Eljárás : 2015/2203(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0137/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0137/2016

Viták :

PV 27/04/2016 - 17
CRE 27/04/2016 - 17

Szavazatok :

PV 28/04/2016 - 4.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0149

JELENTÉS     
PDF 729kWORD 226k
12.4.2016
PE 571.494v02-00 A8-0137/2016

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2015/2203(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Claudia Schmidt

MÓDOSÍTÁSOK
 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT


1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2015/2203(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2014-es pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2015)0379 – C8-0248/2015),

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2015)0295),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2014. pénzügyi évre vonatkozó műveleteinek végrehajtása tekintetében a Bizottságnak adandó mentesítésről szóló, 2016. február 12-i tanácsi ajánlásokra (05219/2016 – C7-0036/2016, 05220/2016 – C7-0037/2016, 05223/2016 – C7-0038/2016, 05224/2016 – C7-0039/2010),

–  tekintettel a Bizottság által a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2015)0505) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2015)0194 és SWD(2015)0195),

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Coutonouban aláírt(3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított(4) partnerségi megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”),(5)

–  tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás(6) 33. cikkére,

–  tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, illetve az EK-Szerződés negyedik részében foglalt tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 18-án létrejött belső megállapodás 32. cikkére(7),

–  tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás 11. cikkére(8),

–  tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2013. június 24-i és 26-i belső megállapodás 11. cikkére(9),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat 74. cikkére(10),

–  tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat 119. cikkére(11),

–  tekintettel a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet 50. cikkére(12),

–  tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, (EU) 2015/323 tanácsi rendelet 48. cikkére(13),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0137/2016),

1.  mentesítést ad a Bizottság számára a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat).

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2014-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásainak lezárásáról

(2015/2203(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2014-es pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2015)0379 – C8-0248/2015),

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2015)0295),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt(14),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(15),

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2014. pénzügyi évre vonatkozó műveleteinek végrehajtása tekintetében a Bizottságnak adandó mentesítésről szóló, 2016. február 12-i tanácsi ajánlásokra (05219/2016 – C7-0036/2016, 05220/2016 – C7-0037/2016, 05223/2016 – C7-0038/2016, 05224/2016 – C7-0039/2010),

–  tekintettel a Bizottság által a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2015)0505) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2015)0194 és SWD(2015)0195),

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Coutonouban aláírt(16) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított(17) partnerségi megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”),(18)

–  tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás(19) 33. cikkére,

–  tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, illetve az EK-Szerződés negyedik részében foglalt tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 18-án létrejött belső megállapodás 32. cikkére(20),

–  tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás 11. cikkére(21),

–  tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2013. június 24-i és 26-i belső megállapodás 11. cikkére(22),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat 74. cikkére(23),

–  tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat 119. cikkére(24),

–  tekintettel a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet 50. cikkére(25),

–  tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, (EU) 2015/323 tanácsi rendelet 48. cikkére(26),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0137/2016),

1.  megállapítja, hogy a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék éves jelentésében lévő 2. táblázatban szereplő adatoknak;

2.  jóváhagyja a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2014-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

3. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

(2015/2203(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0137/2016),

A.  mivel a tagállamok által finanszírozott, egymást követő Európai Fejlesztési Alapok (EFA-k) az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT-ok) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására szolgáló uniós segélyek eljuttatásának fő együttműködési eszközei;

B.  mivel a Cotonoui Megállapodás áthidaló célkitűzése a szegénység 2020-ra történő visszaszorítására és végső soron megszüntetésére összpontosít;

C.  mivel a fenntarthatóság és a fokozatos gazdasági integráció a fejlesztési politika központi elvei és a Cotonoui Partnerségi Megállapodás eszközei lettek;

D.  mivel az a tény, hogy a 2014-es kiadások a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapokból történtek, úgy, hogy az 1995-ben megnyitott, nyolcadik EFA alatt még hajtanak végre kifizetéseket, hátráltatja a műveletek átláthatóságának és hatékonyságának átfogó szintjét;

E.  mivel a Tanács 2013 decemberében 1 milliárd 616 millió EUR értékű átmeneti erőforrásokkal áthidaló eszközt fogadott el, hogy biztosítsa az alapok rendelkezésre állását 2014 januárja és a tizenegyedik EFA hatályba lépése közötti időszakban;

F.  mivel az EFA-finanszírozást a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) egyaránt irányítja, úgy, hogy a Bizottság kizárólag az alapok kezeléséért és a mentesítési eljáráson belüli műveletekért számoltatható el;

G.  mivel az Unió jelentős nemzetközi együttműködési eredményeket könyvelhet el a globális kihívásokkal való megbirkózás, valamint a világ számos részén nyújtott fejlesztési támogatás terén;

H.  mivel újra meg kell határozni a globális szereplők és intézmények közötti együttműködés módját, az erőfeszítések és a működés új formáinak meghatározásával, különösen annak érdekében, hogy az Unió jobb eredményeket érjen el külső politikáihoz kapcsolódó kötelezettségvállalásaiban;

I.  mivel az Unió külső beavatkozásai nemzetközi szervezeteken keresztül zajlanak, amelyek vagy uniós alapokat kezelnek vagy az Unióval együtt finanszírozzák a projekteket, beleértve a felügyelettel és az irányítással kapcsolatos kihívásokat;

J.  mivel az AKCS-országokban uralkodó működési körülményekre magas szintű inherens kockázatnak való kitettség jellemző, politikai instabilitással, biztonsági problémákkal és gyenge intézményi és adminisztratív háttérrel;

K.  mivel az uniós kötelezettségvállalás szintjét és jellegét a különböző területeken, például a demokratizálódás, az emberi jogok, a jó kormányzás, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, a jogállamiság, az átláthatóság, továbbá a korrupció elleni küzdelem terén elért mérhető eredmények alapján differenciálni kell és feltételektől függővé kell tenni;

L.  mivel a partnerek nagyobb felelősségvállalásának biztosításához kulcsfontosságú a rendszeres és alapos politikai párbeszéd, illetve a szakpolitikai célkitűzések kiigazítása;

M.  mivel a költségvetési támogatás komoly kockázatokat jelent a partnerország azon képességére nézve, hogy megfelelően fel tudja-e használni a számára kiutalt pénzeket, potenciálisan hatást gyakorolva a közös megállapodás szerinti célokra, és számos kihívást is jelent, különösen az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a körültekintő pénzügyi irányítás terén;

N.  mivel a korrupció, az adókerülés vagy a pénzmosás útján történő törvénytelen pénzáramlások gátolják a partnerországok azon erőfeszítéseit, hogy belső bevételeiket mozgósítsák, és aláaknázzák lehetőségeiket a növekedésre és a szegénység visszaszorítására;

O.  mivel elsőrendű fontosságú az Unió láthatóságának és hitelességének növelése, akárcsak az uniós beavatkozások során az uniós értékek előmozdítása;

P.  mivel az EFA „költségvetésiesítése” – ami az EFA uniós költségvetési struktúrába történő bevonását és integrációját jelenti – továbbra is a Parlament egyik prioritása marad; mivel az EFA-nak az általános költségvetésbe történő felvétele lehetővé tenné a Parlament számára, hogy beleszóljon az EFA felépítésébe és forrásainak odaítélésébe, fokozva egyúttal a politikai koherenciát és a demokratikus ellenőrzést is;

Megbízhatósági nyilatkozat

Pénzügyi és projektvégrehajtás 2014-ben

1.  tudomásul veszi, hogy 2014-ben alacsony volt a kötelezettségvállalások szintje 621 millió euróval, a 2013-as 3,923 milliárd euróhoz és a 2012-es 3,163 milliárd euróhoz képest – ez a tizenegyedik EFA kései hatálybalépésével, illetve az áthidaló eszköz, azaz 1,616 milliárd euró keretében rendelkezésre álló korlátozott erőforrásokkal függ össze; továbbá tudomásul veszi a kifizetések nagyon magas, 3,516 milliárd eurót elérő szintjét – a 2013-as 2,963 milliárd euróhoz viszonyítva – a költségvetési támogatások kifizetésére, valamint az afrikai békekeret közép-afrikai köztársasági és szomáliai műveleteire az áthidaló eszközből előlegként odaítélt 595 millió eurónak köszönhetően;

2.  mélységesen aggódik amiatt, hogy a Számvevőszék által az EFA kiadásaira vonatkozóan becsült hibaarány három egymást követő évben – 2012 és 2014 között – 3,0%-ról 3,8%-ra nőtt; kiemeli, hogy ez a hibaarány még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a tagállamok által irányított uniós kiadások hibaaránya;

3.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottságnak elég információja volt a számszerűsíthető hibák megelőzésére, feltárására és kiküszöbölésére, mielőtt a kiadásokat validálta és elfogadta volna, ez pedig a hibaarányt 2,3 százalékponttal csökkenthette volna, amivel a 2%-os lényegességi küszöb alatt maradt volna; megállapítja, hogy a hibák többsége a közbeszerzési szabályok be nem tartásából származik; támogatja a Számvevőszék arra vonatkozó ajánlását, hogy javítani kell az előzetes ellenőrzéseket;

4.  üdvözli az EuropAid által a fennálló kötelezettségvállalások (amelyeket gyakran a reste à liquider francia kifejezéssel emlegetnek) magas szintjének a 2013. december 31-i 12,5 milliárd euróról 2014. december 31-re 9,7 milliárd euróra való csökkentésére tett erőfeszítéseket, ami 23%-os csökkenést jelent; rámutat azonban, hogy további erőfeszítésekre van szükség; tudomásul veszi az EuropAid erőfeszítéseit a régebbi előfinanszírozások (46% elérve, 25%-os cél mellett) és régebbi elköltetlen kötelezettségvállalások (51,24% elérve, 25%-os cél mellett) csökkentésére, illetve a nyitott lejárt szerződések csökkentésére (15,52% elérve, 15%-os cél mellett), de az EFA alatti, lejárt szerződések esetében kevésbé kielégítő volt az előrelépés, mivel az összes EFA-szerződés 25%-a nyitott lejárt szerződés, melyek összesített értéke 3,8 milliárd EUR; bátorítja a Bizottságot, hogy folytassa a projektek végrehajtásához szükséges átlagos idő lerövidítésére tett erőfeszítéseit;

Szabályszerűségi kockázatok

5.  tudomásul veszi a centralizált, közvetlen irányítású EFA-k végrehajtásához használt eljuttatási módok sokrétűségét (ezek a 2014-es kifizetések 38%-át teszik ki, ami a teljes érintett költségvetés-támogatás 22%-a) és a közvetett irányításúakét is, a fennmaradó 62% esetében (ami a következőképpen került kiosztásra: 32% nemzetközi szervezeteken keresztül, 25% harmadik országokon keresztül és 5% a tagállamok nemzeti szervein keresztül); elismeri a széles földrajzi kiterjedtséget (79 ország), akárcsak a végrehajtási szabályok és kockán forgó, olyan eljárások összetettségét, mint például az ajánlati felhívások és a szerződések odaítélése;

6.  tudomásul veszi, hogy a költségvetés-támogatás és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés két területén, különösen az ENSZ multidonor projektjeihez való európai uniós hozzájárulások terén az eszközök természete és a kifizetési feltételek határozzák meg azt, hogy az ügyletek milyen mértékig vannak kitéve a hibák kockázatának;

A beszámoló megbízhatósága

7.  üdvözli a Számvevőszék véleményét, miszerint a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapnak a 2014-es évre vonatkozó végleges éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és az EFA-k pénzügyi szabályzata rendelkezéseinek, valamint a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően tükrözi az EFA-k 2014. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat, és a nettó eszközérték változásait;

8.  mélységesen aggódik amiatt, hogy – akárcsak az előző évben – a 750 000 eurót meghaladó előfinanszírozási kifizetések esetében a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők még mindig rendszeresen nem tesznek eleget annak a szabálynak, hogy a Bizottságnak éves alapon vissza kell fizettetnie a kamatot (2014-ben 2,5 millió eurót a 2013-as 5,7 millió euróhoz viszonyítva), és hogy a beszámolóban szereplő kamatbevételek egy része becsléseken alapul; felszólítja a Bizottság Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóságát (DEVCO), hogy szigorúan figyelje a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőket; sajnálja továbbá, hogy a 250 000 és 750 000 EUR közötti előfinanszírozási összegekre felszámított kamatot továbbra sem tekintik pénzügyi bevételnek a pénzügyi kimutatásokban;

9.  tudomásul veszi, hogy 2014-ben 83.3 millió eurót hajtottak be, ami a 2014-ben az EFA részére kifizetett összesen 3,58 millió euró 2,3%-a; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek a visszafizettetések a nyolcadik, kilencedik és tizedik EFA-ra is vonatkoznak, tehát a visszafizettetési arány ezért nagyon eltérő;

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

10.  üdvözli a Számvevőszék véleményét, miszerint a 2014-as évről szóló beszámoló alapját képező bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak;

11.  aggodalmát fejezi ki a Számvevőszéknek a lényeges hibaszint jellemezte kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről adott értékelése miatt, és amiatt, hogy a EuropeAid székhelyén és az uniós küldöttségekben alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszerek csak részben minősülnek eredményesnek a kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításában; aggódik a kifizetési ügyletek mintavételeinek eredményei miatt, amelyekben 165 kifizetésből 54 (33%) hibás volt;

12.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék éves jelentésbeli becslése szerint a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA kifizetési tranzakcióit jellemző legvalószínűbb hibaarány 3,8 %, amely már másodszor is növekedést jelent 2013-hoz (3,4 %) és 2012-höz (3%) képest;

13.  sajnálja, hogy a becsült hibaarány 63%-át kitevő hibák két legfontosabb oka a közbeszerzési szabályoknak a kedvezményezettek általi be nem tartása és a kiadásokat igazoló dokumentumok hiánya; elengedhetetlennek találja a belső pénzügyi és ellenőrzési szaktudás (know-how) kifejlesztéséhez szükséges következetes figyelmet, és teljes átláthatóság alkalmazására szólít fel a kedvezményezettek és az alvállalkozók vonatkozásában;

14.  sajnálja, hogy a Számvevőszék által leellenőrzött 133 kifizetési ügyletből 34-et számszerűsíthető hiba jellemzett, a 34-nek 19%-a pedig meg nem történt kiadásokra vonatkozott, ami csalásos tevékenységre utalhat;

15.  aggodalmának ad hangot, hogy a Bizottságnak elég információja volt a számszerűsíthető hibák megelőzésére, feltárására és kiküszöbölésére, és ha ezt az informácviót felhasználta volna, mielőtt a kiadásokat validálta és elfogadta, akkor a hibaarányt 2,3 százalékponttal csökkenthette volna; elvárja, hogy a DEVCO főigazgatóság szigorúbb legyen átfogó ellenőrzési rendszere futtatása és a rendelkezésre álló információ használata során;

16.  üdvözli a csalás elleni stratégia 2014-es hatálybalépését, és kéri, hogy összpontosítsanak a csalás elleni mechanizmusokra és fejlesszenek ki ilyeneket, és erősítsék meg az EFA-k finanszírozásának átláthatóságát;

A műveletek felügyelete és az irányítás biztosításának megerősítése

17.  tudomásul veszi, hogy a projektekre vonatkozó 133 kifizetési tranzakció közül 52-nél (vagy 39%-nál) fordult elő hiba, ebből pedig 34 (65%) volt számszerűsíthető; sajnálatosnak tartja, hogy e 34 ügyletből 14 végleges volt, és már minden előzetes ellenőrzésen átment; ismételten aggodalmának ad hangot az előzetes ellenőrzések ki nem elégítő teljesítménye és visszatérő gyengeségei miatt;

18.  megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy ez szenteljen rendszeres figyelmet előzetes ellenőrzései minőségének és megfelelőségének, különös tekintettel a lobbanékony politikai és működési körülményekre;

19.  tudomásul veszi, hogy a 2014-re becsült fennmaradó hibaarány 2,81% (205,7 millió EUR); tudomásul veszi, hogy ezt a becslési módszert a Bíróság megfelelő metodológiának ítélte meg, amely hasznos információval szolgál olyan területekről, ahol az ellenőrzés végrehajtását tovább kell erősíteni és lényeges, hogy a fennmaradó hibaarányról elégséges bizonyíték álljon rendelkezésre;

20.  megismétli a Parlament kijelentését, hogy hasznos lenne egyértelműen beazonosítani, hogy mely tevékenységalapú költségvetés-tervezés vagy beavatkozási ágazat mutatja a legtöbb gyengeséget, hibát és a legmagasabb szintű sebezhetőséget; felkéri a DEVCO főigazgatóságot, hogy végezze el a szükséges elemzést, hogy az éves tevékenységi jelentésben a lehető legrövidebb időn belül ismertetni tudja;

21.  úgy véli, hogy az ellenőrzések költségeit ésszerű szinten kell tartani, és finomítani kell az ellenőrzések költséghatékonyságára vonatkozó információt, mint például a külső auditálások, illetve a Bizottság saját vizsgálatai eredményeképpen feltárt és korrigált hibákra vonatkozót, a közvetlen kiadások minden típusának, vagy az ellenőrzések költséghatékonyságára vonatkozó mutatók felvételét, a fölösleges ellenőrzési szintek felhalmozódásának megelőzése érdekében;

22.  azt a nézetet vallja, hogy ezzel összefüggésben az ellenőrzés és a felelősség közötti egyensúlyt figyelembe kell venni, egyetemben az áttekintés és az uniós finanszírozás egyensúlyával;

23.  örömmel fogadja az EU fejlesztési és együttműködési eredménykeretének elindítását a stratégiai fejlesztési célkitűzésekkel kapcsolatos eredmények mérése érdekében; rendkívül fontosnak tartja a projektek hatásának életciklusuk során történő folytonos nyomon követését vagy a költségvetés-támogatás hatásának figyelését, és a projektek eredményéről történő megfelelő beszámolás kifejlesztését;

24.  kiemeli az Unió külső pénzügyi eszközei által támogatott fejlesztési együttműködési és humanitárius támogatási projektek hatásvizsgálata folyamatos javításának fontosságát; hangsúlyozza, hogy részletes, pontos és átfogó elemzést kell készíteni a különböző nyomon követési és jelentéstételi rendszerekről az uniós forrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, az átláthatóság hiányának és az uniós források hűtlen kezelésének elkerülése érdekében;

25.  felhívja a Bizottságot – akárcsak a korábbi években –, hogy erősítse tovább az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) személyzetét alkalmazó uniós képviseletek elszámoltathatóságát; úgy véli, hogy ezt a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések (EAMR) mellett kell végrehajtani, amelyeket az uniós képviseletek vezetői készítenek és írnak alá;

26.   rámutat, hogy az uniós képviseletvezetőket emlékeztetni kell feladataikra, illetve az igazgatásban betöltendő, képviseletük műveleti portfóliójával kapcsolatos irányítási és felügyeleti feladatköreikre (főbb menedzsment folyamatok, ellenőrzési menedzsment, fő teljesítménymutatók megfelelő megértése és értékelése); hangsúlyozza, hogy egyértelmű egyensúlyt kell teremteni politikai és irányítói szerepkörük között;

27.  úgy véli, hogy az uniós képviseletvezetőket világos útmutatással kell ellátni az általános iránymutatásokban a fenntartás és annak elemei meghatározása, illetve a fenntartás kiadásához vezető elemek tekintetében, úgy mint a pénzügyi és a hírnévvel kapcsolatban fennálló kockázatok szintje, az operatív gyengeségek, a feltárt belső és külső korlátozások, valamint ezek hatása a pénzgazdálkodásra és a kifizetési műveletekre; emlékeztet, hogy egy fenntartásnak egyértelműen meg kell határoznia a visszatérő vagy ideiglenes gyengeséget mutató folyamatot, és a belsőkontroll-szabványok működését, megfelelőségét és teljesítményét;

28.  felhívja a EuropeAid-et, hogy éves tevékenységi jelentésében adjon általános áttekintést és elemzést, hogy jobban láthatóak legyen az uniós képviseletek által elért eredmények, és hogy megfelelő minőséget, konzisztenciát és homogenitást biztosítson a képviseletvezetők által adott válaszokban;

29.  fontosnak tartja az igazgatási információkon és a főbb teljesítménymutatókon alapuló trendek meghatározását a programozási időszakok kiigazítása és az uniós fejlesztési támogatás átfogó ágazati teljesítményének javítása érdekében;

30.  felhívja a EuropeAid-et és az EKSZ-t, hogy a Bizottság által közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselői minőségük révén erősítsék meg a képviseletvezetők felügyeletét elszámoltathatóságuk növelése érdekében azáltal, hogy minőségi, átfogó, pontos és kimerítő jelentést tesznek az éves tevékenységi jelentés keretében benyújtott pontos információk mellett;

Az új fejlesztéspolitikai keret végrehajtása és a kapcsolódó kihívások

31.  üdvözli a megújult és 2030-ig meghosszabbított fejlesztési menetrendet, amely a 17 fenntartható fejlesztési cél és 169 kapcsolódó célkitűzés elfogadásával tényleges és átfogó előrelépést jelent a fejlesztési politika szempontjából;

32.  nagyratörőbb ambíciókra szólít fel az EFA-források stratégiája, kezelése és elszámoltathatósága vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy ez egy lehetőség valamennyi EFA-tevékenység rezilienciájának optimalizálására a gazdasági és pénzügyi hatékonysági kritériumok megerősítése, illetve a hatékonyság és az eredményesség terén elérhető előnyök azonosítása révén, amelyeket az irányítás eredményessége tükröz; úgy véli, hogy az igényfelmérések előkészítése egy hatékony előzetes szakasz az uniós finanszírozás végleges hatékonyságának biztosításához;

33.  kiemeli, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia a szerződésben foglalt követelmény; megjegyzi, hogy ez azt jelenti, hogy az összes releváns szakpolitikai terület kiadásainak összhangban kell lenniük a fejlesztési együttműködési célkitűzésekkel, valamint hogy a káros hatásokat meg kell előzni, és meg kell szüntetni; úgy véli, hogy a kiadások fejlesztési célú koherencia szempontjából történő értékelésének ezért rendes elemévé kell válnia a kiadások előkészítésének, figyelemmel kísérésének, a velük kapcsolatos jelentéstételnek, értékelésnek és ellenőrzésnek valamennyi kapcsolódó szakpolitikai területen, többek között a kereskedelmi, agrár- és halászati politika területén.

34.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és finomítsa a politikai stratégia és az adományozók közötti koordináció közötti kapcsolatot a különböző meglévő támogatási eszköz vonatkozásában, különösen a költségvetés-támogatás, a forrásötvözés és a projektmenedzsment tekintetében; úgy véli, hogy a magánszektor befektetései és a magántőke-áramlások kulcsfontosságú tényezők a fenntartható fejlődés eléréséhez az intézményi kapacitás és a szilárd irányítási rendszerek kialakítása mellett, az átláthatóság növelése, a korrupció csökkentése és az adókijátszás megfékezése érdekében;

35.  hangsúlyozza, hogy a fejlesztés nem lehetséges béke nélkül, és a béke nem lehetséges fejlesztés nélkül; e tekintetben rámutat arra, hogy az emberi jogoknak, a jó kormányzásnak, a békének és a demokráciaépítésnek prioritást kell kapnia a fejlesztési politika keretében, és hogy a békével és az igazságszolgáltatással kapcsolatban megfogalmazott 16. fenntartható fejlesztési cél teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeknek a fejlesztési együttműködésen belül a nemzeti indikatív programok (NIP) központi részét kell képezniük; hangsúlyozza továbbá, hogy a 16. fenntartható fejlesztési cél célkitűzései tekintetében elért eredményekről éves beszámoló készítését kell kérni partnereinktől, megbízható és kölcsönösen elfogadott mutatószámok alapján;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Parlamentnek a nemzeti indikatív programok (NIP) tervezetével kapcsolatos aggályait és észrevételeit, és hogy a végleges NIP-ekben tükrözze a Parlament következtetéseit; felszólít arra, hogy vezessenek be formális ellenőrzési jogköröket az EFA-val kapcsolatban, lehetőleg az EUMSZ 295. cikke értelmében kötendő, kötelező jellegű intézményközi megállapodás révén;

Az uniós vagyonkezelői alapok és a forrásötvözési eszközök felügyelete

37.  üdvözli az arra vonatkozó szándékot, hogy vészhelyzetben a forrásokat gyorsabban és rugalmasabb módon fizessék ki, és hogy többféle támogatási forrást vegyenek igénybe a válságok számos dimenziójának kezelése érdekében; üdvözli az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért létrehozását és előirányzott finanszírozását (1,8 milliárd EUR) a menekültválságra való átfogó válasz lehetővé tétele, valamint a szabálytalan migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelése érdekében;

38.  üdvözli a Bêkou európai vagyonkezelői alap létrehozását, és annak hozzájárulását a közép-afrikai köztársaságbeli válság nyomán tett nemzetközi válaszintézkedésekhez; felhívja a tagállamokat, hogy még inkább vegyenek részt benne annak érdekében, hogy az alap teljes mértékben működőképessé váljon;

39.  üdvözli a szíriai válság kezelésére szolgáló Madad uniós regionális alap, valamint a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért létrehozását; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák pénzügyi kötelezettségvállalásukat az Európai Unió valamennyi vagyonkezelői alapjában;

40.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság nem használhatja fel az előirányzatokat az alap-jogiaktusok céljaitól és elveitől eltérően, és úgy véli, hogy a vagyonkezelői alap révén történő finanszírozás nem történhet az EFA és a hosszú távú uniós szakpolitikák rovására;

41.  elismeri a nagyszámú nemzeti hozzájárulás uniós szinten történő összevonásának hozzáadott értékét a külső finanszírozási eszközökből és az EFA-ból származó jelentős hozzájárulásokon túlmenően; sürgeti azonban a tagállamokat, hogy az uniós hozzájáruláshoz hasonló összegeket nyújtsanak ők is, és ne csak a szavazati jog megszerzéséhez szükséges minimális összegeket biztosítsák;

42.  megjegyzi, hogy a szükséghelyzeti alapok eseti válaszintézkedés részét képezik, ami azt mutatja, hogy az EFA, az uniós költségvetés és a többéves pénzügyi keret nem rendelkezik a nagyobb válságok esetében alkalmazandó gyors és átfogó megközelítéshez szükséges erőforrásokkal és rugalmassággal; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alapok a költségvetési hatóság megkerülését eredményezik, ami aláássa a költségvetés egységességét;

43.  tudomásul veszi a fejlesztés és a migrációs politikák közötti szoros köteléket, amely rendkívül fontos az EU–AKCS kapcsolatokban; ezzel összefüggésben szükségesnek tartja az ilyen vagyonkezelői alapok tevékenységeinek koherenciájáról, ár-érték arányáról és más meglévő kétoldalú fejlesztési politikákkal és eszközökkel való legjobb összehangolásáról való további uniós vizsgálódást;

44.  emellett úgy véli, hogy külön figyelmet kell fordítani a vagyonkezelői alapok, és különösen az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért hatékonyságára és politikai irányítására, valamint a biztosítékok és a felügyelet hiányára az előirányzott források végső felhasználása során;

45.  hangsúlyozza a kielégítő ellenőrzési mechanizmusok fontosságát a költségvetés végrehajtása politikai ellenőrzésének biztosításához a mentesítési eljárással összefüggésben; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen azonnali lépéseket a költségvetési hatóság és a költségvetési ellenőrző hatóság bevonásának javítása érdekében, és hangolja jobban össze a vagyonkezelői alapokat és más mechanizmusokat a költségvetési normákkal, nevezetesen az Unió költségvetésében való feltüntetésük által;

46.  annak érdekében, hogy a Parlament gyakorolhassa ellenőrzési hatáskörét – nevezetesen az irányítási kapacitások és a hozzáadott érték értékelése felett –, ismét felszólít arra, hogy rendszeresen készítsenek jelentést a Parlament számára a forrásötvözési eszközök használatáról és az általuk elért eredményekről;

47.  hangsúlyozza, hogy valamennyi új pénzügyi eszköznek és ötvözött pénzügyi eszköznek összeegyeztethetőnek kell lennie az uniós fejlesztési politika átfogó célkitűzéseivel és olyan területekre kell összpontosítania, ahol a legnagyobb a hozzáadott érték és a stratégiai hatást;

48.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson szilárd, átlátható és az elszámoltathatóságot biztosító keretet, amely biztosítja a fejlesztéshatékonysági alapelvekkel és a fejlesztési célokkal való összhangot a forrásokat ötvöző valamennyi programban, hogy biztosítsa annak fejlesztési szempontú addicionalitását, a Számvevőszék „A regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások és a pénzintézeti hitelek ötvözésének eredményessége az Unió külső politikáinak támogatása szempontjából” című, 16/2014. sz. különjelentésében megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően;

49.  figyelembe veszi, hogy a finanszírozás nagy része eddig az uniós költségvetésből és az EFA-ból érkezett, és hogy a vagyonkezelői alapokhoz való tagállami hozzájárulások ezidáig viszonylag alacsony szintűek voltak; sürgeti a tagállamokat, hogy az uniós és az EFA-hozzájárulásoknak megfelelő összeggel járuljanak hozzá a vagyonkezelői alapokhoz;

Az EBB által kezelt AKCS beruházási keret teljesítménye

50.  emlékeztet, hogy a beruházási eszközre a kilencedik és tízedik EFA-ból az AKCS-országokra és a TOT-okra előirányzott források összege 3185,5 millió EUR volt, a 11. EFA keretében a beruházási keret alaptőkéjét 500 millió euróval megemelték az Impact finanszírozási keret révén, amely lehetővé fogja tenni, hogy a környezet- és társadalomtudatos befektetéseken keresztül még több kockázatot vállaljanak, még több fejlesztés érdekében;

51.  üdvözli az EBB első, 2014-es jelentését külső műveleteinek eredményeiről, illetve a hárompilléres értékelési keretrendszer (3PA) és az eredménymérési keret használatáról a beruházási projektek várt eredményeinek előzetes értékelése céljából; úgy véli azonban, hogy az előzetes és utólagos elemzéseket tovább kell javítani nem csak a gazdasági mutatók, hanem a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kritériumok lehetővé tétele érdekében is;

52.  kéri az EBB-t, hogy adjon határozott prioritást a beruházások hosszú távú hatásainak és a fenntarthatósághoz való hozzájárulásuknak;

53.  ösztönzi az EBB-t, hogy támogassa tovább a helyi magánszektor, mint a fenntarthatóság kulcstényezője fejlődését, támogassa a kedvezményezettek közvetlen érdekét szolgáló szociális és gazdasági alapinfrastruktúrát, valamint új helyi és regionális partnerek keresését a mikrofinanszírozás speciális területén; kéri az EBB-t, hogy a pénzeszközök felhasználásának jobb indoklásával növelje az addicionalitást;

54.  üdvözli az AKCS beruházási keret által teremtett többletértékről szóló számvevőszéki különjelentést, amely konkrét és pozitív példát szolgáltat a 2012. és a 2013. évi mentesítési eljárás Számvevőszék általi nyomon követésére, mely során a Parlament az EBB külső megbízatásának és a beruházási keretnek a félidős felülvizsgálata előtt különjelentést kért az EBB külső hitelezési tevékenységeinek teljesítményéről és az uniós fejlesztési politikákkal és célokkal való összehangolásáról;

55.  úgy véli, hogy az AKCS beruházási keretre vonatkozó ellenőrzés jó gyakorlati megoldás a Parlament és a Számvevőszék közötti együttműködés és kollaboratív ellenőrzés szempontjából; úgy véli, hogy ez az ellenőrzési jelentés mérföldkőnek számít, mivel ez az első Számvevőszék által elvégzett ellenőrzés ezen a konkrét területen; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a beruházási keretre nem vonatkozik a Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozatra vonatkozó ellenőrzése;

56.  tudomásul veszi az ellenőrzésnek az AKCS beruházási keret és az EU fejlesztési politika célkitűzései közötti koherenciával és annak katalizátorhatásával kapcsolatos következtetéseit; üdvözli az EBB és a Bizottság közötti jó együttműködést a projektek feltérképezése és kiválasztása terén; sajnálja, hogy nem lehetett pontosabban meghatározni, milyen hozzáadott értéket képvisel az AKCS beruházási keret; ezért kéri a Számvevőszéket, hogy a jövőben a különjelentésekben hozzon konkrétabb példákat és válasszon ki néhány projektet következtetéseinek és ajánlásainak jobb szemléltetésére;

57.  felszólít az AKCS beruházási keret továbbhitelezői megállapodásaira, valamint az igazgatótanácsi határozatokhoz és az irányítóbizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó információk rendszeres közzétételére;

58.  úgy véli, hogy alapvető fontosságú az EBB számára, hogy folyamatosan időt fordítson a kellő körültekintéssel kapcsolatos politikára az eredményértékelési eszközökkel összefüggésben, hogy jobban megismerje a pénzügyi közvetítők és a kedvezményezettek profilját és hatékonyabban tudja értékelni a projektek hatásait a végső kedvezményezettekre;

59.  úgy véli, hogy nem létezhet az uniós adófizetők által befizetett olyan pénz, amely nem tartozik a Parlament mentesítési eljárása alá; ezért ismételten hangsúlyozza, és mély meggyőződése, hogy a Parlament általi mentesítési eljárásnak az EBB által az Unió nevében kezelt AKCS beruházási keretre is vonatkoznia kell, mivel a beruházási keret finanszírozása az uniós adófizetők pénzéből történik;

60.  rámutat arra, hogy az EBB uniós és tagállami pénzeszközök kezelésével összefüggő tevékenységeit érintő számvevőszéki ellenőrzések módja tekintetében az EBB, a Bizottság és a Számvevőszék közötti együttműködést szabályozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkének (3) bekezdésében említett háromoldalú megállapodást 2015-ben meg kell újítani; megismétli a Parlament kérését, hogy e tekintetben aktualizálják a Számvevőszék feladatkörét és azt terjesszék ki az Uniótól vagy az Európai Fejlesztési Alapból származó közpénzeket érintő valamennyi új EBB pénzügyi eszközre;

61.  ösztönzi az EBB-t, hogy dolgozza ki és alkalmazza a szükséges átfogó megközelítést válaszul az Európába tartó migránsáradat által okozott súlyos kihívásokra, beleértve az áradat kibocsátó országaiban, illetve a származási országokkal közvetlenül határos országokban végrehajtandó kibővített műveleteket;

A költségvetés-támogatás irányítása

62.  megállapítja, hogy a 2014-ben költségvetés-támogatásra fordított összes kifizetés 794 millió eurót tett ki; megjegyzi emellett, hogy a Számvevőszék által vizsgált 32 költségvetés-támogatási tranzakcióból csak kettőnél találtak csekély hatású számszerűsíthető hibákat;

63.  emlékeztet, hogy a költségvetés-támogatás – mint a kétoldalú együttműködés egyik módja – a partnerek hatékonyságával, illetve a korrupció és csalás kockázatával kapcsolatos visszatérő támogatáskezelési kockázatokat hordoz; szoros nyomon követést és átfogó szakpolitikai párbeszédet kér az Unió és a partnerországok között a célkitűzések, az egyeztetett eredmények terén elért előrelépés és a teljesítménymutatók, valamint a rendszerszintű kockázatelemzés és a kockázatcsökkentési stratégiák tekintetében;

64.  úgy véli, hogy hangsúlyt kell fektetni az államháztartási gazdálkodásban elért eredményekre, a költségvetési átláthatóságra és a partnerországok makrogazdasági feltételeire a kapacitásbővítés optimalizálása és az elért eredmények nyomon követése érdekében;

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel

65.  megállapítja, hogy 2014-ben a nemzetközi szervezetek által végrehajtott projektekre az Európai Fejlesztési Alapokból történt kifizetések 908,6 millió eurót tettek ki;

66.  felhívja az érintett uniós és ENSZ-intézményeket, hogy tartsák tiszteletben és maradéktalanul hajtsák végre a finanszírozási és igazgatási keretegyezményt (FAFA); kéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek a finanszírozási és igazgatási keretegyezmény végrehajtásáról és a kapcsolódó iránymutatásokról, valamint azonosítsa a javítandó területeket, illetve tegyen javaslatokat e tekintetben;

67.  ösztönzi az ENSZ-t és az ENSZ-intézményeket, hogy a teljes körű monitoring- és jelentéstételi rendszerek folyamatos fejlesztése révén mélyítsék tovább együttműködésüket az Unióval; hangsúlyozza, hogy a különböző nemzetközi adományozók esetében fennálló többféle jelentéstételi kötelezettségek és kifizetési feltételek negatív hatással vannak a támogatások hatékonyságára és eredményességére; sajnálja, hogy a Bizottságnak az uniós költségvetés közvetett irányítás alatt történő végrehajtásával megbízott partnerszervezetei általi jelentéstétel gyakran hiányos vagy nem eléggé eredményorientált;

68.  emlékeztet arra, hogy az alapok nem hatékony felhasználása és a tevékenységek közötti átfedések megelőzésének egyetlen hatékony módja az Unió és az ENSZ közötti strukturált együttműködés; tudomásul veszi, hogy az uniós támogatás ENSZ-en keresztül való folyósítása lehetővé teszi az EU számára, hogy a világ olyan régióiba is eljusson, ahová egyedül talán nem jutna el;

69.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a Parlament gyakorolhassa ellenőrzési hatáskörét, szükség van a legnagyobb mértékű átláthatóság és intézményi elszámoltathatóság elérésére valamennyi szinten a teljes körű és részletes költségvetési információkhoz és pénzügyi adatokhoz való hozzáférés révén; az uniós pénzekkel való jobb gazdálkodás érdekében felszólít a közzétételi politika megerősítésére a célok, a kedvezményezettek és a finanszírozás tekintetében;

70.  alapvető fontosságúnak véli az Unió láthatóságának biztosítását, annak fényében is, hogy kinek tulajdoníthatóak az eredmények – különösen a társfinanszírozott és több adományozót érintő kezdeményezések esetében –, hogy az alapok összevonásáról rendszeres és gyors tájékoztatás álljon rendelkezésre az uniós alapok nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében;

71.  úgy véli, hogy az eredményorientált megközelítést – az uniós támogatás eredményességére fektetett hangsúlyra való tekintettel – az eredmények elszámoltathatósági és mérési keretének bevezetésével kell javítani, lehetővé téve a projektek megalapozottságának értékelését a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság tekintetében, valamint a projektek hatékonyságának és eredményességének értékelését;

72.  határozottan ösztönzi SMART célkitűzések meghatározását a tervezési szakaszban az uniós finanszírozású műveletek esetében; hangsúlyozza, hogy az elért eredmények és hatások utólagos értékelései csak így nyújthatnak pontos és megbízható képet a Parlament számára;

Értékelési és eredményorientált monitoringrendszerek

73.  komolyan aggódik a EuropeAid és az eredményorientált monitoringrendszerek (ROM) nem kielégítő megbízhatósága, a programértékelés nem megfelelő szintű felügyelete és nyomon követése, valamint amiatt, hogy a EuropeAid nem tudja biztosítani az emberi és pénzügyi források megfelelő és hatékony elosztását a különböző értékelési tevékenységek esetében;

74.  üdvözli a Számvevőszéknek a EuropeAid értékelési és eredményorientált monitoringrendszereiről szóló 18/2014. számú különjelentését; felhívja a DG DEVCO-t, hogy sürgősen orvosolja értékelési és monitoringrendszereinek azon hiányosságait, amelyekre a Számvevőszék különjelentése rámutatott, különösen a főigazgatóság értékelési rendszerének súlyos hiányosságait; kiemeli, hogy a rosszul működő értékelési rendszer növeli annak kockázatát, hogy olyan projekteket választanak ki, amelyek nem megfelelő minőségűek vagy nem érik el célkitűzéseiket; megállapítja, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy eltér a Bizottság és a Számvevőszék véleménye a költségvetés-támogatási műveletek eredményességére vonatkozó megbízható információkat illetően; úgy véli, hogy a Számvevőszék által kiemelt problémák összefüggésben vannak az Unió küldöttségeinek és a DG DEVCO értékelési osztályának létszámhiányával; úgy véli, ez jól mutatja, hogy a létszámcsökkentéseknek milyen káros következményei lehetnek az uniós programok hatékony működésére;

75.  rámutat, hogy elengedhetetlen, hogy a Parlament mint költségvetési ellenőrző hatóság világos képet kapjon az Unió fő célkitűzései megvalósulásának valós mértékéről;

76.  emlékeztet, hogy a Bizottság minőségbiztosítás iránti elkötelezettsége részeként külső, objektív és pártatlan visszajelzést kell nyújtani a Bizottság támogatási projektjeinek és programjainak teljesítményéről; úgy véli, hogy az értékelések eredményei kulcsfontosságú elemek a szakpolitikákban és a politikai felülvizsgálati folyamatokban a stratégiai politikai célkitűzések kiigazítása és a többi uniós szakpolitikával való koherencia fokozása érdekében;

77.  úgy véli, hogy az eredmények elemzésébe és összesítésébe való befektetés nem csak átfogó képet nyújt a trendekről, hanem tanulságok levonását is lehetővé teszi, ami erősíti az értékelési folyamatok hatékonyságát, és közben jobb bizonyítékot is szolgáltat a döntéshozatal és a politikaformálás terén;

78.  úgy véli, hogy a tudás valamennyi eszköz révén való megosztása kulcsfontosságú nem csak az értékelési kultúra, hanem elsősorban az eredményes teljesítménykultúra kialakítása szempontjából;

79.  úgy véli, hogy az átláthatóság sürgősen szükséges; ezért felhívja a Bizottságot, amely elektronikus eszközöket használ, hogy évente nyújtson be egy Excel formátumú listát a Parlamentnek a következő tényezőkről: a) kedvezményezettek, b) országok, c) fogadó szervezetek, d) az 1 millió EUR alatti támogatások, e) az 1–3 millió EUR összegű támogatások, f) a 3–5 millió EUR összegű támogatások, g) az 5–10 millió EUR összegű támogatások és h) a 10 millió EUR feletti támogatások;

A FLEGT cselekvési terv keretében a fakitermelő országoknak nyújtott uniós támogatás

80.  rendkívül fontosnak tartja a FLEGT kezdeményezést az erdészeti irányítás javítása, az erdők megőrzése és a jogszabályok érvényesítése szempontjából, különös tekintettel valamennyi lehetséges eszköz, többek között az önkéntes partnerségi megállapodások és a kellő pénzügyi gondosság igénybevételére az illegális fakitermelés globális problémájának kezelése, valamint az Unióba irányuló faexport biztosításának elősegítése érdekében;

81.  sajnálja azonban, hogy a FLEGT cselekvési tervének és projektjeinek végrehajtási szakaszában kumulatív hiányosságokat azonosítottak, amelyeket most gyorsan és alaposan értékelni kell; határozott véleménye, hogy 2003 és 2013 között a FLEGT-tel kapcsolatos támogatásokra fordított 300 millió EUR elköltése után ideje elvégezni az illegális fakitermelés csökkentését szolgáló FLEGT-folyamat komoly költség-haszon elemzését;

82.  sajnálja a FLEGT cselekvési tervének lassú végrehajtását, a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (az uniós fakitermelési rendelet)(27) kései elfogadását és azt, hogy a Bizottság lassan reagált a FLEGT általános finanszírozásával kapcsolatos tanulságokra;

83.  felhívja a Bizottságot, hogy szervezze át az uniós finanszírozást, hogy az ne különféle költségvetésekből származzon, és fontolja meg egyetlen, egyértelműen meghatározott költségvetés igénybe vételét;

84.  emlékeztet arra, hogy a fatermékeknek az EU és a faexportáló országok közötti, jogilag kötelező operatív engedélyezési rendszer révén való nyomon követhetőségét kell a legfontosabb és állandó célnak tekinteni, különös tekintettel az elterjedt korrupció, a gyenge jogérvényesítés és a projektek nem megfelelő kockázatértékelése fényében;

Az AKCS–EU energiaügyi pénzügyi mechanizmusa által a megújuló energiaforrásokra Kelet-Afrikában nyújtott támogatás

85.  üdvözli, hogy az energiakeret alatti második pályázati felhívás óta az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt a pályázatok kötelező részévé tették; hangsúlyozza, hogy a helyi szerepvállalás fokozása és a projektek előmozdítása érdekében az előzetes tanulmánynak pontos és reális forgatókönyveken és arra vonatkozó becsléseken kell alapulnia, hogy miként lehet bevonni a helyi lakosságot a projekt végrehajtásába;

86.  határozottan hangsúlyozza, hogy a projekt megvalósíthatóságát jobban össze kell kapcsolni a szociális, gazdasági és környezetvédelmi fenntarthatósággal annak érdekében, hogy az energiakeret beruházási projektjeinek hatékonyságán, koherenciáján és láthatóságán túlmenően az érintett régiókban szélesebb körű eredményeket is el lehessen érni;

87.  úgy véli, hogy a projekteket – különösen az egyértelműen nehézségekkel küszködőeket – és a kapcsolódó kockázatokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és azokat gyors kockázatcsökkentő intézkedéseknek kell kísérniük;

88.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nem kormányzati szervezetekhez és a helyi közösségekhez hasonló helyi érdekeltek bevonását az energiakeret által támogatott projektek egész ideje alatt – a kezdetektől az utómunkálatokig –, kellően figyelembe véve a helyi szintű kapacitásépítés folyamatos támogatására és a helyi szerepvállalás fokozására való igényt annak érdekében, hogy a projekt életképes és fenntartható legyen a finanszírozási időszak lejárta után is;

A Haiti számára nyújtott uniós támogatás

89.  emlékeztet arra, hogy az „államépítési” intézkedések az Unió fejlesztési stratégiájának központi elemei; úgy véli, hogy ilyen válsághelyzetekben az uniós beavatkozás sikerének előfeltételeként megfelelő figyelmet kell szentelni a katasztrófakockázat-csökkentést célzó nemzeti irányítási keret megbízhatóságára és működésének hatékonyságára;

90.  ismételten felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy tájékoztassák a Parlamentet a fejleményekről, különös tekintettel a kockázatkezelésre és a katasztrófákat követő időszakokban a programok célkitűzéseinek végrehajtására és elérésére való felkészültségre;

Uniós támogatás a kínzás elleni küzdelemhez és a halálbüntetés eltörléséhez

91.  emlékeztet, hogy az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartása alkotja az AKCS-országok és az Unió közötti partnerség egyik sarokkövét; ösztönzi az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy javítsa az uniós küldöttségek kapacitását a hatékonyság növelése, eredmények elérése és a kultúrára gyakorolt hatás növelése érdekében az emberi jogok és demokrácia terén;

92.  véleménye szerint több olyan emberi jogi projektre kell törekedni, amely az EKSZ és a Bizottság közös programozása és ellenőrzése alatt valósul meg, és ezáltal nagyobb összhangban van a helyi politikai és emberi jogi stratégiákkal;

93.  e tekintetben rámutat, hogy a hatások mérésére szolgáló rendszerek meglehetősen gyengék, a projektek logikai keretei nem egyértelműek, hiányoznak a jól meghatározott referenciaértékek és célok; felhívja a Bizottságot, hogy a projektek eredményességének és hozzáadott értékének növelése érdekében tisztázza a logikai keretre vonatkozó követelményeket;

Új EU–AKCS partnerség kialakítása

94.  úgy véli, hogy a fenntartható fejlesztési célokról szóló új átfogó keret elfogadása hatással van az EFA-k általános működésére a világosabb prioritások meghatározása által, és a jelenlegi részletes finanszírozási módok további átgondolásához kell vezetnie e költségvetésen kívüli aspektus fényében; véleménye szerint az EFA még nagyobb hatást érhet el a koherens teljesítménymutatók alapján és nagyobb földrajzi koherenciát a hasonló kihívásokkal szembesülő országok csoportjain belül;

95.  határozottan megismétli a Parlament azon kérését a Tanácshoz és a tagállamokhoz, hogy a demokratikus ellenőrzés megerősítése céljából hajtsák végre az EFA uniós költségvetésbe történő beemelését; kéri, hogy a Bizottság – nevezetesen a a Cotonoui Megállapodás lejárta utáni kerettel foglalkozó munkacsoport – tájékoztassa a Parlamentet a Cotonoui Megállapodás 2020 utáni felváltásával kapcsolatos viták állásáról és a lehetséges opciókról;

A 2014–2016 közötti migrációs válsággal kapcsolatos EFA

96.  tudomásul veszi, hogy a fejlesztési támogatást a szegénység csökkentésére használják fel a világ legszegényebb országaiban, és hogy az EFA-k eddig figyelemreméltó eredményeket értek el az AKCS-országokban és a TOT-okban;

97.  súlyosan aggódik a jelenlegi menekültáradat miatt, különösen amiatt, hogy bár a háborús menekültek és menedékkérők aránya magas, a gazdasági menekültek aránya folyamatosan nő;

98.  véleménye szerint a fejlesztési támogatást hatékonyabban kell folyósítani, és teljesítenie kell a „hozzáadott érték” kritériumát; hangsúlyozza, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak az embereknek és elkerülhető legyen a gazdasági migrációs áradat növekedése;

99.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi és valamennyi korábbi EFA-ból jelenleg 9 673 millió EUR van zárolva különböző kötelezettségvállalási szakaszokban: RAL-ban (fennálló kötelezettségvállalás, a francia reste à liquider kifejezés alapján), RAC-ban (még lekötendő, a francia reste à contracter kifejezés alapján) és RAP-ban (kifizetendő kötelezettségvállalás, a francia reste à payer kifejezés alapján); erősen tájékoztató jellegűnek találja az alábbi táblázatot:

EFA

RAL összesen

RAC összesen

RAP összesen

8

36 291 173

15 067 281

21 223 892

9

754 545 794

298 932 156

455 613 639

10

8 195 173 994

3 072 710 058

5 122 463 936

11

565 263 991

429 067 226

136 196 765

Társfinanszírozás

121 744 226

14 408 394

107 335 833

Összesen

9 673 019 179

3 830 185 114

5 842 834 065

100.  aggasztónak tartja, hogy az AKCS-országokban és TOT-okban az EKSZ felelőssége alatt dolgozó uniós képviseletvezetők 917 projekt felügyeletéért felelősek, melyek közül 428 késedelmet szenved vagy célkitűzésének elérése veszélyben van; nagyon nyugtalanítónak tartja, hogy az érintett projektek értéke 9 188 millió EUR;

101.  felszólít a levont tanulságokon alapuló megközelítésre a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának megállapításai vonatkozásában, és hangsúlyozza, hogy célzottabb megközelítésre van szükség az EFA pénzeszközök felhasználása során; ezért rugalmasabb folyósítási stratégiát javasol, amely összhangban van a migrációs válság megfékezését célzó uniós igényekkel;

102.  véleménye szerint a 11. EFA egynegyedét a migrációs válság megelőzésére és a már zajló migrációs áramlások kezelésére kell fordítani;

A Parlament állásfoglalásainak nyomon követése

103.  felhívja a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésébe foglalja bele a parlamenti ajánlások nyomon követésének áttekintését.

22.2.2016

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2015/2203(DEC))

A vélemény előadója: Doru-Claudian Frunzulică

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy az Unió fejlesztési támogatásra fordított kiadásait gyakran olyan környezetben nyújtják, amelyek igen sok kihívást jelentenek, ami növeli a projektek végrehajtásának, értékelésének és a kiadások ellenőrzésének nehézségeit; a fejlesztési támogatás esetében ezért nagyobb valószínűséggel merülnek fel hibák, mint más uniós szakpolitikai területek esetében;

2.  megállapítja, hogy 2013 és 2014 között a Számvevőszék által az Európai Fejlesztési Alap (EFA) kiadásaira vonatkozóan becsült hibaarány 3,4%-ról 3,8%-ra nőtt; kiemeli, hogy ez a hibaarány még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a tagállamok által irányított uniós kiadások hibaaránya;

3.  megállapítja, hogy a hibák többsége a közbeszerzési szabályok be nem tartásából származik, és hogy a Számvevőszék szerint a megfelelőbb előzetes bizottsági projektellenőrzés jelentős mértékben csökkenthette volna a hibaarányt; támogatja a Számvevőszék arra vonatkozó ajánlását, hogy javítani kell az előzetes ellenőrzéseket;

4.  hangsúlyozza, hogy az Unió küldöttségeinek a külső támogatások kezeléséről szóló jelentései pillanatfelvételt jelentenek az Unió külső támogatási projektjeinek végrehajtását illetően, ezért ezeket nem lehet záró projektértékeléseknek tekinteni; figyelmeztet ezért a túl korai és torzított következtetések levonásának veszélyére az uniós támogatási politikák általános eredményességét illetően;

5.  üdvözli a Számvevőszéknek a EuropeAid értékelési és eredményorientált monitoringrendszereiről szóló 18/2014. számú különjelentését; felhívja a DG DEVCO-t, hogy sürgősen orvosolja értékelési és monitoringrendszereinek azon hiányosságait, amelyekre rámutatott a Számvevőszék különjelentése, különösen a főigazgatóság értékelési rendszerének súlyos hiányosságait; kiemeli, hogy a rosszul működő értékelési rendszer növeli annak kockázatát, hogy olyan projekteket választanak ki, amelyek nem megfelelő minőségűek vagy nem érik el célkitűzéseiket; megállapítja, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy eltér a Bizottság és a Számvevőszék véleménye a költségvetés-támogatási műveletek eredményességére vonatkozó megbízható információkat illetően; úgy véli, hogy a Számvevőszék által kiemelt problémák összefüggésben vannak az Unió küldöttségeinek és a DG DEVCO értékelési osztályának létszámhiányával; úgy véli, ez jól mutatja, milyen káros következményei lehetnek a létszámcsökkentéseknek az uniós programok hatékony működésére;

6.  üdvözli a Számvevőszéknek az AKCS beruházási keretről szóló 14/2015. számú különjelentését; örömmel állapítja meg, hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a beruházási keret egyértelműen hozzáadott értéket teremt;

7.  üdvözli a Bêkou európai vagyonkezelői alap létrehozását, és annak hozzájárulását a közép-afrikai köztársaságbeli válság nyomán tett nemzetközi válaszintézkedésekhez; felhívja a tagállamokat, hogy még inkább vegyenek részt benne annak érdekében, hogy az alap teljes mértékben működőképessé váljon;

8.  üdvözli a szíriai válság kezelésére szolgáló Madad uniós regionális alap, valamint a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért létrehozását; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák pénzügyi kötelezettségvállalásukat az Európai Unió valamennyi vagyonkezelői alapjában;

9.  elismeri az Unió fejlesztéspolitikájával kapcsolatos magas elvárásokat, amelyek szerint annak segítenie kell a menekültválság megoldásában; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az erőfeszítéseket a migrációs válságok alapvető okainak kezelésére kell koncentrálni; az emberi jogi visszaélések, a törvényen kívüli helyzet, a korrupció, a szegénység és az éhezés kérdésére, ahelyett, hogy csak átcsoportosítják az EFA és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz jelentős forrásait olyan, a migrációval kapcsolatos, valamint katonai tevékenységekre, amelyek értéke a fenntartható fejlesztéspolitika szempontjából nem egyértelmű vagy kétséges, továbbá éghajlat-politikai intézkedésekre; teljes mértékben elismeri számos kihívás összetett jellegét és a sokrétű és egymást kiegészítő válaszintézkedések meghozatalának, valamint a hatályos finanszírozási rendelkezések egyértelműsítésének, egyéb, kiegészítő finanszírozási források azonosításának, továbbá a nemzetközi kötelezettségvállalások és a hatályban levő belső jogi rendelkezések tiszteletben tartásának szükségességét annak érdekében, hogy választ adhassunk ezekre az új globális kihívásokra; felhív ezért arra, hogy hozzanak létre alapot az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára, amely forrásainak magukban kell foglalniuk többek között pénzügyi tranzakciós adókat és a nemzetközi légi és tengeri közlekedésre kivetett szén-dioxid-adókat;

10.  üdvözli, hogy az Unió fejlesztési támogatásának nagy részét költségvetés-támogatásként nyújtják; arra ösztönöz, hogy amennyiben teljesülnek a feltételek, használják a költségvetés-támogatás eszközét, hogy lehetővé tegyék minden ország számára, hogy maga döntsön a saját prioritásairól, és hogy teljes mértékben vállaljon felelősséget saját fejlődéséért; üdvözli a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott, arra vonatkozó bizonyítékot, hogy összességében véve az ezen végrehajtási mód választására vonatkozó feltételeket megfelelően betartja a Bizottság; emlékeztet arra, hogy a költségvetés-támogatási programokon keresztül nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás bizonyítottan pozitív hatást gyakorol a fejlesztéshatékonysági alapelvek szempontjából, mivel fokozza a partnerországok felelősségvállalását és fejleszti az országok nemzeti rendszereit; emlékeztet arra, hogy a költségvetés-támogatás révén tényleges eredményeket lehet elérni, a közkiadások növekedésétől kezdve, a kiterjesztett szolgáltatásnyújtáson át, egészen a szegények érdekében elért jobb eredményekig; emlékeztet arra, hogy a költségvetés-támogatás azért eredményes módszer, mert ha megfelelően nyújtják, közvetlenül a kedvezményezett országok finanszírozási szükségleteit elégíti ki, az országok saját rendszereit és fejlődési mutatóit felhasználva, és ez segíthet megerősíteni a kormányzati intézményeket, és javítani a hazai átláthatóságot és elszámoltathatóságot, ami csökkenti a korrupciót;

11.  kiemeli az Unió külső pénzügyi eszközei által támogatott fejlesztési együttműködési és humanitárius támogatási projektek hatásvizsgálata folyamatos javításának fontosságát; hangsúlyozza, hogy részletes, pontos és átfogó elemzést kell készíteni a különböző nyomon követési és jelentéstételi rendszerekről az uniós forrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, az átláthatóság hiányának és az uniós források hűtlen kezelésének elkerülése érdekében;

12.  hangsúlyozza, hogy a fejlesztés nem lehetséges béke nélkül, és a béke nem lehetséges fejlesztés nélkül; e tekintetben rámutat arra, hogy az emberi jogoknak, a jó kormányzásnak, a békének és a demokráciaépítésnek prioritást kell kapnia a fejlesztési politika keretében, és hogy a békével és az igazságszolgáltatással kapcsolatban megfogalmazott 16. fenntartható fejlesztési cél teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeknek a fejlesztési együttműködésen belül a nemzeti indikatív programok (NIP) központi részét kell képezniük, valamint hogy a 16. fenntartható fejlesztési cél célkitűzései tekintetében elért eredményekről éves beszámoló készítését kell kérni partnereinktől, megbízható és kölcsönösen elfogadott mutatószámok alapján;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Parlamentnek a nemzeti indikatív programok (NIP) tervezetével kapcsolatos aggályait és észrevételeit, és hogy a végleges NIP-ekben tükrözze a Parlament következtetéseit; felszólít arra, hogy vezessenek be formális ellenőrzési jogköröket az EFA-val kapcsolatban, lehetőleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 295. cikke értelmében kötendő, kötelező jellegű intézményközi megállapodás révén;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson szilárd, átlátható és az elszámoltathatóságot biztosító keretet, amely biztosítja a fejlesztéshatékonysági alapelvekkel és a fejlesztési célokkal való összhangot a forrásokat ötvöző valamennyi programban, hogy biztosítsa annak fejlesztési szempontú addicionalitását, a Számvevőszék „A regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások és a pénzintézeti hitelek ötvözésének eredményessége az Unió külső politikáinak támogatása szempontjából” című különjelentésében megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően;

15.  kiemeli, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia a szerződésben foglalt követelmény; megjegyzi, hogy ez azt jelenti, hogy az összes releváns szakpolitikai terület kiadásainak összhangban kell lenniük a fejlesztési együttműködési célkitűzésekkel, valamint hogy a káros hatásokat meg kell előzni, és meg kell szüntetni; úgy véli, hogy a kiadások fejlesztési célú koherencia szempontjából történő értékelésének ezért rendes elemévé kell válnia a kiadások előkészítésének, figyelemmel kísérésének, a velük kapcsolatos jelentéstételnek, értékelésnek és ellenőrzésnek valamennyi kapcsolódó szakpolitikai területen, többek között a kereskedelmi, agrár- és halászati politika területén.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Louis Aliot, Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Nathan Gill, Charles Goerens, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Pedro Silva Pereira, Davor Ivo Stier, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Rainer Wieland, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Juan Fernando López Aguilar, Jan Zahradil, Joachim Zeller

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

7.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Louis Aliot, Jonathan Arnott, Inés Ayala Sender, Dennis de Jong, Martina Dlabajová, Ingeborg Gräßle, Bogusław Liberadzki, Monica Macovei, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Richard Ashworth, Andrey Novakov, Markus Pieper, Julia Pitera, Miroslav Poche, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Luke Ming Flanagan, Arne Gericke, Ramón Jáuregui Atondo, Claudiu Ciprian Tănăsescu

(1)

HL C 373., 2015.11.10., 289. o.

(2)

HL C 379., 2015.11.13., 124. o.

(3)

HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(4)

HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(5)

HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

(6)

HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(7)

HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(8)

HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(9)

HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(10)

HL L 191., 1998.7.7., 53. o.

(11)

HL L 83., 2003.4.1., 1. o.

(12)

HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(13)

HL L 58., 2015.3.3., 17. o.

(14)

HL C 373., 2015.11.10., 289. o.

(15)

HL C 379., 2015.11.13., 124. o.

(16)

HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(17)

HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(18)

HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

(19)

HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(20)

HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(21)

HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(22)

HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(23)

HL L 191., 1998.7.7., 53. o.

(24)

HL L 83., 2003.4.1., 1. o.

(25)

HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(26)

HL L 58., 2015.3.3., 17. o.

(27)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 995/2010/EU rendelete a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat