Eljárás : 2015/2323(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0161/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0161/2016

Viták :

PV 25/05/2016 - 21
CRE 25/05/2016 - 21

Szavazatok :

PV 26/05/2016 - 6.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0234

JELENTÉS     
PDF 498kWORD 157k
28.4.2016
PE 571.801v02-00 A8-0161/2016

az „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című bizottsági közleményről

(2015/2323(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Theresa Griffin

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című bizottsági közleményről

(2015/2323(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című, 2015. július 15-i közleményére (COM(2015)0339),

–  tekintettel a Bizottság „Nyilvános konzultáció az energiapiac újratervezéséről” című, 2015. július 15-i közleményére (COM(2015)0340),

–  tekintettel a Bizottság 2016. február 16-i közleményére az Európai Unió hőtechnikai stratégiájáról (COM(2016)0051),

–  tekintettel a Bizottság „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című, 2015. február 25-i közleményére (COM(2015)0080),

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)903),

–  tekintettel „A belső energiapiac működőképessé tétele” című, 2012. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2012)0663),

–  tekintettel „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című 2011. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2011)0112),

–  tekintettel a „2050-ig szóló energiaügyi ütemterv” című, 2011. december 15-i bizottsági közleményre (COM(2011)0885),

–  tekintettel a harmadik energiaügyi csomagra,

–  tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az épületek energiateljesítményéről szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a személyes adatok védelméről szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről szóló, 2012. március 9-i 2012/148/EU bizottsági ajánlásra,

–  tekintettel „Az Energiafogyasztók Jogainak Európai Chartája felé” című közleményről szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „A belső energiapiac működőképessé tételéről” szóló, 2013. szeptember 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „A 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervről: egy energiagazdag jövő” című, 2013. március 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az intelligens energiahálózatok fejlesztésének helyi és regionális következményeiről szóló, 2014. február 4-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a közüzemi szolgáltatások terén a fogyasztók védelméről szóló, 2014. április 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „Az európai energiaunió felé” című közleményről szóló, 2015. december 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0161/2016),

1.  üdvözli az „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című bizottsági közleményt;

2.  hangsúlyozza, hogy a jelentés kizárólag az energetikai átállással összefüggésben kíván új irányvonalat meghatározni a háztartási energiafogyasztók számára; hangsúlyozza, hogy az ipari fogyasztók helyzetével külön keretben kell foglalkozni;

3.  kiemeli, hogy a jelenleg zajló energetikai átállás a hagyományos központosított energiatermelésen alapuló energetikai rendszer felől egy decentralizáltabb, energiahatékony, rugalmas és elsősorban a megújuló energiákon alapuló rendszer felé való elmozdulást eredményez;

4.  felhívja a figyelmet az új piaci szerkezetre való átállás költségeire egyes tagállamokban; felhívja a Bizottságot, hogy megfelelőképpen vegye figyelembe ezeket a költségeket a megengedhetőség és a versenyképesség szempontjából;

5.  emlékeztet arra, hogy a végső célnak egy 100%-ban megújuló energiákon alapuló gazdaság megvalósításának kellene lennie, amely kizárólag energiafogyasztásunk csökkentésén, az "energiahatékonyság ma/az elsődleges energiaforrás" elvének maradéktalan alkalmazása, és az energiamegtakarítás, valamint a keresleti oldali intézkedések kínálati oldallal szembeni előnyben részesítése révén valósítható meg a párizsi megállapodás 1,5°-os forgatókönyvének megfelelő éghajlati céljaink, az energiabiztonság, a versenyképesség és különösen az alacsonyabb fogyasztói számlák elérése érdekében;

6.  ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az energiauniónak elsősorban a polgárok mostani és jövőbeli generációinak érdekeit kell szem előtt tartania, és ennek érdekében

a.  stabil, megfizethető, hatékony és fenntartható energiát, illetve magas színvonalú energiahatékony termékeket, szolgáltatásokat és épületeket kell nyújtania a polgárok számára;

b.  lehetővé kell tennie a polgárok számára, hogy akár egyénileg, akár kollektíven megtermeljék, fogyasszák, tárolják és értékesítsék saját megújuló energiájukat, energiatakarékossági intézkedéseket hozzanak, és az energiapiac aktív szereplőivé váljanak a fogyasztói választás és a keresletoldali válaszintézkedésekben való biztonságos és magabiztos részvétel lehetősége révén; úgy véli, hogy ezzel összefüggésben uniós szinten – a Bizottság által irányított, részvételt biztosító folyamat útján – meg kell állapodni a „termelő-fogyasztó” fogalommeghatározásának közös értelmezésében;

c.  hozzá kell járulnia az energiaszegénység felszámolásához;

d.  védenie kell a fogyasztókat a piaci szereplők visszaélésszerű, versenyellenes és tisztességtelen gyakorlataitól, valamint lehetővé kell tennie, hogy a fogyasztók teljes mértékben érvényesíteni tudják jogaikat;

e.  kedvező feltételeket kell teremtenie a jól működő és versenyképes belső energiapiac biztosításához, amely választási lehetőségeket, valamint az információkhoz való átlátható és egyértelmű hozzáférést kínál a fogyasztók számára;

7.  úgy véli, hogy a szabályozott fogyasztói energiaárak megszüntetésének figyelembe kellene vennie piaci verseny tényleges szintjét az energiaunióra vonatkozó stratégiával összefüggésben, amelynek garantálnia kell a biztonságos fogyasztói energiaárakat;

8.  úgy véli, az energetikai átállásnak általános elvként hatékonyabb, átláthatóbb, fenntarthatóbb, versenyképesebb, stabilabb, decentralizáltabb és inkluzívabb energetikai rendszert kell eredményeznie, amely előnyös az egész társadalom számára, fokozza a polgárok és a helyi és regionális közösségek részvételét, valamint lehetővé teszi számukra, hogy tulajdonosok vagy résztulajdonosok legyenek a megújuló energia termelésében, elosztásában és tárolásában, biztosítva ugyanakkor a legkiszolgáltatottabbak védelmét, valamint azt, hogy ezek a csoportok is élhessenek az energiahatékonysági intézkedésekből és a megújuló energiából származó előnyökkel;

A polgárok számára előnyös, jól működő energiapiac felé

9.  úgy véli, hogy az előrelépések ellenére sem teljesült minden tagállamban teljes mértékben a harmadik energiaügyi csomagban foglalt, a valóban versenyképes, átlátható és fogyasztóbarát kiskereskedelmi energiapiac biztosítására irányuló célkitűzés, amit az is mutat, hogy továbbra is magas a piaci koncentráció, a nagykereskedelmi költségek csökkenése egyes tagállamokban nem tükröződik a kiskereskedelmi árakban, és alacsony a szolgáltatóváltások száma és fogyasztói elégedettség szintje;

10.  ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak a jól működő, fogyasztóbarát energiapiacokra vonatkozóan további mutatókat kell meghatároznia vagy kidolgoznia; hangsúlyozza, hogy e mutatóknak többek között figyelembe kell venniük a szolgáltatót váltó energiafogyasztókra gyakorolt gazdasági hatást, a szolgáltatóváltás vagy szerződésmódosítás technikai akadályait vagy a fogyasztói tudatosság szintjeit;

11.  hangsúlyozza, hogy nyílt, átlátható, versenyképes és jól szabályozott piacokra van szükség az árak alacsonyan tartásához, az innováció ösztönzéséhez, a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatások javításához, valamint a polgárok számára kedvező árat kínáló, a polgárokat kedvezőbb pozícióba helyező és az energiaszegénységet megelőző, új, innovatív üzleti modelleket gátló tényezők felszámolásához;

12.  emlékeztet arra, hogy az elosztóhálózatok esetében – természetes monopóliumjellegük miatt – a fogyasztók választási lehetősége korlátozott, ezért a fogyasztók nem válthatnak elosztóhálózat-üzemeltetőt; hangsúlyozza az elosztóhálózat-üzemeltetők ellenőrzésének szükségességét, ami védi a fogyasztókat az elosztási díjak hirtelen emelkedésével szemben például az egyszeri díjnövelés maximális törvényes mértékének meghatározása révén;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze az energiapiacon az agresszív adótervezés és az adócsalás kérdését, különösen a természetes monopóliumok, mint például az elosztóhálózat üzemeltetői tekintetében;

14.  úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a nemzeti hálózatok magasabb szintű összekapcsolásának hasznát ne az elosztórendszer-üzemeltetőknek adják át, hanem a végső fogyasztók javára fordítsák át; úgy véli továbbá, hogy a nemzeti hálózatok magasabb szintű összekapcsolásának pozitív hatást kell gyakorolnia a fogyasztók által fizetett energiaárakra, ezért el kell kerülni, hogy a hasznot csak a elosztórendszer-üzemeltetőkre ruházzák át;

15.  felkéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szigorúan garantálják a harmadik energiacsomag teljes körű végrehajtását, valamint kéri annak felülvizsgálatát az energiapiac újratervezése keretében az alábbi, háztartási fogyasztókkal kapcsolatos ajánlások figyelembevétele céljából:

a.  javasolja az áramszámlák kiállításának gyakoribbá tételét, valamint a számlák és a szerződések átláthatóságának és közérthetőségének fokozását annak érdekében, hogy elő lehessen segíteni az interoperabilitást és az összehasonlíthatóságot, valamint hogy a számlákon vagy a számlákhoz csatoltan fel lehessen tüntetni a szolgáltatók összehasonlítását és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információkat; hangsúlyozza, hogy világos nyelvezetet kell használni, kerülve a szakkifejezéseket; felszólítja a Bizottságot, hogy rögzítsen minimális tájékoztatási kötelezettségeket és legjobb gyakorlatokat e tekintetben; hangsúlyozza, hogy mind az állandó költségeket, mint az adókat és az illetékeket egyértelműen azonosítani kell a számlákon, lehetővé téve a fogyasztóknak, hogy ezeket könnyen megkülönböztessék a fogyasztáshoz kapcsolódó változó költségektől; emlékeztet rá, hogy jelen is hatályban vannak olyan előírások, amelyek kötelezik a szolgáltatókat annak érthető és egyértelmű feltüntetésére, hogy a szolgáltató a teljes előző évben milyen arányban használt fel különféle energiaforrásokat, ideértve azt is, hogy a fogyasztó hol találhat tájékoztatást a kibocsátott szén-dioxid és a keletkezett radioaktív hulladék környezeti hatásait illetően;

b.  hozzon létre egyablakos rendszert, ahol minden vonatkozó információ hozzáférhető a kellő ismeretek birtokában történő fogyasztói döntéshozatalhoz;

c.  javasolja, hogy a szolgáltatók és az elosztórendszer-üzemeltetők, amelyeknek rendelkezésére állnak az egyes háztartások fogyasztásával kapcsolatos visszamenőleges adatok, továbbá a független ár-összehasonlító eszközök üzemeltetői működjenek együtt az energiaszabályozókkal annak vizsgálata érdekében, hogy miként lehet a legproaktívabban biztosítani a fogyasztók számára a kínálat összehasonlítását, és ezáltal lehetővé tenni az összes fogyasztó számára, még az interneteléréssel vagy internethasználati készségekkel nem rendelkező fogyasztók számára is annak eldöntését, hogy a szolgáltatóváltás megtakarítást eredményezne-e az ő esetükben;

d.  javasolja, hogy fejlesszenek ki az árak összehasonlítására vonatkozó iránymutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók független, naprakész és közérthető összehasonlító eszközökhöz férhessenek hozzá; úgy véli, a tagállamoknak olyan akkreditációs rendszerek kifejlesztését kellene megfontolniuk, amelyek lefedik az összes ár-összehasonlító eszközt, összhangban az Európai Energiaszabályozók Tanácsának iránymutatásaival;

e.  javasolja új platformok létrehozását, amelyek független ár-összehasonlító eszközként szolgálnának annak érdekében, hogy egyértelműbbé tegyék a számlákat a fogyasztók számára; javasolja, hogy a független platformok összehasonlítható módon nyújtsanak információkat a fogyasztóknak a felhasznált energiaforrások százalékos arányáról, az energiadíjakban található különböző adókról, illetékekről és kiegészítő költségekről, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fogyasztók számára, hogy könnyen keressenek az ár, a minőség és a fenntarthatóság szempontjából megfelelő ajánlatokat; javasolja, hogy ezt a szerepet meglévő szervezetek, például a nemzeti energiaügyi minisztériumok, szabályozók vagy fogyasztói szervezetek töltsék be; javasolja, hogy tagállamonként legalább egy független eszközt fejlesszenek ki;

f.  javasolja, hogy a szolgáltatók közötti kiskereskedelmi verseny elősegítése érdekében a tagállamoknak a független ár-összehasonlító eszközök üzemeltetőivel és a fogyasztói csoportokkal konzultálva iránymutatásokat kell kidolgozniuk azzal a céllal, hogy a szolgáltatók által kialakított különféle díjszabások lehetővé tegyék az egyszerű összehasonlításokat és a fogyasztók megtévesztésének elkerülését;

g.  javasolja, hogy a fogyasztókat a számlán vagy a számlákhoz csatolt dokumentumon keresztül tájékoztassák a korábbi fogyasztási szokásaik tükrében számukra legmegfelelőbb és legelőnyösebb díjszabásról, illetve tegyék lehetővé számukra a lehető legegyszerűbb áttérést erre a díjszabásra, amennyiben élni kívánnak ezzel a lehetőséggel; megjegyzi, hogy mivel számos tagállamban alacsony a szolgáltatóváltások aránya, valószínűleg sok háztartás, és különösen a legkiszolgáltatottabb háztartások nem követik az energiapiac fejleményeit, és nem megfelelő, régi és drága tarifacsomag alapján fizetnek;

h.  javasolja, hogy szülessenek vizsgálati intézkedések annak érdekében, hogy a kiskereskedelmi árak jobban tükrözzék a nagykereskedelmi árakat, így megforduljon az a tendencia, hogy az energiaszámlák egyre nagyobb arányban tartalmaznak előre rögzített elemeket, elsősorban adókat és illetékeket, valamint egyes esetekben hálózati költségeket; javasolja, hogy ezeket az elemeket progresszíven alkalmazzák; kiemeli a háztartások és az ipari fogyasztók által fizetett illetékek és adók közötti különbségeket;

16.  határozottan úgy véli, hogy minden energiaszolgáltató honlapját és digitális számlázási lehetőségeit maradéktalanul hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékossággal élő személyek számára is, kielégítve az EN 301 549 sz. európai szabványban foglalt vonatkozó követelményeket;

17.  ragaszkodik hozzá, hogy a tagállamok teljes körűen hajtsák végre a szolgáltatóváltással kapcsolatosan a harmadik energiacsomagban szereplő rendelkezéseket, és hogy a nemzeti szabályozások garantálják a fogyasztók számára a jogot a gyors, könnyű és költségmentes szolgáltatóváltáshoz, és azt, hogy a szolgáltatóváltás lehetőségét ne akadályozzák a szerződésbontáshoz kapcsolódó díjak és büntetések; leszögezi, hogy e jog piacfelügyelet, illetve hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók révén történő érvényesítése alapvető fontosságú, és támogatja az ACER „Híd 2025-höz” kiadványának szolgáltatóváltással kapcsolatos ajánlásait;

18.  úgy véli, hogy elő kell mozdítani a kollektív szolgáltatóváltási rendszereket és kampányokat, ezáltal hozzásegítve a fogyasztókat az ár és a minőség szempontjából számukra kedvezőbb megoldáshoz; hangsúlyozza, hogy az ilyen rendszereknek függetlennek, megbízhatónak, átláthatónak, átfogónak és inkluzívnak kell lenniük, és el kell jutniuk a kevésbé tudatos fogyasztókhoz is; úgy véli, hogy a helyi hatóságok, szabályozók, fogyasztói szervezetek és egyéb nonprofit szervezetek alkalmasak e szerepkör betöltésére a visszaélésszerű gyakorlatok elkerülése érdekében;

19.  ragaszkodik hozzá, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról és a fogyasztók jogairól szóló irányelvek házaló kereskedéssel, tisztességtelen feltételekkel vagy gyakorlatokkal, illetve agresszív marketingtechnikákkal kapcsolatos rendelkezéseit a tagállamok megfelelően hajtsák végre és érvényesítsék az energiafogyasztók, és különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok védelme érdekében; megjegyzi, hogy a házaló kereskedéssel kapcsolatos panaszok száma több tagországban is emelkedett, és felszólít e gyakorlatok betiltására;

20.  üdvözli, hogy a Bizottság fontolóra kívánja venni kifejezetten az energia területét érintő jogszabályok beépítését a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet(7) mellékletébe;

Az inkluzív energiarendszer biztosítása annak elősegítésével, hogy a polgárok magukénak érezzék az energetikai átállást, megtermeljék saját energiájukat, és energiahatékonnyá váljanak

21.  úgy véli, hogy a jól működő energiarendszerekkel összefüggésben a helyi hatóságok, közösségek, szövetkezetek, háztartások és az egyének fontos szereplői az energetikai átállásnak, és jelentős mértékben hozzá kell járulniuk az átálláshoz, illetve ösztönzést kell kapniuk ahhoz, energiatermelővé és -szolgáltatóvá válhassanak, amennyiben így döntenek; ezért nagyon fontosnak tartja, hogy az Európai Unió elfogadja a „termelő-fogyasztók” közös operatív fogalommeghatározását;

22.  a jelenlegi hiány kitöltéséhez való proaktív hozzájárulás érdekében a következő közös operatív meghatározást javasolja: a termelő-fogyasztók aktív energiafogyasztók, például háztartások (a tulajdonosokat és a bérlőket egyaránt ide számítva), intézmények és kisvállalkozások, amelyek részt vesznek az energiapiacon megújuló energia termelésével, akár önállóan, akár kollektív módon, szövetkezetek, más szociális vállalkozások vagy csoportosulások útján; a termelő-fogyasztók az energiahatékonysághoz is hozzájárulhatnak és/vagy támogathatják az energiarendszer kezelését és az ingadozó megújuló energiaforrások hálózati integrációját az igényoldali válaszintézkedéseken keresztül; a termelő-fogyasztók hozzájárulnak a megújulóenergia-termelés teljes potenciáljának eléréséhez azáltal, hogy a maximumra növelik a napelemek, a szélerőművek és más megújulóenergia-projektek fejlődését a megfelelő városi területeken, többek között a háztetőkön, és azokon a földterületeken, amelyeket nem használnak élelmiszertermelésre vagy a biológiai sokféleség megőrzésére;

23.  rendkívül fontosnak tekinti a saját termeléshez és a saját fogyasztáshoz való jog létrehozását és meghatározását és közös jogi keretrendszer felállítását a többlet energia tárolásához és méltányos áron történő eladásához fűződő jog szabályozásához, a megújuló energiáról szóló átdolgozott irányelv (RED) szerint; ezenkívül fenn kell tartani a megújuló energiáról szóló jelenlegi irányelvben kikötött, a megújuló energiaforrások számára biztosított elsőbbségi hálózati hozzáférést és elsőbbségi küldést;

24.  úgy véli, hogy a tagállamoknak a nyilvánosság részvételére építve ki kell dolgozniuk a polgárok és a közösség energiastratégiáját, amelyben leírják azzal kapcsolatos nemzeti cselekvési tervüket, hogy hogyan kívánják előmozdítani a kis- és közepes méretű megújulóenergia-projekteket és energetikai szövetkezeteket, és hogyan szándékoznak beilleszteni ezeket a jogalkotási keretekbe, a támogatási politikákba és a piaci hozzáférésbe;

25.  felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be hálózati mérési rendszereket az önálló termelés és a szövetkezeti energiatermelés támogatása érdekében;

26.  felszólít egy új polgári és közösségi energiafejezet beillesztésére az átdolgozott megújulóenergia-irányelvbe, amelyben foglalkozni kell a fő piaci és közigazgatási akadályokkal, és erősebben ösztönző beruházási környezetről kell gondoskodni a megújuló energia önálló termeléséhez és saját fogyasztásához; úgy véli, hogy a megújulóenergia-irányelv említett új fejezetének olyan szilárd jogalkotási keretet kell kialakítania, amely jobb pozíciót biztosít a fogyasztók számára és a piac aktív szereplőivé teszi őket beruházókként és érdekelt felekként; rámutat arra, hogy a polgárok egyéni, ugyanakkor kollektív cselekvése alapvető jelentőségű a közösségi energia/ energetikai szövetkezetek vagy társulások létrehozásában az energetikai átálláshoz, hiszen hozzájárulnak a piaci szereplők diverzifikációjához és a fokozott energiademokráciához, fenntartható módon fellendítik a helyi gazdaságot és foglalkoztatást, és képesek helyi szinten hatékonyan kezelni súlyos szociális problémákat, például az energiaszegénységet; általában véve nagyon hasznosnak tartja ezeket az Unió energiával és az éghajlattal kapcsolatos céljainak elérése tekintetében, és előmozdítják az energetikai átállás helyi támogatását;

27.  úgy véli, hogy a fogyasztói magatartás jelentős változása igen fontos az optimális energetikai átállás eléréséhez; úgy véli, hogy az ösztönzők és a minőségi információkhoz való hozzáférés kulcsfontosságú e tekintetben, és felkéri a Bizottságot, hogy jövőbeni javaslataiban foglalkozzon e kérdéssel; úgy véli továbbá, hogy a magatartás megváltoztatása terén fontos szerepet játszik majd az oktatás, a képzés és a tájékoztatási kampányok;

28.  úgy véli, hogy a tőkéhez és pénzügyi szakértelemhez való korlátozott hozzájutás, a magas kezdeti beruházási költségek és a hosszú megtérülési idő jelentik a legfontosabb akadályokat a saját termelés és az energiahatékonysági intézkedések előtt; ezért új üzleti modellek, kollektív beszerzési rendszerek és innovatív pénzügyi eszközök kidolgozását szorgalmazza, amelyek révén valamennyi fogyasztó saját termelésre, saját fogyasztásra és energiahatékonyságra ösztönözhető; úgy véli, hogy ennek az EBB, az ESBA, a Horizont 2020 és a Strukturális Alapok fontos célkitűzésévé kell válnia, és a közhivataloknak és a piaci szereplőknek teljes mértékben ki kell aknázniuk az ebben rejlő lehetőségeket; megismétli, hogy a projekteket a költséghatékonyság összehasonlítása alapján kell finanszírozni, és közben szem előtt kell tartani a nemzeti és az európai éghajlati és energetikai célokat és kötelezettségeket;

29.  kéri, hogy stabil, elégséges és költséghatékony javadalmazási rendszerek garantálják a befektetői biztonságot, és fokozzák a kis és közepes méretű megújulóenergia-projektek igénybevételét, egyszersmind a minimálisra csökkentve a piaci torzulásokat; felszólítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, az állami támogatásokról szóló iránymutatásokban előirányzott de minimis mentességeket; úgy véli, hogy a hálózati és egyéb díjaknak megkülönböztetéstől mentesnek és átláthatónak kell lenniük, tisztességesen tükrözniük kell a fogyasztó által a hálózatra gyakorolt hatást, el kell kerülniük a kettős számlázást, és egyszersmind megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk az elosztási hálózatok karbantartására és fejlesztésére; sajnálatosnak tartja, hogy visszamenőleges hatállyal megváltoztatták a megújuló energia támogatására szolgáló rendszereket, valamint tisztességtelen és büntető jellegű adókat vagy díjakat vezettek be, amelyek visszavetik a saját termelés eddig jellemző terjedését; rávilágít a jól megtervezett és időtálló támogatási rendszerek fontosságára annak érdekében, hogy fokozni lehessen a befektetők biztonságát és a megfelelő ár-érték arányt, illetve hogy a jövőben el lehessen kerülni az ilyen változtatásokat; hangsúlyozza, hogy a hálózatot tárolási kapacitással ellátó termelő-fogyasztókat jutalmazni kell;

30.  javasolja, hogy a lehetséges legalacsonyabb szintre csökkenjenek az új saját termelési kapacitásokat gátló adminisztratív akadályok, elsősorban a piachoz és a hálózathoz való hozzáférést gátló korlátozások felszámolásával; javasolja az engedélyezési folyamatok lerövidítését és egyszerűsítését, például egy egyszerű bejelentési kötelezettségre való átállással, továbbra is tiszteletben tartva valamennyi jogszabályi előírást, illetve biztosítva az elosztórendszer-üzemeltetők tájékoztatását; úgy véli, hogy a megújuló energiáról szóló irányelv felülvizsgálata konkrét rendelkezéseket is tartalmazhatna az akadályok felszámolását és a közösségi/kooperatív energiarendszerek előmozdítását illetően, a projektengedélyekkel foglalkozó, illetve műszaki és pénzügyi szakértelmet nyújtó „egyablakos ügyintézés” és/vagy különleges tájékoztató kampányok útján, helyi és közösségi szinten, továbbá biztosítva a termelő-fogyasztók hozzáférését az alternatív vitarendezési mechanizmusokhoz;

31.  hangsúlyozza, hogy kedvező, stabil és méltányos keretet kell kialakítani, amely kedvez a többlakásos épületek bérlőinek és lakóinak, hogy ők is élvezhessék a közös tulajdon, a saját termelés és az energiahatékonysági intézkedések előnyeit;

32.  felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a Polgármesterek Szövetségének, az intelligens városok és az intelligens közösségek kezdeményezéseknek, továbbá a 100%-os megújulóenergia-közösségeknek nyújtott támogatást annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni e szervezet eszközként betöltött szerepét a saját termelésben, az energiahatékonysági intézkedésekben, az energiaszegénység elleni küzdelemben, valamint a legjobb gyakorlatok helyi hatóságok, régiók és tagállamok közötti cseréjében, továbbá biztosítsa, hogy valamennyi helyi hatóság ismerje a rendelkezésére álló pénzügyi támogatásokat;

Az igényoldali gazdálkodás fejlesztésének előmozdítása

33.  hangsúlyozza, hogy az igényoldali válaszintézkedések ösztönzése érdekében az áraknak különbözniük kell a csúcsidőszakokban és a csúcsidőszakokon kívül, ezért támogatja az önkéntes beleegyezésen alapuló dinamikus árképzés fejlesztését, a valamennyi fogyasztóra gyakorolt hatások alapos értékelése függvényében; hangsúlyozza, hogy olyan technológiákat kell bevezetni, amelyek a rugalmas fogyasztást jutalmazó árjelzéseket adnak, ezáltal ösztönözve a fogyasztói reakciókat; úgy véli, hogy az összes tarifának átláthatónak és összehasonlíthatónak kell lennie, és azokat világosan el kell magyarázni; javasolja, hogy alaposabban elemezzék a progresszív és változtatható díjrendszerek megvalósításának módját az energiamegtakarítás, a saját termelés, a keresleti válasz és az energiahatékonyság ösztönzése érdekében; emlékezteti a Bizottságot, hogy a következő jogalkotási javaslatok megfogalmazása során garantálni kell, hogy a dinamikus árképzés bevezetése mellett több információt is közöljenek a fogyasztókkal;

34.  úgy véli, hogy a fogyasztóknak könnyen és megfelelő időben hozzá kell férniük fogyasztási adataikhoz és a kapcsolódó költségekhez, hogy tájékozott döntéseket hozhassanak; megjegyzi, hogy csak 16 tagállam vállalta az intelligens fogyasztásmérők nagy mennyiségben történő bevezetését 2020-ig; úgy véli, hogy ahol intelligens fogyasztásmérőket vezetnek be, a tagállamoknak szilárd jogszabályi keretet kell biztosítaniuk, hogy fel lehessen számolni a nem igazolható utólagos számlázást, illetve biztosítani lehessen, hogy az ilyen fogyasztásmérők bevezetése hatékony és megfizethető legyen az összes fogyasztó számára, és különösen az energiaszegénységben élő fogyasztók számára; ragaszkodik hozzá, hogy az intelligens fogyasztásmérők alkalmazásából eredő előnyöket méltányosan osszák el a hálózatüzemeltetők és a fogyasztók között;

35.  hangsúlyozza, hogy az intelligens technológiák fejlesztése kulcsszerepet játszik az energetikai átállásban és hozzájárulhat ahhoz, hogy a fogyasztók csökkenthessék energiaköltségeiket és javíthassák energiahatékonyságukat; felszólít az ICT gyors telepítésére, ideértve a mobil alkalmazásokat, az online platformokat és az online számlázást; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez a fejlődés nem eredményezheti sem a legkiszolgáltatottabb és a piac fejleményeit kevésbé követő fogyasztók hátrahagyását, sem a számláik növekedését, ha közvetlenül nem élvezik az előnyöket; megjegyzi, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni ezeknek a csoportoknak, és hogy el kel kerülni minden olyan bezáródási hatást, amely gátolhatja a fogyasztók díjszabások és szolgáltatók közötti szabad választását;

36.  hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni olyan intelligens hálózatok és berendezések kifejlesztését, amelyek automatizálják az energiaigény árjelzések függvényében való kezelését; úgy véli, hogy a berendezéseknek magas szintű adatvédelmet kell biztosítaniuk, kölcsönösen átjárhatónak kell lenniük, azokat a végfelhasználó javára kell megtervezni és fel kell szerelni olyan funkciókkal, amelyek fokozzák az energiamegtakarítást és támogatják az energiaszolgáltató piacok fejlődését és az igények kezelését;

37.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy szabadon válasszanak csoportosulások és energiaszolgáltató vállalatok között, a szolgáltatóktól függetlenül;

38.  hangsúlyozza, hogy a polgárok energiával összefüggő adatainak gyűjtését, feldolgozását és tárolását az adatokhoz való hozzáférést diszkriminációtól mentesen kezelő szervezeteknek kell végezniük, összhangban az adatok és a magánélet védelmével kapcsolatos hatályos uniós kerettel, amely rögzíti, hogy mindig a fogyasztóknak kell rendelkezniük a személyes adataik felett, és az adatokat csak kimondott engedélyükkel lehet átadni harmadik feleknek; úgy véli továbbá, hogy biztosítani kell, hogy a polgárok helyesbíthessék és töröltethessék személyes adataikat;

Az energiaszegénység okainak kezelése

39.  fokozott koordinációt szorgalmaz uniós szinten az energiaszegénység elleni fellépés érdekében, a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréje, illetve az energiaszegénység közös, ám nem mennyiségi definíciója révén, amely azon a gondolaton alapszik, hogy a megfizethető energiához való hozzáférés az alapvető szociális jogok közé tartozik; sürgeti a Bizottságot, hogy jövőbeni jogalkotási javaslataiban kezelje prioritásként az energiaszegénység enyhítésére irányuló intézkedéseket, és 2017 közepéig terjesszen elő a témával kapcsolatos cselekvési tervet;

40.  kitart amellett, hogy az adatok rendelkezésre állása és hatékonyabb összegyűjtése alapvető fontosságú a helyzet értékelése és az energiaszegénységben élő polgárok, háztartások és közösségek minél hatékonyabb támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy minden jelentős piaci változást előzetesen fel kell mérni, a kiszolgáltatott háztartásokra gyakorolt pozitív vagy semleges hatásai szempontjából, és utólag ki kell értékelni az ilyen jellegű kezdeti felmérések megerősítésére, vagy szükség esetén azonnali korrekciók végrehajtása érdekében;

41.  kiemeli ezen a területen valamennyi szinergia támogatásának fontosságát, elsősorban azoké, amelyek a helyi hatóságok és az elosztórendszer-üzemeltetők között közvetíthetnek, és amelyek, az európai és nemzeti adatvédelmi szabályozás teljes betartása mellett egyben a legtöbb információt adhatják az energiaszegénység mértékéről, továbbá azonosíthatják a veszélyhelyzeteket;

42.  úgy véli, hogy az energiaunió irányítási keretének tartalmaznia kell a tagállamok energiaszegénységgel kapcsolatos céljait és jelentéseit, illetve hogy ki kell dolgozni a legjobb gyakorlatok eszköztárát;

43.  úgy véli, hogy az energiahatékonysági intézkedések központi jelentőségűek minden, az energiaszegénység és a fogyasztói kiszolgáltatottság felszámolására irányuló költséghatékony stratégiában, és kiegészítik a szociális politikákat; intézkedéseket szorgalmaz annak biztosítására, hogy a meglévő épületek energiahatékony felújítása az energiaszegénységben élő polgárok helyzetét is kezelje az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv és az energiahatékonysági irányelv (és különösen ennek 7. cikke) felülvizsgálatával összefüggésben; úgy véli, fontolóra kell venni egy olyan cél kitűzését, hogy 2030-ig meghatározott mértékben csökkenjen a nem energiahatékony otthonok száma, a bérleményekre és a szociális lakásokra összpontosítva; úgy véli, hogy az állami hatóságok által birtokolt és használt épületeknek példát kell mutatniuk ezen a területen;

44.  kéri, hogy az energiahatékonyság és a saját termelés támogatását célzó uniós alapok az energiaszegénységben élő, alacsony jövedelmű fogyasztókra is összpontosítsanak, orvosolják azt a problémát, hogy eltérő ösztönzők vonatkoznak a bérlőkre és a tulajdonosokra;

45.  úgy véli, hogy a tagállamok eltérő gyakorlatainak tiszteletben tartása mellett a jól célzott tarifacsomagok nélkülözhetetlenek az alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott polgárok számára, és ezért elő kell ezeket mozdítani; úgy véli, hogy minden ilyen jellegű szociális tarifacsomagnak teljes mértékben átláthatónak kell lennie;

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0306.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0344.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0088.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0065.

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0342.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0444.

(7)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-i 2006/2004/EK rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, HL L 364., 2004.12.9., 1–11. o.


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (6.4.2016)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című bizottsági közleményről

(2015/2323(INI))

A vélemény előadója: Kaja Kallas

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli az „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című bizottsági közleményt(1); egyetért a Bizottsággal abban, hogy fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek meggátolják, hogy a fogyasztók megfelelően szabályozzák fogyasztásukat és csökkentsék energiaköltségeiket;

2.  úgy véli, hogy az energiauniónak(2) elsősorban a polgárok érdekeit kell szem előtt tartania;

3.  mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a harmadik energiaügyi csomagban foglalt javaslatok szerinti átültetési határidő után öt évvel még nem valósult meg a valóban versenyképes és fogyasztóbarát kiskereskedelmi piac, hogy a lakossági energiapiac liberalizációja és integrációja, valamint egyes tagállamokban a rendszer-üzemeltetők szétválasztása még mindig nem zárult le, ami miatt a szolgáltatók közötti verseny nem elégséges, a piaci erőfölénnyel való visszaélés esetei fordulnak elő, nincs átláthatóság, és kisebb a szolgáltatók és szolgáltatások választéka;

4.  nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket a nagy- és kiskereskedelmi piacok jobb összekapcsolása és a szabályozott árak fokozatos felszámolásának biztosítása érdekében, valamint mozdítsa elő a felelős fogyasztói magatartást azáltal, hogy a tagállamokat az energiaszegénység megelőzésének egyéb módjainak felkutatására ösztönzi; emlékeztet arra, hogy a piac által meghatározott árak a fogyasztók előnyére válnak; kéri, hogy a hálózati díjakat úgy alakítsák ki, hogy lehetővé tegyék a költségek ésszerű beszedését, és ne akadályozzák az energiahatékonysági intézkedéseket;

5.  kéri a harmadik energiaügyi csomag teljes körű végrehajtását, ideértve a költségmentes szolgáltatóváltáshoz való jogot és a fogyasztók jogaikról való tájékoztatásának javítását, valamint további intézkedéseket a szolgáltatóváltás megkönnyítésére és felgyorsítására, ideértve az átállási időszak lerövidítését és az adatok tényleges és biztonságos hordozhatóságát, a fogyasztók technológiai elszigetelődésének megelőzése érdekében;

6.  hangsúlyozza, hogy amennyiben a kollektív szolgáltatóváltási rendszerek és kampányok függetlenek és inkluzívak, fontos szerepet játszhatnak abban, hogy hozzásegítsék a fogyasztókat a számukra kedvezőbb megoldáshoz, mivel elérik a kevésbé tudatos és a legkiszolgáltatottabb háztartásokat is;

7.  felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv(3) végrehajtását és a tagállamok e gyakorlatok kivizsgálásáért felelős nemzeti hatóságai közötti együttműködés javítását; üdvözli, hogy a Bizottság fontolóra kívánja venni kifejezetten az energia területét érintő jogszabályok beépítését a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet(4) mellékletébe;

8.  hangsúlyozza az energiafogyasztásra és a kapcsolódó költségekre vonatkozó, valós idejű információkhoz való hozzáférés jelentőségét annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban ellenőrzésük alatt tarthassák fogyasztásukat és hatékony energiafelhasználásukat, továbbá hogy növekedjen az energiapiac átláthatósága és a verseny; ezért felhív az ikt – például mobil alkalmazások, online platformok, adatközpontok és intelligens fogyasztásmérők – gyors kiépítésére egy világos adatvédelmi, biztonsági kereten belül, és kéri, hogy a piac valamennyi résztvevője hozzáférjen az adatokhoz, ezáltal biztosítva, hogy a fogyasztók továbbra is ellenőrzésük alatt tarthassák adataikat; emellett kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről szóló 2012. március 9-i 2012/148/EU ajánlás(5) végrehajtását, és biztosítsa, hogy a digitálisan kevésbé aktív fogyasztókat ne érje hátrány;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket az energiaszámlák és a kapcsolódó mérőóra-leolvasások gyakoriságának, illetve – az energiaforrás-típusok, a fogyasztás és az árszerkezet, a folyamodványok és a panaszok tekintetében – azok egyértelműségének, összehasonlíthatóságának és átláthatóságának javítása érdekében; európai uniós iránymutatásokat kér a független, napra kész és könnyen használható ár-összehasonlító eszközökre vonatkozóan, különösen az átláthatóság, a megbízhatóság és az összes piaci szereplő közötti verseny javítása, valamint annak érdekében, hogy ezen eszközök hozzáférhetők legyenek a fogyasztók számára, és segítségükkel könnyebben összehasonlíthassák az ajánlatokat, ideértve a szerződéstípusokat, az árakat és az energiaforrások fajtáit is; kéri továbbá, hogy valamennyi fogyasztó férjen hozzá legalább egy energiaszolgáltatási ár-összehasonlító eszközhöz; úgy véli, hogy az energiával nem összefüggő adókat és díjakat nem szabad az energiaszámlákon feltüntetni; hangsúlyozza, hogy az egyértelmű, valamennyi vonatkozó díjat és adót is magába foglaló kWh-nkénti átlagos ár feltüntetésére szükség van annak lehetővé tételéhez, hogy a fogyasztók összehasonlíthassák aktuális rátájukat más – saját aktuális társaságuk vagy más energiatársaságok által kínált – lehetséges ajánlatokkal;

10.  határozottan úgy véli, hogy minden energiaszolgáltató honlapját és digitális számlázási lehetőségeit maradéktalanul hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékossággal élő személyek számára is, kielégítve az EN 301 549 sz. európai szabványban foglalt vonatkozó követelményeket;

11.  úgy véli, hogy a villamosenergia-piac kialakítása felülvizsgálatának fő céljául azt kell kitűzni, hogy elegendő mennyiségű villamosenergia-piaci beruházás valósuljon meg, az árak megfizethetőek legyenek, több választási lehetőség álljon a fogyasztók rendelkezésére, és jobban ellenőrzésük alatt tarthassák a teljesen működőképes és hatékony energiapiacon való részvételüket, különösen dinamikus árakat tartalmazó szerződések és a saját termelés akadályainak elhárítása révén; kéri a termelő-fogyasztók számára az egyszerű piacra lépés biztosítását, és az áramingadozások kiegyenlítéséért való felelősség előírását, a költségek és a haszon egyenlő mértékű megosztását és a magas szintű fogyasztóvédelmet.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.3.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Maria Grapini, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Marlene Mizzi, Eva Paunova, Marcus Pretzell, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lucy Anderson, Biljana Borzan, Birgit Collin-Langen, Edward Czesak, Kaja Kallas, Julia Reda, Dariusz Rosati, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Petras Auštrevičius, Jane Collins

(1)

COM(2015)0339.

(2)

A Bizottság 2015. február 25-i, „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című közleménye (COM(2015)0080).

(3)

Az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben a belső piacon folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, valamint a 84/450/EGK, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK irányelveket, illetve a 2006/2004/EK rendeletet módosító, 2005. május 11-i 2005/29/EK irányelv,Hl L 149., 2005.6.11., 22–39. o. .

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-i 2006/2004/EK rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, HL L 364., 2004.12.9., 1–11. o.

(5)

HL L 73., 2012.3.13., 9–22. o.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

21.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

55

3

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nicolas Bay, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Peter Eriksson, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Jaromír Kohlíček, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Ernest Maragall, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Csaba Molnár, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Sergei Stanishev, Dario Tamburrano, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Henna Virkkunen, Martina Werner, Hermann Winkler, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Soledad Cabezón Ruiz, Cornelia Ernst, Gerben-Jan Gerbrandy, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Vladimír Maňka, Marian-Jean Marinescu, Marisa Matias, Clare Moody, Markus Pieper, Dominique Riquet, Theodor Dumitru Stolojan

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Isabella Adinolfi, Eleonora Evi, Zdzisław Krasnodębski, Jean Lambert, Andrew Lewer, Miroslav Mikolášik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat