JELENTÉS az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról

17.11.2015 - (2015/2042(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Sven Schulze

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról

(2015/2042(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról szóló 2013-as bizottsági jelentésre (COM(2014)0639),

–  tekintettel az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz 2015. május 5-i időközi értékelésére[1],

–  tekintettel „A mikrofinanszírozás területén fennálló hiányosságok és azok uniós finanszírozási eszközzel történő megszüntetésének lehetséges módjai” című tanulmányra[2],

–  tekintettel az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról (EaSI) és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz (a továbbiakban: az eszköz) létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (a továbbiakban: a határozat) módosításáról szóló, 2013. december 11-i 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3] (a továbbiakban: a foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról szóló rendelet),

–  tekintettel a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2010. március 25-i 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra[4],

–  tekintettel a Bizottságnak szóló ajánlásokkal ellátott, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében a mikrohitel fejlesztésére irányuló európai kezdeményezésről szóló 2009. március 24-i állásfoglalására[5],

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – időközi értékelés” című, 2015. májusi mélyreható elemzésére[6];

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0331/2015),

A.  mivel a mikrofinanszírozás hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez; mivel a mikrofinanszírozás segíthet az embereknek kitörni a szegénységből és a munkanélküliségből, visszaadhatja méltóságukat, továbbá a társadalmi befogadás javítása és a szociális aránytalanságok minimálisra csökkentése révén fokozhatja a közösségekben a kohéziót;

B.  mivel az eszköz célja a mikrofinanszírozás rendelkezésre állásának és az ahhoz való hozzáférés esélyének növelése azok számára, akik elveszítették állásukat vagy ki vannak téve ennek a veszélynek, illetve akik számára nehézséget jelent a munkaerőpiacra való belépés vagy visszatérés, továbbá a társadalmi kirekesztéssel fenyegetett, illetve kiszolgáltatott személyek esetében, akik a hagyományos hitelpiachoz való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetben vannak, illetve akik saját mikrovállalkozást szeretnének indítani, illetve továbbfejleszteni a már meglévőt, ideértve az önfoglalkoztatókat is; mivel a fentieken kívül az eszköz célja a mikrofinanszírozás rendelkezésre állásának és az ahhoz való hozzáférés esélyének növelése a mikrovállalkozások és a szociális gazdaság számára;

C.  mivel az eszköz célja a közvetítők kapacitásának javítása a potenciális műveletek számának növelése érdekében, hogy a helyi közösségekben a minőségi munkahelyek teremtésével elő lehessen segíteni a foglalkoztatást, a növekedést és a társadalmi befogadást;

D.  mivel a jelek szerint a nők adósként rosszabb pénzügyi helyzetben vannak a férfiaknál, ugyanis a nők körében magasabb a munkanélküliek vagy a szegénységgel fenyegetettek aránya[7]; mivel az eszközt igénybe vevő női vállalkozók aránya csupán 36%, ami a nemi egyensúly szempontjából még mindig nem elegendő;

E.  mivel a nők bizonyos csoportjait sújtó marginalizáció és többszörös hátrányos megkülönböztetés tovább súlyosbítja az őket érintő gazdasági hátrányokat és a finanszírozáshoz jutásuk nehézségét; mivel a kirekesztett nők integrációját kiemelt feladatnak kell tekinteni;

F.  mivel a foglalkoztatásban álló nők egyre több esetben egyúttal családjuk első számú kenyérkeresői is; mivel az egyedülálló szülők között a nők aránya magasabb, mint a férfiaké; mivel a mikrofinanszírozásból egyre több nőnek kellene részesülnie;

G.  mivel a szociális gazdaságban tevékenykednek szövetkezetek, biztosító egyesületek, nonprofit szervezetek, alapítványok és szociális vállalkozások, melyek hozzájárulnak az Unió foglalkoztatással, társadalmi kohézióval, regionális és vidékfejlesztéssel, környezetvédelemmel, mezőgazdasággal, harmadik országok fejlesztésével és szociális biztonsággal kapcsolatos politikáihoz;

H.  mivel a gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, valamint a tartós munkanélküliség, az ifjúsági munkanélküliség és a társadalmi egyenlőtlenségek;

I.  mivel az eszköz javítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a hiteligénylők kölcsönhöz juthatnak, valamint az egyébként nem jogosult személyek részére is elérhetővé teszi a finanszírozást; mivel a mikrofinanszírozás-közvetítők 22 tagállamban részesültek az eszközből; mivel az eszköz általános célkitűzése, hogy 2020-ig 46 000 mikrohitelt folyósítsanak, ami a becslések szerint mintegy 500 millió eurót jelent;

J.  mivel a becslések szerint a hiteligénylők esetében a visszafizetési ráta 95%; mivel az eszköz segítette az emberek munkaerőpiacra való belépését vagy visszatérését, segítette a saját vállalkozások indítását, valamint segített az önálló vállalkozóknak abban, hogy a munkahelyek megőrzése, új munkahelyek létrehozása és az elért forgalom tekintetében szinten tartsák, illetve bővítsék mikrovállalkozásaikat; mivel az eszköz Európa távoli területeit is elérte, és beindította a gazdasági tevékenységet;

K.  mivel továbbra is nehézségekbe ütközik annak felmérése, milyen mértékben valósul meg a kisebbségek bevonása, ugyanis a legtöbb mikrofinanszírozás-közvetítő nem végez konkrétan olyan tevékenységet, amely a kisebbségek bevonásának fokozására irányul; mivel a mikrohitelek kedvezményezettjei nem tekintenek magukra feltétlenül valamely marginalizálódott csoport tagjaiként, illetve nem félnek a hátrányos megkülönböztetéstől, ha felfedik etnikai hátterüket;

L.  mivel azok a személyek, akikről ilyen adatok rendelkezésre állnak, a mikrohitel-igénylés pillanatában az esetek 60%-ában munkanélküliek voltak vagy nem folytattak kereső tevékenységet; a kedvezményezettek 84%-a a 25–54 éves korcsoportba tartozott, és a hiteltámogatásban részesülő nyilvántartott vállalkozók 36%-a volt nő;

M.  mivel az eszközt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is értékelni kell; mivel annak ellenére, hogy egyszerűbb az eszközt a gazdasági hatékonyság szempontjából értékelni, azt is fel kell mérni, hogy a társadalmi befogadás biztosításának eszközeként eredményes-e, valamint hogy milyen a létrehozott munkahelyek minősége és közvetett hatása;

N.  mivel csaknem sikerült elérni a férfi és női vállalkozók tekintetében kitűzött 40:60-as arányt, és mivel ez jóval magasabb, mint az uniós átlag;

O.  mivel az eszköz felhasználási aránya eddig a déli és keleti uniós tagállamokban a legmagasabb;

P.  mivel az üzletfejlesztési szolgáltatások – többek között a képzések és a mentorálás – kulcsfontosságúak a mikrovállalkozások sikeréhez és életképességéhez;

Q.  mivel az eszköz egyik hiányosságaként a szociális gazdasági vállalkozások finanszírozásának hiányát jelölték meg;

R.  mivel a jelek szerint a mikrofinanszírozás azon eszközök egyike lehet, amelyek segítik a vállalkozásokat abban, hogy az árnyékgazdaságból kilépve bejelentett gazdasági tevékenységet végezzenek;

S.  mivel a legjobb módszer a közpénzek jobb felhasználásának előmozdítására, ha előírjuk a mikrofinanszírozás-közvetítők által végzett mikrohitelezési tevékenységhez kapcsolódó adatok nagyobb fokú nyilvánosságra hozatalát; mivel az adatok nagyobb fokú nyilvánosságra hozatala megkönnyíti a mikrofinanszírozás-közvetítők teljesítményének összehasonlítását;

T.  mivel lehetőség nyílik az eszköz, valamint az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és más uniós alapok közötti szinergiákra, és ezáltal elkerülhetők a nem kívánt átfedések;

U.  mivel a költségvetési rendelet 6. cikke kimondja, hogy „a költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság […] elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani”;

V.  mivel az eszköz az Unió finanszírozásából és az Európai Beruházási Bank pénzügyi hozzájárulásaiból részesül, és ezeket az Európai Beruházási Alap (EBA) kezeli; mivel az eszköz ezenkívül magánbefektetőktől további finanszírozásra is számít;

W.  mivel az eszköz még kevéssé ismert a lehetséges kedvezményezettek körében, amit az is mutat, hogy a kitűzött célhoz képest kevesebb mikrohitelt igényelnek;

X.  mivel ez az eszköz az esetleges kedvezményezettek előtt továbbra is jobbára ismeretlen, amit az is mutat, hogy a Számvevőszék 8/2015. sz. („Az uniós pénzügyi támogatás megfelelő választ ad a mikrovállalkozók igényeire?” című) különjelentése szerint az odaítélt mikrohitelek teljes összege alacsonyabb a kitűzött célnál, különösen Olaszországban;

A mikrofinanszírozáshoz való hozzáférés növelése

1.  hangsúlyozza, hogy pénzügyi válság idején rendkívül nagy szükség van az eszközhöz hasonló pénzügyi eszközökre az új vállalkozások alapításához, a munkahelyteremtés elősegítéséhez, valamint annak biztosításához, hogy a munkanélküliek, a hátrányos helyzetű emberek és a mikrovállalkozások hozzájussanak a finanszírozáshoz, és közben csökkenjen a mikrofinanszírozás-közvetítők kockázata;

2.  megállapítja, hogy a munkahelyteremtésre gyakorolt hatás kisebb volt a vártnál, annak ellenére, hogy a mikrohitel nélkül számos kedvezményezett teljes mértékben kiszorult volna a hitelpiacról; úgy véli, hogy a munkahelyteremtésre gyakorolt, vártnál kisebb hatás részben azzal magyarázható, hogy az eszköz ugyanabban az időszakban került bevezetésre, mint amikor a gazdaság a hitelpiacokat és a foglalkoztatási számadatokat egyaránt érintő, súlyos válságba került; megállapítja azonban, hogy az eszköz jelentősen hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez; tudomásul veszi, hogy ezzel az új, rugalmasabb EaSI eszköz is foglalkozik majd;

3.  sajnálattal állapítja meg, hogy magas az elutasított mikrofinanszírozási kérelmek száma (közel 2000 kérelmet utasítottak el részben a személyek és a vállalkozások túlzott eladósodottsága miatt), és hogy a mikrohitel-igénylők számának növekedése ellenére még mindig kevés a lehetőség a mikrofinanszírozás igénybevételére; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki részletesebben ezen elutasítások okait, és keressen megoldásokat a helyzet orvoslására;

4.  hangsúlyozza az eszköz jelentőségét, különösen válság idején, mivel fontos szerepet játszik a munkanélküliek és a hátrányos helyzetű személyek finanszírozáshoz való hozzáférésében; hangsúlyozza, hogy különös tekintettel a jelenlegi migrációs és menekültügyi válságra, a mikrofinanszírozás alapvető segítséget jelenthet az uniós munkaerőpiacra belépő menekültek és migránsok számára;

5.  felszólítja a tagállamokat, hogy állítsanak fel kapcsolattartó pontokat, melyek a potenciális kedvezményezettek és általában a nyilvánosság körében gondoskodnak az eszköz ismertségének előmozdításáról;

6.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az eddig gyűjtött tapasztalatokat felhasználva növeljék az eszköz, az általa nyújtott előnyök és a hozzáférés lehetséges módjainak ismertségét, különösen a távoli régiókban és a különböző – különösen a kisebbségi háttérrel rendelkező – közösségeken, illetve a fogyatékossággal élő személyeket tömörítő szervezeteken belül;

7.  megállapítja, hogy 2013-ban az eszközön keresztül finanszírozott fellépések elsősorban elsőbbségi hiteleket és garanciákat foglaltak magukban; megállapítja továbbá, hogy a mikrofinanszírozás-közvetítők egy része garanciát és hitelt is kap, de e két eszköz mindig eltérő portfóliókra irányul;

8.  szorgalmazza, hogy az eszköz vegye figyelembe a projektek hozzáadott értékét a súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányokkal rendelkező régiókban, például a ritkán lakott és az elnéptelenedő területeken, mivel ezzel nem csupán a munkahelyteremtést segíti elő, hanem hozzájárul a népesség szintjének fenntartásához is;

9.  sürgeti a Bizottságot és az EBA-t, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási területeit mihamarabb hozzák működésbe annak érdekében, hogy a kedvezményezettek számára hozzáférést biztosítsanak a pénzeszközökhöz; reméli, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja sikeresen kezelni fogja az eszköz hiányosságait;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a mikrohitel jelenlegi fogalommeghatározásának megfelelőségét annak biztosítása céljából, hogy a jövőbeli finanszírozási eszközök kielégítsék a piacok és a kedvezményezettek igényeit, valamint a határozat 2. cikkében meghatározott célokat;

11.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyűjtsenek adatokat a mikrovállalkozások jellemzőiről, igényeikről és túlélési arányukról, majd értékeljék ezeket az adatokat, valamint hogy a félidős értékelés alkalmával szükség esetén tegyenek javaslatokat a foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról szóló rendelet kiigazítására; üdvözli, hogy az eszköz egyenlege és a korábbi kihelyezésekből befolyó bevételek a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási területeivel kapcsolatos költségvetésbe áramlanak, ily módon növelve a mikrohitel-igénylőknek kínált garanciák és finanszírozott eszközök mennyiségét;

12.  örömmel veszi tudomásul, hogy az eszköz eddig megvizsgált hét pénzügyi eszközének mindegyike további magánfinanszírozási forrásokat is bevont; aggodalmának ad hangot ugyanakkor amiatt, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a garanciák tekintetében hét esetből csupán egyszer érték el a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó célértékeket, két esetben pedig nem érték el azokat;

13.  üdvözli az új EaSI-program megnövelt – a változó szükségletekhez alkalmazkodó – rugalmasságát a forrásoknak a program tengelyei közötti átcsoportosítása tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a kettős finanszírozás elkerülése érdekében gondoskodjon világos és átlátható szinergiákról az EaSI és más uniós programok és kezdeményezések között;

14.  felkéri a Bizottságot, hogy folytasson intenzívebb promóciós és információs tevékenységet az eszközről és az ahhoz való hozzáférés módjairól;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjessze ki az eszköz földrajzi hatókörét annak érdekében, hogy valamennyi tagállamot elérje; hangsúlyozza, hogy az eszköz ágazati hatókörét is ki kell szélesíteni a mezőgazdasági és a kereskedelmi ágazaton túlra;

A célcsoportok elérése és a társadalmi hatással kapcsolatos jelentéstétel

16.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jól definiált, társadalmi hatással kapcsolatos jelentéstétel hiányában nem mérték pontosabban a mikrofinanszírozási eszköz társadalmi hatását a munkahelyteremtés, a vállalkozások fenntarthatósága és a kisebbségi csoportok bevonása szempontjából; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a legmagasabb szintű társadalmi hatás biztosítása érdekében ragaszkodjon a társadalmi teljesítmény empirikus mérésére vonatkozó normákhoz, az Európa 2020 stratégia célkitűzései tekintetében is, valamint hogy mérje fel, szükség van-e a célcsoportok – köztük a fogyatékossággal élő személyek – még egyértelműbb meghatározására;

17.  megjegyzi, hogy az eszköz kísérleti projektként kezdte meg működését; megállapítja továbbá, hogy hiányosságokat tártak fel a kiszolgáltatott csoportok – például a migránsok és a fogyatékossággal élők – elérése tekintetében; ugyanakkor úgy véli, hogy a levont tanulságokat figyelembe vették, és a hiányosságok egy részét a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja révén már orvosolták; üdvözli, hogy a célok stratégiai értékelését az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban elvégezték;

18.  kéri az EBA-t, működjön együtt a mikrofinanszírozás-közvetítőkkel, előírva számukra, hogy alkalmazzák a mikrohitel nyújtására vonatkozó európai magatartási kódexet, valamint előnyben részesítve azokat a közvetítőket, amelyek igazolták az olyan szervezetekkel való együttműködésre irányuló képességüket és hajlandóságukat, amelyek további támogatást nyújtanak a végső kedvezményezettek számára; felszólítja továbbá az EBA-t, hogy tartassa be a mikrofinanszírozás-közvetítőkkel kötött megállapodásokban szereplő rendelkezéseket, felszólítva őket, hogy szorosabban működjenek együtt a kiszolgáltatott csoportokat képviselő szervezetekkel annak érdekében, hogy hatékonyabban elérjék a célcsoportokat;

19.  kéri a Bizottságot, hogy javítsa a vállalkozások mikrohitelek visszafizetését követő életképességének és közösségen belüli hatásának értékelésére kidolgozott módszereket;

20.  kéri a Bizottságot és az EBA-t, hogy javítsák a kedvezményezettekkel és a mikrofinanszírozás-közvetítőkkel kapcsolatos jelentéstételt, elismerve azonban, hogy a mikrofinanszírozás-közvetítők túlterhelésének elkerülése érdekében meg kell találni a megfelelő egyensúlyt; hangsúlyozza, hogy a megfelelő jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a mikrofinanszírozás-közvetítők nyújtják, valamint a mikrohitel-igénylők a hitel megszerzése érdekében;

21.  sajnálatosnak tartja, hogy az eszközhöz kapcsolódó kölcsönök és garanciák felhasználásával kapcsolatos tájékoztatás töredezett és hiányos, és nem tartalmaz részletes információkat a végső kedvezményezettek foglalkoztatási státuszáról annak ellenére, hogy a Számvevőszék szerint a jelentéstétel megfelelt a határozat követelményeinek;

22.  kéri az EBA-tól annak biztosítását, hogy a mikrofinanszírozás-közvetítők tegyék közzé a kihelyezett mikrohitelek számára és összegére, valamint a végső kedvezményezettek típusára vonatkozó adatokat;

23.  kéri a Bizottságot, hogy a mikrofinanszírozáshoz való hozzáférés terén biztosítsa a férfiak és nők közötti egyenlőséget, valamint a jövőre nézve a férfiak és nők között irányozza elő az egyenlő arány elérését; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a mikrofinanszírozás-közvetítőket olyan konkrét stratégiák alkalmazására, amelyek a nőket célozzák, és támogatják a női vállalkozókat, például a témával foglalkozó jelentős egyesületekkel és szervezetekkel folytatott együttműködés révén;

24.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy még jobban mozdítsák előre az eszköz keretében kínált finanszírozási lehetőségek láthatóságát és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatást, többek között figyelemfelkeltő kampányok, a legjobb gyakorlatok női vállalkozók közötti cseréje, valamint kimondottan nőknek szóló, a mikrofinanszírozáshoz való hozzáférés terén jobb nemek közötti egyensúly elérését célzó workshopok és képzések segítségével;

25.  kéri a Bizottságot, hogy vegye tekintetbe a mikrofinanszírozás nőknek nyújtott előnyeit, ideértve a fenntartható munkahelyek létrehozását; kéri a Bizottságot, hogy könnyítse meg a női vállalkozók közötti eszmecserét és a helyes gyakorlatok megosztását;

26.  elismeri a női és férfi vállalkozók megcélzott arányának fontosságát; úgy véli azonban, hogy az eszköz sikerét nem szabad csupán ilyen átfogó célok tükrében mérni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy az eszköz képes-e segíteni a mikrovállalkozásokat és a kis- és középvállalkozásokat projektjeik elindításában, illetve a növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz való hozzájárulásban;

27.  sürgeti a Bizottságot, hogy erőfeszítéseit összpontosítsa a mikrofinanszírozásból potenciálisan kizárt ügyfelek, például migránsok, menekültek, hosszú ideje munkanélküliek, fiatalok, alacsony jövedelműek, alacsony képzettségű munkavállalók vagy fogyatékossággal élők hozzáférésének javítására, akik jelenleg nem élhetnek kellő mértékben az eszközzel;

28.  felszólítja a Bizottságot, hogy a menekülteket és menedékkérőket tekintse célcsoportnak;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy többszörözze meg a fiatalok által indított, innovatív induló vállalkozásokat támogató kezdeményezéseket és a számukra nyújtandó mikrohitelekre rendelkezésre álló finanszírozást, ily módon a gazdasági válság és a hitelekhez való hozzáférés nehézségei közepette előmozdítva a fiatalok vállalkozói készségét és a magas technológiai színvonalat képviselő, tudományos és szociális innovációt; hangsúlyozza továbbá, hogy a tagállamoknak törekedniük kell azon adminisztratív terhek csökkentésére, amelyekkel a vállalkozók az uniós finanszírozáshoz való hozzájutás során szembe találják magukat;

A szociális gazdaság támogatása

30.  sajnálja, hogy az eszköz keretében nem finanszíroztak jóval több szociális vállalkozást; ezért üdvözlendőnek tartja, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja költségvetésének egy meghatározott részét a szociális vállalkozások finanszírozására különítik el;

31.  ösztönzi a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel ezt az új funkciót, és ösztönözze a tagállamokat az e kérdéskörrel kapcsolatos adatok, szaktudás és bevált gyakorlatok cseréjére, gondoskodva a megfelelő jelentéstételről a mikrofinanszírozás-közvetítők részéről, valamint motiválva őket potenciális ügyfeleik jelentős társadalmi hatással járó projektjeinek támogatására;

32.  felkéri a Bizottságot, hogy értékelje és szükség esetén vizsgálja felül a szociális vállalkozások tekintetében a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának keretében meghatározott felső határt annak érdekében, hogy biztosítani lehessen e vállalkozások számára a kedvező fejlődéshez szükséges és elégséges forrásokat, valamint ki lehessen elégíteni a piaci igényeket;

33.  hangsúlyozza, hogy a nemi dimenziót integrálni kell a támogatási programokba; meggyőződése, hogy a nemi szempontú hatásvizsgálatok és a nemek szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés hasznos a finanszírozási prioritások, a pénzügyi források elosztása és a finanszírozási programok részletei által a nőkre gyakorolt hatások felmérésében és javításában; hangsúlyozza a nemek szerint bontott adatok szisztematikus gyűjtésének és rendszeres elemzésének szükségességét;

Mentorálási és képzési szolgáltatások, valamint a többi eszköz tekintetében fennálló kiegészítő jelleg

34.  üdvözli a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja által arra kínált lehetőséget, hogy finanszírozást biztosítsanak a mikrofinanszírozás-közvetítők kapacitásbővítéséhez, továbbá technikai segítséget nyújtsanak nekik szakértelmük és szolgáltatásnyújtásuk javítása, valamint az adatok annak érdekében történő hatékonyabb gyűjtése és feldolgozása érdekében, hogy jobb visszajelzést lehessen kapni az eszközről; ezért javasolja egy weboldal létrehozását, amelyen be lehet mutatni a projekteket és meg lehet tekinteni a velük kapcsolatos információkat, valamint egy olyan közösségi adatbázis kialakítását, amely hitelinformációkat is tartalmaz, és amelyen keresztül akár fel lehet hívni a figyelmet a potenciális – adott esetben főleg bürokratikus jellegű – akadályozó tényezőkre;

35.  ösztönzi a Bizottságot, hogy az eszközt kapcsolja össze egy alapszintű vállalkozói képzéssel annak érdekében, hogy biztosított legyen az üzleti vállalkozások gazdasági életképessége és a hitel céljának megvalósulása;

36.  megállapítja, hogy az eszköz révén támogatott összes vállalkozás 44%-a kevesebb mint egy évig működött, 56%-a pedig még a rákövetkező évben is létezett; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az eszköz révén finanszírozásban részesülő mikrovállalkozások életképességének értékelését; felhívja a Bizottságot, hogy a hosszú távú hatások elérése érdekében megfelelő iránymutatással és – az EaSI révén finanszírozott – képzéssel ösztönözze a foglalkoztatás fenntarthatóságának fejlesztését;

37.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az üzletfejlesztési szolgáltatások – többek között a mentorálás és a képzés – nem finanszírozhatók közvetlenül a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretében, és arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nemzeti és uniós alapokkal partnerségben működő célzott eszközök segítségével történő jövőbeli finanszírozási lehetőségeket;

38.  megállapítja, hogy az ESZA feladata alapfinanszírozás biztosítása vállalkozások alapításához, életképes mikrofinanszírozáshoz és szociális vállalkozásokhoz, kiegészítve ezt mentorálási és képzési programokkal; sajnálatosnak tartja, hogy ezen eszközökhöz az EaSI nem biztosít közvetlen finanszírozást;

39.  azt ajánlja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja, az ESZA és az egyéb lehetséges nemzeti programok tekintetében hozzanak létre stratégiai együttműködést a helyi és regionális szervezetekkel és intézményekkel, elősegítve ezek együttműködését a mikrofinanszírozás-közvetítőkkel és a végső kedvezményezettekkel annak érdekében, hogy javítsák a mikrohitel-igénylőknek a képzés, a mentorálás és a vállalkozások életképességének növelése tekintetében nyújtott általános támogatás formájában biztosított segítséget;

40.  üdvözli, hogy az ESZA forrásai felhasználhatók a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási területeire, továbbá arra kéri a Bizottságot és az EBA-t, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet[8] 38. cikke alapján nyújtson jobb tájékoztatást e lehetőségről a mikrofinanszírozás-közvetítők számára;

41.  annak biztosítására kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ESBA legyen elérhető a mikrovállalkozások finanszírozására;

Mikrofinanszírozás-közvetítők

42.  ösztönzi a Bizottságot, hogy hangolja össze az ESZA és az EaSI támogatását annak érdekében, hogy fokozni lehessen a két program egymást kiegészítő jellegét, tekintetbe véve a mikrofinanszírozási eszközöket, többek között az ESZA által társfinanszírozott mikrofinanszírozás-közvetítők és üzleti támogató központok közötti együttműködésre összpontosítva;

43.  üdvözli a mikrohitel-közvetítők kiválasztásának folyamatát, amely megfelel az EBA szabályainak és eljárásainak, és megismétli a Parlament azon kérését, hogy e hitelezők tartsák be a felelős hitelezés alapelveit és a magánszemélyek és vállalkozások túlzott eladósodása elkerülésének alapelveit;

44.  javasolja, hogy egyszerűsítsék az eszközhöz való hozzáférést, és tegyék rugalmasabbá és érthetőbbé a mikrofinanszírozás-közvetítők és az EBA közötti megállapodásokat, lehetővé téve a kisebb mikrofinanszírozás-közvetítők számára, hogy gyorsan és teljes mértékben élhessenek a finanszírozási eszközökkel és az EBA eszközeivel;

45.  sajnálja, hogy az eszköz használata iránti kérelmek jelentős részét nem tudták hiánytalanul benyújtani, és így a Bizottság nem tudta azokat jóváhagyni; kéri a Bizottságot e kudarc okainak feltárására (például az információ vagy a hozzáférhetőség hiánya, vagy valamilyen bürokratikus teher, amely egyszerűsítésre szorul); felszólítja a Bizottságot, hogy gyors fellépéssel orvosolja a problémát;

46.  felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson intenzívebb promóciós és információs tevékenységet az eszközről és az ahhoz való hozzáférés módjairól, valamint egyszerűsítse az eljárást, és tegye rugalmasabbá és könnyebben érthetővé a mikrofinanszírozás-közvetítők és az EBA közötti megállapodásokat, gyorsabb piacra jutást biztosítva a kisebb közvetítők számára;

47.  kéri a Bizottságot és az EBA-t annak megvizsgálására, hogy a mikrofinanszírozás-közvetítőkre háruló jelenlegi követelményeken túlmenően miként lehet jobban tájékoztatni a nyilvánosságot a mikrofinanszírozási eszköz előnyeiről;

48.  ösztönzi a Bizottságot, hogy erősítse meg az együttműködést a mikrofinanszírozás-közvetítők és a kedvezményezettek érdekeit képviselő szervezetek között, a termékek reklámozásán és az új ügyfelek felkutatásán túl is;

49.  kéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célok megvalósításához elengedhetetlen bővítésének lehetővé tétele érdekében fejlesszék a mikrofinanszírozási szektort, valamint használják ki az eszközt, feltárva a nem banki közvetítőkkel kapcsolatos lehetőségeket annak érdekében, hogy egy partnerbanktól való függőség nélkül léphessenek a mikrohitelek piacára;

50.  ösztönzi a Bizottságot, hogy erősítse meg a mikrofinanszírozási szereplőkkel (mikrofinanszírozás-közvetítőkkel, bankokkal és nem banki szereplőkkel, az Európai Mikrofinanszírozási Hálózathoz hasonló hálózatokkal) és a jelenleg be nem vont felekkel az Unió által finanszírozott programok keretében kínált termékek hozzáférhetőségéről, felhasználásáról és kialakításáról folytatott párbeszédet;

51.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a bevált gyakorlatok cseréjét a különböző tagállamokban működő mikrofinanszírozás-közvetítők között;

52.  felszólítja a Bizottságot és az EBA-t annak biztosítására, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási tengelyei előmozdítsák a mikrohitel nyújtására vonatkozó európai magatartási kódex terjesztését és érvényesítését a mikrofinanszírozás-közvetítőkkel kötött szerződésekben;

53.  úgy véli, hogy az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz 2013-as végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés rendkívül általános, és nem tartalmaz konkrétumokat a végrehajtás tekintetében;

54.  ösztönzi a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az eszköz és az EaSI eszköz továbbra is hozzájáruljon az uniós hozzáadott értékhez és annak láthatóságához;

°

°  °

55.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

• [1]  http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=hu&pubId=7760
• [2]  http://bookshop.europa.eu/hu/study-on-imperfections-in-the-area-of-microfinance-and-options-how-to-address-them-through-an-eu-financial-instrument-pbKE0214424/?CatalogCategoryID=ZjsKABstHnIAAAEjH5EY4e5L
• [3]  HL L 347., 2013.12.20., 238. o.
• [4]  HL L 87., 2010.4.7., 2. o.
• [5]  HL C 117. E., 2010.5.6., 85. o.
• [6]  http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2015/547555/EPRS_IDA(2015)547555_EN.pdf
• [7]  Az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz időközi értékelése.
• [8]  AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013. december 17-i 1303/2013/EU RENDELETE
  az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

INDOKOLÁS

Háttérinformációk

Mikrohiteleket eredetileg Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában nyújtottak, ahol több mint 40 évvel ezelőtt jelentek meg az első mikrohitellel kapcsolatos kezdeményezések, és azóta túlnyomó többségük rendkívül sikeresen működik.

A fejlődő országokban a szegénység leküzdése céljából nyújtott mikrohitelek helyi gazdaságokra gyakorolt kedvező hatásai ösztönözték az Uniót az összesen 205 millió euró összegű Progress mikrofinanszírozási eszköz 2010-es létrehozására, melynek célja, hogy a hátrányos társadalmi és pénzügyi helyzetű európai emberek számára esélyt biztosítson a tisztességes életkörülmények megteremtésére.

A Progress mikrofinanszírozás a 28 tagállamból jelenleg csak 22-ben elérhető. Ez az európai nemzetgazdaságok eltérő fejlettségi szintjére, a különböző piaci érdekeltségre és az eltérő jogszabályi feltételekre vezethető vissza.

Az Európai Bizottság legutóbb 2013-ban egy végrehajtási jelentés keretében vizsgálta meg a Progress mikrofinanszírozási eszközzel kapcsolatos helyeztet, továbbá időközi jelentést is készített a még 2016-ig futó eszközről.

A Progress mikrofinanszírozási eszköz szociálpolitikai dimenzióval rendelkezik, és célja, hogy megkönnyítse a mikrovállalkozások alapítását vagy előmozdítását célzó mikrohitelekhez való hozzáférést. Az eszköz maga nem finanszírozza a mikrovállalkozásokat, hanem lehetővé teszi a programban részt vevő uniós mikrofinanszírozás-közvetítők számára, hogy a Progress eszköz által kínált refinanszírozási lehetőségek jóvoltából megnövekedett hitelképesség révén több kölcsönt helyezzenek ki.

A Progress fontos és hatékony eszköz, melynek segítségével elérhetők az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött uniós foglalkoztatási és szociális célok. Az újonnan alapított cégek jóvoltából ugyanis jelentős számú új munkahely keletkezik. E munkahelyek mintegy 85%-a a mikrovállalkozásokon belül jön létre. Ennek megfelelően nagy a kereslet a mikrohitelek iránt, főleg azok részéről, akik a klasszikus bankszektoron belül nem kaphatnak hitelt, mivel e szektor számára ezek az emberek túlságosan költséges célcsoportot jelentenek.

A Progress eszköz segítséget nyújt a munkaerőpiacon való (ismételt) elhelyezkedéshez, a vállalkozói potenciál felszabadításához, az új képességek képzések és mentorálás révén történő elsajátításához, valamint azzal, hogy lehetővé teszi az emberek számára, hogy felelősséget vállaljanak saját sorsukért, méltóságot ad nekik.

A jelenleg még érvényben lévő (ám megkérdőjelezhető) uniós fogalommeghatározás szerint a mikrovállalkozások részére nyújtott mikrohitel összege nem haladja meg a 25 000 eurót. (Mikrovállalkozásnak tekintendő az a vállalkozás, amely kevesebb mint 10 főt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és mérlegfőösszege nem haladja meg a kétmillió eurót (a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja, 2. cikk).

Célcsoportok

A PROGRESS mikrofinanszírozási eszköz elsősorban szociálpolitikai, és csak másodsorban gazdaságpolitikai eszköz. Azokra a célcsoportokra összpontosít, amelyek gazdasági szerepe mindeddig nem kapott kellő figyelmet: a (tartós) munkanélküliekre, a szociális segélyben részesülőkre, a bevándorlókra, az etnikai kisebbségek tagjaira, az informális gazdaságban tevékenykedő emberekre vagy a hátrányos helyzetű területeken élő személyekre és a nőkre.

A Progress mikrofinanszírozási eszköz sajátos jellemzői

A bankok számára a fent meghatározott célcsoportok számára nyújtott mikrohitelek egyenként kockázatos és költséges üzletet jelentenek, főképp, mivel a tényleges hitel mellett a vállalkozási projekttel és annak végrehajtásával kapcsolatban munkaerő-igényes tanácsadásra (mentorálásra és képzésre) van szükség. Mindez megdrágítja a mikrohiteleket, amelyek ráadásul csekély haszonkulccsal kecsegtetnek, és ily módon értékesítésük nem vonzó.

Ez azt jelenti, hogy a mikrohitel-szolgáltatások minden esetben különböznek a klasszikus banki szolgáltatásoktól, mivel a társadalmi kohézióval kapcsolatos célkitűzéseik miatt határozott szociálpolitikai dimenzióval rendelkeznek. A mikrohitelek nyújtása gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt hasznos célt szolgál, mivel az önfoglalkoztatóvá válás pénzügyi támogatása még mindig kifizetődőbb az állami intézmények számára, mint a munkanélkülieknek járó szociális juttatások kifizetése, ráadásul ugródeszkát jelent a saját vállalkozást indítani készülők számára.

A Progress félidős helyzetértékelése

A Progress mikrofinanszírozási eszköz összességében sikeresnek mondható; megfelelő pénzügyi eszközök biztosításával azonban lényegesen nagyobb keresletet is ki lehetne elégíteni. Összesen 124,6 millió euró értékben – valamivel a 142,4 millió eurós előirányzat alatt – 13 252 esetben folyósítottak mikrohitelt.

Ha nem is az összeset, de sok célcsoportot sikerült elérni.

A női és férfi vállalkozók között megcélzott 40:60-as arányt majdnem sikerült elérni (a kedvezményezettek 37%-a volt nő), jóllehet nem minden hitelközvetítő dolgozott ki külön programot a nők által indított vállalkozásokhoz. Ez az uniós átlaghoz képest a női vállalkozók lényegesen nagyobb arányát mutatja. Mindazonáltal kiegyensúlyozott arányra kellett törekedni.

Az időközi jelentés értelmében a megkérdezett hitelezők 17%-a korábban semmilyen hagyományos bankhitelt nem kaphatott. A megkérdezettek 68%-a azt a választ adata, hogy első alkalommal fordult elő, hogy egyáltalán hitelhez folyamodtak, és 56%-uk feltételezte, hogy hasonló feltételekkel máshol nem kaptak volna semmilyen másik hitelt. A megkérdezettek 43%-a saját bevallása szerint az adott nemzeti szegénységi küszöb alatt él – ami jóval magasabb, mint az uniós átlag (18,2%). 17%-uk vagyontalannak nevezte magát – ami csaknem kétszerese az uniós átlagnak. Látható tehát, hogy a Progress eszköz ténylegesen lejjebb szállította a küszöböt, hogy egyáltalán hitelhez lehessen jutni.

Kevésbé egyértelmű a Progress hatékonysága a hátrányos helyzetű népességcsoportok és a szociális gazdaság esetében. Ez egyrészről arra vezethető vissza, hogy sok kedvezményezett hátrányos megkülönböztetéstől tartva nem jelölte meg valamely (etnikai) kisebbséghez való tartozását. A nem megfelelő vagy nem jól kidolgozott mutatók és beszámolási kötelezettségek szintén hiányosságokhoz vezettek az összegyűjtött adatok terén.

Az eszköz nem bizonyult túl hatékonynak a szociális gazdaság terén, mivel egyrészről sok hitelközvetítő nem dolgozott ki külön programokat e gazdasági forma tekintetében, másrészről pedig a szociális gazdaságban működő vállalkozásoknak gyakran több pénzre van szükségük, mint amennyit a mikrohitel fogalommeghatározása lehetővé tesz. Úgy tűnik, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretében ismert ez a hiányosság: a 26. cikk c) pontja jobb finanszírozási hozzáférést teremt a szociális vállalkozások számára. Ezzel kapcsolatban meg kell vizsgálni, hogy az ott meghatározott felső határ megfelel-e a piaci igényeknek.

A létrehozott munkahelyek fenntarthatósága jelenleg még nehezen megítélhető, mivel a Progress keretében nyújtott számos hitel még nincs egy éves. Mindazonáltal fontos lehetőséget teremteni arra, hogy a mikrovállalkozások piaci sikerét a hitel futamidejének lejáratát követően is figyelemmel lehessen kísérni.

A közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja számára elkülönített ESZA-források

Rendkívüli jelentőséggel bír az, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjához ESZA-forrásokat lehet rendelni. A közös rendelkezésekről szóló rendelet 38. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében meg lehet engedni az ESZA-hatóságai számára, hogy az ESZA pénzügyi eszközeinek bizonyos részeit más uniós pénzügyi eszköz – pl. a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja – számára különítsék el. Az ESZA-ból például a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja részére biztosított regionális pénzügyi eszközöket ilyenkor ugyanabban a régióban kell elkölteni.

A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretében az ESZA-ra vonatkozó külön résznek tiszteletben kell tartania a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának általános paramétereit (pl. a minimális tőkeáttételi hatást), de azt néhány egyedi feltétellel is kiegészítheti (pl. külön célcsoport, mint például fiatal mikrohitel-igénylők, nők és fogyatékossággal élők).

Ez a megállapodás magában foglalja a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának pénzügyi eszközeire vonatkozó általános szabályokat, valamint a választott eszközre alkalmazandó külön szabályokat is. E külön szabályok többek között biztosíthatnák, hogy a garanciákat és a hiteleket az operatív program által érintett ország vagy régió lakosai vagy vállalkozásai javára használják fel, és lehetőség szerint egy meghatározott népességcsoportot célozzanak, például a fiatalokat („elkülönített hozzájárulás”).

Ennek az az előnye, hogy a Bizottság nemcsak hogy már kiválasztotta a megbízott szervet (az EBA-t), hanem gyakorlatilag a pénzügyi eszközök összes paraméterét is meghatározták.

Az e lehetőséget választó tagállamok adminisztratív terheik csökkenését tapasztalhatnák, mivel a pénzeszközök kezelése és ellenőrzése az EBA feladata lenne.

Ennélfogva a tagállamok és régióik az uniós és a nemzeti források összevonásával egyesíthetik a finanszírozási kapacitásokat, emellett pedig hasznát láthatják az EBA pénzügyi eszközök kezelésével kapcsolatos tapasztalatainak is.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és a mikrovállalkozások

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság minden képviselőcsoport által támogatott álláspontja az volt, hogy a mikrovállalkozásoknak az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) pénzeszközeihez is hozzá kell férniük. Ezt a megközelítést itt ismételten hangsúlyozzuk.

Következtetés

A mikrohitelek nemcsak a fejlődő országokban működnek, hanem Európában is. Nálunk azonban elsősorban szociálpolitikai eszköznek kell tekinteni, hogy a nehéz szociális helyzetben lévő emberek esélyt kapjanak. A kkv-k és az innovatív ötletek előmozdítására más támogatási lehetőségek is rendelkezésre állnak. A mikrohitelek uniós fogalommeghatározását át kell gondolni, és hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez. Ez a maximális hitelösszegre is vonatkozik, amelynél előfordulhat, hogy nem minden uniós tagállamban elegendő. Minden tagállamban lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy a nem banki szereplők is közvetíthessenek hiteleket. A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretében pénzügyi támogatást kellene biztosítani a szakértők által az üzleti tervek elkészítésénél nyújtott segítség, valamint az üzleti elképzelések kialakításával kapcsolatos képzés és mentorálás tekintetében.

Javasoljuk a Progress mikrohotelezési program folytatását, figyelembe véve a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretében végrehajtott ésszerűsítéseket és az e jelentésben foglalt javaslatokat.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (20.10.2015)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról – 2013
(2015/2042(INI))

A vélemény előadója: Inés Ayala Sender

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a költségvetési rendelet 6. cikke kimondja, hogy „a költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság […] elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani”;

B.  mivel az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz (a továbbiakban: az eszköz) az Unió és az Európai Beruházási Bank pénzügyi hozzájárulásaiból részesül, amelyeket az Európai Beruházási Alap (EBA) kezel, és magánbefektetőktől további finanszírozásra számít;

C.  mivel az eszköz létrehozásának eredeti célja a növekedés és a munkahelyteremtés támogatása, valamint a társadalmi és pénzügyi kirekesztés elleni küzdelem volt;

D.  mivel a szociális gazdasághoz tartozó vállalkozások a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás terén javítják a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjainak körülményeit, és jobb hozzáférést kell biztosítani számukra a finanszírozáshoz;

E.  mivel ez az eszköz az esetleges kedvezményezettek előtt továbbra is jobbára ismeretlen, amit az is mutat, hogy a Számvevőszék 8/2015. sz. („Az uniós pénzügyi támogatás megfelelő választ ad a mikrovállalkozók igényeire?” című) különjelentése szerint az odaítélt mikrohitelek teljes összege alacsonyabb a kitűzött célnál, különösen Olaszországban;

F.  mivel az eszközt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is értékelni kell; mivel annak ellenére, hogy egyszerűbb az eszközt a gazdasági hatékonyság szempontjából értékelni, azt is fel kell mérni, hogy a társadalmi befogadás biztosításának eszközeként eredményes-e, valamint hogy milyen a létrehozott munkahelyek minősége és közvetett hatása;

1.  megállapítja, hogy 2013-ban a Progress eszközön keresztül finanszírozott fellépések elsősorban elsőbbségi hiteleket és garanciákat foglaltak magukban; megállapítja továbbá, hogy a közvetítők egy része garanciát és hitelt is kap, de e két eszköz mindig eltérő portfóliókra irányul;

2.  megállapítja, hogy az eszköz 2010 óta kísérleti projektként működik; megállapítja továbbá, hogy hiányosságokat tártak fel a kiszolgáltatott csoportok – például a migránsok és a fogyatékkal élők – elérése tekintetében; ugyanakkor úgy véli, hogy a levont tanulságokat figyelembe vették, és a hiányosságok egy részét a foglalkoztatás és a szociális innováció új európai programja (EaSI) révén már orvosolták; üdvözli, hogy a célok stratégiai értékelését az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban elvégezték;

3.  üdvözli, hogy további költségvetési forrásokat különítettek el az EaSI mikrofinanszírozási céljaira;

4.  hangsúlyozza, hogy az eszköz földrajzi lefedettsége az Unión belül még mindig korlátozott, mivel a 28 tagállamból csupán 22-re – nemsokára 23-ra – terjed ki; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket a teljes földrajzi lefedettség biztosítása érdekében, valamint hogy derítse fel és elemezze, hogy az eszköz miért nem terjed ki bizonyos tagállamokra; ösztönzi a Bizottságot, hogy a szélesebb körű nyilvánosságot lássa el elegendő információval az eszköz révén biztosítható finanszírozási lehetőségekről;

5.  kiemeli a mikrofinanszírozás egyre növekvő jelentőségét az Unión belül; üdvözli az eszköz keresletoldalú megközelítését a mikrovállalkozások szükségleteinek kielégítése és a magánfinanszírozás bevonása tekintetében; ajánlja azonban, hogy ne hagyjanak fel a kedvezményezettek szükségleteinek további felmérésével;

6.  szorgalmazza, hogy az eszköz vegye figyelembe a projektek hozzáadott értékét a súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányokkal rendelkező régiókban, például a ritkán lakott és az elnéptelenedő területeken, mivel ezzel nem csupán a munkahelyteremtést segíti elő, hanem hozzájárul a népesség szintjének fenntartásához is;

7.  üdvözli a mikrohitel-közvetítők kiválasztásának folyamatát, amely megfelel az EBA szabályainak és eljárásainak, és megismétli a Parlament azon kérését, hogy e hitelezők tartsák be a felelős hitelezés alapelveit és a magánszemélyek és vállalkozások túlzott eladósodása elkerülésének alapelveit;

8.  sajnálja, hogy az eszköz társadalmi és foglalkoztatási hatásait nem igazán mérték fel, különösen az idősebbek vállalkozásaira, valamint a kisebbségeknek nyújtott támogatásra vonatkozó adatok tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy írja elő a közvetítő intézmények számára, hogy kifejezetten működjenek együtt a kisebbségi szervezetekkel annak érdekében, hogy a kiszolgáltatott csoportokat, például a nőket és a kisebbségeket aktívan bevonják a programba; felszólítja e tekintetben a Bizottságot, hogy kezdeményezzen mélyreható hatásvizsgálatot az eszköz és annak – az EaSI mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási tengelyén belül működő – utódprogramja elemzése céljából;

9.  örömmel veszi tudomásul, hogy az eszköz eddig megvizsgált hét pénzügyi eszközének mindegyike további magánfinanszírozási forrásokat is bevont; aggodalmának ad hangot ugyanakkor amiatt, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a garanciák tekintetében hét esetből csupán egyszer érték el pontosan a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó célértékeket, két esetben pedig nem érték el azokat;

10.  úgy véli, hogy az eszköz által finanszírozott projektek túlélési arányát közzé kell tenni és a mikrohitel nyújtására vonatkozó európai magatartási kódex aktualizálása során figyelembe kell venni; felszólítja a Bizottságot, hogy a támogatás biztosítása esetén a túlélési arányt tegye kötelező információvá; hangsúlyozza, hogy ez az információ releváns mutató lenne a teljesítmény jövőbeli értékeléséhez;

11.  úgy véli, hogy a projektek sikerét nem lehet csupán a munkahelyfenntartás vagy -teremtés szempontjából lemérni, és figyelembe kell venni társadalmi dimenziójukat is;

12.  megállapítja, hogy az eszköz révén támogatott összes vállalkozás 44%-a kevesebb mint egy évig működött, 56%-a pedig még a rákövetkező évben is létezett; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az eszköz révén finanszírozásban részesülő mikrovállalkozások életképességének értékelését; felhívja a Bizottságot, hogy a hosszú távú hatások elérése érdekében megfelelő iránymutatással és – az új EaSI eszköz révén finanszírozott – képzéssel ösztönözze a foglalkoztatás fenntarthatóságának fejlesztését;

13.  üdvözli az új EaSI-program megnövelt – a változó szükségletekhez alkalmazkodó – rugalmasságát a forrásoknak a program tengelyei közötti átcsoportosítása tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a kettős finanszírozás elkerülése érdekében gondoskodjon világos és átlátható szinergiákról az EaSI és más uniós programok és kezdeményezések között;

14.  megállapítja, hogy az ESZA feladata alapfinanszírozás biztosítása vállalkozások alapításához, életképes mikrofinanszírozáshoz és szociális vállalkozásokhoz, kiegészítve ezt mentorálási és képzési programokkal; sajnálatosnak tartja, hogy ezen eszközökhöz az EaSI nem biztosít közvetlen finanszírozást;

15.  megállapítja, hogy a munkahelyteremtésre gyakorolt hatás kisebb volt a vártnál, annak ellenére, hogy a mikrohitel nélkül számos kedvezményezett teljes mértékben kiszorult volna a hitelpiacról; úgy véli, hogy a munkahelyteremtésre gyakorolt, vártnál kisebb hatás részben azzal magyarázható, hogy az eszköz ugyanabban az időszakban került bevezetésre, mint amikor a gazdaság a hitelpiacokat és a foglalkoztatási számadatokat egyaránt érintő, súlyos válságba került; megállapítja azonban, hogy az eszköz jelentősen hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez; tudomásul veszi, hogy erre az új, rugalmasabb EaSI eszköz is kiterjed majd;

16.  sajnálattal állapítja meg, hogy magas az elutasított mikrofinanszírozási kérelmek száma (közel 2000 kérelmet utasítottak el részben a személyek és a vállalkozások túlzott eladósodottsága miatt), és hogy a mikrohitel-igénylők számának növekedése ellenére még mindig kevés a lehetőség a mikrofinanszírozás igénybevételére; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki részletesebben ezen elutasítások okait, és keressen megoldásokat a helyzet orvoslására;

17.  hangsúlyozza az eszköz jelentőségét, különösen válság idején, mivel fontos szerepet játszik a munkanélküliek és a hátrányos helyzetű személyek finanszírozáshoz való hozzáférésében; hangsúlyozza, hogy különös tekintettel a jelenlegi migrációs és menekültügyi válságra, a mikrofinanszírozás alapvető segítséget jelenthet az uniós munkaerőpiacra belépő menekültek és migránsok számára;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy a menekülteket és menedékkérőket tekintse célcsoportnak;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy többszörözze meg a fiatalok által indított, innovatív induló vállalkozásokat támogató kezdeményezéseket és a számukra nyújtandó mikrohitelekre rendelkezésre álló finanszírozást, ily módon a gazdasági válság és a hitelekhez való hozzáférés nehézségei közepette előmozdítva a fiatalok vállalkozói készségét és a magas technológiai színvonalat képviselő, tudományos és szociális innovációt; hangsúlyozza továbbá, hogy a tagállamoknak törekedniük kell azon adminisztratív terhek csökkentésére, amelyekkel a vállalkozók az uniós finanszírozáshoz való hozzájutás során szembe találják magukat;

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy növelje a Horizont 2020 keretprogram keretében működő InnovFin eszköz költségvetését, különösen az „InnovFin kkv-garanciaeszköz” nevű mikrofinanszírozási termék rendelkezésére álló forrásokat;

21.  sajnálatosnak tartja, hogy az eszközhöz kapcsolódó kölcsönök és garanciák felhasználásával kapcsolatos tájékoztatás töredezett és hiányos, és nem tartalmaz részletes információkat a végső kedvezményezettek foglalkoztatási státuszáról annak ellenére, hogy a Számvevőszék szerint a jelentéstétel megfelelt az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló határozat követelményeinek;

22.  örömmel fogadja az EaSI program szociális innovációval foglalkozó összetevőjét, különösen a szociális gazdasághoz tartozó vállalkozások támogatását;

23.  sajnálja, hogy az eszköz használata iránti kérelmek jelentős részét nem tudták hiánytalanul benyújtani, és így a Bizottság nem tudta azokat jóváhagyni; kéri a Bizottságot e kudarc okainak feltárására (például az információ vagy a hozzáférhetőség hiánya, vagy valamilyen bürokratikus teher, amely egyszerűsítésre szorul); felszólítja a Bizottságot, hogy gyors fellépéssel orvosolja a problémát;

24.  felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson intenzívebb promóciós és információs tevékenységet az eszközről és az ahhoz való hozzáférés módjairól, valamint egyszerűsítse az eljárást, és tegye rugalmasabbá és könnyebben érthetővé a mikrofinanszírozás-közvetítők és az EBA közötti megállapodásokat, gyorsabb piacra jutást biztosítva a kisebb közvetítők számára;

25.  úgy véli, hogy az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz 2013-as végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés rendkívül általános, és nem tartalmaz konkrétumokat a végrehajtás tekintetében;

26.  ösztönzi a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az eszköz és az EaSI eszköz továbbra is hozzájáruljon az Unió hozzáadott értékéhez és láthatóságához.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	19.10.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Inés Ayala Sender, Dennis de Jong, Martina Dlabajová, Ingeborg Gräßle, Verónica Lope Fontagné, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Richard Ashworth, Gerben-Jan Gerbrandy, Brian Hayes, Karin Kadenbach, Barbara Kappel, Marian-Jean Marinescu, Julia Pitera, Patricija Šulin, Marco Zanni
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Andrejs Mamikins

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	10.11.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	49 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laura Agea, Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Thomas Händel, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Zdzisław Krasnodębski, Kostadinka Kuneva, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Dominique Martin, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Ulla Tørnæs, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská, Inês Cristina Zuber
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Tim Aker, Georges Bach, Amjad Bashir, Lynn Boylan, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, António Marinho e Pinto, Edouard Martin, Joachim Schuster, Michaela Šojdrová, Ivo Vajgl, Flavio Zanonato
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Sorin Moisă

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

49	+
ALDE ECR EFDD ENF GUE/NGL PPE     S&D     Verts/ALE	Enrique Calvet Chambon, António Marinho e Pinto, Yana Toom, Ulla Tørnæs, Ivo Vajgl, Renate Weber Amjad Bashir, Arne Gericke, Zdzisław Krasnodębski, Ulrike Trebesius, Jana Žitňanská Laura Agea, Tiziana Beghin Mara Bizzotto Lynn Boylan, Tania González Peñas, Thomas Händel, Kostadinka Kuneva, Inês Cristina Zuber Georges Bach, David Casa, Danuta Jazłowiecka, Dieter-Lebrecht Koch, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Anne Sander, Sven Schulze, Romana Tomc, Michaela Šojdrová Guillaume Balas, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Elena Gentile, Agnes Jongerius, Jan Keller, Javi López, Edouard Martin, Sorin Moisă, Joachim Schuster, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Marita Ulvskog, Flavio Zanonato Tatjana Ždanoka

2	-
EFDD ENF	Tim Aker Dominique Martin

1	0
NI	Lampros Fountoulis

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik