Eljárás : 2015/2276(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0151/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0151/2016

Viták :

PV 07/06/2016 - 17
CRE 07/06/2016 - 17

Szavazatok :

PV 08/06/2016 - 12.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0267

JELENTÉS     
PDF 556kWORD 207k
26.4.2016
PE 572.951v02-00 A8-0151/2016

az európai biztonság és védelem céljait szolgáló világűrbeli képességekről

(2015/2276(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Bogdan Andrzej Zdrojewski

A vélemény előadója (*):

Marian-Jean Marinescu, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai biztonság és védelem céljait szolgáló világűrbeli képességekről

(2015/2276(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) XVII. és XIX. címére,

–  tekintettel Franciaország 2015. november 17-i, az EUSZ 42. cikke (7) bekezdésére hivatkozó, segítségre és támogatásra irányuló kérelmére,

–  tekintettel a Tanácsnak a terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedések megerősítéséről szóló, 2015. november 20-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. december 18-i és 2015. június 25–26-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 2013. november 25-i és 2014. november 18-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács űrpolitikáról szóló 2014. február 20–21-i következtetéseire,

–  tekintettel a bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) és az Európai Védelmi Ügynökség vezetőjének az Európai Tanács 2013. decemberi következtetései végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i eredményjelentésére,

–  tekintettel a Bizottság védelemről szóló közleményének végrehajtásáról szóló, 2015. május 8-i jelentésére,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő és a Bizottság „Az EU átfogó megközelítése a külső konfliktusok és válságok tekintetében” című, 2013. december 11-i közös közleményére (JOIN(2013)0030) és a Tanács ehhez kapcsolódó 2014. május 12-i következtetéseire,

–  tekintettel az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a szorosabb EU–NATO együttműködésről szóló, az Európai Parlamentben 2015. március 30-án tett nyilatkozatára,

–  tekintettel az USA védelmi miniszterhelyettesének, Bob Worknek az USA harmadik ellentételezési stratégiájáról, és ennek a partnerekre és szövetségesekre gyakorolt hatásáról 2015. január 28-án és 2015. szeptember 10-én tett nyilatkozatára,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő és a Bizottság „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” című, 2015. november 18-i közös közleményére (JOIN(2015)0050),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 377/2013/EU rendeletére(1),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló, 2013. december 11-i 1285/2013/EU rendeletére,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 541/2014/EU határozatára(2);

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A8-0151/2016),

A.  mivel az Unión belül és kívül a biztonsági környezet egyre veszélyesebb és egyre több kihívást jelent, hiszen minden tagállamot érintő terroristatámadások és tömeggyilkosságok történnek, melyekre a tagállamoknak közös stratégia és összehangolt válasz elfogadásával kell reagálniuk; mivel e biztonsági kihívások szükségessé teszik az Unió biztonságának megerősítését az uniós biztonság- és védelempolitika folyamatos fejlesztése és támogatása révén annak érdekében, hogy az hatékonyabb politikai eszközzé és az uniós polgárok biztonságának és az EUSZ 21. cikkében rögzített európai normák, érdekek és értékek előmozdításának és védelmének igazi garanciájává váljon;

B.  mivel az Uniónak belföldön és külföldön egyaránt meg kell erősítenie biztonságfenntartó szerepét, biztosítva a stabilitást a szomszédos országokban és világszerte; mivel az Uniónak hozzá kell járulnia – különösen a terrorizmusból belföldön és külföldön egyaránt adódó – biztonsági kihívások elleni küzdelemhez, támogatva többek között a terrorizmus és kiváltó okai ellen küzdő harmadik országokat; mivel a külső határok védelme érdekében a tagállamoknak és az Uniónak közösen kell dolgoznia a hatékony és következetes határigazgatási rendszer megvalósításán;

C.  mivel az Uniónak meg kell erősítenie az együttműködést az Európa biztonságát és stabilitását továbbra is szavatoló Észak-atlanti Szerződés Szervezetével és Egyesült Államokkal, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, az Afrikai Unióval, valamint más szomszédos országokkal és regionális partnerekkel;

D.  mivel az Uniónak fel kell lépnie a biztonságunk előtt álló kihívások, a szomszédságunkban jelentkező zavargások és fegyveres konfliktusok, a migráció, az emberek megélhetésének állami és nem állami szereplők miatti romlása, valamint az állami és regionális közrend – többek között az éghajlatváltozás és a szegénység miatti – felbomlása kiváltó okai ellen, átfogó szabályokat és értékalapú szemléletet alkalmazva az Unión belüli és kívüli válságok kezelésében;

E.  mivel a műholdas képességeket fel lehetne használni az illegális bevándorlók áradatának és útvonalaiknak eredményesebb értékelése és azonosítása céljára, és az Észak-Afrikából érkezők esetében a hajóra szállás helyének megállapítása céljára avégett, hogy gyorsabban kapcsolatba lehessen velük kerülni, és több életet lehessen megmenteni;

F.  mivel a védelemre összpontosító 2015. júniusi Európai Tanács mélyebb és módszeresebb védelmi együttműködés előmozdítását kérte a kulcsfontosságú képességek biztosítása érdekében, többek között az uniós támogatások és a meglévő képességek következetes és eredményes felhasználása révén;

G.  mivel az űrpolitika a stratégiai autonómia egyik lényeges vetülete, amelyet az EU-nak fejlesztenie kell az érzékeny technológiai és ipari képességek, valamint a független értékelési képesség megőrzése érdekében;

H.  mivel az európai biztonság és védelem céljait szolgáló világűrbeli képességek fontosak, sőt – bizonyos esetekben – rengeteg helyzetben nélkülözhetetlenek, a békeidőben való hétköznapi használattól a válságkezelésig és komolyabb biztonsági kihívásokig, ideértve akár a teljes hadviselést; mivel az efféle képességek fejlesztése hosszú távú feladat; mivel a jövőbeli képességek fejlesztését akkor kell programozni, amikor a meglévő képességek használatban vannak;

I.  mivel az űrtechnológiák terjedése és a társadalmak műholdaktól való függésének növekedése fokozza az űreszközökért (pályák, frekvenciák) folytatott versenyt, és a műholdakat kritikus infrastruktúrává teszi; mivel számos szereplő műholdak elleni (ASAT) technológiákat fejlesztett ki, többek között Föld körüli pályán keringő űrfegyvereket, ami a világűr hadviselésre való felhasználását jelzi;

J.  mivel a védelem és biztonság terén az Unió többek között olyan intézményeken keresztül léphet fel, mint az Európai Védelmi Ügynökség és az Európai Unió Műholdközpontja;

K.  mivel az európai űreszközöket az elmúlt öt évtizedben a tagállami űrügynökségek és a későbbiekben az Európai Űrügynökség (ESA) összehangolt munkájával fejlesztették; mivel a Világűrszerződés, a nemzetközi világűrjog alapvető jogi kerete 1967 októberében lépett hatályba;

L.  mivel az európai védelmet és biztonságot szolgáló világűrbeli képességek fejlesztése és fenntartása hatékony együttműködést és szinergiát tesz szükségessé a tagállamok között, valamint az európai és nemzetközi intézmények között is;

M.  mivel az Unió világűrbeli képességeinek illeszkedniük kell az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének és az Amerikai Egyesült Államok képességeihez annak érdekében, hogy válság esetén hálózatként teljes mértékben ki lehessen használni őket;

N.  mivel az űrtechnológia-kutatás és -fejlesztés ágazatában a beruházások megtérülése magas, és az ágazat melléktermékként kiváló minőségű, különféle kereskedelmi használatra alkalmas szoftvereket és hardvereket állít elő;

1.  úgy véli, hogy a világűrbe telepített képességek és szolgáltatások fontos szerepet játszanak többek között az európai biztonság és védelem szempontjából; meggyőződése, hogy a jelenlegi és jövőbeli, világűrbe telepített képességek és szolgáltatások nagyobb kettős felhasználású műveleti kapacitást biztosítanak majd a tagállamoknak és az Uniónak a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásához, és egyéb uniós szakpolitikák végrehajtásához, például a külső tevékenységek, határrendészet, tengerhajózási biztonság, mezőgazdaság, környezetvédelem, éghajlat-politika, energiabiztonság, katasztrófakezelés, humanitárius segélyezés és közlekedés területén;

2.  úgy véli, hogy folytatni kell a KBVP végrehajtását; újólag megerősíti, hogy növelni kell a KBVP hatékonyságát, láthatóságát és befolyását; újólag megerősíti, hogy az űrpolitika fontos, és hozzáadott értéket nyújt a KBVP-hez; úgy véli, hogy a világűrnek szerepelnie kell a jövőbeli uniós szakpolitikákban (pl. belső biztonság, közlekedés, világűr, energia, kutatás), és az űrágazattal kapcsolatos szinergiákat jobban meg kell erősíteni és ki kell aknázni; hangsúlyozza, hogy a világűrbeli képességek felhasználása nélkülözhetetlen a terrorizmus és a terrorszervezetek elleni küzdelemben, mert lehetővé teszik a kiképzőtáborok helyének meghatározását és megfigyelését;

3.  úgy véli, hogy a tagállami kormányoknak és az Uniónak javítania kell az űrtelepítésű műholdas kommunikációs, világűr-megfigyelési, precíziós navigációs és Föld-megfigyelési képességekhez való hozzáférést, és biztosítania kell Európa függetlenségét a kritikus űrtechnológiák és a világűrhöz való hozzáférés tekintetében; úgy véli, hogy különösen a világűr-megfigyelés továbbra is meghatározó szerepet fog betölteni a katonai és polgári ügyekben; hangsúlyozza a világűr militarizálásának tilalmával kapcsolatos kötelezettségvállalást; elismeri, hogy e cél eléréséhez kellő pénzügyi beruházás szükséges; e tekintetben arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az Unió űrtelepítésű eszközeinek függetlenségét a szükséges források rendelkezésre bocsátásával; úgy véli, hogy ez a célkitűzés alapvető fontosságú a polgári tevékenységek vonatkozásában (becslések szerint a nyugati országokban a GDP 6–7%-a függ a műholdas helymeghatározó és navigációs technológiától), valamint biztonsági és védelmi vonatkozásban; meggyőződése, hogy kormányközi alapú együttműködést kell kezdeményezni az Európai Űrügynökségen keresztül;

4.  hangsúlyozza a Kopernikusz-program biztonsági vetületét, különösen a válságmegelőzésre és a válságra való reagálásra, a humanitárius segélynyújtásra és együttműködésre, a nemzetközi szerződések betartásának ellenőrzését maga után vonó konfliktusmegelőzésre és a tengerfelügyeletre irányuló alkalmazását; sürgeti a főképviselőt, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a világűrbeli képességek konfliktusmegelőzési célját;

5.  hangsúlyozza, hogy az uniós űrpolitika előmozdítja a tudományos és technikai fejlődést, az ipari versenyképességet és az uniós szakpolitikák végrehajtását, a EUMSZ biztonság- és védelempolitikáról szóló 189. cikkével összhangban; emlékeztet arra, hogy a két kiemelt uniós program – a Galileo és a Kopernikusz – polgári irányítású civil programok, és hogy a Galileo és a Kopernikusz európai jellege teremtette meg e két program lehetőségét, és biztosította sikerüket; ösztönzi a Tanácsot, az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai űrprogramok keretében fejlesszenek az európai biztonságot és védelmet szolgáló, világűrbe telepített képességeket és szolgáltatásokat, különösen a kutatás céljához megfelelő pénzeszközök hozzárendelése révén; meggyőződése, hogy az erőforrások leghatékonyabb felhasználása érdekében fontos a világűrbe telepített képességek kettős felhasználhatósága;

6.  hangsúlyozza, hogy az űrprogramok olyan biztonsági és védelmi előnyökkel szolgálnak, melyek a technológia folytán polgári hasznosítási lehetőségeket is rejtenek, és ezzel összefüggésben kiemeli a Galileo és a Kopernikusz kettős felhasználhatóságát; úgy véli, hogy a következő generációk fejlesztésekor ezt a képességet teljes körűen ki kell aknázni, beleértve például a nagyobb pontosságot, valamint a jobb hitelesítést, titkosítást, folytonosságot és integritást (Galileo); kiemeli, hogy a nagyfelbontású Föld -megfigyelési adatok és helymeghatározási rendszerek hasznosak a civil és a biztonsági területeken egyaránt, például a katasztrófavédelem, a humanitárius segítségnyújtás, a menekülteknek való segítségnyújtás, a tengerfelügyelet, a globális felmelegedés, az energiabiztonság, a globális élelmezésbiztonság területén, valamint a globális természeti katasztrófák, mindenekelőtt az aszályok, földrengések, árvizek és erdőtüzek felismerése és az azokra való reagálás területén; rámutat a pilóta nélküli légi járművek és műholdak közötti együttműködés fokozásának szükségességére; kívánatosnak tartja, hogy a félidős felülvizsgálat kellő mértékben rendelkezzen valamennyi műholdrendszer jövőbeli fejlesztéséről;

7.  úgy véli, hogy az űripar uniós szintű, átfogó, integrált és hosszú távú megközelítésére van szükség; úgy véli, hogy űriparnak szerepelnie kell az Unió új, átfogó kül- és biztonságpolitikai stratégiájában, szem előtt tartva a kettős felhasználású uniós űrprogramok jelenlegi fejlesztését és a civil biztonsági és védelmi célokra egyaránt használható uniós, polgári célú űrprogramok továbbfejlesztésének szükségességét;

8.  üdvözli az űrtevékenységekre vonatkozó nemzetközi magatartási kódexre irányuló, az Unió által támogatott többoldalú kezdeményezést, mint a világűrbeli viselkedés normáit megállapító eszközt, mely törekszik a fokozottabb biztonság és fenntarthatóság elérésére az űrben, hangsúlyozva, hogy a világűrben folytatott tevékenységek tekintetében kiemelt gondossággal, kellő körültekintéssel és átláthatósággal kell eljárni annak érdekében, hogy bizalmat teremtsenek az űrágazatban;

9.  felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul határozza meg, hogy az Európai Unió milyen igényeket támaszt az űrpolitikának a KBVP-hoz való lehetséges hozzájárulásával szemben a fő aspektusok tekintetében: felbocsátás, helymeghatározás, képalkotás, kommunikáció, űrmeteorológia, űrszemét, kiberbiztonság, zavarás, hamisítás vagy más szándékos fenyegetés, a földi szegmens biztonsága; úgy véli, hogy a jelenlegi európai űrrendszerek jövőbeli jellemzőit a KBVP követelményei szerint kell meghatározni, és ezeknek az összes fent említett szempontot érinteniük kell;

10.  kéri az olyan jövőbeli magán- vagy állami rendszerekre vonatkozó követelmények meghatározását, amelyek a lehetséges biztonsági támadásokkal (zavarás, hamisítás, kibertámadások, űrmeteorológia és -szemét) szembeni védelem szempontjából hozzájárulnak az életbiztonsági alkalmazásokhoz (pl. helymeghatározás, légiforgalmi szolgáltatás); úgy véli, hogy ezeknek a biztonsági követelményeknek tanúsíthatóaknak kell lenniük, és egy európai szervezet (például az EASA) felügyelete alatt kell állniuk;

11.  ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az európai biztonság és védelem céljait szolgáló európai világűrbeli képességek kiépítésének két alapvető stratégiai célra kell törekednie: a bolygó biztonságára a földfelszín megfigyelésére, illetve helymeghatározási, navigációs és időmérési információk továbbítására vagy műholdas távközlési szolgáltatások céljára tervezett, Föld körüli pályán keringő űrtechnológiai rendszerek révén, valamint a világűr és a Föld körüli pálya biztonságára a földi telepítésű és a Föld körüli pályán keringő világűr-megfigyelési rendszerek segítségével;

12.  elismeri, hogy a kiberhadviselés és a hibrid fenyegetések veszélyt jelentenek az európai űrprogramokra nézve, figyelembe véve, hogy a hamisítás vagy a zavarás megzavarhatja a katonai küldetéseket, vagy kiterjedt következményekkel járhat a mindennapi életünkre a Földön; úgy véli, hogy a kiberbiztonsághoz közös fellépésre van szükség az Unió, a tagállamok, az üzleti szféra és az internetes szakemberek részéről; ennélfogva felszólítja a Bizottságot, hogy kiberbiztonsági tevékenységébe foglaljon bele űrprogramokat;

13.  úgy véli, hogy javítani kell a különböző nemzeti igények miatt az egyes tagállamok által széttagolt módon kiépített űrrendszerek koordinációját ahhoz, hogy gyorsan előre tudják jelezni a különböző alkalmazások (pl. légiforgalmi szolgáltatás) zavarait;

14.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai GNSS Ügynökség, az Európai Védelmi Ügynökség, az Európai Űrügynökség és a tagállamok közötti együttműködés alapvetően fontos Európa világűrbeli képességeinek és szolgáltatásainak fejlesztése érdekében; véleménye szerint a világűr, a biztonság és védelem területén az Uniónak, nevezetesen az alelnöknek/főképviselőnek külön operatív koordinációs központ révén kellene koordinálnia, elősegítenie és támogatnia az együttműködést; meggyőződése, hogy az Európai Űrügynökségnek jelentős szerepet kell játszania a – biztonsági és védelmi politikát is tartalmazó – egységes európai űrpolitika meghatározásában és végrehajtásában;

15.  felkéri az Európai Bizottságot, hogy ismertesse a védelmi és biztonsági kutatások európai együttműködési keretének világűrre vonatkozó eredményeit, és kéri, hogy tegyen ajánlásokat továbbfejlesztésének módozataira; felkéri a Bizottságot annak tisztázására, hogy a Horizont 2020 keretében folytatott polgári-katonai kutatás hogyan szolgálta a világűrbeli képességek területén a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtását;

16.  üdvözli az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keretet; felkéri az Európai Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a keret végrehajtásáról és annak a biztonságra és védelemre gyakorolt hatásáról; felkéri a Bizottságot, hogy készítsen végrehajtási ütemtervet, amely tartalmazza a tervezett architektúra meghatározását is;

17.  hangsúlyozza a világűrrel kapcsolatos innováció és kutatás ösztönzésének stratégiai fontosságát a biztonság- és védelempolitika számára; elismeri a kritikus űrtechnológiákban, például az európai adatközvetítő műholdrendszerben rejlő óriási lehetőségeket, amely valós idejű és állandó földmegfigyelést, nanoműholdak óriás konstellációinak szétbontakoztatását, és reakcióképes űrrendszerek létrehozását teszi lehetővé; kiemeli az óriási méretű adathalmazokkal foglalkozó innovatív technológiák szükségességét, amelyekkel teljes körűen ki lehet aknázni az űrből érkező adatokat biztonsági és védelmi célokra; felkéri a Bizottságot, hogy építse be ezeket a technológiákat az európai űrstratégiájába;

18.  felhív az Európai Unió különféle, világűrrel kapcsolatos diplomáciai kezdeményezéseinek fejlesztésére kétoldalú és többoldalú összefüggésben egyaránt, a világűr intézményesítésének fejlődéséhez, valamint az átláthatóság és a bizalomépítő intézkedések fokozásához való hozzájárulás érdekében; hangsúlyozza, hogy intenzívebbé kell tenni az űrtevékenységekre vonatkozó nemzetközi magatartási kódex előmozdítására irányuló munkát; ösztönzi az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy az egyéb téren folytatott tárgyalások során vegye figyelembe a világűrrel kapcsolatos szempontokat;

19.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a védelem és biztonság terén folytassanak és valósítsanak meg közös programokat és kezdeményezéseket, így például a felügyelet, felderítés és megfigyelés célját szolgáló, űrbe telepített multinacionális képalkotó rendszert, az állami műholdas kommunikációt (GOVSATCOM) és az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST) programot, és hogy vonják össze és osszák meg képességeiket a védelem és biztonság terén, valamint támogatásáról biztosítja a hasonló közös programokat és kezdeményezéseket;

20.  üdvözli az Európai Védelmi Ügynökség és az Európai Űrügynökség folyamatban lévő kormányzati műholdas távközlés (GOVSATCOM) projektjét, amelyet a 2013. decemberi Európai Tanács az Európai Védelmi Ügynökség egyik kiemelt programjaként határozott meg; e tekintetben felhívja a részt vevő szereplőket, hogy hozzanak létre egy állandó programot, és a katonai műholdas távközlés céljára is használják fel az Európai Védelmi Ügynökség európai hozzáadott értékét; üdvözli, hogy az Európai Védelmi Ügynökség és az Európai Űrügynökség sikeresen lezárta a DESIRE I projektet, és elindította a nem korlátozott légtérben működő, távirányítású légijármű-rendszerek jövőbeni üzemeltetésére irányuló DESIRE II demonstrációs projektet;

21.  úgy véli, hogy a biztonsági és védelmi célú, világűrbe telepített képességekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos EU–USA együttműködés kölcsönös előnyökkel járna; úgy véli, hogy az EU–USA együttműködés hatékonyabb és egymáshoz illeszkedőbb lenne, ha mindkét fél azonos technológiai és képességi szinten lenne; felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa az összes lehetséges technológiai szakadékot, és tegyen ellenük; tudomásul veszi az USA harmadik ellentételezési stratégiája érdekében végzett munkát; arra ösztönzi az Uniót, hogy vegye figyelembe ezt a fejleményt saját átfogó kül- és biztonságpolitikai stratégiájának kidolgozásakor, és e stratégiának tegye részévé a biztonsági és védelmi célú, világűrbe telepített képességeket; úgy véli, hogy a tagállamok és az USA között fennálló kétoldalú kapcsolatok adott esetben kiaknázhatók; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy a védelmi miniszterekkel vitassa meg az alkalmazandó stratégiai megközelítést, és a vita eredményéről tájékoztassa a Parlamentet;

22.  úgy véli, hogy az Európai Uniónak továbbra is elő kell segítenie az űrtevékenységekre vonatkozó nemzetközi magatartási kódex létrehozását az űrinfrastruktúra védelme céljából, miközben meg kell előznie a világűr hadviselésre való felhasználását; úgy véli, hogy ennek megvalósulásához nélkülözhetetlen a világűr-megfigyelési (SSA) program fejlesztése; felhívja az Uniót, hogy e célkitűzés megvalósulása érdekében működjön együtt az Egyesült Nemzetek Világűrbizottságával és más illetékes partnerekkel;

23.  emlékeztet arra, hogy a biztonság és védelem terén szoros együttműködésre van szükség az Unió és a NATO között; kifejezi abbéli meggyőződését, hogy az EU–NATO együttműködésnek ki kell terjednie az ellenálló képesség két szervezet általi, az Unió szomszédaival közösen történő kiépítésére, valamint a védelmi beruházásokra; úgy véli, hogy az űrbe telepített képességekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos együttműködés lehetőséget kínálhat a két keretrendszer közötti átjárhatóság fejlesztésére; meggyőződése, hogy ez a NATO szerepét is erősítené a biztonság- és védelempolitika, valamint a kollektív védelem terén;

24.  emlékeztet ugyanakkor arra, hogy az Uniónak továbbra is meg kell próbálnia a lehető legnagyobb autonómiát biztosítania a világűrrel és a katonai kérdésekkel kapcsolatban; rámutat, hogy az Uniónak saját eszközökkel kell rendelkeznie a védelmi unió létrehozása révén;

25.  úgy véli, hogy a biztonsági és védelmi célú, világűrbe telepített képességek és szolgáltatások kibertámadások és egyéb fizikai fenyegetések, űrszemét és más káros beavatkozás elleni védelme lehetőséget kínálhat az EU–NATO együttműködésre, amely révén létrejönne a szükséges technológiai infrastruktúra, mivel máskülönben kárba mehet az adófizetők pénzéből az európai űrinfrastruktúrába eszközölt több milliárdos beruházás; elismeri, hogy a kereskedelmi műholdas távközlés és annak egyre növekvő katonai célú felhasználása kibertámadások veszélyének teszi ki az infrastruktúrát; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy tájékoztassa a Parlamentet az EU–NATO együttműködést terén tett előrelépésekről;

26.  úgy véli, hogy az uniós polgári űrprogramok egy sor olyan képességet és szolgáltatást biztosítanak, amelyek számos ágazatban felhasználhatók, köztük a Kopernikusz és a Galileo rendszerek fejlesztésének következő lépései során; megjegyzi, hogy ezeknél kezdettől fogva figyelembe kell venni a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos aggályokat; úgy véli, hogy a világűr-megfigyelés/űrmeteorológia, a műholdas távközlés és a korai figyelmeztetés azok a területek, amelyeknek előnyére válna a magán- és közszféra közötti szorosabb együttműködés, a további uniós szintű támogatás, valamint az űripar és a biztonság és védelem területén működő ügynökségek folyamatos beruházásai és a hozzájuk irányított folyamatos támogatás;

27.  megállapítja, hogy a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatása (PRS) fontos a katonai rendszerek navigációja és irányítása tekintetében; felhívja a főképviselőt és az uniós tagállamokat, hogy fokozzák az 1967. évi Világűrszerződés lehetséges felülvizsgálatára irányuló erőfeszítéseiket vagy kezdeményezzék olyan új szabályozási keret létrehozását, amely figyelembe veszi az 1960-as évek óta elért technológiai fejlődést, és az űrfegyverkezési verseny megelőzésére irányul;

28.  megállapítja, hogy a felhasználókra közvetlen hatással lévő uniós űrprogramok alkalmazásainak (például a Galileo és a Kopernikusz szolgáltatásai) átláthatósága és az azokról való hatékony tájékoztatás az európaiak körében elengedhetetlenül szükséges a programok sikeréhez; úgy véli, hogy ezeket a programokat fel lehetne használni a KBVP keretében a stratégiaalkotás és a műveletek hatékonyságának fokozására; szorgalmazza a Galileo és Kopernikusz rendszerek következő generációival kapcsolatos biztonsági és védelmi kapacitásigények meghatározását és kidolgozását;

29.  rámutat a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatására (PRS), amely a kormány által engedélyezett felhasználók számára van fenntartva, és amely alkalmas érzékeny alkalmazások futtatására, ahol nagy teljesítményre és teljes megbízhatóságra van szükség; úgy véli, hogy a PRS kapacitását a következő generációkban tovább kell fejleszteni az újonnan felbukkanó fenyegetések kivédése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az operatív folyamatok a lehető leghatékonyabb módon működjenek különösen válság idején; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása érdekében tovább kell fejleszteni és elő kell mozdítani a Galileo képességein alapuló alkalmazásokat, ideértve a KBVP számára szükséges alkalmazásokat is; szintén emlékeztet arra, hogy meg kell erősíteni a Galileo infrastruktúrájának biztonságát – ideértve a földi szegmenst –, és felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen tegye meg a szükséges lépéseket ebben az irányban;

30.  kiemeli az EU GNSS-rendszereinek magas szintű biztonságát; hangsúlyozza az Európai GNSS Ügynökséghez delegált feladatok sikeres teljesítését, különösen a Biztonsági Akkreditációs Tanácson és a Galileo Biztonsági Megfigyelőközponton keresztül; ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a Kopernikusz esetében is aknázzák ki az Európai GNSS Ügynökség szakértelmét és biztonsági infrastruktúráját; felszólít e kérdésnek a Galileo és a Kopernikusz programok félidős felülvizsgálata során történő megvizsgálására;

31.  megjegyzi, hogy operatív szempontból különösen nagy szükség van a Kopernikusz program keretében kapott rendkívül nagy felbontású földmegfigyelési adatokra, és felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy hogyan lehetne kielégíteni ezt a szükségletet, figyelemmel a KBVP követelményeire is; kiemeli a technológiai vívmányokat, például az űrből történő, közel valós idejű megfigyelést és videoközvetítést, és azt javasolja a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg, hogy hogyan aknázhatná ki ezeket például biztonsági és védelmi célokra; emlékeztet továbbá arra, hogy meg kell erősíteni a Kopernikusz-infrastruktúra – többek között a földi szegmens – és az adatok biztonságát, és felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen tegye meg a szükséges lépéseket ebben az irányban; kiemeli ezenkívül, hogy fontos lenne módot találni az ipar bevonására a Kopernikusz műveleteinek kezelésébe;

32.  felhívja a figyelmet arra, hogy fejleszteni kell az információk műholdaktól a felhasználókhoz való eljuttatásának eljárását, többek között a szükséges technológiai infrastruktúra kiépítésével; megjegyzi, hogy a bizottsági közlemény szerint jelenleg az európai műholdak fedélzetén található elektronikus eszközök 60%-a amerikai importból származik; kéri, hogy induljon kezdeményezés azzal kapcsolatban, hogy miként védhetők meg a kényes vagy személyes adatok ebben az összefüggésben;

33.  üdvözli azt a folyamatos erőfeszítést, melynek célja, hogy biztosítsa az Unió autonóm hozzáférését a kormányzati műholdas távközléshez (GOVSATCOM), és kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a folyamatos előrehaladást ezen a téren; emlékeztet arra, hogy a folyamat első lépése az volt, hogy a Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség külön-külön meghatározta a katonai és polgári igényeket, és úgy véli, hogy a kezdeményezésnek össze kell gyűjtenie az igényeket, és azt úgy kellene megalkotni, hogy a legjobban szolgálja az azonosított igényeket; kéri a Bizottságot, hogy a kedvezményezettek igényei és követelményei alapján készítsen költség-haszon elemzést a különböző megoldási lehetőségek kapcsán:

–  a gazdasági szereplők által nyújtott szolgáltatások;

–  egy olyan rendszer, mely a jelenlegi képességekre épül, de lehetővé teszi jövőbeli képességek beépítését; vagy

–  új kapacitások létrehozása egy különálló rendszeren keresztül;

  ezzel kapcsolatban kéri a Bizottságot, hogy foglalkozzon a tulajdon és a felelősség kérdésével; ugyanakkor megállapítja, hogy bármi legyen is a végső döntés, az új kezdeményezéseknek a közérdeket és az európai ipar (gyártók, gazdasági szereplők, hordozóeszközök és más ágazati szegmensek) érdekeit kell szolgálniuk; úgy véli, hogy a kormányzati műholdas távközlést (GOVSATCOM) is egy olyan lehetőségnek kell tekinteni, amely a kettős technológiák fejlődését kihasználva növeli a versenyképességet és az innovációt a műholdas távközlés piacának hihetetlenül versengő és dinamikus kontextusában; hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a berendezéseket és a szolgáltatásokat biztosító nem uniós beszállítóktól való függőséget;

34.  kiemeli az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST) programot mint az űrbeli együttműködést célzó, helyes irányú kezdeményezést és az űrbiztonság felé tett lépést; kéri az Uniót, hogy a saját SST-kapacitásainak továbbfejlesztését tekintse prioritásnak gazdaságának, társadalmának és polgárainak védelme érdekében, valamint az európai biztonság és védelem céljait szolgáló világűrbeli késségek szempontjából; úgy véli, hogy az SST-t saját költségvetéssel rendelkező uniós programmá kellene tenni, biztosítva ugyanakkor, hogy a már folyamatban lévő projektek finanszírozása emiatt ne csökkenjen; továbbá úgy véli, hogy az Uniónak holisztikusabb, több prediktív képességgel rendelkező világűr-megfigyelési rendszert kellene létrehoznia, amely magában foglalja az űrmegfigyelést és az űrtevékenységeket veszélyeztető lehetséges fenyegetések és kockázatok elemzését és értékelését; felkéri ezért a Bizottságot, hogy az SST-re építve egy szélesebb körű világűr-megfigyelési rendszert hozzon létre, amely az űrrendszerekre irányuló szándékos fenyegetéseket is képes kezelni, és az ESA-val együttműködésben vegye figyelembe az űrmeteorológiát és a földközeli objektumokat, valamint az űrszemét keletkezésének megelőzését és megszüntetését célzó technológiai rendszerekre irányuló kutatás szükségességét; úgy véli, hogy az űrtevékenységek holisztikus koordinációját a világűr szabad használatának akadályozása nélkül kell elérni; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a magánszféra jelentős bevonásának lehetőségét az SST-rendszer nem érzékeny részének továbbfejlesztésébe és karbantartásába, amelyhez a Galileo kettős irányítási struktúrája szolgálhat példaként;

35.  hangsúlyozza, hogy szakpolitikákat és kutatási képességeket kell kialakítani a jövőbeli alkalmazások biztosítása és egy olyan versenyképes európai iparág létrehozása érdekében, amely az egészséges gazdasági környezetnek köszönhetően ér el üzleti sikereket; megállapítja, hogy a magánjogi szervezetek egyre fontosabb szerepet töltenek be az űrpiacon; hangsúlyozza a kkv-k – különösen a biztonság biztosítása szempontjából fontos – űrtechnológiákkal kapcsolatos kutatási, fejlesztési és előállítási folyamatba történő bevonásának szükségességét és az ebből származó előnyöket; továbbra is aggályosnak tartja a biztonsági és védelmi vonatkozású szabályozatlan magánkezdeményezésekkel kapcsolatos kockázatokat; hangsúlyozza, hogy a kockázatok és az előnyök közötti egyensúly az űrtevékenységek esetében szegmensről szegmensre eltérhet, ebből kifolyólag eseti alapon kell értékelni, különösen ezen ágazat sajátosságait tekintve a szuverenitás és a stratégiai önállóság terén; felhívja a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy vezessenek be az említett kockázatok féken tartására alkalmas mechanizmusokat;

36.  hangsúlyozza, hogy az űrkutatás terén, stratégiai jelentősége miatt, a beruházások vonatkozásában a legnagyobb erőfeszítéseket az állami szektornak kell tennie; úgy véli, hogy az űrprogramok és űrinfrastruktúra fejlesztésének magas költségei miatt e projektek életképessége biztosításának egyetlen módja a határozott állami fellépés, amely eléri a magánkezdeményezések becsatlakozását;

37.  kiemeli, hogy az európai űrprogramok jövőbeli finanszírozása kapcsán mérlegelni kell, hogy melyek azok az esetek, amelyekben igénybe lehet venni a köz- és a magánszféra közötti partnerség bizonyos formáit;

38.  rámutat, hogy ki kell alakítani a megfelelő jogi és stratégiai kereteket ahhoz, hogy az ipar további impulzusokat és ösztönzést kapjon a világűrbeli képességek technológiai továbbfejlesztéséhez és kutatásához; felszólít a világűrrel kapcsolatos kutatás kielégítő finanszírozásának biztosítására a fent említett területeken; megállapítja, hogy a Horizont 2020 keretprogram igen fontos szerepet játszhat annak elősegítésében, hogy az EU csökkentse függőségét a kritikus űrtechnológiák terén; ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020 világűrre vonatkozó része az „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritáshoz, és ezen belül a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” egyedi célkitűzéshez tartozik; ennélfogva arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Horizont 2020 keretprogramot Európa űrtechnológiai bázisának és űriparági képességeinek elősegítésére kellene alkalmazni; felszólítja a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 félidős felülvizsgálata során szenteljen kellő figyelmet a biztonsági és védelmi célokat szolgáló kritikus űrtechnológiáknak;

39.  úgy véli, hogy az Unió szerepet játszhatna Európa világűrbeli képességeinek és szolgáltatásainak erősebbé, ellenállóbbá és reakcióképesebbé tételében; meggyőződése, hogy a válság esetén megrongálódott vagy elromlott űreszközök cseréjére vagy javítására irányuló gyors reagálási képességet több állam közötti, többek között európai szintű partnerségek révén kellene hatékonyan fejleszteni; méltányolja az Európai Űrügynökségnek az űrszemét és a műhold-összeütközések észlelésére és előrejelzésére szolgáló világűr-megfigyelési (SSA) program kidolgozására irányuló munkáját; kiemeli, hogy sürgősen szükség van az ütközések – egyre több műhold és űrszemét jelenlétéből adódó – veszélyének csökkentésére; felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy 2016 után is folytassák e képesség finanszírozását; üdvözli ezért a Bizottság űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére (SST) szolgáló európai rendszerre irányuló kezdeményezését, ami biztosítja az Unió függetlenségét a világűrben; felteszi a kérdést, hogy vajon megvannak-e a megfelelő irányítási struktúrák a PRS és más kulcsfontosságú űrinfrastruktúra fegyveres támadás vagy más jelentős biztonsági válság esetén történő kezelésére;

40.  arra ösztönzi a Bizottságot és az űripar és a biztonság és védelem területén működő európai ügynökségeket, hogy fogjanak össze a világűrbe telepített képességek és a biztonsági és védelmi célú szolgáltatások használatával kapcsolatos képzési követelmények fehér könyvének kidolgozására; véleménye szerint uniós forrásokat kellene igénybe venni olyan területen indítandó kísérleti képzési programokra, amelyeken a tagállamok és az illetékes európai ügynökségek azonnali szükséget állapítanak meg;

41.  úgy véli, hogy stratégiai fontosságú az uniós hordozóeszközök és az újrafelhasználható, Föld körüli pályán keringő demonstrátorra irányuló európai program (PRIDE) fejlesztésének és felhasználásának pénzügyi és politikai támogatásának folytatása, mivel a demonstrátor költséghatékonyabb és függetlenséget biztosít az világűrhöz való hozzáférés tekintetében, valamint tervként szolgál az világűrbeli válságkezeléséhez;

42.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Kopernikusz és a Galileo program költségei jóval meghaladják az eredeti költségvetési előirányzatokat; támogatja az Unió világűrbeli képességei fejlesztésének folytatását, ugyanakkor kéri a pénzügyi forrásokkal való megfelelő gazdálkodást;

43.  felhívja a Világűrszerződést még nem ratifikáló tagállamokat, hogy tegyék ezt meg, mivel az egyezmény fontos szerepet tölt be a jogrendnek a világűrben történő fenntartásában;

44.  örömmel veszi tudomásul az Ariane-6 és a VEGA új európai hordozórakétára irányuló terveket és folyamatot, és úgy véli, hogy e hordozórakéták fejlesztése alapvetően fontos a biztonsági és védelmi célú európai űrprogramok hosszú távú életképessége és függetlensége szempontjából; támogatja, hogy az európai hordozóeszközök vezető helyzetének fenntartása európai stratégiai célkitűzés legyen, hiszen egyéb versenyképes finanszírozási modellek által támogatott biztos hátterű versenytársak jelennek meg; úgy véli, hogy ennek a célkitűzésnek az elérése érdekében strukturális, jogszabályi és finanszírozási változtatások szükségesek, amelyek elősegítik az innovatív és versenyképes projektek kidolgozását európai szinten; ösztönzi, többet között, az alkatrészek újrafelhasználásának innovációját, mivel jelentős előrelépést jelent a hatékonyság és a fenntarthatóság szempontjából; meggyőződése, hogy az Uniónak különös figyelmet kell fordítania bizonyos, az Unió függetlenségével kapcsolatos projektek hatására, például az Oroszországgal való együttműködésre olyan kényes területeken, mint a műholdak Szojuz hordozórakétákkal történő indítása;

45.  megjegyzi, hogy a világűrbe való önálló eljutás képessége stratégiai fontosságú, ezért szükség van kifejezetten erre irányuló uniós fellépésekre – ideértve a biztonság- és védelempolitikai fellépéseket –, mivel ez a képesség tenné lehetővé Európa számára a világűrbe való kijutást válság esetén; felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Űrügynökséggel és a tagállamokkal együttműködésben:

–  hangolja össze, ossza meg és fejlessze a tervezett űrprojekteket és az európai piacokat, hogy az európai ágazat előzetesen tájékozódhasson a keresletről (ezáltal erősítve az európai foglalkoztatást és az Európában működő ágazati szereplőket) és létrehozza saját keresletét is a vállalkozásorientált felhasználás által;

–  támogassa a hordozóeszközök infrastruktúráját; valamint

–  mozdítsa elő a kutatást és fejlesztést, többek között a köz-magán partnerségek eszközével is, különösen az áttörést jelentő technológiák területén;

  úgy véli, hogy ezek az erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy Európa versenyezhessen a hordozóeszközök globális piacán; úgy véli továbbá, hogy az Uniónak biztosítania kell, hogy erős űrtechnológiai bázissal egy az ahhoz szükséges iparági képességekkel rendelkezzen, hogy űrtelepítésű rendszereket hozzon létre, fejlesszen ki, bocsásson fel, működtessen és aknázhasson ki, a technológiai autonómiától és a kiberbiztonságtól kezdve a kínálati oldali megfontolásokig;

46.  úgy véli, hogy az Uniónak a technológia és szakértelem ellátási láncában minden szereplőt arra kell ösztönöznie, hogy fordítson figyelmet a biztonság és védelem szempontjából fontos, világűrbe telepített képességekre és kettős felhasználású technológiákra, továbbá elő kell mozdítania az innovatív alkalmazásokat és új üzleti ötleteket e téren, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra és a vállalkozói szellem fejlesztésére az ágazatban; megállapítja, hogy folyamatos pénzügyi beruházásokra van szükség a technológiai kutatás és fejlesztés fenntartása érdekében; meggyőződése, hogy az állami szektornak ösztönöznie kell a speciális inkubátorok, valamint finanszírozási alapok létrehozását az induló innovatív vállalkozások számára, valamint biztosítania kell, hogy a magas űrkutatási költségek ne hátráltassák az innovatív projekteket; kéri, hogy készüljön terv a kettős felhasználású űrtechnológiák űriparban való felhasználására, az európai védelmi ipar fejlesztéséhez és a verseny növeléséhez való hozzájárulás céljából;

47.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell az ágazaton belüli európai együttműködés megerősítésére irányuló erőfeszítéseket a jelentős széttöredezettség megszüntetésére, különösen az intézmény keresleti oldalának tekintetében; meg van győződve arról, hogy csakis egy költséghatékonyabb, átláthatóbb és szilárdabb európai űripar lehet nemzetközileg versenyképes; hangsúlyozza, hogy az európai űrpolitikát az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve tovább kell fejleszteni a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében;

48.  emlékeztet arra, hogy Európa biztonságának, védelmének és stabilitásának megőrzése és megerősítése érdekében fontos megakadályozni az érzékeny űrtechnológiák kivitelét olyan országokba, amelyek veszélyeztetik a regionális vagy globális biztonságot és stabilitást, amelyek agresszív külpolitikát folytatnak, közvetlenül vagy közvetetten támogatják a terrorizmust, és amelyek elnyomják saját népüket; sürgeti a főképviselőt, az EU-tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák a 2008/944/KKBP közös álláspontban megállapított 8 kritérium, valamint a kettős felhasználásról szóló rendeletben foglalt szabályok teljes körű betartását az űrrel kapcsolatos érzékeny technológiák kivitele tekintetében;

49.  hangsúlyozza, hogy a biztonság – többek között az adatbiztonság – arányos szintjének biztosítása érdekében jobban össze kellene hangolni az uniós világűrbeli képességeket a szükséges rendszerarchitektúrák és eljárások kifejlesztése révén; felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre és támogasson egy-egy irányítási modellt minden egyes biztonsággal és védelemmel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó rendszerre; úgy véli, hogy ahhoz, hogy a végfelhasználók számára integrált szolgáltatást lehessen nyújtani, a biztonság és védelem céljait szolgáló uniós világűrbeli képességek irányítását egy szakosodott operatív szolgálati koordinációs központnak kellene végeznie (mely a Horizont 2020 2014–2015-ös munkaprogramjában vezetési és irányítási központ néven szerepel); úgy véli, hogy ezt a központot költséghatékonysági okokból lehetőség szerint az egyik meglévő uniós szervbe – például az Európai GNSS Ügynökségbe, az Európai Unió Műholdközpontjába vagy az Európai Védelmi Ügynökségbe – kellene integrálni, figyelembe véve az említett ügynökségek által már lefedett képességeket;

50.  úgy véli, hogy a biztonsági és védelmi képességekre irányuló uniós szintű beruházásokat lehetővé tevő, hosszú távú jogi keret megteremtése elősegítheti a mélyebb és módszeresebb európai védelmi együttműködést a kulcsfontosságú képességek biztosítása érdekében; ezért tudomásul veszi az Európai Tanács 2015. júniusi következtetéseit; sürgeti a Tanácsot, az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy dolgozzák ki az uniós szintű finanszírozáshoz szükséges keretet;

51.  megállapítja, hogy az európai űripar rendkívül koncentrált, és azt nagyfokú vertikális integráció jellemzi, mivel négy vállalat biztosítja a teljes európai űripari foglalkoztatás több mint 70%-át és az európai űripari gyártó ágazati foglalkoztatás 90%-a hat országba összpontosul; hangsúlyozza, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni azon országok potenciálját, amelyek korábban jó eredményeket értek el a csúcstechnológiákra vonatkozó szabadalmi kérvényeik kapcsán, viszont korábban nem folytattak űrtevékenységeket, továbbá kéri olyan politikák kidolgozását, amelyek ösztönzik ezeknek az országoknak az európai űriparban való részvételét, többek között a „Horizont 2020” program eszközeinek felhasználásával;

52.  úgy véli továbbá, hogy az űrtechnológia és -szolgáltatások terén folytatott kutatást és fejlesztést meg kell erősíteni egy következetes uniós szakpolitikai kereten belül;

53.  véleménye szerint egy biztonságról és védelemről szóló uniós szintű fehér könyv megfelelő eszköz lenne a világűrbe telepített biztonsági és védelmi képességek iránti jövőbeli uniós kötelezettségvállalás szerkezetének kialakításához; felhívja a főképviselőt/alelnököt, hogy indítson vitát az EU törekvései szintjének meghatározásáról a világűrbeli képességek, valamint a biztonság és védelem egymást átfedő területein; véleménye szerint ez lehetővé tehetné a békefenntartással, konfliktusmegelőzéssel, a nemzetközi biztonság megerősítésével kapcsolatos összes képességi terület koherens fejlesztését, összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányában leírt elvekkel; felhívja a Bizottságot, hogy vázolja fel a jövőbeni európai védelmi cselekvési tervben a biztonságot és védelmet támogató űrtevékenységekkel kapcsolatos terveit; egyidejűleg elismeri az űrpolitika területén a biztonsággal kapcsolatos nemzetközi együttműködések előnyeit az EU megbízható partnereivel;

54.  emlékeztet arra, hogy az űrszemét az űrbiztonság szempontjából egyre súlyosabb problémát jelent, és felhívja az Európai Uniót, hogy támogassa a kutatást és fejlesztést a dolgozzon ki aktív szemételtávolítási (ADR) technológiákat; arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy fektessen energiát egy olyan nemzetközi megállapodás létrehozásába, amely meghatározza az űrszemét jogi fogalmát, az űrszemét eltávolítására vonatkozó szabályokat és előírásokat, valamint egyértelműen megállapítja a felelősségeket is; hangsúlyozza, hogy globális világűr-megfigyelés i mechanizmusra van szükség, valamint kéri az európai világűr-megfigyelési rendszer olyan partnerekkel való összekapcsolását, mint például az Amerikai Egyesült Államok, továbbá kéri a bizalomépítő intézkedések és a más partnerekkel folytatott információcsere fokozását;

55.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az ENSZ főtitkárának, a NATO főtitkárának, az űripar és a biztonság és védelem területén működő uniós ügynökségeknek és a tagállamok parlamentjeinek.

(1)

HL L 122., 2014.4.24., 44. o.

(2)

HL L 158., 2014.5.27., 227. o.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az európai biztonság és védelem céljait szolgáló világűrbeli képességekről – 2015/2276(INI)

A Külügyi Bizottság előadója: Bogdan Andrzej Zdrojewski

Kisebbségi vélemény, melyet előterjesztettek a GUE/NGL képviselőcsoport következő képviselői: Sabine Lösing, Javier Couso Permuy

A jelentés az Unió biztonság- és védelempolitikájának megerősítését kéri ahelyett, hogy a konfliktusmegoldás polgári képességeit helyezné előtérbe. A világűrbeli képességeket megfelelő eszközként tekinti a határigazgatáshoz, a belső biztonság és az energiabiztonság védelméhez, valamint az európai hadiipar fejlesztéséhez. A világűr és az Unió további militarizációja mellett érvel.

Ellenezzük a jelentést, mivel az:

  az Unió világűrbeli függetlenségének biztosítására, valamint a jövőbeli világűrbeli képességekre és KBVP-szolgáltatásokra irányuló EU–USA és EU–NATO együttműködés erősítésére szólít fel;

  támogatja az űripar és a biztonság és védelem területén működő ügynökségek folyamatos beruházásait;

  érvel a kettős felhasználású űrtechnológiák űriparban való felhasználása mellett, az európai katonai ipar fejlesztéséhez való hozzájárulás céljából;

  kéri az innovatív induló vállalkozások közfinanszírozását annak biztosítása érdekében, hogy a magas űrkutatási költségek ne hátráltassák a projekteket;

  uniós források igénybevételét kéri kísérleti képzési programokra a biztonság és védelem céljait szolgáló uniós világűrbeli képességek növelése érdekében.

Követeljük:

-  a világűr kizárólag polgári célokra való használatát;

-  olyan világűrszerződés elfogadását, amely tiltja a világűr bármiféle katonai célú használatát;

-  a konfliktusmegoldás szigorúan civil, békés megközelítését;

-  az uniós költségvetés katonai (kutatási) célokra való fordításának tilalmát;

-  az EU és a NATO szétválasztását, valamint a NATO feloszlatását.


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (11.4.2016)

a Külügyi Bizottság részére

az európai biztonság és védelem céljait szolgáló világűrbeli képességekről

(2015/2276(INI))

A vélemény előadója(*): Marian-Jean Marinescu

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  hangsúlyozza, hogy az uniós űrpolitika előmozdítja a tudományos és technikai fejlődést, az ipari versenyképességet és az uniós szakpolitikák végrehajtását, az EUMSZ 189. cikkével összhangban; emlékeztet arra, hogy a két kiemelt uniós program – a Galileo és a Kopernikusz – polgári irányítású civil programok, és hogy a Galileo és a Kopernikusz európai jellege teremtette meg e két program lehetőségét és biztosította sikerüket;

2.  úgy véli, hogy folytatni kell a közös biztonsági és védelmi politika (KBVP) végrehajtását; megerősíti, hogy növelni kell a KBVP hatékonyságát, láthatóságát és befolyását; újólag megerősíti az űrpolitika jelentőségét és hozzáadott értékét a KBVP szempontjából, hiszen a világűrbeli képességek a tagállamok védelmi és biztonsági politikáinak szerves részévé váltak, így a szuverenitásuk szerves részét is képezik; úgy véli, hogy a világűrt bele kell foglalni az uniós szakpolitikákba (pl. belső biztonság, közlekedés, energia, kutatás), és hogy az űrpolitika területén tovább kell erősíteni a szinergiákat, és azokat jobban ki kell aknázni;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul határozza meg, hogy az Európai Unió milyen igényeket támaszt az űrpolitikának a KBVP-hoz való lehetséges hozzájárulásával szemben a fő aspektusok tekintetében: felbocsátás, helymeghatározás, képalkotás, kommunikáció, űrmeteorológia, űrszemét, kiberbiztonság, zavarás, hamisítás vagy más szándékos fenyegetés, a földi szegmens biztonsága; úgy véli, hogy a jelenlegi európai űrrendszerek jövőbeli jellemzőit a KBVP követelményei szerint kell meghatározni, és ezeknek az összes fent említett szempontot érinteniük kell;

4.  kéri az olyan jövőbeli magán- vagy állami rendszerekre vonatkozó követelmények meghatározását, amelyek a lehetséges biztonsági támadásokkal (zavarás, hamisítás, kibertámadások, űridőjárás és -szemét) szembeni védelem szempontjából hozzájárulnak az életbiztonsági alkalmazásokhoz (pl. helymeghatározás, légiforgalmi szolgáltatás); úgy véli, hogy ezeknek a biztonsági követelményeknek igazolhatóaknak kell lenniük és egy európai szervezet (például az EASA) felügyelete alatt kell állniuk;

5.  ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az európai biztonság és védelem szempontjából az európai űrhajózási kapacitás kiépítésének két alapvető stratégiai célra kell törekednie: a bolygó biztonságára a földfelszín megfigyelésére, illetve helymeghatározási, navigációs és időmérési információk továbbítására vagy műholdas távközlési szolgáltatások céljára tervezett, Föld körüli pályán keringő űrtechnológiai rendszerek révén, valamint a világűr és a Föld körüli pálya biztonságára a Föld felszínén és a Föld körüli pályán működő világűr-megfigyelési rendszerek segítségével;

6.  hangsúlyozza, hogy az űrprogramok olyan biztonsági és védelmi előnyökkel szolgálnak, melyek a technológia folytán polgári hasznosítási lehetőségeket is rejtenek, és ezzel összefüggésben kiemeli a Galileo és a Kopernikusz kettős felhasználhatóságát; úgy véli, hogy a következő generációk fejlesztésekor ezt a képességet teljes körűen ki kell aknázni, beleértve például a nagyobb pontosságot, valamint a jobb hitelesítést, titkosítást, folytonosságot és integritást (Galileo); ezért kiemeli, hogy a nagyfelbontású földmegfigyelési adatok és helymeghatározási rendszerek hasznosak a polgári védelem és a biztonság területén is, például a katasztrófavédelem, a humanitárius segítségnyújtás, a menekülteknek való segítségnyújtás, a tengeri megfigyelés, a globális felmelegedés, az energiabiztonság, a globális élelmezésbiztonság területén, valamint a globális természeti katasztrófák, mindenekelőtt az aszályok, földrengések, árvizek és erdőtüzek felismerése és az azokra való reagálás területén; rámutat a pilóta nélküli légi járművek és műholdak közötti együttműködés fokozásának szükségességére; kívánatosnak tartja, hogy a félidős felülvizsgálat kellő mértékben rendelkezzen valamennyi műholdrendszer jövőbeli fejlesztéséről;

7.  rámutat a Galileo hatóságilag szabályozott szolgáltatására (PRS), amely a kormány által engedélyezett felhasználók számára van fenntartva, és amely alkalmas érzékeny alkalmazások futtatására, ahol nagy teljesítményre és teljes megbízhatóságra van szükség; úgy véli, hogy a PRS kapacitását a következő generációknak tovább kell fejleszteniük az újonnan felbukkanó fenyegetések kivédése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az operatív folyamatok a lehető leghatékonyabb módon működjenek különösen válság idején; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása érdekében tovább kell fejleszteni és elő kell mozdítani az alkalmazásokat a Galileo képességei szerint, ideértve a KBVP számára szükséges alkalmazásokat is; szintén emlékeztet arra, hogy meg kell erősíteni a Galileo infrastruktúrájának biztonságát – ideértve a földi szegmenst –, és felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen tegye meg a szükséges lépéseket ebben az irányban;

8.  kiemeli az EU GNSS-rendszereinek magas szintű biztonságát; hangsúlyozza az Európai GNSS Ügynökséghez delegált feladatok sikeres teljesítését különösen a Biztonsági Akkreditációs Tanácson és a Galileo Biztonsági Megfigyelőközponton keresztül; ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a Kopernikusz esetében is aknázzák ki az Európai GNSS Ügynökség szakértelmét és biztonsági infrastruktúráját; felszólít e kérdésnek a Galileo és a Kopernikusz programok félidős felülvizsgálata során történő megvizsgálására;

9.  megjegyzi, hogy operatív szempontból különösen nagy szükség van a Kopernikusz program keretében kapott rendkívül nagy felbontású földmegfigyelési adatokra, és felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy hogyan lehetne kielégíteni ezt a szükségletet, figyelemmel a KBVP követelményeire is; kiemeli a technológiai vívmányokat, például az űrből történő, közel valós idejű megfigyelést és videoközvetítést, és azt javasolja a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg, hogy hogyan aknázhatná ki ezeket például biztonsági és védelmi célokra; emlékeztet továbbá arra, hogy meg kell erősíteni a Galileo-infrastruktúra – többek között a földi szegmens – és az adatok biztonságát, és felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen tegye meg a szükséges lépéseket ebben az irányban; kiemeli ezenkívül, hogy fontos lenne módot találni az ipar bevonására a Kopernikusz műveleteinek kezelésébe;

10.  üdvözli azt a folyamatos erőfeszítést, melynek célja, hogy biztosítsa az Unió autonóm hozzáférését az állami műholdas kommunikációhoz, és kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a folyamatos előrehaladást ezen a téren; emlékeztet arra, hogy a folyamat első lépése az volt, hogy a Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség külön-külön meghatározta a katonai és polgári igényeket, és úgy véli, hogy a kezdeményezésnek össze kell gyűjtenie az igényeket, és azt úgy kellene megalkotni, hogy a legjobban szolgálja az azonosított igényeket; kéri a Bizottságot, hogy a kedvezményezettek igényei és követelményei alapján készítsen költség-haszon elemzést a különböző megoldási lehetőségek kapcsán:

  a gazdasági szereplők által nyújtott szolgáltatások;

  egy olyan rendszer, mely a jelenlegi kapacitásokra épül, de lehetővé teszi jövőbeli képességek beépítését; vagy

  új kapacitások létrehozása egy különálló rendszeren keresztül;

  ezzel kapcsolatban kéri a Bizottságot, hogy foglalkozzon a tulajdon és a felelősség kérdésével; ugyanakkor megállapítja, hogy bármi legyen is a végső döntés, az új kezdeményezéseknek a közérdeket és az európai ipar (gyártók, gazdasági szereplők, űrhajóhordozók és más ágazati szegmensek) érdekeit kell szolgálniuk; úgy véli, hogy az állami műholdas kommunikációt is egy olyan lehetőségnek kell tekinteni, amely a kettős technológiák fejlődését kihasználva növeli a versenyképességet és az innovációt a műholdas kommunikáció piacának hihetetlenül versengő és dinamikus kontextusában; hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a berendezéseket és a szolgáltatásokat biztosító nem uniós beszállítóktól való függőséget;

11.  kiemeli az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST) programot mint az űrbeli együttműködést célzó, helyes irányú kezdeményezést és az űrbiztonság felé tett lépést; kéri az Uniót, hogy a saját SST-kapacitásainak továbbfejlesztését tekintse prioritásnak gazdaságának, társadalmának és polgárainak védelme érdekében, valamint az európai biztonságot és védelmet célzó űrbeli kapacitások szempontjából; úgy véli, hogy az SST-t saját költségvetéssel rendelkező uniós programmá kellene tenni, biztosítva ugyanakkor, hogy a már folyamatban lévő projektek finanszírozása emiatt ne csökkenjen; továbbá úgy véli, hogy az Uniónak holisztikusabb, több prediktív kapacitással rendelkező világűr-megfigyelési rendszert kellene létrehoznia, amely magában foglalja az űrmegfigyelést és az űrtevékenységeket veszélyeztető lehetséges fenyegetések és kockázatok elemzését és értékelését; felkéri ezért a Bizottságot, hogy az SST-re építve egy szélesebb körű világűr-megfigyelési rendszert hozzon létre, amely az űrrendszerekre irányuló szándékos fenyegetéseket is kezelni tudja, és az ESA-val együttműködésben vegye figyelembe az űrmeteorológiát és a földközeli objektumokat, valamint az űrszemét keletkezésének megelőzését és annak megszüntetését célzó technológiai rendszerekre irányuló kutatás szükségességét; úgy véli, hogy az űrtevékenységek holisztikus koordinációját a világűr szabad használatának akadályozása nélkül kell elérni; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a magánszféra jelentős bevonásának lehetőségét az SST-rendszer nem érzékeny részének továbbfejlesztésébe és karbantartásába, amelyhez Galileo kettős irányítási struktúrája szolgálhat példaként;

12.  hangsúlyozza, hogy szakpolitikákat és kutatási képességeket kell kialakítani a jövőbeli alkalmazások biztosítása és egy olyan versenyképes európai iparág létrehozása érdekében, amely az egészséges gazdasági környezetnek köszönhetően ér el üzleti sikereket;

13.  megjegyzi, hogy a világűrbe való önálló eljutás képessége stratégiai fontosságú, ezért szükség van kifejezetten erre irányuló uniós fellépésekre – ideértve a biztonság- és védelempolitikai fellépéseket –, mivel ez a képesség tenné lehetővé Európa számára, hogy kijusson a világűrbe válság esetén; felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Űrügynökséggel és a tagállamokkal együttműködésben

  hangolja össze, ossza meg és fejlessze a tervezett űrprojekteket és az európai piacokat, hogy az európai ágazat előzetesen tájékozódhasson a keresletről (ezáltal erősítve az európai foglalkoztatást és az Európában működő ágazati szereplőket) és létrehozza saját keresletét is a vállalkozásorientált felhasználás által;

  támogassa a kilövési infrastruktúrát; valamint

  mozdítsa elő a kutatást és fejlesztést, többek között a köz-magán partnerségek eszközével is, különösen az áttörést jelentős technológiák területén;

  úgy véli, hogy ezek az erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy Európa versenyezhessen a globális kilövési piacon; úgy véli továbbá, hogy az Uniónak biztosítania kell, hogy rendelkezzen egy erős űrtechnológiai bázissal és a szükséges iparági képességekkel, amelyek által létrehozhat, kifejleszthet, felbocsáthat, működtethet és kiaknázhat űrrendszereket, a technológiai autonómiától és a kiberbiztonságtól kezdve a kínálati oldali megfontolásokig;

14.  rámutat, hogy ki kell alakítani a megfelelő jogi és stratégiai kereteket ahhoz, hogy az ipar további impulzusokat és ösztönzést kapjon az űrbeli kapacitások technológiai továbbfejlesztéséhez és kutatásához; felszólít a világűrrel kapcsolatos kutatás kielégítő finanszírozásának biztosítására a fent említett területeken; megállapítja, hogy a Horizont 2020 keretprogram igen fontos szerepet játszhat annak elősegítésében, hogy az EU csökkentse függőségét a kritikus világűrbeli technológiák terén; ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020 világűrre vonatkozó része az „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritáshoz, és ezen belül a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzéshez tartozik; ennélfogva arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Horizont 2020 keretprogramot Európa űrtechnológiai bázisának és űriparági képességeinek elősegítésére kellene alkalmazni; felszólítja a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 félidős felülvizsgálata során szenteljen kellő figyelmet a kritikus világűrbeli technológiákra biztonsági és védelmi szempontból;

15.  kiemeli, hogy az európai űrprogramok jövőbeli finanszírozása kapcsán mérlegelni kell, hogy melyek azok az esetek, amelyekben igénybe lehet venni a köz- és a magánszféra közötti partnerség bizonyos formáit;

16.  hangsúlyozza az űrrel kapcsolatos innováció és kutatás ösztönzésének stratégiai fontosságát a biztonság- és védelempolitika számára; elismeri a kritikus világűrbeli technológiákban, például az európai adatközvetítő műholdrendszerben rejlő óriási lehetőségeket, amely valós idejű és állandó földmegfigyelést, nanoműholdak óriás konstellációinak felbocsátását, és reakcióképes űrrendszerek létrehozását teszi lehetővé; kiemeli az óriási méretű adathalmazokkal foglalkozó innovatív technológiák szükségességét, amelyekkel teljes körűen ki lehet aknázni az űrből érkező adatokat biztonsági és védelmi célokra; felkéri a Bizottságot, hogy építse be ezeket a technológiákat az európai űrstratégiájába;

17.  elismeri, hogy a kiberháború és a hibrid fenyegetések veszélyt jelentenek az európai űrprogramokra nézve, figyelembe véve, hogy a hamisítás vagy a zavarás megzavarhatja a katonai küldetéseket, vagy kiterjedt következményekkel járhat a mindennapi életünkre a Földön; úgy véli, hogy a kiberbiztonsághoz közös fellépésre van szükség az Unió, a tagállamok, az üzleti szféra és az internetes szakemberek részéről; ennélfogva felszólítja a Bizottságot, hogy kiberbiztonsági tevékenységébe foglaljon bele űrprogramokat;

18.  hangsúlyozza, hogy a biztonság – többek között adatbiztonság – arányos szintjének biztosítása érdekében jobban össze kellene hangolni az uniós világűrbeli képességeket a szükséges rendszerarchitektúrák és eljárások kifejlesztése révén; felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre és támogasson egy irányítási modellt minden egyes biztonsággal és védelemmel kapcsolatos szolgáltatást végző rendszerre; úgy véli, hogy ahhoz, hogy a végfelhasználók számára integrált szolgáltatást lehessen nyújtani, a biztonság és védelem céljait szolgáló uniós világűrbeli képességek irányítását egy szakosodott operatív szolgálati koordinációs központnak kellene végeznie (mely a Horizont 2020 2014–2015-ös munkaprogramjában vezetési és irányítási központ néven szerepel); úgy véli, hogy ezt a központot költséghatékonysági okokból lehetőség szerint az egyik meglévő uniós szervbe – például az Európai GNSS Ügynökségbe, az Európai Unió Műholdközpontjába vagy az Európai Védelmi Ügynökségbe – kellene integrálni, figyelembe véve az említett ügynökségek által már lefedett képességeket;

19.  úgy véli, hogy javítani kell a különböző nemzeti igények miatt az egyes tagállamok által széttagolt módon kiépített űrrendszerek koordinációját ahhoz, hogy gyorsan előre tudják jelezni a különböző alkalmazások (pl. légiforgalmi irányítás) zavarait;

20.  egyidejűleg elismeri az űrpolitika területén a biztonsággal kapcsolatos nemzetközi együttműködések előnyeit az EU megbízható partnereivel.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

7.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

11

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, David Borrelli, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Edward Czesak, Philippe De Backer, Peter Eriksson, Fredrick Federley, Theresa Griffin, Roger Helmer, Hans-Olaf Henkel, Kaja Kallas, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Ernest Maragall, Edouard Martin, Csaba Molnár, Nadine Morano, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Neoklis Sylikiotis, Antonio Tajani, Dario Tamburrano, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Amjad Bashir, Michał Boni, Eugen Freund, Françoise Grossetête, Benedek Jávor, Jude Kirton-Darling, Werner Langen, Marian-Jean Marinescu, Marisa Matias, Sorin Moisă, Clare Moody, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Maria Spyraki, Anneleen Van Bossuyt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Momchil Nekov, Jana Žitňanská


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

19.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

42

15

10

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Goffredo Maria Bettini, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Aymeric Chauprade, Javier Couso Permuy, Andi Cristea, Mark Demesmaeker, Georgios Epitideios, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Iveta Grigule, Richard Howitt, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Afzal Khan, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Ilhan Kyuchyuk, Barbara Lochbihler, Ulrike Lunacek, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Tonino Picula, Andrej Plenković, Cristian Dan Preda, Sofia Sakorafa, Charles Tannock, László Tőkés, Geoffrey Van Orden, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Luis de Grandes Pascual, Marielle de Sarnez, Andrzej Grzyb, András Gyürk, Takis Hadjigeorgiou, Marek Jurek, Javi López, Antonio López-Istúriz White, Norbert Neuser, Norica Nicolai, Soraya Post, Marietje Schaake, Jean-Luc Schaffhauser, Helmut Scholz, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Paavo Väyrynen, Janusz Zemke

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Doru-Claudian Frunzulică, Monika Hohlmeier, Zdzisław Krasnodębski, Marian-Jean Marinescu, Indrek Tarand, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Ivan Štefanec

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat