Eljárás : 2014/2257(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0284/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0284/2015

Viták :

PV 26/10/2015 - 15
CRE 26/10/2015 - 15

Szavazatok :

PV 28/10/2015 - 7.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0382

JELENTÉS     
PDF 190kWORD 172k
7.10.2015
PE 552.021v03-00 A8-0284/2015

az európai polgári kezdeményezésről

(2014/2257(INI))

Alkotmányügyi Bizottság

Előadó: György Schöpflin

A vélemény előadója (*):

Beatriz Becerra Basterrechea, Petíciós Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai polgári kezdeményezésről

(2014/2257(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (4) bekezdésére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottságnak a polgári kezdeményezésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0119 – C7-0089/2010 – 2010/0074(COD)) szóló jelentésére,

–  tekintettel a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság közös szervezésében megrendezett, a polgári kezdeményezésről szóló 2015. február 26-i nyilvános meghallgatásra,

–  tekintettel az Európai Parlament C. Tematikus Főosztálya „Európai polgári kezdeményezés – a végrehajtás első tanulságai” című, 2014-ben kiadott tanulmányára,

–  tekintettel az európai ombudsman 2015. március 4-i határozatára, amelyben lezárja a hivatalból indított, Bizottságra vonatkozó vizsgálatát (OI/9/2013/TN),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatási Szolgálatának „Az európai polgári kezdeményezés végrehajtása” című, 2015. februárban készített tanulmányára,

–  tekintettel a Bizottság európai polgári kezdeményezésről szóló, 2015. március 31-i jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Petíciós Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0284/2015),

A.  mivel az európai polgári kezdeményezés a polgárok számára biztosított új politikai jog, illetve a részvételi demokrácia egyedi és innovatív munkaprogramot kialakító eszköze az Európai Unióban, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy aktív szerepet játsszanak az őket érintő projektekben és folyamatokban, valamint a legjobb eredmények elérésére és a lehető legtöbb uniós polgár arra való ösztönzése érdekében, hogy részt vegyenek az európai integrációs folyamat továbbfejlesztésében az ebben rejlő potenciált kétségkívül teljes mértékben ki kell aknázni és jelentősen növelni kell; mivel az Unió egyik kiemelt célkitűzésének saját intézményei demokratikus legitimációjának további növelésének kell lennie;

B.  mivel három évvel a 211/2011/EU rendelet alkalmazásának 2012. április 1-jei kezdete óta alaposan értékelni kell annak végrehajtását a hiányosságok azonosítása és az azonnali felülvizsgálatára irányuló életképes megoldások indítványozása érdekében;

C.  mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy az európai polgári kezdeményezéseket szervezők többségénél számos nehézség merült fel az európai polgári kezdeményezés létrehozása során gyakorlati és jogi vonatkozásban is, és mivel számos elutasított európai polgári kezdeményezés szervezője ennek következtében panaszt nyújtott be a Bírósághoz és az európai ombudsmanhoz a polgári kezdeményezések nyilvántartásba vételét elutasító bizottsági határozat ellen; mivel a szabályokat ezért úgy kell kialakítani, hogy a polgári kezdeményezések a lehető legnagyobb mértékben elérhetőek legyenek a polgárok és a szervezők számára;

D.  mivel a Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott testülete, és mint ilyen, jellegénél fogva az uniós polgárokat képviseli;

E.  mivel számos intézmény, nem kormányzati szervezet, agytröszt és civil társadalmi csoport megvitatta a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendelet végrehajtása és az európai polgári kezdeményezések szervezése során tapasztalt különféle hiányosságokat, és számos javaslatot tett ezek javítására, továbbá több ízben jelezte, hogy a rendelet mely aspektusainak reformjára lenne sürgősen szükség;

F.  mivel a rendelet 6. cikkében szereplő gyakorlati kérdések – elsősorban az online gyűjtési rendszer kialakítása és ennek egy tagállami illetékes hatóság által történő igazolása – kapcsán a legtöbb esetben a szervezők számára 12 hónapnál rövidebb idő áll a rendelkezésére az előírt számú aláírás összegyűjtésére;

G.  mivel egy sikeres polgári kezdeményezésnek az aláírások gyűjtésére szolgáló időszak lezárultát követő, a Bizottság számára történő előterjesztésére nem vonatkozik konkrét határidő, és így zavart és bizonytalanságot eredményez mind az intézmények, mind a polgárok között;

1.  üdvözli az európai polgári kezdeményezést – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikkének (4) bekezdésében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. cikkének (1) bekezdésében meghatározott formájában – mint a transznacionális részvételi demokrácia érdekében létrehozott első eszközt, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek az uniós intézményekkel, és hogy aktívan részt vegyenek az európai politikák és jogszabályok kialakításában, ami kiegészíti az arra vonatkozó jogukat, hogy petíciót nyújthassanak be a Parlamenthez és jogorvoslatért fordulhassanak az európai ombudsmanhoz;

2.   hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia első eszköze, amely – a tagállamok legalább egynegyedéből származó, legalább egymillió támogatási nyilatkozat összegyűjtése esetén – jogosultságot biztosít az uniós polgároknak arra, hogy új politikai előjogukkal élve kezdeményezzék a Bizottságnál, hogy a hatáskörén belül megfelelő javaslatot terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint jogalkotási aktusra van szükség a Szerződések végrehajtásához;

3.  hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés kivételes lehetőséget kínál a polgárok számára törekvéseik meghatározására és megfogalmazására, illetve uniós fellépések szorgalmazására, valamint azt, hogy ezt minden lehetséges módon ösztönözni, fejleszteni és támogatni kell; elismeri ugyanakkor, hogy jelentős hiányosságok vannak, és ezekkel az európai polgári kezdeményezés hatékony működéséhez foglalkozni kell, illetve megoldást kell találni rájuk; hangsúlyozza, hogy az eszköz minden további értékelésének azt a cél kell szolgálnia, hogy a kezdeményezés a lehető leginkább felhasználóbaráttá váljon, tekintve, hogy ez az európai polgárok és az Unió közötti kapcsolat elsődleges eszköze; hangsúlyozza továbbá, hogy az anyanyelv használata polgári jog, és ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg azokat az alternatívákat, amelyek felkínálják ezt a lehetőséget az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos valamennyi tevékenység területén, mivel ez ösztönzi a polgárok részvételét; rámutat arra, hogy fontos, hogy a közvélemény tudjon az európai polgári kezdeményezésről, sajnálatát fejezi ki azonban, hogy ez az eszköz nem ismert széles körben az uniós polgárok között; felszólítja az Uniót, hogy e cél érdekében szervezzenek reklám- és promóciós kampányokat, melyek célja, hogy az európai polgári kezdeményezés ismertebbé váljon a média és a nyilvánosság körében;

4.  hangsúlyozza továbbá, hogy a fiatalok polgári szerepvállalása alapvető fontosságú az összes demokrácia jövője szempontjából, és felhívja a Bizottságot, hogy vonja le a tanulságokat a valóban sikeres európai polgári kezdeményezések nemzeti tapasztalataiból;

5.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a polgárok hozzájárulhassanak az Unió jogalkotási előjogainak gyakorlásához, és közvetlenül is kezdeményezhessenek jogalkotási javaslatokat;

6.  rámutat arra, hogy fontos, hogy a közvélemény tudjon az európai polgári kezdeményezésről, hogy az a demokratikus részvétel hatékony eszközévé váljon; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az eszköz tekintetében tegyenek maximális kommunikációs erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a lehető legtöbb polgár tudjon létezéséről és ösztönözzék a kezdeményezésekben való aktív részvételüket;

7.  kéri a Bizottságot, hogy minden nyilvános kommunikációs csatornát használjon fel az európai polgári kezdeményezés ismertségének növelésére, és tegye meg a szükséges intézkedéseket azok átláthatóságának biztosítására, valamint a már folyamatban lévő kezdeményezésekkel kapcsolatos kommunikáció megkönnyítésére, például olyan alkalmazások létrehozásával, amelyek tájékoztatást, értesítéseket és online aláírási lehetőséget is biztosítanak; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezésekben való aktív lakossági részvétel döntően függ attól is, hogy e kezdeményezések nyilvánosságot kapnak-e a tagállamokban, ezért javasolja, hogy a tagállamok nemzeti parlamentjei tegyenek említést az európai polgári kezdeményezésekről hivatalos honlapjukon;

8.  megjegyzi, hogy több mint hatmillió uniós polgár vett már részt európai polgári kezdeményezésben, és hogy 51 kérelem érkezett polgári kezdeményezés indítására, melyek közül mindössze három kezdeményezést – nevezetesen a „Right 2Water”, a „One of Us” és a „Stop Vivisection” – nyilvánítottak elfogadhatónak, és hat esetben – mely az összes elutasított beadvány 30%-ának felel meg – a kezdeményezés szervezői az Európai Bíróság előtt támadták meg a Bizottság elutasító határozatát, ami jól mutatja, hogy még sokat kell tenni annak érdekében, hogy a polgári kezdeményezés intézménye teljes mértékben beváltsa a hozzá fűzött reményeket; rámutat azokra a különféle gyakorlati nehézségekre, amelyekkel a kezdeményezések szervezői a rendelet 2012. áprilisi hatálybalépése óta szembetalálták magukat, és arra, hogy a kezdeményezések száma csökkenő tendenciát mutat;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy az európai polgári kezdeményezés szervezői számára a lehető leghamarabb adjon megfelelő és átfogó – különösen jogi természetű – iránymutatást a Europe Direct ügyfélszolgálati központon keresztül annak érdekében, hogy a szervezők tudatában legyenek az előttük nyitva álló lehetőségekről, és ne azért valljanak kudarcot, mert egy olyan polgári kezdeményezést javasolnak, amely nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság hatáskörén és nem felel meg a jogszerűségre vonatkozó kritériumoknak; kéri, hogy vizsgálják meg egy másik független szerv létrehozásának lehetőségét, amelynek feladata a tanácsadás lenne; megjegyzi azonban, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében az európai polgári kezdeményezés által felvetett kérdések nem tartoznak teljes mértékben a Bizottság hatáskörébe; ezen túlmenően úgy véli, hogy a Bizottságnak fontolóra kellene vennie, hogy a tagállamokban található képviseletein az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó külön hivatalt állítson fel, amely az európai polgári kezdeményezéseknek megadna minden szükséges tájékoztatást, továbbá tanácsadást és támogatást is nyújtana;

10.  hangsúlyozza továbbá, hogy az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó külön hivatal is hozzájárulhatna a nyilvánosság és a média figyelmének az európai polgári kezdeményezésre történő felhívásához; felkéri ezért a Bizottságot, hogy e cél elérése érdekében támogassa az európai polgári kezdeményezést mint hivatalos uniós eszközt; hangsúlyozza, hogy ez az intézkedés segíthet abban is, hogy megszűnjön a polgárok bizalmatlansága az iránt, hogy az európai polgári kezdeményezés támogatásához szükséges személyes adataikat megosszák;

11.  kéri, hogy a jogalapok értelmezésére vonatkozóan részletesebb iránymutatásokat kell biztosítani és további információkat szolgáltatni minden olyan tagállam adatvédelmi kötelezettségeiről, amelyben a szervezők kampányokat folytatnak, valamint arról, hogy a szervezők köthessenek megfizethető biztosítást;

12.  sajnálja, hogy az európai polgári kezdeményezésről a bevezető szakaszban nem volt egyértelmű tájékoztatás, ami a kezdeményezés jellegével kapcsolatos általános félreértésekhez vezetett, és frusztrációt okozott, amikor a Bizottság elutasította az első európai polgári kezdeményezéseket; emlékeztet arra, hogy az eszköznek egyszerűnek, egyértelműnek és felhasználóbarátnak kell lennie, valamint széles körű tájékoztatást kell nyújtani róla; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak ösztönöznie és támogatnia kell a nemzeti és helyi szinten megválasztott képviselőket, hogy ők az európai polgári kezdeményezések melletti elkötelezettség növelésének az élére álljanak;

13.  támogatja továbbá az uniós polgárok aktív részvételét, hogy ezen eszközt a menetrend meghatározása céljából megfelelően használják; aggodalmának ad hangot az abból adódó potenciális összeférhetetlenség miatt, hogy a Bizottság – a rá ruházott kizárólagos joggal élve – maga végzi el a kezdeményezések elfogadhatósági ellenőrzését, és kéri, hogy a jövőben megfelelően orvosolják ezt a helyzetet; megjegyzi ugyanakkor, hogy a polgárok tevékenységei egyértelműségének megőrzése érdekében az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot valamennyi érdekelt fél számára célkitűzéssé kell tenni;

14.  ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy a Parlamentet is tekintse döntéshozónak, mivel ez az egyetlen intézmény, amelynek tagjait az uniós polgárok közvetlenül választják;

15.  hangsúlyozza, hogy a 211/2011/EU rendelet 4. cikke értelmében abban az esetben, ha a Bizottság visszautasítja egy európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, „a Bizottság tájékoztatja a szervezőket az elutasítás okairól, valamint a rendelkezésükre álló valamennyi lehetséges peres és peren kívüli jogorvoslatról”; e tekintetben tudomásul veszi a szervezők számos panaszát, hogy nem kaptak részletes és kimerítő indokolást európai polgári kezdeményezéseik elutasításáról; felhívja a Bizottságot, hogy részletesen ismertesse azokat az okokat, amelyek miatt elutasított egy európai polgári kezdeményezést, ha véleménye szerint egy beterjesztett európai polgári kezdeményezés „nyilvánvalóan nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, és hogy ezzel egyidejűleg a vonatkozó jogi megfontolásokról – amelyeket az átláthatóság érdekében közzé kell tenni – írásban és oly módon tájékoztassa a szervezőket, hogy az elősegítse munkájukat, hogy az említett elemek érvényességét és teljes tárgyilagosságát jogi vizsgálat alá lehessen vetni, hogy a Bizottságnak egy kezdeményezés elfogadhatóságának megítélésével kapcsolatos mérlegelési jogkörét bíróként és félként a lehető legkisebb mértékűre lehessen csökkenteni, és hogy a szervezők dönthessenek arról, hogy európai polgári kezdeményezésüket felül kívánják-e vizsgálni és módosított formában ismét benyújtani;

16.  kéri a Bizottságtól annak fontolóra vételét, hogy ha egy európai polgári kezdeményezés egésze nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, azt csak részlegesen vegye nyilvántartásba; felkéri a Bizottságot, hogy jelezze a szervezőknek a nyilvántartásba vételkor, hogy a kezdeményezés mely részét vetethetik nyilvántartásba, elismerve ezáltal, hogy az európai polgári kezdeményezések szervezőivel folytatott párbeszéd és az irántuk való elkötelezettség alapvető fontosságú a folyamat egésze során, valamint tájékoztassa a Parlamentet a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételével kapcsolatos határozatáról; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy a Bizottság hatásköre alá nem tartozó kezdeményezéseket, vagy azok részeit az illetékes – nemzeti vagy regionális szintű – hatósághoz utalják;

17.  rámutat a technológia – mint a polgárok részvételét ösztönző eszköz – fontosságára; felkéri a Bizottságot, hogy az aláírások online gyűjtéséhez használt szoftvert tegye felhasználóbarátabbá annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők számára is elérhető legyen, tegye a meglévő uniós költségvetések felhasználásával az online aláírásokat tároló szervereket állandó jelleggel ingyenessé, vizsgálja felül és egyszerűsítse az aláírások online gyűjtésére vonatkozó műszaki előírásokat annak érdekében, hogy az e-mail címeket ugyanazon a képernyőn, mint a támogató nyilatkozatot, önkéntes alapon össze lehessen gyűjteni, de tárolásuk külön adatbázisban történjék;

18.  úgy véli, hogy az eszköz – felülvizsgálata esetén – lehetőséget kínál a polgárok bevonására, valamint a polgárok, illetve a polgárok és az uniós intézmények közötti párbeszéd elősegítésére; hangsúlyozza, hogy össze kell kapcsolni az aláírások online gyűjtését a megfelelő új közösségi és digitális médiakampány-eszközökkel, más sikeres, online kampányokra szolgáló platformok példáját követve;

19.  felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül azon álláspontját, miszerint a támogató nyilatkozatok összegyűjtésére adott tizenkét hónapos határidő kezdő időpontját automatikusan a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele jelenti, azért, hogy egy európai polgári kezdeményezés szervezői maguk dönthessék el, mikor kívánják megkezdeni a támogató nyilatkozatok összegyűjtését;

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy sürgesse a tagállamokat, hogy az európai polgári kezdeményezéshez csatolt támogató nyilatkozatok értékeléséhez használják az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökre vonatkozó program keretében kidolgozott validációs eszközt;

21.  hangsúlyozza, hogy a részvételi demokrácia Unió-szerte történő fokozását szolgáló eszközök keretében a régiók számára is rendelkezésre kell bocsátani informatikai eszközöket, lehetővé téve a polgárok közügyekbe való nagyobb mértékű bevonását;

22.  melegen üdvözli az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság felajánlását, hogy az európai polgári kezdeményezés szervezési költségének csökkentése érdekében ingyen vállalja az európai polgári kezdeményezések fordítását;

23.  fokozottabb intézményközi együttműködésre szólít fel uniós, valamint nemzeti és helyi szinten az európai polgári kezdeményezések kezelése során az európai polgári kezdeményezések szervezőinek nyújtott információ és támogatás tekintetében; felhív az európai polgári kezdeményezés Bizottság által kezelt többnyelvű honlapjának tökéletesítésére, és hogy készüljenek egységes iránymutatások az Unió valamennyi hivatalos nyelvén az európai polgári kezdeményezés szervezőinek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kezdeményezések során alkalmazandó szükséges adminisztratív eljárásokról;

24.  egy fizikai és online egyablakos ügyintézés létrehozását szorgalmazza, amely folyamatosan információt szolgáltatna, fordítási szolgáltatásokat, valamint technikai, jogi és politikai támogatást nyújtana az európai polgári kezdeményezések számára, és úgy véli, hogy a Europe Direct telefonos ügyfélszolgálat, illetve a Bizottság és a Parlament tagállamokban működő képviseleteiben, illetve tájékoztatási irodáiban lévő kapcsolattartó pontok meglévő erőforrásait használhatná; úgy véli, hogy egy ilyen struktúra révén az európai polgári kezdeményezések közelebb kerülhetnének a polgárokhoz;

25.  úgy ítéli meg, hogy az európai polgári kezdeményezések támogatására a szervezők számára túl bonyolult különböző személyes adatokat szolgáltatni a 28 tagállamban, amint azt a különböző nemzeti rendelkezések alapján a 211/2011/EU rendelet előírja, és kéri, hogy a tagállamokban gyűjtött adatok szabványosítására a támogatási nyilatkozatok kiállítására a 211/2011/EU rendelet III. mellékletének módosításával egységes eljárás vonatkozzon; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytasson további tárgyalásokat a tagállamokkal azzal a céllal, hogy csökkentsék az adatszolgáltatási követelményeket, és – ennek megfelelően – megszűntessék a személyi azonosító számokra vonatkozó követelményt, továbbá a követelményeket felhasználóbarátabbá tegyék, és emlékeztet arra, hogy egy európai polgári kezdeményezés inkább a részvételről és a munkaprogram kialakításáról, semmint a kötelező erejű javaslatokról szól; javasolja, hogy vegyék fontolóra az európai digitális polgárság kialakítását, és az uniós digitális állampolgárság kialakulásáig is egy átmeneti megoldást ajánl, amelynek célja, hogy megoldódjanak a többszörös bejegyzés által okozott jelenlegi problémák; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az európai digitális menetrendben sürgősen vizsgálja meg ezt a kérdést;

26.  kéri a Bizottságot, hogy módosítsa a 211/2011/EU rendelet 3. cikkét, és javasolja a tagállamoknak, hogy az európai polgári kezdeményezést támogatók és az abban résztvevők életkorát 18 évről 16-ra szállítsa le, és hogy ne kapcsolódjon az európai parlamenti választásokon való szavazati joghoz, így különösen a fiatalok számára biztosítva annak lehetőségét, hogy aktívan részt vegyenek az európai integráció kialakításában;

27.  elismeri, hogy az adatvédelem tekintetében kényes kérdés a szervezők személyes felelőssége, amikor az aláírók személyes adatait begyűjtik, és javasolja, hogy szűkítsék le a megkövetelt adatok körét, és hogy a 211/2011/EU rendelet felelősséggel kapcsolatos 13. cikkének megfogalmazását meg kell változtatni annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a személyes felelősség nem korlátlan; ennek érdekében azt javasolja, hogy a polgári bizottságok jogi személyiséggel rendelkezhessenek, és hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke inspiráció forrása legyen annak érdekében, hogy a szervezők azon cselekményekért legyenek felelősek, amelyek „jogellenesek, és amelyeket szándékosan vagy legalább súlyos gondatlanságból követnek el”;

28.  arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozottabban felhasználóbarát és harmonizált adatgyűjtési követelményeket dolgozzanak ki; felszólítja az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy rendszeresen tájékoztassák az európai ügyekkel foglalkozó nemzeti parlamenti bizottságokat azon, már folyamatban lévő polgári kezdeményezésekről, amelyekhez jelentős számú aláírás gyűlt össze; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a 211/2011/EU rendelet módosítására azzal a céllal, hogy a polgárok számára lehetővé váljon, hogy egy polgári kezdeményezést a tartózkodási helyük szerinti országban írhassák alá;

29.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy 2012 óta harmincegy nyilvántartásba vett európai polgári kezdeményezésből mindössze három jutott el az utolsó szakaszba; rámutat, hogy az új kezdeményezések számának drasztikus csökkenése az aránytalan követelmények és a szükségtelenül bonyolult rendszer következménye; sajnálatát fejezi ki a jogalkotásra gyakorolt hatás hiánya és a Bizottságnak a sikeres európai polgári kezdeményezéseket követő kiábrándító intézkedései miatt; kifejezi, hogy véleménye eltér a Bizottságétól a rendelet annak érdekében történő sikeres végrehajtása tekintetében, hogy teljes mértékben meg lehessen valósítani az európai polgári kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek és a tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük az európai polgári kezdeményezés előmozdítása, illetve annak elősegítése érdekében, hogy a polgárok bízzanak ebben az eszközben;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 211/2011/EU rendelet 10. cikke c) pontjának szövegét, hogy lehetővé váljon a sikeres európai polgári kezdeményezések megfelelő nyomon követése, ideértve az európai polgári kezdeményezésről szóló plenáris parlamenti vitát és az azt követő szavazást; sürgeti a Bizottságot, hogy a sikeres európai polgári kezdeményezések elfogadását követő 12 hónapon belül kezdje meg a róluk szóló jogi aktus előkészítését;

31.  úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezések politikai dimenziójának hangsúlyozása érdekében a 211/2011/EU rendelet 11. cikkében foglaltak szerint a nyilvános meghallgatást olyan módon kell megtartani, amely lehetővé teszi a szervezők számára, hogy párbeszédet folytassanak az európai parlamenti képviselőkkel és a Bizottság érintett tisztviselőivel; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos meghallgatásokat egy „semleges” bizottság égisze alatt kell megszervezni, amely a tartalomban nem elsősorban illetékes, továbbá, hogy a külső szakértőket mindenkor be kell vonni;

32.  az EUMSZ 225. cikke értelmében sürgeti, adott esetben, a Parlamentet és bizottságait, hogy gyakorolják azzal kapcsolatos jogukat, hogy felkérjék a Bizottságot egy olyan javaslat előterjesztésére, amely figyelembe vesz egy sikeres európai polgári kezdeményezést;

33.  felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az európai polgári kezdeményezéseknek a meglévő uniós költségvetésekből – azaz európai programok, például az „Európa a polgárokért” vagy a „Jogok, egyenlőség és polgárság” program révén – történő finanszírozásának lehetőségét, ideértve a promóciós rádiós és televíziós műsorok finanszírozásának lehetőségét is, szem előtt tartva a polgárok közötti egyenlőség biztosítását, mivel valóban szükség van a polgári kezdeményezések megszervezésének pénzügyi támogatására, valamint erre a célra az uniós költségvetéshez számos módosítást nyújtottak be;

34. felhívja a Bizottságot, hogy minden lehetséges óvintézkedés megtételével szálljon szembe – többek között az internetes eszközökkel folytatott – az aláírókra vonatkozó bizalmas információk ellopásával, különösen, ha azokat összesített adatok formájában kezelik;

35.  üdvözli a Bizottság európai polgári kezdeményezésről szóló, 2015. március 31-i jelentését, és az európai ombudsman OI/9/2013/TN. sz. határozatát, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az eszköz felülvizsgálata során a megfelelő nyomon követés biztosítása érdekében minden megfelelő jogi intézkedést hajtsanak végre, ha egy polgári kezdeményezést sikeresen befejezettnek tekintenek; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy – tekintettel a felmerült különböző hiányosságokra, a lehető leghamarabb nyújtson be a 211/2011/EU rendelet és az 1179/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatot;

36.  felszólítja az uniós intézményeket, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló tájékoztató kampány révén folytassanak alapvető kommunikációs tevékenységet;

37.  felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen készítsen jelentést a Parlament számára a folyamatban lévő európai polgári kezdeményezések helyzetének állásáról, annak érdekében, hogy a Parlament az uniós polgárok iránti kötelezettségvállalása keretében ellenőrizhesse, hogy az eszköz a lehető legeredményesebben működik-e; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés folyamatát folyamatosan tökéletesíteni kell a szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján, ezenkívül pedig meg kell felelni az Európai Unió Bírósága által hozandó ítéleteknek;

38.  javasolja valamennyi rendelkezésre álló kommunikációs csatorna, különösen az összes illetékes uniós intézmény közösségi és digitális médiaplatformjának használatát, és hogy folyamatosan végezzenek figyelemfelhívó kampányokat az uniós irodák és képviseletek, valamint a nemzeti hatóságok részvételével; kéri a Bizottságot, hogy támogassa egy mobilkészülékeken használható nyílt forráskódú szoftver fejlesztését az európai polgári kezdeményezések számára; örömmel nyugtázza, hogy néhány európai polgári kezdeményezés helyi szinten eredményeket ért el;

39.  annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok megfelelően alkalmazhassák a részvételi demokrácia ezen eszközét, illetve hogy magánérdekek céljából ne lehessen esetlegesen visszaélni az eszközzel, döntő fontosságúnak tartja az európai polgári kezdeményezések finanszírozására és támogatásra irányuló ellenőrzések átláthatóságát és minőségének javítását;

40.  megállapítja, hogy az európai ombudsman fontos szerepet játszik az európai polgári kezdeményezések nyilvántartásba vételére irányuló kérelmek Bizottság általi kezelésének – és különösen azok Bizottság általi elutasítása eseteinek – kivizsgálásában;

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


INDOKOLÁS

Az európai polgári kezdeményezés gyökerei a konventig nyúlnak vissza, és olyan eszközként hozták létre, amely az európai polgárok számára lehetőséget biztosít arra, hogy részt vegyenek jogalkotási kezdeményezések elindításában. Ezért ezen eszköz hátterében az az elképzelés áll, hogy hatálybalépését követően – elsősorban nemzeteken átívelő módon – a civil társadalom fokozottan mobilizálódik, és megerősödik az európai polgári szerepvállalás.

Világosan kitűnik mind a civil társadalomtól beérkezett számos válasz, mind az eszköz első három évéről szóló bizottsági jelentés alapján, hogy a siker bármelyik szempontját vesszük is tekintetbe, az eszköz ez idáig még egyiket sem teljesítette, tekintve, hogy egyetlen kezdeményezés esetében sem születtek még jogszabályok. A bizottsági jelentés 51 kezdeményezésről számol be (COM(2015)145 végleges).

E jelentés fő célja az európai polgári kezdeményezés működésének javítása annak érdekében, hogy felhasználóbarátabbá váljon, és kiküszöböljön néhány olyan akadályt, amelyről már bebizonyosodott, hogy nehézségeket okoz az európai polgári kezdeményezés szervezőinek.

El kell ismerni, hogy e problémák egy része nem volt előre látható, de az elmúlt három év tapasztalatai lehetőséget kínálnak az innovációra. A Bizottság 2016-ban valószínűleg hozzálát az európai polgári kezdeményezés teljes körű felülvizsgálatához, és a Parlamentnek az eszközről kialakított álláspontja elsősorban oly módon lesz meghatározó, hogy alulról fölfelé továbbítani fogja azok véleményét, akik ki akarták használni az európai polgári kezdeményezés lehetőségét.


VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről (1.7.2015)

az Alkotmányügyi Bizottság részére

az európai polgári kezdeményezésről

(2014/2257(INI))

A vélemény előadója: Beatriz Becerra Basterrechea

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Petíciós Bizottság felhívja az Alkotmányügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli az európai polgári kezdeményezést – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikkének (4) bekezdésében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. cikkének (1) bekezdésében meghatározott formájában – mint a transznacionális részvételi demokrácia érdekében létrehozott első eszközt, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek az uniós intézményekkel, és hogy aktívan részt vegyenek az európai politikák és jogszabályok kialakításában, ami kiegészíti az arra vonatkozó jogukat, hogy petíciót nyújthatnak be a Parlamenthez és jogorvoslatért fordulhatnak az európai ombudsmanhoz;

2.  üdvözli a Bizottságnak az európai polgári kezdeményezésről szóló jelentését, amelyben elismeri, hogy az eszközt tovább kell tökéletesíteni, és jobban elő kell mozdítani alkalmazását; szintén üdvözli az európai ombudsman hivatalból indított vizsgálatát az európai polgári kezdeményezés működéséről; rámutat a 2012 óta az európai polgári kezdeményezés szervezői által számos területen szerzett gyakorlati tapasztalatokra;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen készítsen jelentést a Parlament számára a folyamatban levő európai polgári kezdeményezések helyzetének állásáról, annak érdekében, hogy a Parlament az európai polgárok iránti kötelezettségvállalása keretében ellenőrizhesse, hogy az eszköz a lehető legeredményesebben működik-e; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés folyamatát folyamatosan tökéletesíteni kell a szerzett gyakorlati tapasztalatokkal összhangban, ezenkívül pedig meg kell felelni az Európai Unió Bírósága által hozandó ítéleteknek;

4.  emlékeztet arra, hogy a korábbi állásfoglalásokban és a Petíciós Bizottság által készített éves jelentésekben a Parlament már régebben rámutatott a meglévő jogi keret bizonyos hiányosságaira és az európai polgári kezdeményezés gyakorlati működtetésében tapasztalható bürokratikus terhekre, amelyek az informatikai támogatás hiányából, illetve az informatikai támogatás nemzeti közigazgatásokban történő eltérő használatából fakadnak; felhívja a Bizottságot, hogy minél hamarabb végezze el az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet és az 1179/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet átfogó felülvizsgálatát a még fennálló valamennyi akadály felszámolása érdekében és hogy egyértelmű, egyszerű, felhasználóbarát és arányos eljárásokat hozzon létre;

5.  felszólít, hogy egyszerűsítsék és egységesítsék a támogató nyilatkozatok gyűjtésére vonatkozó követelményeket és eljárásokat egységes formanyomtatványok segítségével és a személyi azonosító számok gyűjtésére vonatkozó kötelezettség megszüntetésével, mivel ez a tagállamoktól függően különbségeket eredményez; emlékeztet arra, hogy az európai adatvédelmi biztos kijelentette, hogy az ilyen követelmények nem szükségesek; javasolja, hogy fontolják meg az európai polgári kezdeményezések támogatására szolgáló közös azonosító eszköz létrehozását, annak érdekében, hogy megkönnyítsék az eljárást az aláírók számára, valamint hogy részletesen vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy létrehozzanak egy egyszerűsített, önkéntes online uniós nyilvántartást;

6.  üdvözli a Bizottságnak az online aláírásgyűjtő rendszer elindítására és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit; elismeri ugyanakkor, hogy további erőfeszítésekre van szükség az online aláírásgyűjtő rendszer teljes körű újratervezéséhez és testreszabásához; felhívja a Bizottságot, hogy a polgári bizottságok számára biztosítson hozzáférést egy állandó, központi, ingyenes szerverhez, amely lehetővé teszi az online aláírások tárolását az EU adatvédelmi normáinak megfelelően, annak érdekében, hogy egyszerűsítse az online aláírásgyűjtő rendszer szoftverét és biztosítsa, hogy bizonyos embercsoportoktól, mint például a külföldön élő európai polgároktól, a fogyatékossággal élőktől vagy az idősebbektől ne tagadják meg az arra vonatkozó jogot, hogy aláírjanak egy kezdeményezést;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet későbbi felülvizsgálatakor vizsgálja meg, melyek a legmegfelelőbb lehetőségek az aláírásgyűjtési időszakkal kapcsolatban, például hogy növeljék-e 18 hónapra az aláírásgyűjtési időszak hosszát, adjanak-e a szervezőknek lehetőséget arra, hogy meghatározzák az aláírásgyűjtési időszak kezdő időpontját, illetve hogy az online aláírásgyűjtő rendszer hitelesítésének lezárultát követően állapítsák-e meg a tizenkét hónapos időszak kezdő időpontját;

8.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy 2012 óta harmincegy nyilvántartásba vett európai polgári kezdeményezésből mindössze három jutott el az utolsó szakaszba; rámutat, hogy az új kezdeményezések számának drasztikus csökkenése az aránytalan követelmények és a szükségtelenül bonyolult rendszer következménye; sajnálatát fejezi ki a jogalkotásra gyakorolt hatás hiánya és a Bizottságnak a sikeres európai polgári kezdeményezéseket követő kiábrándító intézkedései miatt; kifejezi, hogy véleménye eltér a Bizottságétól a rendelet annak érdekében történő sikeres végrehajtása tekintetében, hogy teljes mértékben meg lehessen valósítani az európai polgári kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy az európai intézményeknek és a tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük az európai polgári kezdeményezés előmozdítása, illetve annak elősegítése érdekében, hogy a polgárok bízzanak ebben az eszközben;

9.  úgy véli, hogy az eszköz – felülvizsgálata esetén – lehetőséget kínál a polgárok bevonására, valamint a polgárok, illetve a polgárok és az uniós intézmények közötti párbeszéd elősegítésére; hangsúlyozza, hogy össze kell kapcsolni az online aláírásgyűjtő rendszert a megfelelő új közösségi és digitális médiakampány-eszközökkel, más sikeres, online kampányokra szolgáló platformok példáját követve;

10.  javasolja valamennyi rendelkezésre álló kommunikációs csatorna használatát, különösen az összes illetékes uniós intézmény közösségi és digitális médiaplatformjaiét, és hogy folyamatosan végezzenek figyelemfelhívó kampányokat az uniós irodák és képviseletek, valamint a nemzeti hatóságok részvételével; kéri a Bizottságot, hogy támogassa egy mobilkészülékeken használható nyílt forráskódú szoftver fejlesztését az európai polgári kezdeményezések számára; örömmel nyugtázza, hogy néhány európai polgári kezdeményezés helyi szinten eredményeket ért el;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy sürgesse a tagállamokat, hogy az európai polgári kezdeményezéshez csatolt támogató nyilatkozatok értékeléséhez használják az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökre vonatkozó program keretében kidolgozott validációs eszközt;

12.  hangsúlyozza, hogy a részvételi demokrácia Unió-szerte történő fokozását szolgáló eszközök keretében a régiók számára is rendelkezésre kell bocsátani informatikai eszközöket, lehetővé téve a polgárok közügyekbe való nagyobb mértékű bevonását;

13.  sajnálja, hogy az európai polgári kezdeményezésről a bevezető szakaszban nem volt egyértelmű tájékoztatás, ami a kezdeményezés jellegével kapcsolatos általános félreértésekhez vezetett, és frusztrációt okozott, amikor a Bizottság elutasította az első európai polgári kezdeményezéseket; emlékeztet arra, hogy az eszköznek egyszerűnek, egyértelműnek és felhasználóbarátnak kell lennie, valamint széles körű tájékoztatást kell nyújtani róla; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak ösztönöznie és támogatnia kell a nemzeti és a helyi választott képviselőket abban, hogy az európai polgári kezdeményezések melletti elkötelezettség növelésének az élére álljanak;

14.  aggodalmának ad hangot az abból adódó potenciális összeférhetetlenség miatt, hogy a Bizottság – a rá ruházott kizárólagos joggal élve – maga végzi el a kezdeményezések első jogi ellenőrzését, és kéri, hogy a jövőben megfelelően orvosolják ezt a helyzetet;

15.  úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálata lehetőséget kínál többek között az európai polgári kezdeményezés és a petíciós jog közötti főbb különbségek kidomborítására, és hogy ez megoldható lenne az európai intézmények weboldalain megjelenő információk és az intézmények hirdetési politikáinak egységesítése révén;

16.  fokozottabb intézményközi együttműködésre szólít fel uniós, valamint nemzeti és helyi szinten az európai polgári kezdeményezések kezelése során az európai polgári kezdeményezések szervezőinek nyújtott információ és támogatás tekintetében; felhív az európai polgári kezdeményezés Bizottság által kezelt többnyelvű honlapjának tökéletesítésére, és hogy készüljenek egységes iránymutatások az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén az európai polgári kezdeményezés szervezőinek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kezdeményezések során szükséges adminisztratív eljárásokról; üdvözli az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy biztosítsák az európai polgári kezdeményezések keretében benyújtott szövegek ingyenes fordítását;

17.  egy fizikai és online egyablakos ügyintézés létrehozását szorgalmazza, amely folyamatosan információt szolgáltatna, fordítási szolgáltatásokat, valamint technikai, jogi és politikai támogatást nyújtana az európai polgári kezdeményezéseket illetően, és amely a Europe Direct telefonos ügyfélszolgálat, illetve a Bizottság és a Parlament tagállamokban működő képviseleteiben, illetve tájékoztatási irodáiban lévő kapcsolattartó pontok meglévő erőforrásait használhatná; úgy véli, hogy egy ilyen struktúra révén az európai polgári kezdeményezések közelebb kerülhetnének a polgárokhoz;

18.  felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az európai polgári kezdeményezés projektjei számára az „Európa a polgárokért” program és a „Jogok, egyenlőség és polgárság” program jelenlegi költségvetési tételein keresztül nyújtandó adminisztratív és pénzügyi támogatás különböző lehetőségeit;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az európai polgári kezdeményezések támogatására vonatkozó minimális korhatár egységesen 16 évre történő csökkentését a fiatalabb generáció uniós ügyekben való polgári szerepvállalásának ösztönzése érdekében;

20.  ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletet annak érdekében, hogy biztosítsa az átláthatóságot és az intézményi egyensúlyt a döntéshozatali folyamatban és egyértelműsítse az elfogadhatóság jogi ellenőrzésére vonatkozó eljárást; tudomásul veszi az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt folyamatban levő ügyeket, és bízik abban, hogy az EUB határozatot fog hozni arról, hogy a Bizottság túl mereven alkalmazza-e az elfogadhatóságra vonatkozó szabályokat, időközben pedig azt javasolja, hogy nyújtsanak segítséget a szervezőknek javaslataik jogalapjának megfogalmazásában;

21.  felkéri a Bizottságot, hogy konkrétabb intézkedésekkel reagáljon a sikeres európai polgári kezdeményezésekre, és ezekbe vonja be jobban a polgárokat, valamint hogy nyújtson szilárdabb, következetesebb és átfogóbb indokolást az elfogadhatatlannak ítélt európai polgári kezdeményezések elutasítása esetében; emlékezteti a Bizottságot, hogy valamennyi sikeres európai polgári kezdeményezés esetében fontolóra kell vennie jogalkotási javaslat elfogadását; felszólítja a Bizottságot, hogy a csupán részleges jogi elfogadhatóság esetén tegyen javaslatot az európai polgári kezdeményezés átdolgozására, vagy fogadja el azokat a részeket, amelyek a Bizottság hatáskörébe tartoznak;

22.  ösztönzi az uniós intézményeket, hogy fontolják meg az azon európai polgári kezdeményezések által felvetett kérdések megvitatását, amelyek nem gyűjtöttek össze egymillió aláírást, azonban a megkívánt szám több mint felét elérték; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság a Parlament eljárási szabályzatának 218. cikke értelmében megvizsgálhatja az eredménytelen európai polgári kezdeményezéseket, amennyiben az ügy további vizsgálatát megfelelőnek ítéli;

23.  felhív arra, hogy a Parlament készítsen saját kezdeményezésű jelentést valamennyi sikeres kezdeményezésről, amelyet kövessen plenáris vita és szavazás; javasolja, hogy amennyiben a Bizottság elmulasztja jogalkotási javaslat benyújtását valamely sikeres európai polgári kezdeményezés benyújtását követő 12 hónapon belül, a Parlament illetékes bizottsága kezdeményezzen újabb jelentést annak érdekében, hogy kifejezze konkrét jogalkotási követeléseit, melyekkel kapcsolatban a kiválasztott előadó egy további meghallgatás során konzultál az európai polgári kezdeményezés szervezőivel;

24.  annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok megfelelően alkalmazhassák a részvételi demokrácia ezen eszközét, illetve hogy magánérdekek céljából ne lehessen esetlegesen visszaélni az eszközzel, döntő fontosságúnak tartja az európai polgári kezdeményezések finanszírozására és támogatásra irányuló ellenőrzések átláthatóságát és minőségének javítását;

25.  felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) közelgő ítélete alapján tisztázza, hogy az uniós polgárok hatáskörrel rendelkeznek-e ahhoz, hogy a Szerződés módosításaira javaslatot tegyenek, valamint hogy a rendelet későbbi felülvizsgálata során fontolja meg az olyan európai polgári kezdeményezések lehetővé tételét, amelyekhez a Szerződéseknek az EUSZ 48. cikke szerinti módosítása szükséges;

26.  emlékeztet arra, hogy a sikeres európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos meghallgatásokat jelenleg a kezdeményezés témájáért felelős illetékes bizottság a Petíciós Bizottsággal mint társbizottsággal együtt szervezi; javasolja, hogy a Petíciós Bizottság – semleges, és a polgárokkal folytatott párbeszéd terén a legnagyobb tapasztalattal rendelkező fórum lévén – vegye át a meghallgatások szervezését – az érdekelt felek bevonásával – a különböző európai polgári kezdeményezések meghallgatásai során történő következetes, tisztességes és egyenlő bánásmód biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy az európai polgári kezdeményezések polgári bizottsága számára meg kell téríteni valamennyi tagja meghallgatáson való részvétellel kapcsolatos kiadásait.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Beatriz Becerra Basterrechea, Heinz K. Becker, Soledad Cabezón Ruiz, Andrea Cozzolino, Pál Csáky, Miriam Dalli, Rosa Estaràs Ferragut, Eleonora Evi, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sylvie Goddyn, Daniel Hannan, Peter Jahr, Jude Kirton-Darling, Svetoslav Hristov Malinov, Roberta Metsola, Marlene Mizzi, Julia Pitera, Gabriele Preuß, Yana Toom, Bodil Valero, Jarosław Wałęsa, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Elisabetta Gardini, Kostadinka Kuneva, Jérôme Lavrilleux, Kazimierz Michał Ujazdowski, Ángela Vallina, Axel Voss, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Amjad Bashir, Rosa D’Amato


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (16.7.2015)

az Alkotmányügyi Bizottság részére

az európai polgári kezdeményezésről

(2014/2257(INI))

A vélemény előadója: Sylvia-Yvonne Kaufmann

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja az Alkotmányügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia első eszköze, amely – a tagállamok legalább egynegyedéből származó, legalább egymillió támogatási nyilatkozat összegyűjtése esetén – jogosultságot biztosít az uniós polgároknak arra, hogy új politikai előjogukkal élve kezdeményezzék a Bizottságnál, hogy a hatáskörén belül megfelelő javaslatot terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint jogalkotási aktusra van szükség a Szerződések végrehajtásához;

2.   üdvözli a Bizottság európai polgári kezdeményezésről szóló 2015. március 31-i jelentését, amely elismeri, hogy van még mit javítani ezen az új jogintézményen, és ennek érdekében több lehetséges problémára rámutat; hasonlóképpen üdvözli az európai ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatát az európai polgári kezdeményezés működéséről, amely tizenegy konkrét javaslatot fogalmaz meg az eljárás javítására;

3.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a polgárok hozzájárulhassanak az Unió jogalkotási előjogainak gyakorlásához, és közvetlenül is kezdeményezhessenek jogalkotási javaslatokat;

4.  megjegyzi, hogy több mint hatmillió uniós polgár vett már részt európai polgári kezdeményezésben, és hogy 51 kérelem érkezett polgári kezdeményezés indítására, melyek közül mindössze három kezdeményezést – nevezetesen a „Right 2Water”, a „One of Us” és a „Stop Vivisection” – nyilvánítottak elfogadhatónak, és hat esetben – mely az összes elutasított beadvány 30%-ának felel meg – a kezdeményezést szervezők az Európai Bíróság előtt támadták meg a Bizottság elutasító határozatát, ami jól mutatja, hogy még sokat kell tenni annak érdekében, hogy a polgári kezdeményezés intézménye teljes mértékben beváltsa a hozzá fűzött reményeket; rámutat azokra a különféle gyakorlati nehézségekre, amelyekkel a kezdeményezések szervezői a rendelet 2012. áprilisi hatálybalépése óta szembetalálták magukat, és arra, hogy a kezdeményezések száma csökkenő tendenciát mutat;

5.   kéri a Bizottság kettős szerepének felülvizsgálatát, mivel az összeférhetetlenséghez vezethet, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy több polgári kezdeményezés szervezői elismerik a Bizottságtól érkező információk jelentőségét és értékét; ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy a Parlamentet is tekintse döntéshozónak, mivel ez az egyetlen intézmény, amelynek tagjait az uniós polgárok közvetlenül választják meg;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson átfogó támogatást, ideértve a nem kötelező erejű jogi tanácsadást – például azáltal, hogy az egyes tagállamokban működő bizottsági képviseleteken és a Europe Direct tájékoztatási központjaiban egy egyértelműen meghatározott, polgári kezdeményezésekért felelős kapcsolattartó pontot hoz létre azzal a megbízással, hogy a polgári kezdeményezések szervezőit információval és tanácsokkal lássák el, és nyújtsanak segítséget a részükre – mivel a szervezők számára nehézséget jelent, hogy megtalálják azokat a szerződésbeli és jogszabályi rendelkezéseket, amelyek egy érvényes kezdeményezés jogalapját képezhetik; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy elutasítás esetén a Bizottságnak részletes, átlátható és közérthető módon indokolnia kell politikai döntését a közvélemény felé, és egyidejűleg tájékoztatnia kell a szervezőket a releváns jogi szempontokról;

7.   kéri a Bizottságtól annak fontolóra vételét, hogy az olyan európai polgári kezdeményezéseket, amelyek nem tartoznak teljes egészében a Bizottság hatáskörébe, csak részlegesen vegye nyilvántartásba; úgy véli, hogy az ilyen részleges nyilvántartásba vétel felmerülése esetén helyénvaló lenne előzetesen konzultálni a kezdeményezést benyújtó polgári bizottsággal;

8.  felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy fejlessze internetes portálját, azt közérthetőbbé és felhasználóbarátabbá téve, különösen a hatásköreivel kapcsolatos tájékoztatás és a sikeres kezdeményezésekhez igényelhető támogatás tekintetében; úgy ítéli meg, hogy a bizottsági hatáskörökre vonatkozó egyértelmű lista közzétételén túlmenően a Bizottságnak a nyilvántartásba vételi eljárást is egyértelművé kell tennie, tekintettel arra, hogy a benyújtott polgári kezdeményezések közül számosat azzal az indokkal utasította el, hogy azok nyilvánvalóan kívül esnek a Bizottság hatáskörén; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy tevékenyen segítse a kezdeményezések szervezőit, részletes jogértelmezési iránymutatást bocsátva rendelkezésükre a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban;

9.  hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni egy harmonizált és hatékonyabb eljárás kidolgozásának lehetőségét a támogató nyilatkozatok benyújtására, mivel elfogadhatatlan, hogy bizonyos uniós polgárokat a személyes adatok benyújtására vonatkozó tagállami követelmények közötti eltérések akadályozzanak meg polgári kezdeményezésekben való részvételben; ezért kéri a Bizottságot, hogy javasolja egyszerűbb követelmények alkalmazását valamennyi tagállamban a személyes adatokkal kapcsolatban, hogy tagállamtól függetlenül könnyebb legyen az európai polgári kezdeményezések aláírása; az aláírási folyamat megkönnyítése érdekében szeretné, ha a Bizottság fontolóra venné egy mobil alkalmazás kidolgozását, az online aláírásgyűjtő szoftver újratervezését és különösen a digitális aláírás azonosító eszközként való alkalmazását is, szem előtt tartva a fogyatékossággal élő személyek igényeit is; felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen vizsgálják felül azt a követelményt, melynek értelmében a támogató nyilatkozathoz személyes azonosító számot kell megadni, fenntartva akár e követelmény megszüntetésének lehetőségét is, mivel ez fölösleges bürokratikus akadályt jelenthet a támogatási nyilatkozatok összegyűjtése során, és az aláíró személyazonosságának ellenőrzéséhez is szükségtelen;

10. kéri a Bizottságot, hogy minden nyilvános kommunikációs csatornát használjon fel az európai polgári kezdeményezés ismertségének növelésére, és tegye meg a szükséges intézkedéseket azok átláthatóságának biztosítására, valamint a már folyamatban lévő kezdeményezésekkel kapcsolatos kommunikáció megkönnyítésére, például olyan alkalmazások létrehozásával, amelyek tájékoztatást, értesítéseket és lehetőség szerint online aláírási lehetőséget is biztosítanak; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezésekben való aktív lakossági részvétel döntően függ attól is, hogy e kezdeményezések kapnak-e nyilvánosságot a tagállamokban, ezért javasolja, hogy a tagállamok nemzeti parlamentjei tegyenek említést az európai polgári kezdeményezésekről hivatalos honlapjukon;

11. kitart azon álláspontja mellett, miszerint meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a támogató nyilatkozatok összegyűjtésére adott tizenkét hónapos határidő kezdő időpontját automatikusan a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele jelenti, és hogy a polgári kezdeményezés szervezőinek meg kell adni a lehetőséget, hogy maguk határozzák meg az általuk indított kezdeményezés kezdő időpontját, melynek a Bizottság általi nyilvántartásba vételtől számított három hónapon belülre kell esnie;

12. megjegyzi, hogy a támogató nyilatkozatok összegyűjtésre adott időt meg lehetne hosszabbítani 18 hónapra;

13.  megjegyzi, hogy problémák merültek fel a polgári kezdeményezés szervezőinek jogi felelősségével kapcsolatban, mivel a polgári bizottságok nem rendelkeznek jogi személyiséggel, és ezt a problémát csak a rendelet felülvizsgálata révén lehet orvosolni; kéri a Bizottságot, hogy mérje fel a rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett polgári bizottságok jogi személyiséggel való felruházásának lehetőségét; ezen túlmenően kéri kockázatcsökkentő intézkedések megtételét, ösztönözve a polgári bizottságok tagjait konkrét kezdeményezések megtételére;

14. üdvözli az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azon felajánlását, hogy ingyenesen nyújtanak fordítási szolgáltatásokat a kezdeményezőknek, ezáltal elősegítve a polgári kezdeményezések terjesztését az Unió valamennyi hivatalos nyelvén, különös tekintettel arra, hogy az anyanyelv használata polgári alapjog; elismeri, hogy ez a gesztus jelentős támogatást nyújt a polgároknak abban, hogy hatékonyabban népszerűsítsék ügyüket az uniós lakosság körében;

15. hangsúlyozza az intézményi egyensúly fontosságát a kezdeményezések nyilvántartásba vételt követő értékelése során, a polgári kezdeményezés Bizottsághoz való, a rendelet 9. cikkében előírtak szerinti benyújtását követően; ezért kéri a Bizottságot, hogy mérje fel az illetékes európai intézmények és testületek – pl. az Európai Parlament, az európai ombudsman, az ECOSOC és a Régiók Bizottsága – bevonásának lehetőségét;

16. megállapítja, hogy az európai ombudsman fontos szerepet játszik az európai polgári kezdeményezések nyilvántartásba vételére irányuló kérelmek Bizottság általi kezelésének – és különösen azok Bizottság általi elutasítása eseteinek – kivizsgálásában;

17.  felszólítja a Bizottságot, hogy időben nyújtson be megfelelő javaslatot a polgári kezdeményezésről szóló rendelet és az 1179/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet felülvizsgálatára a polgárok e kezdeményezésekhez fűzött várakozásainak kielégítése céljából, valamint a polgári kezdeményezések alkalmazásának megkönnyítése, és ezáltal a bennük rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

13.7.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angel Dzhambazki, Evelyne Gebhardt, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Virginie Rozière

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Ángela Vallina, Bogdan Brunon Wenta

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

28.9.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Elmar Brok, Fabio Massimo Castaldo, Pascal Durand, Danuta Maria Hübner, Ramón Jáuregui Atondo, Constance Le Grip, Jo Leinen, György Schöpflin, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gerolf Annemans, Sylvie Goulard, Enrique Guerrero Salom, Sylvia-Yvonne Kaufmann, David McAllister, Viviane Reding, Helmut Scholz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Andrea Bocskor, Mady Delvaux, Ulrike Rodust, Iuliu Winkler

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat