Eljárás : 2014/2234(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0240/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0240/2015

Viták :

PV 07/09/2015 - 25
CRE 07/09/2015 - 25

Szavazatok :

PV 08/09/2015 - 5.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0289

JELENTÉS     
PDF 169kWORD 127k
23.7.2015
PE 549.347v02-00 A8-0240/2015

az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről: a közös agrárpolitika teljesítményalapú ellenőrzése felé

(2014/2234(INI))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Petri Sarvamaa

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről: a közös agrárpolitika teljesítményalapú ellenőrzése felé

(2014/2234(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

–   tekintettel az Európai Számvevőszék egyes, a közös agrárpolitikára vonatkozó rendeletjavaslatokról szóló, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó 1/2012. sz. véleményére,

–   tekintettel az Európai Számvevőszék egységes ellenőrzési modellről szóló 2/2004. számú véleményére,

–   tekintettel az Európai Számvevőszék 16/2013. számú, „Az egységes ellenőrzés (single audit) áttekintése, avagy a Bizottság milyen mértékben támaszkodik a tagállami ellenőrző hatóságokra a kohéziós politikában” című 16/2013. számú különjelentésére

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2013-as éves tevékenységi jelentésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8‑0240/2015),

A. mivel a közös agrárpolitikai (KAP) reformok két fordulója után a szabályok szerteágazóbbak és összetettebbek lettek;

B.  mivel az összetettebb szabályok miatt több hibát követnek el helyben;

C. mivel a KAP céljait teljesíteni kell, és egyúttal a KAP eredményes végrehajtása érdekében biztosítani kell a kölcsönös megértést és a bizalmat valamennyi uniós intézmény, nemzeti és regionális testület között;

D. mivel a KAP eredményesebb és hatékonyabb reformjához egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére van szükség, hogy a KAP céljai teljesüljenek;

E.  mivel jelenleg az ellenőrzési költségek és az érdekelt felek és a gazdálkodók felé történő tanácsadás költségei tagállami szinten évente mintegy négymilliárd eurót tesznek ki, és a KAP legutóbbi reformjának következtében valószínűleg emelkedni fognak, ahogy az a hibaarányokkal is előfordulhat, különös tekintettel a „zöldebbé tétellel” kapcsolatos intézkedések bevezetésére;

F.  mivel a 2013-as reform jelentős változásokat eredményezett azon adatok tekintetében, amelyeket a mezőgazdasági termelőknek a pályázatokkal együtt és kérelmeik alátámasztásához be kell nyújtaniuk, és olyan új követelményeket támaszt, amelyek azt kockáztatják, hogy a kezdeti tanulási és alkalmazkodási fázisban magasabb lesz a hibaarány;

G. mivel fontos, hogy a szereplőket ne sújtsa aránytalanul magas számú vizsgálat;

H. mivel a KAP céljait teljesíteni kell, és egyúttal a KAP eredményes végrehajtása érdekében biztosítani kell a kölcsönös megértést és a bizalmat valamennyi uniós intézmény, nemzeti és regionális testület között;

I.   mivel a gazdálkodókat olyan szolgáltatások nyújtására ösztönzik, mint a táj, a mezőgazdasági területek biológiai sokfélesége és az éghajlati stabilitás megőrzése, noha ezeknek nincsen piaci értékük;

J.   mivel jelenleg az ellenőrzési költségek és az érdekelt felek és a gazdálkodók felé történő tanácsadás tagállami szinten mintegy négymilliárd eurót tehet ki; hangsúlyozza, hogy minimálisra kell csökkenteni az ellenőrzések költségeit és adminisztratív terheit;

K. mivel a teljesítményalapú ellenőrzések hasznos módszerré válhatnak, míg a közigazgatási szervek részéről stabilitásra és ösztönző jellegű megközelítésre van szükség a végső kedvezményezettek bizalmának megszilárdítása érdekében; emlékeztet azonban arra, hogy az „egy kaptafára készült” rendszert nem lehet ráerőltetni a különböző típusú és méretű uniós mezőgazdasági üzemekre;

L.     mivel a közös agrárpolitika legutóbbi reformja során bevezetett kizöldítési intézkedések célja a jobb mezőgazdasági fenntarthatóság elérése különböző eszközök hatása révén:

–   egyszerűsített és célzottabb kölcsönös megfeleltetés;

–   a kizöldítést célzó közvetlen támogatások és olyan önkéntes intézkedések, amelyek a vidékfejlesztés keretében jótékonyan hatnak a környezetre és az éghajlatváltozásra;

M. mivel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság(1) néhány kifizető ügynökség esetében szükségesnek ítélte meg 51 fenntartás kiadását;

1.  egyetért az Európai Számvevőszék véleményével, miszerint „a 2014–2020-ra vonatkozó közös agrárpolitikai kiadásokat meghatározó szabályok továbbra is összetettek ”(2). mindazonáltal emlékeztet arra, hogy a KAP komplexitása az Európában folytatott gazdálkodási módok sokféleségének következménye, továbbá hogy a KAP egyszerűsítése nem járhat a már elfogadott eszközök felszámolásával;

2.  kevésbé bürokratikus KAP-ot szorgalmaz azzal a céllal, hogy csökkentsék a hibaarányt, és olyan eszközök bevezetését, amelyek lehetővé teszik a hiba és a csalás közötti különbségtételt;

3.  felszólít arra, hogy mikor felhasználják az ellenőrzések megállapításait és kiszabják az esetleges szankciókat, tegyenek különbséget a nem szándékos mulasztások és a csalások között, mivel a mulasztások általában nem okoznak semmilyen pénzügyi kárt az adófizetőknek;

4.  kevésbé bürokratikus KAP-ot szorgalmaz, amely egyértelműen végrehajtható és értelmezhető azzal a céllal, hogy csökkentsék a hibaarányt, és olyan eszközöket vezessenek be, amelyek lehetővé teszik a hiba és a csalás közötti különbségtételt, ugyanakkor biztosítsa, hogy a mezőgazdasági termelők továbbra is képesek legyenek a nélkülözhetetlen élelmiszer-termelésre, amely a politika lényegét képezi; úgy ítéli meg, hogy a komplexitás kezelésének folytatása és a KAP egyszerűsítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jövőbeni virágzó uniós mezőgazdasági ágazat biztosítása érdekében új belépőket vonzzanak a mezőgazdaságba és meg is tartsák őket és készségeiket; e tekintetben a szabályozás javítása program alapján határozottabb intézkedéseket vár el; üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy a közvetlen kifizetési kérelmek határidejét egy hónappal meghosszabbítja, és úgy véli, hogy ez a KAP hibaarányának csökkentéséhez vezető lépés;

5.  sürgeti, hogy a hibaarány csökkentése érdekében a nemzeti hatóságok és a mezőgazdasági termelők kapjanak világosabb iránymutatást;

6.  támogatja a Bizottság azon kezdeményezését, hogy a gyorsan végrehajtható intézkedések azonnali vizsgálatával együtt egyszerűsítsék a KAP-ot, mivel az a mezőgazdasági termelők, a kifizető ügynökségek, az uniós intézmények és az adófizetők javát fogja szolgálni; ehhez kapcsolódóan javasolja, hogy a félidős felülvizsgálat során az alap-jogiaktus módosítására vonatkozó javaslatokat nyújtsanak be a következő finanszírozási időszak reformjának végiggondolásához;

7.  attól tart, hogy a Számvevőszék által meghatározott legvalószínűbb hibaarány a 2014–2020-as időszakban nőni fog a közös agrárpolitikán belül a közvetlen kifizetések területén, különösen azért, mert a kölcsönös megfeleltetés következő kerete még nincs összhangban e politika túlzott összetettségi szintjének csökkentésével az irányító hatóságok vagy a kedvezményezettek esetében;

8.  emlékeztet arra, hogy a Parlament és a Számvevőszék gyakran hangsúlyozta, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a kisebb adminisztratív teher és az eredményes pénzügyi ellenőrzés között;

9.  megállapítja, hogy a közös agrárpolitika ellenőrzésének költségei már elérik az évi 4 milliárd eurót, és 50 millió tranzakciót érintenek a kb. 58 milliárd eurós mezőgazdasági költségvetés mellett;

10. üdvözli, hogy a Bizottság prioritásként kezeli a KAP egyszerűsítésére irányuló új gyakorlatot, amely először is a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok számának csökkentését javasolja;

11. határozottan támogatja a mezőgazdaságban a tagállami, bizottsági vagy számvevőszéki ellenőrzések minőségének és következetességének javítását, azok számának növelése helyett;

12. hangsúlyozza továbbá, hogy az ellenőrzések garanciát jelentenek arra vonatkozóan, hogy az uniós költségvetésen belül a KAP-eszközök számára elkülönített forrásokat megfelelően költsék el;

13. emlékeztet arra, hogy az egységes ellenőrzési rendszer célja, hogy a végső kedvezményezettektől az uniós intézményekig egységes ellenőrzési láncot vezessen be;

14. sajnálatának ad hangot, hogy az egységes ellenőrzési rendszer még nem lépett életbe, és hogy a tagállamok által felállított ellenőrzési rendszerekben rejlő lehetőségeket nem használják ki teljes mértékben; emlékezteti a tagállamokat, hogy az ő feladatuk az ellenőrzések első hatékony szintjének biztosítása, minimálisra csökkentve egyúttal a gazdálkodók terheit, továbbá emlékezteti a tagállamokat az ellenőrzések szervezése során a rugalmasság alkalmazásával kapcsolatos meglévő lehetőségekre;

15. iránymutatásként arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak módot a KAP-pal kapcsolatos ellenőrzések optimalizálására és összevonására oly módon, hogy a kiválasztott kedvezményezettek – amikor csak lehetséges – évente csak egy ellenőrzési körnek legyenek alávetve;

16. hangsúlyozza, hogy az Európai Számvevőszék 2013-as pénzügyi évre szóló éves jelentése szerint

a)  a közvetlen kifizetések területének legvalószínűbb hibája 1,1%-kal alacsonyabb lett volna, viszonylag közel a 2%-os lényegességi küszöbhöz, ha a nemzeti hatóságok felhasználták volna a rendelkezésükre álló információkat a hibák megelőzésére, felderítésére és legalább részleges kijavítására(3);

b)  a vidékfejlesztés terén a legvalószínűbb hibaarány 2%-ra csökkent volna, ha a nemzeti hatóságok felhasználták volna a rendelkezésükre álló információkat a hibák megelőzésére, felderítésére és legalább részleges kijavítására(4);

17. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Bizottságnak a 68 kifizető ügynökség közül 42 esetében felfelé kellett korrigálnia az általuk megadott hibaarányokat, így azok fennmaradó hibaaránya meghaladta a 2%-ot annak ellenére, hogy a közvetlen kifizetéseket intéző kifizető ügynökségek majdnem mindegyike rendelkezett akkreditációval és az igazoló hatóság által kiadott tanúsítással, és hogy a kifizető ügynökségek által tett 82 megbízhatósági nyilatkozatból az igazoló szervek 2013-ban 79-et hitelesítő záradékkal láttak el;

18. arra számít, hogy az igazoló szervek számára a 966/2012/EU és a 1306/2013/EU rendelettel kijelölt új feladat javítani fogja a tagállamok által megadott adatok megbízhatóságát, ami az uniós agráralapok általuk történő kezelését illeti;

19. kéri a Bizottságot, hogy a tanúsító szervek tekintetében módosítsa az iránymutatásokat a statisztikai jelentések összeállításának szigorúbb ellenőrzése érdekében;

20. újból kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslattervezeteket a kifizető ügynökségek általi nem helytálló vagy hamis jelentéstétel szankcionálására, lefedve a következő három területet: ellenőrzési statisztikák, a kifizető ügynökségek nyilatkozatai és az igazoló szervek által végzett munka; kéri, hogy súlyos megtévesztések esetén a Bizottságnak jogában álljon a kifizető ügynökségek akkreditációjának visszavonása;

21. elvárja a Bizottságtól, hogy sürgősen és teljes mértékben használja ki a KAP egyszerűsítésének folyamatát, különös tekintettel a kölcsönös megfeleltetést és a kizöldítést szabályozó összetett és nagy terhet jelentő rendeletekre, amely végső soron Európa-szerte érinti a gazdákat;

22. támogatja a Bizottság azon kezdeményezését, hogy a gyorsan végrehajtható intézkedések azonnali vizsgálatával együtt egyszerűsítsék a KAP-ot, mivel az a mezőgazdasági termelők, a kifizető ügynökségek, az uniós intézmények és az adófizetők javát fogja szolgálni; sürgeti továbbá, hogy hozzák előre az alap-jogiaktus módosítására vonatkozó javaslatokat; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat a KAP egyszerűsítésére vonatkozóan, figyelembe véve a mezőgazdasági ágazaton belüli érdekelt felek visszajelzéseit;

23. támogatja a különböző intézmények tevékenységeinek koordinálása mellett végzett egységes éves ellenőrzés megerősítését és határozottabb végrehajtását, továbbá támogatja, hogy mérsékeljék az ellenőrzésekből adódó adminisztratív terheket, hogy a gazdálkodók egy adott évben semmilyen szabály alapján ne kapjanak több, különböző időpontban végzett ellenőrzést az illetékes szervektől, illetve ne legyenek kitéve túlzott vagy sokszoros ellenőrzésnek a Bizottság és a Számvevőszék részéről, ezáltal az ellenőrzések számának csökkentése révén mérsékelve a gazdálkodókra nehezedő terheket; kéri, hogy kapcsolják össze az igazoló szervek és egyéb tagállami szervek, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzési feladatait; megjegyzi, hogy a nemzeti hatóságok és a Bizottság által kiadott, a KAP végrehajtásához kapcsolódó iránymutatásokban a gazdálkodóknak biztosított tanácsok gyakran ellentmondanak a Számvevőszék által alkalmazott értékelési kritériumoknak, ami aránytalan és nem várt bírságokhoz vezet;

24. olyan integrált megközelítésre szólít fel az ellenőrzések terén, amely során amennyiben lehetséges, valamennyi ellenőrzési kötelezettséget egyidejűleg teljesítenek, hogy alacsony szinten tartsák a helyszíni ellenőrzések számát és az ezzel járó, a mezőgazdaság és a gazdálkodók számára felmerülő pénzügyi és időbeli ráfordításokat, valamint össze tudják hangolni az ellenőrzési folyamatot;

25. emlékezteti a Bizottságot, hogy az összetett szabályozás miatt elkövetett, nem szándékos hibák kockázata végül a kedvezményezettet sújtja; a fenti megközelítés támogatása érdekében a szankciókra vonatkozóan ésszerű, arányos és hatékony politikára szólít fel, amely elkerüli azt, hogy ugyanazért a hibáért mind a kifizetési rendszer, mind a kölcsönös megfeleltetés keretében kettős szankcionálást alkalmazzanak;

26. meggyőződése, hogy annak érdekében, hogy biztosítsák a projektek zökkenőmentes végrehajtását, a kifizetések nem állíthatók le, ha kisebb tévedésekre és/vagy elírási hibákra derül fény;

27. kéri, hogy a Bizottság, a tagállamok és a Számvevőszék fejlesszék tovább a kockázatalapú ellenőrzési stratégiákat, tekintetbe véve minden fontos adatot, többek között a szakpolitikai területenként legjobban/legrosszabbul teljesítők előzetes azonosítását is;

28. hangsúlyozza, hogy kritériumokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy meghatározzák, mely tagállamok teljesítménye a legjobb/legrosszabb;

29. emlékeztet arra, hogy az uniós alapok kezelése tekintetében az érintett szakpolitikai területtől függően a tagállamok széles köre „legrosszabbul teljesítőnek” tekinthető;

30. kitart amellett, hogy az ellenőrzésre vonatkozó teljesítmény meghatározásának ellenőrzőlistán kell alapulnia, és magában kell foglalnia a tagállami ellenőrző és adminisztratív rendszerek minőségét is, azaz az irányító és igazoló hatóságok hatékonyságát, következetességét és megbízhatóságát;

31. úgy véli, hogy az egyes szakpolitikai területeken legjobb teljesítményt nyújtó tagállamokat az uniós ellenőrzések csökkentésével kell jutalmazni;

32. úgy véli, hogy a teljesítményalapú ellenőrzések kidolgozása és adminisztrálása semmiképpen nem válhat az EU élelmiszer-ellátási biztonságát fenyegető fokozott bizonytalanság forrásává;

33. kéri a legjobban teljesítő tagállamokat, hogy osszák meg tapasztalataikat a legrosszabbul teljesítő tagállamokkal;

34. kéri a Bizottságot, hogy támogassa a bevált gyakorlatok cseréjét annak érdekében, hogy biztosítsa a lehető leggördülékenyebb és a mezőgazdasági termelők számára a lehető legkisebb zavart okozó ellenőrzéseket.

35. megállapítja, hogy a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően „A tagállamok biztosítják a helyszíni ellenőrzéseknek a hatékony kockázatkezeléshez szükséges minimális szintjét, és szükség esetén növelik az említett ellenőrzések számát. A tagállamok csökkenthetik a minimális szintet, ha az irányítási és kontrollrendszerek megfelelően működnek, és a hibaarányok elfogadható szintűek.”

36. kéri a bizottságot, hogy tovább pontosítsa az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében foglalt elfogadható szint fogalmát, és kezdeményezzen párbeszédet a kérdésről az Parlamenttel és az Európai Számvevőszékkel;

37. bátorítja a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább azokat az e-kormányzási kezdeményezéseket, amelyek közép- és hosszú távú célja a hibaarány csökkentése az alkalmazási fázisban bekövetkező hibák elkerülésével; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a közös rendelkezésekről szóló rendelet 122. cikkének (3) bekezdésében előírt, a projektvégrehajtás, -irányítás és -ellenőrzés tekintetében az e-kohézió alkalmazására vonatkozó céldátumot; meggyőződése, hogy az adatok teljes átláthatósága és az azokhoz való teljes hozzáférhetőség alapvető fontosságú a visszaélések megelőzése és leküzdése terén; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy tegye kötelezővé valamennyi kedvezményezett által rendelkezésre bocsátott dokumentum közzétételét;

38. úgy véli, hogy a vidéki területek teljes, nagy sebességű szélessávú internetlefedettsége, valamint a használatához kapcsolódó komoly tudatosságnövelés és képzés alapvető eszközt jelentenek valamennyi mezőgazdasági termelő számára, hogy előnyük származzon a KAP legújabb pályázati és kérelembenyújtási rendszereiből;

39. kéri, hogy tegyenek további erőfeszítéseket azért, hogy csökkentsék a kérelembenyújtási rendszerek és formanyomtatványok bonyolultságát a mezőgazdasági termelők érdekében, és támogatja, hogy a tagállamok fokozottan alkalmazzák az e-kormányzat technológiát, hogy a hibákat már a kérelem benyújtásának időpontjában el lehessen kerülni, ehhez pedig a kedvezményezetteknek szélessávú internetkapcsolatra van szüksége; bátorítja a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan programot, amely elősegíti az idősebb gazdálkodók képzését; hangsúlyozza, hogy a szélessávú hálózatokba történő komoly beruházásokra van szükség a vidéki területeken, és felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a kérelembenyújtási eljárás digitalizálása érdekében; emlékeztet arra, hogy az e-kormányzati technológiák megbízható végrehajtásához a tagállamoknak ki kell fejleszteniük, finanszírozniuk vagy társfinanszírozniuk kell ezeket a technológiákat;

40. felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre digitalizálási programokat a kormányzat és a mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolat tekintetében azzal a céllal, hogy „egységes mezőgazdasági üzemi dossziét” alakítsanak ki, amely magában foglalja a termésre vonatkozó adatok integrált és szinkron kezelését; Úgy véli, ez az egyszerűsítés összesítene minden olyan elemet, amelyet jelenleg külön kezelnek (termésre vonatkozó tervek, az egyéni biztosítási tervek és a naplók), mivel a mezőgazdasági üzemek egyetlen bevallást készítenének, amelyet azután a kormányzati szervek egymás között megosztanának, ez fokozná az kormányzati szervek által végzett ellenőrzések hatékonyságát, ezáltal csökkenne a kifizetésekkel kapcsolatos hibaveszély és összehangolhatóvá válnának az ellenőrzések;

41. kéri a tagállamokat, biztosítsák, hogy az új KAP végrehajtásával foglalkozó kormányzati/regionális szervek a politika végrehajtása során hatékony kommunikációt és együttműködést folytassanak a termelők javát szolgálva.

42. úgy véli, hogy mind a gazdálkodás, mind pedig az ellenőrzések során az internet alapú ipari megoldások kidolgozása és elfogadása hosszú távon számos potenciális előnnyel jár, különös tekintettel a kedvezményezettek és a kifizető ügynökségek számára kidolgozott integrált megoldások tekintetében; arra számít, hogy ez pozitív hatással lehet az ellenőrzések következetessége, megbízhatósága és költséghatékonysága szempontjából; sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el és hajtson végre kísérleti projekteket e területen; emlékeztet arra, hogy ez a megközelítés függ a tagállamok azon kötelezettségvállalásától, amelynek célja a gyors szélessávú kapcsolat biztosítása a vidéki térségekben az EU egész területén;

43. felkéri a Bizottságot, hogy működjön együtt valamennyi érintett féllel – beleértve többek között a Számvevőszéket, a tagállamokat és a kedvezményezettek szervezeteit – azon hosszú távú stratégia kidolgozása során, melynek célja, hogy nem politikai megoldást találjon a kedvezményezettekre háruló terhek további növekedésének megakadályozására a jövőbeli KAP-reformok és az alap-jogiaktus változásai során;

44. kéri a Bizottságot, hogy az ökológiai jelentőségű területről szóló jogalkotási aktusra vonatkozó javaslat 1307/2013/EU rendelet 46. cikkével összhangban történő elkészítése során tartsa tiszteletben az ellenőrizhetőség elvét, amely a vidékfejlesztés keretében már életbe lépett;

45. kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az ellenőrzések 1307/2013/EU rendelet 59. cikkében előírt minimális szintjének csökkentését az említett rendelet 110. cikkében előírt, a KAP nyomon követéséről és értékeléséről szóló értékelési jelentésben;

46. kéri a Bizottságot, hogy adjon ki közleményt a teljesítményalapú irányítási rendszerek bevezetésének lehetőségéről a KAP valamennyi területén, különösen a vidékfejlesztés beruházási részében, annak érdekében, hogy az összes érdekelt fél részvételével vita kezdődjön az említett elv uniós jogba történő bevezetéséről;

o

o        o

47.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2013-as éves tevékenységi jelentése

(2)

Az Európai Számvevőszék 1/2014. sz. véleménye egyes, a közös agrárpolitikára vonatkozó rendeletjavaslatokról a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan .

(3)

     Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 3.8. pontját.

(4)

     Lásd a Számvevőszék 2013-as éves jelentésének 4.8. pontját.


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (19.6.2015)

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről: a közös agrárpolitika teljesítményalapú ellenőrzése felé

(2014/2234(INI))

A vélemény előadója: Jens Gieseke

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az elmúlt években jelentősen fokozódott a közös agrárpolitika (KAP) komplexitása és fokozódott a bürokrácia az illetékes hatóságok és a gazdálkodók számára, miközben a 2013-as reform óta az eddigi adminisztratív terhek hatálya bővült;

B.  mivel az összetettebb szabályok miatt több hibát követnek el helyben;

C. mivel a KAP céljait teljesíteni kell, és egyúttal a KAP eredményes végrehajtása érdekében biztosítani kell a kölcsönös megértést és a bizalmat valamennyi uniós intézmény, nemzeti és regionális testület között;

D. mivel a KAP eredményesebb és hatékonyabb reformjához egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére van szükség, hogy a KAP céljai teljesüljenek;

E.  mivel jelenleg az ellenőrzési költségek és az érdekelt felek és a gazdálkodók felé történő tanácsadás költségei tagállami szinten évente mintegy négymilliárd eurót tesznek ki, és a KAP legutóbbi reformjának következtében valószínűleg emelkedni fognak, ahogy az a hibaarányokkal is előfordulhat, különös tekintettel a „zöldebbé tétellel” kapcsolatos intézkedések bevezetésére;

F.  mivel a 2013-as reform jelentős változásokat eredményezett azon adatok tekintetében, amelyeket a mezőgazdasági termelőknek a pályázatokkal együtt és kérelmeik alátámasztásához be kell nyújtaniuk, és olyan új követelményeket támaszt, amelyek azt kockáztatják, hogy a kezdeti tanulási és alkalmazkodási fázisban magasabb lesz a hibaarány;

G. mivel a jelenlegi rendszer keretében a becslések szerint évente 15 millió tranzakciót kell lebonyolítani, mintegy 8 millió kedvezményezettnek kell kifizetéseket folyósítani, valamint több millió referenciaparcellát érintő egymillió helyszíni ellenőrzést kell elvégezni, és ebből következően fennáll a kockázat, hogy a rendszernek korlátai vannak, és ezért ezzel foglalkozni kell;

H. mivel fontos, hogy a szereplőket ne sújtsa aránytalanul magas számú vizsgálat;

1.  megállapítja, hogy az ellenőrzésekből eredő adminisztratív terhek is közvetlenül összefüggnek a KAP komplexitásának növekedésével; kéri ezért, hogy végezzenek további egyszerűsítéseket és csökkentsék az ellenőrzések számát hibaarányok csökkentése, a KAP keretében megvalósuló kifizetések hatékonyságának és teljesítésének javítása, az adófizetőket és a mezőgazdasági termelőket terhelő költségek és adminisztratív terhek csökkentése és egyidejűleg annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetést megfelelő módon használják fel;

2.  felszólít arra, hogy mikor felhasználják az ellenőrzések megállapításait és kiszabják az esetleges szankciókat, tegyenek különbséget a nem szándékos mulasztások és a csalások között, mivel a mulasztások általában nem okoznak semmilyen pénzügyi kárt az adófizetőknek;

3.  kevésbé bürokratikus KAP-ot szorgalmaz, amely egyértelműen végrehajtható és értelmezhető azzal a céllal, hogy csökkentsék a hibaarányt, és olyan eszközöket vezessenek be, amelyek lehetővé teszik a hiba és a csalás közötti különbségtételt, ugyanakkor biztosítsa, hogy a mezőgazdasági termelők továbbra is képesek legyenek a nélkülözhetetlen élelmiszer-termelésre, amely a politika lényegét képezi; és úgy ítéli meg, hogy a komplexitás kezelésének folytatása és a KAP egyszerűsítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jövőbeni virágzó uniós mezőgazdasági ágazat biztosítása érdekében új belépőket vonzzanak a mezőgazdaságba és meg is tartsák őket és készségeiket; e tekintetben a szabályozás javítása program alapján határozottabb intézkedéseket vár el; üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy a közvetlen kifizetési kérelmek határidejét egy hónappal meghosszabbítja, és úgy véli, hogy ez a KAP hibaarányának csökkentéséhez vezető lépés;

4.  kéri, hogy a szereplők kapjanak egyértelmű iránymutatást, és a szankciókat arányosan alkalmazzák bizonyos toleranciával a kisebb és nem szándékos hibák tekintetében;

5.  meggőződése, hogy annak érdekében, hogy biztosítsák a projektek zökkenőmentes végrehajtását, a kifizetések nem állíthatók le, ha kisebb tévedésekre és/vagy elírási hibákra derül fény;

6.  úgy véli, hogy a teljesítményalapú ellenőrzések kidolgozása és adminisztrálása semmiképpen nem válhat az EU élelmiszer-ellátási biztonságát fenyegető fokozott bizonytalanság forrásává;

7.  sürgeti, hogy a hibaarány csökkentése érdekében a nemzeti hatóságok és a mezőgazdasági termelők kapjanak világosabb iránymutatást;

8.  támogatja a Bizottság azon kezdeményezését, hogy a gyorsan végrehajtható intézkedések azonnali vizsgálatával együtt egyszerűsítsék a KAP-ot, mivel az a mezőgazdasági termelők, a kifizető ügynökségek, az uniós intézmények és az adófizetők javát fogja szolgálni; sürgeti továbbá, hogy hozzák előre az alap-jogiaktus módosítására vonatkozó javaslatokat; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat a KAP egyszerűsítésére vonatkozóan, figyelembe véve a mezőgazdasági ágazaton belüli érdekelt felek visszajelzéseit;

9.  támogatja a különböző intézmények tevékenységeinek koordinálása mellett végzett egységes éves ellenőrzés megerősítését és határozottabb végrehajtását, továbbá támogatja, hogy mérsékeljék az ellenőrzésekből adódó adminisztratív terheket, hogy a gazdálkodók egy adott évben semmilyen szabály alapján ne kapjanak több, különböző időpontban végzett ellenőrzést az illetékes szervektől, illetve ne legyenek kitéve kettőnél több, túlzott vagy sokszoros ellenőrzésnek a Bizottság és a Számvevőszék részéről, ezáltal az ellenőrzések számának csökkentése révén mérsékelve a gazdálkodókra nehezedő terheket; kéri, hogy kapcsolják össze az igazoló szervek és egyéb tagállami szervek, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzési feladatait; megjegyzi, hogy a nemzeti hatóságok és a Bizottság által kiadott, a KAP végrehajtásához kapcsolódó iránymutatásokban a gazdálkodóknak biztosított tanácsok gyakran ellentmondanak a Számvevőszék által alkalmazott értékelési kritériumoknak, ami aránytalan és nem várt bírságokhoz vezet;

10. olyan integrált megközelítésre szólít fel az ellenőrzések terén, amely során amennyiben lehetséges, valamennyi ellenőrzési kötelezettséget egyidejűleg teljesítenek, hogy alacsony szinten tartsák a helyszíni ellenőrzések számát és az ezzel járó, a mezőgazdaság és a gazdálkodók számára felmerülő pénzügyi és időbeli ráfordításokat, valamint össze tudják hangolni az ellenőrzési folyamatot;

11. támogatja a kockázatalapú megközelítést; támogatja azt a megközelítést, hogy csökkentsék az ellenőrzések számát azokban a tagállamokban, ahol egy bizonyos időszak során a hibaarány, illetve a meg nem felelés szintje rendkívül alacsony volt; emlékeztet arra, hogy fokozni kell a legjobban bevált gyakorlati megoldásokra vonatkozó tanácsadást és az ellenőrzéseket azokban a tagállamokban, ahol a hibaarány, illetve a meg nem felelés szintje magas vagy növekvő, biztosítva ugyanakkor tűréshatár alkalmazását a legutóbbi KAP-reform összetett új intézkedései végrehajtásának első éve során; ezenkívül sürgeti, hogy kisebb vagy nem szándékos hibák előfordulása esetén a szankciók legyenek arányosak;

12. kéri a Bizottságot, hogy a tanúsító szervek tekintetében módosítsa az iránymutatásokat a statisztikai jelentések összeállításának szigorúbb ellenőrzése érdekében;

13. kéri, hogy a helyszíni ellenőrzések esetében az összes közvetlen kifizetés 3%-ára csökkentsék a kiválasztott mintát, mivel ellenkező esetben nem fognak az ellenőrzések költségei terén potenciális megtakarításokat elérni;

14. úgy véli, hogy a vidéki területek 100%-os nagy sebességű szélessávú internetlefedettsége, valamint a használatához kapcsolódó komoly tudatosságnövelés és képzés alapvető eszközt jelentenek valamennyi mezőgazdasági termelő számára, hogy hasznot húzhassanak a KAP legújabb pályázati és kérelembenyújtási rendszereiből;

15. kéri, hogy tegyenek további erőfeszítéseket azért, hogy csökkentsék a kérelembenyújtási rendszerek és formanyomtatványok bonyolultságát a mezőgazdasági termelők érdekében, és támogatja, hogy a tagállamok fokozottan alkalmazzák az e-kormányzat technológiát, hogy a hibákat már a kérelem benyújtásának időpontjában el lehessen kerülni, ehhez pedig a kedvezményezetteknek szélessávú internetkapcsolatra van szüksége; bátorítja a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan programot, amely elősegíti az idősebb gazdálkodók képzését; hangsúlyozza, hogy a szélessávú hálózatokba történő komoly beruházásokra van szükség a vidéki területeken, és felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a kérelembenyújtási eljárás digitalizálása érdekében; emlékeztet arra, hogy az e-kormányzati technológiák megbízható végrehajtásához a tagállamoknak ki kell fejleszteniük, finanszírozniuk vagy társfinanszírozniuk kell ezeket a technológiákat;

16. felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre digitalizálási programokat a kormányzat és a mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolat tekintetében azzal a céllal, hogy „egységes mezőgazdasági üzemi dossziét” alakítsanak ki, amely magában foglalja a termésre vonatkozó adatok integrált és szinkron kezelését; Úgy véli, ez az egyszerűsítés összesítene minden olyan elemet, amelyet jelenleg külön kezelnek (termésre vonatkozó tervek, az egyéni biztosítási tervek és a naplók), mivel a mezőgazdasági üzemek egyetlen bevallást készítenének, amelyet azután a kormányzati szervek egymás között megosztanának, ez fokozná az kormányzati szervek által végzett ellenőrzések hatékonyságát, ezáltal csökkenne a kifizetésekkel kapcsolatos hibaveszély és összehangolhatóvá válnának az ellenőrzések;

17. kéri a tagállamokat, biztosítsák, hogy az új KAP végrehajtásával foglalkozó kormányzati/regionális szervek hatékony kommunikációt és együttműködést folytassanak a politikát helyi szinten végrehajtó termelők javát szolgálva;

18. kéri a Számvevőszéket, hogy a költségvetés Bizottság általi végrehajtásáról szóló 2015-ös éves jelentésében a hibaarány és a kísérő megjegyzések ismertetése során ismerje el a 2013-as reformot követően a KAP-ban bekövetkezett jelentős változásokat – amelyek visszamenőlegesen nem alkalmazhatók –, és hangsúlyozza a tagállamok felelősségének szintjét az alapok megosztott irányításának keretében;

19. felkéri a KAP végrehajtásáért felelős valamennyi intézményt és szervet, hogy működjenek együtt az ellenőrzésekhez kapcsolódó jelentős terhet övező azon bizalmatlanság és félelem legyőzése érdekében, amely potenciálisan veszélyezteti a jövőbeli fejlődést és az innovációt, továbbá az uniós mezőgazdasági ágazat pozícióját más piacokhoz képest.

20. kéri a Bizottságot, hogy támogassa a bevált gyakorlatok cseréjét annak érdekében, hogy biztosítsa a lehető leggördülékenyebb és a mezőgazdasági termelők számára a lehető legkisebb zavart okozó ellenőrzéseket.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

9

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Paul Brannen, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Jan Huitema, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Giulia Moi, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marit Paulsen, Laurenţiu Rebega, Jordi Sebastià, Czesław Adam Siekierski, Marc Tarabella, Janusz Wojciechowski, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jean-Paul Denanot, Jørn Dohrmann, Stefan Eck, Peter Eriksson, Fredrick Federley, Jens Gieseke, Emmanouil Glezos, Maria Heubuch, Norbert Lins, Anthea McIntyre, Momchil Nekov, Sofia Ribeiro


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.7.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Louis Aliot, Jonathan Arnott, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Ryszard Czarnecki, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Verónica Lope Fontagné, Fulvio Martusciello, Dan Nica, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Marco Valli, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Caterina Chinnici, Benedek Jávor, Julia Pitera, Patricija Šulin

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat