AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (átdolgozás)
31.3.2016 - (10579/1/2015 – C8-0416/2015 – 2013/0015(COD)) - ***II
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Izaskun Bilbao Barandica
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (átdolgozás)
(10579/1/2015 – C8-0416/2015 – 2013/0015(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10579/1/2015 – C8 0416/2015),
– tekintettel a litván parlament és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 11-i véleményére[1],
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2013. október 7-i véleményére[2],
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0030) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[3],
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0071/2016),
1. egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;
2. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;
3. megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;
4. javasolja, hogy az aktusra hivatkozzanak a következő címen: „a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló Bilbao Barandica–Matīss-irányelv (átdolgozás)”[4];
5. utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;
6. utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogi aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Bizottság nyilatkozatával együtt;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A Bizottság nyilatkozata a magyarázó dokumentumokról
A Bizottság emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2011. október 27-i együttes politikai nyilatkozatában a magyarázó dokumentumok kapcsán kijelentette, hogy a tagállamoknak egyértelmű és pontos információkat kell szolgáltatniuk a Bizottságnak az irányelvek tagállami átültetéséről, megkönnyítve ezáltal a Bizottság számára az uniós jog alkalmazásának felügyeletét. Jelen esetben e célból célszerű lett volna magyarázó dokumentumokat alkalmazni. A Bizottság sajnálatosnak tartja, hogy a végleges szöveg nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat.
INDOKOLÁS
Az elmúlt évtizedben az uniós vasúti piac mélyreható átalakuláson esett át: ezt három jogalkotási „vasúti csomag” vezette be azzal a céllal, hogy a nemzeti piacok megnyíljanak, és a vasút uniós szinten versenyképesebbé és kölcsönösen átjárhatóbbá váljon, ugyanakkor pedig a biztonsági színvonal magas maradjon.
A vasúti közlekedési szolgáltatások belső uniós piacát létrehozó „uniós vívmányok” jelentős fejlődése ellenére azonban a vasúti közlekedés még mindig szerény részt képez az Európai Unión belüli közlekedésen belül. Jelenleg a vasúti közlekedés aránya 6%-on stagnál az uniós piacon belül, és az Eurobarométer szerint a felhasználók 54%-a nem elégedett a vasúti szolgáltatásokkal.
A Bizottság ezért 2013 januárjában úgy határozott, hogy előterjeszti a negyedik vasúti csomagot, azzal a céllal, hogy az egységes európai vasúti térség létrehozása előtt megmaradt piaci akadályok felszámolása révén növelje a vasúti szolgáltatások minőségét és hatékonyságát.
A kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv a negyedik vasúti csomag része, és a fennmaradó igazgatási és technikai akadályok megszüntetésére összpontosít, különösen az alábbiak révén:
• a biztonsági és kölcsönös átjárhatósági szabályok közös megközelítésének létrehozása az Unióban működő vasúttársaságok méretgazdaságosságának növelése céljából;
• az igazgatási kiadások csökkentése és az összehangolt igazgatási eljárások felgyorsítása; továbbá
• a burkolt hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése.
A Parlament első olvasatbeli álláspontjának a 2014. február 26-i plenáris ülésen való elfogadását követően informális tárgyalások kezdődtek az olasz elnökséggel, amelyek a lett elnökséggel is folytatódtak. A lett elnökséggel folytatott háromoldalú egyeztetés kilenc fordulóját követően a Parlament és a Tanács tárgyalócsoportjai 2015. június 17-én megállapodásra jutottak a kérdésben.
A megállapodás szövegét a TRAN bizottság elé terjesztették, és 2015. október 10-én túlnyomó többséggel elfogadták. A bizottság jóváhagyása alapján a bizottság elnöke levélben kérte fel az Állandó Képviselők Bizottságának elnökét, hogy a plenáris ülésen javasolja módosítás nélküli elfogadásra a Tanács első olvasatbeli álláspontját. A jogász-nyelvészi ellenőrzést követően a Tanács elfogadta az első olvasatbeli álláspontját, 2015. december 10-én megerősítve a megállapodást.
Mivel a Tanács első olvasatbeli álláspontja megegyezik a háromoldalú egyeztetés során elért megállapodással, az előadó ajánlja annak további módosítások nélküli elfogadását.
A tárgyalások eredménye
Az új irányelv által elindított rendszer közelebb hozza Európát az egységes európai vasúti térség eléréséhez. Csökkenti az adminisztratív költségeket és felgyorsítja az eljárásokat, miközben fenntartja a biztonság jelenlegi magas szintjét. Ezenfelül segít elkerülni a hátrányos megkülönböztetés burkolt formáit, különösen a vasúti piacra belépni kívánó új vállalkozások esetében. Ezért várható, hogy segíteni fogja az Európai Unióban tevékenykedő vasúttársaságok és gyártók méretgazdaságossági megtakarításainak növelését, javítva az uniós vállalkozások versenyképességét.
A megállapodás különösen
• megkíméli a vállalkozásokat a többszörös engedélyeztetéstől. Az ERA állítja ki az engedélyt a határokon átnyúló forgalomba szánt vasúti járműveknek, csak nemzeti szállítmányozásban alkalmazott járművek esetében pedig a kérelmező választhat, hogy az Ügynökség vagy a nemzeti hatóság dolgozza fel kérelmét. Jelenleg, ha egy vasútijármű-gyártó több uniós tagállamban kíván piacra dobni egy új járművet, külön kérelmeket kell benyújtania azon tagállamok hatóságaihoz, ahol a jármű közlekedni fog. Az új szabályozás nyomán nem lesz szükség többszörös kérelmezésre;
• egyablakos ügyintézést vezet be minden kérelem esetében. Ez a tájékoztatási és kommunikációs rendszer egyszerűvé és átláthatóvá teszi majd az eljárásokat. Az egyablakos rendszer segítségével mind az Ügynökség, mind a nemzeti biztonsági hatóságok követni tudják az engedélyezési eljárások minden szakaszát. Hasonló engedélyeztetés iránt benyújtott különböző kérelmek esetében biztosítja a következetességet;
• egyértelmű határidőket állapít meg az eljárások különböző szakaszaira;
• biztosítja, hogy az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) projektjei kölcsönösen átjárhatóak legyenek. Ennek érdekében az ERA az ERTMS pálya menti berendezéseihez kapcsolódó ajánlattételi felhívások közzétételét megelőzően értékeli a tervezett műszaki megoldásokat;
• jelentősen csökkenti a nemzeti szabályozások számát azokon a területeken, ahol összehangolt uniós szintű szabályozást vezetnek be.
Az ERA az irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül kezdi meg engedélyeztetési feladatainak ellátását. A tagállamok további egy évig fenntarthatják a jelenlegi rendszert, amennyiben szükségesnek tartják. Ehhez tájékoztatniuk kell döntésükről és annak indokairól az Ügynökséget és a Bizottságot.
Az ERA és a nemzeti ügynökségek ezenfelül együttműködési megállapodásokat is kötnek majd. Az egyablakos rendszer és az együttműködési megállapodások biztosítják a feladatok világos felosztását az ERA és a nemzeti hatóságok között. Hasonló engedélyeztetés iránt benyújtott különböző kérelmek esetében pedig biztosítják a következetességet. A rendszer az ERA-rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül kezdi meg működését.
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
Cím |
A vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatósága (átdolgozott szöveg) |
||||
Hivatkozások |
10579/1/2015 – C8-0416/2015 – 2013/0015(COD) |
||||
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám |
26.2.2014 T7-0149/2014 |
||||
A Bizottság javaslata |
COM(2013)0030 - C7-0027/2013 |
||||
Az első olvasatbeli tanácsi álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja |
4.2.2016 |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
TRAN 4.2.2016 |
|
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Izaskun Bilbao Barandica 16.7.2014 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
16.2.2016 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
15.3.2016 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
39 2 2 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Stelios Kouloglou, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Keith Taylor, Pavel Telička, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Francisco Assis, Rosa D’Amato, Karoline Graswander-Hainz, Werner Kuhn, Franck Proust |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Mylène Troszczynski |
||||
Benyújtás dátuma |
31.3.2016 |
||||
- [1] HL C 327., 2013.11.12., 122. o.
- [2] HL C 356., 2013.12.5., 92. o.
- [3] Elfogadott szövegek 2014.2.26., P7_TA(2014)0149.
- [4] A Parlament, illetve a Tanács részéről Izaskun Bilbao Barandica és Anrijs Matīss vezette a jogalkotási aktusról szóló tárgyalásokat.