JELENTÉS a Janusz Korwin-Mikke mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
16.7.2015 - (2015/2102(IMM))
Jogi Bizottság
Előadó: Evelyn Regner
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Janusz Korwin-Mikke mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Lengyel Köztársaság főügyésze által 2015. március 13-án a piotrków trybunalski városi rendőrfőkapitány által indított (SM.O.4151-F.2454/16769/2014. ügyszámú) eljárással összefüggésben eljuttatott, 2015. március 9-én kelt, és 2015. április 15-én a plenáris ülésen bejelentett, a Janusz Korwin-Mikke mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,
– miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghallgatta Janusz Korwin-Mikkét,
– tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre[1],
– tekintettel a Lengyel Köztársaság Alkotmánya 105. cikkének (2) bekezdésére, valamint az 1996. május 9-i, a képviselői vagy szenátori mandátumok gyakorlásáról szóló lengyel törvény 10b. cikkével összefüggésben értelmezett 7b. cikkének (1) bekezdésére és 7c. cikkének (1) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A–0229/2015),
A. mivel a Lengyel Köztársaság főügyésze továbbította a piotrków trybunalski városi rendőrfőkapitány kérelmét, amelyben engedélyt kér Janusz Korwin-Mikke európai parlamenti képviselővel szemben eljárás lefolytatására egy, a közúti közlekedésről szóló 1997. június 20-i törvény 20. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett, az 1971. május 20-i Szabálysértési Kódex 92a. cikke szerinti szabálysértéssel összefüggésben; mivel a feltételezett szabálysértés abban áll, hogy lakott területen túllépték a maximális megengedett sebességet;
B. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikke értelmében feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá;
C. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikke értelmében az Európai Parlament tagjai saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;
D. mivel a Lengyel Köztársaság Alkotmánya 105. cikkének (2) bekezdése szerint a képviselő a Szejm hozzájárulása nélkül nem vonható büntetőjogi felelősségre;
E. mivel egyedül a Parlament dönthet arról, hogy egy adott ügyben a mentelmi jogot felfüggeszti-e vagy sem; mivel a Parlament ésszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját annak eldöntésekor, hogy felfüggeszti-e a képviselő mentelmi jogát[2];
F. mivel a feltételezett szabálysértés nem kapcsolódik közvetlenül vagy nyilvánvalóan Janusz Korwin-Mikke európai parlamenti képviselőként végzett feladatainak ellátásához, és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett európai parlamenti képviselői feladatainak gyakorlása során leadott szavazatnak, illetve kifejtett véleménynek sem minősül;
G. mivel a jelen esetben a Parlament nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis-ra, azaz arra, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy az ügyet a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából nyújtották volna be a bírósághoz;
1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Janusz Korwin-Mikke mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését a Lengyel Köztársaság illetékes hatóságának és Janusz Korwin-Mikkének.
INDOKOLÁS
1. Háttér
2015. március 13-án a Lengyel Köztársaság főügyésze továbbította a Parlament elnökének a piotrków trybunalski városi rendőrfőkapitány 2015. március 9-i kérelmét, amelyben Janusz Korwin-Mikke európai parlamenti képviselő elleni eljárás indításának engedélyezését kéri az alább ismertetett szabálysértéssel összefüggésben.
A városi rendőrség állítása szerint Janusz Korwin-Mikke 2014. szeptember 6-án saját autóját vezetve Piotrków Trybunalski lakott területén a megengedett 50 km/h maximális sebességet a környéken elhelyezett sebességmérő kamera szerint 32 km/h-val túllépte. Ez a magatartás az 1971. május 20-i Szabálysértési Kódex 92a. cikke szerint, a közúti közlekedésről szóló 1997. június 20-i törvény 20. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezve szabálysértésnek minősül.
Miután a lengyel központi gépjármű- és gépjárművezető-nyilvántartás alapján megállapították, hogy az autó tulajdonosa Janusz Korwin-Mikke, a rendőrség állítása szerint a sebességmérő kamera által készített képen látható arcmás is megegyezett Janusz Korwin-Mikke illetékes önkormányzati hatóságok által rendelkezésre bocsátott arcképével.
A 2015. április 15-i plenáris ülésen az elnök az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentette, hogy kézhez kapta a Lengyel Köztársaság főügyészének levelét, melyben Janusz Korwin-Mikke parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését kéri.
Az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az elnök a fenti kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta. Janusz Korwin-Mikkét a bizottság 2015. július 14-én – az eljárási szabályzat 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően – meghallgatta.
2. Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogára vonatkozó jogszabályok és eljárás
Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv (7. jegyzőkönyv) 8. és 9. cikke a következőképp rendelkezik:
8. cikk
A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.
9. cikk
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:
a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;
b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.
A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.
Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.
Az Európai Parlament eljárási szabályzata 6. cikkének (1) bekezdése és 9. cikke a következőképp rendelkezik:
6. cikke
A mentelmi jog felfüggesztése
(1) A kiváltságokkal és a mentességekkel kapcsolatos jogai gyakorlásakor a Parlament annak érdekében jár el, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az e cikkben említett elvek alapján kell értékelni.
(...)
9. cikke
A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások
(1) A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.
A képviselőt, illetve a volt képviselőt képviselheti egy másik képviselő. A kérelmet nem nyújthatja be másik képviselő az érintett képviselő hozzájárulása nélkül.
(2) A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.
(3) A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.
(4) A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.
(5) Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat
A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán.
A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.
Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs.
Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el.
(...)
(7) A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.
(...)
A Lengyel Köztársaság alkotmánya 105. cikkének (2) bekezdése a következőképpen szól:
A választások eredménye bejelentésének napjától mandátuma lejártának napjáig a képviselő nem vonható büntetőjogi felelősségre a Szejm beleegyezése nélkül.
Az 1996. május 9-i, a képviselői vagy szenátori mandátumok gyakorlásáról szóló lengyel törvény 7b. cikkének (1) bekezdése, 7c. cikkének (1) bekezdése és 10b. cikke a következőképp rendelkezik:
7b. cikk
(1) A képviselő vagy szenátor közvádas bűncselekmény miatti ügyben történő büntetőjogi felelősségre vonásához való hozzájárulás megadására irányuló indítványt az igazságügyi miniszter – legfőbb ügyész útján kell előterjeszteni.
7c. cikk
(1) A képviselő vagy szenátor büntetőjogi felelősségre vonásához való hozzájárulás megadására irányuló indítványt a Szejm elnökéhez vagy a Szenátus elnökéhez kell benyújtani, aki az indítványt továbbítja a Szejm vagy a Szenátus eljárási szabályzata alapján az indítvány elbírálására illetékes testülethez, és ezzel egyidejűleg az indítvány tartalmáról értesíti az indítvány által érintett képviselőt vagy szenátort.
10b. cikk
A képviselő vagy szenátor büntetőjogi felelősségre vonásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályok a bagatell bűncselekményekre is megfelelően alkalmazandók.
3. A javasolt határozat indokolása
A fent említett tények alapján jelen ügyben az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 9. cikkét kell alkalmazni.
E rendelkezés szerint a képviselők saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik. A lengyel alkotmány 105. cikkének (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy a Szejm tagjaival szembeni büntetőeljárás a Szejm előzetes engedélyéhez kötött. Az Európai Parlament határozatára van szükség tehát ahhoz, hogy a Janusz Korwin-Mikke elleni eljárás folytatódhasson[3].
Annak eldöntése során, hogy egy adott ügyben felfüggeszti-e egy képviselő mentelmi jogát vagy sem, az Európai Parlament saját következetes elveit alkalmazza. Ezen elvek egyike, hogy a mentelmi jogot rendszerint felfüggesztik, ha a bűncselekményre a 7. jegyzőkönyv 9. cikke irányadó, feltéve hogy nem áll fenn a fumus persecutionis esete, azaz komoly és megalapozott gyanú arra vonatkozóan, hogy az ügyet a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából nyújtották volna be a bírósághoz.
Először is a Janusz Korwin-Mikke mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelmet egy feltételezett szabálysértéssel – a lakott területen megengedett maximális sebesség túllépésével – kapcsolatban terjesztették elő. Másodszor, a jelen ügy egy olyan közlekedési szabálysértéssel kapcsolatos, amely relatíve alacsony, 300–400 lengyel zloty pénzbírsággal büntetendő. Végezetül, a rendőrség által megállapított arcmás egyezés olyan objektív nyomozati módszer, amely jellegénél fogva kizárja a Janusz Korwin-Mikkének való politikai károkozás szándékát. Ezért az ügy körülményei alapján, bár a fenti tények valóban akkor következtek be, amikor Janusz Korwin-Mikke már európai parlamenti képviselő volt, a feltételezett szabálysértésnek és az annak nyomán indult eljárásnak nyilvánvalóan nincs köze Janusz Korwin-Mikke európai parlamenti képviselői tisztségéhez, és nincs bizonyíték a fumus persecutionis fennállására sem.
4. Végkövetkeztetések
A fenti megfontolások alapján, továbbá az eljárási szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése szerint a Jogi Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Janusz Korwin-Mikke parlamenti mentelmi jogát.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
14.7.2015 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
11 0 1 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, József Szájer, Tadeusz Zwiefka |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Daniel Buda, Sylvia-Yvonne Kaufmann |
||||
- [1] A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C 163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.
- [2] A (fentebb hivatkozott) T-345/05. sz., Mote kontra Parlament ügyben hozott ítélet 28. pontja.
- [3] A képviselői vagy szenátori mandátumok gyakorlásáról szóló 1996. évi május 9-i lengyel törvény 10b. cikke alapján a szabálysértések, így például a közlekedési szabálysértések esetén is szükséges a mentelmi jog felfüggesztése.