JELENTÉS Mihails Kozlovsnak a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

17.3.2016 - (C8-0411/2015 – 2015/0814(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Igor Šoltes

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Mihails Kozlovsnak a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C8-0411/2015 – 2015/0814(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0411/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0059/2016),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2016. március 15-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvező véleményt nyilvánít a Tanács Mihails Kozlovs számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

1. MELLÉKLET: Mihails Kozlovs ÖNÉLETRAJZA

Független, képzett és motivált szakember, aki több mint 15 év mélyreható tapasztalattal rendelkezik az uniós és nemzeti gazdaságpolitikai döntéshozatal, az uniós költségvetés, az államháztartás, a közigazgatás, az intézményi kapcsolatok, a fejlesztési banki szolgáltatások, a diplomácia, a képviselet és a kommunikáció, valamint az emberek irányítása, a változások kezelése és a projektek irányítása terén, továbbá gazdag kapcsolati hálóval rendelkezik az uniós intézmények minden szintjén, és rangos egyetemen szerzett „Executive MBA” diplomát.

SZAKMAI TAPASZTALAT

Igazgatóhelyettes (Gazdaság, pénzügyek, EU-költségvetés – ECOFIN), tanácsadó Lettország Pénzügyminisztériuma és Lettország Állandó Képviselete az Európai Unió mellett	2012 áprilisától Brüsszel

•  Tanácsadás a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és az állandó képviselő számára.

•  Összetett, többoldalú, legfelső szintű tárgyalások vezetése az Európai Stratégiai Beruházási Alappal (ESBA) és az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséggel kapcsolatban.

•  Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) havi megbeszélései stratégiai menetrendjének kidolgozása és tartalmi előkészítése.

•  Hozzájárulás a Lettországnak az euróövezethez való csatlakozására irányuló stratégia kialakításához és megvalósításához.

Az igazgatótanács elnökének tanácsadója (Finnország, Norvégia és Lettország képviseletében) Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)	2010. október – 2012. április London

•  A stratégiai és operatív politikai javaslatok kiértékelése az igazgatótanács célkitűzései szempontjából. Részvétel a költségvetési és adminisztratív tanács, valamint a pénzügyi és operatív tanács bizottságainak munkájában.

•  A Bank projektjeinek értékelése teljesítmény és hozzáadott érték szempontjából, a Bank feladatának tükrében. Részvétel az ellenőrző bizottság munkájában.

•  Beruházási projektek teljes körű elemzése.

Tanácsadó (gazdaság, pénzügyek, EU-költségvetés, adózás) Lettország Állandó Képviselete az Európai Unió mellett	2003. május – 2010. október Brüsszel

•  Előzetes és helyszíni közvetlen tanácsadás politikai vonatkozású, illetve eljárási kérdésekben az Európai Tanács, az ECOFIN Tanácsa, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, valamint az Állandó Képviselők Bizottsága mellett működő nemzeti delegáció számára az ECOFIN dokumentumaival kapcsolatban.

Igazgató, a rigai Pénzügyminisztérium európai uniós integrációval foglalkozó főosztálya Egységvezető, a rigai Pénzügyminisztérium európai uniós integrációval foglalkozó egysége	2002. január – 2003. május 2001. február – 2002. január

Gyakornok Európai Bizottság, Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság	2000. január – 2000. április Brüsszel

Különböző belépő szintű pozíciók a közszférában, a magánszektorban és a tudományos életben	1996. június – 1999. december

OKTATÁS

Executive MBA, City University London, Cass Business School, London. Kitüntetéssel diplomázott		2011-2014
Társadalomtudományok, MA-fokozat, Lett Tudományegyetem. Gazdaság, nemzetközi gazdaság, üzletvitel, könyvelés	1997-1999
Társadalomtudományok, BA-fokozat, Rigai Műszaki Egyetem. Gazdaság, nemzetközi gazdaság, üzletvitel, könyvelés	1994-1997
EuroFaculty képzések, Lett Tudományegyetem Speciális gazdasági, pénzügyi és jogi képzések	1996 - 1997

NYELVISMERET

Angol – folyékony

Francia – tárgyalási szintű

Német – jelenleg passzív

Lett és orosz – anyanyelvi szintű

EREDMÉNYEK, ELISMERÉSEK

Dicséret a Lett Köztársaság Minisztertanácsától, 2015. november.

Dicséret a miniszterelnöktől 1) a lett EU-elnökség sikerében (2015), valamint 2) az euró lettországi bevezetésében (2014) való személyes közreműködésért.

Személyes gratuláció az ECOFIN nyilvános ülésén Katainen alelnök és Hoyer elnök részéről az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozásában való kulcsfontosságú közreműködésért, 2015. június.

Dicséret a külügyminisztertől: az euró lettországi bevezetésében való személyes közreműködésért, 2014.

Kitüntetés a pénzügyminisztertől: a lett gazdasági/pénzügyi érdekeknek az Európai Unióban való kiemelkedő képviseléséért és támogatásáért, 2008.

Sportok: Korábbi lett országos bajnok vízisíben.

PUBLIKÁCIÓK

Kozlovs: „Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA): a tárgyalási folyamat”; Lettország érdekei az Európai Unióban, 2015. november (lett nyelven)

2. MELLÉKLET: Mihails Kozlovs KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérjük, sorolja fel az államháztartással kapcsolatos szakmai tapasztalatait, ideértve a költségvetés-tervezés, a költségvetés-végrehajtás, a költségvetési gazdálkodás, a költségvetés ellenőrzése és az auditálás terén szerzett tapasztalatait.

MA-fokozatú diplomám 1999-ben történt megszerzése óta folyamatosan gyarapítom szakmai tapasztalataimat az államháztartás, a gazdaság, a fiskális politika és a pénzgazdálkodás területén Lettország közigazgatásában (Pénzügyminisztérium), valamint nemzetközi környezetben Brüsszelben (Lettország Állandó Képviselete az Európai Unió mellett) és Londonban (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank). Az egész életen át tartó tanulás jegyében 2014-ben kitüntetéssel végeztem a Cass Business School (City University London) Executive MBA szakán.

Az évek során jelentős szakmai tapasztalatra tettem szert az Európai Unió (EU) tágabb értelemben vett államháztartásának területén. Első komoly feladatom az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokhoz kapcsolódott (harmincegyből) tíz tárgyalási fejezetben, amelyek a gazdasági és monetáris unió, a pénzügyi piacok, és a pénzügyi és költségvetési intézkedések témájához kapcsolódtak. Összehasonlítva a lettországi kormányzás, államháztartás-igazgatás és -ellenőrzés, valamint belső és külső audit akkori és jelenlegi állapotát, elégedettséggel tölt el, hogy megkönnyíthettem a tudásátadás és a kapacitásépítés folyamatát.

Miután 2003-ban, közvetlenül a csatlakozási szerződés aláírását követően megérkeztem Brüsszelbe, mint az egyik első tanácsadó, aki a nemzeti érdekeket képviseli az EU-ban, két feladatcsoportra fordítottam kiemelt figyelmet. Egyrészt az alapvető gazdasági, pénzügyi, fiskális és adópolitikai kérdésekre és az EU költségvetésére, másrészt pedig a kapacitásépítésre, hogy javítani lehessen országunk érdekeinek képviseletét ezeken a területeken. Mivel gyorsan felismertem az uniós költségvetési finanszírozás fontosságát Lettország gazdasági fejlődése szempontjából, azt tanácsoltam a vezetésnek, hogy növelje adminisztratív kapacitásunkat az EU költségvetési gazdálkodás területén, mind a Pénzügyminisztériumban, mind Brüsszelben.

Az ezt követő évek során komoly elméleti és személyes gyakorlati tapasztalatot szereztem az EU intézményeinek működéséről, továbbá a döntéshozatali folyamat különböző típusairól és az annak kapcsán felmerülő kérdések terén. Meggyőződésem, hogy az uniós ügyekben szerzett közvetlen, napi szintű tapasztalatom képessé tesz arra, hogy hatékonyan tevékenykedjem a politikailag összetett és dinamikus uniós környezetben, mivel számos uniós intézményben vagy intézménnyel dolgoztam különböző pozíciókban és szinteken. Az EU működésének megértése elengedhetetlen, mivel ez nyújt világos képet a jelenlegi helyzetről, az esetleges problémákról és a lehetséges megoldásokról. Ez a tudás nagyon hasznos a Számvevőszék és a betöltendő pozíció szempontjából.

A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) munkájának nyomon követése és 2003 óta a lett delegáció tagjaként a Bizottság munkájában való részvétel kapcsán megtanultam, hogy hogyan valósítják meg a gyakorlatban a Szerződésnek a többoldalú gazdasági és költségvetési felügyeletről szóló cikkeit. Ezt követően került sor a Stabilitási és Növekedési Paktum (2005) első reformjára, pénzügyi és gazdasági válság lépett fel, új pénzügyi és politikai koordinációs mechanizmusok léptek életbe az euróövezetben (mint például a költségvetési paktum, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az úgynevezett kettes és hatos jogszabálycsomag), és létrejött a bankunió. Ezek alatt az évek alatt tagja voltam a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) mellett működő lett delegációnak. A tanácsban történt a fenti kérdések megvitatása és a róluk való döntéshozatal, sok esetben az Európai Parlamenttel közösen. Jelenleg az a következő kihívás, hogy valódi gazdasági és monetáris uniót teremtsünk, amely biztosítja többek között a demokratikus legitimitást és az elszámoltathatóságot.

Szeretném ezért felhívni a figyelmet a többoldalú gazdasági és költségvetési felügyelet terén és a pénzügyi szektorban szerzett tapasztalatomra, amely területeken a válság utáni környezetekben jelentős változásokat észleltünk, amelyek messzemenő következményekkel járnak, és egyes esetekben megnehezítik, hogy az Európai Számvevőszék (ECA) ellássa a Szerződésen alapuló feladatait. Ezt a Számvevőszék legutóbbi munkája is elismeri, így például az állapotfelmérések is[1]. Bízom benne, hogy a témában szerzett tudásomat és tapasztalatomat a Számvevőszék hasznosítani tudja a kihívások megoldásában.

Az EBRD nemzetközi pénzügyi intézet igazgatótanácsánál végzett munka kitűnő lehetőséget nyújtott arra, hogy alaposabban megismerjem az auditálással és a hatásvizsgálattal kapcsolatos kérdéseket. Rendszeresen részt vettem az igazgatótanács ellenőrző bizottságának munkájában. Ez a bizottság felügyeli a Bank pénzügyi kimutatásainak feddhetetlenségét, valamint könyvelési, pénzügyi beszámolókészítési, valamint tájékoztatáspolitikai irányelveit és gyakorlatát, a Bank belső ellenőrzési rendszereinek megbízhatóságát és azok hatékony alkalmazását, a Bank megfelelőséggel, belső ellenőrzéssel, kiértékeléssel és kockázatkezeléssel kapcsolatos funkcióinak teljesítményét, valamint a Bank külső ellenőrének függetlenségét, képzettségét és teljesítményét.

Munkám során mindig foglalkoztatott, hogy az EBRD munkatársai által javasolt és az EBRD fogadóországaiban megvalósított befektetési és szakpolitikai tevékenység gazdaságosan, hatékonyan és az EBRD küldetésével összhangban használja-e fel a részvénytulajdonosok tőkéjét, valamint hogy az EBRD-nek sikerült-e elérnie a kívánt és szükséges hatást és értékteremtést a fogadóországokban.

Az EBRD igazgatótanácsánál szerzett tapasztalataim alapján beláttam, hogy nemcsak arra van szükség, hogy kiváló minőségű értékeléseket végezzünk a vállalatirányításról, a pénzgazdálkodásról és annak ellenőrzéséről, valamint a belső ellenőrzési rendszerekről, hanem arra is, hogy időben készítsük el a jelentéseket, világos prioritásokat határozzunk meg, ambiciózus ajánlásokat fogalmazzunk meg, és könnyítsük meg a megvalósítást. Mindig is úgy éreztem, hogy az auditálási és értékelési funkciók függetlensége nem jelent elszigeteltséget. Az ellenőröknek függetlennek kell lenniük, ugyanakkor elkötelezettnek is, és független megállapításaikkal és ajánlásaikkal hozzá kell járulniuk a teljesítmény javulásához.

Szakmai pályafutásom során fontos képességeket fejlesztettem ki: széles körű áttekintéssel rendelkezem az EU ügyeivel kapcsolatban, a tisztán gazdasági és pénzügyi kérdéseken túlmenően is, és mélységükben értem azokat; tudom azonosítani a különböző politikai területeken történő fejlemények közötti összefüggéseket; tisztában vagyok az EU intézményeinek munkájával, a döntéshozatali folyamatban betöltött szerepükkel, valamint az EU költségvetés-gazdálkodásával. Szeretném megjegyezni, hogy bár az intézmények fáradhatatlan munkájának köszönhetően fokozatos javulás észlelhető az EU költségvetés-gazdálkodásában, beleértve a teljesítményt és az értékteremtést, továbbra is vannak hiányosságok. Ennek oka a jogszabályalkotás komplexitásában, a többrétű tervezésben, a megvalósításban és az ellenőrző rendszerekben, valamint a nem tisztázott felelősségi körökben, és időnként, sajnálatos módon, politikai tényezőkben keresendő.

Továbbá, az EU költségvetésének szűkös pénzügyi erőforrásai és a folyamatosan jelentkező új kihívások szükségessé teszik, hogy újfajta módokat találjunk, amelyek révén kevesebből is többet és jobbat tudunk elérni. Amikor nemrég Lettország látta el az EU Tanácsának elnökségét, abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy elnökként vezethettem az Európai Stratégiai Beruházási Alappal (ESBA) foglalkozó ad hoc munkacsoportot, valamint számos alkalommal társelnöke lehettem az Európai Parlamenttel folytatott háromoldalú politikai egyeztetéseknek. E tárgyalások során rekordidő alatt sikerült kompromisszumos megoldásra jutnunk, amely többek között megerősítette az ESBA auditeljárásait. Most az a feladatunk, hogy meghatározzuk az auditálási megközelítést az ESBA-ról szóló rendelettel összhangban végzett tevékenységekre és az EU költségvetése által az EBB és EBA számára nyújtott garanciára. A Számvevőszék leendő tagjaként szeretnék részt venni ebben a vitában.

Általánosságban véve az EU Tanács elnökségével kapcsolatos tapasztalat igazi erőpróba volt számomra és a brüsszeli ECOFIN csapatom számára. Én szerveztem, vezettem és bonyolítottam le sikerrel az előkészítés összetett folyamatát, amit az elnökségünknek az ECOFIN területén elért nagyon jó teljesítménye tanúsít. Tanúbizonyságát adtam a politikai területre vonatkozó tudásomnak, vagyis annak, hogy képes vagyok számos dokumentum adatait megérteni, az eljárási kérdéseket megoldani és kapcsolati hálót építeni. Most ezeket a képességeket a Számvevőszék szolgálatába kívánom állítani.

Biztos vagyok benne, hogy a kérdőív jelen szakaszának elolvasása után a Bizottság észre fogja venni, hogy szakmai pályafutásom alakítása során az vezérelt, hogy széles elméleti és gazdag gyakorlati háttérrel rendelkező szakemberré váljak. Meggyőződésem, hogy a Számvevőszék mint kollegiális testület ereje nemcsak a nemzeti sokféleségben rejlik, hanem főként tagjai szakmai tapasztalatának sokféleségében.

2.  Melyek voltak a legfontosabb eredményei szakmai pályafutása során?

Úgy vélem, hogy szakmai pályafutásom fordulóponthoz érkezett, mivel az EU Tanácsának elnöksége olyan logikus mérföldkövet jelent, amellyel bezárul a teljes kör, amelyet valaki egy tagállam szempontjából az EU-ügyekkel kapcsolatban megtapasztalhat: csatlakozási tárgyalások, csatlakozás az EU-hoz, kapacitásépítés, az euró bevezetése és végül az EU Tanácsának elnöksége.

Országom szempontjából jelentős módon járultam hozzá ezekhez az úttörő fontosságú projektekhez. Szerepemet a lett minisztertanács, két miniszterelnök és pénzügyminiszterek ismerték el díjakkal. Úgy gondolom, hogy ez a hasznos és elismert közreműködés jelenti a legnagyobb eredményt a szakmai pályafutásomban.

A legutóbbi kimagasló eredményem az volt, hogy kevesebb mint hat hónap alatt sikerült elindítani és befejezni az Európai Stratégiai Beruházási Alappal kapcsolatos munkát, az Európai Parlament és a Tanács úttörő jelentőségű projektjét. További eredményként, egyben az Európai Parlamenttel való hatékony együttműködés példájaként említeném meg az Ukrajnának nyújtandó legnagyobb makroszintű pénzügyi támogatási csomagról szóló megállapodást, amelyet a Rigában megrendezett keleti partnerségi csúcstalálkozón írtak alá, és annak egyik legfontosabb eredménye lett.

A közelmúlt kihívásai közé tartozott Litvánia és a magam számára egyaránt az EU Tanácsának elnökségére való felkészülés az egyik legösszetettebb politikai területen (ECOFIN). A lett elnökségnek az ECOFIN területen nyújtott kiváló teljesítménye nagyrészt brüsszeli csapatom jó munkájának köszönhető, akik szorosan együttműködtek rigai kollégáikkal.

Végül, de nem utolsó sorban szeretném megemlíteni közreműködésemet a csatlakozási tárgyalásokban a Pénzügyminisztérium európai uniós integrációval foglalkozó osztályának igazgatójaként, az EU költségvetésével és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó tárgyalási fejezet kapcsán, amelynek során elősegítettem az EU költségvetésével, a vállalatirányítással, a kockázatkezeléssel, a belső ellenőrzéssel, valamint a belső és külső auditálással kapcsolatos információk terjesztését, amelyek az új évezred kezdetén újdonságot jelentettek Lettországban.

Jelenleg az a célom, hogy tovább dolgozzam az Európai Unió projektjének erősítésén, amelyet teljes mértékben támogatok. Az, hogy bekerülhetek az Európai Számvevőszék tagjai közé, akiknek szerepe az EU éves és többéves költségvetésének alakításában várhatóan növekedni fog (köszönhetően annak, hogy nagyobb figyelem jut a rendelkezésre álló kevesebb erőforrás mellett elérhető eredményeknek), kiváló lehetőséget nyújt számomra, hogy tapasztalatomat az Európai Unió szolgálatába állítsam.

3.  Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél vagy a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

Szakmai tapasztalatom legjelentősebb részét Lettországon kívül szereztem. Először is, karrierem kezdetén három izgalmas hónapot töltöttem gyakornokként az EU Bizottságánál (DG-ECFIN).

Szakmai pályafutásom „brüsszeli időszakában” az ECOFIN tanácsadójaként, majd az EU melletti állandó képviselet ECOFIN egységének igazgatóhelyetteseként rendkívül sokszínű munkakörnyezetben dolgoztam, és rendszeresen és szívesen folytattam interakciót más tagállamokból származó, az Európai Parlamentben, az EU Bizottságában, az EBB-nél dolgozó kollégákkal és az ágazati képviselőkkel.

Az EBRD igazgatótanácsánál végzett munka során az EBRD nem európai részvényeseivel való rendszeres együttműködésnek köszönhetően globális szintű tapasztalatokat is szereztem. Fontos megjegyeznem, hogy a Bank úgynevezett tengerentúli részvényeseivel folytatott interakció segített abban, hogy jobban megértsem, hogy milyennek látnak minket, európaiakat és hogyan vélekednek a gondolkodásmódunkról, döntéshozatalunkról stb.

Úgy érzem, hogy a multinacionális és multikulturális környezet az, amelyben ki tudok teljesedni, és ahol a különböző viszonyok felmérése révén biztosítani tudom a célok elérését. Az európai történelem egy bonyolult kirakóhoz hasonlít, azonban hiszek abban, hogy a sokféleség az európai projektet támogató erős szinergiák forrása lehet.

4.  Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás érvényesül?

A mentesítési eljárás nem alkalmazható azokra a vezetői feladatokra, amelyeket korábban végeztem.

5.  Korábbi szakmai pozíciói közül melyekre nevezték ki politikai okokból?

Egyikre sem. Összes szakmai pozíciómra érdemeim vagy objektív elbíráláson alapuló vezetői döntés alapján neveztek ki.

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

Örömömre szolgál, hogy szakmai pályafutásom egy olyan időszakra esett, amikor Lettország polgárainak együttesen és egyénenként komolyan el kellett gondolkozniuk és az ország jövőjét meghatározó, súlyos döntéseket kellett hozniuk. Kétségkívül helyes döntéseket hoztunk, amelyek eredményeként országunk végérvényesen visszatért az európai családhoz, és büszke vagyok arra, hogy ebben az ellentmondásos átmeneti időszakban éltem, és hogy hozzájárultam néhány kulcsfontosságú döntéshez.

Először is szeretném megemlíteni azokat döntéseket, amelyek a csatlakozási tárgyalások során az EU költségvetésével és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó tárgyalási fejezet lezárulásához vezettek. Pályafutásom kezdetén a Pénzügyminisztériumban az volt a feladatom, hogy előkészítsem az EU saját erőforrásainak rendszeréhez való csatlakozást és hogy nyomon kövessem a kormányzás, a pénzgazdálkodás és -ellenőrzés, a belső és külső auditálási rendszerek alakulását, és jelentést tegyek arról. Emellett koordináltam és elősegítettem a Bizottság ajánlásainak átfogó nyomon követését, biztosítandó, hogy az EU-hoz való csatlakozás után a rendszereink készen álljanak az EU-alapok végrehajtására. Ez az időszak véleményem szerint nagyon fontos szakasz volt a pályafutásomban.

Másodszor, úgy gondolom, fontos szerepet játszottam abban a folyamatban, amelynek végső célja az volt, hogy Lettország benyújtsa kérelmét az euróövezethez való csatlakozásra és hogy 2014. január 1-jével bevezesse az egységes európai valutát. Lettország számára a cél eléréséhez vezető út hosszú volt, és nem volt zökkenőktől mentes, és akkor csatlakoztunk az euróövezethez, amikor az válaszúthoz érkezett. Most, hogy néhány éve már az euróövezet tagjai vagyunk, nem sokan kérdőjelezik meg a döntésünket.

Harmadszor, úgy tűnik, hogy a közgazdászok, a tudományos élet képviselői és a nyilvánosság egyetértenek abban, hogy az európai és nemzeti politikai döntéshozók előtt álló legsürgősebb, prioritást élvező feladat az, hogy fellendítsék a beruházásokat Európában. Biztos vagyok benne, hogy az az Európai Stratégiai Beruházási Alap fő jellemzőivel kapcsolatos kompromisszumos döntés, amelyre én és csapatom, az Európai Parlament tárgyalócsoportja, valamint Georgieva és Katainen bizottsági alelnökök 2015. május 28-án hajnalban tizenhárom órás háromoldalú politikai egyeztetést követően jutottunk, nagyon fontos döntést jelent a szakmai pályafutásomban. Ahogyan korábban már említettem, az egyik dolog, amelyet a Bizottság javaslatával összefüggésben sikerült javítanunk, a külső auditálásra vonatkozó rendelkezés volt.

Örömmel tölt el, hogy a Bizottság és az Európai Beruházási Bank már most jó eredményeket ért el az Európa számára kidolgozott beruházási terv megvalósítása terén, amelyet az EU költségvetése garantál. Bízom benne, hogy a terv sikeres megvalósítása hasznos módon járul hozzá az EU költségvetésének jövőjéről szóló vitához. Észrevettem, hogy a Számvevőszéket is felkérték, hogy nyilvánítson véleményt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, és ezt hajlandó is megtenni; remélem, hogy tapasztalataimmal segíteni tudom a Számvevőszéket.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

Bár általában véve az auditálás mint szakma viszonylag fiatal, legalábbis biztosan fiatalabb, mint a kormányzati működés, bizonyára nem véletlen, hogy az auditálást végző vagy azért felelős személyek függetlenségének eszméjét a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjainak 1. számú dokumentuma (ISSAI 1) már jóval korábban rögzítette. Az etikai irányelveket az ISSAI 30 dokumentum fejti ki. Egyetértek azzal, hogy a függetlenség és az etikusság elvei előfeltételei a legfőbb ellenőrzési intézmények működésének.

Az Európai Számvevőszék tagjainak függetlenségét a Szerződés egyértelműen előírja: „...tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el” (285. cikk) és: „...Függetlenségükhöz nem férhet kétség” (286. cikk (1) bekezdés).

Ezeket a központi elveket a Számvevőszék etikai iránymutatásai, valamint a Számvevőszék tagjainak szóló magatartási kódex, továbbá az eljárási szabályzat, és az eljárási szabályzat végrehajtásáról szóló szabályok konkretizálják.

Szeretnék hangot adni teljes elkötelezettségemnek a függetlenség elve mellett, mivel ez az előfeltétele annak, hogy a Számvevőszék és annak tagjai a Szerződéssel összhangban végezzék feladatukat. Továbbá az állampolgárok akkor bíznak meg a Számvevőszékben, ha az a függetlenség elvét a gyakorlatban is szigorúan tiszteletben tartja.

Véleményem szerint a pénzügyi és külső tevékenységek teljes körű nyilvánosságra hozása, valamint a beszámolási kötelezettség mellett rendkívül fontos, hogy a tagoknak nem szabad a saját kormányuktól vagy más féltől utasításokat kérni vagy elfogadni. A függetlenség elve az auditálás lelke, ezért mind a mindennapi feladatok ellátásában, mind a stratégiai döntések meghozásában meg kell nyilvánulnia. Ez nemcsak abból a szempontból fontos, hogy milyen a Számvevőszék arculata és hírneve fő ügyfelei, az EU polgárai körében, és a külvilág szemében, hanem abból a szempontból is, hogy milyen képet alkotnak a testületről maguk a Számvevőszék tagjai. Ezek azok a keretek, amelyekbe véleményem szerint a függetlenség beépíthető, és ezeket kívánom követni jövőbeli feladataim teljesítése folyamán.

Meggyőződésem, hogy munkám során mindig a fent említett elvek vezéreltek. Például az utóbbi tizenkét évben több miniszterelnöknek, pénzügyminiszternek és államtitkárnak adtam tanácsot, akik a politikai paletta különböző pólusait képviselték. Tanácsomat minősége és leginkább pártatlansága és objektivitása miatt mindig elismerték és megbecsülték. Szakmai feladataim ellátása során teljes mértékben kizártam a konformizmust. Ehelyett inkább mindig a maguk valóságában mutattam be a tényeket, és objektív következtetéseket vontam le, még akkor is, ha azok kényelmetlenek vagy népszerűtlenek voltak, vagy ha szembementek a fősodorral.

Sohasem voltam érintett EU-alapok fogadásában és sohasem jártam el kedvezményezettek nevében.

Végül pedig Lettországban a Számvevőszék leendő tagjait nyílt, többlépcsős verseny keretében választják ki.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülők, testvérek, bejegyzett partner és gyerekek) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Nem, nincs tudomásom ilyen jellegű, a jövőbeli feladataimmal összeférhetetlen érdekeltségről vagy kötelezettségről.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

Igen, kész vagyok eleget tenni a Számvevőszék tagjaira vonatkozó minden nyilvánosságra hozatali kötelességnek.

10.  Érintett jelenleg bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

Ahogyan a 7. kérdésre adott válaszomban jeleztem, Lettországban a Számvevőszék leendő tagjait nyílt, többlépcsős verseny keretében választják ki, ami biztosítja az eljárás átláthatóságát és pártatlanságát.

Ez alkalommal az eljárást a Minisztertanácsnak (Kormány) a kiválasztási folyamat megkezdéséről és egy kiválasztási bizottság létrehozásáról szóló döntése indította el. Az eljárás keretében először megjelent egy versenyvizsga-felhívás Lettország Hivatalos Lapjában; a kiválasztási bizottság összeállította az interjúra előválogatott jelöltek listáját; a kiválasztási bizottság meghallgatta az előválogatott jelölteket, és eldöntötte, hogy melyikük a legalkalmasabb jelölt; végül a kormány jóváhagyta a jelöltet és utasítást adott arra, hogy a jelölt személyéről tájékoztassák az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát (GSC). Az eljárást a kormány 2015 augusztusában indította el, és az 2015. november 19-én zárult le, amikor a Minisztertanács meghozta végleges döntését. Ezt követően a döntésről értesítették a Tanács Főtitkárságát.

A teljes átláthatóság biztosítása érdekében szeretném közölni az Európai Parlamenttel, hogy az egyik pályázó, akit nem választottak ki a kormány általi jóváhagyásra, 2016. január 5-én közigazgatási bírósági eljárást indított. A felperes kétségbe vonta a kormány azon döntésének jogszerűségét, hogy engem nevez meg a Számvevőszék tagjának kinevezendő jelöltként, és arra kérte a közigazgatási bíróságot, hogy függessze fel a döntés végrehajtását. A perben a Lett Köztársaság az alperes, amelyet a Lett Köztársaság Minisztertanácsa, valamint a Minisztertanács által a nyílt kiválasztási eljárás lebonyolításával megbízott Pénzügyminisztérium képvisel.

A közigazgatási bíróság úgy döntött, hogy a közigazgatási eljárásban a harmadik személy státusát biztosítja számomra, mivel úgy ítélte meg, hogy az eljárás kimenetele hatással lehet a jogaimra. Így a közigazgatási bíróság döntése következtében akaratomon kívül érintett lettem ebben a közigazgatási eljárásban, amelyet egy olyan pályázó indított, akit nem választottak ki jelöltként.

Az alperes a közigazgatási bíróságnak benyújtandó indoklását a Minisztertanács 2016. január 12-i megbeszélésén fogadta el, ahol az alperes megerősítette eredeti döntését a kiválasztott jelölttel kapcsolatban.

2016. január 27-én a közigazgatási bíróság úgy döntött, hogy elutasítja a kormány azon döntése végrehajtásának felfüggesztésére irányuló igényt, amely engem nevez meg az EU Miniszterek Tanácsa által az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után kinevezendő jelöltként. A bíróság azt is megállapította, hogy a kormány szóban forgó döntése prima facie jogszerű volt, és hogy a vonatkozó jogszabályokat kivétel nélkül tiszteletben tartották.

11.  Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai pozíciót az utóbbi 18 hónap alatt? Ha igen, kérjük részletezze!

Nem, nem játszom aktív vagy végrehajtói politikai szerepet. Nem töltök be semmilyen politikai pozíciót. Nem vagyok és sohasem voltam politikai párt tagja.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Nem alkalmazható, mivel nincs választás útján betöltött hivatalom és nem töltök be aktív tisztséget egyetlen politikai pártban sem.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

A súlyos szabálytalanságok, csalások és a megvesztegetés komoly fenyegetést jelentenek a demokratikus társadalom működésére. A források rossz elosztásához, erkölcsi kockázathoz, a lehetőségek elszalasztásához és rossz ösztönzőkhöz vezetnek. Mindennek legveszélyesebb következménye, hogy az állampolgárok egyre inkább elvesztik bizalmukat, így eluralkodik rajtuk a tehetetlenség érzése, és fokozatosan elfogadják, végül pedig természetesnek veszik az ehhez hasonló módszerek alkalmazását. Míg ezek a trendek ártalmasak bármely nemzet egészséges fejlődésére nézve, az európai projekt különösen sebezhető ebben a tekintetben, mivel az emberek joggal várják el azt, hogy a nemzetközi és nemzetek fölötti testületek mentesek az ilyen típusú törvénytelen viselkedéstől.

Úgy gondolom, hogy feladatai teljesítése közben a Számvevőszék bármelyik tagjával előfordulhat, hogy olyan súlyos szabálytalanságokkal, csalással vagy megvesztegetéssel találkozik, amelyben hazája állampolgárai érintettek. Ha ilyen esettel találkoznék, először gyorsan megvizsgálnám az összes rendelkezésre álló információt abból a szempontból, hogy mi az ideális módja annak, hogy ez az információ a lehető legrövidebb időn belül biztosan eljusson az adott tagállam illetékes hatóságaihoz. Ha az EU pénzügyi érdekei forognának kockán, megbeszélném a kérdést az OLAF-fal való kapcsolattartásért felelős szolgálattal és számvevőszéki taggal, és gondoskodnék róla, hogy a csalás gyanúját késedelem nélkül jelentsék az OLAF-nak. A kérdést megbeszélném a Számvevőszék elnökével is.

Emellett úgy vélem, hogy az ilyen esetek komoly elemzést igényelnek, hogy megértsük az okokat és törekedjünk arra, hogy megelőzzük a hasonló eseteket. Általánosságban véve a szisztematikus megelőző lépések hatékonyabbnak bizonyulnak, mivel csökkentik a súlyos szabálytalanságok, a csalás és a megvesztegetés előfordulását, így segítenek visszaszerezni a polgárok bizalmát.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

Az újraelosztó funkció alapvető fontosságú minden kormány esetében. Az állampolgárok beleegyezésüket adják a gazdaságban lévő erőforrások egy bizonyos részének összevonásához, pl. az adózás útján, azon jogos elvárás alapján, hogy a forrásokat a lehető legjobb módon, az egész társadalom javára fogják felhasználni, pl. a közjavak biztosítására és a piac hiányosságainak kijavítására. A „lehető legjobb módon” elv igen fontos, azonban sajnálatos módon többféleképpen értelmezik.

Az uniós jog, azaz a költségvetési rendelet, amely összhangban van a nemzetközi standardokkal, előírja, hogy az EU költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás (SFM) elvének megfelelően használják fel. A cél az, hogy biztosítékot nyújtson az EU adófizető állampolgárai számára azzal kapcsolatban, hogy az erőforrásaikat úgy használják fel, hogy a lehető legpozitívabb módon hassanak ki az európai projektre. Mivel már nem a bőség korában élünk, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei fontosabbak, mint valaha. Ha az EU szeretné visszaállítani és megerősíteni polgárai bizalmát, kiemelkedően fontos, hogy okosan, a kívánt eredményeket elérve költse el a közpénzeket.

Ezért az SFM-elv fogalommeghatározásába az is beletartozik, hogy az előirányzatokat gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használják fel. E három jelzővel jellemezhető a közszolgálatban követendő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás.

Ahhoz, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kultúráját elő lehessen mozdítani az EU-ban vagy bármely más közszolgálatban, kulcsfontosságú, hogy a vezetők felelősek legyenek a rájuk bízott javakért. Amikor az állami erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre, a közpénzek elköltésénél nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy az a szabályoknak megfelelően történjen (ami elengedhetetlen feltétel), hanem azt is, hogy a kívánt eredmények és kimenet megvalósuljanak.

Az elszámoltathatóság mellett a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kultúrája főbb jellemzői közé sorolom a következőket is: világos célkitűzések, hatékony kormányzási rendszer és teljesítményvezérelt kultúra, hatékony belső ellenőrzési rendszer, szisztematikus teljesítménymutatók, megbízható nyomon követés és átlátható jelentéstétel. Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban a „pénz felhasználása” helyett az eredmények elérését kell a középpontba állítani.

Ezt a hazám példájával is lehet érzékeltetni. A pénzügyi és gazdasági válság után a közigazgatás finanszírozását csökkentették, ugyanakkor gondoskodtak róla, hogy az állami szektor teljesítménye ne változzon, vagy akár még javuljon is.

Ennek kapcsán nagyra értékelem, hogy az Európai Számvevőszék a 2013. és 2014. évi mentesítési eljárás keretében határozottan felszólított arra, hogy a pénz egyszerű elköltése helyett annak hatékony felhasználására kerüljön a hangsúly. Úgy vélem, mindezt a politikai döntéshozóknak komolyan meg kellene fontolniuk, majd átfogó cselekvési tervet kellene készíteniük. Természetesen egy ilyen váltás nem történhet egyik napról a másikra, különösen ha az egyetlen általános eredménye annak, hogy a kijelölt forrásokat nem költik el az adott pénzügyi időszakban (függetlenül ennek okától) az, hogy a következő pénzügyi időszakban kevesebb forrás áll rendelkezésre. Ezért az EU intézményeinek és a tagállamoknak együtt kell működniük, hogy elősegítsék a kultúra megváltozását.

Az Európai Számvevőszék fontos szerepet játszik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kultúrájának előmozdításában. Független ellenőrzési jelentéseket biztosít a döntéshozók, például az Európai Parlament számára, amelyek felhasználhatók a vezetésnek mentesítést nyújtó eljárásokban (Bizottság). Úgy gondolom, hogy az utóbbi években az Európai Számvevőszék munkája során nagyobb hangsúlyt helyezett a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos beszámolókra (teljesítmény-ellenőrzések). A jelenlegi EU Bizottság Georgieva alelnök vezetése alatt keményen dolgozik a teljesítményalapú költségvetés-tervezés kialakításán. Az Európai Parlament, a Számvevőszék és a Bizottság részéről tapasztalható erőteljes nyomás örvendetes fejlemény, amelyet folytatni kell.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

Az Európai Számvevőszék feladatainak nagyon fontos eleme, hogy – a Szerződésben foglaltaknak megfelelően – segítséget nyújt az Európai Parlamentnek, hogy az gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét a költségvetés végrehajtása felett. Mivel az ellenőrzési jogkör gyakorlásával kapcsolatos nehézségek az idők során változnak, az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék munkakapcsolatának is változnia kell. Ezért folyamatosan ismétlődő folyamat, hogy kövessük a trendeket, vagy még inkább elébe menjünk azoknak.

Úgy gondolom, hogy ezt a követelményt akkor tudjuk minél jobban teljesíteni, ha megértjük, hogy pontosan mire van szüksége a Parlamentnek. Ez rendszeres és mélyreható párbeszédeket jelent, amelyeken mindkét oldal elő tudja adni az álláspontját. Az utóbbi néhány évben már sor került pozitív lépésekre (pl. rendszeres megbeszélések az Európai Számvevőszék és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részvételével, az intézményközi kapcsolatokért felelős európai számvevőszéki tag pozíciójának létrehozása, az Európai Számvevőszék tanácskozása a Bizottsági Elnökök Értekezletével az Európai Számvevőszék éves munkaprogramja előtt).

Az Európai Parlamentnek való segítségnyújtáshoz magától értetődően hozzá tartozik, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) ülésén mindig jelen van az Európai Számvevőszéknek az a tagja, akinek a jelentését megvitatják. Magától értetődőnek kell lennie annak is, hogy az Európai Számvevőszék nyomon követi a Költségvetési Ellenőrző Bizottság vagy az Európai Parlament által az adott témában levont következtetéseket.

Azt is észrevettem, hogy az Európai Számvevőszék egyes különjelentéseit bemutatják az Európai Parlament szakpolitikai bizottságainak. Úgy gondolom, hogy ez a gyakorlat kibővítheti az Európai Számvevőszék által végzett munka felhasználását és hozzáadott értékét, így hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Számvevőszék hatékonyabban segítse a Parlamentet. Végső soron ennek az együttműködésnek a jogalkotói munkában is meg kell nyilvánulnia, az Európai Számvevőszék következtetéseire és ajánlásaira való reflektálás formájában.

Úgy gondolom, hogy rendkívül fontos összekapcsolni a Szerződés által megkövetelt, független ellenőri szerepkört és az Európai Parlamentnek (és a Tanácsnak) való segítségnyújtást. Ha az Európai Számvevőszék kudarcot vall az utóbbi területen, fennáll a veszélye annak, hogy a legjobb minőségű ellenőrzési jelentéseket készíti, amelyek a témából és/vagy az időzítésből kifolyólag kevéssé relevánsak az érdekelt felek számára. Az Európai Számvevőszéknek egyszerre kell függetlennek és releváns tényezőnek lennie. Az EU pénzügyeinek őreként az Európai Számvevőszék fontos részét képezi az EU pénzgazdálkodási ökoszisztémájának, amelynek hangsúlyoznia kellene az Európai Számvevőszék mint pártatlan és megbecsült partner szerepét.

Mivel rendszeresen követtem a Számvevőszék termékeinek megvitatását a költségvetési hatóság mindkét ágában, úgy vélem, hogy egyfelől szorosabbra lehetne fűzni a Parlament és a Tanács közötti együttműködést az EU költségvetésének végrehajtása feletti ellenőrzési jogkör gyakorlását illetően, másfelől jobban össze lehetne hangolni az Európai Számvevőszék különjelentéseivel és állapotfelméréseivel kapcsolatos elemző munkát. Hasonlóképpen a Számvevőszék munkájának gyakrabban és kiemelten kellene megjelennie a Tanács napirendjén.

Szeretnék továbbá megemlíteni két olyan konkrét területet, amelyeken javítva az Európai Számvevőszék jelentéseit hatékonyabban lehetne felhasználni: időszerűség és kommunikáció.

Abban az időszakban, amikor Lettország töltötte be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, a költségvetési rendeletet úgy módosították, hogy a különjelentéseket tizenhárom hónapon belül el kell fogadni. A Számvevőszéknek törekednie kell ennek a rendelkezésnek a betartására, vagyis arra, hogy a jelentések időben elkészüljenek. Mindazonáltal tudatában vagyok annak, hogy milyen komoly az Európai Számvevőszék mint az EU külső ellenőrének felelőssége a következtetések és ajánlások kidolgozása terén, és annak is, mennyire nehéz egyensúlyt teremteni az idő és a minőség tényezője között.

Rátérve a kommunikációra, örömmel látom, hogy az Európai Számvevőszék reformprogramjának egyik pillére a közkapcsolatokra vonatkozó stratégia javítása. A Számvevőszék szerepével és tevékenységével, valamint az általa feltárt tényekkel és az ajánlásaival kapcsolatos részletes tájékoztatás fokozná az átláthatóságot és elősegítené, hogy a nyilvánosság nyomon tudja követni ezeket.

Meg vagyok győződve e két elem fontosságáról, hiszen végső soron az Európai Számvevőszék munkájának hozzáadott értéke és hatása attól függ, hogy az érdekelt felek hogyan használják fel az általa feltárt tényeket.

Végül, bár teljes mértékben tiszteletben tartom a Számvevőszék függetlenségét, meg kell fontolnunk, hogy – például jogi vélemények kiadásával – fokozottabban részt vegyen a jelentős pénzügyi hatással rendelkező jogi aktusokkal összefüggő jogalkotási folyamatban. A lett elnökség alatt az Európai Stratégiai Beruházási Alappal és a költségvetési rendelettel kapcsolatban végzett munka megmutatta, milyen hozzáadott értéket képvisel a Számvevőszék közreműködése. Természetesen ez a megközelítés önmagában nem új, használatát azonban általánossá lehetne tenni.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

A Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési kézikönyvében a következő definíció olvasható: „A teljesítmény-ellenőrzés vállalkozások, rendszerek, programok vagy szervezetek független és objektív vizsgálatát jelenti a gazdaságosság és/vagy a hatékonyság és/vagy az eredményesség szempontjából, és célja, hogy javuláshoz vezessen”.

Úgy értelmezem ezt a fogalommeghatározást, hogy a teljesítmény-ellenőrzés akkor nyújtja a legnagyobb hozzáadott értéket, ha világos következtéseket és ajánlásokat fogalmaz meg, és ami még fontosabb: ha az ellenőrzés az ellenőrzött gazdálkodó egységek és rendszerek működésének javulását eredményezi. Például ha az EU költségvetése 5. fejezetének (Igazgatás) végrehajtása terén a hibaarány a lényegességi küszöb alatt marad is, az állampolgárok jogosan tehetnék fel a kérdést, hogy évi körülbelül kilencmilliárd euróért a legjobb EU közszolgálatot kapják-e. Örömmel tapasztaltam, hogy ebben az évben az Európai Parlament és a Tanács támogatja, hogy a teljesítmény-ellenőrzés a többéves pénzügyi keret további fejezeteire is kiterjedjen.

Míg a teljesítmény-ellenőrzés fő eredménye egy ellenőrzési jelentés, amely megállapítja, hogy a közpénzek felhasználásával megbízott személyek elérték-e a kitűzött célokat, a folyamat során az ellenőrök számos értékes információt szereznek az irányítási és kezelési eljárások működéséről is. Ezért a teljesítmény-ellenőrzések hozzáadott értékének növelése érdekében az ellenőröket ösztönözni kell arra, hogy mind az ellenőrzési jelentésekben, mind az ellenőrzött gazdálkodási egységnek szóló közleményben hívják fel a figyelmet az irányítási eljárások hiányosságaira és tegyenek javaslatot azok kijavítására.

Az Európai Számvevőszék tevékenységi jelentésében az olvasható, hogy a teljesítmény-ellenőrzések témáinak kiválasztásánál az Európai Számvevőszék azt is figyelembe veszi, hogy tud-e az ellenőrzés révén hozzáadott értéket nyújtani. A hozzáadott érték mint tényező tehát már a kezdetektől szerves része az eljárásnak.

Rendkívül fontos kérdés, hogy hogyan lehet biztosítani, hogy a feltárt tények beépüljenek az irányítási eljárásokba. Így a nyomon követés kulcsfontosságú. Törekednünk kell annak biztosítására, hogy miután a jelentés és a feltárt tények nyilvánosságra kerültek:

-  egyrészt, a legfelsőbb döntéshozók figyelembe vegyék a feltárt tényeket, és, amennyiben lehetséges, jobban összehangolják a költségvetést a (hosszú távú) stratégiai prioritásokkal;

-  másrészt, a jogalkotók gondoskodjanak róla, hogy a kiadási programok világosan határozzák meg az elérendő célokat;

-  harmadrészt, az irányítási eljárásokra rátérve, a vezetők gondoskodjanak róla, hogy a pénz elköltése ne egyszerűen csak a szabályoknak megfelelően történjen, hanem el is érje a kívánt eredményeket.

Végül szeretném megemlíteni, hogy a teljesítmény-ellenőrzés hozzáadott értéke tovább növelhető, mint azt az Európai Számvevőszék 2014. évi éves jelentése is mutatja. Az új kísérleti projekt, amelynek keretében a teljesítménnyel összefüggő problémákat a szabályszerűségi ellenőrzés összefüggésében értékelik ki, nagyon üdvözlendő kezdeményezés. Ezt mindenképpen folytatni kell, és ki kell terjeszteni az EU költségvetésének más területeire is, ugyanakkor gondosan meg kell tervezni a szabályszerűségi, pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzésekhez, valamint az Európai Számvevőszék más termékeihez rendelt erőforrások mennyiségét.

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

Az EU költségvetése végrehajtásának módjára tekintettel a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti interakciót a szorosabb együttműködésnek, valamint a tapasztalat- és információcserének kellene meghatároznia.

Az Európai Számvevőszéket és a nemzeti legfőbb ellenőrzési intézményeket illetően a Szerződés 287. cikkének (3) bekezdése két fontos elvet fogalmaz meg.

Először is megállapítja, hogy: „...A tagállamokban az ellenőrzést a nemzeti ellenőrző szervekkel [...] kapcsolatot tartva kell elvégezni.” Ez a rendelkezés szinte korlátlan lehetőségeket biztosít az együttműködés akár két-, akár többoldalú továbbfejlesztésére.

Másodszor, megállapítja, hogy: „A Számvevőszék és a tagállamok nemzeti ellenőrző szervei függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek ”. Meggyőződésem, hogy a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete (EUROSAI) és Kapcsolattartó Bizottsága jó platformot jelentenek a kölcsönös interakció elmélyítéséhez és közös projektek kidolgozásához.

Úgy gondolom, hogy az, ha az Európai Parlament rendszeresen tájékoztatást kapna a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző intézmények együttműködésének módjáról, alakulásáról és a szorosabb együttműködést akadályozó tényezőkről, és az Európai Parlament konstruktív visszajelzést adna, végső soron lehetővé tenné az EU költségvetése végrehajtásának jobb elemzését.

18.  Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

Ahogyan azt a Szerződés is tartalmazza, a Számvevőszék fő teljesítendő kötelezettsége a költségvetési hatóság két ágával szemben az EU költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentés elkészítése, amelynek nyomán a Tanács ajánlást nyújt be az Európai Parlamentnek, hogy adja meg az Európai Bizottságnak az EU-költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítést, a Parlament pedig dönt a mentesítéssel kapcsolatban. Az éves jelentés szolgál az Európai Parlamentben és a Tanácsban folytatott viták alapjául, ezért elengedhetetlen, hogy a Számvevőszék megfelelően széles körű és részletességű információt biztosítson.

Mivel az EU költségvetésének körülbelül 80%-át megosztott irányítás útján hajtják végre, a tagállamok (MS) által szolgáltatott információk teljessége, minősége és időszerűsége jelentős mértékben meghatározza az azokra épülő elemzés minőségét, végül pedig a Bizottság által biztosított garanciák minőségét is.

Ahogyan az már az utóbbi néhány évben is jellemző volt, és ahogyan az a Számvevőszék éves jelentéseiben is olvasható, az Európai Bizottság főigazgatóságai az éves tevékenységi jelentések elkészítése során a tagállami hatóságok (pl. a kohéziós politika területén a tagállami ellenőrző hatóságok) által szolgáltatott információkat (pl. ellenőrzési jelentések) használják. Az Európai Számvevőszék éves jelentései újra és újra jelzik, hogy az ellenőrző hatóságok munkájának vannak gyenge pontjai (a pontosságot is beleértve), amelyeket a Bizottság ellenőrzési folyamata jelenleg nem tud kiküszöbölni.

Az Európai Számvevőszék jelentéseinek továbbra is fel kell hívniuk a figyelmet a gyenge pontokra, legyen szó a tagállamok által szolgáltatott adatok pontatlanságáról, vagy a Bizottság által végzett ellenőrzési munka hiányosságairól. A Számvevőszéknek a lehető legvilágosabban és részletesebben ki kell fejtenie, melyek a gyenge pontok, és hogyan kellene orvosolni őket.

Véleményem szerint a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy teljes körű, releváns és naprakész információt szolgáltassanak az irányításról, a pénzgazdálkodásról, a belső kontrollról, valamint a belső ellenőrzési rendszerekről. Ha hiányosságok tapasztalhatók, a Bizottságnak szoros együttműködést kell folytatnia a tagállamokkal, hogy rendelkezésre álljon az összes szükséges információ, lehetővé téve a tagállamoknak az EU-költségvetés végrehajtására szolgáló rendszereinek tájékozott értékelését.

Elismerem az információszolgáltatás költségeiről és előnyeiről szóló vita megalapozottságát, ha azonban az a közös célunk, hogy a költségvetési hatóság a legkiválóbb minőségű, a nemzetközi standardoknak megfelelő ellenőrzési értékelést készíthessen, minden tőlünk telhetőt el kell követnünk. Annál is inkább, mert gyakran előfordul, hogy a hiba nem az információhiányból ered, hanem abból, hogy az információt a nemzeti ellenőrző hatóságok vagy a szerződött ellenőrök nem használják megfelelően.

Az éves jelentés által feltárt egyik fő jelenség, amelyet a Parlament és a Tanács is alaposan megvitatott, a Számvevőszék által jelentett becsült hibaarány volt. Az utóbbi években figyelemmel kísértem a mentesítéssel kapcsolatos tanácskozásokat, és örömmel tapasztalom, hogy a Számvevőszék évről évre több háttér-információt biztosít a hibák alapvető okait illetően. Úgy vélem, a költségvetési hatóságnak a lényegességi küszöböt meghaladó hibaarányok okaival (nemcsak azok szintjével) kellene foglalkoznia.

Egyéb kérdések

19.  Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Engem a lett kormány nyílt, többlépcsős kiválasztási folyamat során választott ki. A lett kormány bizalmat szavazott jelöltségemnek, és biztos vagyok benne, hogy meg tudok felelni a szigorú elvárásoknak.

Ha az Európai Parlamentnek komoly kétségei lennének az elkötelezettségemmel és azzal kapcsolatban, hogy az Európai Számvevőszék tagjaként képes lennék hozzájárulni az európai projekthez, és úgy vélné, hogy nem felelek meg az Európai Parlament által felállított mércének, lemondanák a jelöltségemről.

Úgy gondolom, hogy az EU-költségvetés legmagasabb értékét úgy lehet biztosítani, ha egyrészt a költségvetési hatóság két ága a kölcsönös bizalom erősítésén dolgozik, másrészt pedig ha szorosan és nyíltan együttműködnek az Európai Számvevőszékkel, az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal. Ha bármelyik fél úgy gondolja, hogy a jelenlegi Szerződésben hiányosságok vannak az intézmények közötti egyensúlyt illetően, e hiányosságokat elemezni és szükség szerint orvosolni kell, amint sor kerül a Szerződés felülvizsgálatára.

Az EU intézményeivel való közelmúltbeli együttműködésem során mindig a közös európai célt szolgáló, nyitott együttműködés és kölcsönös bizalom szellemiségét képviseltem. Megválasztásom esetén természetesen ennek jegyében végezném munkámat a Számvevőszéken is.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	15.3.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	14 4 8
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Louis Aliot, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Bogusław Liberadzki, Monica Macovei, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Richard Ashworth, Karin Kadenbach, Andrey Novakov, Julia Pitera, Miroslav Poche
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Xabier Benito Ziluaga

• [1]  Landscape Review “Gaps, Overlaps and Challenges: A Landscape Review of EU Accountability and Public Audit Arrangements”, Part III, 2014. (Állapotfelmérés „Hiátusok, átfedések és kihívások: állapotfelmérés az uniós elszámoltathatósági és közpénz-ellenőrzési rendszerekről”, III. rész, 2014.)