AJÁNLÁS a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetre irányuló javaslatról

22.7.2015 - (06040/2015 – C8‑0077/2015 – 2015/0029(NLE)) - ***

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Pablo Zalba Bidegain

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetre irányuló javaslatról

(06040/2015 – C8‑0077/2015 – 2015/0029(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06040/2015),

–       tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvtervezetre (06041/2015),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontja v. alpontjával összhangban a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0077/2015),

–       tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló határozattervezetre irányuló javaslatról szóló …-i nem jogalkotási állásfoglalására[1],

–       tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére és (2) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–       tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0237/2015),

1.      egyetért a megállapodás megkötésével;

2.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének, illetve a Kereskedelmi Világszervezetnek.

RÖVID INDOKOLÁS

A kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló, a WTO 9. miniszteri konferenciáján 2013 decemberében megkötött megállapodás az első többoldalú megállapodás a WTO 1995-ös alapítása óta. A kérdés a WTO napirendjén először az 1996-os szingapúri miniszteri konferencián merült fel, majd bekerült a dohai nyilatkozatba, amelyben a WTO tagjai vállalták, hogy megegyeznek a kérdésről.

A kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás nem csak azért számít innovatív megállapodásnak, mert az első olyan többoldalú megállapodás az új szabályokról, amelyet a WTO csaknem 20 évvel ezelőtti létrehozása óta a WTO égisze alatt tárgyaltak. Megközelítése úttörő jellegű, mivel:

–       lehetővé teszi a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok számára, hogy kategorizálják a kötelezettségvállalásaikat és meghatározzák azok végrehajtásának ütemezését;

–       néhány szabály végrehajtását a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolja;

–       együttes fellépésre szólítja fel az adományozó országokat, a fejlesztési támogatások nyújtóit, valamint a WTO fejlődő és legkevésbé fejlett országait, hogy támogassák az utóbbiakat a megállapodás bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásában;

–       szakértői csoportot hoz létre, amelynek feladata, hogy értékelje a helyzetet egy adott tagországban, ha a bejelentett végrehajtási időszakok lejártak, továbbá a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodással foglalkozó bizottságot használja a tapasztalatok cseréjének és a tanácskozás fórumaként.

A megállapodás egyedi gyakorlatok révén megvalósított „pozitív integrációra” törekszik, és – ahelyett, hogy kerülné bizonyos politikák alkalmazását – hozzávetőlegesen 40 rendelkezést tartalmaz az áruk mozgásának, kiadásának és vámkezelésének meggyorsítása érdekében, többek között a jogszabályok, rendeletek és eljárások közzétételére, az elektronikus fizetés alkalmazására, az alakiságok és dokumentációs követelmények csökkentésére vagy a határellenőrzési eljárások egységes alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket.

Ehhez fokozott átláthatóságra és nagyobb együttműködésre lesz szükség a vámhatóságok között. Az árutovábbítási eljárás alatt álló árukra vonatkozó rendelkezések különös jelentőséggel bírnak a tengerparttal nem rendelkező olyan országok esetében, amelyek a szomszédos országok kikötőin keresztül kívánnak kereskedelmet folytatni.

Meg kell jegyezni azt is, hogy kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás kisebb hangsúlyt helyez a „kemény jogra”, és inkább olyan együttműködésre összpontosít, amely olyan bevált gyakorlatok megvalósítását célozza, amelyeket a kormányok támogatni tudnak és be tudnak tartani.

Különleges és eltérő elbánás

A kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás oly módon kezeli a WTO tagországainak a rendelkezések végrehajtására irányuló kapacitásai közötti különbségeket, hogy minden egyes fejlődő és legkevésbé fejlett ország számára lehetővé teszi, hogy saját maga határozza meg, hogy szakaszos időrend szerint mikor hajtja végre az előírt műszaki intézkedéseket. A rendelkezések három különböző kategóriába sorolhatók, nevezetesen:

-       – A kategória: azok a rendelkezések, amelyeket a tagország a megállapodás hatálybalépésének időpontjáig végrehajt (vagy legkevésbé fejlett ország esetében a hatálybalépést követő egy éven belül)

-       – B kategória: azok a rendelkezések, amelyeket a tagország a megállapodás hatálybalépését követő átmeneti időszak után hajt végre

-       – C kategória: azok a rendelkezések, amelyeket a tagország a megállapodás hatálybalépését követő átmeneti időszak utáni időpontban hajt végre, és amelyekhez kapacitásépítés céljából segítségnyújtást és támogatást kell szerezni.

és C. kategóriába tartozó rendelkezések vonatkozásában a tagországnak meg kell jelölnie a rendelkezések végrehajtásának időpontjait, a következő ismertetőkben foglaltak szerint:

Műszaki és pénzügyi segítségnyújtás

A kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás egyik fő szempontja az adományozó országok által a fejlődő és a legkevésbé fejlett országoknak a segítségnyújtási mechanizmus révén biztosított technikai segítségnyújtás. A Világbank rendelkezik egy mechanizmussal a közepes jövedelmű országok számára, és évente legfeljebb 30 millió eurót tud folyósítani, amelynek egyharmada az Unióból érkezik. Az EU vállalta, hogy több mint 400 millió eurót fordít segítségnyújtásra, amelyet egy ötéves időszak alatt folyósítanak. Továbbá, a Világbank és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája is elkülönített forrásokat erre a célra, valamint a tagállamok is rendelkezésre bocsátanak pénzösszegeket.

Kulcsfontosságú lesz annak biztosítása, hogy a különböző alapok jól összehangoltak legyenek. A pénzösszegeket a kedvezményezettek irányítják, és a fejlődő és legkevésbé fejlett országok feladata lesz, hogy azonosítsák ezeket a különleges prioritásokat. Ami a szakértelmet illeti, a Vámigazgatások Világszervezete kapacitásépítést és szakértelmet tud biztosítani a rászoruló országok számára.

Következtetések

A megállapodás képes arra, hogy innovatív módon ismerje el a nemzetenként eltérő végrehajtási kapacitást, azáltal, hogy felhívja a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokat annak meghatározására, hogy mikor fogják alkalmazni a megállapodás különös rendelkezéseit, továbbá azáltal, hogy néhány szabály végrehajtását a fejlett nemzetek által biztosított segítségnyújtáshoz kapcsolja.

A kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás hatályba lépésének érdekében azt a WTO 160 tagja – akik erről a 9. miniszteri konferencián megállapodtak – kétharmadának ratifikálnia kell.

25.6.2015

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetre irányuló javaslatról

(06040/2015 – C8‑0077/2015 – 2015/0029(NLE))

A vélemény előadója: Doru-Claudian Frunzulică

RÖVID INDOKOLÁS

Majdnem egy évtized után, a Kereskedelmi Világszervezet 2013 decemberében megtartott 9. miniszteri konferenciáján lezárultak a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásról folytatott tárgyalások. A megállapodás eddig a 2001-ben indított dohai fejlesztési forduló legfőbb eredménye, és számos fejlődő ország számára az előnyök legfőbb forrását fogja jelenteni a fordulóban.

A kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodást legalább két okból lehet történelminek nevezni. A WTO 1995-ös létrehozása óta ez az első új megállapodás, továbbá előrelépést jelent abban, hogy a multilaterális kereskedelmi rendszer jobban reagáljon a fejlődő országok aggodalmaira. Tulajdonképpen az új kötelezettségvállalások – nevezetesen a WTO fejlődő és legkevésbé fejlett tagországai általi – végrehajtása kezdettől fogva napirenden volt, és az előírt rugalmassági intézkedésekre a WTO szintjén még nem volt példa.

A főleg a vámeljárások ésszerűsítésére és korszerűsítésére irányuló megállapodás mintegy 40 rendelkezést tartalmaz, amelyek az áruk határokon átnyúló mozgásának gyorsítását célozzák a kereskedelmi forgalom lehető legzökkenőmentesebb és legkiszámíthatóbb jellegének biztosítása érdekében. Ehhez fokozott átláthatóságra és nagyobb együttműködésre lesz szükség a vámhatóságok között. Az árutovábbítási eljárás alatt álló árukra vonatkozó rendelkezések különös jelentőséggel bírnak a tengerparttal nem rendelkező olyan országok esetében, amelyek a szomszédos országok kikötőin keresztül kívánnak kereskedelmet folytatni.

Végrehajtását követően a megállapodás a várakozások szerint növeli a kereskedelmi forgalmat, a magasabb kereskedelmi volumenből és a csalások jobb felderítéséből eredően növeli vámok beszedéséből származó jövedelmet, és javítja a vámigazgatási szervek hatékonyságát. Az átláthatóságra és automatizálásra irányuló intézkedések segítenek a határellenőrzéshez kapcsolódó korrupció kezelésében. Az OECD becslése szerint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásban előirányzott valamennyi intézkedés végrehajtása 13–15.5%-al csökkentené a kereskedelmi költségeket a fejlődő országokban, és a potenciális előnyök messze felülmúlnák a többnyire korlátozott költségeket.

A kereskedelem egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tétele mellett az adminisztratív akadályok megszüntetése segíti a fejlődő országokat és vállalkozásaikat – többek között a kkv-kat – abban, hogy jobban bekapcsolódjanak a regionális és globális értékláncokba, és így jobban ki tudják használni a nemzetközi kereskedelem előnyeit.

Különleges és eltérő elbánás

A végrehajtás tekintetében a megállapodás messzebbre mutató rendelkezéseket tartalmaz a fejlődő országokkal és a legkevésbé fejlett országokkal kapcsolatos különleges és eltérő elbánás tekintetében. Azáltal, hogy a műszaki intézkedések végrehajtás az erre irányuló kapacitáshoz kapcsolja, bevezeti a kötelezettségvállalások személyre szabásának új és egyedi megközelítését, amelynek összehasonlítási alapul kell szolgálnia a jövőbeli megállapodások számára. Ahelyett, hogy csupán átmeneti időszakokat állapítana meg, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás minden egyes fejlődő és legkevésbé fejlett ország számára lehetővé teszi, hogy saját maga határozza meg, hogy szakaszos időrend szerint mikor hajtja végre az előírt műszaki intézkedéseket. További rugalmassági rendelkezések a végrehajtás tekintetében hosszabb késedelmi időt tesznek lehetővé, amennyiben az országok számára nehézségeket okoz ütemterveik betartása.

Számos fejlődő ország már értesítést küldött az A kategóriába sorolt kötelezettségvállalásairól – vagyis a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás hatályba lépésekor végrehajtandó intézkedésekről – és megérkezett az első két értesítés a legkevésbé fejlett országok részéről is. Továbbá üdvözlendő, hogy a jelek szerint a fontosabb feltörekvő gazdaságok nem törekednek arra, hogy átmeneti időszakokat vagy pénzügyi támogatást kérjenek a végrehajtáshoz.

Összességében és az automatizálástól (e-vámügy, egyablakos rendszer) eltekintve a leginkább egyszerűsítő intézkedések többsége egyszerű és költségkímélő, elvileg a legtöbb országban nem igényel jelentős támogatást és azonnal vagy mérsékelt átmeneti időszakokat követően végrehajtható. Az előnyök ismét a végrehajtástól függnek. Az előnyöket felismerő és a struktúráik korszerűsítésére nyíló lehetőséget és finanszírozást megragadó országok tudják majd teljes körűen kihasználni az előnyöket.

Műszaki és pénzügyi segítségnyújtás

A végrehajtásra vonatkozó rugalmassági rendelkezések mellett a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás annak biztosítására törekszik, hogy műszaki segítséget és pénzügyi támogatást nyújtanak a WTO fejlődő és legkevésbé fejlett tagjai számára ahhoz, hogy kapacitást építsenek a reformok végrehajtásához.

Az EU vezető szerepet tölt be a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséhez nyújtott támogatásban, és ígéretet tett arra, hogy a fejlődő országoknak a megállapodás végrehajtásához szükséges finanszírozási igényei jelentős részét fedezi, illetve hogy a kereskedelemmel kapcsolatos támogatása (kereskedelemösztönző támogatás) keretében öt éven keresztül nyújt legalább 400 millió eurós támogatást. Regionális és nemzeti programozása mellett az EU továbbra is támogatja a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló reformokat, nevezetesen a WTO-n, a Világbankon és ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencián keresztül.

Tekintettel számos nemzetközi pénzügyi intézmény és szervezet részvételére, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás végrehajtásához nyújtott támogatásra irányuló jelentős ígéretekre, a támogatás összehangolása – a támogatás folyósításával kapcsolatos szükséges nyomon követési és jelentéstételi intézkedések mellett – kulcsfontosságú lesz annak a kockázatnak az elkerülésében, hogy a finanszírozás túlságosan széttöredezett legyen ahhoz, hogy kezelhető legyen.

Következtetések

Míg a megállapodás a várakozások szerint jelentősen csökkenti majd a kereskedelem idejét és költségét, és ezzel segít abban, hogy a vállalkozások új exportlehetőségeket alakítsanak ki, a legkevésbé fejlett országok pedig hozzáférést kapjanak ezekhez, az előadó elismeri, hogy elsősorban azoknak az országok fognak az előnyeiben részesülni, amelyek részt vesznek a kereskedelemben és gyorsan végrehajtják a kötelezettségvállalásokat. Végső soron a korszerűsítésre irányuló erőfeszítésekből valamennyi országnak előnye származik majd.

A fenti megfontolások fényében az előadó a megállapodás megkötésével való egyetértést javasolja.

******

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja egyetértését a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezethez.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	23.6.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	15 4 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Louis Aliot, Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Doru-Claudian Frunzulică, Nathan Gill, Charles Goerens, Heidi Hautala, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maurice Ponga, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Davor Ivo Stier, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Paul Rübig

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	14.7.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	33 4 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Marielle de Sarnez, Santiago Fisas Ayxelà, Eleonora Forenza, Yannick Jadot, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Emma McClarkin, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Artis Pabriks, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Hannu Takkula, Iuliu Winkler, Jan Zahradil
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Bendt Bendtsen, Reimer Böge, Klaus Buchner, Nicola Danti, Edouard Ferrand, Gabriel Mato, Frédérique Ries, Fernando Ruas, Lola Sánchez Caldentey, Marita Ulvskog, Jarosław Wałęsa, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Lars Adaktusson, Laura Agea, Elisabetta Gardini

• [1]               E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0000.