AJÁNLÁS az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

23.6.2016 - (14381/2013 – C8-0120/2016 – 2013/0321(NLE)) - ***

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Danuta Jazłowiecka

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(14381/2013 – C8-0120/2016 – 2013/0321(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (14381/2013),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyvre (14382/2013),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével, 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0120/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére és (2) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság ajánlására (A8-0216/2016),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Svájci Államszövetség kormányainak és parlamentjeinek.

RÖVID INDOKOLÁS

I. Kétoldalú megállapodások - háttér-információk

Földrajzi és kulturális közelségére, különösen politikai és gazdasági jelentőségére tekintettel, a 28 tagállamból álló Unió Svájc legfontosabb partnere. Ennek megfelelően az Unió számos megállapodás révén szorosabb kapcsolatot alakított ki Svájccal, mint az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli bármely más országgal. Svájc az Unió 4. legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok, Kína és Oroszország után, az Unió pedig Svájc legfontosabb kereskedelmi partnere. Több mint 1 millió uniós polgár él Svájcban, és további 230 000 lépi át naponta a határt munkába menet. Mintegy 430 000 svájci polgár él az Unióban. Románia, Bulgária és Horvátország uniós csatlakozásával a belső piac tovább bővült, elérve az 505 milliós lakosságot, így még inkább fontossá válik svájci partnerünk számára.

Svájc EGT-megállapodáshoz való 1992-es csatlakozásának elutasítását és az együttműködés meghatározó szerepének kölcsönös tudatosítását követően egy sor kétoldalú megállapodás (az úgynevezett „Bilaterális I.” megállapodáscsomag) született. Ezek a személyek szabad mozgására, a szárazföldi és a légi fuvarozásra, a mezőgazdaságra, a kutatásra, valamint a kereskedelem és a közbeszerzések technikai akadályaira vonatkoztak, és 2002. június 1-jén léptek hatályba.

A megállapodások második csomagjáról (a „Bilaterális II.” megállapodáscsomag) 2002 júniusa óta folytak a tárgyalások, és 2004-ben írták alá. Ez az intézkedéscsomag kilenc különböző megállapodást tartalmaz, amelyek a megtakarítások adóztatásával, a csalás elleni küzdelem terén folytatott együttműködéssel, Svájcnak a schengeni vívmányokhoz való társulásával, Svájcnak a „Dublin” és az „Eurodac” rendeletekben való részvételével, a feldolgozott mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelemmel, Svájcnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatban (EIONET) való részvételével, a statisztikai együttműködéssel, Svájcnak a Media és Media plus képzési programokban való részvételével, valamint a közösségi intézmények nyugdíjasai kettős adóztatásának elkerülésével kapcsolatosak.

Európai politikájában Svájc mindig törekedett az Unióval való kapcsolatok szorosabbra fűzésére, amit a svájci nemzet által 2000 óta hét népszavazáson meghatározott és jóváhagyott 20 főbb megállapodás és több mint 120 kétoldalú megállapodás bizonyít.

II. Személyek szabad mozgása

A „Bilaterális I.” megállapodáscsomag keretében aláírt, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás a szerződő felek polgárai számára biztosítja a jogot, hogy a főbb korlátozások kölcsönös felszámolásával beléphessenek a másik fél területére, ott élhessenek és munkát vállalhassanak. A fent említett jogok teljes körű kihasználása érdekében azonban munka- vagy szolgáltatási szerződéssel, illetve elegendő pénzügyi eszközzel és biztosítással kell rendelkezni. E megállapodás célja az volt, hogy az uniós vívmányokban előírtakkal egyenértékű olyan szabályokat állítson fel az Unió és Svájc között, amelyek lehetővé teszik a belépést, a tartózkodást, a munkavállalást, az önfoglalkoztatóként való munkavégzést, a tanulást, bevezetve a társadalombiztosításhoz való jogot, és ugyanolyan élet-, foglalkoztatási és munkakörülményeket biztosítva, mint amilyenek az állampolgárokat megilletik. A megállapodás célja továbbá a szerződő felek területén lévő szolgáltatásnyújtás elősegítése volt.

E megállapodás egyes átmeneti rendelkezések függvénye volt, amelyek fokozatosan lehetővé teszik az egész Unió és Svájc számára, hogy élvezzék a szabad mozgás előnyeit.

A „Bilaterális I.” megállapodáscsomag tartalmaz egy alapvető „guillotine-záradékot” is, amely kimondja, hogy ha a hét szerződés bármelyike megszűnne, valamennyi szerződés automatikusan megszűnik, valamint egy felfüggesztési záradékot, amely arról rendelkezik, hogy a szerződő felek vállalják, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken egymás állampolgáraival szemben nem fogadnak el további korlátozó intézkedéseket.

III. A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv

A „Bilaterális I.” megállapodáscsomag keretében 2000-ben aláírt és 2002. június 1-jétől hatályos, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodást Svájc és az akkori 15 uniós tagállam írta alá. A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás az egyetlen, amely az Unió 2004. május 1-jei bővítését követően nem terjed ki automatikusan az új tagállamokra. Következésképpen a megállapodást egy jegyzőkönyv révén módosították és kiterjesztették a Cseh Köztársaságra, Észtországra, Ciprusra, Lettországra, Litvániára, Magyarországra, Máltára, Lengyelországra, Szlovéniára és Szlovákiára. A megállapodáshoz csatolt első jegyzőkönyv 2006. április 1-jén lépett hatályba. Valamennyi jegyzőkönyv a 15 tagállammal kötött megállapodás mintájára készült, ugyanúgy megállapít kvótákat, a munkaerő-piaci hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket, korlátozásokat és védzáradékokat.

Bulgária és Románia 2007. január 1-jei uniós csatlakozásának megfelelően a megállapodást a II. jegyzőkönyv 2009-es hatálybalépésével ismét módosították.

Horvátország Unióba való 2013-as belépésével született meg a III. jegyzőkönyv. Ezt azonban a „Tömeges bevándorlás elleni” 2014. február 9-i népszavazás eredményeként kezdetben blokkolták. Válaszlépésként az Unió számos, Svájccal kötött megállapodásról szóló tárgyalást felfüggesztett, beleértve a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot és az „Erasmus+” diákcsereprogramot. 2016. március 4-én azonban Svájc és az Unió végül aláírták a III. jegyzőkönyvet, amely kiterjeszti a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodást Horvátországra.

E III. jegyzőkönyv elfogadásához az előzőkhöz hasonlóan az Európai Parlament egyetértésére van szükség.

IV. A jelen jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított 7 évig Svájc korlátozhatja a horvát polgárok munkaerőpiachoz való hozzáférését (kvóták, helyi munkavállalók előnyben részesítése, a munkakörülmények és bérek ellenőrzése). Az átmeneti időszak utolsó két évében a korlátozásokat a Svájc–EU Vegyes Bizottsággal kell elfogadtatni.

Ami a munkaerő-piaci korlátozásokat illeti, Svájc számbeli korlátozásokat tarthat fenn Horvátország olyan állampolgárai tekintetében, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, a következő két tartózkodási kategóriához való hozzáférés vonatkozásában: a) négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb tartózkodás; b) egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamra szóló tartózkodás.

A számbeli korlátozásokat a jegyzőkönyv hét éves végrehajtási időszakának minden egyes évére meghatározzák. Az egyes évekre vonatkozóan progresszív kvótákat határoznak meg annak érdekében, hogy Svájc évről-évre fokozatosan megnyithassa munkaerőpiacát a horvát munkavállalók előtt.

További rendelkezéseket állapítanak meg annak érdekében, hogy Svájc és Horvátország ellenőrzése alatt tarthassa a szervezett munkaerőpiacon jelen lévő munkavállalók elsőbbségére és a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafeltételeket.

Horvátország ugyanilyen időszakokra ugyanilyen számbeli korlátozásokat vezethet be a svájci állampolgárok vonatkozásában. Egy fontos védzáradék kimondja, hogy a jegyzőkönyv 7 éves időszaka végén Svájcnak további három évig lehetősége van arra, hogy egyoldalúan érvényesítse a védzáradékot Horvátországgal szemben a célból, hogy korlátozza a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélyek számát. E célból egyedi rendelkezéseket állapítanak meg.

A teljes átmeneti időszak a védzáradékkal együtt – adott esetben – ennek megfelelően a jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított 10 év.

V. A 2014. február 9-i népszavazás a „Tömeges bevándorlás ellen”.

A 2014. február 9-én tartott népszavazáson a svájci nemzet 50,3%-os szavazati aránnyal és a kantonok többségével elfogadta a Svájci Néppárt által ismertetett „Tömeges bevándorlás ellen” elnevezésű polgári kezdeményezést. A kezdeményezés fő eleme a 121a. új cikk svájci szövetségi alkotmányba történő bevezetése volt. A cikk alapeleme azt mondta ki, hogy Svájc önállóan szabályozza a bevándorlást, a tartózkodási engedélyekre vonatkozó korlátozásokat, és kvótákat vezethet be Svájc átfogó gazdasági érdekeinek megfelelően, valamint hogy a vállalkozások munkaerő-felvétel esetén kötelesek előnyben részesíteni a svájci állampolgárokat. Továbbá az EU–Svájc megállapodás szempontjából rendkívül fontos, hogy a „Tömeges bevándorlás elleni kezdeményezés” kimondta, hogy semmilyen nemzetközi szerződés vagy megállapodás nem sértheti meg az újonnan bevezetett cikket.

Az alkotmány 121a. cikkének célja gyakorlatilag a Svájcba történő bevándorlás korlátozása, a külföldiekre vonatkozó kvóták bevezetése, valamint kéri a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás újratárgyalását az Unióval. A Szövetségi Tanácsnak az elfogadástól számított három éven belül, azaz 2017 februárjáig e célok elérése érdekében végre kell hajtania az említett intézkedéseket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a 121a. cikk nem összeegyeztethető a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodással.

2014 júliusában a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás felülvizsgálatára irányuló kérést tartalmazó levelet küldtek a személyek szabad mozgásáról szóló EU–Svájc közötti megállapodás kezeléséért felelős Európai Külügyi Szolgálatnak. A tagállamokkal való egyeztetéseket követően az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton azonnal válaszolt, hangsúlyozva, hogy a megkülönböztetésmentesség elvének újratárgyalása, beleértve az egyenlő bánásmódot, a számbeli korlátozások és kvóták bevezetése céljából, a svájci állampolgárok előnyben részesítésével ötvözve alapvető ellentmondásban vannak a megállapodással, és hogy következésképpen az Unió nem ért egyet semmilyen e tekintetben történő felülvizsgálattal.

Figyelembe véve a „guillotine-záradékot” és azt, hogy be kell tartani a megállapodás feltételeit, tárgyalások folynak a svájci képviselőkkel annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak, lehetőség szerint a megállapodás 14.2 cikkének értelmezése alapján, amely előírja, hogy „komoly gazdasági és társadalmi nehézségek esetén” a Vegyes Bizottság megvizsgálhatja a helyzet orvoslását célzó megfelelő intézkedéseket.

Az elkövetkező hónapoknak megoldást kell hozniuk a fent említett népszavazás következményeire. Figyelembe véve, hogy Svájc önálló döntése a „Bilaterális I.” megállapodáscsomag megszűnését eredményezheti, a Svájci Államszövetségen múlik, hogy elfogadható javaslattal áll-e elő.

VI. Az előadó álláspontja

Svájc az uniós tagállamokhoz hasonlóan kihasználja a belső piac és annak bővítése által nyújtott előnyöket, amit a svájci fél ismételten megerősített[1] és hangsúlyozott abban az elemzésben, amelyet a „Bilaterális I.” megállapodáscsomag megszűnése következményeiről készített[2]. Kétségtelen, hogy Horvátország és Svájc profitálni fog e III. jegyzőkönyv aláírásából, politikai, gazdasági és kulturális hasznot húzva egy olyan szélesebb belső piacból, ahol a szabad mozgás kulcsfontosságú elem.

Mindezek fényében az előadó támogatja a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megkötését és javasolja, hogy a Parlament adja egyetértését.

• [1]  Az Economisuisse, – a svájci vállalkozói szövetség – a kétoldalú megállapodásokat „elengedhetetlennek és elkerülhetetlennek” tartja, különösen az új tagállamok piacokhoz való hozzáférése tekintetében;
• [2] https://www.seco.admin.ch/seco/fr/home/Aussenwirtschaftspolitik_Wirtschaftliche_Zusammenarbeit/Wirtschaftsbeziehungen/Wirtschaftsbeziehungen_mit_der_EU/wirtschaftliche-bedeutung-der-bilateralen-i/volkswirtschaftliche-auswirkungen-eines-wegfalls-der-bilateralen.html

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	21.6.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	44 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laura Agea, Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Czesław Hoc, Danuta Jazłowiecka, Jan Keller, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Javi López, Morten Løkkegaard, Thomas Mann, Dominique Martin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Anne Sander, Sven Schulze, Romana Tomc, Yana Toom, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Daniela Aiuto, Georges Bach, Lynn Boylan, Sergio Gutiérrez Prieto, Dieter-Lebrecht Koch, Joachim Schuster, Csaba Sógor, Neoklis Sylikiotis, Flavio Zanonato, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Paul Tang

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

44	+
ALDE ECR EFDD GUE/NGL Green/EFA PPE   S&D	Enrique Calvet Chambon, Martina Dlabajová, Marian Harkin, Morten Løkkegaard, Yana Toom, Renate Weber Arne Gericke, Czesław Hoc Laura Agea, Daniela Aiuto, Tiziana Beghin Lynn Boylan, Neoklis Sylikiotis, Gabriele Zimmer Terry Reintke, Tatjana Zdanoka Georges Bach, David Casa, Danuta Jazłowiecka, Dieter-Lebrecht Koch, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Anne Sander, Sven Schulze, Csaba Sógor, Romana Tomc Guillaume Balas, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Elena Gentile, Sergio Gutiérrez Prieto, Jan Keller, Javi López, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Joachim Schuster, Paul Tang, Marita Ulvskog, Flavio Zanonato

2	-
ENF NI	Dominique Martin Lampros Fountoulis

0	0

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik