outstanding payment claims at year-end 2014 for heading 4 increased considerably. This is mostly due to a sharp increase of claims and the lack of related payment appropriations as in the case of the European Neighbourhood Instrument and the Development Cooperation Instrument, as shown in the chart below.

 

On the other hand, the reinforcements in payment appropriations authorised in the 2013 and 2014 budgets allowed redressing the level of outstanding payment claims for Humanitarian Aid(27):

 

As set out above, the RAL of heading 4 and of the three large long-term instruments in particular, has been steadily rising over the past five years, in line with the commitment levels of the previous MFF. Programmes initially committed in 2010, for example, will have been formalised with the beneficiary third country during 2011, and contracts concluded up to 2014. It follows that many of these larger programmes, committed at a time when commitments were rising steeply, now need to be paid for. The level of payment appropriations authorised in the 2015 budget is expected to reduce the gap, which should help to stabilise the situation but the situation will continue to be tense and both the gap and RAL is still expected to increase for many instruments such as the Development Cooperation Instrument.

6.  outlook for 2014-2020 programmes

The 2016 budget will have to include sufficient payment appropriations not only to phase out the abnormal level of outstanding payment claims stemming from commitments related to 2007-2013 programmes, but also for the 2014-2020 programmes in heading 1a and 4, whose implementation has been hampered by the payment shortages. The 2016 budget must also include the necessary payment appropriations for other funds, such as rural development (heading 2) to avoid the creation of a new backlog which did not exist in the past.

The Commission will assess the 2016 payment needs for the 2014-2020 programmes in the 2016 Draft Budget.

7.  Conclusions

In recent years, and particularly in 2014, the level of payment appropriations was insufficient to cover incoming payment claims. In turn, this led to a growing backlog of outstanding payment claims at year-end, in particular for the 2007-2013 programmes of the Cohesion policy. The Commission took a number of mitigating measures to minimise the negative effects of payment shortages, by meeting, as far as possible, obligations stemming from past commitments. However, as a side-effect, implementation of the 2014-2020 programmes was hampered.

Payment appropriations in the 2015 budget are expected to lead to a reduction in the backlog of outstanding payment claims for the 2007-2013 programmes. The Commission has identified the payment level necessary to phase out the abnormal level of outstanding payment claims for the 2007-2013 programmes by the end of 2016. In its draft budget 2016, the Commission will propose payment appropriations, accordingly.

The Commission considers that, on this basis, the three institutions can engage to implement a plan to reduce the level of unpaid bills corresponding to the implementation of the 2007-2013 programmes to a sustainable level by the end of 2016.

Annex 1: information sent by the Commission on 15 December 2014

On 15 December 2014, the Commission presented the expected backlog for 2007-2013 Cohesion programmes at the end of 2014 and 2015, as follows:

 

2010

2011

2012

2013

2014 (*)

2015 (*)

Backlog of unpaid bills at year-end (EUR billion)

 

6.1

10.8

16.2

23.4

Up to

25 (1)

19 (2)

(*) Commission estimates based on adjusted Member States’ forecasts

(1) Taking account of additional payment appropriations in Draft Amending Budget 3/2014 as finally approved.(2) Taking account of additional payment appropriations in Draft Amending Budget 3/2014 as finally approved and payment appropriations authorised in the budget 2015.

The Commission also gave a breakdown of the expected backlog for 2007-2013 Cohesion programmes at end-2014. As set out in the table below, the total level of payment claims actually received by year-end 2014 was some EUR 1.5 billion below the forecasts prepared by the Member States, and some EUR 2.5 billion above the upper range forecasted by the Commission.

EXPECTED BACKLOG AT THE END OF 2014

EUR billion

(1)

Payment claims received by end of 2013 and not paid by end-2013 (backlog)

23.4

(2)

Payment claims received by end November 2014

31.4

(3) = (1) + (2)

Payment claims requested by end-November to be paid in 2014

54.8

(4)

Authorised level of payment appropriations (with Amending Budget 3/2014)

49.4

(5) = (3) – (4)

Backlog by end of November 2014, requested to be paid by end-2014

5.4

 

 

Forecast

Actual realisation

 

Member States' forecasts of payment claims to be submitted in December 2014

23

21.5

 

Commission forecasts of payment claims to be submitted in December 2014

18 - 19

21.5

Forecast for backlog of unpaid bills at the end of 2014: up to EUR 25 billion.

Finally, the Commission presented by country the Member States' estimates of payment claims to be submitted for the Cohesion policy in 2014 (EUR 54,33 billion), the payment claims sent up to 31 October 2014 (EUR 31,36 billion) and as a consequence, the payment claims to be submitted in November and December (EUR 22,97 billion).

The Commission added that "Taking into account the average error rates observed in the 'gross' forecasts of Member States over recent years and the 95% ceiling in payments before closure required by Art. 79 of Reg. 1083/2006, the Commission estimates at EUR 18-19 billion the claims to be received in December". This is consistent with the tables set out above.

Annex 2: Heading 1b: latest forecasts from Member States

This annex sets out the latest forecasts from the Member States as regards the submission of payment claims for the 2007-2013 Cohesion programmes in 2015 and 2016, making a distinction between gross forecasts (listed by Member States) and capped forecasts (see explanation in section 4.4).

Member States' forecasts (in EUR billion)

Period 2007-2013

 

2015*

Gross forecasts

2016

Gross forecast

AT

Austria

0,09

0,00

BE

Belgium

0,24

0,06

BG

Bulgaria

1,35

0,00

CY

Cyprus

0,06

0,00

CZ

Czech Republic

4,01

3,75

DE

Germany

2,43

0,95

DK

Denmark

0,04

0,03

EE

Estonia

0,09

0,00

ES

Spain

4,65

1,74

FI

Finland

0,21

0,02

FR

France

1,92

0,34

GR

Greece

0,75

0,00

HR

Croatia

0,22

0,31

HU

Hungary

3,86

1,24

IE

Ireland

0,03

0,01

IT

Italy

5,07

1,44

LT

Lithuania

0,09

0,00

LU

Luxemburg

0,01

0,00

LV

Latvia

0,54

0,09

MT

Malta

0,14

0,04

NL

Netherlands

0,21

0,10

PL

Poland

8,92

3,99

PT

Portugal

0,52

0,06

RO

Romania

6,64

2,81

SE

Sweden

0,11

0,00

SI

Slovenia

0,38

0,18

SK

Slovakia

2,68

0,64

UK

United Kingdom

1,52

0,25

CB

Territorial Cooperation

1,16

0,25

TOTAL

 

47,93

18,32

TOTAL CAPPED FORECASTS***

34,74

2,95**

*  The figures of 2015 forecasts are calculated using - for the Operational Programmes for which Member States have not sent any forecast in January 2015 - the related forecasts sent in September 2014.

**  The maximum payable amount in 2016 is EUR 3,5 billion of which EUR 3 billion is already confirmed by Member States at this stage.

*** Capping is the application of the 95% rule which foresees that interim payments may only be paid before the closure as long as the sum of payments is lower than 95% of the allocation of the programmes.

8.6.2015

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

A vélemény előadója: Arne Lietz

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  felhívja a figyelmet a globális fejlesztési cselekvés 2030-ig érvényes keretének – középpontjában a Fenntartható Fejlesztési Célokkal – , valamint az éghajlatváltozás elleni globális fellépés szintén 2030-ig érvényes keretének küszöbön álló elfogadására az ENSZ-ben, megjegyzi, hogy ez a 2015-ös évet meghatározó évvé teszi az emberiség és a bolygó jövője szempontjából; hangsúlyozza, hogy az Uniónak előkészületeket kell tennie egyrészt annak érdekében, hogy a fejlesztési finanszírozásról szóló, Addisz-Abebában 2015. július 13–16-ig megrendezésre kerülő konferencia kézzelfogható eredményeket érjen el, másrészt a Fenntartható Fejlesztési Célok sikeres elfogadása és végrehajtása érdekében, többek között olyan költségvetési döntések révén, amelyek teljes mértékben kihasználják a fejlesztési támogatások forrásainak mobilizálására szolgáló jelenlegi lehetőségeket; emlékeztet a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvének való megfelelés kötelezettségére;

2.  emlékeztet az uniós tagállamok kollektív és egyéni kötelezettségvállalására a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) szintjének az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7%-ára való növeléséről, amely támogatásból a GNI legalább 0,20%-ának mértékéig a legkevésbé fejlett országoknak kell részesülniük, illetve az Unióhoz 2004-ben vagy később csatlakozott országok esetében a hivatalos fejlesztési támogatás szintjének a GNI legalább 0,33%-ára növelése felé való törekvésre; megjegyzi, hogy az uniós fejlesztési támogatás beleszámít a célkitűzésekbe, ezért csökkenti a legtöbb tagállam jelentős elmaradását a hivatalos fejlesztési támogatás terén; emlékeztet arra, hogy az uniós ODA legalább 50%-ából a legkevésbé fejlett országoknak kell részesülnie;

3.  emlékeztet a fejlett országok azon kötelezettségvállalására, hogy különböző forrásokból új és további éghajlatügyi támogatást nyújtsanak a fejlődő országok számára, amelynek 2020-ig el kell érnie az évi 100 milliárd dolláros összeget; hangsúlyozza, hogy az addicionalitási követelményét tiszteletben kell tartani, és rámutat, hogy az az uniós fejlesztési támogatáson belül az éghajlatváltozással szorosan összefüggő célok egyre növekvő arányából az következik, hogy a fejlesztési támogatás teljes összegének legalább ennyivel kell növekednie; megerősíti, hogy az uniós fejlesztési támogatást hatékonyabban kellene elkölteni, és a hivatalos fejlesztési segélyt olyan ágazatokba kellene irányítani, ahol a leginkább szükség van rá, vagyis a kapacitásépítéssel, a jó kormányzással, egészséggel, oktatással, a mezőgazdasággal, a vízellátással és energiával kapcsolatos ágazatokba;

4.  hangsúlyozza a menekültek megmentésére és a mediterrán térség megnövekedett migrációs hullámainak fogadására szolgáló struktúrák létrehozására elkülönített pénzügyi eszközök kiegészítő jellegét;

5.  felhívja a figyelmet a humanitárius vészhelyzetre Szíriában, Irakban, Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Jemenben és Ukrajnában, valamint a természeti katasztrófák által leginkább érintett országok, mint Haiti és Nepál, és az ebolavírus által leginkább érintett országok helyzetére; hangsúlyozza, hogy a válságok összetettsége növelte az Unió, mint globális szereplő előtt álló kihívásokat; figyelmeztet a nagyarányú költségvetési megszorítások politikai következményeire, és hangsúlyozza, hogy a Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) finanszírozásának tükröznie kell a jelenlegi globális humanitárius szükségletek rendkívüli mértékét;

6.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az illegális bevándorlás elleni új cselekvési tervben nagyobb hangsúlyt kapjon a fejlesztéspolitikai dimenzió, és a finanszírozási források egyértelműbb meghatározása; kéri elegendő forrás rendelkezésre bocsátását a kiváltó okok kezelésére, és nyomatékosan kéri, hogy rövid távon a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztéspolitikai intézkedések koherenciájának biztosítása álljon a középpontban;

7.  emlékeztet, hogy szükséges tiszteletben tartani a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét az Európai Unió összes külső fellépése során a fejlesztési programok hatásának maximalizálása érdekében;

8.  nyomatékosan felszólítja a Tanácsot, hogy miden javaslatát lássa el pénzügyi kimutatással annak érdekében, hogy a humanitárius segély odaítélése teljes mértékben átlátható legyen;

9.  hangsúlyozza a humanitárius segély alcím alatti kifizetési előirányzatoknak legalább a kötelezettségvállalási előirányzatokkal megegyező szinten tartásának szükségességét annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az elmúlt években kialakult helyzet, amelyben a források súlyos és állandó hiánya megnehezítette az azonnali beavatkozást, és felhalmozódtak a kifizetetlen számlák, ami negatív következményekkel járt a végrehajtó partnerek számára is; rámutat továbbá a sürgősségisegély-tartalék előirányzatai szinten tartásának szükségességére;

10.  hangsúlyozza, hogy a jogállam helyreállítása és az társadalmi fejlődés biztosítása egy bukott államban sokkal költségesebb és hosszadalmasabb folyamat, és nyomatékosan kéri, hogy ennek megfelelően a 2016-os költségvetés tervezete kezeljen kiemelten olyan területeket, mint a Száhil öv, Afrika szarva és Közép-Amerika, valamint a legkevésbé fejlett országok;

11.  aggódik a humanitárius segélyezés terén a fennmaradó kifizetések nagyságrendjére vonatkozó különböző becslések miatt, miközben a kötelezettségvállalások növekednek; hangsúlyozza a megfelelő költségvetés szükségességét, amely lehetővé teszi az Unió fellépését a humanitárius segélyezés terén; ezért sürgeti a humanitárius segélyezésre és a katasztrófakockázatok csökkentése szánt pénzügyi források növelését; határozottan ellenzi a fejlesztési és humanitárius segélyezésre elkülönített források bármely mértékű átcsoportosítását;

12.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Tanács megtartsa ígéretét címzett források elkülönítésére minden tervezett fellépése számára; kitart amellett, hogy a 2014-es és 2015-ös költségvetésekben el nem költött összeg automatikusan kerüljön átvezetésre a 2016-os pénzügyi évre;

13.  felhívja az Uniót és tagállamait, hogy álljanak elő egy olyan segélyhatékonysági programmal, amely támogatja a partnerországok tulajdonosi szerepét, az egyeztetést a partnerországok fejlesztési stratégiáival, a kölcsönös elszámoltathatóságot és a segélyezés széttöredezettségének csökkentését a különböző segélyezési mechanizmusok és adományozók közti szorosabb koordináció révén;

14.  felhív a hivatalos fejlesztési segélyek fejlesztési súlypontjának és jellegének védelmére, többek között egy átlátható és elszámoltatható jelentéstételi rendszer révén;

15.  sürgeti az Európai Bizottságot – amely jelezte, hogy az elkövetkezendő években jelentős mértékben ki kívánja szélesíteni az ötvözéses finanszírozás alkalmazását –, hogy hajtsa végre az ötvözésről szóló számvevőszéki különjelentés ajánlásait, és értékelje a támogatások és hitelek ötvözésének mechanizmusát, különösen a fejlesztési és pénzügyi addicionalitás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság szempontjából;

16.  kéri a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit az uniós fejlesztési segélyre vonatkozó információ és adatok felhasználóbarát és megfelelő részletességű közzététele érdekében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Charles Goerens, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Elly Schlein, Pedro Silva Pereira, Davor Ivo Stier, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bernd Lucke, Louis-Joseph Manscour, Paul Rübig, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Miguel Urbán Crespo, Dennis de Jong

17.6.2015

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

A vélemény előadója: Deirdre Clune

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a 2016-os költségvetésnek kulcsszerepet kell játszania az Uniónak a befogadó jellegű és fenntartható növekedéshez és foglalkoztatáshoz való hozzájárulásában, különös tekintettel a fiatalok munkanélkülisége és a szegénység elleni hathatós fellépésre, ezzel is támogatva az Európa 2020 prioritásait és célkitűzéseit; ezzel kapcsolatba hangsúlyozza az Európa 2020 félidős értékelésének jelentőségét annak biztosítása tekintetében, hogy a foglalkoztatásra, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni fellépésre vonatkozó célok teljesüljenek;

2.  meggyőződése, hogy az – elsősorban az ESZA alatti – uniós támogatást nem a nemzeti megközelítések támogatására, hanem az olyan kiegészítő támogatásokra kell fordítani, amelyek kiegészítik vagy javítják a tagállamok nemzeti programjait;

3  sürgeti, hogy biztosítsanak pénzügyi támogatást azoknak a munkahely-teremtési és a társadalmi kirekesztést megelőzését célzó programoknak, amelyek a többszörösen hátrányos helyzetben lévő − például a tartósan munkanélküli, fogyatékossággal élő, a kisebbségekhez tartozó, az inaktív és a reményüket vesztett − személyeket célozzák meg;

4.  emlékeztet arra, hogy a befogadó jellegű és fenntartható növekedés jelenti a kulcsot a munkahelyteremtés és a jólét növelése terén, és hogy a strukturális alapokat hatékonyabban és eredményesebben kell felhasználni a fenntartható növekedés és a foglalkoztatás serkentése érdekében; hangsúlyozza a kutatás és az innováció fontos szerepét a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése szempontjából; kéri, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást a társadalomtudományi kutatásoknak;

5.  hangsúlyozza, hogy elegendő finanszírozásra és megfelelő költségvetési gazdálkodásra, illetve lehetőség szerint nagyobb előfinanszírozásra van szükség a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret azon programjai − így például az Európai Szociális Alap, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI), az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának (EaSI) különböző tengelyei, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) − esetében, amelyek célja a munkanélküliség, illetve a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelése;

6.  rámutat, hogy a 2016-os költségvetésnek megfelelő forrásokat kell biztosítania a társadalmi befogadás előmozdításának, valamint a szegénység felszámolására, illetve a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő személyek rehabilitálására irányuló fellépéseknek;

7.  ragaszkodik ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket vezessenek be és hajtsanak végre annak érdekében, hogy az előző programozási időszakról áthozott példa nélküli mennyiségű kifizetetlen igényt ki lehessen elégíteni;

8.  hangsúlyozza, hogy a munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében az uniós költségvetésnek támogatnia kell a szakképzést, a szakmai képesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket, a gyakornokságot és a minőségi munkahelyek közvetlen létrehozását;

9.  hangsúlyozza, hogy a 2016. évi költségvetésnek támogatnia kell a vállalkozói kedvet a mikro-, kis- és középvállalkozások tekintetében, beleértve a szociális vállalkozásokat, az innovatív szociális vállalkozásokat és az egyéni vállalkozásokat is, továbbá ösztönöznie kell a nők szerepvállalását;

10.  hangsúlyozza, hogy a 2016. évi költségvetésnek elő kell segítenie a munkavállalók magas szintű védelmét és a megelőzés kultúráját szerte az Európai Unióban, és hozzá kell járulnia a munkahelyi egészség és biztonság terén újólag felmerülő kihívások kezeléséhez;

11.  emlékeztet arra, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások adnak munkát az EU-ban a munkavállalók többségének, és hogy ilyen vállalkozások létrehozását és fenntartását illetően az egyik fő probléma a finanszírozás megszerzése; javasolja ezért a mikro-finanszírozási elem jelentős növelését, valamint az ahhoz társuló mentorálási rendszerek továbbfejlesztését és következetes biztosítását; javasolja, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvével összhangban folytassák az ESZA alatti pénzügyi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázását, és fontolják meg, hogy az EBB által a kkv-knak nyújtott támogatást megerősítsék;

12.  hangsúlyozza, hogy a társadalmi befogadás támogatása – elsősorban a fogyatékossággal élő és marginalizált személyek esetében – olyan kulcsfontosságú uniós politika, amely jelentős költségvetési támogatást kíván meg; hangsúlyozza, hogy az ESZA-n túlmenően a többi kohéziós politikai eszközben is nagyobb szerepet kellene kapnia a szociális vetületnek;

13.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell az egységes piac megvalósítását, a versenyképességet és a társadalmi konvergenciát, a szociálisan felelős vállalati politika kialakítását, valamint − a tisztességes, megfelelő munkajogi védelem alá eső, fenntartható munkahelyek létrehozásának biztosítása érdekében − a szociális jogi normák vállalatok általi betartásának nyomon követését;

14.  felszólít arra, hogy a költségvetés révén folyamatosan támogassák a megfelelő szakképzést és az átképzést a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban és a nagy munkahely-teremtési potenciállal rendelkező kulcsfontosságú ágazatokban, így például a környezettudatos gazdasági ágazatokban, a körforgásos gazdaságban, az egészségügyben és az ikt-ágazatban;

15.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozói kultúra és a vállalkozók támogatásának az uniós költségvetési politika egyik alapelemévé kell válnia;

16.  kéri, hogy a Bizottság részletesen és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a kísérleti projektek végrehajtásának különböző szakaszairól.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

7

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Jane Collins, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Marian Harkin, Danuta Jazłowiecka, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Maria João Rodrigues, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georges Bach, Amjad Bashir, Heinz K. Becker, Deirdre Clune, Sergio Gutiérrez Prieto, Csaba Sógor, Helga Stevens, Neoklis Sylikiotis, Ivo Vajgl

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Josef Weidenholzer, Marco Zanni

17.6.2015

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

A vélemény előadója: Giovanni La Via

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia kitűzött céljainak megvalósítása érdekében igen fontos az éghajlatváltozás és az erőforrás-hatékonyság horizontális beépítése az Unió összes politikájába;

2.  rámutat arra, hogy kiemelkedően fontos, hogy az Európai Unió kilábaljon a válságból; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a környezet- és éghajlatbarát politikákat a tagállamoknak a növekedés előmozdítására szolgáló lehetőségnek kellene tekinteniük, és hogy a környezetvédelmi jogszabályok és a Horizont 2020 program keretében finanszírozott projektek megfelelő végrehajtása elő fogja segíteni a környezetbarát munkahelyek létrehozását és a gazdasági növekedést a kkv-k körében;

3.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kisebb környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági programokat esetleg figyelmen kívül hagyják a társadalmi és politikai figyelem középpontjában lévő programokhoz képest;

4.  hangsúlyozza, hogy a körforgásos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elengedhetetlenül szükséges; hangsúlyozza, hogy nemcsak megfelelő pénzeszközöket kell rendelkezésre bocsátani az átállás érdekében, de azt is biztosítani kell, hogy az uniós finanszírozású projektek ne legyenek negatív hatással az átmenetre;

5.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek kellőképpen tükröznie kell az egyetemesen alkalmazandó, 2015-ben elfogadandó fenntartható fejlesztési célokat;

6.  hangsúlyozza továbbá az egészségügy mint önmagában vett érték és mint a növekedés uniós szintű előmozdításának egyik előfeltétele jelentőségét;

7.  rámutat, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret harmadik éve nagyon fontos szerepet fog játszani az e szakbizottság felelősségi körébe tartozó új többéves programok (a 2014–2020-as időszakra vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési program az egészségügy területén, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE), és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós polgári védelmi mechanizmus) sikeres végrehajtásában, mivel e programok ekkora futnak ki; ebben az összefüggésben kiemeli, hogy a hosszabb ideje fennálló nemzeti szintű gazdasági és költségvetési megszorításokra tekintettel elengedhetetlen, hogy az EU költségvetésében biztosítsuk és garantáljuk az ezen új programok európai hozzáadott értékének maradéktalan kiaknázásához szükséges előirányzatokat;

8.  hangsúlyozza ezért, hogy 2016-ban e programok finanszírozását legalább a korábbi uniós költségvetés szintjén fenn kell tartani;

9.  felhívja a figyelmet arra, hogy számos erdei ökoszisztémát veszély fenyeget; úgy véli, hogy uniós programokon és támogatási intézkedéseken keresztül elegendő pénzügyi forrást kellene előirányozni az erdők ökológiai és növény-egészségügyi állapotának értékelésére és rehabilitációjára, ideértve az újraerdősítést is;

10.  a Natura 2000 területeken lévő természeti értékek megóvása érdekében fokozottabb elkötelezettséget kíván az Európai Uniótól, elsősorban a finanszírozás terén; tudomásul veszi, hogy számos tagállam nehézségekkel szembesül a Natura 2000 hálózat kezelése terén, mivel nem áll rendelkezésre a Natura 2000 területek kezelésére irányuló, célzott pénzügyi eszköz, amely lehetővé tenné a biológiai sokféleségnek az ágazati politikákban való megjelenítését;

11.  hangsúlyozza továbbá, hogy a 3. fejezet – noha összegszerűen a többéves pénzügyi keret legkisebb fejezete – olyan, az európai polgárokat érintő kulcsfontosságú témákat foglal magában, mint például a közegészségügy, a fogyasztóvédelem és a polgári védelmi eszköz;

12.  felhívja a Parlament küldöttségét, hogy hangsúlyozza a környezetvédelmi, éghajlat-változási, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági programokra előirányzott költségvetési sorok teljes körű végrehajtásának jelentőségét annak ellenére, hogy nagyságrendjük a költségvetés egészét tekintve nem jelentős;

13.  rámutat arra, hogy az e sorok költségvetési programozását módosító változtatásokat el kell utasítani, és hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok között megfelelő egyensúlyt kell találni annak érdekében, hogy az e politikákban rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen bontakoztatni;

14.  hangsúlyozza, hogy mivel az Európai Unió csatlakozott a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez (CITES), forrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy az Unió be tudja fizetni éves hozzájárulását a CITES vagyonkezelői alapjába; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az orvvadászat, a csempészet és a vadon élő fajok jogellenes kereskedelme elleni fellépést célzó programok létrehozása és finanszírozása révén tartsák fenn az Unió vezető szerepét a vadon élő fajokkal kapcsolatos bűnözés elleni küzdelem terén;

15.  megfelelő finanszírozásra szólít fel a vadon élő fajok válságprogramjára a „Biodiverzitás az életért” (B4Life) kezdeményezés keretében annak érdekében, hogy fokozni lehessen az EU erőfeszítéseit a vadon élő fajok orvvadászata és csempészete ellen;

16.  emlékeztet rá, hogy azok a decentralizált ügynökségek (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, Európai Gyógyszerügynökség, Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, Európai Vegyianyag-ügynökség), amelyeknek tevékenysége az ENVI bizottság hatáskörébe tartozik, kiemelt szerepet töltenek be, feladataik – a jogszabályok, a Bizottság kérései vagy más uniós kezdeményezések nyomán – folyamatosan nőnek, és ezért biztosítani kell számukra a megbízatásukat teljesítéséhez, illetve a ruházott feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat; ebben az összefüggésben aggodalommal állapítja meg, hogy ezen ügynökségek többsége jelentős létszámleépítést szenvedett el az elmúlt években, mindazonáltal a Bizottság elvárja, hogy tovább csökkentsék személyzetük létszámát;

17.  rámutat, hogy ezeknek az ügynökségeknek megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük és kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy a váratlan és kiugró munkaterheléseket kezelni tudják;

18.  az elmúlt évekhez hasonlóan idén is határozottan támogatja, hogy esetenkénti megközelítést alkalmazzanak a decentralizált ügynökségek egyedi igényeinek felmérése céljából;

19.  e tekintetben üdvözli a decentralizált ügynökségek forrásaival foglalkozó intézményközi munkacsoport a költségvetési kérdések és a humán erőforrások kapcsán végzett munkáját, amely értékes következtetéseivel kétségkívül hozzájárult a folyamathoz.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

51

10

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Lynn Boylan, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Seb Dance, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Stefan Eck, Bas Eickhout, Eleonora Evi, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Iratxe García Pérez, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Piernicola Pedicini, Pavel Poc, Marcus Pretzell, Frédérique Ries, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Dubravka Šuica, Tibor Szanyi, Glenis Willmott, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Nikos Androulakis, Paul Brannen, Nicola Caputo, Mark Demesmaeker, Damian Drăghici, Fredrick Federley, Olle Ludvigsson, Anthea McIntyre, James Nicholson, Marit Paulsen, Morten Helveg Petersen, Gabriele Preuß, Bart Staes, Keith Taylor, Claude Turmes, Tom Vandenkendelaere

16.6.2015

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

A vélemény előadója: Anneleen Van Bossuyt

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy a 2016-os költségvetésnek olyan kezdeményezésekre kell összpontosítania, amelyek hozzájárulnak az intelligens, innovatív, fenntartható és inkluzív növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az egész Unióban, és hogy a költségvetési döntések során elsőbbséget kell élvezniük azoknak a programoknak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak e célok eléréséhez; aggodalmát fejezi ki a korábbi költségvetési eljárások során végrehajtott jelentős csökkentések miatt;

2.  hangsúlyozza, hogy a „Horizont 2020” program és a kutatás és az innováció számára biztosított egyéb uniós támogatás egyértelmű európai hozzáadott értéket képvisel, különösen a nagy társadalmi kihívásokhoz kapcsolódó kutatási együttműködés finanszírozása révén, illetve kritikus tömeg létrehozása által a tudományos áttörés elérése érdekében; arra számít, hogy egyszerűsödnek a szabályok annak érdekében, hogy az eljárások kevésbé legyenek bonyolultak a támogatás kedvezményezettjei számára;

3.  arra biztatja a tagállamokat, hogy a GDP nagyobb részét különítsék el kutatásra, hogy elérjék a nemzeti GDP 3%-ának kutatásra és innovációra való beruházására vonatkozó, az Európa 2020 stratégia által meghatározott célt, továbbá hangsúlyozza, hogy nem csökkenthető az Európa 2020 stratégia azon programjainak költségvetése, amelyek hatékonyan elősegítik a növekedést és a fenntartható munkahelyek létrehozását; továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetésüket figyelembe vegyék a többéves pénzügyi kereten belül elért megállapodásnak megfelelően;

4.  felhívja a figyelmet arra, hogy a Horizont 2020 keretprogram alatti finanszírozást egyenlőbben kell szétosztani a tagállamok között, valamint arra, hogy több kohéziós ország a keretprogram nettó befizetője; rámutat arra, hogy az „Innovatív Unió” kezdeményezésnek valamennyi országot és régiót magában kell foglalnia, és hogy nem lehet „innovációs szakadék” az innovatívabb országok és régiók, illetve a többi ország és régió között;

5.  hangsúlyozza a költségvetés hatékony felhasználásának fontosságát; az összes költségvetési tétel alapos értékelésére, valamint a finanszírozáselosztás utólagos ellenőrzésének javítására szólít fel;

6.  megjegyzi, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) jelentős hatást gyakorol a 2016. évi költségvetésre; úgy véli, hogy teljes mértékben fenn kell tartani a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) finanszírozásának szintjét, és azt az ESBA finanszírozása semmilyen módon nem befolyásolhatja, továbbá a tagállamoknak mindenfajta segítséget biztosítani kell, amelyre e források teljes körű felhasználásához szükségük lehet;

7.  hangsúlyozza, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (mkkv-k) fokozottabb támogatást kell kapniuk termelékenységük stabil üzleti környezetben való fellendítése érdekében az európai gazdaságon belül,

8.  hangsúlyozza, hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben rögzített kötelezettségvállalásoknak teljes mértékben meg kell felelni; aggodalmát fejezi ki az elfogadhatatlan és növekvő számú ki nem fizetett számlák miatt; megjegyzi, hogy 2012-höz képest 2014-re több mint hétszeresére emelkedtek a késedelmi kamatok; azonnali fellépésre szólít fel annak érdekében, hogy csökkentsék a fennálló kifizetési igények hátralékait; emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 2016-os uniós költségvetésről szóló döntések során különösen tartsák szem előtt a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti elkerülhetetlen kapcsolatot;

9.  hangsúlyozza, hogy a beruházások, a kutatás, a fejlesztés és az innováció finanszírozása során azokra a területekre kell összpontosítani, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket tudják elérni, mint például az energiahatékonyság, az ikt, az alapkutatásra fordított támogatások, a karbonszegény és a megújuló energiához kapcsolódó technológiák javítása terén;

10.  hangsúlyozza, hogy nagyobb prioritást kell adni a költségvetés azon területei számára, amelyek az energia tagállamok közötti szabad áramlásának, a tagállamok európai elektromos hálózattal való kompatibilitásának biztosítása és az EU energiapiaci integrációjának támogatása érdekében a megújuló energia kiaknázásának támogatása és hálózati villamosenergia-rendszerösszekötők kiépítése révén fokozzák Európa ellátási biztonságát;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a szükséges pénzügyi forrásokat a nagy sebességű és szupergyors szélessávú hálózati infrastruktúrába való beruházásokhoz, nem utolsósorban a helyi hatóságok és a szolgáltatók közötti partnerségek révén kialakítandó intelligens városok támogatása révén;

12.  ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő nagyratörő, ugyanakkor realisztikus javaslatot a körkörös gazdaságra vonatkozóan, amit tükröznie kell a 2016-os költségvetésnek is, különösen a kutatás és az innováció ösztönzése érdekében;

13.  hangsúlyozza, hogy a körkörös, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való átmenet mindenképpen szükséges; hangsúlyozza, hogy nemcsak elegendő forrást kell rendelkezésre bocsátani az átmenet lehetővé tételére, hanem azt is biztosítani kell, hogy az Unió által finanszírozott projektek ne legyenek arra negatív hatással;

14.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy tárja fel a kreatív és kulturális iparágakra vonatkozó új iparpolitikai stratégia támogatásának módjait az Unión belül, mint például az ágazaton belüli kísérleti projektek révén;

15.  ragaszkodik ahhoz, hogy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) megkapjon minden szükséges forrást a további feladatok végrehajtásához és uniós jogalkotó hatóságok által ráruházott mandátum teljesítéséhez és a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet előírásainak teljes körű végrehajtásához és érvényesítéséhez; figyelmeztet arra, hogy ennek elmaradása súlyos negatív következményekkel járna az uniós intézmények feladatainak ellátásába vetett bizalomra, a fogyasztóknak az Unió energiapiacába vetett bizalmára és a fogyasztók által fizetendő energiaárakra; meggyőződése, hogy ennek Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) hatásköreire is vonatkoznia kell;

16.  felhívja a Bizottságot, biztosítsa, hogy a digitális egységes piac kiépítése magába foglalja a digitális elérhetőséget és összeköttetést minden uniós polgár számára, és hogy a Bizottság stratégiája szenteljen forrásokat a földrajzi távolságok, valamint a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférési akadályainak leküzdésére.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

48

2

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Philippe De Backer, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, Marek Józef Gróbarczyk, András Gyürk, Roger Helmer, Eva Kaili, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Ernest Maragall, Edouard Martin, Nadine Morano, Dan Nica, Aldo Patriciello, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Miloslav Ransdorf, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Dario Tamburrano, Evžen Tošenovský, Miguel Urbán Crespo, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Michał Boni, Lefteris Christoforou, David Coburn, Miriam Dalli, João Ferreira, Gerben-Jan Gerbrandy, Françoise Grossetête, Constanze Krehl, Olle Ludvigsson, Svetoslav Hristov Malinov, Piernicola Pedicini, Sofia Sakorafa, Anne Sander, Maria Spyraki, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Bart Staes

5.6.2015

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

A vélemény előadója: Ildikó Gáll-Pelcz

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy az egységes piac a gazdasági növekedés szempontjából alapvető és prioritást jelentő politikai terület; meggyőződése, hogy a gazdasági válság Unión belüli kezelését a megerősített, fokozottan integrált és egységesített piacra kell építeni, amelyhez megfelelő költségvetési előirányzatokra van szükség;

2.  meggyőződése, hogy a fogyasztók átláthatóbb egységes piachoz fűződő bizalmának fokozására irányuló mindenfajta erőfeszítéshez elengedhetetlen a megfelelő finanszírozással rendelkező fogyasztóvédelmi politika; ezért kéri, hogy mind a fogyasztók biztonsága, mind pedig a fogyasztók jogainak a társadalmi, technológiai és gazdasági változásokhoz való igazítása kapjon megfelelő figyelmet;

3.  hangsúlyozza, hogy a kiegyensúlyozott pénzügyi keret hatékony módon támogathatja a vámunió működését és a csalás elleni küzdelmet, ezáltal garantálva a fogyasztók védelmét és a tisztességes versenyt, ezzel biztosítva a saját forrásokhoz kapcsolódó pénzügyi megtérülést; hangsúlyozza azonban, hogy teljes mértékben finanszírozni kell az IPR cselekvési tervhez, valamint a vámellenőrzések adminisztratív reformjához kapcsolódó valamennyi intézkedést;

4.  emlékeztet az egységes piaci fórum (SMF) finanszírozásának jelentőségére; felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre jogalapot a másodlagos jogszabályok terén azzal a céllal, hogy biztosítsa az egységes piaci fórum 2016-ot követő folytatását;

5.  úgy véli, hogy a tagállamoknak megfelelő finanszírozást kell elkülöníteniük a SOLVIT számára annak érdekében, hogy minden európai polgár és vállalkozás számára elérhetővé váljanak az iránymutatások az olyan kérdések terén, mint a vállalkozásindítás, a kereskedelem, a szolgáltatások, a családi juttatások, a vízum és a tartózkodási jog; úgy véli, hogy az Európai Fogyasztói Központok Hálózata számára is megfelelő finanszírozást kell biztosítani, hogy teljesíteni tudja az európai polgárok fogyasztói jogaikról való tájékoztatására vonatkozó küldetését;

6.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy 2016-ban komoly támogatásban részesüljön a COSME program és az Enterprise Europe Network, különös tekintettel az uniós gazdasági és pénzügyi korlátozások által a kis- és középvállalkozások (kkv-k) elé állított, valamint az új piacokhoz és a közbeszerzéshez való hozzáféréshez kapcsolódó akadályokra; meggyőződése, hogy az Uniónak további támogatást kell biztosítania a kkv-k számára, hogy könnyebben hozzáférjenek a saját tagállamukon kívül, valamint az Unió határain túl az egységes piacban rejlő lehetőségekhez kapcsolódó információkhoz;

7.  úgy véli, hogy a kkv-knak új finanszírozási forrásokra van szüksége, különös tekintettel a kkv-k harmadik országok kereskedelmi vásárain való részvétel terén való támogatására, ahol népszerűsíthetik saját nemzeti termékeiket és szolgáltatásaikat; hangsúlyozza, hogy alapot kell létrehozni a kkv-k számára a kutatás finanszírozására és csúcstechnológiát alkalmazó eszközök beszerzésére;

8.  hangsúlyozza a standardok fontosságát a versenyképes vállalkozások számára és hogy a kkv-k alapvető szerepet játszanak Európa technológiai fejlődésének irányításában; ezért hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozásra van szükség az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) szabványosítási tevékenységeinek támogatásához;

9.  az e-segélyhívóról szóló rendelet elfogadásának fényében kéri, hogy a rendelet teljes végrehajtása érdekében biztosítsanak megfelelő finanszírozást az Európai GNSS Ügynökség számára;

10.  hangsúlyozza, hogy finanszírozást kell biztosítani az online vitarendezési platform (OVR) többnyelvű eszköze számára; úgy véli, hogy az EU-szerte jól működő OVR-rendszerek egyrészről arra fogják ösztönözni a fogyasztókat, hogy az egységes piacon a termékek és szolgáltatások vásárlásakor megoldásokat találjanak a felmerült problémákra, másrészt ösztönözni fogja az online vásárlást, különösen az egyéb tagállamokban működő kereskedőktől; úgy véli, hogy az e-kereskedelem és a határokon átnyúló kereskedelem növekedése az EU-n belül új üzleti lehetőségeket és erőteljesebb gazdasági növekedést jelent.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

4.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

0

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Pascal Durand, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Jiří Pospíšil, Marcus Pretzell, Robert Rochefort, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lucy Anderson, Pascal Arimont, Cristian-Silviu Buşoi, Birgit Collin-Langen, Filiz Hyusmenova, Jens Nilsson, Adam Szejnfeld, Marc Tarabella, Ulrike Trebesius, Ulla Tørnæs

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Andrey Kovatchev

18.6.2015

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

A vélemény előadója: Maria Spyraki

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika a fő uniós befektetési politika a reálgazdaság területén, és emlékeztet a kohéziós politikának az EUMSZ-en alapuló céljára,amely az európai régiók közti egyenlőtlenségek csökkentése a gazdasági, szociális és területi kohézió erősítése révén; hangsúlyozza a kohéziós politika hosszú távú perspektíváját, amiből az következik, hogy az eredmények a prioritások megválasztásától, a megfelelő teljesítményértékelési kerettől, továbbá a hatékony irányítástól és kontrollrendszerektől függenek; rámutat, hogy a kohéziós politika több tagállamban az alapvető fő forrását jelenti az olyan beruházások finanszírozásának, amelyek szinergiákat alakítanak ki, és multiplikátorhatást fejtenek ki a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre és a fenntartható fejlődésre; tisztában van azzal, hogy a gazdasági válság következtében néhány tagállam még mindig nehézségekkel küzd bizonyos projektek társfinanszírozása terén, ezért kéri a jogalkotási keret által az ideiglenes költségvetési zavarokkal küzdő tagállamok számára nyújtott összes lehetőség teljes kiaknázását;

2.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika, amely a teljes uniós költségvetés legalább harmadát teszi ki, megfelelő keretet nyújt – az európai strukturális és beruházási alapok révén – az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításához; rámutat, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap szerepe a magántőke vonzása, kiegészítő finanszírozást nyújtva, és lehetővé téve a különböző eszközök közti nagyobb szinergiákat; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során nem szabad csökkenteni az előzetesen előirányzott nemzeti keretösszegeket;

3.  felhívja a figyelmet arra, hogy a 2014–2020. évi operatív programok késedelmes elfogadása szükségessé tette a 2/2015. sz. költségvetési-módosítási tervezetet elfogadását, és aggasztja a politika végrehajtásának lassú megkezdése a jelenlegi programozási periódusban; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a felhasználatlan 2014. évi kötelezettségvállalások jelentős része átcsoportosításra kerül 2015-re, amely miatt számos tagállamra nyomás nehezedik, hogy szerződéseket kössenek és lehívják az elkülönített pénzeket; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt készítsen elő és hajtson végre cselekvési terveket az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásának meggyorsítása érdekében, és tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek elkerülik – amennyire lehetséges – az előirányzott forrásoknak a végrehajtás késlekedéséből fakadó 2017. évi visszavonását;felszólítja a tagállamokat arra, hogy a lehető leghamarabb hozzák meg az ahhoz szükséges pénzügyi gazdálkodási intézkedéseket, hogy elkezdhessék a kifizetési kérelmek kiküldését és elkerüljék azok felhalmozódását az elkövetkező években;

4.  emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika kötelezettségvállalási előirányzatainak éves bontása több mint 46 milliárd eurót tesz ki a 2016-os évben (a közös rendelkezésekről szóló rendelet VI. melléklete), és aláhúzza, hogy fontos biztosítani a finanszírozás összes forrásának összehangolását, tekintettel a hozzáadott érték létrehozására, és a hosszú távú versenyképesség ösztönzésére;

5.  komolyan aggasztja a késedelmes kifizetések visszatérő problémája, különösen a kohéziós politika esetében (24,7 milliárd euro 2014 végén(28)), amely gyakorlat nem fenntartható a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás értelmében, és kockára teszi az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtását; hangsúlyozza, hogy fennáll az év végi kifizetetlen számlák felgyülemlése által jelentett „lavina effektusˮ veszélye, hacsak nem születik minél gyorsabban kézzelfogható és fenntartható megoldás, hatékony intézményközi együttműködés révén a költségvetési folyamat során; hangsúlyozza, hogy a késlekedés a kifizetések terén komolyan és negatív módon befolyásolja a végrehajtást és a jó gazdaságirányítást, csökkenti a források abszorpciójának képességét, és veszélyezteti a kohéziós politika és az uniós költségvetés egészének hatékonyságát és eredményességét, végső soron gyakorlati nehézségekhez vezet és akadályozza a kedvezményezettek finanszírozását;

6.  tudomásul veszi a Bizottság „A kifizetésekre vonatkozó terv elemei az uniós költségvetés fenntarthatóságának visszaállítása érdekébenˮ című, a Parlamentben 2015. április 16-án bemutatott dokumentumát; kiemeli, hogy a Bizottság által kiadott előretekintés szerint a fennálló kifizetési kérelmeknek a 2007–2013-as időszakban felgyülemlett év végi hátraléka az 1B cím alatt 20 milliárd euróra lenne csökkenthető 2015 végéig, és 2 milliárd eurós fenntartható szintre 2016 végéig;

7.  kéri a Bizottságot, hogy az olyan mennyiségi mutatókon kívül, mint a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) és a még lekötendő eszközök (RAC), tegyen jelentést a Parlamentnek az elköltött költségvetési előirányzatok hatékonyságáról és eredményességéről is;

8.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a 2016-os költségvetés gondoskodjon a már megtett kötelezettségvállalások teljesítéséhez és az Unió 2016-os politikai prioritásainak végrehajtásához szükséges forrásokról, és hangsúlyozza, hogy az elmaradások csökkentése és az időközi kifizetések késedelmének minimális szintre való korlátozása csak akkor lesz lehetséges, ha elegendő mennyiségű kifizetési előirányzat áll rendelkezésre a 2016-os költségvetésben; kéri, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság által május végén elfogadott kifizetési terv, összhangban 2014. és 2015. évi költségvetésekről elért megállapodás keretében a Parlament és a Tanács által tett 2014 decemberi közös nyilatkozattal, további késlekedés nélkül kerüljön végrehajtásra; elvárja, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb további részletekkel szolgáljon a szükséges konkrét intézkedésekről; ismételten hangsúlyozza a helyzet helyes és hatékony kezelésének fontosságát, mivel a fennmaradó kifizetések felgyülemlése aláássa a politika hitelességét, hatékonyságát és fenntarthatóságát, a felgyülemlett hátraléknak a tagállamok költségvetésére gyakorolt negatív hatása miatt;

9.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az Unió gazdasági talpra állásának és növekedésének három fő pillérét – a beruházások növelését, a szerkezeti reformok felgyorsítását és a növekedésbarát költségvetési konszolidációt –, amelyeket az Európai Bizottság fektetett le 2015-ös éves növekedési jelentésében; kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és gyorsítsa fel az európai strukturális és beruházási alapok szerkezeti reformok és beruházások céljára való felhasználását;

10.  hangsúlyozza, hogy kézzelfogható előrelépésre van szükség a következő évek során az uniós költségvetés saját forrásai rendszerének reformjával kapcsolatos megegyezés terén; rámutat annak kockázatára, hogy 2019 végén visszatérnek az előző programozási időszak kifizetési mintái, és kéri a Bizottságot, hogy – a kifizetési terven keretében – korai figyelmeztető mechanizmusok kialakítása révén lehetőség szerint kerülje el a fennmaradó kifizetések felgyülemlését.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

3

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, José Blanco López, Franc Bogovič, Steeve Briois, Rosa D’Amato, Bill Etheridge, Michela Giuffrida, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Julia Reid, Terry Reintke, Monika Smolková, Maria Spyraki, Olaf Stuger, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Petras Auštrevičius, Daniel Buda, Ivana Maletić, James Nicholson, Jan Olbrycht

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Edward Czesak, Jens Nilsson, Georgi Pirinski, Daniele Viotti

1.6.2015

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

A vélemény előadója: Jean-Paul Denanot

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  rámutat, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés fontos szerepet játszik sok kiemelt uniós célkitűzés teljesítésében, hozzájárul a világ növekvő népességének élelmezésbiztonságához, és jelentős részét képezi a 2016. évi teljes uniós költségvetésnek; tekintettel arra, hogy az idők során a mezőgazdasági költségvetés teljes költségvetéshez viszonyított aránya csökkent, felszólít határozott védelmére és legalább a jelenlegi szinten tartására;

2.  tudomásul veszi az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatások csökkentését a 2015. évi költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetések terén egyaránt; rámutat, hogy az EMVA által támogatott projektek – köztük a LEADER programok – a vidékfejlesztés fő mozgatórugói, mivel szélesebb körben is előnyöket teremtenek az egész Unió számára, különösen a növekedés serkentésével, a hozzáadott értékkel és a munkahelyteremtéssel, kiemelve a kisgazdaságok és a családi gazdaságok munkahelyteremtésben betöltött szerepét a vidéki térségekben; kéri, hogy a 2016. évi költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak végleges szintjét alaposan fontolják meg; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaságban különös figyelmet kell fordítani a generációs megújulásra és a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására, valamint az innovációra; e tekintetben elismeri azon lehetőségeket, amelyeket az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” biztosítana a fiatal gazdálkodók számára a tudásátadás, az információcsere és szakmai tapasztalatszerzés megkönnyítése révén;

3.  megállapítja, hogy egyes tagállamok késedelemmel ratifikálták operatív programjukat, míg mások 2015 első negyedévének végéig még nem ratifikálták azt; sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul vezessék be operatív programjukat annak érdekében, hogy annak megvalósítása 2016-ban elkezdődhessen; úgy véli, hogy ennek megfelelően jelentős mértékben fel kell gyorsítani a Bizottság és a tagállamok általi közös gazdálkodás alá eső 2016-os költségvetési előirányzatok végrehajtását; kéri, hogy ennek megfelelően az EMVA keretében biztosítsanak elegendő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatot;

4.  kéri, hogy rendeljenek további forrásokat a tejágazathoz, az ágazaton belüli folyamatos áringadozás, a kvótarendszer megszüntetése és az orosz embargó hatásainak mérséklése érdekében; kéri a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek megszervezésére és megszilárdítására szolgáló támogatások növelését, és ismételten hangsúlyozza, hogy egyes mezőgazdasági alágazatoknak, például a méhészetnek, több támogatásra van szüksége; kiemeli az iskolatej- és iskolagyümölcs-programok jelentőségét, és javasolja, hogy a tejprogram előirányzatait évi 20 millió euróval növeljék a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság szavazatával összhangban; hangsúlyozza a biogazdálkodás, valamint a földrajzi jelzéssel foglalkozó programok – beleértve a „hagyományos különleges termék” jelzést – támogatásának fontosságát;

5.  hangsúlyozza, hogy az iskolatej- és iskolagyümölcs-programok nem felhasználóbarátak, részben a kapcsolódó adminisztratív terhek miatt, és hogy azok elfogadása és végrehajtása nem éri el a kívánt szintet, ami miatt sürgetővé válik a vonatkozó bürokratikus eljárások egyszerűsítése;

6.  felhív az olajbogyó-termelés és az olívaolaj-ágazat támogatásának fokozására a termelők Xylella fastidiosa kitörése miatt keletkezett veszteségeinek ellensúlyozása, az Európán belüli, megelőzést célzó intézkedések felgyorsítása, a pusztító betegség elterjedésének megakadályozása, az ágazat átalakítása és a kórokozóval és annak hordozójával kapcsolatos tudományos kutatás megerősítése érdekében;

7.  kéri, hogy a kiegészítő tejilletékből 2014-ben befolyt összegeket kizárólag az ágazat védelmére fordítsák, különösen a kvóták eltörlése által leginkább érintett régiókban; e célból felhív egy stabilitási alap létrehozására, amely a legkülső régiókban, a hátrányos helyzetű régiókban és a hegyvidéki területeken élő gazdálkodók védelmét szolgálná, és amelyet minden olyan esetben felhasználnának, amikor a termelői árak a termelési költségek alá esnek;

8.  kéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza a tejkvóta eltörlésére vonatkozó hatástanulmány eredményeit, és biztosítsa a vegyes gazdaságokra (hús és tej) való áttérés megfelelő támogatását;

9.  megjegyzi, hogy a bort jelenleg felfedező országokban az európai termelők küzdenek azzal, hogy megvessék lábukat a piacon; rámutat, hogy Európa nem tudja hová tenni a temérdek borfelesleget, ami miatt évente mintegy 500 millió eurót költ a borfelesleg elhelyezésére, tárolására és desztillálására; megjegyzi, hogy ezt a pénzt inkább a piaci egyensúly helyreállítására, a minőség javítására és az európai borok EU-n kívüli népszerűsítésére kellene költeni;

10.  kéri a támogatások növelését abból a célból, hogy az európai gazdálkodók helyben eladhassák termékeiket, és így nagyobb haszonkulcsot lehessen biztosítani számukra;

11.  hangsúlyozza, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint Európában a mezőgazdasági innováció és szakpolitikai döntéshozatal számos nyilvánvaló problémával küzd; rámutat arra, hogy a forráshiány az egyik probléma, amit rendezni kell, ha azt szeretnénk, hogy az innováció új lendületet kapjon; ezért sürgeti, hogy különítsenek el további forrásokat a mezőgazdasági ágazatban az innováció fellendítését célzó intézkedésekre, annak érdekében, hogy az ágazat versenyképesebbé váljon, környezetre gyakorolt hatása pedig csökkenjen;

12.  kéri, hogy álljon rendelkezésre elegendő forrás a KAP-reform minden elemének végrehajtására, köztük a környezetbarátabbá tételt, a biodiverzitás megőrzését és a vidékfejlesztést célzó programokra; kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb hagyjon jóvá ezzel egyenértékű tanúsítványokat a tagállamok által benyújtott, a környezetbarátabbá válást ösztönző intézkedésekhez kapcsolódóan; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a KAP egyszerűsítésére és a termelőkre és nemzeti hatóságokra háruló adminisztratív teher csökkentésére annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági költségvetést hatékony módon lehessen elkölteni, és hogy csökkentsék az alapok felhasználásával kapcsolatos magas hibaarányt; ezért üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy az egyszerűsítést és a szubszidiaritást az elkövetkező évekre vonatkozó kiemelt célkitűzései közé emeli;

13.  kéri, hogy pénzügyi fegyelmi mechanizmus segítségével rendeljenek forrásokat a 2016. évi költségvetés mezőgazdasági válságokra képzett tartalékához, és az el nem költött összegek a következő költségvetési évben teljes mértékben álljanak rendelkezésre közvetlen kifizetésekre; kéri, hogy a 2. fejezetben rendelkezésre álló összes mozgásteret a mezőgazdasági ágazat számára tartsák fenn, különösen a folytatódó orosz embargó, a tejágazati piac problémái és az állatok és növények egészségét fenyegető kockázatok miatt;

14.  hangsúlyozza, hogy az elmúlt években az európai mezőgazdaság egyre inkább ki van téve a válságoknak (orosz embargó stb.); ezért szorgalmazza, hogy fogadjanak el új megközelítést a KAP vészhelyzeti finanszírozásával kapcsolatban és biztosítsanak stabil és megfelelő pénzügyi forrásokat a jövőbeli válságokra – az éves közvetlen támogatások sérelme nélkül;

15.  megállapítja, hogy a legutóbbi kvótaévben a kiegészítő illeték végrehajtásával jelentős forrásokat vontak meg a tejágazattól, és ezért azt ajánlja, hogy ezeket a bevételeket a tejágazat versenyképességének erősítése érdekében tartsák a mezőgazdasági költségvetésen belül;

16.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a mezőgazdasági termékek jelentős áringadozását, és javítsák az ágazati piacok valós idejű elemzését, például azáltal, hogy megerősítik a tejágazatban a Tejpiaci Megfigyelő Központot; hangsúlyozza, hogy az áringadozás továbbra is folyamatos kihívást jelent néhány ágazatban, amely gyakrabban fordul elő az egyre globálisabb piacon, és hátrányosan érinti a mezőgazdasági termelők jövedelmét, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szükség esetén reagáljanak gyorsan és hatékonyan, közvetlenül lehetővé téve a gazdálkodók számára az áringadozásokkal szembeni fellépést;

17.  emlékeztet az előző költségvetési években tapasztalt nehézségekre, amikor is az előirányzatokat csökkentették; úgy véli, hogy a mezőgazdasági előirányzatok csökkentésére irányuló mindenfajta kísérlet eredménytelen, sőt veszélyes lenne, mivel az aláásná a KAP célkitűzéseinek elérését, még inkább kiszolgáltatottá tenné az ágazatot, és jelentősen gyengítené az európai mezőgazdaság versenyképességének fenntartását célzó erőfeszítéseket;

18.  hangsúlyozza, hogy a cukorra vonatkozó kvóta 2016 végén hatályát veszti, és ezért azt javasolja, hogy a Bizottság találjon megfelelő piaci eszközöket az egyensúlyhiány elkerülésére;

19.  hangsúlyozza az európai mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelésére irányuló célkitűzéseket, és kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre forrásokat e célkitűzések teljesítéséhez;

20.  kéri, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazatban a kutatásra szánt támogatások – különösen a „Horizont 2020” költségvetéséből – továbbra is teljes körűen álljanak rendelkezésre a mezőgazdasági ágazaton belüli innováció ösztönzése érdekében;

21.  hangsúlyozza a kísérleti projektek, például az európai élelmiszerár-megfigyelőközpont fontosságát a bizottság és a mezőgazdasági ágazat számára, hogy javuljon az árak összehasonlíthatósága és az élelmiszerárak megállapításának átláthatósága, és kéri további támogatásukat; javasolja ugyanakkor, hogy indítsanak további kísérleti projekteket, amelyek hozzájárulhatnak az európai mezőgazdasági termékek marketingjének és láthatóságának javítása érdekében, például indítsanak új promóciós kampányokat, hogy az iskoláskorú gyermekek körében fokozzák az uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos tudatosságot; felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet és a Tanácsot az eszköz felhasználásáról és a kapcsolódó megállapításokról, ugyanakkor biztosítva azt is, hogy a vonatkozó információk a szélesebb közönség rendelkezésére álljanak; hangsúlyozza azon kísérleti projekt fontosságát, amely a jogszabályok felhalmozódása által a mezőgazdasági vállalkozások számára okozott akadályokat vizsgálja;

22.  hangsúlyozza az élelmiszerellátási-láncban folyamatosan tapasztalható egyensúlyhiányt, ahol az elsődleges termelők helyzete jelentősen rosszabb, mint a többi szereplőé; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megakadályozását célzó számos eszköz egyikeként – a termelői szervezetek létrehozását, különösen a tejágazatban, és szorosan kövesse nyomon az élelmiszerek túladóztatásával kapcsolatos gyakorlatokat, valamint lépjen fel az élelmiszer-ellátási láncon belüli árak és árrések átláthatóságának javítása érdekében, különös tekintettel a kiterjedt kiskereskedelmi ágazat szerepére és a gyenge pozícióban lévő mezőgazdasági termelőkre; kiemeli hogy e téren fontos lenne egy kísérleti projekt, és kéri, hogy szükség esetén terjesszenek elő jogalkotási javaslatot;

23.  felszólít a közvetlen kifizetések EU-28-on belüli mihamarabbi, teljes körű összehangolására.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.5.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

11

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, José Bové, Paul Brannen, Daniel Buda, Nicola Caputo, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Giulia Moi, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Laurenţiu Rebega, Jens Rohde, Bronis Ropė, Jordi Sebastià, Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Janusz Wojciechowski, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pilar Ayuso, Jørn Dohrmann, Norbert Lins, Momchil Nekov, Stanislav Polčák, Annie Schreijer-Pierik, Molly Scott Cato, Hannu Takkula, Valdemar Tomaševski

18.6.2015

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

A vélemény előadója: Alain Cadec

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret korlátozott költségvetési mozgásteret biztosít a 2. fejezet tekintetében, különösen, ami a közös halászati politikát (KHP) és az integrált tengerpolitikát illeti;

2.  emlékeztet arra, hogy a közös halászati politika nagyratörő célkitűzéseinek megvalósításához alapvető fontosságú, hogy elegendő költségvetés álljon rendelkezésre; rámutat arra, hogy a költségvetés a III. szakaszban és a 11. címben (Tengerügyek és halászat) koncentrálódik; emlékeztet arra, hogy a költségvetés nagy részét az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) teszi ki (11.06), a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez, valamint más nemzetközi szervezetekhez és fenntartható halászati megállapodásokhoz való kötelező hozzájárulással (11.03) együtt;

3.  emlékeztet arra, hogy az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) az ellenőrzési politikán keresztül kulcsfontosságú szerepet tölt be a közös halászati politika koordinálásában és megvalósításában, hogy az EFCA csak akkor tudja ellátni e szerepet, ha megfelelő technikai, gazdasági és pénzügyi források állnak rendelkezésére és hogy ezt a költségvetésének is tükröznie kell;

4.  hangsúlyozza a halászat és a tengergazdaság szociális és gazdasági dimenziójának jelentőségét a helyi közösségek és egyes tengeri és part menti régiók számára; aggodalmának ad hangot az ezen ágazatokban bekövetkezett munkahely-megszűnések és a lehetséges konverzió hiánya miatt; kéri, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést használják fel az ágazaton belüli foglalkoztatás elősegítésére;

5.  kitart amellett, hogy a halászati erőforrásokkal megfelelő módon kell gazdálkodni a halállomány és a tengeri ökoszisztémák megőrzése és visszaállítása, valamint a biológiai sokféleség elvesztésének megakadályozása érdekében, utóbbi ugyanis negatív hatást gyakorolna az eljövendő generációkra és magára a gazdasági ágazatra; meggyőződése, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap kulcsszerepet tölthet be e tekintetben;

6.  hangsúlyozza az adatgyűjtés finanszírozásának alapvető jelentőségét, amely kulcsfontosságú a halászati politikai kérdésekben a racionális döntéshozatalhoz;

7.  hangsúlyozza, hogy a felelősségteljes halászat biztosítása jelentette kihívásokkal szemben a megreformált közös halászati politika nagyratörő jogi keretet javasol, amelyet szabályozási és költségvetési szempontból is támogatni kell;

8.  aggodalmát fejezi ki a tagállamok azon képessége kapcsán, hogy teljes mértékben mobilizálják az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot és teljesítsék az Európa 2020 stratégia „kék növekedésre” vonatkozó célkitűzéseit; nyugtázza, hogy egyes tagállamok késve hagyták jóvá operatív programjaikat, melyek közül néhány még 2015 első negyedévének végén sem volt jóváhagyva;

9.  kéri a Bizottságot, hogy különítsen el forrásokat a kék gazdaság fejlesztésére;

10.  kéri a tagállamokat, hogy sürgősen indítsák el programjaikat, hogy azok 2016-ra teljesen működőképesek legyenek; ezért úgy véli, hogy a 2016-os költségvetésben sokkal gyorsabban fel kellene használni a megosztott irányítás alá tartozó előirányzatokat; ezért kéri, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap számára biztosítsanak elegendő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatot;

11.  emlékeztet az előző költségvetési években tapasztalt nehézségekre, amikor is az előirányzatokat csökkentették; úgy véli, hogy a 11. cím, így többek között az Európai Tengerügyi és Halászati Alap előirányzatainak csökkentésére irányuló próbálkozások feleslegesek és ártalmasak, mivel veszélybe sodornák a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósítását, nagy terhet rónának egy törékeny ágazat fenntarthatóságára és jelentős mértékben csökkentenék a tengeri élőhelyek védelmére és helyreállítására tett erőfeszítéseket;

12.  rámutat arra, hogy az új közös halászati politikát csak néhány éve hajtották végre, és mindez paradigmaváltást jelent a halászati gazdálkodásban mind a tagállamok, mind pedig a halászok számára – például a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség esetében; rámutat arra, hogy ezen új változásokhoz való alkalmazkodáshoz további erőfeszítésekre van szükség az EU részéről a kommunikáció, a képzés és a gazdasági beruházások terén, hogy biztosítsák terjesztésüket és helyes asszimilációjukat;

13.  emlékeztet a fenntartható halászati megállapodások költségvetési vonzatára, valamint arra, hogy figyelembe kell venni a Parlament e téren meglévő előjogait a megállapodások célkitűzései és azoknak a költségvetésre gyakorolt hatása közötti általános egyensúly fenntartása érdekében;

14.  továbbra is figyelemmel kíséri az integrált tengerpolitika finanszírozását és a halászat és az egyéb tengeri tevékenységek közötti szinergiák kiépítését.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Alain Cadec, Richard Corbett, Diane Dodds, Linnéa Engström, João Ferreira, Raymond Finch, Ian Hudghton, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Norica Nicolai, Ulrike Rodust, Remo Sernagiotto, Ricardo Serrão Santos, Isabelle Thomas, Peter van Dalen, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Izaskun Bilbao Barandica, José Blanco López, Marek Józef Gróbarczyk, Verónica Lope Fontagné, Francisco José Millán Mon

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Tim Aker

17.6.2015

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

A vélemény előadója: Bogdan Andrzej Zdrojewski

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  aggódik azon hatás miatt, amelyet az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) fog gyakorolni a kutatási és a fejlesztési projektekre, tekintettel arra, hogy a következő 5 évben 500 millió eurót el kell venni a Horizont 2020 keretprogramtól;

B.  mivel a közép- és felsőoktatásba, a formális és informális szakképzésbe és a kutatásba való befektetésnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap központi célját kell képeznie, mivel ezek a területek kulcsfontosságúak a jobb társadalmi befogadáshoz és a fenntartható gazdasági növekedéshez, hosszú távon pedig támogatják a versenyképességet;

C.  mivel az ESBA-ban előtérbe kell helyezni a kulturális és kreatív ágazatok összességét, mivel azok egy virágzó gazdasági ágazat részét képezik, és a további európai gazdasági és társadalmi fejlődés érdekeit szolgálva munkahelyeket és lehetőségeket teremthetnek, feltéve, hogy a szükséges beruházások kielégítik szükségleteiket;

D.  mivel a többéves pénzügyi keret 2016-ban harmadik évébe lép, és félidőben felül kell vizsgálni, hogy véget vessünk annak a tarthatatlan helyzetnek, hogy már jóváhagyott, és ezért megvalósítás alatt álló programokat veszélyeztet a források hiánya és az uniós támogatás ki nem fizetése; különösen aggódik amiatt, hogy új programok esetében is hasonló helyzet alakulhat ki, és – tekintve, hogy e programok, különösen az Erasmus+ nagyon sok polgárt érintenek közvetlenül – amiatt, hogy ez az Európai Unió hitelességének veszélyes mértékű csökkenését vonná maga után, és aláásná a polgárok bizalmát az európai intézmények iránt;

1.  emlékeztet az oktatás és a kultúra területén zajló programok fontosságára, és arra, hogy ezekre elegendő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatot kell elkülöníteni annak biztosítása érdekében, hogy e programok elérjék a tervezett számú kedvezményezettet, és ezáltal a kívánt, ugyanakkor – a szubszidiaritás és az arányosság elvét szem előtt tartva – a fő hangsúlyt továbbra is az átláthatóságra helyezve; ismételten aggodalmának ad hangot az integrált Kreatív Európa program végrehajtása miatt a Kultúra és a Média ágak adminisztratív szétválasztását követően, valamint az ebből adódó szakpolitikai és finanszírozási egyensúlyproblémák felmerülése miatt;

2.  arra is emlékeztet, hogy az Erasmus+ és a Kreatív Európa programoknak olyan, kisebb léptékű projektek előtt is nyitva kell állniuk, amelyek kulcsszerepet töltenek be az Európán belüli kreativitás, mobilitás és innováció szempontjából; úgy véli, hogy az Erasmus+ 2. kulcsintézkedése keretében iskolákban végrehajtott kisebb projektekre mostantól különleges figyelmet kell fordítani, mivel e területen folyamatosan csökkent a kiválasztott kisebb projektek száma, ami teljes mértékben ellentétes az iskolai oktatás és mobilitás előmozdítására vonatkozó uniós célokkal; úgy véli továbbá, hogy a Kreatív Európa keretein belül megfelelő hangsúlyt kell helyezni a kisebb projektekre, mivel azok kulcsfontosságúak egy kifejezetten európai, egyedi jellemző kifejezésében, lehetővé téve a művészek és a kultúra területén tevékenykedők számára, hogy találkozzanak, és műhelymunka keretében dolgozzanak ki ötleteket, gyakorlatokat, illetve folytassanak innovációt;

3.  hangsúlyozza, hogy az uniós kommunikációs politikát sürgősen fejleszteni kell a polgárokkal folytatott hatékonyabb párbeszéd érdekében, lehetővé téve számukra, hogy teljes mértékben éljenek a tájékoztatáshoz és az uniós politikaformálásban való részvételhez való jogukkal, illetve a tevékenységek szélesebb körének lefedése érdekében; e tekintetben kiemeli a helyi és nemzeti médiából álló páneurópai hálózatok, például az EuranetPlus pozitív szerepét; felhívja a Bizottságot, hogy állítsa vissza e hálózatok fenntartható finanszírozását;

4.  megismétli a kulturális együttműködés és a diplomácia fontosságát az EU szomszédjaival folytatott kapcsolatok terén; ennek alapján átfogó stratégiát kér a fiatalok, a művészek, az alkotók és a kulturális ágazatban működő egyéb szakemberek támogatására a közös kulturális és oktatási projektekkel összefüggésben, amelyek révén az EU-nak elő kell mozdítania kultúráját és értékeit; kiemeli a partnerországokkal közös projektek fontosságát, melyeket a 4. fejezet költségvetési soraiból finanszíroznak;

5.  hangsúlyozza a tagállamok közötti kulturális és nyelvi sokféleség fontosságát, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa annak megőrzését, előmozdítását és támogatását;

6.  növekvő szkepticizmussal szemléli a Bizottság átláthatatlan szerződéses kapcsolatait a Euronews finanszírozását illetően, különösen a vonatkozó partnerségi megállapodások közelmúltbeli megújítása és a Euronews új beruházóinak részvétele fényében;

7.  kéri a Bizottságot, hogy az ESBA keretében fontolja meg a kulturális és kreatív ágazatokban a kohéziós alapokból már támogatott, az európai kulturális örökség megóvását és népszerűsítését célzó projektek beruházási alappal közös finanszírozását, ekképpen biztosítva az addicionalitást;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja felül a kis infrastrukturális projektek esetében meglévő korlátokat (jelenleg ez az Európai Regionális Fejlesztési Alap esetében 5 millió EUR, UNESCO-helyszínek esetében 10 millió EUR), amelyek azzal a kockázattal járnak, hogy csökkennek a kultúrába történő beruházások, amelyek viszont alapvető fontosságúak az EU társadalmi és gazdasági fejlődéséhez;

9.  hangsúlyozza, hogy jelenleg magas a munkanélküliség szintje a fiatalok körében, és szilárd költségvetési kötelezettségvállalást kér e probléma kezelésére a fiatalok felvételében kulcsszerepet játszó oktatás, kutatás és innováció közötti kapcsolatok megerősítése, valamint a helyi és nemzeti közigazgatások alkalmazottainak és tisztviselőinek nyújtott képzés révén, külön figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű régiókra.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Damian Drăghici, Jill Evans, Petra Kammerevert, Rikke Karlsson, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Fernando Maura Barandiarán, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Norbert Erdős, Mary Honeyball, Marc Joulaud, Ernest Maragall

16.6.2015

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2015/2074(BUD))

A vélemény előadója: Barbara Matera

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2013. novemberben közös nyilatkozatban megállapodott abban, hogy a 2014–2020-as időszak során alkalmazandó éves költségvetési eljárások adott esetben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő elemeket fognak tartalmazni;

B.  mivel a nemi sztereotípiák és a nemek közötti, továbbra is létező jelentős fizetésbeli különbségek megakadályozhatják vagy elrettenthetik a nőket attól, hogy megkezdjék vagy folytassák szakmai pályafutásukat, ami egyenlőtlenséghez vezet, káros hatással van a gazdaságra és jelentős következményekkel jár a munkahelyteremtés szempontjából; mivel a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés – amely továbbra is fontos foglalkoztatási ágazat a nők számára – kulcsfontosságú a nők gazdasági függetlensége és felelősségvállalásuk ösztönzése szempontjából; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak többet kell tennie a nők és lányok oktatásának és képzésének előmozdítása érdekében, különösen a természettudományok, a technológiák, a mérnöki tanulmányok, a matematika és az információs és kommunikációs technológiák területén, ahol jelentős készséghiány tapasztalható, és hatalmas lehetőségek vannak a jövőbeli fejlődésre; mivel a természettudományok, a technológiák, a mérnöki tanulmányok és a matematika (STEM) területén 2025-re becslések szerint 7,7 millió munkahely lesz, míg az informatikai szakemberek számára becslések szerint 825 000 betöltetlen munkahely válik elérhetővé 2020-ra;

C.  mivel a nők elleni erőszak a nők és férfiak közötti valódi egyenlőség akadálya; mivel nem állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok a nők elleni erőszak terén az EU-ban, de a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) hozzáférhetővé tesz meglévő statisztikai adatokat és információkat;

D.  mivel a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról szóló, 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) preambulumbekezdése szerint „elengedhetetlen a „Daphne” név megtartása a program végrehajtása során a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó konkrét célkitűzés tekintetében, hogy ezáltal a lehető legnagyobb ismertséget lehessen biztosítani a Daphne programoknak”;

1.  megismétli a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésnek az egész költségvetési eljárás és a többéves pénzügyi keret során történő következetes alkalmazására és a költségvetési kiadásoknak a nemek közötti egyenlőség előmozdítása hatékony eszközeként való felhasználására irányuló kérését, és ebből a célból javasolja egy külső munkacsoport létrehozását a költségvetési folyamat átláthatóságának növelése érdekében, ami a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést illeti;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke értelmében a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása az Európai Unió egyik alapelve; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését valamennyi szakpolitikába be kell építeni, és a költségvetési folyamat valamennyi szintjén foglalkozni kell vele;

3.  kéri a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés belefoglalását az európai és nemzeti stratégiákba a nemek közötti egyenlőség hatékonyabb előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy növelni kell az erőszak és a nők és lányok hátrányos megkülönböztetésének minden formája elleni küzdelemre elkülönített finanszírozást;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el forrásokat a nők vállalkozói készsége és mikrofinanszírozáshoz való hozzáférésük előmozdítására és támogatására irányuló programokra, főleg a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) keretében, valamint az Európai Szociális Alapból (ESZA), az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből, valamint a strukturális alapokból és az EFSI-ből;

5.  felhívja a tagállamokat arra, hogy használják fel az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében a nemek közötti egyenlőségnek konkrétan a foglalkoztatás területén történő előmozdítására rendelkezésre álló forrásokat nem pusztán a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítése révén, hanem azáltal is, hogy olyan intézkedéseket hoznak, amelyek közvetlenül a nők hátrányos helyzetben lévő csoportjait célozzák meg, megfelelően figyelembe véve a gazdasági válság hatását és beruházásokat eszközölve a minőségi közszolgáltatások terén, konkrétan pedig garantálva a gyermekek, idősek és más eltartottak gondozására irányuló, megfizethető árú, minőségi közszolgáltatások megfelelő biztosítását, továbbá valódi költségvetési átláthatóságot kér a nemek közötti esélyegyenlőségi politikára elkülönített források (ESZA, PROGRESS, DAPHNE) tekintetében;

6.  hangsúlyozza, hogy finanszírozni kell az Erasmus+ program keretében a nemi sztereotípiák leküzdésére, valamint az egyenlő jogok és egyenlő lehetőségek tudatosítására irányuló oktatási kampányokat;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy állítson fel a nemi alapú erőszak kérdésével foglalkozó európai megfigyelőközpontot a már létező EIGE-n belül, és ebből a célból növelje eggyel az EIGE alkalmazottainak számát; úgy ítéli meg, hogy ettől eltekintve az EIGE költségvetésének változatlannak kell maradnia;

8.  megismétli korábbi, arra irányuló felhívását, hogy a Daphne program külön tétel maradjon a Jogok, egyenlőség és polgárság programon belül;

9.  megismétli arra vonatkozó kérését, hogy további, nemek szerinti bontásban alkalmazható mutatókat és adatokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik az EU általános költségvetésének a nemi dimenzió figyelembevételével történő értékelését, valamint hogy kövessék nyomon a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre vonatkozó erőfeszítéseket.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Beatriz Becerra Basterrechea, Malin Björk, Anna Maria Corazza Bildt, Viorica Dăncilă, Iratxe García Pérez, Anna Hedh, Elisabeth Köstinger, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Angelika Mlinar, Maria Noichl, Marijana Petir, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Jordi Sebastià, Michaela Šojdrová, Ernest Urtasun, Elissavet Vozemberg, Jadwiga Wiśniewska, Anna Záborská, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Inés Ayala Sender, Izaskun Bilbao Barandica, Biljana Borzan, Louise Bours, Stefan Eck, Ildikó Gáll-Pelcz, Clare Moody, Branislav Škripek, Dubravka Šuica, Marc Tarabella

MELLÉKLET: LEVÉL A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

Külügyi Bizottság    Külügyi Bizottság

- elnök-    - tag -

Ref.: D(2015)26425

Jean Arthuis

elnök

Költségvetési Bizottság

Tisztelt Elnök úr!

Mivel a költségvetési tervezet késedelmes benyújtása miatt idén a szakbizottságnak nem áll módjában hivatalos véleményt benyújtani, a Külügyi Bizottság nevében e levélben küldjük meg Önnek véleményünket. Nagyon reméljük, hogy a Költségvetési Bizottság figyelembe fogja venni véleményünket a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló jelentésében. Tisztában vagyunk azzal, hogy a költségvetési eljárás gyakorlati menetrendje intézményközi tárgyalások tárgyát képezi, de arra kérjük, hogy továbbra is tartson ki amellett, hogy a Bizottság korábban nyújtsa be a költségvetési tervezet annak biztosítása érdekében, hogy a szakbizottsági véleményt a későbbiekben be lehessen nyújtani.

Továbbra is elsődleges célunk, hogy a költségvetésnek lehetővé tegye, hogy az Unió betölthesse szerepét mint globális szereplő. Az uniós költségvetésnek teljes mértékben tükröznie kell az EU globális prioritásait, és a forrásokat ennek megfelelően kell előirányoznia. Ezzel összefüggésben üdvözöljük a kötelezettségvállalási előirányzatok 2015-höz képesti 5,6%-os növekedését a 4. fejezet alatt, ami végre kompenzálni fogja a többéves pénzügyi keret első éveiben eszközölt jelentős csökkentéseket. Figyelembe véve azonban az instabil politikai helyzetet a szomszédságunkban és azon túl, úgy véljük, hogy bizonyos kiemelt területeken további megerősítésére van szükség.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a 4. fejezet kifizetési előirányzatainak jelentős, 28,5%-os emelkedése szintén rendkívül üdvözlendő fejlemény, ami enyhíteni fogja a kifizetési előirányzatok több pénzügyi eszköz megfelelő működését veszélyeztető hiányát. Elengedhetetlenül fontos, hogy ez a növekedés a végleges költségvetésben benne legyen. Különösen a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz szenvedett súlyos kárt működésében. Továbbá, mivel a Földközi-tenger térségében konfliktusok vannak folyamatban és kialakulóban, határozott meggyőződésünk, hogy a 82,4 millió eurót kitevő javasolt kifizetési előirányzatokat növelni kell annak érdekében, hogy a fennálló kifizetési hátralékokat és a válsághelyzetek miatt felmerülő újabb igényeket ki tudjuk elégíteni.

A globális szereplőként vállalt felelősségteljes szerep azt is jelenti, hogy ragaszkodva a „többet többért” megközelítéshez megfelelő támogatást kell biztosítanunk a szomszédos országoknak, amelyek az összes fő politikai területen óriási kihívásokkal néznek szembe. Ezzel összefüggésben üdvözöljük, hogy a költségvetési tervezet politikai hangsúlyt helyez a szomszédos országok fejleményeire, mind a keleti és a mediterrán térségben. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy tovább növeli az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz kötelezettségvállalási előirányzatait, mivel az érintett országokban sürgős uniós fellépésre van szükség. Fontos lépés, hogy a 2016-ra vonatkozó pénzügyi programozást meghaladóan támogatjuk a szíriai térséget, és ez mutatja a problémák nagyságrendjét, de azt is hangsúlyozzuk, hogy Líbia problémái is aggasztóak, és ezért konkrét intézkedésekre van szükség ebben az összefüggésben. Szeretnénk továbbá hasonló intézkedéseket a látni keleti szomszédságban, és különösen Ukrajnában. Azt is örömmel vesszük, hogy a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének finanszírozása növekedett, és reméljük, hogy az emberi jogok aktív védelmére előirányzott összeg is növekedni fog. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a költségvetési tervezetben feltüntetett összegek nem felelnek meg a tényleges finanszírozási igénynek számos program esetében, és azt szeretnénk, hogy tegyen meg mindet annak érdekében, hogy ezt a végleges költségvetésben korrigálják. Ebben az összefüggésben szeretnénk kiemelni, hogy a közel-keleti békefolyamat, a Palesztin Hatóság és az UNWRA következetes és fokozott támogatására nagy szükség van.

Szintén üdvözöljük, hogy a kifizetési előirányzatok összegének növelése révén fontos erőfeszítéseket tettek a humanitárius segélyek folyósításában korábban mutatkozó fennakadások orvoslására. Ugyanakkor azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy a világszerte folyamatban levő humanitárius válsághelyzetek miatt az eszköz további megerősítése szükséges.

Az Európai Külügyi Szolgálat költségvetését illetően megjegyezzük, hogy továbbra is megoldatlan az a kérdés, hogy az EU különleges képviselőinek költségvetési tételét a KKBP költségvetéséből az EKSZ költségvetésébe irányítsák át. Bár az átcsoportosítás szükségességére az EKSZ felülvizsgálata során fény derült, a végrehajtásra irányuló erőfeszítéseket jó ideje késleltetik. Továbbra is úgy véljük, hogy a megfelelően integrált uniós külpolitikához ezzel is konszolidálni kell az EU diplomáciai tevékenységeit.

Hálásak lennénk, ha ezeket a javaslatokat figyelembe vennék a jelentés elkészítésekor.

Tisztelettel:

Elmar Brok              Cristian Dan Preda

(aláírás)                (aláírás)

MELLÉKLET: LEVÉL A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

MJ/cp

EXPO-COM-INTA D(2015)28724

José Manuel Fernandes

A 2016. évi költségvetés előadója

Költségvetési Bizottság

Tárgy:   A 2016. évi költségvetési tervezetről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) 2016-os költségvetéssel foglalkozó előadójaként tájékoztatni szeretném az INTA 2016-os költségvetéssel kapcsolatos prioritásairól, melyekben az INTA koordinátorai 2015. június 15-én állapodtak meg.

Először is, az INTA véleménye szerint az Európai Unió költségvetésének elegendő pénzügyi eszközökkel kell alátámasztania azt, hogy a Bizottság munkaprogramjában egyik fő prioritásként a kereskedelmet határozta meg. A kereskedelem nem csak az európai növekedés és munkahelyteremtés hatékony eszköze, hanem jelentős külpolitikai eszköz is, amely támogatja az EU tágabb nemzetközi céljait, és ezáltal az egész világon előmozdítja olyan európai értékek érvényesülését, mint a béke, a szabadság és a demokrácia. A kereskedelem a munkaügyi, környezetvédelmi és emberi jogi normák előmozdításának eszközeként szolgálhat. E célkitűzések megvalósításához elegendő pénzügyi forrást kell rendelni.

A változó geopolitikai helyzetből adódó kereskedelmi kihívások megválaszolása érdekében a közös kereskedelempolitika a jövőben várhatóan még erősebbé válik. Az uniós költségvetésből elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani egy szilárd kereskedelem- és befektetés-politikai stratégia megvalósításához, valamint annak biztosításához, hogy a kereskedelem továbbra is a munkahelyteremtés, valamint a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés előmozdításának hasznos eszközeként szolgáljon.

Továbbá az EU kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó menetrendje továbbra is nagyon ambiciózus: transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség, Japán, beruházási megállapodás Kínával, ASEAN-országok, AKCS-országok, a Mexikóval és Chilével kötött társulási megállapodások naprakésszé tétele, szolgáltatáskereskedelmi megállapodás (TiSA), WTO stb. A jelenlegi és az elkövetkezendő tárgyalások továbbra is jelentős erőforrásokat követelnek az Európai Bizottság szolgálataitól, különös tekintettel a Kereskedelmi Főigazgatóságra. A kereskedelmi tevékenységekre szolgáló költségvetést ezért megfelelő mértékben emelni kell, annak érdekében, hogy az EU sikeresen tárgyalhassa meg ambiciózus kereskedelmi menetrendjét.

Kereskedelmi megállapodásaink hatékony és eredményes kezelése alapvető jelentőséggel bír. E tekintetben az INTA osztja a Számvevőszék „Megfelelő-e a preferenciális kereskedelmi megállapodások kezelése?” című, 2/2014. sz. különjelentésében kifejtett véleményét, amely szerint a Bizottságnak további erőfeszítéseket kell tennie az általa megkötött kereskedelmi megállapodások végrehajtásának és hatásainak nyomon követése tekintetében. Az EU bizonyára jól járna azzal, ha megfelelő forrásokat rendelne a harmadik országok EU felé fennálló kötelezettségeinek időközi és utólagos értékeléséhez. Ezen értékeléseknek a kereskedelmi tevékenységekhez kapcsolódó költségvetési sorok fontos részévé kell válniuk, mivel alapvető jelentőséggel bír, hogy a Bizottság bizonyítani tudja: a társjogalkotók által hozott szakpolitikai döntések valóban a várt eredményt hozták.

Az INTA tagjai aggódnak amiatt, hogy az uniós polgárok szerint a globalizáció egyenlő az európai termelés csökkenésével és munkahelyek megszűnésével. A polgárok megnyerése érdekében a Bizottságnak többet kell fordítania az Unió kereskedelempolitikájával és a nemzetközi kereskedelem előnyeivel és hátrányaival kapcsolatos, hatékonyabb kommunikációs stratégia kidolgozására.

Ezzel összefüggésben ki kívánjuk emelni, hogy valamennyi rendelkezésre álló uniós alapot teljes mértékben ki kell használni a lakosság érdekeinek szolgálata, valamint az Unión belül új, minőségi munkahelyek folyamatos létrehozása érdekében.

Az INTA ragaszkodik ahhoz, hogy a 2016-os költségvetés tükrözze a Kereskedelmi Világszervezet 9. miniszteri konferenciájának sikerét. Különösen a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás fejlődő és legkevésbé fejlett országok általi végrehajtásához szükséges programokhoz kell elegendő forrást rendelni. Ehhez technikai segítségnyújtásra és kapacitásépítésre van szükség a WTO-partnerek számára, elsősorban a kereskedelemösztönző támogatáson keresztül.

Az európai szomszédságpolitika (ENP) előtt álló jelentős kihívásokra tekintettel az INTA fenntartja, hogy az ENP számára elegendő költségvetési forrást kell biztosítani annak érdekében, hogy közeli partnereink számára – különös tekintettel a keleti partnerség államaira és az arab tavasz által érintett országokra – rendelkezésre álljon a megfelelő, kereskedelemmel kapcsolatos technikai támogatás és segítségnyújtás. Az INTA kitart amellett, hogy az uniós költségvetésnek tükröznie kell a makroszintű pénzügyi támogatási program jelentőségét, mivel az rendkívül hasznos eszköznek bizonyult a nehéz pénzügyi helyzetben lévő partnerek támogatásában. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy az Európai Parlament 2015. április 15-én hivatalosan elfogadta az Ukrajnának biztosított harmadik makroszintű pénzügyi támogatási programot, 1,8 milliárd eurós összeghatárral. Az Ukrajnának nyújtott támogatási csomag megmutatta, hogy a rugalmasság kulcsszerepet tölt be akkor, amikor harmadik országok számára szeretnénk gazdasági és pénzügyi támogatást nyújtani, mivel az EU partnerországaiban nagyon hamar különféle jellegű válságok alakulhatnak ki.

Végezetül fontos, hogy az uniós költségvetés támogassa az európai kkv-k nemzetközivé válását előmozdító kezdeményezéseket. E téren azonban többet kell tenni, mivel jelenleg mindössze az európai kkv-k 13%-a aktív az EU-n kívül. Az európai kkv-k nemzetközivé válásának és versenyképességének előmozdítására fordított uniós kiadások maximális hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében az INTA azt szeretné, hogy a Bizottság értékelje és fejlessze tovább a meglévő eszközöket, valamint biztosítsa az e téren végrehajtott különféle tevékenységek megfelelő ellenőrzését és felügyeletét.

Tisztelettel:

Reimer BÖGE

MELLÉKLET: LEVÉL AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

IPOL-COM-LIBE D (2015) 27747

Jean ARTHUIS

a Költségvetési Bizottság elnöke

WIC M02024

Strasbourg

Tárgy: A LIBE bizottság 2016-os költségvetésre vonatkozó prioritásai

Tisztelt Arthuis Úr!

Tekintettel a júliusi háromoldalú egyeztetésre és az Ön ezzel kapcsolatos megbízatására, szeretném tájékoztatni Önt a LIBE bizottság 2016-os költségvetésre vonatkozó prioritásairól.

A LIBE bizottság számára alapvető fontosságú, hogy a következő évi költségvetés megfelelő választ biztosítson az érkező személyek egyre növekvő száma és a tragikus halálesetek jelentette humanitárius kihívásokra, különös tekintettel a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetre.

A 2016. évi költségvetési tervezet üdvözlendő lépéseket tartalmaz a helyes irányban. Üdvözlendő lépés a rugalmassági eszköz igénybevétele és az ideiglenes átköltöztetési mechanizmus kialakítása. A LIBE bizottság üdvözli a 2016-os költségvetési tervezetben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) jelentős mértékű növelésére irányuló javaslatot, amellyel kapcsolatban a bizottság arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő forrásokat e területen belül minden javaslata számára. A Parlament következetesen hangsúlyozza, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a további tengeri halálesetek megakadályozása érdekében, és biztosítani kell a szükséges forrásokat ahhoz, hogy hatékonyan eleget tehessenek a keresési és mentési kötelezettségeknek.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban a képviselőcsoportok többsége üdvözli továbbá a Frontex költségvetésének javasolt növelését és támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, a Frontex, az Eurojust és az Europol kapjon mentességet az átcsoportosítási alap tekintetében. A bizottság mindazonáltal sajnálatát fejezi ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal költségvetésének csökkentése miatt, amely az előző évben el nem költött források miatt történt, és ragaszkodik ahhoz, hogy az EMTH elegendő forrással rendelkezzen feladatai teljesítéséhez, és hogy ezáltal az ügynökség képes legyen reagálni a megnövekedett munkateherre. A bizottság ismételten kéri a Bizottságot, hogy gondolja újra az átcsoportosítási alap kérdését, jobban figyelembe véve az egyes ügynökségek munkaterhét és az általuk elvégzendő feladatokat. A bizottság ismételten hangsúlyozza, hogy megfelelő pénzeszközöket kell biztosítani a migráció és a belső biztonság terén jelentkező új kihívásoknak való megfelelés érdekében.

A bizottság úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak további magyarázatokat és részleteket kell biztosítania a biztonságra vonatkozó európai menetrend részeként bemutatott intézkedések költségvetési hatásaira vonatkozóan – különös tekintettel az Europolra és a kapcsolódó feladataira a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén –, hogy a társjogalkotók több információval rendelkezzenek arról, hogy mi az e célokra elkülönítendő források megfelelő szintje

A bizottság kéri ezenkívül a jogállamiság helyzetét és az igazságügyi rendszer megfelelő működését nyomon követő és támogató eszközök jobb finanszírozását. E tekintetben csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az Alapjogi Ügynökségnek nem biztosítottak semmilyen költségvetési növelést annak ellenére, hogy döntő szerepet játszik az alapvető jogok tiszteletben tartásának nyomon követésében.

Végezetül a bizottság arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mérje fel a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának szükségleteit, figyelembe véve az új pszichoaktív szerek megnövekedett száma miatti fokozott munkaterhet.

Tisztelettel:

Claude MORAES

MELLÉKLET: LEVÉL AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

Alkotmányügyi Bizottság      

elnök

Ref.: D(2015)29275

Jean Arthuis

a Költségvetési Bizottság elnöke

Altiero Spinelli épület

ASP 09G205

B-1047 Brussels

Tárgy:  Az Alkotmányügyi Bizottság prioritásai a 2016-os költségvetéssel kapcsolatos háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás tekintetében

Tisztelt Elnök Úr!

Az Alkotmányügyi Bizottság, melynek elnöke vagyok, tudatában van annak, hogy ebben az évben a költségvetési eljárás a szokásosnál valamivel később, 2015. május 27-én kezdődött el, amikor is a Bizottság előterjesztette a 2016. évi költségvetés-tervezetet. Mivel ez a határidő rendkívül szoros menetrendet kényszerít a 2016-os költségvetéssel kapcsolatos háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, Ön által készített jelentés elfogadására, ezért az AFCO bizottság koordinátorainak 2015. február 26-i ülésén megállapodás született arról, hogy e jelentéstervezethez való hozzájárulásunkat levél formájában ismertetjük, amely az AFCO Bizottság prioritásait tartalmazza a következő évi költségvetés tekintetében.

Az Alkotmányügyi Bizottság ezért az alábbi kiemelt területekre szeretné felhívni az Ön figyelmét, amelyekkel az ez évi költségvetési tárgyalások során foglalkozni kell:

– Egy idén tartott, az európai polgári kezdeményezés eddigi végrehajtásától szóló meghallgatáson tudomást szereztünk azon akadályokról, amelyekkel az európai polgárok az ilyen kezdeményezés elindításához fűződő joguk gyakorlásakor szembesülnek. Mivel ez az új eszköz egyre inkább fellendülőben van és mivel szeretnénk, ha azt a polgárok javát szolgálva fejlesztenék, ezért az Alkotmányügyi Bizottság azt szeretné, ha ez a program és az alapjául szolgáló kommunikációs stratégia megfelelő finanszírozásban részesülne céljainak eléréséhez, és ha az láthatóbbá válna azáltal, hogy e célra külön altételt hoznak létre;

– Továbbá az Alkotmányügyi Bizottság örömmel látja, hogy a Bizottság javasolta az „Európa a polgárokért” program, valamint a kommunikáció finanszírozásának növelését, mivel ezek az eszközök létfontosságúak az EU-ban a részvételi demokrácia folyamatainak megerősítéséhez és a polgárok bizalmának kiépítéséhez, továbbá az európai politikára és szakpolitikákra vonatkozó ismereteik elmélyítéséhez;

– A Parlament költségvetése tekintetében érdemes elegendő mértékű finanszírozást biztosítani azon kommunikációs programok számára, amelyek a polgárokkal való együttműködést segítik elő, tájékoztatják őket a Parlament tevékenységéről, valamint megerősítik a nemzeti parlamentekkel való információcserét szolgáló intézkedéseket.

Bízom benne, hogy a Költségvetési Bizottság figyelembe fogja venni javaslatainkat a 2016-os költségvetéssel kapcsolatos háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás előkészítésekor.

Tisztelettel:

Danuta Hübner

Másolatot kap:  José Manuel Fernandes, a BUDG bizottság előadója a 2016. évi költségvetés – III. szakasz – Bizottság témájában

  Gérard Deprez, a BUDG bizottság előadója a 2016. évi költségvetés – egyéb szakaszok témájában

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

4

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jonathan Arnott, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Sophie Montel, Siegfried Mureşan, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Paul Rübig, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Paul Tang, Isabelle Thomas, Monika Vana, Daniele Viotti

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Janusz Lewandowski, Ivan Štefanec, Nils Torvalds, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Tiziana Beghin, Marco Zullo

(1)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3)

HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0061.

(5)

  This results from the so-called "N+2" / "N+3" rules whereby payments have to be made within two (N+2) or three (N+3) years after the corresponding commitments have been made. At the end of 2013, the two decommitment rules applied at the same time.

(6)

  The total additional payment appropriations authorised through amending budgets amounted to EUR 6.7 billion in 2012, EUR 11.6 billion in 2013 and EUR 3.5 billion in 2014.

(7)

  The backlog of outstanding payment claims for the 2007-2013 Cohesion programmes at year-end increased from EUR 11 billion in 2011 to EUR 16 billion in 2012, EUR 23.4 billion in 2013, and EUR 24.7 billion in 2014.

(8)

  It is to be noted that for shared management policies such as Cohesion policy (where the Commission reimburses Member States’ expenditure), interest for late payments does not apply.

(9)

  The remaining 5% is to be paid at the programme closure, which will take place in 2017-2019, after the Commission's assessment that the programme has been implemented successfully and that no correction needs to be made.

(10)

  Cohesion policy legislation provides for a regulatory deadline of 60 days.

(11)

  Definition of normal and abnormal backlog is in section 3.4 and 4.3.

(12)

  The amending budget 2/2014 was originally presented as draft amending budget 3/2014.

(13)

  Monthly reports on interim payments and pending claims, Budget Forecast Alert (twice a year)

(14)

  DEC 54/2014.

(15)

  Unpaid amounts resulting from the reduction of pre-financing rates to a rate below the legal/normal minimum are not included in the current definition of "outstanding payment claims": however, for a number of programmes, some reduction of pre-financing rates has been implemented in 2014 (in some case already in 2013) in order to postpone payments to a later date.

(16)

  Art. 87 of CR 1083/2006: " …requests for interim payments are grouped together, as far as possible, on 3 separate occasions a year"

(17)

  Identical to the one included in the executive summary.

(18)

  Articles 91 and 92 respectively of Regulation 1083/2006 for programming period 2007-2013.

(19)

  Due to the cash-flow constraints in the first months of the year (see section 3.3 above), part of the backlog might not be paid within the regulatory deadlines at the beginning of the year.

(20)

  Except for Croatia, Romania, Slovakia

(21)

  Article 76 of Council Regulation (EC) No 1083/2006 of 11 July 2006 laying down general provisions on the European Regional Development Fund, the European Social Fund and the Cohesion Fund and repealing Regulation (EC) No 1260/1999 (OJ L 210, 31.7.2006, p. 25).

(22)

  Article 112 of Regulation (EU) No 1303/2013 of the European Parliament and of the Council of 17 December 2013 laying down common provisions on the European Regional Development Fund, the European Social Fund, the Cohesion Fund, the European Agricultural Fund for Rural Development and the European Maritime and Fisheries Fund and laying down general provisions on the European Regional Development Fund, the European Social Fund, the Cohesion Fund and the European Maritime and Fisheries Fund and repealing Council Regulation (EC) No 1083/2006 (OJ L 347, 20.12.2013, p. 320).

(23)

  The forecasts submitted by Member States in January 2015 did not cover all operational programmes. For these cases, the Commission has used the forecasts received last September. Such an extrapolation of missing Member States' forecasts is not possible for 2016, since the forecasts submitted in September 2014 covered 2014 and 2015 only (not yet 2016). This means that the forecast for 2016 includes only the operational programmes for which the Member States transmitted the information and might have to be revised upward when the missing information is transmitted.

(24)

  Article 79 of Council Regulation (EC) No 1083/2006 lays down that "The cumulative total of pre-financing and interim payments made by the Commission shall not exceed 95% of the seven-year contribution from the Funds to the Operational Programme; the remaining 5% will only be paid at the closure of the Operational Programme."

(25)

  Article 89 of Council Regulation (EC) No 1083/2006 of 11 July 2006 laying down general provisions on the European Regional Development Fund, the European Social Fund and the Cohesion Fund and repealing Regulation (EC) No 1260/1999 (OJ L 210, 31.7.2006, p. 25).

(26)

  + EUR 406 million (net increase in payment appropriations) for Humanitarian Aid, + EUR 30 million for DCI and + EUR 250 million for ENI.

(27)

  The graph however does not reflect the impact of the reduced level of pre-financing.

(28)

A Bizottság „A kifizetésekre vonatkozó terv elemei az uniós költségvetés fenntarthatóságának visszaállítása érdekébenˮ című, a Parlamentben 2015. április 16-án bemutatott dokumentuma alapján.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat