Eljárás : 2015/2154(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0140/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0140/2016

Viták :

PV 27/04/2016 - 17
CRE 27/04/2016 - 17

Szavazatok :

PV 28/04/2016 - 4.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0147

JELENTÉS     
PDF 1569kWORD 1047k
13.4.2016
PE 569.795v02-00 A8-0140/2016

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Martina Dlabajová

1.  AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

1.  AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz - Bizottság

(2015/2154(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2015)0377 – C8-0199/2015)(2),

–  tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2015)0505) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)0194, SWD(2015)0195),

–  tekintettel az „Összefoglaló jelentés a Bizottság 2014-ben elért irányítási eredményeiről” című, 2015. június 3-i bizottsági közleményre (COM(2015)0279) és annak mellékleteire,

–  tekintettel a Bizottság által benyújtott, az uniós finanszírozásnak az elért eredmények alapján történő értékeléséről szóló éves jelentésre (COM(2015)0313) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)0124, SWD(2015)0125),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014-ben végrehajtott belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2015)0441) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2015)0170),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ügynökségek válaszaival együtt(3), valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(4),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alóli mentesítéséről szóló, 2016. február 12-i tanácsi ajánlásra (05583/2016 – C8-0042/2016)

–   tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Számvevőszékhez intézett, az Európai Unió költségvetésének 2014 végéig megvalósított védelméről szóló 2015. október 8-i bizottsági közleményre (COM(2015)0503),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0140/2016),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában ismerteti(6);

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző szerveinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

2.  AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2015/2154(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(7),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2015)0377 – C8-0199/2015)(8),

–  tekintettel az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2014-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(9),

–  tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2015)0505) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)0194, SWD(2015)0195),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014-ben végrehajtott belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2015)0441) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2015)0170),

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(10),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(11),

–  tekintettel a végrehajtó ügynökségeknek a 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősségük alóli mentesítéséről szóló, 2016. február 12-i tanácsi ajánlásra (05585/2016 – C8–0040/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(12) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(13) és különösen 14. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályozásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(14) és különösen 66. cikkének első és második bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 18-i 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozatra(15),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0140/2016),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában ismerteti(16);

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

3.  AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2015/2154(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(17),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2015)0377 – C8-0199/2015)(18),

–  tekintettel a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) 2014-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(19),

–  tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2015)0505) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)0194, SWD(2015)0195),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014-ben végrehajtott belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2015)0441) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2015)0170),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(20),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(21),

–  tekintettel a végrehajtó ügynökségeknek a 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősségük alóli mentesítéséről szóló, 2016. február 12-i ajánlásra (05585/2016 – C8–0040/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(22) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(23) és különösen 14. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályozásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(24) és különösen 66. cikkének első és második bekezdésére,

–  tekintettel a „Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség” létrehozásáról, valamint a 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/771/EU bizottsági végrehajtási határozatra(25),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0140/2016),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) igazgatója számára az ügynökség 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában ismerteti(26);

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

4.  AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2015/2154(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(27),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2015)0377 – C8-0199/2015)(28),

–  tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) 2014-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(29),

–  tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2015)0505) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)0194, SWD(2015)0195),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014-ben végrehajtott belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2015)0441) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2015)0170),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(30),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(31),

–  tekintettel a végrehajtó ügynökségeknek a 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősségük alóli mentesítéséről szóló, 2016. február 12-i ajánlásra (05585/2016 – C8–0040/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(32) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(33) és különösen 14. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályozásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(34) és különösen 66. cikkének első és második bekezdésére,

–  tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2013/770/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. december 17-i 2004/858/EU bizottsági végrehajtási határozatra(35),

–  tekintettel a 2013/770/EU végrehajtási határozatnak a „Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség” „Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséggé” történő átalakítása céljából történő módosításáról szóló 2014. december 17-i 2014/927/EU bizottsági végrehajtási határozatra(36),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0140/2016),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) igazgatója számára az ügynökség 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában ismerteti(37);

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

5.  AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2015/2154(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(38),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2015)0377 – C8-0199/2015)(39),

–  tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2014-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(40),

–  tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2015)0505) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)0194, SWD(2015)0195),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014-ben végrehajtott belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2015)0441) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2015)0170),

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(41),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(42),

–  tekintettel a végrehajtó ügynökségeknek a 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősségük alóli mentesítéséről szóló, 2016. február 12-i ajánlásra (05585/2016 – C8–0040/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(43) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(44) és különösen 14. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályozásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(45) és különösen 66. cikkének első és második bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról és a 2008/37/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/779/EU bizottsági végrehajtási határozatra(46),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0140/2016),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában ismerteti(47);

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

6.  AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2015/2154(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(48),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2015)0377 – C8-0199/2015)(49),

–  tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2014-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(50),

–  tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2015)0505) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)0194, SWD(2015)0195),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014-ben végrehajtott belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2015)0441) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2015)0170),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(51),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(52),

–  tekintettel a végrehajtó ügynökségeknek a 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősségük alóli mentesítéséről szóló, 2016. február 12-i ajánlásra (05585/2016 – C8–0040/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(53) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(54) és különösen 14. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályozásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(55) és különösen 66. cikkének első és második bekezdésére,

–  tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/46/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 2013/778/EU bizottsági végrehajtási határozatra(56),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0140/2016),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában ismerteti(57);

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

7.  AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2015/2154(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(58),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2015)0377 – C8-0199/2015)(59),

–  tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2014-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(60),

–  tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2015)0505) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)0194, SWD(2015)0195),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014-ben végrehajtott belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2015)0441) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2015)0170),

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a ügynökség válaszaival együtt(61),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(62),

–  tekintettel a végrehajtó ügynökségeknek a 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősségük alóli mentesítéséről szóló, 2016. február 12-i ajánlásra (05585/2016 – C8–0040/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(63) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(64) és különösen 14. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályozásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(65) és különösen 66. cikkének első és második bekezdésére,

–  tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 23-i 2013/801/EU bizottsági végrehajtási határozatra(66),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0140/2016),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.  mentesítést ad az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) igazgatója számára az ügynökség 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában ismerteti(67);

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (korábban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

8.  AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolás lezárásáról, III. szakasz - Bizottság

2015 / 2154 milliárd

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(68),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2015)0377 – C8-0199/2015)(69),

–  tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2015)0505) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)0194, SWD(2015)0195),

–  tekintettel az „Összefoglaló jelentés a Bizottság 2014-ben elért irányítási eredményeiről” című, 2015. június 3-i bizottsági közleményre (COM(2015)0279) és annak mellékleteire,

–  tekintettel a Bizottság által benyújtott, az uniós finanszírozásnak az elért eredmények alapján történő értékeléséről szóló éves jelentésre (COM(2015)0313) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)0124, SWD(2015)0125),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014-ben végrehajtott belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2015)0441) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2015)0170),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ügynökségek válaszaival együtt(70), valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(71),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alóli mentesítéséről szóló, 2016. február 12-i tanácsi ajánlásra (05583/2016 – C8-0042/2015)

–  tekintettel a végrehajtó ügynökségeknek a 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősségük alóli mentesítéséről szóló, 2016. február 12-i ajánlásra (05585/2016 – C8–0040/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(72),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(73) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(74) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0140/2016),

1.  jóváhagyja az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását;

2.  észrevételeit az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában ismerteti(75);

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, valamint a tagállamok nemzeti és regionális ellenőrző intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

9.  AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz - Bizottság,

–  tekintettel a végrehajtó ügynökségek 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetéseinek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozataira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0140/2016),

A.  mivel az uniós kiadások jelentős mértékben hozzájárulnak politikai célok eléréséhez, és átlagosan az uniós tagállamok államháztartási kiadásainak 1,9%-át képviselik, egyes különleges esetekben azonban jóval meghaladják azok 10%-át;

B.  mivel amikor a Parlament mentesítést ad a Bizottság számára, ellenőrzi egyrészt azt, hogy a pénzösszegeket jogszerűen és szabályszerűen költötték-e el, másrészt azt, hogy a politikai célok teljesültek-e, elérték-e a megfelelő eredményeket és betartották-e a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit, illetve tiszteletben tartották-e a „teljesítmény kultúráját”;

C.  mivel a 2014-es mentesítési eljárás egy olyan évet érint, amelyben két programozási időszak találkozik egymással, és sok esetben a nyilvántartásokban szereplő kiadások a 2007 és 2013 közötti programozási időszakra vonatkoznak;

D.  mivel a Bizottság 2014-re vonatkozó mentesítésével kapcsolatos elsődleges szempontok a következők:

a)  megerősített teljesítményalapú és eredményorientált megközelítés elfogadása, amely hozzájárul a hagyományos út és az új elemek végrehajtása közötti egyensúlyhoz, tükrözve az uniós finanszírozás iránti jelenlegi és jövőbeli igényeket;

b)  2014-re mint az új programozási időszak első évére való összpontosítás, fontos eredményorientált elemek bevezetésével;

c)  javulás elérése az adatok elérhetősége és rendelkezésre állása terén a tényleges hasznok értékelése érdekében;

d)  az uniós költségvetési kiadások felosztására vonatkozó szabályozási keret minőségének értékelésére irányuló egyes elemek belefoglalása a mentesítési folyamatba;

e)   a mentesítési folyamat olyan megközelítése, amely nem kizárólag az adott évre irányul, hanem folyamatos eljárásnak tekinti azt, amelynek jelentős részét képezi a nyomon követés;

f)  a mentesítési folyamatnak az uniós költségvetés és az új uniós makrogazdasági politikai paradigma(76) közötti szoros kapcsolat szempontjából való megközelítése, szem előtt tartva, hogy az uniós költségvetés valódi célja az uniós ágazati szakpolitikai célkitűzések megvalósulásának elősegítése;

g)  a mentesítési folyamatnak a politikai ajánlások uniós finanszírozásban való alkalmazása és megvalósítása fontos eszközeként történő megközelítése;

E.  mivel a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló új többéves pénzügyi keretnek a Bizottság 2014-re vonatkozó mentesítése tekintetében lényeges új szempontjai a következők:

a)  tematikus összpontosítás – az uniós finanszírozásból csak az elsődleges fontosságú területeket kell támogatni, nem mindent; a prioritásokat pontosan meg kell határozni és mennyiségi elemzéssel kell alátámasztani, továbbá adott esetben megvalósítható terveket kell kidolgozni elérésükhöz; a különböző prioritásoknak élesen el kell különülniük; a prioritásokat jelentős finanszírozásnak kell fedeznie tényleges eredmények és hasznok elérése érdekében;

b)   integrált és helyi megközelítés és szinergiák – a programoknak és projekteknek nemcsak saját eredményeiket és hasznaikat kell hozniuk, hanem az eredményeknek és hasznoknak ki kell egészíteniük más programok és projektek eredményeit és hasznait szinergiák révén, miközben tiszteletben tartják a szubszidiaritás és az arányosság elvét; egy adott földrajzi területen belül szinergiákat kell elérni; ahhoz, hogy ez a rendszer működjön, irányítási mátrixot kell létrehozni az integrált projektek számára megfelelő feltételek teremtése érdekében;

c)  feltételrendszer és eredményességi tartalék – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei azon alapulnak, hogy az uniós finanszírozás megfelelő nemzeti pénzügyi, makrogazdasági és intézményi körülmények között kerül felosztásra, amelyek maga a finanszírozás előfeltételét képezik; másrészt a jól teljesítők számára jutalomként eredményességi tartalék került bevezetésre;

d)  egyszerűsítés – az uniós finanszírozás rendszere több tekintetben is rendkívül bonyolult, ami akadályozza a hatékony irányítást és a tényleges eredmények és hasznok mérését;

e)  jobb számszerűsített eredmények – hatékonyan mérni kell az elért eredményeket, és politikai tanulságokat kell levonni ezekből a megfigyelésekből; ezért javítani kell az összehasonlító teljesítményértékeléseket és az adatelemző rendszereket, és a vezetésnek ezekre az adatokra és a javulás egyéb mutatóira kell összpontosítania;

F.   mivel a Bizottságot terheli a végső felelősség az uniós költségvetés végrehajtását illetően, a tagállamoknak pedig kötelességük jóhiszeműen együttműködni a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően használják fel; mivel a tagállamoknak – különösen az alapok megosztott irányítása keretében – különleges felelősségük van az uniós költségvetés végrehajtása tekintetében;

G.   mivel elengedhetetlen, hogy az alapok megosztott irányítása esetében a tagállamok által továbbított adatok hűek és pontosak legyenek; mivel elengedhetetlen, hogy a tagállamok tisztában legyenek a megosztott irányítás alatt működő uniós pénzeszközökkel való gazdálkodás tekintetében fennálló felelősségükkel;

A.  Általános fejezetek

A Bizottság kötelezettségvállalásai az elsődleges mentesítési célokra való tekintettel

1.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkének (3) bekezdése szerint: „A Bizottság megtesz minden megfelelő lépést annak érdekében, hogy eleget tegyen a mentesítő határozatban foglalt észrevételeknek és az Európai Parlament kiadások végrehajtására vonatkozó egyéb észrevételeinek, valamint a Tanács mentesítésre vonatkozó ajánlását kísérő megjegyzéseknek.”;

2.  sajnálja, hogy a Bizottság válaszai számos tekintetben nem egyértelműek;

3.  tudomásul veszi a Bizottságnak a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) titkársága tekintetében történő módosítását célzó javaslatát;

4.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatához megfelelő időben nyújtson be közleményt az Európai Parlamenthez arra irányuló javaslatokkal, hogy miként lehetne megfelelni az uniós költségvetési támogatást igénylő új és lehetséges kihívásoknak, és kifejtve, hogy a jövőben hogyan fogja összeegyeztetni a hosszú távú politikai célokat (mint például az Európa 2020 stratégia) a jövőbeli, 2020 utáni többéves pénzügyi kerettel;

5.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Számvevőszék több évre szóló, hosszú távú pénzáramlási terv készítését kérte; felhívja a Bizottságot, hogy ezt a tervet 2016 vége előtt terjessze elő;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy a Bizottság 2015-ös mentesítési eljárásához kellő időben vizsgálja felül a biztosok magatartási kódexét a Bizottság 2014-es mentesítési határozatában kértekre való tekintettel;

7.  sürgeti a Bizottságot, hogy ne fogadja el a bizottsági szakértői csoportok új keretét, amíg nem került sor Timmermans alelnök, az európai ombudsman, a Parlament kulcsfontosságú képviselői és a civil társadalom megbeszélésére, amelyen az új átfogó szabályok tartalmával és a végrehajtásukkal kapcsolatos végső kérdéseket vitatják meg;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy utasítsa főigazgatóságait, hogy tegyenek közzé az európai szemeszterrel összefüggésben éves tevékenységi jelentéseikben szerepeltetett minden országspecifikus ajánlást;

Stratégia és küldetés: folytonosság és újítás

9.  megjegyzi, hogy tiszteletben kell tartani a meglévő mentesítési alapelveket és a legújabb többéves pénzügyi keretben szereplő új szempontokat és alapelveket; ezért megjegyzi, hogy újító megközelítésre van szükség a többéves pénzügyi keret első évének értékelése és a mentesítéssel kapcsolatos megközelítésnek az uniós költségvetés megváltozott igényeihez és követelményeihez való jobb hozzáigazítása céljából;

10.  úgy ítéli meg, hogy a mentesítés tartalmában bekövetkező fő újításnak annak kell lennie, hogy javítani kell az egyensúlyt egyrészt az uniós költségvetés felhasználásának formális és eljárási szempontjai, másrészt a teljesítményalapú és eredményorientált megközelítések között, figyelembe véve a felvevőképesség kihasználását;

11.   hangsúlyozza, hogy a múltban a mentesítési eljárás elsősorban a pénzügyi tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét ellenőrizte; a Bizottság eredményközpontú uniós költségvetésre irányuló kezdeményezésével összefüggésben úgy véli, hogy a fent említett ellenőrzéseken túl azt is fokozottan kellene vizsgálni, hogy a projektek és programok által elért eredmények megfelelnek-e az elérni kívánt céloknak;

12.   megjegyzi, hogy a mentesítés arra törekszik, hogy közös megközelítést alakítson ki az uniós költségvetési politika egyes elemeivel kapcsolatban, különösen az újonnan bevezetett elemek, nevezetesen a teljesítményekkel kapcsolatos és a felügyeleti és ellenőrző rendszerek megelőző és javító elemeivel kapcsolatos szempontok vonatkozásában;

13.   úgy véli, hogy egy eredményorientált költségvetéshez erőteljes, szilárd és általánosan elfogadott mutatókra van szükség; megjegyzi ugyanakkor, hogy ezeket a mutatókat még egyeztetni kell a társjogalkotókkal, a Bizottsággal és – széles körű konzultáció révén – a tagállami hatóságokkal, valamint egyéb érdekelt felekkel; ezzel összefüggésben üdvözli az eredményorientált költségvetés teljesítményalapú költségvetés-tervezésével foglalkozó intézményközi munkacsoport létrehozását, amely csak nemrégiben kezdte meg munkáját; ösztönzi az összes érdekelt felet a munka felgyorsítására, biztosítva egyidejűleg, hogy magas színvonalú mutatókról szülessen megállapodás;

14.   hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés fő célja az uniós polgárok érdekeinek szolgálata, és ezzel párhuzamosan az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a Szerződésekben foglalt kötelezettségek és célkitűzések teljesítése; a hasznok a gazdaságpolitikai környezettel és a gazdasági teljesítménnyel összeegyeztethető fejlesztési és egyéb aktuális prioritások támogatásában rejlenek, figyelembe véve a szükséges rugalmasságot az újonnan felmerülő helyzetekre és a vészhelyzetekre vonatkozóan; az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megköveteli a kiadások szabályoknak megfelelő és hibáktól és csalásoktól mentes helyes felhasználását; a mentesítési megközelítésnek hozzá kell járulnia az említett elemek közötti egyensúly eléréséhez;

15.   rámutat továbbá arra, hogy az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság kötelessége az uniós jog helyes alkalmazásának biztosítása, és különjelentés elkészítésére kéri a Számvevőszéket arra vonatkozóan, hogy megfelelően élt-e a Bizottság hatásköreivel a tagállamoknak az uniós jog végrehajtása során történő támogatása és ellenőrzése tekintetében;

Az uniós költségvetés révén elért eredmények

16.  megjegyzi, hogy a Bizottság 2014-re vonatkozó mentesítésének legfőbb alapelve a pénzáramlások és a mögöttük rejlő tényleges programok és projektek megalapozottsága, az uniós pénzeszközök minden tekintetben optimális felhasználásának értékelése tükrében;

17.  üdvözli, hogy a Számvevőszék 2014-es éves jelentésének felépítése és tartalma követi a többéves pénzügyi keret fejezeteit, és nagy hangsúlyt fektet a teljesítményre és az eredményekre; méltányolja, hogy a jelentés megosztott irányítással kapcsolatos fejezetei kísérleti célból magukban foglalják a programok teljesítményértékelésének előzetes eredményeit;

18.  tudatában van annak, hogy a fokozottabb teljesítményellenőrzés felé történő előrelépést nem lehet egy lépésben megvalósítani, mert a teljesítményellenőrzések csak akkor javulhatnak, ha az alapul szolgáló jogi aktusok és a költségvetés azzal a céllal készül, hogy összehangolják a politikai célokat a minőségi mutatókkal, vagy hogy mérhető eredményeket hozzanak;

19.  ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret fontos előrelépést jelent előzetes feltételrendszer, eredményességi tartalék és több egyszerűsítési és a pénzeszközök közötti szinergiára irányuló lehetőség bevezetésével;

20.  rámutat, hogy – mivel az Unió tízéves stratégiája által lefedett időszakok és hétéves költségvetési időszaka nincsenek összhangban – a stratégiai időszak első felében korlátozott a Bizottság azon képessége, hogy figyelemmel kísérje az uniós költségvetés hozzájárulását az Európa 2020 stratégiához, jóllehet az éves ellenőrzések elvégzéséhez szükséges minden adat rendelkezésre áll;

21.   emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a célkitűzéseknek és az eredmények költségvetésének összhangban kell lenniük a Szerződések célkitűzéseivel, az Európa 2020 stratégiával és az ágazati és kohéziós politikával, valamint megfelelően rugalmasnak kell lenniük, hogy alkalmazhatók legyenek az újonnan felmerülő vészhelyzetekre, mint például a gazdasági válság és/vagy a menekültügyi válság;

22.   megjegyzi, hogy egyes, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alá tartozó programok, alapok és eszközök esetében a vonatkozó rendeletek késői elfogadása, valamint a másodlagos jogszabályok és a programozási dokumentumok ebből adódó késői jóváhagyása miatt 2014-ben nem történt forrásfelhasználás;

23.   emlékeztet arra, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret az első, amelyik elődjéhez képest kevesebb költségvetési forrást bocsát rendelkezésre, és hogy a kifizetések felső korlátjára sokkal nagyobb nyomás nehezedik, mint a korábbi többéves pénzügyi keretek esetében;

24.  emlékeztet arra, hogy a mentesítésről szóló határozatokat kísérő állásfoglalásaiban(77) az Európai Parlament 2013 óta kérte a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 318. cikkének végrehajtása során az értékelő jelentéssel kapcsolatban összpontosítson az Unió tízéves növekedési és munkahely-teremtési stratégiájának megvalósítására, és tényleges teljesítményére és eredményeire; üdvözli, hogy a Számvevőszék úgy döntött, hogy 2014-es éves jelentésének 3. fejezetében az Európa 2020 stratégiára összpontosít, és kéri a Számvevőszéket ennek folytatására és e teljesítmény- és eredményorientált megközelítés további kidolgozására;

25.   hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia rendkívül összetett (öt kiemelt célból, hét kiemelt kezdeményezésből és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) számára kitűzött 11 tematikus célból áll); megjegyzi, hogy e különböző eszközök nem úgy vannak megtervezve, hogy a stratégia politikai céljait szinergiák révén átalakítsák gyakorlati működési célokká;

26.  sajnálja, hogy a Számvevőszék 2014-es éves jelentésében(78) említett némi előrelépés ellenére a Bizottság eddig az (EUMSZ 318. cikke szerinti) értékelő jelentésben csak korlátozott mértékben számolt be az uniós költségvetés hozzájárulásáról az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez; rámutat, hogy a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret nem követeli meg az uniós költségvetésnek az Európa 2020 stratégia céljaihoz való hozzájárulásáról szóló átfogó beszámolást, mivel azt az Európa 2020 stratégia elfogadása előtt tervezték meg;

27.  üdvözli, hogy egy hatékony nyomon követési és beszámolási rendszer egyes elemei már működnek, különös tekintettel az Eurostat által létrehozott statisztikai eszközökre, de sajnálja, hogy az Európa 2020 stratégia bizottsági felülvizsgálatát 2016 elejére halasztották, és hogy az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos nyilvános konzultáció eredményei nem adnak lényegi visszajelzést az uniós finanszírozás szerepéről;

28.   sajnálja, hogy az Európa 2020 stratégia magas szintű célkitűzéseit a partnerségi megállapodásokban és a programokban nem alakítják át szisztematikusan operatív célértékekké; megjegyzi, hogy a jelenlegi jogszabályok nem írják elő, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) szerkezete a tematikus célkitűzéseket kövesse;

29.   amint azt a Számvevőszék észrevételeire(79) adott válaszában a Bizottság is elismeri, emlékeztet arra, hogy az Unió célkitűzései, mint megvalósítandó és tiszteletben tartandó célkitűzések (például a közös agrárpolitika) a Szerződésekben is meghatározásra kerültek, és, hogy ebben az összefüggésben az uniós költségvetés a különböző tevékenységek között kerül felosztásra, és a lehető legnagyobb mértékben igazodik az unió kiemelt prioritásainak megváltozásához (nevezetesen a lisszaboni stratégia és az Európa 2020 stratégia);

30.  sajnálja, hogy még nem valósultak meg az öt esb-alap közötti szinergia annak révén történő eléréséből származó esetleges előnyök, hogy közös szabályozási és irányítási keretbe helyezik és tagállamonként egy partnerségi megállapodásba vonják össze őket, és hogy továbbra is különböző szabályok alkalmazandók az alapok és így a programok szintjén; hangsúlyozza, hogy csak gondosan megfontolt partnerségi megállapodásokat és programokat szabad elfogadni az esb-alapok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében;

31.   elvárja, hogy a Bizottság készítsen jelentést az uniós költségvetésnek az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásáról; egyetért azzal, hogy kihívást jelentő feladat következetes jelentést készíteni mind az öt esb-alapra vonatkozóan a tematikus célkitűzésekről, és ebből következően az alapoknak az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulásáról; megjegyzi, hogy a Bizottságnak 2017-ben elő kell terjesztenie az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulásra vonatkozó első stratégiai jelentést;

32.   rámutat ugyanakkor arra, hogy a strukturális alapok projektjeinek háromnegyede teljes mértékben vagy részben elérte politikai céljait, és csak az esetek 2%-ában fordult elő, hogy az operatív programban vagy a támogatási megállapodásban meghatározott célok egyikét sem érték el;

33.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék elsősorban annak elemzésére összpontosított, hogy a jobb teljesítmény előfeltételeként összhangban állnak-e a tagállamok partnerségi megállapodásai az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel; kéri a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésében szolgáljon információkkal az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek várt eredményekbe való átültetéséről a Bizottság által közvetlenül irányított egyéb programok és alapok vonatkozásában;

34.  rámutat, hogy fontos lépés lenne közös teljesítménymutatók bevezetése minden egyes alap vonatkozásában, miközben sajnálja, hogy

a)   a tagállamoknak nem kötelező szerepeltetniük közös mutatókat programjaikban, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az EMVA kivételével, és a tagállami szintű ellenőrzés első szakaszában nem kerül sor az eredmények értékelésére;

b)   két alap kivételével (az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap) a különböző alapok nem osztják meg egymással a közös mutatókat;

c)  mérföldkövek csak a teljesítménymérési kerethez léteznek, és a célértékek esetleg nem eléggé nagyratörők;

d)   az Európai Bizottság továbbra is korlátozott kapacitást szán a teljesítmény ellenőrzésére és mérésére;

35.   tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék szerint alapvető hiányosságok rejlenek az esb-alapokról szóló rendelet(80) közös rendelkezéseinek teljesítménykeretében, mert a nem megfelelő eredmények nem vezetnek az eredményességi tartalék tagállamok általi elvesztéséhez, és a Bizottság számára rendelkezésre álló pénzügyi szankciók több szempontból is korlátozottak; úgy véli ugyanakkor, hogy szankciók kérése előtt jobb teljesítménymérési rendszert kell bevezetni, és az esetleges szankciók előtt segítséget kell nyújtani a tagállamok részére a teljesítmény javításához;

36.   kéri a Bizottságot, hogy hatékonyabban használja ki a meglévő jogszabályokban az eredményességi tartalék tekintetében rejlő lehetőségeket, hogy ezáltal valóban egy anyagi ösztönző jöhessen létre a pénzgazdálkodás hatékonyságának javítására; továbbá kéri, hogy erősítsék meg az eredményességi tartalékot mint eszközt a teljesítményfüggő rész növelésével a jogszabályok következő felülvizsgálatának alkalmával(81);

37.  tudomásul veszi, hogy a főigazgatóságok teljesítményéről szóló éves jelentés elkészítéséhez a Bizottság központi szervezeti egységei által adott iránymutatás javult, de megismétli, hogy a főigazgatóságok céljai nem megfelelőek irányítási célokra, és hogy a teljesítménymonitoringra vonatkozó mutatókhoz kapcsolódóan továbbra is nehézségek figyelhetők meg; továbbá megjegyzi, hogy az előző években az Európa 2020 stratégia reformjai terén tett előrehaladás uniós és nemzeti szinten való mérésére bevezetett mutatókat 2014-ben kivették a Bizottság főtitkárságának éves tevékenységi jelentéséből, és helyette az igazgatási tervekben és az egyes főigazgatóságok éves tevékenységi jelentéseiben szerepelnek;

38.  kéri, hogy a Bizottság fontolja meg javaslatok benyújtását a következő célokból:

a)   a többéves pénzügyi keret Európa 2020 stratégiával való jobb összehangolása, valamint felülvizsgálatának indítványozása, amennyiben az az Európa 2020 stratégiához való megfelelőbb igazodáshoz szükséges;

b)  az Európa 2020 stratégia magas szintű politikai céljainak tükrözése uniós szintű célokban;

c)  annak biztosítása, hogy a partnerségi megállapodások és a programok az uniós szintű célokat tematikus célokká alakítsák át, amelyeket a tagállamok szintjén vagy a Bizottság által közvetlenül irányított programokban működési célokhoz lehet kapcsolni;

39.  kéri, hogy a Bizottság javasolja a jogalkotónak a következőket:

a)  a tagállamok a partnerségi megállapodásokban és a programokban adott esetben kötelezően tüntessék fel a finanszírozás által elérni kívánt számszerűsített eredményeket;

b)  minden partnerségi megállapodás és program a helyi, tagállami és uniós szintű haladást nyomon követő közös, és amennyiben lehetséges, a különböző alapoknál azonos eredménymutatókat tartalmazzon;

c)  a teljesítménymérési keret a lehető legnagyobb mértékben ezeken a közös eredménymutatókon alapuljon;

40.  kéri, hogy a Bizottság az EUMSZ 318. cikkében említett következő értékelő jelentésekbe foglaljon bele egy elemzést a Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke által 2014. november 26-án a Parlament plenáris ülésén bejelentett 315 milliárd eurós beruházási terv révén bekövetkező növekedés és munkahelyteremtés hatékonyságáról, eredményességéről és elért eredményeiről;

A Bizottság 2013-ra vonatkozó mentesítésének nyomon követése

41.  sajnálja, hogy az átfogó hibaarány csaknem ugyanazon a szinten maradt, és hogy a kifizetéseket továbbra is lényegi hibák befolyásolják;

Fejezet

2013

2014

Tranzakciók

Hibaarány(82),

Tranzakciók

EUR

Hibaarány

Bevételek

55

0,0%

55

0,0%

Versenyképesség, kutatás, oktatás, közlekedés, egyéb programok

160

4,0%

166 / 13 milliárd

5,6%

Kohézió

343

5,3%

331 / 55,7 milliárd

5,7%

Regionális és várospolitika

168

6,4%

161

6,1%

Foglalkoztatással és szociális ügyekkel kapcsolatos politika

175

3,1%

170

3,7%

Természeti erőforrások

360

4,4%

359 / 57,5 milliárd

3,6%

EMGA – Piaci beavatkozások és közvetlen támogatások

180

3,6%

183

2,9%

Vidékfejlesztés, környezetvédelem, éghajlat-politika és halászat

180

7,0%

176

6,2%

Globális Európa

182

2,1%

172 / 7,4 milliárd

2,7%

Igazgatás

135

1,1%

129 / 8,8 milliárd

0,5%

Összesen

1180

4,5%

1157 / 142,4 milliárd

4,4%

42.   sajnálja, hogy a tagállamok által a megosztott irányítás terén végzett első szintű ellenőrzések megbízhatatlansága és a nem támogatható földterületek mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerből (MePaR) való kizárása terén tapasztalható hiányosságok továbbra is fennállnak; rámutat arra, hogy a Számvevőszék 2014-re vonatkozó éves jelentése szerint a becsült hibaarány a megosztott irányítás alá tartozó területeken és az összes többi (nagyrészt a Bizottság közvetlen irányítása alá tartozó) operatív kiadás esetében egyaránt 4,6%; megjegyzi ugyanakkor, hogy jelentős lépéseket tettek ennek orvoslására;

43.  aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság 2013-ra vonatkozó mentesítése során tett következő ajánlások megvalósítására és az alábbi követelmények teljesítésére még mindig nem került sor;

a)  szankcionálási rendszer, amennyiben a tagállamok a programokról helytelen információkat és nyilatkozatokat nyújtanak be, vagy a kifizető ügynökségek általi hamis vagy helytelen jelentéstétel esetén, lefedve a következő három területet: ellenőrzési statisztikák, a kifizető ügynökségek nyilatkozatai és az igazoló szervek által végzett munka;

b)   nemcsak a nemzeti nyilatkozatok, hanem az éves összefoglalók és a gazdálkodási nyilatkozatok közzététele is, amennyiben önkéntes döntés eredménye, adott esetben „bizalmas dokumentumokként”, hogy jobban bele lehessen látni a pénzügyi gazdálkodásba, és valódi javulást lehessen elérni a pénzügyi gazdálkodás terén; továbbra sem egyértelmű ugyanakkor, hogy ezen intézkedések mennyire lesznek hatékonyak, tekintettel a tagállami struktúrák különbözőségére és az egyes nemzeti hatóságok politikai elszámoltathatóságának eltérő voltára;

c)  az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által az Európai Parlamentnek 2014 novemberében bejelentett európai beruházási terv által elért előzetes eredmények elemzése és az erről szóló tájékoztatás;

44.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék által 2011-ben és 2012-ben tett 65 ajánlás közül csak 20-at hajtottak végre teljes mértékben, 26-ot nagyrészt végrehajtottak, 19-et pedig részben végrehajtottak; felhívja a Bizottságot, hogy fogadja el a Parlament ajánlásait és követelményeit, és folytassa a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtását;

45.   hangsúlyozza, hogy a Parlament véleménye szerint nem kielégítő, ha a kontradiktórius eljárások azzal végződnek, hogy a Bizottság és a Számvevőszék eltérő következtetésekre jut; ezért mindkét intézményt felszólítja, hogy kerüljék el ezt a kimenetelt;

46.   kéri a Bizottságot egy olyan cselekvési terv kidolgozására, amely határidőket és e visszatérő hibák megelőzésének javítására irányuló célokat foglal magában;

A Számvevőszék álláspontja: A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata

47.  üdvözli, hogy a Számvevőszék korlátozás nélküli véleményt adott ki a 2014-es beszámoló megbízhatóságáról, ahogy ez 2007 óta mindig így volt, és hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a bevételek lényegi hibától mentesek; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2014. december 31-ével záródó évről szóló beszámoló alapját képező kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

48.  megjegyzi, hogy az átfogó eredmények általában megfelelnek a Számvevőszék korábbi megállapításainak;

49.  helyteleníti, hogy a kifizetéseket a 21. egymást követő évben is lényegi hibák befolyásolják, mert a megvizsgált pénzügyi felügyeleti és kontrollrendszerek csak részben eredményesek;

50.  sajnálja, hogy a kifizetésekre 4,4%-os legvalószínűbb hibaarány vonatkozik; emlékeztet arra, hogy a 2013-as pénzügyi évben 4,7%, míg a 2012-es pénzügyi évben 4,8%, a 2011-es pénzügyi évben pedig 3,9% volt a becsült legvalószínűbb hibaarány a kifizetések tekintetében(83); az egyes tételek közül a legmagasabb hibaarányt a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót (5,7%) támogató kiadásoknál, valamint a Versenyképesség a növekedésért és a munkahelyteremtés tételnél (5,6%) azonosították; az adminisztratív kiadásokhoz kapcsolódott a legalacsonyabb azonosított becsült hibaarány (0,5%);

51.  tudni szeretné, hogy az egyes tranzakciók hibaarányát összehasonlítható alapon számolták-e ki, és használhatók-e összehasonlítható teljesítménymutatóként; megjegyzi, hogy a költségtérítési rendszerek hibaaránya (5,5%) a támogatható költségeken alapul, míg a jogosultsági programoké (2,7%) csak bizonyos feltételek szükséges teljesülésén;

52.   megjegyzi, hogy amennyiben a Bizottság és a tagállamok által hozott korrekciós intézkedéseket nem alkalmazták volna a Számvevőszék által ellenőrzött kifizetések esetében, a teljes becsült hibaarány 4,4% helyett 5,5% lett volna; sürgeti ezért a Bizottságot, a tagállami hatóságokat, illetve a független ellenőröket, hogy használják fel az összes rendelkezésre álló információt az esetleges hibák megelőzése, feltárása és javítása érdekében;

53.   hangsúlyozza, hogy a tagállamokkal megosztott irányítás alá tartozó kiadások egészére vonatkozó becsült hibaszint 4,6% (2013: 4,9%), ami továbbra is nagyon magas; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az operatív kiadások összes többi formájára – ahol a Bizottságnak van vezető szerepe – vonatkozó becsült hibaszint 4,6%-ra ugrott fel (2013: 3,7%);

54.  megjegyzi, hogy a Bizottság elismeri, hogy e kiadást lényeges hibák jellemzik, hiszen 2014-es összefoglaló jelentésében a kockázatosnak minősülő összeget 3,7-5 milliárd euróra becsülte, ami a kifizetések 2,6-3,5%-ának felel meg; megjegyzi, hogy a Bizottság úgy becsüli, hogy a következő években közelítőleg összesen 2,7 milliárd euró értékben fog hibákat beazonosítani és korrigálni;

55.  osztja a Számvevőszék álláspontját, mely szerint a korrekciós intézkedések hatásai elemzésének javulása ellenére a Bizottság nem küszöbölte ki azt a kockázatot, hogy a korrekciós intézkedések hatását túlbecsülik, vagy hogy a hatás csak korlátozottan releváns(84);

56.  úgy véli, hogy a 2014-es kiadások több mint háromnegyede esetében a Bizottság főigazgatóságai a kockázatok mértékére vonatkozó becsléseiket a tagállami hatóságok által szolgáltatott adatokra alapozzák; megjegyzi, hogy a Bizottság összefoglaló jelentésében kijelentette, hogy továbbra is kihívást jelent a tagállamok kontrolljelentéseinek megbízhatósága;

57.  megjegyzi, hogy 12 bizottsági főigazgatóság esetében a korrekciós képesség nagyobb, mint a kockázatosnak minősülő összeg, ami a korrekciós rendszerek többéves jellegét tükrözi;

58.   felhívja a Bizottságot, hogy a 2015-re vonatkozó mentesítési eljáráshoz időben vizsgálja felül a korrekciós képesség számításának módszerét;

59.   megjegyzi, hogy bár a Bizottság bizonyítani tudja a tagállamok lecsökkent felvevőképességét, a Bizottságnak a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet valamennyi rugalmassági intézkedését értékelnie kell, és elsősorban megfelelő intézkedéseket kell javasolnia az elégtelen felvevőképesség orvoslására, mielőtt egyéb intézkedéseket tesz;

60.  rámutat, hogy a kohézió területén a pénzügyi korrekciók több mint kétharmada olyan eset, amikor a tagállami hatóságok visszavonták a bejelentett kiadásokat és azokat új kiadásokkal helyettesítették; üdvözli, hogy az ilyen eljárásokat korlátozzák a 2014–2020-as programozási időszakban;

61.  kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve értékelje minden politikai terület és az uniós költségvetés egésze tekintetében a korrekciós intézkedések után fennmaradó hibaszintet, figyelembe véve a programok többéves jellegét;

62.   felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan alkalmazza az új költségvetési rendelet 32. cikkének (5) bekezdését, ha a hibaszint folyamatosan magas, valamint azonosítsa a kontrollrendszerek gyenge pontjait és elemezze a lehetséges korrekciós intézkedések költségét és hasznosságát, majd a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata előtt tegyen vagy javasoljon megfelelő lépéseket, úgymint az alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése, a kontrollrendszer javítása, és a program vagy a végrehajtási rendszerek átalakítása;

63.   hangsúlyozza a Számvevőszék észrevételét, hogy amennyiben a Bizottság, a tagállami hatóságok vagy a független könyvvizsgálók figyelembe vették volna az összes rendelkezésükre álló információt, a hibák jelentős hányadát még elkövetésük előtt meg tudták volna előzni, fel tudták volna tárni és korrigálni tudták volna; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság bevallása szerint legalább tíz évre van szükség a hibák kijavításához; rámutat arra, hogy az összes rendelkezésre álló információ felhasználása révén a hibaarány esetlegesen 3,3 százalékponttal csökkenthető lehetett volna a regionális és várospolitika alá tartozó kiadások (6,1%), valamint a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, az éghajlat-politika és a halászat alá tartozó kiadások (6,2%) esetében egyaránt; hangsúlyozza, hogy az összes rendelkezésre álló információ felhasználása révén a hibaarány esetlegesen 2,8 százalékponttal csökkenthető lehetett volna a Bizottság közvetlen irányítása alá tartozó „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” területen;

64.   megjegyzi, hogy 2014-ben új hangsúly helyeződött az eredményorientált költségvetés-tervezésre és elemzésre, és ezzel együtt változott a módszertani megközelítés; ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy egyértelműen és átláthatóan fel kell mérni, miként járult hozzá a 2014-es uniós költségvetés az Európa 2020 stratégiával és az ágazati szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatban elért eredményekhez;

65.  megjegyzi továbbá, hogy az éves tevékenységi jelentések gyakorlata arra törekszik, hogy lehetővé tegye a fellépések eredményeinek azonosítását, azonban még mindig inkább az outputra, mint az eredményekre összpontosít;

66.   csatlakozik a DG REGIO főigazgatója által az éves tevékenységi jelentésében 12 tagállamot (77 program) és európai területi együttműködési programokat érintően az ERFA/a Kohéziós Alap 2007 és 2013 közötti programozási időszakra vonatkozó irányítási és ellenőrzési rendszereivel kapcsolatban megfogalmazott fenntartásokhoz; véleménye szerint ezek a fenntartások azt mutatják, hogy a Bizottság és a tagállamok által bevezetett ellenőrzési eljárások nem tudnak megfelelő garanciát nyújtani az adott szakpolitikai területeken végrehajtott valamennyi, alapul szolgáló tranzakció jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

67.   csatlakozik a DG AGRI főigazgatója által az éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott fenntartásokhoz:

–  ABB02 – Piaci intézkedésekre vonatkozó kiadások: 77,7 millió euró van kockázatnak kitéve; 7 tagállam 4 támogatási rendszere (8 fenntartás alá tartozó elemmel): Ausztria, Franciaország (két támogatási intézkedés tekintetében), Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Románia és az Egyesült Királyság;

–  ABB03 – Közvetlen kifizetések: 831,6 millió euró van kockázatnak kitéve; 6 érintett tagállamból 15 kifizető ügynökség: Spanyolország (10 kifizető ügynökség), Franciaország, Egyesült Királyság (RPA- Anglia), Görögország, Magyarország és Portugália;

–  ABB04 – Vidékfejlesztési kiadások: 532,5 millió euró van kockázatnak kitéve; 16 érintett tagállamból 28 kifizető ügynökség: Bulgária, Németország (3 kifizető ügynökség), Dánia, Spanyolország (6 kifizető ügynökség), Franciaország (2 kifizető ügynökség), Egyesült Királyság (2 kifizető ügynökség), Magyarország, Görögország, Olaszország (4 kifizető ügynökség), Litvánia, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia és Svédország;

–  ABB05 – IPARD-kiadások Törökország számára: 5,07 millió euró van kockázatnak kitéve;

véleménye szerint ezek a fenntartások azt mutatják, hogy a Bizottság és a tagállamok által bevezetett ellenőrzési eljárások nem tudnak megfelelő garanciát nyújtani az adott szakpolitikai területeken végrehajtott valamennyi, alapul szolgáló tranzakció jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

68.   csatlakozik a DG AGRI főigazgatója által az éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott fenntartásokhoz: megállapítja, hogy az éves tevékenységi jelentésben fenntartás szerepel a 2007–2013-as programozási időszak keretében végrehajtott kifizetésekre vonatkozóan, aminek alapján 2014-ben a kockázatnak kitett összeg 169,4 millió euró az ESZA alá tartozó 36 konkrét operatív program irányítási és kontrollrendszereinek vonatkozásában Belgiumot, a Cseh Köztársaságot, Franciaországot, Németországot, Görögországot, Magyarországot, Olaszországot, Romániát, Szlovákiát, Spanyolországot és az Egyesült Királyságot érintően a 2007 és 2013 közötti programozási időszak tekintetében; véleménye szerint ezek a fenntartások azt mutatják, hogy a Bizottság és a tagállamok által bevezetett ellenőrzési eljárások nem tudnak megfelelő garanciát nyújtani az adott szakpolitikai területeken végrehajtott valamennyi, alapul szolgáló tranzakció jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

69.   kéri a DG DEVCO főigazgatóját, hogy éves tevékenységi jelentésében adjon a kockázatok szerint differenciáltabb megbízhatósági nyilatkozatot, és ezt követően irányítson több ellenőrzési erőforrást a konkrét fenntartások tárgyát képező területekre;

70.  felhívja a Tanácsot, hogy legyen fokozottabban figyeljen a mentesítésre, és üdvözli, hogy Svédország és az Egyesült Királyság kritikus álláspontra helyezkedett, kérve a Bizottságot és a Számvevőszéket az alábbiakra:

–   az ellenőrzések mindenkire kiterjedő növelése helyett összpontosítsanak azokra a területekre és kedvezményezettekre, amelyek esetében nagy a hibák kockázata;

–   az utólagos ellenőrzések helyett összpontosítsanak az előzetes ellenőrzésekre;

–   tartsák tiszteletben az egyhangúlag elfogadott felső kifizetési összeghatárokat, többek között a következők révén: a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos költségvetési fegyelem fenntartása, a fel nem használt előirányzatok tényleges visszavonása és ezáltal lehetőségek teremtése új prioritások és programok számára, az átláthatóság fokozása hosszú távú előrejelzések készítése révén, a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti egyensúly biztosítása, valamint a pénzügyi eszközök túlzott mértékű pénztöbbleteinek csökkentése, figyelembe véve, hogy ezen eszközökben több mint 14 milliárd euró felhasználatlan összeg van lekötve, amelyet fel lehetne használni sürgősebb szükségletek és prioritások céljára;

üdvözli továbbá, hogy Svédország és az Egyesült Királyság arra ösztönzik a tagállami hatóságokat, hogy használják fel jobban a rendelkezésre álló információkat annak érdekében, hogy a hibákat a költségek Bizottság felé történő elszámolását megelőzően megelőzzék, feltárják és kijavítsák;

Összegzés

71.  arra a következtetésre jut, hogy a mentesítés:

a)   prioritásai magukban foglalják a hagyományos módszerek, valamint a teljesítményre és az eredményekre helyezett fokozottabb hangsúly kiegyensúlyozott megközelítését, minden esetben tekintetbe véve a Szerződésekből eredő kötelezettségeket, az ágazati politikákat és az előre nem látott események kezeléséhez szükséges kellő rugalmasságot;

b)  javításra szorul az adatok rendelkezésre állása és kezelése terén a teljesítmény és az eredmények ismertetése vonatkozásában;

c)   értékeli az uniós költségvetés és az Unió fő politikai stratégiái és fogalmai (mint az Európa 2020 stratégia) közötti szorosabb kapcsolatot és a kulcsfontosságú ágazati politikákkal való összekapcsolódásukat;

d)  tiszteletben tartja a javított irányítási és ellenőrzési módszereket, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével;

e)  rendszeres nyomon követés formájában teret biztosít a korábbi mentesítések során tett észrevételeknek;

f)   sajnálja a közvetlenül a Bizottság által kezelt működési költségek terén fennálló hibaszint jelentős növekedését, amely első ízben emelkedett addig a pontig, hogy megfelel a tagállamokkal megosztott irányításban kezelt kiadások terén tapasztalható hibaszintnek;

B.  Külön fejezetek

Általános költségvetési és pénzgazdálkodás

72.  rámutat, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás az unió költségvetési fellépéseinek valódi eredményeiről szól, természetesen a jogszerűség és a szabályok tiszteletben tartása mellett és hozzájárul az uniós költségvetés uniós szempontú hozzáadott értékéhez; hangsúlyozza, hogy a hibaarányok és a csalások minimalizálása szükséges előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve követésének;

73.   hangsúlyozza, hogy a hibaarány mértéke nem utal szükségszerűen csalásra, a hatékonyság hiányára vagy pazarlásra, csupán azt becsli meg, hogy mennyi pénzt nem kellett volna kifizetni, mivel azt nem a szabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően használták fel; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a súlyos hibáknak a közbeszerzési eljárások vonatkozásában tapasztalható erőteljes növekedése komoly aggodalomra ad okot, mivel a tagállamok többéves tapasztalatra tettek szert a jelenlegi közbeszerzési szabályokkal kapcsolatban, és ha már ezekkel a szabályokkal nehézségeik támadnak, az nem jó előjel figyelembe véve, hogy nemzeti jogszabályaikat és eljárásaikat majd hozzá kell igazítaniuk az új közbeszerzési és koncessziós irányelvekhez; elismeri, hogy az uniós polgárok nem értik pontosan a hibaarányt, és ennek vonatkozásában kéri a Számvevőszéket, hogy indítson vitát a Bizottsággal annak céljából, hogy azonosítsák a lehetséges módszertani hiányosságokat, és közös előírásokban állapodjanak meg a hibaarány jelentése tekintetében;

74.  javasolja, hogy a szabályokat és rendelkezéseket egy szabályozási hatásvizsgálat (RIA)(85) keretében vizsgálják meg, ellenőrizve azok megfelelőségét és összeegyeztethetőségét az Unió igényeivel és céljaival, úgy mint a költségtérítési rendszerek esetében, hiszen a támogatásra nem jogosult költségek utáni kifizetések (41%) és a közbeszerzés terén elkövetett hibák (27%) a legjellemzőbb hibák közé tartoznak; megjegyzi, hogy ezek a hibák nem minden esetben csalások vagy haszonszerzésre irányuló szándékos megtévesztések;

75.   ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy a 2014-es uniós költségvetés végrehajtása különböző szabályozási keretek között zajlott, mivel abban az évben két keret volt hatályban, a 2007 és 2013 közötti, illetve a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan;

76.   ezért rámutat, hogy helyes és fontos különbséget tenni a különféle uniós költségvetési kiadásokhoz kapcsolódó különféle hibatípusok között, mivel a kiadásokat eltérő kritériumok szerint állapítják meg, így rendkívül nehéz összehasonlítani őket;

77.   megjegyzi, hogy a teljesítménykultúra megerősítésének támogatása keretében a Számvevőszék 2014. évi éves jelentése nagy figyelmet fordít az uniós költségvetés teljesítményének kérdésére, miután kísérleti projektként ellenőrizte az uniós finanszírozás és az Európa 2020 stratégia valódi kiegészítő jellegét; megjegyzi, hogy a Számvevőszék hangsúlyozta és megállapította, hogy a partnerségi megállapodások/operatív programok és az Európa 2020 stratégia közötti összefüggés alacsony szintű és gyenge; rámutat ugyanakkor, hogy a kiegészítő jelleget az alapokhoz kapcsolódó feladatok általános összefüggésében kell szemlélni, a Szerződésen alapuló célkitűzéseiknek megfelelően, ideértve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;

78.   aggodalmának ad hangot a pénzeszközök felhasználási aránya miatt, amely tagállamonként 50% és 92% között változik; felhívja a Bizottságot, hogy részletesen elemezze, hogy miért van az, hogy egyes régiók továbbra is csak kis mértékben használják fel a pénzeszközöket, valamint mérlegeljen konkrét intézkedéseket az e hiányosságok alapját képező strukturális problémák megoldására;

79.   nagyra értékeli a Számvevőszék 2014. évi éves jelentésének innovatív jellegét, amely eredmény- és teljesítményorientált megközelítésre épül és az Európa 2020 stratégiai prioritásaival összevetve értékeli az uniós költségvetés végrehajtását és orientációját; úgy véli, hogy a következő években is eredmény- és teljesítményorientált megközelítést kellene alkalmazni az országspecifikus ajánlások megfogalmazásakor az európai szemeszter keretében;

80.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék észrevételei és megállapításai rámutatnak arra, hogy intézkedéseket kell tenni a költségvetési teljesítmény és a megosztott irányítási szabályok javítására;

Költségvetési teljesítmény

81.  megjegyzi, hogy a költségvetési teljesítmény azt jelenti, hogy megfelelő hangsúlyt helyeznek az adott időszak tényleges uniós prioritásaival kapcsolatos uniós költségvetési kiadásokra;

82.  rámutat, hogy a teljesítmény kultúrája három pilléren nyugszik: stratégia, egyszerűsítés és a költségvetési eljárás;

83.   javasolja az egyszerűsítési folyamatok folytatását mind az eljárások, mind a költségvetési tartalom vonatkozásában, ami a túlzott adminisztratív teher csökkenéséhez és egyes tagállamokban a túlszabályozás korlátozásához vezet; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítési folyamat nem vezethet deregulációhoz, és nem jelentheti a kontrollrendszerek és ellenőrzési eljárások, például az előzetes ellenőrzések elhagyását; rámutat arra, hogy az egyszerűsítés nem okozhatja a szabályozási keret túlságosan gyakori változását, további terheket róva az igazgatásra és a kedvezményezettekre, és ezáltal aláásva az egyszerűsítés által elérni kívánt kedvező fejleményeket; üdvözli a Bizottság által létrehozott magas szintű munkacsoportot és eredményeket vár tőle;

84.  javasolja a költségvetési eljárás javítását a teljesítményre és irányításra vonatkozó információk biztosítása tekintetében, beleértve az ellenőrzések költséghatékonyságát, a megbízhatósági és mentesítési nyilatkozatot, a projektek adatbázisát és a kommunikációt is;

85.   felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a költségvetés-tervezésben, a végrehajtásban és a mentesítésben érintett szereplők közötti, valamint a szélesebb nyilvánossággal való kommunikációt és együttműködést, összehangolva az elvárásokat, megosztva a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatokat, valamint beszámolva az eredmények eléréséről;

86.   felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje a közösségi médiához, a felmérésekhez és a fókuszcsoportokhoz hasonló eszközök alkalmazását a közvélemény tudatosságának mérése érdekében, valamint értékelje, hogy milyen módokon javíthatók a jövőben a kommunikációs stratégiák a projektek eredményeinek polgárokkal való megismertetése tekintetében;

87.   üdvözli a teljesítményalapú költségvetés-tervezéssel foglalkozó új intézményközi munkacsoportot, amelynek célja a teljesítményalapú és az eredményorientált költségvetés-tervezés elvével kapcsolatos közös álláspont kialakítása;

88.  megfelelő javítási intézkedéseket javasol az ellenőrzés intenzitásának a kockázat mértékével való összhangba hozása, a teljesítményről szóló jelentések és a tagállamok által közölt ellenőrzési eredmények megbízhatósága terén;

89.  megjegyzi, hogy a Bizottság hatalmas elemzőkapacitást hozott létre, amely főként az egyes főigazgatóságok számára fontos területekre összpontosít, így horizontális és több ágazatot érintő kérdéseket, valamint az uniós költségvetésből (társ)finanszírozott politikák valódi eredményeit nem elemzi;

90.  javasolja, hogy összpontosítsanak egy teljesítményalapú megközelítésre és a piaci tökéletlenségek/kudarcok kérdésére, hiszen egy ilyen megközelítés segít az uniós finanszírozási fellépések azon területekre való fókuszálására, amelyek a leginkább megfelelnek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség kritériumának; rámutat, hogy a terveket különböző fajta piaci tökéletlenségekhez/kudarcokhoz kell szabni, az egyiknek az információs aszimmetriához kell kapcsolódnia, a másiknak pedig a bevétel üzleti értékeléséhez, amely nem vesz figyelembe minden pozitív externáliát és tágabb értelemben vett társadalmi hasznot, miközben mindkettő jogosan részesül uniós támogatásban;

91.  javasolja, hogy az uniós hozzáadott érték értékelése során a Bizottság fogadjon el egy kritériumot az alapján, hogy mi történne, ha az adott projekt vagy tevékenység megtörtént volna vagy nem kapott volna uniós támogatást;

92.   sürgős felvilágosítást kér arról, hogy az uniós alapokból mennyi pénz került kifizetésre az egyes tagállamok médiavállalkozásai részére, mely médiavállalkozások részesültek kifizetésekben, és hogy ez az alapok népszerűsítése céljából vagy más okból történt;

Megosztott irányítás

93.   emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés helyes felosztásában nagy felelősség hárul a tagállamokra, mivel a kiadások 76%-át megosztott irányítás keretében költik el; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jelentős felelősségük van az uniós költségvetés helyes és jogszerű végrehajtásával kapcsolatban, amikor az uniós források kezeléséért felelősek;

94.  hangsúlyozza, hogy a helyes felosztás titka az uniós igények és a tagállamok fejlesztési prioritásainak helyes meghatározása;

95.   hangsúlyozza, hogy annál célzottabbá tehetők az uniós költségvetési kiadások, minél jobban törekednek a tagállamok nemzeti célkitűzéseik és az Európa 2020 stratégiában számszerűsített célok teljesítésére, és hogy amennyiben e célok jobban tükrözik a valós uniós gazdasági, társadalmi, területi és környezetvédelmi igényeket, az Unió is jobb környezet tud majd biztosítani a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz; ennek kapcsán javasolja egy állandó platform létrehozását, amely a Bizottságból és a nemzeti kormányok képviselőiből állna, beleértve az Unió melletti állandó képviseleteket, a regionális kormányokat és hatóságokat is;

96.   osztja a Számvevőszék megállapítását, hogy a Bizottságnak, a tagállami hatóságoknak és a független ellenőröknek fel kell használniuk az összes rendelkezésre álló releváns információt ahhoz, hogy a hibákat a kiadások megtérítése előtt megelőzzék, illetve feltárják és kijavítsák; leszögezi, hogy amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, nem indokolhatja semmi, hogy a Bizottság, a tagállami hatóságok és a független ellenőrök ne tegyék meg a megfelelő intézkedéseket a hibák megelőzése, feltárása és kijavítása érdekében;

97.   felhívja a Számvevőszéket, hogy dolgozzon ki egy rendszert a nemzeti ellenőrzési hatóságokkal együttműködve, amely lehetővé teszi, hogy a Számvevőszék értékelje ajánlásainak a tagállamok által történő nyomon követését;

98.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást a tagállamok számára, hogy a partnerségi megállapodások és az operatív programok teljesebb mértékben átültessék az Európa 2020 stratégiát és alkalmazzák a közös célértékek fogalmát is, amint azt a Számvevőszék 2014-es éves jelentésében javasolta;

99.   hasznosnak tartja, hogy a Parlament és a Tanács közösen módot találjon arra, hogy miként kezelje a megosztott irányítás alá tartozó tagállami kiadások problémáját;

100.   támogatja az országspecifikus ajánlásoknak a partnerségi megállapodásokba való belefoglalását;

101.   sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza a tagállamokkal a nemzeti nyilatkozatok és az éves összefoglalók közzétételének szükségességével kapcsolatban folytatott tárgyalásait;

Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

102.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a 2014-ben (a kapott uniós kifizetésekhez képest) végrehajtott pénzügyi korrekciókat illetően egyes tagállamok háromszorosan meghaladták az átlagos 2,3%-os arányt (Szlovákia 8,7%, Cseh Köztársaság 8,1%, Görögország 4,7%);

103.  megjegyzi, hogy a 2007 és 2013 közötti programozási időszak tekintetében 209 millió euró összegű pénzügyi korrekciót igazoltak vissza az ESZA keretében, és 156 millió eurót hajtottak végre, amelyből 95 millió eurót 2014-ben igazoltak vissza; megjegyzi, hogy a korrekciók szintje a tagállamok közül Spanyolországban (56 millió euró), Romániában (43 millió euró), Lengyelországban (32 millió euró) és Franciaországban (20 millió euró) volt a legmagasabb;

104.  megjegyzi, hogy a kohéziós politika esetében a 2007 és 2013 közötti korrigált halmozott összegek a költségvetési előirányzatok 0,9%-át tették ki; egyetért a Bizottsággal abban, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi korrekciók az elkövetkező években várhatóan növekedni fognak, mivel a programok kezdenek lezárulni;

105.  megjegyzi, hogy az ERFA/a Kohéziós Alap programjaira vonatkozóan a Bizottság a 2007 és 2013 közötti programozási időszak kezdete óta összesen hozzávetőleg 2 milliárd euró összegben hajtatott végre pénzügyi korrekciókat, amely összeg magában foglalja a kiadások Bizottságnak való bejelentését megelőzően vagy azzal egy időben a tagállamok által alkalmazott 782 millió euró összegű pénzügyi korrekciót; aggodalommal jegyzi meg, hogy a főbb érintett tagállamok a Cseh Köztársaság (719 millió euró), Magyarország (298 millió euró), Görögország (257 millió euró), Spanyolország (237 millió euró), Szlovákia (152 millió euró), Románia (146 millió euró) és Olaszország (105 millió euró);

106.  megjegyzi, hogy az ESZA tekintetében a legmagasabb halmozott pénzügyi korrekciós számadatokat mutató tagállamok Románia (355 millió euró), Spanyolország (213 millió euró) és Lengyelország (152 millió euró);

107.   úgy véli, hogy a pénzügyi korrekciók és a visszafizettetések az uniós költségvetés védelmének hatékony eszközei; sajnálja azonban, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogi keret, a vonatkozó eljárások összetettsége és a számos területen működő kontrollszintek száma miatt a hibák kijavítása csak évekkel a keletkezésük után történhet meg;

A pénzügyi érdekek védelme

108.  hangsúlyozza, hogy a korrupció és a csalások csökkentik a közintézményekbe és a demokráciába vetett bizalmat, és aláaknázzák az uniós belső piac működését; megjegyzi, hogy ezért olyan integrált megközelítésre van szükség, melynek keretében az uniós intézmények (és a tagállamok) együtt dolgoznak; sajnálja, hogy sok uniós intézmény (Bizottság és ügynökségek, Európai Csalás Elleni Hivatal, Európai Számvevőszék) különböző módon számol be a visszaélésekről;

109.  javasolja, hogy a Bizottság az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a jelentéstételre vonatkozó valamennyi rendelkezést foglaljon egységes rendszerbe, hatékonyabbá téve ezáltal a csalás és a korrupció elleni küzdelmet; emlékeztet, hogy a nemzetközi szinten működő szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés érdekében koherens jogszabályokra van szükség az Unión belül;

110.   rámutat, hogy az átláthatóság a visszaélések és csalások elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze; kéri, hogy a Bizottság javítsa az erre vonatkozó jogi szabályozást azáltal, hogy kötelezővé teszi az uniós finanszírozás valamennyi kedvezményezettjére vonatkozó adatok közzétételét, beleértve az alvállalkozásokra vonatkozó adatokat is;

111.   felszólítja a Bizottságot, hogy csatlakozzon az Európa Tanács korrupcióról szóló büntetőjogi egyezményéhez (ETS 173.), és gyorsítsa fel a tárgyalásokat az Unió Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO) való részvételére vonatkozóan, hozzájárulva ezáltal a korrupció elleni politikák Európán belüli jobb összehangolásához;

112.   kéri a Bizottságot, hogy vállaljon teljes felelősséget az Unió költségvetésébe indokolatlanul befizetett pénzeszközök visszatérítéséért, és a jelentéstétel vonatkozásában dolgozzon ki minden tagállamra nézve egységes elveket annak érdekében, hogy biztosítsák az összehasonlítható, megbízható és megfelelő adatok gyűjtését;

113.  üdvözli a Bizottság pénzügyi érdekek védelméről szóló 2014. évi éves jelentésében szereplő nyilatkozatát, amely emlékeztet arra, hogy mind a PIF-irányelv, mind az európai ügyészségi rendelet „kiegészítené és megerősítené a jogi keretet, és jelentősen megerősítené a csalás elleni küzdelmet”; megismétli véleményét, miszerint mielőbb el kell fogadni a PIF-irányelvet, amelynek hatálya kiterjed a héá-ra, és világosan meghatározza a pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket, a szabadságvesztéssel járó szankciók maximális szintjére vonatkozó minimumszabályokat és az elévülés minimumszabályait; emlékeztet a Taricco-ügyre, amelynek kapcsán az Európai Unió Bírósága ítéletében felhívja a figyelmet arra, hogy a héa-csalás igenis beletartozik az 1995-ös PIF-egyezmény pénzügyi érdekeket sértő csalásra vonatkozó fogalommeghatározásába; felhívja a Bizottságot, hogy a vizsgálatok hatékonyabbá tétele érdekében tisztázza az Eurojust, az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kapcsolatát és vizsgálja meg ezen ügynökségek integráltabb megközelítésének lehetőségét(86);

114.   üdvözli, hogy a Bizottság beleegyezett abba, hogy növeli az átláthatóságot a szakértői csoportokra vonatkozó rendszere javításával, különösen ami a szakértők kiválasztási eljárását illeti, a személyesen kinevezett szakértőkre vonatkozó új összeférhetetlenségi politika kidolgozása révén, ami magában foglalja azt a lehetőséget az Európai Parlament számára, hogy közvetlen ellenőrzést gyakoroljon e kinevezések felett; tudomásul veszi azt a követelményt, hogy a szakértőknek adott esetben szerepelniük kell az átláthatósági nyilvántartásban; sürgeti azonban a Bizottságot, hogy vegye figyelembe mind az európai ombudsman szakértői csoportok összetételével kapcsolatos javaslatait, mind „A Bizottság szakértői csoportjainak összetétele és a szakértői csoportok nyilvántartásának helyzete” című tanulmány ajánlásait, amikor módosításokat fogalmaz meg a szakértői csoportokról szóló jelenlegi átfogó szabályokhoz módszeresebb és átláthatóbb megközelítés kialakítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy folytasson párbeszédet a Parlamenttel, mielőtt a szabályok hivatalosan elfogadásra kerülnek, különösen az e tárgyban a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Jogi Bizottság együttműködésével készülő közelgő jelentéssel kapcsolatban; ösztönzi az európai ügynökségeket, hogy fontoljanak meg hasonló reformokat;

115.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok nem követik nyomon az Unió pénzügyi érdekeit sértő, az OLAF által eléjük tárt feltételezett csalások ügyeit; felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, és az OLAF-ot, hogy folytassa a tagállamok támogatását az európai alapokkal kapcsolatos csalások megelőzése és felderítése terén végzett tevékenységük javítása során;

116.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy szigorú indikátorrendszert és könnyen alkalmazható, egységes kritériumokat; aggodalmát fejezi ki a tagállamokból származó adatok megbízhatóságát és minőségét illetően; ezért felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt szorosan a tagállamokkal az átfogó, pontos és megbízható adatok garantálása érdekében, szem előtt tartva az egységes ellenőrzési rendszer maradéktalan végrehajtásának célját;

117.   megismétli azt a kérését, hogy a Bizottság félévente tegyen jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az uniós intézmények hogyan hajtják végre belső korrupcióellenes politikájukat, és várja a következő, 2016 elején készítendő jelentést; kéri a Bizottságot, hogy a jelentésbe illesszen be egy fejezetet az uniós intézmények teljesítményéről a korrupció elleni küzdelem terén, és azon a véleményen van, hogy a Bizottság jövőbeli korrupcióellenes jelentéseinek mindig ki kell terjedniük minden uniós intézményre és szervre;

118.   aggodalmának ad hangot az Eurodad által szolgáltatott, pénzmosással kapcsolatos adatok miatt, melyek szerint Luxemburg és Németország a pénzmosás kockázatának leginkább kitett országok között van; szükségesnek tartja, hogy a tagállamok teljes egészében ratifikálják a pénzmosásról szóló uniós irányelvet és bevezessenek egy állami nyilvántartást a társaságok, köztük a vagyonkezelő társaságok tulajdonviszonyairól;

119.  felszólít a Bizottság mellett tevékenykedő valamennyi lobbista uniós nyilvántartásának kötelezővé tételére, a jelenleg önkéntes jellege helyett;

120.   úgy ítéli meg, hogy a Bizottság első kétéves korrupcióellenes jelentése biztató kísérlet a korrupció jobb megértésére annak minden dimenziójában, hatékony válaszok kidolgozására a korrupció kezelése céljából, és a közszféra uniós polgárok felé való elszámoltathatóságának fokozásával kapcsolatos intézkedések előkészítésére; ezzel összefüggésben újra megerősíti, hogy az EU-nak a „zéró tolerancia” politikáját kell követnie a csalással, a korrupcióval és az összejátszással kapcsolatban; sajnálatosnak tartja azonban, hogy ez a jelentés nem tartalmazta az uniós intézmények saját korrupcióellenes politikáit;

121.   kéri, hogy legkésőbb második korrupcióellenes jelentésében a Bizottság elemezze tovább mind az uniós intézmények, mind a tagállamok szintjén a szakpolitikák végrehajtásának környezetét, hogy azonosítani tudja az abban rejlő kritikus tényezőket, gyenge pontokat és a korrupciót előmozdító kockázati tényezőket;

122.   felhívja a Bizottságot, hogy késedelem nélkül teljesítse a korrupció elleni ENSZ-egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségeit;

Általános hibaarány

123.  aggodalommal állapítja meg, hogy a leggyakoribb feltárt hibafajták a nem támogatható költségek szerepeltetése a költségigénylésekben (41%), a közbeszerzésekben tapasztalt súlyos hibák (27%) és a gazdálkodó általi pontatlan területbejelentés (20%);

124.   megjegyzi ugyanakkor, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos súlyos tagállami hibák aránya jelentősen csökkent: a regionális politika területén mért 2013. évi 45%-kal szemben 2014-ben a gazdasági, társadalmi és területi kohézió összevont szakpolitikai területén a összes számszerűsített hiba 25%-ára mérséklődött;

125.  riasztónak találja, hogy számos számszerűsíthető hiba esetében a Bizottság, a tagállami hatóságok, vagy a független ellenőrök elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek elfogadása előtt megakadályozzák, illetve feltárják és korrigálják a hibákat; ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák korrekciójára, a becsült hibaarány jelentősen alacsonyabb lehetett volna;

126.  megjegyzi, hogy a jogosultsági programok becsült hibaaránya (2,7%) (2013-ban 3%), ami jóval alacsonyabb, mint a költségtérítési kiadások esetében, ahol a becsült hibaarány (5,5%), (2013-ban 5,6%); kéri a Bizottságot, hogy adott esetben értékelje a költségtérítési rendszerről a jogosultági rendszerre történő átállás lehetőségét, ami egyszerűsítést jelentene;

Bevált gyakorlat

127.  sürgeti a tagállamokat, hogy vegyék komolyan az Unió 2020-as stratégiájában szereplő célok elérésére vállalt kötelezettségeiket, amint azt az országspecifikus ajánlások esetén és az európai szemeszter eljárásában teszik; ez látható változást eredményezne a teljesítmény megértésében, amit következményekkel járó értékelési eljárások végrehajtásának kellene követnie, például teljesítménytartalék a felelős kedvezményezettek, illetve szankciók és korlátozások a többiek számára;

A 2014. évi uniós költségvetés fő eredményeinek értékelése és elemzése

128.  megjegyzi, hogy 2014-ben az összesen mintegy 142,5 milliárd euró az uniós tagállamok közkiadásainak mintegy 2%-át teszi ki, ami az uniós GPD 1%-ának felel meg;

129.  kéri, hogy az uniós költségvetés által az Unió makroökonómiai indikátoraira gyakorolt valódi hatások azonosítása is legyen a mentesítési eljárások témája;

130.  sajnálja, hogy 2013 végéig a pénzügyi konstrukciókhoz való hozzájárulásoknak csak a 47%-át fizették ki a végső felhasználóknak megosztott irányításban (2012 végén 37%-ot fizettek ki), és hogy a közvetett irányítású pénzügyi konstrukciókban tartott készpénz összege továbbra is magas (2014-ben 1,3 milliárd euró, 2013-ban 1,4 milliárd euró);

131.   tudomásul veszi a Számvevőszék ajánlását, hogy a Bizottság nyújtson be jogalkotási javaslatot hatályos rendelet módosítására az 1083/2006/EK rendelet alá tartozó pénzügyi eszközök támogathatósági időszakának meghosszabbítására nézve, és a Bizottság arra adott válaszát;

132.   a Számvevőszék ajánlása nyomán kéri, hogy a Bizottság a költségvetési és pénzgazdálkodása során – elkerülendő a források kihasználatlanságát és növelendő a felhasználási arányokat, különösen az ESB-alapok területén – vegye figyelembe egyes tagállamok kapacitási korlátait; ugyanakkor elismeri az eddig megtett intézkedéseket, köztük a Végrehajtás-javítási Munkacsoport létrehozását, amelynek tevékenysége már előrelépéshez vezetett;

133.  kéri, hogy a Bizottság hozzon intézkedéseket a fennálló kötelezettségvállalások csökkentésére, beleértve a 2007–2013-as programok időben történő lezárását is, valamint a vagyonkezelői számlákon tartott pénz mennyiségének csökkentésére;

134.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak évente hosszú távú cash-flow előrejelzéseket kellene készítenie a költségvetési felső határokra, a kifizetési igényekre, a kapacitáskorlátokra és a kötelezettségvállalások esetleges visszavonására kiterjedően, hogy a kifizetési igények jobban összhangba kerüljenek a rendelkezésre álló forrásokkal(87);

135.   úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata – amelyet a Bizottságnak 2016 végéig kell előterjesztenie – az első és a legjobb alkalom a fennálló kötelezettségvállalások magas szintjének strukturális kezelésére; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a többéves pénzügyi keret oly módon történő felülvizsgálatára, hogy annak révén egyebek mellett orvosolható legyen a fennálló kötelezettségvállalások problémája;

Nem teljesített kifizetések

136.  hangsúlyozza, hogy a 2014-es kötelezettségvállalások összege 109,3 milliárd euró volt, ami a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok 76,6%-ának felel meg, és hogy emiatt 2015-ben a kötelezettségvállalásokra elkülönített előirányzatoknak rendkívül magas a szintjük (12,1 milliárd euró átvitelével a felső határ 16,5 milliárd euróval nőtt);

137.   sajnálja, hogy annak ellenére, hogy a kifizetések szintje továbbra is meghaladta a többéves pénzügyi keret felső összeghatárát, valamint a rendkívüli tartalék felhasználása ellenére, a kifizetetlen kifizetési kérelmek összege 1,4 milliárd euróval 25,8 milliárd euróra nőtt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a 2015–16-os időszakra vonatkozó kifizetési tervről szóló együttes nyilatkozatot, amelyet a Parlament, a Tanács és a Bizottság fogadott el azon közös kötelezettségvállalás nyomán, amely szerint 2016 végéig hozzávetőlegesen 2 milliárd euróra csökkentik a 2007 és 2013 közötti időszak kohéziós programjai fennálló kötelezettségvállalásainak hátralékát; úgy véli, hogy ez a helyzet de facto sérti az EUMSZ 310. cikkét, amely úgy rendelkezik, hogy a költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük;

138.  hangsúlyozza, hogy a fennálló kötelezettségvállalások szintjének csökkenése az előrejelzés szerint átmeneti jellegű, mivel 2015-re és az azt követő évekre kérték a többéves pénzügyi keret felső összeghatárának növelését;

139.   hangsúlyozza, hogy 2014 végéig a tagállamoknak a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret ESB-alapjai keretében(88) folyósított kifizetések elérték a 309,5 milliárd eurót; ami az összes jóváhagyott operatív programra rendelkezésre álló 403,0 milliárd euró 77%-a, és öt tagállam – nevezetesen a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország és Románia – felel a többéves ESB-programok fel nem használt kötelezettségvállalásainak több mint feléért;

140.   sajnálja, hogy a többéves alapok felhasználása terén elmaradás van, ami komoly problémát okozhat egyes tagállamok számára(89); ezzel összefüggésben támogatja és helyénvalónak tartja a rugalmasság formáinak alkalmazását, tekintettel a valamennyi program beindulásában bekövetkezett késedelemre;

Bevételek

141.  megjegyzi, hogy a bevételek a többcsatornájúság elvén alapulnak:

a)  a legnagyobb részt még mindig a tagállamok hozzájárulása teszi ki bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) függvényében, 2014-ben ez a hozzájárulás 94,9 milliárd eurót tett ki;

b)  további forrás az egyes tagállamokban beszedett héá-n alapuló befizetés, melynek összege 17,7 milliárd euró volt;

c)  a vámok és mezőgazdasági vámok jelentik a harmadik jelentős forrást, 16,4 milliárd euró összegben;

142.  üdvözli, hogy a Számvevőszék által 2011-ben és 2012-ben tett három ajánlás közül kettőt szinte teljes mértékben végrehajtottak, egyet pedig jelenleg hajtanak végre;

GNI

143.   hangsúlyozza, hogy amíg az Unió saját forrásainak rendszere nem változik, a GNI-paraméter fontos tényező az uniós költségvetés bevételi oldalán, ezért rendkívül fontos annak helyes és objektív mérése, ami az egyetlen igazán komoly kérdés a jelenlegi uniós költségvetés bevételi oldalán, így nagyon fontos, hogy megbízható és rugalmas adatbázisok álljanak rendelkezésre a tagállami hozzájárulások kiszámításához;

144.  felhívja ezért a Bizottságot annak kijelentésére, hogy a tagállamok által benyújtott adatok megbízhatóak, így hozzájárulásuk is megfelelő mértékű;

145.  emlékeztet, hogy a GNI-adatok 2014-es frissítése következtében a tagállami hozzájárulások példátlan összegű, 9 813 millió eurós kiigazítására került sor;

146.  hangsúlyozza, hogy a GNI-egyenlegek e kiemelt felülvizsgálatai kisebb hatással is járhattak volna, ha érvényben lett volna olyan közös uniós felülvizsgálati politika, amely összehangolja a nagyobb felülvizsgálatok menetrendjét;

147.   sajnálja, hogy a héacsalás, különösen az úgynevezett körhintacsalás vagy eltűnő kereskedő útján elkövetett csalás torzítja a versenyt, és jelentős forrásoktól fosztja meg a nemzeti költségvetéseket, és megkárosítja az uniós költségvetést; rámutat, hogy a héabevétel-kiesés és a héabeszedés becsült veszteségei 2013-ban 168 milliárd eurót tettek ki; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottságnak nincsenek megbízható adatai a héacsalásokról és körhintacsalásokról; megjegyzi, hogy a jelenlegi héarendszer továbbra is széttöredezett, és jelentős adminisztratív terheket ró különösen a kkv-kra és az online vállalkozásokra; aggódik, hogy a héát saját forrásként elszámoló új rendszer nem éri el teljes mértékben az egyszerűsítést célzó célját és hangsúlyozza, hogy a tagállamok felelőssége az EUROFISC hiányosságainak orvoslása, valamint a fordított adózással kapcsolatos politikáik jobb összehangolása az információcsere megkönnyítése és a szabálytalanságok és csalások elleni fellépés támogatása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy javasoljon jogalkotási módosításokat, amelyek lehetővé teszik a vámügyi és az adózási adatok közötti hatékony keresztellenőrzéseket, és a tagállamok ellenőrzése során összpontosítson arra, hogy megfelelőbb időn belül reagáljanak az információkra irányuló megkeresésekre, és megbízhatóbb legyen a héainformációcsere-rendszer;

Meghozandó intézkedések

148.   kéri a Bizottságot, hogy készítsen elemzést az uniós finanszírozás jövőjéről, értékelve a saját források bázisának megfelelőségét;

149.  sajnálja, hogy a Bizottság által 2013-ban egy közös uniós felülvizsgálati politika bevezetésére tett javaslatai még mindig függőben vannak, és a Bizottság eddig nem hozott további intézkedéseket, noha 19 tagállam jelezte, hogy 2014 szeptemberéig legalább részben igazodni kíván az uniós felülvizsgálati politikához;

150.   üdvözli a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport létrehozását; üdvözli a munkacsoport által 2014 végén benyújtott első értékelő jelentést, és egyetért azzal, hogy a rendszerben fokozatosan eluralkodtak a nemzeti hozzájárulások, és csak a maradék rész független, valóban európai saját forrás; úgy véli, hogy a jelenlegi saját források rendszerének túl kell lépnie a nettó befizetők és a kedvezményezettek nemzeti vitáján, amely távol áll az uniós polgároktól, és egy egyértelműen az uniós közérdeken és politikákon alapuló rendszer felé kell elmozdulnia;

151.  rámutat, hogy a fenntartások rendezéséből következő jelentős változásokat mérsékelte volna, ha a Bizottság ellenőrzési ciklusa rövidebb lett volna, és emlékeztet, hogy a Parlament a múlt évben sürgette a Bizottságot, hogy(90):

a)  rövidítse le a GNI ellenőrző ciklusának időtartamát;

b)  korlátozza kivételes esetekre az általános fenntartások alkalmazását;

152.  nagy aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottság közölte, hogy a következő ellenőrzési ciklus csak 2019-ben fog lezárulni, és a fenntartások legalább kilenc évre ki fognak terjedni, ahogy a korábbi esetben is;

153.  rámutat, hogy a Számvevőszék szerint a tagállami vámhatóságok által végzett ellenőrzés minősége nem javult; sajnálja, hogy az Útmutató a vámügyi audithoz című kiadvány, melyet a Bizottság 2014-ben adott ki, nem foglalkozik néhány, a Számvevőszék által azonosított hiányossággal, például a más tagállamokban vámkezelt import kezelésének mikéntjével kapcsolatos kérdésekkel;

154.  kéri a Bizottságot, hogy:

a)  tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a GNI-alapú hozzájárulások következő ellenőrzési ciklusa végén fennálló fenntartások kevesebb évre terjedjenek ki;

b)  hozza meg a szükséges rendelkezéseket annak érdekében, hogy csökkenjen annak hatása, ha a tagállamok megváltoztatják a közölt GNI-jük számbavételi módszereit és forrásait;

c)  javítsa a tagállami vámhatóságok számára az ellenőrzések (különösen a vámkezelés utáni ellenőrzések) vonatkozásában nyújtott meglévő iránymutatásokat; valamint

d)  biztosítsa, hogy a tagállamok rendelkezzenek megfelelő rendszerekkel a vámokra és a cukorilletékekre vonatkozó nyilatkozataik elkészítéséhez és kezeléséhez;

e)   terjessze ki az EUROFISC kockázatelemzési kapacitását a nemzetközi héainformációcsere-rendszerre (VIES);

Bevált gyakorlat

155.  a bevételi oldalt nem érintik lényeges hibák, ami már önmagában is bevált gyakorlat, mint ahogy a GNI-elvre épülő tagállami hozzájárulások jelenlegi gyakorlata is, amelynek eddig volt értelme; e modell működésének megőrzéséhez azonban állandóan értékelni kell a tagállamok gazdasági teljesítményét; ennek alternatívájaként a saját bevételek bázisának növelése továbbra is fontos kérdés lesz a jövőben;

Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

Általános kérdések

156.   üdvözli, hogy a Számvevőszék éves jelentésének struktúrája most első alkalommal a 2014. január 1-én hatályba lépett többéves pénzügyi keret fejezeteit követi; 2013-ban e fejezet címe „Kutatás és egyéb belső politikák” volt; megjegyzi, hogy ez a strukturális változás korlátozza a Számvevőszék megállapításainak a korábbi évekkel való összehasonlíthatóságát;

157.  megjegyzi továbbá, hogy a kutatás és innováció a kiadások 61%-át (8,1 milliárd euró) teszi ki a 2007–2013-as hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban (FP7) és a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramban (2014–2020), míg az oktatásra, képzésre, ifjúsági és sportprogramokra (1,5 milliárd euró), űrprogramokra (1,4 milliárd euró), közlekedésre (0,8 milliárd euró) és más fellépésekre és programokra (1,5 milliárd euró) fordított összegek teszik ki a fennmaradó 39%-ot;

158.   emlékeztet, hogy az 1a. fejezetet a többéves pénzügyi keret tárgyalásai során jelentősen csökkentették (-24% a Bizottság eredeti javaslatához képest); tisztában van vele, hogy az 1a. fejezetben szereplő kiadások céljai a következők: a kutatás és az innováció fejlesztése, az oktatási rendszerek megerősítése és a foglalkoztatás elősegítése, egységes digitális piac biztosítása, a megújuló energiák és az energiahatékonyság ösztönzése, a közlekedési ágazat korszerűsítése és a gazdasági környezet javítása, különösen a kis- és középvállalkozások esetében;

159.  hangsúlyozza, hogy e terület kiadásainak 90%-a magán és állami kedvezményezettek támogatását képezi;

160.  üdvözli, hogy a Számvevőszék által 2011-ben és 2012-ben tett kilenc ajánlás közül hármat teljes mértékben végrehajtottak, hatot pedig jelenleg hajtanak végre;

Európa 2020

161.  tisztában van vele, hogy az FP7 összes támogatási megállapodásai számának kumulatív összege 26 078 (melyből összesen 9 627-et lezártak); ugyanakkor a Bizottság elindította a Horizont 2020 2014–2015-re vonatkozó munkaprogramját, amely nagy siker volt, hiszen 2015. február 25-ig 46 097 javaslat érkezett be: a 79 lezárt felhívás esetében 25 903 javaslat volt támogatásra jogosult, 3 765 részesült finanszírozásban és 1 410 támogatási megállapodást írtak alá;

162.   örömmel állapítja meg, hogy a Bizottság teljesíteni tudta a fő teljesítménymutatók (KPI) legtöbb célkitűzését; kétli azonban annak a célkitűzésnek a teljesíthetőségét, hogy 2020-ig az uniós GDP 3%-át kutatás-fejlesztésre fordítsák; felszólítja a tagállamokat, hogy nőjenek fel a kihíváshoz; megjegyzi, hogy különösen nehéznek tűnik a helyzet Horvátország, Finnország, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország esetében; felhívja a Bizottságot, hogy vonja le a szükséges következtetést a többéves pénzügyi keret 2016 végéig előterjesztendő félidős felülvizsgálatához;

163.  üdvözli az európai kutatás (hálózatok) eredményeit az Ebola elleni küzdelemben, a rákkezelés javításában, a klinikai kutatások európai térségének létrehozásában, az árvizek leküzdésében, az élelmezésbiztonság fokozásában és a személyhajók biztonságának javításában, hogy csak néhány területet említsünk;

164.  üdvözli, hogy 2015 novemberében elérhetővé vált a 7. keretprogram utólagos értékelése; elvárja, hogy megállapításait és ajánlásait még vegyék figyelembe a Horizont 2000 munkaprogramjaiban;

165.  érdeklődéssel veszi tudomásul az innovatív Európai Unió helyzetéről szóló 2015. évi jelentéssel(91) kapcsolatos első rendelkezésre álló információkat, amelyek friss tájékoztatással szolgálnak az Európa 2020 stratégia Innovatív Unió kiemelt kezdeményezése keretében tett 34 kötelezettségvállalás állásáról;

166.   emlékeztet, hogy a „6. társadalmi kihívás (SC6)”, nevezetesen a bölcsészet- és a társadalomtudományok a Parlament prioritásai közé tartoznak, amelyeket ez utóbbi a Horizont 2020 elfogadása során nyújtott be; emlékeztet ezen összetevő fontosságára azokon a területeken, amelyeken az Uniónak különösen fel kell lépnie, többek között a munkanélküliség elleni küzdelem, a radikalizáció, a terrorizmus, a migránsok támogatása, a gazdasági és pénzügyi kormányzás, illetve az egyenlőtlenségek elleni küzdelem terén; aggodalmát fejezi ki, mivel a program megvalósításának szakaszában a bölcsészet- és a társadalomtudományok az e tárgyban megbízott igazgatóság elvesztésével és a kötelezettségvállalások 40%-os csökkenésével hátrányba kerülnek a prioritások között, miközben a Horizont 2020 általános költségvetése nőtt a 2014–2020-as többéves pénzügyi terv keretében;

Irányítási kérdések

167.  rámutat arra, hogy

a)  a megosztott irányítás gyakorlatával kapcsolatos általános következtetések és észrevételek érvényesek a versenyképességre;

b)  létezik szinergia és integrált megközelítés a kutatást, fejlesztést és innovációt támogató különféle eszközök között, azonban azt tovább kell javítani;

c)  a Horizont 2020 az FP7-hez képest egyszerűbb szabályokat alkalmazott; másrészt a Horizont 2020-on belül vannak potenciálisan kockázatosabb támogatási területek, például a kkv-k részvételével zajló vállalkozásorientált projektek, amelyek új, innovatív eszközöket alkalmaznak, többek között a pénzügyek területén is;

168.   felhívja a kedvezményezetteket, hogy a lehető legnagyobb mértékben vegyék igénybe az ellenőrzési igazolásokat, mivel azok 50%-kal csökkentik a hibaarányt az igazolás nélküli költségigényekhez képest; ugyanakkor úgy véli, hogy figyelembe véve a Bizottság szakértelmét és az általa nyújtott támogatást, a külső könyvvizsgálatok által kimutatott hibaszintnek lényegesen javulnia kellene; üdvözöl ennek kapcsán minden iránymutatást, szemináriumot, formanyomtatványt és a leggyakoribb hibák jegyzékét, amelyet a Bizottság a kedvezményezettek és az ellenőrző szervek rendelkezésére bocsát, ugyanakkor alaposabb intézkedéseket kér a Bizottságtól annak érdekében, hogy a külső könyvvizsgálói igazolások hitelesebben tükrözzék a hibaszintet;

169.  támogatja a Bizottság arra irányuló vállalkozását, hogy a kutatás területén továbbfejleszti a kockázatkezelést; üdvözli ennek kapcsán, hogy az utólagos ellenőrzések esetén az ellenőrzés alá vont résztvevők kiválasztása már nagyrészt kockázatalapon történik: a Bizottság azt várja, hogy a 2012–2016 során végzett ellenőrzések 83%-át a kockázati kritériumnak megfelelően fogják kiválasztani;

170.  üdvözli egy közös támogatási központ létrehozását, amely segítséget nyújt valamennyi kutatási szolgálatnak a jogi támogatás, az ellenőrzés, az üzleti folyamatok, az it, az információk és az adatok területén;

171.  elismeri, hogy tagállamok és a régiók ESB partnerségi megállapodásai és operatív programjai jelentős kutatási és innovációs támogatásokat tartalmaznak, miáltal még nagyobb szinergiát teremtenek; a támogatás mértéke több mint 42 milliárd euró az alapkutatás és az innováció számára és 118 milliárd euró a tágabb értelemben vett kutatás és innováció esetében;

Jogszerűség és szabályszerűség: a hibák kérdése

172.   mély aggodalommal állapítja meg, hogy Számvevőszék által ellenőrzött 166 tranzakció közül 79 esetében észleltek hibát; megjegyzi, hogy 53 számszerűsített hiba alapján a becsült hibaarány 5,6%-os;

173.  riasztónak találja, hogy 27 számszerűsíthető hiba esetében a Bizottság, a tagállami hatóságok, vagy a független ellenőrök elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek elfogadása előtt megakadályozzák, illetve feltárják és korrigálják a hibákat; ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák korrekciójára, az e fejezetre becsült hibaarány 2,8 százalékponttal kisebb lett volna; ez a helyzet, amely immár évek óta változatlanul fennáll, gondatlanságra utal;

174.   elfogadhatatlannak tartja, hogy a hetedik keretprogram hibaszintje a hatodik keretprograméval összehasonlítva nem mutatott javulást, illetve maga a Kutatási Főigazgatóság (DG RTD) főigazgatója nyilatkozatai szerint még magasabb is; úgy véli, hogy a hetedik keretprogrambeli programok hibaszintjének javulást kellett volna mutatniuk a program vezetése során megszerzett ismereteket követően;   sajnálja, hogy a 2014-es drámai hibaszint-emelkedés a növekedést és foglalkoztatást szolgáló versenyképesség területén egyértelműen rámutat a program utolsó éveiben erre vonatkozóan megvalósított eredményes irányításra;

175.   sajnálja, hogy 2013 és 2014 között a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” kiadási területen volt tapasztalható a legnagyobb hibaszint-növekedés az Unión belül;

176.  sajnálja, hogy a hibák forrásai ugyanazok maradtak:

a)  a kutatás területén (Kutatás): rosszul számított személyzeti költségek, egyéb nem támogatható közvetlen költségek, pl. utazásra vagy berendezésekre megalapozatlanul elszámolt költségek; olyan nem támogatható közvetett költségek, amelyeket hibás átalánydíjak alapján számítottak ki, illetve a projekthez nem kapcsolódó, nem támogatható költségkategóriákat tartalmaznak;

b)  egyéb kiadási eszközök (Egyéb): megalapozatlan és támogatásra nem jogosult költségek, valamint a közbeszerzési szabályok megszegése;

Hibatípusonkénti hozzájárulás

Kutatás

Egyéb

Helytelenül kiszámított személyi költségek

30,5%

2,5%

Egyéb nem támogatható közvetlen költségek

17,5%

13,5%

Nem támogatható közvetett költségek

20%

 

A közbeszerzési szabályok megszegése

 

14%

Nem támogatható alvállalkozási költségek

2%

 

Összesen

70%

30%

177.  továbbra is meggyőződése, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a programok részvevők számára megnyilvánuló vonzósága és az elszámoltathatóság és a pénzügyi ellenőrzés jogos szükségszerűsége közötti elfogadható egyensúlyra való törekvést; megjegyzi, hogy ezzel összefüggésben a főigazgató 2012-ben utalt arra, hogy nem működőképes egy a célból kialakított eljárás, hogy a fennmaradó hibaarányt minden esetben 2% alatt tartsák(92);

178.   megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgatója a korábbi évekhez hasonlóan horizontális fenntartást fogalmazott meg a főigazgatóság által közvetlenül végrehajtott hetedik keretprogram költségigénylésein belüli fennmaradó hibaarány, valamint az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás számára teljesített kifizetések vonatkozásában, mivel a becsült fennmaradó kockázat 3% és a becsült hatás 111,39 millió euró;

179.   elismeri, hogy a hetedik keretprogram kiadásainak bizonyos elemeire nem volt fenntartva tartalék, amennyiben a kockázatok (és így a fennmaradó hibaarányok) bizonyítottan jelentős mértékben alacsonyabbak voltak, mint az összes kiadás esetében; a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságon belül ez érvényes a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás, a Tiszta Égbolt közös vállalkozás, valamint az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás számára biztosított kiadásokra; a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságon kívül ez érvényes továbbá a Kutatási Végrehajtó Ügynökség Marie Curie-program keretén belüli kiadásaira, valamint az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségének valamennyi kiadására;

180.   megállapítja, hogy miközben a horizontális fenntartások jogilag szükségesek lehetnek, az ilyen fenntartás negatív fényt vet a Bizottság pénzgazdálkodására, különösen mivel a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság e kiadás 97%-a vonatkozásában teljes mértékben igazolni tudja a megbízhatóságot;

181.  tudomásul veszi, hogy a kutatás területén a Bizottság 2014-ben és 2015-ben 42 millió euró összegben adott ki visszafizetési felszólításokat; 31 millió eurót már visszaszereztek, a többit még nem, csődök vagy függőben levő behajtás miatt;

182.   sajnálatát fejezi ki a nemrégiben a sajtóban megjelent információkkal kapcsolatban, amelyek megkérdőjelezik a Kutatási Főigazgatóság képességét az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmének megvalósítására; sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza a médiában széles körben megjelent körülményeket, amelyek a hivatali visszásság egyértelmű esetét teszik nyilvánvalóvá, és ezáltal egyértelműen kárt okoznak az unió pénzügyi érdekeinek és hírnevének; felkéri az ombudsmant, hogy indítson vizsgálatot az ügyben;

183.   sajnálja, hogy az egyszerűsítés, amely során eltörlésre került az előzetes ellenőrzés (például nincs előzetes igazolás a 375 000 euró összeget meghaladó kiadásokról) halmozott hibákat okoz, ami évente növekvő megfékezhetetlen hibaarányhoz vezetnek, és, hogy visszaszorítása a Horizont 2020 program esetében nem valószínű, tekintettel a hetedik keretprogramhoz képest megemelkedett költségek kézben tartásáért felelős szervek összetettségére;

Az adatok megbízhatóságával kapcsolatos kérdések

184.  sajnálatosnak tartja, hogy problémák vannak a teljesítményalapú értékelésekhez szükséges másodlagos adatelemzéssel; úgy véli, hogy ezt a közeljövő kihívásának kell tekinteni; emlékeztet rá, hogy javítani kell az információkezelést;

Teljesítmény- és eredményorientált megközelítés

185.  megjegyzi, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció tényleges hatásai és eredményei alapvető fontosságúak a forgalomba hozatal és a hozzáadott érték szempontjából;

186.   üdvözli a hetedik keretprogram utólagos értékelését végző magas szintű szakértői csoport által várt kedvező eredményeket, nevezetesen azt, hogy a program közvetlenül több mint 1,3 millió munkahelyévet hozott létre (10 éven át finanszírozott projektek révén), közvetve pedig 25 éves időtartamra 4 millió munkahelyévet eredményezett; valamint hogy minden egyes, a hetedik keretprogram révén elköltött euró mintegy 11 eurónyi közvetlen és közvetett gazdasági hatással járt innovációk, új technológiák és termékek révén, a keretprogram kkv-k számára biztosított pénzügyi hozzájárulása pedig meghaladta a 10%-os célértéket, és elérte a 17%-ot (5 milliárd euró);

187.  hangsúlyozza, hogy a teljesítményorientált megközelítés megerősítése érdekében a Számvevőszék tesztelte az Európa 2020 stratégia indikátorait, mivel ebben a stratégiában fontos szerepet játszik a K+F;

Pénzügyi eszközök

188.   megjegyzi, hogy az innovatív pénzügyi eszközök, különösen a Horizont 2020 esetében a gyakorlati végrehajtás egyik kulcsterületét jelentik; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy 2014-ben az Európai Beruházási Bank Csoport (az EBB és az EBA) a Bizottsággal együttműködve, közös kezdeményezésként új termékskálát vezetett be az „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak” keretében;

189.   kéri a Bizottságot, hogy a jövőbeni mentesítési eljárások keretében szolgáljon információkkal az InnovFin végrehajtásáról, amely kiterjed az uniós költségvetés e pénzügyi eszközön belüli részesedésére;

190.   rámutat, hogy bizonyos ágazatok és politikák – például a vasúti infrastruktúra, az elméleti vagy alapkutatás – pénzügyi eszközök révén kevésbé finanszírozhatóak, ezáltal fennáll a veszélye, hogy kimaradnak az uniós intézkedésekből;

Bevált gyakorlat

191.  megjegyzi, hogy az e területtel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységek intenzívebbé váltak, és azokat koordinálta a Közös Ellenőrzési Szolgálat, amely a kutatási és fejlesztési kiadásokban érintett összes főigazgatóság, végrehajtó ügynökség és közös vállalkozás közös irányítási szolgálataként működik;

192.  jó gyakorlatnak tartja a kiszervezés egy konkrét típusát, amelyet az e területtel kapcsolatos nagy projektek szakosodott ügynökségek általi irányítása esetében alkalmaznak; mivel ez a gyakorlat csak rövid ideje létezik, egyelőre nincsenek biztos eredmények, azonban a módszer és a modell rendkívül innovatívnak tűnik;

Meghozandó intézkedések

193.  megállapítja, hogy a Bizottságnak:

a)  el kellene fogadnia egy olyan intézkedéscsomagot, amelynek révén csökkenteni lehet a területre jellemző viszonylag magas hibaarányt, javítani lehet az adatok és információk kezelését az igen előrehaladott kutatási, fejlesztési és innovációs projektek elemzése, illetve a Horizont 2020 fényében elért tényleges hatásaik felmérése céljából;

b)  jelentést kellene készítenie a szakosodott ügynökségek(93) e területen való alkalmazása kapcsán szerzett eddigi tapasztalatok költségvetési szempontú értékeléséről, valamint rendszeres jelentéstételi kötelezettséget kellene bevezetnie az Európa 2020 stratégia vonatkozó indikátorainak való megfelelésről;

194.  felkéri a DG RTD-t, hogy javítsa az információkezelést, különösen a teljesítményorientáltságnak megfelelően, vonja be az összes érintett felet, különösen az új szereplőket, valamint javítsa az információkezelést a tagállamokbeli kedvezményezettekkel; javasolja a független ellenőrök fokozott bevonását nem csupán a hibákra összpontosítva, hanem a teljesítményciklusra is, ideértve a kockázatok megfelelő értékelését is; továbbá hatásvizsgálatnak kell alávetni a szabályozási előírásokat;

195.  felkéri a DG RTD-t, hogy éves tevékenységi jelentéseiben átfogóan és részletesen tegye közzé, hogy miként járult hozzá az országspecifikus ajánlásokhoz, mivel ezeknek tanúsítaniuk kell, hogy a DG miként segíti hozzá a tagállamokat az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez;

196.  megjegyzi, hogy a Bizottság kezdeményezte az érintett felekkel való konzultációt a Horizont 2020-ban bevezetendő további egyszerűsítésekről; tájékoztatást kér a további egyszerűsítések végrehajtásának módjáról;

197.   hangsúlyozza, hogy a magyarázó jegyzetekkel ellátott támogatási megállapodás vezérelvének is az egyszerűsítésnek és a Horizont 2020-ban való részvételnek kell lennie; rámutat arra, hogy a hetedik keretprogramtól eltérően a Horizont 2020 keretében a belsőleg kiszámlázott költségeket a különböző költségkategóriák – köztük a személyzeti költségek – szerint fel kell osztani és ennek megfelelően kell bejelenteni; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a magyarázó jegyzeteket, és tegye lehetővé, hogy a belsőleg kiszámlázott költségek költségkategóriákra való bontás és a szolgáltatások idejének nyilvántartása nélkül a többi közvetlen költségekhez hasonlóan támogathatóak legyenek;

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

Általános kérdések

198.   üdvözli, hogy a Számvevőszék éves jelentésének struktúrája most első alkalommal a 2014. január 1-én hatályba lépett többéves pénzügyi keret fejezeteit követi; 2013-ban a Számvevőszék éves jelentése két külön fejezetből állt: az egyik a regionális politikáról, a közlekedésről és az energiaügyről szólt, a másik a foglalkoztatásról és a szociális ügyekről; úgy véli azonban, hogy ez a politikai változás korlátozza a Számvevőszék megállapításainak a korábbi évekkel való összehasonlíthatóságát;

199.  megjegyzi, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió az uniós költségvetés jelentős részét osztja újra, ami 2014-ben 54,4 milliárd eurót jelentett; ennek 80%-át regionális és várospolitikára fordították jórészt az ERFA-n és a Kohéziós Alapon keresztül, 20%-át pedig foglalkoztatásra és szociális ügyekre, főként az ESZA révén;

200.  hangsúlyozza, hogy ebben az időszakban az ERFA főként olyan területeket támogatott, amelyek infrastrukturális projekteket, munkahelyteremtést vagy -megőrzést, regionális gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket és kkv-tevékenységeket is tartalmaztak, a Kohéziós Alap pedig a környezetvédelemhez és a közlekedéshez kapcsolódó infrastruktúrákba való beruházásokat támogatott;

201.   hangsúlyozza, hogy az ESZA támogatja a humántőke-beruházásokat és azokat az intézkedéseket, amelyek célja javítani a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodását a változó foglalkoztatási formákhoz, növelni a foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, erősíteni a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját, illetve a közigazgatás és a közszolgáltatások kapacitását és hatékonyságát; úgy véli, hogy az ESZA-beruházások eredményei a teljesítménymutatók ellenére is nehezebben számszerűsíthetők;

202.  üdvözli, hogy a Számvevőszék által 2011-ben és 2012-ben tett 16 ajánlás közül nyolcat szinte teljes mértékben végrehajtottak, hetet nagyrészt, egyet pedig részben hajtottak végre;

Európa 2020

203.   megjegyzi, hogy a regionális és várospolitika terén a négy legfontosabb fő teljesítménymutató a következő: a létrehozott munkahelyek száma, a támogatott kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma, a támogatást kapó vállalkozások száma, a létrejött új megújulóenergia-termelési kapacitás; bár a tagállamok végrehajtási jelentéseiben feltüntetett átfogó eredmények átlagosan 29%-kal javultak az előző évhez képest, a Bizottság szerint a gazdasági válság miatt nem fog teljesülni az összes kitűzött cél; felhívja a Bizottságot, hogy vonja le a szükséges következtetést a többéves pénzügyi keret 2016 végéig előterjesztendő félidős felülvizsgálatához;

204.   üdvözli a Bizottság annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy a kohéziós politika még nagyobb mértékben járuljon hozzá az Unió gazdasági kormányzásához, átvilágítva a 2014 és 2020 közötti összes partnerségi megállapodást annak biztosítása céljából, hogy a tagállamok fejlesztési és versenyképességi stratégiái megfelelően tükrözik a 2014. június vége előtt elfogadott valamennyi vonatkozó országspecifikus ajánlást;

205.   megjegyzi, hogy 2015 végéig a 2007–2013-as programozási időszak forrásainak átlagosan 89%-át használták fel (felhasználási arány), Olaszország (79%), Románia (70%) és Horvátország (59%) volt lemaradva;

206.  hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén a két legfontosabb teljesítménymutató a munkanélküliségi ráta, illetve a létrehozott és/vagy megőrzött munkahelyek száma; üdvözli, hogy a 2007–2013-as programozási időszak utólagos értékelésének előzetes megállapításai szerint a jelzett időszakban 2013 végéig 8,8 millió ESZA-résztvevő kapott munkát az ESZA támogatásainak eredményeként; üdvözli azt is, hogy 300 000 ESZA által támogatott személy vált önfoglalkoztatóvá, és több mint 50 000 induló vállalkozás kapott támogatást;

207.   kiemelt fontosságot tulajdonít az ifjúsági garanciának; elégedetten állapítja meg tehát, hogy 2014-ben 110 300 munkanélküli fiatal vett részt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által finanszírozott fellépésekben; eddig 1,3 milliárd eurót utaltak ki helyi projektek számára; ezzel összefüggésben köszönetet mond a Számvevőszék 3/2015. számú különjelentésében megfogalmazott iránymutatásért, valamint a Bizottság által az észrevételekre adott konstruktív válaszokért; hangsúlyozza azonban, hogy bizonyos tagállamokban még mindig vannak nehézségek az ifjúsági garancia végrehajtása és annak biztosítása terén, hogy elegendő projekt legyen előkészületben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében;

208.  tudomásul veszi az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) szóló bizottsági jelentés megállapításait, amelyek szerint két év alatt (2014–2015) 7 636 munkavállaló (a kedvezményezettek 44,9%-a) talált új munkahelyet az EGAA végrehajtási időszakának végéig;

209.   egyetért a Bizottsággal abban, hogy a munkanélküliségi ráta (különösen a hosszú távú munkanélküliség), valamint a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok százalékos aránya a munkaerőpiac egyensúlyhiányára utalhat; megjegyzi, hogy az Unión belül a tartós munkanélküliek (aktív népességhez viszonyított) aránya Görögországban (19,5%), Spanyolországban (12,9%), Horvátországban (10,1%), Szlovákiában (9,3%) és Portugáliában (8,4%) a legmagasabb, míg az uniós átlag 5,1%; és hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya Cipruson (33,7%), Bulgáriában (30,9%), Magyarországon (30,3%), Görögországban (30,0%) és Romániában (26,9%) a legmagasabb, míg az uniós átlag 16,37%;

210.   üdvözli az ERFA/a Kohéziós Alap 2007 és 2013 közötti programjainak végrehajtása nyomán elért eredményeket, amelyeket néhány, a tagállamok által évente jelentett alapmutató és a legutóbbi rendelkezésre álló adatok előzetes értékelésének megállapításai szemléltetnek, melyek szerint mintegy 950 000 munkahely jött létre, 36 000 vállalkozás működött együtt kutatóintézetekkel, több mint 270 000 vállalat részesült támogatásban, és több mint 4000 megawattnyi többletkapacitás jött létre a megújulóenergia-termelés területén;

211.  üdvözli, hogy a Számvevőszék első alkalommal megpróbálta értékelni egy kísérleti projekt programjainak teljesítményét, és hogy az ellenőrzés szerint a 186 projekt közül 89 (48%) elérte (vagy meghaladta) a projekt teljesítményének mérése céljából meghatározott összes célszámot; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 56 projekt esetében (30%) azt tapasztalta, hogy a projekt vonatkozásában rögzített egy vagy több mutató nem érte el a kitűzött szintet, valamint 17 esetben (9%) az ellenőrzés idejére lejárt a határidő, ám nem teljesült az összes kitűzött cél; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy folytassa e tevékenység finomhangolását különösen a 2014–2020 közötti új pénzügyi időszak programjai vonatkozásában;

Irányítási kérdések

212.  kiemeli, hogy a többéves pénzügyi keret 1b. fejezete alatti kiadások megosztott irányítás alá tartoznak; e téren az operatív programok végrehajtása, valamint a szabálytalan kiadások megelőzése, illetve feltárása és korrigálása elsősorban a tagállamok felelőssége;

213.  hangsúlyozza, hogy különösen a kohézió esetében a megosztott irányítás két okból is jelentős és fontos szempont: a programokat a tagállamokban és a tagállami régiókban hajtják végre közös uniós szabályok alapján, figyelembe véve ugyanakkor a tagállamok és a régiók egyedi idényeit; megosztott finanszírozásról is van szó, hiszen sok esetben a tagállamok és a kedvezményezettek a projektek társfinanszírozói is;

214.   elfogadhatatlannak találja, hogy a kedvezményezettek által elkövetett 21 számszerűsíthető hiba esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibákat; és ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák kijavítására, e fejezet esetében a becsült hibaarány 1,6 százalékponttal alacsonyabb lett volna; ezenkívül a Számvevőszék szerint az általa feltárt hibát 13 esetben a tagállami hatóságok követték el; ezek a hibák 1,7 százalékponttal járultak hozzá a becsült hibaarányhoz; ez a helyzet, amely immár évek óta változatlanul fennáll, gondatlanságra utal;

215.   hangsúlyozza, hogy az ESZA vonatkozásában a leggyakoribb feltárt támogathatósági problémák a következők: a támogathatósági időszakon kívül elszámolt költségek (Cseh Köztársaság, Németország), túlzott mértékű fizetések (Németország, Finnország, Lengyelország, Portugália), a projekthez nem kapcsolódó költségek (Hollandia, Lengyelország, Portugália), a tagállami támogathatósági szabályok megsértése (Lengyelország) és a le nem vont bevétel (Ausztria); a közbeszerzési szabályok be nem tartásának legáltalánosabb példái az alábbiak: indokolatlan közvetlen odaítélés (Németország, Olaszország), pótlólagos munkák/szolgáltatások indokolatlan közvetlen odaítélése, ajánlattevők jogellenes kizárása, összeférhetetlenség és hátrányosan megkülönböztető kiválasztási kritériumok (Finnország);

216.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék 161 tranzakciót elemzett a regionális és várospolitika területén (101 kapcsolódott ERFA-projektekhez, 55 a Kohéziós Alap projektjeihez, 5 pedig pénzügyi eszközökhöz), valamint 170 tranzakciót az ESZA területén; és hogy a 331 vizsgált tranzakcióból 135-nél merült fel hiba; megjegyzi, hogy a Számvevőszék becslése szerint a hibaarány 5,7% (az ERFA és a Kohéziós Alap becsült hibaaránya 6,1%, az ESZA becsült hibaaránya 3,7%);

217.   felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy hatékonyt eszközt, amely hozzájárul a nemzeti hatóságok által végzett felügyeleti és ellenőrzési tevékenységek megbízhatóságának javításához; emlékeztet rá, hogy a hozzáférhetőség és az ellenőrzések javítása érdekében fontos kiterjeszteni a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok átláthatóságát, közzétéve a közbeszerzések kedvezményezettjeire és az alvállalkozókra vonatkozó adatokat;

218.   tudomásul veszi, hogy az ERFA/a Kohéziós Alap programjainak irányító hatósági ellenőrzése – valamennyi, 2015. november végén rendelkezésre álló ellenőrzési eredmény szerint – 90%-ban jól működik vagy kismértékű javításokra szorul; emlékeztet arra, hogy a tagállamok által elkövetett hibák fő okai a bonyolult irányítási struktúrákban, valamint abban gyökereznek, hogy a személyzet nagyfokú fluktuációja vagy a személyzeti állomány költségvetési korlátozások miatti elégtelen volta miatt elvész a szakértelem;

219.   felkéri a Bizottságot, hogy erőteljesebb eszközökkel ösztönözze a tagállamokat arra, hogy regionális politikájukban használjanak innovatív pénzügyi eszközöket, figyelembe véve ugyanakkor a 2007 és 2013 közötti időszakból levont tanulságokat, elkerülendő a források pénzügyi eszközökben való bennragadását;

220.  felhívja a figyelmet a Számvevőszék 10/2015. számú, „Az uniós kohéziós kiadások terén nagyobb erőfeszítés lenne szükséges a közbeszerzési problémák kezelésére” című különjelentés ajánlásaira, és üdvözli, hogy a Bizottság pozitívan reagált a Számvevőszék megállapításaira;

221.   üdvözli, hogy a Bizottság 2015 októberében kiadott egy dokumentumot „Közbeszerzés – iránymutatás az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott projektekben előforduló leggyakoribb hibák elkerülése érdekében” címmel; sajnálattal állapítja meg ugyanakkor, hogy a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” fejezet egészének kiadásait érintő fő hibaforrás továbbra is a közbeszerzési szabályok megszegése, amely a becsült hibaarány majdnem feléért felelős; emlékeztet arra, hogy a közbeszerzési szabályok súlyos megsértésének minősül például a szerződések, pótlólagos munkák vagy szolgáltatások indokolatlan közvetlen odaítélése, ajánlattevők jogellenes kizárása, valamint összeférhetetlenségek és hátrányosan megkülönböztető kizárási kritériumok; úgy véli, hogy a hibák és visszaélések felszámolása érdekében alapvető fontosságú egy teljes átláthatósági politika alkalmazása az ajánlatkérők és az alvállalkozók adataira;

222.   üdvözli, hogy a kötelezettségvállalások visszavonásának elkerülése érdekében a Bizottság 2014 novemberében Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, (Dél-)Olaszország, Románia, Szlovákia és Szlovénia vonatkozásában létrehozta a Végrehajtás-javítási Munkacsoportot;

223.   emlékeztet rá, hogy a 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) jogi kerete előzetes feltételeket is bevezetett az uniós pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának biztosítására, többek között a tagállami közbeszerzési rendszerekre kiterjedően; ezzel összefüggésben 12 ország (Bulgária, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Horvátország, Olaszország, Lettország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia) cselekvési tervét fogadták el, amelyeket 2016-ig értékelni kell; emlékeztet rá, hogy az előzetes feltételek teljesítése a támogatás előfeltétele; teljes átláthatóságot szorgalmaz az infrastrukturális projektek finanszírozását illetően, beleértve a projektek gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságára vonatkozó előzetes és utólagos elemzések közzétételét;

224.   kéri a Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra a Lyon és Torino közötti nagy sebességű vasútvonal projektjére és annak finanszírozására vonatkozó teljes dokumentációt;

225.  örömmel látja, hogy a DG REGIO 2009 óta 265 ellenőrzést végzett; a DG REGIO azt a következtetést vonta le, hogy a 2007–2013 közötti időszak ERFA/KA-előirányzatainak mintegy 91%-áért felelős 42 ellenőrző hatóság munkájára általánosságban lehet hagyatkozni; a DG EMPL 2014 végéig a 92 ellenőrző hatóság közül 87-et vizsgált felül (94,6%-os arány); ezek a 2007–2013 közötti programozási időszak 118 operatív programjából 113-ra – a programozási költségvetés 99,1%-ára – terjedtek ki;

226.  megállapítja, hogy a megszakítási és az előzetes felfüggesztési eljárások 121 ERFA/KA-programot, valamint a tagállamok által benyújtott csaknem 7,9 milliárd euró összértékű kifizetési kérelmet érintettek; megállapítja továbbá, hogy az ESZA vonatkozásában a Bizottság 11 figyelmeztető levelet és 18 felfüggesztést megelőző levelet küldött ki, 31 esetben határozott a kifizetés megszakításáról, valamint 11 operatív programot függesztett fel, és összesen 1,3 milliárd eurónyi kifizetési kérelmet szakított meg;

227.   megjegyzi, hogy a DG REGIO és a DG EMPL szigorú felügyeleti és megszakítási politikájának, valamint a cselekvési tervek növekvő számának eredményeképpen 2014-ben az ERFA/a Kohéziós Alap vonatkozásában 840 millió euró összegű pénzügyi korrekciót igazoltak vissza és 854 millió eurót hajtottak végre az összes programozási időszak tekintetében (melyekről 2014-ben és az azt megelőző években határoztak), valamint hogy az ESZA 2007 és 2013 közötti időszakában 209 millió euró összegű pénzügyi korrekciót fogadtak el/szabtak ki és 155,9 millió euró összegűt hajtottak végre (melyekről 2014-ben és az azt megelőző években határoztak);

228.   elégedetten veszi tudomásul, hogy a Bizottság felügyeleti szerepének köszönhetően az igazoló hatóságok 2014-ben 782 millió euró összegben alkalmaztak pénzügyi korrekciókat a kiadások Bizottság felé történő elszámolása előtt az ERFA/a Kohéziós Alap vonatkozásában, aminek köszönhetően nem kellett helytelen kiadások után kifizetéseket teljesíteni az uniós költségvetésből;

229.   aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék szerint a partnerségi megállapodásokban és a programokban az Európa 2020 stratégia céljai nincsenek módszeresen, tematikus célokkal operatív célokká átalakítva; megjegyzi azonban, hogy azok az ESB-alapok programjainak szintjén a 11 tematikus célkitűzéshez igazított konkrét célkitűzések révén át vannak ültetve operatív célokba; úgy véli, hogy az eredményeket csak akkor lehet érdemben értékelni, ha a tematikus célkitűzések és az operatív programok össze vannak hangolva, és a teljesítménymutatók és referenciaértékek lehetővé teszik a haladás mérését;

230.  megjegyzi, hogy a partnerségi megállapodások és az általános szabályozás egyfelől az integrált megközelítést minden bizonnyal ösztönző közös szabályokat hoztak létre, másfelől azonban minden alap kezelése egyedi szabályok és eljárások szerint történik;

231.  érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék a közeljövőben különleges ellenőrzést terjeszt elő a partnerségi megállapodásokra és a teljesítményközpontú keretre a kohéziós politikában;

232.  sajnálatosnak tartja, hogy az ERFA/KA terén a 2014-ben 73-ról 77-re nőtt azon operatív programok száma, amelyekre nézve fenntartás volt érvényben, míg az ESZA terén ezek száma változatlanul 36 volt; e fenntartások becsült pénzügyi hatása az ERFA/KA terén a 2013-as 423 millió euróról 2014-re 224 millió euróra csökkent, míg az ESZA terén a 2013-as 123,2 millió euróról 2014-re 169,4 millió euróra nőtt;

233.  egyetért a 2014 és 2020 között időszakra körvonalazott közös ellenőrzési stratégiával, amelyben a prioritást a tematikus ellenőrzések két területe kapja majd: a teljesítményadatok bejelentésére szolgáló rendszerek megbízhatósága (a politika eredményorientáltságával összefüggő újdonság) és a pénzügyi eszközök;

234.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ESZA keretében a tagállamok még nem tették maradéktalanul a magukévá az egyszerűsített költségelszámolási opciókat; üdvözli az „Egyszerűsített költségelszámolási opciók az Európai Szociális Alapnál” című jelentést, melyben a DG EMPL azt várja, hogy a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a kiadások átlagosan 35%-át az egyszerűsített költségelszámolási opció jogcímén igénylik, amely arányt egyes tagállamok (Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Svédország) jelentős mértékben meg fognak haladni, míg mások (Bulgária, Magyarország, Lettország és Szlovákia) lényegesen alatta fognak maradni; támogatja a DG EMPL azon törekvését, hogy előmozdítsa az egyszerűsített költségelszámolási opciók tagállamok általi alkalmazását, és felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben éljenek az egyszerűsített költségelszámolási opciókban rejlő lehetőségekkel;

235.  nagyra értékeli ezzel összefüggésben, hogy a Bizottság magas szintű csoportot hozott létre, amelynek feladata az európai strukturális és beruházási alapok ügyvitelének egyszerűsítése a kedvezményezettek számára; másolatokat kíván kapni azokról a jelentésekről, amelyeket a csoport 2016 februárjában tesz majd közzé;

236.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ösztönzi a tagállamokat az ARACHNE informatikai eszköz átvételére azzal a céllal, hogy adatokat bányásszanak a csalárd tevékenységek megelőzése érdekében; emlékezteti a tagállamokat, hogy ezt az informatikai eszközt ingyenesen bocsátják a rendelkezésükre;

237.  üdvözli, hogy a Bizottság 2014-ben elindította azon négy tanulmány első sorozatát, amelyek célja a megreformált kohéziós politika elemeinek beépítése a 2014 és 2020 közötti programozási időszak műveleteibe; emlékeztet arra, hogy a négy tanulmány témái a következők; az előfeltételek, a partnerség elve, a teljesítménykeret és az „új rendelkezések” (amelyek számos új programozási elemet fednek le, úgymint a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek értékelése és a csökkentésük céljával tervbe vett fellépések, a horizontális elvek, a területi megközelítések stb.); másolatokat kíván kapni a tanulmányokról, mihelyt azok elkészültek;

Jogszerűség és szabályszerűség: a hibák kérdése

238.   aggasztja, hogy a Számvevőszék 161 tranzakciót vizsgált a regionális és várospolitika területén, illetve 170 tranzakciót a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén, és ebből 135 esetben tárt fel hibát (75 a regionális és várospolitika területén, 60 a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén); megállapítja, hogy 25 számszerűsített hiba alapján a regionális és várospolitika területén 6,1%-os a becsült hibaarány, ugyanez a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén 28 számszerűsített hiba alapján 3,7%, ami a kohézió területére összesítve 5,7%-os valószínűsíthető hibaarányt jelent;

239.  nyugtalanítónak találja, hogy a kedvezményezettek által elkövetett 21 számszerűsíthető hiba esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibákat; és ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák kijavítására, az e fejezettel kapcsolatos becsült hibaarány 1,6 százalékponttal alacsonyabb lett volna; megállapítja ezenkívül, hogy 13 esetben a Számvevőszék szerint az általa feltárt hibát a tagállami hatóságok követték el; ezek a hibák 1,7 százalékponttal járultak hozzá a becsült hibaarányhoz; úgy véli, hogy ez a helyzet, amely immár évek óta változatlanul fennáll, gondatlanságra utal;

240.   sajnálattal állapítja meg, hogy az előző pénzügyi évekhez hasonlóan a hibaarány – néhány olyan záró kifizetési kérelem esetén is, amelyre vonatkozóan ellenőrzést és külső költségvizsgálatot végeztek – az EFA tekintetében gyengeségeket jelez az előzetes ellenőrzések terén; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szabályok megsértéséhez és a kiadásokat igazoló dokumentumok hiányához kapcsolódó hibák tették ki a becsült hibaarány majdnem kétharmadát;

241.  hangsúlyozza, hogy ha a tagállami ellenőrzések teljesen megbízhatóak lennének mindkét szakpolitikai területen, akkor a regionális és várospolitika esetében a becsült hibaarány 3,3százalékponttal, a foglalkoztatás és szociális ügyek esetében pedig 3,2% százalékponttal kisebb lehetett volna;

242.   sürgeti az Európai Bizottságot, hogy július 1. előtt közölje, hogy milyen tervei vannak e helyzet megváltoztatására, hogy alapvető javulást elérni a pénzügyi irányításban tagállami szinten; határozottan meg van győződve arról, hogy a mentesítés az ezen a területen való szükséges haladástól kell függjön;

243.  sajnálja, hogy a hibák forrásai ugyanazok maradtak:

a)  a regionális és várospolitika területét illetően (regionális): a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok be nem tartása, nem támogatható költségekre vonatkozó igények, valamint az állami támogatással kapcsolatos szabályok megsértése;

b)   a foglalkoztatás és szociális ügyek szakpolitikai területet illetően (foglalkoztatás): nem támogatható költségek, projektek és kedvezményezettek, valamint a közbeszerzési szabályok megszegése; a leggyakoribb feltárt támogathatósági problémák a következők: a támogathatósági időszakon kívül elszámolt költségek (Cseh Köztársaság, Németország), túlzott mértékű fizetések (Németország, Finnország, Lengyelország, Portugália), a projekthez nem kapcsolódó költségek (Hollandia, Lengyelország, Portugália), a tagállami támogathatósági szabályok megsértése (Lengyelország) és a le nem vont bevétel (Ausztria); a közbeszerzési szabályok be nem tartásának legáltalánosabb példái az alábbiak: indokolatlan közvetlen odaítélés (Németország, Olaszország), pótlólagos munkák/szolgáltatások indokolatlan közvetlen odaítélése, ajánlattevők jogellenes kizárása, összeférhetetlenség és hátrányosan megkülönböztető kiválasztási kritériumok (Finnország);

Hibatípusonkénti hozzájárulás

Regionális

Foglalkoztatás

A közbeszerzési szabályok megszegése

44,9%

2,9%

Nem támogatható költségek

21,5%

5,6%

Állami támogatások

21,2%

 

Nem támogatható projektek vagy kedvezményezettek

 

3,9%

Összesen

87,6%

12,4%

244.   sajnálja, hogy évek óta gyakran ugyanazon típusú hibákat azonosítanak ugyanazokban a tagállamokban; tudomásul veszi, hogy a Bizottság által felfüggesztett, illetve megszakított kifizetések biztosítják, hogy elvégezzék a korrekciós intézkedéseket azokban az esetekben, ahol hiányosságokat állapítottak meg; kéri a Bizottságot, hogy ezen megállapítás alapján fokozza a nemzeti és regionális irányítási és kontrollrendszerek ellenőrzését, illetve enyhítse az ellenőrzést azon országok esetében, ahol az irányítási és kontrollrendszerek megbízhatónak bizonyultak;

245.   aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a 2007 és 2013, valamint a 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszak alatti informatikai monitoringrendszerek pályázati eljárása során megszegték a közbeszerzési szabályokat, ami szintén felvetette a csalás gyanúját; megjegyzi, hogy ezeket a hibákat a cseh ellenőrző hatóságok feltárták; teljes mértékben támogatja a Bizottság azon álláspontját, hogy mindaddig nem kerülhet sor kifizetésekre, amíg meg nem tették a megfelelő korrekciós intézkedéseket, és le nem zárult a rendőrségi vizsgálat;

246.   aggodalommal figyeli a strukturális alapok 2007 és 2013, valamint 2014 és 2020 közötti kiadásait nyomon követő rendszerekre kiírt ajánlati felhívások során felmerülő problémákat, és felvilágosítást kér arról, hogy ezek a problémák miért lépnek fel minden finanszírozási időszakban, továbbá felvilágosítást kér a csalások kivizsgálásával és a jogtalanul megszerzett pénzek visszafizettetésével kapcsolatos aktuális helyzetről;

247.   rámutat, hogy a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság 2014. évi éves tevékenységi jelentésének számadatai szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által támogatott egyes operatív programok esetében a hibakockázat a becslések súlyozott átlagát számítva 9 tagállamban 1% alatt marad (2013-ban 6 ilyen tagállam volt), és csupán két tagállamban éri el vagy haladja meg ez az arány a 4%-ot (2013-ban öt tagállamban);

248.   rámutat arra, hogy A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága 2014. évi éves tevékenységi jelentésének számadatai szerint az Európai Szociális Alap által támogatott egyes operatív programok esetében a hibakockázat a becslések súlyozott átlagát számítva 9 tagállamban – 2013-hoz hasonlóan – 1% alatt marad, és ez az arány 6 tagállamban éri el vagy haladja meg a 4%-ot (a legmagasabb arány 7,9%), miközben 2013-ban ez az arány 5 tagállamban haladta meg a 4%-ot (a legmagasabb arány 8,8% és 9,3% volt);

249.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék az elmúlt három évben nem észlelt semmilyen számszerűsíthető hibát az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazása kapcsán; ez azt mutatja, hogy az egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmazó projektek a tényleges költségeket alkalmazó projekteknél kisebb a hibák valószínűsége;

250.   véleménye szerint hasznos lenne, ha a Bizottság célzott elemzést végezne a nemzeti támogathatósági szabályokról (mind a 2007 és 2013, mind pedig a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan), és ezen az alapon iránymutatást készítene a tagállamok számára a szükségtelenül összetett és bonyolult szabályok (a túlszabályozás) egyszerűsítéséről és felszámolásáról;

251.  megjegyzi, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok tiszteletben tartása a hibák minimalizálásának fontos tényezője a kohéziós politikában;

252.  hangsúlyozza, hogy bizonyos mértékig összpontosítani kell arra, hogy hogy a tagállami hatóságok a valósnál kevesebb hibát és a valósnál több pénzügyi korrekciót jelentenek be;

253.   aggodalmának ad hangot a menekültügyi alapok ellenőrzésével kapcsolatban, amelyeket a tagállamok vészhelyzetben gyakran a meglévő szabályokat be nem tartva használnak fel; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Bizottság szigorúbb ellenőrzési rendszert alakítson ki, többek között a menekültek és menedékkérők emberi jogainak tiszteletben tartása érdekében;

Az adatok megbízhatóságával kapcsolatos kérdések

254.  elégedetten veszi tudomásul, hogy az ERFA/KA és az ESZA tagállamai által készített éves ellenőrzési jelentésekben szereplő adatok pontossága javult; sajnálja azonban, hogy egyes esetekben a Bizottság korrekciója meghaladta az 1,5%-ot, így az adatokat megbízhatatlannak kell tekinteni;

Teljesítmény- és eredményorientált megközelítés

255.   üdvözli, hogy a reálpolitikai eredmények bizonyítása és az elért teljesítmény tekintetében a Számvevőszék most első ízben alkalmazott teljesítményalapú megközelítést az uniós költségvetés és az Európa 2020 stratégia egymást kiegészítő jellege vonatkozásában; véleménye szerint az e stratégia végrehajtása révén a strukturális alapoknál elért eredmények igen fontosak az „egy főre eső GDP” uniós szintű kiemelt gazdasági mutató szempontjából, valamint más mutatók vonatkozásában is;

256.  fontosnak tartja annak értékelését, hogy az ERFA, a KA és az ESZA projektjei befejeződtek-e (2014 végéig), és hogy sikerült-e elérni az azokban kitűzött célokat;

257.  sajnálatosnak tartja, hogy a teljesítményalapú támogatási forma még mindig inkább kivétel, mint szabály; megjegyzi, hogy azon esetek zömében, amikor nem sikerült a támogatási megállapodásokban jóváhagyott projekt-célkitűzések megvalósítása, a kudarc nem gyakorolt hatást a folyósított uniós finanszírozás szintjére;

258.   emlékeztet, hogy 51 görögországi kiemelt projekt végrehajtását fel kell gyorsítani; emellett 14 – többek között a földkatasztert és a nemzeti nyilvántartást érintő – projektet „szűk keresztmetszetű” projektként azonosítottak, amelyek esetében fennáll a kötelezettségvállalások visszavonásának kockázata; elvárja, hogy a Bizottság a 2014-es évre szóló mentesítésére vonatkozó nyomonkövetési jelentésében nyújtson naprakész tájékoztatást a Parlament számára a helyzetről;

259.   emlékeztet, hogy a Cseh Számvevőszék a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó nyomonkövetési rendszerrel kapcsolatos közbeszerzési eljárásról szóló OPTP/2014/SM/01. számú jelentésében, amelyet 2015 áprilisában nyújtottak be a Bizottságnak, több mint 9 millió euró összegű indokolatlan kiadásról tesz említést; üdvözli, hogy a Bizottság figyelmeztető levélben helyezte kilátásba a kifizetések esetleges megszakítását, és felhívta a cseh hatóságokat a megfelelő pénzügyi korrekciók alkalmazására; tudni kívánja, hogy miként értékelte a helyzetet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF);

Pénzügyi konstrukciók

260.  megjegyzi, hogy a tagállamok irányító hatóságainak bejelentése alapján 2014 végén összesen 1025 pénzügyi konstrukció működött (73 holdingalap és 952 külön alap); ezek 90 %-át a vállalkozások, 6%-ukat a városfejlesztési projektek és 4%-ukat az energiahatékonysági/megújuló energiával kapcsolatos alapok pénzügyi konstrukciói teszik ki; ezek a pénzügyi konstrukciók 25 tagállamban működtek és 183 operatív programból kaptak pénzügyi támogatást; az operatív programok pénzügyi konstrukciókba befizetett hozzájárulásainak összértéke 16 milliárd euró volt, amelyből 10,9 milliárd eurót tesz az ERFA és az ESZA; a végső kedvezményezettek számára folyósított kifizetések 2014 végéig elérték a 9,19 milliárdot, amiből 5,8 milliárdot képviseltek a strukturális alapok, így az operatív programok összegeinek felhasználási aránya csaknem elérte az 57%-ot;

261.   megjegyzi, hogy a legfrissebb és rendkívül átfogó tanulmány helyesen értékeli úgy a pénzügyi konstrukciók műveleteit a kohéziós politikában a 2007 és 2013 közötti időszakban, hogy a pénzügyi konstrukcióknak számos előnyük van, de még mindig vannak gyengeségek, melyeket orvosolni kell; az elemzés azonban azt mutatja, hogy a felhasználás tagállamonként gyökeresen eltérő; felhívja a Bizottságot annak elemzésére, milyen okok húzódnak meg a tagállamok között tapasztalható drámai különbségek között, és találjon hatékony ösztönzőt számukra aktivitásuk fokozására a pénzügyi konstrukciók azon területeken való felhasználása tekintetében, ahol azok sikeresnek bizonyultak;

262.   megjegyzi, hogy látható különbség van a pénzügyi konstrukciókba fektetett pénzügyi források volumene és a végső kedvezményezettek számára kiosztott összeg között; véleménye szerint ez azt jelentheti, hogy bizonyos jelentős összegeket csupán „állomásoztattak” a pénzügyi konstrukciók területén annak érdekében, hogy elkerüljék a kötelezettségvállalások visszavonásának kockázatát; felhívja a Bizottságot, hogy járuljon hozzá a pénzügyi konstrukciók felhasználása során tapasztalt ezen negatív fejlemény felszámolásához, és úgy véli, hogy a pénzügyi konstrukciókba való részletenkénti befizetésre vonatkozó, a 2014 és 2020 közötti időszakra bevezetett új rendelkezés pozitív lépés ebben az irányban;

263.  megjegyzi, hogy a pénzügyi konstrukciók várható konjunktúrája szükségszerűen vadonatúj megközelítéshez vezet majd a közpénzek közigazgatási hatóságok általi elköltése, az ellenőrzés és az ellenőrző testületek tekintetében, méghozzá olyan mértékben, amely az innovatív pénzügyi eszközöknek kedvező környezetet biztosító „új kultúrát” követel meg; felhívja a Bizottságot, hogy tesztelje az e környezetre való megfelelő felkészültséget;

264.   megjegyzi, hogy bölcs végrehajtásuk esetén a pénzügyi konstrukciók képesek lennének lényegesen hozzájárulni a hatékonysághoz, az eredményességhez és a gazdaságossághoz az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, mivel jellegükből adódóan az eredményességre törekszenek, illetve ösztönző hatással vannak a teljesítményre; felhívja a Bizottságot, hogy ezt a fajta előnyt is tükrözze az Unió költségvetési kiadásokra vonatkozó politikájában;

265.  tudomásul veszi azt a tájékoztatást, hogy 2014-ig hét tagállamban az ESZA finanszírozásával összesen 53 olyan pénzügyi eszköz került bevezetésre, amelynek felhasználását elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatására korlátozták, és ebből összesen 16 716 kkv részesült kedvezményben (közöttük 11 286 mikrovállalkozás), és az ESZA összesített költségvetése elérte a 472 millió eurót;

266.  emlékeztet arra, hogy a pénzügyi konstrukciók végrehajtása a 2017 és 2013 közötti időszakban lassú volt, aminek okát a következők képezik:

a)  a szabályok összetettsége;

b)  egyes esetekben a források túlméretezése a valós igényekhez képest;

c)  pénzügyi válság idejére eső végrehajtás;

267.  üdvözli a szabályozási keret előírását, amely szerint a 2014 és 2020 közötti programozási időszak folyamán a pénzügyi konstrukciók felhasználásának kötelező előzetes értékelésen kell alapulnia azzal a céllal, hogy azonosítani lehessen a beruházási szükségleteket, és segítséget lehessen nyújtani az uniós források terhére történő túlzott kötelezettségvállalás elkerüléséhez;

268.  ugyancsak üdvözli, hogy az Európai Beruházási Bank bevonásával a közös pénzügyi eszközökre vonatkozó technikai szaktanácsadási platform (a „Fi-compass”) jött létre, a pénzügyi konstrukciók felhasználásának támogatása céljával a 2014 és 2020 közötti programozási időszak folyamán;

Bevált gyakorlat

269.   üdvözli az egyszerűsítés, a túlszabályozás csökkentése és a közös igazgatás javítása tekintetében megfigyelhető tendenciát, amely kéz a kézben jár a 2014 és 2020 közötti programozási időszakra vonatkozó kohéziós politika új elemeivel, és a legjobb módszertani gyakorlatnak mutatkozik, amely számos konkrét intézkedésben ölt testet, mint amilyen például a kiegészítő jelleg kialakítása az „Európai beruházási tervvel” az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap gyakorlati egymás mellett élése révén, a pénzügyi konstrukciók horderejének megkétszerezése, célzott kezdeményezések rendelkezésre bocsátása például a kkv-k számára, munkacsoportok felállítása a végrehajtás javítása érdekében, az intelligens növekedés tematikájára való összpontosítás kialakítása, az intelligens szakosodási stratégiát tiszteletben tartó kutatási és innovatív stratégiák bevezetése, illetve a kohéziós politika hozzájárulása többek között a vonatkozó uniós politikákhoz többek között a digitális gazdaság, az energia, a szociális ügyek területein;

270.   üdvözli, hogy a Bizottság létrehozta a kedvezményezettek érdekében történő egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű csoportot, hogy az segítse az egyszerűsítés akadályainak és korlátainak azonosítását, és módot találjon azok kezelésére; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Számvevőszék által elismert sikeres egyszerűsítési folyamatokat, például a Horizont 2020 esetében, valamint a közvetett költségek átalányalapú megtérítésének egyszerűsítését annak érdekében, hogy ezt a megközelítést tegye általánossá más szakpolitikai területeken is;

271.  felszólítja a Bizottságot,hogy vizsgálja meg, illetve vizsgálja felül annak lehetőségét, hogy más programokra is kiterjesszék a jogdíjfizetési rendszert, amely sokkal kevesebb hibát von maga után, mint a legtöbb hiba forrását jelentő költségvisszatérítési rendszer;

272.  felhívja a Bizottságot annak ellenőrzésére, hogy a tagállamok miként javítják az ellenőrzésekre vonatkozó szabályaikat annak érdekében, hogy megteremtsék a legjobb gyakorlatok megosztásának közös alapját, különösen a közbeszerzési szerződések, valamint a csalás és a korrupció elleni küzdelem terén;

Meghozandó intézkedések

273.  megállapítja, hogy a Bizottságnak:

a)   kellett volna szereznie arra vonatkozóan, hogy az ERFA, az ESZA és a KA 2007–2013 közötti támogatásai milyen hatást gyakorolnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesülésére;

b)  biztosítania kell, hogy az új uniós prioritások sokkal szorosabban össze legyenek hangolva a kohéziós politikával;

c)   folytatnia kell a megkezdett egyszerűsítési folyamatot, beleértve az egyszerűsített költségelszámolási opció előmozdítását;

d)  még jobban elő kell segítenie a kohéziós politikán belüli, illetve a kohéziós politika és az uniós költségvetésből származó többi támogatás közötti szinergiákat;

274.  támogatja a Bizottság fenntartásait a gazdasági, társadalmi és területi kohézió vonatkozásában, és kéri, hogy a Parlament mentesítési határozatát követően készülő bizottsági jelentésben kapjon tájékoztatást az érintett programok fejlesztéséről;

275.   sürgeti, hogy a Bizottság folytassa a tagállami elsőfokú ellenőrzések hiányosságainak szigorú orvoslását, mivel a legjelentősebb hibák némelyike ezen a szinten keletkezik;

276.  felkéri a Bizottságot, hogy a Parlament mentesítési határozatát követően készülő jelentésében számoljon be arról, hogy a tagállamok miként fogadták az országspecifikus ajánlásokat;

277.  egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a Bizottság terjessze ki az összes tagállamra azt az értékelést, amelyet az igazoló hatóságok által közölt pénzügyi korrekciók megbízhatóságára, valamint annak a „fennmaradó hibaarány” bizottsági kiszámítására gyakorolt hatására nézve folytat; felkéri a Bizottságot, hogy a Parlament mentesítési határozatának nyomon követésekor számoljon be az eredményekről;

278.  egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a Bizottságnak tovább kell erősítenie az ellenőrző hatóságok kontrollrendszerét, és be kell számolnia ez eredményekről a Parlament mentesítési határozatának nyomon követése keretében;

279.   felkéri a DG REGIO-t és a DG EMPL-et, hogy éves tevékenységi jelentéseikben tegyék közzé, hogy miként járultak hozzá a Bizottság országspecifikus ajánlásainak előkészítéséhez, és hogyan támogatják a tagállamokat azok végrehajtásában, mivel ezeknek az ajánlásoknak ki kell mutatniuk, hogy a DG-k miként segítik hozzá a tagállamokat az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez;

Természeti erőforrások

Általános kérdések

280.  megjegyzi, hogy a természeti erőforrásokkal kapcsolatos kiadási terület főként a közös agrárpolitika (KAP) tárgykörébe tartozó tevékenységek különböző típusait fedi le, amelyek célja a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, valamint gondoskodás arról, hogy az ellátás folyamatos legyen és a fogyasztók számára elfogadható ár ellenében történjék; tudatában van, hogy két alap látja el ezt a feladatot: az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) osztja el az Unió közvetlen támogatásait/kifizetéseit, valamint hoz piaci intézkedéseket, az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) pedig vidékfejlesztési programokat társfinanszíroz projektalapon;

281.  megjegyzi, hogy az egyéb területek közé tartoznak a közös halászati politika (EHA – Európai Halászati Alap) alá tartozó tevékenységek és a környezethez kapcsolódó támogatási tevékenységek (környezetvédelem, a környezet állapotának javítása, a természeti erőforrások racionális felhasználása), elsősorban a LIFE (környezetvédelmi program) keretében;

282.  sajnálattal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék által 2011-ben és 2012-ben tett 21 ajánlás közül csak ötöt hajtotta végre teljes mértékben, négyet nagyrészt , tizenkettőt pedig részben hajtottak végre;

Irányítási kérdések

283.  megjegyzi, hogy a KAP kiadásaira megosztott irányítás keretében kerül sor (társfinanszírozás a tagállamokkal; közvetlen kifizetések kifizető ügynökségek útján; és fennáll a felelősség a támogathatóságért és a kedvezményezetteknek való kifizetésekért); az EHA is a megosztott felelősség elve alapján működik; a LIFE irányítását pedig központilag a Bizottság végzi;

284.  hangsúlyozza, hogy a hatékony elosztás problémája részben abban áll, hogy korlátozott a megbízhatóság, a MePaR adatbázis pedig nem mindig naprakész; elégedetten állapítja meg, hogy valamennyi ellenőrzött tagállamban orvosolták a MePaR hiányosságait, azonban sajnálatosnak tartja, hogy bizonyos tagállamokban még mindig vannak súlyos hiányosságok; felkéri a Bizottságot, hogy alkalmazza az új KAP-szabályozás(94) értelmében rendelkezésre álló megerősített eszközöket, amennyiben a nemzeti rendszerek súlyos és tartós hiányosságokat mutatnak;

285.  kiemeli, hogy az egyik azonosított hiányosság abban áll, hogy nem tökéletesek a tagállamok vidékfejlesztési cselekvési tervei;

286.   javasolja, hogy a Bizottság nyújtson iránymutatást a tagállamok számára e problémák megoldása érdekében, és járuljon hozzá ahhoz, hogy a tagállamok megfelelő döntéseket hozzanak;

287.  üdvözli, hogy a Számvevőszék nyomon követési ellenőrzést hajtott végre annak értékelése céljából, hogy orvosolták-e a 2007–2013-as időszakban a MePaR vonatkozásában tapasztalt hiányosságokat;

288.  elégedetten állapítja meg, hogy valamennyi ellenőrzött tagállamban orvosolták a MePaR hiányosságait, azonban sajnálatosnak tartja, hogy Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban még mindig vannak súlyos hiányosságok; felkéri a Bizottságot, hogy alkalmazza az új KAP-szabályozás értelmében rendelkezésre álló megerősített eszközöket, amennyiben a nemzeti rendszerek súlyos és tartós hiányosságokat mutatnak;

289.   aggodalommal állapítja meg, hogy előfordulhat, hogy egy bizonyosságnövelő eljárás(95) keretében egy igazoló testület alábecsülheti az adott pénzügyi évre bejelentett hibaarányt; hangsúlyozza, hogy az eljárás önkéntes alkalmazása mellett döntő hat tagállam esetében a Számvevőszék összességében azt állapította meg, hogy a végrehajtás hiányosságai megbízhatatlanná teszik a bejelentett hibaszinteket, és hogy a Bizottságnak keretbővítéseket kell alkalmaznia a bejelentett hibaarányokra vonatkozóan;

290.   rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a görög tanúsító szerv a „bizonyosságnövelő eljárás” keretében jelentős mértékben alábecsülte a 2014-es pénzügyi évre bejelentett hibaszintet, és hangsúlyozza, hogy az ezen eljárás önkéntes alkalmazása mellett döntő hat tagállam (Görögország, Bulgária, Románia, Olaszország, Luxemburg, Egyesült Királyság) tekintetében a Számvevőszék összességében azt állapította meg, hogy Luxemburg kivételével a tagállami végrehajtás hiányosságai megbízhatatlanná teszik a bejelentett hibaszinteket;

291.   sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék az általa 2014-ben meglátogatott öt kifizető ügynökség – Írország, Olaszország (Campania), Portugália, Románia és Svédország – esetében hiányosságokat tapasztalt a vidékfejlesztési tranzakciókhoz kapcsolódó ellenőrzési rendszerekben, és különösen a jogosultsági feltételek, a környezeti feltételek, a társaságok maximális mérete és a közbeszerzési eljárások ellenőrzése tekintetében;

292.   sajnálatosnak tartja, hogy a vidékfejlesztés területén a hibatípusok és rendszerszintű hiányosságok nagy részét nem oldják meg a Számvevőszék által felülvizsgált cselekvési tervek;

293.  üdvözli, hogy a Számvevőszék tapasztalatai szerint a Bizottság kielégítően irányította a 2014-es pénzügyi záróelszámolási eljárást;

294.   aggodalommal állapítja meg, hogy a szabályszerűségi eljárások 2014-ben még mindig elhúzódtak; rámutat arra, hogy az ügyhátralék 2013 végéhez képest bekövetkezett 15%-os csökkenése nem volt elegendő, és jelentős ügyhátralékhoz, 2014 végén 180 lezáratlan dossziéhoz vezetett;

295.  hangsúlyozza, hogy a tudástranszferrel és a tanácsadási intézkedésekkel kapcsolatos számvevőszéki ellenőrzés feltárta, hogy jelentős számú, egymáshoz hasonló szolgálat kap finanszírozást különféle uniós alapokból (például az ESZA-ból és az EMVA-ból), és ez a párhuzamos finanszírozás és a költséges irányítási struktúrák megkettőzésének kockázatával jár;

296.   sajnálatosnak tartja a Számvevőszék azon megállapításait, amelyek szerint a vidéki infrastruktúrához nyújtott uniós támogatás csak korlátozottan volt értékarányos; sajnálatosnak tartja, hogy az uniós vidékfejlesztési támogatás szükségessége nem minden esetben volt egyértelműen indokolt, a más alapokkal való koordináció gyenge volt, a kiválasztási eljárás során pedig a finanszírozást nem irányozták szisztematikusan a leginkább költséghatékony projektekre; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kiadások eredményorientált kezelése érdekében gyűjtsenek releváns és megbízható adatokat a finanszírozott intézkedések hatékonyságáról és eredményességéről;

Jogszerűség és szabályszerűség: a hibák kérdése

297.   rendkívül aggasztónak tartja, hogy az EMGA vonatkozásában a Számvevőszék 183 piactámogatási és közvetlen támogatási tranzakciót, valamint 176 vidékfejlesztési, környezetvédelmi, éghajlat-politikai és halászati tranzakciót elemzett, amelyekből 177 tartalmazott valamilyen hibát (93 mezőgazdasági piactámogatási és közvetlen támogatási tranzakció, illetve 84 vidékfejlesztési, környezetvédelmi, éghajlat-politikai és halászati tranzakció); megállapítja, hogy 88 számszerűsített hiba alapján az EMGA piaci beavatkozásai és közvetlen támogatásai esetében 2,9%-os a becsült hibaarány, ugyanez a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, az éghajlat-politika és a halászat területén 41 számszerűsített hiba alapján 6,2%, ami a természeti erőforrások területére összesítve 3,6%-os valószínűsíthető hibaarányt jelent; elégedetten állapítja meg, hogy javult a helyzet, mivel a kölcsönös megfeleltetés nélkül a valószínű hibaarány a természeti erőforrások terén összességében 3% lenne;

298.   elfogadhatatlannak tartja, hogy az EMGA piaci beavatkozásainak és közvetlen támogatásainak kedvezményezettjei által elkövetett 26 számszerűsíthető hiba esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibákat; megjegyzi, hogy ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák kijavítására, az alfejezettel kapcsolatos becsült hibaarány 0,6 százalékponttal alacsonyabb lett volna; megállapítja ezenkívül, hogy 34 esetben a Számvevőszék szerint az általa feltárt hibát a tagállami hatóságok követték el; ezek a hibák 0,7 százalékponttal járultak hozzá a becsült hibaszinthez; a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, az éghajlat-politika és a halászat területén a kedvezményezettek által elkövetett 15 számszerűsíthető hiba esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibákat; ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák kijavítására, az alfejezettel kapcsolatos becsült hibaarány 3,3 százalékponttal alacsonyabb lett volna; megállapítja ezenkívül, hogy három esetben a Számvevőszék szerint az általa feltárt hibát a tagállami hatóságok követték el; ezek a hibák 0,6 százalékponttal járultak hozzá a becsült hibaszinthez; úgy véli, hogy ez a helyzet, amely immár évek óta változatlanul fennáll, gondatlanságra utal;

299.  sajnálatosnak tartja, hogy a hibák forrása változatlan maradt:

a)  az EMGA piaci beavatkozások és (a mezőgazdaságra vonatkozó) közvetlen támogatások terén: a kedvezményezettek pontatlan vagy nem támogatható kérelmei (a mezőgazdasági földterület túligénylése, nem támogatható földparcellák), nem támogatható kedvezményezettek, tevékenységek, projektek vagy kiadások, kölcsönös megfeleltetési szabályok megsértése és adminisztratív hibák;

b)  a vidékfejlesztés, környezetvédelem, éghajlat-politika és halászat területén (vidékfejlesztési kiadások): a kedvezményezettek pontatlan vagy nem támogatható kérelmei (a mezőgazdasági földterület túligénylése, nem támogatható földparcellák), nem támogatható kedvezményezettek, tevékenységek, projektek vagy kiadások, kölcsönös megfeleltetési szabályok megsértése, az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások be nem tartása és a közbeszerzési szabályok megszegése;

Hibatípusonkénti hozzájárulás

Mezőgazdaság

Vidék

A valósnál nagyobb támogatható hektárszám feltüntetése

28%

6%

Nem támogatható kedvezményezett, tevékenység, projekt vagy kiadás

6%

16%

A kölcsönös megfeleltetési szabályok megsértése

15%

1%

Adminisztratív hibák

15%

 

Az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások be nem tartása

 

10%

A közbeszerzési szabályok megszegése

 

3%

Összesen

63%

37%

300.  különös aggodalmának ad hangot a támogathatósági kritériumok gyaníthatóan szándékos megkerülésével kapcsolatos esetek miatt; megjegyzi, hogy ezeket az eseteket továbbították az OLAF-hoz, és kéri az OLAF-ot, hogy vizsgálatainak eredményéről számoljon be a Bizottság nyomonkövetési jelentésében;

Az adatok megbízhatóságával kapcsolatos kérdések

301.   hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a megbízható és naprakész MePaR megléte, amelynek csökkentenie kell a hibák számát;

302.  rámutat arra, hogy mivel a tagállamok által az egyes kifizető ügynökségekre vonatkozóan jelentett hibaarányok nem mindig megbízhatók, a DG AGRI a hibaszintet főként a Bizottság és a Számvevőszék által az elmúlt három évben végzett ellenőrzések alapján korrigálja;

303.   hangsúlyozza, hogy míg 2014-ben a tanúsító szervek valamennyi, tagállamok által közölt EMGA-IIER ellenőrzési statisztikáról pozitív értékelést adtak ki, a Bizottságnak a 69 kifizető ügynökség közül 17 esetében kellett felfelé korrigálnia a közölt, 2%-ot – és köztük öt esetben az 5%-ot is – meghaladó fennmaradó hibaarányt(96), nevezetesen Spanyolország (Andalúzia, Cantabria, Extremadura és La Rioja) és Magyarország esetében; rámutat arra, hogy a KAP közvetlen kifizetéseire vonatkozóan jelentett hibaarány a DG AGRI által elvégzett korrekció eredményeképpen összességében 0,55%-ról 2,54%-ra emelkedett;

304.   hangsúlyozza, hogy míg 2014-ben a tanúsító szervek a tagállamok által közölt EMVA-ellenőrzési statisztikák 88%-áról pozitív értékelést adtak ki, a Bizottságnak a 72 kifizető ügynökség közül 43 ügynökség esetében kell felfelé korrigálnia a közölt, 2%-ot – és köztük 14 esetben, nevezetesen Bulgária, Dánia, Spanyolország (Andalúzia és Valencia), Franciaország (ODARC és ASP), Egyesült Királyság (Anglia), Görögország, Írország, Litvánia, Lettország, Hollandia, Portugália és Románia esetében az 5%-ot is – meghaladó korrigált hibaarányt; rámutat arra, hogy a vidékfejlesztési kifizetésekre vonatkozóan jelentett hibaarány a DG AGRI által elvégzett korrekció eredményeképpen összességében 1,52%-ról 5,09%-ra emelkedett;

305.   hangsúlyozza, hogy fennáll a kockázata annak, hogy a Bizottság az egyes kifizető ügynökségek szintjén alulbecsüli a korrigált hibaarányt, mivel korrekciókra csak abban az esetben kerül sor, ha rendelkezésre áll bizottsági vagy számvevőszéki ellenőrzés;

306.   megjegyzi ugyanakkor, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a Bizottság módszertana helytálló megközelítés, és elégséges alapot jelent az egyes kifizető ügynökségek szintjén alkalmazható fenntartásokhoz;

307.  rámutat arra, hogy a vidékfejlesztés terén a szakpolitika megvalósítására irányuló struktúra meglehetősen széttagolt(97), ami miatt a Bizottság megfelelőségi ellenőrzései csak korlátozottan fedik le az EMVA-kiadásokat;

308.   megjegyzi, hogy mivel az elmúlt három évben elvégzett átlagos pénzügyi korrekció az EMGA esetében az érintett kiadások 1,2%-ának, az EMVA esetében pedig 1%-ának felel meg, a Bizottság az EMGA esetében a korrigált hibaarány szintje (2014-ben 2,6%) felénél valamivel kisebb, az EMVA esetében pedig a korrigált hibaarány (2014-ben 5,1%) egyötödének megfelelő pénzügyi korrekciót alkalmazott; megjegyzi továbbá, hogy az elmúlt három évben a visszafizettetések az EMGA esetében a kiadások 0,3%-át, az EMVA esetében pedig a kiadások 0,9%-át tették ki;

309.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság által az egyrészt a pénzügyi korrekciókra és visszafizettetésekre (a kiadások 1,9%-a), másrészt az összesített korrigált hibaarányra (5,1%) vonatkozóan közölt adatok alapján a 2014-es számadatok az EMVA esetében azt mutatják, hogy a korrekciós képesség nem elegendő ahhoz, hogy a programozási időszak(98) végéig a lényegességi küszöb alá csökkentsék a kockázatosnak minősülő kiadásokat;

310.   megjegyzi, hogy a DG AGRI főigazgatója által kiadott vezetői nyilatkozat három fenntartást tartalmaz a tagállamokkal megosztott irányítás alá tartozó 2014-es kiadásokra vonatkozóan, és egy fenntartást a közvetett irányítás alá tartozók tekintetében, összesen 1446,9 millió eurót érintően (2013-ban 1451,9 millió euró); rámutat arra, hogy a 2014-ben kockázatnak kitett legmagasabb összeg az ABB03 - Közvetlen kifizetések alá esik; üdvözli a Főigazgatóság által a tagállami hatóságok adataival kapcsolatban a költségvetési rendelet 66. cikkében megköveteltek szerint végzett intenzív felügyeleti és javító munkát; felhívja a figyelmet arra, hogy az ennek során feltárt gyenge pontok és a nemzeti rendszerekben végrehajtott javítások fontos részét képezik a megbízhatósági nyilatkozat alapjául szolgáló adatoknak; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa tovább az ennek a megbízhatósági nyilatkozatnak az alapjául szolgáló adatokat;

Teljesítmény- és eredményorientált megközelítés

311.  megjegyzi, hogy megállapítást nyert a teljesítménykritériumok aránylag erőteljes, ám inkább formális hangsúlyozása (a Számvevőszék szerint a vizsgált projektek 93%-ában), míg ezzel ellentétben a célok elérésének mértékét a jelek szerint nem mérték ennyire szigorúan;

312.  megjegyzi, hogy a DG AGRI főigazgatójának éves tevékenységi jelentése szerint a mezőgazdasági jövedelmi tényező (KPI 1) 2014-ben stabil volt; hangsúlyozza, hogy a Bizottság szerint(99) a munkavállalónkénti mezőgazdasági jövedelmet a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának visszaesése pozitívan befolyásolja; felhívja a Bizottságot, hogy éves tevékenységi jelentésében e kérdésről szisztematikusan adjon számot;

313.  meglepetten állapítja meg, hogy a DG AGRI főigazgatójának éves tevékenységi jelentése szerint a vidéki térség foglalkoztatási aránya (KPI 4) 2014-ben stabil volt, noha az Unión belül a gazdálkodók száma folyamatosan csökken;

314.   véleménye szerint fenntarthatatlan, hogy a DG AGRI éves tevékenységi jelentése szerint(100) az uniós mezőgazdasági üzemek 44,7%-a félig önellátó, azaz évente 4000 eurónál kisebb bevételhez jut; megállapítja továbbá, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások 2014-es pénzügyi évben való elosztásáról szóló, a Bizottság által 2015. december 15-én elfogadott jelentés szerint:

a)  a KAP közvetlen támogatásai kedvezményezettjeinek 80%-a kapja meg a kifizetések mintegy 20%-át, és

b)  a KAP közvetlen támogatásai kedvezményezettjeinek 79%-a évente legfeljebb 5000 euróban részesül;

315.   kéri a DG AGRI-t, hogy 2015-ös éves tevékenységi jelentésében adjon számot a gazdasági és környezeti mutatók széles skálájáról, kiegyensúlyozott áttekintést nyújtva az uniós mezőgazdaság helyzetéről és tágabb összefüggéséről, lehetővé téve a társjogalkotók számára, hogy megfelelőbben értékeljék a KAP teljesítményét, és a kellő ismeretek birtokában mérlegeljék annak jövőbeni irányát;

316.   kéri a DG AGRI-t, hogy tevékenységi jelentésében számoljon be a mezőgazdasági jövedelemtámogatás elosztásának alakulásáról, és ennek során részletesen mutassa be különösen a KAP 2013-as reformjában újonnan bevezetett támogatási formák, mint például az átcsoportosítással nyújtható támogatás hatásait;

317.  üdvözli, hogy a Számvevőszék egy kísérleti teljesítményellenőrzés keretében 71 olyan vidékfejlesztési projektre összpontosított, amelyek tárgyi eszközökbe való beruházásokat foglaltak magukban;

318.   üdvözli a 2007 és 2013 közötti vidékfejlesztési politika végrehajtása révén elért eredményeket, amelyeket az előzetes (2014. végi) adatok mutatnak, utalva a mikrovállalkozások (73 000 vállalkozás) és a fiatal gazdák (164 000) támogatására, valamint az új termékek vagy technológiák 136 000 mezőgazdasági üzemben történő bevezetését segítő innovációs támogatásra;

319.  fájlalja, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel az intézkedések célzottságában és a projektkiválasztásban, és hogy a költségek ésszerű voltára vonatkozóan nem volt bizonyíték;

320.   sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék az általa 2014-ben meglátogatott öt kifizető ügynökség – Írország, Olaszország (Campania), Portugália, Románia és Svédország – esetében hiányosságokat tapasztalt a vidékfejlesztési tranzakciókhoz kapcsolódó ellenőrzési rendszerekben, és különösen a jogosultsági feltételek, a környezeti feltételek, a társaságok maximális mérete és a közbeszerzési eljárás ellenőrzése tekintetében;

Pénzügyi konstrukciók

321.  megjegyzi, hogy a pénzügyi konstrukciók alkalmazása e területen teljességgel elhanyagolható mértékű és meglehetősen kivételes;

322.   fájlalja, hogy a Számvevőszék súlyos hiányosságokat tárt fel a vidékfejlesztés finanszírozási eszközeinek rulírozási és tőkeáttételi hatása tekintetében, és arra a következtetésre jutott, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban a pénzügyi konstrukciók sikertelenek voltak(101); kéri, hogy a Bizottság végezzen értékeléseket annak érdekében, hogy megfelelő ösztönzőket biztosítson a kedvezményezettek számára a jelentős hozzáadott érték eléréséhez;

323.   megjegyzi, hogy a Bizottság szabályszerűségi záróelszámolási eljárást indított annak érdekében, hogy részletes és pontos információkat szerezzen a Cseh Köztársaság állami mezőgazdasági intervenciós alapját érintő összeférhetetlenségi kockázatról, és hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenség megelőzéséhez szükséges intézkedések elmulasztása végső soron szükségessé teheti, hogy az illetékes cseh hatóság visszavonja a kifizető ügynökség akkreditációját, és/vagy pénzügyi korrekciók alkalmazásához vezethet a Bizottság részéről; kéri a Bizottságot, hogy járjon el késlekedés nélkül, és 2016 júniusáig tegyen jelentést a Parlamentnek erről a kérdésről; kéri az OLAF-ot, hogy haladéktalanul számoljon be a Parlamentnek arról, hogy indít-e vizsgálatot vagy sem;

324.   megjegyzi, hogy a pénzügyi konstrukciók támogathatósági időszakának végét követően a befektetésekből az alapokba visszakerült forrásokat a tagállamok felhasználhatják, és azok a jelenlegi jogszabályi keretek között nemzeti forrásokká válhatnak; sajnálatosnak tartja, hogy ebből adódóan az eredetileg konkrét pénzügyi eszközökhöz kötött források végül különböző ágazatokhoz és egyedi vállalkozásokhoz kerülhetnek át; felhívja a Bizottságot, hogy fokozottan ösztönözze a tagállamokat e források ugyanazon ágazaton belüli felhasználására;

Bevált gyakorlat

325.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék részletesen elemzi, hogy az uniós támogatást az azonosított strukturális és területi igényeket, valamint a strukturális hátrányokat tükröző, egyértelműen meghatározott célkitűzésekre összpontosították-e; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék a teljesítménykritériumot a támogatás célzottá tétele és a kiválasztás részeként tesztelte; úgy véli, hogy a DG AGRI által kidolgozott, továbbfejlesztett közös nyomonkövetési és értékelési keret a teljesítményalapú megközelítés tekintetében egyedi mutatókat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára az előrehaladás mérését és az azzal kapcsolatos jelentéstételt;

Meghozandó intézkedések

326.  megállapítja, hogy a Bizottságnak:

a)  megfelelő intézkedéseket kell hoznia a tagállamokon belüli cselekvési tervek megerősítése érdekében, a hibák leggyakoribb okainak feltárása céljából; valamint felül kell vizsgálnia a vidékfejlesztés területén lefolytatott szabályszerűségi ellenőrzésekre vonatkozó stratégiát;

b)  elemeznie kell a KAP-reform hatását az ágazat teljesítménye, illetve az uniós költségvetési támogatás tekintetében meghatározott prioritásai szempontjából;

c)   elő kell segítenie a szinergiák kialakulását a természeti erőforrások területén, a támogató intézkedések jelenlegi heterogenitásának megszüntetése céljából;

d)   részletes jelentést kell benyújtania a Parlamentnek a KAP szerinti közvetlen kifizetések maximalizálásának tagállamonkénti végrehajtásáról;

327.  kéri, hogy:

a)   a Bizottság vegye fontolóra, hogy a DG AGRI éves tevékenységi jelentésében beszámoljon a mezőgazdasági jövedelemtámogatás elosztásának alakulásáról;

b)  a tagállamok tegyenek további erőfeszítéseket abból a célból, hogy MePaR-adatbázisukban megbízható és naprakész információk szerepeljenek, a nem támogatható földterületek utáni kifizetések elkerülése érdekében;

c)  a Bizottság dolgozzon ki javaslatokat a kifizető ügynökségek általi hamis vagy pontatlan jelentéstétel szankcionálására, ideértve a következő három dimenziót: ellenőrzési statisztikák, a kifizető ügynökségek nyilatkozatai és a tanúsító szervek munkája;

d)  a Bizottság hozzon megfelelő intézkedéseket annak előírása érdekében, hogy a tagállami vidékfejlesztési cselekvési tervek a hibák gyakori okaira vonatkozó korrekciós lépéseket is magukban foglaljanak;

e)  a Bizottság vizsgálja felül a vidékfejlesztés területére vonatkozó szabályszerűségi ellenőrzéseinek stratégiáját annak megállapítása érdekében, hogy a regionális programokkal rendelkező tagállamokban az egy konkrét régióban feltárt rendszerszintű hiányosságok más régiókban is jelentkeznek-e, különösen a beruházási intézkedések esetében;

f)  a Bizottság biztosítsa, hogy a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről való bizonyosság növelését célzó új eljárást, amely a 2015-ös pénzügyi évtől kezdve kötelezővé válik, a tanúsító szervek megfelelően alkalmazzák, és hogy az eljárás megbízható és felhasználható információkkal szolgáljon a hibaszintről;

g)  a tagállamok értékeljék a tudástranszfer és a piacon készen elérhető, megfizethető árú tanácsadási tevékenységek támogatásának szükségességét, és hogy amennyiben e szükséglet indokolt, a tagállamok biztosítsák, hogy a támogatott tevékenységek költségei ne haladják meg a piacon kínált hasonló tevékenységek költségeit;

h)  a Bizottság biztosítsa az uniós források komplementaritását a kettős finanszírozás és a tudástranszfer- és tanácsadási intézkedésekkel kapcsolatos adminisztráció megkettőzése kockázatának mérséklése érdekében;

i)  a Bizottság ösztönözze a tagállamokat egy olyan, egységes pénzügyi eszköz létrehozására, amely kölcsönöket és garanciákat is tud nyújtani, és ezáltal növeli tevékenységét és kritikus tömegét;

j)  a Bizottság határozzon meg megfelelő normákat és célokat a tőkeáttételi és a rulírozó hatás tekintetében annak érdekében, hogy fokozza a 2014 és 2020 közötti programozási időszak pénzügyi eszközeinek hatékonyságát;

k)  a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség a lehető legnagyobb mértékben csökkentse a lekötött előirányzatok átvitelét, amely 2014-ben 0,9 millió eurót (50%-ot) tett ki; rámutat arra, hogy a Számvevőszék 2013-ban hasonló észrevételeket tett, és hogy a korrekciós intézkedésekre vonatkozó információk továbbra sem állnak rendelkezésre;

Globális Európa

Általános kérdések

328.  megjegyzi, hogy e terület a külpolitikai tevékenységekkel, az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak nyújtott támogatással, valamint a fejlődő és a szomszédos országoknak nyújtott fejlesztési és humanitárius segéllyel összefüggő kiadásokat foglalja magában, amelyek nem képezik részét az Európai Fejlesztési Alap (EFA) tevékenységeinek;

329.  megjegyzi, hogy a Globális Európa című, 4. fejezet összesen 7,4 milliárd eurót tartalmaz, és felhasználása az együttműködési eszközökön és a teljesítési módszereken alapul;

330.  megjegyzi, hogy jelenleg kétségkívül három, a bővítési és a szomszédsági menetrend szempontjából jelentős terület van: a partnerség, a bővítés és az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) kialakítandó szinergiák;

331.  üdvözli, hogy a Számvevőszék által 2011-ben és 2012-ben tett nyolc ajánlás közül négyet teljes mértékben, kettőt nagyrészt, kettőt pedig bizonyos mértékig végrehajtottak;

Irányítási kérdések

332.  megjegyzi, hogy e területen közvetlen irányítás van, amennyiben a kiadásokat a Bizottság és annak főigazgatósága kezeli; ezt a brüsszeli központon, vagy az egyes országokban működő uniós képviseleteken vagy nemzetközi szervezetekkel együttműködésben biztosítják;

333.   meglepődve veszi tudomásul, hogy az 5. számú – „időben történő végrehajtás” – és 6. számú – „a cél elérése” – fő teljesítménymutatóval mérve nem ugyanazoknál a képviseleteknél a legmagasabb a kockázatnak kitett összeg, mint amelyeket a legrosszabbul teljesítőkként tartanak számon; úgy véli, hogy ez kérdéseket vet fel egyes képviseletek jelentéseinek minőségét és komolyságát illetően;

334.   súlyos aggodalommal veszi tudomásul, hogy az EAMR szerint az uniós képviseletek által vezetett 2598 projekt közül:

–   805 projekt 13,7 milliárd euró értékben (a teljes összeg 45,53%-a) késedelmet szenved,

–   610 projekt 9,9 milliárd euró értékben (32,96%) nem fogja elérni az eredetileg kitűzött célokat,

–   500 projekt 8,6 milliárd euró értékben (29%) késedelmet szenved és nem fogja elérni az eredetileg kitűzött célokat,

–   915 projekt 15 milliárd euró értékben (50%) vagy késedelmet szenved vagy nem fogja elérni az eredetileg kitűzött célokat,

–   a leginkább problematikus projektek közel egyötödét költségvetés-támogatási fellépések teszik ki;

335.   sajnálatosnak tartja, hogy a képviseletek személyzete kevésbé gyakran keresi fel azokat a projekteket, amelyeknél problémák vannak a végrehajtással, mint azokat, amelyeknél nincsenek problémák;

336.   emlékeztet arra, hogy a Parlament felkérte a Bizottságot, hogy mutassa be, milyen intézkedéseket hozott az uniós képviseletek pénzügyi tervezést és forráselosztást, pénzügyi igazgatást és ellenőrzést illető teljesítményének javítása érdekében, és a Parlament elé kell terjesztenie, hogy milyen következtetéseket vont le az EAMR-rel kapcsolatban;

337.   kitart amellett, hogy a Bizottság semmi esetre sem használhatja az Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 163. cikkében említett kontradiktórius eljárást valamely számvevőszéki különjelentés elfogadásának késleltetésére vagy akadályozására;

338.  ismételten és határozottan hangsúlyozza, hogy a megbízhatóság kialakításának folyamatához olyan intézkedések szükségesek, amelyek megerősítik az uniós képviseletek elszámoltathatóságát az uniós képviseletvezetők által elkészített és aláírt EAMR révén;

339.   az uniós képviseletvezetők által kiállított EAMR-t fontos belső igazgatási eszköznek tartja, amely lehetővé teszi a Bizottság számára a problémák időben történő észlelését és azoknak akár a végrehajtás közbeni kezelését; sajnálatosnak tartja, hogy e jelentéseket nem csatolták a DG DEVCO és a DG NEAR éves tevékenységi jelentéseihez, amint azt a költségvetési rendelet 67. cikkének (3) bekezdése előirányozza; sajnálatosnak tartja, hogy azokat szisztematikusan bizalmasnak minősítik, miközben a költségvetési rendelet 67. cikkének (3) bekezdése értelmében azokat „az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket”;

340.   sajnálatosnak tartja, hogy a külső segítségnyújtási programok végrehajtását illetően az uniós képviseletek általános teljesítménye a 2014. évi EAMR-ben alkalmazott fő teljesítménymutatókkal mérve 2013-hoz képest romlott; megjegyzi ugyanakkor, hogy e jelentések a folyamatban lévő projektek értékelését tartalmazzák, és hogy a teljesítményre az uniós képviseletek befolyásán kívül eső tényezők is hatással vannak, többek között a kedvezményezett országok kormányzásának minősége, a biztonsági helyzet, a politikai válságok, a végrehajtó partnerek elkötelezettsége stb.;

341.   tudomásul veszi, hogy az EAMR-jelentések alapján levonható értékelések csak pillanatfelvételek az egyes projektek év végi helyzetéről, és hogy a feltárt nehézségek aktuális hatása csak a projekt végén értékelhető;

342.  kitart amellett, hogy a Bizottságnak az EAMR-t a feltárt hiányosságok kezelésére kell felhasználnia annak érdekében, hogy a folyamatban lévő projektek elérjék eredetileg kitűzött céljukat; elvárja, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy a külső segítségnyújtási projekteket a késedelmes projektek arányának csökkentése érdekében ésszerű időn belül megtervezzék; elvárja, hogy a Bizottság beszámoljon a Parlamentnek a súlyos végrehajtási problémákkal küzdő küldöttségek helyzetének megoldását célzó korrekciós intézkedésekről;

343.   megjegyzi, hogy a folyamatban lévő projektek nagyon korlátozott részénél tapasztaltak figyelmeztető jelzést indokoló súlyos problémákat; üdvözli az előirányzott kiigazító fellépéseket, amelyek még lehetővé teszik a pozitív eredményeket a végrehajtási időszak végére;

344.  úgy véli, hogy az uniós képviseletvezetőket felvételük során és kiküldetésük előtt rendszeresen emlékeztetni kell az igazgatásban betöltendő, képviseletük műveleti portfóliójával kapcsolatos irányítási és felügyeleti feladataikra (főbb menedzsment folyamatok, ellenőrzési menedzsment, fő teljesítménymutatók megfelelő megértése és értékelése), az éves tevékenységi jelentés keretében benyújtandó minőségi és kimerítő jelentésekre, hogy ne csak feladatkörük politikai aspektusára összpontosítsanak;

345.   aggodalmának ad hangot a harmadik országokban a külső támogatások uniós kezelése miatt; rámutat, hogy minden második eurót késedelmesen fizetnek ki (a legutóbbi jelentéstétel időpontjában ez 805 projekt volt), minden harmadik euró nem éri el a tervezett célt (610 projekt), minden negyedik euróra pedig mindkettő igaz (500 projekt); aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a költségvetési támogatás esetén az intézkedések majdnem egyötöde (18,5 %) késedelmes, és nem éri el a célokat – az Európai Fejlesztési Alap projektjeinek majdnem felénél ugyanezek a végrehajtási problémák jelentkeznek; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a problémás projekteknél kevésbé gyakran tesznek látogatást, mint a problémamentes projekteknél; felkéri a Bizottságot, hogy készítsen aktuális jelentést a projektek helyzetéről, és felszólítja, hogy vonja be a jelentéstételbe a szomszédságpolitikai támogatás programjait is;

346.  úgy véli, hogy az uniós képviseletvezetők számára az általános iránymutatásokban egyértelmű útmutatást kell adni a fenntartás és annak elemei meghatározására vonatkozóan;

347.  úgy véli, hogy a képviseleteknek fel kell tárniuk és meg kell szilárdítaniuk a tendenciákat igazgatási információk és fő teljesítménymutatók alapján a programozási ciklusnak az uniós fejlesztési segély megfelelő általános vagy ágazati teljesítményét szolgáló értékelése érdekében;

348.   üdvözli, hogy a Bizottság fokozta az uniós finanszírozású projektek nyomon követését a tindoufi menekülttáborokban, melynek keretében 2015-ben összesen 24 nyomonkövetési látogatásra került sor, és a Bizottság humanitárius személyzete havonta akár két hetet is a táborokban töltött; üdvözli a Bizottság mindazon erőfeszítéseit, amelyek célja az uniós források táborokon belüli lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása, és elismeri, hogy Tindouf esetében nem vetnek ki vámot a humanitárius célú behozatalra;

Jogszerűség és szabályszerűség: a hibák kérdése

349.  megállapítja, hogy Számvevőszék által ellenőrzött 172 tranzakció közül 43 esetében észleltek hibát; megjegyzi, hogy 28 számszerűsített hiba alapján a becsült hibaarány 2,7%-os;

350.   üdvözli, hogy a Számvevőszék külön hibaarányt állapított meg a Bizottság által közvetlenül kezelt költségekre vonatkozóan (kizárva a több adományozótól származó és a költségvetés-támogatási tranzakciókat), és sajnálja, hogy ezen egyedi tranzakciók esetében a hibaarányt 3,7%-ban határozták meg; lesújtónak találja, hogy hét számszerűsíthető hiba esetében a Bizottság elegendő információval rendelkezett ahhoz, hogy a költségek elfogadása előtt megakadályozza, illetve feltárja és korrigálja a hibákat; megjegyzi, hogy ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák kijavítására, az e fejezettel kapcsolatos becsült hibaarány 0,2 százalékponttal alacsonyabb lett volna;

351.  megjegyzi, hogy a fő hibák között a pénzügyi kedvezményezettek által igényelt – az időszak, az adók, az eredetszabályoknak való megfelelés hiánya vagy a nem elégséges dokumentáció miatt –, nem támogatható kiadások és a kifizetések Bizottság általi nem megfelelő elszámolása és elfogadása is szerepel;

Hibatípusonkénti hozzájárulás

Globális Európa

Nem támogatható költségek

57%

El nem végzett szolgáltatások/munkálatok/szállítások

24%

A költségeket alátámasztó dokumentumok hiánya

8%

A közbeszerzési szabályok megszegése

6%

Az igényelt költségek pontatlan kiszámítása

4%

Összesen

100%

352.  üdvözli, hogy a Számvevőszék külön hibaarányt állapított meg a Bizottság által közvetlenül kezelt költségekre vonatkozóan, kizárva a több adományozótól származó és a költségvetés-támogatási tranzakciókat; sajnálja, hogy e konkrét tranzakciók hibaarányát 3,7%-ban határozták meg;

353.   kiemeli, hogy a Számvevőszék által vizsgált költségvetés-támogatási tranzakciók jogszerűségi és szabályszerűségi hibáktól mentesek voltak; szükségesnek tartja ugyanakkor, hogy a Bizottság kialakítson egy rendszert a költségvetés-támogatásként nyújtott pénzeszközök folyamatos nyomon követésére, beleértve folyamatos ellenőrzési mechanizmusokat is annak vizsgálata céljából, hogy teljesülnek-e az ilyen támogatási formákhoz való hozzáférés feltételei;

354.  sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék 2014-ben újból észlelte azt a 2013-ban már feltárt rendszerszintű hibát, miszerint a költségeket a becslés és nem a ténylegesen felmerült, kifizetett és elfogadott költségek alapján fogadták el; elégedettséggel állapítja meg ugyanakkor, hogy a DG ELARG 2014 májusában korrigálta a 2013-as és 2014-es számlákban szereplő pontatlan elszámolásokat, és felülvizsgálta az ELARG számviteli kézikönyvében szereplő utasításokat is;

355.  emlékeztet arra, hogy a Europe Aid főigazgatója megbízhatósági nyilatkozatában(102) azt állította, hogy a meglévő ellenőrzési eljárások megfelelő garanciákat nyújtanak valamennyi alapul szolgáló tranzakció jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban, ugyanakkor általános fenntartást fogalmazott meg a 2%-ot meghaladó hibaarányt illetően, ami arra utal, hogy az ellenőrzési eljárások nem voltak képesek megelőzni, felderíteni vagy korrigálni a lényeges hibákat;

356.   alapvető fontosságúnak tartja azt, hogy az előcsatlakozási támogatások kifizetését fel lehessen függeszteni nemcsak abban az esetben, ha bizonyítást nyert az azokkal való visszaélés, hanem akkor is, amikor egy csatlakozás előtt álló ország valamilyen módon megsérti az Európai Unió Alapjogi Chartája által szentesített jogokat;

Az adatok megbízhatóságával kapcsolatos kérdések

357.  megjegyzi, hogy e téren az adatok igazgatása a kiadások jellege és az elosztásuk szerinti területek miatt nyilvánvalóan eltér az uniós költségvetés minden más területétől;

Teljesítmény- és eredményorientált megközelítés

358.  megjegyzi, hogy a támogatás jellege miatt a tökéletesített kockázatkezelés és a megerősített ellenőrzési rendszerek is jelentősen hozzájárulnak a teljesítmény előtérbe helyezéséhez;

Pénzügyi konstrukciók

359.  megjegyzi, hogy e területen a pénzügyi konstrukciók nem játszanak központi szerepet; amennyiben ilyen jellegű támogatásra lehetőség van, azt inkább az EFA fellépései révén használják fel;

Meghozandó intézkedések

360.  megállapítja, hogy a Bizottságnak:

a)  eleget kell tennie a Számvevőszék azon ajánlásának, hogy dolgozzon ki és hajtson végre belső ellenőrzési eljárásokat annak biztosítására, hogy a refinanszírozási kifizetések a tényleges kiadásokon alapuljanak, valamint hogy erősítse meg a támogatási szerződések előzetes ellenőrzését, ideértve a kockázatalapú tervezést és a szisztematikus nyomonkövetési látogatásokat;

b)  követnie kell a jelenlegi, gyorsan változó prioritásokat annak érdekében, hogy hatékony uniós pénzügyi támogatást biztosítson nemcsak a területi (többek között Ukrajnára, Törökországra, a Nyugat-Balkánra, a keleti partnerség országaira kiterjedően), hanem egyszersmind a tematikus szempontok szerint is;

361.  kéri, hogy a Bizottság dolgozzon ki és hajtson végre belső ellenőrzési eljárásokat annak biztosítására, hogy az előfinanszírozást a ténylegesen felmerülő költségek alapján számolják el, a jogi kötelezettségvállalásokat nem figyelembe véve;

362.  teljes mértékben támogatja a Bizottság által az összefoglaló jelentésben(103) adott utasítást, amelyben nyomatékosan felszólítja a DG DEVCO-t, hogy „találjon megoldásokat kontrolleredményeinek jobb kiértékelésére, hogy a kockázatok szerinti differenciáltabb megbízhatóságot nyújthasson, és hogy a kontroll-erőforrásainak nagyobbik részét a specifikus fenntartások által érintett területekre irányítsa a különböző kontrollok viszonylagos költséghatékonyságának figyelembevétele mellett”;

363.  kéri a Bizottságot, hogy:

a)  évente bocsássa a Parlament rendelkezésére az EAMR általános értékelését; valamint

b)  a DG DEVCO és a DG NEAR éves tevékenységi jelentésében jelölje a végrehajtási problémákkal küzdő képviseletek helyzetének megoldása, a költségvetés-támogatás késedelmeinek lerövidítése és a programok egyszerűsítése érdekében meghozott intézkedéseket;

Igazgatás

364.  megjegyzi, hogy ez a nagyon konkrét terület az uniós intézmények és egyéb szervek kiadásaira vonatkozik, és hogy a Bizottság itt számos esetben szolgáltatói szerepben lép fel a többiek számára;

365.  rámutat, hogy a teljes összegnek mintegy 60%-a a személyzet költségét teszi ki; a többi sor pedig többek között az épületekre, felszerelésekre, energiára, távközlésre és informatikára vonatkozik;

366.   kéri, hogy minden uniós intézmény és ügynökség alkalmazza a személyzeti szabályzat 16. cikkét oly módon, hogy a távozó vezető tisztviselőkről évente információkat, továbbá egy összeférhetetlenségi jegyzéket tesz közzé; kéri, hogy a fent említett független szerkezet értékelje az uniós pályafutás utáni munkavállalás összeegyeztethetőségét vagy azt a helyzetet, amikor köztisztviselők és volt európai parlamenti képviselők a közszférából a magánszektorba mennek dolgozni (a forgóajtó-jelenség), és az összeférhetetlenség lehetőségét, és határozzon meg egyértelmű várakozási időszakokat, amelyek kiterjednek legalább az átmeneti ellátás időtartamára;

367.   rámutat, hogy öt korábbi tisztviselőt 2014-ben szaktanácsadóként alkalmaztak, és egy esetben 43 hétre, két másik esetben pedig 30 hétre részesítettek javadalmazásban; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson további tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy miért nem hosszabbították meg az eredeti szerződéseket ahelyett, hogy napi alapon fizetik a fent említett korábbi tisztviselőket, illetve hogy figyelembe vették-e az említett eredeti szerződéseket, és ha igen, miként, illetve fizettek-e egyidejűleg nyugdíjakat;

368.   rámutat, hogy a tisztviselők személyzeti szabályzatának keretében a heti munkaidő 37,5 óráról 40 órára emelése mintegy 2900-zal több álláshellyel egyenértékű, és ez a gyakorlatban ellensúlyozza a személyzeti szabályzat reformja keretében elfogadott, több éven keresztül véghezvitt 5%-os személyzetcsökkentést; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be éves adatokkal alátámasztott átlátható jelentést a tervezett álláshely-csökkentésről, és ebbe számítsa bele a munkaidő-hosszabbítást;

369.  hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárás a Bizottság minden tagja esetében elsőbbséget élvez más ülésekkel szemben, mivel a Parlament illetékes bizottsága úgy véli, hogy minden biztos elszámoltatható a Parlamenttel szemben;

370.  hangsúlyozza a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepét; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi uniós intézmény végrehajtsa a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló szabályokat; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő az Unión belül a visszaélést jelentő személyek védelméről szóló jogszabály kidolgozását;

371.   kéri, hogy minden olyan uniós intézmény és ügynökség sürgősen fogadjon el a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályokat, amely még nem tett így, és alkalmazzanak közös megközelítést kötelezettségeikkel kapcsolatban, amely a visszaélést bejelentő személyek védelmére összpontosít; külön figyelmet kér a visszaélést bejelentő személyek védelmére az üzleti titkok védelméről szóló irányelvvel összefüggésben; felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezze uniós jogszabály elfogadását a visszaélést bejelentő személyek minimális védelméről; felhívja az intézményeket és az ügynökségeket a személyzeti szabályzat módosítására annak biztosítása érdekében, hogy az ne csak formálisan kötelezze a tisztviselőket mindenféle szabálytalanság bejelentésére, hanem állapítson meg megfelelő védelmet a visszaélést bejelentő személyek számára; felhívja az intézményeket és az ügynökségeket, hogy késedelem nélkül hajtsák végre a személyzeti szabályzat 22c. cikkét;

372.   aggodalmának ad hangot a közigazgatásban dolgozók körében elkövetett öngyilkosságok száma miatt; szükségesnek tartja, hogy az ilyen jellegű események megismétlődésének elkerülése végett a Bizottság végezzen komoly elemzést a személyzet jólétéről;

373.  sajnálattal állapítja meg, hogy a Számvevőszék által 2011-ben és 2012-ben tett nyolc ajánlás közül egyetlen ajánlást sem hajtottak végre maradéktalanul, és ötöt csak nagyrészt, hármat pedig csak részben hajtottak végre;

374.   tudomásul veszi, hogy a Bizottságon belül a betegállomány szintje továbbra is stabil; üdvözli a pszichoszociális támogató munkacsoport létrehozását, ami a hiányzási napok számát 2200-ről (2010) 772-re (2014) szorította vissza. ennek ellenére aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy 868 esetben volt szükség a beavatkozásra, habár 95%-os elégedettséggel;

375.   megjegyzi, hogy több mint 250 alkalmazottat, akik nem kerültek be az új kabinetekbe, a főigazgatóságokhoz vették vissza vagy azoknál helyezték el, és az új Juncker-Bizottságban mintegy 550 új alkalmazottat köszöntöttek az új kabinetekben;

376.   már régóta meghaladottnak tartja az unós alkalmazottak 64 éves kiváltságát, hogy bűncselekményeik miatt az uniós tagállamokban nem állíthatók bíróság elé; követeli, hogy ezt a Szerződés jegyzőkönyvében rögzített kiváltságot korlátozzák a harmadik országokban dolgozó uniós alkalmazottakra;

Jogszerűség és szabályszerűség: a hibák kérdése

377.  megállapítja, hogy Számvevőszék által ellenőrzött 129 tranzakció közül 20 esetében észleltek hibát; megjegyzi, hogy 12 számszerűsített hiba alapján a becsült hibaarány 0,5%-os;

378.  megjegyzi, hogy a fő hibák között a nem támogatható vagy nem helyesen kiszámított személyzeti juttatások és kapcsolódó előnyök, a meglévő szerződés hatálya alá nem tartozó szolgáltatások kifizetése és az egyéb, megfelelően nem indokolt kiadások szerepeltek;

Hibatípusonkénti hozzájárulás

Igazgatás

Nem támogatható vagy nem helyesen kiszámított személyzeti juttatások és kapcsolódó előnyök

70%

A meglévő szerződés hatálya alá nem tartozó szolgáltatások kifizetése

22%

Egyéb, megfelelően nem indokolt kiadások

8%

Összesen

100%

Magatartási kódex és összeférhetetlenség

379.  megállapítja, hogy a nyilvánosság és a média komoly érdeklődést mutat a feddhetetlenségi kérdések iránt, aminek következtében a jól működő magatartási kódexek folyamatos figyelmet igényelnek; hangsúlyozza, hogy a magatartási kódex csak megfelelő alkalmazása és betartásának következetes – nem csak incidensek esetén való – ellenőrzése mellett lehet hatékony megelőző intézkedés; rámutat arra, hogy a magatartási kódex felülvizsgálatára 2017 végéig sort kell keríteni;

380.   ösztönzi az uniós intézményeket és ügynökségeket, hogy hívják fel jobban a figyelmet az összeférhetetlenségi politikára a tisztviselők körében a folyamatban lévő figyelemfelkeltő tevékenységekkel párhuzamosan, és kötelezően megvitatandó elemként a feddhetetlenség és átláthatóság belefoglalását a felvételi eljárásokba és a teljesítményértékelésekbe; véleménye szerint az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályokban különbséget kellene tenni a választott képviselők és a köztisztviselők között; úgy véli, hogy a tagállamokban dolgozó, az uniós támogatások kezeléséért és ellenőrzéséért felelős köztisztviselőknél és közalkalmazottaknál is szükség van ilyen szabályozásra; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a jogalapra vonatkozó megfelelő tervezetet;

381.   úgy véli, hogy a Bizottságnak az eseti etikai bizottság ajánlásainak vonatkozásában proaktívan dokumentumokat kellene közzétennie a korábbi biztosok hivatali idejüket követően betöltött állásairól, az 1049/2001/EK rendelettel összhangban szerkesztve az üzleti vagy személyes információkat;

382.   kéri a Bizottságot, hogy 2017 végéig vizsgálja felül a biztosokra vonatkozó magatartási kódexet, többek között meghatározva, hogy mi minősül „összeférhetetlenségnek”, valamint kritériumokat vezetve be a mandátum lejárta utáni foglalkoztatás összeegyeztethetőségének értékeléséhez, és három évre hosszabbítva meg a biztosoknál alkalmazandó visszavonulási időszakot; kéri a Bizottságot, hogy kívánja meg a tagállamoktól biztosjelöltjeik esetleges összeférhetetlenségének egyértelmű jelzését és annak kifejtését, hogy miként határozzák meg nemzeti jogszabályaik az összeférhetetlenséget; amennyiben a nemzeti jogszabályok és a Bizottság által magára nézve alkalmazott vonatkozó szabályok eltérően értelmezik az összeférhetetlenséget, a tagállamoknak az utóbbi értelmezést kell követniük;

383.  ebben a tekintetben kéri a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet az összeférhetetlenség, valamint a korrumpáló gyakorlatok megakadályozására a decentralizált ügynökségeknél, amelyek különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból, figyelembe véve azt, hogy viszonylag ismeretlenek a nyilvánosság számára és az EU-n belül különböző helyeken találhatók;

384.   rámutat arra, hogy az összeférhetetlenségek tekintetében jelentős lépés a potenciálisan összeférhetetlen helyzetek áttekintésekor a Bizottság elnökére, a Bizottság eseti etikai bizottságára és a főtitkárra vonatkozó átláthatóság növelése; felhívja a Bizottságot, hogy az 1049/2001/EK rendelettel összhangban proaktívan tegye közzé az etikai bizottság véleményeit, hogy a Bizottság a határozatai tekintetében elszámoltatható legyen a közvélemény felé; megismétli a Parlament azon ajánlását, hogy az eseti etikai bizottságot hatáskörének bővítése és független szakértők bevonása érdekében meg kell reformálni;

385.   véleménye szerint a biztosokra vonatkozó magatartási kódexnek egyértelműbben tartalmaznia kellene az eseti etikai bizottság feladatainak leírását, és magában kellene foglalnia azt a követelményt, hogy a Bizottság tagjainak független szakértőknek kell lenniük;

386.   felhívja a Bizottságot, hogy nyílt, géppel olvasható formátumban tegye közzé az érdekeltségi nyilatkozatokat;

387. úgy véli, hogy a cseh Regionális Fejlesztési Minisztérium egyik korábbi alkalmazottja, Crețu biztos kabinetjének jelenlegi tagja nem követheti a cseh regionális politikai ügyeket, mivel egy ilyen feladatkör összeférhetetlenségnek minősülhet;

Összeférhetetlenségek a megosztott irányításban és a harmadik országokban az uniós pénzek kezelése során

388.   rámutat arra, hogy néhány tagállamban hiányoznak a kormánytagok jogviszonyait szabályozó törvények, amelyek kizárják, hogy a tisztviselők teljesen vagy részben gazdasági társaságokat birtokoljanak;

389.   súlyos összeférhetetlenséget lát abban, hogy e tisztviselők gazdasági társaságai uniós pénzekre pályáznak, illetve alvállalkozóként uniós pénzt kaphatnak, továbbá hogy a tulajdonos és maga a tisztviselő ezzel egyidejűleg e pénzek szabályszerű felhasználásáért, illetve az ezzel kapcsolatos ellenőrzésért felel;

390.   követeli, hogy a Bizottság a jövőben a támogatásokról szóló uniós jogszabályokban írja elő, hogy azok az uniós tagállamokban és harmadik országokban működő gazdasági társaságok, amelyek tisztviselők tulajdonában vannak, ne kérelmezhessenek és kaphassanak uniós pénzeket;

Átláthatóság

391.  úgy véli, hogy a költségvetés Unión belüli végrehajtására vonatkozó valamennyi adat tekintetében közzététel révén biztosítani kell az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, a tagállamok megosztott irányításhoz kapcsolódó kiadásaira is kiterjedően;

392.   hangsúlyozza azt az elvet, hogy a Bizottságnak minden szinten meg kell szüntetnie a nyilvántartásba nem vett lobbistákkal való kapcsolattartást;

393.   felhívja a Bizottságot, hogy az uniós politikai döntéshozatali folyamatban érintett valamennyi személyre terjessze ki a lobbistákkal tartott találkozók adatainak feljegyzését, előírva főigazgatóságaik számára, hogy rendszeresen készítsenek jelentést a szervezeti egységeiknél tartott találkozókról, és könnyen elérhető formában tegyék közzé ezt az információt a Bizottság honlapján;

394.   úgy véli, hogy a Bizottságot kötelezni kellene a szakpolitikák és jogszabályok tervezetére vonatkozó, lobbistáktól/érdekképviselőktől kapott valamennyi észrevétel „jogalkotási lábnyomként” történő feljegyzésére és közzétételére; úgy véli, hogy e jogalkotási lábnyomnak részletes információkat kellene magában foglalnia azon lobbistákra vonatkozóan, akiknek álláspontja lényeges hatással volt a Bizottság javaslataira;

395.   üdvözli a Bizottságot elhagyó vezető tisztviselők listájának közzétételét, és kéri a Bizottságot, hogy a kabinet valamennyi tagjára terjessze ki a „vezető tisztviselő” fogalmát;

Szakértői csoportok

396.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a szakértői csoportokon belüli összeférhetetlenségekkel szembeni ombudsmani ajánlások nyomán, és mindaddig halassza el az új horizontális szabályok elfogadását, amíg a Parlament a CONT és a JURI bizottság közös saját kezdeményezésű jelentésének folyamatban lévő kidolgozása alapján ki nem tudja fejteni álláspontját;

Egyéb kérdések

Migráció és menekültek

397.  üdvözli a jelentős menekültáradat által okozott válsághelyzetek enyhítésére felhasználható pénzösszegekre vonatkozó tájékoztatást;(104)

398.  úgy véli, hogy a migrációs politikában érintett uniós forrásokat teljesítménymutatók alapján kell ellenőrizni és auditálni;

399.   aggodalmának ad hangot a jelenlegi migrációs válság miatt, és hangsúlyozza, hogy javítani kell a tagállamok közötti koordinációt; tudomásul veszi a migrációra és a külső határok igazgatására 2014-ben elkülönített forrásokat, és kéri a Számvevőszéket, hogy vegye fontolóra egy, e források hatékonyságára összpontosító különjelentés kidolgozását;

400.   utal 2013-ra vonatkozó mentesítési jelentésének 234. és 235. bekezdésére (P8_TA(2015)0118)); naprakész tájékoztatást kér a Nemzetközi Irányítócsoporttal (IMG) és a Bizottsággal jelenleg folytatott együttműködésről, különös tekintettel a folyamatban lévő és az új szerződésekre és kifizetésekre;

401. felvilágosítást kér arról, hogy melyek azok a be nem fejezett görög uniós projektek, amelyeket 2015. december 31. után már nem lehet tovább finanszírozni; felvilágosítást kér arról, hogy ezek a projektek hogyan fognak folytatódni;

OLAF

402.   úgy ítéli meg, hogy az OLAF kulcsszereplő a korrupció elleni küzdelemben, ezért úgy véli, hogy kiemelkedő fontossága van annak, hogy az intézmény hatékonyan és függetlenül működjön; javasolja, hogy az OLAF-ról szóló rendelettel összhangban az OLAF Felügyelő Bizottsága kapjon hozzáférést az OLAF tevékenységeinek felügyeletével kapcsolatos küldetése hatékony végrehajtásához szükséges információkhoz, és költségvetési szempontból legyen független;

403.   hangsúlyozza, hogy a tagállamok nem követik nyomon az Unió pénzügyi érdekeit sértő, az OLAF által eléjük tárt feltételezett csalások ügyeit; felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, és az OLAF-ot, hogy folytassa és gyorsítsa fel annak elemzését, hogy milyen okokból nem követik nyomon a tagállamok a feltételezett ügyeket, terjessze a Parlament elé ezzel kapcsolatos megállapításait, és folytassa a tagállamok támogatását az európai alapokkal kapcsolatos csalások megelőzése és felderítése terén végzett tevékenységük javítása során;

404.   megjegyzi, hogy az OLAF erőfeszítéseket tett felügyelő bizottsága ajánlásainak végrehajtására(105); tájékoztatást kér ugyanakkor arról, hogy végrehajtották-e a vonatkozó ajánlásokat és vannak-e alapvető különbségek; elvárja, hogy a jövőben az OLAF egyértelműen nyilvánítsa ki, hol és mennyiben tér el a felügyelő bizottság eredeti ajánlásaitól; megjegyzi, hogy 2014 volt az első olyan év, amelyben a felügyelő bizottság a korábban kiadott ajánlások nyomon követéséről határozott; kéri az OLAF-ot és a felügyelő bizottságot, hogy ezt az eljárást évente ismételje meg;

405.   sürgeti az OLAF-ot, hogy hajtsa végre a főigazgató vizsgálatokban való közvetlen részvételével kapcsolatos ajánlást, mivel a 883/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a vizsgálatokat a főigazgató által kijelölt alkalmazottak folytatják le, nem pedig maga a főigazgató, mivel ez olyan vizsgálatokat eredményezhet, amelyekben ütköznek egymással a célkitűzések;

406.   elvárja az OLAF-tól a felügyelő bizottság arra vonatkozó ajánlásának végrehajtását, hogy az adott ügyiratba vegye fel annak ellenőrzését, hogy fennáll-e esetleges összeférhetetlenség valamely nemzeti szakértő feladatai és a vizsgálati tevékenységekben való részvétele között;

407.   szilárd meggyőződése, hogy a felügyelő bizottságot a 883/2013/EU rendelet 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban tájékoztatni kellene valamennyi olyan elutasított ügyről, amelyben a tagállamok igazságügyi hatóságainak továbbítottak információt, hogy védelmezni lehessen az állítások által érintett személyeket megillető eljárási garanciákat; kéri az OLAF-ot, hogy mielőbb hajtsa végre a felügyelő bizottság ajánlását;

408.   megjegyzi, hogy 2014-ben az OLAF összesen 307 vizsgálatot és összehangolt tevékenységet zárt le; e vizsgálatok közül az OLAF 147 esetben adott ki ajánlást, ami 47%-os nyomonkövetési arányt jelent; megjegyzi, hogy a 2011 előtti években az arány rendszeresen meghaladta az 50%-ot; elvárja, hogy az OLAF tegyen lépéseket hatékonyságának tartós helyreállítása érdekében, javítva kiválasztási eljárását; úgy véli, hogy hatékonyságának növelése érdekében az OLAF-nak át kellene gondolnia a felügyelő bizottság 31. számú ajánlását;

409.  megállapítja, hogy az OLAF és a felügyelő bizottság közös erőfeszítéseket tett az új munkarendről való megállapodás érdekében; megismétli a 2013-as költségvetéssel kapcsolatban tett azon felhívását, hogy mielőbb találjanak megoldást az OLAF és a felügyelő bizottsága között fennmaradó kérdésekre annak érdekében, hogy jogi kötelezettségeiknek hatékonyan, a jelenlegi korlátozott együttműködésük feltételeinek megfelelően eleget tudjanak tenni; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben töltse be szerepét, és dolgozzon aktívan egy hosszú távú megoldás késedelem nélküli megvalósításán;

410.   üdvözli, hogy a Bizottság felfüggesztette az OLAF főigazgatójának mentelmi jogát annak érdekében, hogy a belga igazságügyi hatóságok ki tudják vizsgálni azt a gyanút, hogy jogellenesen rögzítettek egy (az OLAF által telefonhívásra kért) tanú és egy érintett személy közötti (az OLAF által lejegyzett) telefonbeszélgetést, ami az OLAF épületében és az OLAF vizsgálatvégző tisztviselőinek segítségével történt;

411.   hangsúlyozza, hogy a felügyelő bizottságnak – megbízatásával összhangban – önállóan dolgozó személyzettel kellene rendelkeznie, akik függetlenek az OLAF igazgatásától és pénzügyi autonómiát élveznek; üdvözli a Bizottság erre irányuló jelenlegi erőfeszítéseit;

412.   kéri az OLAF-ot, hogy biztosítson a felügyelő bizottság számára hozzáférést azokhoz a dokumentumokhoz, amelyeket a felügyelő bizottság a jogszabályi megbízatás szerinti hatáskörének megfelelő feladatai ellátásához szükségesnek ítél;

413.  megjegyzi, hogy az OLAF 2014-ben jelentős lépéseket tett azért, hogy fokozza az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság és a tagállamok általi védelmét, azáltal, hogy kiteljesítette a csalás elleni többéves stratégia kiemelt fellépéseit, amelyek egyrészt a Bizottság szervezeti egységei és az ügynökségek szintjén csalás elleni stratégiák kidolgozását, másrészt pedig a tagállamok saját csalás elleni stratégiáik kidolgozásában való támogatását állították a középpontba;

414.  rámutat arra, hogy az OLAF 2014-ben rekordösszegű, 901 millió eurónyi pénzügyi támogatás uniós költségvetésbe való visszafizettetését javasolta, amely összeg a 2013. évinek több mint kétszerese; rámutat arra, hogy 2014-ben, az OLAF 206,5 millió euró visszafizettetésére vonatkozó ajánlása nyomán az érintett hatóságok által visszafizettetett teljes összeg szintén emelkedett (2013-ban 117 millió volt);

415.  sürgeti az OLAF-ot, hogy a 2014-es új személyzeti szabályzattal összhangban dolgozzon ki belső szabályzatot a visszaélések bejelentésére vonatkozóan;

416.   emlékeztet arra, hogy a Bizottsághoz kérelem érkezett a belga bíróságoktól személyzete mentelmi jogának felfüggesztésére irányulóan; kitart amellett, hogy a Bizottságnak teljes körűen együtt kell működnie a belga igazságügyi hatóságokkal;

417.   rámutat arra, hogy az OLAF 2014. évi éves jelentésében rögzítésre kerültek az ágazatonkénti vizsgálati tevékenységek és eredmények; kéri az OLAF-ot, hogy a következő éves jelentésben valamennyi ágazatra vonatkozóan nyújtson részletes tájékoztatást a vizsgálatok típusáról és eredményeiről;

Dohányipari megállapodások

418.  emlékeztet rá, hogy a Bizottság 2015 májusában ígéretet tett arra, hogy mihamarabb közzéteszi a PMI-vel (Philip Morris International) kötött megállapodásra vonatkozó értékelését; hangsúlyozza, hogy a Bizottság több ízben is elhalasztotta az értékelés közzétételét, amelyre végül 2016. február 24-én – egy nappal a kérdéssel kapcsolatos parlamenti plenáris vitát megelőzően – került sor; határozottan úgy véli, hogy az értékelés ily kései időpontban való közzétételével a Bizottság súlyos mulasztást követett el a Parlament és a polgárok iránti átláthatósági kötelezettségei tekintetében, veszélyeztetve a Parlament azon képességét, hogy időben kifejthesse véleményét e bonyolult és kényes kérdésről;

419.  kiemeli, hogy a PMI-megállapodás 2004-ben, első megkötésekor innovatív eszköz volt az illegális dohánykereskedelem kezelése terén, de hangsúlyozza, hogy a piac és a szabályozási környezet azóta jelentősen megváltozott; hangsúlyozza, hogy a négy nagy dohányipari vállalattal(106) kötött megállapodások nem számolnak a dohánytermékek tiltott kereskedelmének mára kialakult egyes lényeges jellemzőivel, köztük különösen azzal, hogy az illegális kereskedelem nagy részét ma az „olcsó fehér” cigaretták kereskedelme teszi ki; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen cselekvési tervet az e probléma sürgős kezelését célzó új intézkedésekkel;

420.  úgy véli, hogy a dohánytermék-irányelvből(107) és a WHO FCTC jegyzőkönyvéből álló új jogi keret már ki fog terjedni a dohányipari megállapodások valamennyi elemére;

421.  emlékeztet arra, hogy a Parlament 2016. március 9-én(108) kifejezte, hogy „a PMI-vel kötött megállapodást nem szabad megújítani, meghosszabbítani vagy újratárgyalni”;

422.  sürgeti a Bizottságot, hogy még a PMI-megállapodás lejárta előtt uniós szinten hozzon meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy nyomon lehessen követni a PMI dohánytermékeket, továbbá tegyen jogi lépéseket a gyártó termékeinek bármiféle jogellenes elkobzásához kapcsolódóan mindaddig, amíg a dohánytermékekről szóló irányelv teljes körűen nem érvényesíthető, annak érdekében, hogy ne legyen szabályozási hézag a PMI-megállapodás lejárta, illetve a dohánytermékekről szóló irányelv és az FCTC hatálybalépése között;

423.  felszólítja a PMI-t, hogy a megállapodás meghosszabbításától függetlenül továbbra is alkalmazza a hatályos megállapodásban a nyomon követésre és a kellő gondosságra vonatkozó („Ismerd az ügyfeledet”) rendelkezéseket;

424.  felszólítja a Bizottságot, hogy a csempészet és a hamisított termékek elleni küzdelem kiegészítő eszközeként terjesszen elő egy további új rendeletet abból a célból, hogy a dohányipar által használt nyersdohányra, szűrőkre és papírokra is kiterjedjenek a független nyomon követésre és a kellő gondosságra vonatkozó („Ismerd az ügyfeledet”) rendelkezések;

425.  sajnálatosnak tartja, hogy a dohányipari megállapodások Bizottság általi értékelésében késedelmek következtek be; kéri a Bizottságot, hogy az értékelést mielőbb bocsássa rendelkezésre, kitérve az e megállapodások értelmében a dohányipari vállalatok által fizetett pénzből fedezett beruházások eredményeire is;

426.  aggodalmának ad hangot az európai ombudsman megállapítása(109) miatt, amelynek értelmében a Bizottság – az Egészségügyi Főigazgatóság kivételével – „nem hajtja végre teljes körűen az ENSZ WHO átláthatóságra és dohánylobbira vonatkozó szabályait és iránymutatásait”; ezért úgy véli, hogy ezzel a Bizottság hitelessége és feddhetetlensége kérdőjeleződött meg;

427.  nyomatékosan felhívja valamennyi érintett uniós intézményt, hogy a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdését a hozzá csatolt iránymutatásokban szereplő ajánlásokkal összhangban hajtsa végre; nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye közzé a dohányipari vállalatokkal kötött megállapodások értékelését és egy, a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye végrehajtásáról szóló hatásvizsgálatot;

Európai Iskolák

428.  kiemeli, hogy az Európai Iskolák az uniós költségvetésből 164,2 millió euróban részesültek, amely összeg az iskolák működési költségvetésének 59%-a;

429.  rendkívül aggasztónak találja a Számvevőszéknek az Európai Iskolák 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében foglalt következtetéseket, amelyek szerint: „a folyamatos számviteli és ellenőrzési hiányosságok miatt a Számvevőszék nem tudja biztonsággal kijelenteni, hogy a 2014-es összevont éves beszámoló mentes volt a lényeges hibás állításoktól”;

430.   megjegyzi, hogy a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság (DG HR) főigazgatója a Bizottság 2014. évi összefoglaló jelentésében megtartotta a jó hírnévre vonatkozó fenntartást az Európai Iskolák vonatkozásában, és hogy az Európai Bizottság képviselője az Európai Iskolák 2012. és 2013. évi elszámolása tekintetében a mentesítés megadása ellen szavazott; sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok képviselői nem veszik ugyanolyan komolyan a problémákat;

431. emlékeztet arra, hogy a Parlament a Bizottság 2010. évre vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás során már megkérdőjelezte „az Európai Iskolákról szóló egyezmény döntéshozatali és finanszírozási” struktúráit; és kérte, hogy a Bizottság „vizsgálja meg a tagállamokkal az egyezmény felülvizsgálatát, és 2012. december 31-ig tegyen jelentést az elért eredményekről”; megjegyzi, hogy a Parlamenthez semmiféle jelentés nem érkezett az elért eredményekről;

432.  teljes mértékben támogatja a Számvevőszéknek az Európai Iskolák 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló, 2015. november 11-i jelentésében kiadott 11 ajánlást, amelyek a számvitel, a személyzet, a közbeszerzési eljárások, az ellenőrzési standardok és a kifizetési kérdések területére terjednek ki;

433.  kéri a Bizottságot, hogy 2016. július 1-jéig adjon számot az Európai Iskolák által a Számvevőszék ajánlásainak és a bizottsági cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről;

434.  felhívja a költségvetési hatóságot, hogy a 2017-es költségvetési eljárás során az Európai Iskoláknak nyújtott uniós költségvetési hozzájárulás bizonyos – elsősorban a főtitkári hivatalnak szánt – részét helyezze tartalékba, amennyiben a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása terén nem születnek megfelelő eredmények;

435.   felhívja a költségvetési hatóságot, hogy a 2017-es költségvetési eljárás során az Európai Iskoláknak nyújtott uniós költségvetési hozzájárulás bizonyos – elsősorban a főtitkári hivatalnak szánt – részét helyezze tartalékba, amennyiben a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása terén nem születnek megfelelő eredmények;

Euronews

436. megjegyzi, hogy 2014-ben a Euronews 18 millió eurót kapott az uniós költségvetésből, noha a Bizottság nem tulajdonosa a Euronews-nak, és aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Euronews jelenlegi irányítási struktúrája nem feltétlenül teszi lehetővé a nemzetközi tulajdonosoktól való teljes függetlenséget és autonómiát; felhívja a Bizottságot, hogy jelentős pénzügyi támogatóként biztosítsa, hogy a Euronews tiszteletben tartsa a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit és a Bizottsággal kötött jogi megállapodásokat, ideértve a szerkesztői függetlenségről szóló, kötelező erejű chartát;

Összegzés

437.  végezetül összegzésképpen az alábbiakat állapítja meg:

a)  a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei az uniós költségvetési gazdálkodás alapvető követelményei;

b)   a hatástanulmányokat és a kockázatértékeléseket ennek szerves részeként kell értelmezni;

c)  a jelenlegi egyszerűsítési stratégia a hatékony és eredményes gazdálkodás szempontjából nagy fontossággal bír; ennek magas szintű költségvetési fegyelemmel kell párosulnia;

d)  a megosztott irányítási gyakorlatok terén további előrelépéseket lehet elérni az uniós és a tagállami politikák összeegyeztethetőségének fokozása tekintetében;

e)   kulcsfontosságú, hogy komolyabb erőfeszítések történjenek a pénzügyi érdekek védelmének megtámogatására;

f)  az általános hibaarány szinte stabilan 4,4%-on maradt, a hibák tipológiája ugyanakkor meglehetősen heterogén;

g)  a bevételi oldalon nem állapítottak meg komoly problémákat; a siker szempontjából továbbra is alapvetően fontos a GNI-elv; a bevételek pontossága ugyanakkor problémát jelent;

h)  a növekedést és munkahelyteremtést serkentő versenyképességre fordított kiadások terén az átlagnál nagyobb hibaarányt tártak fel, ám ezzel párhuzamosan e terület ideiglenes ellenőrzése a teljesítményorientált megközelítés egyértelmű jeleit mutatta;

i)  a kohéziós támogatások terén a regionális és városi politika hibaaránya egyértelműen magasabb a szociális ügyekénél; a teljesítményorientált megközelítést továbbá a pénzügyi konstrukciók is támogatják, különösen bizonyos tagállamokban;

j)  az adatok megfelelőbb kezelése és feldolgozása kétségkívül hozzájárulna a teljesítményorientált megközelítés tökéletesítéséhez;

k)  a természeti erőforrások területén lehetőségek vannak az uniós források hatékonyságának javítása érdekében projektalapú támogatás létrehozására; emellett az igazgatási és intézményi támogatás területén bőven van még tennivaló, különösen tagállami szinten;

Általános eredmények és politikai ajánlások

438.  úgy véli, hogy a 2014-es mentesítés:

a)  az uniós költségvetési hatások és előnyök új paradigmáját teremti meg, és átfogóbban kiterjed valamennyi szempontra, többek között egy rendszerbe foglalva a hibákat, a jogszerűséget, az abszorpciót, a teljesítményt és az eredményeket; felhívja továbbá a Bizottságot és a többi érintett szereplőt, hogy továbbra is dolgozzanak ki megfelelő módszertant és keretet a teljesítményorientált megközelítés további és szigorúbb követése céljából;

b)   rámutat arra, hogy az Európa 2020 stratégiával összefüggésben alkalmazott teljesítményvizsgálat a megfelelő irányba tett pozitív lépés, noha az uniós gazdaságpolitikai kerettel való összeegyeztethetősége további fejlesztéseket, többek között lényeges makrogazdasági mutatókat tartalmazó országspecifikus ajánlásokat és az uniós gazdaságpolitikai prioritások rendszeres aktualizálását teszi szükségessé;

c)  megállapítja, hogy a költségvetési gazdálkodás terén további fejlődésre van szükség, és üdvözli a költségvetési gazdálkodás egyszerűsítésére és az azzal kapcsolatos hatásvizsgálatra irányuló törekvést; rámutat arra, hogy a rendszeres nyomonkövetési folyamat rendkívül hasznos;

d)  felhívja az érintett uniós intézményeket, hogy igazgatási és eljárási rendszereiket igazítsák ki annak érdekében, hogy sikeresen hajtsák végre a jelenlegi és jövőbeli uniós költségvetési szükségletekből eredő új elemeket, és hogy lehetővé tegyék az uniós költségvetésben rejlő lehetőségek optimális kihasználását.

C.  A bizottságok álláspontja

Külügyi Bizottság

439.  aggódik amiatt, hogy a 2014-es pénzügyi évben a 4. fejezet vonatkozásában nőtt a lényeges hibák aránya; támogat az Európai Számvevőszék (Számvevőszék) éves jelentésében szereplő minden ajánlást, és sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb kövesse nyomon azokat a korábbi években tett ajánlásokat, amelyek teljes körű végrehajtására még mindig nem került sor;

440.  üdvözli, hogy Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága javította azt a rendszerhibát, amely befolyásolta 2013-as kiadásait, és végrehajtotta a Számvevőszék által kért jelentős változtatásokat rendszerein; hasonlóképpen elégedettségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján helyesnek találta a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága éves tevékenységi jelentését;

441.  aggodalommal veszi tudomásul a támogatási szerződésekkel kapcsolatos kiadások ellenőrzésével összefüggésben feltárt hibákat, amelyek a Számvevőszék által a 4. fejezetben azonosított hibák több mint 50%-át teszik ki; megállapítja, hogy a legjelentősebb hibatípus a nem támogatható kiadásokat érinti; hangsúlyozza, hogy az előzetes ellenőrzések végrehajtásának javítása révén a hibákat meg kell előzni vagy fel kell tárni és ki kell javítani a kiadások elfogadása előtt; különös aggodalommal állapítja meg, hogy A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága nem tudta feltárni a hibákat; sürgeti a Bizottságot a kiadások ellenőrzésével kapcsolatos említett problémák megoldására eddig tett erőfeszítések fokozásának biztosítására, továbbá a támogatások felügyeletével kapcsolatban a Számvevőszék által annak 2011-es éves jelentésében tett ajánlás teljes körű nyomon követésére;

442.  hangsúlyozza, hogy megfelelő előzetes ellenőrzést kell végezni azokban az esetekben, amikor a Bizottság – esetleg az Európai Beruházási Bankon keresztül – úgy határoz, hogy jelentős környezeti hatással járó nagyszabású infrastrukturális projekteket finanszíroz, mely ellenőrzés célja a projektek pénzügyi, környezeti és társadalmi fenntarthatóságának megvizsgálása, és kéri, hogy a harmadik országoknak juttatott uniós finanszírozásban kizárólag olyan projektek részesülhessenek, amelyek pénzügyileg fenntarthatók, továbbá gazdasági és társadalmi szempontból hasznosak;

443.  elismeri, hogy a Bizottság folyamatos előrelépéseket tesz a közös kül- és biztonságpolitika keretébe tartozó valamennyi küldetésnek a „hatpilléres értékeléssel” történő hitelesítése terén; különösen üdvözli azt, hogy a három legnagyobb küldetés mostanára megfelel ennek az elvnek; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság a Számvevőszék ajánlásának megfelelően minden küldetést hitelesítsen;

444.  üdvözli a küldetéseket támogató platform (MSP) létrehozását és megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy tegyen lépéseket egy valódi közös szolgáltató központ (SSC) felállításával kapcsolatban, amely egy integrált erőforrás-kezelési rendszerrel (IRMS) együtt valósulna meg, a küldetések gyorsabb megkezdése és költséghatékonyságának javítása eszközeként; javasolja a közös biztonság- és védelempolitikai raktár (KBVP-raktár) fejlesztését és azt, hogy a meglévő KBVP-küldetéseket is kiszolgálja, továbbá, hogy a jövőbeli SSC kezelje azt;

445.  sajnálja a KBVP-küldetések esetében az alapvető berendezések és szolgáltatások beszerzése tekintetében mutatkozó jelentős késedelmeket, és azoknak a küldetések működésére gyakorolt negatív hatását; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék a jogállamisággal kapcsolatban Koszovónak nyújtott uniós támogatásról szóló 2012-es különjelentésében rámutatott a hatékonyság hiányára, és arra a következtetésre jutott, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési szabályokat „nem a KBVP-küldetések igényeit szem előtt tartva tervezték, ahol néha gyors és rugalmas reagálásra van szükség”; sajnálja, hogy a költségvetési rendelet nemrégiben történt felülvizsgálata nem eredményezte a pénzügyi szabályok szükséges megváltoztatását; megismétli, hogy a megfelelő költségvetési sorok kezelését a polgári műveleti parancsnokra kellene ruházni, ugyanolyan módon, mint ahogy az az uniós küldöttségek vezetői esetében történt;

446.  emlékeztet arra, hogy a KBVP képzési és tanácsadási küldetéseinek hatékonyságát nagymértékben akadályozzák az EU e fellépések felszereléssel való akár alapvető támogatásával kapcsolatos intézményi nehézségei; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság által a biztonság és a fejlesztés támogatására szolgáló kapacitásbővítésről szóló közös közlemény végrehajtására tett erőfeszítéseket; felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a szükséges jogalkotási javaslatokat egy külön erre a célra szolgáló alap mielőbbi létrehozására, hogy azt a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során be lehessen építeni az uniós költségvetésbe;

447.  üdvözli az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójáról és a kínzás és a halálbüntetés elleni küzdelem uniós támogatásáról szóló 2015-ös számvevőszéki különjelentéseket; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy hajtson végre a Számvevőszék által ezen jelentések keretében tett minden ajánlást;

448.  hangsúlyozza, hogy a harmadik országokban zajló uniós projektek hatékonyságának értékelésekor figyelembe kell venni a projektek környezetéhez kapcsolódó kritériumokat, mert az uniós külső segélyekkel kapcsolatos tevékenységekre gyakran válság sújtotta térségekben vagy politikai szempontból nehéz környezetben kerül sor;

Fejlesztés és együttműködés

449.  emlékeztet arra, hogy az Unió fejlesztési és humanitárius támogatásra fordított kiadásait gyakran olyan térségekben nyújtják, amelyek igen sok kihívást jelentenek, ami növeli a projektek végrehajtásának, értékelésének és a kiadások ellenőrzésének nehézségeit; a fejlesztési és a humanitárius támogatás esetében ezért nagyobb valószínűséggel merülnek fel hibák, mint más uniós szakpolitikai területek esetében;

450.  megállapítja, hogy a Számvevőszék szerint a hibák 57%-a a nem támogatható kiadásokhoz kapcsolódik; támogatja a Számvevőszék azon ajánlását, hogy a EuropeAid fejlessze az előzetes ellenőrzéseket, és jobban használja ki a helyszíni ellenőrzéseket a hibák feltárása érdekében;

451.  üdvözli, hogy a Számvevőszék szerint a DG ECHO által bevezetett kontrolleljárások a pénzügyi tranzakciókat illetően megfelelően működnek, és hogy a főigazgatóság jelentéstételi rendszere megbízható; az említettekhez gratulál a DG ECHO-nak;

452.  elismeri, hogy a biztonsághoz kapcsolódó kiadások fontosak a fejlesztés és különösen az arra irányuló jelenlegi erőfeszítések szempontjából, hogy átfogóan kezeljék a biztonság és a fejlesztés közötti összefüggéseket, és hogy teljesítsék a fejlesztési menetrend 16. célját, azonban hangsúlyozza, hogy az ilyen támogatás nem minősül tengerentúli fejlesztési támogatásnak, és jelenleg nem származhat a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott Fejlesztési Együttműködési Eszközből, illetve az Európai Fejlesztési Alapból (EFA);

453.  megállapítja, hogy 2014-ben a líbiai határigazgatáshoz kapcsolódó, 12,9 millió euró összegű két projektet a Fejlesztési Együttműködési Eszköz révén finanszíroztak; emlékeztet arra, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszköz elsődleges célja a szegénység csökkentése; ismételten határozott aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fejlesztési programokat olyan célokra is felhasználhatják, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a fejlesztéshez; emlékeztet arra, hogy az ilyen megközelítés nem fog segíteni az Uniónak abban, hogy elérje azt a célkitűzést, hogy a GNI 0,7%-át hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák;

454.  megállapítja, hogy hasznos lehet a DG DEVCO által 2015-ben elindított eredménykeret, azonban tudomásul veszi a hozzá kapcsolódó, a Számvevőszék 21/2015. számú különjelentésében azonosított kockázatokat is; szükségesnek tartja, hogy elkerüljék azt az inkább szakpolitikai jellegű kockázatot is, hogy túlhangsúlyozzák a DG DEVCO által a keretben meghatározott, korlátozott számú számszerűsíthető eredményre való törekvést, és kisebb jelentőséget tulajdonítanak az Unió fejlesztési együttműködési szakpolitikai célkitűzéseivel kapcsolatos más eredmények elérésének, valamint a minőségi eredményeknek; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a keretet az egyéb monitoring- és jelentéstételi intézkedéseket kiegészítő eszközként kezeljék;

455.  üdvözli a Számvevőszéknek a EuropeAid értékelési és eredményorientált monitoringrendszereiről szóló 18/2014. számú különjelentését; felhívja a DG DEVCO-t, hogy sürgősen orvosolja értékelési és monitoringrendszereinek azon hiányosságait, amelyekre a Számvevőszék különjelentése rámutatott, különösen a főigazgatóság értékelési rendszerének súlyos hiányosságait; kiemeli, hogy a rosszul működő értékelési rendszer növeli annak kockázatát, hogy olyan projekteket választanak ki, amelyek nem megfelelő minőségűek vagy nem érik el célkitűzéseiket; megállapítja, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy eltér a Bizottság és a Számvevőszék véleménye a költségvetés-támogatási műveletek eredményességére vonatkozó megbízható információkat illetően; úgy véli, hogy a Számvevőszék által kiemelt problémák összefüggésben vannak az Unió küldöttségeinek és a DG DEVCO értékelési osztályának létszámhiányával; úgy véli, ez jól mutatja, hogy a létszámcsökkentéseknek milyen káros következményei lehetnek az uniós programok hatékony működésére;

456.  bízik abban, hogy a DG DEVCO orvosolni fogja értékelési és monitoringrendszereinek azon hiányosságait, amelyekre a Számvevőszék 18/2014. számú különjelentése rámutatott;

457.  felszólít arra, hogy vezessenek be formális ellenőrzési jogköröket az EFA-val kapcsolatban, lehetőleg az EUMSZ 295. cikke értelmében kötendő, kötelező jellegű intézményközi megállapodás révén;

458.  súlyos aggodalmát fejezi ki a Számvevőszéknek a halászati partnerségi megállapodások Bizottság általi kezeléséről szóló, 11/2015. számú különjelentésében foglalt megállapításai miatt; megállapítja, hogy a Számvevőszék kétségeit fejezi ki a halászati partnerségi megállapodások fenntarthatóságát illetően, mivel nehéz alkalmazni a többletállomány lehalászásának fogalmát; megállapítja továbbá, hogy a Számvevőszék határozottan megkérdőjelezi a halászati partnerségi megállapodások végrehajtása Bizottság általi figyelemmel kísérésének minőségét; sajnálja továbbá, hogy a halászati partnerségi megállapodások utólagos értékelését a Számvevőszék szerint nem használják ki kellőképpen a követő megállapodások kialakítása során; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb hajtsa végre a Számvevőszék által megfogalmazott számos ajánlást;

459.  emlékeztet arra, hogy a kifizetési források 2014-ben tapasztalt, gyakorlatilag állandó akut hiánya súlyosbította a DG ECHO a tekintetben jelentkező nehézségeit, hogy megfelelően tudjon reagálni az Unió szomszédságában és azon túl tapasztalható, egyre súlyosabb humanitárius válságokra; üdvözli, hogy a 2015-ös és a 2016-os uniós költségvetésnek a helyzethez jobban alkalmazkodó előirányzatai nagyrészt megoldották a DG ECHO kifizetési problémáit;

460.  sajnálja, hogy amiatt, hogy 2014-ben elégtelen mértékűek voltak a kifizetési előirányzatok, az összesen 43 millió euró összegű, Marokkónak és Jordániának nyújtandó költségvetés-támogatási kifizetéseket nem lehetett 2014-ben teljesíteni, ahogyan azt a szerződés előírta; úgy ítéli meg, hogy ez súlyosan aláássa az Unió hitelességét;

Foglalkoztatás és szociális ügyek

461.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a „foglalkoztatás és szociális ügyek” szakpolitikai terület esetében a becsült hibaarány 2014-ben 3,7%, ami valamivel magasabb, mint az előző évben (3,1%); hangsúlyozza, hogy ez visszalépést jelent a 2%-os célértéket meg nem haladó hibaszázalék elérését illetően;

462.  üdvözli, hogy a számvevőszéki jelentés az Európa 2020 stratégia fényében elemzi az uniós költségvetés végrehajtását; tudomásul veszi azt az észrevételt, mely szerint az uniós költségvetési hozzájárulás nincs külön megnevezve a kiemelt célok, például a foglalkoztatás és a szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása elérésének összefüggésében;

463.  üdvözli továbbá a Számvevőszék ajánlásait, melyek szerint az Európa 2020 stratégiát jobban össze kell hangolni a többéves pénzügyi kerettel, és a magas szintű politikai célokat használható operatív célkitűzésekké kell átalakítani, továbbá hangsúlyozza, hogy a teljesítményre, az eredményekre és a hozzáadott értékre kell összpontosítani, különösen a kiemelt foglalkoztatási és a szociális célok esetében, ahol a Bizottság hatásköre nem terjed ki jogilag kötelező érvényű keret kialakítására; felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az eredménymutatókat és a monitoring-rendszereket az eredmények meghatározott célkitűzésekkel való összehasonlítása érdekében, valamint azért, hogy tájékozottabb legyen a jövőbeli célkitűzések meghatározásakor, és növelni tudja az uniós kiadások hatékonyságát;

464.  nyugtázza a Számvevőszék szabálytalanságok kockázatának növekedésére vonatkozó észrevételeit a Horizont 2020 programban részt vevő kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében; támogatja a Bizottság válaszát, mely szerint a kkv-k bevonása a programba döntő jelentőségű a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, és nyugtázza a kkv-kra vonatkozó igazgatási szabályok egyszerűsítését, továbbá hangsúlyozza, hogy a további egyszerűsítés a kkv-k részvételének fokozódását eredményezné; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-kon keresztül fenntartható álláshelyeket lehet létrehozni;

465.  megállapítja, hogy a kkv-k Európa legnagyobb munkahelyteremtői, és úgy véli, hogy többet lehetne tenni az uniós finanszírozási programokban való részvételük fokozása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be további intézkedéseket a kkv-k aktív részvételének ösztönzése érdekében, ideértve a „gondolkozz először kicsiben” elvének alkalmazását;

466.  rámutat, hogy az ESZA kiadásainak szabályossága tekintetében a fő kockázat továbbra is a humántőke-beruházások immateriális jellegéből, a tevékenységek sokszínűségéből, valamint abból adódik, hogy a projektek végrehajtásába számos, sok esetben kis partnert vonnak be; felhívja a Bizottságot a különleges enyhítő intézkedések folytatására, beleértve mind a megelőző, mind pedig a korrekciós intézkedéseket;

467.  nyugtázza a Számvevőszék 17/2015. számú különjelentésében az ESZA finanszírozásának a 2012 és 2014 közötti időszakban történő átirányítása kapcsán tett észrevételeket; aggodalommal nyugtázza az e finanszírozás hatásáról szóló bizottsági jelentéstétel hiányosságait; úgy véli, hogy az eredményeken alapuló szakpolitika irányába történő további lépések elengedhetetlenek a megbízható pénzügyi elszámoltathatóság és az uniós források hatékony felhasználásának biztosításához;

468.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a magasabb hibaarányok miatti kifizetési felfüggesztések vagy megszakítások negatívan befolyásolhatják a 2007–2013-as programok sikeres lezárását;

469.  úgy véli, hogy az egyszerűsített költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása hozzájárulhat az adminisztratív terhek csökkentéséhez, a hibaarány leszorításához, valamint ahhoz, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a teljesítményre és az eredményekre; hangsúlyozza azonban, hogy az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazása során biztosítani kell a jogbiztonságot és a bizalmat, illetve értékelni kell az előnyöket, és az érdekelteket teljes körűen be kell vonni valamennyi szinten; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsített költségelszámolási módszereket a tagállamok rendelkezésére álló lehetőségnek kell tekinteni;

470.  ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok kerüljék az ESZA végrehajtásával kapcsolatos szabályok és követelmények – a kedvezményezettekre további terheket rovó és a hibázás kockázatát növelő – további bonyolítását;

471.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék által a „foglalkoztatás és szociális ügyek” szakpolitikai területen megvizsgált 178 tranzakcióból 62 esetében (34,8%) hibát tártak fel, melyből 12 volt a 20%-ot meghaladó számszerűsíthető hiba (6,7%); nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy hozzon korrekciós intézkedéseket, és alkalmazzon szigorú eljárásokat a szabálytalanságok kockázatának csökkentésére e szakpolitikai területen, valamint kövesse nyomon a Számvevőszék által a nem támogatható kiadásokkal kapcsolatban feltárt eseteket;

472.  sajnálja, hogy az ESZA azon programjainak száma, amelyekben a hibaarány meghaladja az 5%-ot, a 2013. évi 18,8%-ról 2014-re 22,9%-ra nőtt, és hogy az e hibaszázalékokkal érintett kifizetések volumene drasztikusan, 11,2%-ról 25,2%-ra emelkedett;

473.  felhívja a figyelmet a Számvevőszék azon, többedszer ismételt észrevételére, hogy a hibaarány alacsonyabb lenne, ha a nemzeti hatóságok jobban figyelembe vették volna a rendelkezésre álló információkat, mielőtt a kifizetési kérelmeket elküldték a Bizottságnak; e tekintetben ragaszkodik hozzá, hogy a tagállamok és a nemzeti hatóságok részletesebb ellenőrzéseket végezzenek, és ne nyújtsanak be helytelen visszatérítési kérelmeket;

474.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják az Arachne elnevezésű kockázatértékelési eszközt, és kéri a Bizottságot, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban továbbra is nyújtson iránymutatást és technikai segítséget a tagállamok számára az irányítási és ellenőrzési követelmények helyes végrehajtásához; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság fokozza a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között;

475.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse a Számvevőszék ajánlásait annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés végrehajtása jobban hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia kiemelt foglalkoztatási és szociális céljainak megvalósításához; e tekintetben elvárja, hogy a Bizottság és a tagállamok támaszkodjanak nagyobb mértékben a teljesítménymutatókra, és javítsák a 2014 és 2020 közötti időszakban elért eredményekre vonatkozó jelentéstételt;

Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság

476.  ismételten kijelenti, hogy az EUMSZ-nek megfelelően az Európai Parlament, miután megvizsgálta a beszámolót, a pénzügyi kimutatást, az EUMSZ 318. cikke szerinti értékelő jelentést, a Számvevőszék által készített éves jelentést az ellenőrzés alatt álló intézményeknek a Számvevőszék észrevételeire adott válaszaival együtt, a megbízhatósági nyilatkozatot és a Számvevőszék bármely egyéb különjelentését, mentesítést ad a Bizottságnak a költségvetés végrehajtása tekintetében;

477.  emlékeztet rá, hogy a tervek szerint 2014 az új többéves pénzügyi keret – amelynek célja a 2014–2020-as időszakra eső uniós kiadások mennyiségének és elosztásának meghatározása – megvalósításának első éve, és ezért a végrehajtás szintje alacsonyabb, mint az előző években;

478.  tudomásul veszi a környezetvédelem és az egészségügy szakpolitikai területeinek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves számvevőszéki jelentésen belüli bemutatását; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a környezetvédelmi politika és az éghajlatpolitika ismét egy fejezetbe került a vidékfejlesztéssel és a halászattal; megismétli a fejezet alá tartozó szakpolitikai területek illogikus összetételére vonatkozó bírálatát; véleménye szerint nem a Számvevőszéknek kellene meghoznia a szakpolitikai területek csoportosítására vonatkozó politikai döntést; nyomatékosan kéri a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésében vizsgálja felül megközelítésmódját;

479.  ebben az összefüggésben említésre méltónak véli, hogy a vidékfejlesztésről, a környezetvédelemről, a halászatról és az egészségügyről szóló fejezet mutatja a legnagyobb hibaarányt a Számvevőszék 2014-es jelentésében, 6,2%-kal a 4,4%-os átlaggal szemben; megállapítja továbbá, hogy a Számvevőszék által feltárt főbb hiányosságok közül számos nagyon hasonlított az elmúlt három évben már azonosított hiányosságokhoz;

480.  megjegyzi, hogy a hibák számításának módját illetően eltér a Számvevőszék és a Bizottság nézőpontja; megjegyzi, hogy a Bizottság véleménye szerint a Számvevőszék éves reprezentatív hibaarányát a nettó pénzügyi korrekciók és visszafizettetések többéves jellegének összefüggésében kell értelmezni;

481.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem tett észrevételt a „Közegészségügy”, az „Élelmiszer-biztonság”, valamint a „Környezetvédelem és éghajlat-politika” alá tartozó politikák irányításával kapcsolatban;

482.  megállapítja, hogy a környezetvédelemre, az éghajlat-politikára, a közegészségügyre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó 2014-es költségvetési tételek végrehajtását illetően a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság összességében elégedett; ismét emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetésnek csupán kevesebb mint 0,5%-át fordítják ezekre a szakpolitikai eszközökre, miközben szem előtt kell tartani e területek egyértelmű uniós hozzáadott értékét, valamint az európai polgároknak az uniós környezeti és éghajlati politikák, a közegészségügy és élelmiszer-biztonság iránti támogatását;

483.  elégedettségének ad hangot a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság illetékességi körébe tartozó öt decentralizált ügynökség munkájával kapcsolatban, amelyek olyan technikai, tudományos vagy irányítási feladatokat látnak el, amelyek segítik az uniós intézményeket politikáik kidolgozásában és végrehajtásában a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a közegészség és élelmiszerbiztonság területei, valamint ezek költségvetéseinek végrehajtása terén;

Környezetvédelem és éghajlat-politika

484.  hangsúlyozza, hogy a Környezetvédelmi Főigazgatóság számára 352 041 708 euró összegű kötelezettségvállalási előirányzat állt rendelkezésre, és ennek 99,7%-a felhasználásra került; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok tekintetében kielégítő eredmény, hogy a rendelkezésre álló 290 769 321 euró 95,03%-a felhasználásra került; megjegyzi továbbá, hogy a LIFE+ igazgatási kiadásait két költségvetési éven keresztül hajtják végre (automatikus átvitelek révén), és hogy ezeket az igazgatási kiadásokat leszámítva a kifizetések végrehajtási aránya eléri a 99,89%-ot;

485.  nyugtázza, hogy az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a 102 694 032 euró 99,7%-ára, a kifizetési előirányzatok esetében a 32 837 296 euró 93,1%-ára javította a végrehajtási arányt, továbbá az igazgatási kiadásokat leszámítva a kifizetések végrehajtási aránya eléri a 98,5%-ot;

486.  elégedett a LIFE+ működési költségvetésének általános végrehajtásával, amely 2014-ben a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében elérte a 99,9%-ot, a kifizetési előirányzatok tekintetében pedig a 97,4%-ot; megjegyzi, hogy 2014-ben 283 121 194 eurót különítettek el a tagállami projektek pályázati felhívásaira, 40 000 000 euró a Természetitőke-finanszírozási Eszköz és „az energiahatékonysági rendszer magánfinanszírozása” pénzügyi eszközök keretében végrehajtott pénzügyi műveletek keretében került felhasználásra, 8 952 827 eurót olyan civil szervezetek operatív tevékenységének támogatására fordítottak, amelyek a környezet európai szintű védelme és fejlesztése terén tevékenykednek, és részt vesznek az uniós szakpolitikák és jogszabályok kidolgozásában és végrehajtásában, valamint 49 502 621 eurót különítettek el a Bizottság szerepvállalását támogató intézkedésekre a szakpolitikai és jogalkotási folyamatok kezdeményezése és ellenőrzése terén; megjegyzi, hogy 20 914 622 euró igazgatási támogatás céljából került felhasználásra a környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz (LIFE) keretében,valamint működési támogatás céljából az EASME ügynökség számára;

487.  tudatában van, hogy a LIFE+ fellépések kifizetési aránya valamennyivel mindig alacsonyabb, mint a kötelezettségvállalási előirányzatoké;

488.  tudomásul veszi, hogy 4 350 000 euró olyan nemzetközi egyezményekhez, jegyzőkönyvekhez és megállapodásokhoz való hozzájárulásként került elkülönítésre, amelyeknek az Unió részes fele, vagy amelyek tekintetében az Unió előkészítő munkában vesz részt;

489.  kielégítőnek tartja az összesen 2 950 000 euró összegű tizenkét kísérleti projekt és hat előkészítő intézkedés végrehajtásának előrehaladását; tudatában van annak, hogy e fellépések végrehajtása nagy terhet jelenthet a Bizottság számára, tekintettel a végrehajtáshoz szükséges eljárásokhoz (pl. cselekvési terv, pályázati felhívás) képest rendelkezésre álló alacsony összegekre; nyomatékosan kéri a költségvetési hatóságot, hogy a jövőben összpontosítson az Unió számára valódi hozzáadott értéket képviselő kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre;

Közegészségügy

490.  emlékeztet arra, hogy 2014 az új programok végrehajtásának első éve: az egészségügyi programot 2014. március 11-én fogadták el (282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(110)), míg az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó közös pénzügyi keretet 2014. június 27-én fogadták el (652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(111));

491.  megjegyzi, hogy az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság 2014-ben a közegészségügyi költségvetési tételek alatt 244 221 762 euró végrehajtásáért volt felelős, amelynek 96,6%-a kielégítő módon került lekötésre; tudomásul veszi, hogy e költségvetés kb. 75%-a közvetlenül átutalásra kerül három decentralizált ügynökséghez (az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központhoz, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz és az Európai Gyógyszerügynökséghez); megjegyzi továbbá, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási szintje 98,9% fölötti minden költségvetési sor esetében, kivéve az Európai Gyógyszerügynökséget, amelynél a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében az alulteljesítés megfelel a 2013-as eredménynek, amelyet a 2015-ös év során használtak fel;

492.   megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási szintje 98,8%, amely nagyon jó végrehajtási arányt mutat;

493.  megjegyzi, hogy a 2008 és 2014 közötti időszakra szóló közegészségügyi program végrehajtási aránya is nagyon jó (a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok esetében egyaránt 99,7%), és hogy a fennmaradó fel nem használt források alapvetően olyan címzett bevételekhez kapcsolódnak, amelyeket 2015-ben még fel lehet használni;

494.  elégedetten nyugtázza, hogy az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozó, a közegészségügy területén indított mind a tíz kísérleti projekt és öt előkészítő intézkedés végrehajtása jól halad, és minden vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzat felhasználásra került;

Élelmiszer-biztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy

495.  tudomásul veszi, hogy az élelmiszer-biztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy esetében a végrehajtási arány 96,8%; megjegyzi azonban, hogy amennyiben figyelembe vesszük a 6 800 000 euró összegű nem automatikus átvitelt, akkor a végrehajtási arány eléri az elérhető előirányzatok 100%-át;

496.  megjegyzi, hogy az elmúlt évhez hasonlóan a tuberkulózis elleni programokhoz való uniós hozzájárulás volt a legjelentősebb, és hogy a kéknyelv-betegség elleni programokhoz való uniós hozzájárulás ugyanakkor továbbra is alacsony volt;

497.  elismeri, hogy a 8 100 000 eurós összegű alulteljesítés a takarmány- és élelmiszer-biztonság, az állategészségügy, az állatjólét és a növényegészségügy alcím alatt főleg a következőkkel magyarázható: a különböző programokra szánt címzett bevételekhez kapcsolódó és 2015-ben felhasználható 500 000 euró (azaz nincs alulteljesítés), továbbá 800 000 euró címzett bevétel, amelyet technikai okokból nem használható fel 2015-ben (a régi programok C5 előirányzatai miatt), valamint a szükségalaphoz kapcsolódó 6 800 000 euró; megjegyzi, hogy az utóbbi összeget átvitték 2015-re (az afrikai sertéspestis elleni 2014-es intézkedésekre Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban);

498.  elismeréssel nyugtázza, hogy a 2014-es kifizetési előirányzatokat tekintve az „Takarmány- és élelmiszer-biztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy” költségvetési alcím esetében a végrehajtási arány 99,0%, ami némi csökkenést jelent a 2013. évi 99,9%-hoz képest; tudomásul veszi, hogy a globális átcsoportosítás során a további kifizetési előirányzatok iránti kérelmeket elutasították, és az év végéig csak egyetlen kifizetés nem került teljesítésre, ám a tagállamok megállapodása értelmében az esedékes összeg 2015. január elején kifizetésre került;

499.  elégedetten nyugtázza, hogy az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozó, az élelmiszerbiztonság területén indított mindhárom kísérleti projekt és egy előkészítő intézkedés végrehajtása jól halad, és minden vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzat (1 250 000 euró) felhasználásra került;

500.  a rendelkezésre álló adatok és a végrehajtási jelentés alapján úgy véli, hogy a 2014-es pénzügyi év vonatkozásában megadható a mentesítés a Bizottság számára a környezetvédelmi és éghajlat-politika, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén eszközölt kiadások tekintetében;

Közlekedés és turizmus

501.  megjegyzi, hogy a végleges 2014-es költségvetésnek az év során módosított változatában a közlekedéspolitika számára összesen 2 931 147 377 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási előirányzatok, és 1 089 127 380 euró kifizetési előirányzatok formájában; megjegyzi továbbá, hogy ebből:

–   2 616 755 356 euró kötelezettségvállalási előirányzat és 937 182 847 euró kifizetési előirányzat állt rendelkezésre a közlekedéspolitikák számára, beleértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF), a közlekedésbiztonságot, az utasok jogait és a közlekedési ügynökségeket,

–   239 313 549 euró kötelezettségvállalási előirányzat és 71 213 206 euró kifizetési előirányzat állt rendelkezésre a közlekedéssel kapcsolatos kutatás és innováció számára, beleértve a SESAR és a Shift2Rail közös vállalkozásokat,

–   75 078 470 euró kötelezettségvállalási előirányzat és 80 731 327 euró kifizetési előirányzat állt rendelkezésre igazgatási kiadásokra;

502.  üdvözli a mobilitási és közlekedési politikák kötelezettségvállalási előirányzatainak 2014. évi magas, 98,2%-os végrehajtási arányát, és a kifizetési előirányzatok jelentős mértékű, 95,2%-os végrehajtási arányát; megjegyzi, hogy a fennálló kötelezettségvállalások 2014-ben 1 653 372 424 euróval nőttek, elérve az 5 647 143 046 eurós teljes összeget, valamint, hogy a fennálló kötelezettségek növekedése általában magasabb az új többéves pénzügyi keret kezdetén, mivel az új projektek kifizetései később valósulnak meg; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a közlekedési projektek megfelelően végrehajtásra kerüljenek;

503.   sajnálja, hogy a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” területen, amelyhez a közlekedés is tartozik, a közlekedés a legkisebb részét teszi ki (0,8 milliárd euró) a Számvevőszék által auditált teljes összegnek (13 milliárd euró), 2014-ben 5,6%-os volt a becsült hibaarány, magasabb, mint 2013-ban ugyanezen a területen (4,0%), amelyet főleg a jogosulatlanul elszámolt költségek megtérítése okozott, ám egyúttal a közbeszerzési szabályok be nem tartása is; kéri a Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a fenti helyzet orvoslása érdekében (beleértve a számlák gondosabb ex antevizsgálatát a hibák észlelése és korrigálása érdekében a költségtérítés előtt);

504.   felhívja a figyelmet arra, hogy 2014-ben nem került finanszírozásra projekt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, mivel az első projektpályázati felhívás 2015 márciusában lezárult, és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze, amelyet az Európai Beruházási Bank (EBB) kezelésére bíztak, csak 2014 végén került elfogadásra; rámutat, hogy 2014-ben a Számvevőszék hat műveletet vizsgált a közlekedési ágazatban (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság), és közülük két esetben számszerűsíthető hibát tárt fel; ezért elégedettségének ad hangot, mivel 2014-ben (33%) csökkent az érintett műveletek százalékos aránya 2013-hoz (62%) és 2012-höz (49%) képest; kéri a Bizottságot és a többi érintett szereplőt, hogy biztosítsák a jövőbeni közlekedési projektek közbeszerzési szabályoknak és a költségek elszámolhatóságának való megfelelését;

505.   megjegyzi, hogy a Bizottság által alkalmazott több éves irányítási stratégia számításai szerint, amely figyelembe veszi a visszafizetéseket, korrigálásokat, és az ellenőrzések és auditálások hatásait a program végrehajtásának időszakában, a TEN-T program fennmaradó hibaaránya 0,84% volt;

506.  felhívja a figyelmet azon minőségi projektek magas számára, amelyeket a rendelkezésre álló források hiánya miatt nem lehetett elfogadni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közlekedési munkaprogramjának 2014-es pályázatai közül; úgy véli, hogy elegendő támogatást kell biztosítani az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési munkaprogramjának keretében benyújtott projektek számára; sajnálja, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetését csökkentette az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) részére nyújtott finanszírozás; emlékeztet azonban arra, hogy a költségvetési fegyelemről szóló intézményközi megállapodás(112) 10%-os rugalmasságról rendelkezik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetésének növelése terén az éves költségvetési eljárás során, és ez a rugalmasság független az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozásától; kitart amellett, hogy az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(113) I. mellékletében foglalt, az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott projektek végrehajtása indokolttá tenné az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetésének növelését;

507.   arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse szoros figyelemmel az innovatív pénzügyi eszközök – a Marguerite Alap, hitelgarancia eszközök, pl. a transzeurópai közlekedési hálózathoz tartozó projektek hitelgarancia-eszköze (LGTT) és a Projektkötvény-kezdeményezés – alkalmazását a TEN-T projektek uniós beruházásai tőkeáttételének növelése és új finanszírozási források vonzása érdekében, valamint kéri annak biztosítását, hogy az uniós költségvetés hozzájárulásait ezekhez az eszközökhöz megfelelő módon kezeljék és használják fel;

508.   megjegyzi, hogy a közlekedési és turisztikai projektekkel kapcsolatos információk több adatbázisban is elérhetők, így pl. a pénzügyi átláthatósági rendszerben, a kohéziós és regionális alapok révén társfinanszírozott TEN-T projektek INEA adatbázisában és a Horizont 2020 projektek CORDIS adatbázisában; kéri az ezen eszközök révén elérhető projektekre vonatkozó információk integrálását annak érdekében, hogy az előkészítés és az utókövetés szakaszaiban egyaránt jobb rálátás nyíljon az uniós források elosztására; ismételten hangsúlyozza, hogy könnyen hozzáférhető éves listát kell készíteni az Unió által társfinanszírozott közlekedési és turisztikai projektekről, továbbá kereshető online adatbázist az Unió által társfinanszírozott projektekről, az átláthatóság növelése érdekében feltüntetve a finanszírozás pontos mennyiségét;

509.   rámutat arra, hogy a 2014–2020-as időszak közlekedési projektjeit számos forrásból finanszírozzák, beleértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF), a Kohéziós Alapot, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (EFSI); ezért felhívja a Bizottságot olyan szinergiák kidolgozására, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a különböző források hatékonyabban osszák el az elérhető finanszírozást;

510.   elismeri, hogy az uniós források tekintetében a „ha nem használod fel, elveszíted” elv arra késztetheti a tagállamokat, hogy alacsony hatásfokú projekteket javasoljanak kiválasztásra; aggasztja, hogy a múltban a projektek téves kiválasztása rossz eredménnyel végződő uniós finanszírozású közlekedési beruházásokhoz vezetett; üdvözli az új 2014–2020-as jogi keretet, amely megerősíti a projektek költség-haszon elemzését és felülvizsgálati eljárását;

511.   üdvözli, hogy 2014. júniusában létrehozták a Shift2Rail közös vállalkozást, amelynek célja, hogy növelje az európai vasúti ágazat versenyképességét; megjegyzi, hogy a Shift2Rail közös vállalkozás esetében külön mentesítési eljárásokra fog sor kerülni, amennyiben a következő évek során pénzügyileg autonómmá válik; helyteleníti azonban a közös vállalkozás végrehajtása során mutatkozó késedelmeket, valamint azt, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) különösen nehezen tudnak hozzájutni;

512.   úgy véli, hogy a Bizottságnak teljes átláthatóságot kell biztosítania a források kezelése során, mindenkor és minden körülmények között biztosítva a közérdek védelmét és elsőbbségét a magánérdekkel szemben;

513.  megjegyzi, hogy a végleges 2014-es költségvetésnek az év során módosított változatában a turizmus számára összesen 11 226 160 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási előirányzatok, és 6 827 266 euró kifizetési előirányzatok formájában; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot a finanszírozott projektekről a jövőbeni kiadási prioritások jobb meghatározása érdekében, amely prioritások összhangban vannak azzal a ténnyel, hogy az Unió a világ első számú idegenforgalmi célpontja, és a turizmus az uniós gazdaság növekedésének egy kulcsfontosságú területe; felhívja a Bizottságot, hogy a finanszírozott projektek és előkészítő intézkedések eredményeit vegye figyelembe a jövő év költségvetésének tervezése során, és készítsen könnyen hozzáférhető éves listát az e területen indított projektekről;

514.  javasolja, hogy azokkal az ágazatokkal kapcsolatban, amelyekért a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság a felelős, a Parlament adja meg a mentesítést a Bizottság számára az Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása alól;

Regionális fejlesztés

515.  megállapítja, hogy az Európai Unió 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló, 2015. november 10-i számvevőszéki jelentés („számvevőszéki jelentés”) a legvalószínűbb hibaarányt 5,7%-ra becsülte a kohéziós politika területén, ami 2013-hoz képest 5,3%-os növekedést jelent; aggodalmát fejezi ki a növekedés miatt, amely különösen a pénzügyi következményekkel és a költségvetésre súlyos negatív hatásokkal járó hibák szempontjából jelentős; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika területén a becsült hibaarány fele a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó szabályok bonyolultságából, valamint az ezen eljárások során elkövetett szabálysértésekből – például szerződések indokolatlan közvetlen odaítélése, összeférhetetlenségek és megkülönböztető kiválasztási kritériumok – adódik;

516.  nyugtázza a számvevőszéki jelentésre adott bizottsági választ, amely szerint a hibaarány 2000–2006 közötti programozási időszakhoz viszonyított átlagos csökkenése az irányítási és kontrollrendszerek javulását mutatja; felhívja a Bizottságot, hogy kellő időben biztosítson tájékoztatást és képzést a hatóságok számára a közbeszerzésekre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokról; ezzel összefüggésben üdvözli a közbeszerzési cselekvési terv bevezetését; nyugtázza az integritási megállapodások kezdeményezésének alkalmazását, és sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen megfelelő előzetes értékelést arra vonatkozóan, hogy azok mennyiben képesek ténylegesen javítani a közbeszerzés átláthatóságát és hatékonyságát az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) tekintetében; felhívja a tagállamokat, hogy 2016 végére teljesítsék a közbeszerzésre vonatkozó előzetes feltételrendszert, és 2016 áprilisáig ültessék át jogrendszerükbe a közbeszerzésről szóló 2014-es irányelveket, a szabálytalanságok elkerülése, valamint a hatékony és eredményes projektvégrehajtás és a kitűzött eredmények, és ezáltal a kohéziós politikai célok megvalósításának biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan felügyelje ezt a folyamatot, megfelelő iránymutatást és technikai segítséget nyújtva a tagállamok számára ezen irányelvek nemzeti jogba történő megfelelő átültetésével összefüggésben;

517.  emlékeztet arra, hogy nem minden szabálytalanság csalás, és hogy a nem csalárd és a csalárd szabálytalanságokat meg kell különböztetni egymástól; mivel a nem csalárd szabálytalanságok gyakran a pénzügyi irányítási és kontrollrendszerek gyengeségéből és az igazgatási kapacitás hiányából adódnak, a szabályok ismeretével és a konkrét munkákat vagy szolgáltatásokat érintő technikai szakértelemmel összefüggésben egyaránt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a megfelelő, hatékony és eredményes pénzügyi irányítási és kontrollrendszerek létrehozását, a szabályozási keret vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, egyidejűleg igazodva a nemzeti szabályozási helyzethez;

518.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek koherens információkat kapjanak a támogatási feltételekkel kapcsolatban, különös tekintettel a kiadások támogathatóságára és a költségtérítés felső korlátaira;

519.  megjegyzi, hogy a kohéziós politika tagállamokban történő végrehajtásához intézményi rendszerüktől függően jelentős mennyiségű nemzeti eljárás és szabályozás szükséges, ami újabb réteget képez, és szabálytalanságokhoz, következésképpen az esb-alapok elvesztegetéséhez, és a tagállamok közötti különbségek fokozódásához vezethet; felhívja a Bizottságot, hogy – a tagállamok intézményi sajátosságainak tiszteletben tartása mellett – járuljon hozzá a nemzeti és regionális szintű végrehajtás egyszerűsítéséhez, és adja meg a tagállamok számára a szabályok végrehajtásához szükséges pontosításokat; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az Európai Parlament „A 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című állásfoglalására, és arra, hogy meg kell tenni a kívánt lépéseket a túlzott szabályozási és igazgatási teher szükséges minimumra való csökkentése érdekében, lehetővé téve az esb-alapok eredményesebb felhasználását, és elkerülve a végső kedvezményezettek, különösen a kkv-k általi hibákat; sajnálja, hogy a Bizottság kizárta a tagállamok képviselőit az esb-alapok kedvezményezettjei érdekében történő egyszerűsítés nyomon követéséért felelős magas szintű munkacsoportból, és így nem veszi figyelembe véleményüket a rendszer javítása érdekében;

520.  úgy véli, hogy az esb-alapok rendszeres és hatékony felhasználásához elengedhetetlen az igazgatási kapacitás biztosítása, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a tudásmegosztás és a bevált gyakorlatok cseréjének erősítésére bizonyos végrehajtási témák kapcsán (pl. közbeszerzés, állami támogatás, támogathatósági kritériumok és ellenőrzési nyomvonal), különösen a csekélyebb igazgatási és pénzügyi kapacitásokkal rendelkező potenciális kedvezményezettek esetében; ezzel összefüggésben javasolja, hogy szervezzenek konkrét ám átfogó tevékenységeket, amelyek célja az esb-alapokkal kapcsolatos projekteken dolgozó köztisztviselők és hatóságok, valamint a kedvezményezettek oktatása (pl. képzések és ismeretújító képzések, szemináriumok, vagy technikai és igazgatási támogatás nyújtása);

521.  üdvözli a Bizottság által létrehozott „Taiex Regio Peer 2 Peer” eszközt, amelynek célja a tagállami irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok közötti partnerségi cserék előmozdítása, az igazgatási kapacitásaik javítása érdekében; hangsúlyozza a hatóságok kijelölése terén tett erőfeszítések fokozásának jelentőségét, ami a kifizetési kérelmek benyújtásának előfeltétele, a zökkenőmentes végrehajtás és forrásáramlás biztosítása érdekében; úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak hatékonyan és eredményesen be kellene vezetnie minden olyan rendelkezésre álló eszközt, amely a kockázatok korai felismerését és megelőzését szolgálja a kohéziós politika terén, különös tekintettel például az ARACHNE adatbányászati eszközre, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos kockázatok korai felismerése és megelőzése céljából; mivel a Végrehajtás-javítási Munkacsoport tevékenységei között vannak olyanok is, amelyek javíthatják a hatékonyságot és az eredményességet, valamint növelhetik a végrehajtott kohéziós politikai projektek hozzáadott értékét, felhívja a Bizottságot ezen elemek mennyiségi mutatókkal történő értékelésére;

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

522.  úgy véli, hogy a KAP mint az eredeti uniós szakpolitikák egyike az Unió egyik fontos, széles körű hatást gyakorló eszköze, nem csak az élelmiszertermelés és az ökoszisztéma-szolgáltatások, hanem a vidéki területek tényleges és potenciális környezeti, társadalmi-gazdasági és a nemek közötti egyenlőség tekintetében megvalósított fejlődése, valamint az e területeken az elnéptelenedés elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítések szempontjából is, figyelembe véve, hogy a körkörös gazdaság fogalmának kidolgozására van szükség; úgy véli, hogy a KAP ezáltal hozzájárul az Unió területi egyensúlyának megteremtéséhez, pénzügyi támogatást és jelentős eszközöket biztosítva, melyek segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket a mezőgazdasági tevékenység megkezdésében, biztosítva a mezőgazdaságban a generációs folytonosságot;

523.  megállapítja, hogy a DG AGRI 2014-ben jelentős munkát végzett annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hatóságai még inkább képesek legyenek a mezőgazdasági kiadások terén a hibák elkerülésére, valamint a vidékfejlesztési programjaik végrehajtására; elismeri a DG AGRI-nak a 2014. évi számvevőszéki éves jelentésből kitűnő pozitív eredményeit, és úgy véli, hogy a tagállamokkal együtt elvégzett tevékenységei jó alapot teremthetnek a 2014–2020-as kiadási időszak kulcsfontosságú évei során a további fejlődéshez;

524.   kéri, hogy kirívó esetekben a folyamatosan alulteljesítő ügynökségek akkreditációját vonják vissza;

525.  úgy véli, hogy az élelmiszereink biztonságos és folyamatos megtermelését biztosító, társadalmi, környezeti és gazdasági szinten az egész Unióra kiterjedő pozitív hatással járó, termények és élelmiszerek széles skáláját lefedő KAP esetében elengedhetetlen a következetes teljesítés és végrehajtás;

526.  megállapítja, hogy az Unióhoz 2004-ben vagy azt követően csatlakozó tagállamok (EU-N13) esetében az egy munkavállalóra jutó mezőgazdasági tényezőjövedelem mindössze egynegyede a korábbi 15 EU-tagállamban generált mezőgazdasági tényezőjövedelemnek(114);

527.  üdvözli a 2013. évi éves jelentésben szereplő adatokhoz képest elért előrelépést, és nyugtázza, hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdasági politika esetében a vizsgált tranzakciók alapján 2013-hoz képest a hibaarány csökkent; nyugtázza, hogy a hibaarány 2014-ben a 17 tagállamban ellenőrzött EMGA esetében 2,9% (2013-ban 3,6%), a 18 tagállamban ellenőrzött vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat esetében 6,2% (2013-ban 7%), és hogy a „Természeti erőforrások” fejezet egészére vonatkozó általános hibaarány 3,6%;

528.  hangsúlyozza, hogy közös módszertant kell kidolgozni a hibaarány számítására, hogy ezáltal biztosítani lehessen az eredmény érvényességét és el lehessen kerülni a Bizottság, valamint a Számvevőszék által megadott hibaarány közötti lényeges különbséget;

529.  felhívja a figyelmet a Bizottság nyilatkozatára(115), mely szerint a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségekkel kapcsolatos hibák (például az állatok szállításának, ülések időpontjának és határidőknek időben történő bejelentése) nincsenek hatással a kifizetésekre való jogosultságra (ezt a Számvevőszék már megerősítette), és a nagyobb egyértelműség érdekében a kölcsönös megfeleltetési hibaarányt a teljes hibaarányból kell levonni;

530.  rámutat, hogy például a tejágazatban a termeléstől függő kifizetések tagállamonként eltérő végrehajtása versenytorzulást okozott;

531.  üdvözli, hogy a Bizottság új iránymutatásokat vezetett be a megosztott irányítás esetén a közbeszerzési szabályok megszegése miatti pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozóan(116);

532.  megjegyzi, hogy 2014 átmeneti év volt, amelynek során jelentős kifizetéseket hajtottak végre a 2007–2013-as finanszírozási időszak utolsó szakaszához kapcsolódóan, és amelynek során az év közepén megszülettek a KAP 2014–2020-as finanszírozási időszakára vonatkozó utolsó rendelkezések (a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok); megjegyzi továbbá, hogy a 2015-ös és 2016-os éveket szintén átmeneti éveknek kell tekinteni, amelyek során a gazdálkodóknak és a tagállami hatóságoknak egyaránt első alkalommal kellett teljes mértékben megvalósítaniuk az ökologizálást és egyéb jelentős szakpolitikai változásokat, melyek új és bonyolult szabályozással járnak, és melyek következtében jelentős számú új pályázó pályázik közvetlen kifizetésekre, mivel a tagállami vidékfejlesztési tervekben szereplő számos többéves intézkedés végrehajtását csak 2016-ban kezdik meg, és ezen intézkedésekkel összefüggésben különleges figyelmet kell fordítani a reform keretében bevezetett új eszközökre;

533.  örömmel látja, hogy 2013-hoz képest csökkentek a hibaarányok, és elismeri, hogy e célra jelentős erőfeszítéseket és forrásokat szenteltek, főként a tagállami hatóságok végrehajtással kapcsolatos, Bizottság általi tájékoztatása és technikai segítségnyújtás révén, ugyanakkor úgy véli, hogy a hibák mérésével önmagában nem lehet a teljesítményt vagy az eredményeket felmérni;

534.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az összetett szabályozás miatt elkövetett nem szándékos hibák kockázatát a kedvezményezett viseli; a fenti megközelítés támogatása érdekében a szankciókra vonatkozóan ésszerű, arányos és hatékony politikára szólít fel, amellyel elkerülhető, hogy ugyanazért a hibáért mind a kifizetési rendszer, mind a kölcsönös megfeleltetés keretében kettős szankcionálást alkalmazzanak; annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a szankciók legyenek még inkább arányban a hibák jellegével; olyan eszközök bevezetését szorgalmazza, amelyek ösztönzésen alapuló és eredményorientált megközelítést szolgálnak, melynek révén csökkenteni lehetne a hibaarányt és a vizsgálatok arányát, és különbséget lehetne tenni a hibák és a csalás között, ugyanakkor biztosítható, hogy a mezőgazdasági termelők folytatni tudják az alapvető élelmiszerek termelését, ami a szakpolitika lényege; úgy ítéli meg, hogy a komplexitás kezelésének folytatása és a KAP egyszerűsítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jövőbeni virágzó uniós mezőgazdasági ágazat biztosítása érdekében új belépőket vonzzanak a mezőgazdaságba és meg is tartsák őket és készségeiket;

535.  üdvözli, hogy a Számvevőszék éves jelentésében foglalkozik a teljesítménymérés módjával, különösen mivel a Bizottság kiadásait az eredményekre kívánja összpontosítani, ugyanakkor rámutat az abban rejlő nehézségre, hogy a II. pilléren belüli környezetvédelmi intézkedések végrehajtásának jelenleg előnyben részesített módját jelentő többéves finanszírozási programok végrehajtásáról egy olyan eszköz segítségével alkotnak képet, amely egyetlen egy évet vizsgál, és felhívja a Számvevőszéket, hogy magyarázza el teljesítményorientáltsággal kapcsolatos felfogását, kifejezetten a mezőgazdasági politikával kapcsolatban; nyomatékosan kéri ugyanakkor a Számvevőszéket, hogy a teljesítményértékelés során vegye figyelembe a vidékfejlesztési politika céljainak sokszínűségét, hogy el lehessen kerülni a leegyszerűsített mutatók használatát és a hibás következtetések levonását;

536.  nyugtázza, hogy a Számvevőszék – saját ellenőrzései alapján – úgy véli, hogy az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) jelentősen hozzájárul az általa érintett támogatási programok hibaszintjének megelőzéséhez és csökkentéséhez(117), és tudomásul veszi azon észrevételt, mely szerint valamennyi vizsgált tagállam hozott kiigazító intézkedéseket a MePaR hiányosságainak kezelésére(118);

537.  üdvözli a Bizottság javaslatát, miszerint az IIER-t megelőző jellegű előzetes ellenőrzések bevezetésével kellene egyszerűsíteni, ami lehetővé tenné a nemzeti hatóságok számára a mezőgazdasági termelők kérelmeivel kapcsolatos problémák azonosítását és a kiigazítások végrehajtását, aminek következtében csökkenne a büntetések aránya;

538.  egyetért a Számvevőszék főbb ajánlásaival, melyek szerint: a tagállamoknak a MePAR-adatbázisaikban megbízható és naprakész információkat és fotókat kell biztosítaniuk a támogatásra jogosult földterületekkel kapcsolatos túligénylést érintő hibák kockázatának csökkentése érdekében; a Bizottságnak köteleznie kell a tagállamokat arra, hogy cselekvési terveikbe foglaljanak a gyakran előforduló hibaokok orvoslására szolgáló helyesbítő intézkedéseket, felül kell vizsgálnia a vidékfejlesztési szabályszerűségi ellenőrzéseire vonatkozó stratégiáját, valamint biztosítania kell a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről való bizonyosság növelését célzó, 2015-től kötelező érvényű eljárás megfelelő alkalmazását;

539.  nyugtázza, hogy Bizottság egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a vidékfejlesztési kiadások szabályozása és a támogathatósági feltételek összetettek, részben a szakpolitika jellegéből és a területek különbözőségéből adódóan; felszólít a 2014–2020 közötti időszakra szóló szabályokban foglalt egyszerűsítési, illetve megelőző intézkedések megerősítésére, továbbá az egyszerűsítés tagállami szintű végrehajtására, elsősorban az új vidékfejlesztési programok keretében, a hibaarányok csökkentésének és a hatékonyság és rugalmasság növelésének fontos eszközeként, ezáltal is fokozva a felvevőképességet, különösen az olyan kisebb programok esetén, amelyek iránt a múltban kisebb érdeklődés mutatkozott és/vagy amelyek folyamatosan nagy hibaarányt mutattak a rugalmatlanságuk miatt;

540.  kéri a Bizottságot, hogy időben terjesszen elő részletes tervet a KAP bürokratikus terheinek csökkentéséről;

541.  sürgeti a Bizottságot és a tagállami hatóságokat, hogy továbbra is foglalkozzanak a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos szabályozás összetettségével, és ahol csak lehet, egyszerűsítsék azt, valamint kiemelt prioritásként kell kezelni az ökologizálási intézkedések egyszerűsítését, különösen, amikor az EMGA és a vidékfejlesztési alapok igazgatása több különböző szinten történik a tagállamokon belül, adott esetben eltérő megközelítéseket követve; hangsúlyozza, hogy a tagállamok között a közvetlen kifizetések terén meglévő óriási különbségek miatt a versenyképesség terén nőtt a szakadék az egységes piacon tevékenykedő mezőgazdasági termelők között;

542.  elvárja a Bizottságtól, hogy sürgősen és teljes mértékben használja ki a KAP egyszerűsítésének folyamatát, különös tekintettel a kölcsönös megfeleltetést és az ökologizálást szabályozó összetett és nagy terhet jelentő rendeletekre, amely végső soron Európa-szerte érinti a gazdákat; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítési folyamatnak az adminisztratív terhek csökkentésére kell összpontosítania, valamint hogy az nem veszélyeztetheti a KAP legutóbbi reformja keretében elfogadott elveket és szabályokat, amelyeket változatlanul kell hagyni; úgy véli, hogy ez az egyszerűsítés nem terjedhet ki a KAP 2013–2020-as időszakra vonatkozó kiadásainak felülvizsgálatára;

543.  rámutat, hogy az Unióban a mezőgazdasági területek befektetők általi megvásárlásával egyre nagyobb nyomás alá kerülnek a családi gazdaságok, és a közvetlen kifizetések egy része a nemzetközi konszernekhez kerül;

544.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a KAP jobb – az egyes tagállamok igényeiből kiinduló – pénzgazdálkodásának biztosítása érdekében a különböző helyszíneken végrehajtott, azonos típusú programokra összehasonlítható teljesítménymutatókat és értékeket alkalmazzanak, és várakozással tekint e terület előrehaladására a 2014–2020-as időszakban;

545.  hangsúlyozza, hogy a KAP fontos szerepet tölt be a társadalmi befogadás előmozdításában – többek között, ám nem kizárólagosan az együttműködésre irányuló erőfeszítések révén – és a vidéki területeken a szegénység csökkentésében, valamint a gazdaság fejlesztésében a munkahelyteremtés, a LEADER-kezdeményezés, továbbá új vagy jobb szolgáltatások és infrastruktúrák biztosítása révén; felszólít a KAP két pillére vidéki területeken kifejtett átfogó hatásának, valamint annak elemzésére, hogy a forrásokat mely területekhez és hogyan rendelik hozzá, a tényleges végső kedvezményezettekre összpontosítva;

546.  megállapítja, hogy a kiadásoknak mind a vidéki területek, mind pedig általában véve a fogyasztók javát kell szolgálniuk, és emlékeztet rá, hogy a végső kedvezményezettek helyi közösségeikben költenek termékekre és szolgáltatásokra, illetve munkavállalók saját üzemeikben való alkalmazására, ezáltal is elősegítve, hogy az emberek ne hagyják el az olyan vidéki, vagy elszigetelt területeket, ahol a mezőgazdaság és az erdészet gyakran a gazdaság fő hajtóereje;

547.  megállapítja, hogy a mezőgazdasági termékekre 2014 közepén kivetett orosz importtilalom jelentős kihívást képez; kiáll amellett, hogy a pénzeszközök célzott felhasználásának biztosítása érdekében már a sürgősségi intézkedések korai szakaszában hatékonyabb irányításra van szükség; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság arra irányuló, folyamatos erőfeszítéseit, hogy alternatív értékesítési lehetőségeket azonosítson a mezőgazdasági termelés során keletkezett többlet számára, és támogassa a tilalom által érintett ágazatokat; üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy alternatív értékesítési lehetőségeket azonosítson a mezőgazdasági termelés során keletkezett többlet számára, és felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek közös erőfeszítéseket az értékesítési lehetőségek bővítése előtt álló akadályok felszámolása érdekében; hangsúlyozza a TTIP-megállapodás jelentőségét, amellyel ellensúlyozni lehetne számos hagyományos kereskedelmi piac lezárását;

548.  üdvözli a Bizottság döntését, hogy rendkívüli támogatási programokat hoz létre azon országok számára, amelyek a tej- és tejtermékágazatban veszteségeket szenvedtek el, valamint arra kéri a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra további támogatási intézkedéseket a hasonló problémákkal küzdő ágazatok esetében is;

549.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállamban a vidéken élő nők csak korlátozottan férnek hozzá a munkaerőpiachoz, és arra kéri a Bizottságot, hogy jövőbeli fejlesztési kezdeményezései keretében – prioritásként – kötelezze el magát a vidéken élő nők munkaerő-piaci hozzáférésének javítása és fokozása mellett, valamint a vidéken élő nőkkel kapcsolatos külön célok megállapítása kíséretében az európai ifjúsági garanciaprogramhoz hasonlóan irányozzon elő megfelelő forrásokat a vidéken élő nők javát szolgáló európai garanciaprogram számára;

550.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy a kedvezményezettek számára a jogbiztonság biztosítása és a szükségtelen hibák elkerülése érdekében pontosítsa a termelői szervezetekre vonatkozó szabályokat – különösen a zöldség- és gyümölcságazatban –, valamint még jobban rövidítse le a bizottsági ellenőrzések idejét;

551.  tekintettel a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítására vonatkozó, Szerződésbe foglalt célkitűzésre(119), úgy véli, hogy a fogyasztók számára biztosítandó egyenlő hozzáférést veszélyezteti, a héacsalás valószínűségét pedig növeli az, amikor az élelmiszerekre túl magas héát szabnak ki;

552.  úgy véli, hogy a 2007–2013-as programozási időszak célkitűzései továbbra is fontos célok, és hogy a jelenlegi időszak során az EU-nak arra kell összpontosítania, hogy fokozza a mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdasági ágazat életképességét, és az élelmiszerláncon belül elősegítse a jobb egyensúly megteremtését a termelői szervezetek megerősítése érdekében, továbbá támogassa a minőségrendszereket, a rövid ellátási láncokat, a szociális gazdaságot, a helyi piacokat, az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és a kiegyensúlyozott területi fejlődést, szigorúan a vidéki területeken az új vidékfejlesztési programok keretében, egyidejűleg elkerülve az ésszerűtlen környezeti elvárásokat vagy kiadásokat;

553.  emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék által a 2014-es kiadásokkal kapcsolatban elvégzett összes ellenőrzés közül mindössze három esetet utaltak az OLAF-hoz vizsgálatra(120) „mesterségesen megteremtett körülmények támogatásszerzés céljából” gyanújával (már jól működő vállalatok vagy személyek egy csoportja által létrehozott új szervezetek) és a számvevőszéki ellenőrzést megelőzően a tagállami hatóságok egy esetet nyilvánítottak kockázatosnak;

554.  megállapítja, hogy a szakpolitika megvalósítását tovább lehetne javítani; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy tájékoztassák minden, a szakpolitikai célkitűzések megcélozása és megvalósítása, illetve az azoknak való megfelelés terén elért előrehaladásról;

555.  felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokon belüli eladásösztönzés szempontjából vizsgálja meg a kifizetések hatékonyságát és eredményességét, valamint biztosítsa, hogy ezek az intézkedések nem szorítják ki a piacról a helyi mezőgazdasági termelőket;

556.  megállapítja, hogy a 2014. évi éves tevékenységi jelentés DG AGRI általi elkészítése idején a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási támogatási eszköz számos, a jelentésben foglalt eleméről nem állt rendelkezésre információ, és hogy az információkat frissíteni kell (támogatott gazdaságok száma, bruttó hozzáadott érték növekedése, uniós normákat bevezető gazdaságok száma), ugyanakkor úgy véli, hogy az új finanszírozási időszakban folyamatos ellenőrzésre van szükség;

557.  megállapítja, hogy a Számvevőszék éves jelentése jó eredményeket mutat, ugyanakkor felhívja a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy milyen lépéseket kíván tenni egy többéves ellenőrzési módszertan bevezetésére a tervezett teljesítményorientáltabb megközelítés kidolgozásának keretében.

Halászat

558.  tudomásul veszi az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló, a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek címzett bizottsági közleményt; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentését; tudomásul veszi a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság 2014-es éves tevékenységi jelentését; tudomásul veszi a halászati partnerségi megállapodásokról szóló 11/2015. számú számvevőszéki különjelentést;

559.  tudomásul veszi a Számvevőszék véleményeit a beszámoló alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; tudomásul veszi a Számvevőszék elutasító véleményét a kifizetési előirányzatokról, amelyek tekintetében az általános hibaarány 4,4% volt, de amelyekben nem volt észlelhető a halászatra vonatkozó speciális hibaarány; felszólít arra, hogy a terület fokozottabb átláthatóságának biztosítása érdekében a halászatot külön kezeljék, és azt ne keverjék a mezőgazdasággal;

560.  tudomásul veszi a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által az EHA-programok egyes tagállamokban működő irányítási és kontrollrendszere kapcsán megfogalmazott fenntartást;

561.  bízik abban, hogy a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által bevezetett belső ellenőrzési rendszer kellő garanciát nyújt ahhoz, hogy a tranzakciók jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázatokat megfelelő módon lehessen kezelni;

Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)

562.  megjegyzi, hogy az ETHA és az egyéb európai strukturális és beruházási alapok megosztott irányítása alatti programok 2014. január 1. utáni elfogadása a többéves pénzügyi keret technikai felülvizsgálatához vezetett, mivel a 2014. évi fel nem használt előirányzatokat át kellett vinni a következő évekre;

563.  mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok többsége késedelmesen nyújtotta be az ETHA-val kapcsolatos operatív programját, ami jelentős késedelmeket okozott az alapok felszabadításában; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak a krediteket megosztott irányításban kell végrehajtaniuk;

564.  úgy véli, hogy a tagállamoknak javítaniuk kell a Bizottság felé információtovábbításra használt eszközeiket és csatornáikat; ajánlja, hogy a Bizottság gyakoroljon nagyobb nyomást a tagállamokra annak érdekében, hogy azok megbízható adatokat nyújtsanak be;

565.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy biztosítson minden lehetséges támogatást a tagállamok számára az ETHA forrásainak megfelelő és teljes körű kihasználása és a magas végrehajtási arány elérése érdekében, összhangban prioritásaikkal és igényeikkel, különös tekintettel a halászati ágazat fenntartható fejlesztésére;

Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség

566.  üdvözli, hogy az ügynökség 2014. január 1-től megbízást kapott az ETHA programjainak bonyolítására; tudomásul veszi a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság és az ügynökség által 2014. szeptember 23-án aláírt egyetértési megállapodást; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek kiváló minőségű támogatást kell nyújtania az összes kedvezményezett számára a 19 ETHA-fellépést illetően;

Az Európai Számvevőszék 11/2015. számú különjelentése (2014. évi mentesítés): Megfelelően kezeli a Bizottság a halászati partnerségi megállapodásokat?

567.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Számvevőszék ajánlásait;

568.  sajnálatának ad hangot a közelmúltbeli jegyzőkönyvekben a tonnányi mennyiségekre vonatkozóan elfogadott kvóták alulhasznosítása miatt keletkező költségek miatt; javasolja, hogy a hozzáférési jogokért járó kifizetéseket szorosabban kössék össze az aktuális kifogott mennyiséggel; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ágazati támogatások kifizetése legyen összhangban a többi költségvetés-támogatási kifizetéssel, és felszólít arra, hogy a közösen elfogadott fellépések végrehajtását illetően a partnerországok igyekezzenek javítani az eredményeket;

569.  hangsúlyozza, hogy amint arra a Számvevőszék rámutatott, az egy régión belüli halászati partnerségi megállapodások egymást kiegészítő jellegét és koherenciáját javítani lehetne annak érdekében, hogy maximalizálják a bennük rejlő regionális szintű lehetőségeket;

570.  hangsúlyozza, hogy a független utólagos értékelésekből származó információk nem voltak mindig kellően teljes körűek, következetesek és összehasonlíthatóak, ami csökkentette hasznosságukat a döntéshozatali folyamat és a tárgyalások során; megállapítja továbbá, hogy ezek az értékelések nem mérik fel kellő mértékben, hogy a halászati partnerségi megállapodások mennyiben teljesítik célkitűzéseiket, mivel nem térnek ki a halászattól függő uniós régiók foglalkoztatási mutatóira, illetve az uniós piac halellátására;

571.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem áll rendelkezésre megbízható, leellenőrizhető és könnyen hozzáférhető információ a halállományokra és a nemzeti halászflották, illetve a hozzáféréssel rendelkező külföldi halászflották halászati teljesítményére vonatkozólag, mivel a halászati partnerségi megállapodás egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy csak a többletállományokat halásszák, amit a tapasztalatok szerint a gyakorlatban igen nehéz megvalósítani;

572.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy az eredményesség biztosítása érdekében szigorúbban ellenőrizze az ágazati támogatások végrehajtását;

573.  hangsúlyozza, hogy a lehető legrészletesebb mátrixok segítségével hatékonyan ellenőrizni kell az Unió által finanszírozott olyan tevékenységeket, amelyek nemzetközi megállapodások keretében ágazati támogatást nyújtanak; hangsúlyozza továbbá, hogy szorgalmazni kell az ágazati támogatás arányának növelését; határozottan úgy véli, hogy idővel a megállapodások kereskedelmi részét a hatékony, megfelelően ellenőrzött és jelentős ágazati támogatástól kellene függővé tenni;

574.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy a jelenleg hatályos jegyzőkönyvek nem adnak lehetőséget a részleges kifizetésre abban az esetben, ha a célkitűzéseket csak részben teljesítik; tudomásul veszi, hogy abban az esetben, ha nincsenek vagy csak korlátozottan vannak eredmények, az ágazati támogatás követező évre történő kifizetését a célok teljesítéséig felfüggesztik; mindazonáltal felszólítja a Bizottságot, hogy amennyiben lehetséges, az új jegyzőkönyvekbe illessze be az ágazati támogatás részleges kifizetésének lehetőségét;

Mentesítés

575.  a rendelkezésre álló adatok alapján javasolja a mentesítés megadását a Bizottság számára a 2014-es pénzügyi évre a tengerügyek és a halászat területét érintő kiadásokra vonatkozóan;

Kultúra és oktatás

576.  üdvözli, hogy az Erasmus+ program már az első évben megvalósította a szakmai készségek bővítésére és a foglalkoztathatóság javítására, valamint az oktatásra, a képzésre, a sportra és a fiatalokra vonatkozó uniós programok és a szakpolitikai fejlemények közötti szorosabb kapcsolatok létrehozására irányuló központi célkitűzését, és az uniós fellépéseket úgy építette fel, hogy azok az egész életen át tartó tanulás célkitűzésének jobban megfeleljenek, és – azáltal, hogy minden uniós polgár számára elérhetővé váltak – elősegítsék a társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségek kiküszöbölését; rámutat ugyanakkor, hogy számos probléma merült fel az Erasmus+ fiatalokkal foglalkozó tagozatával kapcsolatban, mivel a korábbi „Fiatalok lendületben” programhoz képest nehéz a finanszírozáshoz való hozzáférés; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem irányzott elő kellő mértékű költségvetést az Erasmus+ programon belül annak érdekében, hogy jobb tájékoztatást nyújtson az új programok tételeire vonatkozó általános változásokról, és ezáltal több iskolai projektet indíthasson;

577.   úgy véli, hogy bár az Erasmus+ szerinti finanszírozás folyósításának fokozottabb decentralizálása jobban megfelel a program egyes nemzeti és helyi követelményeinek, a legfontosabb fellépésektől függően ezt a decentralizációt újra át kell gondolni annak megelőzése érdekében, hogy az akadályozza az Erasmus+ – különösen a fiatalkora vonatkozó – stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását;

578.   megjegyzi, hogy az Erasmus+ program elősegíti az európai fiatalok munkaerő-piaci integrációját, a foglalkoztathatóság előmozdítását, valamint az új készségek elsajátítását; ösztönzi továbbá az állampolgárság, az önkéntes tevékenységek, valamint az ifjúság és a sport nemzetközivé tétele terén indított kezdeményezéseket; elősegíti ezen túlmenően az oktatás, a formális és informális képzés, valamint az egész életen át tartó tanulás minőségének javítását; végezetül erősíti az emberi jogok ismeretén és tiszteletben tartásán alapuló európai polgárság tudatát;

579.   mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy amint az az Európai Ifjúsági Fórum által a program végrehajtása kapcsán 2015-ben kiadott jelentéséből kiderül, az Erasmus+ ifjúsági finanszírozásának folyósítását de facto felfüggesztették Görögországban;

580.   tudomást vesz az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európa a polgárokért programok kezdeti végrehajtási szakasza kapcsán a Bizottsághoz tartozó DG EAC és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által jelzett nehézségekről, különös tekintettel az ajánlati felhívások közzététele és a finanszírozások folyósítása terén észlelt bizonyos késedelmekre; reméli, hogy ezek kivételes esetek, és ezért várakozással tekint az elkövetkezendő évek elé, amikor ezek a programok a végrehajtás első évéhez képest stabilabb szakaszba fognak jutni; javasolja, hogy az Erasmus+ program adjon teret a mindhárom területen – az oktatás, az ifjúság és a sport területén – az innovációt ösztönző tapasztalatok alapját képező, kisléptékű projekteknek is;

581.   üdvözli az átalányösszegeken és egységköltségeken alapuló finanszírozási modellek felé való elmozdulást, mivel ezek egyszerűsítik a pénzügyek kezelését mind a kedvezményezettek, mind maga az EU számára; különösen az Erasmus+ fiatalokkal foglalkozó tagozatával kapcsolatban rámutat azonban arra, hogy ezek az átalányösszegek és egységköltségek az ifjúsági egyesületek és nem kormányzati szervezetek alapvető operatív kiadásainak fedezésére sem elegendők; úgy véli, hogy tovább kell növelni a program uniós támogatását;

582.  emlékeztet arra, hogy az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által folyósított záró kifizetések késedelmei közvetlen hatással vannak a kedvezményezettek jogaira, és veszélyeztetik a kulturális egyesületek és projektek működését, a kreativitást és a kultúrával foglalkozó civil társadalom sokszínűségét; arra ösztönzi az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget, hogy tökéletesítse tovább ellenőrzési és kifizetési rendszereit;

583.   aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Iskolák még nem orvosolták a Számvevőszék által ismételten felvetett problémákat, és ezért megismétli az Európai Iskolák igazgatótanácsának küldött azon ajánlását, amelyben a bizalmi állások betöltése és az egyéb – az átláthatóság, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapvető elveinek nem megfelelő – hiányosságok megoldása kapcsán rotációs rendszer bevezetését javasolja; tudomásul veszi, hogy 2014-ben elfogadták az Európai Iskolák új pénzügyi szabályait, amelyek – megfelelő végrehajtásuk esetén – eszközként szolgálhatnak a Számvevőszék által azonosított kritikus kérdések orvoslására; kéri az Európai Iskolák Igazgatótanácsát, hogy vegye fontolóra, hogy bizonyos, jelenleg decentralizált álláshelyeket – például a számfejtést – centralizál, és hogy a hiba- és csalási kockázatok minimálisra csökkentése érdekében törekszik a pénzügyi tranzakciók engedélyezésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elkülönítésére; úgy véli, hogy – tekintettel a felmerült aggályokra, valamint arra a tényre, hogy az Európai Iskolák költségvetésének 60%-a, azaz 177 millió euró az uniós költségvetésből származik – ideje lenne átfogó módon felülvizsgálni az Európai Iskolák rendszerének irányítását, működését és szervezeti felépítését;

584.   megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret hétéves programozási időszaka és az EU politikai és stratégiai prioritásainak tízéves programozása közötti eltolódás hátrányosan érintheti az uniós programok által elért eredmények következetes értékelését; rámutat, hogy a többéves pénzügyi keret közelgő felülvizsgálata alapvetően fontos az uniós kiadások kezelése szempontjából, mivel biztosítja, hogy az uniós beruházási programok hatékonyak legyenek; ragaszkodik ahhoz, hogy mind az Erasmus+, mind pedig a „Kreatív Európa” programjai keretében jelentősen egyszerűsíteni kell a pályázati űrlapokat és feltételeket, különösen a kisléptékű projektek esetében;

585.   aggodalommal szemléli a Bizottság által felhalmozott kifizetési hátralékot, amely 2014-ben 26 milliárd eurót tett ki, és amelynek fele „rendellenes” volt, mivel – ahogyan azt az Európai Parlament Kutatószolgálata megállapította – nem a pénzügyi év végén kapott számlák miatt keletkezett, és mivel egyedül az Erasmus+ által felhalmozott hátralék 202 millió euró volt; megjegyzi, hogy ez a hátralék részben a túlságosan rugalmatlan többéves pénzügyi keret miatt halmozódott fel, amely nem teszi lehetővé a finanszírozások átcsoportosítását, továbbá keretei igen szűkösek, részben amiatt, hogy a tagállamok nem tettek eleget a kifizetési előirányzatok tekintetében fennálló kötelezettségeiknek;

586.   kiemeli, hogy az „Európa a polgárokért” program egyedülálló és közvetlen kapocsként szolgál az EU és állampolgárai között azzal a céllal, hogy támogassa a fellépéseket, a petíciókat és a polgári jogokat; úgy véli, hogy a jelenlegi finanszírozási szint túlságosan alacsony, és hangsúlyozza, hogy az európai polgárság értékeire hangsúlyt fektető kezdeményezések révén egyre gazdagabb programot teljes tartalmában végre kell hajtani; határozottan ellenez minden további költségvetési megszorítást vagy kifizetési késedelmet az „Európa a polgárokért” program (2014–2020) esetében;

Állampolgári jogok, bel- és igazságügy

587.  tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint az Unió konszolidált beszámolója minden lényeges szempontból híven tükrözi az Unió 2014. december 31-i pénzügyi helyzetét; mindazonáltal aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a megvizsgált pénzügyi felügyeleti és kontrollrendszerek a 21. egymást követő évben is csak részben eredményesek a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítását tekintve;

588.   aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a tranzakciók mögötti kifizetések hibaaránya meghaladja a lényegességi küszöböt; emlékeztet ezért arra, hogy a költségvetéssel körültekintően kell gazdálkodni, és a hibaarányt tovább kell csökkenteni;

589.  tudomásul veszi a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének (Biztonság és uniós polgárság) kiadásaira vonatkozóan készített új éves számvevőszéki jelentést; kéri, hogy azt a következő évben foglalják bele a mentesítésbe, figyelembe véve a költségvetés növekedését; egyetért azzal, hogy új megközelítésre van szükség, amely az uniós költségvetés befektetését, nem pedig annak elköltését célozza;

590.   sajnálja, hogy egyes tagállamokban a parlamenti képviselők, kormánytagok és az önkormányzati képviselő-testületek tagjai összeférhetetlenségével kapcsolatos jogszabályok homályosak és nem elégségesek; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a helyzetet, és szükség esetén tegyen javaslatot a megoldásra; úgy ítéli meg, hogy egy ilyen javaslatnak a hivatalban lévő és a jelölt bizottsági tagokra is vonatkoznia kellene;

591.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő ár-érték arányt, és hogy le kell vonni a tanulságokat a múltbeli projektekből, amelyek – például a tervezettnél hat évvel később és a kezdeti költségvetéshez képest nyolcszoros áron megvalósult második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II) – esetében a bizottsági irányítás hiányosságai késedelmekhez és túlköltekezéshez vezettek;

592.  megállapítja, hogy bár a Külső Határok Alap hozzájárult a külső határok igazgatásához, az alap értéknövelő hatása korlátozott volt; és hogy a végső eredmény a kijelölt hatóságok részéről a nyomon követésben, valamint a Bizottság és a tagállamok részéről az értékelésében mutatkozó súlyos hiányosságok miatt nem volt mérhető;

A nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdések

593.  emlékeztet arra, hogy amint azt az EUMSZ 8. cikke is rögzíti, a nők és férfiak közti egyenlőség az Európai Unió alapvető értékeinek egyike, és az Unió előmozdítja annak érvényesülését; úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőséget minden politikában érvényesíteni kell, ezért erre tekintettel kell lenni a költségvetési folyamatok során;

594.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy egyes költségvetési sorok közvetett módon előmozdíthatják a nemek közötti egyenlőtlenséget, mivel végrehajtásuk hátrányosan érintheti a nőket; ezért felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazza a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést az új és meglévő költségvetési sorok esetében egyaránt, illetve amennyiben lehetséges, hajtsa végre a szükséges szakpolitikai változtatásokat a nemek közötti egyenlőtlenség közvetett előfordulásának megakadályozása érdekében;

595.  emlékezteti a Bizottságot az eredményalapú költségvetés-tervezés melletti újonnan tett kötelezettségvállalására, és megismétli a Parlament azon kérését, hogy az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó közös eredménymutatók közé vegyenek fel nemek szerint bontott mutatókat is, ami lehetővé tenné a költségvetés végrehajtásának megfelelőbb értékelését a nemek közti egyenlőség szempontjából;

596.  felhívja a Bizottságot vizsgálat végzésére arról, hogy milyen hatással volt az uniós finanszírozás a nemek közötti egyenlőség előmozdítására;

597.  felkéri az Uniót, hogy az ESZA-n belül növelje a magas színvonalú közszolgáltatások kialakítására fordított kiadások arányát a gyermekgondozás, az idősek és az ellátásra szoruló felnőttek ápolása területén (amely feladatokat többnyire nők látnak el), figyelembe véve a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által a közelmúltban kidolgozott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutató által jelzett egyértelmű tényeket;

598.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak a kiadásokkal kapcsolatos döntésekben részt vevő hivatalnokok részére teljes körű képzést annak érdekében, hogy teljes mértékben átlássák, milyen hatással vannak döntéseik a nemek közötti egyenlőségre;

599.  felhívja az uniós intézményeket annak kiértékelésére, hogy megvalósul-e a nemek tényleges arányossága az álláshelyek elosztását illetően az Unió intézményeiben és testületeiben, nemek szerinti statisztikákat készítve a személyzet létszámáról és besorolásáról a mentesítési eljárás részeként.

16.2.2016

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: Cristian Dan Preda

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  aggódik amiatt, hogy a 2014-es pénzügyi évben a 4. fejezet vonatkozásában nőtt a lényeges hibák aránya; támogat az Európai Számvevőszék (Számvevőszék) éves jelentésében szereplő minden ajánlást, és sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb kövesse nyomon azokat a korábbi években tett ajánlásokat, amelyek teljes körű végrehajtására még mindig nem került sor;

2.  üdvözli, hogy Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága javította azt a rendszerhibát, amely befolyásolta 2013-as kiadásait, és végrehajtotta a Számvevőszék által kért jelentős változtatásokat rendszerein; hasonlóképpen elégedettségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján helyesnek találta a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága éves tevékenységi jelentését;

3.  aggodalommal veszi tudomásul a támogatási szerződésekkel kapcsolatos kiadások ellenőrzésével összefüggésben feltárt hibákat, amelyek a Számvevőszék által a 4. fejezetben azonosított hibák több mint 50%-át teszik ki; megállapítja, hogy a legjelentősebb hibatípus a nem támogatható kiadásokat érinti; hangsúlyozza, hogy az előzetes ellenőrzések végrehajtásának javítása révén a hibákat meg kell előzni vagy fel kell tárni és ki kell javítani a kiadások elfogadása előtt; különös aggodalommal állapítja meg, hogy A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága nem tudta feltárni a hibákat; sürgeti a Bizottságot a kiadások ellenőrzésével kapcsolatos említett problémák megoldására eddig tett erőfeszítések fokozásának biztosítására, továbbá a támogatások felügyeletével kapcsolatban a Számvevőszék által annak 2011-es éves jelentésében tett ajánlás teljes körű nyomon követésére;

4.  hangsúlyozza, hogy megfelelő előzetes ellenőrzést kell végezni azokban az esetekben, amikor a Bizottság – esetleg az Európai Beruházási Bankon keresztül – úgy határoz, hogy jelentős környezeti hatással járó nagyszabású infrastrukturális projekteket finanszíroz, mely ellenőrzés célja a projektek pénzügyi, környezeti és társadalmi fenntarthatóságának megvizsgálása, és kéri, hogy a harmadik országoknak juttatott uniós finanszírozásban kizárólag olyan projektek részesülhessenek, amelyek pénzügyileg fenntarthatók, továbbá gazdasági és társadalmi szempontból hasznosak;

5.  elismeri, hogy a Bizottság folyamatos előrelépéseket tesz a közös kül- és biztonságpolitika keretébe tartozó valamennyi küldetésnek a „hatpilléres értékeléssel” történő hitelesítése terén, és különösen üdvözli azt, hogy a három legnagyobb küldetés mostanára megfelel ennek az elvnek; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság a Számvevőszék ajánlásának megfelelően minden küldetést hitelesítsen;

6.  megismétli a Bizottság felé tett azon kérését, hogy dolgozzon ki javaslatokat a pénzügyi szabályok átalakítására az operatív kifizetések terén tapasztalható késedelmek elkerülése érdekében, többek között a jelenleg a humanitárius segélyek esetében lehetséges gyorsított eljárás válságkezelésre történő alkalmazásának lehetővé tételével, és ezzel egyidejűleg biztosítsa az EU hosszú távú stratégiai céljainak való megfelelést;

7.  üdvözli a küldetéseket támogató platform (MSP) létrehozását és megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy tegyen lépéseket egy valódi közös szolgáltató központ (SSC) felállításával kapcsolatban, amely egy integrált erőforrás-kezelési rendszerrel (IRMS) együtt valósulna meg, a küldetések gyorsabb megkezdése és költséghatékonyságának javítása eszközeként; javasolja a közös biztonság- és védelempolitikai raktár (KBVP-raktár) fejlesztését és azt, hogy a meglévő KBVP-küldetéseket is kiszolgálja, továbbá, hogy a jövőbeli SSC kezelje azt;

8.  sajnálja a KBVP-küldetések esetében az alapvető berendezések és szolgáltatások beszerzése tekintetében mutatkozó jelentős késedelmeket, és azoknak a küldetések működésére gyakorolt negatív hatását; emlékeztet arra, hogy a jogállamisággal kapcsolatban Koszovónak nyújtott uniós támogatásról szóló 2012-es különjelentésében a Számvevőszék rámutatott a hatékonyság hiányára, és arra a következtetésre jutott, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési szabályokat „nem a KBVP-küldetések igényeit szem előtt tartva tervezték, ahol néha gyors és rugalmas reagálásra van szükség”; sajnálja, hogy a költségvetési rendelet nemrégiben történt felülvizsgálata nem eredményezte a pénzügyi szabályok szükséges megváltoztatását; megismétli, hogy a megfelelő költségvetési sorok kezelését a polgári műveleti parancsnokra kellene ruházni, ugyanolyan módon, mint ahogy az az uniós küldöttségek vezetői esetében történt;

9.  emlékeztet arra, hogy a KBVP képzési és tanácsadási küldetéseinek hatékonyságát nagymértékben akadályozzák az EU e fellépések akár alapvető felszerelésekkel való támogatásával kapcsolatos intézményi nehézségei; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság által a biztonság és a fejlesztés támogatására szolgáló kapacitásbővítésről szóló közös közlemény végrehajtására tett erőfeszítéseket; felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a szükséges jogalkotási javaslatokat egy külön erre a célra szolgáló alap mielőbbi létrehozására, hogy azt a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során be lehessen építeni az uniós költségvetésbe;

10.  üdvözli az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójáról és a kínzás és a halálbüntetés elleni küzdelem uniós támogatásáról szóló 2015-ös számvevőszéki különjelentéseket; sürgeti a Bizottságot, hogy hajtson végre a Számvevőszék által ezen jelentések keretében tett minden ajánlást;

11.  hangsúlyozza, hogy a harmadik országokban zajló uniós projektek hatékonyságának értékelésekor figyelembe kell venni a projektek környezetéhez kapcsolódó kritériumokat, mert az uniós külső segélyekkel kapcsolatos tevékenységekre gyakran válság sújtotta térségekben vagy politikai szempontból nehéz környezetben kerül sor;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

8

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, James Carver, Lorenzo Cesa, Javier Couso Permuy, Georgios Epitideios, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule, Richard Howitt, Tunne Kelam, Afzal Khan, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Andrejs Mamikins, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Vincent Peillon, Tonino Picula, Kati Piri, Andrej Plenković, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jaromír Štětina, Charles Tannock, Eleni Theocharous, László Tőkés, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angel Dzhambazki, András Gyürk, Takis Hadjigeorgiou, Javi López, Juan Fernando López Aguilar, Antonio López-Istúriz White, Urmas Paet, Soraya Post, Traian Ungureanu

19.2.2016

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: Doru-Claudian Frunzulică

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  emlékeztet arra, hogy az Unió fejlesztési és humanitárius támogatásra fordított kiadásait gyakran olyan térségekben nyújtják, amelyek igen sok kihívást jelentenek, ami növeli a projektek végrehajtásának, értékelésének és a kiadások ellenőrzésének nehézségeit; a fejlesztési és a humanitárius támogatás esetében ezért nagyobb valószínűséggel merülnek fel hibák, mint más uniós szakpolitikai területek esetében;

2.  megállapítja, hogy 2013 és 2014 között a Számvevőszék által a „Globális Európa” kiadásaira vonatkozóan becsült hibaarány 2,1%-ról 2,7% -ra nőtt; kiemeli, hogy ez a hibaarány még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a tagállamok által irányított uniós kiadások hibaaránya;

3.  megállapítja, hogy a Számvevőszék szerint a hibák 57%-a a támogatásra nem jogosult kiadásokhoz kapcsolódik; támogatja a Számvevőszék azon ajánlását, hogy a EuropeAid fejlessze az előzetes ellenőrzéseket, és jobban használja ki a helyszíni ellenőrzéseket a hibák feltárása érdekében;

4.  üdvözli, hogy a Számvevőszék szerint a DG ECHO által bevezetett kontrolleljárások a pénzügyi tranzakciókat illetően megfelelően működnek, és hogy a főigazgatóság jelentéstételi rendszere megbízható; az említettekhez gratulál a DG ECHO-nak;

5.  felhívja a figyelmet az Európai Unió arra vonatkozó közös kötelezettségvállalására, hogy megemeli az Unió és tagállamai hivatalos fejlesztési támogatását (ODA) bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,7%-ára, és ennek elérése érdekében felszólít egy kiszámítható és kötelező erejű ütemterv elfogadására; teljes mértékben támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelem uniós finanszírozásának folyamatos növelését, amelynek az Unió kötelezettségvállalása értelmében újnak és kiegészítő jellegűnek kell lennie; bírálja a nem az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó hivatalos fejlesztési támogatás bármilyen romlását, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék a Számvevőszék „Az éghajlatváltozás elleni küzdelem uniós finanszírozása a külső segítségnyújtás keretében” című, 17/2013. számú különjelentésében megfogalmazott ajánlásokat;

6.  elismeri, hogy a biztonsághoz kapcsolódó kiadások fontosak a fejlesztés és különösen az arra irányuló jelenlegi erőfeszítések szempontjából, hogy átfogóan kezeljék a biztonság és a fejlesztés közötti összefüggéseket, és hogy teljesítsék a fejlesztési menetrend 16. célját, azonban hangsúlyozza, hogy az ilyen támogatás nem minősül hivatalos fejlesztési támogatásnak, és jelenleg nem származhat a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott Fejlesztési Együttműködési Eszközből, illetve az Európai Fejlesztési Alapból (EFA);

7.  megállapítja, hogy 2014-ben a líbiai határigazgatáshoz kapcsolódó, 12,9 millió euró összegű két projektet a Fejlesztési Együttműködési Eszköz révén finanszíroztak; emlékeztet arra, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszköz elsődleges célja a szegénység csökkentése; ismételten határozott aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fejlesztési programokat olyan célokra is felhasználhatják, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a fejlesztéshez; emlékeztet arra, hogy az ilyen megközelítés nem fog segíteni az Uniónak abban, hogy elérje azt a célkitűzést, hogy a GNI 0,7%-át hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák;

8.  megállapítja, hogy hasznos lehet a DG DEVCO által 2015-ben elindított eredménykeret, azonban tudomásul veszi a hozzá kapcsolódó, a Számvevőszék 21/2015. számú különjelentésében azonosított kockázatokat is; szükségesnek tartja, hogy elkerüljék azt a szakpolitikai jellegűbb kockázatot is, hogy túlhangsúlyozzák a DG DEVCO által a keretben meghatározott, korlátozott számú számszerűsíthető eredményre való törekvést, és kisebb jelentőséget tulajdonítanak az Unió fejlesztési együttműködési szakpolitikai célkitűzéseivel kapcsolatos más eredmények elérésének, valamint a minőségi eredményeknek; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a keretet az egyéb monitoring- és jelentéstételi intézkedéseket kiegészítő eszközként kezeljék;

9.  üdvözli a Számvevőszéknek a EuropeAid értékelési és eredményorientált monitoringrendszereiről szóló 18/2014. számú különjelentését; felhívja a DG DEVCO-t, hogy sürgősen orvosolja értékelési és monitoringrendszereinek azon hiányosságait, amelyekre rámutatott a Számvevőszék különjelentése, különösen a főigazgatóság értékelési rendszerének súlyos hiányosságait; kiemeli, hogy a rosszul működő értékelési rendszer növeli annak kockázatát, hogy olyan projekteket választanak ki, amelyek nem megfelelő minőségűek vagy nem érik el célkitűzéseiket; megállapítja, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy eltér a Bizottság és a Számvevőszék véleménye a költségvetés-támogatási műveletek eredményességére vonatkozó megbízható információkat illetően; úgy véli, hogy a Számvevőszék által kiemelt problémák összefüggésben vannak az Unió küldöttségeinek és a DG DEVCO értékelési osztályának létszámhiányával; úgy véli, ez jól mutatja, milyen káros következményei lehetnek a létszámcsökkentéseknek az uniós programok hatékony működésére;

10.  bízik abban, hogy a DG DEVCO orvosolni fogja értékelési és monitoringrendszereinek azon hiányosságait, amelyekre rámutatott a Számvevőszék 18/2014. számú különjelentése;

11.  felszólít arra, hogy vezessenek be formális ellenőrzési jogköröket az EFA-val kapcsolatban, lehetőleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 295. cikke értelmében kötendő, kötelező jellegű intézményközi megállapodás révén;

12.  súlyos aggodalmát fejezi ki a Számvevőszéknek a halászati partnerségi megállapodások Bizottság általi kezeléséről szóló, 11/2015. számú különjelentésének megállapításai miatt; megállapítja, hogy a Számvevőszék kétségeit fejezi ki a halászati partnerségi megállapodások fenntarthatóságát illetően, mivel nehéz alkalmazni a többletállomány lehalászásának fogalmát; megállapítja továbbá, hogy a Számvevőszék határozottan megkérdőjelezi a halászati partnerségi megállapodások végrehajtása Bizottság általi figyelemmel kísérésének minőségét; sajnálja továbbá, hogy a halászati partnerségi megállapodások utólagos értékelését a Számvevőszék szerint nem használják ki kellőképpen a követő megállapodások kialakítása során; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb hajtsa végre a Számvevőszék által megfogalmazott számos ajánlást;

13.  hangsúlyozza, hogy az Unió küldöttségeinek a külső támogatások kezeléséről szóló jelentései pillanatfelvételt jelentenek az Unió külső támogatási projektjeinek végrehajtását illetően, ezért ezeket nem lehet záró projektértékeléseknek tekinteni; figyelmeztet ezért a túl korai és torzított következtetések levonásának veszélyére az uniós támogatási politikák általános eredményességét illetően;

14.  emlékeztet arra, hogy a kifizetési források 2014-ben tapasztalt, gyakorlatilag állandó akut hiánya súlyosbította a DG ECHO a tekintetben jelentkező nehézségeit, hogy megfelelően tudjon reagálni az Unió szomszédságában és azon túl tapasztalható, egyre súlyosabb humanitárius válságokra; üdvözli, hogy a 2015-ös és a 2016-os uniós költségvetésnek a helyzethez jobban alkalmazkodó előirányzatai nagyrészt megoldották a DG ECHO kifizetési problémáit;

15.  sajnálja, hogy amiatt, hogy 2014-ben elégtelen mértékűek voltak a kifizetési előirányzatok, az összesen 43 millió euró összegű, Marokkónak és Jordániának nyújtandó költségvetés-támogatási kifizetéseket nem lehetett 2014-ben teljesíteni, ahogyan azt a szerződés előírta; úgy ítéli meg, hogy ez súlyosan aláássa az Unió hitelességét;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Louis Aliot, Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Nathan Gill, Charles Goerens, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Pedro Silva Pereira, Davor Ivo Stier, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Rainer Wieland, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jan Zahradil, Joachim Zeller

26.1.2016

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: David Casa

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a „foglalkoztatás és szociális ügyek” szakpolitikai terület esetében a becsült hibaarány 2014-ben 3,7%, ami valamivel magasabb, mint az előző évben (3,1%); hangsúlyozza, hogy ez visszalépést jelent a 2%-os célértéket meg nem haladó hibaszázalék elérését illetően;

2.  üdvözli, hogy a számvevőszéki jelentés az Európa 2020 stratégia fényében elemzi az uniós költségvetés végrehajtását; tudomásul veszi azt az észrevételt, mely szerint az uniós költségvetési hozzájárulás nincs külön megnevezve a kiemelt célok, például a foglalkoztatás és a szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása elérésének összefüggésében;

3.  üdvözli továbbá a Számvevőszék ajánlásait, melyek szerint az Európa 2020 stratégiát jobban össze kell hangolni a többéves pénzügyi kerettel, és a magas szintű politikai célokat használható operatív célkitűzésekké kell átalakítani, továbbá hangsúlyozza, hogy a teljesítményre, az eredményekre és a hozzáadott értékre kell összpontosítani, különösen a kiemelt foglalkoztatási és a szociális célok esetében, ahol a Bizottság hatásköre nem terjed ki jogilag kötelező érvényű keret kialakítására; felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az eredménymutatókat és a monitoring-rendszereket az eredmények meghatározott célkitűzésekkel való összehasonlítása érdekében, valamint azért, hogy tájékozottabb legyen a jövőbeli célkitűzések meghatározásakor, és növelni tudja az uniós kiadások hatékonyságát;

4.  nyugtázza a Számvevőszék szabálytalanságok kockázatának növekedésére vonatkozó észrevételeit a Horizont 2020 programban részt vevő kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében; támogatja a Bizottság válaszát, mely szerint a kkv-k bevonása a programba döntő jelentőségű a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, és nyugtázza a kkv-kra vonatkozó igazgatási szabályok egyszerűsítését, továbbá hangsúlyozza, hogy a további egyszerűsítés a kkv-k részvételének fokozódását eredményezné; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-kon keresztül fenntartható álláshelyeket lehet létrehozni;

5.  megállapítja, hogy a kkv-k Európa legnagyobb munkahelyteremtői, és úgy véli, hogy többet lehetne tenni az uniós finanszírozási programokban való részvételük fokozása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be további intézkedéseket a kkv-k aktív részvételének ösztönzése érdekében, ideértve a „gondolkozz előbb kicsiben” elvének alkalmazását;

6.  rámutat, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) kiadásainak szabályossága tekintetében a fő kockázat továbbra is a humántőke-beruházások immateriális jellegéből, a tevékenységek sokszínűségéből, valamint abból adódik, hogy a projektek végrehajtásába számos, sok esetben kis partnert vonnak be; felhívja a Bizottságot a különleges enyhítő intézkedések folytatására, beleértve mind a megelőző, mind pedig a korrekciós intézkedéseket;

7.  nyugtázza a Számvevőszék 17/2015. számú különjelentésében az ESZA finanszírozásának a 2012 és 2014 közötti időszakban történő átirányítása kapcsán tett észrevételeket; aggodalommal nyugtázza az e finanszírozás hatásáról szóló bizottsági jelentéstétel hiányosságait; úgy véli, hogy az eredményeken alapuló szakpolitika irányába történő további lépések elengedhetetlenek a megbízható pénzügyi elszámoltathatóság és az uniós források hatékony felhasználásának biztosításához;

8.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a magasabb hibaarányok miatti kifizetési felfüggesztések vagy megszakítások negatívan befolyásolhatják a 2007–2013-as programok sikeres lezárását;

9.  úgy véli, hogy az egyszerűsített költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása hozzájárulhat az adminisztratív terhek csökkentéséhez, a hibaarány leszorításához, valamint ahhoz, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a teljesítményre és az eredményekre; hangsúlyozza azonban, hogy az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazása során biztosítani kell a jogbiztonságot és a bizalmat, illetve értékelni kell az előnyöket, és az érdekelteket teljes körűen be kell vonni valamennyi szinten; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsített költségelszámolási módszereket a tagállamok rendelkezésére álló lehetőségnek kell tekinteni;

10.  ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok kerüljék az Európai Szociális Alap végrehajtásával kapcsolatos szabályok és követelmények – a kedvezményezettekre további terheket rovó és a hibázás kockázatát növelő – további bonyolítását;

11.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék által a „foglalkoztatás és szociális ügyek” szakpolitikai területen megvizsgált 178 tranzakcióból 62 esetében (34,8 %) hibát tártak fel, melyből 12 volt a 20%-ot meghaladó számszerűsíthető hiba (6,7%); sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon korrekciós intézkedéseket, és alkalmazzon szigorú eljárásokat a szabálytalanságok kockázatának csökkentésére e szakpolitikai területen, valamint kövesse nyomon a Számvevőszék által a nem támogatható kiadásokkal kapcsolatban feltárt eseteket;

12.  sajnálja, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) azon programjainak száma, amelyekben a hibaarány meghaladja az 5%-ot, a 2013. évi 18,8%-ról 2014-re 22,9%-ra nőtt, és hogy az e hibaszázalékokkal érintett kifizetések volumene drasztikusan, 11,2%-ról 25,2%-ra emelkedett.

13.  felhívja a figyelmet a Számvevőszék azon, többedszer ismételt észrevételére, hogy a hibaarány alacsonyabb lenne, ha a nemzeti hatóságok jobban figyelembe vették volna a rendelkezésre álló információkat, mielőtt a térítési kérelmeket elküldték a Bizottságnak; e tekintetben ragaszkodik hozzá, hogy a tagállamok és a nemzeti hatóságok részletesebb ellenőrzéseket végezzenek, és ne nyújtsanak be helytelen visszatérítési kérelmeket;

14.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják az Arachne elnevezésű kockázatértékelési eszközt, és kéri a Bizottságot, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban továbbra is nyújtson iránymutatást és technikai segítséget a tagállamok számára az irányítási és ellenőrzési követelmények helyes végrehajtásához; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság fokozza a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse a Számvevőszék ajánlásait annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés végrehajtása jobban hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia kiemelt foglalkoztatási és szociális céljainak megvalósításához; e tekintetben elvárja, hogy a Bizottság és a tagállamok támaszkodjanak nagyobb mértékben a teljesítménymutatókra, és javítsák a 2014 és 2020 közötti időszakban elért eredményekre vonatkozó jelentéstételt;

16.  egyetért a Számvevőszék azon ajánlásával, amely arra kéri a tagállamokat, hogy a szabályokban megállapított határidőket szigorúan betartva fizessék ki a térítéseket a kedvezményezettek részére.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

25.1.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

7

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Jane Collins, Lampros Fountoulis, Arne Gericke, Thomas Händel, Marian Harkin, Czesław Hoc, Rina Ronja Kari, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Kostadinka Kuneva, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Sven Schulze, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Arena, Amjad Bashir, Lynn Boylan, Miapetra Kumpula-Natri, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Evelyn Regner, Michaela Šojdrová

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Eleonora Evi, Anneli Jäätteenmäki

25.1.2016

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2014-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: Giovanni La Via

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  ismételten kijelenti, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) megfelelően az Európai Parlament, miután megvizsgálta a beszámolót, a pénzügyi kimutatást, az EUMSZ 318. cikke szerinti értékelő jelentést, a Számvevőszék által készített éves jelentést az ellenőrzés alatt álló intézményeknek a Számvevőszék észrevételeire adott válaszaival együtt, a megbízhatósági nyilatkozatot és a Számvevőszék bármely egyéb különjelentését, mentesítést ad a Bizottságnak a költségvetés végrehajtása tekintetében;

2.  emlékeztet rá, hogy a tervek szerint 2014 az új többéves pénzügyi keret – amelynek célja a 2014–2020-as időszakra eső uniós kiadások mennyiségének és elosztásának meghatározása – megvalósításának első éve, és ezért a végrehajtás szintje alacsonyabb, mint az előző években;

3.  tudomásul veszi a környezetvédelem és az egészségügy szakpolitikai területeinek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves számvevőszéki jelentésen belüli bemutatását; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy mind a környezetvédelmi politika és az éghajlatpolitika ismét egy fejezetbe kerültek a vidékfejlesztéssel és a halászattal; megismétli a fejezet alá tartozó szakpolitikai területek illogikus összetételére vonatkozó bírálatát; véleménye szerint nem a Számvevőszéknek kellene meghoznia a szakpolitikai területek csoportosítására vonatkozó politikai döntést; sürgeti a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésében vizsgálja felül megközelítésmódját;

4.  ebben az összefüggésben említésre méltónak véli, hogy a vidékfejlesztésről, a környezetvédelemről, a halászatról és az egészségügyről szóló fejezet mutatja a legnagyobb hibaarányt a Számvevőszék 2014-es jelentésében, 6,2%-kal a 4,4%-os átlaggal szemben; megállapítja továbbá, hogy a Számvevőszék által feltárt főbb hiányosságok közül számos nagyon hasonlított az elmúlt három évben már azonosított hiányosságokhoz;

5.  megjegyzi, hogy a hibák számításának módját illetően eltér a Számvevőszék és a Bizottság nézőpontja; megjegyzi, hogy a Bizottság véleménye szerint a Számvevőszék éves reprezentatív hibaarányát a nettó pénzügyi korrekciók és visszafizettetések többéves jellegének összefüggésében kell értelmezni;

6.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem tett észrevételt a „Közegészségügy”, az „Élelmiszer-biztonság”, valamint a „Környezetvédelem és éghajlat-politika” alá tartozó politikák irányításával kapcsolatban;

7.  a környezetvédelemre, az éghajlat-politikára, a közegészségügyre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó 2014-es költségvetési tételek végrehajtását illetően a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság összességében elégedett; ismét emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetésnek csupán kevesebb mint 0,5 %-át fordítják ezekre a szakpolitikai eszközökre, miközben szem előtt kell tartani e területek egyértelmű uniós hozzáadott értékét, valamint az európai polgároknak az uniós környezeti és éghajlati politikák, a közegészségügy és élelmiszer-biztonság iránti támogatását;

8.  Elégedett a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság illetékességi körébe tartozó öt decentralizált ügynökség munkájával, amelyek olyan technikai, tudományos vagy menedzselési feladatokat látnak el, amelyek segítik az uniós intézményeket politikáik kidolgozásában és végrehajtásában a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a közegészség és élelmiszerbiztonság területei, valamint ezek költségvetéseinek végrehajtása terén;

Környezetvédelem és éghajlat-politika

9.  hangsúlyozza, hogy a Környezetvédelmi Főigazgatóság számára 352 041 708 euró összegű kötelezettségvállalási előirányzat állt rendelkezésre, és ennek 99,7 %-a felhasználásra került; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok tekintetében kielégítő eredmény, hogy a rendelkezésre álló 290 769 321 euró 95,03%-a felhasználásra került; megjegyzi továbbá, hogy a LIFE + igazgatási kiadásait két költségvetési éven keresztül hajtják végre (automatikus átvitelek révén), és hogy ezeket az igazgatási kiadásokat leszámítva a kifizetések végrehajtási aránya eléri a 99,89%-ot;

10.  nyugtázza, hogy az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a 102 694 032 euró 99,7%-ára, a kifizetési előirányzatok esetében a 32 837 296 euró 93,1%-ára javította a végrehajtási arányt, továbbá az igazgatási kiadásokat leszámítva a kifizetések végrehajtási aránya eléri a 98,5%-ot;

11.  elégedett a LIFE+ működési költségvetésének általános végrehajtásával, amely 2014-ben a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében elérte a 99,9%-ot, a kifizetési előirányzatok tekintetében pedig a 97,4%-ot; megjegyzi, hogy 2014-ben 283 121 194 eurót különítettek el a tagállami projektek pályázati felhívásaira, 40 000 000 euró a Természetitőke-finanszírozási Eszköz és „az energiahatékonysági rendszer magánfinanszírozása” pénzügyi eszközök keretében végrehajtott pénzügyi műveletek keretében került felhasználásra, 8 952 827 eurót olyan civil szervezetek operatív tevékenységének támogatására fordítottak, amelyek a környezet európai szintű védelme és fejlesztése terén tevékenykednek, és részt vesznek az uniós szakpolitikák és jogszabályok kidolgozásában és végrehajtásában, valamint 49 502 621 eurót különítettek el a Bizottság szerepvállalását támogató intézkedésekre a szakpolitikai és jogalkotási folyamatok kezdeményezése és ellenőrzése terén; megjegyzi, hogy 20 914 622 euró igazgatási támogatás céljából került felhasználásra a környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz (LIFE) keretében,valamint működési támogatás céljából az EASME ügynökség számára;

12.  tudatában van, hogy a LIFE+ fellépések kifizetési aránya valamennyivel mindig alacsonyabb, mint a kötelezettségvállalási előirányzatoké;

13.  tudomásul veszi, hogy 4 350 000 euró olyan nemzetközi egyezményekhez, jegyzőkönyvekhez és megállapodásokhoz való hozzájárulásként került elkülönítésre, amelyeknek az Unió részes fele, vagy amelyek tekintetében az Unió előkészítő munkában vesz részt;

14.  kielégítőnek tartja az összesen 2 950 000 euró összegű tizenkét kísérleti projekt és hat előkészítő intézkedés végrehajtásának előrehaladását; tudatában van annak, hogy e fellépések végrehajtása nagy terhet jelenthet a Bizottság számára, tekintettel a végrehajtáshoz szükséges eljárásokhoz (pl. cselekvési terv, pályázati felhívás) képest rendelkezésre álló alacsony összegekre; sürgeti a költségvetési hatóságot, hogy a jövőben összpontosítson az Unió számára valódi hozzáadott értéket képviselő kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre;

Közegészségügy

15.  Emlékeztet arra, hogy 2014 az új programok végrehajtásának első éve: az egészségügyi programot 2014. március 11-én fogadták el (282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(121)), míg az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó közös pénzügyi keretet 2014. június 27-én fogadták el (652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(122));

16.  megjegyzi, hogy az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság 2014-ben a közegészségügyi költségvetési sorok alatt 244 221 762 euró végrehajtásáért volt felelős, amelynek 96,6%-a kielégítő módon került lekötésre; tudomásul veszi, hogy e költségvetés kb. 75%-a közvetlenül három decentralizált ügynökséghez került átvitelre (az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Európai Gyógyszerügynökség); megjegyzi továbbá, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási szintje 98,9% fölötti minden költségvetési sor esetében, kivéve az Európai Gyógyszerügynökséget, amelynél a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében az alulteljesítés megfelel a 2013-as eredménynek, amelyet a 2015-ös év során használtak fel;

17.   megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási szintje 98,8%, amely nagyon jó végrehajtási arányt mutat;

18.  megjegyzi, hogy a 2008. és 2014. közötti időszakra szóló közegészségügyi program végrehajtási aránya is nagyon jó (a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok esetében egyaránt 99,7%), és hogy a fennmaradó fel nem használt források alapvetően olyan címzett bevételekhez kapcsolódnak, amelyeket 2015-ben még fel lehet használni;

19.  elégedetten nyugtázza, hogy az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozó, a közegészségügy területén indított mind a tíz kísérleti projekt és öt előkészítő intézkedés végrehajtása jól halad, és minden vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzat felhasználásra került;

Élelmiszer-biztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy

20  tudomásul veszi, hogy az élelmiszer-biztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy végrehajtási aránya 96,8%; megjegyzi azonban, hogy amennyiben figyelembe vesszük a 6 800 000 euró összegű nem automatikus átvitelt, akkor a végrehajtási arány eléri az elérhető előirányzatok 100%-át;

21.  megjegyzi, hogy az elmúlt évhez hasonlóan a tuberkolózis elleni programokhoz való uniós hozzájárulás volt a legjelentősebb, és hogy másfelől a kéknyelv-betegség elleni programokhoz való uniós hozzájárulás továbbra is alacsony volt;

22.  elismeri, hogy a 8 100 000 eurós összegű alulteljesítés a takarmány- és élelmiszer-biztonság, az állategészségügy, az állatjólét és a növényegészségügy alcím alatt főleg a következőkkel magyarázható: a különböző programokra szánt címzett bevételekhez kapcsolódó és 2015-ben felhasználható 500 000 euró (azaz nincs alulteljesítés), továbbá 800 000 euró címzett bevétel, amelyet technikai okokból nem használható fel 2015-ben (a régi programok C5 előirányzatai miatt), valamint a szükségalaphoz kapcsolódó 6  800 000 euró; megjegyzi, hogy az utóbbi összeget átvitték 2015-be (az afrikai sertéspestis elleni 2014-es intézkedésekre Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban);

23.  elismeréssel nyugtázza, hogy a 2014-es kifizetési előirányzatokat tekintve az „Takarmány- és élelmiszer-biztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy” költségvetési alcím esetében a végrehajtási arány 99,0%, ami nemi csökkenést jelent 2013-hoz képest (99,9%); tudomásul veszi, hogy a globális átcsoportosítás során a további kifizetési előirányzatok iránti kérelmeket elutasították, és az év végéig csak egyetlen kifizetés nem került teljesítésre, ám a tagállamok megállapodása értelmében az esedékes összeg 2015. január elején kifizetésre került;

24.  elégedetten nyugtázza, hogy az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozó, az élelmiszerbiztonság területén indított mindhárom kísérleti projekt és egy előkészítő intézkedés végrehajtása jól halad, és minden vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzat (1 250 000 euró) felhasználásra került;

25.  a rendelkezésre álló adatok és a végrehajtási jelentés alapján azon a véleményen van, hogy a 2014-es pénzügyi év vonatkozásában megadható a mentesítés a Bizottság számára a környezetvédelmi és éghajlat-politika, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén eszközölt kiadások tekintetében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

21.1.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

12

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Ian Duncan, Stefan Eck, Bas Eickhout, Eleonora Evi, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Jytte Guteland, György Hölvényi, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Marcus Pretzell, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Tibor Szanyi, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Estefanía Torres Martínez, Nils Torvalds, Glenis Willmott, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Paul Brannen, Herbert Dorfmann, Christofer Fjellner, Luke Ming Flanagan, Elena Gentile, Martin Häusling, Karol Karski, Andrey Kovatchev, Merja Kyllönen, Marijana Petir, Christel Schaldemose, Jasenko Selimovic, Bart Staes, Mihai Ţurcanu, Tom Vandenkendelaere, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Daniel Dalton

17.2.2016

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2014-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: Massimiliano Salini

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy a végleges 2014-es költségvetésnek az év során módosított változatában a közlekedéspolitika számára összesen 2 931 147 377 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási előirányzatok, és 1 089 127 380 euró kifizetési előirányzatok formájában; megjegyzi továbbá, hogy ebből:

–   2 616 755 356 euró kötelezettségvállalási előirányzat és 937 182 847 euró kifizetési előirányzat állt rendelkezésre a közlekedéspolitikák számára, beleértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF), a közlekedésbiztonságot, az utasok jogait és a közlekedési ügynökségeket;

–     239 313 549 euró kötelezettségvállalási előirányzat és 71 213 206 euró kifizetési előirányzat állt rendelkezésre a közlekedéssel kapcsolatos kutatás és innováció számára, beleértve a SESAR és a Shift2Rail közös vállalkozásokat,

–   75 078 470 euró kötelezettségvállalási előirányzat és 80 731 327 euró kifizetési előirányzat állt rendelkezésre igazgatási kiadásokra;

2.  üdvözli a mobilitási és közlekedési politikák kötelezettségvállalási előirányzatainak 2014. évi magas, 2%-os végrehajtási arányát, és a kifizetési előirányzatok jelentős mértékű, 95,1%-os végrehajtási arányát; megjegyzi, hogy a fennálló kötelezettségvállalások 2014-ben 1 653 372 424 euróval nőttek, elérve az 5 647 143 046 eurós teljes összeget, valamint, hogy a fennálló kötelezettségek növekedése általában magasabb az új többéves pénzügyi keret kezdetén, mivel az új projektek kifizetései később valósulnak meg; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a közlekedési projektek megfelelően végrehajtásra kerüljenek;

3.   sajnálja, hogy a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” területen, amelyhez a közlekedés is tartozik, a közlekedés a legkisebb részét teszi ki (0,8 milliárd euró) a Számvevőszék által auditált teljes összegnek (13 milliárd euró), 2014-ben 5,6%-os volt a becsült hibaarány, magasabb, mint a 2013. évben ugyanezen a területen (4,0%), amelyet főleg a jogosulatlanul elszámolt költségek megtérítése okozott, ám egyúttal a közbeszerzési szabályok be nem tartása is; kéri a Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a fenti helyzet orvoslása érdekében (beleértve a számlák gondosabb ex antevizsgálatát a hibák észlelése és korrigálása érdekében a költségtérítés előtt);

4.   felhívja a figyelmet arra, hogy 2014-ben nem került finanszírozásra projekt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, mivel az első projektpályázati felhívás 2015 márciusában lezárult, és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze, amelyet az Európai Beruházási Bank (EBB) kezelésére bíztak, csak 2014. végén került elfogadásra; rámutat, hogy 2014-ben a Számvevőszék hat műveletet vizsgált a közlekedési ágazatban (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság), és közülük két esetben számszerűsíthető hibát tárt fel; ezért elégedettségének ad hangot, mivel 2014-ben (33 %) csökkent az érintett műveletek százalékos aránya 2013-hoz (62 %) és 2012-höz (49 %) képest; kéri a Bizottságot és a többi érintett szereplőt, hogy biztosítsák a jövőbeni közlekedési projektek közbeszerzési szabályoknak és a költségek elszámolhatóságának való megfelelését;

5.   megjegyzi, hogy a Bizottság által alkalmazott több éves irányítási stratégia számításai szerint, amely figyelembe veszi a visszafizetéseket, korrigálásokat, és az ellenőrzések és auditálások hatásait a program végrehajtásának időszakában, a TEN-T program fennmaradó hibaaránya 0,84 % volt;

6.  felhívja a figyelmet azon minőségi projektek magas számára, amelyeket a rendelkezésre álló források hiánya miatt nem lehetett elfogadni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közlekedés munkaprogramjának 2014-es pályázatai közül; úgy véli, hogy elegendő támogatást kell biztosítani az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedéssel kapcsolatos munkaprogramjának keretében benyújtott projektek számára; sajnálja, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetését csökkentette az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) részére nyújtott finanszírozás; emlékeztet azonban arra, hogy a költségvetési fegyelemről szóló intézményközi megállapodás(123) 10 %-os rugalmasságról rendelkezik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetésének növelése terén az éves költségvetési eljárás során, és ez a rugalmasság független az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozásától; ragaszkodik ahhoz, hogy az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(124) I. mellékletében foglalt, az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott projektek végrehajtása indokolttá tenné az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetésének növelését;

7.   arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse szoros figyelemmel az innovatív pénzügyi eszközök – a Marguerite Alap, hitelgarancia eszközök, pl. a transzeurópai közlekedési hálózathoz tartozó projektek hitelgarancia-eszköze (LGTT) és a Projektkötvény-kezdeményezés – alkalmazását a TEN-T projektek uniós beruházásai tőkeáttételének növelése és új finanszírozási források vonzása érdekében, valamint kéri annak biztosítását, hogy az uniós költségvetés hozzájárulásait ezekhez az eszközökhöz megfelelő módon kezeljék és használják fel;

8.   megjegyzi, hogy a közlekedési és turisztikai projektekkel kapcsolatos információ több adatbázisban is elérhető, így pl. a pénzügyi átláthatósági rendszerben, a kohéziós és regionális alapok révén társfinanszírozott TEN-T projektek INEA adatbázisában és a Horizont 2020 projektek CORDIS adatbázisában; kéri az ezen eszközök révén elérhető projektekre vonatkozó információk integrálását annak érdekében, hogy az előkészítés és az utókövetés szakaszaiban egyaránt jobb rálátás nyíljon az uniós források elosztására; megismétli, hogy lényeges könnyen hozzáférhető éves listát készíteni az Unió által társfinanszírozott közlekedési és turisztikai projektekről, továbbá kereshető online adatbázist az Unió által társfinanszírozott projektekről, az átláthatóság növelése érdekében feltüntetve a finanszírozás pontos mennyiségét;

9.   rámutat, hogy a 2014–2020-as időszak közlekedési projektjeit számos forrásból finanszírozzák, beleértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF), a Kohéziós Alapot, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (EFSI); ezért felhívja a Bizottságot olyan szinergiák kidolgozására, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a különböző források hatékonyabban osszák el az elérhető finanszírozást;

10.   elismeri, hogy az uniós források tekintetében a „ha nem használod fel, elveszíted” elv arra késztetheti a tagállamokat, hogy alacsony hatásfokú projekteket javasoljanak kiválasztásra; aggasztja, hogy a múltban a projektek téves kiválasztása rossz eredménnyel végződő uniós finanszírozású közlekedési beruházásokhoz vezetett; üdvözli az új 2014–2020-as jogi keretet, amely megerősíti a projektek költség-haszon elemzését és felülvizsgálati eljárását;

11.   üdvözli, hogy 2014. júniusában létrehozták a Shift2Rail közös vállalkozást, amelynek célja, hogy növelje az európai vasúti ágazat versenyképességét; megjegyzi, hogy a Shift2Rail közös vállalkozás esetében külön mentesítési eljárásokra fog sor kerülni, amennyiben a következő évek során pénzügyileg autonómmá válik; elítéli azonban a közös vállalkozás végrehajtása során mutatkozó késedelmet, valamint azt, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) különösen nehezen tudnak hozzájutni;

12.   úgy véli, hogy a Bizottságnak teljes átláthatóságot kell biztosítania a források kezelése során, biztosítva a közérdek védelmét, és elsőbbségét a magánérdekkel szemben, mindig, minden körülmények között;

13.  megjegyzi, hogy a végleges 2014-es költségvetésnek az év során módosított változatában a turizmus számára összesen 11 226 160 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási előirányzatok, és 6 827 266 euró kifizetési előirányzatok formájában; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot a finanszírozott projektekről a jövőbeni kiadási prioritások jobb meghatározása érdekében, amely prioritások összhangban vannak azzal a ténnyel, hogy az Unió a világ első számú idegenforgalmi célpontja, és a turizmus az uniós gazdaság növekedésének egy kulcsfontosságú területe; felhívja a Bizottságot, hogy a finanszírozott projektek és előkészítő intézkedések eredményeit vegye figyelembe a jövő év költségvetésének tervezése során, és készítsen egy könnyen hozzáférhető éves listát a területen indított projektekről;

14. sajnálja azonban, hogy a turizmus részére előirányzott összeg még nem alkalmas az ágazat fejlesztésének elősegítésére, tekintettel többek között a megosztásalapú gazdaság új jelenségére;

15.  javasolja, hogy azokkal az ágazatokkal kapcsolatban, amelyekért a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság a felelős, a Parlament adja meg a mentesítést a Bizottság számára az Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása alól.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

8

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Bruno Gollnisch, Dieter-Lebrecht Koch, Stelios Kouloglou, Merja Kyllönen, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Dalton, Karoline Graswander-Hainz, Olga Sehnalová

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Gabriel Mato

17.2.2016

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: Ivana Maletić

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy az Európai Unió 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló, 2015. november 10-i számvevőszéki jelentés („számvevőszéki jelentés”) a legvalószínűbb hibaarányt 5,7%-ra becsülte a kohéziós politika területén, ami 2013-hoz képest 5,3%-os növekedést jelent; aggodalmát fejezi ki a növekedés miatt, amely különösen a pénzügyi következményekkel és a költségvetésre súlyos negatív hatásokkal járó hibák szempontjából jelentős; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika területén a becsült hibaarány fele a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó szabályok bonyolultságából, valamint az ezen eljárások során elkövetett szabálysértésekből – például szerződések indokolatlan közvetlen odaítélése, összeférhetetlenségek és megkülönböztető kiválasztási kritériumok – adódik;

2.  nyugtázza a számvevőszéki jelentésre adott bizottsági választ, amely szerint a hibaarány 2000–2006 közötti programozási időszakhoz viszonyított átlagos csökkenése az irányítási és kontrollrendszerek javulását mutatja; felhívja a Bizottságot, hogy kellő időben biztosítson tájékoztatást és képzést a hatóságok számára a közbeszerzésekre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokról; ezzel összefüggésben üdvözli a közbeszerzési cselekvési terv bevezetését; nyugtázza az integritási megállapodások kezdeményezésének alkalmazását, és sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen megfelelő előzetes értékelést arra vonatkozóan, hogy azok mennyiben képesek ténylegesen javítani a közbeszerzés átláthatóságát és hatékonyságát az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) tekintetében; felhívja a tagállamokat, hogy 2016 végére teljesítsék a közbeszerzésre vonatkozó előzetes feltételrendszert, és 2016 áprilisáig ültessék át jogrendszerükbe a közbeszerzésről szóló 2014-es irányelveket, a szabálytalanságok elkerülése, valamint a hatékony és eredményes projektvégrehajtás és a kitűzött eredmények, és ezáltal a kohéziós politikai célok megvalósításának biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan felügyelje ezt a folyamatot, megfelelő iránymutatást és technikai segítséget nyújtva a tagállamok számára ezen irányelvek nemzeti jogba történő megfelelő átültetésével összefüggésben;

3.  emlékeztet arra, hogy nem minden szabálytalanság csalás, és hogy a nem csalárd és a csalárd szabálytalanságokat meg kell különböztetni egymástól; mivel a nem csalárd szabálytalanságok gyakran a pénzügyi irányítási és kontrollrendszerek gyengeségéből és az igazgatási kapacitás hiányából adódnak, a szabályok ismeretével és a konkrét munkákat vagy szolgáltatásokat érintő technikai szakértelemmel összefüggésben egyaránt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a megfelelő, hatékony és eredményes pénzügyi irányítási és kontrollrendszerek létrehozását, a szabályozási keret vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, egyidejűleg igazodva a nemzeti szabályozási helyzethez;

4.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek koherens információkat kapjanak a támogatási feltételekkel kapcsolatban, különös tekintettel a kiadások támogathatóságára és a költségtérítés felső korlátaira;

5.  megjegyzi, hogy a kohéziós politika tagállamokban történő végrehajtásához intézményi rendszerüktől függően jelentős mennyiségű nemzeti eljárás és szabályozás szükséges, ami újabb réteget képez, és szabálytalanságokhoz, következésképpen az esb-alapok elvesztegetéséhez, és a tagállamok közötti különbségek fokozódásához vezethet; felhívja a Bizottságot, hogy – a tagállamok intézményi sajátosságainak tiszteletben tartása mellett – járuljon hozzá a nemzeti és regionális szintű végrehajtás egyszerűsítéséhez, és adja meg a tagállamok számára a szabályok végrehajtásához szükséges pontosításokat; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az Európai Parlament „A 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című állásfoglalására, és arra, hogy meg kell tenni a kívánt lépéseket a túlzott szabályozási és igazgatási teher szükséges minimumra való csökkentése érdekében, lehetővé téve az esb-alapok eredményesebb felhasználását, és elkerülve a végső kedvezményezettek, különösen a kkv-k általi hibákat; sajnálja, hogy a Bizottság kizárta a tagállamok képviselőit az esb-alapok kedvezményezettjei érdekében történő egyszerűsítés nyomon követéséért felelős magas szintű munkacsoportból, és így nem veszi figyelembe véleményüket a rendszer javítása érdekében;

6.  úgy véli, hogy az esb-alapok rendszeres és hatékony felhasználásához elengedhetetlen az igazgatási kapacitás biztosítása, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a tudásmegosztás és a bevált gyakorlatok cseréjének erősítésére bizonyos végrehajtási témák kapcsán (pl. közbeszerzés, állami támogatás, támogathatósági kritériumok és ellenőrzési nyomvonal), különösen a csekélyebb igazgatási és pénzügyi kapacitásokkal rendelkező potenciális kedvezményezettek esetében; ezzel összefüggésben javasolja, hogy szervezzenek konkrét ám átfogó tevékenységeket, amelyek célja az esb-alapokkal kapcsolatos projekteken dolgozó köztisztviselők és hatóságok, valamint a kedvezményezettek oktatása (pl. képzések és ismeretújító képzések, szemináriumok, vagy technikai és igazgatási támogatás nyújtása);

7.  üdvözli a Bizottság által létrehozott „Taiex Regio Peer 2 Peer” eszközt, amelynek célja a tagállami irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok közötti partnerségi cserék előmozdítása, az igazgatási kapacitásaik javítása érdekében; hangsúlyozza a hatóságok kijelölése terén tett erőfeszítések fokozásának jelentőségét, ami a kifizetési kérelmek benyújtásának előfeltétele, a zökkenőmentes végrehajtás és forrásáramlás biztosítása érdekében; úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak hatékonyan és eredményesen be kellene vezetnie minden olyan rendelkezésre álló eszközt, amely a kockázatok korai felismerését és megelőzését szolgálja a kohéziós politika terén, különös tekintettel például az ARACHNE adatbányászati eszközre, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos kockázatok korai felismerése és megelőzése céljából; mivel a Végrehajtás-javítási Munkacsoport tevékenységei között vannak olyanok is, amelyek javíthatják a hatékonyságot és az eredményességet, valamint növelhetik a végrehajtott kohéziós politikai projektek hozzáadott értékét, felhívja a Bizottságot ezen elemek mennyiségi mutatókkal történő értékelésére;

8.  nyugtázza a Számvevőszék megállapítását, mely szerint nem összpontosítanak kellően az eredményekre, és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit a partnerségi megállapodásokban nem alakítják át szisztematikusan vagy megfelelő módon operatív célértékekké; felhívja a Bizottságot, hogy a tárgyalások eredményeire vonatkozó jelentéstétele keretében szolgáljon részletekkel e kérdésekkel kapcsolatban; emlékeztet arra, hogy bár 2014-ben kezdődött az új programozási időszak, a 2014-es kohéziós politikai kifizetések többsége az előző programozási időszakhoz kapcsolódik, valamint arra, hogy az új szabályozási keret és a végrehajtási iránymutatások jelentős késedelemmel kerültek elfogadásra, és hogy emiatt az új programok elfogadása is késett, ami nagyobb nyomást helyezett a tagállamokra és a régiókra, potenciálisan az új szabályok helytelen alkalmazásához vezetve; kéri, hogy a Bizottság vonja le ebből a következtetéseket, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy a szabálytalanságok elkerülése és a csalás elleni küzdelem mindenkor szükséges, és prioritást élvez;

9.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területére vonatkozó kiadások becsült hibaaránya sokkal alacsonyabb is lehetett volna, ha a tagállamok felhasználták volna az összes elérhető és rendelkezésre álló információt, és hogy e hibákat megfelelően kellett volna kezelniük a nemzeti kontrollrendszereknek; ezért felszólítja Bizottságot, hogy javasoljon olyan intézkedéseket, amelyek célja a fokozottabb egyszerűsítés és a szabályok szigorú alkalmazása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás közötti egyensúly megteremtése, nevezetesen vezessenek be a szabálytalanságok korai feltárására irányuló hatékony mechanizmusokat, és csak végső esetben szakítsák meg vagy függesszék fel a kifizetéseket, mivel az ilyen intézkedések az esb-alapok megfelelő felvételéhez szükséges csökkentett időkeretek miatt növelik a hibakockázatot; kéri, hogy a Bizottság tegyen jelentést arról, hogy a kifizetések megszakításai és felfüggesztései ténylegesen milyen mértékben járulnak hozzá a szabálytalanságok és hibák csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy a kifizetések szabálytalanságok esetén történő megszakítása és felfüggesztése hátráltathatja egyes programok végrehajtását, szem előtt tartva, hogy a kohéziós politikai kifizetések terén máris elmaradások halmozódtak fel; e tekintetben emlékezteti a Bizottságot a 2015. november 18-án elfogadott kifizetési tervre.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

3

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Tamás Deutsch, Bill Etheridge, Iratxe García Pérez, Anna Hedh, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Andrew Lewer, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Maria Spyraki, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Viorica Dăncilă, Ivana Maletić, Bronis Ropė, Davor Škrlec, Hannu Takkula, Damiano Zoffoli, Marco Zullo

29.1.2016

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: Tibor Szanyi

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy a KAP mint az eredeti uniós szakpolitikák egyike az EU egyik fontos, széles körű hatást gyakorló eszköze, nem csak az élelmiszertermelés és az ökoszisztéma-szolgáltatások, hanem a vidéki területek tényleges és potenciális környezeti, társadalmi-gazdasági és a nemek közötti egyenlőség tekintetében megvalósított fejlődése, valamint az e területeken az elnéptelenedés elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítések szempontjából is, figyelembe véve, hogy a körkörös gazdaság fogalmának kidolgozására van szükség; úgy véli, hogy a KAP ezáltal hozzájárul az Európai Unió területi egyensúlyának megteremtéséhez, pénzügyi támogatást és jelentős eszközöket biztosítva, melyek segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket a mezőgazdasági tevékenység megkezdésében, biztosítva a mezőgazdaságban a generációs folytonosságot;

2.  megállapítja, hogy a DG AGRI 2014-ben jelentős munkát végzett annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hatóságai még inkább képesek legyenek a mezőgazdasági kiadások terén a hibák elkerülésére, valamint a vidékfejlesztési programjaik végrehajtására; elismeri a DG AGRI-nak a 2014. évi számvevőszéki éves jelentésből kitűnő pozitív eredményeit, és úgy véli, hogy a tagállamokkal együtt elvégzett tevékenységei jó alapot teremthetnek a 2014–2020-as kiadási időszak kulcsfontosságú évei során a további fejlődéshez;

3.   kéri, hogy kirívó esetekben a folyamatosan alulteljesítő ügynökségek akkreditációját vonják vissza;

4.  úgy véli, hogy az élelmiszereink biztonságos és folyamatos megtermelését biztosító, társadalmi, környezeti és gazdasági szinten az egész EU-ra kiterjedő pozitív hatással járó, termények és élelmiszerek széles skáláját lefedő KAP esetében elengedhetetlen a következetes teljesítés és végrehajtás;

5.  megállapítja, hogy az EU-hoz 2004-ben vagy azt követően csatlakozó tagállamok (EU-N13) esetében az egy munkavállalóra jutó mezőgazdasági tényezőjövedelem mindössze egynegyede az EU-15-ben generált mezőgazdasági tényezőjövedelemnek(125);

6.  üdvözli a 2013. évi éves jelentésben szereplő adatokhoz képest elért előrelépést, és nyugtázza, hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdasági politika esetében a vizsgált tranzakciók alapján 2013-hoz képest a hibaarány csökkent; nyugtázza, hogy a hibaarány 2014-ben a 17 tagállamban ellenőrzött EMGA esetében 2,9% (2013-ban 3,6%), a 18 tagállamban ellenőrzött vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat esetében 6,2% (2013-ban 7%), és hogy a „Természeti erőforrások” fejezet egészére vonatkozó általános hibaarány 3,6%;

7.  hangsúlyozza, hogy közös módszertant kell kidolgozni a hibaarány számítására, hogy ezáltal biztosítani lehessen az eredmény érvényességét és el lehessen kerülni a Bizottság, valamint a Számvevőszék által megadott hibaarány közötti lényeges különbséget;

8.  felhívja a figyelmet a Bizottság nyilatkozatára(126), mely szerint a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségekkel kapcsolatos hibák (például az állatok szállításának, ülések időpontjának és határidőknek időben történő bejelentése) nincsenek hatással a kifizetésekre való jogosultságra (ezt a Számvevőszék már megerősítette), és a nagyobb egyértelműség érdekében a kölcsönös megfeleltetési hibaarányt a teljes hibaarányból kell levonni;

9.  rámutat, hogy például a tejágazatban a termeléstől függő kifizetések tagállamonként eltérő végrehajtása versenytorzulást okozott;

10.  üdvözli, hogy a Bizottság új iránymutatásokat vezetett be a megosztott irányítás esetén a közbeszerzési szabályok megszegése miatti pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozóan(127);

11.  megjegyzi, hogy 2014 átmeneti év volt, amelynek során jelentős kifizetéseket hajtottak végre a 2007–2013-as finanszírozási időszak utolsó szakaszához kapcsolódóan, és amelynek során az év közepén megszülettek a KAP 2014–2020-as finanszírozási időszakára vonatkozó utolsó rendelkezések (a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok); megjegyzi továbbá, hogy a 2015-ös és 2016-os éveket szintén átmeneti éveknek kell tekinteni, amelyek során a gazdálkodóknak és a tagállami hatóságoknak egyaránt első alkalommal kellett teljes mértékben megvalósítaniuk az ökologizálást és egyéb jelentős szakpolitikai változásokat, melyek új és bonyolult szabályozással járnak, és melyek következtében jelentős számú új pályázó pályázik közvetlen kifizetésekre, mivel a tagállami vidékfejlesztési tervekben szereplő számos többéves intézkedés végrehajtását csak 2016-ban kezdik meg, és ezen intézkedésekkel összefüggésben különleges figyelmet kell fordítani a reform keretében bevezetett új eszközökre;

12.  örömmel látja, hogy 2013-hoz képest csökkentek a hibaarányok, és elismeri, hogy e célra jelentős erőfeszítéseket és forrásokat szenteltek, főként a tagállami hatóságok végrehajtással kapcsolatos, Bizottság általi tájékoztatás és technikai segítségnyújtás révén, ugyanakkor úgy véli, hogy a hibák mérésével önmagában nem lehet a teljesítményt vagy az eredményeket felmérni;

13.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az összetett szabályozás miatt elkövetett nem szándékos hibák kockázatát a kedvezményezett viseli; a fenti megközelítés támogatása érdekében a szankciókra vonatkozóan ésszerű, arányos és hatékony politikára szólít fel, amellyel elkerülhető, hogy ugyanazért a hibáért mind a kifizetési rendszer, mind a kölcsönös megfeleltetés keretében kettős szankcionálást alkalmazzanak; annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a szankciók legyenek még inkább arányban a hibák jellegével; olyan eszközök bevezetését szorgalmazza, amelyek ösztönzésen alapuló és eredményorientált megközelítést szolgálnak, melynek révén csökkenteni lehetne a hibaarányt és a vizsgálatok arányát, és különbséget lehetne tenni a hibák és a csalás között, ugyanakkor biztosítható, hogy a mezőgazdasági termelők folytatni tudják az alapvető élelmiszerek termelését, ami a szakpolitika lényege; úgy ítéli meg, hogy a komplexitás kezelésének folytatása és a KAP egyszerűsítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jövőbeni virágzó uniós mezőgazdasági ágazat biztosítása érdekében új belépőket vonzzanak a mezőgazdaságba és meg is tartsák őket és készségeiket;

14.  üdvözli, hogy éves jelentésében a Számvevőszék foglalkozik a teljesítménymérés módjával, különösen mivel a Bizottság kiadásait az eredményekre kívánja összpontosítani, ugyanakkor rámutat az abban rejlő nehézségre, hogy a II. pilléren belüli környezetvédelmi intézkedések végrehajtásának jelenleg előnyben részesített módját jelentő többéves finanszírozási programok végrehajtásáról egy olyan eszköz segítségével alkotnak képet, amely egyetlen egy évet vizsgál, és felhívja a Számvevőszéket, hogy magyarázza el teljesítményorientáltsággal kapcsolatos felfogását, kifejezetten a mezőgazdasági politikával kapcsolatban; sürgeti ugyanakkor a Számvevőszéket, hogy a teljesítményértékelés során vegye figyelembe a vidékfejlesztési politika céljainak sokszínűségét, hogy el lehessen kerülni a leegyszerűsített mutatók használatát és a hibás következtetések levonását;

15.  nyugtázza, hogy a Számvevőszék – saját ellenőrzései alapján – úgy véli, hogy az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) jelentősen hozzájárul az általa érintett támogatási programok hibaszintjének megelőzéséhez és csökkentéséhez(128), és tudomásul veszi azon észrevételt, mely szerint valamennyi vizsgált tagállam hozott kiigazító intézkedéseket a MePaR hiányosságainak kezelésére(129);

16.  üdvözli a Bizottság javaslatát, miszerint az IIER-t megelőző jellegű előzetes ellenőrzések bevezetésével kellene egyszerűsíteni, ami lehetővé tenné a nemzeti hatóságok számára a mezőgazdasági termelők kérelmeivel kapcsolatos problémák azonosítását és a kiigazítások végrehajtását, aminek következtében csökkenne a büntetések aránya;

17.  egyetért a Számvevőszék főbb ajánlásaival, melyek szerint: a tagállamoknak a MePAR-adatbázisaikban megbízható és naprakész információkat és fotókat kell biztosítaniuk a támogatásra jogosult földterületekkel kapcsolatos túligénylést érintő hibák kockázatának csökkentése érdekében; a Bizottságnak köteleznie kell a tagállamokat arra, hogy cselekvési terveikbe foglaljanak a gyakran előforduló hibaokok orvoslására szolgáló helyesbítő intézkedéseket, felül kell vizsgálnia a vidékfejlesztési szabályszerűségi ellenőrzéseire vonatkozó stratégiáját, valamint biztosítania kell a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről való bizonyosság növelését célzó, 2015-től kötelező érvényű eljárás megfelelő alkalmazását;

18.  nyugtázza, hogy Bizottság egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a vidékfejlesztési kiadások szabályozása és a támogathatósági feltételek összetettek, részben a szakpolitika jellegéből és a területek különbözőségéből adódóan; felszólít a 2014–2020 közötti időszakra szóló szabályokban foglalt egyszerűsítési, illetve megelőző intézkedések megerősítésére, továbbá az egyszerűsítés tagállami szintű végrehajtására, elsősorban az új vidékfejlesztési programok keretében, a hibaarányok csökkentésének és a hatékonyság és rugalmasság növelésének fontos eszközeként, ezáltal is fokozva a felvevőképességet, különösen az olyan kisebb programok esetén, amelyek iránt a múltban kisebb érdeklődés mutatkozott és/vagy amelyek folyamatosan nagy hibaarányt mutattak a rugalmatlanságuk miatt;

19.  kéri a Bizottságot, hogy időben terjesszen elő részletes tervet a KAP bürokratikus terheinek csökkentéséről;

20.  sürgeti a Bizottságot és a tagállami hatóságokat, hogy továbbra is foglalkozzanak a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos szabályozás összetettségével, és ahol csak lehet, egyszerűsítsék azt, valamint kiemelt prioritásként kell kezelni az ökologizálási intézkedések egyszerűsítését, különösen, amikor az EMGA és a vidékfejlesztési alapok igazgatása több különböző szinten történik a tagállamokon belül, adott esetben eltérő megközelítéseket követve; hangsúlyozza, hogy a tagállamok között a közvetlen kifizetések terén meglévő óriási különbségek miatt a versenyképesség terén nőtt a szakadék az egységes piacon tevékenykedő mezőgazdasági termelők között;

21.  elvárja a Bizottságtól, hogy sürgősen és teljes mértékben használja ki a KAP egyszerűsítésének folyamatát, különös tekintettel a kölcsönös megfeleltetést és az ökologizálást szabályozó összetett és nagy terhet jelentő rendeletekre, amely végső soron Európa-szerte érinti a gazdákat; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítési folyamatnak az adminisztratív terhek csökkentésére kell összpontosítania, valamint hogy az nem veszélyeztetheti a KAP legutóbbi reformja keretében elfogadott elveket és szabályokat, amelyeket változatlanul kell hagyni; úgy véli, hogy ez az egyszerűsítés nem terjedhet ki a KAP 2013–2020-as időszakra vonatkozó kiadásainak felülvizsgálatára;

22.  rámutat, hogy az Unióban a mezőgazdasági területek befektetők általi megvásárlásával egyre nagyobb nyomás alá kerülnek a családi gazdaságok, és a közvetlen kifizetések egy része a nemzetközi konszernekhez kerül;

23.  rámutat az erőforrás-hatékonyság, valamint a környezetbarát termelés és feldolgozás jelentőségére az agrár-élelmiszeripari és az erdészeti ágazatokban; rámutat, hogy ennek elő kell mozdítania az életképes, fenntartható és biztonságos élelmiszertermelést, és hogy egyensúlyt kell teremteni a környezetvédelem – melynek a helyi lakosságot kell szolgálnia és ellensúlyoznia kell a káros mezőgazdasági gyakorlatokat – és a gazdasági növekedéssel ötvözött, egyre növekvő élelmiszertermelési szükségletek között, egyidejűleg megfizethető árakat biztosítva a fogyasztók számára; reméli, hogy előrehaladást érnek el azon a téren, hogy a gazdaságokon belül gyakorlati megoldásokat találjanak a mezőgazdasági gyakorlatok éghajlatváltozáshoz való hozzáigazítása tekintetében;

24.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a KAP jobb – az egyes tagállamok igényeiből kiinduló – pénzgazdálkodásának biztosítása érdekében a különböző helyszíneken végrehajtott, azonos típusú programokra összehasonlítható teljesítménymutatókat és értékeket alkalmazzanak, és várakozással tekint e terület előrehaladására a 2014–2020-as időszakban;

25.  hangsúlyozza, hogy a KAP fontos szerepet tölt be a társadalmi befogadás előmozdításában – többek között, ám nem kizárólagosan az együttműködésre irányuló erőfeszítések révén – és a vidéki területeken a szegénység csökkentésében, valamint a gazdaság fejlesztésében a munkahelyteremtés, a LEADER-kezdeményezés, továbbá új vagy jobb szolgáltatások és infrastruktúrák biztosítása révén; felszólít a KAP két pillére vidéki területeken kifejtett átfogó hatásának, valamint annak elemzésére, hogy a forrásokat mely területekhez és hogyan rendelik hozzá, a tényleges végső kedvezményezettekre összpontosítva;

26.  megállapítja, hogy a kiadásoknak mind a vidéki területek, mind pedig általában véve a fogyasztók javát kell szolgálniuk, és emlékeztet rá, hogy a végső kedvezményezettek helyi közösségeikben költenek termékekre és szolgáltatásokra, illetve munkavállalók saját üzemeikben való alkalmazására, ezáltal is elősegítve, hogy az emberek ne hagyják el az olyan vidéki, vagy elszigetelt területeket, ahol a mezőgazdaság és az erdészet gyakran a gazdaság fő hajtóereje;

27.  megállapítja, hogy a mezőgazdasági termékekre 2014 közepén kivetett orosz importtilalom jelentős kihívást képez; kiáll amellett, hogy a pénzeszközök célzott felhasználásának biztosítása érdekében már a sürgősségi intézkedések korai szakaszában hatékonyabb irányításra van szükség; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság arra irányuló, folyamatos erőfeszítéseit, hogy alternatív értékesítési lehetőségeket azonosítson a mezőgazdasági termelés során keletkezett többlet számára, és támogassa a tilalom által érintett ágazatokat; üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy alternatív értékesítési lehetőségeket azonosítson a mezőgazdasági termelés során keletkezett többlet számára, és felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek közös erőfeszítéseket az értékesítési lehetőségek bővítése előtt álló akadályok felszámolása érdekében; hangsúlyozza a TTIP-megállapodás jelentőségét, amellyel ellensúlyozni lehetne számos hagyományos kereskedelmi piac lezárását;

28.  üdvözli a Bizottság döntését, hogy rendkívüli támogatási programokat hoz létre azon országok számára, amelyek a tej- és tejtermékágazatban veszteségeket szenvedtek el, valamint arra kéri a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra további támogatási intézkedéseket a hasonló problémákkal küzdő ágazatok esetében is;

29.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállamban a vidéken élő nők csak korlátozottan férnek hozzá a munkaerőpiachoz, és arra kéri a Bizottságot, hogy jövőbeli fejlesztési kezdeményezései keretében – prioritásként – kötelezze el magát a vidéken élő nők munkaerő-piaci hozzáférésének javítása és fokozása mellett, valamint a vidéken élő nőkkel kapcsolatos külön célok megállapítása kíséretében az európai ifjúsági garanciaprogramhoz hasonlóan irányozzon elő megfelelő forrásokat a vidéken élő nők javát szolgáló európai garanciaprogram számára;

30.  sürgeti a Bizottságot, hogy a kedvezményezettek számára a jogbiztonság biztosítása és a szükségtelen hibák elkerülése érdekében pontosítsa a termelői szervezetekre vonatkozó szabályokat – különösen a zöldség- és gyümölcságazatban –, valamint még jobban rövidítse le a bizottsági ellenőrzések idejét;

31.  tekintettel a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítására vonatkozó, Szerződésbe foglalt célkitűzésre(130), úgy véli, hogy a fogyasztók számára biztosítandó egyenlő hozzáférést veszélyezteti, a héacsalás valószínűségét pedig növeli az, amikor az élelmiszerekre túl magas héát szabnak ki;

32.  úgy véli, hogy a 2007–2013-as programozási időszak célkitűzései továbbra is fontos célok, és hogy a jelenlegi időszak során az EU-nak arra kell összpontosítania, hogy fokozza a mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdasági ágazat életképességét, és az élelmiszerláncon belül elősegítse a jobb egyensúly megteremtését a termelői szervezetek megerősítése érdekében, továbbá támogassa a minőségrendszereket, a rövid ellátási láncokat, a szociális gazdaságot, a helyi piacokat, az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és a kiegyensúlyozott területi fejlődést, szigorúan a vidéki területeken az új vidékfejlesztési programok keretében, egyidejűleg elkerülve az ésszerűtlen környezeti elvárásokat vagy kiadásokat;

33.  emlékeztet rá, hogy a Számvevőszék által a 2014-es kiadásokkal kapcsolatban elvégzett összes ellenőrzés közül mindössze három esetet utaltak az OLAF-hoz vizsgálatra(131) „mesterségesen megteremtett körülmények támogatásszerzés céljából” gyanújával (már jól működő vállalatok vagy személyek egy csoportja által létrehozott új szervezetek) és a számvevőszéki ellenőrzést megelőzően egy esetet nyilvánítottak a tagállami hatóságok kockázatosnak;

34.  megállapítja, hogy a szakpolitika megvalósítását tovább lehetne javítani; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy tájékoztassák minden, a szakpolitikai célkitűzések megcélozása és megvalósítása, illetve az azoknak való megfelelés terén elért előrehaladásról;

35.  felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokon belüli eladásösztönzés szempontjából vizsgálja meg a kifizetések hatékonyságát és eredményességét, valamint biztosítsa, hogy ezek az intézkedések nem szorítják ki a piacról a helyi mezőgazdasági termelőket;

36.  megállapítja, hogy a 2014. évi éves tevékenységi jelentés DG AGRI általi elkészítése idején a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási támogatási eszköz számos, a jelentésben foglalt eleméről nem állt rendelkezésre információ, és hogy az információkat frissíteni kell (támogatott gazdaságok száma, bruttó hozzáadott érték növekedése, uniós normákat bevezető gazdaságok száma), ugyanakkor úgy véli, hogy az új finanszírozási időszakban folyamatos ellenőrzésre van szükség;

37.  megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése jó eredményeket mutat, ugyanakkor felhívja a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy milyen lépéseket kíván tenni egy többéves ellenőrzési módszertan bevezetésére a tervezett teljesítményorientáltabb megközelítés kidolgozásának keretében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

25.1.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

8

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Paul Brannen, Daniel Buda, Nicola Caputo, Michel Dantin, Albert Deß, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Ulrike Müller, Maria Noichl, Marijana Petir, Jordi Sebastià, Jasenko Selimovic, Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pilar Ayuso, Rosa D’Amato, Jørn Dohrmann, Stefan Eck, Georgios Epitideios, Maria Heubuch, Ivan Jakovčić, Tibor Szanyi, Ramón Luis Valcárcel Siso

14.1.2016

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: João Ferreira

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek címzett bizottsági közleményt; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentését; tudomásul veszi a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság 2014-es éves tevékenységi jelentését; tudomásul veszi a halászati partnerségi megállapodásokról szóló 11/2015. számú számvevőszéki különjelentést;

2.  tudomásul veszi a Számvevőszék véleményeit a beszámoló alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; tudomásul veszi a Számvevőszék elutasító véleményét a kifizetési előirányzatokról, amelyek tekintetében az általános hibaarány 4,4% volt, de amelyekben nem volt észlelhető a halászatra vonatkozó speciális hibaarány; felszólít arra, hogy a terület fokozottabb átláthatóságának biztosítása érdekében a halászatot külön kezeljék, és azt ne keverjék a mezőgazdasággal;

3.  tudomásul veszi a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által az EHA-programok egyes tagállamokban működő irányítási és kontrollrendszere kapcsán megfogalmazott fenntartást;

4.  bízik benne, hogy a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által bevezetett belső ellenőrzési rendszer kellő garanciát nyújt ahhoz, hogy a tranzakciók jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázatokat megfelelő módon lehessen kezelni;

Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)

5.  megjegyzi, hogy az ETHA és az egyéb európai strukturális és beruházási alapok megosztott irányítása alatti programok 2014. január 1. utáni elfogadása a többéves pénzügyi keret technikai felülvizsgálatához vezetett, mivel a 2014. évi fel nem használt előirányzatokat át kellett vinni a következő évekre;

6.  mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok többsége késedelmesen nyújtotta be az ETHA-val kapcsolatos operatív programját, ami jelentős késedelmeket okozott az alapok felszabadításában; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak a krediteket megosztott irányításban kell végrehajtaniuk;

7.  úgy véli, hogy a tagállamoknak javítaniuk kell a Bizottság felé információtovábbításra használt eszközeiket és csatornáikat; ajánlja, hogy a Bizottság gyakoroljon nagyobb nyomást a tagállamokra annak érdekében, hogy azok megbízható adatokat nyújtsanak be;

8.  sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson minden lehetséges támogatást a tagállamok számára az ETHA forrásainak megfelelő és teljes körű kihasználása és a magas végrehajtási arány elérése érdekében, összhangban prioritásaikkal és igényeikkel, különös tekintettel a halászati ágazat fenntartható fejlesztésére;

Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség

9.  üdvözli, hogy az ügynökség 2014. január 1-től megbízást kapott az ETHA programjainak bonyolítására; tudomásul veszi a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság és az ügynökség által 2014. szeptember 23-án aláírt egyetértési megállapodást; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek kiváló minőségű támogatást kell nyújtania az összes kedvezményezett számára a 19 ETHA-fellépést illetően;

Az Európai Számvevőszék 11/2015. számú különjelentése (2014. évi mentesítés): Megfelelően kezeli a Bizottság a halászati partnerségi megállapodásokat?

10.  tudomásul veszi a halászati partnerségi megállapodások kapcsán a 11/2015. számú különjelentésben tett észrevételeket;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Számvevőszék ajánlásait;

12.  sajnálatának ad hangot a közelmúltbeli jegyzőkönyvekben a tonnányi mennyiségekre vonatkozóan elfogadott kvóták alulhasznosítása miatt keletkező költségek miatt; javasolja, hogy a hozzáférési jogokért járó kifizetéseket szorosabban kössék össze az aktuális kifogott mennyiséggel; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ágazati támogatások kifizetése legyen összhangban a többi költségvetés-támogatási kifizetéssel, és felszólít arra, hogy a közösen elfogadott fellépések végrehajtását illetően a partnerországok igyekezzenek javítani az eredményeket;

13.  hangsúlyozza, hogy amint arra a Számvevőszék rámutatott, az egy régión belüli halászati partnerségi megállapodások egymást kiegészítő jellegét és koherenciáját javítani lehetne annak érdekében, hogy maximalizálják a bennük rejlő regionális szintű lehetőségeket;

14.  hangsúlyozza, hogy a független utólagos értékelésekből származó információk nem voltak mindig kellően teljes körűek, következetesek és összehasonlíthatóak, ami csökkentette hasznosságukat a döntéshozatali folyamat és a tárgyalások során; megállapítja továbbá, hogy ezek az értékelések nem mérik fel kellő mértékben, hogy a halászati partnerségi megállapodások mennyiben teljesítik célkitűzéseiket, mivel nem térnek ki a halászattól függő uniós régiók foglalkoztatási mutatóira, illetve az uniós piac halellátására;

15.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem áll rendelkezésre megbízható, leellenőrizhető és könnyen hozzáférhető információ a halállományokra és a nemzeti halászflották, illetve a hozzáféréssel rendelkező külföldi halászflották halászati teljesítményére vonatkozólag, mivel a halászati partnerségi megállapodás egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy csak a többletállományokat halásszák, amit a tapasztalatok szerint a gyakorlatban igen nehéz megvalósítani;

16   aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a halászati tevékenységek folyamatossága két jegyzőkönyv között megszakadhat; felhívja a Bizottságot, hogy a halászati tevékenységek két jegyzőkönyv közötti folyamatosságának biztosítása révén garantálja a piaci szereplők jogi és gazdasági biztonságát;

17.  sürgeti a Bizottságot, hogy az eredményesség biztosítása érdekében szigorúbban ellenőrizze az ágazati támogatások végrehajtását;

18.  hangsúlyozza, hogy a lehető legrészletesebb mátrixok segítségével hatékonyan ellenőrizni kell az EU által finanszírozott olyan tevékenységeket, amelyek nemzetközi megállapodások keretében ágazati támogatást nyújtanak; hangsúlyozza továbbá, hogy szorgalmazni kell az ágazati támogatás arányának növelését; meggyőződése, hogy idővel a megállapodások kereskedelmi részét a hatékony, megfelelően ellenőrzött és jelentős ágazati támogatástól kellene függővé tenni;

19.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy a jelenleg hatályos jegyzőkönyvek nem adnak lehetőséget a részleges kifizetésre abban az esetben, ha a célkitűzéseket csak részben teljesítik; tudomásul veszi, hogy abban az esetben, ha nincsenek vagy csak korlátozottan vannak eredmények, az ágazati támogatás követező évre történő kifizetését a célok teljesítéséig felfüggesztik; mindazonáltal felszólítja a Bizottságot, hogy amennyiben lehetséges, az új jegyzőkönyvekbe illessze be az ágazati támogatás részleges kifizetésének lehetőségét;

Mentesítés

20.  a rendelkezésre álló adatok alapján javasolja a mentesítés megadását a Bizottság számára a 2014-es pénzügyi évre a tengerügyek és a halászat területét érintő kiadásokra vonatkozóan.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.1.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Alain Cadec, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Ulrike Rodust, Remo Sernagiotto, Isabelle Thomas, Ruža Tomašić, Peter van Dalen, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Izaskun Bilbao Barandica, José Blanco López, Nicola Caputo, Ole Christensen, Francisco José Millán Mon

17.2.2016

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: Yana Toom

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  üdvözli, hogy az Erasmus+ program már az első évben megvalósította a szakmai készségek bővítésére és a foglalkoztathatóság javítására, valamint az oktatásra, a képzésre, a sportra és a fiatalokra vonatkozó uniós programok és a szakpolitikai fejlemények közötti szorosabb kapcsolatok létrehozására irányuló központi célkitűzését, és az uniós fellépéseket úgy építette fel, hogy azok az egész életen át tartó tanulás célkitűzésének jobban megfeleljenek, és – azáltal, hogy minden európai polgár számára elérhetővé váltak – elősegítsék a társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségek kiküszöbölését; rámutat ugyanakkor, hogy számos probléma merült fel az Erasmus+ fiatalokkal foglalkozó tagozatával kapcsolatban, mivel a korábbi „Fiatalok lendületben” programhoz képest nehéz a finanszírozáshoz való hozzáférés; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem irányzott elő kellő mértékű költségvetést az Erasmus+ programon belül annak érdekében, hogy jobb tájékoztatást nyújtson az új programok tételeire vonatkozó általános változásokról, és ezáltal több iskolai projektet indíthasson;

2.   úgy véli, hogy bár az Erasmus+ alatti finanszírozás folyósításának fokozottabb decentralizálása jobban megfelel a program egyes nemzeti és helyi követelményeinek, a legfontosabb fellépésektől függően ezt a decentralizációt újra át kell gondolni annak megelőzése érdekében, hogy az akadályozza az Erasmus+ – különösen a fiatalkora vonatkozó – stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását;

3.   megjegyzi, hogy az Erasmus+ program elősegíti az európai fiatalok munkaerő-piaci integrációját, a foglalkoztathatóság előmozdítását, valamint az új készségek elsajátítását; ösztönzi továbbá az állampolgárság, az önkéntes tevékenységek, valamint az ifjúság és a sport nemzetközivé tétele terén indított kezdeményezéseket; elősegíti ezen túlmenően az oktatás, a formális és informális képzés, valamint az egész életen át tartó tanulás minőségének javítását; fokozza végezetül az emberi jogok ismeretén és tiszteletben tartásán alapuló európai polgárság tudatát;

4.   mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy amint az az Európai Ifjúsági Fórum által a program végrehajtása kapcsán 2015-ben kiadott jelentéséből kiderül, az Erasmus+ ifjúsági finanszírozásának folyósítását de facto felfüggesztették Görögországban;

5.   tudomást vesz az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európa a polgárokért programok kezdeti végrehajtási szakasza kapcsán a Bizottsághoz tartozó DG EAC és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által jelzett nehézségekről, különös tekintettel az ajánlati felhívások közzététele és a finanszírozások folyósítása terén észlelt bizonyos késedelmekre; reméli, hogy ezek kivételes esetek, és ezért várakozással tekint az elkövetkezendő évek elé, amikor ezek a programok a végrehajtás első évéhez képest stabilabb szakaszba fognak jutni; javasolja, hogy az Erasmus+ program adjon teret a mindhárom területen – oktatás, fiatalság és sport – újító jellegű tapasztalatok alapját képező, kisléptékű projekteknek is;

6.   üdvözli az átalányösszegeken és egységköltségeken alapuló finanszírozási modellek felé való elmozdulást, mivel ezek egyszerűsítik a pénzügyek kezelését mind a kedvezményezettek, mind maga az EU számára; különösen az Erasmus+ fiatalokkal foglalkozó tagozatával kapcsolatban rámutat azonban arra, hogy ezek az átalányösszegek és egységköltségek az ifjúsági egyesületek és nem kormányzati szervezetek alapvető operatív kiadásainak fedezésére sem elegendők; úgy véli, hogy tovább kell növelni a program uniós támogatását;

7.   elismeri, hogy az ügynökségek jelentős befolyással rendelkeznek az európai polgárok számára alapvető fontosságú területek szakpolitikai és döntéshozatali folyamataiban, és ezzel összefüggésben dicsérettel illeti az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség munkáját;

8.  emlékeztet arra, hogy az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által folyósított záró kifizetések késedelmei közvetlen hatással vannak a kedvezményezettek jogaira, és veszélyeztetik a kulturális egyesületek és projektek működését, a kreativitást és a kultúrával foglalkozó civil társadalom sokszínűségét; ösztönzi az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget, hogy tökéletesítse tovább ellenőrzési és kifizetési rendszereit;

9.   aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Iskolák még nem orvosolták a Számvevőszék által ismételten felvetett problémákat, és ezért megismétli az Európai Iskolák igazgatótanácsának küldött azon ajánlását, amelyben a bizalmi állások betöltése és az egyéb – az átláthatóság, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapvető elveinek nem megfelelő – hiányosságok megoldása kapcsán rotációs rendszer bevezetését javasolja; tudomásul veszi, hogy 2014-ben elfogadták az Európai Iskolák új pénzügyi szabályait, amelyek – megfelelő végrehajtásuk esetén – eszközként szolgálhatnak a Számvevőszék által azonosított kritikus kérdések orvoslására; kéri az Európai Iskolák Igazgatótanácsát, hogy vegye fontolóra, hogy bizonyos, jelenleg decentralizált álláshelyeket – például a számfejtést – centralizál, és hogy a hiba- és csalási kockázatok minimálisra csökkentése érdekében törekszik a pénzügyi tranzakciók engedélyezésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elkülönítésére; úgy véli, hogy – tekintettel a felmerült aggályokra, valamint arra a tényre, hogy az Európai Iskolák költségvetésének 60%-a, azaz 177 millió euró az uniós költségvetésből származik – ideje lenne átfogó módon felülvizsgálni az Európai Iskolák rendszerének irányítását, működését és szervezeti felépítését;

10.   megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret (TPK) hétéves programozási időszaka és az EU politikai és stratégiai prioritásainak tízéves programozása közötti eltolódás hátrányosan érintheti az uniós programok által elért eredmények következetes értékelését; rámutat, hogy a többéves pénzügyi keret közelgő felülvizsgálata alapvetően fontos az uniós kiadások kezelése szempontjából, mivel biztosítja, hogy az uniós beruházási programok hatékonyak legyenek; ragaszkodik ahhoz, hogy mind az Erasmus+, mind pedig a „Kreatív Európa” programjai keretében jelentősen egyszerűsíteni kell a pályázati űrlapokat és feltételeket, különösen a kis léptékű projektek esetében;

11.   aggodalommal tölti el a Bizottság által felhalmozott kifizetési hátralék, ami 2014-ben 26 milliárd eurót tett ki, és amelynek fele „rendellenes” volt, mivel – ahogyan azt az Európai Parlament Kutatószolgálata megállapította – nem a pénzügyi év végén kapott számlák miatt keletkezett, és mivel egyedül az Erasmus+ által felhalmozott hátralék 202 millió euró volt; megjegyzi, hogy ez a hátralék részben a túlságosan rugalmatlan többéves pénzügyi keret miatt halmozódott fel, amely nem teszi lehetővé a finanszírozások átcsoportosítását, továbbá keretei igen szűkösek, részben amiatt, hogy a tagállamok nem tettek eleget a kifizetési előirányzatok tekintetében fennálló kötelezettségeiknek;

12.   kiemeli, hogy az „Európa a polgárokért” program egyedülálló és közvetlen kapocsként szolgál az EU és állampolgárai között azzal a céllal, hogy támogassa a fellépéseket, a petíciókat és a polgári jogokat; úgy véli, hogy a jelenlegi finanszírozási szint túlságosan alacsony, és hangsúlyozza, hogy az európai polgárság értékeire hangsúlyt fektető kezdeményezések révén egyre gazdagabb programot teljes tartalmában végre kell hajtani; határozottan ellenez minden további költségvetési megszorítást vagy kifizetési késedelmet az „Európa a polgárokért” program (2014–2020) esetében;

13.   általánosságban véve úgy véli, hogy az európai kulturális menetrend támogatását célzó uniós eszközök – például a „Kreatív Európa”és a Horizont 2020 programok vagy az Europeana platform – finanszírozását meg kell erősíteni annak érdekében, hogy teljesíthessék kijelölt céljaikat;

14.   felhívja az uniós intézményeket, hogy folytassák az erőfeszítéseket a fizetési hátralékok csökkentése érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a kifizetési előirányzatokat, és határozottan támogatva a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű intézményközi munkacsoport munkáját.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, Angel Dzhambazki, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Rikke Karlsson, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Stefano Maullu, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ilhan Kyuchyuk, Ernest Maragall, Marlene Mizzi, Elisabeth Morin-Chartier, Paul Nuttall, Hannu Takkula

19.2.2016

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: Monica Macovei

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint az Unió konszolidált beszámolója minden lényeges szempontból híven tükrözi az Unió 2014. december 31-i pénzügyi helyzetét; mindazonáltal aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a megvizsgált pénzügyi felügyeleti és kontrollrendszerek a 21. egymást követő évben is csak részben eredményesek a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítását tekintve;

2.   aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a tranzakciók mögötti kifizetések hibaaránya meghaladja a lényegességi küszöböt; emlékeztet ezért arra, hogy a költségvetéssel figyelmesen kell gazdálkodni, és a hibaarányt tovább kell csökkenteni;

3.  tudomásul veszi a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének (Biztonság és uniós polgárság) kiadásaira vonatkozóan készített új éves számvevőszéki jelentést; kéri, hogy azt a következő évben foglalják bele a mentesítésbe, figyelembe véve a költségvetés növekedését; egyetért azzal, hogy új megközelítésre van szükség, amely az uniós költségvetés befektetését, és nem pedig annak elköltését célozza;

4.   sajnálja, hogy egyes tagállamokban a parlamenti képviselők, kormánytagok és az önkormányzati képviselő-testületek tagjai összeférhetetlenségével kapcsolatos jogszabályok homályosak és nem elégségesek; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a helyzetet, és szükség esetén tegyen javaslatot a megoldásra; úgy ítéli meg, hogy egy ilyen javaslatnak a hivatalban lévő és a jelölt bizottsági tagokra is vonatkoznia kellene;

5.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az ár-érték arány megvalósulását, és hogy le kell vonni a tanulságokat a múltbeli projektekből, amelyek – például a tervezettnél hat évvel később és a kezdeti költségvetéshez képest nyolcszoros áron megvalósult második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II) – esetében a bizottsági irányítás hiányosságai késedelmekhez és túlköltekezéshez vezettek;

6.  megállapítja, hogy bár a Külső Határok Alap hozzájárult a külső határok igazgatásához, az alap értéknövelő hatása korlátozott volt. A végső eredmény a kijelölt hatóságok részéről a nyomon követésben, valamint a Bizottság és a tagállamok részéről az értékelésében mutatkozó súlyos hiányosságok miatt nem volt mérhető.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.2.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

54

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Michał Boni, Caterina Chinnici, Ignazio Corrao, Rachida Dati, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Laura Ferrara, Monika Flašíková Beňová, Lorenzo Fontana, Kinga Gál, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Sophia in ‘t Veld, Eva Joly, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Timothy Kirkhope, Barbara Kudrycka, Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Monica Macovei, Roberta Metsola, Claude Moraes, József Nagy, Péter Niedermüller, Soraya Post, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Branislav Škripek, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Udo Voigt, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marina Albiol Guzmán, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Pál Csáky, Daniel Dalton, Dennis de Jong, Gérard Deprez, Anna Hedh, Petr Ježek, Emil Radev, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Barbara Spinelli, Elissavet Vozemberg-Vrionidi

29.1.2016

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2015/2154(DEC))

A vélemény előadója: Barbara Matera

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az EUMSZ 8. cikke szerint a nők és férfiak közti egyenlőség az Európai Unió alapvető értékeinek egyike, és az Unió előmozdítja annak érvényesülését; mivel a nemek közötti egyenlőséget minden politikában érvényesíteni kell, ezért erre tekintettel kell lenni a költségvetési folyamatok során;

B.  mivel – tekintettel a Bizottság, a Tanács és a Parlament folyamatos részvételére – az Európai Unió költségvetési folyamata lehetőséget teremt a nemek közötti egyenlőség Unión belüli megvalósítását célzó intézkedések tervezésére és az e téren elért előrelépések értékelésére;

C.  mivel a nemek szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésnek egyértelmű módszertanon kell alapulnia, amely azonosítja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket az Unió általános költségvetésében, valamint, ahol lehetséges, értékeli, hogy a politikák növelik-e vagy csökkentik a nők és férfiak között fennálló egyenlőtlenségeket;

D.  mivel az Európai Parlament ismételten felkérte a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést és a nemi szempontú hatásvizsgálatot minden szakpolitikai területen, és a Számvevőszéket, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának értékelése során vegye figyelembe a nemek közti egyenlőség szempontját;

E.  mivel a Számvevőszék a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentése megerősíti, hogy az Unió költségvetése jelentős eszköz a szakpolitikai célkitűzések elérése terén, és hangsúlyozza, hogy a magas szintű szakpolitikai célokat hasznos operatív célkitűzésekké kell alakítani, közös eredménymutatókat alkalmazva,

1.  hangsúlyozza, hogy a nők és férfiak közti egyenlőség előmozdítását minden szakpolitikai terület szerves részévé kell tenni; megismétli ezért felhívását a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés érvényesítésére a költségvetési folyamat minden szakaszában, beleértve annak végrehajtását, és a végrehajtás értékelését;

2.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy egyes költségvetési sorok közvetett módon előmozdíthatják a nemek közötti egyenlőtlenséget, mivel végrehajtásuk hátrányosan érintheti a nőket; ezért felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazza a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést az új és meglévő költségvetési sorok esetében egyaránt, illetve amennyiben lehetséges, hajtsa végre a szükséges szakpolitikai változtatásokat a nemek közötti egyenlőtlenség közvetett előfordulásának megakadályozása érdekében;

3.  emlékezteti a Bizottságot újonnan tett kötelezettségvállalására az eredményalapú költségvetés-tervezés mellett, és megismétli a Parlament azonkérését, hogy az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó közös eredménymutatók közé vegyenek fel nemek szerint bontott mutatókat is, ami lehetővé tenné a költségvetés végrehajtásának megfelelőbb értékelését a nemek közti egyenlőség szempontjából;

4.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy illessze be a nemek közti egyenlőség szempontját az Unió pénzügyeinek értékeléséről szóló jövőbeni jelentéseibe, az elért eredmények alapján; felhívja a Bizottságot, hogy találjon kielégítő megoldásokat a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel és a nemi szempontú hatásvizsgálattal kapcsolatban felmerült problémákra;

5.  felhívja a Bizottságot vizsgálat végzésére arról, hogy milyen hatással volt az uniós finanszírozás a nemek közötti egyenlőség előmozdítására;

6.  felkéri az Európai Uniót, hogy az Európai Szociális Alapon belül növelje a magas színvonalú közszolgáltatások kialakítására fordított kiadások arányát a gyermekgondozás, az idősek és az ellátásra szoruló felnőttek ápolása területén (amely feladatokat többnyire nők látnak el), figyelembe véve a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által a közelmúltban kidolgozott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutató által jelzett egyértelmű tényeket;

7.  üdvözli a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy csökkentse az adminisztratív költségeket azáltal, hogy számos programot sorol be egy cím alá, azonban aggódik amiatt, hogy a Daphné Program célkitűzései nem teljesülnek a Jogok, egyenlőség és polgárság program keretében; megjegyzi, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság program keretében 2014-ben csupán néhány támogatási megállapodást sikerült aláírni; ösztönzi a Bizottságot a program költségvetési előirányzatai teljes végrehajtásának és átláthatóságának biztosítására;

8.  felhívja a Számvevőszéket, hogy a teljesítmény-ellenőrzések részeként éves jelentésében és különjelentéseiben helyezzen nagyobb hangsúlyt az egyenlőség, a méltányosság és az ökológia elveire, a klasszikus hármas (gazdaságosság, eredményesség, hatékonyság) elven felül;

9.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak a kiadásokkal kapcsolatos döntésekben részt vevő hivatalnokok részére teljes körű képzést annak érdekében, hogy teljes mértékben átlássák, milyen hatással vannak döntéseik a nemek közötti egyenlőségre;

10.  felhívja az uniós intézményeket annak kiértékelésére, hogy megvalósul-e a nemek tényleges arányossága az álláshelyek elosztását illetően az Unió intézményeiben és testületeiben, nemek szerinti statisztikákat készítve a személyzet létszámáról és besorolásáról a mentesítési eljárás részeként.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.1.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Maria Arena, Catherine Bearder, Malin Björk, Anna Maria Corazza Bildt, Iratxe García Pérez, Mary Honeyball, Vicky Maeijer, Angelika Mlinar, Angelika Niebler, Maria Noichl, Marijana Petir, Terry Reintke, Jordi Sebastià, Ernest Urtasun, Beatrix von Storch, Jadwiga Wiśniewska, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Izaskun Bilbao Barandica, Stefan Eck, Eleonora Forenza, Ildikó Gáll-Pelcz, Constance Le Grip, Clare Moody, Julie Ward

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pedro Silva Pereira, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Kristina Winberg

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

7.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Louis Aliot, Jonathan Arnott, Inés Ayala Sender, Dennis de Jong, Martina Dlabajová, Ingeborg Gräßle, Bogusław Liberadzki, Monica Macovei, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Michael Theurer, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Richard Ashworth, Karin Kadenbach, Andrey Novakov, Julia Pitera, Miroslav Poche, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Tiziana Beghin, Philippe De Backer, Luke Ming Flanagan, Arne Gericke, Ramón Jáuregui Atondo

(1)

  HL L 51., 2014.2.20.

(2)

  HL C 377., 2015.11.13., 1. o.

(3)

  HL C 373., 2015.11.10., 1. o.

(4)

  HL C 377., 2015.11.13., 146. o.

(5)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(6)

  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0000.

(7)

  HL L 51., 2014.2.20.

(8)

  HL C 377., 2015.11.13., 1. o.

(9)

  HL C 367., 2015.11.5., 2. o.

(10)

  HL C 409., 2015.12.9., 73. o.

(11)

  HL C 377., 2015.11.13., 146. o.

(12)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(13)

  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(14)

  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(15)

  HL L 343., 2013.12.19., 46. o.

(16)

  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0000.

(17)

  HL L 51., 2014.2.20.

(18)

  HL C 377., 2015.11.13., 1. o.

(19)

  HL C 367., 2015.11.5., 9. o.

(20)

  HL C 409., 2015.12.9., 90. o.

(21)

  HL C 377., 2015.11.13., 146. o.

(22)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(23)

  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(24)

  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(25)

  HL L 341., 2013.12.18., 73. o.

(26)

  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0000.

(27)

  HL L 51., 2014.2.20.

(28)

  HL C 377., 2015.11.13., 1. o.

(29)

  HL C 367., 2015.11.5., 2. o.

(30)

  HL C 409., 2015.12.9., 56. o.

(31)

  HL C 377., 2015.11.13., 146. o.

(32)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(33)

  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(34)

  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(35)

  HL L 341., 2013.12.18., 69. o.

(36)

  HL L 363., 2014.12.18., 183. o.

(37)

  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0000.

(38)

  HL L 51., 2014.2.20.

(39)

  HL C 377., 2015.11.13., 1. o.

(40)

  HL C 367., 2015.11.5., 12. o.

(41)

  HL C 409., 2015.12.9., 247. o.

(42)

  HL C 377., 2015.11.13., 146. o.

(43)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(44)

  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(45)

  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(46)

  HL L 346., 2013.12.20., 58. o.

(47)

  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0000.

(48)

  HL L 51., 2014.2.20.

(49)

  HL C 377., 2015.11.13., 1. o.

(50)

  HL C 367., 2015.11.5., 10. o.

(51)

  HL C 409., 2015.12.9., 379. o.

(52)

  HL C 377., 2015.11.13., 146. o.

(53)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(54)

  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(55)

  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(56)

  HL L 346., 2013.12.20., 54. o.

(57)

  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0000.

(58)

  HL L 51., 2014.2.20.

(59)

  HL C 377., 2015.11.13., 1. o.

(60)

  HL C 367., 2015.11.5., 10. o.

(61)

  HL C 409., 2015.12.9., 362. o.

(62)

  HL C 377., 2015.11.13., 146. o.

(63)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(64)

  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(65)

  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(66)

  HL L 352., 2013.12.20., 65. o.

(67)

  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0000.

(68)

  HL L 51., 2014.2.20.

(69)

  HL C 377., 2015.11.13., 1. o.

(70)

  HL C 373., 2015.11.10., 1. o.

(71)

  HL C 377., 2015.11.13., 146. o.

(72)

  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(73)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(74)

  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(75)

  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0000.

(76)

  Európa 2020 stratégia; európai szemeszter; hatos csomag, kettes csomag; országspecifikus ajánlások többek között; az országspecifikus ajánlásoknak való szoros megfelelés lehetne az uniós költségvetési kiadások hatékony felosztásának mutatója.

(77)

  Geier-jelentés: Az Európai Parlament 2013. áprilisi állásfoglalása az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (2012/2167(DEC)), 321. bekezdés, Pieper-jelentés, Az Európai Parlament 2014. április 3-i állásfoglalása (2013/2195(DEC)), 314–315. bekezdés, Gräßle-jelentés, Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása (2014/2075(DEC)), 305. bekezdés.

(78)

  A Számvevőszék 2014-es éves jelentése, 3.10. pont.

(79)

  A Számvevőszék 2014-es éves jelentése, 3.5. pont.

(80)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(81)

  A Számvevőszék 2014. évi jelentése, 3.65. pont.

(82)

  A 2013-as adatokat újraszámítottuk a 2014-es éves jelentés felépítése szerint, hogy a két év adatait össze lehessen hasonlítani.

(83)

  A Számvevőszék 2014-es éves jelentése szerint az összehasonlított 2013-as és a 2012-es becsült hibaarányok 0,2, illetve 0,3 százalékponttal alacsonyabbak, mivel a Számvevőszék módosította a közbeszerzési szabályok súlyos megsértése számszerűsítésének módját.

(84)

  A Számvevőszék éves jelentése, 1.54. és 1.64. pont.

(85)

  mivel a RIA rendkívül hatékony eszköz a pénzgazdálkodás valóban hatékonnyá és eredményessé tételére;

(86)

  Lásd COM(2013)0534 - 2013/0255(APP), 29. pont.

(87)

  A Bizottság által 2015 márciusában elfogadott, a kifizetetlen számlák mértékének csökkenését célzó rövid távú intézkedéseket tartalmazó kifizetési terv nem megfelelő eszköz; a nem teljesített kifizetések magas szintjének kezelése hosszabb távú perspektívát igényel.

(88)

  Az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), forrás: az Európai Számvevőszék 2014-es éves jelentése.

(89)

  a felhasználási arány a tagállamokban 50% és 92% között van;

(90)

  A Bizottság 2013. évi mentesítéséről szóló Gräβle-jelentés.

(91)

  Válaszok a Moedas biztos úrhoz intézett újabb írásbeli választ igénylő kérdésre, 3. kérdés;

(92)

  A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság 2012-es tevékenységi jelentése, a 45. oldaltól.

(93)

  Mint például az INEA.

(94)

  Lásd a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU 41. cikkének (2) bekezdését (A havi és időközi kifizetések csökkentése és felfüggesztése)

(95)

  A Számvevőszék 2014-es éves jelentése, 7.44–7.50.

(96)

  Lásd az alábbi táblázatot: A DG AGRI 2014. évi tevékenységi jelentésének 10. melléklete, 3.2.8. pont.

(97)

  A vidékfejlesztési politikát 46 intézkedés révén hajtják végre, amelyeket nemzeti vagy regionális szinten irányított vidékfejlesztési programok útján valósítanak meg.

(98)

  A Számvevőszék 2014. évi jelentése, 7.71. pont.

(99)

  Lásd Hogan biztos válaszát a 7b. írásbeli választ igénylő kérdésre. CONT-meghallgatás, 2016. január 14.

(100)

  A DG AGRI főigazgatójának éves tevékenységi jelentése, 17. o.

(101)

  Az Európai Számvevőszék 5/2015. számú különjelentése (2014. évi mentesítés): A pénzügyi eszközök sikeres és ígéretes eszközök-e a vidékfejlesztés terén?

(102)

  Lásd a Europe Aid 2014. évi tevékenységi jelentését, 115. o.

(103)

  Összefoglaló jelentés a Bizottság 2014-ben elért irányítási eredményeiről (COM(2015)0279), 21. o.

(104)

  Válaszok a Thyssen biztoshoz intézett 48. és 49. számú, írásbeli választ igénylő kérdésre.

(105)

  Lásd az OLAF Felügyelő Bizottság 2014. évi éves jelentéséről szóló európai parlamenti állásfoglalásnak a Bizottság által 2015. szeptember 23-án elfogadott nyomon követését.

(106)

  Philip Morris International, British American Tobacco, Japan Tobacco International és Imperial Tobacco Limited.

(107)

  A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(108)

  Az Európai Parlament 2016. március 9-i állásfoglalása a dohánytermékekre vonatkozó megállapodásról (a PMI-vel kötött megállapodás) (2016/2555 RSP).

(109)

  http://www.ombudsman.europa.eu/en/press/release.faces/en/61027/html.bookmark.

(110)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 282/2014/EU rendelete az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 1. o.)

(111)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 98/2000/EU rendelete az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.06.27., 1. o.).

(112)

  OJ C 373, 20.12.2013.

(113)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 680/2007/EK és a 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(114)

  DG AGRI – 2014. évi éves jelentés, 12. oldal.

(115)

  A Számvevőszék 2014. évi éves jelentése – válasz a 7.15. pontra.

(116)

  A Számvevőszék 2014. évi éves jelentése – válasz a 7.32. pontra.

(117)

  A Számvevőszék 2014. évi éves jelentése – 7.35. pont.

(118)

  A Számvevőszék 2014. évi éves jelentése – 7.40. pont.

(119)

  Az EUMSZ 39. cikk (1) bekezdésének e) pontja.

(120)

  A Számvevőszék 2014. évi éves jelentése – 7.30. pont.

(121)

Az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. március 11-i 282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 86., 2014.3.21., 1. o.)

(122)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 98/2000/EU rendelete az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.06.27., 1. o.).

(123)

  OJ C 373, 20.12.2013.

(124)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 680/2007/EK és a 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(125)

DG AGRI – 2014. évi éves jelentés, 12. oldal

(126)

A Számvevőszék 2014. évi éves jelentése – válasz a 7.15. pontra.

(127)

A Számvevőszék 2014. évi éves jelentése – válasz a 7.32. pontra.

(128)

A Számvevőszék 2014. évi éves jelentése – 7.35. pont.

(129)

A Számvevőszék 2014. évi éves jelentése – 7.40. pont.

(130)

EUMSZ 39. cikk (1) bekezdés e) pont

(131)

A Számvevőszék 2014. évi éves jelentése – 7.30. pont.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat