Eljárás : 2015/2104(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0308/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0308/2015

Viták :

PV 23/11/2015 - 17
CRE 23/11/2015 - 17

Szavazatok :

PV 24/11/2015 - 5.8
CRE 24/11/2015 - 5.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0403

JELENTÉS     
PDF 278kWORD 285k
21.10.2015
PE 560.600v03-00 A8-0308/2015

az EU ENSZ-en belüli szerepéről – hogyan érhetők el jobban az EU külpolitikai céljai

(2015/2104(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Paavo Väyrynen

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU ENSZ-en belüli szerepéről – hogyan érhetők el jobban az EU külpolitikai céljai

(2015/2104(INI))

Az Európai Parlament,

  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

  tekintettel az Eu-ról és az ENSZ-ről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 69. ülésszakáról a Tanácshoz intézett, 2014. április 2-i ajánlására(1) és „Az EU mint globális szereplő: a multilaterális szervezetekben betöltött szerepe” című, 2011. május 11-i állásfoglalására(2),

  tekintettel a Tanács 2015. június 22-i, az Egyesült Nemzetek 70. Közgyűlésére vonatkozó, következtetéseire,

  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Európai Uniónak az ENSZ munkájában történő részvételéről szóló határozatára(3), amely feljogosítja az EU-t, hogy felszólaljon a Közgyűlésen, javaslatokat terjesszen elő, és szóbeli módosításokat nyújtson be, amelyek egy tagállam kérdésére szavazásra bocsáthatók, valamint hogy gyakorolja a válaszadáshoz való jogot,

  tekintettel a Biztonsági Tanács elnökének 2014. február 14-i nyilatkozatára(4), amely elsőként szólt az Uniónak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában betöltött szerepéről;

  tekintettel a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia elleni 2001. évi durbani világkonferencia nyilatkozatára,

  tekintettel az Európai Parlament Uniós Külső Politikák Főigazgatósága által 2015 márciusában közzétett, „Az Egyesült Nemzetek megreformálása: A jelenlegi helyzet és az előremutató út” című tanulmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, valamint az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8 0308/2015),

Az EU céljai és erősségei globális szinten

A.  mivel az Európai Unió jövője összekapcsolódik a globális békével, biztonsággal, fejlődéssel és az emberi jogokkal; mivel az Unió előtt álló kihívások globális megoldásokat, a globális problémák pedig uniós fellépést igényelnek;

B.  mivel az Európai Unió külpolitikájának elveit és céljait az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke rögzíti, és e célok szorosan kapcsolódnak az ENSZ céljaihoz; mivel az EUSZ 21. cikke kifejezetten előírja az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartását;

C.    mivel az Unió egyedülálló képessége, hogy a diplomáciai, biztonsági, védelmi, gazdasági, fejlesztési és humanitárius eszközök teljes skáláján képes erőforrásokat mozgósítani – az ENSZ Alapokmányában foglalt rendelkezések teljes betartásával; mivel ezeket az eszközöket átfogó megközelítés szerint használja, ami által egyedülálló rugalmassággal tud hatékonyan foglalkozni a legnagyobb biztonsági kihívást jelentő célokkal;

D.  mivel az Unió az ENSZ égisze alatt tevékenyen részt vesz a béke, a biztonság és a haladás előmozdításában közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) és közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) révén;

E.  mivel az Unió védi értékeit, alapvető érdekeit, biztonságát, függetlenségét és integritását, valamint a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében cselekszik, összhangban az ENSZ Alapokmányával és az 1975. évi Helsinki Záróokmánnyal, továbbá az 1990-ben elfogadott, az új Európáért létrejött párizsi charta céljaival; mivel az Unió része az ENSZ közös biztonsági rendszerének, a charta VIII. fejezetében szereplő regionális megállapodások egyikeként is;

F.  mivel az Unió a szegénység felszámolásának, a hosszú távú béke és stabilitás előmozdításának és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem elsődleges céljából támogatja a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, valamint humanitárius segítséget nyújt a természeti vagy ember okozta bármely típusú válság sújtotta lakosságnak, országoknak és régióknak;

G.  mivel az Unió vezető szerepet tölt be különböző egymással összefüggő szakpolitikai területeken: kereskedelem, fejlesztés, humanitárius segítségnyújtás, környezet és emberi jogok;

H.  mivel az Unió a környezet minőségének megóvására és javítására irányuló nemzetközi intézkedések és fellépések, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás előmozdítása révén a környezeti fenntarthatóság megvalósításán munkálkodik;

I.  mivel az Unió vezető szerepet játszik a környezeti szakpolitikák terén is, nevezetesen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben nem csupán azzal, hogy élen jár az ambiciózus célok kitűzésében, hanem azzal is, hogy a világszintű tárgyalások alkalmával kötelességtudóan állást foglal és kötelezettséget vállal a megállapodások és konkrét, mérhető fellépések mellett;

J.  mivel az Unió a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog elveinek megerősítése, támogatása és előmozdítása révén erősíti a társadalmi fenntarthatóság és a jó kormányzás alapjait;

K.  mivel a Szerződésekkel összhangban az Unió támogatja az erősebb többoldalú együttműködésen és jó globális kormányzáson alapuló nemzetközi rendszert, és elkötelezett a tényleges multilateralizmus mellett, amelynek középpontjában az ENSZ áll; mivel ez az elkötelezettség abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy ha sikeres választ akarunk adni a globális válságokra, kihívásokra és fenyegetésekre, akkor a nemzetközi közösségnek egyetemes jogokon és értékeken alapuló hatékony multilaterális rendszerre van szüksége;

L.   mivel az Unió külpolitikájában a kétoldalú kapcsolatok, valamint az egyes országokkal, országok csoportjaival és más regionális és nemzetközi szervezetekkel világszerte folytatott együttműködés és partnerség kap fő hangsúlyt; mivel az utóbbi évtizedekben különös figyelem irányult az Unió keleti és déli szomszédságával kapcsolatos geopolitikai célokra és problémákra; mivel az Uniónak különleges kapcsolatokat ápol az afrikai országokkal, és fellépéseiben különös figyelmet fordít a bennük felmerülő kihívásokra;

M.  mivel az egyre erősebb globális egymásra utaltság összefüggésében az Uniónak a kétoldalú kapcsolatokban és többoldalú fórumokon egyaránt meg kell erősítenie szerepét;

N.  mivel az Unió részt vesz és fontos szerepet játszik a nemzetközi tárgyalásokban és közvetítésben, különösen az E3+3 és Irán közötti tárgyalásokban és a közel-keleti békefolyamatban;

O.  mivel az Uniónak a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjaként fontos szerepe van a két- és többoldalú kereskedelemi egyezmények terén, és aktív kereskedelempolitikai intézkedéseket alakított ki a gazdasági növekedés, a szegénység csökkentése, valamint a környezetvédelem és a természeti erőforrások előmozdítása érdekében;

P.  mivel az Unió és tagállamai nyújtják a legjelentősebb pénzügyi hozzájárulást az ENSZ általános költségvetéséhez, valamint a hivatalos fejlesztési támogatáshoz és a békefenntartó műveletekhez; mivel az uniós fejlesztéspolitika óriási jelentőségű, mivel ténylegesen előmozdítja a szegénység csökkentését és a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot, így erősítve a békét és biztonságot; mivel az EU egyedüli nem állam szereplőként több mint 50 többoldalú ENSZ-megállapodás és -egyezmény részes fele;

Q.  mivel az Unió az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a kulturális értékek és a sokféleség, a demokrácia és a jogállamiság egyik legelkötelezettebb védelmezője és előmozdítója; mivel az ezen elvekre vonatkozó rendelkezések megjelennek az általa kötött valamennyi kétoldalú partnerségben és központi helyet foglalnak el többoldalú kapcsolatok szakpolitikájában; mivel az EU mindig nagyon erőteljesen támogatta a nemzetközi igazságszolgáltatást;

R.  mivel az Unió fontos szerepet játszik az ENSZ által a kölcsönös érdekű területeken végrehajtott műveletek támogatásában, különösen a fegyveres konfliktusokban érintett civilek, elsősorban nők és gyermekek védelme terén;

S.  mivel a nemek közötti egyenlőség az Uniónak a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában elismert egyik alapvető értéke; mivel az Unió vállalta, hogy a nemek közötti egyenlőséget beépíti valamennyi tevékenységébe és szakpolitikai területébe, beleértve a külkapcsolati és fejlesztési együttműködési politikát is;

T.  mivel az emberiség közös értékekkel és érdekkel bír; mivel a közös problémák megoldásának és a közös célok és értékek előmozdításának terheit és hasznát méltányos módon kell megosztani;

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszere

U.  mivel az ENSZ rendszere a globális kormányzás javításának fő fóruma, és ekként a legjobb fórum az uniós értékek és érdekek előmozdítására;

V.  mivel a második világháborút követően a fő cél a béke és biztonság megőrzése volt; mivel a gazdasági és társadalmi fejlődés és az emberi jogok előmozdítása központi helyet foglal el a chartában; mivel a környezeti kérdések már az 1970-es évek elején felkerültek az ENSZ napirendjére; mivel 1987-ben a „Közös jövőnk” című Brundtland-jelentés a fenntartható fejlődés fogalmát olyan fejlődésként határozta meg, amely a jelen szükségleteit a jövő generáció szükségletei kielégítésére irányuló képességének veszélyeztetése nélkül elégíti ki; mivel az 1992. évi riói konferencia alkalmával a fejlesztési és környezeti szakpolitikákat egyesítették a szegénység hatékony csökkentésének és a fenntartható fejlődés előmozdításának világszintű megvalósítása érdekében;

W.  mivel az ENSZ-rendszer kiterjed az együttműködés összes területére a Biztonsági Tanáccsal együtt, amelynek elsődleges felelőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, és amelynek munkáját segédszervek és tanácsadó testületek segítik;

X.  mivel az ENSZ-rendszernek 19 szakosított intézménye van, köztük a FAO, IFAD, ILO, IMF, UNESCO, UNIDO, WHO és a Világbank-csoport, valamint 11 alapja és programja, köztük az UNCTAD, UNDP, UNEP, UNFPA, UNHCR, UNICEF, UN Women és a WFP(5), továbbá 9 funkcionális bizottsága, 5 regionális bizottsága és számos hasonló testülete; mivel más szervezetek, például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szintén kapcsolódik az ENSZ-rendszerhez;

Y.  mivel az említett intézmények, alapok, programok és bizottságok nagy része a Gazdasági és Szociális Tanács és az ENSZ-közgyűlés égisze alatt működik, közülük néhány pedig jelentést is tesz nekik;

Z.  mivel az Unió és tagállamai alapvető szerepet játszanak az ENSZ elveinek és céljainak előmozdításában és az emberiség közös problémáinak megoldásában; mivel egyrészt Európának globális partnerekre van szüksége saját problémáinak megoldásához olyan területeken, mint a biztonság, környezetvédelem, az emberi jogok, migráció, a menedékjog garantálása és pénzügyi instabilitás;

AA.  mivel a szomszédaival szemben az Unióra kiemelt felelősség hárul a béke fenntartása, a fejlesztés és az emberi jogok tekintetében;

AB.  mivel döntő fontosságú, hogy az ENSZ keretében tett fellépések tiszteletben tartsák a nemzetközi jogot; mivel az ENSZ-megbízatás keretében elkövetett bűncselekmények rendkívül károsak a szervezet hitelességére, és nem maradhatnak büntetlenül;

AC.  mivel az országok földrajzi térségekre oszlanak, ami gyakran ahhoz vezet, hogy csoportokban szavaznak; mivel olyan államok is rendszeresen megsértik az emberi jogokat, amelyek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjai, és ezzel aláássák az egész Emberi Jogi Tanács eredményességét és hitelességét;

AD.  mivel Irakban és Szíriában az ISIS/Dáis arra használja fel a vallási és kulturális helyek kifosztását és a műkincsek csempészetét, hogy elősegítse az ISIS/Dáis terrorista tevékenységeinek finanszírozását; mivel az UNESCO-nak és a kulturális javak illegális importjának, exportjának és tulajdonjog-átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló egyezményének központi szerepet kell játszania a szíriai és iraki kulturális örökség vészhelyzetbeli védelmének biztosításában;

AE.  mivel az EU és az ENSZ szorosan együttműködik a legkényesebb válsághelyzetekben, különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában; mivel tovább kell fokozni erőfeszítéseiket e válságok békés politikai rendezése érdekében;

AF.  mivel 2015-ben az ENSZ Közgyűlés napirendjén szerepel az Internetirányítási Fórum megbízatásának megújításáról folytatandó vitát és döntés; mivel a Parlament felhívta az ENSZ Közgyűlését, hogy újítsa meg az Internetirányítási Fórum megbízatását, és erősítse meg erőforrásait, valamint az internetirányítás több érdekelt felet összefogó modelljét;

Az Unió az ENSZ rendszerén belül

1.  emlékeztet arra, hogy az Unió és tagállamai az EUSZ 21. cikkének (1) bekezdésében rögzítettek szerint magukénak vallják az ENSZ Alapokmányának értékeit és elveit, és az Unió külső fellépésén keresztül döntő szerepük van ezen elvek és az ENSZ céljainak előmozdításában; úgy véli, hogy az Uniónak globális partnerekre van szüksége külpolitikai céljainak sikeres eléréséhez, nevezetesen a béke és biztonság, a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a regionális konfliktusok, az államkudarcok és a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása terén;

2.  úgy véli, hogy az Unió biztonsági környezete a nagyszámú elhúzódó vagy újonnan felmerülő biztonsági kihívás miatt egyre bizonytalanabbá és ingatagabbá válik; úgy véli, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus, a szíriai és iraki konfliktusok, valamint ezzel egyidejűleg az ISIS terrorszervezet erősödése, a líbiai válság és az Afrikában (elsősorban a Száhel-övezetben, Líbiában és Északkelet-Afrikában) tapasztalható terrorizmus veszélye súlyos globális fenyegetések, amelyek globális válaszokat igényelnek; úgy véli, hogy az EU önmaga nem tudja kezelni ezeket a fenyegetéseket, és nemzetközi partnerek támogatására van szüksége;

3.  üdvözli, hogy az Unió és tagállamai különböző módokon és formákban aktívan részt vállalnak az ENSZ-rendszer munkájában és közreműködnek benne, amit láthatóbbá kellene tenni;

4.  örömmel állapítja meg azt is, hogy az Unió szerte a világon jelentős mértékben hozzájárul a fejlesztési és humanitárius segélyekhez; emlékeztet arra, hogy az Unió és tagállamai együttesen a világ legnagyobb adományozói a fejlesztési és humanitárius segélyek terén;

5.  emlékeztet arra, hogy az Unió valódi nemzetközi szereplővé vált, és hogy ennek megfelelően kiemelt megfigyelői státusza van az ENSZ-ben, a fő csoportok képviselői között, az egyes államok előtt jogosult felszólalni az ENSZ Közgyűlésének ülésein tartott vitákban, és javaslatokat és módosításokat nyújthat be, továbbá jogosult válaszolni, napirendi pontokat javasolni, és dokumentumokat köröztetni;

6.  emlékeztet arra is, hogy az ENSZ keretében az Uniót több szereplő képviseli: az Európai Tanács elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság és az uniós küldöttségek, valamint a 28 tagállam, amelyek közül kettő (Franciaország és az Egyesült Királyság) vétójoggal rendelkező állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT); ragaszkodik ahhoz, hogy a Szerződés értelmében az uniós tagállamok kötelesek legyenek összehangolni fellépéseiket valamennyi nemzetközi fórumon;

Hogyan érhetők el jobban az uniós külpolitikai célok az ENSZ-en belül?

7.  meggyőződése, hogy a Szerződésbe foglalt külpolitikai célok jobb megvalósítása érdekében az Uniónak törekednie kell az ENSZ-rendszeren belüli globális kormányzás megerősítésére és saját és tagállamai befolyásának növelésére ugyanezen a rendszeren belül; emlékeztet az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy tevőlegesen támogatja az ENSZ-rendszer átfogó reformját e rendszer legitimitásának, regionális képviseletének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának és napjaink összetett, sokrétű kihívásaira való reagálási képességének erősítése érdekében; különösen hangsúlyozza a Közgyűlés munkája felélesztésének fontosságát;

8.  hangsúlyozza, hogy a Közgyűlésben az Uniónak nagyobb láthatóságot és politikai befolyást maga után vonó, megerősített szerepet kell játszania, lehetővé téve, hogy a Közgyűlés 2011. május 3-i határozatával(6) összhangban jobban végrehajtsa nemzetközi kötelezettségeit;

9.  megismétli, hogy támogatja az ENSZ-rendszeren belül a parlamentek és regionális közgyűlések szerepét;

10.  felhívja a Biztonsági Tanács tagjait, hogy a Közgyűléssel szoros együttműködésben vizsgálják felül az ENSZ-főtitkár kiválasztásának átláthatatlan eljárását, és biztosítsák, hogy nők és férfiak egyenlő eséllyel indulhassanak e tisztségért; felhívja az ENSZ szerveit, nevezetesen a Biztonsági Tanácsot, hogy fordítson kellő figyelmet a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére az ENSZ-ben, felhívja továbbá az uniós tagállamokat, hogy járjanak élen ebben az erőfeszítésben és támogassák a női jelölteket; kifejezi abbéli kívánságát, hogy nőt válasszanak az ENSZ következő főtitkárának; felhívja az EU-t, hogy támogassa a nemek közötti egyenlőségért és a nők társadalmi szerepvállalásának növeléséért létrehozott ENSZ-szervezetet (UN Women) abban, hogy figyelembe vegyék a nemi identitáson és nemi önkifejezésen alapuló megkülönböztetést;

11.  hangsúlyozza az ENSZ Közgyűlésének 70. ülésszakára kidolgozott jelenlegi uniós prioritásokat, melyek megismétlik az Unió hosszú ideje fennálló, arra irányuló követelését, hogy az ENSZ-nek egyszerűsítenie kellene rendszereit, költségvetését és munkamódszereit, és nem lenne szabad húzódoznia az olyan nehéz kérdésektől, mint amilyen a Biztonsági Tanács reformja;

12.  hangsúlyozza, hogy az összes tagország kormányát képviselő Közgyűlésnek rendelkeznie kell azokkal a módokkal és eszközökkel, amelyekkel lehetséges az ENSZ-rendszer irányítása és összes tevékenységének koordinációja;

13.  meggyőződése, hogy a Biztonsági Tanács reformokra szorul annak érdekében, hogy jobban tükrözze az új világhelyzetet, és hatékonyabban foglalkozhasson a jelen és a jövő biztonsági kihívásaival; arra ösztönzi az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező országait, hogy népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények esetében ne éljenek vétójogukkal;

14.  emlékeztet – az Uniónak a világ béke- és biztonsági architektúrájához való hozzájárulása és a Lisszaboni Szerződésnek az európai külpolitika erősítésére irányuló célkitűzése alapján – az Unió azon hosszú távú céljára, hogy helyet kapjon a kibővített Biztonsági Tanácsban, és megismétli felhívását, hogy kezdeményezzenek európai szintű vitát a Biztonsági Tanács reformjáról; ismételten felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy törekedjen közös uniós álláspont kialakítására a Biztonsági Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben, és javítsa azokat a meglévő együttműködési mechanizmusokat, melyek célja, hogy a Biztonsági Tanácsban ülésező uniós tagállamok az Unió közös álláspontját védjék e fórumon; emlékeztet arra, hogy az EUSZ 34. cikke értelmében az ENSZ BT uniós tagállamainak tájékoztatniuk kell a többi tagállamot és a főképviselőt, és védelmezniük kell az Unió álláspontjait és érdekeit; emlékeztet arra is, hogy ha az Unió meghatározott állásponttal rendelkezik az ENSZ BT egyik napirendi pontját illetően, az említett tagállamoknak kérniük kell, hogy a főképviselőt az Unió álláspontjának ismertetése céljából hívják meg;

15.  emlékeztet arra, hogy az ENSZ Alapokmányának VIII. fejezete támogatja a regionális és szubregionális szervezetek szerepének növelését az ENSZ-en belül, és felhívja az Uniót és az EBESZ-t, hogy törekedjen saját szervezetei és más regionális szervezetek jobb bevonására a globális kormányzásba;

16.  úgy véli, hogy az ENSZ-szel folytatott további együttműködés révén az Uniónak több hasznot kellene húznia az ENSZ szakosított intézményeivel, alapjaival és bizottságaival folytatott partnerségekből; felhív az uniós koordináció megerősítésére e szervek vezető testületeiben annak biztosítása érdekében, hogy az Unió egységes álláspontot képviseljen;

17.  hangsúlyozza, hogy ezek mellett az ENSZ-en belül végrehajtandó reformok mellett az uniós külpolitikai célok, köztük az alapvető értékek előmozdítása jobb megvalósításának előfeltétele a két- és többoldalú külső szakpolitika különböző dimenzióinak hatékonyabb összehangolása; megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy az uniós fellépésnek és a többoldalú fórumokon és a helyszínen nyújtott uniós támogatásnak nagyobb láthatóságot kell szerezni;

18.  felhívja az EU-t, hogy hatékonyabban hangolja össze a humanitárius segélyek terén, például az ECHO-n keresztül végzett munkáját az ENSZ megfelelő ügynökségeivel, hogy korlátozott erőforrások mellett optimális hatékonyságot érjen el, és elkerülje a szükségtelen átfedéseket;

19.  felhívja az érintett uniós és ENSZ-intézményeket, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben és hajtsák végre a finanszírozási és igazgatási keretegyezményt (FAFA); felkéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek a finanszírozási és igazgatási keretegyezmény végrehajtásáról és a kapcsolódó iránymutatásokról, valamint azonosítsa a javítandó területeket, illetve tegyen javaslatokat e tekintetben;

20.  hangsúlyozza az Unió ás az UNDP közötti, segélyhatékonysággal kapcsolatos együttműködést; hangsúlyozza a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség melletti elkötelezettséget, valamint minden államot és magánszektorbeli szereplőt arra ösztönöz, hogy kötelezzék el magukat e partnerség mellett;

21.  úgy véli, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága nagyon sikeresen járult hozzá ahhoz a fejlődéséhez, amit Európa az emberi jogok tiszteletben tartása terén ért el, és ez példaként szolgálhat más régiók számára;

22.  felhív a megelőző és korai figyelmeztető eszközök fejlesztésére és az ENSZ közvetítési képességeinek további javítására, a béketeremtő és békefenntartó műveletekre vonatkozó koherens és megvalósítható megbízatásokkal, amelyek emberi jogi elemet és egyértelmű kivonulási stratégiákat is tartalmaznak; arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy nyújtsanak jelentősebb támogatást a béketeremtő és békefenntartó műveletekhez, és felhívja az EU-t, hogy fokozza közvetítési erőfeszítéseit a konfliktusrendezésben; tekintettel a néhány szélsőséges és terrorista csoport által a közelmúltban elkövetett atrocitásokra és az emberi jogok megsértésére, valamint a folytatódó szexuális erőszakra a konfliktusokban, beleértve a nemi erőszak háborús fegyverként való bevetését is; arra ösztönzi a Biztonsági Tanácsot, hogy – a védelmi felelősség elvével összhangban – határozzon meg ambiciózus eszközöket az efféle atrocitások hatékony megelőzése és a jogállamiság és a nemzetközi humanitárius jog támogatása érdekében, és ösztönözze az ENSZ tagországait az emberkereskedelem elleni küzdelemre, valamint a terrorista csoportok toborzása és finanszírozása elleni szigorú fellépésre azzal, hogy megakadályozzák és megtiltják a terrorista harcosok toborzását, szervezését, szállítását és felfegyverzését, valamint utazásuk és tevékenységeik finanszírozását;

23.  meggyőződése, hogy az Uniónak határozottan és elkötelezetten támogatnia kell a Nemzetközi Büntetőbíróságot, különösen az ENSZ-szel és a Biztonsági Tanáccsal való kapcsolatok erősítése és kiterjesztése révén, és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának kampalai módosításainak gyors ratifikációja révén, amely módosítások meghatározzák az agresszió bűntettét; emlékeztet arra, hogy az elkövetők bíróság elé állítása maguknak az államoknak az elsődleges felelőssége, és támogatja az NBB joghatóságát, amennyiben a tagállamok nem képesek vagy nem hajlandók valóban kivizsgálni a nemzetközi közösség számára legsúlyosabb bűncselekményeket;

24.  támogatja az Unió és az ENSZ közötti operatív együttműködést a válságkezelés terén, ami azt is magában foglalja, hogy az Unió együtt dolgozik az ENSZ-szel mind az elemzések megosztásán (hogy közös elemzést készítsenek), mind pedig a béke- és biztonsági műveletek tervezésén (az operatív szempontok elősegítése érdekében);

25.  úgy véli, hogy többet kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az ENSZ tagállamai eleget tegyenek a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos ígéreteiknek, mégpedig azzal, hogy rendszeresen áttekintést tesznek közzé kötelezettségeik betartásáról;

26.  üdvözli, hogy az Unió elkötelezett a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos nagyobb felelősségvállalás és átláthatóság mellett, és támogatja a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételének és teljes körű végrehajtásának előmozdítását, valamint a részes államok első konferenciája eredményeinek végrehajtását; felkéri az Uniót, hogy továbbra is mozdítsa elő az atomsorompó-szerződést mint a globális atomsorompó-rendszer sarokkövét, amely az atomsorompó-szerződés VI. cikkével összhangban a nukleáris fegyverek leszerelésének alapja; kéri továbbá az EU-t, hogy tegyen lépéseket a globális leszerelés felé;

27.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió továbbra is aktívan előmozdítsa az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának az LMBTI-jogokról tartott első ülését, amelyre 2015. augusztus 24-én került sor, és amely elítélte LMBTI-személyek ellen a Közel-Keleten az ISIS által elkövetett támadásokat és gyilkosságokat; ösztönzi a Biztonsági Tanácsot, hogy továbbra is vegye számba az LMBTI-jogok megsértését;

28.  emlékeztet arra, hogy az Unió álláspontja a halálbüntetéssel szembeni zéró tolerancia; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU továbbra is támogassa a halálbüntetéssel kapcsolatos moratóriumot;

29.  meggyőződése, hogy az ENSZ-rendszer gazdasági és társadalmi dimenzióját határozottan meg kell erősíteni annak biztosításával, hogy az ENSZ-szervek megerősítsék politikai irányultságukat és az egymás között folytatott együttműködést, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásával; meggyőződése, hogy ezt az ENSZ Alapokmánya szerint e területen illetékes fő szerv, a Gazdasági és Szociális Tanács strukturális és funkcionális reformja révén kell megvalósítani; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra szerepük megerősítését a Gazdasági és Szociális Tanácsban úgy, hogy ez utóbbit fenntartható fejlődési tanáccsá alakítják át;

30.  üdvözli a fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórum (HLPF) létrehozását, amelynek az a szerepe, hogy politikai vezetést, iránymutatást és ajánlásokat adjon a fenntartható fejlődés három (társadalmi, gazdasági és környezeti) pilléréről; meggyőződése, hogy a HLPF-nek fő döntéshozó szervvé kell válnia minden fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szakpolitikában, biztosítva a szükségletek összehangolt és hatékony értékelését, valamint a 2015 utáni fenntartható fejlesztési keretre vonatkozó szükséges ütemtervek, határozatok és kötelező intézkedések elfogadását; ragaszkodik ahhoz, hogy szükség van a 2015. szeptemberi ENSZ-csúcsértekezlet által elfogadott fenntartható fejlesztési célok eredményes végrehajtására;

31.  meggyőződése – a menekültekkel és migránsokkal kapcsolatos, rengeteg emberi szenvedést okozó humanitárius válság tükrében, és tekintetbe véve, hogy a származási országok fenntartható fejlesztése nyújtana végső megoldást a humanitárius válságra –, hogy az e problémában érintett összes ügynökség munkáját koordinálni kellene;

32.  úgy véli, hogy a menekültekhez kapcsolódó humanitárius válság által támasztott kihívások olyan kérdések, amelyeket átfogó módon, az EU-n belüli szolidaritás szellemében, az ENSZ-szel és annak ügynökségeivel szorosan együttműködve kell kezelni;

33.  felhívja az Uniót és az ENSZ-t, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy ambiciózus és jogilag kötelező erejű megállapodás szülessen az ENSZ 2015. évi párizsi Éghajlat-változási Konferenciáján, és biztosítsák a COP21 gyors végrehajtását;

34.  véleménye szerint a Világbank-csoport, a Nemzetközi Valutaalap és a Kereskedelmi Világszervezet munkáját is az ENSZ-rendszer részeként kellene koordinálni, jelenlegi döntéshozatali struktúrájuk megtartása mellett, annak biztosítása érdekében, hogy az egyes döntéseket meghozzák, és az intézkedéseket elszámoltatható, eredményes és koherens módon hajtsák végre; úgy véli, hogy a G7 és a G20 tevékenységeit elvileg integrálni kellene egy politikai és eljárási szempontból erősebb és erőforrásokkal jobban ellátott Gazdasági és Szociális Tanács munkájába;

35.  támogatja az arra irányuló célt, hogy többoldalú szinten egy új beruházásvédelmi rendszert hozzanak létre, amelyen belül tiszteletben tartják a nemzeti bíróságok joghatóságát, és arra kéri a Bizottságot, hogy a beruházási megállapodások szövegének kidolgozásához ezt a célt építse be tárgyalási menetrendjébe; úgy véli, hogy amennyiben létre kell hozni egy befektetési vitákat rendező állandó nemzetközi bíróságot, annak az ENSZ rendszerében kell helyet kapnia, és a bíróság hatálya alá tartozók jogain és kötelezettségein kell alapulnia, hangsúlyt helyezve a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatásokra és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre; úgy véli, hogy az ENSZ rendszere hasznos mintákkal szolgál egy ilyen rendszerhez, különösen a finanszírozással kapcsolatos kérdéseket illetően;

36.  úgy véli, hogy a dohai fejlesztési forduló következtetéseit meg kell valósítani, és meggyőződése, hogy az ENSZ élhet kivételes helyzetével annak biztosítására, hogy a fejlődő országok szempontjából sikerrel záruljanak ezek a tárgyalások; úgy véli, hogy e tekintetben az ENSZ-nek együttműködést kell folytatnia a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO), továbbá tanácsadást és iránymutatást kell nyújtania a fejlődő országok számára a kereskedelem és a beruházásokra vonatkozó, az Unió mint kulcsszereplő bevonásával megvalósuló stratégia előmozdítása érdekében;

37.  tisztában van az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó elvei (UNGP-k) megerősítésének és végrehajtásának szükségességével; felszólítja az Európai Uniót, hogy járuljon hozzá az emberi jogokkal és a transznacionális vállalatokkal foglalkozó kormányközi munkacsoport munkájának sikeréhez;

38.  meggyőződése, hogy az ENSZ-nek fokoznia kell fellépését az emberek jólétével kapcsolatos ügyekben is; úgy véli, hogy ezek között szerepelhetne a kulturális fenntarthatóság és a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása az oktatás, az idegenforgalom, a kulturális diplomácia, a kulturális örökség védelme, a kreatív ágazat és a tudományos kutatás szakpolitika-alkotásba történő bevonása révén;

39.  azt ajánlja, hogy humanitárius válsághelyzetek, fegyveres konfliktusok és természeti katasztrófák esetén az Unió és az ENSZ között biztosítsák az együttműködést a vészhelyzetek idején történő oktatásra irányuló programok tekintetében azáltal, hogy továbbra is támogatják az olyan programokat, mint az UNICEF „Oktatás vészhelyzetben” és „Válság utáni átmenet” programja, az UNHCR menekülttáborokban bevezetett „Minőségi oktatás” programja és az UNRWA oktatással kapcsolatos munkája;

40.  üdvözli e tekintetben, hogy a 2014-ben kinevezett Bizottság munkáját tematikus alapon szervezik, és a főképviselő/alelnök kapta az Unió külpolitikája koordinációjának megerősített feladatát, az egyéb uniós intézményekkel szoros együttműködésben; hangsúlyozza, hogy a globális dimenziót tartalmazó szakpolitikáknak e tematikus klaszter középpontjában kell állniuk;

41.  felhívja a főképviselőt/alelnököt, hogy KKBP-ről szóló éves jelentésébe foglaljon bele egy átfogó részt az uniós globális külpolitikai célok előmozdításáról;

42.  véleménye szerint az Európai Parlamentnek képesnek kell lennie arra, hogy a Bizottsághoz hasonlóan átfogó és mélyreható módon nézzen szembe a globális kihívásokkal, és ennek megfelelően szervezze munkáját; arra ösztönzi a Parlament valamennyi bizottságát, amelyek hatáskörébe külső vagy globális dimenziójú szakpolitika tartozik, hogy a főképviselő/alelnök jelentésének megfelelő részéről szóló véleményüket küldjék el az e jelentésért felelős Külügyi Bizottságnak;

43.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az ENSZ Közgyűlésének és az ENSZ főtitkárának.

24.9.2015

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről

a Külügyi Bizottság részére

az EU ENSZ-en belüli szerepéről – hogyan érhetők el jobban az EU külpolitikai céljai

(2015/2104(INI))

A vélemény előadója: Anna Záborská

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  ismételten hangsúlyozza, hogy az Uniónak és tagállamainak vezető szerepet kell játszaniuk a 2015 utáni fejlesztési menetrendben, és együtt kell működniük az ENSZ-szel és az összes érdekelt féllel annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeli fenntartható fejlesztési célok elérése felé vezető, nagyra törő kötelezettségvállalások szülessenek; hangsúlyozza, hogy ezen erőfeszítések során az Uniót kötik a tagállamai által közösen képviselt értékek;

2.  nagyobb erőfeszítést tart szükségesnek az Unió és az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) közötti, a közös értékek előmozdításában, valamint az elszegényedett országok kormányainak, civil társadalmának és lakosságának támogatásában folytatott együttműködés terén az olyan fontos szakpolitikai területeken, mint a kapacitásfejlesztés, az intézményfejlesztés, a korrupció elleni harc, a nők és férfiak közötti egyenlőség, a választási segítségnyújtás, a válságmegelőzés és a válság utáni helyreállítás, a katasztrófakockázatok csökkentése, valamint az éghajlatváltozás;

3.  felszólítja az Bizottságot és az ENSZ szakosított szerveit, alapjait és programjait, hogy indítsanak magas szintű párbeszédet a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáról az EU és az ENSZ szakpolitikáinak, programjainak és műveleteinek összehangolása érdekében; hangsúlyozza a lebontott és hozzáférhető adatok jelentőségét a fejlődés nyomon követése és az EU–ENSZ partnerség eredményeinek értékelése szempontjából;

4.  felszólítja az Uniót és az UNDP-t, hogy fokozza a transznacionális vállalatok elszegényedett országokban folytatott tevékenységének szoros felügyeletére irányuló tevékenységét, különös tekintettel a fejlődés szempontjából rendkívüli jelentőségű területekre, például az emberi jogok garantálására, a munkavállalói jogok tiszteletben tartására, valamint a környezetvédelemre;

5.  hangsúlyozza az Unió ás az UNDP közötti, segélyhatékonysággal kapcsolatos együttműködést; hangsúlyozza a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség melletti elkötelezettséget, valamint minden államot és magánszektorbeli szereplőt arra ösztönöz, hogy kötelezzék el magukat e partnerség mellett;

6.  hangsúlyozza, hogy a multinacionális vállalatok tevékenységére, valamint az adócsalás és adókikerülés elleni harcra vonatkozó ENSZ-határozat elfogadása nagy jelentőséggel bír az elszegényedett országok fejlődése szempontjából;

7.  hangsúlyozza az EU–ENSZ kapcsolatok jelentőségét a békefenntartás, a konfliktusenyhítés és a közvetítés tekintetében, és örömmel látja, hogy az elmúlt években szorosabbra fűződött a kapcsolat az EKSZ és az ENSZ Politikai Ügyek Főosztálya között; szorgalmazza többek között az ENSZ közvetítéstámogatási egységének fokozottabb uniós támogatását; sajnálja, hogy a tagállamok egyre csökkentik személyzeti hozzájárulásaikat az ENSZ misszióihoz;

8.  szorgalmazza, hogy az Unió és az ENSZ fokozza az együttműködést az egészségügy, a HIV/AIDS, az oktatás, az élelmiszer és a táplálkozás, a víz, a higiénés körülmények, a gyermekvédelem, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás, az éghajlatváltozás elleni fellépés, a humanitárius segítségnyújtás, a migráció, az emberi jogok, a megkülönböztetés minden formájának tilalma, a jó kormányzás és a demokráciaépítés terén, elsősorban a korrupció, az adókijátszás és az illegális pénzmozgások elleni harc, valamint a konfliktusmegelőzési intézkedések támogatása érdekében;

9.  örömmel látja, hogy 2012-ben partnerség alakult az Unió és az UN Women (az ENSZ nőjogi szervezete) között a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak világszerte történő előmozdítása érdekében; a kapcsolatok esetleges megerősítése érdekében szorgalmazza e partnerség értékelését;

10.  szorosabb EU–ENSZ együttműködésre szólít fel a civil társadalom politikai folyamatokban való részvételének elősegítése érdekében, különös tekintettel a nőkre, akik a politikai életből továbbra is nagy részben kiszorulnak;

11.  kiemeli, hogy az EU és az ENSZ közötti partnerség fontos szerepet játszik az elkövetkezendő generációk életének jobbá tételében, és hangsúlyozza a gyermekek rendkívüli kiszolgáltatottságát, ugyanakkor központi szerepét a fenntartható és tisztességes, mindenkit megillető fejlődés elérésében; elismeri az Unió és az UNICEF közötti, régóta tartó együttműködést, melyet elengedhetetlennek tart a gyermekek vészhelyzetben történő megvédelmezése, valamint a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi fenntartható fejlesztési cél elérése szempontjából;

12.  emlékeztet arra, hogy az Uniónak az éghajlatváltozás elleni harc élére kell állnia, és a továbbiakban is együtt kell működnie az ENSZ-szel ezen a területen, figyelembe véve a fejlődő országok konkrét helyzetét, különösen a fenntartható fejlesztési célok és a párizsi COP21 konferencián kötendő megállapodás elfogadását megelőzően;

13.  rámutat arra, hogy az Unió és az ENSZ közötti partnerség jelentős szerepet játszik a globális menekültügyi válság és a humanitárius vészhelyzetek kiváltó okainak és következményeinek kezelésében; ismételten hangsúlyozza, hogy a technikai segítségnyújtás és a megfelelő források mozgósítása mellett alapvető jelentőségű a fejlesztési segélyek átlátható módon történő felhasználása és a nemzetközi szereplők összehangolt fellépése annak érdekében, hogy meg lehessen védeni a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjait, köztük a gyerekeket, valamint hogy biztosítható legyen a migránsok nemzetközi védelemhez való jogának fenntartása; ezért fokozott együttműködésre és párbeszédre szólít fel a 2016. évi világszintű humanitárius csúcstalálkozó előkészítése érdekében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

22.9.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Louis Aliot, Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Nathan Gill, Charles Goerens, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Davor Ivo Stier, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Rainer Wieland, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eleni Theocharous

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Liliana Rodrigues, Estefanía Torres Martínez

22.9.2015

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

a Külügyi Bizottság részére

az EU ENSZ-en belüli szerepéről – hogyan érhetők el jobban az EU külpolitikai céljai

(2015/2104(INI))

A vélemény előadója: Ska Keller

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza azon véleményét, hogy a szabad és tisztességes kereskedelem önmagában a leghasznosabb eszköz ahhoz, hogy a fejlődő országok segíthessenek magukon; rámutat, hogy a kereskedelem és a beruházás milyen fontos szerepet tölthet be a legkevésbé fejlett szegény országok fenntartható fejlődésében, illetve a szegénység és az emberi jogok megsértése elleni küzdelemben, ha a helyzethez igazítva, hosszú távú célkitűzések mentén, egyértelmű célokkal, a teljesítményre vonatkozó világos szabályokat követve valósulnak meg, és ha az átmeneti időszakokra kiegyenlítő intézkedéseket alkalmaznak, például a kereskedelmi kedvezményekre és a kereskedelmi szankciókra vonatkozó egyedi programok, a halálbüntetés, a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés végrehajtására felhasználható termékek kereskedelmének szabályozása, valamint a konfliktusövezetekből származó ásványok kereskedelmét szabályozó tanúsítási rendszerek révén; felszólítja ezért az EU-t, hogy az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai és millenniumi fejlesztési céljai előmozdítása érdekében dolgozzon ki ambiciózus, hatékony és aktív kereskedelempolitikai intézkedéseket; a dohai fejlesztési forduló lezárásával kapcsolatban úgy véli, hogy az ENSZ élhet a többoldalú menetrendben betöltött kivételes helyzetével annak biztosítására, hogy a fejlődő országok szempontjából sikerrel záruljanak ezek a tárgyalások; úgy véli, hogy e tekintetben az ENSZ-nek együttműködést kell folytatnia a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO), továbbá tanácsadást és iránymutatást kell nyújtania a fejlődő országok számára a kereskedelem és a beruházások liberalizálását célzó, az Unió mint kulcsszereplő bevonásával megvalósuló stratégia előmozdítása érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy ambiciózus és fenntartható fejlesztési menetrendre van szükség az ENSZ részéről, és – az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban – azon az állásponton van, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható fejlődést célzó globális partnerség fellendítése és előmozdítása érdekében az uniós kereskedelmi politikát továbbra is egységesen kell koordinálni és végrehajtani; szorgalmazza, hogy erősítsék meg azon átfogó hatásvizsgálatok végrehajtására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, melyek a világkereskedelem által a világ népességének életminőségére és egyenlő esélyeire, valamint a környezetre gyakorolt hatást értékelik; kéri, hogy támogassák a köz- és a magánszervezetek – többek között a vállalkozások, a szakszervezetek és a civil társadalom – közötti párbeszéd színtereit, hogy ezáltal előmozdítsák a bevált gyakorlatok cseréjét és a szinergiákat, amelyek segítik a fenntartható fejlődés kialakulását;

3.  úgy véli, hogy a kereskedelempolitika szerepet játszik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, ezért felszólítja az Európai Uniót, hogy biztosítsa, hogy a kereskedelmi politikával kapcsolatos döntései összhangban legyenek a 2015. június első hetében Schloss Elmauban, Németországban megrendezett G7-csúcstalálkozón rögzített, arra irányuló kötelezettségvállalásokkal, hogy „ezen évszázad során dekarbonizálják a globális gazdaságot”, illetve hogy – a Párizsban megrendezésre kerülő COP21 konferencián véglegesítendő, küszöbön álló megállapodás célkitűzéseivel összhangban – a globális hőmérséklet-emelkedés mértékét 2°C alatt tartják; sürgeti az EU-t és a tagállamait, hogy ratifikálják a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó dohai módosító jegyzőkönyvet;

4.  sürgeti az Európai Uniót mint a világ legnagyobb kereskedelmi tömörülését, hogy vállaljon központi szerepet a tisztán globális kérdésekkel foglalkozó, egyre jobban kiszélesedő nemzetközi tanácskozásokon, többek között vállaljon központi szerepet az ENSZ 2015. évi éghajlat-változási konferenciáján , illetve erősítse meg a migránsok és a menekültek problémája melletti szilárd elkötelezettséget az ENSZ keretén belül, emellett a vonatkozó ENSZ-egyezményekkel összhangban dolgozzon ki ambiciózus, hatékony és aktív kereskedelempolitikai intézkedéseket a fenntartható fejlődés előmozdítására, a szegénység csökkentésére, valamint a környezet és a természeti erőforrások védelmére;

5.  sürgeti az Európai Uniót és a tagállamait, hogy – az élelemhez való jogról szóló 2011. évi A/66/158. számú ENSZ-határozatban felvázoltak szerint – többek között kereskedelmi megállapodások keretében biztosítsák az élelemhez való jog érvényesítését; elismeri, hogy az Unió kulcsfontosságú szerepet tölt be az élelmezésbiztonság előtt álló globális kihívások kezelésében;

6.   továbbra is támogatja az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) a legkevésbé fejlett országokban megvalósuló közvetlen külföldi befektetésekről szóló 2011-es jelentését, amely egy cselekvési tervre tesz javaslatot, és ennek keretében szorgalmazza a befektetéseknek az infrastrukturális ágazatok óvatos liberalizálása révén történő növelését, a köz- és magánszféra közötti partnerségek külföldi beruházók körében való népszerűsítését, a kkv-hitelezés ösztönzését, a beruházások megbízható kezelésének és védelmének fokozott biztosítását, valamint a rossz kormányzással kapcsolatos kérdések megoldására és a jogi keretek tiszteletben tartására irányuló további erőfeszítéseket;

7.  osztja az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) 2015-ös beruházási világjelentésében kifejezett véleményt, miszerint meg kell reformálni a befektetést szabályozó politikai környezetet, és az FFC-kre fordított belföldi források mozgósításának támogatása érdekében véget kell vetni a multinacionális nagyvállalatok – az OECD 2011. évi jelentésében („Corporate Loss Utilisation through Aggressive Tax Planning”) meghatározott – adócsalási, adóelkerülési és agresszív adótervezési gyakorlatának , továbbá hogy a beruházásban rejlő teljes potenciál megértése, a kereskedelem akadályainak csökkentése, valamint gazdaságaink liberalizálása ösztönözheti a fenntartható gazdasági fejlődést, különösen a legkevésbé fejlett országokban, ha hosszú távú célkitűzések mentén, egyértelmű célokkal, a teljesítményre vonatkozó világos szabályokat követve valósulnak meg, és ha az átmeneti időszakokra kiegyenlítő intézkedéseket alkalmaznak; úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó hatékony világszintű alkalmazása – amelyben az EU úttörő szerepet játszik – számos országnak újabb eszközt adna a kezébe e célkitűzések megvalósításához; kéri az Uniót, hogy vállaljon vezető szerepet az adóparadicsomok elleni globális küzdelemben, amelyek akadályozzák a fejlődés és az emberi jogok tekintetében rendkívül nagy károkat okozó tiltott kereskedelem felszámolását; e tekintetben felkéri az Uniót, hogy kezelje a multinacionális vállalatok részéről felmerülő adókikerülés, adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás problémáját a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásaiban, az EBB szabályaiban, a Latin-amerikai Beruházási Keretben (LAIF) és egyéb befektetéskönnyítési programokban stb. erre vonatkozóan megfogalmazott megfelelő rendelkezések révén;

8.   emlékeztet arra, hogy egyesíteni és fokozni kell a munkaerő-kizsákmányolás felszámolására irányuló erőfeszítéseket, különösen a nők és a gyermekek esetében, és véget kell vetni a humán fejlődést akadályozó szociális dömping alkalmazásának, továbbá javítani kell a munkafeltételeket a globális értékláncban, mind a vevők, mind a termelők bevonásával, amely megközelítést a közelmúltban Bangladesben és Mianmarban alkalmaztak; emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottságnak a lehető legmagasabb szintű együttműködést kell fenntartania az ILO-val, nem utolsósorban a fenntartható fejlődésről szóló, 2015. szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozó összefüggésében; kéri az Uniót, hogy világszinten mozdítsa elő az ILO tisztes munka programjában foglalt célkitűzéseinek a kereskedelempolitikába való beépítését, amelyet az ILO tagállamai a 2008-ban egyhangúlag elfogadott, a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló nyilatkozatban támogattak; kéri az Uniót, hogy teljes mértékben használja ki az ILO-szervek – különösen a szakértői bizottság és a szabványok alkalmazásával foglalkozó bizottság – által biztosított szakértelmet; sürgeti az Uniót, hogy valamennyi kereskedelempolitikai megállapodásba építsen be egy fenntartható fejlődésre vonatkozó ambiciózus és hatékony fejezetet; ennek kapcsán emlékeztet továbbá arra, hogy az EU által megkötött kereskedelmi megállapodások és más eszközök – például az általános vámkedvezmény-rendszer – milyen jelentős szerepet tölthetnek be az ILO-szabványok alkalmazásában, és ily módon a tisztességes munkafeltételek világszintű ösztönzésében;

9.  támogatja az arra irányuló célt, hogy többoldalú szinten egy új beruházásvédelmi rendszert hozzanak létre, amelyen belül tiszteletben tartják a nemzeti bíróságok joghatóságát, és arra kéri a Bizottságot, hogy a beruházási megállapodások szövegének kidolgozásához ezt a célt építse be tárgyalási menetrendjébe; úgy véli, hogy amennyiben létre kell hozni egy befektetési vitákat rendező állandó nemzetközi bíróságot, annak az ENSZ rendszerében kell helyet kapnia, és a bíróság hatálya alá tartozók jogain és kötelezettségein kell alapulnia, hangsúlyt helyezve a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatásokra és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre; úgy véli, hogy az ENSZ rendszere hasznos mintákkal szolgál egy ilyen rendszerhez, különösen a finanszírozással kapcsolatos kérdéseket illetően;

10.  emlékeztet arra, hogy a dohai mandátum, amelyet a részt vevő államok az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának 13. ülésszakán hagytak jóvá (UNCTAD XIII., Doha, 21. április 21–26.), határozottan kiáll amellett, hogy összefüggés van a nemek közötti egyenlőség és az inkluzív fejlődés között, kéri az UNCTAD-ot, hogy „erősítse meg a nemek közötti egyenlőség, a nők társadalmi szerepvállalása, illetve a kereskedelem és a fejlődés közötti kapcsolatok terén végzett munkáját”, továbbá a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos kérdéseket felveszi a minden ország számra alapvető fontosságúnak számító célkitűzések listájára; felszólítja az Uniót, hogy fokozza erőfeszítéseit és vállaljon vezető szerepet a nemek közötti egyenlőség szempontjának a kereskedelempolitikába való beépítésében; felszólít a UN Women „A nemek közötti egyenlőség és a kereskedelempolitika” (Gender Equality and Trade Policy) c. tanulmányában tett azon megállapítások és ajánlások szisztematikus integrálására, melyek szerint meggyőző bizonyíték van arra, hogy a gazdasági fejlődés és a társadalmi egyenlőség kéz a kézben jár egymással, továbbá megjegyzi, hogy szoros kapcsolat áll fenn a nemek közötti egyenlőség, a versenyképesség és az egy főre jutó GDP között; ezért felszólít arra, hogy a nemek közötti különbséget továbbra is alkalmazzák a fenntarthatóság egyik mutatójaként a fenntarthatósági hatásvizsgálatokról szóló európai uniós kézikönyv módosított változatában;

11.  felszólítja az Uniót, hogy ösztönözze és támogassa az ENSZ Globális Megállapodásában foglalt, vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó elvek elfogadását; kéri az Uniót, hogy az ENSZ-fórumokon támogassa az olyan kereskedelempolitikák elfogadását, amelyek hatékonyan ösztönzik ezen elvek betartását, például a közbeszerzésekre vonatkozó feltételek megállapításával;

12.  tisztában van az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó elvei (UNGP-k) megerősítésének és végrehajtásának szükségességével; felszólítja az Európai Uniót, hogy járuljon hozzá a transznacionális vállalatokkal és más üzleti vállalkozásokkal emberi jogi vonatkozásban foglalkozó kormányközi munkacsoport munkájának sikeréhez, amelynek célja az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó, jogilag kötelező erejű eszköz létrehozása, és elismeri a vállalkozások és a kormányok közös felelősségét ezen elvek támogatásában;

13.  kéri az Uniót, hogy erősítse meg szerepét és részvételét az ENSZ-szervek szabályozó munkacsoportjaiban – például az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) égisze alatt működő WP.29 csoportban – , és ösztönözze a többi ENSZ-tagot, hogy kövessék példáját; hangsúlyozza, hogy olyan világszintű műszaki szabványok létrehozására kell törekedni, amelyek előmozdítják a szabadkereskedelmet és a gazdasági növekedést, ugyanakkor összeegyeztethetők az európai egységes piaccal;

14.  elismeri, hogy a kereskedelmi megállapodások és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szorosan összefüggnek egymással, különösen a fejlődő országokban; megjegyzi, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) e kapcsolat objektív értékelését célzó eszközök létrehozásán dolgozik; sürgeti az Uniót, hogy támogassa a WHO kezdeményezését és vegye figyelembe munkájának következtetéseit.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

22.9.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

8

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Maria Arena, Tiziana Beghin, David Campbell Bannerman, Salvatore Cicu, Marielle de Sarnez, Santiago Fisas Ayxelà, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Ska Keller, Jude Kirton-Darling, Gabrielius Landsbergis, Bernd Lange, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Viviane Reding, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Matteo Salvini, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Klaus Buchner, Dita Charanzová, Edouard Ferrand, Agnes Jongerius, Sander Loones, Gabriel Mato, Fernando Ruas, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Marco Affronte, Andrejs Mamikins

24.9.2015

VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről

a Külügyi Bizottság részére

az EU ENSZ-en belüli szerepéről – hogyan érhetők el jobban az EU külpolitikai céljai

(2015/2104(INI)(INI))

A vélemény előadója: Ryszard Czarnecki

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel az ENSZ és az Európai Unió közötti finanszírozási és igazgatási keretegyezményre (FAFA)(2003), valamint annak 1. sz. kiegészítésére (2014);

A.  mivel 2015 egy kihívásokkal teli év a globális szereplők és intézmények közötti együttműködés módjának redefiniálására, az erőfeszítések és a működés új formáinak meghatározásával, legfőképp annak érdekében, hogy az Unió jobb eredményeket érjen el külső politikáihoz kapcsolódó kötelezettségvállalásaiban;

B.  mivel az Unió jelentős nemzetközi együttműködési eredményeket könyvelhet el a globális kihívásokkal való megbirkózás, valamint a világ különböző részein nyújtott fejlesztési támogatás és humanitárius segítségnyújtás terén;

C.  mivel az EU védelmi költségvetése, illetve az ENSZ békefenntartó misszióihoz való pénzügyi hozzájárulása jelentős;

D.  mivel az Unió külső beavatkozásait nemzetközi szervezeteken keresztül irányítják, amelyek vagy uniós alapokat kezelnek vagy együtt az Unióval finanszírozzák a projekteket, beleértve a felügyelettel és az irányítással kapcsolatos kihívásokat;

1.  hangsúlyozza, hogy javítani kell az ENSZ hatékonyságát, elszámoltathatóságát, eredményességét és átláthatóságát, különös tekintettel az uniós források felhasználására, valamint a nemzetközileg elfogadott stratégiai iránymutatások és fejlesztési célok végrehajtása során nyújtott teljesítményre;

2.  felhívja az érintett uniós és ENSZ-intézményeket, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben és hajtsák végre a finanszírozási és igazgatási keretegyezményt (FAFA); felkéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek a finanszírozási és igazgatási keretegyezmény végrehajtásáról és a kapcsolódó iránymutatásokról, valamint azonosítsa a javítandó területeket, illetve tegyen javaslatokat e tekintetben;

3.  meggyőződése, hogy az egyes irányítási rendszerek közelítésének a bevált gyakorlatok meghatározására és folyamatos cseréjére kell összpontosítania az uniós költségvetési rendeletnek megfelelő, hasonló és fenntartható bizonyossági alapelvek kialakítása érdekében; e tekintetben nyitottságot kér mindkét féltől, hogy az európai számvevők részletes hozzáféréssel rendelkezhessenek az ENSZ számláihoz;

4.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió és tagállamai együtt az ENSZ költségvetésének legjelentősebb pénzügyi donorai; kitart ezért amellett, hogy az egységes fellépés („Delivering as one”) kezdeményezés (egy vezető, egy költségvetés, egy program, egy hivatal) szellemében nagyobb láthatóságot kell biztosítani az ENSZ-en keresztül továbbított uniós finanszírozásnak, valamint hatékonyan kell felhasználni a szóban forgó pénzösszegeket; kéri, hogy az ENSZ és a Bizottság teljes körűen tájékoztassa az Európai Parlamentet az uniós hozzájárulások ENSZ általi végrehajtásáról;

5.  ösztönzi az ENSZ-t és az illetékes ENSZ-intézményeket, hogy folytassák az Unióval történő együttműködésük elmélyítését annak érdekében, hogy egyre inkább közelítsék a két irányítási mechanizmust, többek között mindenre kiterjedő és megbízható nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési rendszerek kifejlesztése révén; emlékeztet arra, hogy az alapok nem hatékony felhasználása és a tevékenységek közötti átfedések megelőzésének egyetlen hatékony módja az Unió és az ENSZ közötti strukturált együttműködés;

6.  úgy véli, hogy az intézményközi partnerség részeként az ENSZ-nek és az Uniónak fejlesztenie kell kockázatkezelési módszereit, teljes pénzügyi felügyeletét és irányítási keretét, és azon a véleményen van, hogy az ellenőrzési funkcióknak össze kell vetniük adataikat, a módszereiket és eredményeiket;

7.  úgy véli, hogy a finanszírozás innovatív megközelítése új finanszírozási források, mechanizmusok és pénzügyi konstrukciók azonosítása révén a fejlesztésfinanszírozás rendelkezésére állása és hatásai maximalizálásának fontos módját jelenti; úgy véli, hogy különösen a finanszírozás innovatív megközelítései közfinanszírozást vehetnek igénybe új finanszírozási lehetőségek megnyitásához, elősegíthetik a magánbefektetéseket és a piaci finanszírozást, valamint hozzájárulhatnak a meglévő köz- és magánforrások hatásának maximalizálásához;

8.  értékeli, hogy az uniós segély ENSZ-en keresztül való folyósítása lehetővé teszi az EU számára, hogy a világ olyan régióiba is eljusson, ahová egyedül talán nem jutna el; tudatában van annak, hogy a támogatások eljuttatása a konfliktus sújtotta vidékekre eredendően nagy kockázattal jár; ugyanakkor sajnálja, hogy az uniós költségvetés közvetett végrehajtás keretében való végrehajtásával megbízott partnerszervezetek a Bizottságnak készített jelentése gyakran késik, hiányos vagy nem eléggé eredményorientált, így akadályozza a Bizottságot ellenőrző funkciójának ellátásában;

9.  e tekintetben üdvözli, hogy a társjogalkotók a közelmúltban megegyezésre jutottak egy a költségvetési rendelethez benyújtott módosítással kapcsolatban, amely arra kötelezi az ENSZ-et és az egyéb hasonló partnerszervezeteket, hogy az uniós költségvetéssel kapcsolatos bármely szabálytalanság vagy csalás észlelése esetén értesítsék a Bizottságot; ugyanakkor úgy véli, hogy meg kell erősíteni a Bizottság lehetőségeit arra, hogy közvetlenül értékelje az ENSZ-en keresztül folyósított uniós finanszírozás megfelelőségét, hatékonyságát és fenntarthatóságát;

10.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a Parlament gyakorolhassa ellenőrzési jogát, minden szinten szükség van a legnagyobb mértékű átláthatóság és intézményi elszámoltathatóság elérésére az uniós finanszírozású projektekhez kapcsolódó, teljes körű és megbízható költségvetési információkhoz és pénzügyi adatokhoz való hozzáférés biztosítása révén; az uniós pénzekkel való jobb gazdálkodás érdekében sürgeti az ENSZ-t közzétételi politikájának megerősítésére, a célok, a kedvezményezettek köre és a finanszírozás, különösen az ENSZ által készített ellenőrzési és értékelési beszámolók tekintetében;

11.  alapvető fontosságúnak tartja biztosítani az Unió láthatóságát, különösen a társfinanszírozott és a több adományozót magában foglaló kezdeményezésekben, amikor uniós pénzeszközök forognak kockán; úgy véli, rendszeres és gyors tájékoztatásra van szükség az alapok összevonásáról (beleértve a vagyonkezelői alapokat is), mivel az uniós alapok helyettesíthetőségének és nyomonkövethetőségének kérdése alapvető fontosságú;

12.  ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőbeli együttműködésnek és keretnek ösztönöznie kell az innovatív források, mechanizmusok, és eszközök valamennyi érintett érdekelt fél általi további kiaknázását és végrehajtását, szoros együttműködésben a multilaterális bankokkal és egyéb donorokkal, valamint hogy biztosítania kell, hogy ezek az új finanszírozási források maradéktalanul megfeleljenek az átláthatóság, elszámoltathatóság és hatékonyság elvének;

13.  emlékeztet arra, hogy az ENSZ-nek megfelelő intézkedéseket kell tennie, hogy nyilvánosságot biztosítson a fellépések uniós támogatottságának annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió láthatóságát és a más nemzetközi adományozókéhoz hasonlítható elismerését, egyúttal az olyan uniós, az EU és az ENSZ által osztott értékeket is terjesztve, mint például az emberi jogok és a jogállamiság előmozdítása, a környezeti és szociális normák javítása, valamint a fenntartható fejlődés, illetve az inkluzív gazdasági növekedés átfogó támogatása valamennyi ENSZ-beavatkozásban;

14.  hangsúlyozza, hogy valamennyi társfinanszírozott tevékenységnek pontosan kell követnie az Unió politikai preferenciákon, valamint gazdasági és pénzügyi hatékonysági kritériumokon alapuló általános stratégiáját és prioritási területeit, és összhangban kell lennie azokkal, és ezeknek az irányítás eredményességében tükröződniük kell;

15.  hangsúlyozza, hogy az EU támogatja azt az elképzelést, hogy az ENSZ legyen alkalmas céljai megvalósítására, és hogy nagyobb eredményességgel és hatékonysággal működjön; úgy véli, hogy a kibontakozó és fokozódó kihívások szükségessé teszik, hogy az ENSZ olyan újabb feladatokat lásson el, amelyek megkövetelik az irányítási és a finanszírozási módozatok átgondolását; úgy véli, hogy az EU számára többek között az ENSZ következő rendes költségvetésének és az ENSZ békefenntartást célzó költségvetéseinek a megtárgyalásakor prioritás marad annak biztosítása, hogy az ENSZ hatékonyan és eredményesen gazdálkodjon pénzügyi forrásaival és személyzetével, ;

16.  felszólítja mind az Uniót, mind az ENSZ-t, hogy a kiegészítő jelleg szempontjából törekedjenek a lehető legjobb működési koordinációra annak érdekében, hogy módszeresen felkutassák a legjobb lehetőségeket, az optimális eszközöket és szinergiákat az uniós szakpolitikai célkitűzések támogatása és végrehajtása során, nevezetesen az uniós fejlesztési politikák és a külső fellépések egyéb területei, mint például az emberi jogok, a migráció és menekültek, a biztonság, a stabilitás és a konfliktusmegelőzés között;

17.  ösztönzi az Uniót és az ENSZ-t, hogy a lehető legkorábbi szakaszban erősítsék meg szakértelmüket, valamint stratégiai és programozási megközelítéseiket a különféle beavatkozási területeken, és különösen a kockázatkezelési eszközökkel (pénzügyi, működési és országkockázati) kapcsolatos együttműködésüket annak érdekében, hogy a segélyt oda irányítsák, ahol arra a legnagyobb szükség van; szigorú feltételrendszer megfelelő alkalmazására szólít fel, különös tekintettel a jó irányítási mutatók meglétére és fejlesztésére a partnerországok közszférájában;

18.  emlékeztet arra, hogy a hozzáadott érték elve az ENSZ által végzett tevékenységek számára biztosított uniós finanszírozásra is érvényes, és felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen és részletesen jelentsen arról, hogy a szóban forgó finanszírozás milyen hozzáadott értékkel rendelkezik a tagállamok részéről érkező közvetlen finanszírozáshoz képest, illetve ahhoz a helyzethez viszonyítva, amely akkor állna elő, ha ezeket a tevékenységeket az EU és/vagy a tagállamok maguk végeznék el;

19.  úgy véli, hogy az eredményorientált megközelítést – az uniós segélyek eredményességére fektetett hangsúlyra való tekintettel – az eredmények elszámoltathatósági és mérési keretének bevezetésével kell javítani, lehetővé téve a projektek megalapozottságának értékelését a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság tekintetében, valamint a projektek hatékonyságának és eredményességének értékelését;

20.  támogatja az ENSZ–Unió-partnerség keretében elért eredmények minőségéről és fenntarthatóságáról szóló, valamint a fellépések következetességének és egységességének általános kérdéséhez kapcsolódó állandó párbeszédet; úgy véli, hogy a projektek hatékonyságának növelése, a valódi hozzáadott érték biztosítása, valamint a fejlődésre gyakorolt nagyobb hatás elérése érdekében az eredménymutatókat és azok konvergenciáját tovább kell fejleszteni;

21.  alapelvként hangsúlyozza a zéró tolerancia politikájának fontosságát az Unió számára csalási és korrupciós ügyekben, valamint az integritás és az etikai szabályok megerősítését; üdvözli az ENSZ intézményei és szervei, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közötti kapcsolatoknak az információk és stratégiák cseréjére vonatkozó OLAF-iránymutatások elfogadásával történő elmélyítését.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

2015.9.22.

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Louis Aliot, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Ryszard Czarnecki, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Rina Ronja Kari, Verónica Lope Fontagné, Monica Macovei, Dan Nica, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Richard Ashworth, Cătălin Sorin Ivan, Karin Kadenbach, Marian-Jean Marinescu, Markus Pieper, Julia Pitera, Miroslav Poche, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Raymond Finch

23.9.2015

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

a Külügyi Bizottság részére

az EU ENSZ-en belüli szerepéről – hogyan érhetők el jobban az EU külpolitikai céljai

(2015/2104(INI))

A vélemény előadója: Fernando Maura Barandiarán

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

Az EU külpolitikájának kulturális dimenziója

1.  hangsúlyozza, hogy a kultúra – az interkulturális és vallásközi párbeszéddel együtt – az európai külkapcsolatok hathatós eszköze, amely elősegíti a harmadik országokkal való politikai párbeszédet, a kohéziót, a békét és a biztonságot, miközben előmozdítja az emberek közötti kapcsolatokat, a polgárok és a civil társadalom szerepvállalását és felelősségvállalását a különböző területeken tevékenykedő kulturális szereplők részvételével folytatott párbeszéd alapján; hangsúlyozza, hogy ugyanakkor a kultúra mindenekelőtt önálló értéket képvisel, ekként pedig támogatni kell;

2.  hangsúlyozza, hogy a kulturális szakpolitikák az alapvető uniós értékekre – többek között a kölcsönös megértésre és együttműködésre, valamint a globális kulturális polgárság eszméjére – épülnek – ezért következetesen és stratégiailag be kell őket építeni az EU külső fellépéseibe, többek között a szomszédsági politikájába mint az európai értékeket és alapvető jogokat előmozdító, ugyanakkor azonban más kultúrákat és értékrendeket teljes mértékben tiszteletben tartó eszközöket;

3.  ösztönzi az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ-t) és a Bizottságot – különösen annak Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságát, valamint a Nemzetközi Együttműködés és Fejlesztés Főigazgatóságát – , hogy a harmadik országokkal kialakított európai kapcsolatok keretében a kultúrának szánjanak nagyobb stratégiai szerepet;

4.  jobban integrált és gyümölcsöző együttműködésre szólít fel az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, a Parlament és az ENSZ között, olyan területeken, mint a kultúra előmozdítása, a veszélyeztetett kulturális örökség, a kulturális javak illegális kereskedelme elleni küzdelem (az EU-n belül is), a konfliktusmegelőzés, a megbékélési folyamatok és a béketeremtés, a konfliktusok utáni kárrendezés, a válsághelyzetek gyors orvoslati eszközei, a kreatív ágazatok fejlesztése, a kulturális szakemberek, valamint a kulturális javak és szolgáltatások mobilitása, az oktatás és a fejlesztés, a diákcsereprogramok, a kapacitásbővítés, a vészhelyzetekben történő oktatás és szakképzés, illetve a kultúrához és oktatáshoz való hozzáférés;

5.  hangsúlyozza, hogy szükség van a kölcsönös megértésre, valamint a két- és sokoldalú együttműködésre törekvő kulturális cserékre és fórumokra, és az egyetemes értékek közös alapját is meg kell erősíteni; e tekintetben felhívja a figyelmet az EKSZ és az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság közötti kulturális diplomáciai projektekre, továbbá a tagállamok által támogatott projektek figyelembevétele mellett a kölcsönös tanulás és megértés előmozdítása érdekében közös közlemény kiadását, valamint a kulturális szervezetek és a nem kormányzati szervezetek, illetve a kulturális szervezetek hálózatának kialakítását szorgalmazza;

6.  hangsúlyozza a nevelés és a képzés szerepét a konfliktusokból adódó vészhelyzetekben, és ezért a befogadó, támogató és az önrendelkezést elősegítő tevékenységek közé kell őket sorolni;

7.  emlékeztet a kultúrdiplomácia jelentőségére, valamint hogy egy közös európai kulturális külpolitika jelentősen növelhetné az Európai Unió láthatóságát olyan nemzetközi szervezetekben, mint az ENSZ; ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy a 2016. júniusi európai tanácsi csúcsra elkészülő EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiájában külön fejezetet szenteljen a kultúrdiplomáciának;

8.  megjegyzi, hogy az oktatás fontos szerepet játszik az emberi, társadalmi és gazdasági fejlődésben, valamint az uniós külpolitika központi céljai – többek között a béketeremtés és a stabilitás megteremtése a világban, a hosszú távú fejlődés, a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a határain belül és globális szinten egyaránt a szegénység elleni küzdelem – elérésének meghatározó eszköze; hangsúlyozza az EU és az ENSZ közötti hatékony együttműködés fontosságát, amelynek célja az „Oktatás mindenkinek” kezdeményezés támogatása, az oktatáshoz való hozzáférés és az oktatás minőségének javítása, valamint világszerte az oktatási rendszerek megerősítése;

9.  elismeri, hogy a kultúra az emberi fejlődés központi eleme, amely fontos szerepet játszik a társadalom fejlődésében, előmozdítja a demokráciát és a társadalmi befogadást, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok érvényesítését; felszólítja az EU-t, hogy a hatásköreivel és a felelősségi köreivel összhangban a nemzetközi kapcsolatok egyik fontos elemét jelentő kulturális sokszínűséget és az emberi jogok előmozdítását építse be különösen a közös európai fejlesztési együttműködésbe, valamint hogy biztosítsa, hogy minden olyan személy ténylegesen hozzáférjen jogorvoslathoz, akinek – állítása szerint – megsértették kulturális jogait;

10.  hangsúlyozza, hogy a kultúrák közötti együttműködés és a kölcsönös megértés a fejlesztési politikák sikerének kulcsa, ezért arra ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az e területet is felölelő, fejlesztéssel kapcsolatos oktatási és figyelemfelhívó politikákat;

11.  ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy a harmadik országokkal a kölcsönös csereprogramokra és a kultúrák közötti együttműködésre összpontosító, egyenlőségen alapuló partnerségek keretében mozdítsák elő a közös érdekeket; javasolja, hogy a kultúra „puha eszközként” játsszon a nemzetközi színtéren dinamikus szerepet, amelyet az EU és a tagállamok a hasznukra fordíthatnak a világ más részeivel kialakított kapcsolataikban;

12.  az európai kulturális diplomácia hatásának növelése érdekében hangsúlyozza a tagállamok között – például az uniós küldöttségek kultúrattaséi és a tagállami képviseletek közötti jobb koordináció révén, vagy a harmadik országokban működő tagállami kulturális szervezetek erőforrásainak összevonása révén megvalósuló – szorosabb együttműködésben rejlő lehetőségeket;

13.  e tekintetben üdvözli az EU külkapcsolataiban a kultúrával kapcsolatos előkészítő fellépést, amely fontos eszközt képez az emberi, társadalmi és gazdasági fejlődésben stratégiai szerepet játszó és a külpolitikai célok elérését elősegítő kultúra szerepének fokozásában;

14.  arra kéri a főképviselőt/alelnököt, hogy a harmadik országokon belül működő valamennyi uniós képviseletben jelöljön ki kulturális szakértőt (mint az uniós kínai küldöttség esetében is tette), valamint nyújtson képzést az EKSZ személyzete számára a külpolitika kulturális dimenziójáról;

15.  ösztönzi a kulturális intézetek és a civil társadalom közötti együttműködés megerősítését, a városok közötti partnerségek kialakítását, továbbá uniós kreatív központok létrehozását a harmadik országokban;

16.  a világörökség védelme és népszerűsítése tekintetében következetesebb stratégiát, valamint a konfliktus sújtotta területeken a Kék Pajzs Nemzetközi Bizottsággal (ICBS) folytatott szorosabb együttműködés keretében fokozott nemzetközi együttműködést szorgalmaz;

17.  javasolja, hogy a Bizottság a helyi intézményekkel, a kulturális szakemberekkel és a civil társadalommal karöltve, a tagállami kulturális intézményekkel összefogva proaktívan működjön együtt az Európai Unió Nemzeti Kulturális Intézeteinek (EUNIC) hálózatán alapuló kulturális klaszterekkel;

18.  felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális diplomácia területéhez tartozó kulturális projekteket és tevékenységeket nyomon kell követni és értékelni kell a pénzeszközök megfelelő felhasználásának, valamint e tevékenységek minőségének és hatásának biztosítása érdekében;

19.  hangsúlyozza, hogy a kultúrpolitikai vita elősegítése céljából statisztikai adatokat kell gyűjteni a kultúrával és a kulturális iparágakkal kapcsolatban, valamint még inkább hangsúlyozni kell a kultúrában és a kreatív iparágakban rejlő gazdasági lehetőségeket és azok társadalmi jólétre gyakorolt hatását;

20.  kiemeli a kultúrának a demokratizálódási folyamatok, a béketeremtés és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában játszott szerepét; hangsúlyozza az EU azzal kapcsolatos elkötelezettségét, hogy támogatja a művészi szabadságot és a kulturális kifejezésmódok szabadságát a cenzúrával, valamint a művészek, a kutatók, az újságírók és a civil társadalmi szervezetek zaklatásával szemben; az EIDHR (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) keretében a kulturális dimenzióhoz kapcsolódó prioritások megállapítását szorgalmazza;

21.  felhívja a figyelmet a 2015 márciusában Párizsban elfogadott, a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló nyilatkozat jelentőségére, amely kiemeli, hogy elő kell mozdítani a kultúrák közötti aktív párbeszédet, valamint a globális szolidaritást és a kölcsönös tiszteletet;

EU-ENSZ együttműködés és irányítás

22.  üdvözli az EU és az UNESCO közötti megerősített együttműködést, mely az Európai Unió és az ENSZ közötti finanszírozási és igazgatási keretegyezmény 2003-ban való elfogadásán, az UNESCO és az EU között 2012-ben létrejött egyetértési megállapodáson és az EU-nak az ENSZ-közgyűlésen való, az ENSZ-közgyűlés 2011-es határozata értelmében való részvételén alapul; ugyanakkor felszólít az EU ENSZ-en belüli hatékonyabb képviseletére, különösen a kultúra, az oktatás, a polgári szerepvállalás, valamint a gyermekek és a fiatalok jogai területén, összhangban a Lisszaboni Szerződéssel; hangsúlyozza, hogy valódi stratégiai partnerséget lehet kialakítani az EU és az ENSZ között, ha az EU képviselői szavazati jogot kapnak az ENSZ kultúra, oktatás, polgári szerepvállalás, valamint a gyermekek és a fiatalok jogai területén tevékeny ügynökségeinek igazgatótanácsaiban, valamint ha az EU az UNESCO-val – valamint az UNICEF-fel, az UNDP-vel, az UNHCR-rel, az UNRWA-val és az UNWOMAN-nel – közösen lép fel, pénzügyi együttműködés és közös projektirányítás formájában, a kedvezményezett partnerországokkal való egyetértésben;

23.  hangsúlyozza, hogy az EU és az UNESCO közötti együttműködés megerősítése érdekében – hosszú távon az oktatás és a kultúra terén a partnerségek megerősítése révén – tovább kell lépni a pénzügyi segítségnyújtáson és a közös projektirányításon; ezért a közös kihívások fenntarthatóbb kezelésével kapcsolatban évente megrendezendő magas szintű stratégiai párbeszéd bevezetését szorgalmazza;

24.  hangsúlyozza, hogy a kultúra a fenntartható társadalmak kialakításának egyik fő motorja, és kéri, hogy az ENSZ 2015 utáni, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos menetrendjén belül, következésképpen pedig a 2030-ig megvalósítandó fenntartható fejlesztési célok meghatározása során érvényesítsék a kulturális dimenziót, mivel a kultúra jelentős hatással bír a gazdasági fejlődésre, a társadalmi befogadásra, a környezeti fenntarthatóságra, a békére és a biztonságra;

25.  elismeri, hogy a kulturális örökség a kulturális kifejezésmódok sokszínűségét tükrözi, ezért fontos szerepet játszik az Unió külkapcsolataiban; az UNESCO-val folytatott szoros együttműködés keretében a kulturális örökség védelme és a kulturális javak illegális kereskedelme elleni küzdelem érdekében harmonizált jogszabály és nemzetközi megállapodások elfogadását szorgalmazza;

26.  kiemeli a kulturális és kreatív iparágak helyi és regionális fejlődésre gyakorolt hatását, és felszólít az EU és az UNESCO által elfogadott szakértői eszközzel kapcsolatos projektek folytatására és kiterjesztésére, valamint kéri, hogy vegyék figyelembe az UNESCO által használt, a kultúra és a fejlődés viszonyát kifejező mutatókat, amelyek módszertani referenciaként szolgálnak a kultúra fejlődési folyamatokban játszott többdimenziós szerepének értékeléséhez;

27.  hangsúlyozza, hogy a kulturális turizmus világszerte elősegíti az emberek közötti kapcsolatokat, továbbá üdvözli az arra irányuló közös erőfeszítéseket, hogy az EU-val együttműködésben megerősítsék az UNESCO-világörökséghez kapcsolódó idegenforgalmat, ami ösztönzi a kulturális ágazaton belüli beruházásokat, valamint a kulturális kifejezésmódok sokszínűségének előmozdítása érdekében fenntartható és magas színvonalú kínálatot javasol;

28.  hangsúlyozza, hogy az EU által is aláírt, a kulturális kifejezésmódok sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezménnyel összhangban preferenciális bánásmódot célzó eszközök segítségével – például oktatási és kulturális vízumok bevezetésével, kulturális csereprogramok lehetővé tételével, kutatási projektek indításával, művésztelepek létrehozásával, az alkotó- és előadóművészeknek nyújtott támogatásokkal – javítani kell a művészek és a kulturális szakemberek mobilitását és fel kell számolni az ezzel kapcsolatos akadályokat;

29.  azt ajánlja, hogy humanitárius válsághelyzetek, fegyveres konfliktusok és természeti katasztrófák esetén az EU és az ENSZ között biztosítsák az együttműködést a vészhelyzetek idején történő oktatásra irányuló programok tekintetében azáltal, hogy továbbra is támogatják az olyan programokat, mint az UNICEF „Oktatás vészhelyzetben” és „Válság utáni átmenet” programja, az UNHCR menekülttáborokban bevezetett „Minőségi oktatás” programja és az UNRWA oktatással kapcsolatos munkája;

Jogi eszközök

30.  emlékeztet arra, hogy az EU ratifikálta a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezményt, továbbá kéri azokat tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy ratifikálják a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. évi egyezményt, a lopott és illegálisan exportált kulturális javakról szóló, 1995. évi UNIDROIT-egyezményt, amely fontos eszközként szolgál a világ kulturális örökségének és kulturális sokszínűségének megerősítésében, valamint a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló, 1954. évi egyezményt és annak két jegyzőkönyvét, a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló 2001-es UNESCO-egyezményt és a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló 2003-as UNESCO-egyezményt; felszólít a kulturális örökségre és az illegális kereskedelemre vonatkozó jogszabályok és nemzetközi megállapodások összehangolására;

31.  a kulturális együttműködés fejlesztése során a kommunikációs stratégia javítását szorgalmazza a digitális eszközök – például a többnyelvű internetes információs platformok és az online oktatási eszközök – alkalmazása és létrehozása révén, az információk helyi nyelven való elérhetőségének és terjesztésének elősegítése, valamint a művészek, kulturális szakemberek és civil társadalmi szervezetek körében a csereprogramok és a kapcsolatépítés ösztönzése érdekében;

32.  hangsúlyozza a kulturális örökség szimbolikus jelentőségét, amely folytán ezen örökség védelme érdekében fokozottabb koordinációra és tudatosításra van szükség most, hogy politikai célponttá vált, amint ezt a szíriai és iraki kulturális helyszínek közelmúltbeli lerombolása is tanúsítja;

33.  ezzel kapcsolatosan felszólít a kulturális világörökség lerombolása elleni küzdelem fokozására az UNESCO-val és az ENSZ többi tagállamával együttműködve.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.9.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Angel Dzhambazki, Jill Evans, Petra Kammerevert, Rikke Karlsson, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Stefano Maullu, Fernando Maura Barandiarán, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Yana Toom, Helga Trüpel, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Sylvie Guillaume, Dietmar Köster, Paul Nuttall, Hermann Winkler

30.9.2015

VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről

a Külügyi Bizottság részére

az EU ENSZ-en belüli szerepéről – hogyan érhetők el jobban az EU külpolitikai céljai

(2015/2104(INI))

A vélemény előadója: David McAllister

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  figyelembe veszi egyrészt az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) összetett intézményi felépítését, másrészt az Európai Unió (EU) sajátos jellegét, amely egy olyan, az ENSZ-ben 2011 óta kiemelt megfigyelői státuszt betöltő, nemzetek feletti unió, amelynek – az Európai Uniónak az ENSZ munkájában történő részvételéről szóló, 2011. május 3-i 65/276. sz. ENSZ-határozat értelmében – jogában áll, hogy felszólaljon a vitákon, javaslatokat és módosításokat terjesszen elő, napirendi pontokat vessen fel, valamint dokumentumokat köröztessen; hangsúlyozza, hogy az ENSZ tényleges tagjai a világ szuverén államai, köztük az uniós tagállamok; a hatékony globális együttműködés fokozása érdekében felszólít az ENSZ szereplői és különböző struktúrái (ügynökségei, alapjai, programjai, bizottságai) közötti kapcsolatok javítására, az általános koordináció és koherencia javítása révén; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az Uniónak az ENSZ-en belül valódi globális szereplőként kellene fellépnie, és arra kellene törekednie, hogy tovább növelje befolyását és láthatóságát a nemzetközi porondon, a Lisszaboni Szerződés szövegével és szellemével összhangban;

2.  úgy véli, hogy az Unió ENSZ-en belüli kiemelt státuszának meg kell teremtenie a szorosabb kohézió és együttműködés lehetőségét; felszólítja a tagállamokat, hogy annak érdekében, hogy az Unió – belső koordinációjának javítása végett egységes nemzetközi szereplőként – nagyobb súllyal szerepelhessen a külpolitikában, az összes vonatkozó kérdéssel kapcsolatban előzetesen alakítsanak ki egy közös álláspontot, és fontolják meg, milyen módon lehetne biztosítani a ténylegesen közös külügyi és biztonságpolitika megvalósításához szükséges valamennyi eszközt; emlékeztet arra, hogy a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő megbízatását az EUSZ 18. cikkének megfelelően azzal a céllal hozták létre, hogy az Unió a nemzetközi fórumokon – és nem utolsósorban az ENSZ-ben – egységes hangon szólalhasson fel, és hogy ezért a főképviselőnek meg kell adni a lehetőségét arra, hogy az Unió legfőbb külső képviselőjeként vállalt szerepét teljes körűen be tudja tölteni;

3.  kéri, hogy az ENSZ, a Bizottság és a Tanács teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet a köztük zajló egyeztetésekről, bevonva így a Parlamentet az Unió külpolitikai céljainak meghatározásába és felülvizsgálatába;

4.  támogatja az ENSZ-nek a hatékony multilateralizmus kifejezésére irányuló reformprogramját, miközben elismeri, hogy a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-i hatálybalépése és az Európai Uniónak az ENSZ munkájában történő részvételéről szóló 65/276. számú ENSZ-határozat 2011. május 3-i elfogadása óta az Unió kiemelt státuszt tölt be az ENSZ Közgyűlésében;

5.  szorgalmazza, hogy folytassák le az annak lehetővé tételéhez szükséges tárgyalásokat, eljárásokat, valamint reformot, hogy az Unió állandó tagja lehessen az ENSZ Biztonsági Tanácsának, egyetlen állandó hellyel és egyetlen szavazattal;

6.  emlékeztet arra, hogy a két nemzetközi szervezet alapelvei azonosak, és hangsúlyozza, hogy ezeket a közös értékeket az együttműködés legfőbb alapjaként kellene tekinteni; hangsúlyozza, hogy az EU és az ENSZ közötti szilárd és stabil partnerség alapvető fontosságú az ENSZ mindhárom pillér – béke és biztonság, emberi jogok és fenntartható fejlesztés – keretében folytatott munkájához, és az Unió mint aktív globális főszereplő számára is nélkülözhetetlen; ismételten megerősíti, hogy az erőszakos konfliktusokat kiváltó okok megelőzése és leküzdése, valamint az új kihívások megoldásának megtalálása központi szerepet játszanak;

7.  hangsúlyozza, hogy az ENSZ Alapokmányának 22. cikke értelmében létrehozott ENSZ Parlamenti Közgyűlés (UNPA) az ENSZ demokratizálódásának kiindulópontja lehet, melynek célja a globális kormányzás demokratikus elszámoltathatóságának és átláthatóságának fokozása, valamint a nyilvános ENSZ-tevékenységekben való részvételének növelése;

8.  elkötelezett amellett, hogy az ENSZ rendszerét, valamint annak összetett intézményeit és struktúráit jobban hozzá kell igazítani az új globális kihívásokhoz és fejleményekhez, valamint hogy az átfedések elkerülése, valamint a különböző ENSZ-struktúrák ésszerűbb felhasználása révén növelni kell a szervezet átláthatóságát, elszámoltathatóságát és hatékonyságát; úgy véli, hogy az Uniónak a transznacionális döntéshozatalban szerzett tapasztalata hasznos lehet az ENSZ reformfolyamata szempontjából, különösen a Biztonsági Tanács tekintetében;

9.  szorgalmazza, hogy a közelgő választásokon a női jelöltek is támogatást kapjanak az ENSZ-főtitkári posztra;

10.  emlékeztet arra, hogy az EU és tagállamai együttesen az ENSZ költségvetésének legjelentősebb pénzügyi adományozói; emlékeztet arra, hogy az Unió elkötelezettségét nem csupán a pénzösszeg nagysága mutatja, hanem az emberi tőkével és a technikai ismeretekkel való hozzájárulás is; kitart ezért amellett, hogy az egységes fellépés („Delivering as one”) kezdeményezés (egy vezető, egy költségvetés, egy program, egy hivatal) szellemében nagyobb láthatóságot kell biztosítani az ENSZ-en keresztül továbbított uniós finanszírozásnak, valamint hatékonyabban kell felhasználni a szóban forgó pénzösszegeket; arra kéri a Bizottságot és az Unió tagállamait, hogy gyakoroljanak nyomást az ENSZ-re a szervezet átláthatósági és elszámoltathatósági kezdeményezése következetes betartásának biztosítása érdekében, valamint hogy teljes körűen és kellő időben tájékoztassák a Parlamentet az uniós hozzájárulások ENSZ általi végrehajtásáról;

11.  értékeli, hogy az uniós segély ENSZ-en keresztül való folyósítása lehetővé teszi az Unió számára, hogy a világ olyan régióiba is eljusson, ahová egyedül talán nem jutna el; tudatában van annak, hogy a támogatások eljuttatása a konfliktus sújtotta vidékekre eredendően nagy kockázattal jár; ugyanakkor sajnálja, hogy az uniós költségvetés közvetett végrehajtás keretében történő végrehajtásával megbízott partnerszervezetek által a Bizottságnak készített jelentés gyakran késik, hiányos vagy nem eléggé eredményorientált, így akadályozza a Bizottságot ellenőrző funkciójának ellátásában;

12.  úgy véli, hogy az EU és az ENSZ közötti béketámogatási együttműködés elengedhetetlen a politikai missziók és közvetítői tevékenységek támogatásához, valamint a tervezési eljárások ésszerűsítéséhez, és ezzel összefüggésben teljes mértlékben támogatja az ENSZ békeműveleteinek felülvizsgálatát;

13.  felismeri, hogy az Uniónak szüksége van arra, hogy az ENSZ rendszere jobban igazodjon az új globális erőviszonyokhoz, ugyanakkor úgy véli, hogy a reformokra irányuló törekvését akadályozta, hogy a tagállamok nem alakítottak ki közös álláspontot, különösen a nemzetközi béke- és biztonsági architektúra tekintetében, és e törekvés hozzájárult a Biztonsági Tanács reformjával kapcsolatos jelenlegi patthelyzethez, vagy legalábbis nem segített annak feloldásában;

14.  hangsúlyozza az ENSZ Közgyűlésének 69. ülésszakára kidolgozott jelenlegi uniós prioritásokat, melyek megismétlik az Unió hosszú ideje fennálló, arra irányuló követelését, hogy az ENSZ-nek egyszerűsítenie kellene rendszereit, költségvetését és munkamódszereit, és nem lenne szabad megtorpannia az olyan nehéz kérdések előtt, mint amilyen a Biztonsági Tanács reformja;

15.  hangsúlyozza, hogy az összes tagország kormányát képviselő Közgyűlésnek rendelkeznie kell azokkal a módokkal és eszközökkel, amelyekkel lehetséges az ENSZ-rendszer irányítása és összes tevékenységének koordinációja;

16.  a következőket ajánlja a Tanácsnak: aktívan támogassa az ENSZ-rendszer és különösen a Biztonsági Tanács átfogó reformját annak érdekében, hogy megerősítse a rendszer legitimitását, területi képviseletét, elszámoltathatóságát és hatékonyságát; törekedjen azon hosszú távú cél elérésére, hogy az Unió helyet kapjon a kibővített Biztonsági Tanácsban; biztosítsa a globális szereplőként fellépő Európai Unió következetességét és hatékonyságát, hogy gyorsan, átfogóan és egyetlen közös üzenetet képviselve léphessen fel, a tagállami álláspontok összehangolásának, valamint az EKSZ és a tagállamok közötti együttműködés javítása révén; ezzel kapcsolatban ösztönözze az EKSZ-t, különösen a genfi és New York-i uniós küldöttségeken keresztül, hogy tegyen az Unió koherenciájának növeléséért.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.9.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Elmar Brok, Fabio Massimo Castaldo, Pascal Durand, Danuta Maria Hübner, Ramón Jáuregui Atondo, Constance Le Grip, Jo Leinen, György Schöpflin, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gerolf Annemans, Sylvie Goulard, Enrique Guerrero Salom, Sylvia-Yvonne Kaufmann, David McAllister, Viviane Reding, Helmut Scholz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Andrea Bocskor, Mady Delvaux, Ulrike Rodust, Iuliu Winkler

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

13.10.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

48

8

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Arnaud Danjean, Mark Demesmaeker, Georgios Epitideios, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule, Richard Howitt, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, David McAllister, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Tonino Picula, Andrej Plenković, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jacek Saryusz-Wolski, Alyn Smith, Jaromír Štětina, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Geoffrey Van Orden, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marielle de Sarnez, Antonio López-Istúriz White, David Martin, Urmas Paet, Soraya Post, Helmut Scholz, György Schöpflin, Igor Šoltes, Dubravka Šuica, Bodil Valero, Paavo Väyrynen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Maria Grapini, Pavel Poc

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

48

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Iveta Grigule, Javier Nart, Urmas Paet, Jozo Radoš, Ivo Vajgl, Paavo Väyrynen, Marielle de Sarnez

ECR

Mark Demesmaeker

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

PPE

Michèle Alliot-Marie, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Alojz Peterle, Andrej Plenković, Cristian Dan Preda, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, László Tőkés, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica

S&D

Nikos Androulakis, Francisco Assis, Goffredo Maria Bettini, Eugen Freund, Maria Grapini, Richard Howitt, Arne Lietz, Andrejs Mamikins, David Martin, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Pavel Poc, Soraya Post, Boris Zala

Verts/ALE

Barbara Lochbihler, Alyn Smith, Bodil Valero, Igor Šoltes

8

-

ECR

Amjad Bashir, Bas Belder, Anna Elżbieta Fotyga, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden

EFDD

James Carver

ENF

Mario Borghezio

NI

Georgios Epitideios

4

0

GUE/NGL

Sabine Lösing, Sofia Sakorafa, Helmut Scholz

Verts/ALE

Klaus Buchner

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

HL C 100., 2015.3.26., 27. o.

(2)

HL C 377., 2012.12.7., 66. o.

(3)

Az ENSZ Közgyűlésének 2011. május 3-i 65/276. sz határozata az Európai Uniónak az ENSZ munkájában történő részvételéről

(4)

S/PRST/2014/4, 2014. február 14 – a Biztonsági Tanács elnökének nyilatkozata az ENSZ és a regionális és szubregionális szervezetek közötti együttműködésről a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában

(5)

FAO: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete; IFAD: Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap; ILO: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet; IMF: Nemzetközi Valutaalap; UNESCO: az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete; UNIDO: az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete; WHO: Egészségügyi Világszervezet; UNCTAD: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája; UNDP: ENSZ Fejlesztési Programja; UNEP: az ENSZ Környezetvédelmi Programja; UNFPA: az ENSZ Népesedési Alapja; UNHCR: ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala; UNICEF: ENSZ Gyermekalap; WFP: Élelmezési Világprogram.

(6)

Az ENSZ Közgyűlésének 2011. május 3-i A/65/276. sz. határozata az Európai Parlamentnek az ENSZ munkájában történő részvételéről

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat