JELENTÉS az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek az Európai Unió Törvényszékére történő átruházásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről
2.5.2016 - (N8-0110/2015 – C8-0367/2015 – 2015/0906(COD)) - ***I
Jogi Bizottság
Előadó: Mady Delvaux
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek az Európai Unió Törvényszékére történő átruházásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről
(N8-0110/2015 – C8-0367/2015 – 2015/0906(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bíróság kérelmére, amelyet benyújtottak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz (B8-0110/2015),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 256. cikkének (1) bekezdésére, 257. cikkének első és második bekezdésére és 281. cikkének második bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a jogalkotási aktus tervezetét a Parlamenthez benyújtották (C8-0367/2015),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) és (15) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról szóló 2015. december 16-i (EU, Euratom) 2015/2422 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1], és különösen annak (9) preambulumbekezdésére,
– tekintettel a Bizottság véleményére (COM(2016)0081)[2],
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0167/2016),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bíróságnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Rendelettervezet 1 bevezető hivatkozás | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||
Az EUSZ 19. cikkének (2) bekezdése nem megfelelő jogalapja ennek a rendeletnek, mivel nem módosul a Törvényszék bíráinak száma. A megfelelő jogalap az EUMSZ 256. cikkének (1) bekezdése, 257. és 281. cikke, az Euratom-Szerződés 106a. cikkével együtt. | |||||||||||||||||||
Módosítás 2 Rendelettervezet 1 cikk – 1 pont | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||
A jegyzőkönyv módosításával célszerűbb külön, a 2. cikkben foglalkozni, és egyben kifejezetten hatályon kívül helyezni a 2004/752/EK tanácsi határozattal bevezetett cikkeket. | |||||||||||||||||||
Módosítás 3 Rendelettervezet 2 cikk – 2 pont Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv 62c cikk | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||
Nincs szükség arra, hogy a 62c. cikket egy különös hatáskörű törvényszékekre, illetve egy nem létező mellékletre való általános utalás váltsa fel. El lehet hagyni a különös hatáskörű törvényszékekre vonatkozó cím egészét, amely csak ezt az egy cikket tartalmazza. Természetesen a jövőben újra lehet alkotni ezt a rendelkezést, ha 2004-hez hasonlóan ismét sor kerül különös hatáskörű törvényszék létrehozására. | |||||||||||||||||||
Módosítás 4 Rendelettervezet 2 cikk – 2 a pont (új) Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv I melléklet | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||
Az I. mellékletet célszerűbb kifejezetten hatályon kívül helyezni a jegyzőkönyv módosítására vonatkozó cikkben. | |||||||||||||||||||
INDOKOLÁS
Ez a rendelet a negyedik a Bíróság reformjával kapcsolatos jogszabályok sorában. Az első rendelet különféle módosításokat eszközölt a Bíróság és a Törvényszék összetételére és eljárására vonatkozóan, a második pedig a Közszolgálati Törvényszék helyettesítő bíráiról rendelkezett.
A reform harmadik része volt a legvitatottabb, mivel az a Törvényszék bírái számának megemelésére vonatkozott. Az eredeti javaslat a bírák számának 28-ról 40-re való növelésére irányult. A folyamat végén a jogalkotók a Tanács ösztönzésére megállapodtak, hogy a Törvényszék bíráinak számát 56-ra emelik, hogy lehetővé tegyék minden tagállam számára két-két bíró jelölését. E növelésnek az volt a feltétele, hogy meg kell szüntetni a Közszolgálati Törvényszéket, a közszolgálati jogvitákat pedig vissza kell utalni a Törvényszék hatáskörébe.
A szóban forgó rendelet tehát a Bíróság reformjára irányuló harmadik rendeletből következik. A Törvényszék bírái számának második lépésben 40-ről 47-re történő emelésével párhuzamosan a hét bírát számláló Közszolgálati Törvényszéket meg kell szüntetni.
A Bíróság javaslata tehát logikus, és megfelel a társjogalkotók kérésének. Pusztán a Közszolgálati Törvényszékre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot, pár kapcsolódó módosítással és átmeneti rendelkezéssel egyetemben. E kapcsolódó módosítások között szerepel többek között természetesen a Bíróság reformjáról szóló második rendelet hatályon kívül helyezése. Az előadó ezért azt javasolja, hogy az Európai Parlament a javaslatot hagyja jóvá.
Ez a jelentés technikai jellegű módosításokat tartalmaz, amelyek az előadó véleménye szerint javítják a jogszabály minőségét. A módosító rendelkezések egyértelműbbé válnak, a különös hatáskörű törvényszékekről szóló rész pedig teljes egészében törlésre kerül, mivel nincs rá szükség egészen addig, amíg nem jön létre ismét egy új különös hatáskörű törvényszék. Ezek a módosítások azonban a javaslat érdemét nem érintik.
Az előadó szeretné hangsúlyozni, hogy a javaslat kiterjed a Közszolgálati Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásoknak a Törvényszékhez való áttételének módjára. A Közszolgálati Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyek 2016. augusztus 31-én az akkori állásuknak megfelelően kerülnek áttételre. A jogbiztonság érdekében ezekre az ügyekre a Törvényszék eljárási szabályzata lesz alkalmazandó. Az előadó rámutat arra, hogy módosítani kell a Törvényszék eljárási szabályzatát a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatában és különösen annak 108. és 109. cikkében a közszolgálati jogvitákra meghatározott különös szabályok figyelembe vétele érdekében.
Nemcsak a Törvényszék eljárási szabályait kell módosítani, hanem annak belső szerveződését is. Az előadó egyetért a Bizottság véleményében[1] szereplő javaslattal, és úgy véli, hogy az ítélkezési gyakorlat koherenciájának és minőségének biztosítása érdekében több ügyet kellene nagyobb ítélkező testületekre osztani, ha ezt az ügy jelentősége indokolja. Meg kell fontolni továbbá az ügyelosztásra vonatkozó olyan szabályok és gyakorlatok esetleges elfogadását, amelyek tematikus szinergiákat teremtenek.
Végezetül az előadó megjegyzést kíván fűzni az e módosítást övező egyik vitás jogi kérdéshez. Egyesek azt állították, hogy mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 257. cikke felhatalmazza a társjogalkotókat különös hatáskörű bíróságok létrehozására, azonban nem utal kifejezetten a különös hatáskörű törvényszékek módosítására vagy ezek megszüntetésére, ezért az Európai Parlament és a Tanács nem szüntethetik meg az általuk létrehozott különös hatáskörű bíróságokat. Az előadó úgy véli, hogy ha valamely cikk lehetővé teszi egy szerv létrehozását, abból logikusan következik az is, hogy e cikk implicite ennek megszüntetését is megengedi, ha ezt a körülmények változása szükségessé teszi.
- [1] A Bizottság véleménye az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek az Európai Unió Törvényszékére történő átruházásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról, COM(2016)0081, 2016.2.22., 10. pont.
A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
Pavel Svoboda úr
elnök
Jogi Bizottság
BRÜSSZEL
Tárgy: Vélemény az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek az Európai Unió Törvényszékére történő átruházásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat jogalapjáról (COM(2016)0081 – C8-0367/2015 – 2015/0906(COD))
Tisztelt Elnök Úr!
2015 márciusában a Jogi Bizottság saját kezdeményezésére úgy határozott, hogy az eljárási szabályzat 39. cikkének (5) bekezdése alapján véleményt nyilvánít a fenti javaslatról szóló jelentéstervezetben foglalt, a jogalap megváltoztatására irányuló javaslat megfelelőségéről.
A Bíróság által javasolt jogalap egyrészt az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkének (2) bekezdése, amely a Törvényszék bíráinak számára vonatkozik, másrészt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 256. cikkének (1) bekezdése, 257. cikke és 281. cikkének második bekezdése, amelyek a Törvényszék hatásköréről és annak módosításáról, a különös hatáskörű törvényszékek másodlagos jog általi létrehozásáról, valamint a Bíróság alapokmányának másodlagos jog általi módosításáról rendelkeznek. A jogalapok között szerepel az Euratom-Szerződés 106a. cikkének (1) bekezdése is, amely annyiban érinti a Bíróságot, hogy az egyben az Európai Atomenergia-közösség bírósága is.
A rendelettel foglalkozó előadó úgy véli, hogy a 19. cikk (2) bekezdése nem alkalmazható a jelen javaslat jogalapjaként, mivel az nem változtat a Törvényszék bíráinak számán, és egy ennek megfelelő módosítást javasolt.
E vélemény célja a jogalapok közül a 19. cikk (2) bekezdését törlő módosítás érvényességének és megfelelőségének megállapítása.
I – Háttér
Ez a rendelet a negyedik a Bíróság reformjával kapcsolatos jogszabályok sorában. Az első rendelet különféle módosításokat eszközölt a Bíróság és a Törvényszék összetételére és eljárására vonatkozóan, a második pedig a Közszolgálati Törvényszék helyettesítő bíráiról rendelkezett.
A reform harmadik része volt a legvitatottabb, mivel az a Törvényszék bírái számának megemelésére vonatkozott. Az eredeti javaslat a bírák számának 28-ról 40-re való növelésére irányult. A folyamat végén a jogalkotók a Tanács ösztönzésére megállapodtak, hogy a Törvényszék bíráinak számát 56-ra emelik, hogy lehetővé tegyék minden tagállam számára két-két bíró jelölését. E növelésnek az volt a feltétele, hogy meg kell szüntetni a Közszolgálati Törvényszéket, a közszolgálati jogvitákat pedig vissza kell utalni a Törvényszék hatáskörébe.
A szóban forgó rendelet tehát a Bíróság reformjára irányuló harmadik rendeletből következik. A Törvényszék bírái számának második lépésben 40-ről 47-re történő emelésével párhuzamosan a hét bírát számláló Közszolgálati Törvényszéket meg kell szüntetni.
A Bíróság javaslata pusztán a Közszolgálati Törvényszékre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot, pár kapcsolódó módosítással és átmeneti rendelkezéssel egyetemben. E kapcsolódó módosítások között szerepel többek között természetesen a Bíróság reformjáról szóló második rendelet hatályon kívül helyezése.
Egyesek azt állították, hogy mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 257. cikke felhatalmazza a társjogalkotókat különös hatáskörű bíróságok létrehozására, azonban nem utal kifejezetten a különös hatáskörű törvényszékek módosítására vagy ezek megszüntetésére, ezért az Európai Parlament és a Tanács nem szüntethetik meg az általuk létrehozott különös hatáskörű bíróságokat. Az előadó úgy véli, hogy ha valamely cikk lehetővé teszi egy szerv létrehozását, abból logikusan következik az is, hogy e cikk implicite ennek megszüntetését is megengedi, ha ezt a körülmények változása szükségessé teszi.
II – A Szerződés vonatkozó cikkei (utólagos kiemelés)
A 19. cikk (2) bekezdésének szövege a következő:
EUSZ 19. cikk
[...]
2. A Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll. Munkáját főtanácsnokok segítik.
A Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll.
A Bíróság bíráit és a főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 253. és 254. cikkében megállapított követelményeknek. A bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki. A távozó bírák és főtanácsnokok újra kinevezhetők.
[...]
Az EUMSZ 256. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:
Az EUMSZ 256. cikke
1. A Törvényszék rendelkezik hatáskörrel első fokon a 263., 265., 268., 270. és 272. cikkben említett keresetek elbírálására, kivéve azokat, amelyeket a 257. cikk alapján létrehozott különös hatáskörű törvényszékek hatáskörébe utaltak, illetve amelyek az alapokmány értelmében a Bíróság hatáskörében maradnak. Az alapokmány úgy rendelkezhet, hogy a Törvényszék egyéb keresetfajták tekintetében is hatáskörrel rendelkezik.
A Törvényszék e bekezdés szerinti határozataival szemben az alapokmányban megállapított feltételek mellett és korlátokon belül, kizárólag jogi kérdésekben a Bírósághoz lehet fellebbezni.
[...]
Az EUMSZ 257. cikkének szövege a következő:
Az EUMSZ 257. cikke
Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Törvényszékhez kapcsolódó különös hatáskörű törvényszékeket hozhat létre egyes területeken benyújtott meghatározott keresetfajták első fokon történő elbírálására. Erről az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a Bírósággal folytatott konzultációt követően, vagy a Bíróság kérelmére és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendeletekben határoz.
A különös hatáskörű törvényszék létrehozásáról szóló rendeletben meg kell határozni a törvényszék összetételére vonatkozó szabályokat és a törvényszékre ruházott hatáskör pontos terjedelmét.
[...]
Az EUMSZ 281. cikkének szövege a következő:
Az EUMSZ 281. cikke
[...]
Az Európai Unió Bírósága alapokmányának rendelkezéseit – az I. cím és a 64. cikk kivételével – rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács módosíthatja. Az Európai Parlament és a Tanács vagy a Bíróság kérelmére és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, vagy a Bizottság javaslata alapján és a Bírósággal folytatott konzultációt követően határoz.
Az Euratom-Szerződés 106a. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:
Az Euratom-Szerződés 106a. cikke
1. Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét, 13–19. cikkét, 48. cikkének (2) és (5) bekezdését, továbbá a 49. és 50. cikkét, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkét, 223–236. cikkét, 237–244. cikkét., 245. cikkét, 246–270. cikkét, 272., 273. és 274. cikkét, 277–281. cikkét, 285–304. cikkét, 310–320. cikkét, 322–325. cikkét, továbbá 336., 342. és 344. cikkét, csakúgy, mint az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyvet alkalmazni kell e szerződésre.
[...]
III – Általános elv a jogalap megválasztására
A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint „egy közösségi jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma”[1]. A helytelen jogalap megválasztása tehát elegendő indok lehet a szóban forgó jogi aktus megsemmisítésére.
Ebben az esetben ezért meg kell állapítani, hogy a javaslat:
1. több célkitűzést követ, vagy több összetevőből áll-e, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható-e, míg a többi csak járulékos jellegű; vagy
2. egyszerre több olyan célkitűzést is követ vagy több olyan összetevőből áll-e, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz anélkül, hogy az egyik a többihez képest másodlagos vagy közvetett lenne.
A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az első esetben a jogi aktust egyetlen jogalapra, nevezetesen az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra, míg a második esetben a különböző megfelelő jogalapokra kell alapítani.[2]
Ebben az esetben egyértelmű, hogy az EUMSZ 256. cikkének (1) bekezdését, 257. cikkét és 281. cikkét, valamint az Euratom-Szerződés 106a. cikkének (1) bekezdését együtt kell jogalapként alkalmazni, mivel a lentebb bemutatottak szerint ugyanannak a problémának a különböző, de egyenlő fontosságú aspektusait érintik.
IV – A javaslat célja és tartalma
A javaslat az 1. cikkében hatályon kívül helyezi:
• az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének felállításáról szóló 2004. november 2-i 2004/752/EK, Euratom tanácsi határozatot;
• az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének helyettesítő bíráiról szóló, 2012. október 25-i 979/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet.
A 2. cikk két új cikkel egészíti ki a Bíróság alapokmányát:
• Az új 50a. cikk (1) bekezdése az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésének utolsó mondatával összhangban rendelkezik a Törvényszék közszolgálati ügyekkel kapcsolatos hatásköréről. A (2) bekezdés ismét bevezeti a közszolgálati jogviták tárgyában eljáró bírónak szóló azon felhívást, hogy vizsgálja meg a jogviták egyezséggel történő rendezésének lehetőségét.
• Az új 62c. cikk általános jelleggel kimondja, hogy a különös hatáskörű törvényszékek hatáskörére, összetételére, szervezetére és eljárására vonatkozó rendelkezéseket az alapokmány egy-egy melléklete tartalmazza. A jelentéstervezet e cikk beillesztésének mellőzését javasolja, mivel azt különös hatáskörű törvényszékek hiányában feleslegesnek ítéli.
A 3., 4. és 5. cikk a hatáskör átruházáshoz szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
V – Elemzés és a megfelelő jogalap meghatározása
A Bíróság javaslata öt jogalapot jelöl meg:
• Az EUSZ 19. cikkének (2) bekezdése nem megfelelő jogalap, mivel a Törvényszék bíráinak számára vonatkozik, amit ez a javaslat nem érint.
• Az EUMSZ 256. cikkének (1) bekezdése szükséges jogalap, mivel ez teszi lehetővé a Törvényszék hatáskörének kiterjesztését további ügykategóriákra az alapokmány módosításával. Ez azért fontos, mert a Szerződések kifejezett módon nem ruházzák fel hatáskörrel a Törvényszéket az olyan személyzetet érintő jogviták elbírálására, akik nem tartoznak a személyzeti szabályzat hatálya alá (pl. az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank személyzete).
• Az EUMSZ 257. cikke szükséges jogalap, mivel ez teszi lehetővé a Közszolgálati Törvényszékhez hasonló különös hatáskörű törvényszékek létrehozását. Egyértelmű, hogy a jogalkotó a különös hatáskörű törvényszékeket módosíthatja, vagy meg is szüntetheti, ha a körülmények ezt kívánják: az EUMSZ 257. cikkének éppen az a célja, hogy kellő rugalmasságot engedjen az Unió bírósági szerkezetével kapcsolatban.
• Az EUMSZ 281. cikkének második bekezdése szükséges jogalap, mivel ez teszi lehetővé a társjogalkotók számára a Bíróság alapokmányának rendes jogalkotási eljárás útján történő módosítását, így különösen a 256. cikk (1) bekezdése és a 257. cikk által megengedett módosítások véghezvitelét.
• Az Euratom-Szerződés 106a. cikkének (1) bekezdése szintén szükséges jogalap, mivel úgy rendelkezik, hogy az EUSZ és az EUMSZ különböző intézményi rendelkezései, köztük a fent említett valamennyi cikke az Európai Atomenergia-közösségre is alkalmazandók. Az e cikkre való hivatkozás hiánya arra engedne következtetni, hogy az EU és az Euratom joghatósági szabályai eltérhetnek, ami nem felel meg a valós helyzetnek.
Mindezekből következik, hogy a megfelelő közös jogalapot a következők képezik: az EUMSZ 256. cikkének (1) bekezdése, amely a Törvényszék hatáskörének kiterjesztéséről rendelkezik; az EUMSZ 257. cikkének első és második bekezdése, amelyek a különös hatáskörű törvényszékek létrehozásáról, módosításáról és megszüntetéséről rendelkeznek; az EUMSZ 281. cikkének második bekezdése, amely a Bíróság alapokmányának módosításáról rendelkezik; valamint az Euratom-Szerződés 106a. cikkének (1) bekezdése, amely arról rendelkezik, hogy a fenti módosításokat az Európai Atomenergia-közösségre is alkalmazni kell. Az EUSZ 19. cikkének (2) bekezdését nem javasolt jogalapként alkalmazni, mivel a jelen javaslat nem érinti a Törvényszék bíráinak számát.
A négy jogalapot együttesen kell alkalmazni, mivel a változás különböző aspektusait érintik. A jogalapok bármelyikének a javaslatból való mellőzése esetén az annak nyomán születő rendelet nem lenne megfelelően a Szerződésekre alapítva.
VI – Következtetés és ajánlás
A fenti javaslat megfelelő jogalapja négyes: az EUMSZ 256. cikkének (1) bekezdése, az EUMSZ 257. cikkének első és második bekezdése, az EUMSZ 281. cikkének második bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 106a. cikkének (1) bekezdése. Az EUMSZ 19. cikkének (2) bekezdése nem felelő jogalap e javaslat számára.
2016. április 21-i ülésén a Jogi Bizottság 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással[3] tehát úgy határozott, hogy azt ajánlja, hogy a Jogi Bizottság és a plenáris ülés támogassák a jogalap megváltoztatására irányuló módosítást.
Kérem, Elnök Asszony, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.
Pavel Svoboda
- [1] A C-45/86. sz., Bizottság kontra Tanács (Általános preferenciális vámkedvezmények ) ügyben hozott ítélet (EBHT 1987., 1493. o.) 61. pontja; a C-440/05 sz. Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2007., I-9097. o.); a C-411/06. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2009., I-7585. o.).
- [2] Lásd a fent hivatkozott C-411/06. sz. ügyben hozott ítélet 46–47. pontját.
- [3] A zárószavazáson az alábbi személyek voltak jelen: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (1. alelnök), Jean-Marie Cavada (2. alelnök), Axel Voss (3. alelnök), Mady Delvaux (4. alelnök), Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Angel Dzhambazki, Rosa Estaràs Ferragut, Enrico Gasbarra, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, Emil Radev, Szájer József, Cecilia Wikström, Josef Weidenholzer (Evelyn Regner helyett az eljárási szabályzat 200. cikkének (2) bekezdése alapján).
VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (21.4.2016)
a Jogi Bizottság részére
az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek az Európai Unió Törvényszékére történő átruházásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről
(N8-0110/2015 – C8-0367/2015 – 2015/0906(COD))
Előadó: Danuta Maria Hübner
RÖVID INDOKOLÁS
A Bíróság 2011. március 28-án javaslatot tett az Európai Unió Bírósága alapokmányának az EUMSZ 254. cikkének (1) bekezdése és 281. cikkének (2) bekezdése alapján történő módosítására. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az ilyen javaslatokat – most első alkalommal – a rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni.
A benyújtott jogalkotási javaslat egymástól elkülönülő javaslatokat tartalmaz az Európai Unió Bíróságát alkotó mindhárom igazságszolgáltatási fórumot illetően.
A Bíróság esetében a javaslatok elsősorban a Bíróság elnökhelyettese tisztségének létrehozásával, valamint a nagytanács összetételéről és működéséről szóló szabályok módosításával kapcsolatosak.
A javaslat egy másik része lehetővé kívánja tenni helyettesítő bírák kinevezését a Közszolgálati Törvényszékbe. Egy külön rendelettervezetben javasolták a Bíróság alapokmánya 62c. cikkének módosítását, amely általánosságban tartalmazza a különös hatáskörű törvényszékek bírói karának helyettesítő bírákkal való kiegészítésének lehetőségét. A Bíróság javaslata nyomán két rendelet került elfogadásra[1].
A megnövekedett munkateher miatt (2000 és 2010 között 65%-kal nőtt a Törvényszék elé vitt ügyek száma, 2010 végén pedig 1300 ügy volt folyamatban, és ugyanabban az évben 527 ügy zárult le) a Bíróság úgy vélte, hogy strukturális megoldásra van szükség, ami a bírák számának legalább 12-vel való növelését jelentette volna, 39-re növelve a Törvényszék bíráinak számát.
A Bizottság és a Parlament[2] első olvasatban elfogadta a bírák számának növelését. A tagállamok azonban nem tudtak megállapodni a 12 új bíró kinevezésének módjáról. A nagy tagállamok az érdemek alapján történő kinevezést támogatták, a kis tagállamok pedig rotációs rendszert szorgalmaztak, ami biztosította volna számukra, hogy váltakozva, bizonyos időszakokban két bírájuk is legyen a Bíróságon.
2014 júliusában az olasz elnökség felkérte a Bíróságot, hogy dolgozzon ki új reformtervet; a javaslatot 2014 őszén terjesztette elő a Bíróság elnöke.
A Bíróság javaslatának frissített változata a Bíróságon tevékenykedő bírák számának megkétszerezésére irányul, aminek értelmében három lépésben 56-ra növelnék a számukat. 2015-ben 12 új bírói posztot hoznának létre. 2016-ban a Közszolgálati Törvényszék hét bírája csatlakozna a Törvényszékhez. Végül 2019-ben kilenc új poszt születne.
Ez az alapja az új javaslatnak, amelyről a Parlament és a Tanács megállapodásra jutott[3].
Az elfogadott rendelet (9) preambulumbekezdése szerint „az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (a Közszolgálati Törvényszék) hét bírói státusának 2016 szeptemberében át kell kerülnie a Törvényszékhez”.
A most vizsgált javaslat célja az említett rendelet azon határozatának a végrehajtása, amely szerint a Közszolgálati Törvényszék hét bíráját áthelyezik a Törvényszékre, és egyben a Közszolgálati Törvényszék hatásköreit is ez utóbbi kapja meg. Ily módon a javaslat kapcsán nem merülnek fel konkrét kérdések, az előadó ezért a javaslat módosítások nélküli elfogadását javasolja.
******
A Költségvetési Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja az Európai Parlamentnek, hogy az első olvasat során elfogadandó álláspontjában módosítás nélkül támogassa a Bíróság kérését.
ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
|
Elnevezés |
Az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek az Európai Unió Törvényszékére történő átruházása |
||||
|
Hivatkozások |
N8-0110/2015 – C8-0367/2015 – 2015/0906(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 26.11.2015 |
|
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFCO 26.11.2015 |
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Danuta Maria Hübner 3.12.2015 |
||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
15.3.2016 |
|
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
20.4.2016 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
19 3 1 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Mercedes Bresso, Fabio Massimo Castaldo, Kostas Chrysogonos, Richard Corbett, Esteban González Pons, Danuta Maria Hübner, Ramón Jáuregui Atondo, Constance Le Grip, Jo Leinen, Morten Messerschmidt, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Paulo Rangel, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Barbara Spinelli, Claudia Tapardel, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Max Andersson, Gerolf Annemans, David McAllister, Andrej Plenković, Cristian Dan Preda |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés) |
Axel Voss |
||||
- [1] Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 979/2012/EU, Euratom rendelete az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének helyettesítő bíráiról, HL L 303., 2012.10.31., 83–84. o.
Az Európai Parlament és a Tanács 2012. augusztus 11-i 741/2012/EU, Euratom rendelete az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról, HL L 228., 2012.8.23., 1–3. o. - [2] Az Európai Parlament által az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a Törvényszék bírái számának növelése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezethez fűzött, 2013. december 12-én elfogadott módosítások (02074/2011 – C7-0126/2012 – 2011/0901B(COD)) (1)
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a Törvényszék bírái számának növelése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről (02074/2011 – C7-0126/2012 – 2011/0901B(COD)) (rendes jogalkotási eljárás: első olvasat) - [3] Az Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-i (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., 2015.12.24., 14–17. o.).
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
|
Cím |
Az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek az Európai Unió Törvényszékére történő átruházása |
||||
|
Hivatkozások |
N8-0110/2015 – C8-0367/2015 – 2015/0906(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 26.11.2015 |
|
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFCO 26.11.2015 |
|
|
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Mady Delvaux 18.2.2016 |
|
|
|
|
|
A jogalap vizsgálata A JURI véleményének dátuma |
JURI 21.4.2016 |
|
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
15.3.2016 |
|
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
21.4.2016 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
15 4 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, Emil Radev, József Szájer, Axel Voss |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Angel Dzhambazki, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Cecilia Wikström |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Josef Weidenholzer |
||||
|
Benyújtás dátuma |
2.5.2016 |
||||