Eljárás : 2015/2285(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0030/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0030/2016

Viták :

PV 24/02/2016 - 14
CRE 24/02/2016 - 14

Szavazatok :

PV 25/02/2016 - 7.7
CRE 25/02/2016 - 7.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0058

JELENTÉS     
PDF 745kWORD 249k
22.2.2016
PE 572.914v02-00 A8-0030/2016

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. évi éves növekedési jelentés

(2015/2285(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Maria João Rodrigues

A vélemények előadói (*):

Jean Arthuis, Költségvetési Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. évi éves növekedési jelentés

(2015/2285(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen 121. cikkének (2) bekezdésére, 136. cikkére és 148. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 9. cikkére (horizontális szociális záradék),

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsítására és pontosítására vonatkozó1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel az Európai Tanács 2010. március 25–26-i és 2010. június 17-i következtetéseire és a Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményére (COM(2010)2020),

–  tekintettel a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló, 2015. július 14-i (EU) 2015/1184 tanácsi ajánlásra(9),

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2015. évi iránymutatásokról szóló, 2015. október 5-i (EU) 2015/1848 tanácsi határozatra(10),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11),

–  tekintettel „A rugalmasság legjobb kihasználása a Stabilitási és Növekedési Paktum meglévő szabályain belül” című, 2015. január 13-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálata: mérleg és főbb kérdések” című, 2015. június 24-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentésre („az öt elnök jelentése”),

–  tekintettel a „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című, 2015. október 21-i bizottsági közleményre (COM(2015)0600),

–  tekintettel a G20-országok vezetőinek a 2015. november 15–16-i antalyai csúcstalálkozó alkalmával kiadott sajtóközleményére,

–  tekintettel a Nemzetközi Valutaalap által a G-20 országok egyensúlyhiányokra és növekedésre vonatkozó kölcsönös értékelési folyamatához készített személyzeti fenntarthatósági értékelések frissítésére (2015. október),

–  tekintettel a párizsi éghajlat-változási konferencián 2015. december 12-én elfogadott COP21 megállapodásra,

–  tekintettel a Bizottság 2015. évi őszi európai gazdasági előrejelzésére,

–  tekintettel az európai szemeszter keretében az euróövezetben megvalósuló gazdaságpolitikai koordinációról szóló, a Gazdasági és Monetáris Bizottság számára készült tanulmányokra és mélyreható elemzésekre (2015. november),

–  tekintettel a 2016. évi éves növekedési jelentésről szóló 2015. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2015)0690), a riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentésre (COM(2015)0691) és a közös foglalkoztatási jelentés tervezetére (COM(2015)0700),

–  tekintettel a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2015)0701),

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló 2015. december 17-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra,

–  tekintettel a nemzeti parlamentek képviselőivel a 2016-os európai szemeszter prioritásairól folytatott tárgyalásokra,

–  tekintettel a Bizottság „Államháztartások a GMU-ban – 2015” című, 2015. december 14-i jelentésére (Institutional Paper 014),

–  tekintettel az európai szemeszterre vonatkozó csomagról és a 2016. évi éves növekedési jelentésről a Bizottsággal folytatott európai parlamenti vitára;

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0030/2016),

A.  mivel az Európai Unióban gazdasági fellendülés tapasztalható, de az a tagállamok körében és az egyes tagállamokon belül továbbra is egyenetlen, és azt részben időleges és külső tényezők, például az alacsony olajár viszik előre;

B.  mivel egyes tagállamoknak folyamatosan nagyon alacsony növekedési rátával kell szembenézniük;

C.  mivel a globális gazdasági növekedés a több feltörekvő gazdaságban tapasztalható pénzügyi zavarok közepette lassul, és új stratégiai kihívások rajzolódnak ki, melyekhez az Európai Uniónak megfelelően kell igazodnia;

D.  mivel Európa továbbra is jelentős beruházási hiánnyal küzd, ami jelentősen gyengíti az EU hosszabb távú növekedési potenciálját, miközben az euróövezet folyó fizetési mérlegének többlete egyre nő; mivel a magán- és a közszféra adóssága sok országban továbbra is magas, bár a folyó fizetési mérleg hiánya csökkent; mivel számos tagállamnak fokoznia kellene erőfeszítéseit, hogy érdemi strukturális reformokat hajtson végre;

E.  mivel bár több tagállamban jelentősen csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya és csökkentek a fajlagos munkaerő-költségek, a GDP-arányos nettó külső adósság a legtöbb tagállamban nem lett alacsonyabb;

F.  mivel a foglalkoztatási ráta javul ugyan, de nem kellő mértékben ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a munkanélküliség – különösen az ifjúsági és a tartós munkanélküliség – és a szegénység;

G.  mivel Európa az a gazdasági térség, amely versenytársaihoz képest a leginkább rá van szorulva az importált erőforrásokra; mivel ezért a jövőbeni gazdasági növekedés előfeltétele a tényleges körforgásos gazdaság kiépítése Európában;

H.  mivel a 2008-as válság nemcsak ciklikus, hanem strukturális jellegű is volt, ami magyarázza a válság tartós hatásait;

I.  mivel a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása az Európai Unió egységes piacán belüli fenntartható gazdasági növekedés sarokköve;

J.  mivel az adókikerülés, az adókijátszás és az agresszív adótervezés többmilliárdos veszteséget eredményezett számos tagállam potenciális államháztartási bevételeit tekintve a nagyvállalatok javára, aláásva ezzel az országok közötti szolidaritás és a vállalkozások közötti tisztességes verseny alapjait;

Szakpolitikai intézkedéscsomag

1.  üdvözli a 2016. évi éves növekedési jelentés csomagját és a beruházásokat, strukturális reformot és felelősségteljes költségvetési gazdálkodást magában foglaló, javasolt szakpolitikai intézkedéscsomagot, amely fokozott hangsúlyt helyez a magasabb növekedési szintekre és az európai fellendülés megerősítésére, valamint a felfelé irányuló konvergenciára; hangsúlyozza, hogy az erőteljesebb gazdasági fellendüléshez és a fenntartható, széles körű jóléthez jelentősebb nemzeti erőfeszítésekre, valamint erőteljesebb európai koordinációra és eszközökre van szükség a strukturális reformok tényleges végrehajtása terén;

2.  üdvözli az államháztartás terén elért javulást, különösen az államháztartási hiányok mérséklődését és az adósságok GDP-hez viszonyított arányának fokozatos csökkenését az EU-ban és az euróövezetben; megjegyzi azonban, hogy az államadósság aránya továbbra is nő azon országokban, amelyeknek alacsony nominális GDP-növekedéssel és alacsony inflációval kell szembenézniük, és hogy kilenc tagállam esetében továbbra is túlzottdeficit-eljárás van folyamatban; rámutat, hogy számos tagállam korlátozott költségvetési mozgástérrel rendelkezik ahhoz, hogy meg tudjon birkózni az esetleges újabb gazdasági megrázkódtatásokkal, és hogy ezért a költségvetési konszolidáció növekedés hátráltatása nélküli támogatása érdekében fontolóra kell venni az erősebb európai koordinációt;

3.  megállapítja, hogy az Európai Unió globális versenyképessége továbbra is fontos cél, ugyanakkor kiemeli a strukturális reformok, a kutatás és fejlesztésbe történő beruházás, az erőforrás-hatékonyság, a termelékenységet fokozó innováció és a makrogazdasági egyensúlyhiány csökkentése fontosságát; ugyanakkor úgy véli, hogy a romló globális kilátások megkövetelik a hazai kereslet megerősítését az európai gazdaság ellenállóbbá tétele érdekében; aggodalmának ad hangot különösen a globális kereslet lehetséges csökkenése miatt;

4.  úgy véli, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiányt valamennyi tagállamot bevonó, összehangolt erőfeszítés révén kell orvosolni, megfelelő reformokra és beruházásokra építve; e tekintetben hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak teljesítenie kell egyéni feladatait; megjegyzi, hogy a folyó fizetési mérleg nagy többlete a nagyobb hazai keresletet lehetőségét hordozza magában; megjegyzi, hogy az állami és a magánszektorbeli adósság magas szintje jelentős sebezhetőséget jelent, és hogy felelős költségvetési politika és magasabb növekedés szükséges ezek gyorsabb csökkentéséhez;

5.  további erőfeszítésekre szólít fel az élénkülés támogatása, a legjobban teljesítők felé történő konvergencia elősegítése és a makrogazdasági egyensúlyhiányok korrigálása érdekében, többek között a termelékenység növelésével és a beruházások fellendítésével;

6.  biztatónak tartja a munkaerő-piaci mutatók kismértékű javulásait, ugyanakkor elismeri, hogy a tagállamok közti különbségek továbbra is jelentősek, a munkanélküliség pedig továbbra is elfogadhatatlanul magas; megállapítja, hogy a létrehozott munkahelyek minőségének és termelékenységének javításával építeni kell a közelmúltbeli javulásokra; a költségvetési fegyelem fenntartása mellett nagyobb erőfeszítésekre szólít fel a készségekbe történő beruházások fokozása, a munkaerőpiacok inkluzívabbá tétele, minőségi munkahelyek létrehozása, valamint a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási mutatóknak a meglévő mutatókkal egyező státuszt kell biztosítani, lehetővé téve a mélyreható elemzés elindítását a kétszintű megközelítés elkerülése érdekében, és hogy ezeket megfelelően figyelembe kell venni az uniós szakpolitikában és a tagállamok számára nyújtott iránymutatásban;

7.  üdvözli az Európa 2020 integrált iránymutatás megújítását, és kéri az Európa 2020 stratégia által az európai szemeszter vezérlésében betöltött szerep megerősítését a Szerződés célkitűzéseivel és a vonatkozó jogszabályokkal összhangban, megelőzendő az államadósság-válság megismétlődését; rámutat az ambiciózus politikák és eszközök fontosságára annak biztosításához, hogy Európa – többek között a kutatásba, a fejlesztésbe és az innovációba, valamint a készségekbe való megfelelő beruházásnak köszönhetően – a legtöbbet profitálja az energetikai és a digitális átállásból, csökkentve Európa teljes tényezőtermelékenység tekintetében fennálló lemaradását fő globális versenytársaihoz képest; létfontosságúnak véli a tartós gazdasági növekedés akadályait jelentő gazdasági egyenlőtlenségek kezelését; felhívja a Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlásokban foglalkozzon a környezetvédelmi adóreformokkal, a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás összefüggésében is; az Európa 2020 stratégia célkitűzései tekintetében a legjobban teljesítők felé történő konvergencia következetes és holisztikus nyomon követésére szólít fel;

Beruházás

8.  kéri, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) megbízatásával összhangban maximális hatékonysággal használják ki a máskülönben finanszírozás nélkül maradó stratégiai projektek támogatására; felszólítja a tagállamokat és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, hogy az Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja segítségével szorosan vonják be a helyi és regionális hatóságokat a tervezett projektek és beruházási platformok kidolgozásába; hangsúlyozza továbbá az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az európai strukturális és beruházási alapok közötti szinergiák elérésének fontosságát;

9.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai 2020 stratégiával összhangban aknázzák ki maradéktalanul az európai strukturális és beruházási alapokban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy erősödjön a kohézió és csökkenjenek az egységes piacon belüli különbségek azáltal, hogy valamennyi régió lehetőséget kap versenyelőnyeinek fejlesztésére, és elősegítik a további magánberuházásokat; úgy véli, hogy ezeknek a beruházásoknak egy következetes iparpolitikát kell szolgálniuk, és emellett külön figyelmet kell fordítaniuk a – különösen a fiataloknak szóló – munkahelyek létrehozására; hangsúlyozza, hogy megfelelő adminisztratív kapacitásra, illetve a régiók tevékeny szerepére és jobb összehangolásra van szükség a kormányzat valamennyi szintjén és egymás között; további szakpolitikai intézkedések megvizsgálására szólít fel az Unión belüli beruházási hiány csökkentéséhez;

10.  tudatában van a magánszektorban végbemenő tőkeáttétel-csökkenési folyamatnak; hangsúlyozza, hogy Európában a beruházási ráta messze alatta marad a válság előttinek; ezzel összefüggésben rámutat a bankunió és a banki strukturális reformok mielőbbi megvalósításának fontosságára és a tőkepiaci uniónak köszönhetően a kkv-kba irányuló tőkebefektetések fellendítésének fontosságára; az Európai Stratégiai Beruházási Alap és a COSME maximális kihasználására szólít fel a kkv-k finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása érdekében; úgy véli, hogy az egységes piac jobb szabályozási kiszámíthatósága javítaná a befektetői bizalmat;

11  kiemeli, hogy a munkaerő-piaci reformok összefüggésében is komolyabban kell beruházni a humántőkébe, nevezetesen az oktatásba és az innovációba; rámutat, hogy javítani kell a nemzeti oktatási, szakképzési és az egész életen át tartó tanulást szolgáló rendszereket, és hozzá kell azokat igazítani az uniós munkaerőpiac új készség- és tudásigényeihez; hangsúlyozza, hogy mindez lehetővé teszi az innovációt, ami a növekedés, a termelékenység és a versenyképesség kulcsfontosságú motorja; ezzel összefüggésben felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák az állami beruházások termelékenységét,

12.   üdvözli az országspecifikus beruházási profilokat, amelyek azonosítják a különböző tagállamokon belüli fő beruházási kihívások némelyikét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják be valamennyi kormányzati szintet és az érdekelt feleket a beruházások előtt álló akadályok azonosításába, különös figyelmet fordítva a belső piacra, a gyenge hazai keresletre és a strukturális reformokra, valamint az állami és a magánfinanszírozást összekapcsoló megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátására; kiemeli a termelőberuházások magas szintjének jelentőségét a tagállamok közti fenntartható gazdasági felzárkózási folyamat szempontjából; megjegyzi, hogy a folyó fizetési mérleg, az állami költségvetés hosszú távú fenntarthatósága és a gazdasági növekedési potenciálba történő beruházások közti egyensúlyt minden országban meg kell találni, és hogy az egységes piac és az olyan európai eszközök, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az európai strukturális és beruházási alapok jelentős szerepet játszanak az egészséges beruházási szintek támogatásában; megjegyzi, hogy a kutatásba és az innovációba történő alacsony állami beruházás sok országot még inkább a közepes jövedelem csapdájában tarthat;

Strukturális reformok

13.  úgy véli, hogy a makrogazdasági kiigazítás hosszú időszakát követően a növekedési potenciálnak a minőségi foglalkoztatás és a termelékenység fellendítése révén történő erősítését, a tisztességes, szilárd, hatékony és költségvetési szempontból fenntartható jóléti rendszerek előmozdítását és a tagállamok gazdaságainak a nagyobb erőforrás-hatékonyság felé történő fenntartható átmenetét elősegítő strukturális reformokat és beruházásokat kell előtérbe helyezni;

14.  termék- és szolgáltatáspiaci, munkaerő-piaci és nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos fenntartható reformokra, valamint jobb szabályozásra szólít fel, előmozdítva az innovációt, a munkahelyteremtést, a jólét fokozását és a fogyasztóvédelem gyengítése nélküli, tisztességes versenyt;

15.  kiemeli a nagyobb fokú erőforrás- és energiahatékonyság fontosságát, többek között a körforgásos gazdaság fejlesztése révén is; rámutat ezért a szolidaritáson, a hatékonyságon és a sokféleségen alapuló valódi energiaunió továbbfejlesztésének fontosságára, nem megfeledkezve a belső energiaforrásokról, köztük a megújuló energiáról; felszólítja a Bizottságot, hogy ezeket az aggodalmakat foglalja bele országspecifikus ajánlásaiba, ahol ezek leginkább relevánsak a versenyképesség és a fenntartható növekedés szempontjából;

16.  sürgeti, hogy tegyenek további lépéseket a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében, egy kevésbé szegmentált és ellenállóképes munkaerőpiac létrehozásával; kiemeli a fenntartható és hatékony jóléti rendszerek fontosságát; emlékeztet arra, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának fontos tényezője a magas foglalkoztatási ráta biztosítása;

17.  hangsúlyozza a valamennyi kormányzati szinten megvalósuló korszerű, hatékony, demokratikus és polgárbarát közigazgatás, illetve a hatékony és átlátható közbeszerzési szabályok szükségességét; kiemeli annak jelentőségét, hogy további lépéseket kell tenni a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti tényleges e-közigazgatás felé; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonosítsák és orvosolják a tagállamok és a Bizottság igazgatásán belüli azon hiányosságokat, amelyek válsághelyzetekben károsnak bizonyulhatnak;

18.  kéri, hogy az adózás súlypontját nagyobb mértékben helyezzék át a munkáról, nemzeti szinten meghatározva, ugyanakkor biztosítva a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságát;

19.  tudomásul veszi a növekedésbarát reformok tagállamokon belüli végrehajtásának erősítésére irányuló strukturálisreform-támogató programra irányuló javaslatot, amelyről a rendes jogalkotási eljárás keretében határoznak; megismétli, hogy a tagállamok felelősek a strukturális reformok végrehajtásáért;

Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás

20.  újólag megismétli a felelős, növekedésbarát költségvetési politikák szükségességét, amelyek biztosítják az adósságok fenntarthatóságát és figyelembe veszik a gazdasági ciklust és a beruházási hiányokat, ugyanakkor nem tévesztik szem elől állampolgáraik szociális jogait sem; emlékeztet, hogy egyes tagállamok nagyon nagy eladósodottsága lényeges kockázatot jelent az euróövezeten belüli esetleges jövőbeni megrázkódtatások esetén; hangsúlyozza, hogy az államháztartások ellenálló képességének fokozására, valamint a növekedés serkentésére irányuló erőfeszítéseket fokozni kell a magas GDP-arányos adóssággal rendelkező országokban, hogy sikerüljön fenntartható, lefele irányuló pályára állniuk;

21.  ragaszkodik a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásához, a rendelkezésre álló rugalmassági záradékok a Bizottság 2015. január 13-i közleményével (COM(2015)0012) összhangban, többek között a fokozott beruházás és a strukturális reformok támogatására, valamint a biztonsági fenyegetések és a menekültáradat kezelésére való maradéktalan kihasználása mellett;

22.  hangsúlyozza, hogy javítani kell az adóbeszedést, fel kell lépni az adócsalással és az adókijátszással szemben, intézkedéseket foganatosítva az agresszív adótervezés és az adóparadicsomok ellen, és javítani kell az adópolitikák összehangolását az EU-n belül; hatékony és átlátható adórendszereket szorgalmaz az adóbeszedés erősítése, az adókijátszás megelőzése és a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében; úgy véli ezért, hogy az adó- és vámhatóságok számára biztosítani kell a megfelelő emberi, anyagi és pénzügyi erőforrásokat;

23.  minden ésszerű és országspecifikus erőfeszítést támogat, amely a közkiadások minőségének, hatékonyságának és növekedésbarát jellegének a javítására irányul, különös tekintettel a nem produktív kiadásoktól a növekedésösztönző beruházások felé történő elmozdulásra, nem veszélyeztetve azonban az alapvető szociális és közszolgáltatások biztosítását;

Külön hangsúly az euróövezetre

24.  üdvözli a Bizottság által az országspecifikus ajánlások előtt hat hónappal tett, az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlást mint a politikai koordináció elmélyítése felé az öt elnök jelentése és az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai nyomán tett lépést;

25.  hangsúlyozza, hogy tekintettel kölcsönös függőségének magas szintjére és monetáris politikájának közös voltára, az euróövezetet olyan gazdasági egységnek kell tekinteni, amelyben a legjobban teljesítők felé történő konvergenciát a nemzeti politikák fokozottabb összehangolásával kell előmozdítani és támogatni; kiemeli a nemzeti kormányok fokozott fellépésének jelentőségét a makrogazdasági egyensúlyhiányok csökkentéséhez és a nemzeti politikák más tagállamokba történő negatív átgyűrűző hatásainak megelőzéséhez szükséges gazdasági reformok és beruházások saját tagállamon belüli végrehajtása érdekében; az országspecifikus gyenge pontok értékelése, továbbá a makrogazdasági párbeszéd kiegészítése céljából kéri ezért a makrogazdasági egyensúlyhiányok és átgyűrűző hatások mélyreható értékelését; ragaszkodik az euróövezetre vonatkozó ajánlás és az országspecifikus ajánlások egymással való teljes összhangjához;

26.  üdvözli az euróövezet összesített költségvetési irányvonalára fordított fokozott figyelmet, amely ugyanakkor nem fedheti el az egyes tagállamok felelősségét; emlékeztet arra, hogy a túlzottdeficit-eljárás tekintetében a valamely tagállamban fennálló költségvetési hiány nem ellensúlyozható egy másik tagállam költségvetési többletével; felszólít annak rendszeres nyomon követésére, hogy a jelenlegi beruházási hiány fényében megfelelőnek tekinthető-e az összesített költségvetési irányvonal;

27.  támogatja a költségvetési erőfeszítés egyes tagállamonkénti differenciálására vonatkozó ajánlást, figyelembe véve a tagállamoknak a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel és stabilizációs szükségleteivel kapcsolatos pozícióit, valamint az átgyűrűző hatásokat; megjegyzi, hogy számos tagállam számára mindez növekedésbarát költségvetési konszolidáció folytatását jelenti; másrészről megjegyzi, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményei miatt egyes országok egyre nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkeznek, amelyet a jelenlegi helyzetben a hazai gazdaság támogatására is fel lehetne használni;

28.  megjegyzi, hogy jóllehet, az euróövezet nagy folyófizetésimérleg-többlete az euróövezet külső versenyképességének üdvözlendő jele, ennek jelenlegi szintje ugyanakkor a belső beruházások hiányát is tükrözi, kedvezőtlen hatást gyakorolva a növekedésre és a foglalkoztatásra; úgy véli, hogy az euróövezet fenntartható növekedése szempontjából és globális nézőpontból kedvezőbb lenne az erőteljesebb belső kereslet; tudatában van annak, hogy egyes tagállamok folyófizetésimérleg-többlete kedvező átgyűrűző hatásokkal jár együtt az értéklánc egészében, ami különféle módokon kedvezhet más tagállamoknak; elismeri továbbá az egységes valuta szerepét abban, hogy segíti a versenyképesebb országokat a világ többi részével szembeni magas többlet fenntartásában; üdvözli a Bizottság 2016. téli előrejelzésében szereplő ama megállapítás, hogy 2015-ben egyes tagállamokban a gazdasági növekedést elsősorban a belföldi kereslet ösztönözte; fontosnak tartja, hogy a magasabb folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamok saját maguk és a közjó érdekében folytatják a belföldi kereslet bővítését; egyúttal felszólítja a kevésbé versenyképes tagállamokat arra, hogy gazdaságaik modernizálása és a hosszú távú beruházáshoz szükséges fenntartható üzleti környezet megteremtése érdekében – az Európa 2020 stratégiával összhangban – hajtsanak végre eredményesen strukturális reformokat és magas színvonalú beruházásokat; véleménye szerint a makrogazdasági egyensúlyhiányok tagállamokon belüli korrigálásának ez a legmegfelelőbb módja, nem pedig a belső leértékelés, amely gyengíti a keresletet és lassítja az euróövezet gazdasági növekedését;

29.  hangsúlyozza a termelékenység javulása és a nem költséggel kapcsolatos tényezők által mozgatott, tényleges gazdasági és társadalmi konvergencia előmozdításának szükségességét; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden tagállam eredményesen végrehajtsa a strukturális reformokat, javítsa az állami kiadások minőségét és elégséges beruházási kapacitással rendelkezzen, lehetővé téve a GDP-arányos adósság csökkentéséhez is kulcsfontosságú kiegyensúlyozott és fenntartható növekedést; elismeri, hogy az állami és magánadósságok magas szintje jelentős mértékben csökkenti a beruházási képességet, és ezáltal lelassítja a növekedést;

30.  emlékeztet arra, hogy a bérek meghatározása az önálló kollektív tárgyalások feladata, és felszólítja az érintett szereplőket olyan felelős és növekedésbarát bérfejlesztések biztosítására, melyek tükrözik a termelékenység növekedését; különösen a folyófizetésimérleg-hiánnyal rendelkező vagy majdnem egyensúlyban lévő országok érintett szereplőit szólítja fel erőfeszítéseik folytatására a termelékenység fokozása és a versenyképesség megőrzése terén; egyidejűleg felszólítja a jelentős többlettel rendelkező országok érintett szereplőit, hogy a többlet-megtakarításokat a belföldi kereslet és beruházás támogatására használják fel;

31.  olyan intézkedéseket kér, amelyek megakadályozzák az adóztatás és a szociális normák terén a legalacsonyabb szint felé tartó, az egyenlőtlenségek fokozódásához vezető versenyt; emlékeztet arra, hogy a termelékenységre és a felfelé irányuló konvergenciára alapozva meg kell őrizni a nemzetközi versenyképességet; üdvözli a makrogazdasági egyensúlyhiányhoz kapcsolódó eredménytáblán a foglalkoztatással kapcsolatos három mutatóra irányuló fokozott figyelmet, és kéri a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ezeket a többi mutatóval azonos súlyúvá; úgy véli továbbá, hogy a szakpolitikai iránymutatások során kellőképpen figyelembe kell venni a legfontosabb foglalkoztatási és szociális mutatók, valamint az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó megfelelő mutatók jelenlegi eredménytáblájának elemzését;

32.   tudomásul veszi az Európai Tanács gazdasági és monetáris unióval kapcsolatos 2015. decemberi következtetéseit, és felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb kezdje meg a hosszabb távú intézkedések előkészítését;

Eredményesebb európai szemeszter erőteljesebb demokratikus elszámoltathatósággal

33.  sajnálja az országspecifikus ajánlások gyenge végrehajtását, és meggyőződése, hogy a végrehajtás javításához európai szinten világosan megfogalmazott prioritásokra, nemzeti szinten pedig a tényleges nyilvános viták, a politikai akarat és kötelezettségvállalás fokozására van szükség, amelyek nagyobb relevanciához és nemzeti felelősségvállaláshoz vezetnek; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a Bizottság tagjai látogatásokat tettek tagállamokban, hogy megvitassák az európai szemeszter folyamatát és dokumentumait;

34.  kéri, hogy találják meg a helyes egyensúlyt az országspecifikus ajánlások kiemelt prioritásokra való összpontosítása, illetve annak biztosítása között, hogy azok az összes kihívással foglalkozzanak, beleértve az államadósság-válságok újbóli előfordulásának megelőzését, valamint a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás fokozását, figyelembe véve az Európa 2020 stratégia célértékeit;

35.  üdvözli a plenáris ülés keretében 2015. december 15-én a Bizottság és az eurócsoport elnökével az euróövezetre vonatkozó ajánlástervezetről folytatott vitát, és kéri, hogy az ilyen plenáris viták az európai szemeszter rendszeres elemévé váljanak; véleménye szerint az ilyen viták – a végrehajtó hatalmi ág elszámoltathatóságának fokozását elősegítve – megerősítik és kiegészítik a meglévő demokratikus párbeszédet, például a gazdasági párbeszédet;

36.  hangsúlyozza, hogy a tavaszi Európai Tanácsnak továbbra is központi momentumnak kell lennie, amelynek alkalmával meghatározzák a politikai prioritásokat; üdvözli az éves növekedési jelentés elfogadása előtt és azt követően a Bizottsággal a jelentés prioritásairól a plenáris ülésen folytatott eszmecserét; emlékeztet, hogy a gazdaságpolitikának a Tanács tagállamokhoz intézett ajánlása nyomán történő kialakítása végrehajtási aktus, amelyet az Európai Parlament demokratikus ellenőrzése alá kell vonni és az EP előtti megvitatásra kell bocsátani; felhívja ezért a Tanácsot, hogy azt követően fogadja el az éves növekedési jelentés csomagjára vonatkozó ajánlásokat és következtetéseket, hogy a Parlament lehetőséget kapott álláspontjának kifejezésére; leszögezi, hogy szándékában áll mielőbb megvizsgálni ezeket a dokumentumokat, és jóval az Európai Tanács tavaszi ülését megelőzően állást foglalni; üdvözli, hogy az Európai Parlament meghívást kapott, hogy elnöke az Európai Tanács tavaszi ülésén hangot adhasson álláspontjának; rámutat továbbá arra, hogy a Szerződés értelmében az Európai Parlamentet a tanácsi ajánlások elfogadása után, valamint a többoldalú ellenőrzés eredményeiről tájékoztatni kell;

37.  kiemeli annak fontosságát, hogy a nemzeti parlamentek megvitassák az országjelentéseket és az országspecifikus ajánlásokat, és nemzeti reformprogramokról, valamint nemzeti stabilitási vagy konvergenciaprogramokról szavazzanak; felhívja a tagállamokat, hogy strukturált módon vonják be a szociális partnereket, a helyi és regionális önkormányzatokat és a többi érdekelt felet, kihasználva az országjelentések korai közzétételét; rámutat, hogy a szociális partnerek pótolhatatlan szerepet töltenek be a bérek meghatározásában és elengedhetetlenek a szélesebb körű gazdasági vitákban, különös tekintettel a termelékenység előmozdításának kérdésére; felszólítja továbbá a nemzeti parlamenteket, hogy szorosabban működjenek együtt az Európai Parlamenttel;

38.  sürgeti a Bizottságot, hogy indítson tárgyalásokat a gazdasági irányításról szóló intézményközi megállapodásról; kitart amellett, hogy ezen intézményközi megállapodásnak – a Szerződések keretében – biztosítania kellene, hogy az európai szemeszter struktúrája lehetővé tegye a folyamat érdemi és rendszeres parlamenti ellenőrzését, különösen az éves növekedési jelentés prioritásai és az euróövezetre vonatkozó ajánlások tekintetében;

Költségvetési politikák

39.  sajnálja, hogy az uniós költségvetés korlátozott mérete miatt nem érvényesül megfelelően a multiplikátorhatás, amellett, hogy lehetetlen megváltoztatni a saját források rendszerét, és hogy nincs koherens viszony a gazdasági előrejelzések, a gazdaságpolitikai prioritások, valamint az éves és többéves költségvetés-tervezés között;

40.  rámutat, hogy az uniós költségvetés közvetlenül hozzájárul a 2016-os éves növekedési jelentés három célkitűzése (beruházások újraindítása, strukturális reformok végrehajtása, a megfogalmazott politikai kötelezettségvállalásoknak megfelelő, felelősségteljes és tisztességes költségvetési politika folytatása) közül kettőnek a megvalósításához; üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a strukturális reformok támogatása céljából technikai segítségnyújtásra fordítsák az uniós forrásokat;

41.  úgy véli, hogy saját források létrehozása, valamint a kiadások racionalizálása révén az uniós költségvetés segíthet enyhíteni a nemzeti költségvetések terheit, és támogathatná a költségvetések konszolidálására irányuló erőfeszítéseket; meggyőződése, hogy a közpénzekkel történő uniós szintű gazdálkodás formáinak kiszélesítése lehetővé tenné méretgazdaságossági megtakarítások elérését, és így a kiadások csökkentését, például a diplomácia és a katonai kiadások terén, ugyanakkor nem kérdőjelezi meg a megosztott irányítás elvét, különösen a strukturális alapok vonatkozásában;

42.  hangsúlyozza, hogy jogellenes, hogy az Európai Unió költségvetésének hiánya legyen; megállapítja, hogy a tagállamok a nemzeti költségvetések kiigazítási változójaként tekintenek az Unió költségvetésére;

43.  hangsúlyozza, hogy az euróövezeten belüli nagyobb fokú integráció elengedhetetlen a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítése érdekében, és hogy a költségvetési unió az euró megfelelő működésének sarokköve;

44.  kéri, hogy az euróövezetre és annak költségvetési kapacitására vonatkozó parlamenti álláspontot illetően vegyék figyelembe a 2016 során elkészítendő, az euróövezet költségvetési kapacitásáról szóló saját kezdeményezésű jelentés következtetéseit;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a többéves pénzügyi keretnek a Parlament, a Bizottság és a Tanács között, 2013 júniusában megkötött politikai megállapodásban előírt felülvizsgálatát; kiemeli, hogy az Európai Uniót 2009 és 2014 között sújtó pénzügyi és humanitárius válságok rámutattak a jelenlegi többéves pénzügyi keret alkalmatlanságára; hangsúlyozza továbbá, hogy alapvetően át kell alakítani az Unió pénzügyi programozását, hogy az megfelelően vegye figyelembe a rendelkezésre álló eszközök célkitűzéseit, pénzügyi keretösszegeit és időtartamát.

Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági politikák

46.  hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok reformja és a körforgásos gazdaságról szóló cselekvési terv előmozdítsa az európai gazdaság körforgásos modellre való áttérését, elengedhetetlen erre irányuló ajánlásokat integrálni az európai szemeszter folyamatába a versenyképesség fellendítése, a munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés elérése érdekében; javasolja a körforgásos gazdaság elveinek beépítését az országspecifikus ajánlásokba;

47.  megismétli egy olyan adóügyi keret szükségességét, amely jutalmazza a fenntartható politikák kidolgozását és összhangban áll a „szennyező fizet” elvvel, megfelelő üzenetet hordozva az erőforrás-hatékonyság terén történő beruházások, a termelési folyamatok modernizálása és a könnyebben javítható és tartósabb termékek gyártása tekintetében; megismétli, hogy fokozatosan meg kell szüntetni a környezeti szempontból káros támogatásokat, beleértve a fosszilis üzemanyagokra vonatkozóakat is, és a munkát terhelő adók helyett a környezetszennyezés alapján történő adózásra kell átállni;

48.  fontosnak tartja az egészségügyi rendszerek teljesítményének és fenntarthatóságának az európai szemeszter keretében történő értékelését, és támogatja az eredményalapú megközelítésre való átállást, valamint a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés középpontba állítását; felhívja a Bizottságot, hogy az összes érdekelt féllel együtt fejlesszen ki eszközöket az egészségügyi eredmények nyomon követésére, valamint a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés mérésére, és ösztönözze az egészségügyi kutatás költségeinek átláthatóságát, hogy csökkenthetőek legyenek a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli társadalmi eltérések és egészségügyi egyenlőtlenségek; felhívja a Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlásokban vegye figyelembe a megelőzési programokat célzó intézkedések hosszú távú egészségügyi és költségvetési hatásait;

49.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egészségügyi ágazat – amely fontos szerepet játszik a gazdaság egészében, mivel az európai munkaerő összlétszámának 8%-át és az uniós GDP 10%-át teszi ki – fenntartható legyen, azért, hogy valamennyi polgár számára biztosítani lehessen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, mivel az egészség a tagállamok és gazdaságuk stabilitásának, fenntarthatóságának és további fejlődésének alapvető tényezője;

Regionális politikák

50.  megállapítja, hogy az uniós beruházások jelentős szerepet játszanak a kevésbé fejlett régiókban, és fontos biztosítani további beruházásokat vonzó képességüket, előmozdítva így a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;

51.  tudomásul veszi az európai szemeszter folyamatának célkitűzései és az esb-alapok 2014–2020 közötti programozása közötti kapcsolatokat, amelyek a partnerségi megállapodásokban tükröződnek; ezért úgy véli, hogy a 2014–2020-as reformot követően a kohéziós politika eszközei fontos szerepet tölthetnek be az országspecifikus ajánlások végrehajtásában, ezáltal támogatva a strukturális reformokat, és hozzájárulva az uniós stratégiai célok megvalósításához, továbbá a partnerségi megállapodások hatékony végrehajtásához; hangsúlyozza ugyanakkor az esb-alapok keretében folytatott programok és kitűzött célok többéves és hosszú távú jellegét –szemben az európai szemeszter éves ciklusával –, valamint annak szükségességét, hogy összehangolják az Európai Unió prioritásait a nemzeti, regionális és helyi szintű szükségletekkel;

o

o  o

52.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Központi Banknak.

INDOKOLÁS

Az Európai Parlament e jelentéssel járul hozzá a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének 2016. évi folyamatára vonatkozó gazdaságpolitikai prioritások meghatározásához, és válaszol a Bizottság éves növekedési jelentésére és a kapcsolódó dokumentumokra, többek között az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlástervezetre. Ezzel párhuzamosan jelentések készülnek az európai szemeszter foglalkoztatási és szociális szempontjairól, valamint az egységes piaccal kapcsolatos vonatkozásairól is. A tavaszi Európai Tanács előkészítéseképpen mindhárom jelentés megvitatásra kerül a Bizottsággal és a Tanáccsal.

Az intézményeknek e vita keretét úgy kell kialakítaniuk, és e vitát úgy kell lefolytatniuk, hogy erősítsék az európai gazdaságirányítás demokratikus jellegét, amíg létre nem jön az öt elnök jelentésében kért intézményközi megállapodás(15).

E jelentés célja a következő három fő kérdésről folytatandó európai szintű vita ösztönzése, a nemzeti parlamenti képviselők, a szociális partnerek és a civil társadalom bevonásával is:

•  A költségvetési, monetáris és strukturális politikák milyen együttesét kell végrehajtania az Európai Uniónak a 12–18 hónap során?

•  Hogyan kellene elmélyíteni a politikai koordinációt az euróövezet szintjén?

•  Hogyan lehetne demokratikusabbá tenni az európai szemeszter prioritásaira és ajánlásaira vonatkozó döntéshozatalt, és hogyan lehet biztosítani az ajánlások hiánytalanabb végrehajtását?

A szakpolitikai intézkedéscsomag súlypontjainak áthelyezése a határozottabb fellendülés érdekében

Az Európai Unió egy hosszú gazdasági válságból van kilábalóban, amely súlyos társadalmi nehézségeket okozott, és szétforgácsolta a gazdasági növekedés lehetőségeit. Ugyanakkor új kihívásokkal néz szembe, gondolva különösen a terrorista támadások fenyegetésére, a szomszédság geopolitikai instabilitására és a példátlanul nagy tömegben érkező menedékkérőkre. Az Európai Uniónak politikai legitimitásának biztosításához ki kell dolgoznia az e kihívásokkal való megbirkózáshoz szükséges eszközöket.

A polgárok határozottabb gazdasági fellendülésre, minőségi munkahelyek teremtésére és az esélyegyenlőség helyreállítására vágynak. Emellett mindannyian tiszta környezetben szeretnénk élni, és részesedni kívánunk a digitális forradalom és más technológiai innovációk kínálta lehetőségekből. Mindazonáltal jelentős hosszú távú kihívásokkal is szembesülünk: idetartoznak az éghajlatváltozás, a robotizáció, a munkafeladatok fragmentálódása, a demográfiai változások és a multipoláris világ felé tartó folyamatos eltolódás.

Az EU, az euróövezet és az egyes tagállamok által 2016-ban végrehajtandó gazdaságpolitikai intézkedéscsomagnak erősítenie kell a jelenlegi gazdasági fellendülést, ugyanakkor megoldást kell nyújtania a strukturális kihívásokra, és hozzá kell járulnia a fenntartható növekedés hosszú távú stratégiájához. Megtörtént az Európa 2020 stratégia(16) féléves értékelése, és azt az Európai Parlament(17) és a Bizottság(18) újólag megerősítette az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés kiépítésének általános európai kereteként. Az idei év korábbi időszakában sor került a stratégiához tartozó integrált iránymutatások megújítására is.

Ahhoz, hogy ez a stratégia érdemi és reális lehessen, létfontosságú, hogy vele teljes mértékben összhangban álljanak az európai szemeszter keretében elfogadott prioritások és kiadott ajánlások, és azok középpontjában a stratégia végrehajtása álljon.

Amit e jelentés első része igyekszik meghatározni, az a gazdaságpolitikai intézkedéscsomag pontos tartalma. Az előadó álláspontja szerint a jelenlegi gazdasági körülmények között az Európai Bizottság által támogatott, a beruházások, a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás és a strukturális reform alkotta „bűvös háromszöget” „szilárd négyzetté” kell bővíteni, amelynek negyedik eleme a hazai kereslet lenne.

A hazai kereslet erősítése a magán- és a közszektor beruházásainak bővítését igényli, mégpedig a Bizottság által 2014-ben előterjesztett európai beruházási tervet meghaladóan. A tőkeáttétel csökkenésének lassú folyamata megnehezíti az új beruházásokat, minthogy sok kormány, pénzügyi intézmény, vállalkozás és háztartás nagyrészt régi adósságainak csökkentésével van elfoglalva, ami az alacsony növekedés és alacsony infláció jellemezte környezetben természetesen még nehezebb. A figyelmet ezért azokra a lehetőségekre kell összpontosítani, amelyekkel felgyorsítható a tőkeáttétel csökkenése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében eszközölt megfontolt új beruházásokra. E tekintetben úgyszintén fontos a hatékony szabályozási környezet és a jól működő közigazgatás.

Rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a rövid távú hazai kereslet és a hosszabb távú növekedési potenciál megerősödhetne, ha a jólét jelenlegi szintjén szélesebb körben osztoznának, és csökkennének a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek. Az OECD, az IMF és más intézmények az elmúlt években többször kijelentették, hogy az újraelosztó politikák fontos szerepet játszanak a fenntartható növekedésben, többek között tisztán gazdasági szempontból is.

A növekedési potenciál egyenlőtlenségek csökkentésével történő növelése összhangban van a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás elvével, és – bevételi oldalon – maga után vonja az eredményesebb adóbeszedést és az adóelkerülés eredményesebb megakadályozását, valamint a progresszív jövedelemadóztatást és az adózás súlypontjának a munkáról a vagyonra, a tőkenyereségekre, a pénzügyi tranzakciókra és a szennyezésre való fokozott áthelyezését. Mindezt hatékony közkiadásokkal kell kiegészíteni, különösen a jó minőségű szociális beruházások, így az oktatás, a gyermekgondozás és a megfelelő szociális védelem területén, amelyek egész életükön át elősegítik az emberek önrendelkezését. Úgyszintén köztámogatást igényelnek az infrastrukturális fejlesztések, az energiahatékonysági beruházások és az induló vállalkozások.

Ezenfelül a múltbeli tapasztalatok és az előttünk álló kihívások fényében változtatnunk kell azon, hogy mit értünk „strukturális reformok”alatt. A „strukturális reform” fogalmát régóta főként az állam gazdaságban betöltött szerepének csökkenésével és a piacok rugalmasabbá tételével kapcsolják össze. Sajnos ez nem mindig vezetett a termelékenység javulásához, ugyanakkor hozzájárult a deflációs nyomáshoz és az egyenlőtlenségek fokozódásához.

Ideje immár áttérni a strukturális reformok „második generációjára”, amelyek fő céljaként a növekedési potenciál nagyobb fokú foglalkoztatás és termelékenység révén történő erősítését, a tisztességes és fenntartható jóléti rendszerek előmozdítását és az esélyegyenlőség helyreállítása érdekében a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését kell kitűzni. Ezt kell tükröznie az újonnan javasolt strukturálisreform-támogató programnak is.

A GMU irányításának elmélyítése a stabilitás és a konvergencia érdekében

Amióta 2010-ben kitört az euróválság, az uniós kormányok és intézmények fontos lépéseket tettek, hogy megőrizzék az euróövezet integritását, de – mint azt az öt elnök jelentése is kifejti – még sokkal többet kell tenni gazdasági és monetáris uniónk ellenálló képességének megerősítése érdekében. Egy fontos szempont a gazdasági és szociálpolitikák összehangolásának elmélyítése az euróövezetben. Ez megköveteli mindenekelőtt az euróövezet általános költségvetési helyzetének mélyreható ismeretét, valamint a makrogazdasági és makroszociális egyensúlyhiányok összesített áttekintését. Ezzel összefüggésben üdvözlendő az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlástervezet korai előterjesztése.

A Bizottság az euróövezet költségvetésterv-javaslatainak átfogó értékelésében megállapította, hogy az adósság fenntarthatóságára és az anticiklikus gazdasági stabilizációra vonatkozó célkitűzést mérlegelve „a következő évre várt, nagyjából semleges euróövezeti költségvetési irányvonal alapvetően helyénvalónak tűnik, különösen a történelmi mélypontjukon lévő kamatok és magas külső többlet figyelembevételével, amelyek szerint szükség lenne némi keresletoldali támogatásra”. Ugyanakkor rámutatott „a rendelkezésre álló költségvetési mozgástér [egyes tagállamokban] továbbra sem kielégítő” hasznosítására.(19)

Ami a makrogazdasági egyensúlyhiányokat illeti, a riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentés megállapítja, hogy az euróövezet folyófizetésimérleg-többlete 2015-ben várhatóan megközelítőleg 390 milliárd eurót tesz majd ki, vagyis a GDP 3,7%-át. Ez a jelentés szerint „magasabb az alapvető sajátosságok által indokoltnál, és a gazdasági hatékonyság problémáit, valamint a visszafogott belső keresletet tükrözi”. Jóllehet a megtakarítások-beruházások megfelelő általános egyenlegének nagyjából kiegyensúlyozottnak kellene – így a Bizottság – a folyófizetésimérleg-többlet olyan többletmegtakarításokat jelez, amelyek nem csatornázódnak be a hazai gazdaságba. Az euróövezetben a beruházások GDP-hez viszonyított aránya 2015 második félévében 19,8%-on állt, ami jóval elmarad az 1998–2007-es 22,1%-os átlagtól(20).

Az előadó álláspontja szerint ebből az elemzésből egyértelműen kitűnik, hogy több beruházásra lenne szükség, különös tekintettel a fennálló alacsony kamatlábakra. Elengedhetetlen e beruházások fenntartható jellege, tekintettel az állami és magánadósságok magas fennálló szintjére. A hasznos meglévő tőke (állóeszközök és humántőke) lepusztulásának megelőzése érdekében ki kell tölteni a beruházások terén fennálló nyilvánvaló réseket, az új beruházásokat pedig gondosan meg kell tervezni, a hangsúlyt az innovációra, az erőforrás-hatékonyságra, a jó minőségű oktatásra és a minőségi munkahelyek teremtésére helyezve.

Mindezek után elmondható, hogy az euróövezet paradox helyzettel áll szemben: A legnagyobb rendelkezésre álló költségvetési mozgástérrel bíró országok a kibocsátást és a foglalkoztatást tekintve legjobb teljesítményt nyújtó országok közé tartoznak, ezért költségvetési multiplikátoraik viszonylag alacsonyabbak, ami részben magyarázza, hogy miért vonakodnak növelni az állami beruházások szintjét. Másrészről a(z alacsony növekedés, nagy munkanélküliség és a nagy beruházási hiátusok kapcsán) magasabb költségvetési multiplikátorokkal rendelkező országok költségvetési mozgástere a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai és a már korábban meglévő államadósságok miatt korlátozott. Ez nagymértékben csökkenti annak esélyét, hogy tényleges gazdasági konvergencia valósul meg, és sikerül elérni a kiegyensúlyozott és fenntartható növekedés Szerződésben megfogalmazott célját.

E paradoxon megoldásának egyik kulcsa valószínűleg az lenne, ha a költségvetési mozgástérrel rendelkező országok nagyobb hajlandósággal használnak ki azt teljes mértékben, figyelembe véve az euróövezet egészére gyakorolt pozitív hatásokat is. Egy másik megoldás azoknak a pénzügyi feltételeknek a javítása, amelyek mellett a többi ország befektet, reformokat hajt végre és konvergenciát ér el, mégpedig a bankunió megvalósítása és a kiegészítő költségvetési kapacitást szolgáló eszközök kidolgozása révén.

A demokrácia megerősítése az elszámoltathatóság, a relevancia és az eredményesség növelése érdekében

A 2016-os európai szemeszter két részre oszlik: egy európai részre, amelynek csúcspontja a tavaszi Európai Tanács, valamint egy nemzeti részre, amely az országjelentések közzétételével kezdődik. Ahhoz, hogy a prioritások és ajánlások relevánsak legyenek, azokat elfogadják és azok alapján lépéseket tegyenek, mindkét szinten elmélyült demokratikus vitára és a szociális partnerek szoros bevonására van szükség.

A gyakorlatban ez különösen szükségessé teszi, hogy az Európai Parlament vitát folytasson a Bizottsággal és az eurócsoport elnökével az euróövezetnek szóló ajánlástervezetről, valamint hogy szorosabb legyen a párbeszéd a Parlament és a Tanács között, mielőtt ez utóbbi elfogadja ajánlását és az éves növekedési jelentési csomagra vonatkozó következtetéseit. Szintén fontos pillanat az európai és a nemzeti parlamenti képviselők Bizottsággal közös 2016. február 16–17-i vitája. Az Európai Parlament az éves növekedési jelentés előterjesztése előtti és utáni, a tavaszi Európai Tanács előtti és utáni vitákon, valamint az európai szemeszter végrehajtásának végső értékelésén keresztül is részt fog venni a szemeszterben.

Nemzeti szinten rendkívüli jelentőséggel fognak bírni a Bizottság tagjaival és a nemzeti kormányokkal (adott esetben) az euróövezetre vonatkozó ajánlás, az Európai Tanács következtetései, a Bizottság országjelentései és az országspecifikus ajánlások alapján folytatott mélyreható parlamenti viták. Ezenfelül el kell terjeszteni a nemzeti reformprogramokról és a stabilitási vagy konvergenciaprogramokról vitázó és szavazó nemzeti parlamentek helyes gyakorlatát is.

2016 folyamán várhatóan létrejönnek a Bizottság által az öt elnök jelentése alapján javasolt új szervek, azaz a nemzeti versenyképességi tanácsok és az európai költségvetési tanácsadó bizottság, és ezek talán már ebben az európai szemeszteri ciklusban is részt fognak venni.

Az előadó reméli, hogy valamennyi szereplő aktívan részt fog venni a 2016. évi európai szemeszterben, azzal a céllal, hogy határozottabb gazdasági élénkülést érjünk el, és Európa szociális piacgazdasága ellenállóbbá váljon a sokkhatásokkal és strukturális kihívásokkal szemben, bizonyítva, hogy az európai demokrácia működik, és képes fenntartható jólétet biztosítani, amelyen a lakosság széles köre osztozik.

6.1.2016

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: 2016. évi éves növekedési jelentés

(2015/2285(INI))

A vélemény előadója(*): Jean Arthuis

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy gyenge az európai szemeszter parlamenti dimenziója, és hogy az öt elnök jelentésében e tekintetben megfogalmazott javaslatok nem elég nagyratörőek; sajnálja, hogy az e jelentést követő első éves növekedési jelentés még mindig nem ölti a rendes jogalkotási eljárás szerinti szöveg formáját, ahogyan azt a Parlament kívánja;

2.  úgy véli, hogy az Európai Unió nem rendelkezik más gazdaságpolitikával, mint amit a nemzeti politikák összegzéseként kapunk; elítéli, hogy nincs közös stratégiai elképzelés, és hogy hiányzik az ágazatspecifikus iparpolitikák kialakításának és végrehajtásának képessége; tekintettel a tagállamok között fennálló hatalmas mértékű gazdasági, társadalmi és politikai különbségekre, közös gazdaságpolitika kialakítására szólít fel; sajnálja, hogy az uniós költségvetés korlátozott mérete miatt nem érvényesül megfelelően a multiplikátorhatás, miközben lehetetlen megváltoztatni a saját források rendszerét, és hogy nincs koherens viszony a gazdasági előrejelzések, a gazdaságpolitikai prioritások, valamint az éves és többéves költségvetés-tervezés között;

3.  emlékeztet az európai strukturális és beruházási alapok, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap fontos szerepére az Európa 2020 stratégia céljainak elérését illetően, továbbá hangsúlyozza, hogy az uniós kiadások tagállamokbeli eredményességének növelése és a strukturális reformokra irányuló erőfeszítések támogatása érdekében határozottabb kapcsolatot kell kialakítani az országspecifikus ajánlások végrehajtása és az európai strukturális és beruházási alapok között, ezáltal csökkentve a tagállamok válságokkal szembeni kiszolgáltatottságát;

4.  rámutat, hogy az uniós költségvetés közvetlenül hozzájárul a 2016-os éves növekedési jelentés három célkitűzése (beruházások újraindítása, strukturális reformok végrehajtása, a megfogalmazott politikai kötelezettségvállalásoknak megfelelő, felelősségteljes és tisztességes költségvetési politika folytatása) közül kettőnek a megvalósításához; üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a strukturális reformok támogatása céljából technikai segítségnyújtásra fordítsanak uniós forrásokat;

5.  úgy véli, hogy saját források nyújtása, valamint a kiadások racionalizálása révén az uniós költségvetés segíthetne enyhíteni a nemzeti költségvetések terheit, és támogathatná a költségvetések konszolidálására irányuló erőfeszítéseket; meggyőződése, hogy a közpénzekkel történő uniós szintű gazdálkodás formáinak kiszélesítése lehetővé tenné méretgazdaságossági megtakarítások elérését, és így a kiadások csökkentését, például a diplomácia és a katonai kiadások terén, ugyanakkor nem kérdőjelezi meg a megosztott irányítás elvét, különösen a strukturális alapok vonatkozásában;

6.  hangsúlyozza, hogy jogellenes, hogy az Európai Unió költségvetésének hiánya legyen; megállapítja, hogy a tagállamok a nemzeti költségvetések kiigazítási változójaként tekintenek az Unió költségvetésére;

7.  hangsúlyozza, hogy az euróövezeten belüli nagyobb fokú integráció elengedhetetlen a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítése érdekében, és hogy a költségvetési unió az euró megfelelő működésének sarokköve;

8.  arra ösztönöz, hogy az euróövezet vezessen be intézkedéseket a GMU költségvetési integrációjának elmélyítése érdekében, hogy a nemzeti szintű reform-erőfeszítések támogatása révén lépjen fel az aszimmetrikus sokkokkal szemben; hangsúlyozza, hogy az e célból létrehozott bármilyen eszközt vagy irányítási struktúrát teljes mértékben integrálni kell a Szerződésekbe, és demokratikus ellenőrzésnek kell alávetni, és hogy azoknak nem szabad semmilyen módon átfedésbe kerülniük az Európai Unió általános költségvetésének a Szerződésekben rögzített hatáskörével és szerepével, vagy átvenniük annak hatáskörét és szerepét;

9.  kéri, hogy az euróövezetre és annak költségvetési kapacitására vonatkozó parlamenti álláspontot illetően vegyék figyelembe a 2016 során elkészítendő, az euróövezet költségvetési kapacitásáról szóló saját kezdeményezésű jelentés következtetéseit;

10.  kéri a fiskális és a monetáris politika (policy mix) közötti szinergia kialakítását a fenntartható növekedés és tisztességes munkahelyek teremtésének előmozdítása érdekében;

11.  emlékeztet, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) finanszírozott európai beruházási terv célja olyan nagy kockázattal járó beruházások finanszírozása, amelyek megvalósítása nem lenne lehetséges az ESBA által viselt kockázati fedezet nélkül; felhívja a Bizottságot, hogy ellenőrizze, hogy csak olyan nagy kockázattal járó projektek részesüljenek az ESBA támogatásából, amelyek teljesítik az addicionalitás elvét; kiemeli e tekintetben, hogy a Parlament értékelni fogja a projekteket és azok tőkeáttételi hatását annak biztosítása érdekében, hogy az Unió költségvetésében szereplő ESBA-garanciaalapot megfelelő módon használják fel;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a többéves pénzügyi keretnek a Parlament, a Bizottság és a Tanács között, 2013 júniusában megkötött politikai megállapodásban előírt felülvizsgálatát; kiemeli, hogy az Európai Uniót 2009 és 2014 között sújtó pénzügyi és humanitárius válság rámutatott a jelenlegi többéves pénzügyi keret alkalmatlanságára; hangsúlyozza továbbá, hogy alapvetően át kell alakítani az Unió pénzügyi programozását, hogy az megfelelően vegye figyelembe a rendelkezésre álló eszközök célkitűzéseit, pénzügyi keretösszegeit és időtartamát.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

8

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Monika Hohlmeier, Bernd Kölmel, Vladimír Maňka, Clare Moody, Siegfried Mureşan, Liadh Ní Riada, Younous Omarjee, Paul Rübig, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Monika Vana, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Stanisław Ożóg, Andrej Plenković, Pavel Poc, Marco Valli, Tomáš Zdechovský

22.1.2016

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: 2016. évi éves növekedési jelentés

(2015/2285(INI))

A vélemény előadója: Andrey Kovatchev

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megismétli, hogy az európai szemeszter folyamatát azzal a céllal hozták létre, hogy segítse az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósulását; felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy integrálja szorosabban a felülvizsgált Európa 2020 stratégiát az európai szemeszterbe, és juttassa érvényre az uniós környezetvédelmi és közegészségügyi célkitűzéseket a folyamatban, elismerve e területek jelentős növekedési, munkahely-teremtési és beruházási kilátásait, valamint hozzájárulásukat a stratégia tágabb célkitűzéseihez, nevezetesen biztosítva, hogy a tagállamok ismét magasabb szintű növekedést érjenek el, és továbbhaladjanak a fenntartható társadalmak kialakításának útján;

2.  hangsúlyozza, hogy a gazdaság környezetbarátabbá tétele és a hatékonyabb egészségügyi rendszerekbe való beruházás hozzá fog járulni az európai gazdaság versenyelőnyének helyreállításához, az energiaellátás biztonságának növeléséhez, az európai polgárok egészségének és jólétének javításához, valamint minőségi munkahelyek létrehozásához; e tekintetben megjegyzi, hogy egyaránt figyelembe kell venni a strukturális reformok rövid távú költségvetési vonzatait, valamint hosszú távú környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait, a különböző szakpolitikák hatékonyabb összehangolásának megvalósítása céljából is, és ezért a civil társadalom fokozottabb bevonására szólít fel; emlékeztet arra, hogy az egészségügyi kiadások az egészségesebb, biztonságosabb, termelékenyebb és versenyképesebb társadalmakba való beruházásnak minősülnek;

3.  megállapítja, hogy számos, az Európai Stratégiai Beruházási Alap általi finanszírozásra jóváhagyott projekt a környezetvédelmi és az egészségügyi ágazaton belüli infrastruktúrára és innovációra irányul; hangsúlyozza, hogy a gazdaság környezetbaráttá, fenntarthatóvá és erőforrás-hatékonnyá alakításához szükséges strukturális reformok végrehajtásának elősegítéséhez teljes körűen ki kell aknázni a munkahelyteremtés és a növekedés beindítását célzó beruházási tervben rejlő lehetőségeket; felhívja a Bizottságot, hogy a beruházások újbóli fellendítésére, a gazdaság modernizálására, illetve a gazdasági és társadalmi konvergencia Unió-szerte történő előmozdítására irányuló politikai célkitűzések megvalósítása érdekében figyelmesen kövesse nyomon az Európai Stratégiai Beruházási Alappal kapcsolatos eredményeket;

4.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter az egyik eszköze annak, hogy – az EUMSZ 11. cikkében meghatározott megközelítéssel összhangban – a környezetvédelmi megfontolások általánosan érvényesüljenek és megjelenjenek az egyéb vonatkozó szakpolitikákban; ezért megismétli, hogy a környezetvédelem dimenziójának – a gazdasági és a társadalmi dimenzióval együtt – teljes értékű szerepet kell játszania az európai szemeszter folyamatában annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok úgy érjenek el ismét magasabb szintű növekedést, hogy mindeközben továbbra is haladnak előre a fenntartható társadalmak kialakításának útján;

5.  hangsúlyozza, hogy az uniós környezetvédelmi és egészségügyi minisztereket tanácsi szinten fokozottabban be kell vonni az európai szemeszter folyamatába;

6.  kiemeli, hogy intézkedésekre van szükség a foglalkoztatás növelése érdekében a környezetbarát gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználása révén; felhívja a Bizottságot, hogy használja az európai szemesztert az oktatásba és a zöld munkahelyek kialakítását célzó képzésbe való beruházások támogatására, valamint járuljon hozzá a zöld foglalkoztatás fokozására és az ökológiai lábnyom csökkentésére irányuló erőfeszítésekhez, így segítve elő a valóban fenntartható gazdaság felé történő elmozdulást;

7.  hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok reformja és a körforgásos gazdaságról szóló cselekvési terv előmozdítsa az európai gazdaság körforgásos modellre való áttérését, elengedhetetlen erre irányuló ajánlásokat integrálni az európai szemeszter folyamatába a versenyképesség fellendítése, a munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés elérése érdekében; javasolja a körforgásos gazdaság elveinek beépítését az országspecifikus ajánlásokba;

8.  fontosnak tartja, hogy a körforgásos gazdaságon alapuló és az egyetemesen alkalmazandó fenntartható fejlesztési célok által vezérelt új gazdasági modellre való átállás megfelelően tükröződjön az éves növekedési jelentés és az országspecifikus ajánlások prioritásaiban;

9.  megismétli egy olyan adóügyi keret szükségességét, amely jutalmazza a fenntartható politikák kidolgozását és összhangban áll a „szennyező fizet” elvvel, megfelelő üzenetet hordozva az erőforrás-hatékonyság terén történő beruházások, a termelési folyamatok modernizálása és a könnyebben javítható és tartósabb termékek gyártása tekintetében; megismétli, hogy fokozatosan meg kell szüntetni a környezeti szempontból káros támogatásokat, beleértve a fosszilis üzemanyagokra vonatkozóakat is, és a munkát terhelő adók helyett a környezetszennyezés alapján történő adózásra kell átállni;

10.  hangsúlyozza, hogy a külső forrásoktól való függőség és az energiafüggőség csökkentése, valamint a fosszilis üzemanyagokról a megújuló energiaforrásokra való átállás kulcsfontosságú a hosszú távú növekedés eléréséhez, és fokozni fogja az EU versenyképességét; rámutat az ez irányú fokozott elköteleződés gazdasági előnyeire; hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az egységes energiapiac akadályait a külső energiaforrások diverzifikálása, az uniós energetikai infrastruktúra korszerűsítése, az energetikai összeköttetések bővítésébe és a megújuló energiaforrásokba való beruházás, továbbá az uniós belső energiapiac kiteljesítése révén, mivel ezek az energiaunióra irányuló uniós stratégia kulcsfontosságú prioritásai; úgy véli, hogy az európai szemeszternek magában kellene foglalnia a megújuló energiáról, az energiahatékonyságról és az összekapcsolhatóságról való jelentéstételt is az uniós szinten megállapított célok alapján;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy használja az európai szemesztert a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendből fakadó uniós kötelezettségvállalások teljesítésének eszközeként, és különösen, hogy foglalja bele a folyamatba az éghajlatváltozással, a fenntartható termeléssel és fogyasztással, az élelmezésbiztonsággal, illetve a biológiai sokféleséggel foglalkozó politikákat és hatékony intézkedéseket;

12.  hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatának és az európai szemeszternek szorosan kell illeszkednie az új fenntartható fejlesztési menetrendhez; megismétli, hogy a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához az EU tervezési horizontját 2020 utánra is ki kell terjeszteni egy olyan, a globalizált világon belüli fenntartható Európára irányuló integrált stratégia bevezetésével, amely legalább 2030-ig terjed;

13.  üdvözli, hogy a Bizottság a referenciaértékek fokozatos bevezetésével és a szakpolitikai vagy tematikus területek közötti keresztvizsgálatokkal ismét középpontba állította a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergencia előmozdítását, és úgy véli, hogy ez erősítheti az európai gazdaság jövőbeni válságokkal szembeni ellenálló képességét; sürgeti a Bizottságot, hogy az európai szemeszter folyamatában használja fel jobban a társadalmi, környezeti és egészségügyi mutatókat az Unión belüli konvergencia értékelése során; jelentős beruházásokra szólít fel a környezeti egészséggel kapcsolatos kutatás, fejlesztés és innováció terén;

14.  fontosnak tartja az egészségügyi rendszerek teljesítményének és fenntarthatóságának az európai szemeszter keretében történő értékelését, és támogatja az eredményalapú megközelítésre való átállást, valamint a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés középpontba állítását; felhívja a Bizottságot, hogy az összes érdekelt féllel együtt fejlesszen ki eszközöket az egészségügyi eredmények nyomon követésére, valamint a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés mérésére, és ösztönözze az egészségügyi kutatás költségeinek átláthatóságát, hogy csökkenthetőek legyenek a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli társadalmi eltérések és egészségügyi egyenlőtlenségek; felhívja a Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlásokban vegye figyelembe a megelőzési programokat célzó intézkedések hosszú távú egészségügyi és költségvetési hatásait;

15.  hangsúlyozza, hogy az egészségügyi rendszerek európai szemeszteren belüli átfogóbb, nemcsak a költségvetési dimenzióra korlátozott, hanem a hozzáférésre, a hatékonyságra és az egészségügyi rendszerek minőségére is kiterjedő értékelése pontosabb képet adna az egészségügyi rendszerek teljesítményéről, és erősítené az európai szemeszter hasznosságát az egészségügy terén; rámutat arra, hogy a fertőző és a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos prevenciós politikák elengedhetetlenek a nemzeti egészségügyi rendszerek költségeinek csökkentéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel az európai szemesztert a prevenció nemzeti egészségügyi rendszerek tekintetében fennálló hatékonyságnövelő szerepének előmozdítására;

16.  hangsúlyozza, hogy az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása hozzájárul a társadalmi kohézióhoz, a társadalmi igazságossághoz, a társadalmi kirekesztés kezeléséhez, valamint a fenntartható fejlődéshez, mivel kiegészíti a generációk közötti szolidaritást és korrigálhatja a népesség egészségi állapotát befolyásoló negatív külső tényezőket;

17.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egészségügyi ágazat – amely fontos szerepet játszik a gazdaság egészében, mivel az európai munkaerő összlétszámának 8%-át és az uniós GDP 10%-át teszi ki – fenntartható legyen, azért, hogy valamennyi polgár számára biztosítani lehessen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, mivel az egészség a tagállamok és gazdaságuk stabilitásának, fenntarthatóságának és további fejlődésének alapvető tényezője;

18.  felhívja mind a tagállamokat, mind a Bizottságot, hogy a jelenlegi gazdasági válság idején kerüljék el a legkárosabb intézkedéseket, mint például a rövid távú megtakarításokat, amelyek közép- és hosszú távon magas költségekhez vezetnek, és helyettük összpontosítsanak a magas színvonalú és nagy hatékonyságú egészségügyi ellátási rendszerek további fejlesztésére.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

21.1.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

11

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Ian Duncan, Stefan Eck, Bas Eickhout, Eleonora Evi, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Jytte Guteland, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Marcus Pretzell, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Tibor Szanyi, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Estefanía Torres Martínez, Nils Torvalds, Glenis Willmott, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Paul Brannen, Herbert Dorfmann, Christofer Fjellner, Luke Ming Flanagan, Elena Gentile, Martin Häusling, Karol Karski, Andrey Kovatchev, Merja Kyllönen, Marijana Petir, Christel Schaldemose, Bart Staes, Mihai Ţurcanu, Tom Vandenkendelaere, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Daniel Dalton

17.2.2016

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. évi éves növekedési jelentés

(2015/2285(INI))

A vélemény előadója: Iskra Mihaylova

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeréssel fogadja az európai szemeszter egyszerűsítését célzó új megközelítést, amelynek megfelelően a szemeszter két egymást követő szakaszra oszlik, ideértve a teljes euróövezetre vonatkozó ajánlások korai, az országspecifikus ajánlások előtti közzétételét az éves növekedési jelentéssel együtt, így lehetőséget adva a tagállamoknak arra, hogy a nemzeti szakpolitika kialakításakor figyelembe vegyék azokat, valamint bevonják a helyi és regionális hatóságokat és egyéb érdekelt feleket, ezáltal fokozva az országspecifikus ajánlások sikeres végrehajtása iránti felelősségvállalást; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak olyan költségvetési politikákat kell kidolgozniuk, amelyek a regionális szinten megállapított prioritásokat is figyelembe veszik;

2.  aggodalommal állapítja meg, hogy a fellendülés szerény jelei ellenére sok tagállam gazdasága továbbra is csak lassan növekszik, magas a tartós munkanélküliség és a munkanélküliség a fiatalok körében, növekszik a szegénység és a regionális különbségek az egy főre jutó GDP tekintetében; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák meg a 2014–2020 közötti időszakra szóló esb-alapok végrehajtását, valamint a végrehajtást szolgáló valamennyi tevékenységet, például az egyszerűsítést, a végrehajtás javításával foglalkozó munkacsoport munkáját és az intézményi kapacitásépítést; hangsúlyozza, hogy a tavalyi évben a menekültek és menedékkérők korábban soha nem látott mértékű beáramlása jelentős kihívás elé állított néhány tagállamot, és európai szintű válaszlépéseket tesz szükségessé; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak szóló specifikus ajánlásoknak teljesíthető célokat kell kitűzniük, az új kihívások tükrében;

3.  szorgalmazza, hogy a Bizottság vegye jobban figyelembe a növekedés és a munkahely-teremtés kulcsát jelentő Európa 2020 stratégiát, és megfelelően kezelje annak fő célkitűzéseit a végrehajtás javítása, az európai szemeszterrel összefüggő további felülvizsgálat és stratégiai elemzés, valamint az Európa 2020 stratégia céljaival összefüggő uniós alapok kiadásai jobb ellenőrzését célzó intézkedésekre és módszertanra tett javaslat révén; meggyőződése, hogy a többéves pénzügyi keret közelgő felülvizsgálata alkalmat fog teremteni az uniós finanszírozások, különösen az esb-alapok elemzésére, értékelésére és ahol szükséges, hozzáadott értékének növelésére az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása érdekében; üdvözli a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepcióját, és a jövőben nagyobb fokú egyértelműséget vár el; hangsúlyozza a helyi és regionális hatóságokkal, valamint az egyéb érdekelt felekkel való együttműködés szükségességét a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összefüggésben; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatával összehangoltan kell elvégezni;

4.  megállapítja, hogy az európai strukturális és beruházási alapok a 2014–2016 közötti időszakban várhatóan a teljes közberuházások 14%-át teszik majd ki európai átlagban, egyes tagállamokban azonban e százalékarány a 70%-ot is meghaladhatja; hangsúlyozza az esb-alapok alapvető fontosságát a közberuházási programok tekintetében;

5.  megállapítja, hogy az uniós beruházások jelentős szerepet játszanak a kevésbé fejlett régiókban, és fontos biztosítani további beruházásokat vonzó képességüket, előmozdítva így a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;

6.  hangsúlyozza, hogy az új Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) az európai beruházási terv részeként nem áshatja alá a helyi és regionális beruházási stratégiák és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) alapvető értelmét, hanem azokkal összhangban kell lennie, és hogy a tagállamoknak a helyi és regionális hatóságokat valamennyi érdekelt fél, köztük a kkv-k és a nem kormányzati szervezetek szoros bevonásával a tervezett projektek és a beruházási platformok előmozdítására kell ösztönöznie; további lépések megtételére szólít fel az esb-alapok, az EFSI, valamint a többi uniós támogatású program és kezdeményezés, továbbá a tagállami közberuházások és a magán pénzügyi eszközök közötti komplementaritás és szinergiák biztosítása érdekében, hogy a legnagyobb hozzáadott értéket és szinergiát lehessen kiaknázni a teljes beruházási potenciálból; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy az alapok egymást kiegészítő jellegére vonatkozó iránymutatást készítsen;

7.  tudomásul veszi az európai szemeszter folyamatának célkitűzései és az esb-alapok 2014–2020 közötti programozása közötti kapcsolatokat, amelyek a partnerségi megállapodásokban tükröződnek; ezért úgy véli, hogy a 2014–2020-as reformot követően a kohéziós politika eszközei fontos szerepet tölthetnek be az országspecifikus ajánlások végrehajtásában, ezáltal támogatva a strukturális reformokat, és hozzájárulva az uniós stratégiai célok megvalósításához, továbbá a partnerségi megállapodások hatékony végrehajtásához; hangsúlyozza az esb-alapok keretében folytatott programok és kitűzött célok többéves és hosszú távú jellegét, szemben az európai szemeszter éves ciklusával, valamint az európai uniós prioritások és a nemzeti, regionális és helyi szükségletek összeegyeztetésének fontosságát;

8.  szorgalmazza, hogy a tagállamok és a Bizottság biztosítsák a megfelelő adminisztratív kapacitást a felhasználóknak nyújtott közszolgáltatások színvonalának javítása, valamint a közbeszerzések fokozott átláthatóságának, hatékonyságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, például olyan innovatív megoldások révén, mint az elektronikus közbeszerzés alkalmazása és a korrupció elleni fellépés; ezzel összefüggésben emlékeztet a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a jó gazdasági kormányzás fontosságára; ezért felszólít arra, hogy az esb-alapok forrásait hatékonyan használják fel a struktúrák és folyamatok, az emberierőforrás-menedzsment és a szolgáltatásnyújtás reformjához való hozzájárulásra is; hangsúlyozza a teljesítménykritériumok bevezetésének szükségességét a költségvetés végrehajtásának területén;

9.  hangsúlyozza, hogy az esb-alapok alapvető szerepet játszhatnak a strukturális reformok végrehajtásában azáltal, hogy kulcsfontosságú beruházásokat hoznak létre a reálgazdaságban, és amennyiben a finanszírozás megfelelően célzott és alkalmazása hatásos, megvalósíthatja a kohéziós politika 2014–2020-as programozási időszakra elfogadott reformjában kitűzött célokat; elismeri, hogy sürgősen összpontosítani kell a beruházási környezet fejlesztésére, és rámutat, hogy az országspecifikus ajánlások és a 2014–2020 közötti kohéziós politika előzetes feltételrendszere alapvető szerepet játszhatnak ebben az összefüggésben, mivel jelentős előnyös tovagyűrűző hatást gyakorolnak a tágabb beruházási környezetre; szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák, hogy az uniós finanszírozás a lehetőségek teljes kiaknázásával, a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon kerüljön felhasználásra, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett;

10.  tudomásul veszi a Bizottság strukturális reformok támogatási programjának létrehozására irányuló javaslatát; szorgalmazza, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy a program finanszírozását – melynek célja, hogy tagállami kérésre és a tervezett irányítási módszerek révén nyújtson támogatást – az EUMSZ 174. cikkében foglaltak szerint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió céljával oly módon hajtsák végre, hogy i) kerüljék a további adminisztratív bonyodalmakat, és ii) a program álljon összhangban a meglévő forrásokkal és a strukturális reformokra vonatkozó megállapodásokkal; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a társjogalkotók módosítsák a Bizottság javaslatát, részletesebben meghatározva a program végrehajtásának és hatékonyságának ellenőrzéséhez használandó módszertant és mutatókat, ugyanakkor kerülve a felesleges másodlagos jogalkotást; felszólít minden érintett szervezeti egységet, hogy az uniós finanszírozás hatékony és eredményes felhasználását segítő munkájuk során előzetesen működjenek együtt a tevékenységek összehangolása és az átfedések elkerülése érdekében;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy – a gazdasági irányítás feletti demokratikus ellenőrzés növelése érdekében – intézményközi megállapodások révén az egész folyamatba szorosabban vonja be az Európai Parlamentet, amint azt az öt elnök 2015. június 22-i jelentése javasolta; úgy véli, hogy ennek a megállapodásnak ezért biztosítania kell, többek között, a rendszeres, az éves növekedési jelentés és az országspecifikus ajánlások közzétételét megelőző eszmecserét is az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

5

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Tamás Deutsch, Bill Etheridge, Iratxe García Pérez, Anna Hedh, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Andrew Lewer, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Maria Spyraki, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Viorica Dăncilă, Ivana Maletić, Bronis Ropė, Davor Škrlec, Hannu Takkula, Damiano Zoffoli, Marco Zullo

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

18.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

18

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Fabio De Masi, Markus Ferber, Jonás Fernández, Elisa Ferreira, Sylvie Goulard, Gunnar Hökmark, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Sander Loones, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Notis Marias, Costas Mavrides, Bernard Monot, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Renato Soru, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Jakob von Weizsäcker, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Enrique Calvet Chambon, Bas Eickhout, Ildikó Gáll-Pelcz, Ramón Jáuregui Atondo, Danuta Jazłowiecka, Eva Kaili, Jeppe Kofod, Morten Messerschmidt, Eva Paunova, Michel Reimon, Maria João Rodrigues, Antonio Tajani, Romana Tomc, Nils Torvalds, Beatrix von Storch

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jens Gieseke, Sven Schulze, Mihai Ţurcanu

(1)

HL L 306., 2011.11.23., 12. o.

(2)

HL L 306., 2011.11.23., 41. o.

(3)

HL L 306., 2011.11.23., 8. o.

(4)

HL L 306., 2011.11.23., 33. o.

(5)

HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(6)

HL L 306., 2011.11.23., 1. o.

(7)

HL L 140., 2013.5.27., 11. o.

(8)

HL L 140., 2013.5.27., 1. o.

(9)

HL L 192., 2015.7.18., 27. o.

(10)

HL L 268., 2015.10.15., 28. o.

(11)

HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(12)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0238.

(13)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0408.

(14)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0469.

(15)

Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása, a jelentést J-C Juncker készítette D. Tusk, J. Dijsselbloem, M. Draghi és M. Schulz szoros együttműködésével, 2015. június 22.

(16)

Az Európai Tanács 2010. március 25–26-i és 2010. június 17-i következtetései.

(17)

Az Európai Parlament 2015. szeptember 16-i állásfoglalása a Bizottság 2016. évi munkaprogramjáról (2015/2729(RSP)).

(18)

COM(2015) 690.

(19)

COM(2015)0800, 13–14. o.

(20)

Az Európai Bizottság 2015. őszi európai gazdasági előrejelzése, 27. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat