Eljárás : 2015/2035(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0286/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0286/2015

Viták :

PV 27/10/2015 - 16
CRE 27/10/2015 - 16

Szavazatok :

PV 11/11/2015 - 16.3
CRE 11/11/2015 - 16.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0395

JELENTÉS     
PDF 753kWORD 375k
2.10.2015
PE 560.824v02-00 A8-0286/2015

az Európai Unió választási jogszabályainak reformjáról

(2015/2035(INL))

Alkotmányügyi Bizottság

Társelőadók: Danuta Maria Hübner, Jo Leinen

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 MELLÉKLET: TANÁCSI HATÁROZATRA IRÁNYULÓ JAVASLATTERVEZET
 INDOKOLÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió választási jogszabályainak reformjáról

(2015/2035(INL))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, az 1976. szeptember 20-i tanácsi határozathoz csatolt, módosított okmányra(1) („választási okmány”) és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel Szerződésekre és különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 9., 10. és 14. cikkére, valamint 17. cikkének (7) bekezdésére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 22. cikkére, 223. cikkének (1) bekezdésére és 225. cikkére, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv 3. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyvre,

  tekintettel a Parlament választási eljárásáról szóló korábbi állásfoglalásaira és különösen az Európai Parlament képviselőinek megválasztására vonatkozó egységes választási eljárásra irányuló tervezetről szóló, 1998. július 15-i állásfoglalására(2), a 2014. évi európai parlamenti választásokról szóló, 2012. november 22-i állásfoglalására(3), és a 2014. évi európai parlamenti választások megszervezésének javításáról szóló, 2013. július 4-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a 2014-es választásokkal összefüggésben érvényes összetételéről szóló 2013. március 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az európai parlamenti választások demokratikus és hatékony lebonyolításának elősegítéséről szóló 2013. március 12-i, 2013/142/EU bizottsági ajánlásra(6),

–  tekintettel a Bizottság 2015. május 8-i, „Jelentés a 2014. évi európai parlamenti választásokról” című közleményére (COM(2015)0206),

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló, 2010. október 20-i keretmegállapodásra(7),

–  tekintettel az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1993. december 6-i 93/109/EK tanácsi irányelvre(8),

–   tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9), és különösen annak 13., 21. és 31. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 11., 23. és 39. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 45. és 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A8-0286/2015),

A.   mivel az EUMSZ 223. cikke jogot ad a Parlamentnek arra, hogy saját választási eljárásának reformját kezdeményezze abból a célból, hogy az Unió egészében alkalmazandó egységes eljárást, vagy valamennyi tagállamban közös elveken alapuló eljárást dolgozzon ki, valamint hogy ahhoz egyetértését adja;

B.   mivel a Parlament választási eljárásának reformja az európai választások demokratikus és transznacionális dimenziójának, valamint az uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimációjának erősítésére, az uniós polgárság koncepciójának megszilárdítására, az Európai Parlament működésének és az Unió kormányzásának javítására, az Európai Parlament munkájának legitimebbé tételére, a választók egyenlőségének és az egyenlő esélyeknek a megerősítésére, az európai választások lebonyolítási rendszere hatékonyságának növelésére és arra kell, hogy irányuljon, hogy az európai parlamenti képviselőket közelebb hozza a választóikhoz, köztük különösen a legfiatalabbakhoz;

C.  mivel a választási eljárás reformjának tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás és az arányosság elvét, és nem szabad öncélúan egységességet erőltetnie;

D.  mivel egy közvetlen és általános választójogon alapuló, egységes választási eljárás kialakításának lehetőségét a Szerződések 1957 óta rögzítik;

E.   mivel az európai választásokon a különösen a fiatal választók körében folyamatosan csökkenő részvétel és az európai kérdések iránti választói érdeklődés hiánya veszélyezteti Európa jövőjét, és mivel ezért szükség van az európai demokrácia újbóli felélénkítését elősegítő gondolatokra;

F.   mivel az európai parlamenti választási eljárás valamennyi tagállamra kiterjedő valódi harmonizációja jobban előmozdítaná az Unió demokratikus életében egyenlő feltételek melletti részvételhez való, minden európai polgárt megillető jogot, és egyúttal megerősítené az európai integráció politikai dimenzióját;

G.  mivel a Parlament hatásköre az 1979-ben tartott első közvetlen választás óta fokozatosan bővült, és mivel most már a Parlament társjogalkotóként a Tanáccsal egyenlő státussal rendelkezik a legtöbb uniós szakpolitikai területen, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének köszönhetően;

H.  mivel a Lisszaboni Szerződés megváltoztatta az európai parlamenti képviselők mandátumát, és őket „a Közösségben egyesült államok népeinek képviselői”(10) helyett az Unió polgárainak közvetlen képviselőivé(11) tette,

I.  mivel a választási okmány egyetlen reformjára 2002-ben, a 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozat elfogadásának eredményeképpen került sor(12), amely előírja a tagállamok számára az arányos képviselet elve alapján listás vagy egyetlen átvihető szavazatos rendszer szerinti választások megtartását, és amely eltörölte az európai parlamenti képviselők kettős mandátumát; mivel ezenfelül a tagállamok számára kifejezetten biztosították azt a jogot, hogy nemzeti szinten választókerületeket alakítsanak ki, valamint hogy szavazatküszöböt vezessenek be, amely nem lehet magasabb, mint a leadott szavazatok 5 százaléka;

J.  mivel még nem született átfogó megállapodás egy valóban egységes választási eljárásról, bár a választási rendszerek fokozatosan közeledtek egymáshoz, többek között a másodlagos joghoz tartozó jogszabályok, így például a 93/109/EK tanácsi rendelet elfogadása következtében;

K.  mivel az uniós polgárság fogalma, amelyet formálisan a Maastrichti Szerződés vezetett be 1993-ban, magában foglalja az uniós polgárok jogát ahhoz, hogy részt vegyenek az európai és a helyhatósági választásokon saját tagállamukban, valamint a lakóhelyük szerinti tagállamban, az adott tagállam állampolgáraival azonos feltételekkel(13); mivel az Alapjogi Charta, amelyet a Lisszaboni Szerződés jogi kötelező erővel ruházott fel, e jogot megerősítette;

L.  mivel e reformok ellenére az európai választásokat nagyrészt továbbra is a nemzeti jog szabályozza, a választási kampányok továbbra is nemzeti szintűek, és az európai politikai pártok nem tudják kellőképpen betölteni alkotmányos megbízatásukat és nem tudnak az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően hozzájárulni „az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához”;

M.  mivel az európai politikai pártok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy „hozzájárul[ja]nak az európai politikai tudatosság kialakításához” és ezért nagyobb szerepet kellene játszaniuk a parlamenti választási kampányokban ismertségük növelése, valamint annak érdekében hogy rávilágítsanak arra, milyen kapcsolat van a valamely nemzeti pártra leadott szavazat és annak az európai parlamenti európai képviselőcsoport méretére gyakorolt hatása között;

N.   mivel az európai parlamenti választásokon induló jelöltek jelölési eljárása tagállamonként és pártonként is jelentősen eltérő, különösen az átláthatóságot és a demokratikus követelményeket illetően, ugyanakkor a nyílt, átlátható és demokratikus jelölési eljárások elengedhetetlenek a politikai rendszerbe vetett bizalom építéséhez;

O.  mivel a választási listák európai választások előtti véglegesítésére vonatkozó határidők a tagállamokban rendkívül különbözőek – 17 naptól 83 napig terjednek –, és emiatt az uniós jelöltek és választók nincsenek egyenlő helyzetben a kampányra, illetve a választási döntés megfontolására rendelkezésre álló idő tekintetében;

P.   mivel a választói névjegyzék európai választásokat megelőző véglegesítésére vonatkozó határidők tagállamonként nagymértékben eltérnek, ami a választókra vonatkozó, tagállamok közötti (a kettős szavazás elkerülését célzó) információcserét megnehezíti, ha nem egyenesen ellehetetleníti;

Q.   mivel a jelenlegi európai választási szabályok lehetővé teszik egy nem kötelező, legfeljebb 5 százalékos szavazatküszöb meghatározását az európai választásokra, és mivel 15 tagállam élve ezzel a lehetőséggel 3–5 százalék közötti szavazatküszöböt vezetett be; mivel a kisebb tagállamokban, és azokban a tagállamokban, amelyek területe választókerületekre van felosztva, a de facto szavazatküszöb mindazonáltal 3 százalék feletti annak ellenére, hogy jogilag szavazatküszöb nem létezik; mivel a kötelező szavazatküszöb bevezetését az alkotmányos hagyományok a parlamenti működőképesség biztosításához szükséges legitim eszközként ismerik el;

R.  mivel bár a választási okmány 10. cikkének (2) bekezdése kifejezetten megtiltja a választási eredmények korai közzétételét, a múltban már előfordult ilyen eredmények közzététele; mivel a szavazás befejezésének valamennyi tagállamban harmonizált időpontja jelentősen hozzájárulna az európai választások közös európai jellegéhez, és jelentősen csökkentené annak lehetőségét, hogy a választások eredményét befolyásolja, ha egyes tagállamok a választási eredményeket azelőtt közzéteszik, hogy a szavazás valamennyi tagállamban befejeződött volna;

S.  mivel a választási eredmények első hivatalos előrejelzéseit valamennyi tagállamban egyidejűleg kellene bejelenteni, a választási időszak utolsó napján közép-európai idő szerint este 21.00 órakor;

T.   mivel az európai választások ugyanazon napon történő megtartása jobban tükrözné polgárok Unió-szerte történő közös részvételét, megerősítené a részvételi demokráciát és elősegítené egy koherensebb páneurópai választás megteremtését;

U.   mivel a Lisszaboni Szerződés új alkotmányos rendet teremtett azáltal, hogy megadta az Európai Parlament számára azt a jogot, hogy megválassza az Európai Bizottság elnökét(14), ahelyett hogy ahhoz csak egyetértését adja; mivel a 2014-es európai választás e tekintetben fontos precedenst teremtett, és megmutatta, hogy a vezető jelöltek megnevezése növelte a polgárok európai választások iránti érdeklődését;

V.  mivel az Európai Bizottság elnöki tisztségére javasolt vezető jelöltek megnevezése európai kontextusba helyezi a nemzeti szinten leadott szavazatokat, és lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy megalapozott döntést hozzanak a választható politikai programokról; mivel a vezető jelöltek nyílt és átlátható eljárásban történő kijelölése megszilárdítja a demokratikus legitimációt és megerősíti az elszámoltathatóságot;

W.  mivel az e posztra jelölt vezető jelöltek megnevezésére és kiválasztására irányuló eljárás az európai demokrácia erőteljes kifejeződése; mivel továbbá a választási kampánynak ez szerves részét kell, hogy képezze;

X.   mivel az európai pártok általi jelöltállítás határidejét a választási okmányban kellene kodifikálni, és mivel a Bizottság elnöki tisztségére megnevezett vezető jelölteknek az európai parlamenti választások jelöltjei közül kell kikerülniük;

Y.   mivel nem minden tagállam teszi lehetővé állampolgárai számára, hogy külföldről szavazzon, és azok között is, amelyek ezt megengedik, a választójogtól való megfosztás feltételei nagyban különböznek; mivel a választási részvételhez való jog megadása az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező valamennyi uniós polgár számára hozzájárulna a választói egyenlőséghez; mivel azonban sok tagállamnak jobban össze kellene hangolnia igazgatási rendszereit annak megakadályozása érdekében, hogy a választók két különböző tagállamban kétszer szavazzanak;

Z.   mivel legalább 13 tagállam nem rendelkezik megfelelő belső szabályokkal annak megakadályozására, hogy a két tagállamban is állampolgársággal rendelkező polgárok a választási okmány 9. cikkét megszegve kétszer is szavazzanak;

AA.   mivel európai szinten létre kellene hozni egy választási hatóságot, amely a tagállamok központi kapcsolattartó hatóságaiból álló hálózatként jár el, mivel ez megkönnyítené a hozzáférést az európai választásokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információkhoz, valamint egyszerűsítené a folyamatot, továbbá kiemelné a választások európai jellegét; mivel ezért a Bizottság felhívást kap arra, hogy térképezze fel, milyen gyakorlati intézkedésekre van szükség egy ilyen uniós szintű hatóság létrehozásához;

AB.  mivel a tagállamok eltérő alkotmányos és választási hagyományai miatt a választhatóság alsó korhatára a 28 tagállamban 18–25 év között változik, és az aktív választójogi alsó korhatár 16–18 év között mozog; mivel az aktív választójogi korhatárnak és a jelöltség alsó korhatárának harmonizálása nagymértékben kívánatos lenne az uniós polgárok valódi választójogi egyenlősége biztosításának eszközeként, és lehetővé tenné a polgárság legalapvetőbb területén, nevezetesen a demokratikus folyamatban való részvételhez való jog tekintetében a megkülönböztetés elkerülését;

AC.   mivel az uniós szintű politikai pártok hivatalos létrehozása és megszilárdulása elősegíti az európai politikai tudatosság kifejlődését és az uniós polgárok kívánságainak kifejezésre juttatását, és mivel ez egyúttal megkönnyítette a választási rendszerek fokozatos közelítésének folyamatát is;

AD.  mivel a postai, az elektronikus úton és az interneten történő szavazás az európai választások lebonyolítását hatékonyabbá és a választók számára vonzóbbá tehetné, a lehető legmagasabb szintű adatvédelmi követelmények biztosításának feltételével;

AE.  mivel a legtöbb tagállamban a végrehajtó hatalom képviselői anélkül indulhatnak a nemzeti parlamenti választásokon, hogy intézményi tevékenységükkel fel kellene hagyniuk;

AF.  mivel a mandátumok nők és férfiak közötti megoszlásának egyensúlya terén 1979 óta történt folyamatos előrelépés ellenére még mindig nagy eltérések mutatkoznak a tagállamok között ezen a területen, és 10 tagállamban a kisebb számban képviselt nem a helyek kevesebb mint 33%-át foglalja el; mivel az Európai Parlament jelenlegi összetétele elmarad az Alapjogi Charta által képviselt, nemek közötti egyenlősséggel kapcsolatos értékektől és céloktól, mivel a képviselőknek csak 36,62%-a nő;

AG.   mivel a nők és férfiak közötti egyenlőséget, mint az Unió alapjául szolgáló értéket, meg kell valósítani, ugyanakkor csak nagyon kevés tagállam foglalta bele ezt az elvet nemzeti választási jogszabályaiba; mivel a nemi kvóták és a halszálkalisták a politikai döntéshozatalban igen hatékony eszközöknek bizonyultak a megkülönböztetés és a nemi alapú egyenlőtlenségek kezelésére, valamint a politikai döntéshozatali szervekben a demokratikus képviselet javítására;

AH.   mivel az EUSZ-ben rögzített csökkenő arány elve jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai projekt iránt valamennyi tagállam közös felelősséget vállaljon;

1.   úgy határoz, hogy választási eljárását jóval a 2019-es európai választások előtt megreformálja abból a célból, hogy megerősítse az európai választások demokratikus és transznacionális dimenzióját és az uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimációját, megszilárdítsa az uniós polgárság koncepcióját és a választói egyenlőséget, hogy előmozdítsa a képviseleti demokráciát és az uniós polgárok európai parlamenti közvetlen képviseletét – összhangban az EUMSZ 10. cikkével –, javítsa az Európai Parlament működését és az Unió kormányzását, legitimebbé és hatékonyabbá tegye az Európai Parlament munkáját, növelje az európai választások lebonyolítási rendszerének hatékonyságát, támogassa minden tagállamban a polgárok közös felelősségvállalását, kiegyensúlyozottabbá tegye az Európai Parlament összetételét és a lehető nagyobb választói egyenlőséget és részvételt biztosítsa az uniós polgárok számára;

2.  javasolja, hogy növeljék az európai politikai pártok ismertségét azáltal, hogy neveiket és logóikat feltüntetik a szavazólapokon, és ajánlja, hogy ugyanezeket tüntessék fel a televíziós és rádiós kampányközvetítések során, a plakátokon és az európai választási kampányokban használt egyéb anyagokon is, különösen a nemzeti pártok választási programjain, mivel ezek az intézkedések növelnék az európai választások átláthatóságát és demokratikusabbá tennék azok lebonyolításának módját, mivel a polgárok egyértelműen össze tudják majd kapcsolni szavazatukat az európai politikai párt politikai befolyására és az európai parlamenti képviselőcsoport megalakításához való képességére gyakorolt hatással;

3.   úgy véli ugyanakkor, hogy az Európai Unió szubszidiaritás iránti elkötelezettsége tükrében az európai választásokon versengő regionális pártoknak azonos gyakorlatot kellene követniük, és a regionális hatóságokat ezzel összefüggésben a hivatalosan elismert regionális nyelvek használatára kellene bátorítani;

4.   arra bátorítja a tagállamokat, hogy segítsék elő az európai politikai pártok, valamint vezető jelöltjeik részvételét a választási kampányokban, különösen a televízióban és más médiumokban;

5.   úgy határoz, hogy közös minimum határidőt határoz meg a nemzeti szintű választási listák megállapítására, ami a választások előtt legalább 12 hét, hogy növelje a választói egyenlőséget azáltal, hogy a jelöltek és a választók számára Unió-szerte azonos időszakot biztosít a szavazás előtt a felkészülésre és mérlegelésre; arra bátorítja a tagállamokat, hogy fontolják meg, milyen módokon lehetne nagyobb konvergenciát biztosítani a választási kampányra vonatkozó szabályok között az európai választások tekintetében;

6.   elengedhetetlennek véli, hogy a politikai pártok valamennyi szinten demokratikus és átlátható eljárásokat fogadjanak el a jelöltek kiválasztására; ajánlja, hogy a nemzeti pártok az európai választáson induló jelöltjeik kiválasztására tartsanak demokratikus szavazást;

7.  javasolja, hogy vezessenek be kötelező, 3–5% közötti szavazatküszöböt a helyek megszerzésére az egyetlen választókerületből álló tagállamokban és azokban a választókerületekben, ahol a listás rendszert alkalmazzák, és amelyekben a megszerezhető helyek száma a 26-ot meghaladja; úgy véli, hogy ez az intézkedés fontos az Európai Parlament működésének megóvása érdekében, mivel el fogja kerülni a további fragmentálódást;

8.   javasolja, hogy annak ellenére, hogy a tagállamok a választási időszakon belül szabadon állapíthatják meg a választás napját, a választás minden tagállamban az európai választások vasárnapjának estéjén, közép-európai idő szerint este 21.00 órakor fejeződjön be, mivel ez biztosítaná a választási okmány 10. cikke (2) bekezdésének helyes alkalmazását, és ezáltal csökkentené annak lehetőségét, hogy befolyással legyen a választás eredményére, ha egyes tagállamokban a választás eredményét azelőtt közzéteszik, mielőtt a szavazás valamennyi tagállamban befejeződött volna; támogatja, hogy a választási eredmények korai kihirdetésére vonatkozó tilalom valamennyi tagállamban maradjon érvényben;

9.   úgy határoz, hogy a vezető jelöltek európai politikai pártok általi megnevezésére közös határidőt állapít meg, ami az európai választások előtt 12 hét, hogy lehetővé tegye ezek választási programjának bemutatását, a jelöltek közötti politikai viták megszervezését és az Unió egészére kiterjedő választási kampányok összeállítását; úgy véli, hogy a vezető jelöltek megnevezésének folyamata a választási kampányok fontos részét képezi, mivel közvetett kapcsolat van az európai választások eredménye és a Bizottság elnökének kiválasztása között, ahogy azt a Lisszaboni Szerződés rögzíti;

10.   úgy határoz, hogy közös nyolchetes határidőt állapít meg a választói névjegyzék véglegesítésére, és hathetes határidőt a kettős állampolgársággal rendelkező uniós polgárokra és a más tagállamban élő uniós polgárokra vonatkozó információknak a választói névjegyzékért felelős egyetlen nemzeti hatósággal való cseréjére;

11.   javasolja, hogy növeljék a választások integritását a kampánykiadásoknak egy olyan ésszerű összegre való korlátozása által, amely lehetővé teszi a politikai pártok, a jelöltek és választási programjaik megfelelő bemutatását;

12.   javasolja, hogy minden uniós polgár számára – ideértve azokat is, akik harmadik országban rendelkeznek lakóhellyel – biztosítsák azt a jogot, hogy az európai parlamenti választásokon leadhassák szavazatukat; úgy véli, hogy ez végre valamennyi uniós polgár számára azonos jogot biztosítana az európai választásokon való szavazásra, azonos feltételekkel, lakóhelyüktől és állampolgárságuktól függetlenül;

13.   felszólítja azonban a tagállamokat, hogy jobban hangolják össze igazgatási rendszereiket annak megakadályozása érdekében, hogy a választók két különböző tagállamban kétszer szavazzanak;

14.   bátorítja a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a postai, elektronikus és az internet útján történő szavazást a részvétel növelése és annak érdekében, hogy a szavazást valamennyi polgár számára megkönnyítsék, különösen a mozgáskorlátozott emberek és azon személyek esetében, akik harmadik országban vagy olyan uniós tagállamban élnek, amelynek nem állampolgárai, feltéve hogy megteszik a szükséges intézkedéseket az ilyen módon való szavazás alkalmazásával kapcsolatos esetleges csalások megakadályozására;

15.  jövőbeli lépésként ajánlja a tagállamok számára, hogy fontolják meg, milyen módokon lehetne a választójogi korhatárt 16 évben harmonizálni annak érdekében, hogy az uniós polgárok választói egyenlősége tovább növekedjen;

16.  kéri az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálatát az Európai Parlamentbe való megválasztásra törekvő biztosokra vonatkozó szabályok kiigazítása érdekében, hogy a választások idején ez ne hátráltassa a Bizottság intézményi hatékonyságát, és egyúttal elkerüljék az intézményi erőforrások nem rendeltetésszerű felhasználását;

17.  úgy határoz, hogy megadja a Parlament számára azt a jogot, hogy a Tanáccsal folytatott konzultációt követően rögzítse az európai parlamenti választások választási időszakát;

18.   arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el megfelelő jogi keretet annak biztosítására, hogy a média, és különösen a közszolgálati műsorszolgáltatók, a választási kampánnyal a lehető legmagasabb színvonalnak megfelelően informatív, tisztességes és objektív módon foglalkozzanak; ezt elengedhetetlennek tartja annak lehetővé tétele érdekében, hogy az európai polgárok megalapozott döntést hozhassanak az egymással versengő politikai programokról; elismeri az önszabályozási eszközök, például a magatartási kódexek jelentőségét e cél elérésében;

19.   kéri a politikai pártok közötti szabad verseny biztosítását célzó normák megerősítését és különösen a médiapluralizmus és a közigazgatás minden szintje semlegességének fokozására a választási eljárás tekintetében;

20.   rámutat a nők politikai döntéshozatalban való fokozottabb jelenlétének és annak fontosságára, hogy a nők az európai választásokon nagyobb számban képviseltessék magukat; felhívja ezért a tagállamokat és az Unió intézményeit, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítására a választási folyamat egésze tekintetében; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a nemi szempontból kiegyensúlyozott választási listák fontosságát;

21.   bátorítja a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket az etnikai, nyelvi és más kisebbségek európai választásokon való megfelelő képviseletének előmozdítására;

22.   kívánatosnak tartja egy európai választási hatóság létrehozását, amelynek feladata az európai parlamenti választásokra vonatkozó információk központosítása, a választások lebonyolításának felügyelete és a tagállamok közötti információcsere elősegítése lehetne;

23.   úgy határoz, hogy az európai parlamenti képviselői tisztségnek összeférhetetlennek kell lennie a jogalkotói hatáskörrel felruházott regionális parlamenti vagy közgyűlési tagsággal is;

24.   emlékeztet arra, hogy a tagállamok a Bizottság ajánlásai ellenére több alkalommal is elmulasztották a választások megtartására ugyanazt a közös napot kijelölni; bátorítja a tagállamokat, hogy törekedjenek e kérdésben a megállapodásra;

25.  továbbítja a Tanács számára az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló, mellékelt javaslatot;

26.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1)

A 93/81/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi határozattal (HL L 33., 1993.2.9., 15. o.) és a 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozattal (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.) módosított 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozat (HL L 278., 1976.10.8., 1. o.).

(2)

HL C 292., 1998.9.21., 66. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0462.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0323.

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0082.

(6)

HL L 79., 2013.3.21., 29. o.

(7)

HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

(8)

HL L 329., 1993.12.30., 34. o.

(9)

HL L 317., 2014.11.4., 1. o.

(10)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 189. cikkének (1) bekezdése.

(11)

Az EUSZ 10. cikkének (2) bekezdése és 14. cikkének (2) bekezdése.

(12)

A 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozathoz csatolt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról szóló, 2002. június 25-i és 2002. szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozat (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.).

(13)

Az EUMSZ 20. cikkének (2) bekezdése.

(14)

Az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése.


MELLÉKLET: TANÁCSI HATÁROZATRA IRÁNYULÓ JAVASLATTERVEZET

az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló rendelkezések elfogadásáról(1)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 223. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)  A Szerződésnek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit végre kell hajtani,

ELFOGADTA az ezen határozathoz mellékelt rendelkezéseket és javasolja, hogy azokat a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően hagyják jóvá.

Ezt a határozatot és az ahhoz csatolt rendelkezéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Tanács főtitkárát, hogy a vonatkozó alkotmányos szabályaiknak megfelelően végrehajtották a jelen határozathoz mellékelt rendelkezések elfogadásához szükséges eljárásokat.

A módosítások az azt követő hónap első napján lépnek hatályba, hogy a tagállamok, megfelelő alkotmányos követelményeiknek megfelelően, elfogadták e határozat rendelkezéseit.

Melléklet az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló rendelkezések elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslattervezethez

Módosítás  1

1976-os választási okmány

1 cikk – 1 bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

1. Az Európai Parlament tagjait valamennyi tagállamban az arányos képviselet elve alapján, listás vagy egyetlen átvihető szavazatos rendszer szerint választják.

1. Az Európai Parlament tagjait valamennyi tagállamban az Unió polgárainak képviselőiként az arányos képviselet elve alapján, listás vagy egyetlen átvihető szavazatos rendszer szerint választják.

Módosítás    2

1976-os választási okmány

3 cikk

1976-os választási okmány

Módosítás

A tagállamok a helyek megszerzését minimális szavazatküszöbhöz köthetik. Nemzeti szinten ez a küszöb nem lehet magasabb, mint a leadott szavazatok 5 százaléka.

Azokra a választókerületekre és egyetlen választókerületből álló tagállamokra vonatkozóan, ahol a listás rendszert alkalmazzák és a megszerezhető helyek száma több mint 26, a tagállamok kötelesek a helyek megszerzését szavazatküszöbhöz kötni, amely 3 százaléknál nem lehet alacsonyabb, és 5 százaléknál nem lehet magasabb az adott választókerületben, illetve az adott egyetlen választókerületből álló tagállamban leadott szavazatok számához képest.

Indokolás

All Member States with up to 26 seats have a de facto threshold of more than 3%. Of the seven Member States with more than 26 seats (Germany, France, the United Kingdom, Italy, Poland, Romania and Spain), all Member States except Spain and Germany have a legal electoral threshold for European elections, ranging from 3% to 5%, or have subdivided their electoral area in constituencies comprising not more than 26 seats. Therefore, this amendment would prevent the Parliament from further fragmentation and would make its functioning more efficient but at the same time not constrain the conduct of democratic elections in smaller Member States or Member States that have divided their territories into smaller constituencies.

Módosítás    3

1976-os választási okmány

3 a cikk (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

3a. cikk

 

Minden tagállam határidőt tűz ki a választási listák összeállítására. Ez a határidő legalább 12 héttel megelőzi a 10. cikk (1) bekezdésében említett választási időszak kezdetét.

Indokolás

Ez a módosítás az uniós polgárok számára azonos időt biztosítana a szavazatukról való döntés mérlegelésére, és a jelöltek számára azonos időt biztosít a kampányra való felkészülésre.

Módosítás    4

1976-os választási okmány

3 b cikk (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

3b. cikk

 

A választói névjegyzék összeállításának és véglegesítésének határideje a választás első napja előtt nyolc hét.

Indokolás

A javaslattervezet eredeti változatában a módosítás szövege a következő volt: „Minden tagállam köteles meghatározni a nemzeti szintű választási listák összeállításának határidejét (...)”. Ez esetlegesen kizárhatja a regionális listákat vagy a választókerületi szintű listákat a rendelkezés hatálya alól. A módosítás annak egyértelművé tételére törekszik, hogy az minden európai parlamenti választáshoz használt választási listára vonatkozik.

Módosítás    5

1976-os választási okmány

3 c cikk (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

3c. cikk

 

Az európai parlamenti választásokon részt vevő politikai pártok az e választásokon induló jelöltjeiket a demokratikus eljárások és az átláthatóság tiszteletben tartásával választják ki.

Módosítás    6

1976-os választási okmány

3 d cikk (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

3d. cikk

 

Az Európai Parlamentbe megválasztható jelöltek listája tekintetében halszálkalisták vagy más ezzel egyenértékű módszerek révén biztosítani kell a nemek közötti egyenlőséget.

Módosítás    7

1976-os választási okmány

3 e cikk (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

3e. cikk

 

Az európai parlamenti választások során használt szavazólapokon ugyanannyira látható módon kell megjeleníteni a nemzeti párt nevét és logóját és adott esetben annak az európai politikai pártnak a logóját, amelyhez a nemzeti párt tartozik.

 

A tagállamok ösztönzik és elősegítik ezeknek a kapcsolódásoknak a televíziós és rádiós kampányműsorokban és a választási kampányanyagokon való feltüntetését. A választási kampányanyagokban adott esetben hivatkozni kell annak az európai politikai pártnak a választási programjára is, amelyhez a nemzeti párt tartozik.

 

A választási anyagoknak az európai parlamenti választásokon részt vevő választók számára történő postai megküldésére az érintett tagállam nemzeti, regionális és helyi választásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Módosítás    8

1976-os választási okmány

3 f cikk (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

3f. cikk

 

Az európai politikai pártok legalább 12 héttel a10. cikk (1) bekezdésében említett választási időszak kezdete előtt megnevezik jelöltjeiket a Bizottság elnöki tisztségére.

Indokolás

Mivel a Lisszaboni Szerződés megadta a Parlament számára a Bizottság elnöke megválasztásának jogát, az uniós polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy összekapcsolhassák szavazatukat a pártjuk által a Bizottság elnökének jelölt személlyel.

Módosítás    9

1976-os választási okmány

4 a cikk (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

4a. cikk

 

A tagállamok az európai parlamenti választásokra vonatkozóan elektronikus és interneten történő szavazást vezethetnek be, és ennek bevezetése esetén megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk az eredmény megbízhatóságának, a szavazás titkosságának és az adatok védelmének biztosítására.

Indokolás

Ez a módosítás lehetővé tenné az elektronikus szavazást az európai választásokon, ezáltal megkönnyítené a szavazást a mozgáskorlátozott személyek és a külföldön élők számára.

Módosítás    10

1976-os választási okmány

4 b cikk (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

4b. cikk

 

A tagállamok biztosíthatják polgáraik számára azt a lehetőséget, hogy az európai parlamenti választásokon szavazatukat postai úton adják le.

Indokolás

Ez a módosítás lehetővé tenné a postai úton történő szavazást, ezáltal az uniós polgárok számára újabb módot biztosítana szavazatuk leadására.

Módosítás    11

1976-os választási okmány

5 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

Ez az időszak a 10. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint meghosszabbítható, illetve lerövidíthető.

törölve

Módosítás    12

1976-os választási okmány

6 cikk – 1 bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

1. Az Európai Parlament tagjai egyenként és személyesen szavaznak. Az Európai Parlament tagjai nem utasíthatók, és nem kaphatnak kötött mandátumot.

1. Az Európai Parlament tagjai egyenként és személyesen szavaznak. Az Európai Parlament tagjai nem utasíthatók, és nem kaphatnak kötött mandátumot. Az Unió valamennyi polgárát képviselik.

Módosítás    13

1976-os választási okmány

6 cikk – 2 bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

2. Az Európai Parlament tagjait megilletik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv szerint részükre biztosított előjogok és mentességek.

2. Az Európai Parlament tagjait megilletik az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv szerint részükre biztosított előjogok és mentességek.

Módosítás    14

1976-os választási okmány

7 cikk – 1 bekezdés – 1 a francia bekezdés (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

– jogalkotási hatáskörrel felruházott nemzeti vagy regionális parlament vagy közgyűlés tagja,

Módosítás    15

1976-os választási okmány

7 cikk – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

- az Európai Közösségek Bizottságának tagja,

- a Bizottság tagja,

Módosítás    16

1976-os választási okmány

7 cikk – 1 bekezdés – 3 francia bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

- az Európai Közösségek Bírósága vagy az Elsőfokú Bíróság bírója, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője,

- az Európai Unió Bírósága vagy a Törvényszék bírója, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője,

Módosítás    17

1976-os választási okmány

7 cikk – 1 bekezdés – 5 francia bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

- az Európai Közösségek Számvevőszékének tagja,

- a Számvevőszék tagja,

Módosítás    18

1976-os választási okmány

7 cikk – 1 bekezdés – 6 francia bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

- az Európai Közösségek ombudsmanja,

- az európai ombudsman,

Módosítás    19

1976-os választási okmány

7 cikk – 1 bekezdés – 7 francia bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

- az Európai Közösségek és az Európai Atomenergia-közösség Gazdasági és Szociális Bizottságának tagja,

- a Gazdasági és Szociális Bizottság tagja,

Módosítás    20

1976-os választási okmány

7 cikk – 1 bekezdés – 9 francia bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

- az Európai Közösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződések alapján a Közösségek pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,

- az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján az Unió pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,

 

(Ez a módosítás az szöveg egészére alkalmazandó. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás    21

1976-os választási okmány

7 cikk – 2 bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

2. A 2004-es európai parlamenti választásoktól kezdődően az Európai Parlament tagjainak megbízatása nem összeegyeztethető a nemzeti parlamenti képviselőséggel.

törölve

Ettől a szabálytól eltérve és a (3) bekezdés sérelme nélkül,

 

- az Ír Nemzeti Parlament azon tagjai, akiknek megválasztására a következő európai parlamenti választásokon kerül sor, a következő ír nemzeti parlamenti választásokig kettős mandátummal rendelkezhetnek; ettől az időponttól e bekezdés első albekezdését kell alkalmazni;

 

- az Egyesült Királyság Parlamentjének azon tagjai, akik a 2004-es európai parlamenti választásokat megelőző ötéves időszakban az Európai Parlamentnek is a tagjai, a 2009-es európai parlamenti választásokig kettős mandátummal rendelkezhetnek; ettől az időponttól e bekezdés első albekezdését kell alkalmazni.

 

Módosítás    22

1976-os választási okmány

7 cikk – 4 bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

4. A 13. cikknek megfelelően vissza kell hívni azokat az európai parlamenti tagokat, akikre az 5. cikkben említett ötéves időszak alatt az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazhatóvá válik.

4. A 13. cikknek megfelelően vissza kell hívni azokat az európai parlamenti tagokat, akikre az 5. cikkben említett ötéves időszak alatt az (1) és a (3) bekezdés alkalmazhatóvá válik.

Módosítás    23

1976-os választási okmány

9 a cikk (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

9a. cikk

 

Minden uniós polgár, köztük a harmadik országban élő vagy dolgozó uniós polgárok is jogosultak az európai parlamenti választásokon szavazni. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket e jog gyakorlásának biztosítása érdekében.

Indokolás

Az Unión kívül tartózkodó polgároknak ugyanolyan jogokat kellene élvezniük az európai parlamenti választásokon való részvétel tekintetében, mint az Unióban tartózkodó polgároknak.

Módosítás    24

1976-os választási okmány

10 cikk – 1 bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

1. Az európai parlamenti választásokat a tagállamok által meghatározott napon és időpontokban kell tartani; e napnak valamennyi tagállamban ugyanarra a kedd reggeltől az azt követő vasárnap estéig terjedő időszakra kell esnie.

1. Az európai parlamenti választásokat a tagállamok által meghatározott napon vagy napokon és időpontokban kell tartani. E napnak vagy napoknak valamennyi tagállamban ugyanarra a kedd reggeltől az azt követő vasárnap estéig terjedő időszakra kell esnie vagy esniük. A választás valamennyi tagállamban ezen a vasárnap estén, közép-európai idő szerint 21.00 órakor fejeződik be.

Indokolás

Ez az intézkedés elkerülné a választási eredményekre vonatkozó információk kiszivárgását azokból a tagállamokból, ahol az európai választásokat korábban tartják, és ezáltal megszünteti a választások végeredményére gyakorolt befolyás lehetőségét.

Módosítás    25

1976-os választási okmány

10 cikk – 2 bekezdés

1976-os választási okmány

Módosítás

2. A tagállamok nem tehetik hivatalosan közzé a szavazatszámlálás eredményeit mindaddig, amíg be nem fejeződött a szavazás abban a tagállamban, amelyben a választók az (1) bekezdés szerinti időszakban utolsóként szavaznak.

2. A tagállamok nem tehetik hivatalosan közzé a szavazatszámlálás eredményeit mindaddig, amíg be nem fejeződött a szavazás. Az eredmények első előrejelzéseit minden tagállamban egyidejűleg, az (1) bekezdés szerinti választási időszak végén kell közzétenni. Ezt megelőzően nem szabad közzétenni a szavazóhelyiséget éppen elhagyó szavazók között készített felmérésen alapuló előrejelzést.

Indokolás

Ez az intézkedés egy páneurópai pillanatot teremtene.

Módosítás    26

1976-os választási okmány

10 cikk – 2 a bekezdés (új)

1976-os választási okmány

Módosítás

 

2a. A postai szavazatok számlálása minden tagállamban akkor kezdődik meg, amikor befejeződött a szavazás abban a tagállamban, amelyben a választók az (1) bekezdés szerinti időszakban utolsóként szavaznak.

Indokolás

A postai szavazatok minden tagállamban ugyanabban az időben történő számlálása megakadályozza az eredmény bejelentését azokban a tagállamokban, ahol a szavazás az (1) bekezdésben említett időszak vége előtt lezárult.

Módosítás    27

1976-os választási okmány

11 cikk

1976-os választási okmány

Módosítás

1. A Tanács az Európai Parlamenttel való egyeztetést követően egyhangúlag kijelöli a választási időszakot az első parlamenti választásokra.

1. Az Európai Parlament a Tanáccsal való egyeztetést követően legalább egy évvel az 5. cikkben említett ötéves ciklus vége előtt kijelöli a választási időszakot a parlamenti választásokra.

2. A következő választásokat az 5. cikk szerinti ötéves időszak utolsó évében az ennek megfelelő időszakban kell megtartani.

 

Ha ezen időszakon belül a választásokat a Közösségben nem lehet megtartani, a Tanács az Európai Parlamenttel való egyeztetést követően az 5. cikkben említett ötéves időszak lejárta előtt legalább egy évvel egyhangú határozattal egy ettől eltérő, az előző albekezdés szerinti időszaknál legfeljebb két hónappal korábbi vagy egy hónappal későbbi időszakot jelöl ki.

 

3. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 196. cikkének és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 109. cikkének sérelme nélkül az Európai Parlament külön összehívási kötelezettség nélkül ül össze a választási ciklus végétől számított egy hónapos határidő leteltét követő első kedden.

3. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 229. cikkének és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 109. cikkének sérelme nélkül az Európai Parlament külön összehívási kötelezettség nélkül ül össze a választási ciklus végétől számított egy hónapos határidő leteltét követő első kedden.

4. Az Európai Parlament meghatalmazása az új Európai Parlament első ülésének kezdetével szűnik meg.

 

Módosítás    28

1976-os választási okmány

14 cikk

1976-os választási okmány

Módosítás

Ha intézkedéseket kell elfogadni ezen okmány végrehajtásához, a Tanács – az Európai Parlament javaslata alapján és a Bizottsággal történt egyeztetést követően – elfogadja az ilyen intézkedéseket azt követően, hogy a Tanács és az Európai Parlament tagjaiból álló egyeztetőbizottság kísérletet tett az Európai Parlamenttel való megállapodásra.

Az ezen okmány végrehajtásához szükséges intézkedésekre az Európai Parlament tesz javaslatot a tagjai többségének szavazata alapján eljárva, és a Tanács fogadja el minősített többséggel, a Bizottsággal történt egyeztetést és az Európai Parlament egyetértésének megszerzését követően.

Módosítás    29

1976-os választási okmány

15 cikk

1976-os választási okmány

Módosítás

Ez az okmány angol, dán, finn, francia, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Ez az okmány angol, dán, finn, francia, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

 

A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés bolgár, cseh, észt, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, román, szlovák és szlovén változata szintén hiteles.

Az I. és II. melléklet ezen okmány szerves részét képezi.

 

Módosítás    30

1976-os választási okmány

I melléklet

1976-os választási okmány

Módosítás

I. melléklet

törölve

Az Egyesült Királyság ezen okmány rendelkezéseit csak az Egyesült Királyság tekintetében alkalmazza.

 

Módosítás    31

1976-os választási okmány

II melléklet

1976-os választási okmány

Módosítás

II. melléklet

törölve

Nyilatkozat a 14. cikkről

 

Az egyeztetőbizottság által követendő eljárás rendjét illetően megállapodás született az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i együttes nyilatkozatában megállapított eljárás (5) (6) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásáról1.

 

_____________

 

HL C 89., 1975.4.22., 1. o.

 

(1)

Az ebben a dokumentumban szereplő módosítások alapját az Európai Parlament Jogi Szolgálata által készített egységes szerkezetbe foglalt szöveg képezi, a Tanács 1976. szeptember 20-i, 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához (HL L 33, 1993.2.9, 15. o.) és a Tanács 2002. június 25-i és 2002. szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom határozatához (HL L 283, 2002.10.21. 1. o.) mellékelt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen, általános választójog alapján történő megválasztásáról szóló, a 93/81 Euratom, ESZAK, EGK határozattal módosított jogi aktus alapján (HL L 278, 1976.10.8., 5. o.). Az alábbi két szempontból tér el az Európai Unió Kiadóhivatala által készített változattól (CONSLEG. 1976X1008-23/09/2002): a 6. cikk (1) bekezdése tartalmaz egy francia bekezdést – a Régiók Bizottságának tagjai az Amszterdami Szerződés 5. cikkéből következően (HL C 340, 1997.11.10.) –, valamint a 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozat 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban átszámozták.


INDOKOLÁS

A választójogi reform indokoltsága

Bár a Római Szerződés már 1957-ben előirányozta egy általános választójogon alapuló, egységes választási eljárás kidolgozásának lehetőségét, az Európai Parlamenti választásokat a mai napig elsősorban a nemzeti választási szabályok határozzák meg. Az európai parlamenti mandátumok felosztása nem egy európai választáson dől el, hanem nemzeti helyekért folytatott 28 nemzeti választáson. Ez éles ellentétben áll az Európai Parlament mint valódi európai testület és az Európai Unió intézményrendszerében egyenrangú társjogalkotói szerepével. Az Európai Parlament képviselőcsoportjai figyelemreméltó szintű, a legtöbb nemzeti parlamenthez hasonló koherenciát mutatnak a szavazás tekintetében. Az európai Szerződések szerinti szerepüknek teljes mértékben megfelelve az európai parlamenti képviselők nem tagállamuk képviselőiként, hanem az „Unió polgárainak képviselőiként” lépnek fel(1).

Az Európai Parlamentben képviselt különböző politikai eszméket és érdekeket az európai választásokat megelőzően nem mutatják be a választóknak. A választási kampányok elsősorban a nemzeti politikai csatatéren zajlanak, így az uniós polgárok nem ismerik meg azt a tényleges politikát, amelyet szavazatuk eredményezhet. E tekintetben áttörésnek tekinthető, hogy a 2014-es európai választásokon az európai pártok vezető jelölteket neveztek meg a Bizottság elnöki tisztségére. Azonban minden törekvés ellenére a vezető jelöltek az uniós polgárok többsége számára ismeretlenek voltak(2), és sok szavazó számára még a nemzeti pártjaik és azok európai politikai családja közötti kapcsolat sem volt világos. A választás a demokratikus részvétel legfőbb eszköze, azonban az európai választásokat szabályozó elavult rendszer miatt az uniós polgárok nem tudnak részt venni az európai politikai vitákban.

Amellett, hogy meg kell erősíteni az európai választások európai dimenzióját, a nemzeti választási szabályok heterogenitásának jelenlegi mértéke ellentétes az európai uniós polgárság gondolatával és az egyenlőség elvével. Míg a harmonizáció nem öncél, az uniós polgárok számára állampolgárságuktól függetlenül lehetővé kell tenni, hogy választójogukat hasonló, a demokratikus elveket tiszteletben tartó feltételek mellett gyakorolják.

Az európai intézmények és a nemzetenként elkülönített választók közötti szakadék áthidalása érdekében, valamint azért, hogy minden uniós polgár egyenlő elbánásban részesüljön, az Európai Parlament határozott szándéka, hogy az EUMSZ 223. cikkének (1) bekezdésében biztosított jogaival élve az európai választási okmány(3) reformját kezdeményezze.

A jelenlegi helyzet

1976 óta, amikor az európai választási okmány megnyitotta az utat az 1979-ben tartott első közvetlen európai parlamenti választások előtt, az európai választásokat szabályozó rendelkezések több változáson mentek keresztül, azonban ezek nem voltak olyan érdemiek, mint az Európai Parlament szerette volna. A Maastrichti Szerződés 1992-ben felruházta az Európai Parlamentet azzal a joggal, hogy jóváhagyja a Tanács egységes eljárásról szóló határozatát, és jelentős előrelépést hozott a polgársághoz fűződő jogok területén azáltal, hogy az uniós polgárok számára biztosította a választás jogát és a jelöltként való indulás jogát a lakóhely szerinti bármely tagállamban. A Maastrichti Szerződés vezette be az európai szintű pártok létrehozásának lehetőségét, ezzel egy lépést téve a transznacionális politika felé. Az 1997-es Amszterdami Szerződésben bővült az Európai Parlament európai választójog reformjával kapcsolatos felhatalmazása. Az Európai Parlament javaslatainak azóta nem kell szükségszerűen egy egységes eljárásra irányulniuk, hanem valamennyi tagállam által követendő közös elveket is meghatározhatnak. A Lisszaboni Szerződés az európai parlamenti képviselőket az Európai Unió polgárainak képviselőivé tette „államok népeinek” képviselői helyett. Ezenfelül az Európai Parlament számára az Európai Tanács választásához való puszta hozzájárulás helyett megadta a Bizottság elnöke megválasztásának jogát. Az Európai Tanács kötelezettsége arra, hogy a jelölt megnevezése során az európai választások eredményét figyelembe vegye, összekapcsolja az uniós polgárok szavazatát a Bizottság elnökének megválasztásával.

A Szerződés módosításaival párhuzamosan a másodlagos jog révén is előrelépés történt az európai parlament megválasztása alapvető feltételeinek megteremtése terén. A 93/109/EK tanácsi irányelv(4) megállapította az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat. Továbbra is problémák merülnek fel azonban annak végrehajtásával kapcsolatban ( a Bizottság 14 tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást az irányelv átültetésének elmulasztása miatt). A 2004/2003/EU tanácsi rendelet(5) meghatározta az európai politikai pártok létrehozásának szabályait, és az Európai Unió általános költségvetéséből tesz számukra hozzáférhetővé finanszírozást. A szabályokat tovább fejlesztette az 1141/2014/EU rendelet(6), amely 2017-ben lép hatályba, és az európai politikai pártokat európai jogi személyiséggel ruházza majd fel.

A választási okmány egyetlen reformjára 2002-ben, a 2002/772 EK tanácsi határozat útján került sor, amely előírja a tagállamok számára, hogy a választásokat az arányos képviselet elve alapján, listás vagy egyetlen átvihető szavazatos rendszer szerint bonyolítsák le, és eltörölte az európai parlamenti képviselők kettős mandátumát. A tagállamok számára továbbá kifejezetten biztosították azt a lehetőséget, hogy a választókerületeket nemzeti szinten határozzák meg, és legfeljebb 5 százalékos nemzeti szavazatküszöböt vezessenek be.

E reformok ellenére az európai választásokat túlnyomórészt még mindig a nemzeti jog szabályozza, a választási kampányok továbbra is nemzetiek és az európai pártok továbbra sem tudják megfelelően betölteni alkotmányos megbízatásukat és az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdése által megkövetelteknek megfelelően „hozzájárulni az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához”.

A következő lépések

Az EUMSZ 223. cikkének (1) bekezdése felhatalmazza az Európai Parlamentet arra, hogy javaslatok kidolgozásával az európai választójog reformját kezdeményezze, amelyekről a Tanács egyhangúlag határoz. A választási okmány módosításait ezután továbbítják a tagállamoknak a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelő jóváhagyásra. Ezenfelül az európai választási okmány 14. cikke meghatároz egy egyszerűbb eljárást, amely a technikaibb jellegű intézkedésekre alkalmazandó. Ezeket a Tanács fogadja el egyhangúlag az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően, és nincs szükség nemzeti megerősítésre. Azonban bármely végrehajtási intézkedésnek a magában az európai választási okmányban foglalt konkrét rendelkezésen kell alapulnia. Tekintettel az európai választási okmány jelenlegi formájában korlátozott hatályára, végrehajtási intézkedések nélkül semmilyen érdemi reform megvalósítása nem lehetséges.

Az előadó számos lehetséges reformintézkedést megvizsgált, amelyek alkalmasak lehetnek az európai választások demokratikus dimenziójának elmélyítésére, az uniós polgárság megerősítésére, az Európai Parlament működésének és az Unió kormányzásának javítására, az Európai Parlament munkájának legitimebbé és hatékonyabbá tételére, az európai választások lebonyolítási rendszere hatékonyságának növelésére és az uniós polgárok számára nagyobb választói egyenlőség biztosítására irányuló célok elérésére. A lehetséges reformintézkedések valamennyikének a fenti célok elérése szempontjából, illetve a jelenlegi politikai környezetben való megvalósíthatóság szempontjából történt alapos tanulmányozását követően az előadó az 1976. évi választási okmány következők szerinti módosítását javasolja:

1.  Az európai politikai pártok ismertségének növelése nevüknek a szavazólapokon, és lehetőség szerint az európai választási kampányban használt plakátokon való feltüntetésével;

2.  Közös határidő bevezetése a nemzeti szintű választási listák összeállítására, amely a választás napja előtt tizenkét hét;

3.  Kötelező 3% és 5% közötti szavazatküszöb bevezetése a listás rendszert alkalmazó tagállamokban az egyetlen választókerületet képező tagállamok esetében és azokban a választókerületekben, ahol a megszerezhető helyek száma több mint 26;

4.  A szavazás lezárása valamennyi tagállamban a választás vasárnapján közép-európai idő szerint 21.00 órakor;

5.  Közös 12 hetes határidő bevezetése az európai parlamenti pártok vezető jelöltjeinek megnevezésére;

6.  Az európai választásokon való szavazás jogának bevezetése valamennyi EU-n kívül élő uniós polgár számára;

7.  Az elektronikus és internetes szavazási lehetőségek, valamint a postai levél útján való szavazás bevezetése;

8.  16 évben meghatározott harmonizált választójogi korhatár, mint további ajánlás a tagállamoknak.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

28.9.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

14

5

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Elmar Brok, Fabio Massimo Castaldo, Pascal Durand, Danuta Maria Hübner, Ramón Jáuregui Atondo, Constance Le Grip, Jo Leinen, György Schöpflin, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski, Guy Verhofstadt, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gerolf Annemans, Sylvie Goulard, Enrique Guerrero Salom, Sylvia-Yvonne Kaufmann, David McAllister, Viviane Reding, Helmut Scholz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Andrea Bocskor, Mady Delvaux, Ulrike Rodust, Iuliu Winkler

(1)

Az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdése szerint: „Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. A képviselők száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete arányosan csökkenő módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállam sem kaphat több mint kilencvenhat helyet.”

(2)

Egy 2014 áprilisában az IPSOS által végzett közvélemény-kutatás szerint Európa-szerte csak a választók 40%-a ismerte Martin Schulz-ot, 39%-uk Jean-Claude Junckert és José Bovét, 37%-uk Guy Verhofstadtot és 31%-uk Ska Kellert vagy Alékszisz Cípraszt. See www.ipsos-na.com/news-polls/pressrelease.aspx?id=6491.

(3)

Az Európai Parlament képviselőinek közvetlen, általános választójog alapján történő megválasztásáról szóló okmány (HL L 278., 1976.10.8., 5. o.), és a 2002. június 25-i, illetve szeptember 23-i, 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozathoz csatolt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról szóló tanácsi határozat (HL L 283., 2002.10.21., 1–4. o.), a továbbiakban: választási okmány.

(4)

A Tanács 1993. december 6-i, 93/109/EK irányelve (HL L 329., 1993.12.30., 34–38. o.) és az azt módosító 2012. december 20-i 2013/1/EU tanácsi irányelv (HL L 26., 2013.1.26., 27–29. o.).

(5)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i, 2004/2003/EK rendelete az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól (HL L 297., 2003.11.15., 1. o.), és az Európai Parlament és a Tanács azt módosító 2007. december 18-i, 1524/2007/EK rendelete (HL L 343., 2007.12.27., 5. o.).

(6)

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i, 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.)

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat