Eljárás : 2014/2214(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0279/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0279/2015

Viták :

PV 27/10/2015 - 14
CRE 27/10/2015 - 14

Szavazatok :

PV 28/10/2015 - 7.9
CRE 28/10/2015 - 7.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0383

JELENTÉS     
PDF 283kWORD 319k
1.10.2015
PE 557.188v02-00 A8-0279/2015

az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról

(2014/2214(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság

Előadó: Ivan Jakovčić

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról

(2014/2214(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiájáról szóló bizottsági közleményre (COM(2014)0357) és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervre és támogató elemzési dokumentumra,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és a 17/2013/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet)(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2014. október 23-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről szóló jelentésre (COM(2013)0468) és a Tanács 2013. október 22-i vonatkozó következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiájáról szóló bizottsági közleményről (COM(2014)0357) szóló 2014. szeptember 11-i véleményére és „Az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiája: kutatás, fejlesztés és innováció a kkv-knál” című dokumentumra (feltáró vélemény az EU olasz elnökségének felkérésére),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról (EUSAIR) szóló 2014. január 21-i véleményére (feltáró vélemény),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2014. június 26-i véleményére,

–  tekintettel a Régiók Bizottsága „Területi együttműködés a földközi-tengeri térségben az adriai- és jón-tengeri makrorégión keresztül” című, 2011. október 11-i saját kezdeményezésű véleményére,

–  tekintettel „Az Unió makroregionális stratégiáinak alakulásáról: A jelenlegi gyakorlat és a jövőbeni kilátások, különösen a Földközi-tenger térségében” című, 2012. július 3-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az adriai- és jón-tengeri stratégiáról szóló bizottsági közleményre (COM(2012)0713),

–  tekintettel a Bizottság makroregionális stratégiák irányításáról szóló jelentésére (COM(2014)0284),

–  tekintettel „Az Európa 2020 keretei közötti fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politika” című, 2011. január 26-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (COM(2011)0017),

–  tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek (Aarhusi Egyezmény) az Európai Közösség nevében való megkötéséről szóló, 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozatra,

–  tekintettel a Fejlesztés és biztonság az adriai- és jón-tengeri térségben című, 2000. május 19–20-án megrendezett konferencián elfogadott anconai nyilatkozatra,

–  tekintettel az Adriai- és Jón-tenger Eurorégió 2006. június 30-án Pulában megrendezett alapító konferenciájára és az Adria-stratégia létrehozására vonatkozó kezdeményezés elindításáról szóló, az Adriai- és Jón-tenger Eurorégió 2009. október 22-én, Splitben megrendezett közgyűlésén elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága („B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „A makrorégiók új szerepe az európai területi együttműködésben” című 2015. januári tanulmányára,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága („B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „Az adriai- és jón-tengeri régió: a közlekedési és energetikai összeköttetések társadalmi-gazdasági elemzése és értékelése” című 2015. júniusi tanulmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Halászati Bizottság véleményeire (A8-0279/2015),

A.  mivel a makroregionális stratégiák a többszintű irányítás új modelljét képviselik, amelyben az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteket, többe között a gazdasági és szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket képviselő érdekeltek bevonása, valamint a különböző szakpolitikák és programok egymást kiegészítő jellege alapvető fontosságú a sikeres végrehajtás és a célok elérése szempontjából; mivel a regionális és helyi hatóságok fontos szerepet játszanak a demokrácia, a decentralizáció és a helyi és regionális autonómia növelésének előmozdítása szempontjából;

B.  mivel a Balti-tengeri és a Duna-régióra vonatkozó korábbi stratégiák kézzelfogható haszonnal jártak az érintett régiók számára, megerősítették az uniós együttműködési mechanizmusok sikerét, és hasznos tapasztalatokkal szolgáltak az új makroregionális stratégiák kidolgozásához;

C.  mivel a régiók által a regionális együttműködés e korszerű formája és a hozzá kapcsolódó irányítási modell iránt mutatott érdeklődés fokozódik; mivel a közelmúltban ez különösen igaz volt a hegyvidéki régiókra, például a Kárpátokra és az Alpokra, ahol a természetes határok miatt egyedi regionális politikákat kell követni;

D.  mivel a makroregionális stratégia az Európai Tanács által támogatott, az ugyanabban a földrajzi térségben található tagállamokra és Unión kívüli országokra vonatkozó integrált keretként uniós stratégia;

E.  mivel a stratégiában érintett országok, különösen az uniós tagállamok és a nem uniós tagállamok között jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak;

F.  mivel az adriai- és jón-tengeri régió országainak az együttműködéshez és ahhoz fűződő fokozódó érdekeltségéből fakadóan, hogy régió egészében rejlő lehetőségeket felhasználva közös intézkedéseket határozzanak meg a kihívásoknak való megfelelés érdekében, valamint a szinergiák megvalósítására irányuló folyamatos erőfeszítéseik eredményeképpen elfogadták az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiáját (EUSAIR);

G.  mivel a makroregionális stratégiákat az európai integráció és területi kohéziónak a tagállamok és szomszédos országok közötti, a közös kihívásoknak való megfelelést szolgáló, önkéntes együttműködésén alapuló eszköznek lehet tekinteni; mivel az EUSAIR a regionális együttműködés új formája, amely segítséget nyújthat a részt vevő tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok számára az Unió felé vezető útjukon, és fontos alkotóeleme lehet az Unió szélesen értelmezett földközi-tengeri politikájának, amelyet az Unió a Mediterrán Térségért juttat kifejezésre; mivel az EUSAIR az uniós regionális politika részeként a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdításának eszköze, amelynek alapvető célja a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, a valódi konvergencia elősegítése és a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása;

H.  mivel az Adriai-tenger félig zárt helyzetéből adódóan a szennyezés szempontjából különösen kiszolgáltatott, és hidrográfiai tulajdonságai sem a szokásosak, például az, hogy a régió északi és déli része között a partvonal és a mélység jelentős mértékben eltér; mivel a halállományokon a part menti országok osztoznak, ami az állományok megújulását folyamatos nyomás alatt tartja; mivel a KHP reformjának keretében elfogadandó, technikai intézkedésekről szóló jövőbeli keretrendelet intézkedéseit regionális alapokon kell kidolgozni és a térség sajátosságaihoz, tengeri erőforrásaihoz és halászatához kell igazítani;

Általános szempontok

1.  üdvözli a Bizottságnak az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiájáról szóló közleményét és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervet; úgy véli, hogy a stratégia létfontosságú lépést jelent Európa e részének fejlődésében; hangsúlyozza, hogy az EUSAIR-t azért hozták létre, hogy hozzáadott értékkel egészítse ki az uniós, nemzeti vagy regionális hatóságok vagy a magánszektor lépéseit, oly módon, hogy az jelentősen erősítse a makrorégió működését; felhívja a figyelmet a stratégia által a régióbeli tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok számára kínált kilátásokra; hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy a stratégia az integráció, a koordináció, az együttműködés és a partnerség elvein alapuljon; ismételten hangsúlyozza a „három nem” (nincs új jogszabály, nincs új intézmény, nincs új finanszírozás) elvének jelentőségét, mivel a makrorégiók a különböző uniós eszközök, köztük az európai strukturális és beruházási alapok összekapcsolásából keletkező szinergiákra épülő együttműködési kezdeményezések keretei;

2.  üdvözli az összes érdekelt fél arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az EUSAIR végrehajtásához a meglévő intézményi kereteken belül külön intézményi struktúrát hozzanak létre; arra ösztönöz minden nemzeti, regionális és helyi érdekeltet, hogy teljes mértékben vállalják fel a makroregionális stratégiához tartozó projektek végrehajtásának felelősségét; hangsúlyozza, hogy valamennyi részt vevő országban fokozni kell az intézményi kapacitásokat, továbbá a közigazgatás és a közszolgáltatások hatékonyságát, elegendő és hozzáértő igazgatási személyzetet elkülönítve az EUSAIR végrehajtására;

3.  hangsúlyozza, hogy az együttműködési tevékenységek tekintetében helyalapú megközelítésre van szükség, és rámutat a többszintű irányítási modell hozzáadott értékére, amely modellnek kezelnie kell az igazgatási képességek hiányát, és amelyet a makrorégión belüli erőforrások összevonására lehet használni; e tekintetben kitart amellett, hogy a helyi és regionális hatóságokat be kell vonni a politikai vezető szervekbe és a stratégia operatív, technikai és végrehajtó szerveibe, a koordinációs folyamatban megőrizve a Bizottság szerepét; hangsúlyozza, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés mobilizálhatja és bevonhatja a helyi szereplőket a döntéshozatali folyamatba, és elősegítheti a projektekért való felelősségvállalás erősödését a polgárok szintjén;

4.  hangsúlyozza a stratégia átlátható elfogadási, nyomonkövetési és értékelési folyamatának, valamint a civil társadalom és az összes érdekelt fél bevonásának és a feléjük irányuló nyitottságnak és befogadásnak a fontosságát; hangsúlyozza, hogy az érdekelt felek döntéshozatali folyamatban való részvétele, valamint a közvélemény támogatásának elnyerése szempontjából alapvetően fontos a pillérek közötti kommunikáció és tudatosságnövelés; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten biztosítsanak megfelelő nyilvánosságot a stratégiának, dolgozzák ki a stratégia célkitűzéseinek és eredményeinek megfelelő kommunikációját, támogassák a bevált gyakorlatok más, meglévő és kidolgozandó makroregionális stratégiákkal való koordinációját és cseréjét;

5.  felhívja a figyelmet arra, hogy a nem uniós országoknak harmonizálniuk kell jogszabályaikat az uniós joganyagnak a stratégiával összefüggő bizonyos ágazati szabályozásaival, annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós célok teljesülését és az uniós normák és jogszabályok alapján a szabályszerű, jogszerű és időben történő végrehajtást; arra ösztönzi valamennyi részt vevő országot, hogy hozzanak létre agytrösztöket, és szervezzenek rendszeres találkozókat a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a folyamat megszilárdítása és hatékonyabbá tétele érdekében;

6.  megjegyzi, hogy a magánberuházásoknak a régió országaiban bekövetkezett hirtelen visszaesése, illetve a költségvetési konszolidáció és az állami szektor korlátozott beruházási kapacitása miatt a stratégiához tartozó projektek finanszírozásában nehézségek jelentkezhetnek; felhívja a részt vevő országokat, hogy a stratégia sikeres végrehajtásához szükséges, magas szintű felelősségvállalást, elkötelezettséget és irányítást tartsák fenn;

7.  üdvözli, hogy az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a 2014–2020 közötti időszakra szóló Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, és különösen a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Adriai- és Jón-tengeri Együttműködési Program (ADRION) jelentős potenciális forrásokat, illetve az eszközök és technikai lehetőségek széles körét biztosítja a stratégia számára; támogatja a stratégiai pillérek szempontjából releváns egyéb források és eszközök rendelkezésre bocsátását, különös tekintettel a Horizont 2020-ra és az Erasmus Plus programra valamennyi pillér és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre a II. pillér tekintetében, különös tekintettel továbbá a LIFE programra a III. pillér tekintetében és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás tekintetében, a kkv-knak szóló COSME és a Kreatív Európa programra a IV. pillér tekintetében, valamint az innováció finanszírozására szolgáló INNOVFIN programra; a rendelkezésre álló források szinergiájának érdekében ösztönzi a régióra vonatkozó területi együttműködési programok monitoringbizottságai, az EUSAIR irányító testülete és az esb-alapok irányító hatóságai közötti együttműködést; hangsúlyozza, hogy a stratégiának lehetővé kell tennie a meglévő eszközök és források hatékonyabb és eredményesebb felhasználását;

8.  felhívja az Európai Bizottságot és az európai strukturális és beruházási alapok programjainak előkészítéséért, irányításáért és végrehajtásáért felelős nemzeti, regionális és helyi testületeket, hogy hangsúlyozzák a makroregionális projektek és intézkedések jelentőségét;

9.  hangsúlyozza, hogy makroregionális szinten kell meghatározni a végrehajtási struktúrát és a koordinációs mechanizmusokat az együttműködés – többek között a közös tervezés, a finanszírozási lehetőségek összehangolása és az alulról építkező megközelítés – megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a nemzeti és regionális operatív programokat össze kell hangolni a stratégia célkiűzéseivel, ideértve lehetőség szerint az EUSAIR e programokba való beépítését is; úgy véli, hogy szükség van az adriai- és jón-tengeri régiót közvetlenül és közvetve érintő kezdeményezések, javaslatok és projektek koordinációjára és összehangolására;

10.  ösztönzi a Bizottságot, az Európai Beruházási Bankot (EBB) és a részt vevő országokat, hogy teljes mértékben használják ki az újonnan létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) keretében rendelkezésre álló lehetőségeket a térségben megvalósuló projektek finanszírozására, amelyek makroregionális szinten hozzáadott értéket teremtenének, előmozdítanák a fenntartható fejlődést és a gazdasági és társadalmi kohéziót, serkentenék a fejlődést és bővítenék a foglalkoztatást, valamint hozzájárulnának az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez; ezzel összefüggésben ösztönzi, hogy a projektkiválasztás szakaszában a makroregionális projektek, transznacionális jellegük miatt, „bónuszpontokat” kapjanak;

11.  rámutat arra, hogy nincsenek kizárólag a makroregionális stratégiák végrehajtásához rendelt külön alapok, és hogy a siker előfeltétele a szilárd politikai akarat, valamint az országok közötti partnerség és koordináció; ezért felhívja a régió országait, hogy egyesítsék forrásaikat (esb-alapok, IPA, ESBA) és a nemzeti forrásokból érkező hozzájárulásokat az EBB mint a stratégia célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló projektek finanszírozását támogató pénzügyi és beruházási platform alatt; sürgeti az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó, átlátható és nyilvánosan hozzáférhető projektportfólió létrehozását, amely láthatóvá tenné a meglévő és esetlegesen felmerülő beruházási igényeket, illetve a jelenlegi és tervezett projekteket, ami arra ösztönözné a beruházókat, hogy e projektekbe ruházzanak be;

12.  arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat, hasznosítsák a megszerzett tapasztalatokat, és tárják fel az egyéb uniós makroregionális stratégiák végrehajtásának szűk keresztmetszeteit, továbbá fokozzák az együttműködést a hasonló partnerekkel, például a balti-tengeri, Duna-medencei és alpesi makrorégiókkal;

13.  kéri a Bizottságot, hogy hárítsa el azokat az adminisztratív és nem pénzügyi akadályokat, amelyek gyakran elriasztják a beruházókat az ilyen projektekbe való beruházástól;

14.  szükségesnek tartja, hogy megtalálják a módját azon országok legalább egyedi és konkrét projektek szintjén történő bevonásának, amelyek nem szerepelnek a stratégiában, és amelyek földrajzilag és gazdaságilag közel helyezkednek el a térséghez; kiemeli ezzel összefüggésben a kohéziós politikához tartozó, határokon átnyúló és transznacionális együttműködés fontosságát, és felkéri az érintett régiókat és tagállamokat, hogy használják fel az e területen meglévő bevált gyakorlatokat;

15.  emlékeztet arra, hogy a gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a régióra, valamint hangsúlyozza, hogy rendszeresen értékelni kell a gazdasági fellendülés elérését célzó stratégiákat; rámutat, hogy a régió országi eltérő fejlettségi szintet képviselnek, és különböző szükségletekkel rendelkeznek; felhívja a Bizottságot, hogy hangsúlyozza az országok közötti társadalmi-gazdasági különbségek csökkentését szolgáló feltételek megteremtésének fontosságát; támogatja a kevésbé fejlett országok reformjait, és ezzel összefüggésben ösztönzi a tudás, a tapasztalatok és a gyakorlatok megosztását;

16.  rámutat, hogy szükség van a kulturális, tudományos és oktatási együttműködés ösztönzésére, megújítására és elmélyítésére, többek között az egyetemi hallgatók és oktatók mobilitási lehetőségeinek fokozása révén; hangsúlyozza, hogy a tudomány és az innováció az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés előfeltétele; hangsúlyozza, hogy a régión belül a tudományos és kulturális együttműködés szorosan összekapcsolódik a gazdasági növekedés dinamikájával, valamint az idegenforgalom sokrétűségének és fenntarthatóságának szintjével;

17.  üdvözli, hogy az Európai Parlament is képviselteti magát az EUSAIR irányítótestületeiben; kéri a Bizottságot, hogy elemezze a régión belüli országok (uniós tagállamok és harmadik országok) közös erőfeszítéseit, valamint a helyi és regionális hatóságoknak a stratégiai célkitűzések elérésében való tényleges közreműködését;

18.  utal a más uniós makroregionális stratégiák keretében megvalósult példákra, és kéri, hogy kísérleti projektek és előkészítő intézkedések keretében támogassanak különböző típusú, a tanulmányoktól a különböző kiemelt területekhez tartozó projektek előkészítését segítő kezdőtőke biztosításáig terjedő lépéseket;

19.  elengedhetetlennek tartja, hogy többek között a makrorégió előtt álló sokféle és összetett kihívás kezelésére irányuló holisztikus megközelítés kialakítása érdekében a stratégia végrehajtási szakaszában mind a négy pilléren belül megfelelő módon figyelembe vegyék a stratégia általános elveit, főként a környezetvédelmet és a természeti erőforrások fejlesztését szolgáló eszközöket;

20.  hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell szentelni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkében említett területeknek, többek között a szigeteknek, a hegyvidéki és vidéki régióknak a bennük rejlő egyedi – különösen az idegenforgalmi ágazatot érintő – lehetőségek feltárása és kiaknázása érdekében, tiszteletben tartva az e jelentésben meghatározott fellépési területeket és prioritásokat; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő a szigetek és hegységek európai évére vonatkozó javaslatot;

21.  úgy véli, módot kell találni arra, hogy a részt vevő országok olyan más, fontos pilléreket is alkalmazzanak, amelyek a térség fejlődése szempontjából hasznosak lehetnek, mint például a mezőgazdaság, amely az egyedi földrajzi-éghajlati viszonyok és a biológiai sokféleség okán, illetve amiatt, hogy képes koordinált szinergikus hatást és további növekedést kelteni; szoros együttműködést és koordinációt javasol a szárazföldi, a part menti területek és a szigetek között annak érdekében, hogy a tiszta energia termelését és az egészséges élelmiszerek előállítását célzó projektek közötti szinergia megvalósuljon;

22.  felhívja a figyelmet a stratégia végrehajtására vonatkozó megfelelő jelentéstétel és értékelés fontosságára; ezzel összefüggésben felhívja a részt vevő országokat és a Bizottságot, hogy gyűjtsenek megbízható alapadatokat, és határozzanak meg konkrét célokat mindazon pillérek tekintetében, amelyekről majd évente nyilvánosan közzéteendő értékelés készül;

23.  a migrációra vonatkozóan átfogó és integrált megközelítést szorgalmaz; hangsúlyozza, hogy a régiónak súlyos migrációs kihívásokkal kell szembenéznie, és sajnálatát fejezi ki a Földközi-tengeren bekövetkezett tragédiák miatt; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy e kihívások kezelése érdekében jelentős fordulatra van szükség a menekültügyi politikában a tagállamok közötti szolidaritás terén; kiemeli, hogy át kell tekinteni a harmadik országokkal való együttműködésre vonatkozó átfogó stratégiát; sajnálatosnak tartja, hogy a migráció támasztotta kihívásokkal kapcsolatban az uniós tagállamok között elégtelen az együttműködés; ösztönzi a migránsok befogadásával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, és kéri, hogy sürgősen szenteljenek különös figyelmet a régiót érintő társadalmi s humanitárius kérdéseknek, az EUSAIR prioritásainak esetleges jövőbeli újrameghatározása érdekében;

24.  elvárja, hogy a béke és a biztonság megerősítése új lendületet kapjon Délkelet-Európában;

25.  hangsúlyozza, hogy menet közben új nehézségek merülhetnek fel és a prioritások változhatnak, ami az intézkedések, a projektek és a hozzájuk kapcsolódó célok aktualizálását, átalakítását vagy másokkal való felváltását teheti szükségessé;

26.  felszólítja az országokat, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén – a legmagasabb szintű normák alkalmazása érdekében – osszák meg a bevált gyakorlatokat, mivel a nyelvi kérdések miatt ez különösen érzékeny terület;

27.  hangsúlyozza, hogy a különböző végrehajtási szakaszokon belül ad hoc programok formájában megfelelő képzést, valamint szervezési és technikai támogatást kell nyújtani a köz- és a magánszféra gazdasági szereplőinek, a társadalmi szereplőknek és a szervezett civil társadalom különböző alkotóelemeinek;

28.  felhívja a Bizottságot, hogy az EUSAIR végrehajtásáról kétévente terjesszen jelentést a Parlament és a Tanács elé működésének és – a növekedés és a munkahelyteremtés, a különbségek csökkentése és a fenntartható fejlődés terén képviselt – hozzáadott értékének értékelése céljából;

29.  ösztönzi a szociális dimenzió előmozdítását célzó egyedi intézkedéseket; hangsúlyozza a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának támogatására és a diszkrimináció minden formájának megelőzésére irányuló prioritások és intézkedések beépítésének fontosságát;

Kék növekedés

30.  hangsúlyozza, hogy a régió egyedi földrajzi elhelyezkedése és sajátos partvonalszerkezete, valamint tengereinek gazdag biológiai sokfélesége hatalmas lehetőségeket rejt „kék” munkahelyek létrehozására és az innovatív és fenntartható gazdasági fejlődés és növekedés tekintetében, beleértve a kék technológiákat, a halászatot és akvakultúrát, valamint a jobb tengerészeti és tengerpolitikai irányítást és szolgáltatásokat;

31.  támogatja a kék gazdaságot mint a gazdasági válság megoldását, mivel ösztönzi új munkahelyek teremtését – különösen a part menti és szigeti országokban élő nők és fiatalok számára – és a gazdaságfejlesztést; úgy véli, hogy az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát nem lehet megvalósítani a kék gazdaság figyelembevétele nélkül, amely a tengerekkel, óceánokkal, akvakultúrával, tengeri és folyami közlekedéssel és idegenforgalommal kapcsolatos ágazatokat összeköti a környezetvédelemmel;

32.  kéri a Bizottságot és a stratégiában részt vevő államokat, hogy biztosítsanak olyan ösztönzőket, amelyek a halászat és akvakultúra területére vonzzák a fiatalokat az adriai- és jón-tengeri régióban, és támogassák őket efféle tevékenységek indításában;

33.  felszólít a politikák koordinációjára és a stratégia céljainak harmonizálására, valamint közös projektek megvalósítására, összhangban a közös halászati politika értékeivel, alapelveivel és célkitűzéseivel; ösztönzi továbbá a fenntartható halászati ágazat fejlesztésének és a hagyományos, egészséges élelmiszerek termelésének támogatását; kéri helyi halászati akciócsoportok létrehozását, amelyek a halászat diverzifikációjának természetes eszközei lehetnének; kiemeli, hogy a fenntartható és nyereséges halászat és akvakultúra feltétele az érdekeltek fokozottabb bevonása az általános irányításba, valamint a halászati tevékenységek javítása és diverzifikálása;

34.  úgy ítéli meg, hogy a kék növekedés igen eltérő ágazatokat és vállalkozásokat érint, ezért a fejlesztéshez valamennyi ágazatban magasan képzett munkaerőre van szükség; felhívja az EUSAIR-ben részt vevő tagállamokat, hogy a kék növekedés különböző ágazatait képzési programjaikban helyezzék előtérbe, figyelembe véve az egész életen át tartó tanulási rendszereket és a munkavállalókat célzó képzést; rámutat a kék növekedésben részt vevő társadalmi-gazdasági rendszerek tevékenységeinek, ágazatainak és szakterületeinek összetettségére, ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy az EUSAIR-ben részt vevő tagállamok a változásokhoz, az innovációhoz és a multidiszciplinaritáshoz való alkalmazkodási képesség javítása, a humántőke képzésének kiigazítása és a nők részvételi arányának növelése érdekében munkaerő-piaci politikákat fogadjanak el;

35.  hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy az Európa 2020 stratégia három pillérje – különösen a kék növekedéssel kapcsolatos pillér – és az EUSAIR stratégia az Európai Bizottság cselekvési terve alapján nagyobb mértékben és ténylegesen összekapcsolódjon; úgy véli, hogy a cselekvési terv a stratégiai megközelítésnek – a makrorégió konkrét prioritásainak meghatározására irányuló – egyik eredménye; rámutat arra, hogy ennek alapján minden egyes fellépést vagy projektet egy alulról építkező, kiterjedt konzultációs folyamat keretében választanak ki, amelyben az adriai- és jón-tengeri régió nemzeti, regionális és helyi hatóságait, szociális partnereit, továbbá magánszektorát, szociális gazdaságát, tudományos életét és civil társadalmát képviselő érdekeltek széles köre vesz részt;

36.  szorgalmazza az állami és magánvállalatok, egyetemek, kutatóintézetek és a tengeri és tengerészeti ágazatban érintett más felek közötti klaszterek és együttműködések kialakítását az innováció serkentése és a szinergiák teljes körű kihasználása céljából; úgy véli, hogy a hatékonyabb és eredményesebb beruházások szavatolása érdekében a kék növekedés pillér alá tartozó fellépéseknek a nemzeti és regionális kutatásokra és az intelligens szakosodásra vonatkozó innovációs stratégiákra kellene épülniük; kéri az országokat és régiókat, hogy vegyenek részt a Bizottság S3 Platformjában annak érdekében, hogy részesülhessenek az intelligens szakosodásra vonatkozó stratégiák fejlesztéséhez, végrehajtásához és felülvizsgálatához nyújtott segítségben; ezzel összefüggésben az új, minőségi és fenntartható munkahelyek létrehozása érdekében szükségesnek tartja a kkv-k hitelhez jutásának javítását és a meglévő üzleti hálózatok (klaszterek) nemzetköziesítés révén történő fejlesztését;

37.  támogatja, hogy a régióból származó, kiváló minőségű tengeri eredetű élelmiszerek számára versenyképességük növelése érdekében közös minőségi védjegyet hozzanak létre;

38.  hangsúlyozza a szociális párbeszéd jelentőségét és annak fontosságát, hogy a kapacitásépítési tevékenységekbe a hatóságok mellett a civil társadalom képviselőit is vonják be; ezt úgy látja megvalósíthatónak, ha a szociális és gazdasági partnerek képviselete érdekében makroregionális szinten és az egyes tagállamokban regionális szinten állandó platformot hoznak létre, amint az az egyetemek, a kereskedelmi kamarák és a városok tekintetében már megtörtént;

39.  hangsúlyozza a tenger- és a tengerészeti kutatás, valamint a kutatók és az EUSAIR stratégiában részt vevő tagállamok és régiók közötti, ezen ágazatokkal kapcsolatos erőteljesebb együttműködés fontosságát az e tagállamok közötti szakadék megszüntetése, valamint a part menti területek versenyképességének növelése és a minőségi és fenntartható helyi munkahelyek megteremtésének ösztönzése érdekében;

40.  aggasztónak tartja az adriai- és jón-tengeri halállományok túlhalászás, valamint jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat következében történő kimerülésének ütemét és a tengeri élővilágot fenyegető egyéb kockázatokat; hangsúlyozza, hogy a halászat a part menti térségek és a szigetek gazdaságának egyik kulcsfontosságú eleme; ennélfogva úgy véli, hogy a halállományok és tengeri ökoszisztémák védelmét és megőrzését – összhangban a közös halászati politikába foglalt, a maximális fenntartható hozamra vonatkozó elvvel – a stratégia kiemelkedő célkitűzésének kell tekinteni; hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszakban a halászati határértékek kiigazítását az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) keretében az új eszközök vásárlásához nyújtott támogatás révén ösztönözni kell; kéri, hogy történjenek határozott lépések a harmadik országok halászati jogszabályainak uniós jogszabályokhoz való hozzáigazítása, az adatok megosztása, közös ellenőrzési platformok és többéves halászati gazdálkodási tervek formájában, és vegyék fontolóra, hogyan hozható létre egy fenntartható akvakultúra-ágazat, tekintettel arra, hogy óriási lehetőségek rejlenek benne a megújuló energiaforrásokkal való üzemeltetés tekintetében;

41.  emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi céllal halászott halaknak és kagylóknak a biológiailag biztonságos határértékeken belül kell maradniuk a jó környezeti állapot elérése és a halászati ágazat hosszú távú fenntarthatóságának megőrzése érdekében;

42.  kéri a Bizottságot, hogy vegye nyilvántartásba a hobbihorgászat fogásainak volumenét, hogy szabályozza ezt a tevékenységet, és kösse mind a hobbihorgászatot, mind a foglalkozásszerű halászatot a maximális fenntartható hozam célkitűzéseihez;

43.  a halállományokkal kapcsolatos átfogó kutatásokat sürget, különös tekintettel a veszélyeztetett fajokra és az ezekkel kapcsolatos biológiai kölcsönhatásokra, tekintettel arra, hogy nincsenek pontos adatok és nem áll rendelkezésre a jelenlegi állapot teljes, részletes áttekintése, és ezek hiányában az értékelések nem egyértelműek és nem megbízhatóak; sürgeti a természetes ívóhelyek megőrzését;

44.  kéri, hogy a közvetett halászat (gazdátlanul sodródó hálók, kagylótenyésztésre használt hálók) hatásainak és a védett fajok járulékos fogásainak felbecslésére irányuló projekteket értékeljék ki és népszerűsítsék, mivel becslések szerint csak az Adriai-tengeren több mint 40 000 tengeri teknőst fognak ki nem szándékosan; véleménye szerint sürgősen szükség van környezeti tanulmányokra és a probléma enyhítésének eszközeit (pl. a teknősök kiszabadulását lehetővé tevő eszközöket) vizsgáló tanulmányokra;

45.  a hajógyártás – többek között a szabadidőhajó-ágazat – határozott támogatását sürgeti, annak modernizálására és szakosítására összpontosítva munkahely-teremtés és a kék technológiákkal összhangban lévő fenntartható és versenyképes növekedés megvalósítása érdekében;

46.  sürgeti az ipari körzetek, illetve a makrorégió különböző régióinak körzetei közötti testvérkapcsolatok és együttműködés erőteljes támogatását; a körzetek kialakításának elősegítése érdekében az ágazat legjelentősebb tapasztalatai és az ugyanazon megközelítést fejleszteni szándékozó egyéb régiók helyzetére vonatkozó információk cseréjén belül ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét;

47.  hangsúlyozza a szabadidős, sportcélú és családi halászat támogatásának és előmozdításának fontosságát az integrált halászati és turisztikai szakpolitikák (halászat és halászati turizmus, tengeri akvakultúra) mellett, különösen a szigeteken, az itt élők és a kisebb part menti települések helyi kulturális hagyományainak és tengeri életmódjának megőrzése érdekében; ösztönzi a fenntartható, kisléptékű és hagyományos halászatot és akvakultúrát, összekapcsolva egy diverzifikáltabb kulináris kínálattal, valamint a helyi halpiacok előmozdítását, ami a legjobb módja a fenntarthatóság biztosításának és a part menti turisztikai tevékenységek fokozottabb támogatásának;

48.  kéri a Bizottságot, hogy támogassa és mozdítsa elő a halászati gazdaságok és a halászatban dolgozók részvételét olyan projektekben, amelyek a kultúrával és a kulturális örökséggel – többek között a halászattal, a tengerhajózással és a hagyományos halászati területekkel és foglalkozásokkal – összefüggő turizmushoz kapcsolódnak;

49.  hangsúlyozza a szociális gazdaság és a női vállalkozók jelentőségét a kék növekedés pillér megvalósítása szempontjából, és felhívja az EUSAIR stratégiában részt vevő tagállamokat, hogy ösztönözzék és támogassák a nők részvételét valamennyi ide tartozó ágazatban; emlékeztet a kis- és mikrovállalkozások érintett régiókban és területeken betöltött alapvető szerepére, és kéri az EUSAIR-ben részt vevő tagállamokat, hogy hajtsanak végre a gazdasági tevékenység e formáit előmozdító aktív politikákat;

50.  támogatja a hidrogeológiai kockázat és a tengerparti erózió csökkentésére irányuló intézkedéseket;

51.  ösztönzi azokat a tevékenységeket, amelyek célja támogatás nyújtása az európai politikák végrehajtása folytán jelentős kárt szenvedett, tengerrel kapcsolatos szakmáknak, például a hagyományos szakmák újbóli felfedezését előmozdító alternatív projektek révén;

52.  hangsúlyozza a kutatás fontosságát, és arra ösztönöz, hogy a tengerészeti és tengeri körzetek kapjanak erőteljes támogatást;

53.  hangsúlyozza, hogy az akvakultúra és a tengeri akvakultúra fejlesztése fontos szerepet játszhat nem csupán a fajok sokféleségének helyreállításában, hanem az adriai- és jón-tengeri régió gazdasági növekedésében is;

54.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a – például a part menti akciócsoportok által létrehozott projektek fenntarthatóságához hasonló – bevált gyakorlatok cseréjét;

A régió összeköttetéseinek megteremtése

55.  megállapítja, hogy égető szükség van a részt vevő országok közötti, valamint ezen országok és szomszédaik közötti közlekedési és energiaügyi összeköttetésekre – köztük a tengeri közlekedésre, intermodális kapcsolatokra a hátországgal és az energiahálózatokra –, amelyek a makrorégió gazdasági és társadalmi fejlődésének előfeltételét képezik; hangsúlyozza az Adriai-tenger két partja közötti összeköttetések hiányát és az adriai- és jón-tengeri terület infrastrukturális hiányosságait;

56.  felhív olyan fenntartható szállítási útvonalak megvalósításának ösztönzésére, amelyek által csökkenteni lehet az utazási időt, a szállítási és logisztikai költségeket, valamint az externáliákat; tengeri–szárazföldi kapcsolódási pontokhoz kapcsolódó nagy stratégiai beruházásokra hív fel az országok közötti intermodális szállítási lehetőségek megteremtése, a kohézióhoz való hozzájárulás, az átfogó hálózat erősítése és a közúti túlterheltség, ezáltal a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében; felhívja a figyelmet arra, hogy fejleszteni kell a tengeri autópályák és az Adriai-tenger két partja közötti – mind észak-dél, mind kelet-nyugat irányú – hajóutak tengeri és kikötői kabotázsdimenzióját; rámutat, hogy fokozott koordinációra van szükség a tengeri forgalom túlzsúfoltságának megelőzése és a megfelelő irányítás és ellenőrzés javítása érdekében;

57.  ösztönzi a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről szóló 2015/757/EU rendelet innovációra való felhasználását, és fenntartható tengeri szállítás kialakítását a makrorégióban a tengeri járműveket meghajtó alternatív motorok és üzemanyagok használata révén, annak érdekében, hogy a közlekedési ágazatban csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, és javítsák az energiahatékonyságot;

58.  hangsúlyozza a tengeri közlekedési útvonalak és kikötők Európa más részeivel való összekapcsolásának fontosságát és a TENT-T folyosókkal való összekapcsolásuk szükségességét; sürgeti a részt vevő országokat, hogy erőfeszítéseiket összpontosítsák a jelenlegi TEN-T hálózatban szereplő projektek végrehajtására és annak Délkelet-Európa/az Adriai-tenger keleti partvidéke felé javasolt kiterjesztését célzó, az adriai- és jón-tengeri régióban meglévő hálózati hiányosságok megoldására alkalmas egyéb intézkedésekre: felkéri az érintett országokat, hogy azonosítsák az elsődleges fontosságú, regionális és európai hozzáadott értékkel bíró infrastrukturális projekteket, és javasolja, hogy fordítsanak figyelmet többek között az alábbiakra:

i. a balti- és adriai-tengeri folyosó kiegészítése,

ii. a skandináv–mediterrán folyosó észak–déli irányú kiterjesztése,

iii. az Alpok–Nyugat-Balkán vasúti teherszállítási folyosó létrehozása,

iv. az Ibériai-félsziget és Olaszország középső része, illetve a Nyugat-Balkán jobb összeköttetése,

v. közúti összeköttetések létesítése a Balkán-térségben a kikötők és a szárazföldi területek között, valamint összekapcsolás a Rajna–Duna folyosóval,

vi. az Adriai-tenger két partja közötti összeköttetések érdekében a kikötői létesítmények fejlesztése, és a Közép-Európa importárukkal való szélesebb körű ellátását szolgáló stratégiának az észak-adriai kikötők irányító testületei általi előkészítése;

59.  felhív a meglévő infrastrukturális hálózat kapacitásának egészen az utolsó kilométerekig történő optimalizálására, különös tekintettel a makrorégión belüli jelenlegi közúti és vasúti összeköttetésekre; hangsúlyozza, hogy mihamarabb be kell fejezni az adriai–jón autópályát, amely serkentőleg hat majd a makrorégió gazdasági és társadalmi fejlődésére; emlékeztet az adriai- és jón-tengeri térség mindkét oldalán található autópályákat, vasutakat és más infrastruktúrákat összekötő új folyosók fontosságára; rámutat, hogy fokozott koordinációra van szükség a tengeri forgalom túlzsúfoltságának megelőzése és a megfelelő irányítás és ellenőrzés javítása érdekében;

60.  szorgalmazza a nagy sebességű vasúti infrastruktúra fejlesztését, amely összekapcsolja a makrorégiót és jobb összeköttetést tesz lehetővé az EU-val és az EU-n belül; kiemeli az adriai- és jón-tengeri régió, valamint a Tirrén-tenger partja és az adriai- és jón-tengeri part közötti vasúti összeköttetés javításának fontosságát;

61.  sürgeti a részt vevő országokat, hogy fejlesszék tengeri, vasúti és légiközlekedési infrastruktúrájukat, fejlesszék tovább a makrorégió tengeri autópályáját intermodális szállítási eszközök ötvözésével, különösen a hátországgal való összeköttetés kialakítása érdekében, valamint a legfejlettebb technológiákat alkalmazva és minden esetben gondoskodva az állandó magas szintű biztonságról és környezeti fenntarthatóságról javítsanak a szállítási logisztikán; felhívja a részt vevő országokat, hogy értékeljék az e-mobilitási eszközökkel történő fejlesztésére rendelkezésre álló lehetőségeket, amelyek megkönnyíthetik nemzetközi elektronikus jegyértékesítési szolgáltatás nyújtását;

62.  hangsúlyozza a szigetekkel való tényleges összeköttetések hiányát; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e területek életminőségének javítása, az elnéptelenedés megállítása és a társadalmi-gazdasági lehetőségek kiaknázásának lehetővé tétele érdekében, új, összehangolt és piaci alapú lehetőségek feltárásával, az áru- és személyszállító útvonalak használatának optimalizálásával, valamint a magán- és az állami szektor érdekeltjeinek bevonásával biztosítsanak jobb összeköttetéseket; kiemeli, hogy meg kell erősíteni a szigeteken belüli összeköttetéseket és a közlekedési infrastruktúrát a fenntartható belső mobilitás érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a szigeteken élők számára egész évben megfelelő egészségügyi ellátást és oktatási programokat kell biztosítani;

63.  szorgalmazza a szigetek intermodális összeköttetései terén nagyberuházások megvalósítását, különösen határozott támogatást szeretne az olyan stratégiai fontosságú repülőterek – infrastruktúra, valamint a makrorégió egyéb régióiba vezető új útvonalak tekintetében történő – fejlesztéséhez, mint a cataniai;

64.  sürgeti a részt vevő országokat, hogy folytassák az energiaellátás diverzifikálására irányuló erőfeszítéseiket, amely folyamat nemcsak a makrorégió energiabiztonságát fogja növelni, hanem növeli a versenyt és az energiaszegénységet is segít leküzdeni, ami jelentős előnyöket hoz majd a térség gazdasági és társadalmi fejlődése számára; hangsúlyozza, hogy az energiaágazatbeli beavatkozások környezeti hatásának alapos értékelésére van szükség; hangsúlyozza a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok (LNG-terminálok) és a hiányzó gázvezeték-hálózatok fejlesztésébe történő beruházások közös tervezésének fontosságát a makrorégióban, ezáltal elősegítve a nagyobb függetlenség és energiabiztonság megvalósítását; ösztönzi továbbá, hogy hozzanak intézkedéseket az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése érdekében, ezzel is hozzájárulva a versenyképességhez;

65.  ösztönzi olyan energia-infrastruktúra kifejlesztését, amely képes csökkenteni a szénlábnyomot, növelni az energiahatékonyságot és biztosítani a makrorégió és az azon kívüli területek energiabiztonságát; kiemeli továbbá az intelligens városok koncepciója fejlesztésének és előmozdításának fontosságát hozzáadott érték biztosítása érdekében a makrorégió jelenlegi energiainfrastruktúrája számára;

66.  elismeri a kihasználatlan megújuló energiaforrásokban a makrorégió szempontjából rejlő nagy potenciált; sürgeti a rendelkezésre álló megújuló erőforrások, például a nap-, a szél-, (amennyiben műszakilag kivitelezhető) az árapály- és a hullámenergia kiaknázását az energiatermelés összetételén belül; hangsúlyozza a potenciális vízerőművek fenntarthatóságát és versenyképességét valamennyi részt vevő országban; sürgeti a részt vevő országokat, hogy járuljanak hozzá egy jól működő és összekapcsolt földgáz- és villamosáram-piac kialakításához a makrorégióban, amely egyenlő hozzáférést biztosít az olcsó, megfizethető energiához; hangsúlyozza a határokon átnyúló energiahálózati kapcsolatok fejlesztésének fontosságát az energiaszektorban megvalósuló beruházások támogatásának érdekében, amely kulcsfontosságú előfeltétele az uniós energiahálózatba való integrációnak, továbbá az energiaszektor határokon átnyúló beruházásait akadályozó korlátok felszámolásának fontosságát;

67.  támogatja a makrorégióban a villamosáram- és gáztermelési és -szállítási energetikai infrastruktúra közös tervezését és az abba való beruházást a TEN-T hálózatnak megfelelően, az energiaközösségi érdekű projektek (PECI) listáján szereplő konkrét projektek megvalósításával;

68.  aggodalmának ad hangot, amiért a kőolaj és földgáz tengeri és szárazföldi feltárása és kiaknázása új lendületet kapott, ami katasztrófák és igen súlyos környezeti, gazdasági – a halászati ágazatra is kiterjedő – és közegészségügyi következmények veszélyének teszi ki a makrorégiót; hangsúlyozza, hogy bármely ilyen tevékenységnek összhangban kell lennie az éghajlatváltozásra és megújuló energiára vonatkozó uniós szabályokkal és útmutatásokkal; hangsúlyozza, hogy az Adriai-tenger egy zárt, sekély tenger, amely nem képes szétoszlatni a szennyező anyagokat, és mindkét partján virágzik a turistákat célzó kereskedelem, és a makrorégió növekedésének elsősorban a turizmuson és a különleges környezeti adottságaihoz és ökoszisztémáihoz kapcsolódó tevékenységeken kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi fenntarthatóságra és a tengeri tevékenységek biztonságára vonatkozó uniós jogszabályokat és nemzetközi egyezményeket következetesen kell végrehajtani; kéri a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (2008/53/EK) és a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról szóló irányelv (2013/30/EU) maradéktalan végrehajtását;

69.  felhív az adriai- és jón-tengeri makrorégió közös európai közlekedésbiztonsági szabványainak meghatározására;

70.  szükségesnek tartja a határokon átnyúló légi szolgáltatások előmozdítását a makrorégión belüli összeköttetések biztosítására és fejlesztésére irányuló közös projektek megvalósítása révén;

Környezeti minőség

71.  emlékeztet a részt vevő országok tengeri, part menti és szárazföldi ökoszisztémáinak gazdagságára; megjegyzi, hogy az Adriai-tenger a nyilvántartásba vett földközi-tengeri fajok közel felének (49%-ának) ad otthont, és sekélységének, korlátozott áramlásainak és a betorkolló folyók jelentős hatásának köszönhetően a földközi-tengeri térség legegyedibb szubrégiója; közös erőfeszítéseket sürget minden olyan lehetséges intézkedés meghozatala érdekében – mint például tiszta üzemanyagok használata a tengeri közlekedés és a logisztika terén –. amelynek célja a tengeri környezet és a határokon átnyúló szárazföldi élőhelyek megőrzése, valamint a tengeri szennyezés és a part menti és tengeri biológiai sokszínűséget érintő egyéb fenyegetések megelőzése és csökkentése; hangsúlyozza a tengeri és szárazföldi fajok, például a mediterrán barátfókák, barlangi vakgőték, hiúzok, fakókeselyűk és más fajok védelmének fontosságát, és felszólítja a részt vevő országokat, hogy hajtsanak végre arányos intézkedéseket e cél megvalósítása érdekében;

72.  felszólítja a részt vevő országokat, hogy fenntartható turistalátványosságok létrehozásának szándékával osszák meg egymás között a természeti és kulturális örökség kezelése terén, többek között a Natura 2000 területek és az UNESCO helyszínek kapcsán alkalmazott bevált gyakorlataikat;

73.  sürgeti az összes részt vevő országot, hogy erőiket egyesítve valósítsák meg a tengeri területrendezést a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról szóló 2014/89/EU irányelvnek megfelelően és a tengerparti övezetek integrált kezelését különböző érdekeltek (a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a helyi lakosság, a kutatói közösség, nem kormányzati szervezetek stb.) bevonásával; úgy véli, hogy a tengeri területek megfelelő közös irányítása fontos keretet biztosít a tengeri erőforrások fenntartható és átlátható használatához;

74.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy – mivel a tengeri tevékenység növekedése fokozatosan beszűkíti a halászterületeket – az érintett ágazat érdekeit méltányosan vegyék figyelembe a tengeri tevékenységek fejlesztésének minden szakaszában, nevezetesen a tengeri területrendezés tervezésekor és a tengerparti övezetek integrált kezelésekor;

75.  hangsúlyozza az adriai- és jón-tengeri medencében található folyók és tavak védelmének és megőrzésének fontosságát;

76.  felhívja a figyelmet arra, hogy felelősen kell kezelni a korábbi és a határokon átnyúló környezetszennyezéseket, és meg kell tisztítani az ipari talaj-, víz- vagy légszennyezés, vagy adott esetben a katonai konfliktusokból következő szennyezés által érintett helyszíneket; támogatja a tenger vegyi és hagyományos fegyverek okozta szennyezésének csökkentésére irányuló aktív intézkedéseket; támogatja a tengeri hulladék mennyiségének a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel összhangban történő csökkentését, különös tekintettel az adriai-tengeri szigetek hulladékból származó szennyezésére;

77.  aggasztja a műanyaghulladék által a tengerben okozott kár; kéri a Bizottságot, hogy támogassa e hulladék összegyűjtésére és újrahasznosítására irányuló kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy fontos a halászok bevonása e folyamatba;

78.  felhívja az országokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre a használaton kívüli ipari és katonai helyszínek újrahasznosítására vonatkozó átfogó terveket; hangsúlyozza, hogy ezek a helyszínek nem csak veszélyeztetik a környezetet, hanem jelentős kiaknázatlan gazdasági lehetőségeket rejtenek;

79.  felszólít arra, hogy az életminőség javítása céljából ösztönözzék az ipari létesítmények városi központokból és part menti területekről történő áthelyezését;

80.  ragaszkodik az összes meglévő eszköz felhasználásához a legjobb hulladék- és szennyvíz-gazdálkodási megoldások megvalósítása érdekében a térségben a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK európai tanácsi irányelvnek megfelelően;

81.  felhívja a figyelmet azokra a természeti és ember okozta katasztrófákra, amelyek az utóbbi években e régiót sújtották; felhívja a figyelmet az erdőirtás problémájára és éghajlatváltozáshoz kapcsolódó egyéb kockázatokra; hangsúlyozza, hogy a cselekvési terv és minden egyes pillér prioritásai végrehajtása érdekében a természeti katasztrófák kockázatának kezelésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó horizontális elveket teljes körűen alkalmazni kell; ösztönzi az országok hidrometeorológiai intézményei közötti együttműködést az extrém időjárási események, éghajlat-változási következmények és a katasztrófakockázat kezelése érdekében; elismeri, hogy a vízügyi, mezőgazdasági és idegenforgalmi ágazat van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak, ezért ösztönzi az együttműködést a nemzeti hatóságok között az alkalmazkodási és kárenyhítő intézkedések végrehajtásának kerete és támogatási mechanizmusa létrehozása céljából;

82.  kiemeli, hogy csökkenteni kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, különösen a tengeri szállítási ágazatban;

83.  hangsúlyozza, hogy gondot jelentenek a vízkészletekhez való hozzáférés földrajzi és idénybeli eltérései, és hogy nyaranta – amikor a nagyszámú turista érkezése miatt többszörösére nő a vízigény – jelentős vízhiány van a szigeteken és a part menti területeken;

84.  sürgeti egy katasztrófakészültségi regionális központ felállítását az olajszennyezések és nagymértékű környezetszennyezések esetén alkalmazandó közös vészhelyzeti terv létrehozása mellett az Adriai-tenger térségében bekövetkező természeti, illetve az ipari, közlekedési és egyéb tevékenységek, például árvizek, tüzek és kitermelési tevékenységek okozta katasztrófák megakadályozását célzó korai figyelmeztető rendszer létrehozása érdekében; hangsúlyozza, hogy a központnak közvetlen kapcsolatban kell állnia az EU polgári védelmi mechanizmusaival; hangsúlyozza a térség ökoszisztémája és biológiai sokfélesége megőrzésének fontosságát jobb ismeretek és a bevált gyakorlatok megosztása révén;

85.  felhívja a nem uniós országokat, hogy az Unióhoz való jövőbeli csatlakozásukra való felkészülés jegyében gyorsítsák fel az uniós joganyag ágazati szabályozásainak (például a víz-keretirányelv) végrehajtását;

86.  felszólítja a tagállamokat, hogy folytassanak konzultációt a szomszédos országok illetékes hatóságaival és a makrorégió helyi közösségeivel, különösen azon gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban, amelyeket az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni;

Fenntartható és versenyképes idegenforgalom

87.  hangsúlyozza az idegenforgalom rendkívüli fontosságát az európai gazdaság és a társadalmi kohézió unión belüli kialakulása szempontjából, különösen a földközi-tengeri országok, valamint a térség egésze számára; hangsúlyozza, hogy az idegenforgalom környezeti hatásának és fenntarthatóságának megfelelő, az idényjelleget ellensúlyozó új megközelítéseket kell kialakítani; további támogatást sürget a különböző idegenforgalmi projektek közös stratégiai keret hatálya alá tartozó alapokból és más forrásokból történő finanszírozására;

88.  szorgalmazza a határokon átnyúló közúti összeköttetések sürgős javítását a turizmus versenyképességnek növelése érdekében, tekintettel arra, hogy a rossz összeköttetések közlekedési dugókat és hosszú késedelmeket okoznak; hangsúlyozza, hogy turisztikai célokból javítani kell a meglévő légi infrastruktúrát és az Adriai-tenger két partja közötti tengeri összeköttetést;

89.  emlékeztet arra, hogy ösztönözni kell a makrorégió meglévő repülőtereinek használatát az utasok kisszámú csomóponton történő túlzott koncentrációjának elkerülése, valamint a különböző területeken tapasztalt turistaforgalom szempontjából kiegyensúlyozottabb, fenntartható idegenforgalom előmozdítása érdekében;

90.  elismeri a térség gazdag kulturális és természeti örökségét (többek között az olyan kulturális tevékenységeket, mint a mozi, a színház és a zene) mint olyan értéket, amelyre az idegenforgalmi ágazat épül; rámutat arra, hogy valamennyi részt vevő országban számos UNESCO-védelem alatt álló helyszín és Natura 2000 terület található; úgy véli, hogy ezen ágazat jelentős mértékű gazdasági hozzájárulása ellenére az idegenforgalomban rejlő lehetőségek kiaknázása még nem teljes körű, különösen a jelentős szezonális jelleg, valamint az innováció, a fenntarthatóság, a közlekedési infrastruktúra, a turisztikai ajánlatok minősége, a részt vevő érdekeltek készségei és a felelős idegenforgalom-irányítás terén tapasztalható hiányosságok miatt; felhívja a részt vevő országokat, hogy a turistaforgalom diverzifikálása és az év különböző időszakaiban állandó turistaforgalom biztosítása érdekében fogadjanak el olyan politikákat, amelyek a nyári idényen kívül is képesek megfelelő összeköttetéseket és szálláshely-szolgáltatásokat biztosítani; hangsúlyozza az idegenforgalom és a természeti, kulturális és művészeti örökség összekapcsolásának fontosságát;

91.  ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák a fenntartható mobilitási megoldásokat az idegenforgalmi ágazatban, javítva ezzel a turisztikai szolgáltatások minőségét és bővítve azok körét;

92.  elismeri a nemzeti parkok és a természetvédelmi területek, valamint a tájvédelmi körzetek jelentőségét, amelyek a polgárok természetvédelemmel és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos jövőbeli oktatásának alapját képezik;

93.  hangsúlyozza, hogy a térség idegenforgalmának további fejlődése szempontjából alapvető fontosságú az országok közötti együttműködés; sürgeti az Adriai-tengerre és a Jón-tengerre vonatkozó idegenforgalmi stratégiák kidolgozását, amelyek alapját a fenntarthatóság képezi, és amelyek lehetővé teszik az országok számára, hogy kihasználják a szinergiák előnyeit és a közös kihívásokra makroregionális szinten adjanak válaszokat; úgy véli, hogy együttműködésre van szükség az adriai és a jón-tengeri régió mint úti célpont népszerűsítéséhez;

94.  felszólítja az Európai Bizottságot, a részt vevő országokat és a helyi és regionális hatóságokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek az érdekelt szereplőket a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére sarkallják;

95.  hangsúlyozza a kulturális és kreatív iparágak támogatásának fontosságát, különös tekintettel az ágazat vállalkozásainak fejlesztéséhez, a vállalkozói társulási folyamatokhoz, illetve a zene, a színház, a táncművészet és a filmművészet ágazatának nyújtott támogatásokra; ösztönzi az integrációt népszerűsítő fesztiválok, kongresszusok és kulturális rendezvények szervezését;

96.  felhívja a figyelmet arra, hogy könnyebb hozzáférést kell biztosítani a támogatásokhoz és finanszírozáshoz a turisztikai ágazat számára nélkülözhetetlen kkv-k számára; arra ösztönzi a régió érdekelt szereplőit, hogy a tapasztalatok megosztása, a kapcsolatépítés és nemzetközi partnerek találása érdekében vegyenek részt az európai vállalkozások hálózatában (Enterprise Europe Network);

97.  hangsúlyozza az intelligens szakosodás, valamint az intelligens városok és községek projekt fontosságát a meglévő innovációs platformok fejlesztése, például az adriai- és jón-tengeri területen egy kreatív körzet kialakítása révén;

98.  az egész éves idegenforgalom előmozdítása és a turisztikai célpontok versenyképességének javítása érdekében támogatja a diverzifikált idegenforgalmi ajánlatok fejlesztését, beleértve a tematikus turisztikai parkokat és útvonalakat, a kulturális, vidéki, egészség-, orvosi, önogasztronómiai, tengeri, konferencia- és sportturizmust, köztük a kerékpározást, golfot, búvárkodást, túrázást, síelést, hegymászást és szabadtéri sportokat, a fenntarthatóságra alapozva; a jelentős turisztikai központokra és a keskeny tengerparti területekre nehezedő nyomás csökkentése és az idényjelleg megszüntetése érdekében támogatja a falusi turizmus fejlesztését; támogatja az idegenforgalmi tevékenységeknek a hátország irányába történő kiterjesztését a makrorégiók fővárosainak fő nevezetességeit is magukban foglaló integrált turisztikai termékek létrehozása segítségével;

99.  hangsúlyozza az idegenforgalmi igazgatás és infrastruktúra közötti összhang fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy a regionális sajátosságok figyelembevétele mellett javítsák a szolgáltatások és a lehetőségek minőségét és kínálatát; hangsúlyozza továbbá a helyi és regionális hagyományok támogatásának és megőrzésének jelentőségét is;

100.  hangsúlyozza az alternatív útvonalak és üzleti modellek felfedezésének fontosságát, valamint a hajós körutazások kínálatának jobb összekapcsolását a helyi emberekkel és termékekkel, mivel így a fenntarthatatlan torlódás jobban kezelhető és a lehetőségek jobban kiaknázhatók, továbbá a helyi gazdaság is tartós gazdasági haszonhoz jut; elismeri a makroregionális turisztikai útvonalak meglévő útvonalak feltérképezése és további népszerűsítése révén történő fejlesztésének és az ezekhez kapcsolódó márkaépítésnek a fontosságát;

101.  támogatja a terület reprezentatívabb termékcsoportjainak idegenforgalmi célokra történő fejlesztését és promóciós-forgalmazási programok kidolgozását;

102.  hangsúlyozza, hogy a környezetbarát és minőségi idegenforgalom fejlesztéséhez megfelelő szolgáltatásokat és kapcsolódási területeket kínáló hálózattal rendelkező, valóban intermodális szállításra van szükség;

103.  támogatja egy adriai- és jón-tengeri charta kidolgozását, amely konkrét kritériumok, alapelvek és iránymutatások megfogalmazásával, valamint az idegenforgalmi célpontok teljesítményének a fenntartható fejlődésük javítása céljából történő értékelését lehetővé tevő európai turisztikai indikátorrendszer (ETIS) végrehajtásával a fenntartható idegenforgalmat előmozdítaná;

104.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az EUSAIR stratégiában részt vevő országok (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia) kormányainak és parlamentjeinek.

INDOKOLÁS

Háttér-információk

A 2012. decemberi Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2014 végéig terjessze elő az Európai Unió új adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiáját (EUSAIR). A Bizottság megfelelően eleget tett e kérésnek, és 2014. június 17-én ismertette az EUSAIR-t.

Az EUSAIR a harmadik uniós makroregonális politika, és kialakítása megfelelő ahhoz, hogy hasznosítsa a balti-tengeri régióra és a Duna-medence régiójára vonatkozó uniós stratégiákkal kapcsolatos tanulságokat és tapasztalatokat. A stratégia a régión belüli együttműködésen, főként a 2000-ben, az Anconai Nyilatkozat aláírásával elindított adriai- és jón-tengeri kezdeményezésen és a hét tagként részt vevő ország 26 regionális és helyi hatóságát tömörítő adriai- és jón-tengeri eurorégió 2006. évi létrehozásán alapul. Az EUSAIR nyolc országra terjed ki, amelyeket egyenlő arányban képviselnek uniós tagállamok (Horvátország, Görögország, Olaszország és Szlovénia), illetve Unión kívüli országok, amelyek vagy tagjelölti (Albánia, Montenegró és Szerbia), vagy lehetséges tagjelölti státuszt (Bosznia és Hercegovina) élveznek. A régió több mint 70 millió embernek ad otthont, és kulcsfontosságú szerepet játszik az európai földrajzi folyamatosság megerősítésében.

A régió zaklatott múltját olyan események tarkítják, amelyek pusztító erejű és hosszú távú hatást gyakoroltak a fejlődésre és az országok közötti együttműködésre. A közelmúltban a gazdasági válság is erőteljesen sújtotta a régiót. A munkanélküliség és az eladósodottság korábban nem látott szinteket ér el, és az országok fájdalmas költségvetési megszorításokra és költségvetési konszolidációra kényszerülnek. A gyengélkedő gazdaság fellendítését és növekedését a köz- és magánberuházások visszaesése akadályozza.

Ezzel összefüggésben az EUSAIR egyedülálló alkalmat kínál a régió számára ahhoz, hogy együttműködés révén, a Bizottság iránymutatása mellett túllendüljön a múltbeli gazdasági és politikai problémákon, a jólétre és a fenntartható fejlődésre törekedve.

Az EUSAIR időzítése két okból is ideális, és mindkettő az uniós szintű politikai irányváltásból ered. Először, a Juncker által vezetett Bizottság úgy határozott, hogy a beruházási terv és az abból következő Európai Stratégiai Beruházási Alap révén a beruházások fellendítésére helyezi át a hangsúlyt. Az adriai- és a jón- tengeri régió országai számára ez óriási lehetőséget teremt arra, hogy az elmúlt években tapasztalt beruházási szakadékot kitöltsék. Az EUSAIR arra nyújt alkalmat, hogy e beruházásokat olyan módon irányítsák, hogy azok a régió egésze számára előnyökkel járjanak. Másodszor, a Bizottság több ízben is kijelentette, hogy a közeljövőben újabb bővítés nem várható. Noha ez a nyugat-balkáni országok számára rossz hír, az EUSAIR lehetővé teszi számukra, hogy politikájukat az uniós tagállamokhoz igazítva és velük szorosan együttműködve egy lépéssel közelebb kerüljenek az EU-hoz.

Az adriai- és jón-tengeri régióban hatalmas lehetőségek rejlenek, amelyeket csak a régió valamennyi országának közös és összehangolt erőfeszítései révén, a helyi és regionális hatóságok jelentős részvételével lehet kihasználni. A Bizottságnak az EBB-vel és más intézményi szereplőkkel együtt különleges szerepet kell játszania iránymutatások és a stratégia végrehajtása során nyújtott támogatás útján. Az előadó meg van győződve arról, hogy az EUSAIR történelmi jelentőségűnek bizonyul majd mind a részt vevő országok, mint az Unió egésze szempontjából.

Prioritások és javaslatok

A stratégiáról az érintett országok uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű érintett feleivel való, több hónapon át folytatott tárgyalások eredményeképpen az alábbi fejlesztési prioritások, elképzelések és javaslatok fogalmazódtak meg:

I. pillér – Kék növekedés (tengeri halászat, akvakultúra, kék technológiák, tengerészeti és tengerpolitikai irányítás és szolgáltatások)

–  az erőforrás-hatékony halászathoz való alkalmazkodás és a halászati termékek előállításának és fogyasztásának fellendítése;

–  az üzleti környezet javítása és a tengerészeti ágazat versenyképességének intézményi és infrastrukturális támogatás általi erősítése;

–  támogatás a kutatás és fejlesztés, valamint a tengerészeti ágazat alkalmazott innovációi számára, valamint a kék kutatás, innováció és készségek erősítése;

–  beruházás a humánerőforrás-fejlesztésbe;

–  makroregionális klaszterek fejlesztése – „Zöld hajógyártási klaszterek az adriai- és jón-tengeren” – az új anyagok és a biotechnológia alkalmazásának ösztönzése a hajóépítési, hajójavítási és -karbantartási technológiai tevékenységek miatti környezetterhelés mérséklése;

–  a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása és az induló vállalkozások támogatása – „Adriai- és jón tengeri kék finanszírozás”;

–  a tengeri térség irányítása – „Tengerészeti irányítási és szolgáltatási munkacsoport”, „A koordinált tengeri területrendezés (MSP) és a tengerpart övezetek integrált kezelésének (ICM) végrehajtása” – a terv végrehajtását szabályozó normák megállapítása érdekében a tengeri területrendezései tervek jogalapjának meghatározása, figyelembe véve a jogszabályok változásának lehetőségeit,

–  tengerészeti szaktudás – „A tengerészeti szaktudás terjesztése”;

–  a tengerészeti térség irányítása – „Tengerészeti irányítási és szolgáltatási munkacsoport”;

–  az adatok és az ismeretek megosztása – „adriai- és jón-tengeri tengerészeti irányítás és szolgáltatási adatfelhő”;

–  intézményi kapacitások a tengerészeti normák és rendelkezések harmonizációjához (MSP- és ICM-képzés és kölcsönös támogatás”;

–  az idegenforgalom és a halászat összekapcsolása, mivel a lakosság nagyrésze a halászatból és az idegenforgalomból;

–  fenntartható halászat – kisüzemi halászhajók és szelektív halászeszközök alkalmazása;

–  védett tengeri területek létrehozása – a fenntartható halászat biztosítása céljából;

–  a környezetet nem szennyező motorok biztosítása;

–  kisebb, családi üzemeltetésű feldolgozóüzemek létrehozása, mivel ezáltal a halászati tevékenységekből élő lakosság a kész végtermék révén nagyobb bevételre tesz szert;

–  az országok megfelelőbb összekapcsolása, közös tervek és a halászati piacok közös szabályozása révén;

–  a hosszú távú regionális halászati tervek integrációja és elfogadása, különösen a megosztható erőforrások tekintetében;

–  az uniós előírásoknak való megfelelés, valamint közös normák és gyakorlatok – „Az uniós előírásoknak való megfelelés a halászat területén”, „Közös normák kidolgozása az akvakultúra területén”;

–  a halászat és az akvakultúra diverzifikálása és nyereségessé tétele – „Válságellenes hálózat a halászatitermék-ágazat számára”, „A halászati tevékenységek javítása és diverzifikálása”, „Fenntartható akvakultúra-helyszínek és -irányítás” – a halászati és akvakultúra-ágazat fejlesztési platformjának javítása a termelékenység és a környezeti teljesítmény növelése érdekében olyan tevékenységek kialakítása révén, amelyek lehetővé teszik a halászat és az idegenforgalmi látványosságok összekapcsolását, az akvakultúra fejlesztése olyan módon, amely lehetővé teszi a más tevékenységekkel való együttes jelenlétét, továbbá fenntartható és környezetbarát helyszínek a halászat és a tengeri akvakultúrák számára;

–  az akvakultúra termelésének növelése és támogatása a meglévő halállományok halászatával járó kedvezőtlen hatások csökkentése és a szaporodás védelme érdekében, például a horvátországi Jabuka szigeti modellhez hasonló módon;

–  az idegenforgalom és az akvakultúra mint összeegyeztethető tevékenységek összekapcsolása;

–  a területrendezés alkalmazása az akvakultúrában, közös elvek és gyakorlatok alapján – AZA-koncepcó;

–  az akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása; a kutatási és fejlesztési együttműködés elősegítése, az ágazat diverzifikálása (új fajok, új technikák, ökológiai akvakultúra);

–  az akvakultúra hagyományos formái a természetes területbe való teljes integrációjának, a természetes gazdálkodási alapanyagok alkalmazásának, az autoktón fajok tenyésztésének támogatása;

–  akvakultúra-együttműködés a makrorégión belül, a piaci versenyképesség javítása érdekében közös tervek kidolgozása;

–  hatékonyabb üzleti környezet kialakítása a vállalkozások és befektetők számára;

–  fokozott üzleti együttműködés a régión belüli vállalkozások között;

–  a vállalkozások gazdasági tevékenységei előtt álló akadályok elhárítása az Unió egységes piacáról;

–  a gazdasági és közszférán belüli új technológiák átadásának elősegítése és a társadalom technológiai fejlődésének támogatása;

–  a közös halászati politika végrehajtásának részeként a nemzeti halászati ágazatok (különösen a hagyományos halászati formák) és az akvakultúra-ágazat megőrzése;

II. pillér – A régió összeköttetéseinek megteremtése (tengeri közlekedés, intermodális kapcsolatok a hátországgal, energiahálózatok)

–   a skandináv-mediterrán folyosó észak-déli irányú kiterjesztése az Ancona–Pescara–Termoli–Bari szakaszra és a balti-tengeri folyosó kiterjesztése az adriai-tengeri partvidékre, és az Ibériai-félsziget és Közép-Olaszország, illetve a Balkán közötti jobb összeköttetés kiépítése;

–  a szállítási infrastruktúra újjáépítés, továbbfejlesztés vagy új infrastruktúra kiépítése – például a messinai és pelješaci hídépítési és egyéb projektek – révén történő szisztematikus erősítése;

–  A szállítási szolgáltatások piacának versenyképessége az uniós szabályozásnak megfelelően;

–  nemzeti rendszerek kialakítása a tömeg-/közösségi közlekedés támogatása érdekében és a tömegközlekedés vonzerejének növelése minden szállítási modul esetében;

–  a köz- és magánszféra közötti partnerség megvalósítása a szállítási műveletekben;

–  a közlekedésbiztonsági programok hosszú távú megtervezése, különösen a közúti szállításban;

–  a határátlépések rendszereinek javítása;

–  a kikötők TEN-T hálózatba kapcsolódó hátországbeli összeköttetéseinek javítása és az adriai-jón régió intermodalitásának fejlesztése;

–  a szigetek és legkülső térségek elszigeteltségének csökkentése szállítási és energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésük javításával;

–  megfelelő energiainfrastruktúra kiépítése;

–  a tágabb régiót szolgáló források és ellátási útvonalak diverzifikálása az adriai-jón makrorégiónak az európai energiatérség energiahálózatába való bekapcsolása;

–  a kikötői tevékenységeket/szolgáltatásokat érintő klaszterek létrehozása régió-szerte – példák lehetséges projektekre: stratégiai funkciók megosztása és a kikötői eljárások összehangolása közös intelligens közlekedési rendszereken keresztül (ITS), például az Észak-adriai Kikötők Szövetségének (NAPA) kezdeményezésére (Trieszt, Koper, Velence és Rijeka) és az Adriai Kikötők Közössége (APC) projektjére (Velence, Ploče és Igumenica) építve;

–  a szállítás ellenőrzésének és igazgatásának javítása és összehangolása;

–  kikötők fejlesztése, kikötői kapcsolatok optimalizálása, infrastruktúra, eljárások/műveletek;

–  a nyugat-balkáni átfogó hálózat fejlesztése;

–  a part menti térségek és a szigetek elérhetőségének javítása;

–  tengeri autópályák fejlesztése;

–  vasútreform;

–  a légi közlekedés fejlesztése;

–  határokon átnyúló tevékenységek megkönnyítése;

–  a nemzetközi folyosók nyomvonala az országok területén (tengeri autópályák, földközi-tengeri-térségi és a balti- és adriai-tengeri TEN-T közlekedési törzshálózat folyosója);

–  a tengeri közlekedésbiztonság javítása, információs rendszerek, figyelem felhívása a tengeri helyzetre az emberi erőforrások hatékonyabb használata érdekében, felszerelések és hajók, a tengeri biztonság kihívásaira való hatékony reagálás és a tengeri környezet szennyezése;

–  az adriai térségben az országok közötti jelentős infrastrukturális projektek koordinációja;

III. pillér – Környezeti minőség (a tengeri környezet, a határokon átnyúló szárazföldi élőhelyek és a biológiai sokféleség)

–  a pontszerű és a diffúz szennyezőforrásokból származó, ember okozta eutrofizáció csökkentése a vízügyi ágazatba (szennyvízkezelési tervek kidolgozása a háztartási és ipari szennyvízre vonatkozóan és a kapcsolódó iszapártalmatlanítási létesítmények létrehozása, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése) és a part menti ökológiai gazdálkodásba (mezőgazdaságba) való beruházás révén;

–  védett és helyreállított biológiai sokféleség és ökoszisztéma a Natura 2000 számára megfelelő nyomon követés, információk és igazgatási rendszer biztosításával, valamint a fenntartható természetgazdálkodás biztosításával;

–  a tengeri hulladék környezeti hatásának csökkentése a part menti területek jobb hulladékgazdálkodása és megtisztítási programjai révén;

–  a régió part menti körzetei összehangolt megőrzésének és fenntartható fejlesztésének megkönnyítése a barcelonai egyezményhez csatolt, tengerparti övezetek integrált kezeléséről (ICZM) szóló jegyzőkönyv ratifikálása és végrehajtása révén;

–  a tengeri és part menti gazdaságok fenntartható fejlesztésének támogatása és megvalósítása, valamint a tengeri és part menti források tengeri területrendezés révén történő fenntartható használata;

–  a tengerre vonatkozó ismeretek növelése – a szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség állapotára vonatkozó adatok elérhetőségének és időszerűségének javítása;

–  a védett tengeri területek hálózatának erősítése – kapacitásépítés az ökoszisztémákhoz való hozzáférés megvalósítása érdekében és a fajok és élőhelytípusok megőrzése szempontjából fontos területek feltérképezése a prioritási helyszíneken, továbbá védett területek létrehozása a tengereken;

–  megtisztítási programok támogatása;

–  a legsürgősebb fellépést szükségessé tevő tengeri környezeti pontok azonosítása;

–  a bevált gyakorlatoknak a védett tengeri területekkel gazdálkodó hatóságok közötti megosztása;

–  közös vészhelyzeti terv kidolgozása és végrehajtása;

–  a beruházások prioritási sorrendbe rendezése a tengeri szennyezés csökkentéséhez való hozzájárulásuk alapján;

–  a szárazföldi élőhelyekre és a biológiai sokféleségre vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolása és végrehajtása – jogszabályok összehangolása az európai tájvédelmi egyezménnyel a városrendezés, természetvédelem, környezet és kulturális örökség terén;

–  a part menti vizes élőhelyek és karsztmezők védelme és helyreállítása;

–  a nemzeti felügyeletek közötti kapcsolat, a nemzeti felügyelet naprakésszé tétele és bekapcsolása az árvíz/hullámtevékenység, szennyezés, tűzvész stb. kockázatának csökkentését célzó korai jelzőrendszerbe;

–  a tengeri környezet állapotának nyomon követését célzó rendszer összekapcsolása/létrehozása, valamint a tengeri környezet védelmét szolgáló intézkedések összekapcsolás/létrehozása (szub)regionális szinten azzal a céllal, hogy jó ökológiai helyzetet lehessen elérni azon kérdések vonatkozásában, amelyeket nem lehet a nemzeti rendelkezések hatályán belüli ellenőrzéssel/intézkedésekkel megoldani (pl. olyan szerződésekkel, mint a barcelonai egyezmény és jegyzőkönyvei, az európai irányelvek – a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv, stb.);

IV. pillér – Fenntartható és versenyképes idegenforgalom (diverzifikált turisztikai kínálat, fenntartható és felelős idegenforgalom-igazgatás)

–  a turisztikai termékek és kínálat diverzifikálása az idényjelleg leküzdése érdekében – országokon átnyúló tematikus útvonalak, a kulturális és természeti örökség értékének turizmus révén történő megteremtése, új turisztikai infrastruktúra kialakítása (pl. tematikus parkok, golfpályák), a turisztikai termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó márkaépítés, a régió népszerűsítése a világpiacokon, egyes célcsoportokra irányuló promóció (pl. idősek, tárgyalási célú vagy üzleti turizmus), a régió kiváló úti célpontként való pozicionálása a mellékszezonban;

–  a minőség és az innováció erősítése a turisztikai ágazatban – információs és kommunikációs technológia, technológiaátadás, üzleti szereplők hálózatépítése, klaszterek, a bevált gyakorlatok példáinak megosztása, a helyi mezőgazdasági ágazatok összekapcsolása, turizmus és élelmiszer-ellátás, innovatív promóció/marketing;

–  fenntartható és felelős idegenforgalmi irányítás – a tengeri turizmus és hajós körutazások diverzifikálása, az új termékek és szolgáltatások fenntartható kutatási és fejlesztési platformja, fenntartható tematikus turisztikai útvonalak kialakítása, a meglévő turisztikai útvonalak feltérképezése, a természeti és kulturális örökség értékének növelése, fenntartható turisztikai vállalkozások és klaszterek hálózatának kiépítése, energiahatékonyság, intelligens szakosodás a turisztikai ágazatban;

–  a turisztikai termékek és szolgáltatások akadálymentesítésének javítása – a sajátos szolgáltatások és készségek javítása, az alkalmazottak továbbképzése, az információk előmozdítása és elérhetővé tétele, a turisták utazásának megkönnyítését célzó együttműködés, az ágazati és jövőbeni tervezés, valamint a politikai döntéshozatal hatásainak könnyebb mérését elősegítő nemzeti statisztikák összehangolása;

–  az uniós alapok hatékonyabb használata – az új, fenntartható és innovatív induló vállalkozások és kutatással foglalkozó kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése; amelynek eredményeképpen új termékek és szolgáltatások jönnek létre az ágazatban és nő a színvonal;

–  a fenntartható turisztikai kínálat minőségének javítását célzó kezdeményezés – a szabályozás szükséges módosításai;

–  a fenntartható turisztikai vállalkozások és klaszterek hálózata;

–  a szakmai és vállalkozói készségekre vonatkozó képzés az idegenforgalmi ágazatban – a turisztikai termékek és ajánlatok diverzifikálásának ösztönzése;

–  adriai- és jón-tengeri együttműködés a turisták mozgásának megkönnyítésére;

Egyéb prioritások:

–  a nyugat-balkáni országok uniós integrációja;

–  koherencia biztosítása a három uniós makroregionális stratégia között;

–  a makroregionális stratégia projektjei és a nemzeti stratégiai projektek között szükséges koherencia biztosítása;

Adriai- és Jón-tengeri Együttműködési Program 2014–2020

A 2014–2020-as időszakra szóló Adriai- és Jón-tengeri Együttműködési Program a kohéziós politika második célja – európai területi együttműködés – keretében folytatott program. A program négy uniós tagállamot foglal magába (Horvátország, Görögország, Olaszország és Szlovénia) és négy IPA-országot (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia). A 2014–2020 közötti időszakra az ADRION program teljes költségvetése 118 154 690 eurót tesz ki az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) (83 467 729 euró), az Előcsatlakozási Támogatási Eszközzel (IPA II) (15 688 887 euró) és a nemzeti hozzájárulásokkal (18 998 074 euró) együtt. Az ADRION program beruházási területeit meghatározó Együttműködési Programról (programozási dokumentum) szóló tárgyalások jelenleg folynak az Európai Bizottságban, és a tervek szerint 2015 végén fogadják majd el. A program átfogó célja, hogy politikai kulcstényezőként és kormányzási innovátorként működjön, segítve az uniós tagállamok és az Unión kívüli országok közötti integrációt, felhasználva az Adriai- és Jón-tengert körbevevő gazdag természeti, kulturális és emberi erőforrásokat, valamint erősítve a gazdasági, szociális és területi kohéziót a program által lefedett területen.

Jelenleg az alábbi négy tematikus célkitűzést és öt beruházási prioritást választották ki és javasolták az ADRION programból történő finanszírozásra:

–  Innovatív és intelligens régió (1. tematikus célkitűzés, 1b. beruházási prioritás), egyedi célkitűzés: „Az adriai- és jón-tengeri térség regionális innovációs rendszere kialakításának támogatása”;

–  Fenntartható régió (6. tematikus célkitűzés, 6c. beruházási prioritás), egyedi célkitűzés: „Az adriai- és jón-tengeri térségbeli természeti és kulturális értékek mint a növekedést támogató értékek fenntartható kihasználásának és megőrzésének támogatása”; (6. tematikus célkitűzés, 6d. beruházási prioritás), egyedi célkitűzés: A környezet sérülékenységének és széttöredezettségének határokon átnyúló kezelésére, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésére irányuló képesség fokozása az adriai- és jón-tengeri térségben;

–  Összekapcsolt régió (7. tematikus célkitűzés, 7c. beruházási prioritás), egyedi célkitűzés: „Az integrált közlekedési és mobilitási szolgáltatásokra vonatkozó képességek és a multimodalitás javítása az adriai- és jón-tengeri térségben”;

–  Az EUSAIR irányításának támogatása (11. tematikus célkitűzés), egyedi célkitűzés: Az EUSAIR koordinációjának és végrehajtásának megkönnyítése a közigazgatás és a kulcsfontosságú érdekelt felek intézményi kapacitásainak növelése és a közös prioritások végrehajtási folyamatának támogatása.

Az EUSAIR irányítási struktúrája felel a stratégia irányításáért és végrehajtásáért. Az EUSAIR-ban részt vevő országok részt vállalnak a stratégia végrehajtásáért és koordinálásáért vállalt felelősségből. Az EUSAIR irányítását és végrehajtását az ADRION program a 11. tematikus célkitűzés keretében egy, a meglévő struktúrákon alapuló operatív eszköz – a Szlovénia part menti régiójában elhelyezkedő központi kapcsolattartó pont és a partnerállamokban működő összekötő pontok hálózata – létrehozása révén támogatja.

16.7.2015

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról

(2014/2214(INI))

A vélemény előadója: Dubravka Šuica

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza az európai integráció és bővítési folyamat, regionális együttműködés és jószomszédi kapcsolatok előmozdításának stratégiai fontosságát az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia eszközeinek és módszereinek segítségével; arra számít, hogy a béke, társadalmi kohézió, gazdasági fejlesztés, környezeti fenntarthatóság és a biztonság megerősítése új lendületet kap Délkelet-Európában;

2.  álláspontja szerint a demokratikus, átlátható, stabil és jó irányítási mechanizmusok kulcsfontosságúak a stratégiai irányítás biztosításához, a kulcsfontosságú döntések meghozatalához és az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia eredményes végrehajtásának felügyeletéhez; támogatja az érintett érdekelt felek - beleértve a civil társadalmat - és a magánvállalkozások részvételének erősítését a végrehajtási folyamatban; fontosnak tartja az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia megfelelő láthatóságának biztosítását minden szinten; szoros együttműködésre szólít fel a megfelelő európai szervezetekkel és programokkal többek között a régiót érintő társadalmi és migráció jelentette kihívásokkal kapcsolatban, különös tekintettel a Délkelet-Európa 2020 stratégiára; felszólít a tevékenységek megkettőzésének vagy a tevékenységek közötti átfedések elkerülésére; felszólít közös programok és – különösen a Közép-európai Kezdeményezéssel, a Délkelet-európai együttműködési folyamattal és az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezéssel való – szinergiák kialakítására;

3.  fontosnak tartja, hogy az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégia a közös regionális kihívások leküzdésével hozzájáruljon a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatához, lehetőségeket kínálva az uniós tagállamokkal való szoros együttműködéshez; támogatja a Macedónia és Koszovó Volt Jugoszláv Köztársaság adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiába való bevonását; bátorítja a szinergiák és összehangolt politikák kiépítését az EU, az érintett tagállamok és a nyugat-balkáni országok között; üdvözli a rendszeres nyugat-balkáni hat miniszterelnöki találkozót, és támogatja a regionális ügyekkel kapcsolatos összehangolt tevékenységüket; fontosnak tartja, hogy a délkelet-európai országok kezeljék a korrupcióval, jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos problémákat;

4.  felkéri a nyugat-balkáni országokat, hogy teljes körűen és hatékonyan vegyenek részt az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia valamennyi lépésének végrehajtásában, és hogy javítsák az országaik és az EU többi országa közötti összeköttetést – beleértve az Adriai-tenger és a Jón-tenger közötti folyosót – többek között az adminisztratív terhek csökkentése révén, a fenntartható gazdasági fejlődés gyorsítása és az emberek közötti kapcsolatok javítása érdekében; hangsúlyozza az adriai–jón folyosó stratégiai fontosságát, és felszólítja ezeket az országokat, hogy foglalkozzanak az infrastruktúrában mutatkozó jelentős egyenlőtlenségekkel és hiányosságokkal, különösen az út- és vasúthálózatok, az intermodális összeköttetések, a forgalomirányítási rendszerek és energiainfrastruktúrák tekintetében; felszólít a dél-európai páneurópai közlekedési folyosók – beleértve az V., VI., VIII. és X. folyosókat – hátralévő szakaszának befejezésére, amely folyosók javítják a régió átfogó összeköttetését az uniós tagállamokkal; támogatja a Pelješac híd és az adriai–jón autópálya építésének meggyorsítását az összeköttetés megkönnyítése érdekében;

5.  felszólít a közös energiaprojektek – mint például az adriai- és ión-tengeri csővezeték – további támogatására az ellátás biztonságának növelése érdekében; felszólít az alapvető közös források – mint például az Adriai-tenger és a Jón-tenger, és a halászati erőforrások – megosztott és fenntartható irányítására; felszólít a zöld gazdaságot és a társadalmi befogadást célzó intelligens regionális fejlesztési stratégiák és projektek végrehajtására;

6.  felszólítja a Bizottságot, beleértve az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságát, hogy a koherencia és a kiegészítő jelleg révén törekedjen minden rendelkezésre álló finanszírozási eszköz leghatékonyabb felhasználására a hatás optimalizálása, jobb eredmények elérése és a fenntartható gazdasági növekedés ösztönzése érdekében; véleménye szerint a finanszírozási eszközöket olyan módon kellene alkalmazni, hogy ösztönözzék a további magánbefektetéseket; felszólít az alapok koordinációjával kapcsolatos új mechanizmusok végrehajtására az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia zászlóshajóprojektjeinek fenntartása érdekében;

7.  sajnálja, hogy az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia nem megfelelően foglalkozik az egyre nagyobb aggodalomra okot adó kérdésekkel, mint például az emberkereskedelem és a határokon átnyúló bűnözés kérdésével; míg megállapítja, hogy a fő csempészútvonalak Európának ezen a részén keresztül vezetnek, felszólít arra, hogy az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiába kerüljön be a határokon átnyúló bűnözésről és az illegális kereskedelem bármilyen fajtájáról szóló elem;

8.  hangsúlyozza, hogy a szabálytalan migrációnak mint elemnek szintén be kell kerülnie az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiába; felszólít arra, hogy a migránsok integrációjának alapvető eszközeként fordítsanak fokozottabb figyelmet a társadalmi kohézióra és a helyi fejlesztésekre, és a menekültügyi kapacitásépítés megerősítésére;

9.  határozott meggyőződése, hogy az adriai- és jón-tengeri uniós stratégiának figyelembe kell vennie a régió stratégiai fontosságát az EU energiabiztonságának szempontjából, különös tekintettel az ellátási útvonalak diverzifikációjára; hangsúlyozza, hogy az energia-összeköttetésekbe irányuló beruházás kulcsfontosságú előfeltétele a régió uniós energiahálózatba való integrációjának; szem előtt tartva az Adriai-tenger és a Jón-tenger nagymértékű veszélyeztetettségét, kéri az uniós vívmányok maradéktalan tiszteletben tartását; felszólít a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság megerősítésére és az energiainfrastruktúrák fejlesztésére, különösen a távoli és/vagy kevésbé jól megközelíthető területeken;

10.  kiemeli az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia parlamenti dimenziója elmélyítésének szükségességét; ösztönzi a résztvevő országokat a parlamentközi együttműködés fokozottabb elmélyítésére, beleértve az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának ellenőrzését és az uniós joganyag közelítésének elősegítését; javasolja a parlamenti részvétel kiterjesztését az éves házelnöki értekezleten kívüli tevékenységekre a parlamenti felügyelet erősítésének céljából;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet és folytasson vele konzultációt az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtása során elért hatásokról.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.7.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

52

9

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Javier Couso Permuy, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule, Manolis Kefalogiannis, Afzal Khan, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Tamás Meszerics, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Vincent Peillon, Alojz Peterle, Tonino Picula, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Alyn Smith, Charles Tannock, László Tőkés, Elena Valenciano, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angel Dzhambazki, Neena Gill, Andrzej Grzyb, Marek Jurek, Gabrielius Landsbergis, Urmas Paet, Dubravka Šuica, István Ujhelyi, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Janusz Zemke

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Fabio De Masi, Axel Voss, Ivan Štefanec

3.8.2015

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról

(2014/2214(INI))

A vélemény előadója: Marco Affronte

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (SEA-irányelv)(4),

–  tekintettel a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv)(5),

–  tekintettel a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 12-i 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

1.  elismeri, hogy alapvető kapcsolat van a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság között, ugyanakkor tekintettel van a szubszidiaritás elvére is; támogatja a régió gazdasági és társadalmi fellendülésének előmozdítását, ami nem folytatható az érzékeny part menti és tengeri ökoszisztémák ökológiai egyensúlya és biológiai sokfélesége, illetve természeti erőforrásaik kárára; hangsúlyozza, hogy az EUSAIR konkrét fellépései között környezetvédelmi projekteknek is szerepelniük kell, a következő célokkal:

  (a)  a partvidék és a part menti ökoszisztéma védelme, az erózió elleni küzdelem,

  (b)  az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő és kockázatkezelő projektek támogatása az ember, illetve nem ember okozta katasztrófák megelőzése érdekében,

  (c)  színvonalas hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és megelőző rendszerek megvalósításának támogatása a vízgazdálkodás területén,

  (d)  talajsüllyedéssel kapcsolatos felmérések és összehasonlító tanulmányok indítása;

2.  támogatja a kék gazdaságot mint a gazdasági válság megoldását, mivel új munkahelyek teremtését ösztönzi – különösen a part menti és szigeti országokban élő nők és fiatalok számára – és elősegíti a gazdasági fejlődést; úgy véli, hogy az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát nem lehet megvalósítani a kék gazdaság figyelembevétele nélkül, amely a tengerekkel, óceánokkal, akvakultúrával, tengeri és folyami közlekedéssel és idegenforgalommal kapcsolatos ágazatokat összeköti a környezetvédelemmel;

3.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós erőforrások fenntartható kiaknázása érdekében a makrorégiókban megvalósuló projektekbe bevont harmadik országok is feleljenek meg a vonatkozó uniós vívmányoknak; ajánlja, hogy a megállapodásokat és egyezményeket használják az Unión kívüli országoknak az Európai Unió környezetvédelmi projektjeibe való bevonására; megjegyzi továbbá, hogy a jó kormányzati mechanizmusok kulcsfontosságúak a környezetvédelmi politika végrehajtásához;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia és a skót partnerek közötti rendszeres párbeszédet, hogy mindkét fél értesüljön a bevált gyakorlatokról és az Északi-tengeren a tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozó innovatív megközelítésekről;

5.  javasolja a tagállamoknak a dunai makrorégió vonatkozásában osszák meg egymással a tapasztalataikat és a bevált gyakorlatokat;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet, és folytasson vele konzultációt a az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtása során elért eredményekről;

7.  felhívja a Bizottságot és a stratégiában részt vevő tagállamokat, hogy alakítsanak ki közös projekteket a közös halászati politikával összhangban;

8.  úgy véli, hogy az Olaszország adriai-tengeri partjaitól a balkán partokig húzódó partvonal és tengeri szakasz különleges értéket képviselő természeti terület és környezet, amelyet meg kell védeni, és ismertségét növelni kell;

9.  ennek fényében úgy véli, hogy a közúti és közlekedési infrastruktúrák kiegészítése az Adriai-tenger mindkét oldalán, felvételük az észak-déli és kelet-nyugati TEN-T hálózatokba és folyósokba, valamint a hiányzó összeköttetések pótlása előfeltétele a makrorégió környezetvédelmi fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzései megvalósításának;

10.  ajánlja az ökoinnováció tevékeny előmozdítását a halászat, akvakultúra, tengeri közlekedés, idegenforgalom, többek között az üdülési célú hajóutak, kikötők és kapcsolódó infrastruktúrák területén a régióban rejlő jelentős lehetőségek kiaknázása és a munkahelyeket teremtő „kék növekedés” ösztönzése, valamint a tengeri erőforrások ésszerű és fenntartható kiaknázásának érdekében, az integrált tengerpolitikával összhangban; támogatja az olyan innovatív, hatékony és fenntartható tengeri áru- és személyszállítási szolgáltatások előmozdítását, amelyek képesek csökkenteni az utazási időket, a szállítási és logisztikai költségeket és externáliákat, és különösen a szén-dioxid-kibocsátásokat, és amelyek illeszkednek az alacsony környezeti hatású mobilitási tervek elfogadásához;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az olyan halászati tevékenységek fejlesztését, amelyek környezetvédelmi szempontból és a halállományok védelme szempontjából fenntarthatók, továbbá a fenntarthatóság elvével összhangban mozdítsa elő az integrált halászati és idegenforgalmi politikákat (horgászturizmus, tengeri akvakultúra, hobbihorgászat).

12.  emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi céllal halászott halaknak és kagylóknak a biológiailag biztonságos határértékeken belül kell maradniuk a jó környezeti állapot elérése és a halászati ágazat hosszú távú fenntarthatóságának megőrzése érdekében;

13.  ösztönzi a természetmegőrzési területek növelését a biodiverzitás csökkenésének megállítása és a környezetvédelem érdekében, nevezetesen a Natura 2000 és az Emerald hálózatok, illetve a LIFE program javításával; hangsúlyozza a veszélyeztetett fajok megőrzésének jelentőségét, és felhívja az érintett tagállamokat, hogy e makroregionális stratégia révén hajtsanak végre arányos intézkedéseket e cél megvalósítása érdekében; ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a tengereket szennyező szemetelés elleni küzdelemben, különös tekintettel az adriai-tengeri szigetek hulladékból származó szennyezésére;

14.  hangsúlyozza, hogy átfogó tervre van szükség a tengeri szennyezés, illetve a természeti és ember okozta, az éghajlatváltozással kapcsolatos veszélyek és kockázatok – elsősorban az árvíz, az aszály, a talajerózió és az erdőtüzek – leküzdése érdekében;

15.  hangsúlyozza, hogy a tengeri és part menti ökoszisztémákra nehezedő nyomás csökkenthető a biológiai sokféleség jobb ismerete által, és a bevált gyakorlatok cseréje az ökoszisztémákat irányító hatóságok között tovább javítja a biológiai sokféleséget;

16.  kéri, hogy tűzzék ki célul az Adriai- és Jón-tenger 10%-ának védett tengeri területté nyilvánítását 2020-ig, összhangban a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és támogatandó az uniós tengeri környezet jó környezeti állapotának elérését 2020-ig a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel összhangban; kéri, hogy hozzák létre a védett tengeri, part menti és belvízi védett területek és parkok hálózatát; arra ösztönzi a stratégiában részt vevő tagállamokat, hogy javítsák a környezetminőséget azáltal, hogy a kémiai, fizikai és mikrobiológiai szennyezés csökkentését a tengeri közlekedés fenntarthatóságának optimalizálása, a biodiverzitás védelme és a védett tengeri területekbe tett beruházások révén csökkenteni kívánó projekteket hajtanak végre; felhívja ebben az összefüggésben a stratégiában részt vevő tagállamokat, hogy mozdítsanak elő a környezeti megfigyelésre és a védett tengeri területek ellenőrzésére szolgáló integrált rendszereket, és fokozzák az együttműködést a regionális környezetvédelmi ellenőrző központok között;

17.  súlyos aggodalmának ad hangot, amiért a kőolaj és földgáz tengeri és szárazföldi feltárása és kiaknázása újra az érdeklődés középpontjába került, különösen a jelentős környezeti következményektől már korábban súlyosan érintett területeken; fontosnak tartja, hogy erre vonatkozóan tanulmányok készüljenek a makrorégióról; hangsúlyozza, hogy a kőolaj és földgáz tengeri és szárazföldi feltárásának és kiaknázásának összhangban kell lennie az integrált tengerpolitikával és a tengeri területrendezéssel, és az energiatermelés középpontjában általában a megújuló energiának – például a tengeri szélenergiának – kell állnia; hangsúlyozza, hogy az Adriai-tenger egy zárt, sekély tenger, amely nem képes szétoszlatni a szennyező anyagokat, és mindkét partján virágzik a turistákat célzó kereskedelem, és a makrorégió növekedésének elsősorban a turizmuson és a különleges környezeti adottságaihoz és ökoszisztémáihoz kapcsolódó tevékenységeken kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy a régió tagállamainak következetesen végre kell hajtaniuk a környezetvédelmi fenntarthatóságra és a tengeri tevékenységek – például a kőolaj és földgáz tengeri feltárása és fejlesztése, a tengeri szélturbinák telepítése és működése – biztonságára vonatkozó uniós jogszabályokat és nemzetközi egyezményeket; kéri ezért a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (2008/56/EK) és a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról szóló irányelv (2013/30/EU) maradéktalan végrehajtását; ösztönzi, hogy a makroregionális együttműködésre figyelemmel hozzanak létre rendszert balesetek esetén való beavatkozásra;

18.  hangsúlyozza a környezetvédelem és a fenntartható idegenforgalom fejlesztése közötti kapcsolatot; e tekintetben ösztönzi a régiót, hogy törekedjen a fenntartható idegenforgalom fejlesztésére, ugyanakkor kerülje a környezetre rótt negatív hatásokat;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a part menti akciócsoportok által létrehozott fenntartható projektekhez hasonló bevált gyakorlatok cseréjét;

20.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy aktívan vonják be és a helyi hatóságokat, közösségeket, civilszervezeteket és a többi érdekelt felet a makrorégiós stratégia végrehajtásába, hogy érvényesíthessék a döntéshozatalban való részvételi jogukat környezetük és egészségük védelme érdekében, ha ezeket szennyezés, vagy a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvnek (2014/52/EU irányelv) nem megfelelő, invazív vagy környezetre káros infrastruktúra miatt veszély fenyegeti; felhívja a tagállamokat, hogy osszák meg a szomszédos országok illetékes hatóságaival a környezeti hatásvizsgálatról szóló 2014/52/EU irányelv és a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelv alá tartozó tengeri gazdasági tevékenységek hatáselemzéseinek eredményeit;

21.  elismeri, hogy számos regionális közösség GMO-mentes övezetnek minősítette magát; e tekintetben ajánlja az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia keretében való együttműködést és koordinációt a GMO-szennyezés elleni védelem biztosítása érdekében;

22.  támogatja a Bizottság véleményét, amely szerint természeti és nem természeti katasztrófák megelőzési központjait kell létrehozni az adriai- és jón-tengeri makrorégióban;

23.  ösztönzi a tagállamok hidrometeorológiai intézményei közötti együttműködést az extrém időjárási események, éghajlat-változási következmények és a katasztrófakockázat kezelése jobb összehangolásának megvalósítása érdekében;

24.  elismeri, hogy a vízügyi, mezőgazdasági és idegenforgalmi ágazat a leginkább kitett az éghajlatváltozásnak, ezért ösztönzi az együttműködést a nemzeti hatóságok között az alkalmazkodási és kárenyhítő intézkedések végrehajtásának kerete és támogatási mechanizmusa létrehozása céljából;

25.  elismeri a kihasználatlan megújuló energiaforrásokban a makrorégió szempontjából rejlő nagy potenciált; ösztönzi, hogy tegyenek több erőfeszítést az energiaunió keretében megvalósítandó makroregionális energiaügyi együttműködés megvalósítása és előmozdítása érdekében, amelybe tagállamokat és harmadik országokat egyaránt bevonnak, hogy megvalósítsák az EU 2030-ra kitűzött éghajlati és energiaipari céljait;

26.  ösztönzi a tagállamokat, hogy törekedjenek környezetbarát közlekedési ágazat – többek közt, de nem kizárólag vasúti infrastruktúra – kialakítására, különöse tekintettel a határokon átnyúló infrastruktúrafejlesztésre; ösztönzi a multimodális közlekedés és az integrált jegyrendszer létrehozását;

27.  ösztönzi a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről szóló 2015/757/EU rendelet innovációra való felhasználását, és fenntartható tengeri szállítás kialakítását a makrorégióban a tengeri járműveket meghajtó alternatív motorok és üzemanyagok használata révén, annak érdekében, hogy a közlekedési ágazatban csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, és javítsák az energiahatékonyságot;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.7.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

56

8

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Pilar Ayuso, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Cristian-Silviu Buşoi, Nessa Childers, Alberto Cirio, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Ian Duncan, Stefan Eck, Bas Eickhout, Eleonora Evi, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Iratxe García Pérez, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Jiří Maštálka, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Marcus Pretzell, Michèle Rivasi, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Dubravka Šuica, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Paul Brannen, Nicola Caputo, Fredrick Federley, James Nicholson, Marit Paulsen, Gabriele Preuß, Keith Taylor, Tom Vandenkendelaere

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Lucy Anderson, Malin Björk, Jiří Maštálka

23.6.2015

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról

(2014/2214(INI))

A vélemény előadója: Norica Nicolai

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a Bizottság helyesen értékeli úgy, hogy a stratégiában érintett országok, különösen az uniós tagállamok és a nem uniós tagállamok között jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak, mivel a Bizottság ismertetni fogja a Parlamenttel a nem tagállamok e stratégiához való pénzügyi hozzájárulását;

B.  mivel a közös halászati politika (KHP) szabályai és célkitűzései alkalmazásának és betartásának a stratégiában érintett országok legfontosabb értékelési célkitűzései között kellene szerepelnie, mivel ezenfelül a maximális fenntartható hozammal egyenlő vagy azt el nem érő mennyiségi célkitűzésnek a régió tengeri környezetével és halászatával foglalkozó valamennyi értékelésben szerepelnie kellene,

C.  mivel az Adriai-tenger félig zárt helyzetéből adódóan a szennyezés szempontjából különösen kiszolgáltatott, és hidrográfiai tulajdonságai sem a szokásosak, például az, hogy a régió északi és déli része között a partvonal és a mélység jelentős mértékben eltér; mivel a halállományokon a part menti országok osztoznak, ami az állományok megújulását folyamatos nyomás alatt tartja; mivel a KHP reformjának keretében elfogadandó, technikai intézkedésekről szóló jövőbeli keretrendelet intézkedéseit regionális alapokon kell kidolgozni és a térség sajátosságaihoz, tengeri erőforrásaihoz és halászatához kell igazítani;

D.  mivel a régió vizeit különböző forrásokból származó szennyezés fenyegeti, többek között kezeletlen hulladék és szemét, valamint a mezőgazdasági szennyvíz és haltenyészetek miatti eutrofizáció, és mivel – lévén a környezetvédelem az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia része – rendkívül fontos annak megértése, hogy a gazdasági fejlődés kizárólag a környezeti fenntarthatósággal együtt képzelhető el;

E.  mivel a Bizottság a stratégiában és a cselekvési tervben is elismeri, hogy adatok hiányában nem áll rendelkezésére teljes értékelés a régió és az egyes országok jelenlegi helyzetéről,

F.  mivel a Bizottság szerint az Unió a tagállamokkal együtt fogja társfinanszírozni a projekteket;

G.  mivel a „kék gazdaság” lehetséges megoldást kínál a gazdasági válságra, elősegítve a munkahelyteremtést, a növekedést és a gazdasági fejlődést, különösen a part menti és a szigetországokban; mivel az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia nem hajtható végre a „kék gazdaság” koncepciójának figyelembevétele nélkül, mivel e koncepció a tengerekhez és óceánokhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységi ágazatok széles körére terjed ki, többek között az olyan hagyományos és újonnan kialakuló ágazatokra, mint például a halászat, az akvakultúra, a tengeri és belvízi közlekedés, a kikötők és a logisztika, valamint a turizmus;

H.  mivel a stratégia akkor jó, ha a tagállamok által finanszírozott és támogatott projektek is azok;

I.  mivel minden ország szeretne gazdaságilag növekedni és fejlődni;

J.  mivel a „kék növekedés”, amely a szóban forgó stratégia és az azt kísérő cselekvési terv része, platformot kínál a – különösen a hasonló típusú régiókra irányuló – fenntartható fejlesztési projektekhez;

K.  mivel a halászatra, jóllehet ez az egyik legfontosabb ágazat a régióban, nem vonatkozik külön rész a stratégiában, hanem több pillérben is szerepelnek különböző vonatkozásai;

L.  mivel a tengeri közlekedés és a tengeri körutakra épülő idegenforgalmi ágazat növekedése a stratégia és a cselekvési terv része a gazdasági fejlődés és növekedés elérése érdekében;

M.  mivel a tengeri tevékenység fokozása károsíthatja az Adriai- és Jón-tenger már eleve veszélyeztetett halállományait;

1.  felhívja a Bizottságot, hogy finanszírozóként és a stratégiában független segítőként hangsúlyozza az országok közötti társadalmi-gazdasági különbségek csökkentését szolgáló feltételek megteremtésének fontosságát; megismétli, hogy a stratégia célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésének elősegítése az Európai Unión belül, valamint az Unió és az adriai- és jón-tengeri régió országai között, a halászatra vonatkozó jelenlegi jogszabályoknak a KHP kitűzött céljaival való összehangolására irányuló erőfeszítések támogatása és előmozdítása, továbbá a régió országainak határon átnyúló együttműködésének megszilárdítása;

2.  kéri a Bizottságot, hogy legjobb képességei szerint biztosítsa a halászati ipar, a halállományok, a tengeri környezet és az ágazattal összefüggő összes többi ügy egyes pillérek közötti koordinációját és fenntartható irányítását, és azt, hogy az összes ország, köztük a makrorégió projektekbe bevont harmadik országai tiszteletben tartsák a KHP értékeit, elveit és célkitűzéseit, és velük összhangban cselekedjenek;

3.  hangsúlyozza a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról szóló irányelv végrehajtása támogatásának fontosságát (összehangolt tervezés révén), valamint a halászat és az akvakultúra terén a gazdálkodás javítását a meglévő természeti erőforrások fenntarthatóbb használata, ezáltal pedig a fenntartható növekedés érdekében; úgy véli, hogy a tengeri területek megfelelő közös irányítása fontos keretet biztosít a tengeri erőforrások fenntartható és átlátható használatához;

4.  kéri a Bizottságot, hogy tevékenyen mozdítsa elő a helyi halászati akciócsoportok létrehozását, ami a halászat diverzifikációjának természetes eszköze lehetne; hangsúlyozza, hogy a fenntartható és nyereséges halászat és akvakultúra feltétele az érdekeltek fokozottabb bevonása az általános irányításba, valamint a halászati tevékenységek javítása és diverzifikálása;

5.  kéri a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül dolgozzon ki többéves halászati gazdálkodási tervet e két tengeri medencére vonatkozóan;

6.  kéri, hogy – mivel a tengeri tevékenység növekedése hatással lehet a régió halállományainak egészségére, és mivel már számos faj állománya megcsappant – rendszeresen készüljön mélyreható értékelés és elemzés az állományok alakulásáról, és ezeket az elemzéseket az országok osszák meg egymással; kéri, hogy szükség esetén alkalmazzák az elővigyázatosság elvét;

7.  kéri a Bizottságot, hogy mivel a régió tengeri ökoszisztémája különösen érzékeny, minden olyan tényező – például tengeri közlekedés, hulladék, vízszennyezés, tervezett fúrás vagy új parti infrastruktúra építése – esetében, amely hatást gyakorolhat a már egyébként is nehéz helyzetben lévő halállományok egészségére, készüljön átfogó környezeti hatástanulmány; ismételten hangsúlyozza, hogy az elővigyázatosság és a fenntarthatóság elvét minden szükséges esetben alkalmazni kell, és kéri a Bizottságot, hogy tegye naprakésszé azon tengeri tevékenységek (mélytengeri bányászat, tengeri energiatermelés) jegyzékét, amelyek befolyásolhatják a tengeri környezetet és a halállományok állapotát;

8.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy – mivel a tengeri tevékenység növekedése fokozatosan beszűkíti a halászterületeket – az érintett ágazat érdekeit méltányosan vegyék figyelembe a tengeri tevékenységek fejlesztésének minden szakaszában, nevezetesen a tengeri területrendezés tervezésekor és a tengerparti övezetek integrált kezelésekor;

9.  kéri, hogy a közvetett halászat (gazdátlanul sodródó hálók, kagylótenyésztésre használt hálók) hatásainak és a védett fajok járulékos fogásainak felbecslésére irányuló projekteket értékeljék ki és népszerűsítsék, mivel becslések szerint csak az Adriai-tengeren több mint 40 000 tengeri teknőst fognak ki nem szándékosan; véleménye szerint sürgősen szükség van környezeti tanulmányokra és a probléma enyhítésének eszközeit (pl. a teknősök kiszabadulását lehetővé tevő eszközöket) vizsgáló tanulmányokra;

10.  kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a fenntartható hobbihorgászat fejlesztését a régióban, valamint a fenntartható és nyereséges turizmust, továbbá mozdítsa elő a halászatra és turizmusra irányuló integrált szakpolitikát (halászati turizmus, tengeri akvakultúra) a fenntarthatóság elvével összhangban;

11.  kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa azokat a projekteket, amelyek a szigeteken élő, távoli, kis közösségek valós és fenntartható fejlesztését és kisüzemi halászat révén napi bevételük biztosítását kínálják;

12.  kéri a Bizottságot, hogy támogassa és mozdítsa elő a halászati gazdaságok és a halászatban dolgozók részvételét olyan projektekben, amelyek a kultúrával és a kulturális örökséggel – többek között a halászattal, a tengerhajózással és a hagyományos halászati területekkel és foglalkozásokkal – összefüggő turizmushoz kapcsolódnak;

13.  aggasztja a műanyaghulladék által a tengerben okozott kár; kéri a Bizottságot, hogy támogassa e hulladék összegyűjtésére és újrahasznosítására irányuló kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy fontos a halászok bevonása e folyamatba;

14.  kéri a Bizottságot, hogy vegye nyilvántartásba a hobbihorgászat fogásainak volumenét, hogy szabályozza ezt a tevékenységet, és kösse mind a hobbihorgászatot, mind a foglalkozásszerű halászatot a maximális fenntartható hozam célkitűzéseihez;

15.  kéri a Bizottságot, hogy – mivel az Adriai- és Ión-tenger egyes övezeteiben a halak újratelepítésére van szükség – gondoskodjon a különböző fajok tengeri ivadéknevelő területeinek pontos meghatározásáról és védelméről, biztosítsa a szükséges pénzügyi támogatást a mesterséges zátonyok létrehozásához, és fokozza a jelenlegi erőfeszítéseket a védett tengeri területek összefüggő hálózatának létrehozására, biztosítandó, hogy minden biológiai szempontból fontos térség a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, például a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai tervnek megfelelő védelmet élvezze;

16.  támogatja a kiváló minőségű tengeri eredetű élelmiszertermékek olyan minőségi védjegyének létrehozását, amelyen szerepel az „adriai-ión” címke az ágazat versenyképességének növelése és annak érdekében, hogy a fogyasztóknak a halászatból és a haltenyésztésből származó termékek minőségét szavatoló tanúsítvány álljon rendelkezésre;

17.  hangsúlyozza, hogy az akvakultúra és a tengeri akvakultúra fejlesztése fontos szerepet játszhat nem csupán a fajok sokféleségének helyreállításában, hanem az adriai- és jón-tengeri régió gazdasági növekedésében is;

18.  kéri a Bizottságot, hogy kiemelten sürgős kérdésként foglalkozzon a tengeri erőforrásokról szóló pontos és átfogó adatok hiányával, valamint a vízszennyezés mértékével, melyet a műanyaghulladék, a kezeletlen szennyvíz és a ballasztvíz kibocsátásával bevezetett inváziós fajok okoznak, amelyek miatt az értékelés nem egyértelmű és megbízhatatlan; felhívja a Bizottságot, hogy – mivel a halászatról szóló adatok, a halállományok értékelése és az összes ezzel összefüggő elemzés hiányos – a további fejlesztések finanszírozásának megkezdése előtt tegye meg az említett intézkedéseket; kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az adriai- és jón-tengeri régió szereplői közötti eredményes tudományos együttműködést, és biztosítsa, hogy az érintett országok hajtsanak végre reformokat az adatgyűjtés, elemzés és értékelés elvégzéséhez szükséges kapacitás létrehozása érdekében a tengeri erőforrások fenntartható kiaknázása lehetőségeinek azonosítása céljából;

19.  kéri a stratégiában részt vevő tagállamokat, hogy javítsák a környezetminőséget azáltal, hogy a kémiai, fizikai és mikrobiológiai szennyezés csökkentését célzó projekteket hajtanak végre, kéri továbbá őket, hogy közösen dolgozzanak ki stratégiákat a mikroműanyag és egyéb hulladék csökkentésére a régió vizében, emellett koordinálják a meglévő szennyezés eltávolítását, és optimalizálják a tengeri közlekedési tevékenységeket a fenntarthatóság megvalósítása, a biodiverzitás védelme, a tengeri helyreállítási területekbe való beruházás és a mezőgazdasági szennyvíz miatti eutrofizáció problémájának kezelése céljából;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy a végrehajtás évétől kezdve a 2020. évi célkitűzés végső értékeléséig évente terjesszen jelentést a Parlament és a Tanács elé; e jelentéseknek a koordinátorok által készített jelentések és elemzések, valamint a Bizottság által a többi érdekelt féltől gyűjtött értékelések alapján kell készülniük.

21.  kéri a Bizottságot és a stratégiában részt vevő államokat, hogy mozdítsák elő a nők alapvetően fontos munkáját a halászati ágazatban, mozdítsák elő szakmai képesítésük megszerzését és bevonásukat a part menti akciócsoportokba és a termelők szervezeteibe;

22.  kéri a Bizottságot és a stratégiában részt vevő államokat, hogy biztosítsanak olyan ösztönzőket, amelyek a halászat és akvakultúra területére vonzzák a fiatalokat az adriai- és jón-tengeri régióban, és támogassák őket efféle tevékenységek indításában;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a – például a part menti akciócsoportok által létrehozott projektek fenntarthatóságához hasonló – bevált gyakorlatok cseréjét;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Alain Cadec, Richard Corbett, Diane Dodds, Linnéa Engström, João Ferreira, Raymond Finch, Ian Hudghton, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Norica Nicolai, Ulrike Rodust, Remo Sernagiotto, Ricardo Serrão Santos, Isabelle Thomas, Peter van Dalen, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Izaskun Bilbao Barandica, José Blanco López, Marek Józef Gróbarczyk, Verónica Lope Fontagné, Francisco José Millán Mon

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Tim Aker

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

17.9.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

3

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, José Blanco López, Franc Bogovič, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Edward Czesak, Rosa D’Amato, Bill Etheridge, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Julia Reid, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Maria Spyraki, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

James Nicholson, Jan Olbrycht, Demetris Papadakis, Maurice Ponga, Hannu Takkula

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Brando Benifei, Andrejs Mamikins, Soraya Post

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 259. o.  

(3)

HL C 349. E, 2013.11.29., 1. o.

(4)

HL L 197., 2001.7.21., 30. o.

(5)

HL L 164., 2008.6.25., 1. o.

(6)

HL L 178., 2013.6.28., 66. o.

(7)

HL L 124., 2014.4.25., 1. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat