JELENTÉS az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről

22.9.2015 - (2014/2241(INI))

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Isabella De Monte

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről

(2014/2241(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

–       tekintettel az Európáról, a világ első számú idegenforgalmi célpontjáról – az európai turizmus új politikai keretéről szóló 2011. szeptember 27-i állásfoglalására[1],

–       tekintettel a Bizottságnak „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” című közleményére (COM(2014)0086);

–       tekintettel a Bizottságnak az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról szóló zöld könyvére (COM(2014)0464),

–       tekintettel a Bizottságnak a „Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program” című közleményére (COM(2015)0215),

–       tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és beilleszkedéséről, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló 2011. október 25-i állásfoglalására[2],

–       tekintettel a fogyatékossággal élők kulturális infrastruktúrához és kulturális tevékenységekhez való hozzáféréséről szóló, 2003. május 6-i tanácsi állásfoglalásra[3],

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 195. cikkére,

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0258/2015),

A.     mivel az EUMSZ 195. cikke értelmében az uniós szinten hozott intézkedéseknek az idegenforgalmi ágazatban a tagállami fellépéseket kell kiegészíteniük, ami kizár bármiféle jogharmonizációt;

B.     mivel a turizmus az európai gazdaság kulcsfontosságú növekedési potenciállal rendelkező területe, amely az uniós GPD 10%-át adja, ha figyelembe vesszük az idegenforgalomhoz kapcsolódó ágazatokat is; mivel az idegenforgalom jelentős foglalkoztatási tényező is, mivel 13 millió munkavállalót foglalkoztat közvetlenül, ami megfelel az uniós munkahelyek legalább 12%-ának;

C.     mivel Európa 52%-os részesedéssel a világ első számú turisztikai úti célja; mivel a statisztikák azt mutatják, hogy az uniós lakosok külföldi útjainak többsége továbbra is az EU-n belülre irányul, és mivel az előrejelzések szerint az EU-ba érkező külföldi turisták száma 2025-ig évente 140 millióval fog nőni;

D.     mivel az idegenforgalom jelentős társadalmi-gazdasági tevékenység az EU-ban, széles körű hatást fejtve ki a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra és a társadalmi fejlődésre, és ezért döntő szerepe lehet a jelenlegi gazdasági és foglalkoztatási válság kezelésében;

E.     mivel a part menti és tengeri turizmus az Unió elsőszámú tengeri tevékenysége, amely a tengeri gazdaság több mint egyharmadát teszi ki és közvetlen hatással van az Unió gazdaságának sok más ágazatára, továbbá 3,2 millió embert, többségükben 16–35 éves fiatalokat foglalkoztat; mivel meg kell jegyezni továbbá, hogy ez az ágazat előmozdította a növekedést és a munkahelyteremtést, különösen az atlanti és a földközi-tengeri régióban;

F.     mivel az idegenforgalmi politika prioritásai hozzájárulnak a Juncker-féle Bizottság legalább három prioritásához, nevezetesen „a fenntartható növekedéshez és foglalkoztatáshoz”, az „összekapcsolt digitális egységes piachoz” és a „mélyebb és méltányosabb belső piachoz”;

G.     mivel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja” című, 2010-es közleményben bejelentett fellépések erősítik azt a nagyratörő célt, hogy Európa továbbra is domináns pozícióban maradjon a világ idegenforgalmi célpontjai között;

H.     mivel az idegenforgalom nem rendelkezik saját sorral az uniós költségvetésben, és mivel az ezzel a területtel kapcsolatos fellépések több alap, kísérleti projekt és előkészítő intézkedés között oszlanak meg;

I.      mivel az európai idegenforgalmi ágazat számos új kihívással szembesül, köztük az elosztási csatornák digitalizálódásával és a megosztásra épülő új gazdasági modellel, a felemelkedő, kevésbé drága harmadik piacok úti céljai által teremtett versennyel, a megváltozó fogyasztói magatartással, az élménygazdaság felé való elmozdulással, a minőségi ügyfélszolgáltatások iránti kereslettel, a képzett személyzet megszerzésének és megtartásának szükségességével, a demográfiai változással és a szezonalitással;

J.      mivel az idegenforgalmi politika alakítói a demográfiai változásokhoz és az idegenforgalom szezonalitásához kapcsolódó kihívásokat olyan termékek és szolgáltatások kifejlesztésével kezelhetik, amelyek kielégítik az egyre több idősebb ember egyedi igényeit, akik holtszezonban is tudnak utazni;

K.     mivel az idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k jelentős nehézségekkel szembesülnek a súlyos szabályozási teher miatt;

L.     mivel Európa promóciója saját idegenforgalmi célpontjaival és márkastratégiájával fontos eszköz Európa mint fenntartható és kiváló minőségű turisztikai úti célok együttese imázsának, profiljának és versenyképességének erősítése terén, lehetővé teszi az európai úti célok számára, hogy megkülönböztessék magukat más nemzetközi úti céloktól, és segít idevonzani a nemzetközi turistákat, különösen a felemelkedő harmadik piacokról;

M.    mivel az EU határai közelében, például Ukrajnában és a Közel-Keleten folyó konfliktusok, valamint a terrorista fenyegetettségek negatív hatást gyakorolnak az idegenforgalmi ágazatra, és így ellenintézkedéseket követelnek meg mind nemzeti, mind pedig európai szinten;

N.     mivel a természettel, a tájjal és a városi célpontokkal összhangban levő fenntartható, elérhető és felelős idegenforgalom, amely figyelembe veszi az erőforrások hatékony felhasználását, a mobilitás fenntarthatóságát és az éghajlat védelmét hozzájárul a helyi környezet és különösen a hegyvidékek, a part menti régiók és a szigetek megóvásához, tartós regionális növekedést okoz, kielégíti az utazók minőség iránti erősödő igényét és hozzájárul a vállalkozások versengéséhez;

O.     mivel az európai kulturális turizmus fontos szerepet játszik az Európa gazdag kulturális örökségének népszerűsítésében, erősíti az európai identitást, és előmozdítja a kultúrák közötti cseréket és a multikulturális megértést;

P.     mivel a régiók alapvető szerepet játszanak az idegenforgalomhoz kapcsolódó politikák regionális szintű kidolgozásában és végrehajtásában;

Q.     mivel a megosztásra épülő gazdaság a gyorsan változó új technológiák révén elmozdulást jelent az új üzleti modellek irányába, és mivel számos abban részt vevő vállalkozás az utazási szolgáltatások ágazatában tevékenykedik;

R.     mivel – bár az információk szórványosak, és ezért nehéz megbízható következtetéseket levonni – a megosztásra épülő gazdaság a legnagyobb valószínűség szerint pozitív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre és a jólétre;

S.     mivel a magas színvonalú szolgáltatások nyújtása és a fogyasztói jogok védelme a legfontosabb prioritás kell legyen minden olyan gazdálkodó egység számára, amely idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, beleértve a legújabb internetes technológiákat megosztó és használó ágazatban működő szereplőket is;

T.     mivel az utazás és az idegenforgalom egyike azoknak az ágazatoknak, amelyeket a legjobban érintett a digitalizáció, ami számos lehetőséget nyit meg az utazási vállalkozások számára, nemcsak Európában, hanem globális szinten is;

A Bizottság cselekvési kerete

1.      felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a Parlamentnek a 2010-es közleményében szereplő intézkedések végrehajtásáról és a strukturális alapok és a vonatkozó uniós programok költségvetési előirányzatainak felhasználásáról – különös tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogramra (CIP) és a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programra (COSME), valamint a kapcsolódó kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre – egy tényszerű felülvizsgálat formájában, amely tartalmazza az európai idegenforgalom fellendítését és versenyképességének megerősítését célzó intézkedések hatékonyságának elemzését;

2.      kéri a Bizottságtól, hogy továbbra is legyen lehetőség arra, hogy különböző támogatási eszközökből forrásokat ítélnek oda az uniós idegenforgalomban működő vállalkozások számára kedvező környezet megteremtésére;

3.      határozottan kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy kizárólag a turizmusra elkülönített tétel létrehozásának lehetőségét a következő többéves pénzügyi kereten belül, mivel az idegenforgalmat jobban el kell ismerni a költségvetésben és az intézkedésekben önálló gazdasági tevékenységként, ahelyett, hogy más szakpolitikai területek költségvetéséből finanszírozzák;

4.      emlékeztet arra, hogy bizonyos tagállamokban még mindig az európai strukturális és beruházási alapok az idegenforgalmi ágazatot ösztönző tevékenységek külső finanszírozásának legnagyobb forrásai; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy tegye átláthatóbbá a strukturális alapok helyi önkormányzatok általi felhasználását;

5.      kéri a Bizottságot, a tagállamokat, a régiókat és a turizmusért felelős hatóságokat, valamint a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki az Európai Stratégiai Beruházási Alapban rendelkezésre álló új finanszírozási eszközöket a nemzeti és regionális beruházási bankokon keresztül, és ily módon minőségi ugrást idézzenek elő az EU turizmust segítő intézkedéseiben;

6.      kéri a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 program keretében támogassa a turizmussal kapcsolatos kísérleti forgatókönyvek kidolgozását;

7.      kéri a Bizottságot, hogy a finanszírozásról szóló útmutatót fordítsa le az Unió 24 hivatalos nyelvére, hogy megkönnyítse a támogatási lehetőségekről szóló információkhoz való hozzáférést, elsősorban a kkv-k számára, mivel a finanszírozáshoz jutás jelenti az egyik nehézséget jelent az ágazat számára;

8.      felhívja a Bizottságot, hogy nevezzen ki független szakértőket a többi uniós politika idegenforgalomra gyakorolt hatásának értékelésére, valamint az idegenforgalmat az EU-val szomszédos országokban és régiókban folyó konfliktusok miatt érő valós és lehetséges fenyegetések elemzésére, és készítsen erről jelentést a Parlamentnek, amelyben javaslatokat tesz az idegenforgalomra gyakorolt pozitív hatások fokozására és a negatív hatások csökkentésére szolgáló intézkedésekre;

9.      kéri, hogy a Bizottság az idegenforgalmi statisztikákról szóló új rendelet alapján adjon áttekintést az aktualizált adatokról;

10.    megjegyzi, hogy további erőfeszítésekre van szükség az idegenforgalom integrált megközelítésének kidolgozása érdekében, biztosítva, hogy más uniós szakpolitikák (például a közlekedés- és vidékfejlesztési politika) megfogalmazásakor és végrehajtásakor figyelembe vegyék az ágazat érdekeit és szükségleteit;

11.    felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy új stratégiát az uniós idegenforgalomról, amely felváltja és aktualizálja a 2010-es közleményt;

12.    kéri, hogy a Bizottság ismertesse az Európai Idegenforgalmi Fórum keretében végzett új közös fellépések részletes végrehajtási intézkedéseit;

13.    határozottan javasolja a Bizottságnak, hogy csoportosítson át elegendő alkalmazottat az idegenforgalommal foglalkozó politikája végrehajtásához, mivel a turizmus az európai gazdasági növekedés és munkahelyteremtés egyik alapvető tényezője; kritikával illeti, hogy az idegforgalom nem szerepel elég látható módon a DG GROW új honlapján; javasolja továbbá, hogy a honlap legyen többnyelvű;

14.    hangsúlyozza a Bizottság szolgálatai és szervezeti egységei közötti koordináció fontosságát;

15.    sürgeti a Bizottságot, hogy fontolja meg az aránytalan szabályozási teher csökkentését, amely negatívan befolyásolja az idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k versenyképességét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy csökkentsék a meglévő szabályozási terhet, ne pedig újakat teremtsenek;

16.    emlékezteti a Bizottságot, hogy az idegenforgalom az európai gazdaság kulcsfontosságú ágazata, és jelentősen javítani kell a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok és a pénzügyi intézmények közötti koordinációt, és szinergiákat kell teremteni az állami és magán turisztikai ágazatok között; felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon szerepet egy hatékony koordinációs és együttműködési mechanizmus kialakításában az ágazatban;

17.    úgy véli, hogy az Európai Uniónak az együttműködési és jószomszédi politika keretében a harmadik országokbeli turizmus fejlesztésére irányuló együttműködési intézkedéseket kell kidolgoznia azzal a céllal, hogy elősegítse ezen országok gazdaságainak kiegyensúlyozott fejlődését, ami egyúttal hozzájárul a szomszédos területeken meglévő feszültségek enyhítéséhez, a régió vonzerejének növekedéséhez és a térségbe irányuló turistaforgalom bővüléséhez;

18.    úgy véli, hogy az Idegenforgalom Európai Évének kijelölése segít majd az európai idegenforgalom sokszínűségének népszerűsítésében, és ismertebbé teszi az idegenforgalmi ágazatban működő különböző érdekelt feleket; felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje e kezdeményezést;

19.    kéri a Bizottságot, hogy készítsen elemzést az Európai Turisztikai Ügynökség létrehozásának előnyeiről és hátrányairól;

Európa, mint idegenforgalmi célpont márkázása/közös népszerűsítése

20.    határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy a nemzeti idegenforgalmi szervezeteket tömörítő Európai Turisztikai Bizottsággal (ETC) együttműködésben folytassa és fokozza Európa, mint a világ vezető idegenforgalmi célpontja promócióját a közös európai megközelítés égisze alatt; felszólít a Bizottság és az ETC által 2014 februárjában elindított „Úti cél: Európa 2020” hosszú távú stratégia végrehajtására, amely magában foglal egy sor marketing, branding és promóciós fellépést Európa mint idegenforgalmi célpont népszerűsítésére;

21.    felszólít egy „európai úti cél(ok)” márka létrehozására, melynek célja a nemzeti, regionális, határokon átnyúló és helyi szinten működő turisztikai szervezetek és az európai idegenforgalmi ágazat népszerűsítő tevékenységeinek kiegészítése és fokozása az európai idegenforgalmi célpontok láthatóságának és versenyképességének növelése érdekében, elsősorban a távoli piacokon; hangsúlyozza, hogy az „európai úti cél(ok)” inkluzív megközelítést igényel, amely előnyöket teremt mind a bejáratott, mind pedig a kevésbé ismert európai úti célok számára, miközben megőrzi a különböző európai régiók sokszínűségét, mivel azok saját területi márkájukból élnek, és az EUMSZ 195. cikkének megfelelően teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket;

22.    elismeri ugyanakkor, hogy a tagállamok által jelezett igények és sajátosságok szerint pontosítani kell az „európai úti cél(ok)” közös célkitűzéseit és elemezni kell potenciálját és hozzáadott értékét; úgy véli, hogy ezen eredmények elérése érdekében további alapos konzultációkat kell folytatni az ágazattal, az idegenforgalmi szervezetekkel, valamint a regionális és helyi hatóságokkal; javasolja egy márka-kézikönyv kidolgozását, amely felsorolja az elfogadott promóciós módokat;

23.    javasolja annak fontolóra vételét, hogy a magánszektort miként lehet bevonni az „európai úti cél(ok)” marketingstratégiájába, és miként tud pénzügyileg hozzájárulni a stratégia fejlesztéséhez és céljaihoz; hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek fontosságát, ezért javasolja a különleges idegenforgalmi partnerségek programjának kidolgozását; felhívja a tagállamokat, hogy vonják be regionális és helyi hatóságaikat ebbe a folyamatba, és működjenek együtt konstruktívan az ágazattal e célok elérése érdekében;

24.    kéri az „európai idegenforgalmi márka” mint a világ leginkább család-, gyermek- és idősbarát szabadidős térségének az erősítését;

25.    alapvető fontosságúnak tartja, hogy az „európai idegenforgalmi márka” egyik központi eleme a turisták biztonsága legyen; felkéri ezért a tagállami hatóságokat, hogy a Bizottsággal szorosan együttműködve dolgozzanak ki stratégiákat (többek között a turistákat célzó tájékoztató kampányokat) azzal a céllal, hogy a turisták a lehető legnagyobb biztonságot tapasztalják meg az európai turisztikai célpontokon;

26.    hangsúlyozza, hogy politikai szinten jobban tudatosítani kell, hogy Európa népszerűsítése harmadik országokban egy olyan marketingeszköz, amelynek célja a bejövő turisták számának növelése, miáltal gazdasági hasznot hoz nem csak a kevéssé ismert úti céloknak és a gazdasági nehézségekkel küzdő országoknak, hanem az EU egészének is; úgy véli, hogy a szigorú vízumpolitika akadályozza a harmadik országokból érkező turistaforgalmat; üdvözli az Európai Bizottság által 2014-ben bejelentett, új turistavízumok kiadására és a turisták schengeni övezeten belüli közlekedésének megkönnyítésére irányuló intézkedéseket; ezzel összefüggésben arra buzdítja a Tanácsot, hogy mielőbb jusson megállapodásra a Parlamenttel annak érdekében, hogy az EU-ba nagyobb számú turista érkezhessen bizonyos, az Unió számára turisztikai szempontból nagy jelentőséggel bíró harmadik országokból;

27.    emlékeztet arra, hogy az Európai Uniónak beruházások megindításával fel kell készülnie a jelentős népességgel és felemelkedő gazdasággal rendelkező harmadik országok, különösképpen a BRIC-országok – ahol a kimenő turisták száma növekszik – nyújtotta lehetőségek kiaknázására; rámutat a turizmus előmozdítását célzó kezdeményezések, valamint a turistavízumok kiadása és a határátlépések terén nagyobb rugalmasság szükségességére; hangsúlyozza, hogy a nagyobb számú turistavízum-platformok elősegítése, a vízumkódex egyszerűsítésére irányuló óvatos megközelítéssel párosítva fontos tényező az Európán kívülről érkező turisták számának növelésében és az európai turisztikai célpontok ismertségének fokozásában; rámutat a már korábban az országba látogató turistacsoportok számára kiadott schengeni körutazói vízumokban rejlő lehetőségekre és a vízummentességi megállapodások száma növelésének fontosságára, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a külföldről érkező turisták látogatását; javasolja, hogy – a tagállamok határellenőrzésre való jogainak és kötelességeinek tiszteletben tartása mellett – az európai intézmények és a tagállamok a közös vízumpolitika keretében alakítsák ki az összehangoltabb és egyszerűbb vízumeljárások hosszú távú stratégiáját;

Összeurópai és határokon átnyúló idegenforgalmi termékek

28.    úgy véli, hogy az állami és magánszektorbeli érdekelteknek fokozniuk kellene erőfeszítéseiket határokon átnyúló új európai turisztikai termékek kialakítása érdekében, teljes mértékben figyelembe véve a makroregionális stratégiák szerepét azok kialakításában; megjegyzi, hogy a makrorégiók, mint például az adriai- és jón-tengeri makrorégió jellegzetes természeti, kulturális és történelmi alapot kínálnak az ilyen termékek fejlesztésére; elhívja az Európai Unió balti-tengeri régióra, Duna régióra, adriai- és jón-tengeri és alpesi régióra vonatkozó makroregionális stratégiájának állami és magán érdekelt feleit, hogy saját területükön dolgozzanak ki közös stratégiákat az idegenforgalom fejlesztésére;

29.    ösztönzi a nemzetközi együttműködést a határokon átnyúló tematikus menetrendek létrehozása terén (több európai ország szintjén), hogy bővítsék a (nemzeti szinten meghatározott) egy úti célok felkeresését motiváló élményelemeket, hogy fokozzák a szabadságon lévők mobilitását, magasabb szintű általános költési szintet érjenek el, és bővítsék a promóciós platformot (különösen a távoli piacokról érkező turisták tekintetében);

30.    rámutat arra, hogy az Európán kívüli célpontok megjelenésével fokozódott a nemzetközi verseny; ezért alapvetően fontosnak tartja, hogy helyi, regionális, nemzeti, transznacionális és a tengeri medencékre kiterjedő idegenforgalmi klaszterek és hálózatok révén erősebb együttműködés jöjjön létre az európai célpontok között;

31.    elismeri a határokon átnyúló turisztikai termékek jelentőségét a területi kohézió előmozdításában; ezért meggyőződése, hogy az intézményközi együttműködés keretében megvalósított kezdeményezéseket megfelelő ösztönzőkkel kell támogatni;

32.    felhívja a tagállamokat, hogy támogassák új idegenforgalmi útvonalak kialakítását a használaton kívüli területek, utak, vasútvonalak, ösvények és régi útszakaszok átalakítása révén;

33.    felhívja a Bizottságot és az ETC tagjait, hogy támogassák az ETC jelenlegi felhatalmazását a célzott, határokon átnyúló és összeurópai idegenforgalmi termékek és szolgáltatások, többek között part menti és tengeri turizmus fejlesztésének és promóciójának támogatására, a visiteurope.com honlap fejlesztése, tökéletesítése és teljes körű elérhetővé tétele révén; felhívja a Bizottságot, hogy a visiteurope.com honlap minden használatban lévő mobil és hordozható felhasználó végberendezésen egy saját fejlesztésű alkalmazáson keresztül hozzáférhető legyen;

34.    felhívja továbbá a Bizottságot, hogy erősítse meg együttműködését az Európa Tanáccsal, az Európai Turisztikai Bizottsággal, az ENSZ Turisztikai Világszervezetével és a többi nemzetközi partnerrel az összeurópai és határokon átnyúló idegenforgalmi termékek fejlesztésének előmozdítása érdekében;

35.    hangsúlyozza, hogy figyelembe, hogy napjainkban a fogyasztók inkább turisztikai élményeket keresnek, nem pedig egy puszta úti célt, az európai turisztikai termékek promóciójára irányuló sikeres marketingstratégiának meg kell felelnie a különböző utazási szegmensek szükségleteinek és a harmadik országbeli piacoknak;

36.    kiemeli, hogy az utazási irodáknak és utazásszervezőknek népszerűsíteniük kell a 112-es európai segélyhívószámot a vonatkozó weboldalakon és e-jegyeken, valamint főbb turisztikai célpontjainkon;

37.    üdvözli a „Calypso – Turizmus mindenkinek” kezdeményezést, amely lehetővé teszi az idősek, fiatalok, kisebb jövedelműek és fogyatékossággal élő személyek számára, hogy a főszezonon kívüli időszakban szabadságra menjenek; hangsúlyozza, hogy e kezdeményezés lehetőséget nyújt az idényjelleg problémájának kiküszöbölésére, különösen a kevésbé ismert úti célok esetében;

38.    úgy véli ugyanakkor, hogy az idényjelleg leküzdése érdekében Európában jobban kell összpontosítani a specifikusabb turisztikai élményt kínáló célzott idegenforgalmi termékekre, amelyek különleges turisztikai élményeket nyújtanak az utazóknak és megfelelnek egyedi igényeiknek; ezért felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a tagállamokat és a turisztikai ágazatot annak érdekében, hogy diverzifikáltabb és célzottabb termékeket hozzanak létre konkrét témák köré, például falusi, kulturális és ipari örökséggel kapcsolatos, történelmi, vallási, egészség-, fürdő- és wellnessélményekkel kapcsolatos, sport-, bor- és gasztronómiai, zenei és művészeti turisztikai termékeket a turizmus alternatív formái keretében, ami segít hozzáadott értékeket biztosítani az adott területen a gazdasága diverzifikálásával és a foglalkoztatás idényjellegének csökkentésével; ösztönzi a tagállamokat, hogy ennek érdekében használják fel megfelelően az uniós forrásokat, és felhívja a Bizottságot, hogy bővítse a COSME program fellépéseinek céljait; úgy véli, a sport-, zenei és művészeti fesztiválok komoly lehetőséget kínálnak az Európából és külföldről érkező turisták mozgósítására;

39.    hangsúlyozza, hogy Európa sokszínűsége és multikulturális jellege hatalmas lehetőségeket kínál a tematikus turizmus fejlesztéséhez, és lehetővé teszi az alternatív és fenntartható turizmus és a kulturális párbeszéd összehangolt előmozdítását; ösztönzi a turisztikai látványosságok összekötését célzó kezdeményezéseket annak érdekében, hogy tematikus túraútvonalakat hozzanak létre európai, nemzeti és helyi szinten, kiaknázva a különféle európai turisztikai látványosságok egymást kiegészítő jellegét és sajátosságait, ezzel a lehető legtöbb élményt kínálva a turisták számára;

40.    hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani és be kell mutatni Európa gazdag kulturális örökségét, egyedi értékesítési ajánlatként felhasználva az UNESCO világörökség-jegyzékét, ám más területeket is bevonva, amelyek esetleg kevésbé ismertek vagy nem olyan könnyen megközelíthetőek, különös tekintettel arra, hogy az európai turizmus 40%-át a kulturális turizmus teszi ki, amely ezáltal hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, a szociális innovációhoz és az inkluzív helyi, regionális, továbbá város- és vidékfejlesztéshez, miközben csökkenti az idényjelleg hatását; ezzel összefüggésben hangsúlyozza továbbá, hogy a mecenatúra kulcsfontosságú szerepet játszik az európai örökség fenntartásában és a tagállamok e költséges feladatának könnyebbé tételében;

41.    hangsúlyozza, hogy a különböző szintű kulturális események előmozdítása hozzájárulhat a turisztikai célpontok vonzerejének növeléséhez, ezért javasolja, hogy vizsgálják meg egy európai rendezvénynaptár létrehozásának lehetőségét – melyet a visiteurope.com internetes portálon tennének közzé – a jobb turisztikai tájékoztatás érdekében;

42.    felhívja a nemzeti turisztikai szervezeteket, hogy biztosítsanak megfelelő webes láthatóságot az európai örökséget kiemelő kezdeményezéseknek és díjaknak, és ösztönözzék a kapcsolódó promóciós kezdeményezéseket és tevékenységeket (például az Európai Örökség címet, az európai kulturális útvonalakat);

43.    megismétli annak fontosságát, hogy megvédjék és megőrizzék a kulturális örökséget az idegenforgalmi tevékenységek okozta strukturális változások lehetséges káros hatásaival, valamint a tömegturizmusból – különösen a főszezonban – adódó kockázatokkal szemben; az elvégzett munka minőségének tulajdonít elsőbbséget, nem pedig a költségeinek; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a védnökség fontos szerepet játszhat az európai örökség megőrzésében és az e célra előirányzott állami költségvetési források csökkenésének ellensúlyozásában;

44.    felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a veszélyeztetett európai műemlékek és helyszínek védelmét szolgáló fellépést annak érdekében, hogy védjék és népszerűsítsék a kulturális örökséget, ezzel bátorítsák a kulturális turizmust,

45.    hangsúlyozza az európai kulturális turizmus jelentőségét, hiszen az hozzájárul a személyes fejlődéshez és az ismeretek elmélyítéséhez – különösen a fiatalok körében –, népszerűsíti az európai nemzeti és helyi kulturális sokszínűséget és örökséget, hozzájárul az interkulturális tanuláshoz, alkalmat nyújt a hálózatépítésre, az európai identitás erősítésére és az európai értékek kifejezésére;

46.    hangsúlyozza a kulturális turizmusban rejlő szegénységcsökkentő potenciált; ezzel összefüggésben felszólít a tagállamok kreatív ágazatainak és falusi turizmusának támogatására annak érdekében, hogy népszerűsítsék Európa rendkívüli kulturális gazdagságát, valamint küzdjenek a szegénység és a munkanélküliség ellen;

47.    hangsúlyozza, hogy a kulturális kampányok támogatásaként egyszerűsíteni kell az utazási igazolványok és menetjegyek közös beszerzését;

48.    kiemeli, hogy Európa kulturális örökségének alapját nyelveinek – hivatalos nyelvek, hivatalos társnyelvek, kisebbségi és kevésbé ismert nyelvek – sokszínűsége képezi, és ezek maguk a fenntartható és felelősségteljes turizmus kulcselemei közé sorolhatók;

49.    rámutat a jelentős történelmi események és helyszínek, mint például „a lelkiismeret helyszínei” által kínált lehetőségekre, amelyek révén – érzékeny értelmezésen és oktatási programokon keresztül – foglalkozni lehet napjaink kihívásaival; ösztönöz a kulturális örökség és turizmus felhasználására a kultúrák közötti párbeszéd támogatása céljából annak érdekében, hogy Európa népeit közelebb hozzák egymáshoz;

50.    hangsúlyozza, hogy a sportturizmus – amely a fejlődő európai utazási ágazat egyik legdinamikusabb ágává válhat – jelentős lehetőségeket rejt magában, és felkér külön szakpolitikák létrehozására a sportturizmus fejlődésének elősegítése és támogatása érdekében; emlékeztet arra, hogy a sporttevékenységek fontos szerepet töltenek be abban, hogy az európai régiók vonzóak legyenek a turisták számára; felhívja a figyelmet a sportolók és a nézők versenyeket megelőző, illetve azok során tett utazásai által kínált lehetőségekre, amelyek még a legtávolabbi területekre is vonzhatnak látogatókat; hangsúlyozza, hogy a sportturizmusban rejlő lehetőség még nincs kellő mértékben kiaknázva;

Minőség

51.    meggyőződése, hogy az európai idegenforgalomnak át kell térnie mennyiségi növekedés modelljéről a minőségi növekedés modelljére, amely gyors és fenntartható fejlődésre törekszik, és hogy olyan idegenforgalmi ágazatot kell kialakítani, amely minőségibb, megfelelően megfizetett munkahelyek létrehozását teszi lehetővé; úgy véli, hogy a vidéki és tengerparti térségekben az idegenforgalom gazdasági diverzifikálása új és fenntartható munkahelyek létrehozására kínál lehetőséget;

52.    megállapítja, hogy a turisztikai ágazagtban különbségek vannak a szolgáltatási minőség színvonalában, és úgy véli, hogy fontosak a minőségi szabványok annak érdekében, hogy vállalkozások egyenlő feltételekkel működhessenek, és hogy a fogyasztók számára növekedjen az átláthatóság, ezáltal az összes szereplő bizalmának növeléséhez hozzájárulva; felszólítja az összes érdekeltet, hogy folytassák a vitát arról, hogy az EU miként tudná előmozdítani az idegenforgalmi szolgáltatások elfogadott minőségi szabványait;

53.    felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre európai minőségi turizmus védjegyet, amellyel a turisztikai szakemberek komoly erőfeszítéseit díjazza a kulturális és természeti örökség legmagasabb fokú tiszteletén alapuló turisztikai szolgáltatások minőségének támogatása terén, javítva a turisztikai munkahelyek minőségét, erősítve a turisztikai lehetőségek hozzáférhetőségét, és népszerűsítve a helyi közösségek kulturális hagyományait;

54.    felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamok közötti együttműködést annak érdekében, hogy az eredetmegjelölések („made in”) védelme révén javuljon a termékek minősége;

55.    felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a turisztikai szövetségekkel együttműködve közösen határozzák meg az idegenforgalmi infrastruktúra (szállodák, éttermek stb.) osztályozásának közös európai rendszerét; úgy véli, hogy az Európa-szerte a szállások osztályozási rendszerének fokozatos harmonizálására irányuló Hotelstars Union kezdeményezést fokozottabban kell támogatni, lehetővé téve ezzel a szállásajánlatok jobb összehasonlítását Európában, és így hozzájárulva a minőségi szolgáltatások közös kritériumaihoz;

56.    úgy véli, hogy a jó minőség egyik alapvető eleme, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások terén fenntartsák a biztonsági normákat az EU-ban; üdvözli ezért a Bizottságnak az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról szóló zöld könyvét; megjegyzi, hogy számos fogyasztói csoport, tűzvédelmi szervezet és turisztikai szervezet nyújtott be beadványt, támogatva az uniós szintű fellépést az idegenforgalom biztonságossága terén; felhívja ezért a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az idegenforgalom biztonságosságára vonatkozó minimum-előírásokra az EU-ban, különösen a szálláshelyek tűzbiztonsága és szén-monoxid-biztonsága terén; hangsúlyozza, hogy szisztematikusan adatokat kell gyűjteni a szálláshelyek biztonságosságáról;

57.    hangsúlyozza, hogy akkor biztosíthatók jó minőségű idegenforgalmi szolgáltatások, ha azok megfelelő képzéssel és méltányos munkakörülményekkel párosulnak, és hogy a szükséges készségek és az ágazat szociális vívmányainak semmibevétele vagy gyengítése kontraproduktív;

58.    úgy véli, hogy a minőségi szolgáltatások nyújtása szempontjából alapvető jelentősége van a képzésbe és oktatásba való befektetésnek ebben az ágazatban, amely többnyire fiatal, jellemzően 16 és 35 év közötti munkavállalókat foglalkoztat; felhívja a Bizottságot, hogy az ágazat vonzóbbá és kevésbé szezonális jellegűvé tétele céljából a magánszereplőkkel együttműködve hozzon létre a mellékszezonra időzített képzéseket és gyakorlatokat; úgy véli, e képzésnek különös figyelmet kell fordítania a felsőfokú képesítésekre és a puha készségek fejlesztésére annak érdekében, hogy az ágazatban javuljanak a munkahelyi kilátások; ezért felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az idegenforgalmi ágazat arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a jövőbeli tendenciák és készségigény előrejelzése érdekében javítsák a munkáltatók és munkavállalók készségeit és kompetenciáit; úgy véli, hogy javítani kell az idegenforgalmi ágazatban való foglalkoztatásra vonatkozó statisztikákat;

59.    ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot, hogy a szakképzett munkaerő hiányának megszüntetésével, valamint a szakoktatás és -képzés piaci relevanciájának növelésével támogassa az idegenforgalmi ágazatot; szorgalmazza, hogy a Bizottság tegyen közzé és osszon meg az Unióban bevált gyakorlatokról és különböző képzési lehetőségek kínálatáról szóló útmutatót, amely elősegíti a magasabb szakmai színvonal kialakítását és a szakemberek nagyobb mértékű önkéntes mobilitását az EU-ban;

60.    hangsúlyozza, hogy fontos a szakmai képesítések tagállamok általi kölcsönös elismerése az idegenforgalmi ágazatban annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a dolgozók számára, hogy felismerjék a lehető legjobb szakmai előmeneteli lehetőségeket, ezzel ösztönözve mobilitásukat;

61.    üdvözli a mobilitási eszközöket, valamint az Erasmus+ és az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programok keretében a tudásfejlesztési szövetségekhez és az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekhez hasonló együttműködési projekteket, melyek hatékony eszközök az oktatás és képzés minden szintjén részt vevő turisztikai alkalmazottak számára, hogy megoszthassák a bevált gyakorlatokat, javíthassák a nyelvi készségeket és gyakorlati tudást szerezhessenek a kulturális turizmus terén; aggasztja azonban, hogy a fiatalok kevéssé érdeklődnek bizonyos turisztikai ágazatok karrierlehetőségei iránt; hangsúlyozza a duális oktatási rendszer hasznát a turisztikai ágazatra nézve, és annak fontosságát, hogy a tanulást gyakorlati munkatapasztalattal egészítsék ki, ezzel javítva az elméleti tudást és a gyakorlati készségeket egyaránt; felkéri a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy éljenek az Európai Szociális Alap és egyéb uniós, nemzeti, regionális és helyi eszközök által a szakképzés támogatására felkínált lehetőségekkel.

62.    felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre beruházásokat az idegenvezetők minőségi képzése terén, és támogassák a soknyelvűséget a külföldi turisták érdeklődésére számot tartó helyszínek megfelelőbb népszerűsítése érdekében; kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg a minimális képzési követelményeknek való megfelelést is magukban foglaló európai minőségi szabványokat az idegenvezetők számára;

63.    felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a turisztikai termékekre kivetett adók és díjak által Európa mint úti cél versenyképességére helyi, regionális, nemzeti és európai szinten gyakorolt hatásról; felhívja a tagállamok figyelmét az utazási és idegenforgalmi szolgáltatások héamértéke csökkentésének fontosságára, ami segít a helyi gazdaságok fejlődésében, a növekedés és munkahelyteremtés fenntartásában, valamint abban, hogy Európa versenyképes maradjon a globális piacon;

A part menti és tengeri turizmusban rejlő lehetőségek felszabadítása

64.    elismeri, hogy a part menti és szigeti régiók számára – összhangban a kék növekedésre irányuló stratégiával és az Európa 2020 stratégiával – nagy jelentőséggel bír a part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája, amely egy sor közös választ ad a sokféle kihívásra, amelyekkel e régiók szembesülnek;

65.    felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a fent említett part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiájában meghatározott 14 intézkedést kísérő, konkrét célkitűzéseket és menetrendet tartalmazó cselekvési tervet, és nyújtson be az intézkedések végrehajtásának előrehaladásáról szóló jelentést a Parlamentnek;

66.    kéri az Európai Bizottságot, hogy az összeurópai párbeszéd előmozdítása érdekében a part menti és tengeri tagállamok, valamint az érintett régiók részvételével szervezzen éves szemináriumot a bevált gyakorlatok megosztása és egy hosszú távú stratégia végrehajtása megkönnyítésének céljából;

67.    emlékeztet arra, hogy a tengeri és légi közlekedéstől nagyban függő legkülső és szigeti régiók számára nagyon fontosak az összeköttetések és elérhetőség, rámutat, hogy ezek a fő- és a mellékszezonban eltérő mértékűek; hangsúlyozza ezenkívül az úti célokon belüli helyváltoztatást elősegítő regionális tervek létrehozásának fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy a fent említett part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiájának 12. számú intézkedése vegye figyelembe a tengerparti és tengeri régiók állami támogatásának hatékonyságát is;

68.    arra buzdítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a hajós és tengeri turizmusban érdekelt felekkel együtt értékelje az idényjelleg megszüntetésére megoldást kínáló, akár a fő-, akár a mellékszezonra szabott, a különféle célcsoportok igényeit figyelembe vevő intelligens és innovatív stratégiák létrehozásának szükségességét; kéri az érdekelt feleket, hogy tegyenek erőfeszítéseket a helyi termékekkel – különösen a tengeri örökség és kultúra, a vízi sportok, a sétahajózás, a tengeri élet és a természet megfigyelése, a tengerparti nyaraláshoz, a kisüzemi halászathoz, a gasztronómiához és az egészséghez kapcsolódó tevékenységek – szervesen összefüggő élmények, termékek és kiegészítő szolgáltatások létrehozására;

69.    kiemeli a tengeri körutazások jelentőségét az európai turisztikai ágazat növekedése szempontjából; arra ösztönzi ezért a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt mérje fel a szükséges forrásokat és a meglévő kikötői és hajózási infrastruktúrát, valamint szabványosítsa a szelektív hulladékgyűjtést és az újrafeldolgozást, hogy az intelligens kikötővárosok koncepciójának fejlesztése révén innovatív tervezési intézkedések jöjjenek létre ezeken a területeken;

70.    hangsúlyozza, hogy a turizmus lakosság általi elfogadása ugyanúgy közös tervezést és cselekvést igényel, mint az ágazat fenntartható fejlesztése;

Fenntartható, felelős és szociális idegenforgalom

71.    felhívja a Bizottságot, hogy az ETC-vel és más stratégiai partnerekkel együttműködve továbbra is támogassa a fenntartható, felelős és környezetbarát turizmust új, speciális termékek kifejlesztésével és a meglévők népszerűsítésével, valamint javasolja egy európai internetes platform létrehozását, amely egy adatbázisban gyűjti össze a tanúsított termékekről, célpontokról, útvonalakról és különleges szolgáltatásokról, például közlekedési eszközökről és idegenvezetőkről szóló információkat, a visiteurope.com internetes portálon keresztüli hozzáféréssel;

72.    úgy véli, hogy a COSME program keretében nagyobb összeget kell előirányozni a fenntartható projektek (társ)finanszírozására;

73.    sürgeti a Bizottságot, hogy véglegesítse a Fenntartható és Felelős Idegenforgalom Európai Chartáját, és továbbra is biztosítson pénzügyi támogatást a fontos kezdeményezéseknek és hálózatoknak, például az EDEN-nek (kiemelt európai turisztikai célterületeknek) és az európai kulturális útvonalaknak;

74.    ösztönzi a nemzeti turisztikai szervezeteket, hogy a Bizottság által javasolt szabványok alapján nemzeti szinten hozzanak létre fenntartható és felelős turizmussal foglalkozó portált, hogy lehetővé tegyék a fogyasztók számára, hogy tájékozottan válasszanak a célzott nemzeti és határokon átnyúló termékek és úti célok közül;

75.    hangsúlyozza a fenntartható, felelős és akadálymentes turizmus fejlesztésének jelentőségét, amelynek központi elemét az „intelligens idegenforgalmi célpont” fogalmának kell képeznie, és amelynek össze kell hangolnia a fenntarthatóságot, a kísérleti turizmust és a természeti erőforrások megfelelő használatát, valamint az új technológiákat, ideértve a fizikai és információs-kommunikációs akadálymentesítés szempontjait is; meggyőződése, hogy a „szelídˮ turisztikai projektekkel kapcsolatos információs hálózatok jó lehetőségeket kínálnak a kkv-k, a helyi fenntartható fejlődés, a fenntartható munkahelyek és a stabil gazdaságok támogatására;

76.    felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a „szelídˮ turisztikai szolgáltatások fenntarthatósági tanúsítványairól, beleértve az önkéntes eszközök és a sikeresnek bizonyult eszközök elemzését is;

77.    kéri a gyerek- és családbarát ajánlatok népszerűsítését és fejlesztését az idegenforgalmi ágazatban, például a családbarát turizmus európai címkéjének létrehozásával;

78.    hangsúlyozza a régi szállodáknak a környezeti szempontból fenntartható idegenforgalom kritériumainak megfelelő átalakítását lehetővé tevő programok ösztönzésének fontosságát;

79.    hangsúlyozza az európai turizmus döntő szerepét a vidéki és városi térségek fenntartható helyi és regionális fejlesztést szolgáló megújításában;

80.    fenntartható idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztését kéri azokon a helyeken, amelyek imázsa – annak ellenére, hogy erőteljes kulturális és idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkeznek – kárt szenvedett egyéb ágazatokra, például az iparra fordított nagyobb figyelem és ezek fejlesztése miatt;

81.    kiemeli, hogy fontos szem előtt tartani, hogy a turisztikai tevékenység ne legyen negatív hatással a helyi lakosok mindennapi életére, hanem úgy véli, ellenkezőleg, pozitív hatást kifejtve vonja be a helyi lakosságot a turizmusba;

82.    hangsúlyozza, hogy a természeti és kulturális örökség és a biológiai sokféleség védelme fontos tőkét jelentenek az idegenforgalmi ágazat számára, ezért támogatja a tagállamoknak és a regionális hatóságoknak, valamint az idegenforgalmi vállalkozásoknak az ökoturizmus előmozdítására és az uniós környezetvédelmi előírások betartására irányuló erőfeszítéseit az infrastrukturális projektekről szóló döntések és azok kivitelezése során; felhívja a tagállamokat, hogy a természeti örökségre irányuló kezdeményezéseket építsék be nemzeti és regionális idegenforgalmi stratégiáikba;

83.    hangsúlyozza a fenntartható és felelős idegenforgalom jelentőségét a regionális természeti és kulturális örökség védelmében és előmozdításában; ezért meggyőződése, hogy a regionális turisztikai termékeket és alternatívákat megfelelő intézkedésekkel támogatni és népszerűsíteni kell;

84.    felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki zöld útvonalhálózatokat, amelyek magukban foglalnak vidéki, erdővel borított területeket és kisebb természetes élőhelyeket, a közlekedési infrastruktúra meglévő hálózatai és az új, környezeti szempontból fenntartható megoldások integrálása révén;

85.    hangsúlyozza, hogy a fenntartható horgászturizmus jelentősen hozzájárulhat Európa vidéki térségeinek fejlődéséhez; hangsúlyozza, hogy a turizmusnak ez a formája csak akkor maradhat fenn, ha az Európai belvizek veszélyeztetett halfajaival fenntarthatóan gazdálkodnak;

86.    hangsúlyozza, hogy az agroturizmus az Unión belüli alternatív turizmus egyik legalapvetőbb ágazata, és felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki intézkedéseket annak érdekében, hogy lendületet adjon az ágazat további fejlődéséhez, az infrastruktúra és az akadálymentesítés terén egyaránt;

87.    felszólítja a Bizottságot, hogy még jobban helyezze előtérbe a helyi területeket és sajátosságokat, és ösztönözze a jellegzetes termékek, például az oltalom alatt álló mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági földrajzi jelzések népszerűsítését és biztosítsa azok védelmét;

88.    úgy véli, hogy az érzékeny régiók, például a szigetek, partvidékek és hegyvidékek, valamint különösen a távoli és legkülső régiók gyakran erősen függenek az idegenforgalomtól, és elsőként érinti azokat az éghajlatváltozás; ezért meggyőződése, hogy az éghajlatvédelemnek prioritást kell élveznie, és jobban kell integrálni az európai, nemzeti és regionális idegenforgalmi és közlekedési politikákba, többek között az energiahatékonyság, a megújuló energia, a fenntartható közlekedés és a hulladékgazdálkodás középpontba helyezése révén; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot az éghajlat turizmusra gyakorolt – gazdasági, környezeti és társadalmi – hatásáról az érzékeny régiókban, és a jövőbeni befolyásáról;

89.    hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a távoli, vidéki, tengerparti és hegyvidéki térségek idegenforgalmi potenciálját; ösztönzi a fenntartható tengeri turizmus fejlesztését az EU-ban, és felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki fenntartható infrastruktúrát, és e térségek vonzerejének és elérhetőségének erősítése eszközeként javítsák a határokon átnyúló összeköttetéseket;

90.    rámutat a szigetjelleg problémájára, különösen a kis szigetek szárazfölddel való összeköttetései tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az e területre irányuló beruházások előmozdítására;

91.    az ágazat fontos hozzájárulásának tekinti a turisztikai iparág környezeti minőségének javítására szolgáló önkéntes „környezeti ellenőrzéseket”, és ajánlja, hogy a szerepvállalás terén kiemelkedő vállalatok részesüljenek elismerésben;

92.    felhívja a nemzeti, regionális és helyi szinten illetékes hatóságokat és a vállalkozásokat, hogy tegyenek fokozottabb erőfeszítéseket a szelíd turisztikai hálózatok, például az európai lovas, gyalogos, kerékpárút-hálózatok és zarándokútvonalak fejlesztésére, amelyek kapcsolódnak a határokon átnyúló vasúti szolgáltatásokhoz, többek között nagysebességű és éjszakai vonatokhoz is; emlékeztet arra, hogy a közlekedési módok közötti interoperabilitást is mindig fel kell tárni; ajánlja a határmenti szakaszok megnövelt viteldíjának megszüntetését, amely akadályozza, hogy a turisták szélesebb köre vegye igénybe a vasutat a határmenti területeken;

93.    elismeri, hogy a fenntartható városi turizmus gyorsan növekvő ágazat, és hogy a városok turisztikai központjaiban a mobilitásnak és a közlekedéspolitikának hatékonynak és fenntarthatónak kell lennie, és mindenki számára előnyös helyzethez kell vezetnie, legyen szó a látogatókról vagy a látogatottakról;

94.    támogatja integrált multimodális közlekedési formák kialakítását a turisták számára különböző közlekedési eszközök igény szerinti használatára feljogosító jegyek létrehozásával; hangsúlyozza, hogy az integrált menetjegy-szolgáltatások erőteljes ösztönzőt nyújtanának a határokon átnyúló turizmus számára;

95.    hangsúlyozza, hogy az elektromos járművek az új, rugalmas mobilitás egyre vonzóbb lehetőségét kínálják mind a vidéki, mind pedig a városi turizmus számára, és hogy ezt a mobilitási lehetőséget még nagyobb körben kellene kínálni az üdülőhelyeken;

96.    hangsúlyozza annak fontosságát, hogy könnyítsék meg a kerékpárhasználók részvételét a tömegközlekedésben;

97.    kéri a Bizottságot, hogy értékelje az Európai Turisztikai Indikátorrendszer (ETIS) olyan uniós eszközzé alakításának lehetőségét, amely segít az európai célpontoknak a fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítményük ellenőrzésében, irányításában, értékelésében és javításában;

98.    felhívja a tagállamokat, hogy a fenntartható idegenforgalmi gazdálkodással kapcsolatos jó tapasztalatokat a nemzetközi együttműködés keretében külföldön is közvetítsék;

99.    úgy véli, hogy a turizmus teljes mértékű akadálymentesítése és megfizethetősége az ágazat fenntarthatóságának kulcselemei; megerősíti, hogy a „turizmus mindenkinekˮ elve lehetővé teszi az egyének, különösen az egyedi szükséglettel rendelkezők (pl. fogyatékossággal élők, csökkent mozgásképességűek, fiatalok, idősek, alacsony jövedelmű és gyerekes családok) számára, hogy élhessenek polgári jogaikkal, ezért ezen elvnek viszonyítási pontnak kell lennie minden nemzeti, regionális, helyi vagy európai turizmussal kapcsoaltos fellépés számára; felhívja a tagállamokat, hogy az időseknek és sajátos fogyatékossággal élő embereknek szóló idegenforgalmi koncepciók kidolgozásakor különösen helyezzék előtérbe az új technológiákat;

100.  javasolja, hogy a tagállamok fejlesszenek ki egy Európa-szerte egységes és átlátható címkerendszert az akadálymentes ajánlatokra, és hozzanak létre megfelelő internetes platformokat; felszólítja a Bizottságot, hogy ezen elgondolások mentén terjesszen elő iránymutatásokat;

101.  javasolja a tagállamoknak, hogy az idegenforgalmi ágazatra vonatkozó gazdasági támogatási programok keretében tegyék támogatási kritériummá az akadálymentesség megteremtését;

102.  hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi ágazatban szolgáltatásokat nyújtó vállalatok iránti fogyasztói bizalom az olyan vállalkozásokon is múlik, amelyek a fogyasztók számára elérhetővé teszik a fogyasztói viták egyszerű, hatékony és gyors elrendezésének alternatív módjait valamint az olyan vállalkozásokon, amelyek védik a fogyasztók személyes és pénzügyi adatait;

103.  az európai idegenforgalom hozzáférhetővé tétele érdekében a légitársaságoknak meg kell szüntetniük azt a torz és széles körben elterjedt gyakorlatot, hogy a turistaosztállyal szemben az üzleti osztálynak biztosítanak nagyobb teret;

104.  hangsúlyozza a civil társadalom hozzájárulását a turizmus új formáinak népszerűsítéséhez, közösségi hálózatokon, önkéntes szervezeteken, kulturális és sportszövetségeken, állampolgári akciócsoportokon, valamint a fiatalokat, nőket és külföldön dolgozók közösségeit képviselő szervezeteken keresztül;

105.  felszólít az önkéntes mozgalom által a turisztikai ágazat kulturális önkéntesség révén történő fejlesztésében és támogatásában játszott alapvető szerep nagyobb elismerésére;

106.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak figyelmet a szociális gazdaságra, és támogassák az abban rejlő lehetőségeket a fenntartható és felelősségteljes turizmus fejlesztése érdekében;

107.  úgy véli, hogy az idegenforgalom fontos szociális értékkel bír a fiatalok, a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok számára, és felhívja a tagállamokat, hogy használják fel az uniós alapokat az egészségüggyel kapcsolatos és rekreációs turizmus fejlesztésére;

108.  hangsúlyozza, hogy az elhúzódó bevándorlási válság Európában különösen a tengerparti térségeket sújtja, ahol az idegenforgalom a lakosok fontos jövedelmi forrása; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a bevándorlók Európai Unióba történő szabályozatlan beáramlásának az idegenforgalmi ágazatra kifejtett hatásáról;

Közösségi gazdaság

109.  üdvözli a megosztáson alapuló gazdaság által az idegenforgalmi ágazat induló vállalkozásai és innovatív vállalatai számára teremtett lehetőségeket; elismeri e szolgáltatások kiegészítő jellegét más turisztikai ajánlatokhoz képest a helyük és a megcélzott emberek tekintetében;

110.  emlékeztet arra, hogy a megosztáson alapuló gazdaság és az együttműködésre épülő fogyasztás egy új társadalmi-gazdasági modell, amely a technológiai forradalomnak és az internetelérésnek köszönhetően terjedt el, olyan online platformok révén, ahol biztonságos és átlátható módon bonyolítható az áruk és szolgáltatások adásvétele;

111.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi jogszabályok nem a közösségi gazdaságra szabottak, és hogy ezért a helyi önkormányzatok és a nemzeti kormányok már elkezdték ezen online platformok tanulmányozását, és igyekeznek szabályozni hatásaikat, ám sok esetben aránytalan és némileg eltérő intézkedéseket alkalmaznak az Unióban; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a lehető legalkalmasabb európai, nemzeti, regionális és helyi szintű kezdeményezések megvalósításában; ajánlja egy megfelelő szabályozási keret létrehozásának mérlegelését az átfogó uniós digitális közös piaci stratégia részeként;

112.  hangsúlyozza, hogy a „megosztáson alapuló gazdaságˮ terjedésére adandó válaszlépések elemezésének szükségességét a szabályozó intézkedések meghozatala előtt; úgy véli azonban, hogy a hatóságok által tett bármely lépésnek arányosnak és rugalmasnak kell lennie egy olyan szabályozási keret létrehozása érdekében, amely egyenlő feltételeket biztosít a vállalkozások számára, és különösen támogató üzleti környezetet a kis- és középvállalkozásonak és az ágazatbeli innovácó számára; úgy véli továbbá, hogy a fogyasztók védelme érdekében a hagyományos idegenforgalmi ágazatra alkalmazandó biztonsági, biztonságossági és egészségügyi szabályozást kell alkalmazni az üzleti alapon, a megosztáson alapuló gazdaságban nyújtott szolgáltatásokra is;

113.  hangsúlyozza, hogy megfelelően kategorizálni kell a szolgáltatók tevékenységét, hogy egyértelmű különbséget lehessen tenni az ad-hoc és az állandó megosztás és a professzionális üzleti szolgáltatások között, és azokat megfelelően szabályozni kell;

114.  hangsúlyozza, hogy a platformoknak teljes mértékben hozzáférhetőnek kell lenniük, és hogy az ilyen honlapokat használó fogyasztókat korrekt módon tájékoztatni kell, nem szabad félrevezetni, adataik biztonságát pedig védeni kell; hangsúlyozza a működőképes és átlátható felügyeleti rendszerek, valamint annak fontosságát, hogy a szolgáltatók ne büntessék a fogyasztókat a negatív értékelések írásáért;

115.  hangsúlyozza, hogy a közvetítőként működő technológiai vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell a szolgáltatásnyújtókat kötelezettségeikről, különösen a fogyasztó jogok tekintetében, és megbízható és átlátható módon tájékoztatást kell adniuk az üzletvitelhez kapcsolódó valamennyi díjról és rejtett költségről, továbbá arról, hogy miként tehetnek teljes mértékben eleget a helyi jogszabályoknak, különös tekintettel az adójogszabályokra, valamint a fogyasztók biztonságával és az idegenforgalmi szolgáltatásokat ellátó személyek munkakörülményeivel kapcsolatos normák betartására;

116.  kéri a Bizottságot, hogy elemezze a megosztáson alapuló gazdaság gazdasági és társadalmi hatását, illetve következményeit az idegenforgalmi ágazatra, a fogyasztókra, a technológiai cégekre és a hatóságokra nézve, és tegyen jelentést a Parlamentnek az eddigi kezdeményezéseiről, beleértve a DR GROW által felállított munkacsoport tevékenységét is;

Digitalizálás

117.  felhívja a Bizottságot, hogy az iparággal és a turisztikai szervezetekkel közösen dolgozza ki az utazási és idegenforgalmi vállalkozások arra való ösztönzésének intelligens menetrendjét, hogy hatékonyabban alkalmazzák és használják a digitális eszközöket, az innováció szélesebb körét helyezve a középpontba, azaz a folyamatokat, az ikt-t, a kutatást és a szükséges készségeket; úgy véli, hogy a Bizottság összehangolt fellépés révén terjeszthetné az ezen a területen bevált gyakorlatokat;

118.  üdvözli a Bizottság Digitális Turizmus Platformját és annak (i) a turizmushoz kapcsolódó kkv-k innovációs kapacitásának növelését és digitalizálását célzó, az idegenforgalmi ágazat aktiválására irányuló, valamint (ii) az idegenforgalmi ágazat továbbfejlesztésére vonatkozó fenntartható, versenyképes és fogyasztóközpontú politikák finomítására és alakítására irányuló javaslatok megfogalmazásával kapcsolatos célkitűzéseit; támogatja az innovatív technológiák használatát, a bevált gyakorlatok megosztását és regionális szinten az együttműködés elmélyítését az európai idegenforgalmi ágazat vonzóbbá és versenyképesebbé tétele érdekében; úgy véli, hogy az elektronikus távoktatás és a digitális technológiák fokozottabb alkalmazása további előrelépést jelentene e cél irányában;

119.  elismeri, hogy az idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k (amelyek többsége mikrovállalkozás) és induló vállalkozások jelentős nehézségekkel néznek szembe szolgáltatásaik külföldi promóciója és a gyorsan változó piaci körülményekhez való alkalmazkodás terén; megjegyzi, hogy az új it-eszközök, például a Bizottság által kifejlesztett Tourism Business Portal (turisztikai ágazati honlap) és a webináriumok segíthetnek nekik a digitális lehetőségekben rejlő előnyök kihasználásában; hangsúlyozza, hogy még jobban előmozdítaná ezen intézkedések területi hasznát, ha a Tourism Business Portalt a tagállamok minden nyelvén rendelkezésre bocsátanák; ösztönzi a hasonló kezdeményezéseket helyi, regionális és országos szinten;

120.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is fokozza az együttműködést az állami és magánszektorbeli idegenforgalmi szereplőkkel a kutatás megkönnyítése és a digitális megoldások európai vállalkozások általi alkalmazása érdekében; rámutat, hogy jobb koordinációra van szükség a nemzeti, regionális és helyi szintű idegenforgalmi közületi szervezetek, az utazási irodák, a vendéglátó-ipari szektor és a digitális vállalkozások között;

121.  kéri a Bizottságot, hogy támogassa az ágazatot olyan eszközök létrehozása révén, amelyek lehetővé teszik a vendégek utazási céljainak megfigyelését, profiljuk felépítését és mobilitásuk nyomon követését, érdeklődési körük meghatározása és annak megfelelő termékkínálat létrehozása, valamint á la carte úticélokat kínáló, vagy a hálózatokat a turisták véleményének kiderítése érdekében vizsgáló eszközök létrehozása érdekében;

122.  elvárja, hogy a Bizottság dolgozzon ki átfogó jelentést, amely kiértékeli az Unió idegenforgalmi ágazata digitalizációjának jelenlegi állását, a különböző országos, regionális és helyi szintű köz- és magánszereplők előtt álló kihívások és lehetőségek azonosítása és kezelése érdekében; úgy véli, hogy egy ilyen jelentésnek megfelelő ajánlásokat kell tartalmaznia a tisztességes verseny és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében minden szereplő számára, valamint a fogyasztók védelmének biztosítása érdekében az átláthatóság, semlegesség és akadálymentesítés révén;

123.  megállapítja, hogy rendkívül elterjedt a turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szerződések közvetlenül a felhasználó általi, interneten történő megkötése, és megnövekedtek az ezzel járó, a jogait és a vonatkozó jogszabályokat sokszor nem ismerő fogyasztót veszélyeztető kockázatok; kéri a Bizottságot, hogy minden részletre kiterjedő figyelemmel lépjen fel az e területen esetleg előforduló visszaélések ellen, különösen a különböző szolgáltatókat érintő, kombinált vásárlások esetén (például repülőjegy és autóbérlés), és hogy a szervezett utakról szóló irányelv következő felülvizsgálata során igazítsa a jogszabályhoz és fejlessze tovább a szolgáltatási szerződéskötés ezen új módjait;

124.  üdvözli a szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó háromoldalú tárgyalások közelmúltbeli befejezését; felszólít az irányelv kellő időben történő és hatékony átültetésére és alkalmazására az ágazat átalakítása és a fogyasztók digitális környezetben történő védelme céljából;

125.  felhívja a Bizottságot, hogy gondolja újra az alapok és a programok céljait, hogy jobban lehessen támogatni az európai idegenforgalmi vállalkozások digitalizálódását;

126.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szolgáltatók tisztességes és egyforma módon férjenek hozzá az utazási és közlekedési vállalkozások vonatkozó adataihoz, megkönnyítve a digitális multimodális információs és jegyvásárlási szolgáltatások kialakítását; megjegyzi az intelligens közlekedési rendszerek fontosságát a pontos, valós idejű forgalmi és utazási adatok biztosításában és az integrált mobilitási szolgáltatások fejlesztésében, ami kedvezne az európai idegenforgalom fejlődésének;

127.  felhívja a tagállamokat, hogy határozzanak meg és támogassanak uniós szintű kezdeményezéseket a digitális infrastruktúra használatának és a különböző platformok közötti interoperabilitás fokozására; ebben az összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy szolgáltassanak ingyenes wi-fit a népszerű turisztikai helyszíneken, és – a korábbi megállapodásnak megfelelően – 2017. június 15-ig töröljék el a roaming költségeket, valamint a területi alapú tartalomkorlátozást;

128.  felhívja a tagállamokat és a helyi önkormányzatokat, hogy az érkezési, indulási és átszállási állomásokon és peronokon alakítsanak ki mind információs irodákat, ahol felkészült személyzet nyújt tájékoztatást a főbb célpontokról, közlekedési módokról, idegenforgalmi struktúrákról, mind olyan soknyelvű digitális információs rendszereket ingyenes és nyilvános wi-fi-hozzáféréssel, amelyeket a fogyatékkal élők is tudnak használni;

129.  hangsúlyozza, hogy az utazók továbbra is különböző árakkal, feltételekkel és körülményekkel szembesülnek szállásuk vagy közlekedési eszközeik internetes foglalása során; üdvözli ezért a Bizottság „A digitális egységes piacra vonatkozó európai stratégia” című közleményét; felkéri a Bizottságot, hogy fogadjon el átfogó javaslatot az árukhoz, szolgáltatásokhoz és a legkedvezőbb elérhető árakhoz való hozzáférés indokolatlan területi alapú, a földrajzi hely vagy az állandó lakóhely alapján történő korlátozásának felszámolására;

130.  sürgeti a tagállamokat, hogy a vidéki és legkülső területeken, köztük a szigeteken, és a partvidéki, hegyi és vidéki teülreteken tekintsék prioritásnak a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés fejlesztését az idegenforgalmi ágazat növekedésének javítása és a digitális szakadék csökkentése érdekében az Unióban;

131.  felhívja a tagállamokat és az érintett szereplőket, hogy az idegenforgalmi ágazat valamennyi területén – különösen a digitalizálás terén – dolgozzanak ki hatékony eszközöket az ágazatban tapasztalható munkaerőhiány ellen;

132.  aggódik amiatt, hogy az online kereskedelemből származó gazdasági haszon nagy része nem Európában csapódik le; úgy véli, hogy az európai kormányoknak többet kellene tenniük a vállalkozók és különösen a technológiaorientált megoldások támogatása érdekében;

133. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

INDOKOLÁS

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével elismerték az idegenforgalom jelentőségét.

Az EU-Szerződés 195. cikke lehetőséget biztosít európai vagy nemzetközi fellépésekre a szubszidiaritás és a tagállami hatáskörök tiszteletben tartása mellett. A Szerződés kizárja a tagállamok törvényi rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját az idegenforgalom terén, ami bizonyítást nyert, amikor a Bizottság megpróbált egy első jogalkotási javaslatot tenni az idegenforgalom minőségi alapelveire.

A Bizottság 2010-es közleménye

A Bizottság új lendületet adott az idegenforgalmi politikának egy új, 2010-es kezdeményezéssel, az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című közleménnyel, amely meghatározott egy új, konszolidált idegenforgalmi politikai keretet és cselekvési tervet. A Bizottság a 21 fellépéssel rendkívül nagyratörő célokat tűzött ki magának, amelyek pozitívan hozzájárulnak a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz is Európában.

A Parlamentnek nehéz megítélni az intézkedések hatékonyságát. A Bizottság szolgálatai sajnos 2013 májusától nem frissítik rendszeresen a gördülő végrehajtási tervet. Az előadó ezért kéri a Bizottságot, hogy készítsen átfogó végrehajtási jelentést a meghozott intézkedésekről, beleértve a pénzügyi források felhasználását is. Kérjük továbbá a többi uniós politika idegenforgalomra gyakorolt hatásának elemzését is.

Az idegenforgalom mint gazdasági tényező előtt álló kihívások

Bár a következő években az EU-ba látogató turisták számának növekedését illetően pozitívak az előrejelzések, ébernek kell lennünk a külföldi látogatók részesedését illetően, hiszen a többi nemzetközi desztináció, és különösen az új, olcsóbb célpontok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Európára.

Ráadásul számos további kihívás miatt az európai idegenforgalmi ágazatnak versenyképessége megőrzése érdekében gyorsan kell tudnia alkalmazkodni. Az idegenforgalomra, akárcsak a gazdaság egészére hatással vannak a demográfiai változások és a fiatalok növekvő munkanélkülisége. Az idegenforgalmi ágazat ki van téve a fogyasztói magatartás változásának, mivel növekszik az igény a jó minőségi ügyfélszolgáltatások iránt, és a vállalkozásoknak ráadásul alkalmazkodniuk kell a digitális korhoz is, hiszen az utasok több mint 95%-a az interneten tervezi meg utazását, valamint a megosztáson alapuló szolgáltatások részesedése is nő.

A Bizottság 2015 januárjában ismertetett nyolc új közös fellépést, amelyeket később fog részletesebben bemutatni, minden bizonnyal a szeptemberi Uniós Idegenforgalmi Fórumon.

A Bizottság legutóbbi belső szervezeti változásai azonban aggodalomra adnak okot. A Bizottság drasztikusan csökkentette idegenforgalmi politikával foglalkozó alkalmazottainak számát. E döntés egyáltalán nem áll összhangban az ágazat jelentőségével és a Bizottság ez év januárjában kitűzött céljaival.

Európa közös népszerűsítése

Az idegenforgalmi ágazat egyre nagyobb globális versenynek van kitéve a felemelkedő, a nemzetközi turisták számára vonzó, olcsóbb országok részéről. E versenytársakkal szemben Európának ki kell használnia versenyelőnyeit, különös tekintettel a vidékek sokszínűségére és rendkívüli kulturális gazdagságára.

Erre válaszul a Bizottság 2010-ben javasolt egy Európa népszerűsítését célzó kezdeményezést, amelyre a Parlament 2011. szeptember 27-én elfogadott állásfoglalásában pozitívan reagált.

Az előadó úgy véli, hogy a Bizottságnak továbbra is maximális támogatást kellene biztosítania Európa közös népszerűsítésének a harmadik országok piacain, európai és/vagy határokon átnyúló hozzáadott értékkel támogatva a meglévő nemzeti idegenforgalmi népszerűsítő intézkedéseket. Az Európai Utazási Bizottsággal (ETC) való együttműködés – amely a Bizottság fő partnere Európai távoli piacokon való népszerűsítésében – eredményeképpen 2013–2013-ban lebonyolították az „Európa – amikor csak készen állsz” elnevezésű első nemzetközi idegenforgalmi kommunikációs kampányt és létrehozták a visiteurope.com honlapot. A Bizottság nagy hatást ért el a közösségi médiában.

Léteznek továbbá tervek egy valódi közös kommunikációs stratégiára, hogy Európát egyedüli célpontként lehessen azonosítani, és létre lehessen hozni egy, az egyes nemzeti honlapokra elvezető egységes európai honlapot. A Bizottság e kezdeményezését „európai idegenforgalmi márkának” (Brand Destination Europe) nevezi. Az elképzelést azonban számos tagállam nemzeti idegenforgalmi szervezete vitatja. A fő kérdések a következők: Mi az „európai idegenforgalmi márka” alapelve? Miként viszonyul egymáshoz a sokféleség és a közös márka? Az előadó úgy véli, hogy létrehozása előtt többet kellene gondolkozni rajta. A „márka” kézikönyvének egyértelmű módozatokat kellene tartalmaznia az európai célpontok közötti verseny elkerülésére. A nemzeti és regionális hatóságokat, valamint az ágazatot is be kell vonni, és partnerként együtt dolgozni velük.

Összeurópai és határokon átnyúló idegenforgalmi termékek

Az összeurópai és határokon átnyúló idegenforgalmi termékek rendkívül fontosak a közös európai profil erősítése érdekében. Az ETC szerint és kiterjedt piackutatások alapján Európa potenciális látogatóit inkább vonzza az élmények sokszínűsége, mint a felkereshető országok száma. Ebből szempontból kiemelkedő összeurópai témák lehetnek a kulturális útvonalak, a műemlékek, a gasztronómia, a bevásárlóturizmus, az aktív és kalandturizmus, az egészségügyi és wellness-, az oktatási és a vallási turizmus stb.

Fenntartható és felelős idegenforgalom

Az idegenforgalmi szolgáltatások nyújtása során az ágazatnak figyelembe kell vennie az éghajlatváltozáshoz, a vízforrások szűkösségéhez, a biológiai sokféleségre gyakorolt nyomáshoz és a tömegturizmus által a kulturális örökségi helyszínek számára jelentett kockázatokhoz kapcsolódó korlátokat. Ennek kapcsán fontos támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek az erőforrások felelős kezelésére ösztönöznek. Bár uniós szinten számos eszköz áll rendelkezésre a szigorú környezeti menedzsment megkönnyítésére, a Bizottság szerint az idegenforgalmi ágazat válaszai a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmakra rendkívül eltérőek voltak.

A Bizottság 2013-ban létrehozta az idegenforgalmi célpontok fenntartható kezelésének indikátorrendszerét (ETIS). A Bizottságot arra kell ösztönözni, hogy folytassa ilyen irányú munkáját.

A „Kiemelt európai desztinációk” (EDEN) hálózat és díj egy másik jó példa azon kezdeményezésekre, amelyekre fel kell hívni a figyelmet, hiszen növelik a gyakran kieső helyeken levő alternatív idegenforgalmi célpontok láthatóságát. A kezdeményezés folyamatos pénzügyi támogatást igényel.

A fenntartható és felelősségteljes turizmus európai chartája egy olyan projekt, amely a véglegesítési folyamat során elakadni látszik. Reméljük, hogy a Bizottság végig fogja vinni ezt a projektet.

Akadálymentesítés

Egy vasúti utasok elégedettségét vizsgáló Eurobarometer felmérés szerint 2013-ban az európaiak 15%-a azért nem használja a vonatot, mert a peronok nehezen elérhetők és kevés az információ. A légi, vasúti, hajó- és buszutasok számára alapvető jogokat biztosító uniós jogszabály végrehajtása nagyban támaszkodik valamennyi érintett fél aktív részvételére, és a fogyasztóknak jobb információkkal kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy hogyan élvezhetik az e szabályok nyújtotta előnyöket.

Az akadálymentesítés szerves része a felelősségteljes idegenforgalomnak, különös tekintettel a mozgáskorlátozott utasokra, de nem csak rájuk. A jobb hozzáférhetőség adott esetben valamennyi utas kényelmét növelheti. Az új technológiák, például a mozgáskorlátozottak számára kidolgozott új navigációs koncepciók jelentős előrelépést jelentenek.

Megosztáson alapuló gazdaság

2015 elején közel 500 idegenforgalommal kapcsolatos, megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatos platform létezett az interneten. Számos jól ismert megosztáson alapuló társaság része az utazási szolgáltatásokat kínáló gazdaságnak (11% utazás (és szállás), 50% közlekedés, 39% szabadidő).

A megosztáson alapuló gazdaságot azért kritizálják, mert nem biztosít egyenlő feltételeket a gazdaság többi szereplője számára. A problémák adózási, engedélyezési és tanúsítási, biztonsági, biztosítási és jogi jellegűek. A kritikák a politikusoktól érkeznek, és a szabályozók és a helyi önkormányzatok már elkezdték szabályozni hatásaikat.

Ennek megoldása érdekében fontos elismerni a különféle jellegű tevékenységeket és különbséget tenni közöttük. Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek üzleti jellegűek, ezért bejegyzett vállalkozásként eleget kell tenniük a rájuk vonatkozó előírásoknak, és az esetleg keletkező nyereségüket bevételnek kell tekinteni, tehát adózni kell utána. Vannak azonban más tevékenységek is, amelyek a megosztás elvére alapulnak, és nem termelnek semmiféle profitot.

A negatív hatást természetesen azok érzik, akiket közvetlenül érint az, amit ők tisztességtelen versenynek tekintenek. A pozitív hatás azonban sokkal nagyobb, hiszen a fogyasztók számára gazdagabb kínálat áll rendelkezésre.

Ráadásul társadalmi-gazdasági hasznok is jelentkeznek, amelyek túlmutatnak a hagyományos idegenforgalmi iparon, mivel például a szolgáltatások autentikusabb jellegűek és kapcsolat alakul ki a helyi emberekkel. Pozitív hatás például az is, hogy amikor nagy események során a „hagyományos” szállások megtelnek, a szállásközvetítő szolgáltatások további ágyakat tudnak kínálni.

A megosztáson alapuló gazdaság rendkívül gyorsan nőtt, értéke jelenleg közel 26 milliárd dollár. Bár ez jelentős összeg, a globális gazdaságnak csupán 0,035%-át teszi ki. Mivel a legértékesebb megosztáson alapuló vállalkozások az idegenforgalomhoz kapcsolódnak, érdekes lehet az összehasonlítás az idegenforgalmi ágazattal, ami azt mutatja, hogy annak 1%-át teszi ki. A megosztáson alapuló gazdaság gazdasági hatása azonban nehezen mérhető.

A digitalizálás ereje

Az információs és kommunikációs technológiák területén a szolgáltatások ismertsége, elérhetősége és használata jelentősen eltér a különféle érintett szereplők között. A digitális átállás előtt álló fő akadályok, főként az idegenforgalomban működő kkv-k esetében a végrehajtás elmaradása (pénzügyi források, az alkalmazottak képesítésének hiánya, szervezet), az ágazaton belüli korlátozott együttműködés és az it-rendszerek közötti hatékony interoperabilitás hiánya. Ezért célzottabb intézkedésekre van szükség. Pozitív: Az új idegenforgalmi it-eszközök, a Tourism-IT támogató oldal és a TourismLink platform kifejlesztése, amelyek kifejezetten a kis idegenforgalmi vállalkozások támogatására jöttek létre. A kkv-k itt megtalálják az üzleti tevékenységükhöz szükséges információkat és könnyített hozzáférést kapnak az európai idegenforgalmi csomagokhoz.

A modern digitális infrastruktúra több digitális eszközzel (laptop, okostelefon, tablet) történő elérhetősége és az ahhoz való hozzáférés megkönnyítése fontos eleme a fogyasztók/utazók és az utazási és idegenforgalmi irodák közötti interakciónak Európában.

Számos kezdeményezés született ezen a területen. Azonban ennél többre van szükség. A Bizottságnak, a tagállamokkal együtt meg azonosítania kell azokat a digitális kezdeményezéseket, amelyek jelentős pozitív hatással lehetnek az európai idegenforgalmi ágazatra, és politikákat kell kidolgozniuk azok végrehajtásának támogatására.

Az interneten működő vállalkozások számának növekedésével és az új, tisztán digitális vállalkozások felemelkedésével a cégek közötti verseny és az e piaci szereplők által az utazók keresési, tervezési és foglalási szokásaira gyakorolt hatás nő. Az EU állami érintettjeinek nyomon kell követniük a digitális utazási környezet alakulását, hogy egyenlő versenyfeltételeket tudjanak biztosítani a régi és az új piaci szereplők számára, biztosítva egyúttal a fogyasztóknak nyújtott információk semlegességét és átláthatóságát.

Jelenleg az utasok és a turisták nem férnek hozzá olyan digitális szolgáltatásokhoz, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy ajtótól ajtóig megtervezzék, lefoglalják és kifizessék multimodális utazásaikat. Az egymáshoz kapcsolódó digitális multimodális információs és jegyértékesítési szolgáltatások erősítenék az utasok és a turisták Európán belüli mobilitását. Az utazási és idegenforgalmi irodák adataihoz való hozzáférés és a nyílt adatok politikájának erősítése előfeltétele lenne a digitális multimodális információs és jegyértékesítési szolgáltatások megkönnyítésének.

A Bizottságnak és a tagállamoknak az idegenforgalmi vállalkozásokkal és az utazási iparággal együtt tovább kell dolgozniuk a három cselekvési irány mentén: Értékelni kell, hogy a digitalizálódás miként érinti az utazási és idegenforgalmi vállalkozásokat, politikákat és kezdeményezéseket kell kialakítani a jelenlegi és jövőbeli digitális kihívások kezelésére és támogatni kell a vállalkozások versenyképességét biztosító fenntartható fellépések végrehajtását.

4.9.2015

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről

(2014/2241(INI))

A vélemény előadója: Maria Grapini

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri az idegenforgalmi ágazat jelentőségét az Európai Unió és belső piaca számára, és hangsúlyozza a benne rejlő lehetőséget mint a társadalmi-gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés – különösen a fiatalok számára – és az új üzleti lehetőségek egyik mozgatórugója; sürgeti a Bizottságot, hogy a fentiek fényében az idegenforgalmi ágazatot érintő szakpolitikák kidolgozásakor integrált megközelítést alakítson ki; elismeri az idegenforgalom jelentőségét az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében, különös tekintettel a szegénység felszámolására és a munkahelyteremtésre;

2.  felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális forradalom kulcsszerepet játszik az idegenforgalmi ágazatban; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi idegenforgalmi ágazat és vállalkozás, különösen a kkv-k a lehető legjobban kihasználják az internet kínálta új technológiákat elektronikus kereskedelmük kiterjesztésére a belső piacon és arra, hogy értékesebb digitális termékek és megoldások felé mozduljanak el, tisztességes és elérhető hozzáférést biztosítva ugyanakkor a polgárok és fogyasztók számára a jó minőségű és biztonságos szolgáltatásokhoz;

3.  hangsúlyozza, hogy az európai idegenforgalmi termékek más országok és földrészek termékeitől való megkülönböztetése érdekében rendkívül fontos a tematikus idegenforgalom új formáinak kialakítása, amelyek nemzetközi vagy akár régióközi alapon működhetnek; úgy gondolja, hogy a teljes európai turisztikai kínálat újraértelmezésének lehetővé tétele mellett a tematikus idegenforgalmi termékek szisztematikus előmozdítása jelentős lehet a szezonalitás hatásai elleni küzdelemben;

4.  emlékeztet arra, hogy az Európai Uniónak beruházások megindításával fel kell készülnie a jelentős népességgel és felemelkedő gazdasággal rendelkező harmadik országok, különösképpen a BRIC-országok – ahol a kimenő turisták száma növekszik – nyújtotta lehetőségek kiaknázására; rámutat a turizmus előmozdítását célzó kezdeményezések, valamint a turistavízumok kiadása és a határátlépések terén nagyobb rugalmasság szükségességére; hangsúlyozza, hogy a nagyobb számú turistavízum-platformok elősegítése, a vízumkódex egyszerűsítésére irányuló óvatos megközelítéssel párosítva fontos tényező az Európán kívülről érkező turisták számának növelésében és az európai turisztikai célpontok ismertségének fokozásában; rámutat a már korábban az országba látogató turistacsoportok számára kiadott schengeni körutazói vízumokban rejlő lehetőségekre és a vízummentességi megállapodások száma növelésének fontosságára, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a külföldről érkező turisták látogatását; javasolja, hogy – a tagállamok határellenőrzésre való jogainak és kötelességeinek tiszteletben tartása mellett – az európai intézmények és a tagállamok a közös vízumpolitika keretében alakítsák ki az összehangoltabb és egyszerűbb vízumeljárások hosszú távú stratégiáját;

5.  tudomásul veszi az Európai Turisztikai Bizottság (ETC) és tagjainak szerepét Európa utazási célpontként történő népszerűsítésében; kéri a Bizottságot, hogy vonja be jobban az Európai Turisztikai Bizottságot és az Idegenforgalmi Világszervezetet a közös európai idegenforgalmi intézkedésekbe;

6.  üdvözli a Bizottság Digitális Turizmus Platformját és annak (i) a turizmushoz kapcsolódó kkv-k innovációs kapacitásának növelését és digitalizálását célzó, az idegenforgalmi ágazat aktiválására irányuló, valamint (ii) az idegenforgalmi ágazat továbbfejlesztésére vonatkozó fenntartható, versenyképes és fogyasztóközpontú politikák finomítására és alakítására irányuló javaslatok megfogalmazásával kapcsolatos célkitűzéseit; támogatja az innovatív technológiák használatát, a bevált gyakorlatok megosztását és regionális szinten az együttműködés elmélyítését az európai idegenforgalmi ágazat vonzóbbá és versenyképesebbé tétele érdekében; úgy véli, hogy az elektronikus távoktatás és a digitális technológiák fokozottabb alkalmazása további előrelépést jelentene e cél irányában;

7.  hangsúlyozza az idegenforgalom, a sport- és a kalandturizmus, az oktatási, vidéki és a kreatív turizmus fogalma jobb népszerűsítésének szükségességét; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a vidéki turizmusra, mint a vidéki területek fenntartható növekedésének motorjára, ezáltal több munkahelyet és lehetőséget teremtve a távoli régiókban;

8.  támogatja a Bizottság koncepcióját a fenntartható „turizmus mindenkinek” célkitűzés támogatására;

9.  emlékeztet arra, hogy a fogyasztók szerepe immár nem korlátozódik az utazás és más kapcsolódó szolgáltatások megvásárlása, valamint az úti célról történő információszerzés érdekében történő keresésre, és manapság már a kritika/véleményformálás és a reklám területére is kiterjed; megjegyzi, hogy a digitális élmény ezért egyre jelentősebbé válik;

10. hangsúlyozza, hogy Európának meg kell őriznie vezető pozícióját a világ első számú idegenforgalmi célpontjaként; üdvözli az olyan események és kommunikációs kampányok szervezését, amelyek Európát idegenforgalmi célpontként reklámozzák elsősorban a harmadik országok piacain, és felszólítja valamennyi érdekeltet, hogy közösen népszerűsítsék Európát ne csak idegenforgalmi célpontként, hanem különféle nemzeti úti célokat, kultúrákat és idegenforgalmi szolgáltatásokat kínáló kiváló célpontként is, a köztük levő verseny torzítása nélkül;

11. elismeri, hogy az idegenforgalmi ágazatban a kis- és középvállalkozások szerepe meghatározó, és számos mikrovállalkozás is működik benne; úgy véli, hogy ezzel összefüggésben folytatni kell az erőfeszítéseket a jobb szabályozás, az adminisztratív terhek csökkentése és az európai vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében nemcsak az ágazaton belül, hanem az idegenforgalmi ágazatot érintő valamennyi uniós politika részeként is;

12. üdvözli az ECC-Net Travel alkalmazást, amelyet az Európai Fogyasztói Központok Hálózata nemrégiben hozott létre;

13. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy európai idegenforgalmi naptár kidolgozásának lehetőségét, amely valamennyi hivatalos uniós nyelven összehangolja az összes tagállam idegenforgalmi úti céljairól szóló információkat a fogyasztók tájékoztatásának javítása érdekében, segítséget nyújtva számukra többek között az eseményekről, helyszínekről és fesztiválokról szóló iránymutatások és részletes információk felleléséhez;

14. rámutat az európai idegenforgalmi ágazat digitális piachoz való alkalmazkodásának fontosságára, és az új digitális eszközök és információforrások kifejlesztésének szükségességére a potenciálisan Európába látogató turisták számára; javasolja egy felhasználóbarát és interoperábilis mobil alkalmazás létrehozását, amely interaktív térképeket, útikönyveket és más fontos információkat tartalmaz az uniós úti célokról, és amely hozzájárulhat Európa turisztikai célpontként történő népszerűsítéséhez és javíthatja a fogyasztók számára elérhető információk mennyiségét és minőségét; hangsúlyozza, hogy az alkalmazás létrehozása és fenntartása során felmerülő költségeket a legalacsonyabb szinten kell tartani; tudomásul veszi az idegenforgalmi ágazat szolgáltatásainak és termékeinek digitalizálása által kínált lehetőségeket és potenciált; hangsúlyozza, hogy fontos egy teljesen működőképes belső piac kialakítása e szolgáltatások és termékek részére, amely szerepvállalási lehetőséget és jogbiztonságot kínál minden szereplőnek, beleértve a kkv-kat és a fogyasztókat is;

15. hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtóknak nem szabad megfeledkezniük a fogyatékossággal élő és/vagy mozgáskorlátozott személyek szükségleteiről, különös tekintettel az akadálymentesítésre, hogy – a már meglévő létesítmények átalakítását és a személyzet képzését célzó intézkedések elősegítésével – lehetővé tegyék a mozgás- vagy érzékszervi fogyatékossággal élő vagy élelmiszer-érzékenységben szenvedő személyek és az idősek számára, hogy teljes mértékben élvezzék az európai idegenforgalmi kínálatot; tanácsosnak véli, hogy európai szinten elősegítsék az innovatív programokat, mechanizmusokat és termékeket annak érdekében, hogy segítsék a mozgáskorlátozott személyek önálló hozzáférését; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az idegenforgalommal kapcsolatos információkhoz a fogyatékossággal élő turisták számára is hozzáférést kell biztosítani; kér minden idegenforgalmi testületet és szállásadót, hogy vegyék figyelembe az akadálymentességet, beleértve az internetes hozzáférést is a honlapok és más információforrások megújításkor;

16. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok fogadjanak el egy összehangoltabb megközelítést az idegenforgalommal kapcsolatos szakpolitikai területeken – mint például az innováció, a közlekedés, a szolgáltatásminőség, a vízumrendszer, a környezet, a fogyasztóvédelem, a kommunikáció és a nemzetközi bankkártyás fizetések terén – az igazgatási és regionálisabb alapú együttműködés megkönnyítése érdekében, figyelembe véve azokat a sajátos kihívásokat, amelyekkel a kis- és középvállalkozásoknak az idegenforgalmi ágazatban szembe kell nézniük, és hogy könnyítsék meg a megfelelést a megosztáson alapuló gazdaság erősödése fényében, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett; megjegyzi, hogy a tagállamok eltérő szabályozási keretei közvetlen hatással vannak az idegenforgalmi vállalkozásokra, és piactorzító hatásaik lehetnek;

17. szükségesnek véli az idegenforgalmi ágazatban működő helyi kis-és középvállalkozások megfelelő népszerűsítésével és támogatásával a versenyképesség növelésének támogatását azokon a területeken, amelyek idegenforgalmi lehetősége nincs megfelelően kihasználva;

18. kéri az idegenforgalmi ágazaton belüli szakképesítések tagállamok általi kölcsönös elismerésének javítását annak érdekében, hogy a már az ágazaton belül dolgozók, valamint a más területekről érkezők jobb munkalehetőségeket találjanak és növekedjék az ágazatban dolgozók mobilitása; úgy véli, hogy ez mind az ágazatra jellemző szezonális foglalkoztatással, mind a be nem jelentett munkával összefüggő problémák kezeléséhez hozzájárul;

19. megismétli a hatékonyabb közlekedési hálózatok létrehozásának fontosságát a félreeső turisztikai területek bekapcsolása érdekében;

20. emlékeztet az idegenforgalom népszerűsítése terén a megosztáson alapuló gazdaság fontosságára és arra, hogy ez hozzájárul a turisták egyre növekvő számához számos turisztikai célponton; hangsúlyozza, hogy ezt nem szabadna tisztességtelen versenynek tekinteni; hangsúlyozza a megosztáson alapuló gazdaság szerepét az idegenforgalmi ágazatban, és felszólít egy olyan megfelelő szabályozási keret kialakítására, amely támogatja a növekedést és az innovációt, miközben védi a fogyasztók érdekeit; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a felhasználók biztonságát és a nyújtott szolgáltatások minőségét;

21. emlékeztet arra, hogy versenyképes közlekedési és turisztikai infrastruktúrát kell létrehozni;

22. hangsúlyozza a vállalkozásai versenyképességét elősegítő fenntartható és felelősségteljes európai idegenforgalmi ágazat fontosságát; kiemeli az utazók számának folyamatos emelkedését, és – a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható célpontok létrehozása céljából – felszólít a közlekedési formák és a szálláshelyek fenntarthatóbb és energiahatékonyabb kialakítására, szem előtt tartva, hogy a környezeti fenntarthatóság magában foglalja a helyi kultúrák és hagyományok megőrzését, az örökség megőrzését és javítását, a legjobb gyakorlatok támogatását és az idegenforgalom olyan fajtájának létrehozását, amely mind az utazók mind a célországban élő helyi közösség javát szolgálja; sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a „közel nulla energiafelhasználású szállodák” kezdeményezés végrehajtását, amelynek célja a szállodák önfenntartóvá és energiahatékonnyá tétele;

23. hangsúlyozza, hogy stratégiát kell kialakítani a közepes és alacsony forgalmú turistaszezon szállásértékesítéseinek növelése érdekében, amely magában foglalja a vidéki turizmus ágazatát, és amelynek célja a szezonalitás kezelése; kiemeli, hogy fontos a turisztikai termékek/szolgáltatások értékesítését a minőségre összpontosítani, bizalmat építve ki ezáltal a látogatókban és helyet találva az ágazatnak a piaci versenyben;

24. hangsúlyozza, hogy szükség van az infrastrukturális projektek jobb és jobban hozzáférhető uniós finanszírozására, többek között az olyan közüzemi szolgáltatások esetében, amelyek hatalmas fogyasztási növekedéssel szembesülnek a turisztikai idényben, hogy mind a turisták, mind a helyi lakosok igénybe tudják venni e szolgáltatásokat;

25. ösztönzi a fenntartható várostervezést az európai turisztikai úti célok kulturális örökségének megőrzése érdekében;

26. hangsúlyozza, hogy fontos a szakmai képesítések tagállamok általi kölcsönös elismerése az idegenforgalmi ágazatban annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az ágazatban dolgozók számára, hogy felismerjék a lehető legjobb szakmai előmeneteli lehetőségeket, ezzel ösztönözve mobilitásukat;

27. véleménye szerint az idegenforgalmi szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az e szolgáltatásokról a fogyasztóknak nyújtott információk pontosak és érthetőek legyenek, és hogy a fogyasztókat ne vezessék vagy tájékoztassák félre; hangsúlyozza, hogy ennek az információnak olvashatónak és érthetően megfogalmazottnak kell lennie, anélkül, hogy a fogyasztókat hátrányosan megkülönböztető vagy az uniós belső piacon bizalmatlanságot keltő gyakorlatokat vagy szerződési feltételeket alkalmazna, különösen az internetes vásárlás terén; úgy véli, hogy a kommunikációs hálózatokat fejleszteni kell a régiókban lévő üzleti lehetőségek és a fogyasztóvédelem javítása érdekében;

28. hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi ágazatban szolgáltatásokat nyújtó vállalatok iránti fogyasztói bizalom az olyan vállalatokon is nyugszik, amelyek a fogyasztók számára elérhetővé teszik a fogyasztói viták egyszerű, hatékony és gyors elrendezésének alternatív módjait valamint az olyan vállalatokon, amelyek védik a fogyasztók személyes és pénzügyi adatait;

29. üdvözli a szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó háromoldalú tárgyalások közelmúltbeli befejezését; felszólít az irányelv kellő időben történő és hatékony átültetésére és alkalmazására az ágazat átalakítása és a fogyasztók digitális környezetben történő védelme céljából;

30. kiemeli, hogy az utazási irodáknak és utazásszervezőknek népszerűsíteniük kell a 112-es európai segélyhívószámot a vonatkozó weboldalakon és e-jegyeken, valamint főbb turisztikai célpontjainkon;

31. úgy véli, tanácsos lenne megvizsgálni, mi módon támogathatják a kkv-kat és az egyéni vállalkozókat az idegenforgalmi ágazatban olyan támogatási mechanizmusok révén, melyek célja, hogy ésszerű költségek mellett megerősítsék fizetőképességüket, ösztönzőket biztosítva az infrastruktúrájuk és szolgáltatásaik fejlesztésébe való beruházáshoz, és csökkentve a fejlődésüket körülvevő bürokráciát;

32. úgy véli, hogy az Európa-szerte a szállások osztályozási rendszerének fokozatos harmonizálására irányuló európai szállodaipari kezdeményezést fokozottabban kell támogatni, lehetővé téve ezzel a szállásajánlatok jobb összehasonlítását Európában, és így hozzájárulva a minőségi szolgáltatások közös kritériumaihoz;

33. hangsúlyozza, hogy az utazók továbbra is különböző árakkal, feltételekkel és körülményekkel szembesülnek szállásuk vagy közlekedési eszközeik internetes foglalása során; üdvözli ezért a Bizottság „A digitális egységes piacra vonatkozó európai stratégia” című közleményét; felkéri a Bizottságot, hogy fogadjon el átfogó javaslatot az árukhoz, szolgáltatásokhoz és a legkedvezőbb elérhető árakhoz való hozzáférés indokolatlan területi alapú, a földrajzi hely vagy az állandó lakóhely alapján történő korlátozásának felszámolására;

34. úgy véli, hogy a különböző közlekedési eszközökre vonatkozó integrált elektronikus jegyértékesítő rendszerek összehangolt előmozdítása megkönnyítené az utazást és megszüntetné a belső piac kiteljesítése előtt álló akadályokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	3.9.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 1 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Dita Charanzová, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Margot Parker, Eva Paunova, Jiří Pospíšil, Robert Rochefort, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Igor Šoltes, Catherine Stihler, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Lucy Anderson, Birgit Collin-Langen, Kaja Kallas, Jens Nilsson, Adam Szejnfeld, Marc Tarabella, Lambert van Nistelrooij
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Andrey Novakov

20.7.2015

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről

(2014/2241(INI))

A vélemény előadója: Luigi Morgano

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy az idegenforgalom a világ egyik legnagyobb iparága, és Európa a világ fő kulturális idegenforgalmi célpontjainak egyike; hangsúlyozza, hogy az idegenforgalom gyorsan változik, és az idegenforgalmi ágazat folyamatos változásoknak van kitéve, ezért Európának és a tagállamoknak természeti, kulturális és történelmi örökségük különleges sajátosságainak és jellemzőinek feltárásával folyamatosan védeniük és népszerűsíteniük kell a valódi helyi jellegzetességeket;

2.  hangsúlyozza az európai kulturális turizmus jelentőségét, hiszen az hozzájárul a személyes fejlődéshez és ismeretekhez, előmozdítja az európai nemzeti és helyi kulturális sokszínűséget és örökséget, hozzájárul az interkulturális tanuláshoz, alkalmat nyújt a hálózatépítésre, az európai identitás erősítésére és az európai értékek kifejezésére;

3.  hangsúlyozza a kultúra és a turizmus közti szoros együttműködés támogatásának fontosságát; elismeri, hogy az európai kulturális turizmus jelentős mértékben hozzájárul a politikaformáláshoz, számos ország és régió gazdaságának alapvető alkotóeleme, valamint a helyi és regionális szintű, fenntartható szociális és gazdasági fejlődés, továbbá a vidéki és városi területek regenerációjának egyik fő mozgatója, különösen a jelenlegi gazdasági és foglalkoztatási válságban; emlékeztet az európai hagyományos és ipari szaktudás szerepére a régiók és azok munkahelyeinek fejlesztése terén;

4.  ismételten hangsúlyozza, hogy a turizmusnak a természeti és kulturális sokféleséget egyaránt védő és erősítő, a helyi kultúrát, hagyományokat, örökséget és környezetet megőrző stratégiákon kell alapulnia, valamint, hogy a kézzelfogható és eszmei kulturális örökség védelmének helyet kell kapnia a fő prioritásaink között;

5.  hangsúlyozza a kulturális, falusi és ökoturizmus potenciálját a vidéki, szigeti és part menti területeken; e tekintetben hangsúlyozza az intermodális összeköttetések jelentőségét e távoli turisztikai célpontok vonzerejének növelése érdekében;

6.  hangsúlyozza, hogy Európa sokszínűsége és multikulturális jellege hatalmas lehetőségeket kínál a tematikus turizmus fejlesztéséhez, és hangsúlyozza a turisztikai látványosságok összekapcsolásának fontosságát, tematikus túraútvonalak létrehozása érdekében európai, nemzeti és helyi szinten; úgy véli, hogy a tematikus (borászati, gasztronómiai, vidéki, művészeti, oktatási, felfedező stb.) idegenforgalom rendszeres promóciója, adott esetben határon átnyúló vagy interregionális együttműködés révén, újraértelmezheti az európai turizmust, és fontos szerepet játszhat a tömeges turizmus negatív hatásai elleni küzdelem terén; felszólít a környezeti szempontból fenntartható kulturális turizmus népszerűsítésére és a szezonalitás hatását ellensúlyozó intézkedésekre;

7.  kiemeli, hogy Európa kulturális örökségének alapját nyelveinek – hivatalos nyelvek, hivatalos társnyelvek, kisebbségi és kevésbé ismert nyelvek – sokszínűsége képezi, és ez minden szinten további lehetőségeket jelent a turizmus szempontjából;

8.  emlékeztet mind a formális, mind az informális kulturális nevelés alapvető szerepére a minőségi, fenntartható és befogadó kulturális, vallási, oktatási, sport-, felfedező, gasztronómiai és ökológiai, valamint falusi turizmus keresletének ösztönzése terén; hangsúlyozza a magas színvonalú képzésbe való befektetés szükségességét, hogy felkészültebb munkavállalók álljanak rendelkezésre;

9.  kéri a digitalizálás és az innováció által nyújtott lehetőségek jobb kihasználását a kulturális örökség tolmácsolása, valamint Európa kulturális turizmusának hatékonyabb és vonzóbb promóciója céljából, Európa kulturális és turisztikai örökségének minél több emberrel való megismertetése érdekében, egyúttal megőrizve a kultúra népszerűsítésének hagyományos formáit; hangsúlyozza, hogy egy teljes mértékben működőképes digitális egységes piac, karöltve a kulturális források és archívumok digitális platformjainak kiterjesztésével és megerősítésével, valamint a közösségi média proaktív alkalmazásával, képes a turizmus ágazat modernizálására és fejlesztésére, a turisztikai szolgáltatások és szolgáltatók hatékonyabb promóciója és támogatása érdekében;

10. rámutat, hogy a kulturális turizmus promóciójának nem csak a legnépszerűbb turisztikai célpontokra kell kiterjednie, hanem a kisebb és kevéssé ismert helyszínekre is, amelyek nem részei a szokásos turisztikai útvonalaknak;

11. úgy véli, hogy a turisztikai ágazatban az innovatív termékek és szolgáltatások jobb kihasználása jelentős mértékben segíthetné a turisztikai vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, és fenntarthatóbbá tehetné őket; hangsúlyozza a mikrovállalkozások és a kkv-k innovációja és technológiai fejlődése támogatásának szükségességét, és rámutat a turizmus tematikus/alternatív formái fejlesztésének az internet és az új kommunikációs technológiák alkalmazása révén megnyíló jelentős lehetőségeire;

12. ismételten hangsúlyozza a jól képzett, tájékozott, motivált és elkötelezett munkaerő szükségességét; hangsúlyozza, hogy a turisztikai célpontok történelmi és kulturális örökségének további népszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy az iparágban dolgozó emberek bővebb történelmi és kulturális ismeretekkel rendelkezzenek;

13. emlékeztet arra, hogy az emberi erőforrásokba való beruházás elengedhetetlen az idegenforgalmi szolgáltatások minősége szempontjából, továbbá a fenntartható és versenyképes növekedés előfeltétele; hangsúlyozza a célzottabb képzési politikák fontosságát a jól képzett, szolgáltatásorientált, több nyelven beszélő személyzet biztosítása érdekében;

14. hangsúlyozza a kulturális örökség helyszíneihez és a kulturális oktatáshoz való hozzáférés fejlesztésének fontosságát, számításba véve különösen a fogyatékossággal élők egyedi igényeit a turisztikai látványosságok építése, felújítása vagy bővítése során; megállapítja, hogy ezzel összefüggésben európai szinten támogatni kell a csökkent mozgásképességű személyek számára az önálló hozzáférést megkönnyítő innovatív projekteket, eszközöket és termékeket; szem előtt tartja, hogy a tájékoztató és foglalási technológiáknak e személyek számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük; hangsúlyozza a festményekhez, épületekhez és kulturális helyszínekhez egyetemes hozzáférést biztosító új digitális technológiák alkalmazásának és használatának köszönhetően elért hatalmas előrelépést; javasolja, hogy a Bizottság és a tagállamok vizsgálják meg olyan projektek és támogatások bevezetésének különböző lehetőségeit, amelyek lehetővé teszik a fiatalok és – a demográfiai változásra tekintettel – az idősebb korúak, a különleges igényű személyek, az alacsony jövedelmű családok és más kiszolgáltatott polgárok számára, hogy meglátogassák a tagállamok kulturális úti céljait;

15. rámutat arra, hogy a fiatalok európai kulturális turizmusban való részvételének ösztönzése rendkívül pozitív hatást gyakorol oktatási és személyes fejlődésükre;

16. rámutat, hogy az európai kulturális örökség, művészeti, nyelvészeti, vallásos, történelmi és földrajzi szempontjai révén a világ egyik vezető turisztikai célpontja, és a kulturális turizmus alapvető fontosságú a növekedés, a szociális fejlesztés, a kohézió, és a minőségi munkahelyek támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi ágazat az uniós GDP kb. 2,9%-át generálja, kb. 1,8 millió vállalkozás működik benne, főleg kkv-k, és az uniós munkaerő kb. 3,3%-át foglalkoztatják, és ezen, külföldre át nem helyezhető munkahelyek közül sok közvetve vagy közvetlenül a kulturális turizmushoz kapcsolódik;

17. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szintek megőrzéséhez és új turisták idevonzásához mindenképpen meg kell őrizni és népszerűsíteni kell az európai kulturális és természeti örökséget, az érintetlen természeti környezetet és tájakat is beleértve; hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell teremteni a turizmus bővítése és a kulturális örökség megóvása között, nem feledkezve meg a régészeti és történelmi helyszínek és emlékművek restaurációjáról, megőrzéséről és védelméről; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy fogadja el a fenntartható és felelősségteljes turizmus európai chartáját, amely magában foglalja a társadalmi felelősségvállalás elvét, mind a látogatók, mind a helyi lakosok érdekében;

18. hangsúlyozza az európai turizmus minőségi alapelveiről szóló ajánlás elfogadására irányuló tanácsi határozat jelentőségét, melynek célja a turisztikai szolgálgatók segítése szolgáltatásaik minőségének javítása terén és a fogyasztói bizalom megerősítése;

19. támogatja a határokon átnyúló európai kerékpárutakhoz hasonló helyi és regionális kezdeményezések népszerűsítését, kombinálva egy olyan fenntartható közlekedési stratégiával, amelynek részei a vasúti hálózatok, az ACCR (Association des Centres Culturels de Rencontre, Kulturális Fogadóközpontok Szövetsége), Európa Kulturális Fővárosai, a DestiNet portálok hálózata, figyelmet fordítva a fenntartható turizmus legjobb európai gyakorlataira és példáira;

20. támogatja a nem motorizált (gyaloglás, lovaglás vagy kerékpározás célját szolgáló) közlekedési utak fejlesztését, ami megkönnyíti a fenntartható turizmust, és lehetőséget teremt az európai régiók sokféleségének felfedezésére;

21. hangsúlyozza Európa kulturális és történelmi öröksége fenntartásának és megőrzésének fontosságát annak érdekében, hogy megakadályozzák pusztulását, az elvégzett munka minőségére, nem pedig árára helyezve a hangsúlyt; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a védnökség fontos szerepet játszik az európai örökség megőrzésében és az e célra előirányzott állami költségvetési források csökkenésének ellensúlyozásában;

22. felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre európai minőségi turizmus védjegyet, amellyel a turisztikai szakemberek komoly erőfeszítéseit díjazza a kulturális és természeti örökség legmagasabb fokú tiszteletén alapuló turisztikai szolgáltatások minőségének támogatása terén, javítva a turisztikai munkahelyek minőségét, erősítve a turisztikai lehetőségek hozzáférhetőségét, és népszerűsítve a helyi közösségek kulturális hagyományait;

23. rámutat, hogy a különböző régiókban a kulturális turizmus segíti a hagyományos gazdasági tevékenységek diverzifikálását és munkahelyeket teremt, megelőzve az elnéptelenedést és számos, kulturális értékekkel bíró helyszín elhagyását és hanyatlását, valamint megakadályozva a tradíciók és szokások kihalását;

24. rámutat, hogy a fogadó közösségeket és a helyi lakosokat a turizmus keretében be kell vonni örökségforrásaik, kulturális gyakorlataik és kortárs kulturális önkifejezésük feltárásába, népszerűsítésébe, védelmébe, megőrzésébe, kezelésébe, ismertetésébe és értelmezésébe;

25. úgy véli, hogy az iskolai utazásokat az iskolai tantervhez kapcsolódó nem formális tanulási tevékenységek leghasznosabb formájának kell tekinteni, nem csupán szabadidős tevékenységnek, és a „felelősségteljes turizmusˮ értékeire kell alapozni;

26. hangsúlyozza a kulturális turizmusban rejlő szegénységcsökkentő potenciált; e tekintetben felszólít a tagállamok kreatív ágazatainak és falusi turizmusának támogatására annak érdekében, hogy népszerűsítsék Európa rendkívüli kulturális gazdagságát, valamint küzdjenek a szegénység és a munkanélküliség ellen;

27. kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a kulturális turizmushoz és a kulturális örökséghez kapcsolódó olyan európai kezdeményezéseket és programokat – beleértve az Európai Stratégiai Beruházási Alapot és a nemzeti, illetve határon átnyúló programokat –, amelyek eredményesnek bizonyultak, mint például az Európa Kulturális Fővárosa, a Kulturális Örökség Napjai, az európai kulturális útvonalak , Európai Örökség cím, a Kreatív Európa és az európai digitális platform; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy „Európai kulturális kártyaˮ bevezetésének kivitelezhetőségét, amely az UNESCO által támogatott nemzetközi diákigazolványhoz (ISIC) hasonlóan lehetővé tenné a turisztikai látványosságok és kulturális helyszínek, például múzeumok, emlékművek, régészeti lelőhelyek, könyvtárak és színházak kedvezményes belépődíjakkal való látogatását;

28. ajánlja az európai kulturális örökség évének létrehozását, lehetőség szerint 2018-as indulással, a kulturális rendezvényeknek és művészeti, zenei és filmfesztiváloknak nyújtott megfelelő támogatás mellett; hangsúlyozza továbbá, hogy az olyan uniós szintű kezdeményezések támogatása, mint a „sport európai fővárosa” és az „Európa ifjúsági fővárosa”, valamint a turisztikai tájékoztatás és szolgáltatások javítását célzó európai eseménynaptár létrehozása, jelentős hozzáadott értéket nyújthat az európai kulturális turizmus előmozdítása terén, illetve Európa vezető turisztikai célpontként betöltött szerepének megtartásában;

29. ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a regionális és helyi hatóságokkal annak érdekében, hogy maximalizálják a turizmus értékét és a munkahelyteremtéshez és növekedéshez való hozzájárulását, és foglalják bele a turizmust a helyi fejlesztési stratégiákba;

30. hangsúlyozza, hogy a sportturizmus – amely a fejlődő európai utazási ágazat egyik legdinamikusabb ágává válhat – jelentős lehetőségeket rejt magában, és felkér külön szakpolitikák létrehozására a sportturizmus fejlődésének elősegítése és támogatása érdekében; emlékeztet arra, hogy a sporttevékenységek fontos szerepet töltenek be abban, hogy az európai régiók vonzóak legyenek a turisták számára; felhívja a sportolók és a nézők versenyeket megelőző, illetve azok során tett utazásai által kínált lehetőségekre, amelyek még a legtávolabbi területekre is vonzhatnak látogatókat; hangsúlyozza, hogy a sportturizmusban rejlő lehetőség még nincs kellő mértékben kiaknázva;

31. rámutat a jelentős történelmi események és helyszínek, mint például „a lelkiismeret helyszínei” által kínált lehetőségekre, amelyek révén – érzékeny értelmezésen és oktatási programokon keresztül – foglalkozni lehet napjaink kihívásaival; ösztönöz a kulturális örökség és turizmus felhasználására a kultúrák közötti párbeszéd támogatása céljából annak érdekében, hogy Európa népeit közelebb hozzák egymáshoz;

32. hangsúlyozza a civil társadalom hozzájárulását a turizmus új formáinak népszerűsítéséhez, közösségi hálózatokon, önkéntes szervezeteken, kulturális és sportszövetségeken, állampolgári akciócsoportokon, valamint a fiatalokat, nőket és külföldi közösségeket képviselő szervezeteken keresztül;

33. felszólít az önkéntes mozgalom által a turisztikai ágazat kulturális önkéntesség révén történő fejlesztésében és támogatásában játszott alapvető szerep nagyobb elismerésére;

34. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a veszélyeztetett európai műemlékek és helyszínek védelmét szolgáló fellépést annak érdekében, hogy védjék és népszerűsítsék a kulturális örökséget, ezzel bátorítsák a kulturális turizmust,

35. kiemeli a turizmus fenntartható és inkluzív formái kialakításának és népszerűsítésének fontosságát, amelyek kölcsönhatásba lépnek a turisztikai helyszínek társadalmi, kulturális és gazdasági szerkezetével, biztosítják kreatív és környezetbarát vállalkozások létrehozását, a humántőke és a készségek fejlődését, és a pénzügyi haszon mellett társadalmi és kulturális értéket teremtenek a helyi közösségeknek;

36. hangsúlyozza a kulturális örökség helyszínei finanszírozására, megőrzésére, fenntartására és helyreállítására irányuló politikák fontosságát;

37. felhívja a figyelmet a vallási és etnikai kisebbségek kulturális megkülönböztetése megelőzésének fontosságára;

38. üdvözli a mobilitási eszközöket, valamint az Erasmus+ és az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programok keretében a tudásfejlesztési szövetségekhez és az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekhez hasonló együttműködési projekteket, melyek hatékony eszközök az oktatás és képzés minden szintjén részt vevő turisztikai alkalmazottak számára, hogy megoszthassák a bevált gyakorlatokat, javíthassák a nyelvi készségeket és gyakorlati tudást szerezhessenek a kulturális turizmus terén; aggasztja azonban, hogy a fiatalok kevéssé érdeklődnek bizonyos turisztikai ágazatok karrierlehetőségei iránt; hangsúlyozza a duális oktatási rendszer hasznát a turisztikai ágazatra nézve, és annak fontosságát, hogy a tanulást gyakorlati munkatapasztalattal egészítsék ki, ezzel javítva az elméleti tudást és a gyakorlati készségeket egyaránt; felkéri a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy éljenek az ESZA és egyéb uniós, nemzeti, regionális és helyi eszközök által a szakképzés támogatására felkínált lehetőségekkel.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	14.7.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 1 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Silvia Costa, Damian Drăghici, Angel Dzhambazki, Jill Evans, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Rikke Karlsson, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Fernando Maura Barandiarán, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	György Hölvényi, Ilhan Kyuchyuk, Ernest Maragall, Martina Michels, Marlene Mizzi
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Tim Aker

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	15.9.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	42 4 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Stelios Kouloglou, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Claudia Tapardel, István Ujhelyi, Wim van de Camp, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Rosa D’Amato, Daniel Dalton, Werner Kuhn, Jozo Radoš, Olga Sehnalová, Ruža Tomašić, Matthijs van Miltenburg
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Diane James, Julia Reda

• [1]  HL C 56. E, 2013.2.26., 41. o.
• [2]  HL C 131. E, 2013.5.8., 9. o.
• [3]  HL C 134., 2003.6.7., 7. o.