Eljárás : 2015/2320(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0248/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0248/2016

Viták :

PV 14/09/2016 - 19
CRE 14/09/2016 - 19

Szavazatok :

PV 15/09/2016 - 11.12
CRE 15/09/2016 - 11.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0359

JELENTÉS     
PDF 589kWORD 255k
25.7.2016
PE 575.159v02-00 A8-0248/2016

arról, hogy miként lehet a legjobban kiaknázni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) munkahelyteremtő képességét

(2015/2320(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Előadó: Zdzisław Krasnodębski

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

arról, hogy miként lehet a legjobban kiaknázni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) munkahelyteremtő képességét

(2015/2320(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. és 49. cikkére;

–  tekintettel a Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című 2010. március 3-i közleményére (COM(2010)2020),

–  tekintettel a kisvállalkozói intézkedéscsomagra (COM(2008)0394),

–  tekintettel az uniós szabályozás célravezetőségéről szóló bizottsági közleményre (COM(2013)0685),

–  tekintettel a Bizottság „Vállalkozás 2020” elnevezésű cselekvési tervére,

–  tekintettel a „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című bizottsági közleményre (COM(2011)0870),

–  tekintettel az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című bizottsági közleményre (COM(2012)0173),

–  tekintettel az európai beruházási tervre,

–  tekintettel az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című 2012. június 14-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „A kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása” című 2013. február 5-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a „Hogyan járulhat hozzá az Európai Unió egy olyan környezet megteremtéséhez, amely kedvez a vállalatok, vállalkozások és induló vállalkozások általi munkahelyteremtésnek?” című 2014. április 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a fizetési késedelmekről szóló irányelvre (2011/7/EU irányelv)

–  tekintettel az Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjára (EaSI),

–  tekintettel az EU ƒ„Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramjára,

–  tekintettel a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programra (COSME),

–  tekintettel a TOP 10 konzultációs folyamatról és a kkv-kra háruló uniós szabályozási terhek csökkentéséről szóló 2014. április 17-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez” című bizottsági jelentésre (COM(2011)0803),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai kkv-k 2013/2014-ben: részleges és törékeny helyreállás” című éves jelentésére,

–  tekintettel az Eurofound „Globálisnak született: az új nemzetközi vállalkozások munkahelyteremtési potenciálja” című, 2013. januári jelentésére,

–  tekintettel az Eurofound „Közpolitika és a kkv-k szerkezetátalakításának támogatása” című, 2013-as jelentésére,

–  tekintettel az Eurofound: Az ERM 2015-as éves jelentése:munkahelyteremtés a kkv-kban” című, 2016-os jelentésére,

–  tekintettel „A közszféra önfoglalkoztatást, valamint az egyszemélyes és a mikrovállalatok létrehozását támogató intézkedései” című 2012-es Eurofound-jelentésre,

–  tekintettel az Eurofound „Kkv-k válságban: foglalkoztatás, munkakapcsolatok és helyi partnerségek” című 2011-es Eurofound-jelentésre,

–  tekintettel a „Létesítményszintű munkavállalói képviselet Európában” című 2011-es Eurofound-jelentésre,

–  tekintettel a „Szociális párbeszéd a mikro- és kisvállalkozásoknál” című 2014-es Eurofound-jelentésre,

–  tekintettel az Európai Bizottság által a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáféréséről készített felmérésre (SAFE),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai kkv-k 2014/2015-ben: újra a gyarapodás útján” című éves jelentésére,

–  tekintettel „A 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról: a készségek és képesítések hozzáigazítása a kereslethez és a munkalehetőségekhez a válságból való kilábalás egyik módjaként” című 2015. szeptember 10-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a „»Zöld foglalkoztatás« kezdeményezés: a zöld gazdaság munkahely-teremtési potenciáljának kiaknázása” című 2015. július 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A kis- és középvállalkozásokról (kkv-k): versenyképesség és üzleti lehetőségek” című, 2012. október 23-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló 2003/361/EK bizottsági ajánlásra,

–  tekintettel az Eurobarometer „A kis- és középvállalkozások nemzetközivé válása” című 2015-ös felmérésére,

–  tekintettel „A kkv-k és a vállalkozók finanszírozása 2015-ben: OECD-s eredménytábla” című 2015-ös OECD tanulmányra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7–0248/2016),

A.  mivel a kkv-k (amelyek száma 2014-ben, a 28 tagállamból álló EU-ban 22,3 millió(8) volt) több munkahelyet teremtenek, mint más magántársaságok, az EU teljes magánszektorbeli foglalkoztatásának mintegy kétharmadát biztosítva, és mivel a vállalkozók és kkv-k fontos és pozitív szerepet játszanak az EU társadalmi-gazdasági növekedésében és fejlődésében; mivel a kkv-k támogatása egyet jelent a 8,9 %-os, illetve 19,4 %-os2a európai munkanélküliségi és ifjúsági munkanélküliségi ráta kezelésével(9); mivel a munkanélküliek száma az EU-ban történelmi viszonylatban továbbra is magas – 2015-ben mintegy 23 millió ember;

B.  mivel a kkv-k 2014-ben nagymértékben, 71 %-kal járultak hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez a nem pénzügyi vállalkozásokban;

C.  mivel a kkv-k munkahelyteremtő képességét számos belső és külső tényező befolyásolja, és az utóbbiak között a legfontosabbak a kezelhető verseny (a multinacionális vállalatok és az árnyékgazdaság részéről is), a kezelhető igazgatási terhek és az átfogó termelési költségek, valamint a finanszírozási eszközök és a képzett munkavállalók rendelkezésre állása tekintetében tapasztalható nehézségek;

D.  mivel az Eurofound legutóbbi kutatásai szerint gyakran olyan kkv-k hoznak létre munkahelyeket, amelyek fiatal, innovatív, nemzetközi szinten aktív, városi területen található vállalkozások, vezetőik képzettek, és átfogó növekedési és beruházási stratégiákkal rendelkeznek;

E.  mivel a kkv-k jelentős szerepet játszanak a gazdasági, szociális és területi kohézió megerősítésében, és hozzájárulnak többek között az intelligensebb, fenntartható és befogadó növekedéshez; mivel a területeken, és különösen a vidéki területeken a kkv-k hálózata nagy fontossággal bír;

F.  mivel annak ellenére, hogy a világ éves növekedésének 90%-a az EU-n kívül történik, a kkv-knak csupán 13%-a végzett nemzetközi tevékenységet az EU-n kívül;

G.  mivel az EU-ban a kkv-k eltérő sajátosságokat mutatnak, például méretükben és a nemzeti gazdaságokra gyakorolt hatásukban; mivel e különbségeknek történelmi okai vannak;

H.  mivel az EU-ban a készségek terén hiányosságok és egyenlőtlenségek vannak, és mivel a képzett munkaerő főként a 2004 után csatlakozott tagállamokból és az euróövezet válságba került országaiból áramlik más tagállamokba, aminek következtében peremterületi övezetek jönnek létre, ahol a képzett munkaerő az agyelszívás jelensége miatt hiánycikk;

I.  mivel a belső piaci szabályok ellenére továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók az EU-ban a kkv-kra vonatkozó szabályozási keretek tekintetében, különösen a jövőbeli szabályozási fejleményeknek – és általában a szabályozás jogi minőségének – a biztonsága szempontjából;

J.  mivel a kkv-k képviselői hangsúlyozzák, hogy szerint a munkahelyteremtés egyik fő akadályát a magas foglalkoztatási költségek jelentik (ezért e költségek mérséklését várják el, és a legmagasabb foglalkoztatási költségek a túlszabályozott és bürokratizált rendszerekben jelentkeztek;

K.  mivel a kkv-k szerényebb szervezetük miatt nem rendelkeznek ugyanakkora jogszabályfelszívó képességgel, mint a nagyvállalatok;

L.  mivel a munkavállalói képviselet és a szociális párbeszéd a nagyobb vállalkozásokhoz képest kevésbé elterjedt a kkv esetében, bizonyos országok szakszervezetei pedig kiemelt kérdésként kezelik a munkavállalói képviselet megerősítését a kkv-knál, például az üzemi tanácsok kkv-knál történő létrehozásának ösztönzésével(10);

M.  mivel a szociális és szolidaritásalapú gazdaság több mint 14 millió embernek ad munkát, ami az EU munkavállalóinak mintegy 6,5%-át jelenti; mivel az EU-ban 2 millió vállalkozás működik a szociális és szolidaritásalapú gazdaságban, ami az uniós vállalkozások 10 %-át jelenti; mivel a szociális vállalkozások ellenálltak a gazdasági válságnak;

N.  mivel a kkv-k a munkahelyek megszűnése szempontjából jobban ellenálltak a gazdasági válságnak, és a 2008-as válság óta különösen az ipari és a szolgáltató szektor szövetkezetei ellenállóbbnak mutatkoztak e szektorok más vállalkozásaihoz viszonyítva;

O.  mivel a vállalkozások tulajdonjogának szövetkezeti formában munkavállalókra történő átruházása bevált vállalkozásátruházási forma, amit e szövetkezetek magas fennmaradási aránya is bizonyít(11);

P.  mivel számos álláshely marad betöltetlenül amiatt, hogy a munkavállalók mobilitása lassú, valamint egyes oktatási és képzési rendszerek jelenleg nem igazodnak megfelelően a munkaerő-piachoz;

Q.  mivel a zöld ágazat a gazdasági visszaesés ideje alatt Európában a nettó munkahelyteremtés egyik fő forrása volt, a zöld gazdaságban hosszú távú működésre berendezkedett kkv-k ugyanis a globalizált gazdaság jelenlegi externáliáival szemben ellenállóbb munkahelyeket teremtenek(12);

R.  mivel általában nem könnyű a kkv-k szerződéses megállapodásaira és munkaszervezésére vonatkozó adatokat beszerezni;

S.  mivel az Eurofound szerint a kkv-knál a munkafeltételek – többek között a munkaidő – számos országban rugalmasabbak és informálisabban szervezettek, mint a nagyvállalatoknál; mivel a válság első hatásaként fokozódtak a meglévő „belső” rugalmassági tényezők, ahogy a szervezetek a külső körülmények és igények változásaival igyekeztek megbirkózni;

T.  mivel egyes kkv-k adókikerülés és a társadalombiztosítási járulék kikerülése, színlelt önfoglalkoztatás, bizonytalan munkafeltételek és árnyékgazdasági tevékenységek útján igyekeznek kiskapukat találni a szabályozási rendszerekben, ami mind a munkavállalók, mind a munkaadók érdekeit veszélyezteti, az utóbbiak ugyanis így nem tudnak képzett munkavállalókhoz jutni; mivel ezek a problémák többszörösen hátrányos következményekkel járnak a kkv-ágazatra, ilyen például a tisztességtelen piaci verseny és az adók, illetve a társadalombiztosítási járulékok magasabb mértéke;

U.  mivel az EKB szerint az államadósság-válság miatt növekedtek a bankok finanszírozási költségei az euróövezet válsága által érintett országokban, és ezeket a költségeket magasabb hitelezési költségek vagy kisebb összegű hitelek formájában a kkv-kra hárították tovább;

V.  mivel az uniós költségvetésnek hozzá kellene járulnia a hosszú távú, minőségi és szakképzettséget igénylő munkahelyek létrehozásának fellendítéséhez és a kkv-k azon képességéhez, hogy tisztességes és fenntartható munkahelyeket hozzanak létre;

W.  mivel a kkv-k létrehozásának és növekedésének egyik legfőbb akadálya még mindig a finanszírozáshoz való hozzáférés, különösen a szociális gazdaságban tevékenykedő vállalkozások esetében, tekintettel többek között a kellően diverzifikált tőkeeszközök és a kockázati tőke hiányára szerte az Unióban, márpedig ezekre egy vállalkozás növekedéséhez szükség van;

X.  mivel egyes társadalmak a múltban gyökerező okok miatt meglehetősen rossz szemmel tekintetnek a vállalkozókra, amit egyes esetekben az is tükröz, hogy a kormányok hátrányosan megkülönböztető bánásmódban részesítik a kkv-ágazatot, miközben pedig ugyanezekben az országokban kedvező környezetet teremtettek a külföldi beruházók, különösen a multinacionális vállalatok számára;

Y.  mivel a multinacionális vállalatok és a kkv-k közötti egyenlőtlen helyzet egyik oka az, hogy a nyereséget adóparadicsomnak tekintett tagállamokba vagy harmadik országokba csoportosítják át;

Z. mivel a bizottsági tanulmányok nem adnak részletes értékelést arról, hogy a jövőbeli transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség miként hatna a kkv-kra az egyes tagállamokban;

Munkahelyteremtő képesség és szakképzett munkaerő

1.  emlékeztet arra, hogy az európai vállalkozások mintegy 99%-a kkv, tehát a kkv-k az uniós gazdaság gerincét alkotják;

2.  úgy véli, hogy ha a tagállamok jobb feltételeket kívánnak biztosítani a munkahelyteremtéshez a kkv-k számára, akkor meg kell oldaniuk az alábbi problémákat, amelyek súlya nem egyforma a különböző tagállamokban és régiókban: készséghiány, a jövőbeli készségigények elégtelen becslése, a készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiánya, agyelszívás, szükségtelen szabályozási terhek és szabályozási bizonytalanság minden területen, a munkaerőpiac érdekelt felei közötti párbeszéd elégtelensége, a finanszírozáshoz és a közbeszerzésekhez való hozzáférés korlátozottsága, az innovációs kapacitás és az új technológiákhoz való hozzáférés gyengesége, a kkv-k támogatásának elégtelensége az állami befektetésekre vonatkozó politikákban, az árnyékgazdaság és a csalás, valamint a multinacionális vállalatok kedvezőbb helyzete;

3.  véleménye szerint a fent említett szerkezeti problémák megoldása tisztességesebbé tenné a versenyt és a jelenleginél több gazdasági szereplőre terjesztené ki a szociális hozzájárulást és az adóalapot kiterjesztené, lehetővé téve a tagállamok számára a munkahelyteremtés szempontjából kedvező politikák finanszírozását különösen a kkv-kon belül, valamint a tagállamok közötti tisztességes versenyt és igazságos piaci körülményeket biztosítva;

4.  hangsúlyozza, hogy az olyan beruházásokat ösztönző szabályozási környezetre van szükség, amelyek képesek egyidejűleg előmozdítani a fenntartható növekedést és a minőségi munkahelyek teremtését;

5.  elismeri, hogy többek között a munkaerőköltségek – a vállalkozás működésének részeként – hatással vannak a kkv-k munkahelyteremtő képességére, és befolyásolhatják versenyképességüket; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében az adóterhet át kell csoportosítani a munka felől az adóbevételek más forrásai felé, amelyek kevésbé sújtják a foglalkoztatást és a növekedést, ugyanakkor emellett a megfelelő szociális védelmet is biztosítani kell;

6.  hangsúlyozza ugyanakkor, hogy biztosítani kell a munkavállalók magas szintű védelmét, és hogy a munkaerőköltségnek a munkavállalókat megillető védelem csökkentése révén történő leszorítása nem lehet a munkanélküliség csökkentésének módja; figyelmeztet tovább, hogy a munkavállalók bérének és jogainak csökkentése fokozhatja a magasabb szintű szakértelem kiáramlását és veszélyezteti a munkahelyek biztonságát, a kkv-kat a szakképzett munkaerő hiányának téve ki, ugyanakkor bizonytalanságot teremtve Európában; álláspontja szerint a munkaerő-piaci rugalmasság fokozása nem vezetne a munkavállalók védelmének korlátozásához, mivel nem növeli a kkv-k munkahelyteremtő képességét;

7.  véleménye szerint bizonyos szakmák egyetemi végzettséghez kötése szükségtelen és nem segíti ki a kkv-ket a szakképzett munkaerő hiánya által okozott problémából; úgy véli, hogy a szakmai oktatást és képzést, és különösen a kkv-kkel együttműködésben működtetett duális rendszereket több köztámogatásban kellene részesíteni; hangsúlyozza, hogy a szakmai oktatás és képzés fontos eszköz a fiatalok munkanélküliségének csökkentéséhez, és felszólít a kkv-k támogatására, a fiatalok jól képzett szakemberekké való kiképzésére, amivel jelentős mértékben hozzá lehet járulni a fiatalok bevonásába a munkaerőpiacra és a társadalomba; rámutat, hogy a valamely tagállamban sikerrel alkalmazott duális képzési rendszer nem másolható át egyszerűen egy másik tagállamba;

8.  kéri a tagállamokat, hogy fokozzák az erős vállalkozási kultúra kialakítására irányuló erőfeszítéseiket, beépítve a szükséges készségek elsajátítását az oktatásba és a képzésbe;

9.  úgy véli, hogy a tagállamoknak elő kellene mozdítaniuk a kkv-ken belül folytatott gyakornoki rendszereket, többek között adó- és pénzügyi ösztönzők alkalmazásával is, valamint minőségi keretrendszer révén, megfelelő egészségügyi és munkahelyi védelmet is biztosítva; emlékeztet arra, hogy a kkv-k rendkívül egyedi szükségletekkel rendelkeznek a készségeket illetően; hangsúlyozza e tekintetben, hogy ösztönözni kell a duális képzési programokat, illetve az oktatási és a gyakornoki lehetőségek kombinálását, mivel az esélyegyenlőség valamennyi polgár számára történő előmozdításának eszközeként alapvető gazdasági és társadalmi szerepet játszanak;

10.  nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy alakítsanak ki együttműködési formákat, amelyek kiterjednek minden kormányzati szintre, az üzleti életre (a szociális gazdasághoz kötődő vállalatokra is), a szakszervezetekre, az oktatási intézményekre és más érintett szereplőkre, célul tűzve ki az oktatási és képzési rendszereik kiigazítását a készségek/képzettségek és a munkaerő-piaci szükségletek – különösen a kkv-k szükségletei – közötti eltérés orvoslása érdekében; felhív az informálisabb képzések ösztönzésére, ideértve a munkahelyi képzést és a munkavállalók közötti tudásmegosztást;

11.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozások – többek között a kkv-k és a mikrovállalkozások – a döntéshozókkal és a szociális partnerekkel együttműködve kulcsszerepet játszanak az európai oktatási rendszerek és szakképzési programok oktatási módszereinek és tanterveinek abból a célból történő átalakításában, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a XXI. század munkavállalói készségeinek, különösen a digitális készségeknek, a kritikai gondolkodásnak, a problémamegoldásnak és a csapatmunkának a fejlesztése; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a kézzelfogható, a valós életben szerzett tapasztalatok jelentőségét;

12.  kiemeli az innovatív kkv-kat sújtó szakképzettmunkaerő-hiány felszámolásának fontosságát; úgy véli, hogy a Bizottságnak hangsúlyt kell helyeznie a kapcsolódó képzési és oktatási programok elősegítésére, amelyek az innovatív kkv-k számára elengedhetetlen IKT-készségek tekintetében hozzájárulhatnak a szakképzettmunkaerő-hiány felszámolásához;

13.  úgy véli, hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat találkozása érdekében a tagállamoknak oly módon kellene átalakítaniuk az oktatási rendszereiket, hogy azok figyelembe vegyék a megváltozott társadalmi környezetet, azaz szem előtt tartsák a tanulásnak, az egy vagy több idegen nyelv elsajátításának és a technológiai innovációknak a jelentőségét;

14.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő képzést, illetve folyamatos szakmai fejlesztést a tanárok számára a naprakész tanítási módszereknek és a XXI. századi készségek és kompetenciák fejlesztésének a támogatása érdekében;

15.  felhív az 50 éven felüliek munkaerőpiacra, vállalkozásba, oktatásba vagy képzésbe történő integrálását célzó további intézkedések meghozatalára is, hogy megakadályozható legyen az említett munkavállalók és családjuk hosszú távú munkanélkülisége és társadalmi kirekesztettségük kockázata;

16.  úgy ítéli meg, hogy a kkv-k fontos szerepet játszhatnak zöld munkahelyek megteremtésében; további beruházást szorgalmaz a kkv-k azon potenciáljának kiaknázásába, hogy az ökológiai kihívásokat üzleti lehetőségekké formálják;

17.  elismeri az önfoglalkoztatás és a mikrovállalkozások növekvő jelentőségét, mivel ezek elengedhetetlenül fontosak az innováció és a vállalkozások szempontjából; aggodalmának ad hangot ugyanakkor a színlelt önfoglalkoztatás jelenségének EU-ban tapasztalható terjedése miatt, amit nem szabad pozitív értelemben a „mikrovállakozások gyarapodásának” tekinteni, mert éppen ellenkezőleg, bizonytalanságot idéz elő, kedvezőtlen munkakörülményeket teremt, a szociális védelmet gyengíti, sőt megszünteti, aláaknázza a vállalkozásról mint tevékenységről kialakult képet, sokakat sérülékeny helyzetbe hoz, és mindezek által új, megoldásra szoruló társadalmi problémákat gerjeszt;

18.  hangsúlyozza, hogy a szabályozásból adódó adminisztrációs kötelezettségek aránytalanul nagyobb terhet rónak az önfoglalkoztatókra és a mikrovállalkozásokra, mint a nagyvállalatokra; úgy ítéli meg e tekintetben, hogy a színlelt önfoglalkoztató munkavállalókkal kapcsolatos intézkedések esetében egyértelműen meg kell határozni az intézkedés célját, és az nem róhat további adminisztratív terhet az egyénre;

19.  aggodalmának ad hangot számos önfoglalkoztató munkavállaló bizonytalan munkafeltételei és növekvő szegénysége miatt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a mikro- és kisvállalkozások szövetkezeti formában együttműködő hálózatait (például egyéni termelők szövetkezetei, szabadúszók szövetkezetei, kkv-k szövetkezetei, tevékenységi és foglalkoztatási alapon működő szövetkezetek), mivel ezek a hálózatok jelentős mértékben megerősítik alkotóelemeik fenntarthatóságát és foglalkoztatási lehetőségeit;

20.  tudomásul veszi az európai beruházási tervet, amelynek rendeltetése új munkahelyek teremtése, valamint az innováció és a versenyképesség serkentése, és reméli, hogy a Beruházási Projektek Európai Portálja – mint az Unión belüli jövőbeli beruházási projektek átlátható tára – a beruházókat a már meglévő lehetőségek felé tereli, ami a kkv-k finanszírozását segíti és a kezdő vállalkozások előnyére válik, mivel fontos és fenntartható módja a munkanélküliség csökkentésének és a hosszú távú, színvonalas foglalkoztatás előmozdításának; felhív ezért arra, hogy a megfelelő küszöbértékekkel együtt szerepeltessenek különböző kategóriákat a Beruházási Projektek Európai Portálján, hogy a kkv-k és az induló vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák annak funkcióit;

21.  emlékeztet arra, hogy az EU elkötelezte magát ipari bázisának megerősítésére, és azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra az európai GDP legalább 20%-át az ipari termelés adja majd, amit 2030-ig 30%-ra kell növelni; úgy véli, hogy ez alapvető feltétele az európai foglalkoztatási helyzet tényleges javításának;

22.  hangsúlyozza a prediktív jogalkotás és a folyamat megkönnyítésének szerepét a tudásintenzív és erősen innovatív kkv-ágazat – ezen belül is a szociális vállalkozások és a szövetkezeti jellegű vállalkozások – gyors fejlődésével kapcsolatban, hangsúlyozva az intelligens szakosodásban és az uniós városfejlesztési menetrendben betöltött szerepét, valamint előretekintve az amszterdami paktum, illetve a hálózatépítés és az európai innovációs partnerséghez hasonló gyűjtőszervezetek szerepe felé;

23.  megjegyzi, hogy az állami beruházási bankkal nem rendelkező tagállamokban működő kkv-k hátrányban lehetnek az azon országokban lévőkkel szemben, amelyek állami tulajdonban lévő beruházási bankokat működtetnek, mivel a közérdek értékelése nem elsődleges szempont a magántulajdonban lévő bankok számára;

24.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyék hatékonyabbá a kkv-k közbeszerzéshez való egyenlő hozzáférésével kapcsolatos jogszabályaikat;

25.   felhívja a tagállamokat, hogy támogassák szövetkezeti vállalkozások létrehozását és fejlesztését, mivel gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy ezek a válság során az átlagos vállalkozásokhoz képest sokkal ellenállóbbnak, kevésbé vannak kitéve a munkahely-megszüntetés kényszerének, valamint későbbi áthelyezés tárgyát nem képező, minőségi munkahelyeket képesek teremteni; felszólítja az EBB-t és a Bizottságot, hogy tájékoztassák a Parlamentet arról, milyen kézzelfogható intézkedéseket foganatosítottak eddig a szövetkezetek és a szociális vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében;

26.  úgy ítéli meg, hogy az uniós és nemzeti szakpolitikáknak nem csupán az induló kkv-kra és a kkv-kon belüli munkahelyteremtésre kell összpontosítania, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a vállalkozásátruházásokat, mivel ezek segítségével megtarthatók a meglévő munkahelyek a megszűnéssel fenyegetett kkv-kban; felhív annak támogatására, hogy a vállalkozások tulajdonjogát szövetkezet formájában munkavállalók vegyék át, mivel ez a vállalkozásátruházás egyik sikeres formája;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja be jobban a tagállamokat, valamint mind a helyi, mind a regionális hatóságokat, a felsőfokú oktatási és képzési létesítményeket, a civil társadalmi egyesületeket, az üzleti szereplőket, a szakszervezeteket és a pénzintézeteket azzal a céllal, hogy előmozdítsa az uniós finanszírozási források (többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a COSME, a Horizont 2020 és az Erasmus+) igénybe vételét és azok maradéktalan felhasználását, ezáltal leküzdve a tájékoztatáshoz, a tanácsadáshoz és a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségeket, amelyek még mindig a kkv-k növekedésének és munkahelyteremtő képességének legfőbb akadályai közé tartoznak; hangsúlyozza ezenkívül a határokon átnyúló kkv-támogatási programok fontosságát az európai kutatási kezdeményezés, az EUREKA keretein belül, hogy ezzel megkönnyítse a kkv-k és a kutatási intézmények közötti együttműködést; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a kkv-kat érintő finanszírozási eszközök jobb összehangolására;

28.  e célból kiemeli, hogy az e lehetőségekkel kapcsolatos képzések és tájékoztatás mennyisége a mai napig elenyésző a valós igényekhez és ahhoz képest, hogy milyen sokféle lehetőséget kínálnának ezek az alapok;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontokkal együtt dolgozzon ki meggyőző és hatékony népszerűsítő kampányokat a Horizont 2020 program gyorsított innovációt célzó eszközére vonatkozóan, kizárólag a kkv-kra irányulóan;

30.  felszólítja a kkv-kat (és köztük a mikrovállalkozásokat), akárcsak a helyi és a regionális hatóságokat, hogy maradéktalanul használják ki az esb-alapok és az ESBA együttes igénybevételéhez kapcsolódó lehetőségeket, szem előtt tartva, hogy a két eszköz kölcsönösen kiegészíti egymást; ajánlja az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) tematikus és több országra kiterjedő beruházási platformokon történő együttes igénybevételét, valamint felkéri a Bizottságot és az EBB csoportot, hogy az EBB csoport termékeinek népszerűsítése és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében fokozzák erőfeszítéseiket e platformok létrehozása terén;

31.  kiemeli, hogy fokozni kell a kutatásba, az innovációba, a magas színvonalú szakképzésbe és a fejlesztésbe való beruházást, hogy fellendítsük az európai kkv-k minőségi növekedési és munkahely-teremtési potenciálját; hangsúlyozza, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kkv-keretén belül 75 milliárd eurót különítettek el a kkv-k támogatására; üdvözli a jóváhagyott projektek körében a kkv-k ESBA általi finanszírozására vonatkozó projekt sikeres végrehajtását;

32.  kéri a Bizottságot, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során találják meg a módját annak, hogy teljes mértékben kompenzálják Horizont 2020 program költségvetési juttatásaiból az Európai Stratégiai Beruházási Alap javára eszközölt átcsoportosításokat, tekintettel e program fontosságára a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés szempontjából, különösen a kkv-k esetében;

33.  üdvözli az elmozdulást afelé, hogy pénzügyi eszközöket használjanak a kkv-k támogatására, ugyanakkor úgy véli, hogy a támogatásokat fenn kell tartani azokban az esetekben, amikor döntő és szükséges szerepet játszanak az innováció, a fejlesztés és a kutatás előmozdításában, amelyek nagyon fontosak a munkahelyteremtés és Európa jövőbeli gazdasági sikere szempontjából;

34.  sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot egyaránt, hogy a kkv-támogatás holisztikus megközelítése keretében 2017-ig jelentősen egyszerűsítsék az uniós finanszírozást a projektek végrehajtása, irányítása és felügyelete/ellenőrzése terén, különösen egy uniós szintű egységes e-közbeszerzési folyamat bevezetése által, illetve a teljes e-kohézión, a kockázat elvén alapuló egységes ellenőrzésen, a szükséges adatok és információk mennyiségének csökkentésén, valamint a túlszabályozásnak a szabályok kiterjedt optimalizálása révén történő megszüntetésén keresztül; hangsúlyozza azonban, hogy megfelelő egyensúlyt kell biztosítani egyrészről az egyszerűsítés, másrészről a szabálytalanságok, többek között a csalás feltárása és megelőzése között; kéri a Bizottságot, hogy a rendeletek középtávú felülvizsgálata során terjesszen be a kohéziós politikára vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatokat azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a kkv-k és különösen a növekedni vágyó induló vállalkozások számára a finanszírozáshoz való hozzáférést; emlékeztet arra, hogy a Bizottság számításai alapján az európai e-közbeszerzéssel, az átláthatóság, illetve az adminisztratív költségek csökkentésével évente akár 50 milliárd euró is megtakarítható lenne;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy mielőtt teljes körű vitát kezdeményezne a Parlamenttel a jövőbeli pénzügyi keretről és a kohéziós politikáról a 2020 utáni időszakra vonatkozóan, készítse el a kkv-k támogatási politikáinak és eszközeinek hatásának méréséhez szükséges, mennyiségi kimutatásokat is tartalmazó tanulmányokat, lehetővé téve az eredmények nyomon követésén és a politikák és az eszközök egy bizonyos méret alatti vállalkozásokat nem célzó egyéb támogatásokhoz képest mért hatékonyságának vizsgálatán alapuló előkészítő munkálatok elvégzését;

36.  hangsúlyozza a kisebb városi és a vidéki térségekben működő kkv-k támogatásra szolgáló uniós finanszírozási intézkedésekhez és elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének fontosságát, mivel ezek növelik a kkv-k foglalkoztatási képességeit, és hozzájárulnak az elnéptelenedéssel fenyegetett térségek gazdasági fejlődéséhez;

37.  felhívja a kkv-kat a munkaerőpiacon a foglalkoztatás és a díjazás tekintetében a férfiak és a nők között mutatkozó aránytalan különbségek felszámolására, többek között gyermekgondozási létesítmények, gyermekgondozói szabadság, a gyermekgondozó rugalmas munkaideje, illetve a nők és a férfiak egyenlő munkájáért járó egyenlő díjazás biztosítása vagy támogatása útján;

38.  felhívja a tagállamokat helyi gyermekgondozási infrastruktúra biztosítására annak érdekében, hogy a szülők könnyebben jussanak kisegítő munkaerőhöz;

39.  felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a képzéseket és az oktatást az információs és kommunikációs technológiák, illetve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén annak érdekében, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeli munkavállalók rendelkezzenek a szükséges digitális készségekkel; ösztönzi, hogy a Bizottság és a tagállamok támogassanak olyan programokat (például nyitott online kurzusokat), amelyek a munkanélküli fiatalokat segítik elektronikus készségek megszerzésében, és ugyanezt ösztönzi az 50 év feletti személyek, illetve az aktív idősek esetében is;

40.  hangsúlyozza, hogy kifejezetten az induló vállalkozásokat, a kkv-kat és a mikrovállalkozásokat célzó ösztönzőkre van szükség e vállalkozások alapításának és működésének, valamint a képzett munkavállalók alkalmazásának és az alkalmazottak képzésének megkönnyítéséhez;

41.  alapvetően fontosnak tartja, hogy a gyakornoki rendszerek és a szakképzés terén tovább erősítsék a mobilitást;

42.  buzdítja a tagállamokat, a regionális kormányzatokat, az oktatási intézményeket és a szociális partnereket, hogy teremtsenek lehetőségeket a fiatalok számára a vállalkozáshoz szükséges készségek és képességek elsajátításához, továbbá hogy jobban ismerjék el és akkreditálják a nem iskolarendszerű oktatást és az ilyen oktatásban megszerzett készségeket; hangsúlyozza továbbá az üzleti mentorálás jelentőségét a fiatal vállalkozók és az újonnan indított kkv-k szempontjából, a sikeresség arányának növelése, valamint a társaságok és az általuk kínált munkalehetőségek fenntarthatósága érdekében;

43.  szilárd meggyőződése, hogy a mesterlevél intézménye megtartandó;

44.  üdvözli az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot, amely segít a fiatal vállalkozóknak megszerezni a vállalkozás indításához és/vagy működtetéséhez szükséges ismereteket és hasznos készségeket; meggyőződése, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak jobban elő kell mozdítaniuk az ilyen programokat, ismertebbé téve azokat a célcsoportok körében, és segítve a fiatalokat vállalkozásuk kibontakoztatásában és sikeres fenntartásában;

45.  felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el kedvező jogi kereteket a fiatalok kkv-k általi foglalkoztatásának előmozdítása és támogatása érdekében, illetve nyújtsanak ösztönzőket a fiatalok számára saját üzleti vállalkozásuk megindításához, többek között javítva az információkhoz való hozzáférésüket és személyre szabott tanácsadást szolgáltatva számukra, megkönnyítve hitelhez jutásukat és finanszírozási megoldásokat kínálva nekik, valamint egyablakos ügyintézést biztosítva; úgy véli, hogy egy ilyen keretben diákoknak szóló munkahelyi képzési programok támogatásáról is rendelkezni kell, hogy első gyakorlati tapasztalataikat kkv-nál szerezhessék meg, egyúttal megfelelő szociális védelmet is biztosítva;

46.  megállapítja, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek jobban lehetővé teszik a képesítések és oklevelek Európa-szerte történő elismerését, ideértve például a virtuális szabadegyetemek által kiállított okleveleket és online bizonyítványokat, továbbá az iskolarendszeren kívüli tanulás akkreditálását, hogy a szakemberek egész Európában érvényesíthessék tudásukat és készségeiket;

47.  üdvözli a vállalkozások fizetésképtelenségére vonatkozó bizottsági jogalkotási javaslatot (amelynek része egyebek mellett egyebek mellett a korai szerkezetátalakítás és a második esély), a kudarccal szembeni félelem eloszlatása és a vállalkozók második esélyének biztosítása érdekében;

48.  hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás régi hagyományokkal rendelkezik Európában, és hogy a társadalmilag felelős vállalkozások ma is példaértékűek; hangsúlyozza, hogy a kkv-k fontos szerepet játszhatnak a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható növekedés biztosításában;

Kedvező és megbízható szabályozási környezet

49.  felszólítja a tagállamokat, hogy kerüljék el a túlszabályozást, mert az aláássa a vállalkozások versenyképességét és munkahelyteremtő képességét; véleménye szerint a kkv-ket terhelő költségek csökkentésének helyes, a kkv-k munkahelyteremtő képességét növelő útja – az egészséges és fenntartható, a kkv-tesztek rendszeres használatára is kiterjedő szabályozás, valamint annak a tagállamokban történő hatékony végrehajtása mellett – a szabályozási és az adminisztratív terhek csökkentése; hangsúlyozza, hogy ez nem érintheti hátrányosan a dolgozók védelmét;

50.  véleménye szerint a kedvező és szilárd szabályozási környezet, többek között a szabályok eredendő egyértelműsége a fenntartható minőségi munkahelyek létrehozásának lényeges előfeltétele a kkv-knél; véleménye szerint e szabályozási biztonságnak többek között ki kell terjednie a munkaszerződésekre vonatkozó, adóügyi és szociális biztonsági jogszabályokra, a munkavállalók védelmére, valamint az adók megállapítására, a jogbiztonságra és az eljárások hatékonyságára is; úgy véli, hogy a szabályozási környezet javításának legjobb módja a szociális partnerek döntéshozatali eljárásba történő folyamatos bevonása;

51.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, ügyeljenek arra, hogy ha az adminisztratív követelmények hatásai a kkv-kat aránytalanul sújtják, akkor a terhek és akadályok minimalizálására irányuló intézkedéseket kell szisztematikusan fontolóra venni, és emellett megfelelő egészségügyi és biztonsági védelmet is biztosítani kell a munkavállalók számára; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a kkv-k széles skálájára tekintettel az egyes akadályokra személyre szabott megoldásra van szükség;

52.  hangsúlyozza a tagállamok kkv-barát, eredményes, rugalmas és az igényekre reagálni képes közigazgatásának jelentőségét a vállalkozói értékek előmozdítása és a kkv-k növekedésének megkönnyítése szempontjából, lehetővé téve, hogy maradéktalanul kihasználhassák a jó minőségű munkahelyek teremtésére vonatkozó képességüket;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg a legjobb gyakorlatok hatékony cseréjét a tagállamok között a kkv-k számára kialakított különböző szabályozási környezetek tekintetében; üdvözli ezzel összefüggésben a kkv-követek (SME Envoys) hálózatát, amelynek szerepe a konzultációs folyamat javítása a nemzeti kkv-kkal, valamint az uniós tagállamok közötti együttműködés elősegítése; ugyancsak szorgalmazza a kkv-k és a helyi hatóságok, illetve az oktatási szektor közötti együttműködést, ami hasznos lehet a vállalkozások klaszter- és inkubátorszervezeteinek létrejötte szempontjából, és ezáltal növeli munkahelyteremtő képességüket; ösztönzi a kkv-kat az érdekképviseleti szervezetekhez történő csatlakozásra annak érdekében, hogy nemzeti és európai szinten is hangot adhassanak nézeteiknek, ami a multinacionális vállalatok esetében többnyire megvalósul; ösztönzi a kkv-k szövetségeit is a kkv-k hatékonyabb támogatására és megbízható szociális partnerként való erőteljesebb szerepvállalására;

54.  felhívja a tagállamokat, hogy a kkv-k előtt álló indokolatlan bürokratikus akadályok felszámolása érdekében vizsgálják felül a kkv-ket érintő jogszabályaikat, és alkalmazzák maradéktalanul „Gondolkozz először kicsiben!” elvet, valamint teremtsenek magas szintű szabályozási és adóügyi biztonságot, mivel ez a munkahelyek minőségének és stabilitásának előfeltétele;

55.  hangsúlyozza a kisvállalkozói intézkedéscsomaghoz kapcsolódó előzetes feltételrendszer teljesítésének jelentőségét, az üzletfejlesztés és a vállalkozás környezeti és adminisztratív eljárásainak, valamint a finanszírozási lehetőségek kkv-k által történő igénybevételének javítása céljával;

56.  úgy véli, hogy a kkv-k számára kedvezőbb adózást kell biztosítani, az alábbi két okból: a kkv-k és a multinacionális vállalatok közötti természetes egyenlőtlenség enyhítése céljából; annak lehetővé tétele érdekében, hogy az állami beruházásokkal együtt további forrásokat használjanak fel munkahelyteremtésre;

57.  felhívja a tagállamokat, hogy adókedvezményekkel is ösztönözzék az informális befektetők, az indulótőke-alapok és a vállalatokat korai szakaszban támogató piaci szereplők növekedését és létrejöttét;

58.  felhívja a figyelmet arra, hogy regionális egyenlőtlenségek és egyensúlytalanságok észlelhetők a kkv-k nemzeti fejlesztési bankoktól, uniós finanszírozású programokból és egyéb magán- vagy állami finanszírozást nyújtó intézményektől származó forrásokhoz való hozzáférése tekintetében; közvetítők igénybevétele révén egyenlő versenyfeltételek megteremtésére szólít fel valamennyi kkv számára – különös hangsúlyt fektetve azokra a kevésbé fejlett, szegényebb és távolabbi vagy elszigeteltebb régiókra, amelyek jelentős mértékű elnéptelenedéssel és/vagy a népesség szétszóródásával néznek szembe, csakúgy, mint a pénzügyi és gazdasági megszorításokkal küzdő országokra – az Unió által támogatott pénzügyi eszközök forrásaihoz való hozzáférés tekintetében;

59.  úgy véli, hogy a kkv-k csak a finanszírozáshoz való könnyített hozzáférés esetén kerülhetnek biztos anyagi helyzetbe a kkv korrekciós tényező segítségével, amely lehetővé teszi a növekedést és így a munkahelyek megtartását;

60.   hangsúlyozza, hogy a főként a mikrovállalkozásokat és az önfoglalkoztatásra törekvő, hátrányos helyzetű személyeket célzó mikrohitel a hagyományos banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés előtt álló akadályok leküzdésének egyik módja; örömmel fogadna a mikrohitelre igényt tartó projektek értékelésének hatékonyságát növelni kívánó intelligens egyszerűsítési kezdeményezéseket; örömmel látna továbbá a pénzügyi közvetítőket célzó elszámoltathatósági intézkedéseket, amelyek nem jelentenek túl nagy terhet és nem növelik ésszerűtlenül a költségeket;

61.  felhívja a figyelmet a késedelmes fizetéssel szembesülő kkv-k fizetésképtelenségének és csődjének kockázataira; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a késedelmes fizetésekről szóló irányelv végrehajtásának javítására; felhívja továbbá a tagállamokat megfelelő pénzügyi mechanizmusok, például bankgaranciák megvizsgálására;

62.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre európai keretszabályozást a páneurópai közösségi finanszírozási és közösségi befektetési piacok megteremtésének előmozdítására;

63.  felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a mikrovállalkozások és kkv-k számára nyújtott hitelek értékpapírosítását a számukra rendelkezésre álló hitel növelése céljából;

64.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a szociális vállalkozásokra vonatkozó szabályozási környezet javítására;

65.  elismeri annak fontosságát, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos intézkedések vállalati szintű végrehajtása során figyelembe vegyék a mikro- és kisvállalkozások helyzetét, különleges igényeit és megfelelésük nehézségeit; kiemeli, hogy a figyelemfelkeltés, a bevált gyakorlatok megosztása, a konzultációk, a felhasználóbarát útmutatók és online platformok rendkívül lényeges segítséget nyújtanak a kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak abban, hogy jobban meg tudjanak felelni a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó előírásoknak; kéri a Bizottságot, az EU-OSHA-t és a tagállamokat, hogy ne hagyjanak fel az olyan gyakorlati eszközök és iránymutatások kidolgozásával, amelyek megkönnyítik és fokozzák a kkv-k és mikrovállalkozások esetében a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak való megfelelést;

66.  üdvözli az EU-OSHA által kidolgozott online interaktív kockázatértékelési eszköz (OiRA) és más elektronikus eszközök tagállamokbeli bevezetését, amelyek elősegítik a kockázatértékelést, és előmozdítják a követelményeknek való megfelelést és a megelőzés kultúráját, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknál; sürgeti a tagállamokat, hogy a kkv-k támogatása érdekében vegyék igénybe az uniós finanszírozást általában a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó fellépésekhez, és különösen az elektronikus eszközök fejlesztéséhez;

67.  felkéri a Bizottságot, hogy a stratégiai keret felülvizsgálata során továbbra is vegye figyelembe a kkv-k és a mikrovállalkozások sajátos jellegét és helyzetét annak érdekében, hogy segíthesse e vállalkozásokat a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén kitűzött célok elérésében;

68.  kéri a Bizottságot, hogy szükség esetén az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai keretében fogadjon el differenciált megközelítést a kkv-k környezetének javítása tekintetében, figyelembe véve a tagállamok egyedi körülményeit és az uniós régiók közötti sajátos szerkezeti eltéréseket, a gazdasági, szociális és területi kohézió fokozása érdekében; kéri továbbá a Bizottságot, hogy figyelmét összpontosítsa a kkv-kre, és különösen a mikrovállalkozásokra;

69.  megjegyzi, hogy „A kkv-k versenyképességének fokozása” elnevezésű 3. számú tematikus célkitűzés eredményeképpen a tagállamok az operatív programokon belül a kkv-k növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának fokozására összpontosítanak; hangsúlyozza, hogy sem az esetleges jövőbeli, az egész unióra kiterjedő válságok, sem nagyszabású kezdeményezések nem vezethetnek a 3. számú tematikus célkitűzéssel és az EU általános költségvetésének 1.b alfejezetében meghatározott vonatkozó eszközökkel kapcsolatos kötelezettségvállalások és a kifizetések csökkenéséhez; elismeri, hogy a kkv-k rossz tőkeellátottsággal küzdenek, és ezért a fizetésképtelenségi kockázatok csökkentése érdekében minimalizálni kell a kohéziós politikával összefüggő számlák kifizetése terén jelentkező késedelmeket; a kkv-kat érintő kifizetések ütemezésének további javítására kéri a Bizottságot és a tagállamokat;

70.  rámutat, hogy az európai kkv-król szóló 2014/2015. évi éves jelentés és a 2016. évi éves növekedési jelentés egyaránt regionális eltéréseket és egyenlőtlenségeket tárt fel a kkv-kkal kapcsolatos környezeten belül, amelyeket a tagállamoknak hatékonyan kezelniük kell a programozási időszak vége előtt olyan erőfeszítések kíséretében, amelyek a nem vámjellegű akadályok felszámolása révén a kkv-k nemzetközivé válásának javítására törekednek;

71.  felszólítja az uniós pénzeszközökkel való gazdálkodást csak korlátozottan decentralizáló tagállamokat, hogy a kkv-knak (köztük a mikrovállalkozásoknak) biztosított technikai segítségnyújtással, többek között a kkv-k finanszírozáshoz és információs megoldásokhoz való fokozott hozzáférésével, valamint a helyi, illetve regionális támogatási rendszerekkel kapcsolatos adminisztratív kapacitást inkább a helyi hatóságokhoz irányítsák, ami regionálisan, különösen a kevésbé fejlett régiókban kiegyensúlyozottabb eredményeket és felhasználási arányt tenne lehetővé.

72.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell az inkubátorszervezeteket és a vállalkozások fejlesztőit is, hogy a start-up vállalkozások fontos eszközzé válhassanak a tartós munkahelyteremtés és a vállalkozásokban rejlő potenciál fenntartása szempontjából, megelőzve azt, hogy pusztán a profit érdekében fontos ötleteket értékesítsenek;

73.  hangsúlyozza, hogy meg kell könnyíteni az egységes piachoz való hozzáférését, megszüntetve a fennmaradt indokolatlan akadályokat és felszámolva az igazságtalan versenyt, a piac torzulásait, a színlelt önfoglalkoztatást és a „postafiók-társaságokat”; felhívja a tagállamokat, hogy – különösen határokon átnyúló szolgáltatások nyújtása révén – biztosítsanak egyenlő feltételeket a kkv-k számára a nemzeti piacukhoz való hozzáférés tekintetében; üdvözli e tekintetben, hogy a 2015-re vonatkozó egységes piaci stratégiában erőteljes hangsúlyt kapnak a kkv-k, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a pozitív kezdeményezések mellett vezessenek be olyan egyedi intézkedéseket, amelyek a kkv-k számára is elérhetőek;

74.  felhívja a tagállamokat, hogy a különösen a kkv-kat sújtó árnyékgazdaság elleni küzdelem egyik módjaként fogadjanak el a vállalatok alapításához kedvező jogi kereteket, és az újonnan létrehozott platformot maradéktalanul használják fel a be nem jelentett munka felszámolására; elismeri, hogy a gazdasági hanyatlás és a számos tagállamban bevezetett intézkedések hozzájárultak az árnyékgazdaság növekedéséhez;

75.  szilárd meggyőződése, hogy a menekültek munkaerő-piaci integrációja a legkisebb, kis- és középvállalkozások aktív és erőteljes támogatása nélkül soha nem fog sikerülni az EU-ban;

76.  kiemeli, hogy a menekültek nyelvi képzésének rendkívüli jelentősége van; hangsúlyozza, hogy ennek a lehető legkorábban el kell kezdődnie, és hogy a szakmai nyelv ismerete elengedhetetlen a vállalkozásokba való integrációhoz;

77.  hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni és ösztönzőket kell teremteni annak bátorítása és megkönnyítése érdekében, hogy a sérülékeny csoportokból származó emberek által kkv-kat (közöttük szociális vállalkozásokat és mikrovállalkozásokat) hozzanak létre, és le kell győzni a hátrányos megkülönböztetést e téren; hangsúlyozza, hogy az élethosszig tartó készségfejlesztés és tanácsadás fontos eszközei az esélyegyenlőség biztosításának; úgy véli, hogy a tagállamokban az illetékes hatóságoknak a kkv-k számára átfogó támogatást és tanácsadást kell biztosítaniuk a sérülékeny csoportok munkaerő-piaci integrációjához;

78.  felhív arra, hogy a kkv-ket semmilyen módon ne lehessen az önkéntes társadalmi kötelezettségvállalásukkal kapcsolatos nem pénzügyi információk közzétételére kötelezni; hangsúlyozza, hogy ez aránytalanul magas bürokratikus költségekhez vezetne, és veszélyeztetné, nem pedig ösztönözné a vállalatok társadalmi szerepvállalását;

79.  hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló 2013. február 6-i állásfoglalásában(13) egyértelműen világossá tette, hogy egy szabad társadalomban a jótékonysági intézkedéseket nem szabad kötelezővé tenni; szilárd meggyőződése, hogy a kötelező vállalati társadalmi felelősségvállalás ahhoz vezetne, hogy csökkenne az emberek hajlandósága a jótékonykodásra;

80.  kiemeli, hogy az idénymunka-szektornak nagy jelentősége van a kkv-k számára, és ezt differenciáltan kell értékelni, különösen érvényes ez tarifarendszereikre vonatkozólag; nyomatékosan kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok támogassák az ideiglenes munkavállalás minden formáját, és különösen azokat, amelyek a tartós foglalkoztatáshoz vezető utat jelentenek;

Egyenlő versenyfeltételek

81.  megjegyzi, hogy egyes esetekben az uniós versenypolitika olyan előnyöket hozhat létre, amelyeket főként nagy piaci szereplők élvezhetnek, akik a kkv-knál nagyobb méretgazdaságosságot képesek felmutatni; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az uniós versenyszabályoknak egyenlő versenyfeltételeket kell szavatolniuk a kkv-k és a nagyvállalatok számára, túllépve ezáltal a kkv-k méretgazdaságossággal kapcsolatos nehézségein, lehetővé téve nemzetközivé válásukat és fokozva munkahelyteremtő képességüket, különösen az új nemzetközi kereskedelmi megállapodások összefüggésrendszerében;

82.  felhívja a tagállamokat, hogy a közjogi intézmények szolgáltatásnyújtása esetén ez elsősorban azok saját, szuverén területén maradjon, hogy ez egyedi adózási helyzetükből kifolyólag ne vezessen a verseny torzulásához a kkv-k számára;

83.  rámutat arra, hogy a kkv-k Európában sokféle üzleti modell alkalmazásával és számos különböző jogi formában működnek, és hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani minden szereplő, így a szociális gazdaság szereplői számára is;

84.  véleménye szerint az, hogy az EU-ban a kkv-k a piachoz, a tájékoztatáshoz, a tanácsadáshoz, a közszolgáltatásokhoz, szakképzett munkaerőhöz és finanszírozáshoz jutás tekintetében nincsenek egyenlő helyzetben, hátrányba hozza őket a munkahelyteremtés kilátásait illetően, és mindez a vállalkozások mérete és teljesítménye tekintetében fennálló számos szerkezeti különbség következménye; úgy véli ezért, hogy az EU versenypolitikájának és belső piaci teljesítményének megítélésekor e szerkezeti sajátosságokat figyelembe kell venni;

85.  úgy ítéli meg, hogy egy kkv jó munka- és foglalkoztatási feltételeken alapuló, vonzó munkaadói imázsa fontos versenyelőny a képzett munkaerőhöz jutás szempontjából;

86.  véleménye szerint a szabályozás a közérdeket szolgálja, amelynek célja többek között a versenyképes és méltányos piac létrehozása, a dolgozók védelme, az egészség és a biztonság megóvása, az innováció előmozdítását és a természeti környezet megóvása; hangsúlyozza tehát annak szükségességét, hogy világos és hatékony jogszabályi kerettel kell rendelkezni, amely az alkalmazás során nem hoz létre szükségtelen bürokratikus terheket a kkv-k számára;

87.  megjegyzi, hogy azokban a régiókban, amelyekben a gazdasági fejlesztést közvetlenül a közvetlen külföldi befektetés vonzásával kívánják megvalósítani, a multinacionális cégeket egyes esetekben a jogszabályozási ügyekben preferenciálisan kezelhetik; úgy véli, hogy a multinacionális cégek preferenciális kezelését a kkv-kra gyakorolt negatív hatásuk enyhítése, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint a kkv-k munkahelyteremtő képességének fokozása céljával felül kell vizsgálni; elismeri továbbá, hogy számos kkv-t a multinacionális vállalatok és alkalmazottaik termékszállító és szolgáltató lánc útján történő támogatására hoznak létre; hangsúlyozza, hogy ilyen esetekben szoros figyelemmel kell kísérni a munkavállalói jogok tiszteletben tartását, és emellett üdvözli, hogy az OECD fokozni kívánja a nemzetközi adózási rendszer átláthatóságát, továbbá felszólít az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedések gyors végrehajtására;

88.  felhívja a tagállamokat, hogy alkalmazzák a jövedelem keletkezési helyén történő adóztatásának elvét és más intézkedéseket a multinacionális vállalatok nyereségátcsoportosítási gyakorlataival szemben annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket, és javítva ezáltal a kkv-k munkahelyteremtő képességét;

89.  megjegyzi, hogy a jobb szabályozási keret és a hatékony bűnüldözés hozzájárulhat az árnyékgazdaságból és az adókikerülésből fakadó problémák megoldásához;

90.  véleménye szerint a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokban figyelembe kell venni az EU régióiban megfigyelhető sajátos szerkezeti különbségeket a kis- és középvállalkozások ágazatában, és értékelni kell a foglalkoztatás jövőbeli kilátásaira, valamint a kkv-kben foglalkoztatott munkavállalók jogaira és bérére gyakorolt hatásaikat;

91.  felhívja a Bizottságot valamennyi tagállamra kiterjedő hatásértékelés elvégzésére arról, hogy milyen következményekkel jár majd a javasolt transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP), továbbá a piacgazdasági státusz Kína számára történő biztosítása a munkahelyek számára és minőségére a kis- és középvállalkozások ágazatában; hangsúlyozza, hogy egy ilyen hatásvizsgálatban részletes elemzést kell szerepeltetni a kkv-k vélhetőleg érintett típusairól és a vélhetőleg érintett ágazatokról;

92.  megjegyzi, hogy a digitális egységes piac lehetőségeket kínál; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy meg kell vizsgálni a figyelembe veendő lehetséges előnyöket és kihívásokat egyrészt a kkv-k egyes tagállamokban jellemző növekedési és munkahely-teremtési képességei, másrészt a munkavállalókra és a társadalombiztosítási rendszerekre gyakorolt hatás szempontjából; ajánlja, hogy a Bizottság teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy a kkv-k képesek legyenek alkalmazkodni a digitális egységes piachoz, majd fokozatosan annak szerves részévé váljanak;

93.   úgy véli, hogy az állami szektorban a digitalizáció (az e-kormányzás) ösztönzése és a széles sávú rendszerek távoli területeken történő elérhetőségének növelése csökkenti a kkv-k alapítási és működési költségeit, ezáltal tovább növelhető munkahelyteremtő képességük;

94.  ösztönzi a kkv-kat, hogy mozdítsák elő a távmunkát és a „smartworking”-megoldásokat, amelyek hatékony eszközök a cégek anyagi költségeinek csökkentése terén, és egyúttal lehetővé teszik a munkavállalók számára a szakmai és a családi élet jobb összeegyeztetését;

95.  üdvözli, hogy információs portálok állnak kifejezetten a kkv-k rendelkezésére, például a „Forráshoz jutás portálja” a „Your Europe” honlapon, és felhívja a Bizottságot, hogy bővítse tovább azok funkcióit, hozzáférhetőségét, és alakítsa át azokat interaktívabb eszközökké; hangsúlyozza különösen az egységes piaci stratégiában meghirdetett új egyetlen digitális átjáró egység eredményes megvalósításának fontosságát, mivel ez online hozzáférési pontot jelent valamennyi olyan információhoz és szolgáltatáshoz, amely az egységes piaccal kapcsolatos;

96.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL C 332. E, 2013.11.15., 18. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0394.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0459.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0321.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0264

(7)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0387.

(8)

Éves jelentés az európai kkv-k helyzetéről 2014/2015 (http://ec.europa.eu/growth/smes/business-friendly-environment/performance-review/index_en.htm).    

(9)

2016. februári adatok (http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7225076/3-04042016-BP-EN.pdf/e04dadf1-8c8b-4d9b-af51-bfc2d5ab8c4a).

(10)

A „Létesítményszintű munkavállalói képviselet Európában” című 2011-es Eurofound-jelentés.

(11)

A CECOP „Vállalkozások munkavállalók részére szövetkezeti formában történő átruházása” című, 2013-as kiadványa.

(12)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0264

(13)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0049.


INDOKOLÁS

Európának jelenleg két óriási kihívással kell szembenéznie: a munkanélküliséggel és a migrációs áramlással, amelyeknek számos kihatása lesz a jövőre. A magas munkanélküliségi arány veszélyezteti a demográfiai kilátásokat, sok fiatal ugyanis munkahely hiányában inkább nem alapít családot. E helyzet hosszú távú következménye a szociális biztonsági rendszerekre és a nyugdíjrendszerekre gyakorolt nyomás, ami a mostani nemzedék jövőjét is fenyegeti. A Dél- és Kelet-Európában tapasztalható magas munkanélküliségi arány miatt a fiatalok tömege vándorol Európa peremterületeiről a központi részeire, és ezzel párhuzamosan társadalmi feszültségek keletkeznek a fogadó országokban, amire az egyik példa az Egyesült Királyság esete.

A munkanélküliek száma az EU-ban történelmi viszonylatban továbbra is magas. 2015-ben 23 millió embernek nem volt munkája, és közöttük 4,5 millió fiatal (25 év alatti) férfi és nő volt, aki sem munkahellyel nem rendelkezett, sem tanulmányokat nem folytatott. A másik hatalmas kihívás, hogy a közelmúltban migránsok százezrei érkeztek Európába, ezért egyre több és több munkahelyre volna szükség ahhoz, hogy az Európában letelepülő emberek megfelelően beilleszkedhessenek.

E kihívásokra tekintettel az új munkahelyek létrehozásához szükséges feltételek megerősítése valamennyi – peremterületi és központi – uniós tagállamban kulcsfontosságú kérdés. Az európai gazdasági szerkezet főleg kis- és középméretű vállalkozásokon alapul, amelyek új munkaalkalmak forrásait és az európai gazdaság motorját képezik. Az elmúlt évtizedben a kkv-k az európai munkahelyek 85%-át hozták létre. 2015-ben a kisvállalkozások 71%-ban járultak hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez a nem pénzügyi vállalkozásokban. A kis- és középvállalkozásoknak ezért a vállalkozási politika kialakításának középpontjába kell kerülniük az Európai Unióban, és valamennyi szükséges lépést meg kell tenni a munkahelyteremtő képesség megerősítése érdekében ebben az ágazatban. Ez kizárólag a meglévő kötöttségek mélyreható feltérképezése alapján lehetséges. A jelentés a probléma ilyen elemzését kínálja.

A kkv-k csoportja sokrétű, és Európában számos különböző kisvállalkozói modell létezik. Fontos különbségeket állapítottak meg a vállalkozások mérete és gazdasági hatásuk tekintetében; például a Dél-, valamint a Közép- és Kelet-Európában működő legnagyobb kkv-k nyugati társaikhoz képest kisméretűknek tekinthetők. Ugyanakkor – a belső piaci szabályok ellenére – továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók az Európai Unión belül a kkv-kre vonatkozó szabályozási keret tekintetében, különösen e keret stabilitása és biztonsága szempontjából.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az üzleti fejlődéshez és a vállalkozások munkahelyteremtő képességének növeléséhez szükséges egészséges környezet kialakítása érdekében a nemzeti és európai politikáknak kezelniük kell a szakértelemmel kapcsolatos problémákat (a szakképzett munkaerő hiánya, meg nem felelés, agyelszívás), enyhíteniük kell a szabályozási bizonytalanságot és az adminisztratív terheket, valamint fel kell venniük a küzdelmet a be nem jelentett munkával és a multinacionális cégek de facto privilegizált helyzetével szemben.

Miközben a stabil gazdaságok növekedését a kkv-k és a nagyvállalatok közötti hatékony kölcsönös kapcsolatok gerjesztik, számos dél- és kelet-európai tagállamban a nehéz gazdasági körülmények rányomták bélyegüket a kkv-k megfelelő fejlődésére. Ezen kívül, a külföldi befektetések vonzására összpontosító gazdaságokban az üzleti szereplők képviselői arról számolnak be, hogy a közhatóságok hajlamosak hátrányosan megkülönböztetni a kis- és középvállalkozásokat, különösen az adóügyek és az igazságszolgáltatás szintjén. A kkv-k érdekképviseletei szervezetei és hálózatai általában kevésbé fejlettek az új tagállamokban, és helyzetük a nemzeti közigazgatási és pénzügyi intézményekkel szemben gyenge. Ebben a térségben a kkv-k a tőkehiány problémájával is küszködnek, ami piaci helyzetük romlásához vezet és megbénítja az igazságos versenyt.

A makrogazdasági stabilitás, valamint a kiszámítható és átlátható szabályozás hiányának következményeként a kkv-k fejlődéséhez az Unióhoz a 2004-es bővítés alkalmával csatlakozott tagállamokban, valamint az euróövezet válság sújtotta országaiban nem kedveznek a körülmények.

Ezért az uniós szabályozási keret kialakításakor végzett politikai hatásértékelés során különbséget kell tenni a multinacionális cégek és a kkv-k között. Ezzel egyidejűleg az uniós politikák eredményeinek értékelése és felmérése során nagyobb figyelmet kell szentelni a tagállamok közötti erős regionális különbségekre is. A munkahelyteremtés előtt álló eltérő akadályok fényében az „egyenmegoldás” elve hátrányosan megkülönböztetőnek bizonyult a kis- és középvállalkozások ágazatával szemben.

A jelentés hangsúlyozza a stabil szabályozási környezet, a szabályozási minőség és a végrehajtás jelentőségét, ez ugyanis a kkv-kat terhelő költségek – közöttük a munkaerőköltség – csökkentésének helyes útja; Egyben ez az egyik lényeges előfeltétele a munkahelyek állandóságának és annak, hogy a kkv-k képesek legyenek magas színvonalú munkahelyeket teremteni.

Ebben az összefüggésben az kkv-k szakképzett munkaerőhöz jutásának javításához szükséges egyedi intézkedések megkülönböztetett figyelmet kaptak. A jelentés különösen örvendetesnek találja a szakmai képzés továbbfejlesztését, ez ugyanis megkönnyíti a munkaalapú tanulást és a tanulószerződéses gyakorlati képzést.

A jelentés végezetül hangsúlyozza, hogy a kkv-k számára a nagyvállalatokéval egyenlő versenykörülményeket kell biztosítani. A kisvállalkozások és a helyi üzleti vállalkozások a vállalkozásokra magasabb állandó költségeket terhelő, túlszabályozott és bürokráciával átitatott rendszerekben különösen hátrányos helyzetben vannak. Egyes esetekben magából az uniós versenypolitikából fakad a kkv-knál nagyobb gazdasági hatékonyságú nagy piaci szereplők előnyben részesítése. A jelentés hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy egyedi intézkedéseket kell foganatosítani a kkv-k tekintetében annak érdekében, hogy csökkenjen a piacon tapasztalható gazdasági hátrányuk, módjuk legyen a nemzetközi válásra és fellendüljön munkahelyteremtő képességük.

A jelentés felhívja a figyelmet arra a „munkaerőpiaci paradoxonra” is, hogy Európában kétmillió álláshely maradhat esetleg betöltetlenül a meg nem felelés (mismatch) miatt. Más munkahelyek a kkv-knál megmenthetők, amennyiben a vállalkozóknak sikerül elkerülniük vállalkozásuk felszámolását, amelynek fő oka lehet a tőkehiány, a szerződéses partnerek kései fizetése, az utódlási folyamatok és a tulajdonosi szerkezetváltás bonyolultsága, az árnyékgazdasággal folytatott egyenlőtlen verseny, valamint a multiniacionális cégek bizonyos visszaélésszerű magatartása.

A legfontosabb: a tagállamoknak a „gondolkozz először kicsiben” elvet kell érvényre juttatniuk, és kedvező jogszabályi keretet kell biztosítaniuk az újonnan alapított kis- és középvállalkozások számára.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (24.5.2016)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

arról, hogy miként lehet a legjobban kiaknázni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) munkahelyteremtő képességét

(2015/2320(INI))

A vélemény előadója: Liadh Ní Riada

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az uniós költségvetésnek hozzá kellene járulnia a hosszú távú, minőségi és szakképzettséget igénylő munkahelyek létrehozásának fellendítéséhez és a kkv-k azon képességéhez, hogy tisztességes és fenntartható munkahelyeket hozzanak létre;

B.  mivel a kkv-k létrehozásának és növekedésének egyik legfőbb akadálya még mindig a finanszírozáshoz való hozzáférés, különösen a szociális gazdaságban tevékenykedő vállalkozások esetében, tekintettel többek között a kellően diverzifikált tőkeinstrumentumok és a kockázati tőke hiányára szerte az Unióban, melyekre szükség van egy vállalkozás növekedéséhez;

C.  mivel a kkv-k jelentős szerepet játszanak a gazdasági, szociális és területi kohézió megerősítésében, és hozzájárulnak többek között az intelligensebb, fenntartható és befogadó növekedéshez;

D.  mivel jóllehet a globális növekedés 90%-a az EU-n kívül megy végbe, csupán a kkv-k 13%-a végez az EU-n kívüli nemzetközi tevékenységet;

1.  kiemeli, hogy fokozni kell a kutatásba, az innovációba, a magas színvonalú szakképzésbe és a fejlesztésbe való beruházást, hogy fellendítsük az európai kkv-k minőségi növekedési és munkahely-teremtési potenciálját; hangsúlyozza, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kkv-keretén belül 75 milliárd eurót különítettek el a kkv-k támogatására; üdvözli a jóváhagyott projektek körében a kkv-k ESBA általi finanszírozására vonatkozó projekt sikeres végrehajtását;

2.  üdvözli az elmozdulást afelé, hogy pénzügyi eszközöket használjanak a kkv-k támogatására, ugyanakkor úgy véli, hogy a támogatásokat fenn kell tartani azokban az esetekben, amikor döntő és szükséges szerepet játszanak az innováció, a fejlesztés és a kutatás előmozdításában, amelyek nagyon fontosak a munkahelyteremtés és Európa jövőbeli gazdasági sikere szempontjából;

3.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió elkötelezte magát ipari bázisának megerősítésére, és azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra az európai GDP legalább 20%-át az ipari termelés adja, amit 2030-ig 30%-ra kell növelni; úgy véli, hogy ez alapvető feltétele az európai foglalkoztatási helyzet tényleges javításának;

4.  megjegyzi, hogy az állami beruházási bankkal nem rendelkező tagállamokban működő kkv-k hátrányban lehetnek az azon országokban lévőkkel szemben, amelyek állami tulajdonban lévő beruházási bankokat működtetnek, mivel a közérdek értékelése nem elsődleges szempont a magántulajdonban lévő bankok számára;

5.  örömmel fogadna az intelligens egyszerűsítésre vonatkozó javaslatokat a pályázati eljárások és a projektek előzetes értékelésének javítása érdekében, különösen mikrofinanszírozás esetén; továbbá örömmel látna a pénzügyi közvetítőket célzó elszámoltathatósági intézkedéseket, amelyek nem terhelik túl a kkv-ket és nem növelik ésszerűtlenül a költségeket;

6.  ragaszkodik ahhoz, hogy a fiatalok mind állami, mind magánforrásból származó, az oktatásba és a szakképzésbe beruházást irányító, a fiatalok vállalkozói és pénzügyi készségeit elősegítő és a kkv-k szakképzett munkaerő iránti igényének megfelelő támogatását meg kell erősíteni; kiemeli, hogy ennek a támogatásnak egyaránt szolgálnia kell új vállalkozások létrehozását és a már meglévő vállalkozások igazgatásának és vezetésének javítását, többek között azon vállalkozásokét, amelyek az EU határain kívül fejlesztik vagy kívánják továbbfejleszteni kereskedelmi tevékenységeiket; megjegyzi továbbá, hogy a női vállalkozók gyakran további akadályokkal szembesülnek és hangsúlyozza, hogy többet kell tenni a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés előmozdítása tekintetében bennük rejlő lehetőségek kiaknázására; úgy véli, hogy ezt a Bizottságnak siker- vagy kudarcmutatónak kell tekintenie a Parlament részére tett jelentéseiben, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hogy növeljék a nők vállalkozási kezdeményezéseire nyújtott támogatásokat, mivel a nőknek még mindig jelentős nemi megkülönböztetésre visszavezethető akadályt kell leküzdeniük ahhoz, hogy elindítsanak és továbbfejlesszenek egy vállalkozást;

7.  megállapítja, hogy további erőfeszítésekre és ösztönzőkre van szükség, különösen a nők és a migránsok vállalkozóvá válása tekintetében egyrészt a munkahelyteremtés fellendítése, másrészt a migrációs és menekültügyi válság leküzdése érdekében; úgy véli, hogy segítené az uniós célkitűzéseket, és nagyobb fokú helyi, regionális és országos integrációt és területi kohéziót eredményezne az EU-ban, ha azoknak az egyedi intézkedéseknek a keretében, amelyeknek célja a tagállamok támogatása a migráns közösségek letelepedésének és integrációjának előmozdításában, elősegítenék azt, hogy a nemzetközi védelemben részesülő migránsok mikrovállalkozásokat, szociális vállalkozásokat és kkv-kat hozzanak létre azon túl, hogy biztosítják számukra a munkaerőpiachoz való hozzáférést;

8.  hisz a digitális egységes piac által a munkahelyteremtés tekintetében kínált hatalmas lehetőségekben, és úgy véli, hogy az uniós szakpolitikáknak válaszolniuk kell az ipar digitalizálása által sarkallt új munkaerő-piaci igényekre;

9.  felhívja a figyelmet arra, hogy regionális egyenlőtlenségek és egyensúlytalanságok észlelhetők a kkv-k nemzeti fejlesztési bankoktól, uniós finanszírozású programokból és egyéb magán- vagy állami finanszírozást nyújtó intézményektől származó forrásokhoz való hozzáférése tekintetében; közvetítők igénybevétele révén egyenlő versenyfeltételek megteremtésére szólít fel valamennyi kkv számára – különös hangsúlyt fektetve azokra a kevésbé fejlett, szegényebb és távolabbi vagy elszigeteltebb régiókra, amelyek jelentős mértékű elnéptelenedéssel és/vagy a népesség szétszóródásával néznek szembe, csakúgy, mint a pénzügyi és gazdasági megszorításokkal küzdő országokra – az Unió által támogatott pénzügyi eszközök forrásaihoz való hozzáférés tekintetében;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy mielőtt teljes körű vitát kezdeményezne a Parlamenttel a jövőbeli pénzügyi keretről és a kohéziós politikáról a 2020 utáni időszakra vonatkozóan, készítse el a kkv-k támogatási politikáinak és eszközeinek hatásának méréséhez szükséges mennyiségi tanulmányokat, ami lehetővé tenné az eredmények nyomon követésén és a politikák és az eszközök egy bizonyos méret alatti vállalkozásokat nem célzó egyéb támogatásokhoz képest mért hatékonyságának vizsgálatán alapuló előkészítési munkák elvégzését;

11.  felszólítja az EBB-t és a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az eddig a szövetkezetek és a szociális vállalkozások forrásokhoz való hozzáférésének javítására hozott konkrét intézkedésekről, mivel azok a kkv-kkal együtt jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy több fenntartható és megfelelő minőségű munkahely jöjjön létre;

12.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a kisvállalkozások és az önálló vállalkozók számára a rendelkezésükre álló különböző európai finanszírozási lehetőségekről kialakított tájékoztatási és képzési csatornákat, hogy megismerhessék az uniós költségvetésben rendelkezésükre álló valamennyi pénzügyi eszközt; kéri továbbá a lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítést mind a dokumentáció, mind pedig az eljárások tekintetében a nevezett pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés elősegítése érdekében, valamint az eszközök rugalmasságának növelését.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.5.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, José Manuel Fernandes, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Sophie Montel, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Urmas Paet, Paul Rübig, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Paul Tang, Daniele Viotti

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georgios Kyrtsos, Andrej Plenković, Ivan Štefanec, Nils Torvalds, Auke Zijlstra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Laura Agea, Rainer Wieland


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (25.5.2016)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

arról, hogy miként lehet a legjobban kiaknázni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) munkahelyteremtő képességét

(2015/2320(INI))

A vélemény előadója: Andrey Novakov

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  felhívja a tagállamokat, hogy összpontosítsanak annak megkönnyítésére, hogy létrejöjjön a kkv-k (ide sorolva különösen az önfoglalkoztatást is) megfelelő uniós finanszírozási szerkezete – támogatások, kölcsönök, garanciák, sajáttőke-bevonás és mikrofinanszírozás, a helytől, ágazattól és életciklusszakasztól függően – tekintettel az ERFA-n, az Európai Stratégiai Beruházási Alapon (EFSI), valamint a közvetlen irányítású programokon, például a Horizont 2020 programon keresztül az uniós költségvetésből finanszírozott pénzügyi eszközök, és különösen a Horizont 2020, a PSCI, a COSME, a LIFE és az Erasmus+ programokon belüli kkv-támogató eszközök, illetve az eszközök közötti szinergiák egyre növekvő szerepére; megjegyzi, hogy fontos a programok végrehajtásának javítására szolgáló eszközök elemzése; javasolja, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió céljaival összhangban használt pénzügyi eszközöknek előnyére válhatna a jobb tájékoztatás, valamint a hatásukkal kapcsolatos tapasztalati bizonyíték; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő világos iránymutatásokat, amelyek meghatározzák a támogatások, a hitelek és a garanciák felhasználásának körülményeit; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg kkv-eszközök tagállamokon belüli felhasználását, valamint határozza meg, hogy a tagállamok mely okok esetén veszik igénybe, illetve nem veszik igénybe ezeket az eszközöket;

2.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy összpontosítsák erőfeszítéseiket azokra a régiókra, ahol alacsony a pénzügyi eszközök igénybevételének aránya, beleértve az induló vállalkozások kkv-vá alakulásának pénzügyi támogatását, tekintettel a pénzügyi termékek operatív programokban, az Európai Stratégiai Beruházási Alap, valamint az EBB-csoport műveleteiben játszott szerepére; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kínáljanak ösztönzőket a kkv-k számára azokban a régiókban, amelyeknek recesszióval, tartós munkanélküliséggel vagy menekültválsággal kell szembenézniük;

3.  felszólítja a kkv-kat (és köztük a mikrovállalkozásokat), akárcsak a helyi és a regionális hatóságokat, hogy maradéktalanul használják ki az esb-alapok és az ESBA együttes igénybevételéhez kapcsolódó lehetőségeket, szem előtt tartva, hogy a két eszköz kiegészíti egymást; ajánlja az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) tematikus és több országre kiterjedő beruházási platformokon történő együttes igénybevételét , valamint felkéri a Bizottságot és az EBB csoportot, hogy az EBB csoport termékeinek népszerűsítése és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében fokozzák erőfeszítéseiket e platformok létrehozása terén;

4.  sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot egyaránt, hogy a kkv-támogatás holisztikus megközelítése keretében 2017-ig jelentősen egyszerűsítsék az uniós finanszírozást a projektek végrehajtása, irányítása és felügyelete/ellenőrzése terén, különösen egy uniós szintű egységes e-közbeszerzési folyamat bevezetése által, illetve a teljes e-kohézión, a kockázat elvén alapuló egységes ellenőrzésen, a szükséges adatok és információk mennyiségének csökkentésén, valamint a túlszabályozásnak a szabályok kiterjedt optimalizálása révén történő megszüntetésén keresztül; hangsúlyozza azonban, hogy megfelelő egyensúlyt kell biztosítani egyrészről az egyszerűsítés, másrészről pedig a szabálytalanságok – ezen belül is a csalás – feltárása és megakadályozása között; kéri a Bizottságot, hogy a rendeletek középtávú felülvizsgálata során terjesszen be a kohéziós politikára vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatokat azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a kkv-k és különösen a növekedni vágyó induló vállalkozások számára a finanszírozáshoz való hozzáférést; emlékeztet arra, hogy a Bizottság számításai alapján az európai e-közbeszerzéssel, az átláthatóság, illetve az adminisztratív költségek csökkentésével évente akár 50 milliárd euró lenne megtakarítható;

5.  hangsúlyozza a kisvállalkozói intézkedéscsomaghoz kapcsolódó előzetes feltételrendszer teljesítésének jelentőségét, az üzletfejlesztés és a vállalkozás környezeti és adminisztratív eljárásainak, valamint a finanszírozási lehetőségek kkv-k által történő igénybevételének javítása céljával;

6.  hangsúlyozza, hogy a főként a mikrovállalkozásokat és az önfoglalkoztatásra törekvő, hátrányos helyzetű személyeket célzó mikrohitel döntő jelentőséggel bír a hagyományos banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés előtt álló akadályok leküzdésében;

7.  hangsúlyozza a prediktív jogalkotás és a folyamat megkönnyítésének szerepét a tudásintenzív és erősen innovatív kkv-ágazat – ezen belül is a szociális vállalkozások és a szövetkezeti jellegű vállalkozások – gyors fejlődésével kapcsolatban, hangsúlyozva az intelligens szakosodásban és az uniós városfejlesztési menetrendben betöltött szerepét, valamint előretekintve az amszterdami paktum, illetve a hálózatépítés és az európai innovációs partnerséghez hasonló gyűjtőszervezetek szerepe felé;

8.  hangsúlyozza, hogy a hármas spirál (triple helix) megközelítés elősegítése a kkv-k tekintetében élénkítheti a növekedést és a munkahelyteremtést;

9.  kiemeli az innovatív kkv-kat sújtó szakképzettmunkaerő-hiány felszámolásának fontosságát; úgy véli, hogy a Bizottságnak hangsúlyt kell helyeznie a kapcsolódó képzési és oktatási programok elősegítésére, amelyek az innovatív kkv-k számára elengedhetetlen IKT-készségek tekintetében hozzájárulhatnak a szakképzettmunkaerő-hiány felszámolásához;

10.  hangsúlyozza, hogy fontos ösztönözni és támogatni azokat a magánszektorbeli szervezeteket és vállalkozásokat, amelyek képesek információkkal szolgálni a piacokról és az előírásokról, stratégiákkal kapcsolatos tanácsot adni, valamint hozzáférni a megfelelő finanszírozási csomagokkal párosuló technológiai és innovációs lehetőségekhez, annak érdekében, hogy előmozdítsák az értékláncelemzésekhez hasonló eszközöket, amelyek lehetővé teszik a vállalkozók számára annak felismerését, hogy mely problémákkal és kihívásokkal kell megküzdeniük saját határaikon belül és kívül egyaránt, illetve milyen partnerek segítségére van szükségük;

11.  megjegyzi, hogy „A kkv-k versenyképességének fokozása” elnevezésű 3. számú tematikus célkitűzés eredményeképpen a tagállamok az operatív programokon belül a kkv-k növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának fokozására összpontosítanak; hangsúlyozza, hogy sem az esetleges jövőbeli, az egész unióra kiterjedő válságok, sem nagyszabású kezdeményezések nem vezethetnek a 3. számú tematikus célkitűzéssel és az EU általános költségvetésének 1.b alfejezetében meghatározott vonatkozó eszközökkel kapcsolatos kötelezettségvállalások és a kifizetések csökkenéséhez; elismeri, hogy a kkv-k rossz tőkeellátottsággal küzdenek, és ezért a fizetésképtelenségi kockázatok csökkentése érdekében minimalizálni kell a kohéziós politikával összefüggő számlák kifizetése terén jelentkező késedelmeket; a kkv-kat érintő kifizetések ütemezésének további javítására kéri a Bizottságot és a tagállamokat;

12.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a 2020 utáni időszakra biztosítson további támogatást a COSME, a Horizont 2020 és az Erasmus fiatal vállalkozóknak programok számára a többéves pénzügyi keret áttekintése/felülvizsgálata során, tekintettel e programoknak a kkv-k szempontjából játszott kulcsszerepére helyi és regionális szinten, valamint az innováció és a klaszterek kialakításának jelentős hatásaira;

13.  úgy véli, hogy a finanszírozást és a vállalkozásra való felkészítést (aminek az iskolai tananyag részét is kell képeznie) két egymáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó tényezőnek kell tekinteni, ha a bevételek növeléséről és több és jobb munkahely (például környezetbarát munkahelyek, akár a körforgásos gazdaság elveivel összefüggően történő) megteremtéséről van szó; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hogy a nők és a fiatalok vállalkozási kezdeményezéseihez nyújtsanak további támogatásokat; hangsúlyozza, hogy a kkv-k kulcsfontosságú szerepet játszanak vidéken, különösen olyan régiókban, amelyeket megnövekedett ifjúsági munkanélküliség vagy elnéptelenedés sújt;

14.  további beruházásokat szorgalmaz azon erőfeszítésekbe, melyek célja, hogy kihasználják a környezeti kihívások üzleti lehetőségekké formálása (Zöld cselekvési terv a kkv-k számára) és a zöld gazdaságba való átmenet előmozdítása terén a kkv-kban rejlő potenciált; támogatja, hogy a zöld üzleti modellek és a zöld technológiák, valamint minden kormányzati szinten a zöld közbeszerzések révén teremtsenek üzleti lehetőségeket;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy már 2016-ban ismertesse a Parlamenttel a jövőbeli kohéziós politikáról folytatandó és ebben az évben kezdődő teljes körű vita időbeosztását, és hogy ebben térjen ki a 2020 utáni időszak forgatókönyveire és előkészítési munkáira, hogy ezáltal a régiók és a kkv-k kellő időben fel tudjanak készülni;

16.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a kkv-kat és a kkv-k szervezeteit minden szinten fokozottabban és aktívabban vonják be az esb-alapokra vonatkozó 2020 utáni stratégia kidolgozásába; ebből a szempontból felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét a kkv-k számára kialakított különböző szabályozási környezetek tekintetében;

17.  a vállalkozói környezetre és a kkv-kkal kapcsolatos szempontokra vonatkozó országspecifikus ajánlások és nemzeti reformprogramok gyorsabb és méltányosabb végrehajtására szólít fel az uniós régiókon belül annak elkerülése érdekében, hogy a helyi sajátosságokat érintő kérdéseket a szokványos módon kezeljék, a regionális beruházások tekintetében pedig az uniós költségvetés elmaradjon az optimális szinttől;

18.  rámutat, hogy az európai kkv-król szóló 2014/2015. évi éves jelentés és a 2016. évi éves növekedési jelentés egyaránt regionális eltéréseket és egyenlőtlenségeket tárt fel a kkv-kkal kapcsolatos környezeten belül, amelyeket a tagállamoknak hatékonyan kezelniük kell a programozási időszak vége előtt olyan erőfeszítések kíséretében, amelyek a nem vámjellegű akadályok felszámolása révén a kkv-k nemzetközivé válásának javítására törekednek;

19.  felszólítja az uniós pénzeszközökkel való gazdálkodást csak korlátozottan decentralizáló tagállamokat, hogy a kkv-knak (köztük a mikrovállalkozásoknak) biztosított technikai segítségnyújtással, többek között a kkv-k finanszírozáshoz és információs megoldásokhoz való fokozott hozzáférésével, valamint a helyi, illetve regionális támogatási rendszerekkel kapcsolatos adminisztratív kapacitást inkább a helyi hatóságokhoz irányítsák, ami regionálisan, különösen a kevésbé fejlett régiókban kiegyensúlyozottabb eredményeket és felhasználási arányt tenne lehetővé.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.5.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

3

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Rosa D’Amato, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Stanislav Polčák, Julia Reid, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ivana Maletić, Miroslav Mikolášik, Sophie Montel, Dimitrios Papadimoulis, Tonino Picula, Maurice Ponga, Branislav Škripek, Davor Škrlec, Hannu Takkula, Damiano Zoffoli, Milan Zver


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

13.7.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

46

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Czesław Hoc, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Jan Keller, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Kostadinka Kuneva, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Javi López, Thomas Mann, Anthea McIntyre, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniela Aiuto, Deirdre Clune, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Zdzisław Krasnodębski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Csaba Sógor, Neoklis Sylikiotis

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Isabella De Monte


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

46

+

ALDE

ECR

EFDD

ENF

PPE

 

S&D

Verts/ALE

Enrique Calvet Chambon, Martina Dlabajová, Marian Harkin, Yana Toom, Renate Weber

Arne Gericke, Czesław Hoc, Zdzisław Krasnodębski, Anthea McIntyre, Ulrike Trebesius

Laura Agea, Daniela Aiuto, Tiziana Beghin

Mara Bizzotto

David Casa, Deirdre Clune, Danuta Jazłowiecka, Dieter-Lebrecht Koch, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jérôme Lavrilleux, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Csaba Sógor, Romana Tomc

Guillaume Balas, Brando Benifei, Ole Christensen, Isabella De Monte, Elena Gentile, Agnes Jongerius, Jan Keller, Javi López, Edouard Martin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Marita Ulvskog

Jean Lambert, Terry Reintke, Tatjana Zdanoka

6

-

GUE/NGL

NI

Tania González Peñas, Kostadinka Kuneva, Patrick Le Hyaric, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis

Lampros Fountoulis

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat