AJÁNLÁS a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló 1998. évi jegyzőkönyv módosításainak elfogadásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről

7.1.2016 - (08648/2015 – C8‑0157/2015 – 2014/0359(NLE)) - ***

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Giovanni La Via

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló 1998. évi jegyzőkönyv módosításainak elfogadásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről

(08648/2015 – C8‑0157/2015 – 2014/0359(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (08648/2015),

–  tekintettel a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló 1998. évi jegyzőkönyv módosításaira (08648/2015 ADD 1),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikke (1) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8‑0157/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére és (2) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ajánlására (A8-0002/2016),

1.  egyetért a jegyzőkönyv módosításainak elfogadásával;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

RÖVID INDOKOLÁS

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény célja az emberi környezet levegőszennyezéssel szembeni védelme. 1972 és 1977 között több tanulmány is kimutatta, hogy a légszennyező anyagok akár több ezer kilométert is megtesznek, mielőtt lerakódnának. Ezért a levegőszennyezés által okozott problémákkal nemzetközi szinten kell foglalkozni. Az 1979-ben aláírt és 1983-ban életbe lépett egyezmény ezen a területen az első, kötelező jogi erővel bíró nemzetközi eszköz volt. Létrehozta az országhatárokon átterjedő levegőszennyezés által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások nyomon követésének és csökkentésének keretét. Az egyezmény az ENSZ Európai Gazdasági bizottságának ügyvivő titkárát határozza meg titkárságaként. Az egyezmény végrehajtása és nyomon követése a levegőszennyező anyagok nagy távolságra történő terjedésének megfigyelésére és értékelésére irányuló európai együttműködési program (EMEP) keretében történik.

Az egyezményt eddig nyolc jegyzőkönyvvel egészítették ki, amelyek a részes felek által a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentését célzó egyedi intézkedéseket határoznak meg. Az egyezményhez csatolt első jegyzőkönyvet 1984-ben írták alá, és az EMEP keretében folytatott tevékenységek számára biztosított finanszírozási rendszert. A kénkibocsátásokkal foglalkozó második jegyzőkönyv volt a levegőszennyezés csökkentésére irányuló első jelentős intézkedés. A harmadik, negyedik és ötödik jegyzőkönyv a nitrogén-oxidokkal, az illékony szerves vegyületekkel és ismét a kénkibocsátással, illetve ezek országhatárokon átterjedő áramlásával foglalkozott. Az illékony szerves vegyületekről szóló 1991. évi jegyzőkönyv az egyes anyagok szabályozásáról a hatékonyabb, csoportos megközelítés felé mozdult el. Ez folytatódott a nehézfémekről és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló két, 1998. évi aarhusi jegyzőkönyv keretében is. A savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon elleni fellépést célzó nyolcadik jegyzőkönyv az első több szennyező anyagra és több hatásra kiterjedő jegyzőkönyv, és különböző anyagokra vonatkozóan specifikus nemzeti kibocsátási határértékeket és kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásokat foglal magában.

A nehézfémekről szóló 1998. évi aarhusi jegyzőkönyv (a továbbiakban: „a jegyzőkönyv”) célja az ólom (Preambulumbekezdés), a kadmium (Cd) és a higany (Hg) emberi eredetű, levegőbe történő kibocsátásának csökkentése és ellenőrzése. Előírja a részes felek számára, hogy a három fém tekintetében az éves összesített kibocsátásukat az 1990. évi (vagy egy 1985 és 1995 közé eső tetszőleges évi) szint alá csökkentsék. A jegyzőkönyv célja az ipari forrásokból (a vas- és acéliparból, a színesfémiparból), az égési folyamatokból (az energiatermelésből, a közúti közlekedésből) és a hulladékégetésből eredő kibocsátások mérséklése. A jegyzőkönyv határértékeket állapít meg a főbb helyhez kötött forrásokból származó kibocsátásokra vonatkozóan, és előírja az elérhető legjobb technikák alkalmazását. A részes felek kötelesek az ólom, a kadmium és a higany kibocsátásaira vonatkozó emissziókatasztert készíteni és fenntartani, kiiktatni az ólmozott benzin használatát és csökkenteni a higany mennyiségét az alkáli elemekben. A jegyzőkönyv az egyéb higanytartalmú termékekre – többek között mérőeszközökre – vonatkozóan gazdálkodási intézkedések bevezetését javasolja.

A Közösségnek a Jegyzőkönyvhöz való csatlakozását a Közösség nevében a 2001. április 4-i 2001/379/EK tanácsi határozat hagyta jóvá. A jegyzőkönyv 2003. december 29-én lépett hatályba, és az uniós jogba való átültetése több különböző jogi aktus révén valósult meg. A részes felek értékelték, hogy a jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségek elégségesek és kellően hatékonyak-e, és 2009-ben és 2010-ben megállapodtak a jegyzőkönyv szövegének és mellékleteinek felülvizsgálatát célzó tárgyalások megkezdéséről. A jegyzőkönyvet 2012 decemberében módosították a 2012/5., 2012/6. és 2012/7. határozattal, amelyek közül az utóbbi kettő az elérhető legjobb technikákra vonatkozik.

A 2012/5. határozatot a feleknek ratifikálniuk kell. A módosított jegyzőkönyv konkrétan a korábbiaknál szigorúbb határértékeket ír elő a jelentős helyhez kötött források porkibocsátásai tekintetében, továbbá olyan átmeneti intézkedéseket vezet be, amelyek a módosított jegyzőkönyvhöz 2019 vége előtt csatlakozó feleknek kedveznek, a kelet- és délkelet-európai országokat is ideértve.

A jegyzőkönyv módosításában foglaltakat már nagyrészt uniós jogszabály szabályozza, és további végrehajtására egy új irányelv révén kerül majd sor, amely aktualizált nemzeti kibocsátási határértékeket állapít meg bizonyos légköri szennyező anyagok tekintetében, és előírja éves nemzeti emissziókataszterek készítését, amelyeknek vonatkozniuk kell többek között az ólom, a kadmium és a higany kibocsátásaira.

A tanácsi határozattervezet a jegyzőkönyv 2012/5. határozat általi módosításának szövegét a mellékletben ismerteti. A fentieknek megfelelően a módosítás teljes mértékben összhangban áll a hatályos uniós jogszabályokkal. A módosítás ratifikációja jelentős lépést jelent majd az emberi egészség és a környezet országhatárokon átterjedő levegőszennyezéssel szembeni védelmének magasabb szintje felé. Az előadó ezért üdvözli a tanácsi határozattervezetet, és javasolja, hogy a Parlament adja hozzá egyetértését.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	22.12.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	60 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Cristian-Silviu Buşoi, Soledad Cabezón Ruiz, Alberto Cirio, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Stefan Eck, Bas Eickhout, Eleonora Evi, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Jean-François Jalkh, Giovanni La Via, Norbert Lins, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Michèle Rivasi, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Dubravka Šuica, Tibor Szanyi, Damiano Zoffoli
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Nikos Androulakis, Nicola Caputo, Mark Demesmaeker, Herbert Dorfmann, Luke Ming Flanagan, Elena Gentile, Martin Häusling, Jan Huitema, Merja Kyllönen, Ulrike Müller, James Nicholson, Alojz Peterle, Christel Schaldemose, Jasenko Selimovic
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Lucy Anderson, Beatriz Becerra Basterrechea, Michał Boni, Neena Gill, Monika Hohlmeier, Sander Loones, Helga Stevens