JELENTÉS az európai strukturális és beruházási alapokról és a gondos gazdasági kormányzásról: iránymutatás a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének végrehajtásához

29.9.2015 - (2015/2052(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság
Előadó: José Blanco López

Módosítások

• 001-001 (PDF - 171 KB)
• 001-001 (DOC - 292 KB)
• 002-002 (PDF - 313 KB)
• 002-002 (DOC - 123 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai strukturális és beruházási alapokról és a gondos gazdasági kormányzásról: iránymutatás a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének végrehajtásához

(2015/2052(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság közleményére az 1303/2013/EU rendelet 23. cikke szerint az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági kormányzást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásról (COM(2014)0494) (a továbbiakban: „az iránymutatás”),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 4., 162., 174–178. és 349. cikkére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és a 17/2013/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet)[1],

–  tekintettel a Bizottságnak a 23. cikkről szóló nyilatkozatára, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és a 17/2013/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletről szóló bizottsági nyilatkozat részét képezi[2],

–  tekintettel az „A költségvetési megszorítások regionális és helyi hatóságokra kifejtett hatásai, tekintettel az uniós strukturális alapok kiadásaira a tagállamokban” című, 2013. október 8-i állásfoglalására[3],

–  tekintettel 2010. május 20-i állásfoglalására a kohéziós politikának a lisszaboni és az Európa 2020-célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásáról[4],

–  

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2014. év prioritásainak végrehajtása” című 2014. október 22-i állásfoglalására[5],

–  tekintettel a Bizottságnak az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló, „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása az Unióban” című, 2014. július 23-i hatodik jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Kohéziós politika: 2013. évi stratégiai jelentés a 2007–2013 közötti programok végrehajtásáról” című, 2013. április 18-i jelentésére (COM(2013)0210),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az európai strukturális és beruházási alapok (ESBA) eredményességét és a gondos gazdasági kormányzást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásról szóló, 2015. február 12-i véleményére;

–  tekintettel a Parlament „Európai gazdasági kormányzás és kohéziós politika” című, 2014. januári tanulmányára (Belső Politikák Főigazgatósága, „B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák),

–  tekintettel a Parlament „Az európai strukturális és beruházási alapok és az eredményes gazdasági kormányzás: iránymutatás a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének végrehajtásához” című, 2014. decemberi tájékoztató feljegyzésére (Belső Politikák Főigazgatósága, „B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményeire (A7-0268/2015),

A.  mivel a kohéziós politika a Szerződésen alapuló politika és az európai szolidaritás kifejezésre juttatása, amelynek célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítése az EU-ban, és különösen az egyes régiók közötti különbségek csökkentése, előmozdítva a kiegyensúlyozott és harmonikus társadalmi-gazdasági fejlődést; mivel a kohéziós politika egyúttal az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházási politika is;

B.  mivel a kohéziós politika jelenlegi jogi kerete kapcsolatban áll ugyan teremt az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós stratégiája, az európai szemeszter és az Európa 2020 integrált stratégiai iránymutatás, valamint az érintett tagállamokra vonatkozó országspecifikus ajánlások között, ugyanakkor azonban rendkívül sajátos feladatokat lát el, egyedi célokat és horizontális elveket követve;

C.  mivel az európai strukturális és beruházási alapokra (az ESB-alapokra) vonatkozó jelenlegi jogi keret rendeltetése, hogy megerősítse az összhangot, a kiegészítő jelleget és a szinergiákat a többi uniós politikával és eszközzel;

D.  mivel nyilvánvaló, hogy a jó kormányzás és a hatékony közintézmények alapvetően fontosak a fenntartható és hosszú távú gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, valamint a szociális és a területi fejlődéshez, de kevés figyelmet kaptak a kohéziós politika működési módjára hatást gyakorló makrogazdasági tényezők;

E.  mivel a gazdasági és pénzügyi bizonytalanság és kiszámíthatatlanság következménye az állami és a magánberuházások csökkenése lehet, veszélyeztetve a kohéziós politika célkitűzéseinek megvalósítását;

F.  mivel az iránymutatás tárgyát az ESB-alapok hatékonyságát a megfelelő gazdasági kormányzással összekapcsoló, a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének első részében foglalt intézkedések képezik; mivel ez átprogramozással és a nem kötelező kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos, eltérően a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének második részben foglalt szabályoktól, amelyek a kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztését arra az esetre írják elő, ha a tagállamok a gazdasági kormányzás keretében nem gondoskodnak kiigazító intézkedésről;

G.  mivel a 2012-ben és 2013-ban kibocsátott 279 országspecifikus ajánlás végrehajtása tekintetében a tagállamok által elért eredményekre vonatkozó európai bizottsági értékelések szerint 28 országspecifikus ajánlás esetében volt teljes vagy lényegesen előrehaladott a megvalósítás (10%), 136 esetében mérsékelt (48,7 %), 115 esetében pedig igen csekély vagy semmilyen előrehaladás sem volt megállapítható (41,2 %);

Az ESB-alapok eredményessége és a gondos gazdasági kormányzás összekapcsolása

1.  hangsúlyozza a kohéziós politika céljaira szolgáló eszközök és források jelentőségét a tagállamokban és az uniós régiókban európai hozzáadott értéket teremtő beruházások szintjének fenntartása szempontjából, különösen, ha a gazdasági és pénzügyi válság következtében a beruházás jelentősen visszaesik;

2.  úgy véli, hogy a gazdasági kormányzás mechanizmusainak nem szabad gátolniuk az ESB-alapok politikai célkitűzéseinek megvalósítását, elismerve egyúttal e mechanizmusok tényleges hozzájárulását a makrogazdasági környezet stabilitásához, valamint a hatékony és eredményközpontú kohéziós politikához;

3.  véleménye szerint a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazása az ESB-alapok hatékony végrehajtásához való hozzájárulás szempontjából csak az utolsó lehetőségként vehető igénybe;

4.  hangsúlyozza, hogy az ESB-alapok keretében folytatott programok és kitűzött célok többéves és hosszú távú jellegére, szemben az európai szemeszter éves ciklusával; rámutat ezzel összefüggésben, hogy biztosítani kell az európai szemeszter végrehajtására szolgáló mechanizmusok egyértelműségét, és szoros egyeztetésre szólít fel a két eljárás között, valamint az egyes eljárások végrehajtásáért felelős testületek között is;

5.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a közberuházások hosszú távú hatásait, és tipológiát kell létrehozni a minőségi beruházásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy azonosítani lehessen közöttük a hosszú távon legjobb hatást kifejtőket;

6.  emlékeztet arra, hogy a jelenlegi válság összefüggésrendszerében a kohéziós politika létfontosságú szerepet töltött be, és jelentős reakciókészségről tett bizonyságot a korlátozott makrogazdasági és költségvetési lehetőségek idején: 2007 és 2012 között a rendelkezésre álló költségvetés több, mint 11%-a került átprogramozásra a legsürgetőbb szükségletek kielégítésének támogatása és bizonyos beavatkozások megerősítése érdekében; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a 2007 és 2013 közötti időszak során több tagállamban a kohéziós politika az állami beruházások 80%-át képviselte;

7.  kéri a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre további analitikai adatokat a makrogazdasági mechanizmusoknak a regionális fejlődésre gyakorolt hatásáról és jelentőségéről, a kohéziós politika hatékonyságáról, valamint az európai gazdaságirányítási keretrendszer és a kohéziós politika kölcsönhatásairól, továbbá szolgáltasson konkrét tájékoztatást arról, hogy miként járul hozzá a kohéziós politika az adott országspecifikus ajánlások és tanácsi ajánlások végrehajtásához;

8.  kéri a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben éljenek a stabilitási és növekedési paktumban rögzített szabályok által biztosított rugalmassággal;

Átprogramozás a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke alapján

Általános megfontolások

9.  emlékeztet arra, hogy az átláthatóság biztosítása, valamint az ellenőrzés és a felülvizsgálat lehetővé tétele érdekében a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke alapján történő átprogramozás vagy felfüggesztés tekintetében hozott minden határozatot csak kivételes esetekben szabad alkalmazni, azt alaposan meg kell fontolni és maradéktalanul indokolni kell, és végrehajtását körültekintő módon, az érintett programok vagy prioritások megjelölése mellett kell megvalósítani; hangsúlyozza ezen kívül, hogy az ilyen határozatok nem növelhetik a régiók és a tagállamok társadalmi-gazdasági környezetéből vagy földrajzi fekvéséből, valamint az EUMSZ 174. és 349. cikkének értelmében vett sajátosságaiból fakadó nehézségeit;

10.  úgy véli, hogy a partnerségi megállapodások és a folyamatban lévő programozási időszakban elfogadott programok figyelembe vették a vonatkozó országspecifikus ajánlásokat és a vonatkozó tanácsi ajánlásokat, megfelelő alapot biztosítva az az átprogramozás elkerüléséhez középtávon, ha nem következik be a gazdasági körülmények jelentős romlása;

11.  hangsúlyozza, hogy a gyakori átprogramozás a céllal ellentétes hatást gerjesztene, és el kell kerülni annak érdekében, hogy az alapok igazgatása ne szenvedjen törést, ne kerüljön veszélybe a többéves beruházási stratégia stabilitása és kiszámíthatósága, és semmilyen negatív hatás ne keletkezzen, többek között az ESB-alapok felhasználására nézve sem;

12.  üdvözli a Bizottság által az átprogramozás tekintetében követett körültekintő megközelítést és azt a szándékát, hogy az átprogramozást az elengedhetetlenül szükséges minimális szinten tartja; kéri olyan „korai figyelmeztető” megközelítés bevezetését, amely tájékoztatja az érintett tagállamokat közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti átprogramozási eljárás megindításáról, és hangsúlyozza, hogy az átprogramozásra irányuló minden kérelem előtt konzultálni kellene a monitoring-bizottsággal;

13.  kéri a Bizottságot, hogy az érintett tagállamokkal szorosan együttműködve vessen átfogó elemzés alá minden rendelkezésre álló lehetőséget, amely a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazásától eltérő módon képes megoldani az átprogramozásra irányuló kérelem benyújtására okot adó problémákat;

14.  ellenez minden olyan intézkedést, amely az érintett igazgatás bármely szintjén aránytalanul megnöveli az adminisztratív terheket és az ebből fakadó költségeket, tekintettel a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti átprogramozási eljárás szűk határidőire és bonyolultságára; óva int attól, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti átprogramozási eljárás bármely módon átfedésbe kerüljön az európai szemeszter ciklusaival; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy lehetséges-e a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (16) bekezdése szerinti felülvizsgálatra vonatkozó határidők alkalmazásának újraértékelése;

A közös rendelkezésekről szóló rendeletben foglalt horizontális elvek

15.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az irányvonalak nem tesznek egyértelmű hivatkozást a közös rendelkezésekről szóló rendelet 4–8. cikkeiben lefektetett általános és horizontális elvekre, és emlékeztet arra, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének értelmezésekor figyelembe kell venni és tiszteletben kell tartani ezeket – különösen a partnerségre és a többszintű kormányzásra vonatkozó – az elveket, továbbá az európai alapok közös stratégiai keretéről szóló rendelet egészét; felhívja ezzel összefüggésben a Bizottságot annak tisztázására, hogy ezeket az elveket miként lehet figyelembe venni kifejezetten a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazása során;

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének szubnacionális dimenziója

16.  hangsúlyozza, hogy az államadósság növekedésének legfőbb okát a tagállamok kormányai által követett politikák jelentik, és komoly aggodalmát juttatja kifejezésre amiatt, hogy ha nemzeti szinten nem sikerül megfelelően kezelni makrogazdasági ügyeket, akkor ez okot adhat a szubnacionális hatóságok, valamint az ESB-alapok kedvezményezettjeinek és igénybe vételét kérelmezőinek megbüntetésére;

17.  emlékeztet arra, hogy a 2014 és 2020 között időszakra vonatkozó kohéziós politika tematikus koncentrációra vonatkozó szabályai bizonyos fokú rugalmasságot tesznek lehetővé a tagállamok és régióik szükségleteinek kezelése tekintetében, és megjegyzi, hogy közös rendelkezésekről szóló rendelet alkalmazása korlátozhatja ezt a rugalmasságot; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a legfontosabb területi kihívásokat és a szubszidiaritás elvét, amint azt a közös rendelkezésekről szóló rendelet 4. cikkének (3) bekezdése rögzíti;

18.  kéri a Bizottságot, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerint elfogadandó bármely intézkedés esetében a tagállamokkal és a partnerekkel szorosan együttműködve – amint azt a közös rendelkezésekről szóló rendelet 5. cikke előírja – mérje fel az intézkedés regionális és helyi szintű hatásait és költséghatékonyságát;

19.  emlékeztet arra, hogy a helyi és a regionális hatóságokat aktívan be kell vonni minden átprogramozás gyakorlati megvalósításába, és mivel az ESB-alapok összekapcsolódnak a megfelelő gazdasági kormányzással, véleménye szerint az európai szemeszternek e hatóságok bevonása révén területi dimenziót kell adni;

20.  kéri a Bizottságot, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkét az arányosság elvével összhangban értelmezze, figyelembe véve a gazdasági-társadalmi nehézségekkel küzdő, valamint az olyan tagállamok és régiók tényleges helyzetét, amelyekben az ESB-alapok a befektetések jelentős arányát képviselik, ami válságkörülmények között még egyértelműbb; hangsúlyozza, hogy a tagállamokat és a régiókat – különösen a már lemaradással küzdőket – nem szabad további hátrányos következményekkel sújtani;

Intézményközi egyeztetés, átláthatóság és elszámoltathatóság

21.  emlékeztet arra, hogy az erős intézményközi egyeztetés alapvető a politikák egymást kiegészítő jellege és a szinergiák biztosítása szempontjából, valamint ahhoz, hogy a gondos gazdasági kormányzás keretének értelmezése és a kohéziós politikával való kölcsönviszonya megfelelő és szilárd legyen;

22.  kéri, hogy megfelelő legyen az információáramlás a Bizottság, a Tanács és a Parlament között, és hogy a kellő politikai szinten folytassanak nyilvános vitát annak érdekében, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazására vonatkozó feltételek értelmezése tekintetében biztosított legyen a közös egyetértés; emlékeztet ezzel összefüggésben arra, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerint hozandó határozatokat a Tanácsban a kifejezetten a kohéziós politikának szentelt összetételben kell megvizsgálni;

23.  lényegesnek tekinti az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítását, felruházva a Parlamentet a kormányzási rendszer feletti demokratikus felügyelet hatáskörével a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkével összefüggésben, ez a cikk ugyanis korlátozásokat vezet be az alulról építkező megközelítés tekintetében, amely a kohéziós politika egyik fontos eleme;

Kifizetések felfüggesztése

24.  emlékeztet arra, hogy a kifizetések felfüggesztése olyan kérdés, amelyben a Tanács dönt a Bizottság által adott esetben elfogadott javaslat alapján, amennyiben az érintett tagállam nem tesz hathatós intézkedéseket; emlékeztet a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke által létrehozott jogi biztosítékok jelentőségére annak szavatolása szempontjából, hogy az átprogramozási mechanizmus csak kivételes esetben kerülhessen alkalmazásra;

25.  hangsúlyozza a kifizetések felfüggesztésének minden esetben büntető jellegét, és kéri a Bizottságot, hogy mérlegelési jogkörével élve, rendkívüli elővigyázatossággal és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (6) bekezdésével szigorúan összhangban tegyen csak javaslatot a kifizetések felfüggesztésére, miután kellően figyelembe vett a strukturált párbeszédből származó minden érdemleges információt, valamint az e párbeszéd során kifejtett véleményeket;

26.  üdvözli – a felfüggesztendő programok meghatározására és az intézkedések első területére vonatkozó felfüggesztésre vonatkozó kritériumokkal összefüggésben – az iránymutatások által követett óvatos megközelítést, amely a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (9) bekezdése szerinti felfüggesztések során előirányzott enyhítő körülményekhez hasonló körülmények mérlegelésével figyelembe veszi a tagállamok gazdasági és társadalmi viszonyait;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy állapítson meg ütemtervet a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (8) bekezdése szerinti felfüggesztés megszüntetése tekintetében;

A Parlament szerepe a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke keretében

28.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az iránymutatások semmilyen hivatkozást sem tesznek a Parlament szerepére annak ellenére, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet elfogadására a rendes jogalkotási eljárás lefolytatásával került sor, és hogy a Parlament többször és következetesen felszólított a demokratikus elszámoltathatóság és az ellenőrzés megerősítésére a gazdaságirányítás terén;

29.  úgy gondolja, hogy a Parlament – mint a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke (15) bekezdése megfelelő végrehajtásának legfőbb demokratikus szavatolója – bevonását egyértelmű módon rendszeresíteni kell, minden szakaszban lehetővé téve a Parlamenttel folytatott konzultációt az átprogramozásra irányuló kérelmek elfogadása, illetve a kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztésére vonatkozó bármely javaslat és határozat elfogadása tekintetében;

30.  hangsúlyozza, hogy intézményközi szinten működő állandó, világos és átlátható együttműködésre van szükség, és úgy véli, hogy egy ilyen eljárásnak tartalmaznia kell legalább az alábbi lépéseket:

  a Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Parlamentet az ESB-alapok szempontjából érdemleges és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti átprogramozásra okot adó minden országspecifikus ajánlásról és tanácsi ajánlásról, valamint az ilyen pénzügyi támogatási programokról vagy ezek módosításairól;

  a Bizottságnak minden esetben haladéktalanul tájékoztatnia kell a Parlamentet a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti átprogramozási kérelem, illetve 23. cikkének (6) bekezdése szerinti, a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó határozatra irányuló javaslat benyújtásáról, lehetővé téve a Parlament számára, hogy minden további intézkedés meghozatala előtt állásfoglalás formájában kinyilváníthassa álláspontját;

  a Bizottságnak figyelembe kell vennie a Parlament álláspontját, valamint a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (15) bekezdése szerinti strukturált párbeszédből fakadó minden tényezőt, illetve az e párbeszéd során kifejtett minden véleményt;

  a Parlamentnek fel kell kérnie a Bizottságot annak kifejtésére, hogy a folyamat során figyelembe vette-e a Parlament által kifejezésre juttatott véleményeket, és hogy a strukturált dialógus során elhangzottakat milyen módon építi be a későbbi intézkedésekbe;

  A Régiók Bizottságát, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot tájékoztatni kell az átprogramozásokra vonatkozó kérelmekről, és meg kell hallgatni véleményüket;

  A Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak párbeszédet kell folytatnia egymással a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazásával kapcsolatban, biztosítva az egyeztetést és a megfelelő információáramlást az intézmények között, és lehetővé téve a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti bármely eljárás alkalmazásának átvilágítását;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet végrehajtása tekintetében a rendelet 23. cikkének (17) bekezdésével összhangban elvégzendő felülvizsgálat keretében számoljon be a nevezett cikk alkalmazása során tapasztalt hatásokról és az elért eredményekről, többek között minden átprogramozásra irányuló kérelem esetében részleteket szolgáltatva arról, hogy a kérelem milyen mértékben alapult a vonatkozó országspecifikus vagy tanácsi ajánlásokon, illetve mennyiben fokozta a tagállamok számára a pénzügyi támogatási programok keretében rendelkezésre álló ESB-alapok növekedésre és versenyképességre gyakorolt hatását, továbbá adatokat bocsátva rendelkezésre minden felfüggesztett összegről és az érintett programokról;

°

°  °

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak és régióiknak.

• [1]  HL L 347., 20.12.13, 320. o.
• [2]  HL C 375., 20.12.13, 2. o.
• [3]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0401 (lásd e Hivatalos Lap 374. oldalát).
• [4]  HL C 161. E, 31.5.11, 120. o.
• [5]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0038.

INDOKOLÁS

Bevezető megjegyzések

Az ESB-alapok eredményességét és a gondos gazdasági kormányzást összekapcsoló intézkedésekre vonatkozó, a közös rendelkezésekről szóló – a megelőző jogalkotási ciklus folyamán elfogadott – rendelet 23. cikkében rögzített szabályok valószínűleg a rendelet legellentmondásosabb vonatkozását képezik.

Az Európai Parlamentnek a közös rendelkezésekről szóló rendelettel foglalkozó társelőadói jelentésükben azt javasolták, hogy a makrogazdasági feltételességre vonatkozó valamennyi rendelkezést töröljék. Ezt a törlést a Parlament több képviselőcsoportja által előterjesztett módosító javaslat ugyancsak tartalmazta. Mondhatjuk, hogy a makrogazdasági feltételesség ellenzői nagy többségben voltak.

Most mindazonáltal úgy látszik, hogy makrogazdasági feltételességet végül beépítették a rendeletbe. Amennyiben a rendelet a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti megállapodás eredményeként első olvasatban elfogadásra kerül, úgy a megkérdőjelezett rendelkezések megmaradnak, és nem kerülhet sor szavazásra az eltörlésükre vonatkozó módosító javaslatok tekintetében.

E saját kezdeményezésű jelentéssel nem törölhetjük el, és nem is módosíthatjuk a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkében foglalt rendelkezéseket. Mindössze arra törekedhetünk, hogy azok alkalmazása a lehető legindokoltabb és legkiegyensúlyozottabb módon történjen.

Meg kell jegyezni, hogy az e jelentés tárgyát képező iránymutatás kizárólag a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének első – a fakultatív átprogramozásokról és a strukturális és beruházási alapok kifizetéseinek fakultatív felfüggesztéséről szóló – részére vonatkozik, és nem a második részére, amely az alapokból történő kifizetések kötelező jellegű felfüggesztésével foglalkozik.

E jelentés kidolgozása során az előadónak módjában állt kiterjedt eszmecserét folytatni a REGI bizottság árnyékelőadóival, a véleménynyilvánításra felkért bizottságok (ECON, EMPL és BUDG) jelentéseinek felelőseivel, valamint a Régiók Bizottsága és többek között az Európai Bizottság és a Tanács illetékeseivel.

A 23. cikk korlátai

Széles többségben osztjuk azt a véleményt, hogy az ESB-alapoknak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke alapján történő átprogramozása és felfüggesztése aggodalmakra okot adó gyakorlati következményekkel járhat. Az előadó jelentésében a makrogazdasági feltételesség mechanizmusára vonatkozó nézetek közötti egyensúly megteremtésére törekedett azt a szemléletet követve, hogy e mechanizmus alkalmazására csak a rendszer legutolsóként igénybe veendő lehetőségeként kerüljön sor.

Fontos, hogy ne tévesszük szem elől a kohéziós politika eredeti szerepét és céljait, valamint jelentőségét mint olyan eszközét, amely hozzájárul a beruházások fenntartásához Európa régióiban, kiváltképpen gazdasági válság és instabilitás esetén. A hatékony gazdasági kormányzás szükségességét el kell ismerni, ugyanakkor az ilyen mechanizmusoknak nem szabad gátolniuk a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szélesebb összefüggésrendszerébe ágyazódó célkitűzések megvalósítását.

Nem fogadhatjuk el, hogy helyi és regionális önkormányzatok büntethetők legyenek az alapok átprogramozása vagy felfüggesztése révén, és ezáltal még rosszabb gazdasági és társadalmi helyzetbe kerüljenek amiatt, mert az igazgatás más szintjein nem teljesülnek a megfelelő makrogazdasági feltételek.

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke nem vezethet pénzügyi bizonytalansághoz és instabilitáshoz, mert ez tovább súlyosbítaná a hátrányos helyzetű, illetve a válság által legkeményebben sújtott régiók eleve ingatag körülményeit. A már amúgy is nehézségekkel szembesülő régiók még hátrányosabb helyzetbe hozásának elkerülése érdekében arányos választ kell biztosítanunk.

Üdvözöljük, hogy a jelek szerint a Bizottság hajlandó elismerni, hogy az átprogramozásokat szigorúan az elengedhetetlenül szükséges legkisebb mértékre kell visszaszorítani, és hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazása során figyelembe fogja venni a szóban forgó tagállam egyedi gazdasági és társadalmi helyzetét. A makrogazdasági feltételesség alkalmazásának mindenkor átláthatónak, indokoltnak, valamint a szóban forgó régióra vagy régiókra vonatkozó kohéziós politika céljainak megvalósítása szempontjából kimutathatóan előnyösnek kell lennie.

Megítélésünk szerint a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének azt az egyetlen célt kell szolgálnia, hogy tovább fokozza a kohéziós politika fenntarthatóságát és hatékonyságát.

A jelenlegi programozási időszak folyamán a kohéziós politika szorosan kapcsolódik az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez és a gazdasági kormányzás mechanizmusaihoz, például az európai szemeszterhez. Ez azt jelenti, hogy az ezen időszakban megvalósuló partnerségi megállapodásoknak és programoknak elvileg már összhangban kell állniuk az Unió szélesebb makrogazdasági célkitűzéseivel, aminek következtében a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti átprogramozás szükségtelen és csak rendkívüli körülmények között kerülhet rá sor.

Annak biztosítása érdekében, hogy a kohéziós politika fő célkitűzése ne szenvedjen csorbát, hangsúlyozni kell a hathatós intézményközi egyeztetés jelentőségét az igazgatás minden szintjén, elkerülve az újraközpontosítást, ami megkérdőjelezhetné a többszintű kormányzás és az önkéntes csatlakozás elvét, pedig ezek a kohéziós politika alapvető jellemzői.

E tekintetben fontos teendő lesz az adatok gyűjtése és elemzése az európai gazdasági kormányzás eljárásai közötti kölcsönhatásokról, valamint a kohéziós politika céljairól és eredményeiről.

A szubszidiaritás, az átláthatóság és az arányosság elvei mellett ugyancsak szavatolni kell a kohéziós politika szubetatikus dimenzióját is.

Biztosítanunk kell, hogy a regionális és helyi hatóságok megőrizzék az egyedi szükségleteik kielégítéséhez szükséges rugalmasságukat, ezért el kell kerülnünk az olyan forgatókönyveket, amelyek miatt a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti átprogramozás következtében csökkenne azon képességük, hogy saját irányítási szintjükön választ adhassanak a kihívásokra.

Végezetül, korlátoznunk kell azokat a lehetséges járulékos adminisztratív terheket és kiadásokat, amelyeket a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazása vonhat maga után.

Minden átprogramozási folyamatnak a lehető legegyszerűbbnek és átláthatónak kell lennie, és nem szabad a regionális és helyi hatóságok helyzetét bonyolultabbá és bizonytalanabbá tennie.

Az Európai Parlament szerepe

A közös rendelkezésekről szóló rendelet makrogazdasági feltételességre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását mindenekelőtt az Európai Parlamentnek kell demokratikusan szavatolnia.

Sajnálatos módon a Bizottság iránymutatásai nem emelik ki az Európai Parlament szerepét az alapoknak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke alapján történő átprogramozása vagy felfüggesztése alkalmazása során.

E jelentésnek túl azon, hogy bírálattal illeti a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkét, egyúttal az is rendeltetése, hogy a makrogazdasági feltételesség elvének megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében kellő módon elősegítse az Európai Parlament részvételét az átprogramozási és felfüggesztési eljárásokban.

A Parlamentnek aktív szerepet kell játszania a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke alkalmazásának felügyeletében, ehhez pedig állandó és megbízható információáramlásra van szükség minden érintett szereplő között, és teljes átláthatóságot kell biztosítani a folyamat minden szakaszában.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (23.6.2015)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az európai strukturális és beruházási alapokról és a gondos gazdasági kormányzásról: iránymutatás a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének végrehajtásához
(2015/2052(INI))

A vélemény előadója: Janusz Lewandowski

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli az 1303/2013/EU rendelet 23. cikke (1) és (6) bekezdése különleges rendelkezései alkalmazásának tisztázását;

2.  egyetért azzal, hogy a stabil makrogazdasági környezet – beleértve a kiváló minőségű kormányzást minden szinten – elősegíti az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) sikeres végrehajtását;

3.  hangsúlyozza, hogy objektív kritériumok alapján kell értékelni, mi számít „hatékony intézkedésnek” egy tagállam részéről; hangsúlyozza, hogy a 23. cikk rendelkezéseinek alkalmazása során fontos az arányosság és az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása, és kellő időben átfogó párbeszédet kell folytatni az érintett tagállammal;

4.  emlékeztet rá, hogy a nemzeti reformprogramok alapvető jelentőséggel bírnak az Európa 2020 stratégia tagállamok szintjén történő megvalósítása terén, és azokat figyelembe kell venni, mielőtt egy tagállamot a partnerségi megállapodásának és a vonatkozó programjainak felülvizsgálatára vagy módosítására kérnének;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy a 23. cikk első részében rögzített eljárást csak végső esetben alkalmazza, olyan kivételes helyzetekben, amikor a javasolt változtatások jótékony hatása egyértelműen meghaladja a költségeket, figyelembe véve, hogy az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján ítélve az átprogramozás költséges és nehezen menedzselhető lehet a nemzeti igazgatások és a helyi és regionális hatóságok számára;

6.  hangsúlyozza, hogy a régiók az EU-ban átlagosan az állami kiadások egyharmadát hajtják végre, és kulcsszerepet töltenek be a közszolgáltatások nyújtásában és a növekedéshez vezető kiadások végrehajtásában; aggodalmának ad hangot az átprogramozásra meghatározott határidők rövidségre miatt, és szorosan nyomon kívánja követni, hogy – a szubszidiaritás és a partnerség kohéziós politika kulcselemét képező elveivel összhangban – biztosítják-e a regionális hatóságok és partnerek 1303/2013/EU rendelet 5. cikke szerinti megfelelő bevonását;

7.  különösen arra figyelmeztet, hogy a kifizetési előirányzatok legkisebb mértékű felfüggesztése programszinten zavart okozhat a pénzügyi tervezésben és a projektek kezdeményezőit büntetheti, általában véve pedig alááshatja a beruházások kiszámíthatóságát és tervezését, potenciálisan fokozottabban sújtva a gazdaságilag sérülékeny tagállamokat, amelyek költségvetése már eleve deficites, és amelyekben az állami beruházások erőteljesebben támaszkodnak az esb-alapokból nyújtott támogatásra, továbbá makrogazdasági egyensúlyhiányt okozhat, és ronthatja az EU-ról kialakult általános képet;

8.  sajnálja, hogy a Parlamentet nem vonják be a támogatások átprogramozásáról vagy felfüggesztéséről szóló döntéshozatalba; kéri, hogy a Bizottsággal a 23. cikk alkalmazásáról folytatott strukturált párbeszéd terjedjen ki az esetleges átprogramozások és felfüggesztések költségvetési vetületére is, és hogy e párbeszédre azelőtt kerüljön sor, hogy a Bizottság elfogadná a támogatás felfüggesztésére irányuló javaslatot;

9.  felhívja a Bizottságot – a 23. cikk (16) bekezdésével összhangban –, hogy 2017-ben mielőbb nyújtson be jelentést e cikk alkalmazásának felülvizsgálatáról, értékelve az összes kapcsolódó költségvetési kérdést.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	23.6.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	18 7 12
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Nedzhmi Ali, Jonathan Arnott, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Sophie Montel, Siegfried Mureşan, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Paul Rübig, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Paul Tang, Isabelle Thomas, Monika Vana, Daniele Viotti, Stanisław Żółtek
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Janusz Lewandowski, Nils Torvalds, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Tiziana Beghin, Marco Zullo

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (24.6.2015)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az európai strukturális és beruházási alapokról és a gondos gazdasági kormányzásról: iránymutatás a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének végrehajtásához
(2015/2052(INI))

A vélemény előadója: Javi López

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a Bizottság kritériumait, hangsúlyozva, hogy a tagállamok előtt álló kihívások hosszú távúak, és hogy az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapokból) finanszírozott, az említett kihívások kezelését célzó többéves programok megkövetelik a bizonyosságot és az állandóságot, valamint hogy az esb-alapokból finanszírozott programok kiszámíthatóságának és hitelességének megerősítéséhez ezért el kell kerülni a gyakori átprogramozást, és inkább a stabilitást kell előnyben részesíteni; véleménye szerint – tekintettel az esb-alapok hosszú távú és eredményközpontú jellegére és az európai szemeszter éves ciklusára – az országspecifikus ajánlások rövid távú szempontjai nem veszélyeztethetik az esb-alapok hosszú távú céljait; bízik abban, hogy a Bizottság és a Tanács az alapok átprogramozásának kérelmezése vagy a programok finanszírozásának felfüggesztése során rendkívül körültekintően fog eljárni, az uniós szolidaritás elvének megfelelően, amely részben az uniós támogatások elosztási mechanizmusában is kifejezésre jut, és amelynek az uniós politika központi tételének kell maradnia;

2.  kiemeli, hogy az esb-alapokból támogatott beruházásokat stabil makrogazdasági keretek között kell végrehajtani annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb hatást gyakorolják a növekedésre, a fejlesztésre, a kohézióra és a munkahelyteremtésre, és megjelenésükkor kezelni tudják az új társadalmi és gazdasági kihívásokat; emlékeztet ugyanakkor arra, hogy az esb-alapokból származó kifizetések az uniós régiók fejlettségi szintjéhez kötött, konkrét jogosultsági feltételeken alapulnak, és ezért az egyéb kritériumokon alapuló átprogramozásra vagy felfüggesztésre vonatkozó döntések ellentmondanak az alapok alapvető céljainak;

3.  rámutat arra, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkében szabályozott átprogramozás vagy felfüggesztés valamennyi tagállamban veszélyeztetheti az esb-alapok célkitűzéseinek elérését, de különösen azokban, amelyek súlyos makrogazdasági és társadalmi egyensúlyhiánnyal küzdenek; felszólítja a Bizottságot, hogy csak akkor használja a mechanizmust, amikor a tagállamoknak sorozatosan nem sikerül hatékonyan fellépni az átprogramozásra irányuló bizottsági kérések teljesítése érdekében, és ha meggyőző bizonyítékok támasztják alá, hogy az átprogramozás jelentős közvetlen hatást gyakorolhat a program munkahely-teremtési potenciáljára; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak igazolnia kell, hogy a módosítások nem gyakorolnak negatív hatást a tagállamok által előirányzott foglalkoztatási és szociális célokra; ezért felhívja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot a döntéseknek az érintett országok munkanélküliségi arányára és gazdasági fejlődésére gyakorolt hatása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a szociális beruházáshoz kapcsolódó hosszú távú pozitív hatással járó minden programnak érintetlennek kell maradnia;

4.  kontraproduktívnak tartja, hogy az oktatást, a képzést és a munkahelyteremtést támogató esb-alapok felfüggeszthetők, ha elérik kitűzött céljaikat; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy az európai strukturális és beruházási alapok tematikus célkitűzéseinek bármelyikéhez, különösen a (8), a (9) vagy a (10) tematikus célkitűzéshez, illetve az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és társadalmi célkitűzéséhez tartozó valamennyi program esetén körültekintően alkalmazza a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének első ágát, valamint hogy az esb-alapokhoz tartozó programok bármilyen módosítását egészítsék ki megfelelő garanciákkal, melyek biztosítják a társadalmi kohézió célkitűzéseinek tiszteletben tartását; arra kéri a Bizottságot, hogy szigorúan kötelezze el magát a közös rendelkezésekről szóló rendelet 92. cikkének (4) bekezdésében meghatározott minimális ESZA-részarány alkalmazása mellett;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy a kötelezettségvállalások vagy kifizetések – a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének 2. részében említett – felfüggesztésének elkerülése érdekében hozzon arányos intézkedéseket, és vegye figyelembe az érintett tagállam gazdasági és társadalmi körülményeit, amennyiben a tagállamok a rendelet III. melléklete (1) bekezdésének a)–e) albekezdéseiben leírt helyzetek bármelyikében érintettek; felszólítja a Bizottságot, hogy minden alkalommal értékelje a felfüggesztés munkanélküliségre gyakorolt hatását, és az érintett lakosság számára próbálja meg enyhíteni az nem kívánt hatásokat;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazása tekintetében dolgozzon ki egy átlátható, hatékony és demokratikus, következetesen alkalmazandó, a 23. cikk (15) bekezdésének megfelelő döntéshozatali eljárást, amely magában foglalná egy olyan korai figyelmeztető rendszer bevezetését, amely tájékoztatja az érintett országot az átprogramozási eljárás elindításának lehetőségéről közvetlenül az országspecifikus ajánlások közzétételét követően, valamint hogy egy formalizált eljárás alapján minden szakaszban tegye lehetővé a Parlament tájékoztatását az átprogramozásra irányuló kérelmek elfogadása, illetve a kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztésére vonatkozó bármely javaslat és határozat tekintetében;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy állapítson meg ütemtervet a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (8) bekezdése szerinti felfüggesztés megszüntetése tekintetében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	23.6.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 8 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Marian Harkin, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Kostadinka Kuneva, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Yana Toom, Ulla Tørnæs, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Inês Cristina Zuber
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Maria Arena, Georges Bach, Heinz K. Becker, Paloma López Bermejo, António Marinho e Pinto, Edouard Martin, Tamás Meszerics, Csaba Sógor, Helga Stevens, Monika Vana, Tom Vandenkendelaere
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Flavio Zanonato, Branislav Škripek

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	17.9.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 3 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pascal Arimont, José Blanco López, Franc Bogovič, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Edward Czesak, Rosa D’Amato, Bill Etheridge, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Constanze Krehl, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Julia Reid, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Maria Spyraki, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Monika Vana, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Demetris Papadakis, Maurice Ponga
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Brando Benifei, Andrejs Mamikins, Soraya Post