JELENTÉS az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

27.8.2015 - (COM(2013)0920 – C7‑0004/2014 – 2013/0443(COD)) - ***I

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Julie Girling


Eljárás : 2013/0443(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2013)0920 – C7‑0004/2014 – 2013/0443(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0920),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0004/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. július 10-i véleményére[1],

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2014. október 7-i véleményére[2],

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0249/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az elmúlt 20 évben jelentős előrelépés történt az Unióban az emberi eredetű légköri kibocsátások és a levegőminőség területén a célzott uniós szakpolitikának, többek között a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiára vonatkozó bizottsági közleménynek15 köszönhetően. A 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv16 döntően hozzájárult ehhez a fejlődéshez a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), az ammónia (NH3), valamint a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) 2010-től érvényes teljes éves kibocsátási határértékeinek meghatározásával. Ennek eredményeként 1990 és 2010 között az SO2 esetében 82%-kal, az NOx esetében 47%-kal, az NMVOC esetében 56%-kal, míg az NH3 esetében 28%-kal csökkent a kibocsátás. Ugyanakkor, amint arra a „Tiszta levegőt Európának” programról szóló közlemény (a levegőszennyezésről szóló, felülvizsgált tematikus stratégia)17 rámutatott, továbbra is jelentős káros hatások és kockázatok fenyegetik a környezetet és az emberi egészséget.

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

__________________

 

15A Bizottság 2005. szeptember 21-i közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Tematikus stratégia a levegőszennyezésről, COM(2005) 446 végleges.

 

16 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/81/EK irányelve az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (HL L 309., 2001.11.27., 22. o.).

 

17 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Tiszta levegőt Európának programról, COM(2013) [xxx].

 

 

nyelvi módosítás – szavazásra nem került

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A hetedik környezetvédelmi cselekvési program18 megerősíti az Unió hosszú távú levegőpolitikai célkitűzéseit, amelyek értelmében olyan levegőminőség-szintet kell elérni, amely már nem gyakorol jelentős káros hatást, és így többé nem jelent kockázatot az emberi egészségre és a környezetre;továbbá szorgalmazza a jelenlegi uniós levegőminőségi szabályozás maradéktalan betartását, a 2020 utáni stratégiai célok és cselekvések meghatározását, valamint az erőfeszítések fokozását olyan területeken, ahol az ökoszisztémák és a lakosság a levegőszennyező anyagok nagy koncentrációjának vannak kitéve; megerősíti továbbá a levegőminőségi szabályozás és a kifejezetten az éghajlatváltozással és a biodiverzitás megőrzésével összefüggő uniós szakpolitikai célkitűzések közötti szinergiákat.

(2) A hetedik környezetvédelmi cselekvési program18 megerősíti az Unió hosszú távú levegőpolitikai célkitűzéseit, amelyek értelmében olyan levegőminőség-szintet kell elérni, amely már nem gyakorol jelentős káros hatást, és így többé nem jelent kockázatot az emberi egészségre és a környezetre;továbbá szorgalmazza a jelenlegi uniós levegőminőségi szabályozás maradéktalan betartását, a 2020 utáni stratégiai célok és cselekvések meghatározását, valamint az erőfeszítések fokozását olyan területeken, ahol az ökoszisztémák és a lakosság a levegőszennyező anyagok nagy koncentrációjának vannak kitéve; megerősíti továbbá a levegőminőségi szabályozás és a kifejezetten az éghajlatváltozással és a biodiverzitás megőrzésével összefüggő uniós szakpolitikai célkitűzések közötti szinergiákat. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó közös agrárpolitika lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy külön intézkedésekkel járuljanak hozzá a jobb levegőminőséghez. A további értékelés hozzájárul majd ezen intézkedések hatásainak jobb megértéséhez.

__________________

__________________

18 Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról. „Jólét bolygónk felélése nélkül”, COM(2012) 710, 2012.11.29.

18 Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról. „Jólét bolygónk felélése nélkül”, COM(2012)0710, 2012.11.29.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A tagállamok és az Unió részes felei a higanyról szóló 2013-as Minamata Egyezménynek, melynek célja az emberi egészség és a környezetvédelem javítása a már meglévő és az új forrásokból származó higanykibocsátás csökkentése révén. Ennek az irányelvnek a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez címzett, a higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról szóló 2005. január 28-i bizottsági közlemény és a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata Egyezmény előírásainak megfelelően hozzá kell járulnia az Unión belüli higanykibocsátás csökkentéséhez.

Indokolás

A Minamata Egyezmény aláíróiként az Uniónak és a tagállamoknak gondoskodniuk kellene arról, hogy a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv hozzájáruljon az emberi egészséget súlyosan károsító higany kibocsátásának csökkentéséhez.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A nemzeti kibocsátási határértékeknek a 2001/81/EK irányelvben meghatározott rendszerét ezért felül kell vizsgálni, összhangba hozva azt az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

(6) A nemzeti kibocsátási határértékeknek a 2001/81/EK irányelvben meghatározott rendszerét ezért felül kell vizsgálni, ezzel biztosítva, hogy az megfeleljen az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásainak.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Ezen irányelvnek elő kell segítenie továbbá, hogy a rövid távú éghajlat-befolyásolók kibocsátásának csökkentésével, valamint a levegőminőség globális szintű javításával elérhetővé váljanak az uniós jogi szabályozásban meghatározott levegőminőségi célok, és mérséklődjenek az éghajlatváltozás hatásai.

(8) Ezen irányelvnek elő kell segítenie továbbá, hogy a levegőminőség globális szintű javításán kívül a rövid távú éghajlat-befolyásolók kibocsátásának csökkentésével, valamint az uniós éghajlat- és energiapolitikai célokkal kialakított szinergiák javításával és a meglévő jogszabályok megkettőzésének elkerülésével költséghatékony módon elérhetővé váljanak az uniós jogi szabályozásban meghatározott levegőminőségi célok, és mérséklődjenek az éghajlatváltozás hatásai. Az irányelvet tehát össze kell hangolni a változó uniós és nemzetközi éghajlat-változási intézkedésekkel, ideértve többek között a 2030-as éghajlat-változási és energiaügyi csomagot, valamint egy átfogó, kötelező erejű globális éghajlat-változási megállapodást.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a) Ennek az irányelvnek hozzá kellene járulnia ahhoz is, hogy az európai polgárok életminőségének javítása révén csökkenjenek az Unió légszennyezettségből eredő egészségügyi költségei, valamint elő kellene mozdítania a zöld gazdaságra történő áttérést.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

8 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8b) A tengeri szállításból eredő kibocsátások csökkentése érdekében biztosítani kell a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által meghatározott határértékek teljes körű és időben történő betartását, valamint a 2012/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a szigorú végrehajtását. Ezenkívül további intézkedésekre van szükség a hajózási kibocsátások ellenőrzése terén. A kibocsátások további csökkentése érdekében az Uniónak és a tagállamoknak célszerű lenne megfontolniuk új kibocsátás-ellenőrzési területek kijelölését és folytatniuk a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben végzett munkát.

 

______________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 2012/33/EU irányelve az 1999/32/EK tanácsi irányelvnek a tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok kéntartalma tekintetében történő módosításáról (HL L 327., 2012.11.27., 1. o.).

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A tagállamoknak meg kell felelniük az ezen irányelvben 2020-ra és 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek. Annak érdekében, hogy a 2030-as kötelezettségek teljesítése felé tett előrehaladást bizonyítsák, a tagállamoknak 2025-ig köztes kibocsátási szinteket kell elérniük, amelyek egy lineáris csökkenési görbe mentén kerülnek meghatározásra a 2020-as kibocsátási szintek és a 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek szintje között, feltéve, hogy az ezen intézkedésekkel járó költségek nem aránytalanok. Amennyiben a fentiek szerint a kibocsátások korlátozása nem érhető el 2025-ig, a tagállamoknak ezt indokolniuk kell az ezen irányelvben előírt jelentéseikben.

(9) A levegőszennyező anyagok légkörbe történő kibocsátásának korlátozása, valamint az Unió azon célkitűzéséhez való hatékony hozzájárulás érdekében, hogy olyan szintű levegőminőséget érjen el, amely az egészségre nézve nem jelent számottevő ártalmat és kockázatot, továbbá a savasító és eutrofizáló anyagok leülepedési szintjének a kritikus terhelés és szint alá történő csökkentése céljából a jelen irányelv 2020-ra, 2025-re és 2030-ra kötelező erejű nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket határoz meg.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek és a köztes kibocsátási szintek költséghatékony teljesítésének elősegítése érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni a nemzetközi tengeri közlekedésből származó kibocsátások csökkentésének figyelembevételét, amennyiben az ebben az ágazatban keletkezett kibocsátás csekélyebb mértékű, mint amekkora az uniós jogi normák, köztük a tüzelőanyagok kéntartalmára vonatkozóan az 1999/32/EK irányelvben21 szereplő előírások betartásából adódó kibocsátás lenne. A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy a metán (CH4) tekintetében közösen teljesítsék kötelezettségeiket és a köztes kibocsátási szinteket, valamint hogy ennek érdekében alkalmazzák a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot.22 A nemzeti kibocsátási határértékeknek, a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek és a köztes kibocsátási szinteknek való megfelelés ellenőrzése érdekében a tagállamok a kibocsátásokkal kapcsolatos tudományos ismeretek bővüléséhez és módszerek fejlődéséhez igazíthatják nemzeti emissziókatasztereiket. Amennyiben az ezen irányelv szerinti feltételek nem teljesülnek, a Bizottság kifogást emelhet a tagállamok által igénybe vett rugalmassági rendelkezések bármelyike ellen.

(11) A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek költséghatékony teljesítésének elősegítése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a metán (CH4) tekintetében közösen teljesítsék kötelezettségeiket, valamint hogy ennek érdekében alkalmazzák a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot22. A nemzeti kibocsátási határértékeknek, a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek és a kibocsátási szinteknek való megfelelés ellenőrzése érdekében a tagállamok a kibocsátásokkal kapcsolatos tudományos ismeretek bővüléséhez és módszerek fejlődéséhez igazíthatják nemzeti emissziókatasztereiket. Amennyiben az ezen irányelv szerinti feltételek nem teljesülnek, a Bizottság kifogást emelhet e rugalmassági rendelkezések tagállamok általi igénybevétele ellen.

__________________

__________________

21 A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11., 13. o.).

 

22 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

22 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) A tagállamoknak a levegőszennyezés csökkentésére irányuló nemzeti programokat kell elfogadniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy teljesítsék kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket és elérjék a köztes kibocsátási szinteket, valamint hatékonyan hozzájáruljanak az uniós levegőminőségi célkitűzések eléréséhez. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kibocsátáscsökkentés szükségességét azon övezetekben és agglomerációs területeken, ahol rendkívül magas a levegőszennyező anyagok koncentrációja és/vagy amelyek jelentősen hozzájárulnak más – akár szomszédos országokban lévő – övezetek és agglomerációk levegőszennyezéséhez. A levegőszennyezés-csökkentő nemzeti programoknak ezért elő kell segíteniük a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv23 23. cikke szerinti levegőminőségi tervek sikeres végrehajtását.

(12) A tagállamoknak a levegőszennyezés csökkentésére irányuló nemzeti programokat kell elfogadniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy teljesítsék kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket, valamint hatékonyan hozzájáruljanak az uniós levegőminőségi célkitűzések eléréséhez. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kibocsátáscsökkentés szükségességét azon övezetekben és agglomerációs területeken, ahol rendkívül magas a levegőszennyező anyagok koncentrációja és/vagy amelyek jelentősen hozzájárulnak más – akár szomszédos országokban lévő – övezetek és agglomerációk levegőszennyezéséhez. A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak ezért elő kell segíteniük a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv23 23. cikke szerinti levegőminőségi tervek sikeres végrehajtását.

__________________

__________________

23 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

23 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A fő szennyezőforrásokból származó légköri NH3- és PM2,5-kibocsátások csökkentése érdekében a levegőszennyezés-csökkentő nemzeti programoknak magukban kell foglalniuk a mezőgazdasági ágazatban alkalmazandó intézkedéseket is. A tagállamok részére biztosítani kell annak lehetőségét, hogy különleges nemzeti adottságok esetén az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő, de azonos szintű környezeti teljesítménnyel járó intézkedéseket hajtsanak végre.

(13) A fő szennyezőforrásokból származó légköri NH3-, CH4- és PM2,5-kibocsátások csökkentése érdekében a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak magukban kell foglalniuk a mezőgazdasági ágazatban alkalmazandó intézkedéseket is. Ezeknek az intézkedéseknek költséghatékonyaknak kell lenniük, valamint konkrét információkra és adatokra kell támaszkodniuk, tekintetbe véve a tudományos haladást és a tagállamok által már korábban hozott intézkedéseket. Kívánatos lenne továbbá kidolgozni egy közös, európai szintű iránymutatást az NH3 mezőgazdasági felhasználására vonatkozó helyes gyakorlatokról e kibocsátások csökkentése érdekében. A tagállamok részére biztosítani kell annak lehetőségét, hogy különleges nemzeti adottságok esetén az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő, de azonos szintű környezeti teljesítménnyel járó intézkedéseket hajtsanak végre.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a) A fő szennyezőforrásokból származó kibocsátások csökkentése érdekében a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak olyan intézkedéseket kell magukban foglalniuk, amelyek az összes érintett ágazatra – például a mezőgazdaságra, az iparra, a közúti szállításra, a nem közúti mozgó gépekre, a belvízi és belföldi hajózásra, a háztartási fűtésre és az oldószerekre – alkalmazandók. A tagállamok részére biztosítani kell annak lehetőségét, hogy különleges nemzeti adottságaikat figyelembe véve az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő, de azonos szintű környezeti teljesítménnyel járó intézkedéseket hajtsanak végre.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

13 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13b) A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokba beillesztendő azon intézkedések meghozatalakor, amelyek a mezőgazdasági ágazatra alkalmazandók, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a kis- és mikrogazdaságokra gyakorolt hatások teljes körű figyelembevételét, valamint azt, hogy e hatások ne járjanak olyan jelentős többletköltséggel, amelyet e gazdaságok nem tudnak fedezni. A levegőminőséget a mezőgazdasági üzemek jövőjét biztosító, arányos intézkedések révén kell javítani. A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak egyensúlyba kell hozniuk az állattenyésztést és a szennyezéscsökkentést.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

13 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13c) A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok keretében a mezőgazdasági ágazat NH3-, CH4- és PM2,5-kibocsátásainak csökkentése érdekében hozott intézkedéseknek jogosultaknak kell lenniük a többek között a vidékfejlesztési alapokból finanszírozott pénzügyi támogatásra, különös tekintettel a kis- és közepes méretű gazdaságok azon intézkedéseire, amelyek a gyakorlatok jelentős megváltoztatásával vagy jelentős beruházásokkal járnak, például a külterjes legeltetésre, az agroökológiára, a biogáz előállítását célzó, mezőgazdasági hulladékot felhasználó anaerob lebontásra, valamint az alacsony kibocsátású állattartási rendszerekre.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a) A levegőminőség javítása érdekében, különösen a városi területeken, a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak intézkedéseket kell tartalmazniuk a nitrogén-oxidok és a szálló por ilyen területeken történő kibocsátásának csökkentésére.

 

Indokolás

Az uniós szintű műszaki megoldások (például az európai kibocsátási normák) bevezetésén kívül a tagállamoknak olyan nem műszaki jellegű intézkedéseket kell kidolgozniuk, elfogadniuk és végrehajtaniuk, amelyek jelentősen csökkenthetik a járművekből származó levegőszennyezést és javíthatják az emberi egészséget és a környezetet.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a) Jelen irányelv hatékony alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása, valamint az emberi egészség és a jólét követelményeinek megfelelő környezetben való élet jogának védelméhez való hozzájárulás érdekében a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezménnyel és a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban széleskörű hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz a nyilvánosság számára.

 

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15b) A jelen irányelv, valamint a célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott intézkedések hatékonyságának biztosításához környezetvédelmi ellenőrzésekre és piacfelügyeletre van szükség.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

15 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15c) Az uniós levegőminőségi politika, valamint éghajlati és energiapolitika közötti szinergiák felmérése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Levegőminőség – Az Unió levegőminőségi politikája, valamint éghajlat- és energiapolitikája közötti kölcsönhatásokról készített kiegészítő hatásvizsgálat” című tanulmányát is.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) A műszaki haladás figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben meghatározott jelentéstételi iránymutatások, valamint a III. melléklet 1. része, a IV. melléklet és az V. melléklet módosítására a műszaki haladás eredményeihez való hozzáigazítás céljából. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell az Európai Parlament és a Tanács részére a releváns dokumentumok egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását.

(21) A műszaki haladás figyelembevétele érdekében a Bizottságnak határozott időre szóló felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben meghatározott jelentéstételi iránymutatások, valamint a III. melléklet 1. része, a IV. melléklet és az V. melléklet módosítására a műszaki haladás eredményeihez való hozzáigazítás céljából. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell az Európai Parlament és a Tanács részére a releváns dokumentumok egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén kiszabandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell azok alkalmazását. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

nyelvi módosítás – szavazásra nem került

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

26 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(26a) A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országoknak nemzeti jogukat a lehetőségekhez mérten hozzá kell igazítaniuk ezen irányelvhez.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ezen irányelv célja, hogy csökkentse a savasodást és az eutrofizációt okozó szennyezőanyagok, az ózon előanyagai, az elsődleges szálló por, a másodlagos szálló por előanyagai, valamint egyéb levegőszennyező anyagok légköri kibocsátását, hozzájárulva ezzel az alábbiakhoz:

 

a) az Unió arra irányuló hosszú távú célkitűzése, hogy olyan szintű levegőminőséget érjen el, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat és kockázatot, az Egészségügyi Világszervezet által közzétett levegőminőségi iránymutatásokkal összhangban;

 

b) a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával kapcsolatos uniós célkitűzések elérése a savasító és eutrofizáló anyagok, illetve egyéb szennyezőanyagok – köztük a talajközeli ózon – koncentrációjának és leülepedésének a kritikus terhelés és szint alá történő csökkentése révén;

 

c) az uniós jogalkotási aktusokban előírt levegőminőségi célkitűzések elérése;

 

d) az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése a rövid távú éghajlat-befolyásolók kibocsátásának csökkentése és az uniós éghajlat- és energiapolitikai célokkal kialakított szinergiák javítása révén;

 

Az irányelvet különösen össze kell hangolni a változó uniós és nemzetközi éghajlat-változási intézkedésekkel, többek között a 2030-as éghajlat-változási és energiaügyi csomaggal, valamint egy átfogó, kötelező erejű globális éghajlat-változási megállapodással.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a. „kritikus terhelés”: egy vagy több szennyezőanyag-expozíció olyan mennyiségi becslése, amely alatt a jelenlegi ismeretek szerint a környezet meghatározott érzékeny elemein nem jelentkezik jelentős káros hatás;

Indokolás

Ez a fogalommeghatározás a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló 2001/81/EK meglévő irányelvből származik, és az egyértelműséget és a következetességet biztosítja.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 3 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3b. „kritikus koncentráció”: a szennyezőanyagok olyan koncentrációja a légkörben, amely felett a jelenlegi ismeretek szerint a receptorra – mint például emberre, növényre, ökoszisztémára vagy anyagra – nézve közvetlen káros hatás jelentkezhet.

Indokolás

Ez a fogalommeghatározás a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló 2001/81/EK meglévő irányelvből származik, és az egyértelműséget és a következetességet biztosítja.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a. „talajközeli ózon”: a légkör legalsó tartományában található ózon;

Indokolás

Ez a fogalommeghatározás a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló 2001/81/EK meglévő irányelvből származik, és az egyértelműséget és a következetességet biztosítja.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4b. „illékony szerves vegyület” (VOC): emberi tevékenységből származó minden olyan szerves vegyület a metán kivételével, amely napfény jelenlétében nitrogén-oxiddal reagálva fotokémiai oxidálószert képes létrehozni.

Indokolás

Ez a fogalommeghatározás a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló 2001/81/EK meglévő irányelvből származik, és az egyértelműséget és a következetességet biztosítja.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. „a metántól eltérő illékony szerves vegyületek” (NMVOC): emberi tevékenységből származó minden olyan szerves vegyület a metán kivételével, amely napfény hatására a nitrogén-oxidokkal történő reakciója során fotokémiai oxidánsokat képes előállítani;

5. „a metántól eltérő illékony szerves vegyületek” (NMVOC): emberi tevékenységből származó minden olyan szerves eredetű vegyület a metán kivételével, amely napfény hatására a nitrogén-oxidokkal történő reakciója során fotokémiai oxidánsokat képes előállítani;

Indokolás

nyelvi módosítás – szavazásra nem került

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 6 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a. „nemzeti kibocsátási határérték”: a valamely tagállamban egy naptári évben egy anyagból kibocsátható maximális mennyiség kilotonnában kifejezve;

Indokolás

Ez a fogalommeghatározás a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló 2001/81/EK meglévő irányelvből származik, és az egyértelműséget és a következetességet biztosítja.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 9 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9. „nemzetközi tengeri közlekedés”: bármilyen lobogó alatt közlekedő, halászhajóktól eltérő vízi közlekedési eszközök tengeri és parti vizeket érintő, egyik országból induló és egy másik országba vezető útjainak összessége;

törölve

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 12 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12a. „forrásokon alapuló uniós levegőszennyezési szakpolitikák”: azok a rendeletek vagy irányelvek, amelyeknek a bennük meghatározott kötelezettségektől függetlenül az a céljuk, hogy akár részlegesen is csökkentsék a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3), a szálló por (PM2,5) és a metán (CH4) kibocsátását a forrásuknál végzett kibocsátáscsökkentési intézkedésekkel, beleértve legalább, de nem kizárólag a következők révén elért kibocsátáscsökkentést:

 

 

- 94/63/EK irányelv1a,

 

- 97/68/EK irányelv1b,

 

- 98/70/EK irányelv1c,

 

- 1999/32/EK irányelv1d,

 

- 2009/126/EK irányelv1e,

 

- 2004/42/EK irányelv1f,

 

- 2007/46/EK irányelv1g, beleértve a 715/2007/EK rendeletet1h,

 

a 79/2009/EK rendeletet1i,

 

az 595/2009/EK rendeletet1j és a 661/2009/EK rendeletet1k,

 

- 2010/75/EU irányelv1l,

 

- 167/2013/EU rendelet1m,

 

- 168/2013/EU rendelet1n,

 

- 2014/94/EU irányelv1o.

 

_______________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/63/EK irányelve az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről üzemanyagtöltő állomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (HL L 365., 1994.12.31., 24. o.).

 

1b Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 16-i 97/68/EK irányelve a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 59., 1998.2.27., 1. o.).

 

1c Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 13-i 98/70/EK irányelve a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről és a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).

 

1d A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11., 13. o.).

 

1e Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/126/EK irányelve a gépjárművek töltőállomásokon történő üzemanyag-feltöltésekor kibocsátott benzingőz II. fázisú visszanyeréséről (HL L 285., 2009.10.31., 36. o.).

 

1f Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/42/EK irányelve a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármű utánfényezésére szolgáló termékekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról és az 1999/13/EK irányelv módosításáról (HL L 143., 2004.4.30., 87. o.).

 

1g Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról („keretirányelv”) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

 

1h Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 715/2007/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).

 

1i Az Európai Parlament és a Tanács 2009. január 14-i 79/2009/EK rendelete a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról (HL L 35., 2009.2.4., 32. o.).

 

1j Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 595/2009/EK rendelete a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.).

 

1k Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).

 

1l Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

 

1m Az Európai Parlament és a Tanács 2013. február 5-i 167/2013/EU rendelete a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).

 

1n Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 168/2013/EU rendelete a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).

 

1o Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 2014/94/EU irányelve az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).

Indokolás

Az új Bizottság jobb szabályozásra irányuló ambícióival összefüggésben az irányelv kiegészül a „levegőszennyezési forrásokon alapuló uniós szakpolitikákkal”. Az átfedések elkerülése, a szinergia erősítése és egyes tagállamok sikerének vagy kudarcának megértése érdekében a levegőminőségi politikának ezentúl figyelembe kell vennie és értékelnie kell a levegőszennyezési forrásokon alapuló uniós szakpolitikákat.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 12 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12b. „érintett nyilvánosságˮ: a légszennyező anyagok légkörbe való kibocsátásában érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság; e fogalommeghatározás alkalmazásában érdekeltnek tekintendők a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek, a fogyasztóvédelmi szervezetek, az érzékeny népességcsoportok érdekeit képviselő szervezetek és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő egyéb egészségügyi szervek.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A II. mellékletben meghatározott, 2020-tól és 2030-tól alkalmazandó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekkel összhangban a tagállamoknak korlátozniuk kell legalább a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3), a szálló por (PM2,5) és a metán (CH4) emberi eredetű éves kibocsátását.

(1) A II. mellékletben meghatározott, 2020-tól, 2025-től és 2030-tól alkalmazandó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekkel összhangban a tagállamoknak korlátozniuk kell legalább a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3), a szálló por (PM2,5) és a higany (Hg) emberi eredetű éves kibocsátását.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A II. mellékletben meghatározott, 2030-tól alkalmazandó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekkel összhangban a tagállamoknak korlátozniuk kell legalább a metán (CH4) emberi eredetű éves kibocsátását.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok megtesznek minden szükséges, de aránytalanul magas költségekkel nem járó intézkedést annak biztosítására, hogy 2025-ig korlátozzák az SO2, az NOx, az NMVOC, az NH3, a PM2,5 és a CH4 emberi eredetű kibocsátásait. Az említett kibocsátások szintjei a tüzelőanyag-eladások alapján, egy lineáris csökkenési görbe mentén kerülnek meghatározásra a 2020-as kibocsátási szintek és a 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek szintje között.

A tagállamoknak a Bizottság számára a 9. cikknek megfelelően benyújtott jelentéseikben tájékoztatást kell adniuk a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásaik teljesítése terén elért előrehaladásról.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az (1) és (2) bekezdésnek való megfelelés során nem kell tekintettel lenni az alábbi kibocsátásokra:

(3) Az (1) bekezdésnek való megfelelés során nem kell figyelembe venni az alábbi kibocsátásokat:

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) az 5. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a nemzetközi tengeri közlekedésből származó kibocsátások.

d) a nemzetközi tengeri közlekedésből származó kibocsátások.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A 4. cikk (2) bekezdésével összhangban 2025-re meghatározott köztes kibocsátási szinteknek és a II. mellékletben az NOx, az SO2 és a PM2,5 tekintetében meghatározott, 2030-től alkalmazandó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a tagállamok a nemzetközi tengeri közlekedés NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásaiban elért csökkenést figyelembe vehetik az ugyanabban az évben más forrásokból származó NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátások mértékének meghatározásakor, feltéve, hogy a tagállamok:

törölve

a) a kibocsátáscsökkentést a parti tengereikhez, kizárólagos gazdasági övezeteikhez vagy adott esetben a szennyezés-ellenőrzési övezeteikhez tartozó tengeri területeken érték el;

 

b) hatékony nyomonkövetési és felügyeleti intézkedéseket fogadtak el és hajtottak végre e rugalmassági rendelkezés megfelelő alkalmazása érdekében;

 

c) intézkedéseket hajtottak végre annak érdekében, hogy a nemzetközi tengeri közlekedés NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásainak mértéke csekélyebb legyen, mint amekkora az NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásokra alkalmazandó uniós normák betartásából adódó kibocsátás lenne; és a tagállamok a szóban forgó intézkedéseknek köszönhető nagyobb mérvű kibocsátáscsökkentés megfelelő számítását igazolták;

 

d) a c) pont szerint kiszámított NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásoknak legfeljebb 20%-át vették figyelembe, mégpedig úgy, hogy az ellensúlyozás nem jár a II. mellékletben a 2020-ra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítésének elmaradásával.

 

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok közösen is teljesíthetik a metánra vonatkozó, II. melléklet szerinti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket és köztes kibocsátási szinteket, feltéve, hogy:

A tagállamok közösen is teljesíthetik a metánra vonatkozó, II. melléklet szerinti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket, feltéve, hogy:

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok a IV. melléklettel összhangban kiigazíthatják éves nemzeti emissziókatasztereiket az SO2, az NOx, az NH3, az NMVOC és a PM2,5 tekintetében, amennyiben nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeik és a köztes kibocsátási szintek nem teljesítésének hátterében az emissziókataszter összeállításának tudományos ismeretek alapján aktualizált, javított módszere áll.

(3) A tagállamok a IV. melléklettel összhangban kiigazíthatják éves nemzeti emissziókatasztereiket az SO2, az NOx, az NH3, az NMVOC és a PM2,5 tekintetében, amennyiben nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeik nem teljesítésének hátterében az emissziókataszter összeállításának tudományos ismeretek alapján aktualizált, javított módszere áll.

Indokolás

Az előadó véleménye szerint a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv értelmében 2025-re vonatkozóan is kötelező erejű kötelezettségvállalásokat kell tenni, így a köztes kibocsátási szintek említése felesleges.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdést alkalmazni kívánó tagállamok az adott jelentéstételi évet megelőző év szeptember 30-áig tájékoztatják erről a Bizottságot. A tájékoztatásnak ki kell térnie az érintett szennyezőanyagokra és ágazatokra, valamint, ha rendelkezésre áll ilyen adat, a nemzeti emissziókataszterre gyakorolt hatások mértékére.

(4) Az e rendelet szerinti valamely rugalmassági intézkedést alkalmazni kívánó tagállamok az adott jelentéstételi évet megelőző év december 31-éig tájékoztatják erről a Bizottságot. A tájékoztatásnak ki kell térnie az érintett szennyezőanyagokra és ágazatokra, valamint, ha rendelkezésre áll ilyen adat, a nemzeti emissziókataszterre gyakorolt hatások mértékére.

Indokolás

A bizottsági javaslat az előzetes kibocsátásokra vonatkozó, előző évi jelentéstétel idejét december 31-ről szeptember 30-ra hozná előre. Így nem lenne elegendő idő az adatok összeállítására és minőségük biztosítására.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével megvizsgálja és értékeli, hogy a rugalmassági rendelkezések alkalmazása egy adott évre vonatkozóan megfelel-e a releváns előírásoknak és feltételeknek.

A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével megvizsgálja és értékeli, hogy valamely rugalmassági vagy kiigazítási rendelkezés alkalmazása egy adott évre vonatkozóan megfelel-e a releváns előírásoknak és feltételeknek.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a Bizottság a 7. cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett vonatkozó jelentés kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül nem emel kifogást, az érintett tagállam a kérdéses évre nézve elfogadottnak és érvényesnek tekinti az adott rugalmassági rendelkezés alkalmazását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy a rugalmassági rendelkezés alkalmazása nem felel meg az alkalmazandó előírásoknak és feltételeknek, határozatot fogad el, és tájékoztatja a tagállamot a rugalmassági rendelkezés alkalmazásának elutasításáról.

Amennyiben a Bizottság a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében említett vonatkozó jelentés kézhezvételétől számított hat hónapon belül nem emel kifogást, az érintett tagállam a kérdéses évre nézve elfogadottnak és érvényesnek tekinti az adott rugalmassági rendelkezés alkalmazását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy a rugalmassági rendelkezés alkalmazása nem felel meg az alkalmazandó előírásoknak és feltételeknek, az adott jelentés kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül határozatot fogad el, és tájékoztatja a tagállamot a rugalmassági rendelkezés alkalmazásának elutasításáról. A határozatot meg kell indokolni.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1), (2) és (3) bekezdésben említett rugalmassági rendelkezések alkalmazása szabályainak meghatározására a 14. cikk szerinti vizsgálóbizottsági eljárással összhangban.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (2) és (3) bekezdésben említett valamely rugalmassági rendelkezés alkalmazása szabályainak meghatározására a 14. cikk szerinti vizsgálóbizottsági eljárással összhangban.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A III. melléklet 2. részével összhangban a tagállamok nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot dolgoznak ki és fogadnak el annak érdekében, hogy a 4. cikknek megfelelően korlátozzák emberi eredetű éves kibocsátásaikat.

(1) A III. melléklet 2. részével összhangban a tagállamok nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot dolgoznak ki és fogadnak el annak érdekében, hogy a 4. cikknek megfelelően korlátozzák éves kibocsátásaikat, valamint hogy teljesítsék az ezen irányelv 1. cikkében foglalt célkitűzéseket.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) mérlegelik kibocsátáscsökkentési intézkedéseik költséghatékonyságát, és figyelembe veszik a már elért kibocsátáscsökkentést vagy – amennyiben a tagállam prioritásként kezeli kibocsátáscsökkentési intézkedéseit – a már hatályos uniós jogszabályok alkalmazásával elérhető kibocsátáscsökkentést;

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ab) kiemelten kezelik az olyan egyedi szakpolitikai intézkedéseket, amelyek célja a kiszolgáltatott csoportok egészségét veszélyeztető kockázatok csökkentése és a 2008/50/EK irányelv XIV. mellékletének B. szakaszával összhangban megállapított expozíciócsökkentési cél teljesítésének biztosítása;

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) figyelembe veszik a szennyező kibocsátások csökkentésének szükségszerűségét annak érdekében, hogy megvalósuljanak a saját területeiket és adott esetben a szomszédos tagállamokat érintő levegőminőségi célkitűzések;

b) csökkentik a szennyező kibocsátásokat annak érdekében, hogy megvalósuljanak a saját területeiket érintő levegőminőségi célkitűzések, különösen a 2008/50/EK irányelvben foglalt határértékek és adott esetben a szomszédos tagállamokat érintő levegőminőségi célkitűzések;

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) számszerűsítik az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott környezeti levegőminőségi szintekkel egyenlő vagy azok alatti szintek 2030-ig történő eléréséhez szükséges további kibocsátáscsökkentéseket;

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb) számszerűsítik a környezetvédelem szempontjából kritikus terhelések és koncentrációk 2030-ra történő eléréséhez szükséges további kibocsátáscsökkentéseket;

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bc) azonosítják a ba) és bb) pontban említett célok teljesítését szolgáló megfelelő intézkedéseket.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) pénzügyi ösztönzőkkel támogatják a beruházások elmozdulását a tiszta és hatékony technológiák és a fenntartható termelés felé;

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cb) megvizsgálják, hogy a különböző nemzeti földrajzi régiók légszennyezés-kezeléssel kapcsolatos szükségletei és nehézségei milyen mértékben térnek el.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) biztosítják, hogy az érintett illetékes hatóságok figyelemmel kísérjék a tagállamok által az ezen irányelvnek való megfelelés érdekében bevezetett intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén jogukban álljon intézkedni.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A Bizottság biztosítja, hogy a forrásokon alapuló valamennyi uniós levegőszennyezési szakpolitika megfeleljen a célnak és elősegítse az uniós levegőminőségi célok teljesítését.

 

Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok haladéktalanul megállapodnak a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó új Euro 6 rendeletre irányuló javaslatról, amelyről jelenleg tárgyalnak.

 

Az új típusjóváhagyási módszer legkésőbb 2017-ben alkalmazandó lesz, és biztosítja, hogy a szennyezőanyagokat, például az NOx-et és a szálló port (PM2,5 és PM10) hatékonyan, a valós vezetési feltételeket reprezentáló megfelelési tényezők alapján korlátozzák.

 

E megfelelési tényezőknek szigorúaknak és számszerűsítetteknek kell lenniük annak érdekében, hogy csak a vezetéshez kapcsolódó valós kibocsátásokat tesztelő eljárás bizonytalanságát fejezzék ki.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) A tagállamok kialakítják a mozgó és nem mozgó források rutinszerű és nem rutinszerű környezetvédelmi ellenőrzését és piacfelügyeletét, valamint az ezekre vonatkozó nyilvános jelentéstételt szolgáló rendszereket annak biztosítása érdekében, hogy a politikák és intézkedések valós működési feltételek mellett hatékonyaknak bizonyuljanak a kibocsátáscsökkentések teljesítésében.

 

A Bizottság ...-ig* jogalkotási javaslatot nyújt be a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási előírások használat során végzett megfigyelési vizsgálatára és a kapcsolódó nyilvános jelentéstételre szolgáló, az érintett illetékes hatóság igazgatása alatt álló uniós szintű rendszerről, amelynek segítségével meggyőződhet arról, hogy a járművek és a motorok teljes hasznos élettartamuk során megfelelnek az Euro 6 előírásoknak.

 

______________

 

*HL: Kérjük, illessze be a dátumot: két évvel ezen irányelv átültetését követően.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A tagállamok úgy támogathatják az alacsony szintű kibocsátásforrások felszámolását, hogy a közlekedési és tüzelőanyag-forgalmazási ágazatban ösztönzik a porózus tömlők kibocsátásmentes tömlőket alkalmazó technológiával történő felváltását.

Indokolás

A szénhidrogének hozzájárulnak a felszínközeli ózon kialakulásához. A szénhidrogének néha kiszabadulnak a tüzelőanyagokat szállító standard tömlőkből, és ez megelőzhető, ha modern, kibocsátásmentes tömlőket használnak.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy alkalmazzák az 5. cikk szerinti rugalmassági rendelkezéseket.

b) amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy alkalmazzák az 5. cikk szerinti valamely rugalmassági rendelkezést*.

 

 

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokban fel kell tüntetni, hogy a tagállam igénybe kívánja-e venni az 5. cikkben foglalt valamely rugalmassági rendelkezést.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A vonatkozó uniós szabályozással összhangban a tagállamoknak konzultálniuk kell tervezett nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikról és azok véglegesítés előtti minden lényeges módosításáról egyfelől a nyilvánossággal, másfelől azon különféle szintű illetékes hatóságokkal, amelyek a levegőszennyezés, a levegőminőség és az ellenőrzések területén vállalt egyedi környezetvédelmi feladataik miatt érintettek lehetnek a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok végrehajtásában. Szükség esetén határokon átnyúló egyeztetéseket kell tartani, összhangban a vonatkozó uniós szabályozással.

(5) A vonatkozó uniós szabályozással összhangban a tagállamoknak konzultálniuk kell tervezett nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikról és azok véglegesítés előtti minden módosításáról azon illetékes hatóságokkal, amelyek a levegőszennyezés, a levegőminőség és az ellenőrzések területén vállalt egyedi, bármilyen szintű környezetvédelmi feladataik miatt valószínűleg érintettek a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok végrehajtásában. E konzultációkba be kell vonni a konkrét övezetekben és/vagy agglomerációs területeken a kibocsátáscsökkentési politikákért felelős megfelelő helyi és regionális hatóságokat, nem kizárva azon övezeteket és/vagy agglomerációs területeket, amelyek legalább két tagállamban találhatók.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok a vonatkozó uniós joggal összhangban gondoskodnak arról, hogy a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programtervezetek kidolgozásának és felülvizsgálatának korai szakaszában, valamint e programok bárminemű módosításának véglegesítését megelőzően konzultálnak az érintett nyilvánosság tagjaival. Adott esetben a vonatkozó uniós szabályozással, többek között a 2008/50/EK irányelv 25. cikkével összhangban határokon átnyúló egyeztetéseket kell tartani.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A tagállamok kinevezik saját független szakértői testületeiket a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programtervezetek felülvizsgálatának elvégzésére a programokban feltüntetett adatok pontosságának, illetve szakpolitikák és intézkedések megfelelőségének értékelése céljából. E felülvizsgálat eredményét a nyilvánosság érdemleges részvételének megkönnyítése érdekében a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok tervezetének közzététele előtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 6 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság iránymutatást nyújt a III. melléklet 1. részében nem szereplő kibocsátáscsökkentési intézkedésekre, többek között a háztartási fűtésre és a közúti közlekedésre vonatkozóan, amelyeket a tagállamok belefoglalhatnak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikba.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) A Bizottság iránymutatást adhat a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok kidolgozásához és végrehajtásához.

(8) A Bizottság iránymutatást ad a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok kidolgozásához és végrehajtásához.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A Bizottság ezenkívül végrehajtási jogi aktusokkal meghatározhatja a tagállami nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok formátumát és a szükséges információk körét. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 14. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(9) A Bizottság ezenkívül végrehajtási jogi aktusokkal meghatározza a tagállami nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok formátumát és a szükséges információk körét. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 14. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Indokolás

A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok harmonizált formátumának biztosítása érdekében végrehajtási jogi aktus szükséges.

Módosítás 65

Irányelvre irányuló javaslat

6 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a. cikk

 

„Tiszta Levegőt” Alap

 

A Bizottság megkönnyíti a finanszírozáshoz való hozzáférést, elősegítve ezáltal, hogy megfelelő intézkedéseket hozhassanak ezen irányelv célkitűzéseinek teljesítéséhez.

 

Idetartoznak a többek között az alábbiak keretében rendelkezésre álló források is:

 

a) mezőgazdasági támogatás, többek között a 2014–2020 közötti időszakra szóló közös agrárpolitika keretében, a 2017. évi félidős felülvizsgálattal módosított formában, amelynek nyomán a levegőminőség is bekerül a „közjavak” közé, különös tekintettel az ammóniára és a metánra vagy mindkettőre, hogy a tagállamok és azok érintett regionális és helyi hatóságai konkrét intézkedésekkel járulhassanak hozzá a kibocsátáscsökkentéshez, illetve annak támogatásához;

 

b) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram jövőbeli munkaprogramjai

 

c) európai strukturális és beruházási alapok;

 

d) környezet- és éghajlatvédelmi finanszírozási eszközök, például a LIFE program;

 

e) a fentiek bármely kombinációja.

 

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a finanszírozási eljárások egyszerűek, átláthatók és a különböző kormányzati szintek számára hozzáférhetők legyenek.

 

A Bizottság megvizsgálja egy olyan egyablakos ügyintézés létrehozásának lehetőségét, ahol az érintettek könnyen megtalálják a rendelkezésre álló forrásokat és a levegőszennyezés problémájának kezelését célzó projektekhez kapcsolódó eljárásokat.

Módosítás 66

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok az I. melléklet B. táblázatában meghatározott szennyezőanyagok tekintetében nemzeti emissziókatasztereket készítenek, és évente aktualizálják azokat az említett mellékletben meghatározott előírásokkal összhangban.

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

Indokolás

A tagállamoknak kötelezővé kell tenni a jelentést. Nyelvi módosítás – szavazásra nem került.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az 5. cikk (1) bekezdése szerinti rugalmassági rendelkezéseket alkalmazó tagállamok adott évre vonatkozó tájékoztató jellegű kataszterjelentésének tartalmaznia kell az alábbi információkat is:

törölve

a) az NOx, az SO2 és a PM2,5 tekintetében azon kibocsátásmennyiséget, amely a kibocsátás-ellenőrzési terület megléte nélkül keletkezne;

 

b) a kibocsátás-ellenőrzési terület tagállamhoz tartozó részén az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elért kibocsátáscsökkentési szint;

 

c) a rugalmassági rendelkezések alkalmazásának mértéke;

 

d) bármely kiegészítő adat, amely a tagállamok véleménye szerint elősegíti, hogy a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével teljes körűen értékelhesse a rugalmassági rendelkezések alkalmazásának feltételeit.

 

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A tagállamok a IV. mellékletnek megfelelő módon készítik el emissziókatasztereiket, továbbá kiigazított emissziókatasztereiket, kibocsátási előrejelzéseiket és tájékoztató kataszterjelentésüket.

(7) A tagállamok a IV. mellékletnek megfelelő módon készítik el emissziókatasztereiket, továbbá – adott esetben – kiigazított emissziókatasztereiket, kibocsátási előrejelzéseiket és tájékoztató kataszterjelentésüket.

Indokolás

Kiigazított emissziókataszterek létrehozására csak abban az esetben kerül sor, ha a tagállamok az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt rugalmassági rendelkezés alkalmazása mellett döntenek.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok, amennyiben ez megvalósítható, biztosítják a levegőszennyezés ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásainak nyomon követését az V. mellékletben meghatározott előírásokkal összhangban.

(1) A tagállamok nyomon követik a levegőszennyezés ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásait az V. mellékletben meghatározott előírásokkal összhangban.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok szükség szerint összehangolják a levegőszennyezés hatásainak nyomon követését más, az uniós szabályozás keretében – többek között a 2008/50/EK irányelvben és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben30 – meghatározott nyomonkövetési programokkal.

(2) A tagállamok összehangolják a levegőszennyezés hatásainak nyomon követését más, az uniós szabályozás keretében – többek között a 2008/50/EK irányelvben és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben30 – meghatározott nyomonkövetési programokkal.

__________________

__________________

30 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

30 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok [a 17. cikkben említett időponttól számított három hónapon belül (az időpontot a Kiadóhivatal illeszti be)] megküldik a Bizottságnak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjukat, és a továbbiakban azt kétévente aktualizálják.

(1) A tagállamok …*-ig megküldik a Bizottságnak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjukat, és a továbbiakban azt kétévente aktualizálják.

 

_________________

 

* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: hat hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben egy nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően aktualizálásra kerül, az érintett tagállam erről két hónapon belül értesíti a Bizottságot.

Amennyiben egy nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően aktualizálásra kerül, az érintett tagállam két hónapon belül értesíti a Bizottságot az aktualizált programról.

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) 2017-től kezdve a tagállamoknak az I. mellékletben meghatározott jelentéstételi határidők betartásával tájékoztatniuk kell a Bizottságot és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében és adott esetben a 7. cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett nemzeti emissziókatasztereikről, kibocsátási előrejelzéseikről, térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó emissziókatasztereikről, nagy pontszerű forrásokra vonatkozó nyilvántartásaikról és jelentéseikről.

(2) 2017-től kezdve a tagállamoknak az I. mellékletben meghatározott jelentéstételi határidők betartásával tájékoztatniuk kell a Bizottságot és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében és adott esetben a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében említett nemzeti emissziókatasztereikről, kibocsátási előrejelzéseikről, térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó emissziókatasztereikről, nagy pontszerű forrásokra vonatkozó nyilvántartásaikról és jelentéseikről.

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a tagállamok segítségével rendszeresen felülvizsgálja a nemzeti emissziókataszterek adatait. A felülvizsgálat a következőket foglalja magában:

(4) A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a tagállamok segítségével rendszeresen felülvizsgálja a nemzeti emissziókataszterek adatait és a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokat. A felülvizsgálat a következőket foglalja magában:

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) ellenőrzések annak megállapítása érdekében, hogy a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok eleget tesznek a 6. cikkben foglalt követelményeknek.

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A bizottsági felülvizsgálat eredményeit a 11. cikknek megfelelően nyilvánosságra kell hozni.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság legalább ötévente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásának előrehaladásáról, valamint saját hozzájárulásáról ezen irányelv céljainak megvalósulásához.

(1) A Bizottság …*-tól kezdődően 30 havonta jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról. Ennek során a Bizottság értékeli:

 

a) az ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósulása érdekében tett hozzájárulását és tagállami erőfeszítéseket;

 

b) a légszennyezőanyag-kibocsátás csökkentésének alakulását 2025-ig és 2030-ig;

 

c) a hetedik környezetvédelmi cselekvési programban rögzített levegőminőségi célok hosszú távú célkitűzéseinek megvalósulása irányába tett haladást;

 

d) hogy meghaladták-e a kritikus terheléseket és koncentrációkat, valamint az Egészségügyi Világszervezet levegőminőségi iránymutatásaiban szereplő értékeket; valamint

 

e) az elérhető uniós források tagállamok általi felhasználását, amennyiben a szóban forgó forrást a levegőszennyezés csökkentésének céljára használták.

 

______________

 

*HL: Kérjük, illessze be a dátumot: ezen irányelv hatálybalépése.

Módosítás    78

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok 2020., 2025. és 2030. évi kibocsátáscsökkentéséről szóló jelentés elkészítésekor a Bizottság adott esetben ismerteti a teljesítés elmaradásának okait.

Módosítás    79

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – 1 b albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben a jelentés szerint a tagállam nem tud eleget tenni az uniós jognak és a 2008/50/EK irányelvben előírt levegőminőségi határértékeknek, a Bizottság:

 

a) értékeli, hogy a megfelelés hiánya a nem hatékony forrásokon alapuló uniós levegőszennyezési szakpolitika következménye-e, ideértve annak tagállami szintű végrehajtását is,

 

b) konzultál a 14. cikkben említett bizottsággal, és megállapítja, hogy mennyiben van szükség a kibocsátási forrásokkal kapcsolatos új jogszabályra, valamint adott esetben jogalkotási javaslatokat terjeszt elő az irányelv céljainak való megfelelés biztosítása érdekében. Ezeket a javaslatokat mindenre kiterjedő hatásvizsgálattal kell alátámasztani, és a legújabb tudományos ismereteket kell tükrözniük.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság mindenképpen jelentést tesz a 2025-ös évről a fentiek szerint, és jelentésében tájékoztatást nyújt a 4. cikk (2) bekezdésében említett köztes kibocsátási szintek eléréséről, illetve megindokolja, ha azokat nem sikerült elérni. Megvizsgálja további intézkedések szükségességét, figyelembe véve azok végrehajtásának ágazati hatásait is.

E jelentések alapján a Bizottság a tagállamokkal együtt megvizsgálja, hogy szükség van-e további, többek között nemzeti szintű intézkedések meghozatalára, figyelembe véve azok végrehajtásának ágazati hatásait is.

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentések magukban foglalhatnak egy értékelést ezen irányelv környezeti és társadalmi-gazdasági hatásairól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentéseknek magukban kell foglalniuk egy értékelést ezen irányelv egészségügyi, környezeti és társadalmi-gazdasági hatásairól, kitérve a tagállamok egészségügyi rendszerére gyakorolt hatásra, illetve a végre nem hajtásból fakadó költségekre. A Bizottság a jelentéseket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

10 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

10a. cikk

 

Tiszta levegőt Európának fórum

 

A Bizottság a Tiszta levegőt program végrehajtásának elősegítése érdekében létrehozza a Tiszta levegőt Európának fórumot, amelynek keretében kétévente egybegyűjti az összes érintett szereplőt, köztük a tagállamok valamennyi szinten működő illetékes hatóságait, a Bizottságot, az ipart, a civil társadalmat és a tudományos közösséget. A Tiszta levegőt fórum felügyeli a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program kidolgozására és végrehajtására vonatkozó iránymutatások kialakítását, a kibocsátáscsökkentési menetrendek alakulását, valamint a jelentéstételi kötelezettségek értékelését is.

Indokolás

A COM(2013)0918 közlemény rögzíti, hogy ezen irányelv összehangolt végrehajtását elősegítendő, az Európai Bizottság kétévente összehívja a Tiszta levegőt fórumot. A fórum iránymutatást ad a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv, illetve a levegőminőségre vonatkozó egyéb uniós jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságoknak.

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) a levegőszennyezésre vonatkozó 2025-ös és 2030-as, kötelező érvényű országspecifikus célok teljesítésének alakulása tagállamonként, az egyes szennyező anyagok esetében.

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb) a 9. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgálat eredményei.

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A tagállamok biztosítják az érintett nyilvánosság közigazgatási és bírósági eljáráshoz való hozzáférését az illetékes hatóságok vagy magánszemélyek ezen irányelvet megsértő intézkedéseinek és mulasztásainak vitatása érdekében.

 

Ezeknek az eljárásoknak megfelelő és hatékony jogorvoslatot kell biztosítaniuk, beleértve adott esetben az ideiglenes intézkedéseket, valamint igazságosaknak, méltányosaknak és időszerűeknek kell lenniük, illetve nem lehetnek túlzottan költségesek.

 

A tagállamok biztosítják, hogy az eljárásokhoz való hozzáférés módjára vonatkozó információk rendelkezésre álljanak a nyilvánosság számára, és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést gátló pénzügyi és egyéb akadályok felszámolása érdekében megvizsgálják megfelelő támogatási mechanizmusok létesítésének lehetőségét.

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

11 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11a. cikk

 

A 10. cikk (1) bekezdésében említett jelentés alapján a Bizottság legkésőbb 2025-ben felülvizsgálja ezt az irányelvet, hogy biztosítsa az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott levegőminőségi szintek, valamint a hetedik környezetvédelmi cselekési programban meghatározott hosszú távú elképzelés megvalósítása irányába tett haladást. A Bizottság adott esetben és a tudományos és technológiai haladást figyelembe véve javasolhatja a II. mellékletben szereplő nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek módosítását;

 

A 10. cikk (1) bekezdésében említett rendszeres jelentések alapján a Bizottság fontolóra veszi intézkedések meghozatalát a – különösen a tagállamok parti tengereiben és kizárólagos gazdasági övezeteiben bonyolított – nemzetközi szállításból származó kibocsátások csökkentésére, és adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Unió és – adott esetben – a tagállamok a kibocsátáscsökkentés feltételeinek jobbítása érdekében információcserét is magában foglaló két- és többoldalú együttműködést folytatnak a műszaki-tudományos kutatás és fejlesztés területén harmadik országokkal és olyan érintett nemzetközi szervezetekkel, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO).

Az Unió és – adott esetben – a tagállamok a kibocsátáscsökkentés feltételeinek jobbítása érdekében információcserét is magában foglaló két- és többoldalú együttműködést folytatnak a műszaki-tudományos kutatás és fejlesztés területén harmadik országokkal és olyan érintett nemzetközi szervezetekkel, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO). A tagállamok határokon átnyúló konzultációkat folytatnak az ezen országok szomszédos ipari térségeiből származó kibocsátások által jelentett közös veszélyekről, és az érintett tagállamok közös terveket dolgoznak ki e kibocsátások felszámolására vagy csökkentésére.

Indokolás

A szomszédos tagállamoknak konzultálniuk kell egymással, és közös terveket kell kidolgozniuk a kibocsátások felszámolása vagy csökkentése céljából, különösen olyan esetekben, amikor ipari térségeik egymás mellett találhatók.

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A 6. cikk (7) bekezdésében, a 7. cikk (9) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást a Bizottság ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától kezdve határozatlan időre kapja.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (7) bekezdésében, a 7. cikk (9) bekezdésében, valamint a 8. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ...-tól* kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

 

_______________

 

*HL: Kérjük, illessze be a dátumot: ezen irányelv hatálybalépése.

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti előírások megszegése esetén kirovandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak e szabályok alkalmazásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti előírások megszegése esetén kirovandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak e szabályok alkalmazásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb …-ig* értesítik a Bizottságot ezen intézkedésekről, és haladéktalanul értesítik azok bármely későbbi módosításáról.

 

_________________

 

*HL: Kérjük, illessze be a dátumot: ezen irányelv hatálybalépése.

Indokolás

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy biztosíthassa a szankciók tagállamokon belüli és tagállamok közötti hatékonyságát és arányosságát, különösen figyelembe véve a levegőszennyezés országhatárokon átterjedő jellegét.

Módosítás    90

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az (1) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok nem háríthatják át a teljesítés terhét olyan hatóságokra, amelyek nem rendelkeznek az irányelv előírásainak teljesítéséhez szükséges stratégiai hatáskörökkel.

Indokolás

Abban az esetben, ha valamely tagállam megsérti a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv szerinti kötelezettségeit, meg kell védeni a gyakran korlátozott költségvetéssel működő helyi hatóságokat attól, hogy a kötelezettségszegési eljárás eredményeképpen bírságokkal sújtsák őket.

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – A táblázat – 5 sor

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Előzetes nemzeti kibocsátások az NFR összesítése(2) szerint

- SO2, NOX, NH3, NMVOC, PM2,5

Évenként, a jelentéstételi év előtti év (X–1)

30/09

 

Módosítás

Előzetes nemzeti kibocsátások az NFR összesítése(2) szerint

- SO2, NOX, NH3, NMVOC, PM2,5

Kétévente, a jelentéstételi év előtti év (X–1)

31/12

Indokolás

A bizottsági javaslat az előzetes kibocsátásokra vonatkozó, előző évi jelentéstétel idejét december 31-ről szeptember 30-ra hozná előre. Így nem lenne elegendő idő az adatok összeállítására és minőségük biztosítására.

Módosítás    92

Irányelvre irányuló javaslat

II melléklet – a táblázat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

a) táblázat: Kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx) és a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) tekintetében. Eladott tüzelőanyag, referanciaév: 2005.

Tagállam

SO2 -csökkentés 2005-höz képest

NOx-csökkentés 2005-höz képest

NMVOC-csökkentés 2005-höz képest

A 2020 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

Belgium

43%

 

68%

41%

 

63%

21%

 

44%

Bulgária

78%

 

94%

41%

 

65%

21%

 

62%

Cseh Köztársaság

45%

 

72%

35%

 

66%

18%

 

57%

Dánia

35%

 

58%

56%

 

69%

35%

 

59%

Németország

21%

 

53%

39%

 

69%

13%

 

43%

Észtország

32%

 

71%

18%

 

61%

10%

 

37%

Görögország

74%

 

92%

31%

 

72%

54%

 

67%

Spanyolország

67%

 

89%

41%

 

75%

22%

 

48%

Franciaország

55%

 

78%

50%

 

70%

43%

 

50%

Horvátország

55%

 

87%

31%

 

66%

34%

 

48%

Írország

65%

 

83%

49%

 

75%

25%

 

32%

Olaszország

35%

 

75%

40%

 

69%

35%

 

54%

Ciprus

83%

 

95%

44%

 

70%

45%

 

54%

Lettország

8%

 

46%

32%

 

44%

27%

 

49%

Litvánia

55%

 

72%

48%

 

55%

32%

 

57%

Luxemburg

34%

 

44%

43%

 

79%

29%

 

58%

Magyarország

46%

 

88%

34%

 

69%

30%

 

59%

Málta

77%

 

98%

42%

 

89%

23%

 

31%

Hollandia

28%

 

59%

45%

 

68%

8%

 

34%

Ausztria

26%

 

50%

37%

 

72%

21%

 

48%

Lengyelország

59%

 

78%

30%

 

55%

25%

 

56%

Portugália

63%

 

77%

36%

 

71%

18%

 

46%

Románia

77%

 

93%

45%

 

67%

25%

 

64%

Szlovénia

63%

 

89%

39%

 

71%

23%

 

63%

Szlovákia

57%

 

79%

36%

 

59%

18%

 

40%

Finnország

30%

 

30%

35%

 

51%

35%

 

46%

Svédország

22%

 

22%

36%

 

65%

25%

 

38%

Egyesült Királyság

59%

 

84%

55%

 

73%

32%

 

49%

EU-28

59%

 

81%

42%

 

69%

28%

 

50%

 

Módosítás

a) táblázat: Kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx) és a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) tekintetében. Eladott tüzelőanyag, referanciaév: 2005.

Tagállam

SO2 -csökkentés 2005-höz képest

NOx-csökkentés 2005-höz képest

NMVOC-csökkentés 2005-höz képest

A 2020 és 2024 közötti bármely év

A 2025 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2024 közötti bármely év

A 2025 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2024 közötti bármely év

A 2025 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

Belgium

43%

69%

70%

41%

61%

67%

21%

45%

46%

Bulgária

78%

93%

94%

41%

64%

68%

21%

61%

64%

Cseh Köztársaság

45%

70%

74%

35%

63%

70%

18%

55%

58%

Dánia

35%

58%

64%

56%

66%

72%

35%

58%

60%

Németország

21%

48%

54%

39%

65%

71%

13%

42%

44%

Észtország

32%

70%

71%

18%

57%

63%

10%

35%

65%

Görögország

74%

91%

93%

31%

69%

74%

54%

68%

70%

Spanyolország

67%

89%

89%

41%

72%

78%

22%

48%

49%

Franciaország

55%

78%

80%

50%

68%

74%

43%

49%

52%

Horvátország

55%

86%

87%

31%

65%

70%

34%

52%

56%

Írország

65%

84%

86%

49%

67%

79%

25%

34%

39%

Olaszország

35%

76%

77%

40%

67%

72%

35%

54%

56%

Ciprus

83%

97%

97%

44%

69%

73%

45%

54%

56%

Lettország

8%

50%

50%

32%

38%

49%

27%

58%

60%

Litvánia

55%

74%

75%

48%

53%

60%

32%

60%

64%

Luxemburg

34%

46%

48%

43%

76%

82%

29%

58%

59%

Magyarország

46%

87%

88%

34%

68%

74%

30%

57%

60%

Málta

77%

98%

99%

42%

86%

90%

23%

32%

32%

Hollandia

28%

57%

61%

45%

67%

72%

8%

35%

37%

Ausztria

26%

53%

57%

37%

71%

77%

21%

48%

50%

Lengyelország

59%

76%

81%

30%

52%

62%

25%

55%

59%

Portugália

63%

79%

80%

36%

70%

75%

18%

47%

47%

Románia

77%

92%

93%

45%

65%

71%

25%

64%

66%

Szlovénia

63%

90%

90%

39%

68%

75%

23%

64%

65%

Szlovákia

57%

79%

80%

36%

57%

63%

18%

40%

42%

Finnország

30%

32%

36%

35%

47%

54%

35%

47%

54%

Svédország

22%

18%

20%

36%

63%

67%

25%

35%

39%

Egyesült Királyság

59%

83%

85%

55%

71%

75%

32%

50%

51%

EU-28

59%

80%

83%

42%

66%

72%

28%

50%

53%

 

Indokolás

Az Európai Parlament hatásvizsgálata, valamint a kibocsátások csökkentése céljából az éghajlat- és energiapolitikát figyelembe vevő legköltséghatékonyabb megoldás alapján a 2025. és 2030. évre vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési adatok.

Módosítás    93

Irányelvre irányuló javaslat

II melléklet – b táblázat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

b) táblázat: Kibocsátáscsökkentési kötelezettségek az ammónia (NH3), a finom szálló por (PM2,5) és a metán (CH4) tekintetében. Eladott tüzelőanyag, referanciaév: 2005.

Tagállam

SO3 -csökkentés 2005-höz képest

SO2,5 -csökkentés 2005-höz képest

SO4 -csökkentés 2005-höz képest

A 2020 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

Belgium

2%

 

16%

20%

 

47%

 

26%

Bulgária

3%

 

10%

20%

 

64%

 

53%

Cseh Köztársaság

7%

 

35%

17%

 

51%

 

31%

Dánia

24%

 

37%

33%

 

64%

 

24%

Németország

5%

 

39%

26%

 

43%

 

39%

Észtország

1%

 

8%

15%

 

52%

 

23%

Görögország

7%

 

26%

35%

 

72%

 

40%

Spanyolország

3%

 

29%

15%

 

61%

 

34%

Franciaország

4%

 

29%

27%

 

48%

 

25%

Horvátország

1%

 

24%

18%

 

66%

 

31%

Írország

1%

 

7%

18%

 

35%

 

7%

Olaszország

5%

 

26%

10%

 

45%

 

40%

Ciprus

10%

 

18%

46%

 

72%

 

18%

Lettország

1%

 

1%

16%

 

45%

 

37%

Litvánia

10%

 

10%

20%

 

54%

 

42%

Luxemburg

1%

 

24%

15%

 

48%

 

27%

Magyarország

10%

 

34%

13%

 

63%

 

55%

Málta

4%

 

24%

25%

 

80%

 

32%

Hollandia

13%

 

25%

37%

 

38%

 

33%

Ausztria

1%

 

19%

20%

 

55%

 

20%

Lengyelország

1%

 

26%

16%

 

40%

 

34%

Portugália

7%

 

16%

15%

 

70%

 

29%

Románia

13%

 

24%

28%

 

65%

 

26%

Szlovénia

1%

 

24%

25%

 

70%

 

28%

Szlovákia

15%

 

37%

36%

 

64%

 

41%

Finnország

20%

 

20%

30%

 

39%

 

15%

Svédország

15%

 

17%

19%

 

30%

 

18%

Egyesült Királyság

8%

 

21%

30%

 

47%

 

41%

EU-28

6%

 

27%

22%

 

51%

 

33%

 

Módosítás

b) táblázat: Kibocsátáscsökkentési kötelezettségek az ammónia (NH3), a finom szálló por (PM2,5) és a metán (CH4) tekintetében. Eladott tüzelőanyag, referanciaév: 2005.

Tagállam

SO3 -csökkentés 2005-höz képest

SO2,5-csökkentés 2005-höz képest

SO4 -csökkentés 2005-höz képest

A 2020 és 2024 közötti bármely év

A 2025 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2024 közötti bármely év

A 2025 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

Belgium

2%

16%

17%

20%

48%

50%

 

26%

Bulgária

3%

11%

10%

20%

64%

70%

 

53%

Cseh Köztársaság

7%

35%

36%

17%

51%

59%

 

31%

Dánia

24%

37%

38%

33%

61%

67%

 

24%

Németország

5%

46%

47%

26%

42%

46%

 

39%

Észtország

1%

10%

10%

15%

51%

74%

 

23%

Görögország

7%

28%

28%

35%

71%

73%

 

40%

Spanyolország

3%

29%

30%

15%

63%

64%

 

34%

Franciaország

4%

31%

32%

27%

46%

52%

 

25%

Horvátország

1%

27%

29%

18%

67%

71%

 

31%

Írország

1%

11%

14%

18%

35%

44%

 

7%

Olaszország

5%

29%

29%

10%

44%

56%

 

40%

Ciprus

10%

21%

21%

46%

73%

74%

 

18%

Lettország

1%

3%

4%

16%

56%

63%

 

37%

Litvánia

10%

4%

1%

20%

57%

65%

 

42%

Luxemburg

1%

25%

25%

15%

48%

50%

 

27%

Magyarország

10%

38%

38%

13%

63%

66%

 

55%

Málta

4%

25%

28%

25%

80%

81%

 

32%

Hollandia

13%

24%

26%

37%

40%

42%

 

33%

Ausztria

1%

20%

19%

20%

56%

59%

 

20%

Lengyelország

1%

28%

29%

16%

37%

53%

 

34%

Portugália

7%

22%

20%

15%

70%

71%

 

29%

Románia

13%

25%

25%

28%

64%

69%

 

26%

Szlovénia

1%

25%

26%

25%

76%

77%

 

28%

Szlovákia

15%

41%

41%

36%

63%

66%

 

41%

Finnország

20%

17%

17%

30%

41%

48%

 

15%

Svédország

15%

18%

18%

19%

35%

44%

 

18%

Egyesült Királyság

8%

22%

22%

30%

48%

50%

 

41%

EU-28

6%

29%

30%

22%

51%

58%

 

33%

Indokolás

NH3 és PM2,5: Az Európai Parlament hatásvizsgálata, valamint a kibocsátások csökkentése céljából az éghajlat- és energiapolitikát figyelembe vevő legköltséghatékonyabb megoldás alapján a 2025. és 2030. évre vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési adatok. A metán esetében megmarad a bizottsági javaslat.

Módosítás    94

Irányelvre irányuló javaslat

II melléklet – b a táblázat (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) táblázat: Kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a higany (Hg) tekintetében 2005-höz képest*

 

A 2025 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

 

*A számadatok az Európai Parlament Kutatószolgálatának a „Levegőminőség – Az Unió levegőminőségi politikája, valamint éghajlat- és energiapolitikája közötti kölcsönhatásokról készített kiegészítő hatásvizsgálat” című tanulmánya szerinti, az „Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra” című bizottsági közleményében vázolt 2030-as uniós éghajlati és energiaügyi keretet magában foglaló 75%-os eltéréscsökkentési forgatókönyv módszerén alapulnak.

Módosítás    95

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) nitrogénfelhasználás a teljes nitrogénciklus figyelembe vételével;

a) nitrogénfelhasználás a teljes nitrogénciklus figyelembevételével és a talaj- és tápanyag-gazdálkodási tervek kidolgozását is tekintetbe véve;

Módosítás    96

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) alacsony kibocsátású trágyázási eljárások;

c) alacsony kibocsátású trágyázási eljárások és technológiák, a folyékony és szilárd trágya szétválasztását is beleértve;

Módosítás    97

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) alacsony kibocsátású trágyakezelési és komposztáló rendszerek;

e) alacsony kibocsátású trágyakezelési és komposztáló rendszerek, a folyékony és szilárd trágya szétválasztását is beleértve;

Módosítás    98

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga) a legeltetés és a külterjes gazdálkodás előmozdítása, valamint a legelők biológiai sokféleségének magas aminosav-tartalmú növényekkel, például lóherével, lucernával és gabonafélékkel történő javítása;

Indokolás

A magas aminosav-tartalmú, illetve magas fehérjetartalmú növények legelőtakarmányba való beiktatása (például ideiglenes gyepterületeken történő alávetéssel) javítja a talaj termékenységét, emellett csökkenti a (például importált szójából fakadó) takarmányköltségeket is.

Módosítás    99

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – g b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gb) a vetésforgó, többek között nitrogénmegkötő növények alkalmazásának előmozdítása;

Indokolás

A gazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatos holisztikusabb megközelítések nagyban hozzájárulhatnak az ammóniakibocsátás csökkentéséhez, emellett jelentős járulékos környezeti haszonnal járhatnak (a talaj, a biológiai sokféleség vagy a víz szempontjából). A vetésforgóhoz hasonló gyakorlatok számottevően javítják a talaj minőségét, és csökkenthetik a mezőgazdasági termelők mesterséges inputanyagoktól való függőségét. Bizonyos gyakorlatok, így például a külterjes legeltetés, elősegíthetik a biológiai sokféleség fokozását, csökkenthetik az üvegházgáz-kibocsátást és a légszennyezést, valamint az állatjólét szempontjából is előnyösek.

Módosítás    100

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – g c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gc) nagy biológiai sokféleséggel rendelkező, erőforrás-hatékony és vegyi inputanyagoktól kismértékben vagy – ideális esetben – egyáltalán nem függő mezőgazdasági rendszereket eredményező agroökológiai gazdálkodás előmozdítása;

Módosítás    101

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a szervetlen műtrágyákat a megtrágyázandó növénykultúra vagy legelő előrelátható nitrogén- és foszforigényeinek megfelelően kell kiszórni, figyelembe véve egyszersmind a talajban meglévő tápanyagtartalmat és a más műtrágyákból származó tápanyagok jelenlétét.

d) amennyiben lehetséges, a szervetlen műtrágyákat szerves trágyákkal kell helyettesíteni; a szervetlen műtrágyák további alkalmazása esetén azokat a megtrágyázandó növénykultúra vagy legelő előrelátható nitrogén- és foszforigényeinek megfelelően kell kiszórni, figyelembe véve egyszersmind a talajban meglévő tápanyagtartalmat és a más műtrágyákból származó tápanyagok jelenlétét.

Módosítás    102

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 4 pont – a pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a szántóföldeken és legelőkön alkalmazott szilárd trágyából és hígtrágyából származó kibocsátásokat olyan módszerek alkalmazásával kell visszafogni, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az ammóniacsökkentési iránymutatások szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 30%-kal csökkentik, valamint:

a) a szántóföldeken és legelőkön alkalmazott szilárd trágyából és hígtrágyából származó kibocsátások csökkentése olyan módszerek alkalmazásával, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az ammóniacsökkentési iránymutatások szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 30%-kal csökkentik, valamint:

Indokolás

Nyelvi módosítás – szavazásra nem került.

Módosítás    103

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 4 pont – a pont – ii alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii. a szilárd és hígtrágya nem szórható ki, ha a megtrágyázandó földterület vízzel telítődött, elárasztott, fagyos vagy hóval borított;

ii. a szilárd és hígtrágya kiszórásának mellőzése, ha a megtrágyázandó földterület vízzel telítődött, elárasztott, fagyos vagy hóval borított;

Indokolás

Nyelvi módosítás – szavazásra nem került.

Módosítás    104

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 4 pont – b pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) Az állatok tartási helyén kívüli trágyatárolókból származó kibocsátásokat a következő eljárások alkalmazásával kell mérsékelni:

b) Az állatok tartási helyén kívüli trágyatárolókból származó kibocsátások mérséklése a következő eljárások alkalmazásával:

Indokolás

Nyelvi módosítás – szavazásra nem került.

Módosítás    105

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 4 pont – b pont – i alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i. olyan alacsony kibocsátású rendszereket és technikákat kell alkalmazni, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az ammóniacsökkentési iránymutatások szerinti referenciamódszerhez képest a 2022. január 1-je után épített hígtrágya-tárolók esetében bizonyítottan legalább 60%-kal, a meglévő hígtrágya-tárolók esetében pedig legalább 40%-kal csökkentik;

i. olyan alacsony kibocsátású rendszerek és technikák alkalmazása, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az ammóniacsökkentési iránymutatások szerinti referenciamódszerhez képest a 2022. január 1-je után épített hígtrágya-tárolók esetében bizonyítottan legalább 60%-kal, a meglévő hígtrágya-tárolók esetében pedig legalább 40%-kal csökkentik;

Indokolás

Nyelvi módosítás – szavazásra nem került.

Módosítás    106

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 4 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az állatok tartási helyéről származó kibocsátásokat csökkenteni kell olyan rendszerek alkalmazásával, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az ammóniacsökkentési iránymutatások szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 20%-kal csökkentik.

c) az állatok tartási helyéről származó kibocsátások csökkentése olyan rendszerek alkalmazásával, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az ammóniacsökkentési iránymutatások szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 20%-kal csökkentik.

Indokolás

Nyelvi módosítás – szavazásra nem került.

Módosítás    107

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 4 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) Az állatok tartási helyéről származó kibocsátásokat olyan rendszerek alkalmazásával kell csökkenteni, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az ammóniacsökkentési iránymutatások szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 10%-kal csökkentik.

d) a trágyából származó kibocsátások csökkentése olyan alacsony fehérjetartalmú takarmányokon alapuló takarmányozási stratégiák alkalmazásával, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az ammóniacsökkentési iránymutatások szerinti referenciamódszerhez képest bizonyítottan legalább 10%-kal csökkentik.

Indokolás

Nyelvi módosítás – szavazásra nem került.

Módosítás    108

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A b szakasz (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ab. A nitrogén-oxidok és a szálló por városi területeken való kibocsátásának szabályozását célzó intézkedések

 

A tagállamoknak, a helyi és regionális hatóságokkal konzultálva, a következő intézkedéseket kell mérlegelniük:

 

– fenntartható városi mobilitási tervek, amelyek többek között olyan intézkedéseket tartalmaznak, mint például alacsony kibocsátási övezetek létrehozása, dugódíj bevezetése, parkolásszabályozás, sebességkorlátozások, közös gépkocsi-használati rendszerek alkalmazása és alternatív feltöltési infrastruktúra létesítése;

 

– a modális váltás előmozdítása a kerékpározás, a gyaloglás és a közösségi közlekedés népszerűsítése érdekében;

 

– fenntartható városi áruszállítási tervek, többek között árucsoportosító központok létrehozása, valamint a regionális közúti áruszállítás villamosított vasútvonalakra és vízi útvonalakra való áthelyezését ösztönző intézkedések;

 

– a tervezési rendszereknek az új fejlesztésekből és a kazánrendszerekből származó kibocsátások kezelésére történő alkalmazása; utólagos energiahatékonyság-javító intézkedések a meglévő épületek számára;

 

– utólagos korszerűsítési programok a régi háztartási tüzelőberendezések jobb hőszigeteléssel, hőszivattyúkkal, könnyűolajjal, új fapellet-berendezésekkel, távfűtéssel vagy gázzal való felváltására;

 

– az alacsony kibocsátású fűtőberendezések alkalmazását előmozdító gazdasági és adóösztönzők létrehozása;

 

– a szilárd tüzelőanyagok alkalmazásának tilalma a lakóövezetekben és más érzékeny területeken a kiszolgáltatott csoportok, köztük a gyermekek egészségének védelme érdekében;

 

– az építéshez köthető kibocsátások minimalizálása az építési por mennyiségének csökkentését és ellenőrzését célzó politikák bevezetése és végrehajtása révén, valamint a nem közúti mozgó gépekre vonatkozó kibocsátási határértékek meghatározása;

 

– a járművekre kivetett adók mértékének felülvizsgálata a dízelüzemű és a közvetlen befecskendezésű benzinüzemű járművek magasabb valós kibocsátását elismerve, a kevésbé szennyező járművek eladásainak ösztönzése érdekében;

 

– közbeszerzések és adóösztönzők a nagyon alacsony kibocsátású járművek korai elterjedésének előmozdítása érdekében;

 

– az ENSZ EGB ajánlása szerinti, IV. osztályba sorolt részecskeszűrők dízelüzemű gépekbe, tehergépkocsikba, autóbuszokba és taxikba történő utólagos beszerelésének támogatása;

 

– a sűrűn lakott területeken működtetett építőipari gépekből és más nem közúti mobil gépekből származó kibocsátások szabályozása (többek között utólagos korszerűsítés révén);

 

– figyelemfelhívó kampányok és figyelmeztetések.

Módosítás    109

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – C a szakasz (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ca. A szénhidrogén-kibocsátások szabályozását célzó kibocsátáscsökkentési intézkedések

 

A tagállamok a számos ágazatban használt korszerű, kibocsátásmentes tömlőtechnológia alkalmazásának előmozdításával csökkentik a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) kibocsátását.

Indokolás

A hagyományos üzemanyagtöltő tömlők nem teljesen szivárgásmentesek. Ily módon szénhidrogének szabadulnak fel, amelyek miatt a földfelszín közelében ózon képződhet. Extrapoláció alapján az európai töltőállomásokon jelentkező szénhidrogén-szivárgás mértékét megközelítőleg évi 45 millió literre becsülik. Egy korszerű, kibocsátásmentes üzemanyagtöltő-rendszer megakadályozhatná a szénhidrogének szivárgását.

Módosítás    110

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 2 rész – 1 pont – a pont – i alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i. a szakpolitikai prioritásokat, valamint azok kapcsolatát más releváns szakpolitikai területek (pl. éghajlatváltozás) prioritásaival;

i. a szakpolitikai prioritásokat, valamint azok kapcsolatát más releváns szakpolitikai területek (pl. mezőgazdaság, vidéki gazdaság, ipar, mobilitás és közlekedés, természetvédelem és éghajlatváltozás) prioritásaival;

Indokolás

Az éghajlatváltozáson kívül más szakpolitikai területekkel is vannak átfedések és szinergiák: ezért a mezőgazdaságot, az ipart, a vidéki gazdaságot és a természetmegőrzést is figyelembe kell venni.

Módosítás    111

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 2 rész – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) azok a megvizsgált szakpolitikai opciók, amelyek a 2020 és 2030 utáni kibocsátáscsökkentési kötelezettségek és a 2025-re meghatározott köztes kibocsátási szint teljesítéséhez vezethetnek, és amelyek hozzájárulhatnak a levegőminőség további javulásához, valamint ezen opciók elemzése, ideértve az elemzés módszertanát is; a szakpolitikák és intézkedések egyedi vagy kombinált hatásai a kibocsátáscsökkentésre, a levegőminőségre és a környezetre; valamint a kapcsolódó bizonytalansági tényezők;

b) azok a megvizsgált szakpolitikai opciók, amelyek a 2020., 2025. és 2030. évi kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítéséhez vezethetnek, és amelyek hozzájárulhatnak a levegőminőség további javulásához, valamint ezen opciók elemzése, ideértve az elemzés módszertanát is; a szakpolitikák és intézkedések egyedi vagy kombinált hatásai a kibocsátáscsökkentésre, a levegőminőségre és a környezetre; valamint a kapcsolódó bizonytalansági tényezők;

Módosítás    112

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 2 rész – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) adott esetben annak indoklása, hogy a 2025-re meghatározott köztes kibocsátási szint miért nem volt teljesíthető aránytalan költségekkel járó intézkedések meghozatala nélkül;

d) a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások teljesítése érdekében hozott intézkedések indoklása;

Módosítás    113

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 2 rész – 1 pont – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) azon módszertan indokolása, amely biztosítja, hogy a PM2,5 tekintetében vállalt nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítését szolgáló intézkedések között elsődleges szerepet kapjon a feketekorom-kibocsátás csökkentése.

Módosítás    114

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 2 rész – 1 pont – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) az arra vonatkozó értékelés, hogy a kiválasztott intézkedések és szakpolitikák miként biztosítják a más releváns szakpolitikai területek terveivel és programjaival való koherenciát.

e) az arra vonatkozó értékelés, hogy a kiválasztott intézkedések és szakpolitikák miként biztosítják a más releváns szakpolitikai területek terveivel és programjaival – különösen, de nem kizárólag a 2008/50/EK irányelv szerinti levegőminőségi tervekkel, a 2010/75/EK irányelv szerinti átmeneti nemzeti tervekkel és ellenőrzési tervekkel, a 2012/27/EU irányelv szerinti nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervekkel, a 2009/28/EK irányelv szerinti, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervekkel, valamint a 2001/42/EK irányelv előírásai szerinti vonatkozó tervekkel és programokkal vagy az ezeket követő jogszabályokban foglalt hasonló rendelkezésekkel – való koherenciát.

Módosítás    115

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 2 rész – 2 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a program végrehajtása, a kibocsátáscsökkentés és a koncentrációcsökkentés terén tett előrehaladás értékelése;

a) a program végrehajtása, a kibocsátáscsökkentés, a koncentrációcsökkentés és a kapcsolódó környezeti, közegészségügyi és társadalmi-gazdasági előnyök terén tett előrehaladás értékelése;

Indokolás

A levegőszennyezés hatásaival kapcsolatos bővebb tájékoztatás elősegíti a levegőszennyezéssel foglalkozó politikákban és különösen a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok kialakításában és végrehajtásában való lakossági részvétel növelését.

Módosítás    116

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 2 rész – 2 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a szakpolitikai összefüggésekben, az értékelésekben, a programban vagy a végrehajtási ütemtervben bekövetkező minden lényeges változás.

b) a szakpolitikai összefüggésekben, az értékelésekben (többek között a 6. cikk (2b) bekezdésének megfelelően végrehajtott ellenőrzések és piacfelügyeleti eljárások eredményeiben), a programban vagy a végrehajtási ütemtervben bekövetkező minden lényeges változás.

Módosítás    117

Irányelvre irányuló javaslat

3 melléklet – 2 rész – 2 pont – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) az Unió hosszú távú egészségügyi és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése irányába tett előrelépés értékelése, figyelemmel e célkitűzések bármilyen szükséges aktualizálására, többek között az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott új levegőminőségi iránymutatásokra;

Módosítás    118

Irányelvre irányuló javaslat

3 melléklet – 2 rész – 2 pont – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb) Amennyiben valamely nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot a 6. cikk (4) bekezdésével összhangban aktualizálnak, annak ki kell terjednie a levegőszennyezettség csökkentését célzó mindazon kiegészítő intézkedésekkel kapcsolatos információkra, amelyek végrehajtását a megfelelő helyi, regionális vagy nemzeti szinten a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítése és a levegőminőségi célkitűzések megvalósítása céljából mérlegelték, többek között például az ezen irányelv III. mellékletében, valamint a 2008/50/EK irányelv XV. melléklete B. szakaszának (3) bekezdésében foglalt információkra is.

  • [1]  HL C 451., 2014.12.16., 134. o.
  • [2]  HL C 415., 2014.11.20., 23. o.

INDOKOLÁS

A tényeken alapuló politikaalkotásnak az uniós jogi szabályozás sarokkövét kell képeznie. A jogszabályoknak részletes és átfogó hatásvizsgálatokon kell alapulniuk, amelyek rámutatnak, hogy egy jogszabály miért ad választ a javaslat szükségességének és arányosságának központi kérdésére, és miként méri fel, hogy az uniós szintű fellépés lenne-e a leghatékonyabb. A levegőminőség tekintetében a válasz egyértelmű: az emberi egészséget és a környezetet érintő jelentős országhatárokon átterjedő problémáról van szó, amely súlyosan kihat valamennyi uniós polgár életére, és azonnali fellépést igényel.

Hosszú évek politikai mellőzöttsége után a levegőminőség komoly közegészségügyi kérdésként a politikai napirend élére került. A rossz levegőminőség hozzájárul a korai halálozáshoz, a munkából való betegség miatti távolléthez, a jelentős egészségügyi költségekhez, a termelékenységcsökkenéshez, a terméshozam-kieséshez, valamint az épületek állagromlásához. Európában a levegőminőség miatt a társadalmat terhelő összes külső egészségügyi vonatkozású költség becsült értéke évi 330–940 milliárd EUR. Mindemellett egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a légköri nitrogén felhalmozódása megváltoztatja a természeti környezetet, például a talajnövényzet sokféleségének csökkenéséhez, a növények lassabb növekedéséhez, valamint az eutrofizáció és a savasodás miatt kiegyensúlyozatlan tápanyagtartalom kialakulásához vezethet.

Noha Unió-szerte zajlik a levegőszennyezés csökkentését célzó munka, számos tagállam nem tesz eleget az elfogadott előírásoknak. Mindemellett az Unió is messze van még hosszú távú céljának, vagyis a szennyezőanyagokra vonatkozóan a WHO 2005. évi levegőminőségi iránymutatásaiban szereplő javasolt határértékeknek a teljesítésétől. 2013. december 18-án a Bizottság közzétette régóta várt „Tiszta levegő” csomagját, amelyet alapos hatásvizsgálat előzött meg. A jogszabálycsomag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek rövid távon biztosítják a meglévő célok elérését, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan pedig új levegőminőségi célkitűzéseket írnak elő. A csomag négy elemből tevődik össze: a „Tiszta levegőt Európának” program; javaslat a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló ENSZ-EGB egyezmény Göteborgi Jegyzőkönyve 2012. évi módosításának az Európai Unió általi ratifikálásáról szóló határozatról; a közepes tüzelőberendezésekből, például a nagy épületek erőműveiből és a kisméretű ipari létesítményekből származó szennyezés csökkentéséről szóló új irányelvre irányuló javaslat; és végül az e jelentés alapjául is szolgáló jogalkotási javaslat a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló 2001. évi irányelv felülvizsgálatáról.

A Bizottság javaslata hatályon kívül helyezi és felváltja a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló jelenlegi irányelvet, és 2020-ra, illetve 2030-ra vonatkozóan új határértékeket állapít meg a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia és a metántól eltérő illékony szerves vegyületek kibocsátásai tekintetében. Ezenfelül az irányelv hatályát 2020-tól kiterjeszti a szálló porra (PM2,5), valamint – az éghajlat-politikai szabályozással kialakított jelentős szinergia érdekében – 2030-tól a metánra is. A 2020-ig elérendő célok a Göteborgi Jegyzőkönyvben nemzetközileg elfogadott határértékeknek felelnek meg.

A javaslat 2030-ra vonatkozó új célértékei alkotják a legösszetettebb elemet, mivel tagállamonként és szennyezőanyagonként eltérő határértékeket írnak elő. Ez a WHO meghatározása szerinti egészségügyi hatásokban mért, technikailag kivitelezhető maximális csökkentés 70%-ának megvalósításán alapul. Ennek nyomán a Bizottság az egyes tagállamok által elérendő határértékek megállapításához felmérte, hogy mely területeken hozhatók a legköltséghatékonyabb intézkedések. A bizottsági szöveg egyúttal előírja, hogy a tagállamoknak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot kell elfogadniuk és azt kétévente aktualizálniuk kell.

Noha a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv felülvizsgálatát célzó eredeti javaslatot közel 16 hónappal ezelőtt tették közzé, a társjogalkotók általi első olvasatot az új európai parlamenti és bizottsági mandátumok felvétele, valamint a tagállamok és a Bizottság között azzal kapcsolatban folytatott elhúzódó egyeztetések késleltették, hogy a 2030-as csökkentési célok meghatározásakor a javaslatban foglalt eredeti alapforgatókönyvek közül melyeket vegyék figyelembe. A jogalkotási ciklus elején kapott időtöbbletet kihasználva az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága kiegészítő hatásvizsgálat készítésére adott megbízást, amelynek során az uniós levegőminőségi politika és a Bizottság által 2014 elején közzétett, 2030-as éghajlat- és energiapolitika közötti kölcsönhatásokat mérték fel; a hatásvizsgálatot 2014 októberében tették közzé.

Bizonytalanság merült fel továbbá a javaslat jövőbeli kilátásait illetően, miután annak II. mellékletébe (a folyamatban lévő javaslatokat érintő visszavonások és módosítások jegyzéke) beillesztették a Bizottság 2015. évi munkaprogramját. Az új jogszabályból fakadó kumulatív költségekkel és hatásokkal kapcsolatos tagállami aggályokra válaszolva a Bizottság a javaslat visszavonását mérlegelte; az előadó és az Európai Parlament, valamint több tagállam és érdekelt fél azonban határozottan elutasította ezt a lehetőséget. Az emberi egészség és a környezet szempontjából vett nyilvánvaló előnyei miatt a Bizottság végül megtartotta a javaslatot, ám azzal az általános kitétellel, hogy azt a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai csomag jogalkotási nyomon követésének részeként módosítani fogják. Immár rendben megkezdődhet az első olvasat.

Fontos megjegyezni, hogy az előadó támogatja a Bizottság intelligensebb, ésszerűbb szabályozás, valamint a vállalkozásokra és a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése iránti új keletű elkötelezettségét. E megközelítés alól a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv sem képezhet kivételt. Noha a jelentésben foglalt céldátumokhoz tartozó felső határértékeknek ösztönözniük kell a kibocsátások csökkentését, azokat egyúttal úgy kell meghatározni, hogy reálisak, arányosak és megvalósíthatók legyenek, tényeken alapuljanak és egyetlen ágazatot se érintsenek aránytalan mértékben.

Az előadó a jelentést azon elv szellemében készítette, hogy a szabályozás javítása és a környezetvédelem nem zárja ki egymást. Ennek megfelelően az irányelvnek összhangban kell lennie az uniós politika más pilléreivel, és ahol lehetséges, a kapcsolódó jogszabálytervezetekkel. A megbízható adatok, a jobb információcsere, valamint a nemzeti kibocsátási határértékek és a forrásokkal kapcsolatos jogszabályok tekintetében végzett nyomon követésre és jelentéstételre fordított kiemelt figyelem kulcsfontosságú az irányelv hosszú távú sikeréhez, valamint elengedhetetlen az említett célkitűzések teljesítéséhez.

A 2030-as éghajlat-változási és energiaügyi csomaggal összefüggésben valószínű, hogy a későbbiekben – a 2030-as csomagot alátámasztó jogalkotási eredmények alapján – ki kell igazítani a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvet. Az Unió az elmúlt évtizedben elsősorban az éghajlatváltozás kezelésére összpontosított, a levegőminőség kárára. Ez szerteágazó és következetlen politikákat eredményezett. Az éghajlat-védelmi politikák például a dízelüzemű járművek járműflottán belüli arányának számottevő növekedéséhez vezettek, amelyek jelentős nitrogén-oxid- és szállóporforrások, hiszen esetükben a benzinüzemű járművekkel összehasonlítva hozzávetőleg 15%-kal alacsonyabb a kipufogócsőből származó CO2-kibocsátás.

Az éghajlat-védelmi és levegőminőségi politikák között komoly kölcsönhatások vannak. Ezt szem előtt tartva az előadó úgy döntött, hogy nem zárja ki a metánt az irányelv hatálya alól. Mivel igen erőteljes üvegházhatású gázról van szó, a metánkibocsátásokat az uniós jog már jelenleg is szabályozza például közvetlenül a hulladéklerakókról szóló irányelvben és közvetve az erőfeszítés-megosztási határozat révén. A metán ugyanakkor az ózon egyik jelentős előanyaga is, ezért fontos, hogy ebben a jogszabályban kifejezetten foglalkozzunk vele.

A 2030-ig teljesítendő határértékek felé történő előrelépés biztosítása érdekében az előadó a szennyezőanyagok tekintetében – a metán kivételével – 2025-re vonatkozó, teljes körűen kötelező célértékeket határozott meg. Az ammónia tekintetében meghatározott 2030-as bizottsági célérték elérése egyes tagállamokban, különösen a jelentős mezőgazdasági ágazattal rendelkező országokban gondot fog okozni, ezért mindenképpen bizonyos mértékű rugalmasságot kell nyújtani, mivel az ammónia szintjét nehéz gyorsan és hatékonyan csökkenteni. Emiatt, valamint mivel a Bizottság javaslata e szennyezőanyagra vonatkozóan nem biztosít rugalmasságot, úgy döntöttem, hogy csak 2030-ra írok elő határértéket.

Az előadó továbbá törölte azt a rugalmassági rendelkezést, amely lehetővé teszi a nemzetközi hajózásból származó nitrogén-oxid-, kén-dioxid- és szállópor-kibocsátások csökkentésével való ellensúlyozást. A szárazföldi kibocsátások helyett a tengeri kibocsátások csökkentését célzó rendelkezés gyakorlati alkalmazása és nyomon követése rendkívüli nehézségekkel járna. Emellett a tagállamok nem élhetnének egyenlő mértékben ezzel a rugalmassággal, mivel a tengerparttal nem rendelkező országokat a rendelkezés nem érinti.

A tagállamokat teljes körűen tájékoztatni kell arról, hogy konkrét kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásaik tekintetében miként teljesítenek. Ahol felmerül a veszélye, hogy a tagállamok nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek, létezniük kell olyan intézkedéseknek, amelyekkel korai szakaszban azonosítható a probléma, és ez alapján az országok korrekciós intézkedéseket hozhatnak. Kulcsfontosságú, hogy a Bizottság e tekintetben átfogó felügyeleti és korai figyelmeztető szerepet töltsön be, legyen szó akár a tagállamok részére történő, a nemzeti programjaik fő összetevőivel kapcsolatos segítségnyújtásról, akár – a legsúlyosabb esetekben – arról, hogy a Bizottság lehetővé teszi számukra a szükséges intézkedések meghozatalát. Amennyiben kötelezettségszegési eljárást kell indítani, a Bizottságnak intézkednie kell, a fellépés azonban nem lehet kizárólag szankcionális jellegű, és csak a legvégső esetben lehet alkalmazni.

Elismerem, hogy egyes célértékek nagy kihívást jelenthetnek a tagállamoknak, és hogy a hatékonyabb átültetés érdekében az Uniónak bizonyos esetekben segítséget kell nyújtania. Az előadó szerint a levegőminőség közjónak minősül, ezért a tagállamok számára biztosítani kell uniós finanszírozás igénybevételét. Meg kell tehát vizsgálni, hogy milyen új és innovatív módok kínálkoznak a kibocsátáscsökkentés finanszírozására.

A közös agrárpolitika (KAP) például jelentős pénzügyi forrás, és a KAP reformjáról szóló közelmúltbeli, 2013. évi intézményközi megállapodás kiemelt hangsúlyt helyezett a tisztább és környezetbarátabb intézkedések bevezetésére az európai mezőgazdaságban. Az előadó véleménye szerint a levegőminőséget a többi közjóhoz hasonlóan figyelembe kell venni ebben a kérdéskörben, mivel a mezőgazdasági ágazat jelentős mennyiségű ammóniát és metánt bocsát ki.

Végül mindenképpen megfelelően el kell ismerni, hogy a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv Európa átfogó levegőminőségi keretjogszabálya, és hatékony és végrehajtható forrásonkénti jogszabályok hiányában a tagállamok nem fogják tudni elérni a számukra előírt kibocsátáscsökkentési célokat. Ez azt jelenti, hogy a levegőminőségi előírások további szigorítása értelmetlen, ha a főbb kibocsátási forrásokból származó szennyezés nem csökken egyértelműen.

Az autóipar kiváló példa erre: elengedhetetlen, hogy a Bizottság végre előterjessze az Euro 6c kibocsátásokról szóló, régóta késlekedő rendeletet, amellyel az új járművekre vonatkozó típus-jóváhagyási előírások közé felveheti a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokat. Az előadó véleménye szerint a nitrogén-oxidokra vonatkozó határértékek betartásának hiányakor alkalmazandó szankciók rendkívül nehezen indokolhatók, ha a vizsgálati előírások nem a rendeltetésüknek megfelelőek, és jelentősen alábecsülik a közúti kibocsátásokat.

Ezt elismerve az előadó továbbá úgy véli, az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy minden esetben meghozhassák a szükséges intézkedéseket a 2030-ra vonatkozó határértékek teljesítése szempontjából lényeges jogszabályoknak való megfelelés biztosítása céljából. Ilyen intézkedésre jó példa az alacsony kibocsátású övezetek, azaz egy olyan közlekedési szennyezési díjrendszer létrehozása, amelynek célja a dízelüzemű járművek kibocsátásainak csökkentése a legmagasabb nitrogén-oxid- és szállópor-kibocsátással jellemzett városi területeken.

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (22.4.2015)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2013)0920 – C7‑0004/2014 – 2013/0443(COD))

A vélemény előadója: Adam Gierek

RÖVID INDOKOLÁS

Az emberi eredetű gáz- és részecskekibocsátást leginkább a fűtés, az energiatermelés és a közlekedés során felhasznált üzemanyagok tökéletlen égése, az ipari vegyi folyamatok, valamint a kerekes járművek által okozott kopás idézi elő. A kibocsátás intenzitása lehet szezonális, többek között az alacsony szintű kibocsátásokhoz kapcsolódóan.

Az Európai Parlament és a Tanács javasolt irányelvének célja, hogy a légköri szennyezőanyagok legjelentősebb fajtáira vonatkozóan új nemzeti kibocsátási határértékeket állapítson meg. Egyrészt az egyes légköri szennyezők 2010-ig elérendő nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló 2001/81/EK irányelv felváltását célozza, másrészt az uniós jogot kívánja hozzáigazítani az 1999. évi Göteborgi Jegyzőkönyvből eredő nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz. A javaslat célja az emberi egészséget, a környezetet és az éghajlatot fenyegető potenciális kockázatok csökkentése. A javaslat a légköri szennyezőanyagokra vonatkozó szakpolitika felülvizsgálatának eredménye, és egy új uniós szabályozási csomag részét képezi.

Az uniós jognak e jegyzőkönyv módosított rendelkezéseihez történő igazításán kívül a javasolt irányelv a jelenlegi irányelvben meghatározott négy gáznemű szennyezőanyag (a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a metántól eltérő illékony szerves vegyületek, valamint az ammónia), a módosított jegyzőkönyvnek megfelelően a 2,5 mikrométernél nem kisebb átmérőjű szálló por, valamint a metánkibocsátás tekintetében rendelkezik egy módosításról is, nevezetesen a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások 2020 és 2030 közötti, valamint azon túli fokozatos emeléséről. E szennyezőanyag-csökkentésre irányuló nagyratörő tervek keretében a javasolt irányelv 2025-re középtávú kibocsátási plafonértékeket ír elő.

A tagállamok kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait az adott szennyezőanyag-típus referenciaévben (2005-ben) mért teljes mennyisége és a tárgyévben a légkörbe juttatott teljes kibocsátása közötti százalékaránnyal adják meg. Az irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti programokat a kibocsátások csökkentésére, és azokat rendszeresen (kétévente) aktualizálják. A programokba be kell építeni azon tevékenységek leírását, amelyek lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy felmérjék a csökkentési célkitűzések elérésének pénzügyi következményeit. A javaslat emellett a tagállamok számára előírja a légköri szennyezők kibocsátásainak ellenőrzését, valamint nemzeti mérlegek és kibocsátási előrejelzések kidolgozását. A nemzeti programokat és a kibocsátási mérlegeket egyaránt be kell nyújtani a Bizottsághoz.

A javasolt irányelv ezenkívül egy kisebb módosítást fűz a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló 2003/35/EK irányelvhez is. A módosítás egy, a kibocsátások csökkentésére irányuló nemzeti programokkal kapcsolatos előírásra történő hivatkozás.

Többek között a talajok elsavasodása, a vizek eutrofizációja és a fokozatos éghajlatváltozás miatt szükségessé vált a 2003/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítása. Új jogi aktus kidolgozásának igénye merült tehát fel a már bevezetett előírások egybefoglalására.

A legfontosabbak a nyilvánosságnak a környezettel foglalkozó tervek és programok kidolgozásába történő bevonására irányuló jogi rendelkezéseket érintő módosítások. A fent említett irányelv I. mellékletébe ezért bekerült a légszennyezés nyomon követését szabályozó nemzeti rendelkezésekre történő hivatkozás.

Az előadó álláspontja

Az előadó üdvözli az új európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. Meg kell azonban állapítani, hogy annak alapelemeit negyedszázada dolgozták ki, és a javaslat még utalást sem tesz arra, hogy e kibocsátásokat jobban kellene szabályozni és hatékonyabban nyomon kellene követni, különösen helyi szinten, a mérési módszerek javítása révén.

Konkrét észrevételek

1) A javaslat nem tér ki valamennyi típusú részecskekibocsátásra, például a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por, valamint különösen az emberi egészségre és az éghajlatra legveszélyesebb, a nanométeres tartományba tartozó átmérőjű részecskék kibocsátására.

2) A javaslat nem foglalkozik a klórozott aromás szénhidrogénekkel, vagyis dioxinokkal.

3) Fontos és aktuális kérdés a kibocsátások szezonalitása, különösen a fűtési időszak megemelkedett kibocsátása, ideértve az úgynevezett alacsony szintű kibocsátásokat is.

4) Tekintettel arra, hogy a kibocsátások terjedése nem áll meg a határokon, a tengeri országok, a légi közlekedés és a tengeri közlekedés sem mentesülhet a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek alól. Nem indokolt lehetővé tenni, hogy az országok „rugalmasan” mérjék fel kibocsátásaikat.

5) Az egyik, emberek által kibocsátott, de emberek által nem nagy mennyiségben előállított veszélyes gáz a hidrogén-szulfid (H2S).Ismertek például olyan, a magas kéntartalmú kőolaj tengeri szállítás során történő finomítására szolgáló bakteriális módszerek, melyek során jelentős mennyiségű mérgező hidrogén-szulfid kerül a légkörbe.

6) Formai szempontból azonban általánosságban kijelenthető, hogy – különös tekintettel a bizottsági javaslatok különböző mellékleteire történő hivatkozásokra – a Bizottság irányelvtervezete nem igazán átlátható. A vélemény előadója szerint a jogi aktusnak saját mellékletekkel kellene rendelkeznie, és legalább pontosabban fel kellene tüntetnie, hogy a mellékletek mely konkrét dokumentumokra hivatkoznak.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A tagállamok és az Unió a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata Egyezmény végrehajtásának részeként kötelezettséget vállaltak higanykibocsátásuk csökkentésére.

Indokolás

Ennek az irányelvnek a higanyra vonatkozó 2005. évi közösségi stratégia és a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata Egyezmény – amelynek a tagállamok és az Unió részes felei – előírásainak megfelelően hozzá kell járulnia az Unión belüli higanykibocsátás csökkentéséhez.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A nemzeti kibocsátási határértékeknek a 2001/81/EK irányelvben meghatározott rendszerét ezért felül kell vizsgálni, összhangba hozva azt az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

(6) A nemzeti kibocsátási határértékeknek a 2001/81/EK irányelvben meghatározott rendszerét ezért felül kell vizsgálni, biztosítva, hogy az megfeleljen az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásainak.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a) Ennek az irányelvnek a higanyra vonatkozó 2005. évi közösségi stratégia és a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata Egyezmény – amelynek a tagállamok és az Unió részes felei – előírásainak megfelelően hozzá kell járulnia az Unión belüli higanykibocsátás csökkentéséhez.

Indokolás

Ennek az irányelvnek a higanyra vonatkozó 2005. évi közösségi stratégia és a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata Egyezmény – amelynek a tagállamok és az Unió részes felei – előírásainak megfelelően hozzá kell járulnia az Unión belüli higanykibocsátás csökkentéséhez.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A tagállamoknak meg kell felelniük az ezen irányelvben 2020-ra és 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek. Annak érdekében, hogy a 2030-as kötelezettségek teljesítése felé tett előrehaladást bizonyítsák, a tagállamoknak 2025-ig köztes kibocsátási szinteket kell elérniük, amelyek egy lineáris csökkenési görbe mentén kerülnek meghatározásra a 2020-as kibocsátási szintek és a 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek szintje között, feltéve, hogy az ezen intézkedésekkel járó költségek nem aránytalanok. Amennyiben a fentiek szerint a kibocsátások korlátozása nem érhető el 2025-ig, a tagállamoknak ezt indokolniuk kell az ezen irányelvben előírt jelentéseikben.

(9) A tagállamoknak meg kell felelniük az ezen irányelvben 2020-ra, 2025-re és 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek.

Indokolás

A 2025-ig teljesítendő nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek szintén kötelező erejűnek kell lenniük annak érdekében, hogy elérjék „a levegő minőségének olyan szintjét, amely nem idéz elő jelentős negatív hatást és kockázatot az emberi egészségre és a környezetre”.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) A kibocsátáscsökkentési kötelezettségek meghatározásakor figyelembe kell venni a tagállamok korábbi erőfeszítéseit.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek és a köztes kibocsátási szintek költséghatékony teljesítésének elősegítése érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni a nemzetközi tengeri közlekedésből származó kibocsátások csökkentésének figyelembevételét, amennyiben az ebben az ágazatban keletkezett kibocsátás csekélyebb mértékű, mint amekkora az uniós jogi normák, köztük a tüzelőanyagok kéntartalmára vonatkozóan az 1999/32/EK irányelvben21 szereplő előírások betartásából adódó kibocsátás lenne.

A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy a metán (CH4) tekintetében közösen teljesítsék kötelezettségeiket és a köztes kibocsátási szinteket, valamint hogy ennek érdekében alkalmazzák a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot22.

A nemzeti kibocsátási határértékeknek, a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek és a köztes kibocsátási szinteknek való megfelelés ellenőrzése érdekében a tagállamok a kibocsátásokkal kapcsolatos tudományos ismeretek bővüléséhez és módszerek fejlődéséhez igazíthatják nemzeti emissziókatasztereiket. Amennyiben az ezen irányelv szerinti feltételek nem teljesülnek, a Bizottság kifogást emelhet a tagállamok által igénybe vett rugalmassági rendelkezések bármelyike ellen.

(11) A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek költséghatékony teljesítésének elősegítése érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni a nemzetközi tengeri közlekedésből származó kibocsátások csökkentésének figyelembevételét, amennyiben az ebben az ágazatban keletkezett kibocsátás csekélyebb mértékű, mint amekkora az uniós jogi normák, köztük a tüzelőanyagok kéntartalmára vonatkozóan az 1999/32/EK irányelvben21 szereplő előírások betartásából adódó kibocsátás lenne.

A nemzeti kibocsátási határértékeknek, a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek és a köztes kibocsátási szinteknek való megfelelés ellenőrzése érdekében a tagállamok a kibocsátásokkal kapcsolatos tudományos ismeretek bővüléséhez és módszerek fejlődéséhez igazíthatják nemzeti emissziókatasztereiket. Amennyiben az ezen irányelv szerinti feltételek nem teljesülnek, a Bizottság kifogást emelhet a tagállamok által igénybe vett rugalmassági rendelkezések bármelyike ellen.

__________________

__________________

21 A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11., 13. o.)

21 A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11., 13. o.)

22 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.)

 

Indokolás

A módosítás a metánkibocsátás-csökkentési kötelezettségek irányelvből való törlésére irányuló módosításból következik. A kötelezettségek hiányában nincs szükség azok közös teljesítésére szolgáló módszerekre.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) A tagállamoknak a levegőszennyezés csökkentésére irányuló nemzeti programokat kell elfogadniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy teljesítsék kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket és elérjék a köztes kibocsátási szinteket, valamint hatékonyan hozzájáruljanak az uniós levegőminőségi célkitűzések eléréséhez. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kibocsátáscsökkentés szükségességét azon övezetekben és agglomerációs területeken, ahol rendkívül magas a levegőszennyező anyagok koncentrációja és/vagy amelyek jelentősen hozzájárulnak más – akár szomszédos országokban lévő – övezetek és agglomerációk levegőszennyezéséhez. A levegőszennyezés-csökkentő nemzeti programoknak ezért elő kell segíteniük a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv23 23. cikke szerinti levegőminőségi tervek sikeres végrehajtását.

(12) A tagállamoknak a levegőszennyezés csökkentésére irányuló nemzeti programokat kell elfogadniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy teljesítsék kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket, valamint hatékonyan hozzájáruljanak az uniós levegőminőségi célkitűzések eléréséhez. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kibocsátáscsökkentés szükségességét azon övezetekben és agglomerációs területeken, ahol rendkívül magas a levegőszennyező anyagok koncentrációja és/vagy amelyek jelentősen hozzájárulnak más – akár szomszédos országokban lévő – övezetek és agglomerációk levegőszennyezéséhez. A levegőszennyezés-csökkentő nemzeti programoknak ezért elő kell segíteniük a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv23 23. cikke szerinti levegőminőségi tervek sikeres végrehajtását.

__________________

__________________

23 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.)

23 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.)

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

26 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(26a) A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országoknak nemzeti szabályozásukat a lehetőségekhez mérten hozzá kell igazítaniuk ezen irányelvhez.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen irányelv az I. mellékletben említett szennyezőanyagok azon kibocsátásaira alkalmazandó, amelyek forrásai a tagállamok területén, kizárólagos gazdasági övezeteiben és környezetszennyezés-ellenőrzési térségeiben találhatók.

Ezen irányelv az I. mellékletben említett szennyezőanyagok azon kibocsátásaira alkalmazandó, amelyek emberi eredetű forrásai a tagállamok területén, kizárólagos gazdasági övezeteiben és környezetszennyezés-ellenőrzési térségeiben találhatók.

Indokolás

Az irányelv hatályát pontosan kell meghatározni, és annak összhangban kell állnia a többi – így a 4. – cikkel.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A II. mellékletben meghatározott, 2020-tól és 2030-tól alkalmazandó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekkel összhangban a tagállamoknak korlátozniuk kell legalább a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3), a szálló por (PM2,5) és a metán (CH4) emberi eredetű éves kibocsátását.

(1) A tagállamoknak korlátozniuk kell legalább a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3), a szálló por (PM2,5) és a higany (Hg) emberi eredetű éves kibocsátását. A metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) és a metán (CH4) kibocsátásának visszafogását az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének szélesebb összefüggésébe kell helyezni.

Indokolás

A II. mellékletet megfelelően módosítani kell. A higany és vegyületei rendkívül mérgezőek az emberre, különösen a fejlődésben lévő idegrendszerre. Gőze belélegzéssel gyorsan felszívódik a véráramba. A hulladékhigany mikrobás metabolizmus révén egy igazolt idegméreggé, metilhigannyá alakulhat, amelynek az a tulajdonsága, hogy felhalmozódik az élő szervezetekben, illetve koncentrálódik a táplálékláncokban.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok megtesznek minden szükséges, de aránytalanul magas költségekkel nem járó intézkedést annak biztosítására, hogy 2025-ig korlátozzák az SO2, az NOx, az NMVOC, az NH3, a PM2,5 és a CH4 emberi eredetű kibocsátásait. Az említett kibocsátások szintjei a tüzelőanyag-eladások alapján, egy lineáris csökkenési görbe mentén kerülnek meghatározásra a 2020-as kibocsátási szintek és a 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek szintje között.

törölve

Amennyiben a megállapított görbével összhangban a kibocsátások korlátozása nem érhető el 2025-ig, a tagállamoknak ezt indokolniuk kell a Bizottságnak a 9. cikknek megfelelően benyújtott jelentéseikben.

 

Indokolás

A módosítás a 4. cikk módosított (1) bekezdéséből következik, azaz a 2025-ig teljesítendő nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek szintén kötelező erejűnek kell lenniük.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az (1) és (2) bekezdésnek való megfelelés során nem kell tekintettel lenni az alábbi kibocsátásokra:

törölve

a) a repülőgépek le- és felszállási ciklusán túli kibocsátások;

 

b) a Kanári-szigeteken, Franciaország tengerentúli megyéiben, Madeirán és az Azori-szigeteken keletkező kibocsátások;

 

c) a b) pont szerinti területekre irányuló és onnan kiinduló nemzeti tengeri közlekedésből származó kibocsátások;

 

d) az 5. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a nemzetközi tengeri közlekedésből származó kibocsátások.

 

Indokolás

Nem szabad szemet hunynunk e kibocsátások felett, amelyek – a szén-dioxidhoz hasonlóan – hosszú ideig a légkörben maradnak, és hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Az emberi eredetű kibocsátások meghatározásához a természetes kibocsátásokat ki kell vonni a teljes kibocsátásból.

Indokolás

Ez a nitrogén-oxidok és a szálló por természetes, például a művelés alatt álló földterületekről származó kibocsátásaira vonatkozik.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A 4. cikk (2) bekezdésével összhangban 2025-re meghatározott köztes kibocsátási szinteknek és a II. mellékletben az NOx, az SO2 és a PM2,5 tekintetében meghatározott, 2030-től alkalmazandó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a tagállamok a nemzetközi tengeri közlekedés NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásaiban elért csökkenést figyelembe vehetik az ugyanabban az évben más forrásokból származó NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátások mértékének meghatározásakor, feltéve, hogy a tagállamok:

törölve

a) a kibocsátáscsökkentést a parti tengereikhez, kizárólagos gazdasági övezeteikhez vagy adott esetben a szennyezés-ellenőrzési övezeteikhez tartozó tengeri területeken érték el;

 

b) hatékony nyomonkövetési és felügyeleti intézkedéseket fogadtak el és hajtottak végre e rugalmassági rendelkezés megfelelő alkalmazása érdekében;

 

c) intézkedéseket hajtottak végre annak érdekében, hogy a nemzetközi tengeri közlekedés NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásainak mértéke csekélyebb legyen, mint amekkora az NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásokra alkalmazandó uniós normák betartásából adódó kibocsátás lenne; és a tagállamok a szóban forgó intézkedéseknek köszönhető nagyobb mérvű kibocsátáscsökkentés megfelelő számítását igazolták;

 

d) a c) pont szerint kiszámított NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásoknak legfeljebb 20%-át vették figyelembe, mégpedig úgy, hogy az ellensúlyozás nem jár a II. mellékletben a 2020-ra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítésének elmaradásával.

 

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok közösen is teljesíthetik a metánra vonatkozó, II. melléklet szerinti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket és köztes kibocsátási szinteket, feltéve, hogy:

törölve

a) megfelelnek az uniós jog, többek között a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat keretében elfogadott valamennyi alkalmazandó követelménynek és módszertani előírásnak;

 

b) hatékony előírásokat fogadtak el és hajtottak végre a közös végrehajtás megfelelő lebonyolításának biztosítására;

 

Indokolás

Amennyiben ezen irányelvben sikerül kiküszöbölni a metánnal kapcsolatos kettős szabályozást, ezt a bekezdést törölni kell. Az éghajlatváltozással kapcsolatos program a vállaláselosztás és a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében is foglalkozik a metánnal. A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv felülvizsgálata során a metánnal való kiegészítés kettős szabályozáshoz vezetne, amit éppen a „szabályozás javítására” és a „kkv-kkal kapcsolatos célravezető szabályozásra” (REFIT) irányuló törekvésekre tekintettel kerülni kell.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok a II. melléklet szerinti, 2030-tól érvényes nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségektől olyan mértékben térhetnek el, amennyire az e célértékek eredeti kiszámításának alapjául szolgáló műszaki és gazdasági tényezők megváltoztak.

Indokolás

Tanulni kell a múlt hibáiból, amikor a célértékeket olyan forgatókönyvek alapján állapították meg, amelyek nem valósultak meg. Arra az esetre, ha a kibocsátási előrejelzések, a kibocsátást befolyásoló tényezők, valamint a gazdasági vagy műszaki körülmények jelentősen megváltoznának, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a célértékeket szennyezőanyagonként és tagállamonként kiigazítsák. E módosítás erre tesz javaslatot (a kritikus pontokkal kapcsolatos rugalmassági mechanizmus tekintetében az 5. cikk (1) bekezdéséhez fűzött módosítással együtt), ez azonban Európa egészére nézve nem érintheti hátrányosan a célok elérését.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – 1 b albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e célértékektől való eltérés okairól, és kérik a kibocsátási egységek átvitelét. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a módszerek és kritériumok kidolgozásával, valamint a kibocsátási egységek átvitelére vonatkozó döntéssel kapcsolatban.

Indokolás

Tanulni kell a múlt hibáiból, amikor a célértékeket olyan forgatókönyvek alapján állapították meg, amelyek nem valósultak meg. Arra az esetre, ha a kibocsátási előrejelzések, a kibocsátást befolyásoló tényezők, valamint a gazdasági vagy műszaki körülmények jelentősen megváltoznának, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a célértékeket szennyezőanyagonként és tagállamonként kiigazítsák. E módosítás erre tesz javaslatot (a kritikus pontokkal kapcsolatos rugalmassági mechanizmus tekintetében az 5. cikk (1) bekezdéséhez fűzött módosítással együtt), ez azonban Európa egészére nézve nem érintheti hátrányosan a célok elérését.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a Bizottság a 7. cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett vonatkozó jelentés kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül nem emel kifogást, az érintett tagállam a kérdéses évre nézve elfogadottnak és érvényesnek tekinti az adott rugalmassági rendelkezés alkalmazását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy a rugalmassági rendelkezés alkalmazása nem felel meg az alkalmazandó előírásoknak és feltételeknek, határozatot fogad el, és tájékoztatja a tagállamot a rugalmassági rendelkezés alkalmazásának elutasításáról.

Amennyiben a Bizottság a 7. cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett vonatkozó jelentés kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül nem emel kifogást, az érintett tagállam a kérdéses évre nézve elfogadottnak és érvényesnek tekinti az adott rugalmassági rendelkezés alkalmazását.

Indokolás

Egyértelmű, hogy a rugalmassági rendelkezés problémás kérdés, mégpedig a rugalmasság meghatározására szolgáló világos kritériumok hiánya miatt. A Bizottság javaslata ezért tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint maga a Bizottság mondja ki a végső szót a kérdésben.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) Ha egy adott évben valamely tagállam megállapítja, hogy nem tud eleget tenni a II. mellékletben foglalt kibocsátáscsökkentési kötelezettségeinek, akkor a szóban forgó év és az azt megelőző egy vagy két év nemzeti éves kibocsátása átlagának figyelembe vételével is teljesítheti e kötelezettségeit, feltéve, hogy az átlag nem haladja meg a kötelezettségvállalását.

Indokolás

Egy adott évben bizonyos kibocsátásokat jelentősen befolyásolhatnak a külső körülmények, például a hideg téli időjárási viszonyok vagy a száraz nyári időjárás. Ezek a körülmények változásokat eredményezhetnek például a villamosenergia-keresletben és a fűtési igényben, illetve kibocsátás nélkül termelt energia felhasználását tehetik lehetővé. Az átlag alkalmazásának lehetősége kiegyenlíti ezeket az éves ingadozásokat.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeik teljesítése érdekében a tagállamok a szükséges mértékben alkalmazzák a III. melléklet 1. része szerinti kibocsátáscsökkentési intézkedéseket vagy más, ezekkel egyenértékű környezeti hatással járó intézkedéseket.

Nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeik teljesítése érdekében a tagállamok alkalmazhatják a III. melléklet 1. része szerinti kibocsátáscsökkentési intézkedéseket vagy más, ezekkel egyenértékű környezeti hatással járó intézkedéseket.

Indokolás

A III. melléklet 1. része tartalmazza a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokba foglalható intézkedéseket. Ez a rész mindössze iránymutatást kíván nyújtani, és rugalmasságot biztosít a tagállamok számára az előírt kibocsátáscsökkentés teljesítését célzó intézkedések megválasztásában. Gondoskodni kell e cikk szövegének következetességéről.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokat kétévente aktualizálni kell.

(3) A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokat négyévente aktualizálni kell.

Indokolás

A javaslat a programok kétévente történő aktualizálását írja elő. A felülvizsgálatok közötti ezen időintervallum túl rövid, továbbá hatástalannak és költségesnek bizonyulhat az illetékes hatóságok és az érintett felek számára egyaránt. Ezenkívül a programok aktualizálása nem jelentheti azok szisztematikus átdolgozását, hanem csupán azon szennyezőanyago(ka)t érinti, amely(ek) tekintetében nem teljesültek a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A (3) bekezdés sérelme nélkül a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokban foglalt kibocsátáscsökkentési politikákat és intézkedéseket 12 hónapon belül aktualizálni kell az alábbi esetekben:

(4) A (3) bekezdés sérelme nélkül a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokban foglalt kibocsátáscsökkentési politikákat és intézkedéseket 24 hónapon belül aktualizálni kell, amennyiben:

Indokolás

Az irányelvnek való megfelelés elmaradása esetén két évet kell biztosítani a programok aktualizálására, tekintettel az ehhez szükséges időtartamra.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy alkalmazzák az 5. cikk szerinti rugalmassági rendelkezéseket.

törölve

Indokolás

A módosítás az 5. cikk (rugalmassági intézkedések) törléséből következik.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok az I. melléklet B. táblázatában meghatározott szennyezőanyagok tekintetében nemzeti emissziókatasztereket készítenek, és évente aktualizálják azokat az említett mellékletben meghatározott előírásokkal összhangban.

A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az 5. cikk (1) bekezdése szerinti rugalmassági rendelkezéseket alkalmazó tagállamok adott évre vonatkozó tájékoztató jellegű kataszterjelentésének tartalmaznia kell az alábbi információkat is:

törölve

a) az NOx, az SO2 és a PM2,5 tekintetében azon kibocsátásmennyiséget, amely a kibocsátás-ellenőrzési terület megléte nélkül keletkezne;

 

b) a kibocsátás-ellenőrzési terület tagállamhoz tartozó részén az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elért kibocsátáscsökkentési szint;

 

c) a rugalmassági rendelkezések alkalmazásának mértéke;

 

d) bármely kiegészítő adat, amely a tagállamok véleménye szerint elősegíti, hogy a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével teljes körűen értékelhesse a rugalmassági rendelkezések alkalmazásának feltételeit.

 

Indokolás

A módosítás az 5. cikk (rugalmassági intézkedések) törléséből következik.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az 5. cikk (2) bekezdése szerinti rugalmassági rendelkezés alkalmazását választó tagállamok külön jelentést küldenek a Bizottságnak, hogy az megvizsgálhassa és értékelhesse az adott rendelkezéssel kapcsolatos követelmények teljesülését.

törölve

Indokolás

A módosítás az 5. cikk (rugalmassági intézkedések) törléséből következik.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok, amennyiben ez megvalósítható, biztosítják a levegőszennyezés ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásainak nyomon követését az V. mellékletben meghatározott előírásokkal összhangban.

(1) A tagállamok biztosítják a levegőszennyezés ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásainak nyomon követését az V. mellékletben meghatározott előírásokkal összhangban.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok [a 17. cikkben említett időponttól számított három hónapon belül (az időpontot a Kiadóhivatal illeszti be)] megküldik a Bizottságnak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjukat, és a továbbiakban azt kétévente aktualizálják.

A tagállamok [a 17. cikkben említett időponttól számított három hónapon belül (az időpontot a Kiadóhivatal illeszti be)] megküldik a Bizottságnak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjukat, és a továbbiakban azt négyévente aktualizálják.

Indokolás

A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok összetettségének mértékére tekintettel fontos, hogy a tagállamok elegendő idővel rendelkezzenek azok aktualizálására.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok a CH4 nemzeti kibocsátásai és azok előrejelzései tekintetében az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek31 megfelelően tesznek jelentést.

törölve

__________________

 

31 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.)

 

Indokolás

A módosítás a metánkibocsátás-csökkentési kötelezettségek irányelvből való törlésére irányuló módosításból következik. A kötelezettségek hiányában a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv keretében nincs szükség a metánkibocsátással és a metánra vonatkozó előrejelzésekkel kapcsolatos jelentéstételre.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság mindenképpen jelentést tesz a 2025-ös évről a fentiek szerint, és jelentésében tájékoztatást nyújt a 4. cikk (2) bekezdésében említett köztes kibocsátási szintek eléréséről, illetve megindokolja, ha azokat nem sikerült elérni. Megvizsgálja további intézkedések szükségességét, figyelembe véve azok végrehajtásának ágazati hatásait is.

törölve

Indokolás

A módosítás célja a 2025-re vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentés kötelezővé tétele.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentések magukban foglalhatnak egy értékelést ezen irányelv környezeti és társadalmi-gazdasági hatásairól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentések magukban foglalnak egy értékelést ezen irányelv környezeti és társadalmi-gazdasági hatásairól.

Indokolás

Fontos annak biztosítása, hogy alaposan megvizsgálják ezen irányelv környezeti és társadalmi-gazdasági hatásait.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Unió és – adott esetben – a tagállamok a kibocsátáscsökkentés feltételeinek jobbítása érdekében információcserét is magában foglaló két- és többoldalú együttműködést folytatnak a műszaki-tudományos kutatás és fejlesztés területén harmadik országokkal és olyan érintett nemzetközi szervezetekkel, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO).

Az Unió és – adott esetben – a tagállamok a kibocsátáscsökkentés feltételeinek jobbítása érdekében információcserét is magában foglaló két- és többoldalú együttműködést folytatnak a műszaki-tudományos kutatás és fejlesztés területén harmadik országokkal és olyan érintett nemzetközi szervezetekkel, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO). A tagállamok határokon átnyúló konzultációkat folytatnak az ezen országok szomszédos ipari térségeiből származó kibocsátások által jelentett közös veszélyekről, és az érintett tagállamok közös terveket dolgoznak ki e kibocsátások felszámolására vagy csökkentésére.

Indokolás

A szomszédos tagállamoknak konzultálniuk kell egymással, és közös terveket kell kidolgozniuk a kibocsátások felszámolása vagy csökkentése céljából, különösen olyan esetekben, amikor ipari térségeik egymás mellett találhatók.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A 6. cikk (7) bekezdésében, a 7. cikk (9) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást a Bizottság ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától kezdve határozatlan időre kapja.

(2) Az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (7) bekezdésében, a 7. cikk (9) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást a Bizottság ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától kezdve határozatlan időre kapja.

Indokolás

Az 5. cikk (1) és (3) bekezdését érintő módosításból következő, az ott javasolt két további rugalmassági mechanizmussal kapcsolatos technikai jellegű kiegészítés.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tizennyolc hónapon belül – az időpontot a Kiadóhivatal illeszti be] hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

A tagállamok legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapon belül – az időpontot a Kiadóhivatal illeszti be] hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

Indokolás

Fontos annak biztosítása, hogy a tagállamok elegendő idővel rendelkezzenek az irányelv nemzeti jogrendjükbe való maradéktalan átültetésére.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az 1. cikk és az I. melléklet 2019. december 31-ig;

törölve

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – A szakasz – 4 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Nemzeti összkibocsátások forráskategóriák szerint

törölve

- CH4

 

Évenként, 2005-től a jelentéstételi év előtti 2 év (X–2)

 

15.02.****

 

Indokolás

Az arra vonatkozó javaslat, hogy 2030-tól felvegyék a metánt az irányelv hatálya alá, meghaladná a jelenlegi nemzetközi éghajlat-változási jogszabályokat, ezzel további szabályozási terhet róva az iparra és a tagállamokra anélkül, hogy megfelelő előnyöket biztosítana a környezet számára.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – C szakasz – 5 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Előrejelzett kibocsátások összesített forráskategóriák szerint

törölve

- CH4

 

15.03

 

Indokolás

Az arra vonatkozó javaslat, hogy 2030-tól felvegyék a metánt az irányelv hatálya alá, meghaladná a jelenlegi nemzetközi éghajlat-változási jogszabályokat, ezzel további szabályozási terhet róva az iparra és a tagállamokra anélkül, hogy megfelelő előnyöket biztosítana a környezet számára.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

II melléklet – a táblázat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

a) táblázat: Kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx) és a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) tekintetében. Eladott tüzelőanyag, referanciaév: 2005.

Tagállam

SO2 -csökkentés 2005-höz képest

NOx-csökkentés 2005-höz képest

NMVOC-csökkentés 2005-höz képest

A 2020 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

Belgium

43%

 

68%

41%

 

63%

21%

 

44%

Bulgária

78%

 

94%

41%

 

65%

21%

 

62%

Cseh Köztársaság

45%

 

72%

35%

 

66%

18%

 

57%

Dánia

35%

 

58%

56%

 

69%

35%

 

59%

Németország

21%

 

53%

39%

 

69%

13%

 

43%

Észtország

32%

 

71%

18%

 

61%

10%

 

37%

Görögország

74%

 

92%

31%

 

72%

54%

 

67%

Spanyolország

67%

 

89%

41%

 

75%

22%

 

48%

Franciaország

55%

 

78%

50%

 

70%

43%

 

50%

Horvátország

55%

 

87%

31%

 

66%

34%

 

48%

Írország

65%

 

83%

49%

 

75%

25%

 

32%

Olaszország

35%

 

75%

40%

 

69%

35%

 

54%

Ciprus

83%

 

95%

44%

 

70%

45%

 

54%

Lettország

8%

 

46%

32%

 

44%

27%

 

49%

Litvánia

55%

 

72%

48%

 

55%

32%

 

57%

Luxemburg

34%

 

44%

43%

 

79%

29%

 

58%

Magyarország

46%

 

88%

34%

 

69%

30%

 

59%

Málta

77%

 

98%

42%

 

89%

23%

 

31%

Hollandia

28%

 

59%

45%

 

68%

8%

 

34%

Ausztria

26%

 

50%

37%

 

72%

21%

 

48%

Lengyelország

59%

 

78%

30%

 

55%

25%

 

56%

Portugália

63%

 

77%

36%

 

71%

18%

 

46%

Románia

77%

 

93%

45%

 

67%

25%

 

64%

Szlovénia

63%

 

89%

39%

 

71%

23%

 

63%

Szlovákia

57%

 

79%

36%

 

59%

18%

 

40%

Finnország

30%

 

30%

35%

 

51%

35%

 

46%

Svédország

22%

 

22%

36%

 

65%

25%

 

38%

Egyesült Királyság

59%

 

84%

55%

 

73%

32%

 

49%

EU-28

59%

 

81%

42%

 

69%

28%

 

50%

Módosítás

a) táblázat: Kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx) és a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) tekintetében. Eladott tüzelőanyag, referenciaév: 2005.

Tagállam

SO2 -csökkentés 2005-höz képest

NOx-csökkentés 2005-höz képest

NMVOC-csökkentés 2005-höz képest

A 2020 és 2024 közötti bármely év

A 2025 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2024 közötti bármely év

A 2025 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2024 közötti bármely év

A 2025 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

Belgium

43%

67%

68%

41%

58%

63%

21%

44%

44%

Bulgária

78%

91%

94%

41%

62%

65%

21%

61%

62%

Cseh Köztársaság

45%

68%

72%

35%

61%

66%

18%

55%

57%

Dánia

35%

56%

58%

56%

65%

69%

35%

59%

59%

Németország

21%

46%

53%

39%

63%

69%

13%

42%

43%

Észtország

32%

70%

71%

18%

55%

61%

10%

31%

37%

Görögország

74%

90%

92%

31%

68%

72%

54%

68%

67%

Spanyolország

67%

89%

89%

41%

72%

75%

22%

48%

48%

Franciaország

55%

77%

78%

50%

66%

70%

43%

49%

50%

Horvátország

55%

86%

87%

31%

64%

66%

34%

52%

48%

Írország

65%

81%

83%

49%

64%

75%

25%

33%

32%

Olaszország

35%

76%

75%

40%

66%

69%

35%

54%

54%

Ciprus

83%

97%

95%

44%

68%

70%

45%

53%

54%

Lettország

8%

47%

46%

32%

39%

44%

27%

57%

49%

Litvánia

55%

74%

72%

48%

54%

55%

32%

59%

57%

Luxemburg

34%

44%

44%

43%

73%

79%

29%

58%

58%

Magyarország

46%

86%

88%

34%

66%

69%

30%

57%

59%

Málta

77%

98%

98%

42%

86%

89%

23%

32%

31%

Hollandia

28%

57%

59%

45%

65%

68%

8%

34%

34%

Ausztria

26%

52%

50%

37%

69%

72%

21%

47%

48%

Lengyelország

59%

74%

78%

30%

50%

55%

25%

53%

56%

Portugália

63%

79%

77%

36%

72%

71%

18%

48%

46%

Románia

77%

92%

93%

45%

64%

67%

25%

63%

64%

Szlovénia

63%

88%

89%

39%

66%

71%

23%

62%

63%

Szlovákia

57%

78%

79%

36%

55%

59%

18%

41%

40%

Finnország

30%

30%

30%

35%

45%

51%

35%

45%

46%

Svédország

22%

22%

22%

36%

62%

65%

25%

35%

38%

Egyesült Királyság

59%

82%

84%

55%

70%

73%

32%

50%

49%

EU-28

59%

79%

81%

42%

64%

69%

28%

50%

50%

Indokolás

A számadatok (kibocsátási határértékek) a Bizottság hatásvizsgálatában ismertetett, az eltérés 75%-os csökkentését jelentő forgatókönyvön alapulnak, ami a Bizottság és az Európai Parlament hatásvizsgálata értelmében egyaránt a legköltséghatékonyabb opció.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

II melléklet – b táblázat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

b) táblázat: Kibocsátáscsökkentési kötelezettségek az ammónia (NH3), a finom szálló por (PM2,5) és a metán (CH4) tekintetében. Eladott tüzelőanyag, referanciaév: 2005.

Tagállam

SO3 -csökkentés 2005-höz képest

SO2,5 -csökkentés 2005-höz képest

SO4 -csökkentés 2005-höz képest

A 2020 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2029 közötti bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

 

A 2030 utáni bármely év

Belgium

2%

 

16%

20%

 

47%

 

26%

Bulgária

3%

 

10%

20%

 

64%

 

53%

Cseh Köztársaság

7%

 

35%

17%

 

51%

 

31%

Dánia

24%

 

37%

33%

 

64%

 

24%

Németország

5%

 

39%

26%

 

43%

 

39%

Észtország

1%

 

8%

15%

 

52%

 

23%

Görögország

7%

 

26%

35%

 

72%

 

40%

Spanyolország

3%

 

29%

15%

 

61%

 

34%

Franciaország

4%

 

29%

27%

 

48%

 

25%

Horvátország

1%

 

24%

18%

 

66%

 

31%

Írország

1%

 

7%

18%

 

35%

 

7%

Olaszország

5%

 

26%

10%

 

45%

 

40%

Ciprus

10%

 

18%

46%

 

72%

 

18%

Lettország

1%

 

1%

16%

 

45%

 

37%

Litvánia

10%

 

10%

20%

 

54%

 

42%

Luxemburg

1%

 

24%

15%

 

48%

 

27%

Magyarország

10%

 

34%

13%

 

63%

 

55%

Málta

4%

 

24%

25%

 

80%

 

32%

Hollandia

13%

 

25%

37%

 

38%

 

33%

Ausztria

1%

 

19%

20%

 

55%

 

20%

Lengyelország

1%

 

26%

16%

 

40%

 

34%

Portugália

7%

 

16%

15%

 

70%

 

29%

Románia

13%

 

24%

28%

 

65%

 

26%

Szlovénia

1%

 

24%

25%

 

70%

 

28%

Szlovákia

15%

 

37%

36%

 

64%

 

41%

Finnország

20%

 

20%

30%

 

39%

 

15%

Svédország

15%

 

17%

19%

 

30%

 

18%

Egyesült Királyság

8%

 

21%

30%

 

47%

 

41%

EU-28

6%

 

27%

22%

 

51%

 

33%

Módosítás

b) táblázat: Kibocsátáscsökkentési kötelezettségek az ammónia (NH3), a finom szálló por (PM2,5) és a higany (Hg) tekintetében. Eladott tüzelőanyag, referenciaév: 2005.

Tagállam

NH3-csökkentés 2005-höz képest

 

PM2,5-csökkentés 2005-höz képest

Hg-csökkentés 2005-höz képest

A 2020 és 2024 közötti bármely év

A 2025 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2024 közötti bármely év

A 2025 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

A 2020 és 2029 közötti bármely év

A 2030 utáni bármely év

Belgium

2%

16%

16%

20%

46%

47%

 

 

Bulgária

3%

11%

10%

20%

60%

64%

 

 

Cseh Köztársaság

7%

35%

35%

17%

47%

51%

 

 

Dánia

24%

40%

37%

33%

62%

64%

 

 

Németország

5%

46%

39%

26%

41%

43%

 

 

Észtország

1%

23%

8%

15%

48%

52%

 

 

Görögország

7%

28%

26%

35%

71%

72%

 

 

Spanyolország

3%

30%

29%

15%

61%

61%

 

 

Franciaország

4%

31%

29%

27%

43%

48%

 

 

Horvátország

1%

31%

24%

18%

65%

66%

 

 

Írország

1%

14%

7%

18%

32%

35%

 

 

Olaszország

5%

29%

26%

10%

42%

45%

 

 

Ciprus

10%

23%

18%

46%

73%

72%

 

 

Lettország

1%

1%

1%

16%

52%

45%

 

 

Litvánia

10%

10%

10%

20%

55%

54%

 

 

Luxemburg

1%

25%

24%

15%

47%

48%

 

 

Magyarország

10%

38%

34%

13%

61%

63%

 

 

Málta

4%

26%

24%

25%

79%

80%

 

 

Hollandia

13%

24%

25%

37%

38%

38%

 

 

Ausztria

1%

20%

19%

20%

54%

55%

 

 

Lengyelország

1%

29%

26%

16%

31%

40%

 

 

Portugália

7%

22%

16%

15%

69%

70%

 

 

Románia

13%

29%

24%

28%

61%

65%

 

 

Szlovénia

1%

26%

24%

25%

73%

70%

 

 

Szlovákia

15%

41%

37%

36%

62%

64%

 

 

Finnország

20%

20%

20%

30%

37%

39%

 

 

Svédország

15%

20%

17%

19%

33%

30%

 

 

Egyesült Királyság

8%

22%

21%

30%

47%

47%

 

 

EU-28

6%

30%

27%

22%

48%

51%

 

 

Indokolás

A számadatok (kibocsátási határértékek) a Bizottság hatásvizsgálatában ismertetett, az eltérés 75%-os csökkentését jelentő forgatókönyvön alapulnak, ami a Bizottság és az Európai Parlament hatásvizsgálata értelmében egyaránt a legköltséghatékonyabb opció.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A NEMZETI LEVEGŐSZENNYEZÉS-CSÖKKENTÉSI PROGRAMOKBA FOGLALHATÓ INTÉZKEDÉSEK

A NEMZETI LEVEGŐSZENNYEZÉS-CSÖKKENTÉSI PROGRAMOKBA FOGLALANDÓ INTÉZKEDÉSEK

Indokolás

Amennyiben a mezőgazdasági ágazat nem járulna hozzá a kibocsátások csökkentéséhez, más gazdasági ágazatok, köztük az ipar és az energiaágazat költségesebb intézkedések végrehajtására kényszerülne ugyanazon környezetvédelmi célkitűzések teljesítése érdekében.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ammóniakibocsátások csökkentésével kapcsolatos helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó 2001-es ENSZ-EGB keretszabályzat3 alapján a tagállamoknak össze kell állítaniuk az ammóniakibocsátás csökkentésére vonatkozó mezőgazdasági gyakorlati útmutatást, amelynek legalább a következőkre kell kiterjednie:

Az ammóniakibocsátások csökkentésével kapcsolatos helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó 2001-es ENSZ-EGB keretszabályzat3 alapján a tagállamoknak össze kell állítaniuk az ammóniakibocsátás csökkentésére vonatkozó mezőgazdasági gyakorlati útmutatást. E nemzeti útmutatás az alábbiakat foglalhatja magában:

__________________

__________________

3 ECE/EB.AIR/75 határozat, 28a. bekezdés.

3 ECE/EB.AIR/75 határozat, 28a. bekezdés.

Indokolás

Fontos, hogy a tagállamok maguk találhassák meg a legköltséghatékonyabb intézkedéseket. E módosítás nagyobb rugalmasságot biztosít.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 pont – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A tagállamoknak az alábbi eljárások alkalmazásával kell csökkenteniük a szervetlen műtrágyákból származó ammóniakibocsátást:

3. A tagállamoknak az alábbi eljárások alkalmazásával kell – a szükséges mértékben és a II. mellékletben szereplő nemzeti kötelezettségeknek megfelelően – csökkenteniük a szervetlen műtrágyákból származó ammóniakibocsátást:

Indokolás

Fontos, hogy a tagállamok maguk találhassák meg a legköltséghatékonyabb intézkedéseket. E módosítás nagyobb rugalmasságot biztosít.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 1 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a megfigyelési helyszínek hálózata reprezentatív legyen az édesvízi, természetes és természetközeli, valamint erdei ökoszisztéma-típusaik szempontjából.

1. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a megfigyelési helyszínek hálózata reprezentatív legyen az édesvízi, természetes és természetközeli ökoszisztéma-típusaik szempontjából.

Indokolás

Az erdei ökoszisztémák már szerepelnek a természetes és természetközeli ökoszisztéma-típusok között.

ELJÁRÁS

Cím

Az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentése és a 2003/35/EK irányelv módosítása

Hivatkozások

COM(2013)0920 – C7-0004/2014 – 2013/0443(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

13.1.2014

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

13.1.2014

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Adam Gierek

9.9.2014

Vizsgálat a bizottságban

25.9.2014

21.1.2015

 

 

Az elfogadás dátuma

24.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

27

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Juan Carlos Girauta Vidal, Theresa Griffin, Marek Józef Gróbarczyk, András Gyürk, Roger Helmer, Dawid Bohdan Jackiewicz, Eva Kaili, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Ernest Maragall, Edouard Martin, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Miroslav Poche, Miloslav Ransdorf, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Miguel Urbán Crespo, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Hermann Winkler, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Simona Bonafè, Cornelia Ernst, Yannick Jadot, Werner Langen, Morten Messerschmidt, Clare Moody, Dominique Riquet, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Massimiliano Salini, Anne Sander, Maria Spyraki, Paul Tang, Pavel Telička, Anneleen Van Bossuyt, Cora van Nieuwenhuizen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Isabella Adinolfi, Ignazio Corrao

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (2.6.2015)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2013)0920 – C7‑0004/2014 – 2013/0443(COD))

A vélemény előadója: Jan Huitema

RÖVID INDOKOLÁS

Háttér – A Bizottság javaslata

Az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelvre irányuló javaslat célja a 2001/81/EK irányelvben meghatározott követelmények felülvizsgálata és aktualizálása „a levegőszennyezettség miatt az Unióban még mindig fennálló rendkívül jelentős egészségügyi és környezeti kockázatok kezelése érdekében, valamint avégett, hogy az uniós jog összhangba kerüljön a Göteborgi Jegyzőkönyv 2012-es felülvizsgálatából eredő új nemzetközi kötelezettségekkel”. Hatályon kívül helyezi a régebbi irányelvet, és annak helyébe lép.

A hatások csökkentésének kívánt mértékét a „Tiszta levegőt Európának program” című közlemény[1] tartalmazza. A Bizottság megállapítja, hogy a javasolt irányelvben 2030-ra vonatkozóan meghatározott új kibocsátáscsökkentési kötelezettségek célja, hogy a levegőszennyezettség hatásainak a szóban forgó közleményben 2030-ig előirányzott csökkentése megvalósuljon.

A javaslat új, 2020-tól és 2030-tól alkalmazandó nemzeti csökkentési kötelezettségeket állapít meg az SO2, az NOx, a metántól eltérő illékony szerves vegyületek, az NH3, a finom szálló por (PM2,5) és a metán (CH4) tekintetében. A tagállamoknak továbbá 2025-re egy lineáris csökkenési görbe alapján meghatározott szintre kell korlátozniuk az említett szennyezőanyagok éves kibocsátását, feltéve, hogy az intézkedésekkel járó költségek nem aránytalanok.

A tagállamoknak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaik elfogadásakor meg kell adniuk, hogy miként teljesíthetők a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek. Ezenkívül amennyire lehetséges, nyomon kell követniük a levegőszennyezés vízi és szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásait.

Az előadó álláspontja

Az előadó két fő aggálya a következő:

1) A metánkibocsátás-csökkentési kötelezettségek nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvbe való felvétele problémákat vet fel a mezőgazdasági ágazat számára. A metán üvegházhatású ház, amelyre az uniós éghajlat-változási és energiaügyi csomag keretében már vonatkozik az erőfeszítés-megosztási határozat (a 406/2009/EK határozat). A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvbe beépített metánkibocsátás-csökkentési kötelezettségek túlszabályozáshoz vezetnének, és korlátoznák az erőfeszítés-megosztási határozat révén a tagállamok számára biztosított rugalmasságot. Ezenkívül tekintetbe kell venni az állatjólétre gyakorolt káros hatást is. A fenti okokból kifolyólag az előadó a metánnak a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvből való törlésére tesz javaslatot.

2) A túlzott ammóniakibocsátás-csökkentési kötelezettségek nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvbe való felvétele szintén problémákat vet fel a mezőgazdasági ágazat számára. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy 1990 óta majdnem 30%-kal csökkent az Unióban az ammóniakibocsátás[2]. Az ammóniára vonatkozó kibocsátási határértékek meghatározásakor el kell tehát ismerni az ammóniakibocsátás-csökkentésre irányuló korábbi tagállami erőfeszítéseket, így tekintetbe véve a már megvalósított kibocsátáscsökkentést és beruházásokat, nem elriasztva a korán fellépőket a további cselekvéstől. Az ebben az irányelvben lefektetett, 2030-ra vonatkozó ammóniakibocsátás-csökkentési kötelezettségek azonban túlzottak.

Az előadó ezért olyan módosítást javasol, melynek célja a 2030-ra vonatkozó ammóniakibocsátás-csökkentési kötelezettségek törlése a II. mellékletből. Azt indítványozza, hogy a Bizottság ehelyett egy olyan javaslattal álljon elő, amely az egyes tagállamok számára elérhető célértékeket és az egyenlő versenyfeltételeket figyelembe véve felülvizsgált ammóniakibocsátás-csökkentési kötelezettséget ír elő.

Egyéb kérdések

•  El kell ismerni, hogy a gazdálkodó közösség az élelmiszer-termelésen túlmutató és közvetlen piaci értékkel nem rendelkező módon járul hozzá a közjóhoz, például a környezetvédelem és az éghajlati kérdések terén.

•  Mindenképpen ki kell emelni az európai jogalkotási keretben a környezetvédelem tekintetében már létező szinergiákat. Figyelembe kell venni a különböző uniós szakpolitikai rendelkezések, például a nitrátokról szóló irányelv, valamint az ammónia Natura 2000 területeken történő lerakódásának csökkentésére irányuló, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek kapcsán kidolgozott nemzeti politikák végrehajtása révén már megvalósított ammóniacsökkentést.

•  Az ammóniát ezenkívül ki kell venni a 2025-ig lefektetett időközi célok közül. Ezek az időközi célok megakadályozzák, hogy a tagállamok rugalmasan hozhassanak intézkedéseket, ezenkívül a tagállamok és az ágazatok között különbségek állnak fenn a célok elérésének kiszámíthatósága tekintetében.

•  Az előadó egyetért azzal, hogy a kis- és mikrogazdaságokra gyakorolt hatásokat figyelembe kell venni, ugyanakkor úgy véli, hogy ez nem veszélyeztetheti az egyenlő feltételeket.

MÓDOSÍTÁSOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A hetedik környezetvédelmi cselekvési program18 megerősíti az Unió hosszú távú levegőpolitikai célkitűzéseit, amelyek értelmében olyan levegőminőség-szintet kell elérni, amely már nem gyakorol jelentős káros hatást, és így többé nem jelent kockázatot az emberi egészségre és a környezetre;továbbá szorgalmazza a jelenlegi uniós levegőminőségi szabályozás maradéktalan betartását, a 2020 utáni stratégiai célok és cselekvések meghatározását, valamint az erőfeszítések fokozását olyan területeken, ahol az ökoszisztémák és a lakosság a levegőszennyező anyagok nagy koncentrációjának vannak kitéve; megerősíti továbbá a levegőminőségi szabályozás és a kifejezetten az éghajlatváltozással és a biodiverzitás megőrzésével összefüggő uniós szakpolitikai célkitűzések közötti szinergiákat.

(2) A hetedik környezetvédelmi cselekvési program18 megerősíti az Unió hosszú távú levegőpolitikai célkitűzéseit, amelyek értelmében olyan levegőminőség-szintet kell elérni, amely már nem gyakorol jelentős káros hatást, és így többé nem jelent kockázatot az emberi egészségre és a környezetre, továbbá szorgalmazza a jelenlegi uniós levegőminőségi szabályozás maradéktalan betartását, a 2020 utáni stratégiai célok és cselekvések meghatározását, valamint az erőfeszítések fokozását olyan területeken, ahol az ökoszisztémák és a lakosság a levegőszennyező anyagok nagy koncentrációjának vannak kitéve; megerősíti továbbá a levegőminőségi szabályozás és a kifejezetten az éghajlatváltozással és a biodiverzitás megőrzésével összefüggő uniós szakpolitikai célkitűzések közötti szinergiákat. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó új közös agrárpolitika (KAP) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy külön intézkedésekkel járuljanak hozzá a jobb levegőminőséghez. A további értékelés hozzájárul majd ezen intézkedések hatásainak jobb megértéséhez.

–––––––––––––––––––––––

–––––––––––––––––––––––

18 Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról. „Jólét bolygónk felélése nélkül”, COM(2012) 710, 2012.11.29.

18 Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról. (HL L 354., 2013.12.28., 171.o.).

Indokolás

A mezőgazdaság levegőminőségre gyakorolt hatásának értékelése során figyelembe kell venni a mezőgazdaságnak az új KAP-on alapuló, különösen a „zöldebbé tétel” keretében hozott intézkedések révén történő hozzájárulását is.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A 2020-as és az azt követő évekre vonatkozóan a(z)[xxxx/xxxx/EU] tanácsi határozattal20 elfogadott, felülvizsgált Göteborgi Jegyzőkönyv a 2005-ös év alapul vételével minden részes fél számára új kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket határozott meg az SO2, az NOx, az NH3, az NMVOC és a finom szálló por (PM2,5) tekintetében, előmozdítva a feketekorom-kibocsátás csökkentését, a levegőszennyező anyagok koncentrációjának és ülepedésének emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásairól szóló információk összegyűjtését és tárolását, valamint az LRTAP Egyezmény hatálya alá tartozó hatásorientált programokban való részvételt.

(5) A 2020-as és az azt követő évekre vonatkozóan a(z)[xxxx/xxxx/EU] tanácsi határozattal20 elfogadott, felülvizsgált Göteborgi Jegyzőkönyv a 2005-ös év alapul vételével minden részes fél számára új kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket határozott meg az SO2, az NOx, az NH3, az NMVOC és a finom szálló por (PM2,5) tekintetében, előmozdítva a feketekorom-kibocsátás csökkentését, a levegőszennyező anyagok koncentrációjának és ülepedésének emberi egészségre