JELENTÉS     
PDF 628kWORD 168k
17.3.2016
PE 577.063v02-00 A8-0058/2016

Anthony Abelának a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C8-0024/2016 – 2016/0803(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Igor Šoltes

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Anthony Abela a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C8-0024/2016 – 2016/0803(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0024/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0058/2016),

A.  mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2016. március 15-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezőtlen véleményt nyilvánít a Tanács Anthony Abela számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

1. MELLÉKLET: ANTHONY ABELA ÉLETRAJZA

Politikai pályafutás

2008-2016:

 

A Munkáspárt (Labour Party) pártügyekkel foglalkozó elnökhelyettese

Főbb tevékenységek és feladatkörök

 

A Munkáspárt pártügyekkel foglalkozó elnökhelyettese A párt belső ügyeinek működtetésére és irányítására vonatkozó feladatain kívül 65 munkáspárti politikai kirendeltséget is figyelemmel kísért. Helyes irányítási normákat is kidolgozott 39 helyi munkástanács számára, és felügyelte e normák betartását. Hivatali ideje alatt a Munkáspárt minden szervezeti szinten radikális változásokon ment keresztül.

 

2013 óta a miniszterelnök tanácsadója politikai, szociális és jogi ügyekben. Emellett jogi segítséget is nyújt a családügyi és szociális minisztériumnak. Közreműködött a kiszolgáltatott személyek visszaélésektől való megvédésére irányuló törvény bevezetésében. Részt vett a visszaélések bejelentőiről szóló törvény megszövegezésében, a köztisztviselők által elkövetett, hatalommal való visszaélés és korrupciós cselekedetek esetén alkalmazott bevett szokások eltörlésében és a politikai pártok finanszírozását szabályozó törvény megszövegezésében.

1996-1998

 

A Foglalkoztatási Bizottság tagja

Főbb tevékenységek és feladatkörök

 

A Foglalkoztatási Bizottság az alkotmány alapján létrehozott független jogi szervezet, amely a munkaügyi kapcsolatok terén dönt a politikai megkülönböztetéshez kapcsolódó ügyekben.

1993-1997

 

Hamrun alpolgármestere

Főbb tevékenységek és feladatkörök

 

Hamrun, egy nagyobb máltai város megválasztott alpolgármestereként a bűnüldözésért és az állampolgárok panaszaival foglalkozó iroda vezetéséért felelt. Bevezette az első helyhatósági rendeleteket, és létrehozta az első helyi bíróságot.

1989

 

Az Alternattiva Demokratika (Demokratikus Alternatíva) zöld párt társalapítója

Főbb tevékenységek és feladatkörök

 

Az Alternattiva Demokratika zöld párt társalapítója, felügyelte a környezeti ügyeket, a nemek közötti egyenlőséget, a politikai átláthatóságot és a tisztességesebb választási rendszert nemzeti kvóta bevezetésével, amely lehetővé teszi, hogy a kis politikai pártok is képviselve legyenek a Parlamentben a német modell nyomán. Kampányolt a visszaélések bejelentőiről szóló törvény és az információszabadságról szóló törvény bevezetése, a köztisztviselők által elkövetett hatalommal való visszaélés és korrupciós cselekedetek esetén a szokásjog intézményének eltörlése és a politikai pártok finanszírozását szabályozó törvény szükségessége érdekében.

1988-1989

 

A Munkáspárt elnöke

Főbb tevékenységek és feladatkörök

 

Dr. Abela a Munkáspárt elnöke volt 1988 és 1989 között.

1987

 

A Munkáspárt képviselőjelöltje az országos választásokon

Főbb tevékenységek és feladatkörök

 

Toni Abela először 1987-ben indult a máltai általános választásokon.

1981-1989

 

A Munkáspárt országos választmányának tagja

Főbb tevékenységek és feladatkörök

 

Ezen időszak során kampányolt a polgári jogok kiszélesítése, többek között a váláshoz való jog, a politikai önkritika és a politikai átláthatóság érdekében.

Egyéb szakmai tapasztalat

1984-től

 

Ügyvéd

A munkaadó neve és címe

 

Önálló vállalkozó

Főbb feladatkörök

 

1984-től a mai napig megszakítás nélkül ügyvédként dolgozik, és a kamara tagja. Különböző jogterületeken praktizált, leginkább családjoggal, alkotmányos ügyekkel, közigazgatási joggal, közbeszerzési rendeletekkel és polgári és kereskedelmi jogvitákkal foglalkozott. Áttörő döntések mögött állt a kisebbségi részvényesek védelme terén zajló peres ügyekben, alkotmányos ügyekben, amelyek során megváltoztatták a bérleti törvényt, a házassági rendszereket, a polgári jogokat és a választási törvényt.

1983-tól

 

újságíró

A munkaadó neve és címe

 

L-Orizzont és az il- Kullhadd című vasárnapi újság

Főbb feladatkörök

 

ól újságíró heti- és napilapoknál máltai nyelven. Főleg szociális és politikai ügyekről ír. Jelenleg egy vasárnapi újság szerkesztője is.

Oktatás és szakképzés

Időtartam (-tól -ig)

 

1979-1984

Intézmény

 

Máltai Egyetem

Végzettség/képesítés

 

jogi doktor

Doktori értekezés

 

„A jog filozófiája”

Időtartam (-tól -ig)

 

1979 – 1983

Intézmény

 

Máltai Egyetem

Végzettség/képesítés

 

közjegyzői diploma

Nyelvek

Anyanyelv

 

máltai

Egyéb nyelvek

 

angol

olasz

francia

Olvasás

 

kitűnő

kitűnő

Írás

 

kitűnő

kitűnő

Beszéd

 

kitűnő

kitűnő

2. MELLÉKLET: ANTHONY ABELA KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérjük, sorolja fel az államháztartással kapcsolatos szakmai tapasztalatait, ideértve a költségvetés-tervezés, a költségvetés-végrehajtás, a költségvetési gazdálkodás, a költségvetés ellenőrzése és az auditálás terén szerzett tapasztalatait.

Ügyvédként elsősorban a máltai állampolgárok jogainak megvédésére összpontosítottam a jog és a polgári jogi terület minden vonatkozásában. Ezért szakmai pályafutásom során elkerülhetetlenül sok olyan alkalom volt, amikor az államháztartás különböző szempontjaival kellett foglalkoznom a helyes irányítással összefüggésben, különös tekintettel az állampolgárok érdekeinek megvédésére. Ezek a hibás adómegállapításoktól, illetve a jogtalanul kivetett jövedelemadó visszatérítésétől a közbeszerzési szabályok megsértéséig, a közbeszerzési szerződések odaítélése terén az egyenlő versenyfeltételek biztosításának hiányáig, a pénzügyi szabályrendszer megsértése esetén a hatóságok elszámoltatásáig és a vállalati jog területén az üzletvitel, és a kereskedelmi vállalatok felszámolása során munkaügyi etikai és hatékony és eredményes pénzgazdálkodási elvek alkalmazásáig terjedtek.

1993-tól 1997-ig Hamrun, egy nagyobb máltai város helyi önkormányzatánál alpolgármester is voltam, és többek között hatáskörömbe tartozott a közbeszerzési szabályok betartásának ellenőrzése. Én fogalmaztam meg az első helyhatósági rendeleteket, és irányítottam és megszerveztem a helyi bíróság első üléseit. ól a mai napig a jelenleg kormányon lévő Munkáspárt elnökhelyettese vagyok, és ellenőriznem kellett a bevételeket és kiadásokat mind a központi szervezetnél, mind több mint hatvan politikai kirendeltségnél. A Munkáspárt az egyetlen nagy párt, amely közzéteszi elszámolásait, és évente egyszer a párttagoknak lehetőségük van az elszámolások megvizsgálására és arra, hogy a párt pénzügyi helyzetéről érdeklődjenek. Én feleltem 39 helyi munkástanács helyes, hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáért, és felügyeltem a helyes irányítás és a pénzügyi és közbeszerzési szabályok alapelveinek betartását.

2.  Melyek voltak a legfontosabb eredményei szakmai pályafutása során?

33 éves ügyvédi pályafutásom során megszakítás nélkül praktizáltam ügyvédként a máltai bíróságokon. A peres ügyekre szakosodtam minden jogágban. Sok esetben jogi képviselővoltam áttörő döntéseknél.

Számos kisebbségi részvényest képviseltem a Mid-Med Bank Plc-vel szemben, és elértem a kormányt és a HSBC Plc-t elmarasztaló végzést az utóbbi által történő felvásárlással szemben, ami jelentősen csökkentette volna a kisebbségi részvényesek törzsrészvényeinek értékét. Kikényszerítettem, hogy a kormány tagokat nevezzen ki a tőzsdei bírósághoz, hogy egy olyan nyilatkozatot adjon ki, mely szerint a tőzsdén a részvények kereskedelmének felfüggesztése észszerűtlen és elnyomó jellegű volt, és sértette a kisebbségi részvényesek részvényekhez fűződő jogainak átláthatóságát. A bíróság tagjai kinevezésre kerültek, és kedvező nyilatkozat született.

Egy másik peres ügy az alkotmányos „actio popolaris” gyakorlását érintette, amelyet a máltai bíróságokon először alkalmaztak. Ebből az alkalomból eljárást kezdeményeztem egy törvény megsemmisítésére, amely nem biztosított műsoridőt a parlamentben nem képviselt politikai pártoknak az állami tv-ben. Azt állítva, hogy a szóban forgó törvény megsérti az alkotmányt és megkülönböztető jellegű, az Alkotmánybíróság utasította az állami műsorszórót megfelelő műsoridő biztosítására minden politikai párt számára, különösen a választási kampány során.

Egy másik esetben a Bíróság kimondta, hogy a rendőrfőnök szabályellenesen cselekedett, hatáskörén túlnyúlva és a pénzügyi szabályozási rendszer megsértésével, amikor bankgaranciát kért egy engedély kiadásához gépjárművezetők által vezetett gépjárműszolgáltatás üzemeltetésére. E határozat következtében sokan mások is előnyben részesültek, és a törvény úgy változott, hogy az egész eljárás egyszerűsödött és méltányosabb lett.

E három eseten túl ügyvédként működtem közre olyan bírósági döntéseknél, amelyek számos törvényt megváltoztattak az állampolgárok jogainak tiszteletben tartásával összhangban, a bérleti törvénytől kezdve a családjogon át a büntetőjogi törvény folyamatáig.

3.  Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél vagy a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

Ügyvédi pályafutásom során jogi képviselő voltam számos olyan ügyben, amelyek harmadik országok állampolgárait érintették. Sok ilyen eset menedéket vagy tartózkodási vízumot kérő bevándorlókat érintett, mind rendes bíróságok, mind az állampolgársági felülvizsgálati testület előtt. Mások olyan vállalatok ügyeit érintették, amelyek vegyes tulajdonban voltak és/vagy máltai állampolgárok és harmadik országok állampolgárai irányították őket.

1982-ben több hónapig önkéntes munkát végeztem az indiai Calcuttában a szegények és a szűkölködők javára, melynek során egy kórházban is dolgoztam, ahol leprás betegeket ápoltak. 1983-ban több hónapon át a New York-i máltai missziónál alkalmaztak jogi tanácsosként. Ez az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszaka során történt. New York-i tartózkodásom alatt számos fórumon és ülésen vettem részt a fajgyűlölet elleni küzdelemmel és a multikulturális szempontok és az emberek migrációja társadalomba való beillesztésével kapcsolatban. Szintén részt vettem külföldi szemináriumokon, többek között a kanadai Magill Egyetemen a jogi fogalmak eltérései tekintetében. Ebből az alkalomból közvetítettem szokásjogot és polgári jogot tanuló diákok között, mert a máltai jogrendszer a kettő keveréke. Az elmúlt évben részt vettem az Eversheds által szervezett műhelymegbeszélések sorozatán a határok korlátozásáról az egész világról érkező jogi szakértők részvételével. Az elmúlt három évben tagja voltam az Olaszország és Málta közötti párbeszéd előmozdítását célzó küldöttségnek a két országot körülvevő vizekben található természeti erőforrások terén közös érdekű ügyekkel kapcsolatban.

Mind az Alternattiva Demokratika elnevezésű zöld párt társalapítójaként, mind a Munkáspárt elnökhelyetteseként töltött hivatali időm során számos európai konferencián és szemináriumon vettem részt. A Munkáspárt elnökhelyetteseként rendszeres feladatom volt más európai pártok képviselőinek és küldöttségeinek fogadása és a velük való együttműködés. Pártküldöttségeket vezettem nem uniós tagállamokba is. Ezen időszak során részt vettem külföldi munkás- és szocialista pártok általános közgyűlésein.

Talán szükségtelen is megállapítanom, hogy beszélek máltaiul, anyanyelvemen, amely egy sémi nyelv és nyelvi szempontból nagyon hasonlít az arabra. Szintén nagyon jól beszélek és írok angolul és olaszul. Társalgási szinten franciául is beszélek.

4.  Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás alkalmazandó volt?

Önálló vállalkozó ügyvédként sosem vonatkozott rám mentesítési eljárás. Valamennyi közérdekű tevékenységemmel kapcsolatban mindig megjegyzések vagy fenntartások nélkül kaptam mentesítést.

5.  Korábbi szakmai pozíciói közül melyekre nevezték ki politikai okokból?

ól 1999-ig a máltai Foglalkoztatási Bizottság tagja voltam, amely egy független alkotmányos jogi testület. Öt tagból áll, akik közül hármat a köztársasági elnök nevez ki a miniszterelnök tanácsára. Én voltam a három kinevezett tag egyike. Jelenleg a miniszterelnök tanácsadója is vagyok szociális ügyekben.

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

Az első fontos döntés akkor jött, amikor elkezdtem ügyvédként praktizálni 1984-ben. Felajánlottak egy állást a magánszektorban, amely egy éppen csak praktizálni kezdő fiatal ügyvéd számára egész vonzó volt. Ehelyett úgy határoztam, hogy a saját utamat járom. E döntés hátterében az a motiváció állt, hogy attól féltem, elveszítem szakmai és személyes függetlenségemet. Következésképpen elindítottam saját jogi cégemet. Kis cég, de sikeres a peres ügyek területén.

A második döntés 1989-ben következett, amikor úgy határoztam, hogy nem maradok a Munkáspártban. A párton belüli számos nemkívánatos fejlemény miatt úgy éreztem, hogy feddhetetlenségem és politikai alapelveim sérültek volna, ha maradtam volna. Lemondtam a pártelnökségről és a frakciótagságról is, miután felhívást tettem a párt reformjára, amely felhívás süket fülekre talált. E döntés meghozatalakor kockáztattam szakmai pályafutásomat.

A harmadik fontos döntés a Munkáspárt elnökhelyettesi tisztségének megpályázása és elnyerése volt 2008-ban. A tisztség hosszú munkaórákat jelent és nagy stresszel jár, különösen választások közeledtekor. Máltán a választások heves csatározásokkal járnak. Sikerült teljes mértékben ellátni a tisztséggel járó feladatokat, ugyanakkor szakmai pályafutásomat is folytattam. Mindig is meg tudtam élni a jogi szakmából, míg az elnökhelyettesei tisztség esetemben soha nem járt javadalmazással.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

A legteljesebb pártatlansággal, tárgyilagossággal és feddhetetlenséggel fogok eljárni.  Úgy tanítottak, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani a jogállamiság elveit, és megtanultam, hogy a döntéshozatal során megfeleljek a kollegialitás elvének, és elkerüljem és nyilvánosságra hozzam az esetleges összeférhetetlenségeket.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülők, testvérek, bejegyzett partner és gyermekek) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Nem, egyáltalán nem.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

Igen, fenntartások nélkül.

10.  Érintett jelenleg bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

Igen, szerkesztőként számos polgári eljárást indítottak ellenem. Világossá kell tenni, hogy nem ellenem mint magánszemély ellen indultak, hanem ellenem mint szerkesztő ellen, aki a Munkáspárt által birtokolt vasárnapi újság jogi képviselője. Máltán a becsületsértési perekben sok egyéb országhoz hasonlóan jogszabályi okok miatt a főszerkesztőt nevezik meg alperesként, és mivel én vagyok az újság nyilvántartásba bejegyzett szerkesztője, elkerülhetetlenül engem kell beidézni vádlottként. Ezek csak polgári jellegű polgári peres ügyeket jelentenek. Ezért a „Kulhadd| ” elnevezésű vasárnapi újság, amely a Munkáspárt hivatalos lapja, jogilag bejegyzett szerkesztőjeként csak ebben a minőségemben idéztek be.

11.  Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónap alatt? Ha igen, kérjük részletezze!

Igen, mostanáig a Munkáspárt (pártügyekért felelős) elnökhelyettese voltam. Ez a tisztség nem járt javadalmazással. Hivatali időm során a Munkáspárt történetében először bevezettem az alapszabályba annak tilalmát, hogy e tisztség betöltője helyi és európai parlamenti választásokon indulhasson. Én feleltem a párt irányításáért a legtöbb fontos szerepkörben és tisztségben, mint például a képviselőjelöltek kiválasztása, a helyi tanácsok helyes irányításának biztosítása, politikai szekciók a párt országos szerkezetén belül, országos rendezvények és a párt általános működésének felügyelete.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon minden választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Igen. Már bejelentettem ezt a döntésemet a pártnak, és a pártnál már folyamatban van utódom kiválasztása.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

A csalás, a korrupció és a súlyos szabálytalanságok nem ismernek határokat vagy nemzetiséget. Ha származási országomban érintett valaki, a lehető leghajthatatlanabbul fogok vele foglalkozni, és számvevőszéki tagként fennálló kötelezettségeimmel összhangban jelentem az ügyet az illetékes hatóságoknak.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői a közszolgálatban? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

Ennek alapja egyszerűen a jó kormányzás kultúrája, amelyet azonban nem ilyen egyszerű a való világban megvalósítani. Három alapelve az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a köz iránt érzett mély kötelességérzet. Eléréséhez helyes és eredményes, a nyilvánosság számára nyitott pénzgazdálkodásnak kell megvalósulnia. Továbbá a szállítandó eredmények és a szolgáltatások minőségének állandó és érzékelhető javulásán kell alapulnia, amit a polgárok jogosan várnak el a közszolgálattól, hiszen ezeket az adófizetők pénzéből finanszírozzák.

Emellett a pénzügyi szabályok világos szabályozási rendszere is elengedhetetlen annak garantálásához, hogy a közszolgálat a jó kormányzás elveinek megfelelően működjön, hogy eredményeit és szolgáltatásait a kedvezményezettek megfelelően használják fel, és az egyeztetett szakpolitikai célok teljesüljenek. Az elszámoltathatóság és az átláthatóság nem használható egymás szinonimájaként, noha átláthatóság nélkül nincs elszámoltathatóság. A hatóságok elszámoltatása során a folyamat minden szakaszában fenn kell tartani a nyitottságot és az átláthatóságot. Tévedni emberi dolog, és hibáink beismerése önmagában bizalmat kelt. Sokkal jobb így cselekedni, mint hagyni, hogy a közvélemény máshonnan – például a médiából – tudja meg, hogy megpróbáltuk eltitkolni hibáinkat. 

A finanszírozást emellett egy előre megállapított pénzügyi kereten belül a valós prioritások elérésére kell fordítani. A közpénzek megkérdőjelezhető elköltése fő okainak a rövid távú politikai előnyök érdekében született rövidlátó döntések bizonyultak, és ezek hosszú távon károkat okozhatnak a döntéshozóknak. Ennélfogva a közszolgálat hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúrája szempontjából alapvető fontosságú egy olyan erős külső szereplő, aki időben leleplezi az ilyen típusú döntéseket. E tekintetben a legjobb emberi erőforrások kihasználásának költséghatékonysága és maximalizálása a kiadások bármilyen rendszerében alapvetően fontos a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz.  Napjainkban, amikor a globális pénzügyi válságok következtében nőtt a közvélemény pénzügyi intézmények iránti bizalmatlansága, a közszféra iránti bizalom növelése nélkülözhetetlenné vált az embereket irányító intézmények megfelelő működéséhez. Az Európai Számvevőszék a megfelelő eszköz arra, hogy elvégezze ezt a feladatot az EU többszintű intézményi struktúráján és tagállami viszonyrendszerén belül.

Ennek a kérdésnek ugyanakkor politikai dimenziója is van, amely alapvető fontosságú a gazdasági stabilitás egésze szempontjából: a demokratikus legitimitás. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás hiánya azt a képzetet kelti, hogy a demokratikus intézmények – legyenek akár közvetlenül választott intézmények, mint az Európai Parlament, akár közvetett képviseleti jellegűek, mint a Bizottság vagy a Tanács – nem működnek. A gazdasági elégedetlenség általánossá váló érzése az antidemokratikus politikai szerveződések és mozgalmak melegágya. Az adófizetők pénzével való rossz gazdálkodás a demokratikus rendszer egészének megkérdőjelezéséhez vezet. Eredménytelen és nem hatékony pénzgazdálkodás esetén – saját kifejezésemmel élve – vakon általánosító negatív kép alakul ki valamennyi intézményről. Az emberek nem tesznek különbséget a rosszul és a jól működő intézmények között. A polgárok egy kalap alá veszik a tagállami és az európai uniós intézményeket, jóllehet előfordulhat, hogy más intézmények jól működnek.

Ebben az összefüggésben az Európai Számvevőszék egyedülálló helyzetben van. Külső ellenőrző szervként bizalmat teremt az Európai Unió demokratikus intézményei iránt. Találó az a megállapítás, hogy a Számvevőszék az Európai Unió „feddhetetlen lelkiismerete”. Az Európai Számvevőszék az 1977-es létrehozása óta végzett felbecsülhetetlen értékű munkájával már jelenleg is választ ad az örökérvényű „Qui custodiet ipsos custodet?” (Ki őrzi az őrzőket?) kérdésre. Az éves jelentések, különálló jelentések, különjelentések és vélemények anyagának, valamint a fennállása óta eltelt negyven év alatt összegyűjtött tapasztalatának köszönhetően tanácsot adhat, irányt mutathat és felnyithatja a szemét azoknak, akik az EU költségvetésének végrehajtásáért felelnek. Ha minden szereplő és érdekelt fél megfogadja a Számvevőszék véleményét és mondanivalóját, kétségtelenül javulna a költségvetési kiadások fentről lefelé irányuló bonyolult nyomvonala.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

A költségvetés végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentés, valamint a mindig nagyon várt megbízhatósági nyilatkozat – amelyet a Számvevőszék a Parlamentnek nyújt be – továbbra is nélkülözhetetlen segítséget nyújt a Parlamentnek abban, hogy ellenőrizze a Bizottság teljesítményét a költségvetés kiadási oldalának végrehajtása terén, mielőtt megadná a mentesítést a Bizottságnak. Megadja a megfelelő eszközöket a Parlamentnek arra, hogy megvizsgálja az elszámolások megbízhatóságát, valamint a szabályozási rendszer, különösen a költségvetési rendelet betartását.

A megbízhatósági nyilatkozat elsődleges célja, hogy értékelést adjon és véleményt nyilvánítson az uniós pénzek elköltésének módjáról az érdekelt feleknek, főként az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának, de összességében az EU polgárainak is. A Számvevőszék által egy adott év pénzügyi tranzakcióinak jogszerűségével kapcsolatban tett észrevételek megfelelő eszközként szolgálnak a jövőbeli hibák elkerülésére. E tekintetben a Parlament a Számvevőszék megállapításaiban megfelelő eszközt talál arra, hogy nyomást gyakoroljon annak érdekében, hogy a Bizottság nagyobb körültekintést gyakoroljon, és a jövőben elkerülje a hibákat.

Nincs felkészültebb intézmény arra, hogy a Parlamentet és különösen annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságát felbecsülhetetlen értékű információkkal és véleményekkel lássa el az uniós szakpolitikák által elért eredményekről. Ily módon a Parlament jobb helyzetben lesz a Közösség által finanszírozott műveletek teljesítményének és eredményességének fokozására, a teljesítményértékelés erősítésére és az uniós szakpolitikák tagállamokra gyakorolt hatásának értékelésére. Most, hogy a Számvevőszéknek Ville Itälä úr személyében van intézményközi kapcsolatokért felelős tagja, nagyobb lehetőség nyílik a Számvevőszék és a Parlament, illetve annak Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága közötti szorosabb együttműködésre. A folyamatos kapcsolattartás mindkét intézmény számára előnyös és erősítést jelent.

Itt utalok a Számvevőszék 2014-es nemzetközi szakértői felülvizsgálatára, amely számos ésszerű javaslatot fogalmazott meg a Számvevőszék és a Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti együttműködés fokozása érdekében. Az említett jelentés javasolja, hogy a Számvevőszék egyes különjelentéseiért felelős előadói készítsék elő és kövessék nyomon a különjelentésekről a CONT bizottságban folyó tanácskozást. Egyéb javaslatok mellett a felülvizsgálat megállapítja, hogy a Számvevőszéknek meg kellene fontolnia, hogy ajánlásainak végrehajtását a mentesítési eljáráson túlmenően parlamenti vita tárgyává tegye.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba? Az Unió számos polgárának az a benyomása, hogy az Uniónak adók formájában befizetett pénzükért nem kapnak megfelelő ellenértéket.

Becslések szerint minden egyes uniós polgár fejenként évi körülbelül 280–300 euróval járul hozzá az EU költségvetéséhez. Amint azt egy írás szerzője megfogalmazta, az általános vélekedés szerint egyrészt az európai pénzek „a fán teremnek”, ezért valamiféle „mannának” tekinthetők, amelyeket ki kell használni. Másrészt viszont a bürokratikus brüsszeli rendszert olyan szörnyű veremnek látják, ahol a pénzeket ellenőrzés nélkül elpazarolják. Noha a hatékony és eredményes ellenőrzés mindhárom szakasza – azaz a finanszírozás, a megfelelés és a teljesítmény – hozzájárulhat az Európai Unió költségvetési kiadások tekintetében mutatott működésének jobb általános megértéséhez, a teljesítmény-ellenőrzés kiemelkedő fontosságúvá vált az Uniót övező negatív benyomások eloszlatása terén.

A teljesítmény-ellenőrzés aktívan hozzájárul annak megállapításához, hogy a megfelelő szakpolitikákat alkalmazzák-e a megfelelő célok elérésére. Ebben az összefüggésben alkalmazandó a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség hármas elve a szereplők működésére az EU struktúráin belül. A teljesítmény-ellenőrzések megfelelő mechanizmust biztosítanak az aktuális gyakorlat megkérdőjelezésére és hiányosságainak azonosítására, ezáltal alapot teremtve ezek racionálisabb és egységesebb módon történő kijavítására. Ez lehetővé teszi, hogy a szükséges beavatkozásokra ne válságkezelés útján, hanem rendezettebb és szisztematikusabb módon kerüljön sor.

Ez azonban még nem minden. A változtatás sikere nem az azt eredményező javaslatban, hanem a változtatás hatásainak nyomon követésében rejlik. Ezért bármiféle változtatás sikeréhez elengedhetetlen egy nyomon követési mechanizmus létrehozása. Annak ismerete, hogy a változások hogyan befolyásolták az érdekelt feleket, tovább javítja a közkiadásokkal folytatott gazdálkodást. A teljesítmény-ellenőrzések elégséges információt tartalmaznak e mechanizmus létrehozásához.

A teljesítmény-ellenőrzés egyik – eddig bizonyos mértékig alábecsült – vetülete annak didaktikai értéke. A teljesítmény-ellenőrzés biztosítja a Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzésének különböző szakaszai során felgyülemlett empirikus megállapításokat és anyagokat valamennyi érdekelt fél számára. Más szóval, valamennyi érdekelt fél tanulhat a teljesítmény-ellenőrzés végeredményéből. Más kérdés, hogy élnek-e, illetve hányan élnek ezzel a lehetőséggel.

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

Az e cél irányába mutató általános elveket a Szerződés 287. cikkének (3) bekezdése már tartalmazza. A cikk egyszerűen előírja, hogy 1. tagállamokban az ellenőrzést a nemzeti ellenőrző szervekkel kapcsolatot tartva kell elvégezni, és 2. a Számvevőszék és e szervek függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek.

E célból mind az EUROSAI, mind annak Kapcsolattartó Bizottsága kiváló fórumok lehetnek, és valódi lehetőséget kínálhatnak a két ellenőrző intézmény eredményes szinergiájának előmozdítására a költségvetést végrehajtó szereplők jobb figyelemmel kísérését szolgáló módszerek fokozása érdekében. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság Számvevőszék általi folyamatos tájékoztatása az ezen üléseken szerzett információkról naprakészen tartja az előbbit az Európai Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző intézmények közötti fejleményekről, és lehetővé teszi a Parlament számára a reagálást és a konstruktív visszajelzést, amennyiben a körülmények szükségessé teszik. Ily módon ez erősítené az uniós költségvetés végrehajtásának elemzését.

Tekintettel arra, hogy az uniós költségvetés közel 80%-a a megosztott irányítás körébe tartozik, az Európai Számvevőszék, a Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) és a nemzeti ellenőrző intézmények közötti háromoldalú interakció megköveteli annak mélyebb megértését, hogy miként működik ez az összetett viszonyrendszer, és különösen azt, hogy miként befolyásolják ezt a fékek és ellensúlyok. E célból az eseti kezdeményezések, például az Európai Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága részvételével rendezett konferenciák és fórumok – ahol valamennyi érdekelt fél ütköztetheti és kicserélheti gondolatait – egészségesebb légkört teremtenek a Számvevőszék, a bizottság és a tagállamok közötti együttműködés terén. E kezdeményezések lehetőséget biztosítanak a Számvevőszék javaslatainak és ajánlásainak végrehajtására vonatkozó nyomon követési módszerek megvitatására is.

Tanácsadó jellegénél fogva az Európai Számvevőszéknek eredményessége érdekében feltétlenül szüksége van más intézmények segítségére. E tekintetben az Európai Számvevőszék a Költségvetési Ellenőrző Bizottság természetes intézményi szövetségesének tekintendő, miután közös tevékenységi területtel rendelkeznek: mindkét intézmény ellenőrzési módszereket keres annak érdekében, hogy felügyelje a költségvetési kiadásokat, és megbizonyosodjon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási rendszer meglétéről minden szinten és a költségvetési kiadások valamennyi szakaszában.

A Számvevőszék és a Parlament közötti kölcsönös tisztelet és együttműködés elmélyítése érdekében alapvető fontosságú a Számvevőszék függetlenségének garantálása. Mindkét intézménynek szüksége van a másikra, de egyik sem függhet a másiktól.

18.  Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

Az év folyamán benyújtott számos különjelentés mellett kétségkívül az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentés az egyik legfontosabb dokumentum, amely kulcsfontosságú információkat nyújt az Európai Parlament számára ahhoz, hogy elemezze és értékelje a Bizottság felelősségét az uniós költségvetés végrehajtása során. Az éves jelentések felbecsülhetetlen információkat tartalmaznak arról, hogyan működnek a tagállamok a költségvetés rájuk eső – többek között Bizottsággal megosztott irányítás alatt álló – részének végrehajtása tekintetében.

Az éves tevékenységi jelentések elkészítése során a Bizottság főigazgatóságai elsődlegesen a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információforrásokra támaszkodnak. Amikor a Számvevőszék ellenőrzi a beszerzett adatok pontosságát, a jelentésben mindig felszínre kerülnek bizonyos pontatlanságok. A problémák gyökere többnyire a Bizottságnak pontatlan információkat szolgáltató tagállamokban található.

A Számvevőszék jelentései fényt derítenek a tagállamok belső ellenőrzési rendszereire, külső ellenőrzést végző nemzeti intézményeik működésére, a nemzeti ügynökségek által irányított, uniós finanszírozású tevékenységek felügyeletének módszereire, adatgyűjtési mechanizmusaikra és a jó kormányzásra irányuló általános rendszerük egészére. Az éves jelentés és egyéb jelentések összeállítása során a Számvevőszék által szerzett információk – amellett, hogy értékes anyagot szolgáltatnak a tagállamok pénzgazdálkodási rendszerében fellelhető esetleges hiányosságok azonosításához – segítséget nyújtanak a Parlament számára abban is, hogy áttekintse, miként tevékenykedik a Bizottság a megosztott irányítás keretében. E célt szem előtt tartva ösztönözni kell a Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közötti gyakori – hivatalos vagy informális – találkozókat. Jelenleg évente egy ülésre kerül sor.

A két intézmény közötti sűrű kapcsolattartás választ adna az olyan kérdésekre, mint hogy a Számvevőszék miért érezte szükségesnek, hogy 2014-es jelentésében megrója a tagállamokat, amiért nem használták fel a rendelkezésükre álló információkat. Ha így tettek volna, megelőzhették vagy felderíthették volna a hibákat azok elkövetését megelőzően. Noha a tagállamok rendelkeztek a forrásokkal való gazdálkodással kapcsolatos hibák elkerülésére szolgáló intézményi eszközökkel, a kifizetések vagy visszatérítések kedvezményezetteknek történő teljesítését megelőzően elmulasztották ezek alkalmazását. Fontos, hogy a Parlament tudja, miért ismétlődnek ezek a hiányosságok minden éves jelentésben.

Ebből következően a Számvevőszék jól teszi, ha továbbra is feltárja a Bizottságot és a tagállamokat érintő hiányosságokat egyaránt. A Számvevőszéknek folyamatosan és részletekbe menően meg kell világítania a Parlament számára, hogy miben állnak ezek a hibák és hiányosságok. A Számvevőszéknek közölnie kell a kezelés lehetséges módját is annak érdekében, hogy a hibák megismétlődése elkerülhető legyen. E tekintetben a Parlament a Bizottság mentesítése mellett fontos szerepet játszik abban is, hogy lehetővé teszi az egyes európai parlamenti képviselők számára, hogy kitartóan sürgessék kormányaikat a Számvevőszék jövőbeli hibák elkerülésére irányuló ajánlásainak szigorú betartására. A problémák gyökerének megkeresése a legjobb módszer arra, hogy elkerülhetők legyenek a feszültségek az EU többszintű intézményi keretrendszerében, csökkenthető legyen a hibák száma, és garantált legyen, hogy valamennyi pénzeszköz eljusson jogos címzettjéhez, ezáltal jó értéket teremtsen az unió polgárai számára a nettó kedvezményezett és a nettó befizető tagállamokban egyaránt.

Ezért a Számvevőszék és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság közötti évenkénti ülés üdvözlendő esemény. Azon megfelelő fórumok egyike, ahol a Számvevőszék közvetlenül tájékoztathatja a bizottságot a rendszer azon hibáiról és gyenge pontjairól, amelyek ismétlődő módon hozzájárulnak a lényegességi küszöböt meghaladó magasabb hibaarányhoz. A Számvevőszék ezen a fórumon további magyarázatokkal szolgálhat arról, hogy a finanszírozás eléri-e célját, és ha nem, miért. Ezek az ülések egyfajta tájékoztató ülésekké alakíthatók.

Egyéb kérdések

19.  Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Azzal, hogy a Számvevőszék tagjának jelölt, Málta miniszterelnöke kinyilvánította, hogy mélyen megbízik abban, hogy tiszteletben fogom tartani és védelmezni fogom az Európai Számvevőszék munkájának vezérelveit, a függetlenség, a feddhetetlenség és a becsületesség elvét.

Kötelességemnek érzem, hogy ugyanezt a bizalmat az Európai Parlament és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottsága részéről is elnyerjem, hogy lehetőségem nyíljon tiszteletben tartani és megvédeni a Számvevőszék hitelessége és hírneve szempontjából alapvető fontosságú elveket, amelyek egyúttal az Európai Parlamenttel folytatott eredményes és lojális együttműködés alapját is képezik.

Ha a Parlament a Számvevőszékhez való kinevezésemmel szemben e tekintetben jelentős kifogást emel, kötelességemnek érzem, hogy lemondjak a jelöltségről.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

15.3.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

9

17

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Louis Aliot, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Bogusław Liberadzki, Monica Macovei, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Richard Ashworth, Karin Kadenbach, Andrey Novakov, Julia Pitera, Miroslav Poche

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Xabier Benito Ziluaga

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat