JELENTÉS Janusz Wojciechowskinak a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

17.3.2016 - (C8–0414/2015 – 2015/0817(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Igor Šoltes

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Janusz Wojciechowskinak a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C80414/2015 – 2015/0817(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8–0414/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0061/2016),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2016. március 15-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezőtlen véleményt nyilvánít a Tanács Janusz Wojciechowski számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

1. MELLÉKLET: Janusz Wojciechowski életrajza

Foglalkozás:

jogász, volt bíró, jelenleg ügyvéd

Tanulmányok:

felsőfokú jogi tanulmányok: mesterfokozatú jogi diploma a Łódzi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karáról (1977)

Szakmai tapasztalat:

– az Európai Parlament képviselője 2004 óta

– a lengyel Szejm házelnök-helyettese (2001–2004)

– a Legfőbb Ellenőrző Hivatal (Najwyższa Izba Kontroli) elnöke (1995–2001)

– a lengyel Szejm képviselője (1993–1995)

– Rawa Mazowiecka járásbíróságának bírája, Skierniewice járásbíróságának bírája, a Varsói Fellebbviteli Bíróság bírája (1980–1993)

– ügyészjelölt (1977–1980)

A nemzeti parlamentben betöltött hivatalai:

– a lengyel Szejm képviselője (1993–1995; 2001–2004)

– a lengyel Szejm házelnök-helyettese (2001–2004)

– a Kodifikációs Változások Bizottságának elnöke (2001–2004)

A nemzeti kormányban betöltött hivatalai:

– a Kabinetiroda jogalkotási ügyekért felelős államtitkár-helyettese (1994–1995)

Külső ellenőrző szerveknél betöltött hivatalai:

a Najwyższa Izba Kontroli (NIK) [Legfőbb Ellenőrző Hivatal] elnöke (1995–2001)

Az igazságszolgáltatásban betöltött hivatalai:

– bíró kerületi, területi és fellebbviteli bíróságokon (1980–1993)

– kirendelt bíró a Legfelsőbb Bíróságon (1990–1991)

– az Országos Bírói Tanács tagja (1990–1993)

– bíró az Állambíróságnál (1991–1993)

Az Európai Unióban betöltött hivatalai:

– az Európai Parlament képviselője 2004 óta

– a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság alelnöke (2004 óta)

– a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagja (2004–2009)

– az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán és EU–Üzbegisztán parlamenti együttműködési bizottságokba delegált és a Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

– megfigyelő az Európai Parlamentben (2003–2004)

Nemzetközi szervezetekben betöltött hivatalai:

– a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete (EUROSAI) igazgatótanácsának tagja (1995–1999)

2. melléklet: Janusz Wojciechowski kérdŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérjük, sorolja fel az államháztartással kapcsolatos szakmai tapasztalatait, ideértve a költségvetés-tervezés, a költségvetés-végrehajtás, a költségvetési gazdálkodás, a költségvetés ellenőrzése és az auditálás terén szerzett tapasztalatait.

1995–2001 között a lengyel parlament választása nyomán 6 évig voltam a Legfőbb Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: a NIK) elnöke, a testület az állami ellenőrzés alkotmányos szerve, egyebek között ellenőrzi az állami költségvetés teljesítését. Megbízatásom időszaka alatt 6 ízben voltam előterjesztője az állami költségvetés teljesítéséről szóló jelentésnek a lengyel parlamentben, a parlamenti vitában én válaszoltam a képviselői kérdésekre.

A NIK elnökeként én voltam felelőse a NIK saját költségvetése előkészítésének és végrehajtásának.

2004 óta foglalkozom az Európai Unió költségvetésének ügyeivel egyrészt az Európai Parlament képviselőjeként, másrészt pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság alelnökeként foglalkozom a Közös Agrárpolitika költségvetésével.

2.  Melyek voltak a legfontosabb eredményei szakmai pályafutása során?

Sikerrel működtem bíróként, 1990-ben a lengyelországi totalitárius rendszer megdöntését követően a lengyel bírák megválasztottak az akkor első ízben létrehozott Országos Bírósági Tanácsba, ez a testület felel a bírók függetlenségének és a bíróságok független működésének őrzéséért. Ugyanebben az évben a Fellebbviteli Bíróság bíráinak egyike lettem és delegáltak a Legfelsőbb Bíróság ítélkező testületébe. Bíróként számos tudományos publikáció szerzője voltam, különösképpen szerzője voltam a büntető törvénykönyv kommentár kötetének (1997).

A NIK elnökeként pedig sikernek tartom a NIK rendszerszerű intézkedéseit a korrupciós veszélyek felderítése tárgyában. 2000-ben a NIK szervezetében vezetésem alatt „A korrupció veszélyének elemzése a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal ellenőrző vizsgálatainak fényében” címen jött létre a NIK által felderített korrupciót gerjesztő mechanizmusokat és a lengyelországi korrupciós veszélyek területeit feltáró jelentés. Az elemzés az állami közigazgatás számára ajánlásokat tartalmaz a korrupció kockázatának csökkentésére, melyek közül több meg is lett valósítva. A NIK munkálatai a korrupciós kockázat korlátozására irányultan mindmáig folytatódnak tovább, eredményük pedig a korrupció kockázatainak szisztematikus korlátozásában és Lengyelországnak a „Transparency International” szervezet antikorrupciós listáján elért javuló helyezésében fejezhető ki.

Betöltött elnökségem során a NIK igen eredményesen hozta napvilágra az állami vagyon kezelésében elkövetett visszaéléseket, egyebek között a privatizáció területein.

A lengyel nemzeti parlament tagjaként legfőbb eredményemnek a közbeszerzési szerződések nyilvánossá tételét tartom, továbbá azt, hogy sikerült a lengyel jogrendbe bevinni a kenőpénzt adó és elfogadó személyek közötti szolidaritást megtörő szabályt: a kenőpénzt adó személy, aki a kenőpénz tényét saját kezdeményezésére jelzi a hatóságnak még azelőtt, hogy a bűnüldöző hatóságok tudomására jutna az ügy, mentesül a felelősségre vonás alól. Ez a jogszabály rendkívül eredményesen javította a korrupciós bűncselekmények büntetőeljárás alá vonásának hatékonyságát.

A lengyel parlamentben szerzője voltam a büntetőeljárásba bevezetett névtelen tanú jogintézményének, mely a szervezett bűncselekmények felderítése során teszi lehetővé a tanúvallomást tevő személy adatainak titkosítását, aki egyébként ki lenne téve a bűnszervezet bosszújának. Ez a lépés nagyon fontos lépés volt a tanúvédelemben.

Szerzője voltam az Államkincstár Főügyésze törvénytervezetnek, ez az intézmény felel az állami vagyon jogi védelméért, a törvényt elfogadták és mindmáig hatásosan működik.

Az Európai Parlament képviselőjeként pedig sikernek tartom az állatok védelme terén kifejtett tevékenységemet. Jelenleg elnöke vagyok az állatjóléttel és az állatok védelmével foglalkozó közös munkacsoportnak, amely nagyon aktív szerepet játszik az Európai Unióban és számos kezdeményezéssel élt az Európai Unió állatvédelmi és állatjóléti tevékenysége javítása érdekében. 2009-ben én referáltam az EP és a Tanács rendeletét az állatvédelemről az állatok vágása során, és a rendeletbe sikerült számos emelt szintű állatjóléti szabványt bevezetni az állatok vágása területén.

Aktívan és eredményesen működtem együtt továbbá az EU-ban a kutya-, macska-, valamint a fókatermékek importjának betiltása tárgyában, miután harmadik országokban ismertek ezen állatok leölésének kegyetlen módszerei.

3.  Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél vagy a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

A nemzetközi tapasztalataim mindenekelőtt az Európai Parlamentben folytatott aktív tevékenységemhez kötődnek, 2004 óta szünet nélkül végzem ezt a munkát. A Parlamentben 2004 óta alelnöke vagyok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak.

Korábban, még a NIK elnökeként 1995–2001 között aktívan részt vettem az EUROSAI és az INTOSAI legfőbb ellenőrző szervek nemzetközi szervezeteinek munkájában. Az EUROSAI kormányzótanácsának tagja voltam. A szervezetek kongresszusainak, konferenciáinak és szemináriumainak aktív résztvevője voltam.

4.  Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás alkalmazandó volt?

A NIK elnökeként 1995–2001 között 6 alkalommal számoltatott el a parlament tevékenységemről és a NIK költségvetésének teljesítéséről, minden soron következő év esetében ezek az értékelések pozitív eredménnyel végződtek.

5.  Korábbi szakmai pozíciói közül melyekre nevezték ki politikai okokból?

Politikai kinevezett egyedül az 1994–95 közötti években a Minisztertanácsban betöltött helyettes államtitkár beosztásában voltam, a jogalkotás felügyelete volt a dolgom, az akkori miniszterelnök nevezett ki erre a posztra. További funkcióim választott funkciók voltak, vagy általános választások során (Országgyűlés, Európai Parlament) vagy a parlament választása nyomán (NIK-elnök).

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

Bíróként nagyon emlékszem a 90-es évek elején hozott ítéletre, amelyben a halálos ítélet ellen emeltem szót. (5 bíró közül egyedül, így leszavaztak 4:1 arányban.)

Ellenvetésemet fenntartotta a Legfelsőbb Bíróság, ezért a büntetés nem is emelkedett jogerőre. Ekkoriban Lengyelországban még létezett a halálbüntetés, csak később, 1997-ben törölték el, először a büntetés ellen fellépő bíróként volt részem eltörésének előkészítésében, majd parlamenti képviselőként.

A NIK-nél legnehezebb döntésem a 2001 évi költségvetés teljesítésének negatív értékelésére vonatkozó előterjesztés volt, ilyen negatív előterjesztés első ízben került a ház elé és én nem haboztam előterjeszteni dacára annak, hogy tudtam, hogy ez bizonyosan meg fogja akadályozni újraválasztásomat, ekkor ért véget ugyanis 6 éves mandátumom időszaka és a negatív előterjesztés kedvezőtlen volt az akkori kormánytöbbség számára.

A NIK-nél ugyancsak elnökként olyan különösen fontos döntéseket hoztam, amelyek alapján az önkormányzati tisztviselők és az állami tulajdonú társaságok menedzsmentje bérezését kezdték el ellenőrizni. Az ilyen munkabérek megállapításának szabadságát kritizáló jelentés vált az efféle bérezés korlátozását célzó parlamenti törvény megalkotásának jogalapjává, az elfogadott törvény mindmáig hatályos.

A NIK egyik ellenőrzése – amelyet akkoriban én irányítottam – oda vezetett, hogy a kormány letett egy messzemenően gazdaságtalan fegyverügyleti szerződés megkötéséről, ezáltal az állami költségvetést százmillió eurós veszteségtől védtük meg.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

Ahogy bíróként, úgy később a NIK elnökeként is úgy végeztem dolgomat e funkciókban, hogy függetlenségemhez kétség nem férhetett. Ellenkezőleg, mindig is teljességgel független bíróként és független NIK-elnökként értékeltek. Az Európai Számvevőszéknél úgyszintén nem lesznek ilyen problémák, tudom, hogy a funkció teljes objektivizmust, valamint az ellenőrzési megállapítások megfelelő értékelésével való teljes összhangot követel meg.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülők, testvérek, bejegyzett partner és gyerekek) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Sem én, sem családom tagjai nem folytatnak üzleti tevékenységet. Szüleim már nem élnek, feleségem nyugdíjba vonult, ahogy három leánytestvérem is, öcsém mezőgazdasági vállalkozó és a lengyel parlament képviselője. Egyik fiam saját informatikai vállalkozással rendelkezik, a másik jogász, egyikőjük sem működik olyan gazdasági területen, amely összeférhetetlen lenne elkövetkező kötelezettségeimmel a Számvevőszéknél.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

Kész vagyok vagyoni helyzetemet tudomására hozni nemcsak a Számvevőszék elnökének, hanem a széles nyilvánosság számára is. Az Európai Parlament képviselőjeként Lengyelországban nyílt vagyonnyilatkozatot teszek évente, amely publikálásra kerül az interneten. Vagyoni helyzetem teljes egészében transzparens.

10.  Érintett jelenleg bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

Semmiféle büntetőeljárásban nem szerepelek félként. Az elmúlt években velem szemben két polgári per indult, ezek tárgyai az én kritikus megnyilvánulásaim voltak, az egyik pert egy lengyel miniszter felelőtlen gazdálkodása és az EU pénzeszközök pazarló felhasználása miatt, a másikat egy lengyel állami társaság közpénzek felhasználása melletti felelőtlen gazdálkodása miatt indították. Mindkét perben én nyertem, a bíróság úgy ítélte meg, hogy kritikus állításaim valós tényekre támaszkodtak.

11.  Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónap alatt? Ha igen, kérjük részletezze!

Nem, nem töltöttem be a legutóbbi 18 hónap során vezető jellegű politikai beosztást. A 2015 év során néhány hónapig helyettesként töltöttem be a Jog és Igazságosság területi megbízottjának beosztását Łódź vajdaságban, azonban ez nem volt formális kinevezéshez kötve és jelenleg már nem is töltöm be a beosztást.

Az Európai Parlament képviselőjeként a Jog és Igazságosság párt Politikai Tanácsa tagja vagyok, ez a szerv a párt döntéshozó testülete és minden parlamenti képviselő párttag tagja ennek a testületnek.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő megválasztása esetén lemondjon minden választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

A Számvevőszék tagjává való megválasztásom egyenlő lesz a Jog és Igazságosság párt Politikai Tanácsa tagságáról történő lemondásommal. Minden politikai ténykedésem teljességgel felfüggesztésre kerül a számvevőszéki megbízatásom időszakában. Ugyanígy jártam el Lengyelországban is, a NIK elnökeként is felfüggesztettem politikai ténykedésemet.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

Tisztességgel terjeszteném elő megállapításaimat, levonnám az összes tanulságot az esetről és az ügyet továbbítanám a bűnüldöző szerveknek. Nem lehet szó semmiféle engedményről sem az ország, sem a személy tekintetében. A NIK elnökeként kritikus jelentést terjesztettem elő, melynek eredménye miniszterek lemondása volt, köztük a hozzám közeli politikai közegből való miniszterek is lemondtak. 1996-ban kritikus jelentést terjesztettem elő az akkori külkereskedelmi miniszter tevékenységéről, a miniszter abból a pártból származott, amelyhez én NIK elnöki kinevezésemet megelőző tartoztam. Az ellenőrzés a miniszter hanyag gazdálkodását állapította meg, aki az ellenőrzés után le is lett váltva, az ügy a bűnüldöző szervekhez került, én viszont habozás nélkül terjesztettem elő az ellenőrzés megállapításait és tettem javaslatot a következtetések levonására.

Még annyit tennék hozzá, hogy a NIK elnökeként ugyancsak kritikus jelentést terjesztettem elő, amelyben becsületesen kerültek bemutatásra az akkori, csatlakozás előtti PHARE program eszközeinek lengyelországi felhasználását illető szabálytalanságok.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői a közszolgálatban? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

A közpénzek megfelelő módon való felhasználása mindenekelőtt olyan felhasználás, mely nem engedi meg a pazarlást vagy a korrupciót. A NIK tapasztalataira támaszkodva – melyek a Számvevőszékre szintén vonatkoztathatók lehetnek – úgy vélem, hogy különleges jelentőséggel bír az eljárásokban a hivatalnoki önkény kizárása, az érdekkonfliktusok kialakulásának elkerülése, a közpénzekkel való gazdálkodás áttekinthetősége (nyilvánossága) és a hatékony ellenőrzés rendszere. A legrövidebben szólva, a közpénzekkel történő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás olyan gazdálkodás, amelyben nincs önkény és nincs összeférhetetlenség, viszont maximális az áttekinthetőség és maximális az ellenőrzés hatékonysága.

A Számvevőszék hozzájárulhat a közpénzekkel való gazdálkodás javításához a szabálytalanságok nyilvánosságra hozatalával, a döntéshozatali folyamatok önkényességét és az érdekkonfliktusok kialakulását kizáró konkrét ajánlásokkal, az ellenőrzés áttekinthetőségével és jobbá tételével.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

A Számvevőszék nagyon jól teljesíti az Európai Parlament ellenőrző funkciójának erősítésére rá osztott szerepet, ugyanis a Parlamentet megbízható információkkal látja el az Unió költségvetésének kiadásairól. Az együttműködés jobbítása megítélésem szerint a Számvevőszék elemzői munkájának kibővítése révén válik lehetővé.

A Számvevőszék szerepének bővítését elsősorban a 2014-ben megkezdett horizontális átvilágítások gyakorlatának továbbvitelében látom. Két ilyen átvilágítás volt 2014-ben, az egyik az elszámoltathatóság mechanizmusait, a másik az uniós költségvetés pénzgazdálkodását fenyegető veszélyeket vizsgálta, nagyon értékes ismeretanyagot adott és a Parlament számára lényegi ajánlásokat tartalmaz. A Számvevőszéknél több ilyen horizontális átvilágítás elvégzésére fogok buzdítani.

Nagyobb súlyt kell továbbá helyezni a számvevőszéki ajánlások megvalósítására, a Számvevőszéknek és a Parlamentnek egyaránt határozottabban kell elszámoltatni az ellenőrzött intézményeket a Számvevőszék ajánlásainak teljesítéséről.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

Úgy hiszem, hogy a feladatok teljesítését érintő ellenőrzések fontos hozzáadott értéke az uniós pénzeszközök szétosztásának javulása, a kedvezményezettek közötti felosztásuk igazságosabbá tétele.  Értékes továbbá az uniós polgárok ismereteinek elmélyítése a közpénzek, az uniós pénzek kiadásának módjairól, mivel a mélyebb ismeretanyag növeli az Unió és intézményei iránti közbizalmat. Összegezve, a különleges hozzáadott értéke a feladatok elvégzését célzó ellenőrzéseknek az EU intézményeinek tevékenységét, az uniós költségvetés teljesítését érintő demokratikus felügyelet növelése. 

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

A Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző intézmények közötti együttműködés alapvetően jó. Különösen örömmel tölt el a Számvevőszék és a lengyel NIK közötti nagyon jó, mondhatni példaértékű együttműködés. A NIK elnökeként a 90-es években, amikor Lengyelország EU tagjelölt volt, akkor kezdtem az együttműködést a Számvevőszékkel, személyesen működtünk együtt a korabeli elnökökkel, Middelhoek, Friedman és Nilsson urakkal. Ennek az együttműködésnek a jó alapjai jó eredményeket hoztak, legutóbbi beszámolójában 2014-ben a Számvevőszék kiemelte a lengyel NIK-et, mint kivételes, modellértékű példáját a tartalmas, sikeres együttműködésnek.

A további javulás lehetőségét mindenekelőtt az ellenőrzési módszerek további egymáshoz közelítésében látom, így a Számvevőszék átadhatja saját tapasztalatait, de maga is kereshet bevált gyakorlatokat, például a lengyel NIK bevált gyakorlatait a korrupciós veszélyek jelzése körében. Természetesen a Számvevőszék nem nyomozó hatóság, de kimutathatja, sőt kötelessége kimutatni a rendszerszintű veszélyeket, a korrupciót ösztönző mechanizmusokat.

Látom az együttműködés javításának lehetőségét az ellenőrzési eredményekről szóló kiterjedtebb információcserében. A Számvevőszék szélesebb körben felhasználhatná a nemzeti ellenőrzési szervek által kapott eredményeket, ami megelőzhetné a szükségtelen párhuzamosságokat.

Arra is törekedni kell, hogy a Számvevőszékkel közös vagy párhuzamos ellenőrzések induljanak a nemzeti legfőbb ellenőrző intézményekkel, e téren a mai napig ki nem használt lehetőségek vannak az együttműködésre.

18.  Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

A Számvevőszék jelentéstételi rendszere javításának módját a tagállamok által átadott információk tekintetében a 17. kérdésre adott válaszomban sugalmaztam, azaz elsősorban a Számvevőszék és a tagállami legfőbb nemzeti ellenőrző intézmények által elvégzett közös vizsgálatokban látom, ezek az ellenőrzések tekintettel lennének a tagállamok által szolgáltatott adatok hitelességének kérdéskörére. Meg lehetne például közösen vizsgálni, hogy a Bizottság mennyire megbízható információkat kap a mezőgazdasági termelők csoportjában odaítélt pénzeszközök felhasználásáról.

Ez viszont a legfőbb nemzeti ellenőrző intézmények hatáskörébe tartozó kérdés. A lengyel nemzeti intézmény – a NIK – törvény alapján rendelkezik jogosultsággal az Európai Számvevőszékkel együtt, közösen indított ellenőrzésekre, melynek elveit egy kölcsönös megállapodásban rögzítettük.

Egyéb kérdések

19.  Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Igen, a Parlament kedvezőtlen véleménye esetében kérni fogom a lengyel kormányt, fontolja meg jelöltségem visszavonását.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	15.3.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	9 12 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Louis Aliot, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Bogusław Liberadzki, Monica Macovei, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Richard Ashworth, Karin Kadenbach, Andrey Novakov, Julia Pitera, Miroslav Poche
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Xabier Benito Ziluaga