Eljárás : 2015/2284(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0227/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0227/2016

Viták :

PV 15/09/2016 - 7
CRE 15/09/2016 - 7

Szavazatok :

PV 15/09/2016 - 11.14
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0361

JELENTÉS     
PDF 741kWORD 324k
5.7.2016
PE 578.543v02-00 A8-0227/2016

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007–2014. évi tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről

(2015/2284(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Előadó: Marian Harkin

A vélemény előadója (*):

Jean-Paul Denanot, Committee on Budgets

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007–2014. évi tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről

(2015/2284(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2013. és 2014. évi tevékenységéről szóló jelentésére (COM(2015)0355),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) utólagos értékelésére – 2015. augusztusi végleges jelentés,

–  tekintettel a Számvevőszék 7/2013. számú, „Hoztak létre uniós többletértéket az elbocsátott munkavállalók visszailleszkedését célzó EGAA-intézkedések?” című különjelentésére,

–  tekintettel az Eurofound Európai Szerkezetátalakítási Figyelő „Szerkezetátalakítás után: munkaerőpiacok, munkakörülmények és életelégedettség” című 2012. évi jelentésére,

–  tekintettel az Eurofound „Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap hozzáadott értéke: A tapasztalatok összehasonlítása Németországban és Finnországban” című esettanulmányára (2009),

–  tekintettel az Eurofound Európai Szerkezetátalakítási Figyelő „Szerkezetátalakítás a recesszióban” című 2009. évi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap jövőjéről szóló, 2011. szeptember 29-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap finanszírozásáról és működéséről szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az EGAA igénybevételéről szóló, 2007 januárja óta elfogadott állásfoglalásaira, ideértve a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL) erre vonatkozó kérelmekről szóló észrevételeit is,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság különleges munkacsoportjának az EGAA-ról szóló tanácskozásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, illetve a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0227/2016),

A.  mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) a jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következtében elbocsátott munkavállalók támogatása, és a velük való szolidaritás kifejezése érdekében jött létre; mivel az EGAA célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez való hozzájárulás és a fenntartható foglalkoztatás előmozdítása oly módon, hogy felkészíti az elbocsátott munkavállalókat egy új munkahelyre és ennek során támogatja őket; mivel az EGAA azért jött létre, hogy gyors beavatkozással és rövid távú segítségnyújtással reagáljon jelentős mértékű elbocsátással járó, akut és előre nem látott munkaerő-piaci nehézségek következtében kialakult szükséghelyzetekre, az Európai Szociális Alappal (ESZA) ellentétben, amely szintén támogatja az elbocsátott munkavállalókat, azonban annak célja a hosszú távú strukturális egyenlőtlenségek kiegyenlítése, főként az egész életen át tartó tanulás révén; meggyőződése, hogy az EGAA-nak a következő programozási időszakban továbbra is a többéves pénzügyi kereten kívül kell működnie;

B.  mivel a szerkezetátalakítás az utóbbi években gyakoribbá vált, néhány ágazatban fokozódott és átterjedt más ágazatokra is; mivel a vállalkozások felelőséggel tartoznak az ilyen döntéseknek a közösségekre és a tagállamok gazdasági és társadalmi szövetére gyakorolt, gyakran előre nem látott hatásaiért; mivel az EGAA segíti tompítani e szerkezetátalakítási döntések negatív hatásait; mivel egyre több EGAA-eset kapcsolódik a nagy cégek és multinacionális vállalatok szerkezetátalakítási stratégiáihoz, amelyekről rendszerint a munkavállalók és képviselőik bevonása nélkül döntöttek; mivel a vállalkozások áthelyezése, delokalizációja, bezárása, összeolvadása, felvásárlása, átvétele, a termelés átszervezése és a tevékenységek kiszervezése a szerkezetátalakítás leggyakoribb formái;

C.  mivel azonban a munkahely- vagy foglalkozásváltás során a bizonytalanság akadályozhatja az alkalmazkodóképességet és a kezdeményezőkészséget, mivel az átmenet a munkanélküliség, az alacsonyabb bérek és a szociális bizonytalanság formájában veszélyeket hordoz; mivel az EGAA-esetek kedvezményezettjeinek munkaerő-piaci visszailleszkedése sikeresebb lesz, ha az jó minőségű foglalkoztatást eredményez;

D.  mivel a szövetkezetek társadalmilag felelősségteljesen kezelik a szerkezetátalakítást, és a közös tulajdonra, a demokratikus részvételre és a tagok általi ellenőrzésre alapuló egyedi szövetkezeti irányítási modell, valamint az, hogy a szövetkezetek a saját pénzügyi forrásaikra és támogatói hálózataikra tudnak támaszkodni, megmagyarázza, hogy a szövetkezetek miért rugalmasabbak és innovatívabbak a szerkezetátalakítás hosszabb távú kezelésében és új vállalkozások létrehozásában;

E.  mivel az 1309/2013/EK rendelet 19. cikke alapján a Bizottság kétévente mennyiségi és minőségi jelentést terjeszt a Parlament és a Tanács elé az EGAA előző két évben végzett tevékenységeiről;

F.  mivel nem létezik európai jogi keret a munkavállalók a változásokra való felkészülés és a munkahelyek elvesztésének megelőzése érdekében történő tájékoztatására és a velük való konzultációra, valamint a szerkezetátalakítás előrejelzésére és kezelésére; mivel a Parlament 2013. január 15-i állásfoglalásában(6) felhívta a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően a lehető leghamarabb nyújtson be javaslatot a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló jogi aktusra (az állásfoglalás mellékletében foglalt részletes ajánlások szerint); mivel jelenleg a munkáltatóknak a szóban forgó folyamat során a munkavállalókkal szembeni felelőssége tekintetében nemzeti szinten jelentős eltérések vannak; mivel ebben az ügyben két alkalommal folytattak konzultációt az európai szociális partnerekkel, és a Bizottság nem cselekedett; mivel a Bizottság csalódást keltő válaszokat adott a Parlament tájékoztatásról, konzultációról és szerkezetátalakításról szóló állásfoglalásaira, amelyek konkrét lépések szükségességére hívták fel a figyelmet ezen a területen; mivel elengedhetetlenek az olyan, jól kidolgozott munkaügyi kapcsolatrendszerek, amelyek jogokat biztosítanak a munkavállalók és képviselőik számára a konzultáció és a tájékoztatás terén; mivel egy megerősített tájékoztatási és konzultációs irányelv segíthetne annak biztosításában, hogy a megfelelő terv kialakítását célzó tárgyalásokra méltányos körülmények között és időben kerüljön sor;

G.  mivel a minimális elbocsátási küszöbérték 1000-ről 500-ra csökkent, lehetővé téve, hogy kivételes esetben vagy kisméretű munkaerőpiacok esetében fontolóra vegyék az EGAA igénybevételére irányuló kérelmeket, amennyiben az elbocsátások súlyos hatással vannak a foglalkoztatottságra és a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaságra;

H.  mivel 2014. január 1-je óta az egykori önálló vállalkozók is lehetnek kedvezményezettek és részesülhetnek támogatásban; mivel a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az EGAA megfeleljen az önálló vállalkozók egyedi igényeinek, mivel az önálló vállalkozók száma folyamatosan nő; mivel 2017. december 31-ig az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatásra jogosult régiókban élő, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatal) a célzott kedvezményezettek számának megfelelő számban EGAA-támogatásban részesülhetnek;

I.  mivel a jelenlegi EGAA célja nem csupán az elbocsátott munkavállalók támogatása, hanem a velük való szolidaritás kinyilvánítása is;

J.  mivel az EGAA eredeti költségvetése évi 500 millió euró volt; mivel jelenlegi éves költségvetése 150 millió euró, és elindulása óta évente átlagosan mintegy 70 millió euró összegben került igénybevételre;

K.  mivel a társfinanszírozási arány kezdetben 50% volt, amely a 2009 és 2011 közötti időszakban 65%-ra nőtt, a 2012 és 2013 közötti időszakban ismét 50%-ra csökkent, jelenleg pedig 60%;

L.  mivel 2007 és 2014 között 20 tagállamból 134 kérelem érkezett 122 121 támogatásra jogosult munkavállaló vonatkozásában, és mivel összesen 561,1 millió eurót kérelmeztek; megjegyzi, hogy a 2007–2013-as időszakban a költségvetés végrehajtási aránya csak 55%-os volt; mivel 2007 és 2014 között a legtöbb kérelem a feldolgozóiparból érkezett, különösen a gépjárműiparból, amely 122 121 munkavállalóból 29 000-t érintett (a benyújtott kérelmek által érintett teljes szám 23 %-a); mivel napjainkig a gazdasági válság hatásai a kis méretű, 500-nál kevesebb dolgozót foglalkoztató cégeket sújtották a legjobban;

M.  mivel a Számvevőszék annak fontolóra vételét ajánlja az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak, hogy az olyan intézkedésekre korlátozzák az uniós finanszírozást, amelyek várhatóan uniós hozzáadott értéket nyújtanak, ne pedig a már létező nemzeti munkavállalói jövedelemtámogatási rendszereket finanszírozzák, összhangban a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjával; mivel bebizonyosodott, hogy az EGAA-intézkedések azokban az esetekben nyújtják a legnagyobb hozzáadott értéket, amikor a tagállami foglalkoztatási ellátási rendszerek keretében rendszerint nem létező, az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott szolgáltatásokat társfinanszíroznak, amelyek juttatások helyett inkább a továbbképzést helyezik a középpontba, továbbá amikor ezek az intézkedések személyre szabottak és kiegészítik az általános rendelkezéseket, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a legveszélyeztetettebb munkavállalói csoportokat bocsátják el; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ki kell használni a korábbi munkavállalókban rejlő lehetőségeket, valamint fontosnak tekinti a helyi munkaerő-piaci igények és készségigények teljes körű értékelését, mivel ennek alapján kell megtervezni a munkavállalók gyors munkaerő-piaci visszailleszkedését szolgáló képzést és a kompetenciaépítést; emlékeztet arra, hogy a tagállamok feladata az EGAA költségvetésének hatékony végrehajtása;

N.  mivel az EGAA nem oldja meg a munkanélküliség problémáját az EU-ban; mivel az EU-ban a munkanélküliségi válság megoldása azt követeli meg, hogy a munkahelyteremtést, a munkahelyek védelmét és fenntarthatóságát helyezzék az uniós politika középpontjába; mivel az európai munkanélküliség aránya – különösen a fiatal munkavállalók és a tartósan munka nélkül lévők vonatkozásában – új szakmai kilátásokat nyújtó, sürgős kezdeményezéseket tesz szükségessé;

O.  mivel az EGAA értékelésére vonatkozó referencia-időszak e jelentés alkalmazásában a 2007–2014 közötti időszak; mivel a Bizottság utólagos értékelése a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozik, és a Számvevőszék jelentése a 2007–2012 közötti időszakot vizsgálja;

P.  mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) végrehajtása során biztosítani kell és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, amelyek az Unió és az Európa 2020 stratégia alapértékei;

Q.  mivel a nők újrafoglalkoztatási arányai magasabbak, mint a férfiaké, ám az újrafoglalkoztatott nők álláshelyei többnyire ideiglenesek és bizonytalanok, mivel az új munkahely keresése közben és/vagy az átképzés ideje alatt a családtagjaik gondozásának kötelezettségei is rájuk hárulnak, és mivel a megfizethető és jó minőségű gyermek-, illetve beteggondozó létesítmények hiányával kell szembesülniük;

R.  mivel a nőket aránytalanul súlyosan érintik a válság következményei és a megszorító intézkedések;

1.  tudomásul veszi az EGAA utólagos értékelését és az első kétéves jelentést; megjegyzi, hogy a Bizottság teljesíti jelentéstételi kötelezettségét; úgy véli, hogy ezek és más jelentések nem elégségesek az EGAA átláthatóságának és hatékonyságának maradéktalan biztosításához; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek részesültek az EGAA támogatásából, hogy tegyenek nyilvánosan elérhetővé minden adatot és értékelést, valamint hogy az esetekről szóló jelentésekbe építsenek bele nemi szempontú hatásvizsgálatot; határozottan ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy a jelenlegi rendelet értelmében kérelmeiket és végleges jelentéseiket tegyék kellő időben elérhetővé a nyilvánosság számára; bár a Bizottság valóban teljesíti jelentéstételi kötelezettségeit, úgy véli, hogy a Bizottság nyilvánosságra hozhatná az EGAA-esetekre vonatkozó valamennyi dokumentumot, ideértve a tagállamokban folyamatban lévő kérelmekkel kapcsolatos ellenőrző látogatásokat követő belső küldetésjelentéseiket is;

2.  üdvözli, hogy egy évről két évre terjesztették ki a finanszírozási időszakot; emlékeztet rá, hogy az Eurofound kutatása szerint a 12 hónap nem volt elég hosszú időszak ahhoz, hogy segítsenek az elbocsátott munkavállalóknak, különösen a legveszélyeztetettebb csoportoknak, így az alacsony képzettségű munkavállalóknak, az idősebb munkavállalóknak, a nőknek és különösen az egyedülálló szülőknek;

3.  megjegyzi, hogy az EGAA értékelései azt mutatják, hogy az alap beavatkozásainak eredményeit olyan tényezők befolyásolják, mint a munkavállalói célcsoport oktatási és a képzettségi szintje, az adott munkaerőpiacok felvevőképessége, valamint a kedvezményezett országok GDP-je; hangsúlyozza hogy e tényezőket leginkább olyan hosszú távú intézkedések befolyásolják, amelyeket az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) hatékonyan tudnak támogatni; rámutat arra, hogy figyelembe kell venni e tényezőket és a helyi munkaerő-piaci helyzetet, amikor az EGAA-ból folyósítandó segítségnyújtásra van szükség; megjegyzi, hogy fontos az EGAA- és az esb-alapok közötti szinergiák megerősítése a gyorsabb és hatékonyabb eredmények elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ESZA-alapok az EGAA által támogatott területeken nyomon követési intézkedésként működhetnek a beruházás, az általános növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése révén; hangsúlyozza, hogy az EGAA-beavatkozásokat olyan befektetésekre kell irányozni, amelyek hozzájárulnak a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, az oktatáshoz, a készségekhez és a munkavállalók földrajzi mobilitásához, és azokat össze kell hangolni a meglévő uniós programokkal, amelyek célja, hogy segítsenek az embereknek munkát találni és előmozdítsák a vállalkozási készségeket, különösen azokban a régiókban és ágazatokban, amelyeket már amúgy is sújtanak a globalizáció vagy a gazdasági szerkezetátalakítás káros hatásai; hangsúlyozza, hogy a több alapból finanszírozott programozásra épülő integrált megközelítést kell előnyben részesíteni a létszámcsökkentés és a munkanélküliség hatásainak tartós leküzdése érdekében, a források hatékony elkülönítése, valamint szorosabb együttműködés és szinergiák révén, különösen az ESA- és az ERFA-alapok között; határozottan úgy véli, hogy egy több alapból finanszírozott integrált programozási stratégia csökkentené a termelésáthelyezés kockázatát, és kedvező feltételeket teremtene az uniós ipari termelés helyreállításához;

4.  úgy véli, hogy az EGAA működésén javítottak a szabályozással kapcsolatos reformok; tudomásul veszi, hogy e javulás egyszerűbbé tette a tagállamok számára az EGAA-hoz való hozzáférés eljárását, és ez minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok nagyobb mértékben használják ezt az eszközt; kéri a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az adminisztratív kapacitással kapcsolatos, az EGAA-ban való részvételt hátráltató valamennyi akadály megszüntetésére; úgy véli, hogy az EGAA nem kaphat makrogazdasági stabilizációs funkciót;

5.  megjegyzi, hogy az éves költségvetésben az EGAA vonatkozásában elkülönített csökkentett előirányzatok jelenleg elégségesek a munkájukat elveszítő személyek számára szükséges és alapvető jelentőséggel bíró támogatás és segítségnyújtás biztosításához; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy mivel 2014 óta bővítették az EGAA alkalmazási körét, hogy az kiterjedjen a NEET-fiatalokra és magában foglalja a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, valamint hogy a kérelmek számának jelentős növekedése vagy új jogosultságok bevezetése esetén lehetséges, hogy az előirányzatok nem bizonyulnának elegendőnek, és azokat növelni kellene az EGAA hatékony működésének biztosítása érdekében;

6.  hangsúlyozza a kölcsönös bizalmon és közös felelősségen alapuló erős társadalmi párbeszéd jelentőségét, ami a szerkezetátalakítási folyamatok előrejelzése, megelőzése és kezelése során a legjobb eszköz a konszenzusos megoldások és közös kilátások keresésére; kiemeli, hogy ez segítséget nyújtana a munkahelyek elvesztésének és ezáltal az EGAA-eseteknek a megelőzésében;

7.  megjegyzi, hogy a 2009–2010-es időszakban, amikor érvényben volt az eltérés, amely lehetővé tette a kérelmek válsággal kapcsolatos kritériumok alapján történő benyújtását, a kérelmek száma jelentősen megnőtt, továbbá hogy e hatályt még nagyobb mértékben kiterjesztették, hogy állandó jelleggel magába foglalja a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát és az önálló vállalkozókat a 2014–2020 közötti időszakban; üdvözli, hogy 2013 után meghosszabbították az eltérés időszakát; megjegyzi, hogy 2007 és 2014 között az összes projekt több mint fele a válsághoz kapcsolódott; hangsúlyozza továbbá, hogy a gazdasági válság negatív hatásai egyes tagállamokban még mindig érezhetők;

8.  megállapítja, hogy 2007 és 2014 között húsz tagállam összesen 542,4 millió eurót igényelt 131 támogatási kérelemmel, 121 380 munkavállaló érdekében;

9.  megállapítja, hogy a Bizottság tökéletesítette az EGAA adatbázisát, melyben statisztikai célból rögzíti az EGAA-támogatások mennyiségi adatait, megkönnyítve a tagállamok számára a pályázatok benyújtását a Bizottsághoz, valamint a Bizottság számára az EGAA-hoz kapcsolódó ügyekre vonatkozó adatok elemzését és összehasonlítását; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság beemelte az EGAA-t a közös alapkezelő rendszerbe, melynek eredményeképpen megfelelőbb és teljesebb pályázatokra, valamint a pályázatok tagállamok általi benyújtásához szükséges idő rövidülésére lehet számítani; megjegyzi, hogy ez a rendszer lehetővé teszi a kérelmek benyújtásának egyszerűsítését a tagállamok számára, és sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a kérelmek feldolgozását, hogy a finanszírozást a hatás maximalizálása érdekében gyorsan biztosítani lehessen;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben készüljön fel a kereskedelempolitikai döntések uniós munkaerőpiacra gyakorolt hatásaira, figyelembe véve e hatások – amelyekre az EGAA-kérelmet mutattak rá – kutatási eredményeken alapuló információit is; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen mélyreható előzetes és utólagos hatásvizsgálatokat, többek közt társadalmi hatásvizsgálatokat is, foglalkozva a foglalkoztatásra, a versenyképességre, a gazdaságra, valamint a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt lehetséges hatásokkal, egyidejűleg biztosítva a Kereskedelmi és a Foglakoztatási Főigazgatóság közötti hatékony előzetes koordinációt; felhívja a Parlamentet, hogy szervezzen rendszeres együttes meghallgatásokat a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részvételével, hozzájárulva a kereskedelempolitika és az EGAA jobb összehangolásához és annak monitorozásához; szükségesnek tartja, hogy fokozzák az EGAA igénybevételét a delokalizáció problémájának, valamint a globális kereslet változásai által előidézett ágazati válságok kezelése során; határozottan ellenez minden olyan kezdeményezést, amelynek jegyében az EGAA-t jelenlegi formájában és a jelenlegi költségvetéssel az Európai Unióban az uniós szinten megállapított kereskedelmi stratégiák – ideértve a jövőben megkötendő kereskedelmi megállapodásokat vagy azokat, amelyek már érvényben vannak – eredményeként elveszített munkahelyekre vonatkozó beavatkozási eszköznek tekintenék; hangsúlyozza, hogy erős koherenciát kell kialakítani a kereskedelmi és az iparpolitikák között, valamint hogy korszerűsíteni kell az Unió piacvédelmi eszközeit;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy csak akkor adjon piacgazdasági státuszt a kereskedelmi partnereknek, amikor azok megfelelnek az általa rögzített öt feltételnek; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű és hatékony stratégiát a piacgazdasági státusz harmadik országoknak való megítélésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan, hogy meg lehessen őrizni az uniós vállalkozások versenyképességét és folytatni lehessen a küzdelmet a tisztességtelen verseny valamennyi formája ellen;

12.  hangsúlyozza, hogy az EGAA egyik fő célkitűzése az áruk és szolgáltatások uniós kereskedelmének jelentős irányváltása következtében munkanélkülivé vált munkavállalók segítése a szabályzat 2. cikkének a) pontjában megállapítottaknak megfelelően; úgy véli, hogy az EGAA egyik fontos feladata a kereskedelmi viták negatív következményeként elbocsátott munkavállalók támogatásának biztosítása; ennek megfelelően felhívja a Bizottságot annak egyértelművé tételére, hogy a munkahelyek az áruk és szolgáltatások uniós kereskedelmének jelentős irányváltását eredményező kereskedelmi viták következtében való elvesztése teljes mértékben az EGAA hatálya alá tartozik;

13.  hangsúlyozza, hogy az EGAA semmilyen körülmények között sem helyettesíthet egy a szerkezeti átalakítások megelőzését és előrejelzését célzó, komoly szakpolitikát; kiemeli a tényleges iparpolitika jelentőségét a fenntartható és inkluzív fejlődéshez hozzájáruló Európában;

14.  kéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a globalizáció hatásáról ágazatonként, és ennek alapján tegyen olyan javaslatokat, melyek ösztönzik a vállalkozásokat az ágazati változásokra való felkészülésre és munkavállalóik elbocsátások előtti felkészítésére is;

15.  hangsúlyozza, hogy néhány tagállam az EGAA-val szemben az ESZA-t részesítette előnyben, mivel ez utóbbi esetében magasabb a társfinanszírozás aránya, és az intézkedéseket gyorsabban végrehajtják, míg az EGAA esetében nincs előfinanszírozás és a jóváhagyási eljárás hosszadalmas; ugyanakkor úgy véli, hogy a megnövelt társfinanszírozási arány és az új rendeletben megállapított gyorsabb kérelmezési és jóváhagyási eljárás segít ezen problémák némelyikének kezelésében; sajnálja, hogy az EGAA-támogatás még mindig nem érte el minden tagállamban az elbocsátott munkavállalókat, és felhívja a tagállamokat, hogy vegyék igénybe ezt a támogatást tömeges létszámcsökkentések esetén;

16.  felhívja a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az EGAA-kérelmek jóváhagyása átlagosan 41 hetet vesz igénybe; kéri, hogy tegyenek meg mindent az eljárások felgyorsítása érdekében; örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság igyekszik minimalizálni a késedelmeket és egyszerűsíteni a kérelmezési eljárást; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen e téren a tagállamok kapacitásának erősítése, és határozottan javasolja, hogy valamennyi tagállam a lehető leghamarabb kezdje meg az intézkedések alkalmazását; megjegyzi, hogy számos tagállam már megtette ezt;

17.  megjegyzi, hogy egyes tagállamok, szociális partnerek és vállalatok rendkívül keveset tudnak az EGAA-ról; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamok, a nemzeti és helyi szakszervezeti hálózatok, valamint a lakosság felé irányuló kommunikációját; felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az EGAA ismertségét a munkavállalók és képviselőik körében, és ezt megfelelő időben tegyék meg annak biztosítása érdekében, hogy a lehetséges kedvezményezettek maximális számát érhessék el, és e kedvezményezettek kihasználhassák az EGAA intézkedéseit, valamint hogy az EGAA révén elért eredményekről hatékonyabb tájékoztatást nyújtsanak;

18.  emlékeztet azon biztosítékok fontosságára, amelyek megakadályozzák azon uniós finanszírozásban részesülő vállalkozások áthelyezését egy adott időszakon belül, ami – a létszámcsökkentések miatt – további támogatási rendszerek elindításához vezethet;

Az EGAA kedvezményezettjei

19.  üdvözli a Számvevőszék jelentésében szereplő következtetést, miszerint csaknem valamennyi, az EGAA-ból támogatására jogosult munkavállaló igénybe tudott venni személyre szabott és jól összehangolt intézkedéseket, valamint hogy a pénzügyi támogatásban részesülő munkavállalók újrafoglalkoztatási aránya eléri a közel 50 %-ot; megjegyzi, hogy néhány tagállamban az EGAA-programok megfelelő idejű és eredményes végrehajtásának elmaradása alulkihasználtsághoz vezetett; úgy véli, hogy a célzott kedvezményezettek vagy képviselőik, a szociális partnerek, a helyi munkaügyi szervezetek és egyéb érintett felek bevonása az elsődleges értékelésbe és a kérelmezésbe kulcsfontosságú a kedvezményezettek számára kedvező eredmények biztosítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat innovatív intézkedések és programok kialakításában, valamint hogy felülvizsgálatai során értékelje, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása mennyire tudta előre jelezni a jövőbeli munkaerő-piaci kilátásokat és szükséges készségeket, és az mennyire tudott megfelelni az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulásnak; kéri a tagállamokat, hogy a jelenlegi rendelet 7. cikkével összhangban tegyen további erőfeszítéseket a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának olya módon való kialakítására, hogy az illeszkedjék az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság célkitűzéséhez; megjegyzi, hogy az innováció, az intelligens szakosodás és az erőforrás-hatékonyság kulcsfontosságú az ipari megújulás és a gazdasági diverzifikáció szempontjából;

20.  megjegyzi, hogy a Bizottság utólagos értékelési jelentésében elemzett 73 projektből az 55 éves vagy annál idősebb kedvezményezettek átlagos aránya 15 %, míg a 15–24 éves korosztályé 5 % volt; ezért üdvözli, hogy az új rendelet az idősebb és fiatalabb munkavállalókra helyezi a hangsúlyt, valamint hogy egyes kérelmeket kiterjeszt a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra is; megjegyzi, hogy a női kedvezményezettek átlagos aránya 33 %, míg a férfiaké 67 % volt; megjegyzi, hogy ezek az adatok a munkavállalók nemi megoszlását tükrözik, ami az érintett ágazatnak megfelelően változhat; ezért felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a férfiak és nők EGAA-kérelmeit egyenlően kezeljék, valamint felhívja a tagállamokat, hogy gyűjtsenek adatokat nemi szempontok szerint is, hogy látni lehessen ennek a női kedvezményezettek újrafoglalkoztatási arányaira gyakorolt hatását; megjegyzi továbbá, hogy egyes EGAA-kérelmekben a megcélzott kedvezményezettek száma túl alacsony a támogatásra jogosult kedvezményezettek teljes számához képest, ami az optimálistól elmaradó hatáshoz vezethet;

21.  úgy véli, hogy az EGAA hatályának a NEET-fiatalokra való kiterjesztése gyakran eltérő típusú beavatkozásokat követel meg, és úgy véli, hogy valamennyi megfelelő szereplőnek, köztük a szociális partnereknek, helyi közösségi csoportoknak és ifjúsági szervezeteknek is képviselőik útján jelen kell lenniük az egyes programok végrehajtási szakaszánál, és elő kell mozdítaniuk a NEET-fiatalok maximális bevonásának biztosításához szükséges intézkedéseket; ebben az összefüggésben ösztönzi a tagállamokat egy erős irányító ügynökség létrehozására a program végrehajtásának koordinálása céljából, hogy célzott és tartós támogatás biztosításával segítse, hogy a NEET-fiatalok elvégezzék a programot, valamint hogy biztosítsa a program forrásainak maximális igénybevételét; úgy véli, hogy egy független, a NEET-fiatalok részvételére külön hangsúlyt helyező felülvizsgálat jobb gyakorlatokat azonosítana; határozottan úgy véli, hogy a NEET-fiatalok integrációjára vonatkozó eltérést fenn kell tartani a programozási időszak 2020. decemberi végéig;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy az EGAA középtávú értékelésébe foglaljon bele egy konkrét, minőségi és mennyiségi szempontú, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiataloknak (NEET-fiatalok) nyújtott EGAA-támogatásról szóló értékelést, különösen az ifjúsági garancia végrehajtása és a nemzeti költségvetések, az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés közötti szinergiák tekintetében;

23.  megjegyzi, hogy az utólagos értékelés szerint a megvizsgált 73 esetben az elért kedvezményezettek átlagos aránya 78 % volt; ezen belül 20 esetben ez az arány 100 %-os vagy több volt; ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a maximum elérési arány minden esetben 100 %, ezért a 100 %-nál nagyobb számadatok használata elferdíti az adatokat, és a tényleges elérési aránynál magasabbat sejtet; megjegyzi, hogy ez a költségvetés végrehajtási arányára is érvényes; felhívja a Bizottságot, hogy igazítsa ki adatait az elért kedvezményezettek arányainak és a költségvetés végrehajtási arányának pontosabb értékelése érdekében;

24.  üdvözli, hogy sok kedvezményezett az EGAA révén a munkakeresésben kapott személyre szabott támogatás segítségével mindenekelőtt új munkához juthatott, és a képzési programok és a mobilitási támogatások igénybevételével készségeit naprakésszé tehette; üdvözli azt is, hogy az EGAA az új vállalkozások beindításának és a meglévők átvételének támogatásával egyes munkavállalók számára lehetővé tette, hogy vállalkozásba fogjanak; hangsúlyozza, hogy jelentések szerint ennek következményeként az EGAA számottevő pozitív hatást tett az önbecsülésre, a nagyobb szerepvállalás érzésére és a motiváltságra; hangsúlyozza, hogy az EGAA-támogatás növelte a társadalmi kohéziót azáltal, hogy lehetővé tette az emberek számára a munkaerő-piaci visszailleszkedést és a negatív munkanélküliségi csapdák elkerülését;

25.  megjegyzi, hogy ugyanezen utólagos jelentés szerint az EGAA kedvezményezettjei inkább az átlagosnál alacsonyabb iskolázottsággal rendelkeznek, és emiatt kevésbé adhatók át nekik a készségek, ami rendes körülmények között csökkenti foglalkoztatási lehetőségeiket, és kiszolgáltatottá teszi őket a munkaerőpiacon; úgy véli, hogy az EGAA akkor éri el a legjobb uniós hozzáadott értéket, amikor a munkavállalókat, különösen az alacsonyabb képzettségű veszélyeztetett csoportokat segítő képzési és átképzési rendszereket támogatja, amelyek a munkaerőpiac által igényelt készségeknek adnak prioritást, és amelyek ösztönzik a vállalkozói készségek kibontakozását;

26.  megjegyzi, hogy egy, az utólagos értékelés keretében elvégzett felmérés vegyes eredményeket hozott, mivel 35% azt állította, hogy az új munkahely minősége a korábbinál jobb vagy sokkal jobb, 24% szerint ugyanolyan, 41% szerint pedig rosszabb vagy sokkal rosszabb volt; ugyanakkor mivel nem állnak rendelkezésre szisztematikus adatok, amelyek bármely értékelés alapjául szolgálhatnának, azt javasolja, hogy a Bizottság gyűjtsön részletesebb információkat az EGAA-beavatkozások hatásáról és minőségéről, azzal a céllal, hogy egy későbbi szakaszban szükség esetén korrekciós intézkedéseket hozhasson;

Az EGAA költséghatékonysága és hozzáadott értéke

27.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy rugalmasabb és hatékonyabb választási lehetőségek révén javítsák az EGAA költségvetésének végrehajtását, az eredményekre, a hatásra és a hozzáadott értékre helyezett hangsúllyal, a finanszírozások megfelelő és átlátható felhasználásának és a szabályok betartásának veszélyeztetése nélkül; véleménye szerint a kérelmezési eljárást meg kell gyorsítani az alap elbocsátott munkavállalókkal kapcsolatos hatékonyságának növelése érdekében; aggódik az EGAA-tól kért erőforrások és a tagállamok által visszatérített összegek közötti eltérések miatt, lévén az átlagos költségvetés-végrehajtási arány csak 45%; ennek megfelelően arra kéri a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az alacsony végrehajtási arány okait, és javasoljon intézkedéseket a létező szűk keresztmetszetek megoldására és a finanszírozás optimális felhasználásának biztosítására; megjegyzi, hogy az EGAA-támogatások lezárulta után az újrafoglalkoztatási arány – 4% és 86% között mozogva – jelentős különbségeket mutat, ezért hangsúlyozza az aktív és inkluzív munkaerő-piaci intézkedések fontosságát; megállapítja, hogy az EGAA kiadásokkal egyes tagállamokban következetesen jobb eredményeket érnek el, mint másokban; javasolja, hogy a Bizottság továbbra is nyújtson útmutatást, és tegye lehetővé a tagállamok számára az EGAA-hoz benyújtott támogatási kérelmekkel és a támogatások felhasználásával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását az elköltött eurónként lehető legmagasabb újrafoglalkoztatási arány biztosítása érdekében;

28.  úgy véli, hogy a 60 %-os társfinanszírozási arányt nem kell növelni;

29.  megjegyzi, hogy a Bizottság utólagos értékelése szerint az EGAA költségeinek átlagosan csupán 6%-át teszik ki az adminisztratív és irányítással kapcsolatos kiadások;

30.  megjegyzi, hogy a költséghatékonyságnak az érdekelt felekkel tartott konzultációk során azonosított legjelentősebb eleme az újrafoglalkoztatott munkavállalók száma volt, akik ahelyett, hogy munkanélküli-járadékban és egyéb szociális ellátásban részesülnének, immár adót és társadalombiztosítási járulékot fizetnek;

31.  megjegyzi, hogy az EGAA támogatások jelentős részében magasabbak az EGAA-ról szóló rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti fellépésekre fordított költségek, ami gyengíti az EGAA-beruházások összhatását; kéri a Bizottságot, hogy az e költségek jelentette problémát határértékek bevezetésével orvosolja;

32.  tudomásul veszi az utólagos értékelésben megfogalmazott javaslatot, miszerint a tények összevetésén alapuló hatásvizsgálat fontos elem az EGAA többletértékének megértése szempontjából; sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy ilyen értékelés még nem készült;

33.  üdvözli a Számvevőszék következtetését, miszerint az EGAA valós uniós többletértéket biztosított, amikor az alapot az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott olyan szolgáltatások vagy juttatások társfinanszírozására fordították, amelyek a tagállami munkanélküli-ellátó rendszerekben rendszerint nem léteznek, miáltal elősegítette a nagyobb társadalmi kohéziót Európában; hangsúlyozza, hogy néhány tagállamban nem léteznek olyan szociális védelmi rendszerek, amelyek alkalmasak lennének a munkahelyüket elvesztő dolgozók szükségleteinek kezelésére;

34.  sajnálja, hogy – a Számvevőszék szerint – az EGAA-finanszírozás egyharmada a nemzeti munkavállalók jövedelemtámogatási rendszereit támogatja, európai uniós többletérték létrejötte nélkül; felhívja a figyelmet arra, hogy az új EGAA-rendelet az összehangolt csomag összköltségének 35 %-ra korlátozza a különleges intézkedések – pl. a munkakereséshez nyújtott anyagi juttatás és a munkáltatóknak nyújtott munkaerő-felvételi ösztönzők – költségét, továbbá hogy az EGAA által támogatott intézkedések nem hivatottak felváltani a tagállamok által nemzeti rendszereik keretén belül nyújtott passzív szociális védelmi intézkedéseket; ragaszkodik ahhoz, hogy az EGAA nem használható fel a vállalkozások munkavállalóikkal szembeni kötelezettségeinek kiváltására; továbbá ösztönzi a Bizottságot, hogy a rendelet következő felülvizsgálatakor világosan mondja ki, hogy az EGAA nem használható fel a tagállamok elbocsátott munkavállalókkal szembeni kötelezettségeinek kiváltására;

35.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy a költségvetés végrehajtási aránya 3 % és 110 % között mozog, az átlagos végrehajtási arány pedig 55 %-os; úgy véli, hogy ez a helyzet olykor tükrözi a vagy a tervezési, vagy pedig a végrehajtási szakaszban fellépő hiányosságokat, és ezt a projektek jobb megtervezésével és jobb végrehajtásával kell orvosolni;

36.  sajnálja, hogy csökkentették az EGAA finanszírozását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az igények kielégítésének biztosítása érdekében nyújtsanak kiegészítő támogatást az EGAA-nak; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szükségtelen késedelmek elkerülése érdekében a munkateherhez mérten elégséges személyzet álljon rendelkezésre;

37.  úgy véli, hogy az EGAA és az ESZA intézkedéseit egymást kiegészítve kell használni annak érdekében, hogy konkrétabb rövid távú és általánosabb hosszabb távú megoldásokat is elérjenek; tudomásul veszi azt a következtetést, hogy a tagállamok általánosságban hatékonyan koordinálták az EGAA-t az ESZA-val és a nemzeti munkaerő-piaci intézkedésekkel, valamint hogy a számvevőszéki ellenőrzés során nem derült fény átfedésekre vagy személyek kettős támogatására;

38.  elégedett a Bizottság által az EGAA 2013-as és 2014-es tevékenységeiről készített jelentés megállapításaival, amelyek szerint 2013-ban és 2014-ben nem jelentettek a Bizottságnak az EGAA-rendelet tárgykörében szabálytalanságokat, és nem volt az EGAA tárgykörében 2013-ban és 2014-ben lezárt szabálytalansági ügy;

A kkv-kra gyakorolt hatás

39.  megjegyzi, hogy az Unióban működő valamennyi vállalkozás 99%-át kitevő kkv-k foglalkoztatják az uniós munkavállalók túlnyomó többségét; ebben az összefüggésben aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az EGAA csak nagyon korlátozott hatást gyakorolt a kkv-kra, annak ellenére, hogy egyértelműen lehetőséget nyújt a kkv-k bizonyos kritériumok mellett történő támogatására; tudomásul veszi a Bizottság magyarázatát, miszerint a beszállítók érintett alkalmazottait egyik esetben sem szándékosan zárták ki a támogatásból, de kéri a Bizottságot, hogy alakítsa át még inkább az EGAA-t oly módon, hogy abból az európai gazdaság kulcsfontosságú szereplőiként a kkv-k is részesülhessenek, többek között azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyez a 8. cikk d) pontjának rendelkezésére, amelynek értelmében azonosítani kell az elbocsátó vállalkozások szállítóit, feldolgozó termelőit vagy alvállalkozóit, vagy azon korábbi esetek nyomon követése révén, amikor az EGAA kkv-kat, szociális vállalkozásokat és szövetkezeteket támogatott a legjobb gyakorlatok előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy jobban figyelembe kell venni az arányosságot a kkv-k és a nagyvállalatok munkavállalói között;

40.  meggyőződése, hogy az nagyobb mértékben kell használni az elfogadhatósági küszöbök terén alkalmazott eltéréseket, különösen a kkv-k javára; kiemeli a jelenleg hatályos rendelet 4. cikke (2) bekezdése szerinti rendelkezések fontosságát a kkv-k számára, mivel ezek lehetővé teszik, hogy a válság vagy a globalizáció által érintett gazdasági ágazatok regionális szintű szerkezeti átalakítására eseti alapon kerüljön sor; elismeri az e rendelkezések szerint benyújtott kérelmek esetében jelentkező kihívásokat, és felhívja a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat e kihívások kezelésében, hogy az EGAA-t egy működőképes megoldássá tegye az elbocsátott munkavállalók számára; továbbá felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a „gondolkozz először kicsiben” (Think Small First) elvet a tervezési és kérelmezési szakaszokban;

41.  megjegyzi, hogy a kérelmek a gyártó ágazatokban és az építőiparban koncentrálódnak, különösen a gépjárműiparban és a repülőgépgyártásban, ahol a támogatást főként nagyvállalatoknak nyújtják; felhívja a tagállamokat, valamint a kizárólagos hatáskörrel rendelkező regionális hatóságokat, hogy tevőlegesen támogassák az elbocsátott munkavállalókat a kkv-kban, szövetkezetekben és szociális vállalkozásokban a hatályos rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében biztosított rugalmasság igénybevételével, különösen a kkv-k csoportos kérelmei tekintetében, valamint felhív egyéb eszközök alkalmazására, amelyek a kkv-k hangsúlyosabb támogatását és szélesebb körű hozzáférését mozdítják elő; kéri továbbá, hogy tájékoztassák a kkv-kat az EGAA által a számukra biztosított lehetőségekről; hangsúlyozza, hogy ezeket a kkv-kat támogató eseteket az EGAA hozzáadott értékének kell tekinteni;

42.  elégedett a Bizottság végrehajtásról szóló utólagos jelentésének megállapításaival, amely pozitív tendenciát állapított meg a vállalkozói készségek előmozdítása céljából felhasznált források, valamint az önfoglalkoztatási rátának az intézkedések végén mutatkozó szintje között; megjegyzi ugyanakkor, hogy az EGAA összes projektjét tekintve az önfoglalkoztatás 5%-os átlagos rátája alacsony, és intézkedésekre van szükség a vállalkozások ösztönzésére, például vállalkozásindító támogatásokra és egyéb ösztönzőkre; hangsúlyozza e tekintetben az egész életen át tartó tanulás, a mentorálás és a szakmabeliek hálózatainak fontosságát; meggyőződése, hogy van még tér a fejlődésre az EGAA-támogatások önmagukban vagy más alapokkal, pl. az ESI-vel együttesen a vállalkozói készségek és start-up tevékenységek támogatását célzó felhasználása tekintetében, de hangsúlyozza, hogy a vállalkozási készségek támogatásának fenntartható üzleti terveken kell alapulnia; felhívja a tagállamokat, hogy fektessenek súlyt a nők és lányok a vállalkozói készségek támogatását célzó programokba történő bevonására;

43.  üdvözli a számos tagállam által annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy fokozottabban igénybe vegyék a vállalkozói készségek és a szociális gazdaság támogatására szolgáló intézkedéseket, mégpedig az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatások, valamint a vállalkozói készségek és szociális vállalkozások előmozdítására és az új vállalkozókat célzó szolgáltatásokra irányuló intézkedések formájában;

Adatszolgáltatási követelmények

44.  úgy véli, hogy egy sor, a folyamatot megnehezítő tényező tekintetében – így a lehetséges adathiányok, regionális és nemzeti jellegzetességek, eltérő makro- és mikrogazdasági körülmények, a minták kis mérete és bizonyos szükséges feltételezések – a Bizottság módszertani megközelítésének precíznek és átláthatónak kell lennie, és olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek képesek elhárítani azokat a hiányosságokat, amelyek megnehezítik ezt a megközelítést;

45.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék jelentésének az a következtetése, hogy egyes tagállamok nem tűztek ki számszerű célokat a visszailleszkedésre vonatkozóan, valamint hogy a rendelkezésre álló adatok nem alkalmasak a munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésére irányuló intézkedések hatékonyságának felmérésére; tudomásul veszi a Bizottság nyilatkozatát, miszerint az EGAA-rendelet nem tartalmaz a visszailleszkedésre vonatkozóan kvantitatív célkitűzéseket, és a különböző EGAA-intézkedések egyéb eszközökkel is értékelhetők; ezért azt javasolja, hogy a tagállamok határozzanak meg számszerű visszailleszkedési célokat, és rendszeresen tegyenek különbséget az EGAA, az ESZA és egyéb olyan, nemzeti intézkedések között, amelyeket kifejezetten a tömeges elbocsátások által érintett munkavállalók számára alakítottak ki; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy szolgáltasson információt a munkaerőpiacra visszailleszkedett emberek által talált állások típusáról és minőségéről, valamint az EGAA-beavatkozások révén a visszailleszkedés tekintetében elért arány középtávú tendenciájáról; emellett a tagállamoknak meg kell különböztetniük egymástól az EGAA- intézkedések két fajtáját, azaz az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és a munkavállalóknak kifizetett jövedelemtámogatást, valamint részletesebb információt kell biztosítaniuk az egyes résztvevők által igénybe vett intézkedésekről a különböző intézkedések pontosabb költség-haszon elemzésének lehetővé tétele érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre adatokat a bizottsági szinten jóvá nem hagyott EGAA-kérelmek tekintetében, és tájékoztasson az elutasítás okairól;

46.  emlékezteti a tagállamokat arra a kötelezettségükre, hogy az intézkedések végrehajtását követő 12 hónap elteltével az EGAA hatásának és hatékonyságának nyomon követése érdekében adatokat kell szolgáltatniuk a visszailleszkedési arányokról;

47.  hangsúlyozza, hogy ésszerűsíteni kell a nemzeti szintű ellenőrzési eljárásokat, hogy biztosítsák a koherenciát és a hatékonyságot, és elkerüljék az ellenőrzés különböző szintjein működő szervek közötti szükségtelen ismétlődéseket;

48.  javasolja az információáramlás, valamint a nemzeti kapcsolattartó és az ügyekkel foglalkozó regionális vagy helyi partnerek közötti támogatási intézkedések megerősítését;

49.  javasolja, hogy végezzenek rendszeresebben szakértői értékeléseket, nemzetközi tapasztalatcserét, illetve hozzanak létre partnerségeket az új EGAA-esetek és a korábbi EGAA-esetek között, a bevált gyakorlatok és a végrehajtási tapasztalatok cseréje érdekében; ezért azt ajánlja, hogy hozzák létre a bevált gyakorlatok platformját, amely könnyen hozzáférhető, és támogatja az integrált megoldások jobb cseréjét;

50.  felhívja a figyelmet az Európai Parlament Kutatószolgálatának aggályaira, melyeket az EGAA megtérülésének kiszámítási módszerével kapcsolatban fogalmazott meg; hangsúlyozza, hogy a teljesítménymutatók tekintetében további követelmények meghatározására van szükség;

51.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák meg a jelenlegi EGAA-rendeletben a gondozóknak nyújtott juttatásokra vonatkozóan szereplő rendelkezéseket; ebben az összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki a munkára és képzésre vonatkozó rugalmas intézkedéseket, és amennyiben lehetséges, hajtsák végre ezeket az intézkedéseket helyi közösségekben, mivel számos női elbocsátott munkavállaló esetleg csekélyebb földrajzi mobilitással rendelkezik a családbeli gondozási feladatok miatt;

52.  felszólítja a regionális és helyi illetékes hatóságokat, szociális partnereket és civil társadalmi szervezeteket, hogy hangolják össze a munkaerő-piaci szereplők közötti fellépéseket annak érdekében, hogy a jövőbeli elbocsátások során egyszerűbb legyen az EGAA-támogatások igénybevétele; ezen túlmenően arra szólít fel, hogy a szociális partnereket fokozottabban vonják be az alapra vonatkozó felügyeleti és értékelési tevékenységekbe, és különösen ösztönözzék a női érdekeltek szerepvállalását annak biztosítása érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjai nagyobb figyelmet kapjanak;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az EGAA értékelésének az Eurofoundra való átruházását, összhangban a rendelet 20. cikkében előírtakkal; úgy véli, hogy egy ilyen javaslat keretében a Bizottság biztosíthatná az Eurofound számára a szükséges pénzügyi erőforrásokat az EGAA jelenlegi értékeléséhez kapcsolódó beszerzési kiadásoknak és humánerőforrás-költségeknek megfelelően; továbbá mivel a jobb értékelések fő akadálya a megfelelő adatok hiánya, a Bizottságnak elő kell írnia a tagállamok számára, hogy ezeket az adatokat az Eurofound rendelkezésére bocsássák;

º

º  º

54.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2)

HL L 167., 2009.6.29., 26. o.

(3)

HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0431.

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0303.

(6)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0005


INDOKOLÁS

Háttér

Az EGAA-t eredetileg az 1927/2006/EK rendelet hozta létre, hogy lehetővé tegye a szolidaritást azokkal a munkavállalókkal, akik a globalizálódás miatt a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében veszítették el munkájukat a tömeges elbocsátások során, azokban az esetekben, amikor ezek az elbocsátások jelentős negatív hatással vannak a regionális vagy helyi gazdaságra.

2007 és 2009 között a beavatkozási kritérium legalább 1000 elbocsátás volt, amennyiben erre valamely tagállami vállalkozásnál négyhónapos időszak alatt, vagy egy vagy két egymással határos NUTS II. szintű régióban valamely NACE 2. rendszer szerinti ágazatban működő vállalkozásnál – különösen kkv-knál – kerül sor. 2009-ben ezt a küszöbértéket 500-ra csökkentették. Az EGAA létrehozása óta a tagállamoknak mindvégig lehetőségük volt az alap különleges körülmények között, vagy olyan, kisméretű munkaerőpiacokon való igénybevételére is, ahol a beavatkozási kritériumok nem teljesültek, amikor a szóban forgó elbocsátások jelentős hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra és a helyi gazdaságra.

2009 és 2011 között, valamint 2013-tól az EGAA hatályát az olyan munkavállalókra is kiterjesztették, akik a globális pénzügyi és gazdasági válság miatt veszítették el állásukat. Emellett 2013-tól az alap hatályát kiterjesztették az önálló vállalkozókra, illetve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatásra jogosult régiókban a célzott kedvezményezettek számának megfelelő számú, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalra.

•  Támogatható tevékenységek

Eredetileg olyan „aktív munkaerő-piaci intézkedésekre” nyújtottak pénzügyi támogatást, „amelyek az elbocsátásra kerülő munkavállalók munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését célzó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag részét képezik”(1). A 2013-as rendeletben ezt úgy módosították, hogy lehetővé tegye „különösen a hátrányos helyzetű, idős vagy fiatal munkanélküliek munkaerőpiacra való vagy önálló vállalkozóként történő újbóli beilleszkedését”(2).

A támogatható tevékenységek magukban foglalják a személyre szabott képzést és átképzést, a munkakereséshez nyújtott támogatás, a mentorálást, a vállalkozásösztönzést és az önálló vállalkozás, a vállalkozásalapítás és a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételének segítését, valamint a mobilitási támogatást, a napidíjat vagy a képzési támogatást.

Valamennyi támogatható tevékenység esetében a finanszírozás függ a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől. Továbbá nem támogathatók olyan tevékenységek, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalkozások feladatkörébe tartoznak, valamint a passzív szociális védelmi intézkedések.

•  Finanszírozás

Az EGAA a többéves pénzügyi kereten kívüli szükséghelyzeti eszköz. Létrehozásra került egy tartalékalap, amelyből lehívhatja éves előirányzatait. Az EGAA-ra az uniós költségvetésben elkülönített éves előirányzat a 2007-es évi 500 millió euróról a jelenlegi rendeletben 150 millió euróra csökkent. A 2007-től 2014-ig terjedő nyolcéves időszakban kiutalt átlagos finanszírozás évente 70 millió euró volt. A társfinanszírozási arány kezdetben 50% volt, amely a 2009 és 2011 közötti időszakban 65%-ra nőtt, 2012-ben és 2013-ban megint 50%-ra csökkent, majd a 2013-as rendeletben a 2014-től 2020-ig tartó időszakra 60%-ra nőtt.

Az EGAA igénybevételére irányuló kérelemnek a Parlament és a Tanács által történő elfogadását követően a Bizottság a pénzügyi hozzájárulást főszabályként 15 napon belül egyösszegű, 100%-os előfinanszírozási kifizetés formájában fizeti ki az érintett tagállamnak. Kezdetben a tagállamoknak 12 hónapon belül fel kellett használniuk az EGAA-finanszírozást, de ezt az időtartamot a 2009-es rendelet 24 hónapra bővítette ki, és ugyanez az időkeret maradt meg a 2013-as rendeletben. Az eredeti rendelet 0,35%-os technikai segítségnyújtást biztosított a Bizottság részére, de ez a 2013-as rendeletben 0,5%-ra emelkedett.

•  Határidők és jelentéstétel

Az új rendelet szigorúbb határidőket ró mind a tagállamokra, mind a Bizottságra. A tagállamoknak most az elbocsátásoktól számított 12 héten belül kell benyújtaniuk a kérelmet, és további 6 hetük van a kiegészítő információra irányuló kérésekre való válaszadásra. A Bizottságnak ezt követően 12 hete van az értékelés elkészítésére. A Bizottság aztán minden egyes támogatható kérelemmel kapcsolatban javaslatot nyújt be az Európai Tanácsnak és a Parlamentnek, és a megállapított összeg tagállamnak történő kifizetése előtt meg kell szereznie mindkét intézmény jóváhagyását.

Az EGAA-program lezárását követő hat hónapon belül a tagállam végleges jelentésben számol be a Bizottságnak az EGAA végrehajtásáról. A 2013-as rendelet részletesebben meghatározza, hogy a végleges jelentésnek miről kell tájékoztatást adnia. Az eredeti rendelet éves jelentés közzétételét követelte meg a Bizottságtól, míg az új rendeletben kétéves jelentés szerepel. A kétéves jelentésben új követelmény a támogatott kedvezményezettek munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésének arányát bemutató statisztika. A Bizottságnak félidős értékelést is készítenie kell az elért eredmények hatékonyságáról és fenntarthatóságáról, valamint szakértők közreműködésével utólagos értékelést az EGAA hatása és az általa képviselt többletérték felmérésének érdekében.

Az EGAA-ból támogatott tevékenységek irányításáért és a tevékenységek pénzügyi ellenőrzéséért elsődlegesen a tagállamok felelnek. A Bizottság minden szükséges lépést megtesz annak ellenőrzése érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek megvalósítására a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően kerül-e sor. A Bizottság tisztviselői legalább egy munkanappal korábban történő értesítés mellett helyszíni ellenőrzést végezhetnek. Abban az esetben, ha az EGAA-intézkedések tényleges költsége kevesebb, mint a becsült összeg, a Bizottság az érintett tagállamot a részére eredetileg folyósított pénzügyi hozzájárulás megfelelő arányú visszatérítésére kötelezi.

Kedvezményezettek

Összességében az EGAA személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját nyújtja elbocsátott munkavállalók számára. Nagyon fontos a munkavállalók vagy képviselőik, a szociális partnerek és egyéb érintett felek tényleges bevonása a kérelem kidolgozásába. Mivel az EGAA rugalmas eszköz, lehetővé teszi az innovatív fellépést és a testre szabott beavatkozásokat. Tekintettel arra, hogy az EGAA célja a fenntartható foglalkoztatás előmozdítása, kulcsfontosságú a munkaerőpiacra visszailleszkedő kedvezményezettek számának értékelése.

Az EGAA utólagos értékelése szerint az újbóli foglalkoztatás aránya 4%-tól 98%-ig terjedt, átlagosan 49%-os újrafoglalkoztatási arány mellett. Az újrafoglalkoztatási arány számos tényezőtől függ, többek között a végzettségtől, a kedvezményezett korától, a régióbeli vagy az országos munkanélküliségi aránytól, a régiók városiasodottságától, a munkavállalók készségeitől, a regionális növekedés hatásától stb. Az EGAA politikai intézkedéseinek az újrafoglalkoztatási arányra gyakorolt hatása két EGAA-intézkedéssel kapcsolatban került elemzésre; az egyedi esetek kezelése és a képzés/átképzés. A két intézkedés újrafoglalkoztatási arányra gyakorolt hatása pozitívnak bizonyult, azonban csak az egyedi esetek kezelése bizonyult statisztikai szempontból jelentősnek.

A tapasztalatok szerint az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott testre szabott, személyre szóló és intenzív támogatás gyakran vezet sikeres eredményekhez. Továbbá a nemzeti intézkedéseken túli intézkedések meghozatalára való képesség, valamint az eszközben rejlő rugalmasság is kulcsfontosságú. A kedvezményezettek szempontjából egyéb pozitív eredmények a kedvező pszichológiai hatások, a megnövekedett alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci rugalmasság. Továbbá a tapasztalatok azt mutatják, hogy az EGAA hozzájárult a társadalmi kohézióhoz azáltal, hogy olyan nagyobb csoportokhoz tartozó személyeknek segített, akiknek sürgős segítségnyújtásra volt szükségük. Ez pozitív átgyűrűző hatással járt a kedvezményezettek családjai és a szélesebb közösség számára is.

Az elemzés azt mutatja, hogy az EGAA-kedvezményezettenként felmerülő teljes kiadások összege (amely az utólagos értékelés során 73 esetben került értékelésre) azt jelzi, hogy az elért újrafoglalkoztatási eredmények nem mutatnak következetes, egyértelmű tendenciát, és hogy a kínálati, a keresleti és a politikai intézkedésekkel kapcsolatos tényezők mind jelentős szerepet játszottak az újrafoglalkoztatási arány megállapításában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző típusú intézkedésekhez eltérő újrafoglalkoztatási arányok kapcsolódnak, de nem figyelhető meg egyértelmű, következetes minta abban a tekintetben, hogy a költségesebb intézkedésekhez magasabb újrafoglalkoztatási arányok párosulnának.

Továbbá az eredmények és az EGAA-hoz kapcsolódó esetek, illetve egyéb hasonló, nem az EGAA-ból finanszírozott visszailleszkedési projektek eredményeinek és költségeinek összehasonlítása nem mutat tiszta, egyértelmű mintát. Ebben az összefüggésben meg kell állapítani, hogy az utólagos értékelés azt ajánlja, hogy a beavatkozások hatásának egy hiteles ellenőrzéssel való összehasonlítás során történő értékelése, vagy a tények összevetésén alapuló hatásvizsgálat révén történő összehasonlítás fontos elem a munkaerő-piaci beavatkozások hatásának és többletértékének megértése során. Ez segít megérteni azt, hogy a megfigyelt változások valójában mennyire tulajdoníthatók az éppen értékelt beavatkozásnak.

Továbbá megállapítja, hogy nő az uniós finanszírozású programok aránya. A Bizottság 2014 és 2020 közötti programozási időszakra vonatkozó értékelési tervekről szóló saját iránymutatása körvonalazza a tények összevetésén alapuló hatékony hatásvizsgálat követelményeit, és megállapítja, hogy könnyebb teljesíteni ezeket a feltételeket, ha a kezdetektől megfelelő a tervezés. Tudomásom szerint a mai napig a tények összevetésén alapuló hatásvizsgálat nem került alkalmazásra az EGAA-hoz kapcsolódó esetek értékelésére, és úgy vélem, hogy a Bizottságnak követnie kell saját tanácsát ebben a kérdésben.

Az önfoglalkoztatás aránya 44%-tól 0%-ig terjedt, átlagosan 5%-os arány mellett. Az önfoglalkoztatás aránya a vállalkozásösztönzéshez az eredeti EGAA-csomagban kért támogatástól függött.

Európai hozzáadott érték

Az európai hozzáadott értéket úgy lehet meghatározni mint annak a különbségnek a mértéke, amelyet az EGAA igénybevételével a tagállami beavatkozásokhoz képest el lehet érni. Fontos mérni ezt a hozzáadott értéket, mert segít az EU által vezetett politikai fellépések, mint például az EGAA indokolásához vagy megkérdőjelezéséhez.

Négyféleképpen mérhető. Először is a mennyiségi hatás révén, amely azt elemzi, hogy az EGAA mennyit ad hozzá a meglévő intézkedésekhez vagy azok fokozása, kiterjesztése, támogatása, növelése, vagy az aktív munkaerő-piaci intézkedések vagy nemzeti foglalkoztatási politikák erősítése révén. Az EGAA-hoz kapcsolódó sok esetből gyűjtött tapasztalatok azt mutatták, hogy az EGAA mennyiségi hatása jelentős.

Másodszor, az EGAA-ból finanszírozott intézkedések szélesítették a csoportok számára nyújtott meglévő támogatást olyan szakpolitikai területeken, amelyek egyébként nem részesültek volna támogatásban, mint például az aktív keresőképes korú munkavállalók, a továbbra is foglalkoztatott munkavállalók és a migrációs háttérrel rendelkező személyek csoportja. Harmadszor, az EGAA-ból nyújtott finanszírozás olyan helyi/regionális újításokat támogatott, amelyeket nemzeti szinten fogadtak el, valamint olyan nemzeti újításokat, amelyek aztán általános érvényűek lettek.

Negyedszer, a tapasztalatok azt mutatják, hogy pozitív tanulási eredmények születtek az érintett szervezetek szempontjából. Ez magában foglalta a kapacitásbővítést az intézkedések hatékony irányítása tekintetében, továbbá partnerségek létrehozását az EGAA-val kapcsolatos intézkedések megvalósítására.

Az EGAA átalakítása

Az EGAA számos átalakításon ment át 2006 óta. Ezek magukban foglalják a beavatkozási kritérium 1000-ről 500 elbocsátásra való csökkentését. Ez azt jelenti, hogy az EGAA könnyebben elérhető régiók és kisebb tagállamok számára. Javaslatok születtek az elbocsátások számának további csökkentésére, ami azonban jelentős ellenállásba ütközött. Úgy vélem azonban, hogy a tagállamoknak nagyobb mértékben kellene igénybe venniük a 4. cikk (2) bekezdését, amely lehetővé teszi az 500-as küszöböt el nem érő kérelmek benyújtását. Már több olyan kérelem jóváhagyásra került, amelyek erre a cikkre hivatkoztak.

A beavatkozási időszak 12 hónapról 24 hónapra került kiterjesztésre. Ez lehetővé tette, hogy sok kedvezményezett hosszabb képzési vagy oktatási programokban vegyen részt. A 12 hónapos időszak elég korlátozó volt, és –különösen akkor, amikor a tagállamok késlekedtek az EGAA-intézkedések végrehajtásában – azt jelentette, hogy a kedvezményezettek eléggé korlátozva voltak bizonyos intézkedések elérésében.

Jelenleg az önálló vállalkozók is hozzáférhetnek az EGAA-hoz. Fontosnak tartom ezt az újítást, mivel egyes tagállamokban az önálló vállalkozók kisebb szociális védelemben részesülnek, mint az egyéb munkavállalók. Ez elrettentheti azokat, akik munkahelyeket akarnak teremteni, attól, hogy ezt megtegyék, és legalább az EGAA ugyanazt a biztonsági hálót tudja biztosítani számukra, mint egyéb munkavállalók számára,

Az új rendelet a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra is kiterjed. Ez növeli az EGAA hatókörét, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a résztvevők számának a lehető legnagyobbra növelése méretgazdaságossághoz vezethet. Továbbá ez a munkanélküli fiatalok iránti szolidaritás kifejeződése a magas munkanélküliségi szintekkel küzdő régiókban.

A társfinanszírozás szintje probléma egyes tagállamokban, amelyek például előnyben részesítik az ESZA alkalmazását, mert az ESZA-nál magasabb a társfinanszírozási arány. Az 50%-ról 60%-ra történő emelés jelentős lépés, hogy rávegyék ezeket a tagállamokat az EGAA igénybevételére.

A válság kritériumának bevezetésével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a 2009–2010-es időszakban, amikor a válsággal összefüggő átmeneti eltérés érvényben volt, az EGAA igénybevétele iránti kérelmek száma jelentősen megnőtt. A jelenlegi rendelet elismeri, hogy a 2007-es válság hatása egyes ágazatokban/országokban még mindig tart, továbbá, hogy az EGAA-nak tudnia kell válaszolni bármilyen új pénzügyi vagy gazdasági világválságra.

A Számvevőszék jelentése

A Számvevőszék jelentése 6 következtetést és 3 ajánlást tartalmazott. Ezek közül sokkal már foglalkozott ez a jelentés, de érdemes megismételni egyes pontokat. Különösen azt a követelményt, hogy a tagállamoknak a visszailleszkedésre vonatkozó számszerű célokat kell kitűzniük, és különbséget kell tenniük az EGAA és egyéb intézkedések között, valamint az EGAA-ból származó támogatás két fő típusa között. Az EGAA-t érő bírálatok egyike az, hogy egyes tagállamok az EGAA-ból származó pénzből jelentős összegeket használtak fel a munkavállalók nemzeti jövedelemtámogatási rendszereinek kiegészítésére. A Számvevőszék úgy véli, hogy az európai pénzek ilyen felhasználása nem jelent többletértéket, ezért kulcsfontosságú, hogy a tagállamok külön értékeljék az ilyen típusú támogatás többletértékét.

Ez a jelentés bírálja az EGAA igénybevétele iránti kérelmek hosszadalmas jóváhagyását is. A nemrégiben végrehajtott átalakítások azonban gyorsabb eljárást vezettek be, és sok tagállam már akkor elkezdi az intézkedések végrehajtását, amikor beküldik kérelmüket a Bizottságnak.

A Számvevőszék egyik ajánlása az volt, hogy az uniós intézmények fontolják meg az ESZA keretének kiigazítását mint az EGAA alternatíváját. Az új rendelet azonban foglalkozott sok, ezen érvelést alátámasztó indokkal, mint például az időkeretekkel.

(1)

Az 1927/2006/EU rendelet 3. cikke.

(2)

7. cikk (1) bekezdés


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (25.5.2016)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007 és 2014 közötti tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről

(2015/2284(INI))

A vélemény előadója: Jean-Paul Denanot

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy az EGAA által nyújtott finanszírozás támogathatja és kiegészítheti a tagállami foglalkoztatás- és szociálpolitikai fellépéseket, de nem helyettesítheti a tagállami hatóságok elsődleges fellépését és hatáskörét, ezért nem helyénvaló a tagállami munkavállalók jövedelemtámogatási rendszereinek kompenzálására használni; emlékeztet továbbá arra, hogy a tagállamok feladata az EGAA fellépéseinek társfinanszírozása a nemzeti jogszabályokban rögzített módon, valamint az ő feladatuk az EGAA költségvetésének hatékony végrehajtása is;

2.  meggyőződése, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) olyan értékes eszköz, amelyen keresztül az Unió támogatást nyújt, és kifejezi a munkavállalók iránti szolidaritását, amellyel segíti a munkanélküliek visszatérését a munka világába, és amelynek célja, hogy hozzájáruljon az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedéshez, valamint a fenntartható foglalkoztatás előmozdításához Európában; úgy véli azonban, hogy még mindig van mit javítani az EGAA-n; úgy véli, hogy az EGAA növelhetné különösen az értékarányosságát, és jobban összpontosíthatna az eredményekre; meggyőződése, hogy az EGAA-nak a következő programozási időszakban továbbra is a többéves pénzügyi kereten kívül kell működnie;

3.  úgy véli, hogy a 60%-os társfinanszírozási arányt nem kell növelni;

4.  megállapítja, hogy 2007 és 2014 között húsz tagállam összesen 542,4 millió eurót igényelt 131 támogatási kérelemmel, 121 380 munkavállaló érdekében;

5.  megjegyzi, hogy az EGAA eredetileg rövid távú támogatást nyújtó mechanizmus kíván lenni azokra az esetekre, amelyekben gyors válaszadásra van szükség; sajnálattal állapítja meg, hogy 2007 és 2013 között az EGAA-segítségnyújtás átlagos jóváhagyási ideje 303 nap volt; örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság igyekszik egyszerűsíteni a kérelmezési eljárást; javasolja, hogy csökkentsék azon hivatalos nyelvek számát, amelyekre a határozattervezeteket le kell fordítani, így legalább két héttel megrövidíthető lenne a folyamat; hangsúlyozza, hogy a további fordításokra vonatkozó igényeknek a Bizottság későbbi időpontban tehetne eleget;

6.  megjegyzi, hogy 2007 és 2014 közötti időszakban nyolc tagállam nem vette igénybe a rendelkezésre álló EGAA-támogatást; kéri a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg minden olyan esetet, ahol szabályozási vagy adminisztratív kapacitás, illetve egyéb akadályok miatt nem került sor az EGAA-ban való részvételre, valamint, hogy javasoljon ezen akadályok megszüntetésére irányuló intézkedéseket;

7.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy rugalmasabb és hatékonyabb választási lehetőségek révén javítsák az EGAA költségvetésének végrehajtását, az eredményekre, a hatásra és a hozzáadott értékre helyezett hangsúllyal, a finanszírozások megfelelő és átlátható felhasználásának és a szabályok betartásának veszélyeztetése nélkül; véleménye szerint a kérelmezési eljárást meg kell gyorsítani az alap elbocsátott munkavállalókkal kapcsolatos hatékonyságának növelése érdekében; aggódik az EGAA-tól kért erőforrások és a tagállamok által visszatérített összegek közötti eltérések miatt, lévén az átlagos költségvetés-végrehajtási arány csak 45%; ennek megfelelően arra kéri a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az alacsony végrehajtási arány okait, és javasoljon intézkedéseket a létező szűk keresztmetszetek megoldására és a finanszírozás optimális felhasználásának biztosítására; megjegyzi, hogy az EGAA-támogatások lezárulta után az újrafoglalkoztatási arány – 4% és 86% között mozogva – jelentős különbségeket mutat, ezért hangsúlyozza az aktív és inkluzív munkaerőpiaci intézkedések fontosságát; megállapítja, hogy az EGAA kiadásokkal egyes tagállamokban következetesen jobb eredményeket érnek el, mint másokban; javasolja, hogy a Bizottság továbbra is nyújtson útmutatást, és tegye lehetővé a tagállamok számára az EGAA-hoz benyújtott támogatási kérelmekkel és a támogatások felhasználásával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását az elköltött eurónként lehető legmagasabb újrafoglalkoztatási arány biztosítása érdekében;

8.  megjegyzi, hogy az Európai Parlament Kutatószolgálata szerint az EGAA képviseli a legtöbb uniós hozzáadott értéket, amennyiben azt az elbocsátott munkavállalók számára nyújtott, tagállami foglalkoztatási szolgálatok keretében rendesen nem működő szolgáltatások társfinanszírozásához használják fel, valamint amennyiben e támogatásokat képzési és átképzési tevékenységekre, nem pedig ellátások fizetésére használják fel;

9.  örömmel állapítja meg, hogy a 2013–2014-ben lezárt kérelmek esetében a pénzügyi támogatásban részesülő munkavállalók újrafoglalkoztatási aránya eléri a közel 50 %-ot; hangsúlyozza mindazonáltal, hogy az EGAA által nyújtott hozzájárulásoknak előretekintő szerepet kellene játszaniuk az előzetes ágazati finanszírozáshoz, az érintett munkavállalók növekedést mutató ágazatokban való tartós újrafoglalkoztatásának biztosítása érdekében;

10.  megjegyzi, hogy az EGAA jellegéből adódóan rövid időtartamra szól, és hangsúlyozza az Európai Szociális Alappal (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA), valamint a nemzeti vagy regionális szinten támogatott intézkedésekkel való szinergiák, kiegészítő jelleg és együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy a nehézségekkel küzdő vállalkozások is segítséget kapjanak a munkahelyteremtés átmeneti fázisában; javasolja ezért, hogy – a tagállamok hagyományaival és szokásaival összhangban – az EGAA-hoz benyújtandó támogatási kérelmeket a strukturális alapokat kezelő tagállami hatóságok nyújtsák be, amennyiben ehhez a regionális irányító hatóságok megfelelő adminisztratív és pénzügyi forrással rendelkeznek; javasolja, hogy az EGAA-hoz benyújtandó támogatási kérelmeket tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé;

11.  megjegyzi, hogy az EGAA támogatások jelentős részében magasabbak az EGAA-ról szóló rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti fellépésekre fordított költségek, ami gyengíti az EGAA-beruházások összhatását; kéri a Bizottságot, hogy az e költségek jelentette problémát határértékek bevezetésével orvosolja;

12.  meggyőződése, hogy az elfogadhatósági küszöbök terén alkalmazott eltérések gyakoribb és különösen a kkv-k javára történő használatát, a referencia-időszakok meghosszabbítását, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó, elbocsátott munkavállalóknak az érintett, támogatást igénylő vállalkozás elbocsátott munkavállalóihoz való sorolásának lehetőségét eseti alapon és körültekintően mérlegelni kell, mindenképpen törekedve az EGAA költségvetésének torzult felhasználásának korlátozására;

13.  kéri a Bizottságot, hogy fejlessze a meglévő, tagállamoknak nyújtott technikai támogatást, és e finanszírozás megfelelőbb kihasználása érdekében tájékoztassa jobban a tagállamokat az EGAA keretében rendelkezésre álló segítségnyújtás különböző formáiról, továbbá kéri, hogy a tagállamoknak az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kérelmeit és a teljes vonatkozó dokumentációt hozzák nyilvánosságra az Európai Bizottság honlapján;

14.  úgy véli, hogy az utólagos szociális fellépés, amely gyakran a tagállami finanszírozások visszafizetéséhez kapcsolódik, azt eredményezi, hogy az Európai Unió elbocsátott munkavállalókat támogató tevékenysége láthatatlan marad; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a nemzeti és helyi szakszervezeti hálózatok, valamint a lakosság felé irányuló kommunikációját az Európai Unió szociális intézkedéseiről való jobb tájékoztatás érdekében;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy az EGAA középtávú értékelésébe foglaljon bele egy konkrét, minőségi és mennyiségi szempontú, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiataloknak (NEET-fiatalok) nyújtott EGAA-támogatásról szóló értékelést, különösen az ifjúsági garancia végrehajtása és a nemzeti költségvetések, az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés közötti szinergiák tekintetében; véleménye szerint az értékelést követően a NEET-fiatalokra vonatkozó eltérést 2017 után is meg kell hosszabbítani;

16.  kéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a globalizáció hatásáról ágazatonként, és ennek alapján tegyen olyan javaslatokat, melyek ösztönzik a vállalkozásokat az ágazati változásokra való felkészülésre és munkavállalóik elbocsátások előtti felkészítésére is;

17.  meggyőződése, hogy van még tér a fejlődésre az EGAA-támogatások vállalkozói készség és start-up tevékenységek támogatására irányuló projektekhez való felhasználása tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg alaposabban ezt a lehetőséget;

18.  felhívja a figyelmet az Európai Parlament Kutatószolgálatának aggályaira, melyeket az EGAA megtérülésének kiszámítási módszerével kapcsolatban fogalmazott meg; hangsúlyozza, hogy a teljesítménymutatók tekintetében további követelmények meghatározására van szükség.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.5.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, José Manuel Fernandes, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Sophie Montel, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Urmas Paet, Paul Rübig, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Paul Tang, Daniele Viotti, Auke Zijlstra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Anneli Jäätteenmäki, Georgios Kyrtsos, Andrej Plenković, Ivan Štefanec, Nils Torvalds

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Laura Agea, Rainer Wieland


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (21.4.2016)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007–2014. évi tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről

(2015/2284(INI))

A vélemény előadója: Agnes Jongerius

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  felhívja a Bizottságot, hogy az összes kereskedelmi egyezmény és a vonatkozó jogalkotási kezdeményezések esetében végezzen mélyreható, rendszeres előzetes és utólagos hatásvizsgálatokat, foglalkozva többek között a foglalkoztatásra, a versenyképességre és a gazdaságra, beleértve a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt lehetséges hatásokkal, egyidejűleg biztosítsa a Kereskedelmi és a Foglakoztatási Főigazgatóságok közötti hatékony előzetes koordinációt; úgy véli, hogy az összes sérülékenynek minősített ágazatot szoros figyelemmel kell kísérni és esetükben szükség szerint egyedi intézkedéseket kell hozni, valamint hogy a szociális partnereket – beleértve a vállalati és a munkavállalói képviselőket –, valamint a nagy kockázatoknak kitett ágazatokkal rendelkező tagállamokat megfelelő tájékoztatásban és segítségnyújtásban kell részesíteni a kérelmezési eljárás során;

2.  megjegyzi, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) a jelentős szerkezetváltozások – úgymint globalizáció, vagy pénzügyi és gazdasági válságok – következtében elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében létrejött szolidaritási eszköz; ezért hangsúlyozza, hogy erős koherenciát kell kialakítani a kereskedelmi és az iparpolitika között, mivel a kereskedelmi megállapodások nagyobb szintű versenynek tehetik ki az uniós vállalkozásokat, ami káros hatásokkal járhat a foglalkoztatásra nézve, továbbá közös ipari stratégiára van szükség;

3.  emlékeztet rá, hogy a Bizottság „Kereskedelem mindenki számára a felelősebb kereskedelmi és beruházási politikák érdekében” című, 2015. októberi közleményében (COM(2015)0497) elismeri, hogy a kereskedelmi egyezmények egyes régiókban és egyes munkavállalók számára zavaró hatásokat okozhatnak, amennyiben az új konkurencia túl erősnek bizonyul, ugyanakkor azt is, hogy az EGAA alapvető eszköz, amely fontos támogatást biztosít a munkahelyek elvesztésével szembesülő közösségek számára, például uniós vállalkozások nemzetközi verseny miatt történő bezárása esetén;

4.  figyelembe véve, hogy az EGAA-t új ágazatok számára is megnyitották, felhívja a tagállamokat, hogy a hatásvizsgálatok alapján a szociális partnerekkel – beleértve a vállalati és a munkavállalói képviselőket – együtt dolgozzanak ki stratégiákat az előre jelzett munkaerő-piaci változásokra való felkészülés érdekében; ezért úgy véli, hogy értékelni kell az EGAA finanszírozását, népszerűsítését, döntéshozatali eljárásainak egyszerűségét, valamint felhasználásának egyéb uniós alapokkal való összehangolását, az e stratégiákból eredően esetlegesen felmerülő igények kielégítése érdekében;

5.  felhívja a Bizottságot a tájékoztatási és konzultációs irányelv megerősítésére; hangsúlyozza, hogy a munkavállalói képviselőket és szakszervezeteket kellő időben tájékoztatni kell a kereskedelmi okokból történő összes átszervezési és gyárbezárási tervről annak érdekében, hogy méltányos körülmények között, az információkhoz való egyenlő hozzáférés mellett kerülhessenek sorra a megfelelő szociális tervről szóló tárgyalások; úgy véli, hogy ezért biztosítani kell, hogy a vállalatok teljes körű felelősséget vállaljanak;

6.  felhívja a Parlamentet, hogy szervezzen rendszeres együttes meghallgatásokat a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részvételével, hozzájárulva a kereskedelempolitika és az EGAA jobb összehangolásához és annak monitorozásához;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy csökkentse a támogathatóságra vonatkozó kritériumot, amihez jelenleg 500 elbocsátás szükséges, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak a nagyvállalatok – melyek gyakran globális szinten nyereségesek – támogathatóak; úgy véli, hogy a határértéket 100 elbocsátásra kell csökkenteni annak biztosítása érdekében, hogy a globalizáció hatásai által közvetlenül sújtott ágazatokban tevékenykedő kisebb vállalatok munkavállalói is támogatásban részesülhessenek; kéri a Bizottságot, hogy az elbocsátási tervek által érintett vállalkozások alkalmazottain túl gondoskodjon az összes érintett ágazat alkalmazottairól is, beleértve az alvállalkozókat; arra buzdítja a Bizottságot, hogy nagyobb rugalmasságról és reaktivitásról tegyen tanúbizonyságot az EGAA felhasználása során; sajnálja, hogy az alap keretében rendelkezésre álló összegeket túl gyakran kell megelőlegezniük a tagállamoknak;

8.  kéri a Bizottságot, hogy alakítsa át úgy az EGAA-t, hogy abból az európai gazdaság dinamizmusának alapvető alkotóelemeit képező kkv-k is részesülhessenek;

9.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot a piacvédelmi eszközök modernizációját célzó szabályozásokban rejlő lehetőségek kibontására, hogy azok gyorsabbá, hatékonyabbá, eredményesebbé és – többek között a kkv-k számára – elérhetőbbé váljanak; hangsúlyozza, hogy a hatékony és megreformált piacvédelmi eszközök elkerülhetővé tennék az EGAA felhasználását más országok általi szociális, környezeti vagy árdömping okozta elbocsátások miatt;

10.  kéri a Bizottságot, hogy ezzel egy időben alakítson ki stratégiát egy közös gazdasági és befektetési politika támogatására és erősítse meg az uniós piacvédelmi eszközöket;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy csak akkor adjon piacgazdasági státuszt a kereskedelmi partnereknek, amikor azok megfelelnek az általa rögzített öt feltételnek; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű és hatékony stratégiát a piacgazdasági státusz harmadik országoknak való megítélésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan, hogy meg lehessen őrizni az uniós vállalkozások versenyképességét és folytatni lehessen a küzdelmet a tisztességtelen verseny valamennyi formája ellen;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy terjessze ki az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó derogációt 2017 utánra;

13.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA lényege éppen az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik a nyitottabb piac miatt veszítik el munkájukat; úgy véli, hogy az EGAA fontos feladata a kereskedelmi viták hatásainak mérséklése, és annak biztosítása, hogy az uniós tagállamok megosszák a közös, uniós szintű döntéshozatalból fakadó terheket; ezért felhívja a Bizottságot a kereskedelmi konfliktusokban érintett munkavállalók és vállalkozások támogatásának biztosítására; javasolja továbbá gyorsított eljárás kialakítását a kereskedelmi vitákkal kapcsolatos kérelmek feldolgozására.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

21.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Arena, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, Marine Le Pen, David Martin, Emmanuel Maurel, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Hannu Takkula

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Klaus Buchner, Danuta Maria Hübner, Agnes Jongerius, Sander Loones, Bolesław G. Piecha, Frédérique Ries, Fernando Ruas, Lola Sánchez Caldentey, Judith Sargentini, József Szájer, Marita Ulvskog, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Laura Agea, Rosa D’Amato, Emilian Pavel, Maurice Ponga, Marco Valli, Axel Voss


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (28.4.2016)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007–2014. évi tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről

(2015/2284(INI))

A vélemény előadója: Marco Valli

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

−  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGAA-rendelet)(1),

−  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (új EGAA-rendelet)(2),

−  tekintettel a Bizottságnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2013. és 2014. évi tevékenységéről szóló 2015. július 22-i jelentésére (COM(2015)0355),

−  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról szóló 7/2013. számú különjelentésére, a Bizottság válaszaival együtt(3) (számvevőszéki jelentés),

A.  mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) a jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következtében elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében jött létre;

B.  mivel az 1309/2013/EK rendelet 19. cikke alapján a Bizottság kétévente mennyiségi és minőségi jelentést terjeszt a Parlament és a Tanács elé az EGAA előző két évben végzett tevékenységeiről;

C.  mivel az EGAA azért jött létre, hogy rövid távon, eseti jelleggel reagáljon szükséghelyzetekre, az Európai Szociális Alappal (ESZA) ellentétben, amely szintén támogatja az elbocsátott munkavállalókat, azonban annak célja a hosszú távú strukturális egyenlőtlenségek kiegyenlítése, főként az egész életen át tartó tanulás programjai révén;

1.  megjegyzi, hogy az első pályázat időpontjától kezdve 2015 szeptemberéig az EGAA által jóváhagyott összes támogatás a 139 jóváhagyott tagállami pályázat esetében mintegy 545 millió eurót tett ki az uniós költségvetésből, és mintegy 390 millió eurót a tagállamok költségvetéséből;

2.  szükségesnek tartja, hogy dinamikusabban ösztönözzék az EGAA igénybevételét a delokalizációs folyamatok megelőzése és kezelése, valamint az árak és a globális kereslet változásai által előidézett ágazati válságok mérséklésének céljából;

3.  a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy csaknem valamennyi, támogatásra jogosult munkavállaló profitálhatott az EGAA személyre szabott intézkedéseiből; megállapítja, hogy a potenciális kedvezményezetteknek nyújtott szolgáltatások általában az ő szükségleteikre vannak szabva, ezért nagy valószínűséggel eredményre is vezetnek; megjegyzi továbbá, hogy az EGAA támogatását általában jól összehangolták az ESZA-val és a nemzeti munkaerő-piaci intézkedésekkel, amennyiben a meglévő intézkedéseket kifejezetten a munkavállalók szükségleteire szabott további EGAA-intézkedésekkel egészítették ki;

4.  kéri a Bizottságot, hogy az EGAA-t használják az önálló vállalkozók igényeinek kielégítésére; hangsúlyozza, hogy a delokalizációk, hasonlóan a globalizáció egyéb, olyan jelenségeihez, mint az úgynevezett megosztásalapú gazdaság és a robotika, az európai gazdaság jelentős ágazataira gyakorolnak hatást, amelyekben egyre több az önfoglalkoztató;

5.  rámutat, hogy bizonyos esetekben egy érintett vállalkozás beszállítói által korábban hivatalosan alkalmazott, elbocsátott munkavállalók nem szerepeltek az EGAA által támogatottak körében; tudomásul veszi a Bizottság magyarázatát, miszerint a beszállítókat egyik esetben sem szándékosan zárták ki a támogatásból, hiszen a Bizottság – a tagállamokkal együtt – arra törekszik, hogy ésszerű egyensúlyt teremtsen a teljes lefedettség és a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához szükséges idő között; megjegyzi, hogy a Bizottságnak arra is részletesebben ki kell térnie, hogy a munkavállalókat előreláthatólag melyik ágazatban lehet újra foglalkoztatni, és hogy a képzési kínálat igazodik-e az elbocsátásokban érintett régió jövőbeli gazdasági kilátásaihoz és munkaerő-piaci igényeihez;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy csökkentse az EGAA-ból való támogathatóságra vonatkozó kritériumot – amihez jelenleg 500 elbocsátás szükséges – 100 elbocsátásra a középvállalkozások és 50 elbocsátásra a kisvállalkozások esetében, annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásból a kkv-k alkalmazottai is részesülhessenek, akiket általában a leginkább érintenek a globalizáció hatásai;

7.  megjegyzi, hogy bár az ESZA-tól nem várható el, hogy előre nem látható eseményekre reagáljon, az EGAA-rendelet valamennyi intézkedése alkalmazható az ESZA keretében is; megjegyzi, hogy annak oka, hogy néhány tagállam az EGAA-val szemben az ESZA-t részesítette előnyben az, hogy az ESZA esetében magasabb a társfinanszírozás aránya, gyorsabban végrehajtják az intézkedéseket, míg az EGAA esetében nincs előfinanszírozás, hosszadalmas a jóváhagyási eljárás és szigorúbbak a feltételek;

8.  megjegyzi, hogy sok esetben további nehézségeket okoz a tagállamok számára annak bizonyítása, hogy a tömeges létszámcsökkentések megfelelnek az EGAA beavatkozási kritériumainak, és ez a feladat még nehezebb, amennyiben számos kkv érintett; kéri ezért a Bizottságot, hogy orvosolja az említett hiányosságokat annak érdekében, hogy az EGAA működő megoldást jelentsen az elbocsátott munkavállalók számára;

9.  úgy véli, hogy számos tényező hátrányosan befolyásolta a visszailleszkedési adatok minőségét és elérhetőségét; felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamok a visszailleszkedésre vonatkozóan nem tűztek ki számszerű célokat, és bizonyos esetekben a magán- és állami foglalkoztatási szolgálatok nem tettek következetesen különbséget az EGAA-, az ESZA- és a nemzeti intézkedések között a visszailleszkedésre vonatkozó adatok gyűjtésekor; kéri a Bizottságot, hogy évente készítsen teljes körű értékelést az EGAA intézkedései által elért eredményekről, továbbá adatokkal és indoklással lássa el a bizottsági szinten elutasított EGAA-kérelmeket;

10.  kiemeli, hogy a tagállami hatóságoknak nem kellett különbséget tenni az aktív munkaerő-piaci intézkedések, mint például a képzés és az önfoglalkoztatásra nyújtott támogatás, illetve a munkavállalóknak kifizetett jövedelemtámogatás között; megjegyzi továbbá, hogy hiányoznak azok, az EGAA hatásának felmérését elősegítő konkrét információk, amelyek lehetővé tennék az ESZA által társfinanszírozott azon projektek azonosítását, amelyek valójában teljesítették volna EGAA beavatkozási kritériumait; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezt a kérdést, és készítsen jelentést az EGAA beavatkozási kritériumainak megfelelő ESZA-projektek számáról és hatóköréről;

11.  megállapítja, hogy a Bizottság tökéletesítette az EGAA adatbázisát, melyben statisztikai célból rögzíti az EGAA-támogatások mennyiségi adatait, megkönnyítve a tagállamok számára a pályázatok benyújtását a Bizottsághoz, valamint a Bizottság számára az EGAA-hoz kapcsolódó ügyekre vonatkozó adatok elemzését és összehasonlítását; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság beemelte az EGAA-t a közös alapkezelő rendszerbe, melynek eredményeképpen megfelelőbb és teljesebb pályázatokra, valamint a pályázatok tagállamok általi benyújtása, illetve a Parlament és a Tanács általi elfogadása között eltelt idő rövidülésére lehet számítani; megjegyzi, hogy az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság érdekében a Bizottságnak biztosítania kellett volna az EGAA-ügyekhez kapcsolódó valamennyi dokumentumhoz való nyilvános hozzáférést;

12.  megjegyzi, hogy az EGAA pályázati űrlapján nem szerepelnek azokra a vállalkozásokra vonatkozó adatok, amelyek dolgozóit érintették az EGAA-ra vonatkozó intézkedések; kéri, hogy a Bizottság adjon meg pontosabb adatokat és állapítsa meg, hogy a vállalkozások bezárása és/vagy elbocsátások annak a következményei-e, hogy a vállalkozások az Európai Unión kívülre, vagy olyan uniós országokba helyezték át termelési tevékenységüket, amelyek a beruházások odavonzása érdekében agresszív adópolitikát alkalmaznak; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg egy olyan eszköz létrehozását, amely a termelési tevékenységüket az Unión kívülre áthelyező vállalkozásokat rákényszerítené, hogy hozzájáruljanak az elbocsátott munkavállalók visszailleszkedését célzó intézkedésekhez;

13.  úgy véli, hogy hatásának maximalizálása, illetve annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók az elbocsátásukat követően a lehető leghamarabb részesülhessenek a támogatott intézkedésekben, az EGAA-nak képesnek kellene lennie arra, hogy gyorsan rendelkezésre bocsássa pénzügyi hozzájárulását; felhívja a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az EGAA-ügyeket érintő jóváhagyási eljárás átlagos hossza 41 hét; tudomásul veszi, hogy a Bizottság lehetőség szerint a késések minimalizálására törekszik; megjegyzi továbbá, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint az eljárás bizonyos részeit nem lehet lerövidíteni; arra kéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést arra vonatkozóan, hogy az elektronikus pályázatok és űrlapok módosítása rövidítette-e az EGAA-eljárásokat;

14.  tudomásul veszi a Bizottság nyilatkozatát, miszerint az EGAA-rendelet nem tartalmaz a visszailleszkedésre vonatkozóan kvantitatív célkitűzéseket, és a különböző EGAA-intézkedések egyéb eszközökkel is értékelhetők; hangsúlyozza, hogy nehéz volt az eszköz sikerének és a munkavállalók visszailleszkedésében játszott egyedi és tényleges szerepének egyértelmű értékelése; felhívja a figyelmet arra, hogy az EGAA által finanszírozott összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomagot más intézkedésekkel kell kiegyensúlyozni és kiegészíteni annak érdekében, hogy az Unió és polgárai számára egyértelmű és látható előnyökkel járó európai uniós többletértéket nyújtson;

15.  emlékeztet arra, hogy az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásoknak elsősorban olyan aktív munkaerő-piaci intézkedésekre kell irányulniuk, amelyek a kedvezményezetteknek a munkaerőpiacra való gyors és fenntartható újbóli beilleszkedését célozzák, akár eredeti tevékenységi ágazatukon belül, akár azon kívül; megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentésében említett valamennyi vizsgált esetben azonosítottak a munkavállalók jövedelemtámogatását célzó intézkedéseket, és e támogató intézkedések az összes EGAA-ügy számára visszatérített költségek 33 %-át tették ki; felhívja a figyelmet arra, hogy az új EGAA-rendelet az összehangolt csomag összköltségének 35 %-ra korlátozza a különleges, korlátozott időre szóló intézkedések – pl. a munkakereséshez nyújtott anyagi juttatás és a munkáltatóknak nyújtott munkaerő-felvételi ösztönzők – költségét, továbbá hogy az EGAA által támogatott intézkedések nem hivatottak felváltani a tagállamok által nemzeti rendszereik keretén belül nyújtott passzív szociális védelmi intézkedéseket;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Dennis de Jong, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Bogusław Liberadzki, Verónica Lope Fontagné, Dan Nica, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Michael Theurer, Marco Valli, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Richard Ashworth, Caterina Chinnici, Cătălin Sorin Ivan, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Marian-Jean Marinescu, Markus Pieper, Julia Pitera, Miroslav Poche, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Georg Mayer

(1)

HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(3)

HL C 182., 2013.6.27., 3. o.


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (20.4.2016)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007–2014. évi tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről

(2015/2284(INI))

A vélemény előadója: Tamás Deutsch

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap értékelései azt mutatják, hogy az alap beavatkozásainak eredményeit olyan tényezők befolyásolják, mint a munkavállalói célcsoport oktatási és a képzettségi szintje, az adott munkaerőpiacok felvevőképessége, valamint a kedvezményezett országok GDP-je; hangsúlyozza hogy e tényezőket leginkább olyan hosszú távú intézkedések befolyásolják, amelyeket az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) hatékonyan tudnak támogatni; rámutat arra, hogy figyelembe kell venni e tényezőket és a helyi munkaerő-piaci helyzetet, amikor az EGAA-ból folyósítandó segítségnyújtásra van szükség, biztosítva egyúttal azt, hogy a hozzájárulás iránti kérelmet a lehető leghamarabb a finanszírozási támogatás kövesse; sajnálatosnak tartja az egyes EGAA-intézkedések rugalmatlanságából, valamint néhány tagállamban a nemzeti szabályozás hiányából adódó késedelmes és akadozó végrehajtást, és hangsúlyozza az EGAA-támogatás rugalmasabbá tételének szükségességét;

2.  megjegyzi, hogy míg az esb-alapok (különös tekintettel az ESZÁ-ra) és az EGAA tematikus alkalmazási köre és beavatkozási területei gyakran azonosak – az utóbbit azért hozták létre, hogy gyorsan reagáljanak az esetlegesen felmerülő helyzetekre –, addig az esb-alapoknak többéves programozási ciklusuk van; megjegyzi, hogy alapvető fontosságú az EGAA- és az esb-alapok közötti szinergiák megerősítése a hatékonyabb eredmények mielőbbi elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ESZA-alapoknak az EGAA által támogatott területeken nyomon követési intézkedésként kell működniük a beruházás, az általános növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése révén; hangsúlyozza, hogy az EGAA-beavatkozásokat össze kell hangolni a meglévő uniós programokkal, például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésekkel, nemzeti programokkal, stratégiákkal és magánforrásokkal, amelyek célja, hogy segítsenek az embereknek munkát találni és előmozdítsák a vállalkozási készségeket, különösen azokban a régiókban és ágazatokban, amelyeket már amúgy is sújtanak a globalizáció vagy a gazdasági szerkezetátalakítás káros hatásai; aggodalmát fejezi ki az EGAA eredményességéről és hatékonyságáról szóló értékelés hiánya miatt, és kéri, hogy alaposabban tekintsék át a támogatást és annak egyes tagállamok általi felhasználását;

3.  sürgeti a Bizottságot, hogy az EGAA végrehajtási folyamatában, többek között a következő jelentésében és jövőbeli javaslataiban szolgáltasson információt a munkaerőpiacra visszatérők által talált állások típusáról és minőségéről, valamint az EGAA-beavatkozások révén elért reintegrációs arány közép és hosszú távú tendenciájáról; kéri, hogy az EGAA által a foglalkoztatás és a pályamódosítás tekintetében a kedvezményezettek körében nyújtott teljesítmény mérése keretében egyértelműbben jelezzék, hogy a munkavállalókat előreláthatólag melyik ágazatban lehet újra foglalkoztatni, és hogy a létszámcsökkentések által sújtott régiókban a képzési kínálat megfelel-e a gazdasági kilátásoknak és a munkaerő-piaci szükségleteknek; fentiekre tekintettel felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy az EGAA által támogatott intézkedések meghatározásakor vegye figyelembe – különösen a jövőorientált ágazatokban – a jövőbeli munkaerő-piaci kilátásokat és a valóban szükséges készségeket, valamint hogy beszámolójában és értékelésében szolgáljon részletes elemzéssel e követelmények teljesítéséről; felszólít annak alapos értékelésére, hogy az EGAA-támogatásért folyamodó tagállamok mit várnak a támogatástól, hogy mi tartja vissza a tagállamokat a támogatás igénybevételétől annak ellenére, hogy az indokolt lenne, és hogy milyen lehetőségek vannak a támogathatósági küszöbök kiigazítására;

4.  hangsúlyozza, hogy a munkavállalók számára összehangolt csomagot kell összeállítani személyre szabott szolgáltatásokból, a szociális partnerekkel és regionális hatóságokkal egyeztetve;

5.  úgy véli azonban, hogy a válság hatásainak kivédésére irányuló intézkedések megerősítése érdekében rendkívül fontos a forrásokat olyan beruházásokba csatornázni, melyek támogatják a növekedést és a munkahelyteremtést, az oktatást, a készségeket, a munkaerő földrajzi mobilitását és a munkaerő-piaci feltételek javítását; e tekintetben üdvözli, hogy a jelek szerint a kutatás és innováció az a terület, amelyhez a jelenlegi programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak legnagyobb részét rendelték;

6.  hangsúlyozza, hogy növelni kell az EGAA kihasználtságát a tagállami kereslet előmozdítása révén, ami az EGAA finanszírozása és az uniós társfinanszírozás jelentős növelését teszi szükségessé, és felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az EGAA-ból nyújtható maximális támogatás mértékének 60%-ról 85%-ra történő emelését azokban a régiókban, ahol a munkanélküliség összesített aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy EGAA-értékelésében a Bizottság nem szolgált a kedvezményezettek regionális elemzésével, amely megmutathatta volna az EGAA-támogatás felhasználását a már amúgy is magas munkanélküliségi rátával vagy a támogatott ágazatban uralkodó magas strukturális munkanélküliségi rátával rendelkező régiókban; hasonlóképpen arra sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak nagyobb szerepet a régióknak a támogatással kapcsolatos kérelmezési eljárásban;

7.  emlékeztet, hogy az esb-alapok jelentősen hozzájárultak a válság okozta gazdasági és szociális hatások visszafordításához, a globalizáció negatív hatásainak enyhítéséhez, valamint a fenntartható foglalkoztatás és növekedés hosszú távú céljainak előmozdításához; hangsúlyozza, hogy a több alapból finanszírozott programozásra épülő integrált megközelítést kell előnyben részesíteni a létszámcsökkentés és a munkanélküliség hatásainak tartós leküzdése érdekében, a források hatékony elkülönítése, valamint szorosabb együttműködés és szinergiák révén, különösen az ESA- és az ERFA-alapok között; határozottan úgy véli, hogy egy több alapból finanszírozott integrált programozási stratégia csökkentené a termelésáthelyezés kockázatát, és kedvező feltételeket teremtene az uniós ipari termelés helyreállításához;

8.  úgy véli, hogy az erőforrások hatékony elosztása a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását jelenti, és azt, hogy nem kettőzik azon támogatásokat, amelyeket a tagállamok jobban biztosíthatnak; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az EGAA-ból származó közvetlen készpénzes kifizetések se ne helyettesítsék, se ne egészítsék ki a nemzeti álláskeresési járadékokat, valamint vizsgálja meg alaposabban az Európai Számvevőszék 7. számú (2013) különjelentésének 2. ajánlását;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson hozzáférést a nyilvánosság számára az EGAA-kérelmekkel kapcsolatos dokumentumokhoz a döntéshozatalban és a támogatási folyamat egészében való nagyobb átláthatóság megteremtése érdekében;

10.  megjegyzi, hogy az innováció és az erőforrás-hatékonyság kulcsfontosságúak az ipari megújulás és a gazdasági diverzifikáció szempontjából, ami pedig alapvető a globalizáció, illetve a gazdasági és pénzügyi válság által leginkább érintett régiókban és ágazatokban végbement szerkezeti változások okozta hatások kivédésében, és emlékeztet az intelligens szakosodási stratégiák szerepére ebben az összefüggésben;

11.  aggodalmát fejezi ki azonban egyrészt a régiók innováció terén nyújtott teljesítményének lassú fejlődése és nagy eltérései, másrészt a tagállamok intelligens szakosodási stratégiáinak végrehajtásában feltárt hiányosságok miatt; megemlíti e tekintetben a Bizottság kezdeményezéseit, mint például a tematikus intelligens szakosodási platformokat és az intelligens szakosodásra vonatkozó stratégiai európai klaszter partnerségeket, és felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet ezek végrehajtásáról;

12.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy valamennyi EGAA-támogatás esetében a teljes újrafoglalkoztatási arányhoz képest mindössze 5%-os az önfoglalkoztatás átlagos aránya; e tekintetben emlékeztet arra, hogy úgy kell felhasználni és programozni az esb-alapokból származó támogatást, hogy megerősödjön az önfoglalkoztatás, a vállalkozói készség és a vállalkozásindítás pozitív megítélése és az ezekben rejlő potenciál, új szolgáltatások létrehozására összpontosítva, különösen a vidéki területeken, mivel e tekintetben ezek jelenleg elmaradnak a városi területektől;

13.  megjegyzi, hogy a jelenlegi EGAA-támogatásra történő jelentkezéshez egyetlen vállaltnak 500 munkavállalót kell elbocsátania, de kisebb tagállamok esetében nehezebb elérni ezt a marginális arányt, mint nagyobb tagállamok esetében, ezért a jelenlegi alsó küszöbértéknek igazodnia kell a nemzeti foglalkoztatási arányokhoz, és nem szabad ezt egy kvótaértékre szorítani;

14.  megjegyzi, hogy egyes EGAA-kérelmekben a megcélzott kedvezményezettek száma túl alacsony a támogatásra jogosult kedvezményezettekéhez képest, ami a befektetett alapok optimálistól elmaradó helyi és regionális pozitív hatásához vezet;

15.  az EGAA-beavatkozások hatékonyságának maximalizálása és az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésének segítése érdekében felszólítja az intézményeket és a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy egyszerűsítsék és gyorsítsák fel a döntéshozatal folyamatát, és hogy biztosítsák az EGAA-ból a kedvezményezettek számára történő időbeni kifizetéseket, mivel az EGAA-kérelmek átlagos 303 napos, azaz körülbelül 10 hónapos jóváhagyási időszakát a várt hatások maximalizálása érdekében sürgősen csökkenteni kell; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen e téren a tagállamok kapacitásának erősítése a kérelmek gyorsabb és hatékonyabb összeállításának lehetővé tétele érdekében;

16.  üdvözli a vállalkozói készséget támogató intézkedéseket, amelyeket vállalkozásindító támogatások, vállalkozási ösztönzők és az új vállalkozókat támogató szolgáltatások formájában valósítanak meg; úgy véli, hogy az ilyen intézkedések hasznosabbak lesznek a résztvevők számára, ha egymással kombinálva biztosítják azokat;

17.  megjegyzi, hogy az EGAA a 25 év alatti kedvezményezettek tekintetében jó eredményeket ér el; ugyanakkor megállapítja, hogy az 55 év feletti korosztály esetében nem sikerült jó eredményeket felmutatnia; felszólít az EGAA idősebb kedvezményezettjeire alkalmazott módszerek javítására, és az EGAA fiatalok munkaerő-piaci visszailleszkedésére való felhasználásának további ösztönzésére;

18.  sajnálatosnak tartja, hogy egyes EGAA-támogatások esetében az 1309/2013/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti – előkészítő, irányítási, tájékoztatási, népszerűsítési, valamint ellenőrzési és jelentéstételi – tevékenységek a teljes költség viszonylag nagy hányadát teszik ki, ami ahhoz vezet, hogy az uniós beruházásokat az adminisztratív eljárások szívják fel, ahelyett, hogy több kedvezményezettet tudnának velük megcélozni;

19.  megállapítja, hogy az 1309/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott beavatkozási kritériumok számos végrehajtott EGAA-intézkedésre vonatkozóan túl rugalmasnak tekinthetők, ami helyi és regionális szinten veszélyezteti a finanszírozási eszköz egyértelmű célkitűzéseit;

20.  javasolja, hogy a Bizottság és a tagállamok állítsanak össze a lehetséges munkahelyelvesztésre vonatkozó statisztikákat a férfiak és a nők körében annak érdekében, hogy meggyőződhessenek a támogatás igénybevételének legjobb módjáról;

21.  felszólítja a Bizottságot a támogatott tevékenységek felülvizsgálatára, szem előtt tartva annak biztosítását, hogy a leginkább rászoruló kedvezményezetteket ne fosszák meg a forrásoktól, és hogy az erőforrásokat a leghatékonyabb módon használják fel;

22.  javasolja, hogy a Bizottság támogassa a tagállamokat olyan innovatív intézkedések és programok kidolgozásával, amelyek elősegítik, hogy a tagállamok jobban kihasználják az EGAA nyújtotta előnyöket;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

19.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

5

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Bill Etheridge, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Iskra Mihaylova, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Julia Reid, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Salvatore Cicu, Viorica Dăncilă, Andor Deli, Ivana Maletić, Maurice Ponga, Davor Škrlec


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (25.4.2016)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007–2014. évi tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről

(2015/2284(INI))

A vélemény előadója: Vilija Blinkevičiūtė

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) végrehajtása során biztosítani kell és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, amelyek az Unió és az Európa 2020 stratégia alapértékei;

B.  mivel a nők újrafoglalkoztatási arányai magasabbak, mint a férfiaké, ám az újrafoglalkoztatott nők álláshelyei többnyire ideiglenesek és bizonytalanok, mivel az új munkahely keresése közben és/vagy az átképzés ideje alatt a családtagjaik gondozásának kötelezettségei is rájuk hárulnak, és mivel a megfizethető és jó minőségű gyermek-, illetve beteggondozó létesítmények hiányával kell szembesülniük;

C.  mivel a nőket aránytalanul súlyosan érintik a válság következményei és a megszorító intézkedések;

1.  megjegyzi, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap kedvezményezettjeinek nemek szerinti eloszlása, a női kedvezményezettek átlagos 33%-os aránya és a férfiak átlagos 67%-os aránya szektoronként eltérő attól függően, hogy az adott szektor hagyományosan férfiak vagy nők által uralt(1);

2.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nők sajátos helyzetét, és biztosítsa, hogy – amennyire lehetséges – az EGAA-ból nyújtott támogatás egyenlő mértékben segítse a nőket és a férfiakat;

3.  kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a gondozói feladatot ellátó nők támogatása érdekében tartsák meg a jelenlegi EGAA-rendeletben a gondozóknak nyújtott juttatásokra vonatkozóan szereplő rendelkezéseket(2) rámutat azonban, hogy ezek az intézkedések nem helyettesíthetik a tagállamok kötelezettségeit; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a munkáltatóknak rugalmas munka- és képzési feltételeket kell kidolgozniuk, amelyek lehetővé teszik a gondozás és a szülői feladatok megosztását a nemek között;

4.  kéri a Bizottságot arra vonatkozó adatgyűjtésre, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap támogatásainak mekkora hányadát fordítják a gondozóknak nyújtott juttatásokra a jelenleg hatályos EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint, illetve, hogy ez milyen hatással van a női kedvezményezettek újrafoglalkoztatási arányaira;

5.  kéri a tagállamokat, hogy vezessék be az újrafoglalkoztatásra vonatkozó intézkedéseket azokban a helyi közösségekben, ahol tömeges elbocsátásokra került sor, hogy elkerülhető legyen az elköltözés és a család és/vagy gyermekek hátrahagyása; ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy ez különösen fontos az elbocsátott női munkavállalók számára, akik mobilitása csökken a családbeli gondozási feladatok miatt;

6.  megjegyzi, hogy az EGAA összes projektjét tekintve az önfoglalkoztatás átlagos rátája 5 %, és felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket az EGAA keretében a vállalkozások ösztönzésére és támogatására, különösen a női és a szociális vállalkozások előmozdítására. hangsúlyozza e tekintetben a vállalkozói készségek fejlesztésének és az egész életen át tartó tanulás előmozdításának fontosságát, különös tekintettel a mentorálásra és a szakmabeliek hálózataira; ismételten felhívja a figyelmet a szociális vállalkozásokban, a szövetkezetekben, az egyesületekben és az alternatív üzleti modellekben a nők gazdasági szerepének megerősítése és a társadalmi befogadás előmozdítása szempontjából rejlő lehetőségekre; emlékeztet arra, hogy az EGAA esetében kiemelt figyelmet kell fordítani az olyan programokra, amelyek támogatják az asszonyokat és lányokat abban, hogy belépjenek a hagyományosan férfiak által uralt területekre, mint például az ikt, a természettudományok, a matematika, a mérnöki tudományok és a technológia (az ún. „STEM”), továbbá arra, hogy a STEM ágazatok szinergiái a művészetekkel és a kreatív ágazatokkal (STEAM), jelentős lehetőségeket rejtenek az innováció és a nők arányának növelése terén; felhívja a tagállamokat, a Bizottságot és a munkáltatókat, hogy helyezzenek hangsúlyt az asszonyok és lányok, különösen az oktatásban nem részesülő fiatalok bevonására az EGAA STEM és STEAM programjaiba;

7.  hangsúlyozza, hogy az EGAA-támogatás pozitív hozzájárulást nyújt a jelentős szociális és munkaerő-piaci problémák megoldásához, a társadalmi kohézió növeléséhez, az újrafoglalkoztatáshoz, és ezáltal hozzájárul a családok keresetéhez, vagy az aktív munkakeresés folytatásához, elkerülve a negatív munkanélküliségi csapdákat; megjegyzi továbbá, hogy az újrafoglalkoztatás megakadályozza a munkaerő elszívását és a kényszerű mobilitást; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az EGAA-támogatásnak hozzá kell járulnia a fenntartható és tisztességes munkahelyek létrehozásához is; rámutat, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a fiatal nőkre;

8.  sajnálja, hogy az egyes EGAA végrehajtásának értékelése kapcsán nem állnak rendelkezésre nemek szerint lebontott, tagállami szintű adatok, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy gyűjtsenek adatokat a nemi dimenzió szempontjából is;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és értékelje az EGAA költségvetését annak érdekében, hogy fel tudja mérni az EGAA kedvezményezetteit érintő hosszabb távú hatásokat, és különösen a nemek szerinti profilokat;

10.  felszólítja a regionális és helyi illetékes hatóságokat, szociális partnereket és civil társadalmi szervezeteket, hogy hangolják össze a munkaerő-piaci szereplők közötti fellépéseket annak érdekében, hogy a jövőbeli elbocsátások során egyszerűbb legyen az EGAA-támogatások igénybevétele; ezen túlmenően arra szólít fel, hogy a szociális partnereket fokozottabban vonják be az alapra vonatkozó felügyeleti és értékelési tevékenységekbe, és különösen ösztönözzék a női érdekeltek szerepvállalását annak biztosítása érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjai nagyobb figyelmet kapjanak;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

19.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Arena, Catherine Bearder, Beatriz Becerra Basterrechea, Malin Björk, Vilija Blinkevičiūtė, Anna Maria Corazza Bildt, Viorica Dăncilă, Iratxe García Pérez, Anna Hedh, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Elisabeth Köstinger, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Angelika Mlinar, Maria Noichl, Marijana Petir, Pina Picierno, João Pimenta Lopes, Terry Reintke, Jordi Sebastià, Michaela Šojdrová, Ernest Urtasun, Jadwiga Wiśniewska, Anna Záborská, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Rosa Estaràs Ferragut, Kostadinka Kuneva, Constance Le Grip, Evelyn Regner, Marc Tarabella

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Julia Reid, Marco Zanni

(1)

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) utólagos értékelése – végleges jelentés, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága – Európai Bizottság, 2015. augusztus

(2)

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 855. o.) 7. cikke 1. pontjának (b) alpontja.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

21.6.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

48

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Czesław Hoc, Danuta Jazłowiecka, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Javi López, Morten Løkkegaard, Thomas Mann, Dominique Martin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Romana Tomc, Yana Toom, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniela Aiuto, Georges Bach, Lynn Boylan, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Joachim Schuster, Csaba Sógor, Neoklis Sylikiotis, Flavio Zanonato, Gabriele Zimmer

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Paul Tang


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

48

+

PPE Group

 

S&D Group

ECR Group

ALDE Group

GUE/NGL Group

Verts/ALE Group

EFDD Group

ENF Group

NI

Georges Bach, David Casa, Danuta Jazłowiecka, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Csaba Sógor, Romana Tomc

Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Elena Gentile, Jan Keller, Javi López, Edouard Martin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Joachim Schuster, Paul Tang, Marita Ulvskog, Flavio Zanonato

Arne Gericke, Czesław Hoc

Enrique Calvet Chambon, Martina Dlabajová, Marian Harkin, Morten Løkkegaard, Yana Toom, Renate Weber

Lynn Boylan, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis, Gabriele Zimmer

Terry Reintke, Tatjana Ždanoka

Laura Agea, Daniela Aiuto, Tiziana Beghin

Mara Bizzotto, Dominique Martin

Lampros Fountoulis

0

-

 

 

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat