Eljárás : 2015/2324(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0226/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0226/2016

Viták :

PV 12/09/2016 - 19
CRE 12/09/2016 - 19

Szavazatok :

PV 13/09/2016 - 4.17
CRE 13/09/2016 - 4.17
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0336

JELENTÉS     
PDF 654kWORD 331k
1.7.2016
PE 580.480v03-00 A8-0226/2016

az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról

(2015/2324(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság

Előadó: Mercedes Bresso

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról

(2015/2324(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikkére, 265. cikkének (5) bekezdésére és 174. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról szóló bizottsági közleményre (COM(2015)0366) és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervre és támogató elemzési dokumentumra,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR))(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról szóló bizottsági közleményhez kapcsolódó, 2015. július 28-i cselekvési tervre (SWD(2015)0147),

–  tekintettel az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2013. december 19-i és 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2015. július 28-i jelentésre (SWD(2015)0147) és a Tanács 2013. december 19-i és 20-i vonatkozó következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „Az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról szóló bizottság közleményre (COM(2015)0366) vonatkozó, 2015. október 8-i véleményére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának „Az Európai Unió Alpokra vonatkozó makroregionális stratégiája” című, 2014. december 3-i véleményére (CDR 2994/2014),

–  tekintettel „Az Unió makroregionális stratégiáinak alakulásáról: A jelenlegi gyakorlat és a jövőbeni kilátások, különösen a Földközi-tenger térségében” című, 2012. július 3-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Alpokra vonatkozó makroregionális uniós stratégia alakulásáról szóló, 2013. május 23-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, a makroregionális stratégiák irányításáról szóló, 2014. május 20-i jelentésre (COM(2014)0284),

–  tekintettel „Az Európa 2020 keretei közötti fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politika” című, 2011. január 26-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (COM(2011)0017),

–  tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek (Aarhusi Egyezmény) az Európai Közösség nevében való megkötéséről szóló, 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozatra,

–  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról Brdóban (Szlovénia) 2016. január 25–26-án megrendezett nyitókonferenciára,

  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról 2014. szeptember 17-én Innsbruckban az érdekelt felek számára megrendezett konferenciára,

–  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról 2014. december 1–2-án Milánóban az érdekelt felek számára megrendezett konferenciára,

–  tekintettel az Alpok védelméről szóló Egyezmény megkötéséről szóló, 1996. február 26-i 96/191/EK tanácsi határozatra (Alpesi Egyezmény),

–  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról folytatott nyilvános konzultációról szóló bizottsági összefoglaló jelentésre,

–  tekintettel az érdekelt feleknek „Az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról szóló politikai állásfoglalás” című, 2013. október 18-án Grenoble-ban elfogadott dokumentumban megfogalmazott nézeteire,

–  tekintettel „A makrorégiók új szerepe az európai területi együttműködésben” című, az Európai Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága (B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) által 2015 januárjában közzétett tanulmányra,

–  tekintettel „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé” című bizottsági fehér könyvre (COM(2009)0147),

–  tekintettel a Bizottság 2015. évi kutatási és innovációs eredménytáblájára,

–  tekintettel a Bizottság az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése” című közleményére (COM(2013)0249),

–  tekintettel az európai területi együttműködésről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a Bizottság „Az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és más kutatási, innovációs és versenyképességgel kapcsolatos uniós programok közti szinergiák előmozdítása” című 2014-es iránymutatására,

–  tekintettel a Bizottság az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Központi Bankhoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, a Régiók Bizottságához és az Európai Beruházási Bankhoz intézett, „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel „Az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról” című, 2014. szeptember 17-én Innsbruckban megrendezett konferenciára,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó makroregionális stratégiájáról szóló, 2014. december 3-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0226/2016),

A.  mivel az átfogó harmonikus fejlődés előmozdítása érdekében az Unió egészében meg kell erősíteni a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;

B.  mivel a makroregionális stratégiák a gazdasági, társadalmi és területi kohézió céljának megvalósítását elősegítő jelenlegi alapvető eszközök; mivel e stratégiák a nem az új jogszabályokra, nem az új intézményekre és nem a többletforrásokra számító „három nem” elvére épülnek;

C.  mivel az Alpok-régióra vonatkozó makroregionális stratégia segíthet visszafordítani a gazdasági visszaesést a kutatási és innovációs beruházások, valamint a vállalkozások támogatása révén, figyelembe véve a régió egyedi jellemzőit és értékeit;

D.  mivel a makroregionális stratégiák céljának arra kell irányulnia, hogy a különböző régiók közös céljait önkéntes és összehangolt megközelítéssel könnyebben lehessen elérni anélkül, hogy további szabályozást kellene létrehozni;

E.  mivel az éghajlatváltozás kibontakozása az Alpok-régióban gyorsabb a globális átlagnál, ami egyre gyakrabban vezet természeti katasztrófákhoz, így lavinákhoz és áradásokhoz;

F.  mivel a makroregionális stratégiák célja, hogy meghatározzák az erőforrásokat és kihasználják a régiók közös fejlesztési potenciálját;

G.  mivel a makroregionális stratégiák a többszintű kormányzás olyan modelljét kínálják, amelyben a stratégiák csak a helyi, regionális és nemzeti szintű érdekelt felek bevonása mellett lehetnek sikeresek; mivel kölcsönös együttműködést kell ösztönözni a különböző makrorégiók között annak érdekében, hogy politikájuk jobban összhangban legyen az európai célokkal;

H.  mivel a makroregionális stratégiák hozzájárulhatnak a régió egészének javát szolgáló együttműködési hálózatok létrehozására irányuló, határokon átnyúló stratégiák és nemzetközi projektek kialakításához;

I.  mivel a regionális identitások, valamint a kulturális örökség – így elsősorban a népi kultúrák és az Alpok-régió népszokásai – fokozott védelmet érdemelnek;

J.  mivel az Alpok régiói által elfogadott, alulról építkező határozott megközelítés az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia (EUSALP) létrehozását eredményezte, amelynek célja az Alpok-régió egészét érintő közös kihívások eredményes kezelése;

K.  mivel az Alpok-régió jelentős szerepet játszik a tagállamok gazdasági fejlődésében, és számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt a városi és a környező külvárosi területeknek;

L.  mivel az Alpok-régióra vonatkozó makrostratégia kb. 80 millió embert fog érinteni hét ország 48 régiójában, mely országok közül öt uniós tagállam (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország és Szlovénia) és kettő nem uniós tagállam (Liechtenstein és Svájc);

M.  mivel az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiának a környezeti fenntarthatóságot és a gazdasági fejlődést egy olyan természetes környezetvédelmi területen kell összehangolnia, amely egy fő idegenforgalmi célpont is egyben;

N.  mivel az Alpok egyes területeinek fő problémája az elnéptelenedés, és az Alpok-régió lakosainak többsége nem tudja magát fenntartani kizárólag a turizmusból, ezért tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságot, az erdészetet, valamint az egyéb környezetbarát ágazatokat és szolgáltatásokat;

O.  mivel jelentős különbségek vannak a stratégia által érintett régiók között, és ezért mind a különböző régiók között (horizontálisan), mind az egyes régiókon belül (vertikálisan) koordinálni kell a politikákat és az ágazatokat;

P.  mivel az Alpok-régió egyedülálló földrajzi és természeti jellemzőkkel rendelkezik, és jelentős fejlődési lehetőségeket rejtő, összekapcsolt és tranzit makrorégiót alkot; mivel konkrét válaszokat kell adni a környezettel, a demográfiával, a közlekedéssel, a turizmussal, az energetikával, a szezonalitással és a többrétű tevékenységekkel kapcsolatos kihívásokra, és mivel az összehangolt területi tervezés jobb eredményeket hozhat és hozzáadott értéket teremthet az alpesi és az Alpokkal határos régiók területi kohéziójában;

Q.  mivel az Alpok-régió Európa „víztornya” és az Alpok elegendő vizet biztosít ahhoz, hogy nyáron kielégítse a hegyvidéki területek szükségleteinek akár 90 %-át; mivel a víz fontos a vízenergia, a mezőgazdasági területek öntözése, a fenntartható erdőgazdálkodás, a biológiai sokféleség és a táj megőrzése, valamint az ivóvízellátás biztosítása szempontjából; mivel alapvető fontosságú a vizek minőségének és a folyók alacsony vízállásának megőrzése az Alpokban, és megfelelő egyensúlyt kell találni a helyi lakosság érdekei és a környezet szükségletei között;

R.  mivel az Alpok-régiót határok szelik át, és e korlátok megszüntetése alapfeltétele a térségben folytatott együttműködésnek, a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgásának és az ezzel járó gazdasági, szociális és környezeti kölcsönhatásnak; mivel az Alpok-régióra vonatkozó stratégia lehetőséget kínál a határokon átnyúló együttműködés megerősítésére, az emberek és a gazdasági tevékenységek között összeköttetéseket és hálózatokat hoz létre, és ezáltal megszünteteti a határok által képzett akadályokat;

S.  mivel a Bizottság az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló közleményében hangsúlyozza, hogy az Alpok környezeti örökségének megőrzése érdekében csökkenteni kell az Alpokon áthaladó közlekedés hatását, valamint azt, hogy fontos lenne egy olyan stratégia végrehajtása, amely a helyi lakosság számára egészségesebb és jobban megőrzött lakókörnyezet biztosítására irányul;

T.  mivel a személyek szabad mozgása alapvető jog, és előfeltétele – különösen a határmenti területeken – a gazdasági, társadalmi, területi és környezeti kohézióhoz kapcsolódó célkitűzések elérésének, az erőteljes és fenntartható versenyképesség megteremtésének, valamint a foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférésnek;

U.  mivel az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia területét a középpontjában található hegyvidéki és a nagyvárosi területeket is magában foglaló Alpok körüli terület alkotja, amelyek szoros kölcsönhatásokon és funkcionális kapcsolatokon keresztül összeköttetésben állnak egymással, és együttesen befolyást gyakorolnak a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésre;

V.  mivel ez a megőrzött ökoszisztémákkal és szolgáltatásokkal rendelkező régió – a régió kulturális és természeti örökségének figyelembe vételével – számos gazdasági tevékenységhez biztosíthat alapot, a mezőgazdaságra, az erdészetre, a turizmusra és az energiatermelésre helyezett hangsúllyal;

W.  mivel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiája első, hegyvidéki területeket érintő makroregionális stratégiaként mintaként és inspirációként szolgálhat az Unió más hegyvidéki területei számára;

X.  mivel a korábbi uniós makroregionális stratégiák igazolták az ilyen típusú együttműködés sikerét, és hasznos tapasztalatként szolgáltak új makroregionális stratégiák kidolgozásához;

Általános megjegyzések és kormányzás

1.  üdvözli a Bizottságnak az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról szóló közleményét és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervet; úgy véli, hogy ez a lépés az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzésével összhangban a régió fejlődése felé mutat; megjegyzi, hogy a stratégia és a cselekvési terv jelentős szerepet játszhat a régió elnéptelenedésének megakadályozására irányuló törekvésben, különösen, ha fiatalok elvándorlásáról van szó;

2.  kiemeli a gazdasági, szociális és környezetvédelmi érdekeket összehangoló Alpesi Egyezmény végrehajtása során szerzett értékes tapasztalatokat; felhívja a részt vevő országokat, hogy tartsák tiszteletben az elért megállapodásokat, és tartsák fenn a fenntartható fejlődés és az Alpok védelme tekintetében tett szigorú kötelezettségvállalásaikat;

3.  üdvözli, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) esetleges jelentős forrásokat, továbbá az eszközök és technikai lehetőségek széles tárházát biztosítják a stratégia számára; nagyobb szinergiákat sürget az esb-alapok és a stratégia pillérei szempontjából fontos más alapok és eszközök – különösen a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a LIFE program, a kkv-kat célzó COSME program, az Interreg Alpesi térség program és az Európai Stratégiai Beruházási Alap – közötti koordináció és komplementaritások elősegítése érdekében, amelyek tekintetében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy az Alpok-régió sajátos kihívásaira irányuló egyes pályázati felhívások milyen hozzáadott értéket biztosíthatnak;

4.  felhívja a Bizottságot és az európai strukturális és beruházási alapok programjainak előkészítéséért, irányításáért és végrehajtásáért felelős nemzeti, regionális és helyi szerveket, hogy hangsúlyozzák a makroregionális projektek és intézkedések jelentőségét; az együttműködés fokozását várja el az Alpok-régióban szerepet játszó említett európai uniós politikák, programok és stratégiák összehangolása révén, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze az érintett programok gyakorlati alkalmazását az átfedések elkerülése, valamint a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték maximalizálása érdekében; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a követendő eljárás teljes átláthatóságának biztosítása érdekében tegye könnyen hozzáférhetővé a fontos dokumentumokat az európai polgárok és az intézmények számára;

5.  ismételten hangsúlyozza a „három nem” elvének fontosságát, mivel a makrorégiók olyan keretek, amelyek az együttműködési kezdeményezések hozzáadott értékére és a különböző uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiákra épülnek;

6.  felhívja a tagállamok illetékes hatóságait és a részt vevő régiókat, hogy – lehetőség szerint – mind nemzeti, mind regionális szinten hangolják össze politikáikat és a finanszírozási módokat az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia intézkedéseivel és célkitűzéseivel, és hogy módosítsák elfogadott operatív programjaikat az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia keretében a jövőben megvalósuló projektek megfelelő végrehajtásának, illetve annak biztosítása céljából, hogy az irányító hatóságok kellően figyelembe vegyék az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia prioritásait az operatív programok végrehajtásakor (pl. külön erre a célra közzétett pályázati felhívások, bónuszpontok vagy költségvetési források erre a célra történő rendelése révén); a makroregionális megközelítés 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politika reformját megelőző megerősítésére szólít fel, valamint hangsúlyozza az integrált makroregionális projektek és intézkedések fontosságát;

7.  felhívja az EBB-t, hogy a Bizottsággal együttműködve vizsgálja meg az Alpok-régióra vonatkozó beruházási terv elkészítésének lehetőségét, amely lehetővé tenné az állami és magánforrásokból származó finanszírozás igénybevételét; kéri a régió számára olyan csővezetékprojekt létrehozását, amely vonzza a befektetőket; ebben az összefüggésben ösztönzi a Bizottságot, az Európai Beruházási Bankot (EBB) és a részt vevő országokat, hogy aknázzák ki az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kínálta lehetőségeket a régióban a makroregionális szintű fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás megvalósítása céljából;

8.  hangsúlyozza, hogy megfelelő tájékoztató kampányokat kell tartani az alpesi régióra vonatkozó uniós stratégiáról, és ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a stratégia megfelelő minőségű legyen, valamint hogy annak céljait és eredményeit megfelelően kommunikálják valamennyi szinten, többek között határokon átnyúló módon és nemzetközi szinten is; az uniós makroregionális stratégiák végrehajtása tekintetében felhív az összehangolás és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítására, különösen a természeti és a kulturális örökség kezelése terén, hogy ezáltal fenntartható idegenforgalmi lehetőségeket hozzanak létre;

9.  az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia irányító testületeit támogató makroregionális szintű végrehajtási struktúra létrehozására hív fel, melyet a Bizottsággal, a tagállamokkal és a régiókkal együttműködve, és velük egyetértve kell kialakítani; üdvözli továbbá a Parlamentnek az irányító szerveiben való képviseletét, és úgy véli, hogy a Parlamentet be kell vonni a stratégia végrehajtásának ellenőrzésébe;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy játsszon aktív szerepet az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtási szakaszában; úgy véli, hogy a tagállamok és régiók mellett – megosztott irányítás alapján, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét tiszteletben tartva – a Parlamentet is be kell vonni a stratégiához kapcsolódó projektek tervezésének és megvalósításának minden szakaszába, hogy biztosított legyen többek között a közigazgatási szerv részéről a helyi és a regionális érdekelt felek, a gazdasági és a szociális partnerek, valamint a makrorégió civil társadalmát képviselő szervezetek tényleges részvétele, továbbá a megfelelő koordináció az Unió által támogatott más stratégiákkal és finanszírozási formákkal;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtását objektív kritériumok és mérhető indikátorok alapján;

12.  támogatja az Alpok-régió vidéki és városi területein történő stratégiai tervezést, a hálózatépítés és a közös célkitűzések koherens, összehangolt és integrált szakpolitikai keretben történő előmozdítása céljából (pl. a megújuló energiaforrások, a jólét, a logisztika, illetve a vállalati és szociális innováció vonatkozásában); ösztönzi a bevált gyakorlatok megosztását, például a fenntartható idegenforgalomról a régiók között, valamint más létező makroregionális stratégiákban;

13.  sürgeti a helyi és a regionális hatóságokat, hogy a döntéshozatali eljárások tekintetében a helyi civil és regionális társadalommal együtt vállaljanak vezető szerepet az irányító szerveiben, illetve a stratégia operatív, technikai és végrehajtási szerveiben, teljes mértékben tiszteletben tartva a szubszidiaritás, továbbá a többszintű kormányzás elvét;

14.  úgy véli, hogy a beruházásokat a régió teljes népességének az egészségügyi ellátáshoz és az elsősegélyt és sürgősségi segélyt nyújtó egységekhez való egyenlő és hatékony hozzáférésére kell irányítani, különösen a vidéki területeken, az elnéptelenedés elkerülése érdekében;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy kétévente nyújtson be egy objektív kritériumokon és mérhető mutatókon alapuló jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról működésének, valamint a növekedés, a munkahelyek, az egyenlőtlenségek csökkentése és a fenntartható fejlődés tekintetében jelentett hozzáadott értékének értékelése érdekében;

16.  kéri a részt vevő országokat, hogy a környezet figyelembevételével folytassák az energiaellátási források diverzifikálására irányuló erőfeszítéseiket; hangsúlyozza azon, meglévő vízerőművi infrastruktúra fenntarthatóságának, versenyképességének és korszerűsítésének szükségességét, amelyet nagyon korai szakaszban fejlesztettek, úgy, hogy közben figyelembe veszik, hogy a vízerőművi infrastruktúrák milyen hatásokat gyakorolhatnak a környezetre és a geológiai állapotra, továbbá szükségesnek tartja a kisebb (mini-, mikro- és piko-) erőművek előmozdítását; hangsúlyozza, hogy az integrált vízkészlet-gazdálkodás és -védelem az Alpok fenntartható fejlődésének egyik kulcsa, és ezért a helyi lakosságnak képesnek kell elköteleződnie a vízenergia és az általa létrehozott hozzáadott érték felhasználására; sürgeti a részt vevő országokat, hogy járuljanak hozzá jól működő hálózatok kialakításához a makrorégióban az energiaellátás biztonságának biztosítása és a határon átnyúló együttműködés bevált gyakorlatainak cseréjére vonatkozó struktúrák kialakítása érdekében;

17.  hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a társadalmi dimenziót egy olyan növekedési modell kialakítására való törekvés biztosítása érdekében, amely képes biztosítani a fenntartható növekedést, a társadalmi befogadást és a szociális védelmet mindenki számára, különösen a határ menti területeken; ebben az összefüggésben, kiemeli, hogy prioritásokat kell meghatározni és intézkedéseket kell hozni a megkülönböztetés valamennyi formája ellen;

18.  emlékeztet arra az alapelvre, hogy garantálni kell a közszolgáltatásokhoz való általános hozzáférést az Unió egész területén, elsősorban az oktatás, az egészségügyi ellátás, a szociális szolgáltatások és a mobilitás terén, különös figyelmet fordítva a fogyatékossággal élő személyek szükségleteire; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a részt vevő országok támogassák az Alpok-régióban a közszolgáltatások nyújtására irányuló alternatív és innovatív megoldásokat, beleértve a helyi és regionális igényekhez igazodó, személyre szabott szolgáltatásokat is; ezzel kapcsolatosan felhívja a részt vevő országokat, hogy dolgozzanak ki ösztönzőket a köz- és magánszféra közötti partnerségek fejlesztésére; emlékeztet azonban a mindenkit megillető minőségi közszolgáltatások megfizethetőségének és elérhetőségének elvére;

19.  aggodalmának ad hangot az Alpok-régió bizonyos részein található ökoszisztémák pusztulása és a természeti katasztrófák veszélye miatt; hangsúlyozza, hogy a természeti katasztrófakockázat kezelésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiákat teljes körűen kell alkalmazni; kiemeli, hogy közös készenléti tervek kidolgozására és végrehajtására van szükség a határokon átnyúló szennyezés problémájának kezelésére; gyorsreagálású közös csapatok felállítására szólít fel a természeti katasztrófák (földcsuszamlás, hegyomlás és áradás) által veszélyeztetett idegenforgalmi területeken; ezzel összefüggésben rámutat, hogy javítani kell az uniós polgári védelmi mechanizmus előmozdításán;

Munkahelyek, gazdasági növekedés és innováció

20.  felhívja az EBB-t, hogy a Bizottsággal együttműködve vizsgálja meg az Alpok-régióra vonatkozó olyan beruházási terv kidolgozásának lehetőségét, amely lehetővé tenné az állami és magánforrásokból származó finanszírozás igénybevételét; kéri a régió számára olyan csővezetékprojekt létrehozását, amely vonzza a befektetőket;

21.  elismeri, hogy az Alpok-régiók a hatalmas kiterjedésű természetes tájakkal, valamint a magasan fekvő területektől az alacsonyan fekvő, sőt a Földközi-tenger partjáig terjedő ökoszisztémák rendkívüli változatosságával egy olyan környezeti örökséggel rendelkeznek, amelyet meg kell őrizni, ily módon lehetővé téve a természet és az emberek együttélésén alapuló gazdasági térség és bioszféra kialakulását; rámutat a gazdálkodási és más gazdasági tevékenységek közötti aktív szinergikus együttműködés szükségességére a védett területeken (Natura 2000 terület, nemzeti parkok, stb.) az integrált turisztikai termékek kifejlesztésének érdekében, valamint kiemeli a hegyvidéki régiók egyedülálló élőhelyei megőrzésének és védelmének fontosságát.

22.  kiemeli a stratégia által munkaerőpiacának fejlesztése szempontjából megnyíló azon lehetőségeket, amelyeket különböző jelentős mértékű határokon átnyúló ingázás jellemez; úgy véli, hogy a munkaerő képzettségi szintje javításának és a zöld gazdaságban az új munkahelyek teremtésének az Alpok-stratégia beruházási prioritásainak részét kell képeznie; hangsúlyozza azonban, hogy a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a kereskedelem, a kézműipar- és a gyártás területén tevékenykedő kis- és középvállalkozások – gyakran családi vállalkozások, mint például a kis mezőgazdasági üzemek és kis feldolgozó vállalkozások – állnak az Alpok-régió gazdasági tevékenységeinek középpontjában, és ezzel az élőhely és a kulturális- és természeti környezet gerincét, valamint a foglalkoztatás fő forrását alkotják az Alpokban; hangsúlyozza a gazdasági tevékenységek és a foglalkoztatási lehetőségek további diverzifikálásának szükségességét az Alpok-régióban;

23.  hangsúlyozza, hogy kiemelt területként kell kezelni a digitális infrastruktúrákba történő beruházást, és a nagy városi központoktól távol eső területek lakossága számára gyors és hatékony hozzáférést kell biztosítani a szélessávú internethez, és ezáltal olyan digitális és online szolgáltatásokhoz, mint például az e-kereskedelem, valamint a digitális piaci csatornák, a távmunka és egyéb lehetőségek igénybe vétele, és – amennyiben lehetséges – elő kell segíteni egyúttal a fizikai helyváltoztatást nem igénylő alternatív megoldásokat;

24.  úgy ítéli meg, hogy az innováció és az intelligens szakosodási stratégiákra alapuló és a meglévő uniós forrásokból (pl. ERFA, ESZA, COSME, Horizont 2020 vagy Erasmus +) finanszírozott, a gazdaság kulcsfontosságú területein alkalmazott új technológiák használata segíthetnének minőségi munkahelyeket teremteni az olyan stratégiai ágazatokban, mint az élettudományok, a biogazdaság, az energiaügy, a biotermékek, az új anyagok vagy az e-szolgáltatások területe; emlékeztet arra, hogy erőteljes támogatást kell nyújtani a kis- és középvállalkozások számára, ami megfordíthatja az Alpok-régió bizonyos területein jelenleg tapasztalt elnéptelenedési tendenciát;

25.  felhívja az alpesi térséghez tartozó tagállamok és régiók illetékes hatóságait, hogy folytassanak párbeszédet az Európai Bizottsággal azzal a céllal, hogy megvizsgálják, hogy a következő programozási időszakban megvalósítható-e egy – az EUMSZ 185. cikkén alapuló – közös program, amely támogatja az Alpok területe kutatási és innovációs tevékenységeinek integrációját az intelligens szakosodási stratégiákba épített integrált európai értékláncok keretében;

26.  ösztönzi az állami és a magánvállalkozások, az egyetemek, a kutatóintézetek és más fontos érdekelt felek közötti klasztereket és együttműködést, az innováció, illetve az alpesi és az Alpok-széli területek közötti szinergiák kiaknázásának lehetővé tétele céljából; úgy véli, hogy a hatékonyabb és eredményesebb beruházások szavatolása érdekében a tervezett fellépéseknek a nemzeti és regionális kutatásokra és az intelligens regionális szakosodásra vonatkozó innovációs stratégiákra kell épülniük;

27.  elismeri, hogy az Alpok régióra vonatkozó európai uniós stratégia sikere szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy a kulturális és kreatív ágazatban működő egyesületek és intézmények, illetve mikrovállalkozások és kkv-k számára projekteket dolgozzanak ki, mivel ezek erőteljes befolyást gyakorolnak a beruházásra, a növekedésre, az innovációra és a foglalkoztatásra, illetve a kulturális és nyelvi sokszínűség megmentésének és támogatásának területén játszott alapvető szerepük miatt;

28.  hangsúlyozza, hogy az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégiának nem csak a hagyományos gazdasági tevékenységi formák, így például a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás és a kézműves tevékenységek megőrzését, fenntartását és adott esetben alkalmazkodását kell biztosítania, de az innováció, illetve az ezen a területen születő új kezdeményezések – többek között az Unió InnovFin eszköze révén történő – fejlesztésének ösztönzését is; rámutat annak szükségességére, hogy a kis- és középvállalkozások számára könnyebb hozzáférést kell biztosítani a támogatáshoz és a finanszírozáshoz, szem előtt tartva a munkahelyteremtésben betöltött szerepüket;

29.  hangsúlyozza, hogy a tágabb térség idegenforgalmának további fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a régiók közötti, különösen a határokon átnyúló együttműködés; ösztönzi a meglévő természeti és kulturális örökségre, a fenntarthatóságra és az innovációra épülő idegenforgalmi stratégiák kidolgozását; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a különböző alpesi hagyományok és szokások társadalmi, kulturális és gazdasági dimenzióját, fenntartva azok sokszínűségét;

30.  megállapítja, hogy a ragadozó madarak és emlősök Alpok-régiókba történő visszatelepítése nemzeti és helyi szinten valósul meg, miközben e fajok nem ismerik a közigazgatási határokat, és migrációjuk határokon átnyúló természetes jelenség; a ragadozó madarak és emlősök visszatelepítéséhez kapcsolódó összeférhetetlenségek elkerülése érdekében kéri a tagállamokat, hogy törekedjenek a különböző hatóságok közötti jobb koordinációra, valamint arra, hogy a haszonállatok és a legelő állatok állománygazdálkodásának és az állatok védelmének javítása érdekében az Alpok-régióra vonatkozó stratégia részeként és az Alpesi Egyezmény nagyragadozók, vadon élő patások és a társadalom platformjával összefüggésben fokozzák az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét;

31.  támogatja az idegenforgalmi kínálat változatosabbá tételét a regionális adottságokhoz alkalmazkodó és az olyan regionális forrásokat kihasználó kínálatok fejlesztésével, mint például az idegenforgalmi témaparkok és tematikus útvonalak, az étel- és borturizmus, a kulturális, illetve a gyógy- és sportturizmus, az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása érdekében, egyúttal enyhítve az infrastruktúrára nehezedő nyomást, az idegenforgalmi ciklusban az egész éves foglalkoztatás megvalósításával, és támogatva a falusi turizmust, melynek célja, hogy a forgatagtól távol eső szállodák falusi és természetvédelmi tevékenységei odavonzzák a látogatókat, valamint megerősítsék az idegenforgalmi célpontok versenyképességét és fenntarthatóságát; támogatja az éghajlatváltozáshoz és a környezetvédelemhez jobban alkalmazkodó új idegenforgalmi tevékenységek előmozdítását;

32.  támogatja az iskolai szünetek és az ehhez kapcsolódó nyaralások és egyéb utazások időben egyenletes elosztása révén a közlekedési infrastruktúra tehermentesítését elősegítő intézkedéseket, az úthasználati díjak intelligens kialakítását, valamint az az idegenforgalmi szolgáltatók által a csúcsidőszakokban, illetve -időkben biztosított ösztönzőket;

33.  emlékeztet arra, hogy gazdasági szempontból mennyire fontos a „szelíd” és fenntartható idegenforgalmi tevékenységeknek az egész Alpok-régióban – többek között a tóparti és fürdővárosokban – történő fejlesztése; a tagállamokat is a kerékpár és a vonat, illetve intermodális közlekedési szolgáltatások együttes használatára ösztönzi; a bevált gyakorlatok alapján rámutat az Unió által finanszírozott projektek részeként létrehozott idegenforgalmi platformokra;

34.  megjegyzi, hogy gyakran ugyanannak a személynek kell – esetenként határokon átnyúló módon – különböző tevékenységeket elvégeznie az év során; felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy ösztönözzék az együttműködést a szakmai alap- és továbbképzést nyújtó szervek között; hangsúlyozza azokat az előnyöket, amelyeket egy határokon átnyúló tanulásnak szentelt Erasmus+ program hozhatna létre;

Mobilitás és összeköttetés

35.  hangsúlyozza, hogy a részt vevő országok között javítani kell a közlekedési és energetikai összeköttetéseket, ideértve a helyi, regionális és határon átnyúló közlekedést, illetve a hátországgal való intermodális összeköttetéseket (a nagy konurbációkat is ideértve), a régió fejlődésének előmozdítása, lakosai életminőségének javítása és új lakosok idevonzása céljából is, ugyanakkor meg kell vizsgálni azt is, hogy a TEN-T hálózatok jobb megvalósítására irányuló globális cél elérése érdekében a már meglévő hálózatokat helyre lehet-e állítani és/vagy fejleszteni; hangsúlyozza az intelligens infrastruktúra-építés fontosságát; úgy véli, hogy az újonnan épített infrastruktúráknak valódi „technológiai folyosókká” kell válniuk, amelyeken belül ki kell építeni az összes „különálló infrastruktúrát”, úgymint az elektromos, a telefon-, a széles sávú és ultraszéles sávú internetvezetékeket, a gázvezetékeket, az optikai hálózatokat, a vízvezetékeket stb.;

36.  felszólít az alpesi közlekedés- és környezetvédelmi politika jövőbeli tervezésének és végrehajtásának holisztikus megközelítésére; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a közúti forgalom vasúti forgalomra való átállását szolgáló modális váltást, különösen a teherforgalom terén, és kéri a Bizottságot, hogy támogassa ezt az átállást; ezzel összefüggésben szorgalmazza, hogy a közúti közlekedésből származó bevételeket a hatékony és környezetbarát személy- és vasúti áruszállítás megvalósításának és fejlesztésének előmozdítására, valamint a zaj- és levegőszennyezés csökkentésére használják fel, és megemlít olyan területekkel kapcsolatos lehetséges projekteket, mint a közlekedésszervezés, technológiai innováció, interoperabilitás, stb.; felhív továbbá az Alpok-régió meglévő infrastruktúrájának bővítésére, beleértve az intermodális és interoperábilis minőségi rendszereket; hangsúlyozza, hogy a régió összes lakosa számára biztosítani kell az összeköttetést és hozzáférhetőséget;

37.  hangsúlyozza, hogy a közlekedési útvonalakat össze kell kapcsolni Európa más részeivel és a TENT-T folyosókkal, biztosítva egyúttal a már meglévő infrastruktúrák optimális kihasználását; emlékeztet arra, hogy a hegyvidéki terep továbbra is akadályozza, hogy az európai polgárok közelebb kerüljenek egymáshoz, és hogy az Unió elkötelezte magát a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra finanszírozásának növelése iránt; kéri ezért a részt vevő országokat is, hogy erőfeszítéseiket összpontosítsák a fenntartható és inkluzív kiegészítő projektek végrehajtására és tervezésére, valamint a jelenlegi TEN-T hálózat összekötésére és fejlesztésére;

38.  felhívja a figyelmet arra, hogy a hegyvidéki területeken belül és a hegyvidéki és az azokat övező területek között hiányoznak a működő, nem környezetszennyező összeköttetések; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kohézió és az életminőség javítása érdekében regionális és helyi szinten segítsék elő – különösen a vasúti hálózat terén – a tiszta, karbonszegény és jobb összeköttetéseket; ösztönzi és támogatja az Alpok-régióban való letelepedést;

39.  felkéri a makroregionális stratégiában részt vevő országokat, hogy vegyék figyelembe a határ menti munkavállalók sajátos helyzetét, és dolgozzanak ki megállapodásokat az Alpok-makrorégió határ menti munkavállalói számára;

40.  támogatja a helyi közlekedés igény szerinti innovatív formáinak – mint például az intelligens közlekedési információk, a közlekedésszervezés, a közlekedési információtechnológia, valamint a multimodalitás – fejlesztését, figyelembe véve a régióközi tevékenységmegosztásban e területen rejlő lehetőségeket is;

41.  hangsúlyozza, hogy a hegyvidéki területeken belül nincsenek működő digitális összeköttetések; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a regionális és helyi szintű összeköttetések javítását e területeken az életminőség javítása, az új tevékenységek kialakítása és a munkahelyteremtés előmozdítása, továbbá a visszatelepülés ösztönzése céljából;

42.  hangsúlyozza, hogy beruházásokat kell végezni a hegyvidéki területeken, hogy le lehessen küzdeni a piac azon hiányosságát, hogy nem képes digitális összeköttetéseket biztosítani e területeken; hangsúlyozza a teljes és minden területet lefedő szélessávú internet-hozzáférés jelentőségét a hegyvidéki régiókban is, a távoli települések és gazdasági területek hosszú távú életképességének biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatokat a probléma megoldására;

Környezetvédelem, biológiai sokszínűség, éghajlatváltozás és energia

43.  hangsúlyozza a biológiai sokféleség védelmének és megerősítésének fontosságát az Alpok-régióban; közös erőfeszítéseket kér a biológiai sokféleség megóvását és fenntartását célzó innovatív intézkedések bevezetésére, valamint sürgeti a nagyragadozók szerepének alapos vizsgálatát és kiigazítási intézkedések esetleges meghozatalát, valamint az uniós vívmányoknak a környezet és a biológiai sokféleség, a talaj és a víz védelme tekintetében történő maradéktalan megfelelése mellett; hangsúlyozza, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a már meglévő jogalkotási kezdeményezések megkettőzésének elkerülése érdekében;

44.  kiemeli, hogy az Alpok-makrorégió hatalmas lehetőségeket kínál az innovatív megoldások területén, amelyek révén a régió a körforgásos gazdaság egyedülálló kísérleti laboratóriumává válhat; a 2017-es európai költségvetési eljárásba egy kísérleti projektet tervez, amely feltérképezi a térségben rejlő lehetőségeket a körforgásos gazdaságra vonatkozó konkrét stratégiák kidolgozása érdekében, többek között a termelés, a fogyasztás és a hulladékgazdálkodás területén;

45.  hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni a saját termelésű energiát, fejleszteni kell az energiahatékonyságot, és támogatni kell a régió leghatékonyabb megújuló energiaforrásainak fejlesztését a vízenergiától kezdve a nap- és szélenergián keresztül a geotermikus energiáig, valamint az Alpokra jellemző megújuló energia formáinak fejlesztését; megjegyzi a fűtési ágazatban használt különböző típusú égéstermékek használatából származó, levegőminőségre gyakorolt hatást; támogatja a jelenlegi erdőterületek csökkentése nélküli fenntartható fakitermelést, ami fontos a hegyvidéki ökoszisztémán belüli egyensúly és a lavinák, földcsuszamlások és áradások elleni védelem tekintetében;

46.  hangsúlyozza annak sürgős szükségességét, hogy új stratégiákat kell kialakítani a közegészségügyi aggályokat felvető levegőszennyezés, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljából, különösen a makrorégió iparosodottabb és sűrűbben lakott területein, azonosítva egyúttal a szennyezés meglévő forrásait és szorosan nyomon követve a szennyező kibocsátásokat; felhívja tehát a tagállamokat hogy a párizsi COP21 konferencia céljaival összhangban dolgozzanak ki fenntartható közlekedési politikákat, és támogassák a teljes Alpok-makrorégióban az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését és fenntartását;

47.  kiemeli az energiaszállítási infrastruktúrák fontosságát, és támogatja az intelligens energia-elosztási -tárolási és -továbbítási rendszereket, valamint a villamosenergia- és gáztermelési és -szállítási energetikai infrastruktúrába való beruházást a TEN-E hálózatnak megfelelően az energiaközösségi érdekű projektek listáján szereplő konkrét projektek megvalósításával; hangsúlyozza a helyi, mindenekelőtt pedig a megújuló energiaforrások kihasználásának fontosságát az importfüggőség csökkentése érdekében; felszólít a decentralizált/saját előállítású energiatermelésre és az energiahatékonyság javítására valamennyi ágazatban;

48.  sürgeti a részt vevő országokat, hogy erőiket egyesítve valósítsák meg a területfejlesztést és az integrált területgazdálkodást a régió különböző érdekelt feleinek (nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a kutatói közösség, a nem kormányzati szervezetek stb.) bevonásával;

49.  kéri a Világ Gleccsereit Megfigyelő Szolgálat keretében végzett együttműködés és tevékenységek további megerősítését, figyelemmel a Párizsban megrendezett COP21 konferencia legutóbbi határozataira és az ezek alapján követendő stratégiára;

50.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a hőmérséklet emelkedése komoly veszélyt jelent a nagy magasságban élő fajok túlélése szempontjából, és hogy a gleccserek olvadása is további aggodalomra okot adó tényező, mivel jelentős hatást gyakorol a felszín alatti vízkészletre; széles körű nemzetközi terv kidolgozására szólít fel a gleccserek olvadása és az Alpok egészét érintő éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében;

51.  kéri a részt vevő országokat, hogy továbbra is törekedjenek az energiaellátási források diverzifikálására és a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások – úgymint a nap- és a szélenergia – fejlesztésére az energiatermelés összetételén belül; hangsúlyozza a vízerőművek fenntarthatóságát és versenyképességét; sürgeti a részt vevő országokat, hogy járuljanak hozzá jól működő villamosenergia-hálózatok kialakításához a makrorégióban;

52.  hangsúlyozza, hogy az energiaforrások diverzifikálása nem csupán a makrorégió energiabiztonságát növeli, hanem fokozza a versenyt is, ami a régió gazdasági fejlődése szempontjából is komoly előnyökkel jár;

53.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, illetve az Alpok régióra vonatkozó európai uniós stratégiában részt vevő országok (Franciaország, Olaszország, Svájc, Liechtenstein, Ausztria, Németország és Szlovénia) kormányainak és nemzeti és regionális parlamentjeinek.

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 259. o.

(3)

HL L 347., 2013.12.20., 303. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0269.

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0229.


INDOKOLÁS

Az Alpok-régió által 2011 végén megtett kezdeti lépéseket követően az Európai Tanács 2013 decemberében felkérte a Bizottságot arra, hogy nyújtson be az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiát. A Bizottság eleget tett a felkérésnek, és 2015 júliusában benyújtotta a stratégiára vonatkozó cselekvési tervet.

Ez a negyedik uniós makroregionális stratégia, amely a balti-tengeri régióra, a Duna régióra, illetve az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia során szerzett tapasztalatokra épül.

Európa azon területein, amelyeket sokáig háborúk és politikai törésvonalak szabdaltak a makroregionális stratégiák kormányközi kezdeményezésekből születtek azzal a céllal, hogy e területek között előmozdítsák az intézményi és gazdasági együttműködést.

A területi kohézió céljának a Lisszaboni Szerződésbe történő felvétele tette lehetővé azonban e stratégiákat, és ezért jobban összhangba kell hozni ezeket a „közösségi módszeren” belül az alulról építkező stratégiai területi tervezésben rejlő hatalmas lehetőség kihasználása érdekében, mivel ez ellentétes a Bizottság által elfogadott, hagyományosan felülről építkező, olyan eszközöket tartalmazó megközelítéssel, mint az ESPON program.

A Bizottságot ezért jobban be kell vonni a makroregionális stratégiák induló fázisába, a tervezés és a programozás, de mindenekelőtt a végrehajtás szakaszába, valamint a makroregionális stratégiák más stratégiákkal és az Unió általános területi kohéziós politikájával történő koordinációba. Hasonlóképpen, a Parlamentet hivatalosan be kell vonni társjogalkotói minőségében a stratégiák kidolgozásába és jóváhagyásába, illetve az elért eredmények nyomon követésébe.

Elképzelhetetlen lenne, hogy azokat az intézményeket, amelyek a jogalkotási kezdeményezést és a végrehajtási hatalmat a kezükben tartják, és azokat, amelyek a nép akaratának demokratikus kifejezését testesítik meg, ne vonják be közvetlenül az Unió jövőjét, valamint az európai kontinens egyre nagyobb részére kiterjedő, a rendelkezésre álló anyagi és tervezési erőforrások felhasználását befolyásoló uniós fejlesztési stratégiákba (a balti-tengeri, a Duna-, az adriai- és az Alpok-stratégián kívül további kezdeményezéseket is terveznek az Atlanti-óceántól a földközi-tengeri térségig, illetve Európa más hegyvidéki régióiban).

Jogalkotási aktus szükséges ezért a makroregionális stratégiák kidolgozására, jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó eljárások újragondolása, valamint ezeknek más uniós szakpolitikákkal történő összehangolása érdekében, és azért, hogy meg lehessen határozni azt a keretet, amelyen belül az új és meglévő stratégiák a jövőben működni fognak.

Ennek a jogszabályi keretnek egyértelműbben meg kell határoznia – a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban – az új és meglévő stratégiákra alkalmazandó irányítási rendszert. A nemzeti és uniós hatóságok szerepét korlátozni kell a stratégiák beindítására és az azt követő koordinálásra, illetve felügyelet és támogatás biztosítására, ugyanakkor a projektek irányítását és végrehajtását a regionális és helyi önkormányzatokra kell bízni, mivel helyi szinten ezeknek kell lenniük a területi és fejlesztési politikák valódi ösztönzőinek.

Az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiát a régióban már létező, olyan különböző együttműködési formák kontextusában vezetik be, mint az Alpesi térség program és az Alpesi Egyezmény, illetve a különböző, határokon átnyúló INTERREG programok. Az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia 48 régiót foglal magában 7 különböző országban, amelyek közül öt az EU tagállama (Olaszország, Franciaország, Szlovénia, Ausztria, Németország), a további kettő pedig Svájc és Lichtenstein. Az Alpok-régió, amelyben több mint 80 millió ember él, igen jelentős emberi, természeti, gazdasági és kulturális vonzerővel bír. Ennek a területnek a történelmét az alpesi határok fölötti háborúk és viták jellemzik, valamint államok létrehozása ezen alpesi határok között. Az alpesi síkságok és hegyvidékek egy egységes és szétválaszthatatlan természeti és emberi környezetet alkotnak, és a régió történelmét ezek kölcsönös kapcsolata jellemzi. Az alacsonyan fekvő területek gazdasági fejlődése a magasan fekvő területek geológiai erőforrásainak és vízkészleteinek volt köszönhető, miközben az Alpok számos részének virágzó turizmusa a sűrűn lakott síkságok közelségének eredményeként fejlődött ki. Mindazonáltal a rossz közlekedési összeköttetések és a termelési logisztika nehézségei gyakran visszavetették a hegyvidéki területek fejlődését. Ráadásul ma az Alpok-makrorégió erőteljesen ki van szolgáltatva az éghajlat-változások következményeinek. Ezért a közigazgatási szerveknek a szubszidiaritás elvével összhangban válaszolniuk kell az Alpok-makrorégió gazdasági és környezeti kihívásaira.

A beruházások fellendítése érdekében a Juncker-féle Bizottság bevezette az európai beruházási tervet és létrehozta az Európai Stratégiai Beruházási Alapot. A régió országai számára ez lehetőséget jelent, hogy közös új beruházási projekteket indítsanak, és építsenek a már folyamatban levőkre. Az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia lehetőséget nyújt arra, hogy stratégiai beruházásokat hozzanak létre az egész régió javára. Az Alpok-makrorégió jelentős potenciállal rendelkezik, amely a területhez tartozó országok és régiók általi közös tervezéssel, valamint a helyi önkormányzatok, illetve az állami és magán szereplők szoros bevonásával aknázható ki. A Bizottságnak együtt kell működnie az EBB-vel és más nemzetközi szervekkel a stratégia végrehajtására vonatkozó iránymutatás és támogatás biztosítása során.

A fentiekre való tekintettel az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia a régió országai számára lehetőséget biztosít arra, hogy olyan projektekbe ruházzanak be, amelyeknek az egész Unióra kiterjedő és nem csupán regionális szintű hatásuk van. A stratégia lehetővé fogja tenni új, többszintű irányítási formák kifejlesztését, amelyeket a régiókban alapoznak meg, amelyben azonban az uniós intézmények is részt vesznek.

A Parlament mint a kohéziós politika társjogalkotója, fontos szerepet tölt be a stratégia kidolgozásában és megvalósításában.

Miután egyes magasan fekvő területeken (a hátországban) az a jellemző, hogy nem használják fel teljes mértékben a forrásokat, továbbá az alacsonyan fekvő területeken magas a termelési tevékenységek koncentrációja, integrált gazdasági stratégiákra van szükség. Ez a megközelítés összhangban van az esb-alapok 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó céljaival, különösen az innováció és az intelligens szakosodás elveivel.

Az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia nem jelent további réteget a már létező interregionális és határokon átnyúló együttműködési megállapodások fölött, hanem hozzáadott értéket biztosít az említett együttműködésekhez. A cél a térség egészére vonatkozó közös célok megvalósítása, amelyek összhangban vannak az Európa 2020 stratégia keretében megfogalmazott, fenntartható fejlődési, környezetvédelmi és energiagazdálkodási célokkal. E célok eléréséhez makroregionális méretű projektek végrehajtására van szükség.

Ezzel összefüggésben, a regionális önkormányzatok a legmegfelelőbb szereplők egy alulról felfelé építkező tervezési rendszer kialakítására, amely figyelembe veszi a területi igényeket, ugyanakkor az uniós intézményekkel együttműködve a régiók közötti koordinációt is megvalósít.

Prioritások és javaslatok

Az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia érintett feleivel több hónapon keresztül folytatott, uniós, országos, regionális és helyi szintű megbeszéléseket követően a következő fejlesztési prioritások, ötletek és javaslatok fogalmazhatók meg:

I. pillér – Az Alpok-régió versenyképességének, jólétének és kohéziójának növelése

A régióbeli kkv-k innovációs kapacitásának növelése a részt vevő országok és régiók harmonizált intelligens növekedési stratégiáinak végrehajtásával.

A helyi szükségleteket figyelembe vevő megközelítés kialakítása az alpesi területek fejlesztése érdekében.

Együttműködés fejlesztése a makrorégió állami és magánszektora között, különösen az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia központi ágazataiban.

Fenntartható és versenyképes turizmus előmozdítása (diverzifikálás és az ágazat fenntartható és felelős irányítása).

Turisztikai kínálat és termékek diverzifikációja azzal a céllal, hogy az Alpok-régiót az egész évben keresett desztinációvá tegyék – tematikus transznacionális útvonalak, a természeti és a kulturális örökségen alapuló turisztikai termékek kialakítása, új turisztikai infrastruktúrák létrehozása (például tematikus szórakoztatóparkok), turisztikai termékek és szolgáltatások márkaépítése a makrorégióban, a régiót világszerte népszerűsítő kampányok, célzott promóció specifikus célcsoportok részére (például idősek, konferenciákon vagy üzleti turizmusban részt vevők), a régió mint multiszezonális célállomás promóciója.

A normák szigorítása és az innováció előmozdítása az idegenforgalmi ágazatban – ikt, oktatás, technológiaátadás, hálózatépítés a kereskedelmi szereplők között, klaszterek kialakítása, bevált gyakorlatok cseréje, szorosabb kapcsolatok kiépítése a helyi mezőgazdasági termelők, az idegenforgalmi vállalkozások és az élelmiszer-beszállítók között, innovatív promóció/marketing.

Az Alpok és az Alpok-széli területek völgyeiben a hegylánctól északi és déli irányban található, különleges tórendszer népszerűsítése és védelme.

A makrorégió főbb sportlétesítményeinek a jelentősebb sportesemények megrendezését is magában foglaló közös használata integrált igazgatásának elősegítése érdekében.

Az idegenforgalmi termékekhez és szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés – készségfejlesztés és specifikus szolgáltatások fejlesztése, a személyzet képzése, promóció és tájékoztatás, a turisták utazásának megkönnyítését célzó együttműködés, országos statisztikai adatok gyűjtésének harmonizálása az ágazati és előretekintő tervezés, valamint a szakpolitikai döntéshozatal hatásmérésének megkönnyítése érdekében.

Az uniós finanszírozás felhasználásának hatékonyabbá tétele – a pénzügyi eszközökhöz való jobb hozzáférés biztosítása az innovatív és fenntartható induló vállalkozások és kkv-k számára, a kutatásra és az intelligens növekedési stratégiára összpontosítva.

Fenntartható idegenforgalmi klaszterek és vállalkozások hálózatának kiépítése.

Szakmai képzések elősegítése és vállalkozói kapacitásbővítés az idegenforgalmi ágazatban – idegenforgalmi létesítmények és termékek innovációjának és diverzifikációjának támogatása.

Az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia projektjeinek az ERFA-ból finanszírozott regionális és nemzeti operatív programokba történő beágyazása, illetve az esb-alapok által támogatott regionális programok közvetlen hozzáférésű programokba, úgymint a Horizon 2020 programba való integrációjának kihasználása, például a makroregionális „kiválósági pecsét” típusú rendszerek bevezetése révén.

Az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia projektjeinek fejlesztését célzó makroregionális köz- és magánszektorbeli kutatások hálózatának kiépítése.

Makroregionális egyetemi csereprogramok támogatása, többek között olyan uniós programok finanszírozásának támogatásával, mint például az ERASMUS.

II. pillér – Megközelíthetőség és közlekedési összeköttetések biztosítása az Alpok-régióban élők számára (határokon átnyúló közlekedési összeköttetések, intermodális összeköttetések a hátországgal).

Olaszország–Franciaország és Olaszország–Ausztria között teljes kihasználtságú folyosók kialakítása, és ezek összekapcsolása a már befejezett olasz-svájci folyosóval az Európa északi és déli része közötti összeköttetés javítása érdekében.

A közlekedési infrastruktúra szisztematikus bővítése felújításokkal vagy új, főbb közlekedési útvonalakat összekötő infrastruktúrák építésével, valamint a szállítási szolgáltatások piacának a verseny számára történő megnyitásával az Európai Unió jogszabályaival összhangban.

Innovatív rendszerek kialakítása a tömegközlekedés vagy a járműmegosztáson alapuló közlekedés támogatására, illetve a tömegközlekedés valamennyi formájának vonóbbá tétele.

A köz- és magánszféra közötti partnerség kialakítása a szállítási szolgáltatások területén.

A közlekedésbiztonságra, különösen a közúti fuvarozásra vonatkozó programok hosszú távú tervezése.

Innovatív és összehangolt rendszerek kialakítása a határátlépések kezelésére.

A térség átkelőhelyeire és közlekedésére vonatkozó integrált tarifarendszerre irányuló megvalósíthatósági tanulmányok.

A hátország és a TEN-T hálózat tengeri kikötői közötti összeköttetés javítása, illetve az intermodális közlekedés fejlesztésének szigorú követelménnyé tétele az Alpok-régióban.

Innovatív logisztikai rendszerek fejlesztése, különösen a határokon átnyúló kereskedelem fellendítése céljából.

A hátország és a távoli területek elszigeteltségének csökkentése, és e területek energia- és közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása.

Energiahálózati infrastruktúrák fejlesztése.

Az ikt-hálózatok kiépítése, racionalizálása és harmonizálása, különösen a határokon átnyúló szakaszokon.

Az intermodális és logisztikai tevékenységek/szolgáltatások összekapcsolása a teljes régióban.

A magasan fekvő területek elérhetőségének javítása érdekében innovatív rendszerek használata, többek között a részt vevő országok és régiók intelligens szakosodási stratégiáin alapuló rendszerek használata.

A már meglévő vagy tervezett összekötő infrastruktúrák főbb projektjeinek koordinálása.

III. pillér – Fenntarthatóság biztosítása az Alpokban: Az Alpok örökségének védelme, illetve a természetes és kulturális erőforrások fenntartható használatának támogatása (környezet, határokon átnyúló szárazföldi élőhelyek és biológiai sokféleség).

Az éghajlatváltozás okozta kockázatok mérséklése a vízügyi ágazatban (pl. tározók építése).

Az alpesi mezőgazdasági termelők támogatása a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés biztosításával.

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása, a Natura 2000 hálózat hatékony nyomon követési, tájékoztatási és irányítási rendszerének biztosítása, valamint fenntartható környezetgazdálkodás.

Az alpesi gazdaságok fenntartható fejlődésének, valamint az alpesi erőforrások fenntartható használatának támogatása és biztosítása.

Az alpesi környezetre vonatkozó ismereteink gyarapítása – az Alpok biológiai sokféleségének állapotával kapcsolatos kutatások elősegítése.

Makroregionális védett területek kialakítása és növelése – az ökoszisztémákhoz való hozzáféréshez szükséges kapacitás megteremtése, és azoknak a kiemelkedően fontos területeknek a feltérképezése, ahol a kiemelt területeken védeni kell a fajokat és az élőhelyeket, annak érdekében, hogy a makrorégió valamennyi védett területét ökológiai folyosók segítségével összekössék.

Bevált gyakorlatok cseréje a védett alpesi területeket irányító hatóságok között.

Közös vészhelyzeti terv kidolgozása és végrehajtása.

A szárazföldi élőhelyekről és a biológiai sokféleségről szóló nemzeti jog harmonizációja és alkalmazása – a városrendezésre, a természet védelmére, valamint a környezeti és kulturális örökségre vonatkozó jogszabályok harmonizációja az Európai Táj Egyezménnyel összhangban.


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (2.5.2016)

a Fejlesztési Bizottság részére

az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról

(2015/2324(INI))

A vélemény előadója: Jérôme Lavrilleux

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról szóló bizottsági közleményre (COM(2015)0366) és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervre;

B.  mivel az Alpok-régió az egyik legdinamikusabb, leginnovatívabb, legtermelékenyebb és legversenyképesebb régiója Európának, amelyet specifikus ipari övezetek és számos kiválósági központ jellemez, és sajátos földrajzi, természeti és gazdasági adottságokkal rendelkezik, beleértve a helyi termékeket és a történelmi értékkel bíró helyszíneket, tájakat és kultúrákat;

C.  mivel makroregionális stratégiára azért van szükség, mert bizonyos határ menti területeken a fennálló közös kihívások hatékonyabb és eredményesebb kezelése olyan szintű együttműködést és koordinációt igényel, amely különálló intézkedésekkel nem érhető el, továbbá azért, mert ez elősegíti a közös problémamegoldást a viszonylag kevés országot és régiót érintő ügyekben, ezáltal a gyakorlatban előmozdítva a polgári kohézió megerősödését az Európai Unióban;

D.  mivel az Alpok-régió jellegzetes területei – pl. hegyvidéki területek, Elő-Alpok, vidéki területek és városi területek – jelentősen különböznek egymástól;

E.  mivel konkrét válaszokat kell adni azokra a kihívásokra, amelyekkel az Alpok-régió szembesül, mint a globalizáció, a negatív demográfiai trendek – az alacsony születési arányt és a népesség elöregedését is ideértve –, az alacsony népsűrűség, az agyelszívás jelensége, az új migrációs trendek, a nagyobb természeti veszélyek, az energiaügyi kihívás, a szezonális fluktuáció a foglalkoztatás és a jövedelem terén, valamint a „több lábon állás gazdasági kényszere”, a hulladék mennyiségének csökkentése és az erőforrások fenntartható használata;

F.  mivel a demográfiai változások – különösen a népesség elöregedése, az alacsony termékenységi ráta és a kivándorlás, valamint a hegyvidéki területek alacsony népsűrűsége – nagy kihívást jelentenek az Alpok-régióban, és befolyásolják a munkaerőpiac alakulását, a beruházásokat és a közszolgáltatásokat;

G.  mivel a generációk között fokozatosan kialakult kohézió, a kiterjedt családi kapcsolatok és a családi vállalkozások nagy társadalmi jelentőséggel bírnak az Alpok-régióban;

H.  mivel többek között az alacsony népsűrűség is összefügg azzal, hogy alacsony az alapvető lakossági szolgáltatások szintje; mivel a hegyvidéki térségek hátrányos helyzetben vannak a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás terén;

I.  mivel az Alpok-régió jövőbeli fejlődése összefonódik a vidéki területekkel, a vidékfejlesztéssel, a falvak jövőjével és a mezőgazdasággal;

J.  mivel a személyek szabad mozgásának alapvető joga előfeltétele – különösen a határrégiókban – a gazdasági, a társadalmi, a területi és a környezeti kohézióhoz kapcsolódó célkitűzések, valamint az erős és fenntartható fejlődés és versenyképesség elérésének, valamint annak, hogy lehetővé váljon a foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférés;

K.  mivel az előhegységi területek a hegyvidéki régió legszegényebb területei közé tartoznak, és az ott élőket a hagyományos ipari termelés városi területekre való áthelyezése és ottani koncentrációja miatt különösen veszélyezteti az elvándorláshoz vezető munkanélküliség;

L.  mivel az Alpok-régióra vonatkozó stratégiának merítenie kell a balti-tengeri régióban, a dunai régióban, valamint az adriai és a jón-tengeri régióban már működő, sikeres makroregionális stratégiák tapasztalataiból;

M.  mivel a hegyvidéki térségekben, különösen a legtávolabbi régiókban, gyakori probléma az alacsony iskolázottság, a képzett munkaerő hiánya, valamint a közszolgáltatások szűkösebb kínálata és a szélessávú internetkapcsolat nem megfelelő elérhetősége; mivel a könnyebben megközelíthető területeken általában élénkebb a gazdasági élet, ami vonzóbbá teszi azokat a beruházások szempontjából;

N.  mivel az Alpok-régióra vonatkozó stratégiának kiemelten kell kezelnie azokat a területeket, ahol valódi hozzáadott értéket és több regionális konvergenciát teremtene;

O.  mivel a pénzügyi erőforrásokat a hegyvidéki területek egyedi igényeinek megfelelően kell felhasználni;

1.  üdvözli az Alpok-régióra vonatkozó bizottsági közleményt és az ehhez kapcsolódó cselekvési tervet, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a társadalmi dimenziót egy olyan növekedési modell kialakítására való törekvés biztosítása érdekében, amely képes biztosítani a fenntartható növekedést, a társadalmi befogadást és a szociális védelmet mindenki számára, különösen a határrégiókban; továbbra is fontosnak tartja a szociális infrastruktúrák létrehozásának ösztönzését és a szociális beruházások előmozdítását;

2.  hangsúlyozza, hogy növelni kell az olyan stratégiai ágazatok gazdasági potenciálját, mint a mezőgazdaság, az erdészet, a fenntartható és minden generáció igényeihez igazodó idegenforgalom, a fenntartható energia, a bioalapú gazdaság, a biotermékek, az egészségügy és a legújabb technológiák, a kkv-k, ezen belül többek között a családi vállalkozások számára nyújtott erőteljes támogatás és a szociális vállalkozói szellem előmozdítása, együttműködve a kutatóközpontokkal régiók közötti hálózatok és kapcsolatok kiépítése érdekében; hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni a helyi termelést és az új beruházásokat, például a fiatal vállalkozók hitelhez jutásának megkönnyítésével és a fenntartható munkahelyteremtéssel, betartva az ILO tisztes munka programját, amely tiszteletben tartja a kollektív tárgyalás jogát és a kollektív szerződéseket;

3.  hangsúlyozza a határokon átnyúló identitás és a regionális identitás más formáinak fontosságát;

4.  hangsúlyozza, hogy mindenki számára elérhető és megfizethető minőségi közszolgáltatásokat kell biztosítani, különösen az oktatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások és mobilitás terén; hangsúlyozza, hogy olyan infrastrukturális és technológiai fejlesztésre van szükség, amely biztosítja az Alpok-régióban élő lakosság számára a fenntartható és személyre szabott szolgáltatások elérhetőségét; felhívja az érintett tagállamokat, hogy fokozottabban vegyék figyelembe a legkiesőbb helyeken élő emberek igényeit;

5.  hangsúlyozza, hogy hatékony eszközökre – többek között megfelelő vizsgálatokra és ellenőrzésekre – van szükség az Alpok-régióban dolgozó idénymunkások tisztességes munka- és életkörülményeinek biztosítása, és az idényjellegű foglalkoztatással való visszaélés kiküszöbölése érdekében; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a munkavállalói jogok tiszteletben tartását, a munkaügyi normákat és a minőségi munkafeltételeket általában;

6.  hangsúlyozza, hogy az átképzés, az egész életen át tartó tanulás és a többnyelvűség biztosításával meg kell erősíteni a munkaerő alkalmazkodó képességét, és támogatni kell a munkakörülmények javítását, valamint a szociális biztonság, a nemek közötti egyenlőség és az akadálymentesség megerősítését célzó terveket;

7.  hangsúlyozza, hogy intelligens szakosodási stratégiák alkalmazása, valamint az Alpok-régió egymást kiegészítő értékei és érdekei közötti kapcsolatok erősítése révén olyan környezetet kell teremteni, amely kedvez az innovációnak és a kutatásnak, továbbá hangsúlyozza, hogy a regionális klaszterépítésnek biztosítania kell a kutatás, a tudomány és a gazdaság szereplői közötti fenntartható hálózatok kialakulását; hangsúlyozza, hogy a fokozott szociális biztonság, a szakképzett és iskolázott munkaerő, az innovatív vállalkozások és az egyedi földrajzi jellemzők versenyelőnyt jelentenek az Alpok-régió számára;

8.  úgy véli, hogy ösztönözni kell a többoldalú képzést, valamint a fenntartható munkaerőpiac és stratégiai, jövőorientált ágazatainak igényeire szabott képzéseket, többek között külön képzési központok és egy többnyelvű, online regionális munkaügyi központ létrehozása révén; úgy véli, hogy a minőségi tanulószerződéses gyakorlati képzésekre kell összpontosítani, és ilyeneket kell nyújtani a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően;

9.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható turizmus, a helyi termelés és a hatékony tömegközlekedési rendszerek elősegíthetik a régióban az elnéptelenedés problémájának megoldását és a biztos munkahelyeken történő elhelyezkedést;

10.  rámutat, hogy a képzési központok versenyben vannak egymással, ezért csak rendkívüli esetben kaphatnak támogatást, ha bizonyítható, hogy arra minőségi és gazdasági okokból mindenképpen szükség van;

11.  felszólít a régión belüli és az Európa többi területével való közlekedési összeköttetés fenntarthatóságának és hatékonyságának javítására, valamint az intermodális közlekedési rendszerek ösztönzésére a régió fejlődése és lakosainak jóléte érdekében; hangsúlyozza a területek közötti felelősségmegosztásra és méltányos együttműködésre irányuló összehangolt, transznacionális politikák és új megközelítések – például a nagyvárosok, a vidéki és hegyvidéki területek, valamint a turisztikai övezetek közötti vertikális kapcsolatok – kialakításának fontosságát;

12.  hangsúlyozza, hogy a nagyvárosi központoktól távol eső területek lakossága számára kiemelt hozzáférést kell biztosítani a szélessávú internetkapcsolathoz, és ezáltal a digitális és online szolgáltatásokhoz, a távmunkához, és más lehetőségekhez, hogy hozzáférjenek az interneten – például az EURES honlapján – közzétett állásajánlatokhoz, továbbá számos egyéb online szolgáltatáshoz, amely megkönnyíti a mindennapi életet, elősegíti a munkahelyteremtést, növeli a munkatermelékenységet és a jövedelmeket, segít áthidalni a digitális szakadékot, és előmozdítja a társadalmi és gazdasági befogadást mindenki számára; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az iskolák, egyetemek és kutatóközpontok jobb összekapcsolását, és elő kell mozdítani az e-tanulási programokat, az innovációt, valamint a regionális szakértelmen és vállalkozásokon alapuló klaszterek építését, továbbá a „digitális falvak és régiók” átfogó fejlesztését a fenntartható, élhető és családbarát környezet biztosítása érdekében;

13.  hangsúlyozza a közös Alpok-stratégia szociális dimenzióját, és innovatív együttműködést sürget például annak érdekében, hogy közös intézkedések révén elő lehessen mozdítani a demográfiai fejlődést, biztonságos és átfogó szülészeti ellátást biztosítva az Alpok vidéki területein;

14.  emlékeztet arra az alapelvre, hogy garantálni kell a közszolgáltatásokhoz való általános hozzáférést az Unió egész területén, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a régióknak ösztönözniük kell alternatív és innovatív megoldásokat a hegyvidéki területeken, többek között – ha szükséges – a helyi és a regionális igényekhez igazodó, testre szabott megoldásokat;

15.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a körforgásos gazdaság elvén alapuló termelési modelleket, támogatni kell az energiahatékonyságot és a „zöld infrastruktúra” kiépítését a biológiai sokféleség és a természeti erőforrások megőrzése érdekében, továbbá azért, hogy új lehetőségek táruljanak fel az idegenforgalom és a minőségi munkahelyteremtés terén;

16.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a nemek közötti egyenlőség horizontális és vertikális szinten történő érvényesítésére egyaránt, valamennyi politikai és finanszírozási területen, valamint támogassa, különösen a hegyvidéki régiókban élő nőket célzó, az egyenlőség megteremtésére irányuló fellépéseket az esetlegesen meglévő egyensúlyhiányok megszüntetése érdekében;

17.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell – határokon átnyúló megközelítésben is – a különböző alpesi hagyományok és szokások társadalmi, kulturális és gazdasági dimenzióját, fenntartva azok sokszínűségét;

18.  kéri a régiók, a települések és az érintettek közvetlen bevonását az Alpok-régióra vonatkozó valamennyi európai uniós stratégiába, mivel ez kulcsfontosságú e stratégiák sikere szempontjából.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

4

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Jane Collins, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Arne Gericke, Marian Harkin, Czesław Hoc, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Kostadinka Kuneva, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Morten Løkkegaard, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniela Aiuto, Georges Bach, Rosa Estaràs Ferragut, Tania González Peñas, Krzysztof Hetman, Paloma López Bermejo, Evelyn Regner, Flavio Zanonato


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (19.4.2016)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról

(2015/2324(INI))

A vélemény előadója: Renata Briano

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 11., 191. és 193. cikke szerint az Unió felhatalmazást kap arra, hogy fellépjen a környezetvédelmi politika valamennyi területén, így a levegő- és vízszennyezés, a hulladékkezelés és az éghajlatváltozás területén is;

B.  mivel a 2002/49/EK irányelv(1) 1. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy olyan közös megközelítési módot kell kialakítani az Európai Unióban, amelynek révén „elsőbbségi alapon elkerülhetők, megelőzhetők vagy csökkenthetők a környezeti zaj okozta káros hatások, ideértve a zajterhelést is”;

C.  tekintettel az alpesi országok (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Liechtenstein, Monaco, Szlovénia és Svájc) és az EU által az Alpok fenntartható fejlesztése és védelme érdekében aláírt Alpesi Egyezményre;

D.  tekintettel a környezetvédelmi politika átfogó jellegére és annak szükségességére, hogy az Alpok-régióra vonatkozó stratégia különböző ágazatainak döntései összehangolják a környezeti fenntarthatóságot és a gazdasági fejlődést; mivel az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló szakpolitikák tartalmazzák, hogy biztosítani kell az ökoszisztémák ellenálló képességét az élőhelyek megfelelő összekapcsolódásával ahhoz, hogy lehetővé tegyék a fajok vándorlását;

E.  mivel az Alpok-régió Európa második legnagyobb biodiverzitású területe, valamint Európa egyik legjelentősebb vízgyűjtő területe, ahol a víz fontos a vízenergia, a mezőgazdasági területek öntözése, a fenntartható erdőgazdálkodás, valamint a biológiai sokféleség és a táj megőrzése szempontjából, továbbá biztosítja az ivóvízellátást;

F.  mivel az Alpok-régió mezőgazdasága és turizmusa jelentős hatást gyakorol a környezet, a hagyományos tájkép és biológiai sokféleség megőrzésére;

G.  mivel a történelmi és kulturális örökség a terület egyik elsődleges értéke;

H.  tekintettel az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégiáról szóló, 2013. május 23-i állásfoglalására(2);

1.  hangsúlyozza, hogy az Alpok olyan természetes környezet, amelyben közel 14 millió közös kultúrájú ember él és dolgozik, továbbá fontos idegenforgalmi, amely mintegy 120 millió látogatót vonz évente;

2.  megjegyzi, hogy sikeresek az alpesi régió egyes mezőgazdasági modelljei, amelyek ötvözik az élelmiszer-termelést, az erdészetet, a táj turisztikai szempontból való védelmét és az olyan ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását, mint a lavina elleni védelem; úgy véli, hogy ezeket a több célt szolgáló és alacsony környezeti hatású modelleket adott esetben ki kell bővíteni;

3.  elismeri, hogy az alpesi régió, amely hatalmas kiterjedésű természetes tájakkal rendelkezik, egy turisztikai lehetőségekkel rendelkező társadalmi-gazdasági térség; megjegyzi ökoszisztémáinak rendkívüli változatosságát, amelyek a magasan fekvő területektől az alacsonyan fekvő, sőt mediterrán és part menti területekig terjednek és rendkívül érzékeny vízi ökoszisztémákat, például tavakat, folyókat és patakokat is magukban foglalnak; rámutat, hogy a régió különösen gazdag a biológiai sokféleség szempontjából, valamint olyan erőforrásokban, mint a víz és a fa, és ezt meg kell őrizni;

4.  üdvözli, hogy a régiók nagymértékben részt vesznek az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiában;

5.  úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani a régió ritkán lakott területei lakosságának megőrzésére;

6.  hangsúlyozza, hogy az alpesi régiót a sűrűn lakott városi területek és a kevésbé benépesedett hegyvidéki területek egymásmellettisége jellemzi; megjegyzi, hogy a stratégiának magában kell foglalnia olyan koherens intézkedéseket, amelyek az egész területre vonatkoznak, de megfelelően figyelembe veszik a területen belüli strukturális egyenlőtlenségeket, és elsősorban az alpesi hegyvidéki régiókra kell irányulnia, ugyanis e területek hatalmas lehetőségeket kínálnak a fenntartható gazdasági fejlődés számára; rámutat, hogy bizonyos területek hidrogeológiai egyensúlyának felbomlása – amelynek hatása az egész régióban érezhető (árvizek, földcsuszamlások) – mögött álló okok egyike a vidéki területek elnéptelenedése; hangsúlyozza azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a jóléti szolgáltatások játszanak a fenntartható növekedésben és a hegyvidéki területek elnéptelenedésének megakadályozásában, és rámutat, hogy javítani kell az EU polgári védelmi mechanizmusának előmozdításán;

7.  rámutat, hogy a hegyvidéki területeken folyó gazdálkodás nagyon fontos az Alpok hidrogeológiai stabilitásának fenntartása szempontjából; megjegyzi azonban, hogy a hegyvidéki mezőgazdaság ki van téve az éghajlatváltozással kapcsolatos olyan természeti katasztrófáknak, mint az áradások, lavinák és sárfolyamok; kéri ezért, hogy támogassák a kockázat megelőzésére szolgáló intézkedéseket (pl. árvízvédelmi rendszerek);

8.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az éghajlatváltozás komoly veszélyeket hordoz a hidrogeológiai egyensúly felborulása és a biológiai sokféleség szempontjából; kiemeli, hogy a hőmérséklet emelkedése komoly veszélyt jelent a nagy magasságban élő fajok populációira, és hogy a gleccserek olvadása is aggodalomra okot adó tényező, mivel jelentős hatást gyakorol a talajvízkészletekre; rámutat ezért, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló makroregionális politikára, valamint az alpesi folyók, tavak és patakok védelmére és fenntartható kezelésére van szükség;

9.  elengedhetetlennek tartja olyan termelési és fogyasztási módokon alapuló éghajlatpolitikák követését, amelyek összhangban vannak a körforgásos gazdaság elveivel és az élelmiszer-ellátás rövid ciklusaival, valamint a helyi anyagok és természeti erőforrások – többek között a szennyvíz és a mezőgazdasági hulladék – ésszerű felhasználására és újrafelhasználására és a szolgáltatások megosztására helyezik a hangsúlyt, zöld közbeszerzés révén ösztönözve és helyi szinten előmozdítva a termelők és a fogyasztók közötti szoros kapcsolatokat; emlékeztet, hogy az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok kezelése során figyelembe kell venni az alpesi társadalmak szerkezeti és szervezeti sebezhetőségét; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a legjobb gyakorlatok cseréjét és a határokon átnyúló együttműködést az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatkezelés területén, figyelembe véve valamennyi területi érzékenységet;

10.  szükségesnek tartja, hogy a stratégiában részt vevő régiók a kohéziós politikával összhangban használják fel az uniós forrásokat, mozdítsák elő a környezetvédelemmel kapcsolatos beruházásokat, amelyek célkitűzései között szerepel az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a hidrogeológiai zavarok elleni fellépés, beleértve a fenntartható erdőgazdálkodást, idegenforgalmat, mezőgazdaságot (beleértve az organikus gazdálkodást is) és állattenyésztést, amelyek mind fontos szerepet játszanak a területgazdálkodásban;

11.  hangsúlyozza, hogy nem tesznek elegendő erőfeszítést annak érdekében, hogy megvalósítsák a 2000/60/EK vízügyi keretirányelv célkitűzéseit; felhívja a Bizottságot, hogy a 2000/60/EK keretirányelv végrehajtása során a fenntarthatóbb vízgazdálkodás biztosítása érdekében tartsa be a természetes élőhelyek és a vadon élő növények és állatok védelméről szóló 92/43/EGK irányelvet; hangsúlyozza, hogy mindeközben az együttműködést előnyben kell részesíteni a szabályozással szemben;

12.  úgy véli, hogy a továbbra is kihívást jelentenek a régió mobillefedettségében fennmaradó „fehér foltok”, de ezeket lehetősséggé lehet átalakítani mind az ökoturizmus, mind az orvosi kutatás számára;

13.  emlékeztet, hogy az Alpok fenntartható fejlődésének egyik kulcsa a vízkészletek integrált kezelése; emlékeztet, hogy a természeti kockázatoknak, többek között a vízzel kapcsolatos kockázatoknak az alacsonyan fekvő és a lakott területekre tovagyűrűző hatásuk lehet; ezért hangsúlyozza, hogy fokozni kell a legjobb gyakorlatok cseréjét és a határokon átnyúló együttműködést a vízgazdálkodásért és a folyómedencék irányításáért felelős nemzeti szervek között az Alpesi Egyezmény vízgazdálkodási platformja keretében, az éghajlatváltozás által okozott közös kihívások kezelése érdekében;

14.  úgy véli, hogy a beruházásokat a régió teljes népességének az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő és hatékony hozzáférésére kell irányítani;

15.  tekintettel a turizmus jelentőségére az egész Alpok-régióban szükségesnek tartja a „szelíd” turizmus fejlesztésének további támogatását; az olyan bevált gyakorlatok alapján, mint az EU által finanszírozott Alps Mobility projekt részeként létrehozott „Alpine Pearls” turizmus platform, rámutat az eddig elért eredményekre, amelyekre építeni kell;

16.  szükségesnek tartja az energiahatékonyságot és az energiamegtakarítást szolgáló politikákat, valamint a vízzel, az erdővel, valamint a tájhoz kötődő erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás révén a megújuló és fenntartható alternatív energiákat támogató politikák előmozdítását; fontosnak tartja a decentralizált és helyi energiatermelés és energiaellátás modelljének többek között a hálózatba való bekapcsolás és a tárolás révén való bővítését; felszólít ezért több, a hegyvidéki régiók egyedi szükségleteire irányuló kutatási kezdeményezésre e területen; hangsúlyozza a fogyasztók, vállalkozások és állami szervek arra való ösztönzésének fontosságát, hogy ruházzanak be a megújuló energiába az energiabiztonság növelésének és az energiaszegénység megelőzésének egy módjaként; hangsúlyozza a vízerőművek jelentőségét a hegyvidéki régiók energiaellátása szempontjából, és felszólítja a helyi önkormányzatokat, hogy mozdítsák elő a vízerőművek, valamint más megújuló energiaforrások használatát a lakosság szükségleteinek kielégítésére;

17.  sajnálatosnak tartja, hogy egyre kevesebb a mezőgazdasági terület a rendelkezésre álló erősen korlátozott mennyiségű termőföld rovására megvalósuló nem mezőgazdasági felhasználás, pl. útépítés, építési telekké nyilvánítás következtében; felszólít gyakorlati támogató rendszerek és előírások létrehozására, amelyek biztosítják, hogy a termőföld hosszú távon a mezőgazdaság és az erdészet rendelkezésére álljon; hangsúlyozza, hogy a földterületek hasznosításának kérdése az urbanizáltabb területeken nagyon kritikus; sürgeti ezért, hogy az értékes természeti erőforrásokat fogyasztó földhasználatot vagy városfejlesztést fenntartható módon kivitelezzék;

18.  felszólít az Alpok-régióra vonatkozó közlekedési és környezetvédelmi politika jövőbeli tervezésének és végrehajtásának holisztikus megközelítésére annak érdekében, hogy a közös cél elérését ne veszélyeztesse az arbitrázs és a transzferhatások;

19.  sajnálatának ad hangot, amiért a gazdasági térségek megközelíthetősége nem megfelelő, ami az Alpokban aláássa a hatékony hegyvidéki gazdálkodást és ennek következtében e régiók versenyképességét; sürgeti, hogy a Bizottság és a tagállamok építsenek ki megfelelő infrastruktúrát, amelynek magában kell foglalnia a megfelelő gazdasági és erdei, valamint alpesi utak, továbbá nagy sebességű mobil adattovábbítási hálózatokhoz való hozzáférés kialakítását az alpesi régiók számára;

20.  felhívja a figyelmet a fenntartható turizmus jelentőségére, amelynek alapja a biológiai sokféleség védelme és az ökológiai rendszerek tiszteletben tartása, amit a parkok jó példája mutat;

21.  hangsúlyozza a védett területek jelentőségét a környezetvédelmi kezdeményezések ösztönzésében, az Alpesi Egyezményben körvonalazottaknak megfelelően; szükségesnek tartja olyan szakpolitika kidolgozását, amely a parkokat olyan helyekként határozza meg, ahol környezetvédelmi tevékenységeket mozdítanak elő; úgy véli, hogy a védett területek különösen érzékeny területek az emberek és a természet tekintetében; meggyőződése, hogy a védett területek határokon átnyúló dimenziót kaphatnak, ami az olyan bevált gyakorlatok kidolgozását és végrehajtását illeti, amelyek összekötik az élőhelyvédelmet az új fenntartható gazdasággal (bio- és minőségi gazdálkodás, helyi termékek előmozdítása, szelíd turizmus és mobilitás, vadgazdálkodás stb.), és amelyeket javasolni lehet az alpesi régió minden része számára, sőt azon túlra is;

22.  megjegyzi, hogy a közlekedést illetően lehetőségeket kell találni a gyakran egyre elhagyottabb legmarginálisabb területek megfelelő megközelíthetőségének kialakítására a fenntartható mobilitás keretén belül;

23.  szükségesnek tartja az új fenntartható közlekedési módok számára infrastruktúra kialakítását, a javak és szolgáltatások megosztását célzó politikák végrehajtását, a kevésbé fejlett területeken az összekapcsolódások elősegítését, valamint a távmunka előmozdítását;

24.  megállapítja, hogy a ragadozó madarak és emlősök Alpok-régióba történő visszatelepítése nemzeti és helyi szinten valósul meg, miközben e fajok nem ismerik a közigazgatási határokat, és migrációjuk határokon átnyúló természetes jelenség az Alpok-régióban; úgy véli, hogy az Alpok-régióra vonatkozó stratégia részként és az Alpesi Egyezmény nagyragadozók, vadon élő patások és a társadalom platformjával összefüggésben fokozni kell a bevált gyakorlatok cseréjét e területen;

25.  véleménye szerint a helyi közösségeket, a regionális hatóságokat és a civil társadalmat, többek között a gazdasági szereplőket, például a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás helyi érdekelt feleit be kell vonni a döntéshozatali folyamatba, amelynek nyíltnak, átláthatónak és tájékoztató jellegűnek kell lennie;

26.  hangsúlyozza, hogy az Alpok-régióra vonatkozó stratégiát össze kell hangolni az olyan együttműködési kezdeményezésekkel, mint az Alpesi Egyezmény és annak jegyzőkönyvei, továbbá figyelembe kell venni az e téren már meglévő, országok közötti együttműködéseket és hálózatokat a közös politikák és célok elérése érdekében;

27.  rámutat, hogy az aktív földművelés és erdészet elengedhetetlen az Alpok-régió biológiai sokféleségének megőrzéséhez, és jelentősen hozzájárul más ágazatokhoz, például a turizmushoz;

28.  felszólít a tagállamok és az Európai Unió által nyújtott finanszírozással kapcsolatos célzott megközelítésekre az Alpok-régióra vonatkozó makroregionális politikák részeként;

29.  fontosnak tarja a helyi és regionális hatóságok uniós politikák végrehajtásában betöltött szerepének erősítését, valamint a többszintű kormányzás elvének az Alpok-régióra vonatkozó tervezés és végrehajtás középpontjába állítását;

30.  felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be zajkibocsátási határértékeket az áruk alpesi szállítására vonatkozóan, valamint fokozott ösztönző rendszereket, amelyek előmozdítják a fő szállítási útvonalakra vonatkozó zajcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos beruházásokat;

31.  felszólít a valós ráfordítások és a külső költségek internalizálása elvének bevezetésére az adókra, illetékekre és infrastruktúra-használati díjakra vonatkozó hatályos és jövőbeli intézkedésekkel kapcsolatban, figyelembe véve az Alpok-régióra vonatkozó átfogó stratégiát és az utólagos transzfer- és arbitrázshatások elkerülésének szükségességét;

32.  olyan makroregionális alpesi stratégia kidolgozására szólít fel, amely lehetővé teszi a föld és a természet fenntartható hasznosítását és ezzel a természet és az emberek együttélésén alapuló gazdasági térség és bioszféra megőrzését a lakosság további elvándorlásának elkerülése érdekében, amely kedvezőtlenül hatna a természet- és tájvédelemre.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

19.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

64

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Cristian-Silviu Buşoi, Nessa Childers, Alberto Cirio, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Tibor Szanyi, Estefanía Torres Martínez, Dame Glenis Willmott, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Paul Brannen, Mark Demesmaeker, Jacqueline Foster, Elena Gentile, Martin Häusling, Krzysztof Hetman, Merja Kyllönen, Mairead McGuinness, Gesine Meissner, Ulrike Müller, James Nicholson, Christel Schaldemose, Jasenko Selimovic, Bart Staes, Keith Taylor, Tom Vandenkendelaere, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Angel Dzhambazki, Bronis Ropė, Marco Valli

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről – A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvre vonatkozóan az egyeztetőbizottságon belül tett bizottsági nyilatkozat, HL L 189, 2002.7.18., 12. o.

(2)

HL C 55., 2016.2.12., 117. o.


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (25.5.2016)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról

(2015/2324(INI))

A vélemény előadója: Daniela Aiuto

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A.  mivel az Alpesi Egyezményben meghatározott Alpok-régió más európai hegyvidéki területekhez hasonlóan nagy kihívás a terület szerepének az európai közlekedési hálózaton belüli megerősítése tekintetében, mivel a területet alacsony népsűrűség és a szolgáltatásokkal való összeköttetés, illetve a hozzájuk való hozzáférés nagyon különleges típusai, valamint sajátos helyi gazdaságok jellemzik;

B.  mivel a makrorégió különleges geomorfológiájára nem az összeköttetés akadályaként kell tekinteni, hanem inkább a fenntartható intermodális közlekedési szolgáltatások kifejlesztésére irányuló, a regionális bevált gyakorlat modelljein alapuló lehetőségként, amely a természeti, a környezeti és a kulturális örökség védelmével és előmozdításával, valamint a biodiverzitással és az éghajlatváltozás mérséklésével párosul;

C.  mivel a pénzügyi forrásokat elsősorban az Alpok-régió tömegközlekedési összeköttetéseinek fejlesztésére kell irányítani és használni a hegyvidéki területek sajátos körülményeinek megfelelő mutatók alapján, a meglévő vasúti kapcsolatok, különösen a határokon átnyúló szállítás javítása révén, továbbá a kisebb városközpontok előmozdítására a munkához és a turisztikai létesítményekhez való hozzáférés megkönnyítése révén, valamint az alapvető egészségügyi, oktatási és gyermekgondozási szolgáltatások biztosítására új, minőségi helyi munkahelyek megteremtésének elősegítése és a környezet és a természeti erőforrások – többek között a vízkészlet – védelme révén;

D.  mivel az Alpok-régiót hátrányosan befolyásolja az elvándorlás és a lakosság elöregedése; mivel a jó tömegközlekedési összeköttetés, a nagy sebességű internet-hozzáférés és az év teljes egészében működő fenntartható turizmus hozzájárulhat ahhoz, hogy vonzóvá lehessen tenni a régiót a fiatalok számára és meg lehessen könnyíteni a foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést;

E.  mivel a kilenc TEN-T törzshálózati folyosóból öt, az európai és a regionális fejlődés, valamint a közlekedéspolitikai fehér könyvben kitűzött célok elérése szempontjából kulcsfontosságú folyosó áthalad az Alpokon, és mivel megvalósításuk a tagállamok közös és összehangolt pénzügyi erőfeszítéseit igényli egészen 2030-ig;

F.  mivel a keretegyezmény által meghatározott elvek és az elindítandó konkrét kezdeményezések megvalósítása érdekében számos jegyzőkönyv és egyetértési megállapodás elfogadására sor került, amelyek különböző témákkal – többek között a közlekedéssel, a turizmussal, a talajvédelemmel, a területfejlesztéssel, a fenntartható fejlődéssel, a természet és a táj védelmével – kapcsolatos egyedi intézkedéseket tartalmaznak a transzeurópai közlekedési hálózatokkal összefüggő közös projektek kidolgozására, és mivel a tagállamok ennek megfelelően kétoldalú megállapodásokat kötöttek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzeszközeinek, valamint a saját nemzeti költségvetésük által előirányzott források felhasználására vonatkozóan;

G.  mivel a Bizottság makroregionális stratégiája a regionális kapacitás erősítéséhez nyújt eszközöket, különösen a személyszállítás és a teherfuvarozás területén a fenntartható közlekedési összeköttetés, a közlekedési intermodalitás és az interoperabilitás fokozásával a forgalomnak a közutakról a vasútra való átterelése érdekében; mivel számos, más szomszédos makrorégiókban (Adria-régió, Duna-régió) is részt vevő régiónak ki kellene használnia az átfedésben lévő területeket az összeköttetés, a hozzáférhetőség és az intermodalitás fejlesztése érdekében;

H.  mivel a Bizottság az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló közleményében hangsúlyozza, hogy az Alpok környezeti örökségének megőrzése érdekében csökkenteni kell az Alpokon áthaladó közlekedés hatását, valamint azt, hogy fontos lenne egy olyan stratégia megvalósítása, amely a lakosság számára jobb környezet kialakítására irányul; mivel évtizedek óta a közlekedési infrastruktúrák és a terület védelmének szempontjai közötti egyensúly megteremtése jelenti a fő kihívást; mivel mindazonáltal valamennyi termelékeny beruházásnak életciklus-értékelésen és a környezeti hatás megfelelő értékelésén kell alapulnia, amire a természeti katasztrófák fő kockázatainak megelőzése érdekében van szükség egy olyan különösen sebezhető terület esetében, mint amilyen az Alpok-régió;

1.  tudomásul veszi az Alpesi Egyezmény szerinti területi hatályt és a közlekedési és turisztikai ágazatra vonatkozó kapcsolódó jegyzőkönyveket, valamint a Bizottság cselekvési tervét, amelynek célja a régión belüli és a régióba irányuló közlekedési összeköttetés fenntarthatóságának javítása, valamint az intermodalitás, az interoperabilitás és a mobilitási rendszerek minőségének előmozdítása a bevált gyakorlat modelljeivel összhangban;

2.  üdvözli a Gotthárd-bázisalagút 2016. június 1-jei megnyitását; biztatja a Bizottságot és az Alpok-régió tagállamait, hogy mielőtt újabb bázisalagutakat terveznének, értékeljék az új alagútaknak köszönhetően, például a Brenner-alagúton áthaladó forgalom és teherszállítás változásait; kéri, hogy adott esetben létesítsenek elegendő számú vasúti-közúti terminált a törzsfolyosók mentén, ami hozzájárulna a teherszállításnak a közutakról a vasutakra történő átterelésére vonatkozó cél megvalósításához;

3.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a többszintű kormányzást a közlekedésfejlesztés tervezése során, és a főleg hegyvidékekből álló Alpok-régió vonatkozásában hajtsanak végre fenntartható, inkluzív és a régióra nézve nem invazív politikát, amely megőrzi a régiót, valamint turisztikai, társadalmi kohéziós, gazdasági haladási és foglalkoztatási szempontból előmozdítja a gyengébb gazdasági teljesítményű régiók és területek kiegyensúlyozott fejlődését; hangsúlyozza, hogy a közlekedési infrastruktúrára irányuló politika tervezése során prioritásként kell szerepeltetni a többek között a környezetre kifejtett káros hatások értékelését és minimalizálását; felszólít a szállítás közútról vasútra való fokozatos áthelyezésének támogatására és az alternatív üzemanyaggal működő járművek használatának előmozdítására a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése érdekében;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy összpontosítson a meglévő infrastrukturális hálózat kapacitásának optimalizálására a TEN-T hálózatok jobb megvalósítására irányuló globális cél elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy nem szabad finanszírozni az olyan infrastrukturális projekteket, amelyek a környezetre, a természeti erőforrásokra és a lakosság egészségére nézve elkerülhető vagy aránytalan kockázatot jelentenének;

5.  hangsúlyozza, hogy a környezet tiszteletben tartásának, a vízkészletek és a talaj megőrzésének, valamint a helyi lakosság bevonásának biztosítása, a politikai szereplők és döntéshozók minden, de különösen regionális és helyi szinten történő, illetve a civil szervezetek teljes mértékű bevonása, illetve a referendumok előmozdítása révén javítani és serkenteni kell a régió összeköttetését és elérhetőségét nappal és éjszaka, valamint hétvégén is;

6.  úgy véli, hogy az infrastruktúra javítása a hegyvidéki régiókban lehetővé tenné a kkv-k fejlesztését és azt, hogy a régió vonzóbbá váljon a kkv-k számára, továbbá megkönnyítené egyes iparágak odatelepülését, amelyek környezeti okokból (hőmérséklet, levegőtisztaság) érdekeltek abban, hogy ott telepedjenek le, és ez új munkahelyek létrejöttét és a régió fenntartható fejlődését eredményezné; ösztönzi a tagállamokat, hogy a régi, forgalomból kivont vonalak elhanyagolásának, lepusztulásának és a hidrogeológiai egyensúly esetleges felborulásának megelőzése érdekében állítsák helyre, támogassák, fejlesszék és turisztikai célra vegyék újra használatba e vonalakat;

7.  felhívja az Alpok-régiót alkotó államokat, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy a közlekedési eszközökre kiszabott tranzitdíj a lehető legegységesebb legyen és megfeleljen az európai normáknak, különösen azon országokra való tekintettel, amelyek esetében földrajzi helyzetüknél fogva elkerülhetetlen a közlekedési eszközök más országokon való áthaladása;

8.  úgy véli, hogy a szolgáltatások gyorsabb és hatékonyabb biztosítása, valamint – amennyiben lehetséges – fizikai helyváltoztatást nem igénylő alternatív megoldások, például a távmunka ösztönzése révén növelni kell az információs és kommunikációs technológiák fejlesztését és az azokhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy csökkenjen az utazások száma és az abból eredő negatív külső hatások, mint a szennyező kibocsátások mértéke, valamint javuljon a munka és a családi élet összeegyeztethetősége;

9.  felhívja az érdekelt országokat, hogy határozzanak meg stratégiai fontosságú infrastrukturális projekteket, amelyekkel elő lehet mozdítani a kohéziót és azt, hogy az intermodális közlekedés – amely alkalmas a turisztikai területek és a helyi gazdaságok fejlődésének támogatására, ezáltal pedig kedvezően hat a foglakoztatásra – kihasználásával csökkenjen a közutak túlterheltsége; hangsúlyozza az Alpok-régió elérése és összeköttetése szempontjából a regionális repülőterek és kikötők szerepét az Alpok-széli/mediterrán régiókban; fontosnak tarja ezeknek az összekapcsolását az út- és vasúthálózattal;

10.  felhívja a tagállamokat, hogy fektessenek be a helyi foglalkoztatást támogató programokba és a turisztikai infrastruktúrába; felszólít a turizmus szezonalitásának csökkentésére irányuló stratégiai elképzelés elfogadására, a turisztikai célpontok, mint síparadicsomok tömegközlekedéssel történő fenntartható elérhetőségének megkönnyítésére, valamint a kerékpározás és a vonaton való utazás kombinációjának ösztönzésére; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a kapcsolatépítés és a fenntartható turisztikai kezdeményezésekkel – amilyen például az energetikai szempontból passzív létesítmények, az erőforrás-hatékonyság és a fenntartható energiaforrások használata – kapcsolatos bevált gyakorlatok közzétételét;

11.  rámutat, hogy az éghajlatváltozás különösen jelentős az olyan régiókban mint az Alpok-régió, amelynek morfológiája és természetes élőhelyei különösen veszélyeztetett helyzetben vannak; hangsúlyozza, hogy az EU és az Alpok-régióba tartozó tagállamok ratifikálták az Alpok-egyezmény részét képező közlekedési és turisztikai jegyzőkönyveket; felhívja a tagállamokat, hogy szigorúan ellenőrizzék a levegőszennyezési határértékeket és dolgozzanak ki a párizsi COP21 konferencia céljaival összhangban lévő, fenntartható közlekedési politikákat; úgy véli, hogy támogatni kell azokat a kkv-kat, amelyek a COP21 konferencia céljaival összhangban beruháznak az innovációba és a fejlesztésbe;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy a közpénzek átlátható felhasználásának biztosítása érdekében tegye az európai állampolgárok és az intézmények számára könnyen és egyszerűen hozzáférhetővé a dokumentumokat, és úgy véli, hogy azokban az esetekben, amikor a hozzáférést többek között az egészséggel vagy a környezettel kapcsolatos kényszerítő szempontokkal indokolják, azoknak mindig elsőbbséget kell élvezniük a verseny- vagy a kereskedelmi célokkal kapcsolatos megfontolásokkal szemben; megjegyzi, hogy a tagállamoknak az Alpok-régióra vonatkozó stratégia végrehajtására elkülönített uniós forrásokat átlátható módon kell befektetniük, miután mérlegelték a környezeti hatásvizsgálatokból fakadó kötöttségeket, és a bevált gyakorlatok cseréjének javítása érdekében fokozniuk kell az együttműködést és a közös munkát; úgy véli, hogy a megvalósítás hatékonyságát, a célok elérését és a források gazdaságos felhasználását az Európai Számvevőszéknek és az Európai Parlamentnek évente ellenőriznie kell;

13.  úgy véli, hogy az Alpok-régióban kirótt úthasználati és speciális díjakból származó bevételt az Alpok-régió közlekedési projektjeire kellene elkülöníteni, elsősorban a TEN-T alpesi törzsfolyosóinak fejlesztésére, másodsorban a regionális útvonalakra, harmadsorban pedig a helyi útvonalakra;

14.  felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy garantálják az elérhetőséget és a segítségnyújtást a nehezebben megközelíthető területeken is, továbbá a fő kórházi létesítményektől való távolságra való tekintettel azt kéri, hogy biztosítsák egészségügyi ellátást és elsősegélyt nyújtó területi intézmények működését a közlekedés szempontjából legrosszabb helyzetben lévő területeken.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.5.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marie-Christine Arnautu, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Gabriele Preuß, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Wim van de Camp, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Knut Fleckenstein, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, Werner Kuhn, Curzio Maltese, Jozo Radoš, Ulrike Rodust, Davor Škrlec, Evžen Tošenovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Beatrix von Storch


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (26.4.2016)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról

(2015/2324(INI))

A vélemény előadója: Ulrike Müller

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, az év teljes egészében működő fenntartható turizmusban és a kézművességben betöltött nélkülözhetetlen szerepe miatt az Alpok-régió fontos mint élettér, gazdasági tényező és szabadidős tevékenységek háttere; hangsúlyozza, hogy ezen ágazatok rendkívül értékesek a régió fenntartható fejlődése és a természeti erőforrások fenntartható kezelése szempontjából, hiszen jó minőségű élelmiszerforrást biztosítanak, fenntartják a peremterületeken élő lakosságot, megóvják a kulturális tájképet és a biodiverzitás, a talaj- és vízvédelem révén óvják az ökoszisztémákat; üdvözli az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiát, amely átfogó keretet biztosít és az Alpok-régió fenntartható gazdasági, ökológiai, infrastrukturális és társadalmi-demográfiai fejlődésének fellendítését szolgálja; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az egyéb uniós makroregionális stratégiák végrehajtása során szerzett tapasztalatokat;

2.  hangsúlyozza, hogy szükség van a mobilitás, a digitális infrastruktúra, az energiaellátás, a szociális migráció és a demográfiai helyzet javítását célzó kezdeményezésekre, továbbá a különböző szintű hatóságok közötti együttműködés és koordináció megerősítésére a bizonyos határ menti területeken tapasztalható közös problémák egyedi intézkedéseknél hatékonyabb és eredményesebb kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy a stratégiának a globalizáció és az ipar leépítése által előállt kihívásokra is választ kell adnia; hangsúlyozza, hogy javítani kell a közszolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférést a régió megközelíthetőségének és vonzerejének fokozása, illetve annak érdekében, hogy visszafogják a régió fontos gazdasági és társadalmi pillérét képező kis- és családi gazdaságok fogyatkozását; úgy véli, hogy a stratégia végrehajtása során meg kell őrizni bizonyos hagyományokat a földhasználat, a kézművesség és a turizmus terén;

3.  hangsúlyozza, hogy a hegyvidéki területeken folyó gazdálkodás gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szerepét olyan célzott szakpolitikákkal is támogatni kell, amelyek ellensúlyozzák a hegyvidéki gazdálkodókat érő hátrányokat és elismerik Európa jelentős részeinek környezeti és társadalmi fenntarthatóságában játszott szerepüket; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a kisüzemi gazdaságokra, amelyek nagyrészt családi kézben vannak, továbbá a nők alpesi mezőgazdaságban betöltött szerepére, akik a növekedés előmozdítói, ezért nagyobb támogatást és elismerést kell nyújtani számukra; hangsúlyozza, hogy a hegyvidéki területek fenntartható fejlesztése elengedhetetlenül fontos a vidéki lakosság jóléte, a generációk közötti kohézió és a családi gazdaságok jövőbeli kilátásai szempontjából;

4.  ismét hangsúlyozza, hogy az alpesi térség jövőbeli fejlődése összefonódik a vidéki területek jövőjével, a vidékfejlesztéssel, a falvak jövőjével és a mezőgazdasággal;

5.  aggodalmának ad hangot az alpesi területek bizonyos részein található ökoszisztémák pusztulása és a természeti katasztrófák veszélye miatt, és ezzel kapcsolatban felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák és ösztönözzék a helyi adottságokhoz igazodó, a talaj egészségét különösen szem előtt tartó fenntartható mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást, továbbá a régió kulturális javainak és környezeti sokféleségének megőrzése és a gazdasági kilátások biztosítása végett segítsék elő az ez irányú fejlődést a természetes erőforrások megőrzése révén; kiemeli a körforgásos gazdaságra vonatkozó alapelvek végrehajtásának fontosságát, valamint a mezőgazdasági és más gazdasági tevékenységek közötti aktív szinergikus együttműködés szükségességét a hegyvidéki régiókban található, a Natura 2000 hálózathoz tartozó és más védett területeken;

6.  sajnálatának ad hangot a termőföldek parlagon hagyása és elcserjésedése miatt, ami nemcsak a tájképre és a mezőgazdaság termelékenységére – különösen a kisüzemi állattartás és szántóföldi gazdálkodás hagyományos formáira –, hanem a vízügyi rendszerre és a hidrogeológiai egyensúlyra, valamint a biológiai sokféleségre és a fenntartható energiatermelésre is negatívan hat;

7.  megjegyzi, hogy az Alpok-régió Európa „víztornya” és az Alpok elegendő vizet biztosít ahhoz, hogy nyáron kielégítse a hegyvidéki területek szükségleteinek akár 90%-át; megállapítja továbbá, hogy az Alpok alkotja Európa fő biomassza-tartalékát; hangsúlyozza, hogy a víz fontos a vízenergia, a mezőgazdasági területek öntözése, a fenntartható erdőgazdálkodás, valamint a biológiai sokféleség és a táj megőrzése szempontjából, továbbá biztosítja az ivóvízellátást, ami az éghajlatváltozás fényében az elkövetkező években még nagyobb jelentőséggel bír majd; ezért hangsúlyozza, hogy az Alpesi Egyezmény vízgazdálkodási platformja keretében intenzívebbé kell tenni a bevált gyakorlatok megosztását és a határokon átnyúló együttműködést a vízgazdálkodásért és a folyómedencék irányításáért felelős nemzeti szervek között;

8.  megállapítja, hogy az Alpok-régió vízienergia-termelés révén már a kezdeti szakaszban képes volt belvizei kiaknázására; úgy véli, hogy lehetővé kell tenni a bevált gyakorlatok megosztásának és a struktúrák modernizálásának támogatását uniós alapok felhasználása révén, az energia iránti egyre növekvő kereslet és a jelentős turistaforgalom megfelelő kezelése érdekében;

9.  sajnálatosnak tartja a 92/43/EGK élőhelyvédelmi irányelv és a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia végrehajtása keretében megvalósuló, a földtulajdonosok közvetett kisajátításának egyre gyakoribb jelenségét; felszólítja a Bizottságot, hogy szálljon síkra a tulajdonjog tiszteletben tartása mellett, amely az Alpok-régió fejlődésének szerves részét képezi;

10.  felhívja a figyelmet arra, hogy a nagyragadozók visszatérése az Alpok számos völgyében veszélybe sodorja a hagyományos mezőgazdaságot és legelőgazdálkodást, mivel a birkák, kecskék és marhák egyre gyakrabban válnak ragadozók martalékává; hangsúlyozza, hogy a ragadozó madarak és emlősök Alpok-régióba történő visszatelepítését hatékonyabban kell koordinálni a különböző hatóságok között, továbbá e fajok határokon átnyúló védelme és kezelése érdekében az Alpok-régióra vonatkozó stratégia részként és az Alpesi Egyezmény nagyragadozók, vadon élő patások és a társadalom platformjával összefüggésben fokozni kell a bevált gyakorlatok cseréjét e területen;

11.  kitart amellett, hogy a stratégiának elő kell segítenie a COP21 során kialakított célkitűzések elérését, továbbá meg kell határoznia, hogyan nézzen szembe a régió az éghajlatváltozás okozta kihívásokkal, különös tekintettel a természeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottságra (pl. sárfolyamok, futótüzek);

12.  rámutat, hogy a megújuló erőforrások lépcsőzetes felhasználása olyan alapelv, melynek törvényi szabályozása és előírása komoly beavatkozást jelent a tulajdonjogba és akadályozhatja az innovációt, különösen a kkv-k esetében;

13.  kiemeli, hogy a gazdálkodási struktúrák és a szóban forgó területen lévő települések megőrzése végett a hegyi területeken továbbra is lehetővé kell tenni a hagyományos gazdálkodási módszereket és állattartási formákat; szorgalmazza az ellenőrzési eljárások és kölcsönös megfeleltetési követelmények harmonizációját, egyszerűsítését és csökkentését, különösen a kis- és hegyvidéki gazdaságokban;

14.  fontosnak tartja az olyan programok kialakítását, amelyek a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek decentralizált és makroregionális feldolgozási és forgalmazási struktúráit ösztönzik (pl. szövetkezetek, termelői szervezetek) a fa és élelmiszerek ellátási láncán belüli pozíció erősítése, valamint a régió foglalkoztatottságának, élelmiszerellátásának és innovációs képességének javítása érdekében; rámutat a széleskörű piaci lehetőségek biztosításának előnyeire;

15.  szorgalmazza a mezőgazdasági termékek értékének emelését a „hegyvidéki termék” címke – gyakorlati megállapodásokra épülő – fokozott használatát és terjesztését célzó kezdeményezések, az Alpok-régióból származó termékekre alkalmazott oltalom alatt álló földrajzi jelzések terjesztése, továbbá új kiváló minőségű termékek kialakítása révén, a fogyasztói igény kielégítése, illetve e termékek hagyományairól, különlegességeiről és minőségéről szóló tájékoztatás céljából; úgy véli, hogy hatékonyabb védelemre van szükség az Alpok-régióból származónak feltüntetett, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel ellátott termékek hamisítói és kalóztermelői ellen; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy vezessen be különleges műveleti programokat a kiváló minőségű hegyvidéki termékekre vonatkozóan, e termékek előmozdításának és forgalmazásának javítása céljából;

16.  kiemeli az Alpok-régió hegyvidéki területein folyó tejtermelés, különösen az e tejből készített kiváló minőségű tejtermékek fontosságát; rámutat, hogy a tejipar sok esetben képtelen felvenni a versenyt a kedvezőbb fekvésű területekkel; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a KAP keretén belül vezessenek be konkrét ellensúlyozó intézkedéseket a termelők – különösen a családok által működtetett kis- és középvállalkozások – számára a hegyvidéki területeken folyó állattenyésztés és tejtermelés pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében, továbbá támogassák az alpesi tejet kiváló minőségű termékekké alakító feldolgozókat;

17.  hangsúlyozza, hogy fontos a hegyvidéki gazdaságok versenyképességének fokozása, többek között termelői szervezet létesítésének előmozdítása révén, illetve a helyi termelők tevékenységeinek ösztönzése közbeszerzési eljárások kiírása révén; hangsúlyozza, hogy a hegyvidéki gazdálkodók közötti hálózatépítés és egyesületek létesítése erősítheti a terjesztőkkel szembeni pozíciójukat és elősegítheti a hegyvidéki gazdálkodás strukturális gyengeségeinek csökkentését; úgy véli továbbá, hogy a hegyvidéki területeken a rövid ellátási láncok és a helyi piacok kulcsfontosságúak az e területeken található kisüzemi gazdaságokon folyó mezőgazdasági termelés megőrzéséhez;

18.  úgy véli, hogy javítani lehetne a mezőgazdasági termékek értékesítését, amennyiben e termékek szerepelnének az adott földrajzi terület általános turisztikai termékei között;

19.  úgy véli, hogy az Alpok-térség vidéki területein tapasztalható elnéptelenedés kezelése érdekében különösen fontos hosszú távú perspektívát biztosítani a fiatal gazdálkodók számára; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsanak elő transznacionális kezdeményezéseket a vállalkozás, a feltörekvő iparágak, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási munkaerőpiac támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy a gazdálkodások bevételeinek növelése, illetve annak érdekében, hogy a mezőgazdasági munkahelyek vonzóbbá váljanak a fiatalok számára, az ágazatokat – különösen a turizmus, a kézművesség és a kkv-k ágazatát hatékonyabban kell integrálni a helyi gazdaságba;

20.  kiemeli, hogy az agrárturizmus fontos bevételi forrást jelenthet a mezőgazdasági kistermelők számára (pl. tanyasi vendéglátás); felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre programokat a beruházás és a vállalkozás támogatására; fontosnak tartja e gazdaságok konkrét turisztikai kampányok révén való támogatását;

21.  hangsúlyozza, hogy az Alpok-régió éghajlati és topográfiai adottságai megnehezítik a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás hatékonyságának növelését; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a termelési hatékonyság növelését, a hagyományos gazdálkodási formák és haszonállatfajok megőrzését, illetve az erdők éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes vegyes erdőkké alakítását célzó kapacitások megteremtése révén ösztönözzék a legelőgazdálkodás, állattartás és erdészet területére irányuló kutatást és fejlesztést;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy alakítson ki képzési és tanácsadói struktúrákat a mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberek számára (pl. alpesi legelőkkel foglalkozó szaktanácsadó-képzés), hozzon létre egy makroregionális képzési hálózatot, továbbá erősítse a képzési, mezőgazdasági és tudományos szereplők közötti együttműködést és hálózatépítést (pl. ágazatok közötti gyakornoki és csereprogramok) a zöld növekedésnek a közös, határokon átnyúló és nemzetközi kutatási programok és projektek keretében való előmozdítása céljából; emlékeztet arra, hogy a hegyvidéki területek mindig is az innováció jelentős forrásai voltak, különösen a természeti hátrányok leküzdése tekintetében; megjegyzi, hogy az Alpokban gyakran ugyanannak a személynek kell különböző tevékenységeket elvégeznie az év során, néha határokon átnyúló jelleggel; felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy ösztönözzék az együttműködést a – kezdeti vagy folyamatos – szakmai képzést nyújtó szolgáltatók között; úgy véli, hogy képzést és tájékoztatást kell nyújtani a gazdálkodás és az erdőgazdálkodás innovációival kapcsolatban a kisgazdák és a családi kézben lévő gazdaságok versenyképességének fokozása érdekében;

23.  hangsúlyozza a mezőgazdaság és a vidéki erőforrások különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők szociális ellátásában és oktatásában betöltött szerepét; felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a szociális mezőgazdasági tevékenységeket, hiszen ezek – különösen a hegyvidéki gazdálkodók számára – az alternatív szolgáltatások nyújtásának új lehetőségét jelentik;

24.  hangsúlyozza a szélessávú internetkapcsolathoz és a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentőségét, és a puszta infrastrukturális fejlesztés mellett felszólít a „digitális falvak és régiók” koncepció átfogó fejlesztésére a fenntartható, élhető és családbarát környezet biztosítása érdekében;

25.  megjegyzi, hogy az EMVA-forrásokból származó pénzügyi eszközök igénylésénél a hegyvidéki kkv-knál adminisztratív problémák adódtak; felszólítja a Bizottságot, hogy a pénzügyi eszközökhöz való jobb hozzáférés és a sikeres, a kis közösségek számára nagyobb haszonnal kecsegtető megvalósítás biztosítása érdekében hangolja össze az adott finanszírozási programokat;

26.  kéri, hogy a teljes Alpok-régió gazdaságaira vonatkozó jövőbeli és jelenlegi szabályozási keretet harmonizálják és egyszerűsítsék, különösen a KAP területén; hangsúlyozza, hogy olyan konkrét, kiegészítő támogatásra van szükség, amely a talajértékeléshez és a szintátmenetekhez hasonló tényezőkön alapul, hogy lehetővé válhasson a meredek domboldalakon folytatott fenntartható gazdálkodás;

27.  üdvözli az Alpok-régióra vonatkozó makroregionális irányítási modellnek a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban folytatott, határokon átnyúló együttműködés fokozása érdekében való létrehozását; fontosnak véli ebben az összefüggésben az állattenyésztés és növénytermesztés, illetve az erdőgazdálkodás területein működő egyesületek és termelői szervezetek közötti transznacionális alapú információ- és tapasztalatcserének a rendszeres szakmai fórumok szervezése által való javítását;

28.  hangsúlyozza, hogy új kezdeményezések létrehozásához regionális megoldásokra és részvételen alapuló megközelítésekre van szükség, többek között harmonizálni kell a meglévő és az új kezdeményezéseket, hogy maximális előnyöket lehessen biztosítani az Alpok hegyvidéki gazdálkodása számára, valamint csökkenteni lehessen az adminisztratív akadályokat; szorgalmazza a régiók, a helyi hatóságok és a polgárok közvetlen bevonását az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia valamennyi intézkedésébe, különös tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás érdekeltjei fontos szerepet kapjanak a Bizottság cselekvési tervének regionális szinten való végrehajtásában; rámutat arra, hogy figyelembe kell venni az Alpesi Egyezményt, az uniós kohéziós politikát és a meglévő uniós kezdeményezéseket;

29.  fontosnak véli, hogy az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiát a meglévő pénzügyi források – például a 2014–2020 közötti időszakra szóló európai strukturális és beruházási alapok – segítségével hajtsák végre, és ne vegyenek igénybe új finanszírozást; hangsúlyozza, hogy ezeket a stratégia összehangoltabb végrehajtása érdekében hatékonyan kell felhasználni;

30.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási kisüzemekre irányuló mezőgazdasági fejlesztési politika keretében hozzanak létre az Interreghez és a Leaderhez hasonló finanszírozási programokat az információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében, továbbá hozzanak létre szinergiákat a különböző programok között és összpontosítsanak korlátozott számú, egyértelműen meghatározott prioritásokra; hangsúlyozza ebben az összefüggésben a multifunkcionális kisüzemi gazdálkodás jelentőségét az Alpok-régióban;

31.  megjegyzi, hogy a hegyvidéki terep továbbra is akadályozza, hogy az európai polgárok közelebb kerüljenek egymáshoz, és hogy az EU elkötelezte magát a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra finanszírozásának növelése iránt.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, José Bové, Paul Brannen, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Jan Huitema, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Laurenţiu Rebega, Bronis Ropė, Jordi Sebastià, Jasenko Selimovic, Maria Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Marc Tarabella, Janusz Wojciechowski, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pilar Ayuso, Franc Bogovič, Jean-Paul Denanot, Jens Gieseke, Ivan Jakovčić, Anthea McIntyre, Sofia Ribeiro, Ramón Luis Valcárcel Siso

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

16.6.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

2

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Andrew Lewer, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Jens Nilsson, Younous Omarjee, Konstantinos Papadakis, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andor Deli, Tunne Kelam, Tonino Picula, Claude Rolin, Bronis Ropė, Claudia Schmidt, Remo Sernagiotto, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Dominique Martin, Vladimir Urutchev, Marco Valli

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat