JELENTÉS Jan Gregornak a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

17.3.2016 - (C8-0412/2015 – 2015/0815(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Igor Šoltes

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Jan Gregornak a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0412/2015 – 2015/0815(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0412/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0057/2016),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2016. március 15-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvező véleményt nyilvánít a Tanács Jan Gregor számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

1. MELLÉKLET: Jan Gregor ÖNÉLETRAJZA

Munkaviszony
	2014. június–mostanáig  Cseh–Morva Garancia- és Fejlesztési Bank A felügyelőbizottság alelnöke
	2014. február–mostanáig  A Cseh Köztársaság Általános Egészségbiztosító Társasága Igazgatótanács, Pénzügyi Bizottság
	2013. május–mostanáig  Európai Beruházási Bank Igazgatótanács, Javadalmazási Bizottság
	2012. április–mostanáig  Cseh Exportbank A felügyelőbizottság alelnöke
	2010. szeptember–mostanáig  Pénzügyminisztérium Az állami költségvetési részleg miniszterhelyettese Állami költségvetés, helyi és önkormányzati költségvetések, adósságkezelés, államkincstár és számvitel, uniós alapok, uniós költségvetés, többéves pénzügyi keret
	2/2001 – 8/2010  Pénzügyminisztérium Nemzeti Alap Osztály Igazgató, az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő helyettese Uniós források pénzügyi irányítása és igazolása, illetékes hatóság a közös agrárpolitika terén, pénzügyi tervek és uniós költségvetés, saját források
	10/1998 – 1/2001  Pénzügyminisztérium Európai Integrációs Osztály, Horizontális Kapcsolatok Egység Egységvezető Pénzügyi és gazdasági ügyek koordinációja a csatlakozási tárgyalások keretein belül, főként regionális politika, közös agrárpolitika és uniós költségvetés
	6/1998 – 9/1998  Pénzügyminisztérium Európai Integrációs Osztály, Horizontális Kapcsolatok Egység Ügyintéző
	4/1998 – 5/1998  Pénzügyminisztérium Pénzügyi Politika Osztály, Európai Együttműködési Egység Ügyintéző
	3/2007 – 11/2007  Regionális Fejlesztési Minisztérium A kormányzati tárgyalócsoport tagja (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret – pénzügyi kérdések)
Nyelvtudás
	Szövegértés  Beszéd  Írás Angol (CAE)  mesterfok  mesterfok  mesterfok Szlovák  mesterfok  önálló szint  önálló szint Német  önálló szint  alapszint  alapszint Francia  önálló szint  alapszint  alapszint Olasz  alapszint  alapszint  alapszint Orosz  alapszint  alapszint  alapszint

Tanulmányok
	10-12/1998  Joint Vienna Institute, CERGE-EI Prága, makroökonómia, mikroökonómia, nemzetközi kereskedelem, számvitel és pénzügyi elemzés (angolul) 1996 - 1998  Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem főszakirány: nemzetközi kereskedelem, mellékszakirány: európai gazdasági integráció 1993 - 1996  Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem alapképzés, nemzetközi kereskedelem, tudományos munkatárs (matematika). 1989 - 1993  Középiskola, Žďár nad Sázavou 1982 - 1989  Általános iskola, Žďár nad Sázavou

Szakmai tevékenységek
	2004-2015  Uniós költségvetés előkészítése, ECOFIN költségvetés, főként küldöttségvezetőként 2011, 2014  a cseh gazdasági fejlődés vizsgálata, küldöttségvezető, Gazdasági és Fejlesztési Vizsgálóbizottság (EDRC), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2011-2013  Tárgyalások a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről 2009  Rövid távú ikerintézményi együttműködéssel foglalkozó szakértő (a KAP kifizetőügynökség akkreditálásának nyomon követése), Mezőgazdasági Minisztérium, Bulgária 2008  A horvát irányítási és kontrollrendszer szakértői értékelése (uniós alapok), Sigma, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Horvátország 2007  Uniós alapok kezelése, saját források, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Macedónia 2007  A kormány nemzeti stratégiai referenciakerettel foglalkozó tárgyalócsoportjának pénzügyi kérdésekért felelős tagja 2006  Az euró bevezetésének előkészítése, az államháztartási és közigazgatási munkacsoport vezetője 2004-2005  Tárgyalások a 2007–2013-as időszakra vonatkozó uniós pénzügyi tervről 2001-2004  Az uniós alapokra (Phare, ISPA, SAPARD; strukturális és kohéziós alapok) vonatkozó pénzügyi irányítási és kontrollrendszer előkészítése 2000-2002  EU-csatlakozási tárgyaló (uniós költségvetés – regionális politika, mezőgazdaság, költségvetési és pénzügyi kérdések tárgyalási fejezetek) 2000-2001  Nemzetközi megállapodások tárgyalása az előcsatlakozási támogatásokhoz kapcsolódóan 1999  Előcsatlakozási jogszabály-átvilágítás (regionális politika, saját források, pénzügyi ellenőrzés, részben KAP), 1998-1999  A közép- és kelet-európai országok gazdasági fejlődésének vizsgálata, Gazdasági és Fejlesztési Vizsgálóbizottság (EDRC), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), 1998  Rövid távú tartózkodás, Európai Bizottság, TAIEX

2. MELLÉKLET Jan Gregor KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérjük, sorolja fel az államháztartással kapcsolatos szakmai tapasztalatait, ideértve a költségvetés-tervezés, a költségvetés-végrehajtás, a költségvetési gazdálkodás, a költségvetés ellenőrzése és az auditálás terén szerzett tapasztalatait.

A következőket szeretném kiemelni az önéletrajzomból, illetve további információkkal kiegészíteni:

Költségvetés-tervezés

•  Előcsatlakozási támogatások elosztása és nemzetközi megállapodások tárgyalása (a Nemzeti Alap létrehozásáról szóló egyetértési megállapodás, az ISPA Nemzeti Alap felhasználásáról szóló egyetértési megállapodás, SAPARD többéves pénzügyi megállapodás, SAPARD éves pénzügyi megállapodások)

•  Uniós csatlakozási tárgyalások – költségvetési hatások, saját források szimulálása, a 2004 és 2006 közötti programozási időszakra vonatkozó pénzügyi terv kiigazítása

•  A 2007 és 2014 közötti időszakra szóló pénzügyi terv és a vonatkozó rendeletek tárgyalása

•  A 2013 és 2020 közötti időszakra szóló pénzügyi terv tárgyalása

•  Az uniós energiaberuházási csomag tárgyalása a cseh soros elnökség (2009) alatt

•  Az uniós elosztási módszerek nemzeti szintű kiszámítása (előcsatlakozási támogatás, Berlin-módszer, vidékfejlesztési kiosztási módszer)

•  Az éves uniós költségvetés előkészítése és tárgyalása (2004–2016), részvétel a költségvetési ECOFIN-üléseken – főként a cseh küldöttség vezetőjeként, beleértve az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetési eljárást

•  A cseh állam költségvetésének, valamint a középtávú költségvetési kereteknek előkészítése és tárgyalása (2011–2017)

•  Az adóbevétel költségvetési elosztási rendszerének kiigazítása a fiskális decentralizáció részeként – a központi kormányzati és a regionális költségvetés kiegyenlítése

•  Részvétel az állami vállalatok és nemzetközi intézmények működési költségvetésének kidolgozásában (Cseh Exportbank, Cseh–Morva Garancia- és Fejlesztési Bank, Európai Beruházási Bank és Általános Egészségbiztosító Társaság)

Költségvetés-végrehajtás

•  Az előcsatlakozási támogatás (Phare, ISPA, SAPARD) végrehajtása, beleértve az EDIS (kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer) és a SAPARD akkreditációját

•  Új államkincstári rendszer bevezetése (2013)

•  Állami költségvetés végrehajtása, beleértve a költségvetési változtatásokat, havi jelentéstételt, féléves jelentéstételt, állami záróbeszámolót

•  Állami finanszírozási műveletek megvalósítása (kötvényprogramok, kötvényaukciók, euróban szindikált tranzakciók, állampolgári kötvények, EBB-kölcsönök)

•  A költségvetési felelősségről szóló új jogszabályok bevezetése, beleértve a költségvetési felelősségről szóló új alkotmányos törvényt

Költségvetési gazdálkodás/ellenőrzés

•  Az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő helyettese és engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő az EK előcsatlakozási támogatás engedélyezésére jogosult tisztségviselőinek meghosszabbított karjaként

•  A Nemzeti Alap belső irányítási és kontrollrendszerének kialakítása és fejlesztése a bevált uniós gyakorlattal összhangban

•  Az EDIS Phare/ISPA-ra való felkészülés – valamennyi érintett intézmény szabályszerűségi ellenőrzésének biztosítása

•  A támogatáskezelés átruházására való felkészülés – a SAPARD-ügynökség és a Nemzeti Alap szabályszerűségi ellenőrzésének biztosítása

•  A strukturális alapok kifizető hatóságának vezetője – a 2000 és 2006 közötti programozási időszak

•  A strukturális alapok igazoló hatóságának vezetője – a 2007 és 2013 közötti, valamint 2014 és 2020 közötti programozási időszak

•  A SAPARD-dal és a közös agrárpolitikával kapcsolatos ügyekért felelős illetékes hatóság vezetője – a kifizetőügynökség akkreditálásának biztosítása

Könyvvizsgálat

•  Belső könyvvizsgálói szolgálat létrehozása a Nemzeti Alapnál (az általános követelmény cseh jogszabályba foglalását megelőzve)

•  A közös agrárpolitikához kapcsolódó éves igazolási eljárásáért felelős személy – a könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói munkája alapján, a könyvvizsgálói munka minőségének ellenőrzése

•  Közigazgatási ellenőrzések a strukturális és kohéziós alapok tanúsítási eljárásának részeként

•  Együttműködés a legfőbb cseh ellenőrző intézménnyel az EU-jelentés kapcsán

•  Aktív együttműködés az EK ellenőrzési szolgálatával, az Európai Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal

•  Az ellenőrzési eljárás alapos ismerete „a másik oldalról (ellenőrzött szervezet)” – a Nemzeti Alap Osztály számos uniós és országos ellenőrzés tárgya volt a 2001 és 2016 közötti időszakban.

2.  Mit tart szakmai pályafutása legjelentősebb eredményeinek?

Nagyon büszke vagyok arra, hogy a legelejétől részt vehettem az uniós csatlakozást megelőző tárgyalási folyamatban, a nemzeti jogszabályok átvilágításától és az uniós jogszabályoknak való megfeleltetésétől kezdve, számos tárgyalási fejezet megtárgyalásán át egészen a soros dán elnökség alatt a cseh és a dán miniszterelnök által tartott legvégső ülésig a 2002-es koppenhágai csúcstalálkozón.

Csapatommal a Pénzügyminisztérium Nemzeti Alap Osztályánál az Európai Bizottság meghosszabbított karjaként szolgáltam, a kifizető vagy igazoló hatóságnál, illetve az illetékes hatóságnál betöltött szerepkörben. A Bizottság az évek során nagyra értékelte a Pénzügyminisztérium Nemzeti Alap Osztálya csapatának állandóságát és megbízhatóságát.

Az Államadósságkezelő Osztállyal együtt jelentős mértékben javítottuk a cseh kötvénypiacot, és optimalizáltuk az államadósság szerkezetét és a refinanszírozási költségeket. Az intézkedések között szerepelt a cseh kötvények elsődleges forgalmazóival való együttműködés javítása, az MTS (másodlagos piaci kereskedési platform) bevezetése, az osztály átszervezése a legjobb uniós gyakorlatnak megfelelően, valamint az egyedi tranzakciók végrehajtásának és az euróban meghatározott tranzakciók szerződéses partnerei kiválasztásának teljesen átlátható lebonyolítási módszerének bevezetése.

A Pénzügyminisztériumban eltöltött majdnem 18 éves szolgálatom alatt lépésről lépésre építettem fel és fejlesztettem vezetői képességeimet. 1998-ban köztisztviselőként kezdtem dolgozni a minisztérium Európai Integrációs Osztályán, röviddel azután kineveztek a Horizontális Egység vezetőjének (5 munkatárs), amely számos uniós csatlakozási tárgyalási fejezetet koordinált költségvetési szempontból. 2001-ben a Nemzeti Alap Osztály létrehozásával (kezdetben 18 munkatárssal, majd a létszám mintegy 60 főre növekedett), valamint a különböző egységek feladatköreinek egyetlen osztályba történő átszervezésével bíztak meg. 2010-ben kineveztek az állami költségvetésért felelős miniszterhelyettesi posztra (220 munkatárs) nagyon széles feladatkörrel – államháztartás és egyéb állami költségvetések, helyi és önkormányzati költségvetések, uniós alapok, államadósság-kezelés és fiskális politika.

3.  Milyen nemzetközi, multikulturális és többnyelvű szervezetnél vagy saját hazáján kívül működő intézménynél szerzett szakmai tapasztalata van?

Ezen a téren tapasztalataim az alábbiak:

•  Részvétel a Gazdaságfejlesztési Bizottságban (OECD) – 1998–1999-ben, valamint a cseh küldöttségek vezetése 2011-ben, 2014-ben és 2016-ban

•  Rövid távú támogatás/ikerintézményi együttműködések/szakértői jelentések Horvátországban (Sigma, OECD), Bulgáriában (Osztrák Kifizetőügynökség) és Macedóniában (OECD)

•  Részvétel a Tanács munkacsoportjaiban, így például a strukturális intézkedésekkel foglalkozó munkacsoportban és a Költségvetési Bizottságban

•  Részvétel a költségvetési ECOFIN-üléseken – főként a cseh küldöttség vezetőjeként

•  Az EBB igazgatótanácsának tagja, a Javadalmazási és Költségvetési Bizottság tagja (2013–2016)

•  Elnökségi szerep 2009. év első félévében, beleértve az uniós költségvetési mentesítést

•  Aktív együttműködés az igazoló hatóságok hálózatán belül

•  Különböző előadások és szemináriumok nemzetközi fórumokon

4.  Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás alkalmazandó volt?

A cseh költségvetési szabályzatban nincs ilyen eljárás. Mindazonáltal intézményi szempontból hasonló lehet az állami záróbeszámoló elkészítéséhez, amelyet a cseh parlament képviselőházához kell benyújtani a költségvetés végrehajtását követő év áprilisának végéig. Az állami záróbeszámolót a Költségvetési Bizottság ellenőrzi, valamint a legfőbb ellenőrző hivatal is véleményezi annak szabályszerűségét. A képviselőház figyelembe veszi és véleményezheti a beszámolót. A Pénzügyminisztériumban nem fordult elő jelentős hiányosság vagy kifogás.

5.  Korábbi szakmai tisztségei közül melyik volt politikai kinevezés eredménye?

Egyik sem.

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

Nagyon nehéz kiválasztani hármat a több ezer egyedi döntésből, akár tényszerű vagy szakmai pályafutásomhoz kapcsolódó döntésekről van szó.

Igen jelentősnek értékelem az összetett többpárti tárgyalások során hozott döntéseimet, így például a Csehország európai uniós csatlakozási folyamata keretében hozott döntéseket, amely folyamat során az általános költségvetési vonatkozásokkal foglalkoztam, illetve a pénzügyi tervekre/többéves pénzügyi keretre irányuló tárgyalásokat folytattam.

Az új kincstári rendszer előkészítése és bevezetése szintén igen fontos lépés volt a cseh államháztartás javításában. Ez számos döntés meghozatalával járt a jogalkotás, a parlamenti tárgyalások, az informatikai rendszer módszertana és tervezése terén.

Szakmai pályafutásom egyik legfontosabb döntése volt a széles körű és jelentős felelősségekkel járó pénzügyminiszter-helyettesi pozíció elfogadásáról hozott döntésem.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

Döntéseimet mindig a rendelkezésre álló tények és számok figyelembevételével hoztam meg, és ezt jövőbeli feladatkörömben továbbra is így teszem majd. Ellenőrzési szempontból nagyon fontosnak tartom azoknak a tényeknek és számoknak a vizsgálatát, amelyek az ellenőrzött folyamatok vagy műveletek időpontjában relevánsak voltak.

Feladataim ellátása során nem kérek és fogadok el utasításokat kormányoktól vagy más szervektől. Tartózkodom a feladataimmal összeegyeztethetetlen cselekedetektől is.

Szem előtt tartva, hogy részt vettem az uniós költségvetés végrehajtásában a két legfőbb politika vonatkozásában, készen állok a kamara kiválasztásának megvitatására a Számvevőszék elnökével.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülők, testvérek, bejegyzett partner és gyerekek) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Nem.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

Készen állok a Számvevőszék tagjaira vonatkozó magatartási kódex és annak bármilyen változásának betartására, valamint az érdekeltségi nyilatkozat nyilvánossá tételére.

Továbbá nemrég kaptam meg a meghosszabbított Secret szintű biztonsági tanúsítványt (országos és uniós szint). Véleményem szerint ez határozott bizonyítéka a személyes feddhetetlenségnek.

10.  Érintett-e bármilyen folyamatban levő bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük, részletezze!

Nem, nem vagyok érintett.

11.  Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónapban? Ha igen, kérjük, részletezze!

Nem, nem volt semmilyen politikai szerepem, és sosem töltöttem be semmilyen politikai tisztséget.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezése esetén lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja bármely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Tekintettel arra, hogy sohasem töltöttem be semmilyen politikai alapon választott hivatalt vagy politikai pozíciót, ez a kérdés irreleváns. Mindazonáltal készen állok lemondani az ilyen tisztségekről. Továbbá a hivatali idő lejártakor készen állok beszámolni a Számvevőszék Elnökének az általam három éven belül betölteni szándékozott hivatal és feladatkör tekintetében.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

Ezt a kérdést a 7. kérdés alpontjaként értelmezem, ezért az arra adott válaszom szintén érvényes a cseh kormány vagy bármely más cseh szerv vagy személy esetében. A számvevőszéki ellenőrzés során napvilágra kerülő bármely – akár kisebb, akár nagyobb horderejű – szabálytalanság esetén annak kezelése az engedélyezésre jogosult tisztviselők feladata. Ha csalás, korrupció vagy bármely, az EU pénzügyi érdekeit érintő illegális tevékenység gyanúja merül fel, a Számvevőszék jelenlegi gyakorlatával összhangban biztosítani fogom, hogy ezen ügyek továbbításra kerüljenek az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

Az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelettel összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás fogalma magában foglalja a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvét, és azt az egyes végrehajtási módszereknek (közvetlen, megosztott vagy közvetett) megfelelő, hatékony és eredményes belső kontrollal összhangban kell végrehajtani. Ezek az alapelvek átlátható környezetben tudnak érvényesülni a legjobban, ahol a hatáskörök jól elkülönülnek egymástól, és megfelelő ellenőrzési nyomvonal segítségével lehetővé válik az egyeztetés és az ellenőrzés.

Az Európai Számvevőszéknek egyedülálló lehetősége nyílik rávilágítani az uniós intézmények irányítási és kontrollrendszereinek gyengeségeire, valamint fejlesztési javaslatokat tenni. Az állapotfelmérések mint új termékek lehetővé teszik a Számvevőszék számára, hogy megossza az eddig felhalmozott szakértelmet és tapasztalatot, valamint észrevételeket tegyen fontos kérdésekben, amelyek általában nem képezik ellenőrzés tárgyát. Felhasználhatók például az uniós pénzmozgásokról szóló áttekintések készítéséhez, valamint az olyan problémák összefoglalóinak elkészítéséhez, amelyeket a hatékonyabb költekezés megvalósulása érdekében meg kell oldani.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (különösen annak Költségvetési Ellenőrző Bizottsága) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

Az Európai Parlament bizottságaival, különösen annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával folytatott rendszeres együttműködés folytatására összpontosítanék, különösen tekintettel az éves ellenőrzési tervezésre és az éves beszámolókra. Véleményem szerint ezt az intézményi kapcsolatokért felelős számvevőszéki tag viszonylag új feladatköre jól lefedi és megfelelően koordinálja. Ugyanakkor lehetőség van még az Európai Parlament ágazatspecifikus bizottságaival való együttműködés fejlesztésére.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

A Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési kézikönyve szerint az ellenőrzés olyan független, objektív és megbízható vizsgálat, amely a vállalkozások, rendszerek, műveletek, programok, tevékenységek vagy szervezetek működését vizsgálja abból a szempontból, hogy az valóban a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség alapelvével összhangban történik-e, és hogy van-e lehetőség fejlődésre.

A teljesítmény-ellenőrzés inkább a politikákra, programokra, szervezetekre, tevékenységekre és irányítási rendszerekre összpontosít, mint az egyéni pénzügyi tranzakciókra, könyvelési és alapvető ellenőrzési folyamatokra. Az ellenőrzési kritériumok még inkább az ellenőr megítélésére vannak bízva és azokat egyedi módon lehet meghatározni az egyéni ellenőrzések céljára. Az ellenőrzési módszerek ellenőrzésenként is változhatnak.

Véleményem szerint a fentiek az ellenőrzés megelőző szerepe megvalósulásának és a fejlődési lehetőség biztos felismerésének előfeltételei. Sok szempontból hasonlítható továbbá az értékelésekhez, bár azoknál szelektívebb.

A fejlődés lehetőségének meghatározása elegáns módja annak, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők iránymutatást kapjanak az általuk alkalmazott politikák és végrehajtási rendszerek kialakításának kiigazításához. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az uniós szerződések vagy a tagállami döntések adott esetben kötelező erővel bírnak az uniós politikák kialakítását és céljait illetően.

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

A Kapcsolattartó Bizottság keretrendszere már szilárd alapot biztosít a Számvevőszék és a legfőbb nemzeti ellenőrzési intézmények együttműködéséhez. Ez éves találkozók szervezését, valamint különféle munkacsoportok és hálózatok létrehozását foglalja magában a közös érdekű konkrét problémák kezelése érdekében. Azt gondolom, ez a rendszer elég rugalmas ahhoz, hogy bármilyen aktuális kérdéssel foglalkozzon.

Az Európai Parlament bizottságaival, különösen Költségvetési Ellenőrző Bizottságával folytatott rendszeres együttműködés folytatására összpontosítanék, különösen tekintettel az éves ellenőrzési tervezésre és az éves beszámolókra. Ezt az intézményi kapcsolatokért felelős számvevőszéki tag viszonylag új feladatköre jól lefedi és megfelelően koordinálja. Ugyanakkor lehetőség van még az Európai Parlament ágazatspecifikus bizottságaival való együttműködés fejlesztésére.

18.  Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságáról?

Az Európai Számvevőszéknek továbbra is biztosítania kellene a nemzeti jelentéstételi rendszerek működését, illetve ki kellene emelnie az esetleges hiányosságokat és gyengeségeket vagy a jelentéstételi rendszerek rendszerszintű gyengeségei észlelése megvalósulásának hiányát az Európai Bizottság részéről. Az Európai Számvevőszéknek továbbra is tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet e tekintetben, és javaslatot kell tennie a helyzet orvoslására.

Egyéb kérdések

19.  Lemond jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen?

Kész vagyok megfontolni a jelölés visszavonását a Parlament véleménye mögött húzódó okok megértését követően, illetve a cseh kormánnyal folytatott konzultáció után.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	15.3.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	15 3 8
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Louis Aliot, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Bogusław Liberadzki, Monica Macovei, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Richard Ashworth, Karin Kadenbach, Andrey Novakov, Julia Pitera, Miroslav Poche
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Xabier Benito Ziluaga