Eljárás : 2013/0119(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0156/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0156/2016

Viták :

PV 08/06/2016 - 19
CRE 08/06/2016 - 19

Szavazatok :

PV 09/06/2016 - 4.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0277

AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA     ***II
PDF 570kWORD 120k
27.4.2016
PE 580.420v02-00 A8-0156/2016

a bizonyos közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

(14956/2/2015 – C8-0000/2016 – 2013/0119(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Mady Delvaux

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a bizonyos közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

(14956/2/2015 – C8-0000/2016 – 2013/0119(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (14956/2/2015 – C8-0129/2016),

–   tekintettel a román Szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolással ellátott véleményre, mely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0228) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0156/2016),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

INDOKOLÁS

E jogalkotási aktus célja a polgárok szabad mozgásának előmozdítása bizonyos közokiratok Európai Unión belüli hivatalos elfogadásának egyszerűsítése révén. Nem vonatkozik a közokiratok tartalmának elismerésére, nevezetesen a tagállamok szuverenitásának megőrzése érdekében a családjog területén.

Az uniós polgárok mobilitása valóság: közülük mintegy 12 millióan tanulnak, dolgoznak vagy élnek az állampolgárságuk szerinti államtól eltérő tagállamban. Ha manapság az uniós polgárok és vállalkozások a szabad mozgáshoz való jogaikat vagy belső piaci szabadságaikat gyakorolják, adminisztratív jellegű bonyodalmakba ütközhetnek a közokiratok más tagállamok hatóságaihoz való benyújtása során, például a határokon átnyúló mobilitás következtében.

Az intézményközi tárgyalásokat követően a társjogalkotók és a Bizottság kompromisszumos szövegről állapodtak meg.

A rendelet így lefedi a családi állapotra vonatkozó közokiratokat, valamint bizonyos egyéb, a polgárok által gyakran igényelt dokumentumokat, például a tartózkodási hely, az állampolgárság és a bűnügyi nyilvántartás vonatkozásában.

E közokiratokat illetően a rendelet előirányozza a felülhitelesítés és az apostille alóli mentességet, amelyek a határokon átnyúló közokiratok esetében hagyományosan előírt adminisztratív alakiságnak számítanak. Könnyített elfogadási intézkedéseket irányoz elő a hiteles másolatok és a hiteles fordítások terén is. A polgárokat szolgáló ezen egyszerűsítéseket ellensúlyozza, hogy a dokumentumot megkapó hatóságok közvetlenül és elektronikus úton felkérhetik a kiállító hatóságot a dokumentum hitelességének megerősítésére.

Végezetül a rendelet fő eleme a többnyelvű formanyomtatványok létrehozása az érintett közokiratok többsége esetében. E többnyelvű formanyomtatványokat a nemzeti hatóságok adják ki és csatolják a nemzeti dokumentumhoz, amikor egy közokiratot egy másik tagállamban kell benyújtani. Ez a melléklet tartalmazza a kérdéses közokirat előfordításait, és ezáltal mentesíti a polgárokat az adminisztratív dokumentum fordításának benyújtása alól. Ez tehát nagyban megkönnyíti a mobilis európai polgár lépéseit.

A Tanáccsal folytatott tárgyalások azonban csalódásokat is okoztak a Parlament számára: például a Parlament szerette volna a rendelet rendelkező részébe bevonni a diplomákat és a szakképesítést igazoló bizonyítványokat, a fogyatékosságot igazoló dokumentumokat, valamint néhány, a vállalkozások számára releváns dokumentumot. Továbbá a többnyelvű formanyomtatványok nem küldhetőek el önállóan, csak a kérdéses nemzeti dokumentumokhoz csatolva, ami elkerülhető bonyodalmat jelent. Ezek azonban nem vethetnek árnyékot az elért hatalmas eredményekre. A rendelet felülvizsgálati záradékokat foglal magában, amelyek kilátásba helyezik az adminisztratív egyszerűsítések hatályának jövőbeni bővítését, amint a nemzeti hatóságoknál kialakult szokássá válik ez az új munkamódszer.

Az előadó javasolja ezért a szöveg jóváhagyását, amely megegyezik a Tanáccsal egyeztetett és valamennyi hivatalos nyelven jogász-nyelvészek által átnézett szöveggel.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Pavel Svoboda

elnök

Jogi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:  Vélemény a bizonyos közokiratok Európai Unión belüli elfogadásának egyszerűsítése révén a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2013)0228 – C7-0111/2013 – 2013/0119(COD)) jogalapjáról

Tisztelt Elnök Úr!

2015 novemberében a Jogi Bizottság saját kezdeményezésére úgy határozott, hogy az eljárási szabályzat 39. cikkének (5) bekezdése alapján véleményt nyilvánít a fenti javaslat jogalapjának a Tanács által kért megváltoztatása megfelelőségéről.

A Bizottság által javasolt jogalap egyrészt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 21. cikkének (2) bekezdése volt, amely a polgárok tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga gyakorlását megkönnyítő rendelkezések elfogadásáról rendelkezik, másrészt pedig az EUMSZ 114. cikkének (1) bekezdése, amely az olyan nemzeti jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedések elfogadására vonatkozik, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A Parlament álláspontjában határozottan támogatta a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos dokumentumokat fel kell venni azok közé a közokiratok közé, amelyeknek egyszerűsítését a javaslat előirányozza. A jóváhagyott szöveg azonban a jogalapot úgy változtatta meg, hogy a kettős jogalapból az EUMSZ 114. cikkének (1) bekezdését a Tanács kérésére törölte, mivel a tagállamok többsége azt tartotta kívánatosnak, hogy a rendelet hatálya korlátozódjon a főként a családi állapottal kapcsolatos okiratokra.

E vélemény célja az új egyetlen jogalap érvényességének és megfelelőségének megállapítása.

I – Háttér

A bizonyos közokiratok Európai Unión belüli elfogadásának egyszerűsítésére irányuló javaslat az alakiságok megkönnyítésével rendkívül fontos szerep betöltésére törekszik az országok között mozgó polgárok számára.

Nagyszámú uniós polgár él saját tagállamától eltérő tagállamban, és számuk folyamatosan növekszik. Egyre több polgár áll kapcsolatban valamelyik másik állammal, akár családi vagy szakmai okokból, vagy akár üdülés céljából. E személyek mindegyike kapcsolatba kerülhet valamikor a tartózkodási helye szerinti állam közigazgatási hatóságaival – turisták az egészségügyi rendszerrel, diákok az egyetemek adminisztratív szervezetével, munkavállalók az adóhatósággal és a társadalombiztosítási hatósággal stb.

A Bizottság 2011-ben közzétett egy stratégiai dokumentumot, amely tartalmazza a polgárok és a vállalkozások által az egységes piaccal kapcsolatban megfogalmazott 20 fő kritikai észrevétel felsorolását. E kritikák nagy része az adminisztratív alakiságokhoz kapcsolódik. Ezenfelül mára már felismerték, hogy a családjog, az adójog, a társadalombiztosítási jog stb. határokon átnyúló alkalmazásával kapcsolatos problémák sok polgárt tartanak vissza attól, hogy más tagállamba merjenek költözni.

Minden évben több százezer ilyen közokiratot kell hitelesíttetni vagy felülhitelesíttetni annak érdekében, hogy azt a kibocsátás tagállamától eltérő tagállamban elismerjék. A határokon átnyúló esetekben alkalmazott kiegészítő alakiságok felszámolása ezért további fontos lépést jelent a polgárok szabad mozgásának megkönnyítése felé.

Végezetül fontos megjegyezni, hogy ez a rendeletre irányuló javaslat semmiképpen sem harmonizálja a tagállamok anyagi jogi jogszabályait az érintett területeken. Nem rendelkezik úgy, hogy valamely tagállam elismeri valamely más tagállambeli dokumentum tartalmát. A cél kizárólag a határokon átnyúló esetekben alkalmazott kiegészítő alakiságok felszámolása azáltal, hogy közokiratok széles körére vonatkozóan eltörli a felülhitelesítésre és az apostille-ra vonatkozó formai követelményeket.

II – A Szerződés vonatkozó cikkei

A társjogalkotók által a háromoldalú egyeztetés során elfogadott szöveg egyetlen jogalapként az EUMSZ „A megkülönböztetés és az uniós polgárság” című második része alatti 21. cikkét jelöli meg.

Az EUMSZ 21. cikke

(az EKSz. korábbi 18. cikke)

(1) A Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz.

(2) Ha az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy e célkitűzés megvalósuljon, és a Szerződések nem biztosítják a szükséges hatáskört, az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának megkönnyítése érdekében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében rendelkezéseket fogadhat el.

[...]

Az eredeti javaslatban második jogalapként szerepelt az EUMSZ „Jogszabályok közelítése” című 3. fejezete alatti 114. cikkének (1) bekezdése, a határokon átnyúló esetekben az uniós vállalkozások által használt közokiratokra való alkalmazhatóság céljából. Ezt a jogalapot azonban később a rendelet hatályának leszűkítése miatt a Tanács kérésére törölték.

Az EUMSZ 114. cikke

(az EKSz. korábbi 95. cikke)

(1) [...] Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

[...]

III – Általános elv a jogalap megválasztására

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint „egy közösségi jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma”(3). A téves jogalap megválasztása tehát igazolhatja a szóban forgó aktus megsemmisítését.

Ebben az esetben ezért meg kell állapítani, hogy a javaslat:

1.  kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll-e, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható-e, míg a másik csak járulékos jellegű; vagy

2.  egyszerre több olyan célkitűzést is követ vagy több olyan összetevőből áll-e, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz anélkül, hogy az egyik a másikhoz képest másodlagos vagy közvetett lenne.

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az első esetben a jogi aktust egyetlen jogalapra, nevezetesen az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra, míg a második esetben a különböző megfelelő jogalapokra kell alapítani.(4)

IV – A javaslat célja és tartalma

A jóváhagyott szöveg (1) preambulumbekezdése rögzíti, hogy a javaslat célja a közokiratok Unión belüli szabad mozgásának garantálása, és ezáltal az uniós polgárok szabad mozgásának elősegítése, valamint kimondja, hogy az EUMSZ 21. cikkében kitűzött szakpolitikai cél elérése érdekében „az Uniónak olyan konkrét intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek egyszerűsítik a valamely tagállam hatóságai által kiadott bizonyos közokiratoknak egy másik tagállamban való bemutatására vonatkozó követelményeket”.

A kompromisszumos szöveg előirányozza, hogy a rendelet csak az alakiságokra vonatkozzon bizonyos közokiratok, főként a családi állapotra vonatkozó okiratok tekintetében. A jóváhagyott szöveg 2. cikkének (1) bekezdése szerint „ez a rendelet a valamely tagállam hatóságai által az adott tagállam nemzeti jogának megfelelően kiállított és egy másik tagállam hatóságai részére bemutatandó olyan közokiratokra (…) vonatkozik, amelyek elsődleges rendeltetése az alábbiak egyikének a rögzítése:” születés, haláleset, házasságkötés, házasság felbontása, anyaság/apaság, örökbefogadás stb. A Bizottság javaslatának hatálya kiterjedt a „társaság vagy egyéb vállalkozás jogállására és képviseletére” is, amit a Tanács kérésére később töröltek, ezzel nagyrészt a családi állapottal kapcsolatos okiratokra korlátozva a rendelet hatályát.

A rendelet fő célja a hatálya alá tartozó okiratok tekintetében a hitelesítésre és az apostille-ra vonatkozó alakiságok eltörlése. A hitelesített másolatok és a hiteles fordítások tekintetében is sok egyszerűsítésről rendelkezik.

A lehetséges csalási kísérletek elkerülése érdekében a rendelet rendelkezik a belső piaci információs rendszer (IMI) kölcsönös segítségnyújtás céljára történő alkalmazásáról is. Ez a rendszer – amelyet a gazdaság terén már alkalmaznak – lehetőséget nyújt a dokumentumot elfogadó állam hatósága számára arra, hogy kétség esetén segítséget kérjen az azt kiállító tagállam hatóságaitól. A dokumentumot kiállító hatóság így igazolni tudja az azt elfogadó hatóság számára a dokumentum valódiságát és bizonyító erejét.

Végezetül a javaslat egyik fő pontját az uniós többnyelvű formanyomtatványok megalkotása képezi [lásd a jóváhagyott szöveg 6a., 6b., 6c., 6d., 6d1. és 6e. cikkét]. A többnyelvű formanyomtatványok kiállításának célja a fordítási probléma egyszerű megkerülése, mégpedig a szociális biztonsági célokra már felhasznált E jelű formanyomtatványokhoz hasonló formában.

Az uniós formanyomtatványok pusztán elejét veszik a szokásos alakiságok és fordítások szükségességének. Semmiképp nem vezetnek a formanyomtatványok (különösen családjogi) tartalmának elismerésére irányuló kötelezettséghez.

V – Elemzés és a megfelelő jogalap meghatározása

A bizottsági tervezet azt irányozta elő, hogy a rendelet csak az alakiságokra vonatkozzon bizonyos abban felsorolt, nagyrészt a családi állapotra vonatkozó közokiratok tekintetében. A javasolt szöveg azonban eredetileg rendelkezett volna a vállalkozásokra vonatkozó közokiratokkal kapcsolatos adminisztratív alakiságok egyszerűsítéséről is. Ennek következtében a javasolt rendelet jogalapja eredetileg nemcsak az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdését, hanem második jogalapként az EUMSZ 114. cikkének (1) bekezdését is tartalmazta. Ennek az az oka, hogy az EUMSZ 114. cikkének (1) bekezdése megfelelő jogalap lenne a közokiratok uniós vállalkozások általi belső piacon belüli, határokon átnyúló felhasználásához.

A Tanács kérésének megfelelően és az Európai Parlament jóváhagyásával a kompromisszumos szöveg kiveszi a rendelet hatálya alól a „társaság vagy egyéb vállalkozás jogállására és képviseletére” vonatkozó közokiratokat. Mivel a vállalkozásokat így a rendelet közvetlenül már nem érinti, ez indokolttá teszi az EUMSZ 114. cikke (1) bekezdésének mint második jogalapnak a törlését is, ami által a javasolt rendelet egyetlen jogalapja az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdése marad.

Az előbbiek fényében a rendeletnek kizárólag az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdésén kell alapulnia, amely felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az uniós polgárok alapvető jogának, a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jognak a gyakorlását megkönnyítő rendelkezéseket fogadjanak el, az EUMSZ 21. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

A közokiratok határokon átnyúló felhasználásának és elfogadásának adminisztratív akadályai közvetlen hatással vannak a polgárok szabad mozgására. Ezen akadályok elhárítása tehát – az EUMSZ 21. cikke (2) bekezdésének megfelelően – megkönnyítené a polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását.

A javaslat gyakorlati eszközökre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz (pl. a belső piaci információs rendszer és a többnyelvű formanyomtatványok), hogy a nemzeti határokon átnyúló esetekben megkönnyítse a polgárok életét. A javasolt rendeletet ezért az uniós polgárok Európai Unión belüli szabad mozgásának előmozdításához szükséges eszköznek kell tekinteni.

Mivel a javaslat előbbiekben bemutatott célja és tartalma szerint az egyéneket terhelő költségek csökkentésére, valamint a bürokrácia csökkentésére irányul – többek között többnyelvű formanyomtatványok révén – a javasolt rendelet megfelelő, egyetlen jogalapja az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdése.

VI – Következtetés és ajánlás

A jóváhagyott szöveg a kettős jogalapból az EUMSZ 114. cikkének (1) bekezdését törli, mivel a javasolt rendelet hatályát kizárólag a magánszemélyekre vonatkozó közokiratokra szűkíti le. A rendelet hatálya alól kizárja a vállalkozásokra vonatkozó dokumentumokat. Következésképpen a kérdéses jogalkotási aktus most már kizárólag – és helyesen – az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdésén alapul.

2015. november 12-i ülésén a Jogi Bizottság jóváhagyta a háromoldalú tárgyalások során a Tanáccsal elért megállapodást, a jogalap megváltoztatásával együtt. Miután 2016. január 28-i ülésén teljes körűen megvizsgálta a jogalappal kapcsolatos következményeket, a Jogi Bizottság 23 szavazattal, két ellenszavazattal és tartózkodás nélkül úgy határozott(5), hogy ajánlja, hogy a plenáris ülés formálisan is hagyja jóvá második olvasatban az elfogadott szöveget, amely egyetlen jogalapként az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdését tartalmazza.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Pavel Svoboda

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Bizonyos közokiratok Európai Unión belüli elfogadásának egyszerűsítése révén a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának előmozdítása

Hivatkozások

14956/2/2015 – C8-0129/2016 – 2013/0119(COD)

Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám

4.2.2014                     T7-0054/2014

A Bizottság javaslata

COM(2013)0228 - C7-0111/2013

Az első olvasatbeli tanácsi álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja

11.4.2016

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

11.4.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Mady Delvaux

3.9.2014

 

 

 

A jogalap vizsgálata

       A JURI véleményének dátuma

JURI

28.1.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

24.9.2014

24.3.2015

14.7.2015

21.4.2016

Az elfogadás dátuma

21.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, Emil Radev, József Szájer, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angel Dzhambazki, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Cecilia Wikström

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Josef Weidenholzer

Benyújtás dátuma

27.4.2016

(1)

HL C 327., 2013.11.12., 52. o.

(2)

Elfogadott szövegek, 2014.2.4., P7_TA(2014)0054.

(3)

A C-45/86. sz. Bizottság kontra Tanács („Általános preferenciális vámkedvezmények”) ügyben hozott ítélet (EBHT 1987., 1439. o.) 5. pontja; a C-440/05 sz. Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2007., I-9097. o.); a C-411/06. sz. Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács ügyben hozott ítélet (EHBT 2009., I-7585. o.).

(4)

Lásd a fent hivatkozott C-411/06. sz. ügyben hozott ítélet 46–47. pontját.

(5)

A zárószavazáson az alábbi személyek voltak jelen: Pavel Svoboda (elnök), Jean-Marie Cavada (alelnök), Mady Delvaux (alelnök), Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (alelnök), Axel Voss (alelnök és előadó), Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Daniel Buda, Kostas Chrysogonos, Sergio Gaetano Cofferati, Therese Comodini Cachia, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Laura Ferrara, Evelyne Gebhardt, Jytte Guteland, Heidi Hautala, Sajjad Karim, Dietmar Köster, Constance Le Grip, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Angelika Niebler, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Virginie Rozière, Tadeusz Zwiefka.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat