JELENTÉS a postai szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról

9.8.2016 - (2016/2010(INI))

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
A vélemény előadója: Markus Ferber

Módosítások

Eljárás : 2016/2010(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A8-0254/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0254/2016

Viták :

PV 14/09/2016 - 18
CRE 14/09/2016 - 18

Szavazatok :

PV 15/09/2016 - 11.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0357

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a postai szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról

(2016/2010(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. és 56. cikkére a letelepedés és a szolgáltatások nyújtásának szabadságáról az Unióban,

– tekintettel az EUMSZ-nek a vállalkozásokra alkalmazandó versenyszabályokról szóló 101. és 102. cikkére,

– tekintettel az EUMSZ 14. cikkére,

– tekintettel az EUMSZ-hez csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló (26.) jegyzőkönyvre,

– tekintettel a 2002/39/EK és 2008/6/EK irányelvekkel módosított, a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1] (a továbbiakban „postai szolgáltatásokról szóló irányelv”);

– tekintettel a postai szolgáltatásokkal foglalkozó szabályozó hatóságok európai csoportjának létrehozásáról szóló, 2010. augusztus 10-i bizottsági határozatra[2],

– tekintettel a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3],

– tekintettel a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

– tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[5],

– tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[6],

– tekintettel a postai szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazására vonatkozó 2015. november 17-i bizottsági jelentésre (COM(2015)0568) és a kapcsolódó szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0207),

– tekintettel a Bizottság európai digitális egységes piaci stratégiáról szóló, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),

– tekintettel az „Útiterv a csomagkézbesítés egységes piacának kialakítása felé – A kézbesítési szolgáltatások iránti bizalom növelése és az online értékesítés ösztönzése” című, 2013. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2013)0886),

– tekintettel a Bizottság „Integrált uniós csomagkézbesítési piac az e-kereskedelem bővülése érdekében” című, 2012. november 29-i zöld könyvére (COM(2012)0698),

– tekintettel az „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére” című, 2012. január 11-i bizottsági közleményre (COM(2011)0942),

– tekintettel az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i bizottsági fehér könyvre (COM(2011)0144),

– tekintettel „Az integrált uniós csomagkézbesítési piacról az e-kereskedelem bővülése érdekében” című, 2014. február 4-i állásfoglalására[7],

– tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására[8],

– tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0254/2016),

A. mivel a postai szolgáltatások piaca a gazdaság jelentős növekedési kilátásokkal bíró területe, ahol növekszik a verseny, bár az Európai Bizottság Postaügyi Statisztikai Adatbázisa szerint 2012 és 2013 között a levélpostai szolgáltatások átlagosan 4,85 %-kal csökkentek az Unióban, ami összhangban van a levelek mennyiségének csökkenésével az utóbbi 10 év során, amely nagyrészt az elektronikus helyettesítés folyamatának tudható be;

B. mivel a postai szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása elősegítette a belföldi piacok megnyitását a levélpostai szolgáltatások piacán folyó verseny előtt, ám a fejlődés lassú volt, és nem vezetett a levélpostai szolgáltatások belső piacának kiteljesedéséhez, mivel az ágazatot a legtöbb tagállamban még mindig az egyetemes szolgáltatók uralják;

C. mivel az ikt alkalmazása folyamatos támogatást jelent a postai szolgáltatási szektor számára, ugyanis lehetőséget biztosít az innovációra és a piacbővítésre;

D. mivel az új versenytársak elsősorban a nagyvállalati ügyfelekre és a sűrűn lakott térségekre összpontosítanak;

E. mivel a csomagkézbesítési piac nagymértékben kompetitív, innovatív és gyorsan növekvő ágazat, amely 2008 és 2011 között 33 %-kal nőtt a forgalom tekintetében, és ahol a piaci növekedésnek az e-kereskedelem az egyik hajtóereje;

F. mivel a távirányítású légijármű-rendszerek (drónok) széles körű használata a csomagkézbesítés új, gyors, környezetbarát és hatékony módjait teheti lehetővé, különösen a ritkán lakott, elszigetelt és távoli térségekben;

G. mivel beszámolóik szerint a fogyasztók és a kisvállalkozások a csomagkézbesítési problémák – különösen a magas árak – miatt nem tudnak többet értékesíteni más tagállamok számára vagy onnan vásárolni;

I. Egyetemes szolgáltatás: a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének bővítése

1. megjegyzi, hogy míg az egyetemes szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó minimális normák (postai küldemények 2 kg-os súlyig, postai csomagok 10-20 kg-os súlyig, ajánlott és biztosított küldemények, valamint más, általános gazdasági érdekű szolgáltatások, mint az újság és hírlap forgalmazás), amely az Unióban az alapvető szolgáltatások minimális kínálatának az Unió minden részén történő biztosítása révén kerül szabályozásra, lehetővé téve a tagállamoknak magasabb szintű normák bevezetését, általában megfelelnek a fogyasztók igényeinek, bizonyos részletes követelményeket – amelyek nincsenek szabályozva uniós szinten – a feladattal megbízott nemzeti szabályozó hatóságok állapítanak meg;

2. megállapítja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok elsődleges feladata a postai szolgáltatásokról szóló irányelv egyetemes szolgáltatásnyújtás fenntartható biztosítására irányuló általános célkitűzésének a teljesítése; felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a nemzeti szabályozó hatóságok szerepét és függetlenségét, a munkatársakra vonatkozó magas fokú szakmai minősítési feltételekkel és a munkahelyi képzéshez való méltányos és megkülönböztetésmentes hozzáféréssel, továbbá garantált rögzített hivatali idő, valamint az indok nélküli elbocsátás ellen – ilyen elbocsátás esetére az indokok (pl. súlyos jogszabálysértés) kimerítő felsorolása mellett – jogi védelem révén, hogy semleges, átlátható módon és határidőn belül teljesíthessék a postai szolgáltatásokról szóló irányelvből fakadó kötelezettségeiket;

3. úgy ítéli meg, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok szerepének a csomagkézbesítési piac új szabályozása értelmében történő bővítése során foglalkozni kell a kézbesítési ágazatban a „kimazsolázás” jelenségével, és valamennyi szolgáltatóra vonatkozó minimális normákat kell megállapítani a tisztességes és egyenlő verseny biztosítása érdekében;

4. úgy véli, hogy a függetlenségre vonatkozó kötelezettség csak akkor teljesíthető, ha a nemzeti szabályozó hatóságok szabályozó feladatkörei strukturálisan és funkcionálisan elkülönülnek a postai szolgáltatók tulajdonlásával vagy irányításával kapcsolatos tevékenységektől; úgy véli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok magasabb beosztású tisztviselőinek nem kellene engedélyezni, hogy az állami postának vagy más érintett félnek dolgozzanak a nemzeti szabályozó hatóságtól való távozásukat követő legalább hat hónapon belül, az összeférhetetlenség megelőzése érdekében; úgy véli, hogy e célból a tagállamoknak olyan törvényi rendelkezéseket kell megállapítaniuk, amelyek az említett kötelezettség megsértése esetén szankciók kiszabását teszik lehetővé;

5. kéri a Bizottságot, hogy segítse elő és erősítse a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködést és koordinációt a határon átnyúló kézbesítés hatékonyságának és interoperabilitásának növelése terén, és felügyelje a nemzeti szabályozó hatóságok szabályozási tevékenységeit – beleértve az egyetemes szolgáltatások nyújtását – az európai jog alkalmazására vonatkozó egységes megközelítés biztosítása, illetve a postai szolgáltatások piacának EU-n belüli harmonizálása érdekében;

6. emlékeztet arra , hogy a postai szolgáltatásokról szóló irányelv biztosítja a tagállamok számára a helyi sajátosságoknak való megfeleléshez és az egyetemes szolgáltatásnyújtás hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához szükséges rugalmasságot, amely lehetővé teszi a felhasználók igényeinek kielégítését és a műszaki, gazdasági és társadalmi környezet változásaihoz való igazodást is;

7. tudomásul veszi, hogy a Bizottság megerősítette, hogy a postai szolgáltatásokról szóló irányelv nem ír elő meghatározott tulajdonosi struktúrát az egyetemes szolgáltatók számára; úgy véli, az egyetemes szolgáltatókat nem szabad megakadályozni abban, hogy befektetéseket eszközöljenek és innovatív megoldásokat alkalmazzanak a postai szolgáltatások hatékonysága és minősége érdekében;

II. Az egyetemes szolgáltatás fenntartása és a tisztességes verseny lehetővé tétele: hozzáférhetőség, a szolgáltatás színvonala és a felhasználók igényei

8. úgy ítéli meg, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget egyre szűkebben értelmezik; ösztönzi annak előmozdítását, hogy a fogyasztók az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen belül meghatározhassák a levélkézbesítés mikéntjét; hangsúlyozza ezért a minőségi egyetemes szolgáltatás nyújtásának fontosságát megfizethető feltételek mellett, beleértve legalább heti öt kézbesítési és öt gyűjtési napot minden uniós polgár esetében; megjegyzi, hogy az irányelvvel összhangban – az egyetemes szolgáltatás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében és nemzeti sajátosságaiknak, illetve sajátos földrajzi adottságoknak megfelelően – egyes tagállamok lehetővé tesznek bizonyos mértékű rugalmasságot; emlékeztet arra, hogy bár az irányelv lehetővé tesz bizonyos fokú rugalmasságot, ezt a nemzeti rendelkezések nem haladhatják meg;

9. emlékeztet arra, hogy az egyetemes szolgáltatásnak a műszaki, gazdasági és társadalmi környezet változásainak és a felhasználók igényeinek megfelelően kell alakulnia, és hogy a postai szolgáltatásokról szóló irányelv biztosítja a tagállamok számára a helyi sajátosságoknak való megfeleléshez és az egyetemes szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához szükséges rugalmasságot;

10. úgy véli, hogy javítható és javítandó a csomagszállítási egyetemes szolgáltatások földrajzi kiterjedése és hozzáférhetősége, különösen a fogyatékkal élő polgárok, a csökkent mozgásképességű személyek és a távoli területeken élő fogyasztók esetében; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a postai szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést, és összhangot kell teremteni a postai szolgáltatásokról szóló irányelv és az akadálymentesítési intézkedéscsomag között;

11. megállapítja, hogy a levélmennyiség csökkenése sok tagállamban egyre jobban megnehezíti az egyetemes postai szolgáltatás biztosítását; elismeri, hogy sok kijelölt egyetemes szolgáltatóknak az egyetemes szolgáltatás nyújtását más tevékenységekből (pl. pénzügyi szolgáltatások, csomagkézbesítés) származó bevételekből kell finanszírozniuk;

12. megállapítja, hogy a postai ágazatban számtalan példa van a tisztességtelen versenyre, és felhívja az illetékes hatóságokat a kötelességszegések szankcionálására;

13. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy felügyeljék a postai szolgáltatások mint közszolgáltatások nyújtását, biztosítva, hogy a közszolgáltatáshoz kapcsolódó ellentételezés arányos, átlátható és méltányos módon kerül-e végrehajtásra;

14. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség megfizethető legyen, valamint valamennyi felhasználó számára elérhető legyen a nyújtott szolgáltatások igénybevétele; emlékeztet arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak egyértelműen meg kell határoznia egy-egy levélküldemény megfizethetőségét, és a tagállamok fenntarthatják vagy bevezethetik az ingyenes postai szolgáltatást a vak és gyengénlátó személyek számára;

15. felhívja a tagállamokat, hogy őrizzék meg a területi és a társadalmi kohéziót, illetve a kapcsolódó minőségi követelményeket, és megállapítja, hogy a tagállamok a 97/67/EK irányelvben előírt rugalmasság alkalmazásával egyes sajátosságokat már a helyi követelményekhez igazítottak; elismeri a postai hálózatok és szolgáltatások alapvető fontosságát az uniós polgárok számára; felhívja a tagállamokat, hogy az állami támogatás eszközeit csak kivételes esetekben, az uniós versenypolitikával összhangban, átlátható, megkülönböztetésmentes és megfelelő módon használják fel, és biztosítsák a fogyasztók hozzáférését a postai szolgáltatásokhoz a jövőben is, adott esetben fenntartva a szolgáltatások minimális számát egyazon hozzáférési ponton; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kompenzációs alapok arányosak, a közbeszerzési eljárások pedig átláthatóak és méltányosak legyenek;

16. kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a piac megnyitása továbbra is minden igénybevevő, és különösen a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások számára előnyös legyen, a piaci fejlemények szoros figyelemmel kísérése mellett; ösztönzi a szolgáltatások gyorsaságának, megválaszthatóságának és megbízhatóságának javítására irányuló további intézkedéseket;

17. felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az egyetemes szolgáltatás jelenlegi meghatározását, amely előírja a fogyasztóknak nyújtandó szolgáltatás garantált minimális szintjét, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alkalmassá tételét a fejlődő piacok számára, és figyelembe veszi a piaci változásokat a különböző tagállamokban, illetve előmozdítja a gazdasági növekedést és a társadalmi kohéziót; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy – az egyes piacokra jellemző kedvezőtlen adottságokat figyelembe véve – a szolgáltatók számára bizonyos mértékű rugalmasságról kell rendelkezni az egyetemes szolgáltatás megszervezése érdekében; felhívja a tagállamokat az engedélyezési eljárásoknak a jelenlegi irányelv szerinti végrehajtására, folytassák az engedélyezési és/vagy értékesítési eljárások harmonizációját, a belső piacra lépés előtt álló indokolatlan akadályok számának csökkentése érdekében, szükségtelen adminisztrációs terhek bevezetése nélkül;

18. hangsúlyozza, hogy az egyszerűen hozzáférhető és megfizethető egyeztetési eljárások bevezetése komoly lehetőséget kínál arra, hogy vita esetén a piaci szereplők és a fogyasztók egyszerű és rövid távú megoldást találjanak; ösztönzi a Bizottságot a postai szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogaival kapcsolatos jogszabály elkészítésére;

19. felkéri a Bizottságot arra, hogy a jogalkotási javaslat megszövegezése során vegye figyelembe a digitalizációt és azokat a lehetőségeket, amelyeket az jelent, a tagállamok konkrét jellemzőit, valamint a postai szolgáltatások és csomagküldés piacán megjelenő általános trendeket;

20. emlékeztet arra, hogy a postai szolgáltatások héamentességét – az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hosszú távú fenntarthatóságának garantálása mellett – úgy kell alkalmazni, hogy minimális legyen a korábbi monopóliumok és az új piaci szereplők közti verseny torzulása, annak biztosítása érdekében, hogy minden szereplőnek továbbra is lehetőségében álljon postai szolgáltatásokat nyújtani Európában; megjegyzi, hogy a héamentesség biztosítása kizárólag a már meglévő szolgáltató számára az egyetemes szolgáltatásokon túli szolgáltatások esetében, amennyiben a többi szolgáltatóra nem terjed ki a héamentesség, a piaci verseny kialakulásának jelentős akadálya;

21. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson egyenlő versenyfeltételeket a hagyományos levélpostai szolgáltatók és a csomagkézbesítés gyorsan bővülő piacának szolgáltatói, illetve a meglévő és az újonnan belépő postai szolgáltatók között; javasolja, hogy a Bizottságnak legyen joga értékelni, hogy egy-egy ajánlattételi eljárás méltánytalan terhet jelent-e;

22. felhívja a tagállamokat annak megvizsgálására, hogy a meglévő szolgáltatók számára nem biztosítanak-e előnyt állami támogatás útján, és ugyanakkor ezeket nem hozzák-e hátrányos helyzetbe közszolgáltatási kötelezettségükre vagy régebbi működési költségeikre való tekintettel az új belépőkkel szemben;

23. úgy véli, hogy a verseny és a piac az innováció és a többletszolgáltatások előmozdítói, és kéri a Bizottságot az ágazati innováció támogatására – figyelembe véve az arányosság és a gazdaságosság elveit – az olyan többletszolgáltatások ösztönzése érdekében, mint a nyomon követés, a leadási/átvételi pontok, a kézbesítési idő megválasztásának lehetősége, a megfelelő visszaküldési eljárások, és az egyszerű jogorvoslati eljárások igénybe vétele; elismeri a postai szolgáltatók által a fenti területeken már elvégzett munkát és eszközölt beruházásokat;

24. felhívja a Bizottságot, hogy kísérje szorosan figyelemmel a tagállamok által a postai szolgáltatók egyetemes szolgáltatási kötelezettsége és régebbi működési költségei tekintetében nyújtott támogatást az általános gazdasági érdekű szolgáltatások állami támogatásának ellenőrzésére irányadó fő szabályrendszer (az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály) alapján;

25. úgy véli, hogy a postai szolgáltatások minőségét az irányelvben meghatározott előírások alapján kell értékelni, továbbá tükrözniük kell a fogyasztók igényeit az interoperabilitás és a szolgáltatás minőségének javítása érdekében;

26. megjegyzi, hogy az európai postai szolgáltatók beruházásokat eszközöltek a hálózatuk összekapcsolhatóságának fejlesztése terén, és innovatív, felhasználóbarát szolgáltatásokat vezettek be a fogyasztók és a határokon átnyúló kézbesítést igénybe vevő, kkv-ként működő e-kereskedők számára; úgy ítéli meg, hogy ezeket a beruházásokat méltányos hozzáférési feltételek útján meg kell védeni;

27. ismételten megerősíti, hogy támogatja a Postai Felhasználói Fórumot, amelyet a Bizottság 2011-ben hozott létre azzal a céllal, hogy elősegítse a postai szolgáltatásokat igénybe vevők, a postai szolgáltatók, a szakszervezetek és más érintett felek közötti eszmecserét többek között a végfelhasználói elégedettség, az üzleti felhasználókra jellemző különleges követelmények és az e-kereskedelemhez kötődő kézbesítés javítása kérdésében; úgy véli, hogy a Fórum nagyon hasznos volt, és rendszeres megbeszéléseket kellene tartania annak érdekében, hogy potenciális megoldásokat dolgozzon ki a postai és csomagkézbesítési szolgáltatások javítása céljából;

III. A határokon átnyúló dimenzió és az e-kereskedelem

28. kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a postai hálózatok interoperabilitását és fejlesztését, és ahol több egyetemes szolgáltató van jelen, küszöböljék ki a postai küldemények szállítása előtt álló akadályokat, illetve a határon átnyúló kézbesítések területén – a postai szolgáltatók által alkalmazott tarifák átláthatóságának növelése útján – tegyék lehetővé a kis- és középvállalkozások számára a pénzügyileg vonzó szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

29. úgy véli, hogy a csomagküldés kompetitív, innovatív és gyorsan növekedő ágazat; kiemeli, hogy a megfizethető és megbízható csomagszállítási szolgáltatások mennyire fontosak az egységes digitális piac teljes körű megvalósítása szempontjából; megállapítja továbbá, hogy az ágazatnak a versenytársak előtt történő megnyitása ösztönözte az olyan többletszolgáltatások fejlődését, mint a nyomonkövetés, a leadási/átvételi pontok, a kézbesítési idő megválasztásának lehetősége, valamint a megfelelő visszaküldési eljárások; úgy ítéli meg tehát, hogy a csomagküldő szolgáltatások piacára vonatkozó bármely új rendelkezésnek arányosnak, illetve gazdaságilag alaposan indokoltnak kell lennie;

30. ebben a tekintetben megjegyzi, hogy mérlegelni kell az új technológiák által kínált előnyöket, a drónokat is beleértve, mivel ezek megkönnyíthetnék a kézbesítési szolgáltatásokat, különösen a ritkán lakott, elszigetelt vagy ritkán lakott területeken, figyelembe véve a biztonsági szempontokat és a környezeti fenntarthatóságot;

31. úgy véli, hogy a csomagküldés nagymértékben kompetitív, innovatív és gyorsan növekvő ágazatának dinamikáját nem akadályozhatja az indokolatlan szabályozás és a szükségtelen bürokrácia;

32. felhívja a Bizottságot, hogy ahol szükséges, dolgozza ki a csomagkézbesítés piaci felügyeletét, teljesítményalapú megközelítéssel, és ösztönözze – a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköreinek sérelme nélkül – a határon átnyúló szolgáltatások díjainak megfizethetőségét, továbbá azonosítsa a tisztességtelen, versenyellenes és monopoljellegű gyakorlatokat; ösztönzi a tarifák és a szolgáltatások rendelkezésre állásának fokozottabb átláthatóságát, különösen a kiskereskedelmi ügyfelek és a kis- és középvállalkozások számára;

33. üdvözli a postai hálózatok valamennyi hálózati eleme és kapcsolódó létesítménye, valamint szolgáltatása és információs rendszere vonatkozásában harmadik felek számára biztosított, átlátható és megkülönböztetéstől mentes, határokon átnyúló hozzáférésre irányuló bizottsági javaslatot; úgy véli, hogy az infrastruktúra hatékony használata gazdasági előnyt jelenthet az egyetemes szolgáltatók számára, és fokozhatja a versenyt a határon átnyúló kézbesítés területén;

34. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyűjtsenek több adatot a csomagkézbesítési piacról e gazdasági ágazat és strukturális fejlődése megfelelőbb értékelése céljából;

35. hangsúlyozza a szolgáltatás minősége, valamint a fogyasztói jogok védelme javításának fontosságát a fogyasztói bizalom megfelelő szintjének helyreállítása érdekében; úgy véli, hogy az árakra, a kézbesítési lehetőségekre, módokra, illetve a minőségre/teljesítményre (gyorsaság, földrajzi lefedettség, késlekedés és a sérült vagy elveszett tárgyak kezelése) vonatkozó nagyobb átláthatóság, valamint a védjegyek bevezetése megoldást nyújthatnak a bizalmatlanság problémájára;

36. kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy javítsák a hatósági árazási feltételekre és a szolgáltatási teljesítményre (kézbesítési lehetőségek, végső kézbesítés, megbízhatóság) vonatkozó átláthatóságot, különösen az e-kereskedelem esetében; kéri az átláthatósági ellenőrzések végzését, amennyiben az árakat nem a verseny szabályozza, vagy indokolatlanul magasak; hangsúlyozza a határokon átnyúló és belföldi kézbesítési díjak közti eltérés csökkentésének fontosságát, és támogatja a fogyasztók tudatosságának és a hazai és a határon átnyúló díjstruktúrák összehasonlítására való képességének növelésére irányuló intézkedéseket; kéri a nemzeti szabályozó hatóságokat az árak megfizethetőségének értékelésére egyes határon átnyúló útvonalak esetében, kiemelt figyelmet fordítva a az e tekintetben fennálló túlzott egyenlőtlenségekre;

37. felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az e-kereskedelemre és a határon átnyúló csomagküldésre vonatkozó stratégiát; javasolja az interoperabilitás előnyben részesítését a kézbesítési láncon belül, valamint az online kiskereskedők nyilvánosan hozzáférhető bevált gyakorlatainak kidolgozását;

38. hangsúlyozza az egyszerű, hatékony és határon átnyúló panaszkezelési és vitarendezési mechanizmus fontosságát; hangsúlyozza, hogy az alternatív vitarendezési irányelv és a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló (EU) 524/2013 rendelet alapján létrehozott online vitarendezési platform hasznos lehet a fogyasztók és a vállalkozók számára a határokon átnyúló ügyletek esetén; aggasztónak tartja, hogy a 2015. júliusi átültetési határidő ellenére mindössze 24 tagállam ültette át az irányelvet, ennek következtében több millió európai polgár van megfosztva e hatékony jogorvoslati mechanizmustól; úgy véli, hogy a kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárás hasznos megoldás lehet a határokon átnyúló tranzakciókban érintett fogyasztók és vállalkozások számára; szükség esetén további mechanizmusok megfontolását szorgalmazza a fogyasztók postai szolgáltatásokkal kapcsolatos megfelelő jogorvoslata érdekében;

39. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy csökkentsék a költségeket a csomagok kézbesítési és gyűjtési folyamatai interoperabilitásának növelésével, valamint dolgozzanak ki az integrált nyomonkövetési rendszerekre vonatkozó európai standardokat; elismeréssel fogadja az ágazat által a fogyasztók és a kkv-k határon átnyúló kiszolgálása terén az interoperabilitás és a nyomonkövetési megoldások fejlesztése útján elért eredményeket; ösztönzi a nyílt eszközök és a szolgáltatás minőségére vonatkozó indikátorok bevezetését, hogy a fogyasztók összehasonlíthassák a különböző szolgáltatók kínálatát; üdvözli az elért eredményeket, amelyek igazolják az Európai Parlament által támogatott és szorgalmazott piaci megközelítést; ösztönzi a kézbesítő szolgálatok együttműködésére és információcseréjére szolgáló platformok létrehozását, a fogyasztók rendelkezésére álló kézbesítési lehetőségek és visszaküldési megoldások szélesebb választékának kialakítása érdekében;

40. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a határon átnyúló csomagkézbesítés működését a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokból fakadó különböző szabályoknak (pl. az Egyetemes Postaegyesület (UPU) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabályai) és az uniós jognak (pl. Uniós Vámkódex) megfelelően, különös tekintettel az egyetemes szolgáltatási kötelezettségre, amely lehetőséget ad a visszaélésre és piaci torzulásokhoz vezethet; ösztönzi az Európai Uniót, hogy kérelmezze felvételét az Egyetemes Postaegyesület tagjai közé a teljes mértékben integrált európai postai ágazat megteremtése érdekében;

41. támogatja azt az elvet, hogy statisztikai adatokat kell gyűjteni a csomagkézbesítési piacról főbb szereplőinek, versenystruktúrájának és alakulásának jobb megismerése céljából;

IV. Társadalmi dimenzió: A foglalkoztatás fellendítése

42. felhívja a tagállamokat, hogy a postai szolgáltatások ágazatában biztosítsanak tisztességes munkafeltételeket valamennyi munkavállaló számára, beleértve a munkahelyi egészség és biztonság előírt szintjét, függetlenül az őket alkalmazó vállalkozás méretétől és típusától, a foglalkoztatás helyétől vagy az annak alapjául szolgáló szerződéstől; hangsúlyozza a munkahelyi egészségvédelem és biztonság fontosságát, különösen a demográfiai változások és a postai ágazat munkavállalóinak nagy fokú mobilitása tükrében; üdvözli az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) és az ágazatbeli szociális partnerek közötti együttműködést az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” elnevezésű kampánnyal kapcsolatban;

43. megjegyzi, hogy a postai szolgáltatási ágazat az elmúlt években a technológiai fejlődés és a digitalizáció révén jelentős átalakuláson ment keresztül, és hogy a postai szolgáltatások modernizációja és diverzifikációja jelentős hatást gyakorolt a foglalkoztatási körülményekre és a foglalkoztatásra;

44. megállapítja, hogy a postai ágazat liberalizálása eredményeként egyes tagállamokban a munkakörülmények és bérek terén nagy különbségek alakultak ki az egyetemes szolgáltatók és az egyedi postai szolgáltatásokat kínáló konkurens vállalkozások között; úgy véli, hogy a fokozódó versenynek nem volna szabad illegális szociális gyakorlatokhoz vagy a munkafeltételek romlásához vezetnie;

45. megjegyzi, hogy amennyiben a postai vállalkozásoknak lehetőségük van termelékenységük innovatív fejlesztésére és bővítésére, különös tekintettel a periférikus területekre, az a foglalkoztatottság mértékét is javíthatja;

46. megállapítja, hogy az ágazaton belül jelentősen növekedett a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, a közvetített és kihelyezett munkavállalók, illetve a kényszervállalkozóként tevékenykedők száma, és hogy a fejlődés általánosságban a rugalmasabb munkaszerződések felé tolódik el, ami bizonyos körülmények között bizonytalan foglalkoztatáshoz vezethet a munkavállalóknak nyújtott megfelelő védelem nélkül; üdvözli olyan új munkaidőmodellek kidolgozását, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók számára például azt, hogy javítsák a családi élet és a munka közötti egyensúlyt, munkahelyi képzést végezzenek el, vagy hogy lehetőségük legyen részmunkaidőben dolgozni; megállapítja, hogy az új, rugalmas munkaszerződéseknek ki kell zárniuk az olyan potenciális kockázatokat, mint a munkavállalók túlterhelése vagy a teljesítménnyel nem arányos bérszintek; ezért hangsúlyozza, hogy a munkavállalóknak egyrészt munkaerőpiaci rugalmasságra, másrészt gazdasági és szociális biztonságára van szüksége; hangsúlyozza, hogy a munkaerőköltségeknek a munkafeltételek rontása és a foglalkoztatási normák lazítása révén történő csökkentését nem szabad rugalmasságnak tekinteni; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ellenőrizzék a tevékenységeket a postai ágazatban a színlelt önfoglalkoztatás kezelése érdekében; sürgeti a tagállamokat, hogy általában véve akadályozzák meg, hogy a munkaszerződések rugalmassága negatív hatást gyakoroljon a munkavállalókra;

47. üdvözli a szakszervezetek jelentős szerepét, amelyek számos tagállamban az egyetemes szolgáltatókkal együttműködve arra törekednek, hogy a postai szolgáltatások ágazatának átalakulása társadalmilag fenntartható módon történjen; hangsúlyozza a postai ágazat erős és független szociális partnereinek, az intézményesített társadalmi párbeszédnek és a munkavállalók vállalati ügyekben való részvételének jelentőségét;

48. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy nyomon kövessék a postai ágazatra vonatkozó kötelező vezetési és pihenőidők, illetve munkaidők betartását; úgy véli, hogy az ellenőrzésnek a járművekbe szerelt digitális ellenőrző eszközök útján kell történnie; emlékeztet arra, hogy a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 165/2014/EU rendelet nem vonatkozik a 3,5 tonnánál alacsonyabb össztömegű járművekre; felhív ezért a munka- és pihenő idők betartásának fokozottabb ellenőrzésére; emlékeztet arra, hogy a munkavállalók tevékenységével összefüggő valamennyi feladat elvégzése munkaidőnek számít; hasonlóképpen hangsúlyozza az egészségvédelemre és a munkahelyi biztonságra vonatkozó európai és nemzetközi jogszabályoknak való megfelelés nyomon követésének fontosságát, többek között a gépjárművek állapotának ellenőrzését, a postai küldeményeket kezelő valamennyi személy tekintetében, függetlenül attól, hogy foglakoztatási státuszuk önálló vállalkozó, alvállalkozó, ideiglenes alkalmazott vagy szerződéses munkavállaló;

49. úgy véli, hogy meg kell találni az egyensúlyt a szabad verseny, a fogyasztói igények, az egyetemes szolgáltatás és finanszírozásának fenntarthatósága, valamint a munkahelyek megőrzése között;

50. aggodalommal töltik el azok a törekvések, amelyek a minimálbérre vonatkozó hatályos szabályokat úgy kerülik meg, hogy a munkaterhet olyan mértékűre növelik, hogy azt a fizetett munkaidőben nem lehet elvégezni;

51. üdvözli a postai ágazat szociális párbeszédért felelős bizottságának alapvető fontosságú tevékenységét, és kiemeli az ezen ágazatbeli szociális partnerek által indított, „A demográfiai kihívások kezelése és fenntartható megoldások megtalálása a szociális partnerek által a postai ágazatban” elnevezésű projektet;

52. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyűjtsenek több adatot a foglalkoztatottak számáról és a foglalkoztatási körülményekről a postai szolgáltatási ágazatban, hogy jobban fel tudják mérni a teljes piacnyitást követő jelenlegi helyzetet, és gyorsan tudjanak reagálni a fejleményekre és kezelni tudják a lehetséges problémákat; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szorosan kövessék figyelemmel az automatizált postai kézbesítés új módjait, ezek hatását a munka- és foglalkoztatási feltételekre, és értékeljék, hogy adott esetben szükséges-e a szociális és a munkaügyi jogszabályok korszerűsítése, hogy azok lépést tartsanak a postai ágazatbeli változásokkal; hasonlóképpen arra bátorítja a szociális partnereket, hogy adott esetben tegyék naprakésszé a kollektív megállapodásokat, hogy biztosítani lehessen a magas szintű munkaügyi normákat és feltételeket;

53. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] HL L 15., 1998.1.21., 14. o.
[2] HL C 217., 2010.8.11., 7. o.
[3] HL L 165., 2013.6.18., 63. o.
[4] HL L 165., 2013.6.18., 1. o.
[5] HL L 304., 2011.11.22., 64. o.
[6] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
[7] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0067.
[8] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009.

INDOKOLÁS

A postai szolgáltatások 2008-as felülvizsgálata elérte az európai postai szolgáltatások liberalizációjának fő célkitűzéseit. A postai szolgáltatások azonban hatalmas változásokon mentek keresztül a postai szolgáltatások ágazatának 2008. évi teljes piaci nyitása óta. Egyrészt sok tagállamban csökkent a papíralapú kommunikáció. Az Unióban 2012 és 2013 között csökkent a feladott levelek száma, a 28 uniós tagállamban az átlagos csökkenés 4,85% volt. Másrészt az új technológiák kényelmesebbé teszik az online vásárlást, ezért növelik a postai szolgáltatók által szállított kisebb és nagyobb méretű csomagok számát. Ennek következtében a csomagok és az expressz küldemények kézbesítéséből származó bevételek jelenleg a postai ágazat bevételének több mint felét teszik ki. Az elmúlt öt év során, valamint az e-kereskedelem növekedésének következtében gyorsan nőtt a csomagszállítás piacának kiskereskedelmi szegmense, míg a levélkézbesítés piacán lassan alakul ki a verseny, az uniós piac teljes megnyitása ellenére.

A jó minőségű postai szolgáltatások az uniós belső piacon zajló kommunikáció fontos elemei. A gyűjtéstől a szállításig, a levelek és csomagok válogatásától a házakig és irodákig történő kézbesítésig a postai szolgáltatók széleskörű szolgáltatást nyújtanak megfizethető áron. Az Unió postai ágazata a szociális, gazdasági és területi kohézió, valamint a digitális egységes piac kialakításának alapvető eleme. A megfizethető és megbízható postai és csomagküldő szolgáltatások továbbra is döntő fontosságúak az egységes piac számára. A postai szolgáltatások számos szolgáltatást magukban foglalnak, a levelek és csomagok küldésétől a többletszolgáltatásokig. Egyéb ágazatok, mint az e-kereskedelem, a lapkiadás, a csomagküldő szolgálatok, a biztosítás, a banki és hirdető üzletágak nagy mértékben függenek a postai infrastruktúrától.

2009-ben az összeurópai postai szolgáltatások éves forgalma 72 milliárd euro volt, amely az uniós GDP 0,62%-a. Az egyetemes szolgáltatások tekintetében több mint 85 milliárd postai küldemény került továbbításra az egyetemes szolgáltatók által az Unióban 2013-ban, valamint közel 2 milliárd csomag. 2011-ben az összeurópai postai szolgáltatások éves forgalma 91 milliárd euro volt, amely az uniós GDP 0,72%-a. A postai szolgáltatók szolgáltatások széles skáláját nyújtják, és fontos szerepet töltenek be a gazdaságban. A fő tendencia azonban a csomagkézbesítés növekedése az e-kereskeledem bővülésének következtében, míg a levelek, újságok, folyóiratok, hirdetések és egyéb dokumentumok továbbítása iránti kereslet a fejlett elektronikus kommunikáció következtében csökkenést mutat. A csomagkézbesítés kompetitív, innovatív és gyorsan növekedő ágazat. A 27 tagú Unióban az uniós fogyasztók csupán 9%-a és az online kiskereskedők 18%-a vesz részt a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemben. Az Európai Uniónak folytatnia kell az egységes piac kiteljesítésének menetrendjét a csomagkézbesítés terén.

Az egyetemes postai szolgáltatók kb. 1,2 millió főt foglalkoztatnak, nem számolva a más levél- vagy csomagkézbesítő szolgáltatók által foglalkoztatottakat. Az európai expressz csomagküldő ipar 2010-ben kb. 272 000 főt foglalkoztatott, amely az előrejelzések szerint 2020-ra 300 000 főre nő.

A Bizottság egyik központi feladata a hatékony verseny elősegítése és biztosítása a postai szolgáltatások ágazatában. Az ágazaton belüli verseny ösztönzése az erőforrás-hatékony és versenyképesebb gazdaságon belüli fenntartható növekedésre vonatkozó Európa 2020 célkitűzések elérése terén is fontossággal bír.

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (23.6.2016)

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

a postai szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról szóló jelentésről
(2016/2010(INI))

A vélemény előadója: Georges Bach

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. megjegyzi, hogy az elmúlt években a technológiai előrelépés és a digitalizáció megváltoztatták a postai szolgáltatási ágazatot, és hogy a postai szolgáltatások modernizációja és diverzifikációja jelentős hatást gyakorolt a munkakörülményekre és a foglalkoztatásra az ágazatban, különösen a távoli, vidéki és hegyvidéki területeken, és a foglalkoztatás általános szintje az elmúlt 20 évben csökkent, 2012 és 2013 között a csökkenés a postai ág azatban az EU-28-ban átlagosan 4,4%-os volt;

2. megjegyzi, hogy mivel a papíralapú leveleket a digitális eszközök váltották fel, ezért csökkent a levélforgalom, ugyanakkor egyre növekszik az igény az expressz kézbesítési ágazatban; megállapítja, hogy az egyetemes szolgáltatások nyújtói általi foglalkoztatás a levelek mennyiségének csökkenése, a modernizáció és a fokozott automatizálás együttes eredményeképpen csökkent; megállapítja, hogy mivel a technológiai fejlődés eredményeképpen – amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy a szolgáltatásokhoz és a kommunikációhoz hozzáférjenek az otthonukból – csökkent a postahivatalok – és ezért ezen ágazat alkalmazottainak – száma;

3. emlékeztet arra, hogy a postai szolgáltatások nyújtása elengedhetetlen a regionális fejlődés, a társadalmi befogadás és az EU gazdasági és területi kohéziója szempontjából, és különösen fontos szerepet játszik a vidéki és a távoli területeken, ahogy azt a postai szolgáltatásokról szóló irányelv 3. cikkének (2) bekezdése, valamint (19), (20) és (22) preambulumbekezdése is kifejti; hangsúlyozza ezért, hogy mindenképpen fenn kell tartani a postai szolgáltatásokat a távoli, vidéki és hegyvidéki területeken annak érdekében, hogy megkönnyítsék az emberek közötti kommunikációt és biztosítsák a nélkülözhetetlen postai szolgáltatásokat, beleértve a helyi hozzáférési pontokat is; felhívja ezért a tagállamokat, hogy értékeljék a postai szolgáltatásokról szóló, a 2008/6/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelv európai polgárokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a távoli, vidéki és hegyvidéki területeken élőkre, és biztosítsák, hogy az egyetemes szolgáltatásokat legalább heti öt napon garantálják a 2008/6/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően; felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák a szélessávú hálózatok telepítésének ütemét a vidéki területeken, hogy ezek a területek teljes mértékben kihasználhassák az egységes digitális piac nyújtotta előnyöket, különösen a munkahelyteremtés, a versenyképesség, az innováció és az új online szolgáltatásokhoz – különösen az online postai szolgáltatásokhoz – való hozzáférés tekintetében, és biztosítsák a szolgáltatások jövőbeni bővülésének folytatódását; emlékeztet arra, hogy a postai ágazat teljes piacnyitása nem vezethet a magánszolgáltatások nyereségesebb régiókban – például sűrűn lakott területeken – való koncentrációjához; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy elemezze és előzze meg a „szemezgetés” negatív következményeit; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy végezzék el az egyetemes szolgáltatokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét;

4. megállapítja, hogy az ágazaton belül jelentősen növekedett a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, a közvetített és kihelyezett munkavállalók, illetve a kényszervállalkozóként tevékenykedők száma, és hogy a fejlődés általánosságban a rugalmasabb munkaszerződések felé tolódik el, ami bizonyos körülmények között bizonytalan foglalkoztatáshoz vezethet a munkavállalóknak nyújtott megfelelő védelem nélkül; üdvözli olyan új munkaidőmodellek kidolgozását, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók számára például azt, hogy javítsák a családi élet és a munka közötti egyensúlyt, munkahelyi képzést végezzenek el, vagy hogy lehetőségük legyen részmunkaidőben dolgozni; megállapítja, hogy az új, rugalmas munkaszerződéseknek ki kell zárniuk az olyan potenciális kockázatokat, mint a munkavállalók túlterhelése vagy a teljesítménnyel nem arányos bérszintek; ezért hangsúlyozza, hogy a munkavállalóknak egyrészt munkaerőpiaci rugalmasságra, másrészt gazdasági és szociális biztonságára van szüksége; hangsúlyozza, hogy a munkaerőköltségeknek a munkafeltételek rontása és a foglalkoztatási normák lazítása révén történő csökkentését nem szabad rugalmasságnak tekinteni; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ellenőrizzék a tevékenységeket a postai ágazatban a színlelt önfoglalkoztatás kezelése érdekében; sürgeti a tagállamokat, hogy általában véve akadályozzák meg, hogy a munkaszerződések rugalmassága negatív hatást gyakoroljon a munkavállalókra;

5. megjegyzi, hogy néhány tagállamban a postai ágazat liberalizációja jelentős eltéréseket eredményezett a munkakörülmények és a bérek terén az egyetemes szolgáltatók és a velük versengő, speciális postai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között; hangsúlyozza a fenntarthatóbb, minőségi foglalkoztatás szükségességét az ágazatban;

6. üdvözli a szakszervezetek jelentős szerepét, amelyek számos tagállamban az egyetemes szolgáltatókkal együttműködve arra törekednek, hogy a postai szolgáltatások ágazatának átalakulása társadalmilag fenntartható módon történjen; hangsúlyozza a postai ágazat erős és független szociális partnereinek, az intézményesített társadalmi párbeszédnek és a munkavállalók vállalati ügyekben való részvételének jelentőségét;

7. felhívja a figyelmet a postai ágazatban a tisztességtelen verseny számos példájára; emlékeztet arra, hogy a tisztességtelen verseny[1] hozzájárulhat a munkakörülmények romlásához; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy megfelelően szankcionáljanak minden visszaélést e tekintetben;

8. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy nyomon kövessék a postai ágazatra vonatkozó kötelező vezetési és pihenőidők, illetve munkaidők betartását; úgy véli, hogy az ellenőrzésnek a járművekbe szerelt digitális ellenőrző eszközök útján kell történnie; emlékeztet arra, hogy a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 165/2014/EU rendelet nem vonatkozik a 3,5 tonnánál alacsonyabb össztömegű járművekre; felhív ezért a munka- és pihenő idők betartásának fokozottabb ellenőrzésére; emlékeztet arra, hogy az alkalmazotti tevékenységgel összefüggésben végzett bármely feladat munkaidőnek tekintendő; hasonlóképpen hangsúlyozza az egészségvédelemre és a munkahelyi biztonságra vonatkozó európai és nemzetközi jogszabályoknak való megfelelés nyomon követésének fontosságát, többek között a gépjárművek állapotának ellenőrzését, a postai küldeményeket kezelő valamennyi személy tekintetében, függetlenül attól, hogy foglakoztatási státuszuk önálló vállalkozó, alvállalkozó, ideiglenes alkalmazott vagy szerződéses munkavállaló;

9. úgy véli, hogy meg kell találni az egyensúlyt a szabad verseny, a fogyasztói igények, az egyetemes szolgáltatás és finanszírozásának fenntarthatósága, valamint a munkahelyek megőrzése között;

10. aggodalommal töltik el azok a törekvések, amelyek a minimálbérre vonatkozó hatályos szabályokat úgy kerülik meg, hogy a munkaterhet olyan mértékűre növelik, hogy azt a fizetett munkaidőben nem lehet elvégezni;

11. rámutat arra, hogy a szerkezetátalakítás és új tevékenységek – például logisztikai, pénzügyi és telefonos szolgáltatások – nyomán a postai szolgáltatások ágazatában új munkahelyek jöhetnek létre; felhívja a figyelmet a képzés, továbbképzés és átképzés fontosságára annak érdekében, hogy a dolgozó munkavállalók elsajátítsák a 21. századi munkavállalói készségeket, például a digitális készségeket, és kiemeli a szociális partnerek fontos szerepét ezen a téren; megjegyzi, hogy a postai szolgáltatások diverzifikációjára irányuló projektek sikere egyes tagállamokban, köztük a pénzügyi szolgáltatások bővülése (pl. postai takarékbankok), a helyi önkormányzatok, a digitális és a hibrid postai küldemények és a vállalkozásoktól az ügyfeleknek való csomagszállítás megakadályozták a munkahelyek tömeges megszűnését; a munkáltató feladatának tekinti, hogy megfelelően megismertesse a munkavállalókat az új technológiákkal, így például az informatikai és a küldeménykövető alkalmazásokkal; hangsúlyozza, hogy alkalmi munkavállalók esetében a közvetítő ügynökség köteles gondoskodni a munkaerő megfelelő felkészítéséről és képzéséről;

12. kiemeli az Erasmus+ Leonardo da Vinci szakoktatási és képzési programot mint a postai szolgáltatások átalakítását támogató értékes eszközt; megjegyzi, hogy az idősebb munkavállalóknak átképzésben vagy továbbképzésben kell részesülniük, és hogy ez is stresszhez vezethet;

13. kiemeli a növekvő csomagküldési piacban a fogyasztók, a kkv-k és a kiskereskedők, valamint a maga a postai ágazat számára a tagállamokon belül és határaikon átnyúlóan is megtalálható lehetőségeket; hangsúlyozza azonban, hogy az e terület növekedésében rejlő előnyök kihasználása érdekében a határokon átnyúló csomagküldéshez hasonló szolgáltatásoknak megfizethetőnek, hozzáférhetőnek és elérhetőnek kell lenniük, átlátható árakkal és megfelelő kézbesítési opciókkal (például csomagkövetési lehetőségekkel) és a kézbesítési szolgáltatások interoperabilitásával;

14. üdvözli a postai ágazat szociális párbeszédért felelős bizottságának alapvető fontosságú tevékenységét, és kiemeli az ezen ágazatbeli szociális partnerek által indított, „A demográfiai kihívások kezelése és fenntartható megoldások megtalálása a szociális partnerek által a postai ágazatban” elnevezésű projektet;

15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyűjtsenek több adatot a foglalkoztatottak számáról és a foglalkoztatási körülményekről a postai szolgáltatási ágazatban, hogy jobban fel tudják mérni a teljes piacnyitást követő jelenlegi helyzetet, és gyorsan tudjanak reagálni a fejleményekre és kezelni tudják a lehetséges problémákat; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szorosan kövessék figyelemmel az automatizált postai kézbesítés új módjait, ezek hatását a munka- és foglalkoztatási feltételekre, és értékeljék, hogy adott esetben szükséges-e a szociális és a munkaügyi jogszabályok korszerűsítése, hogy azok lépést tartsanak a postai ágazatbeli változásokkal; hasonlóképpen arra bátorítja a szociális partnereket, hogy adott esetben tegyék naprakésszé a kollektív megállapodásokat, hogy biztosítani lehessen a magas szintű munkaügyi normákat és feltételeket;

16. üdvözli, hogy egyes tagállamok alkalmazzák a 97/67/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése második albekezdésének 5. pontját, és felszólít minden tagállamot, hogy az engedélyezési és jóváhagyási eljárásokban vegyék figyelembe kritériumként a munkafeltételeket;

17. hangsúlyozza a postai és kézbesítési ágazatbeli minőségi és fenntartható munkahelyekből származó előnyöket, ideértve többek között a fogyasztóknak nyújtott magas és egyenletes színvonalú szolgáltatást;

18. üdvözli, hogy az egyetemes szolgáltatások terén a tagállamokban általánosságban a kollektív szerződések a mérvadóak és emlékeztet azok alapvető szerepére; arra ösztönzi a szociális partnereket, hogy tárgyaljanak a valamennyi postai szolgáltatásra vonatkozó kollektív szerződésekről a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően, mivel ez hatékony eszköz a negatív verseny elleni küzdelemhez a foglalkoztatási és a szociális normák terén továbbá a valamennyi munkavállaló számára megfelelő díjazás és a postai szolgáltatók közötti tisztességes verseny biztosításához;

19. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a postai szolgáltatások piacával és különösen a digitális egységes piac létrehozásának folyamatával kapcsolatos új szabályok megalkotása során vegyék figyelembe az állami postai szolgáltatók egyetemes szolgáltatásnyújtásának stratégiai fontosságát, továbbá a postai szolgáltatási ágazatban a munkavállalói jogok magas szintű védelmének szükségességét;

20. felhívja a tagállamokat, hogy a postai szolgáltatások ágazatában biztosítsanak tisztességes munkafeltételeket valamennyi munkavállaló számára, beleértve a munkahelyi egészség és biztonság előírt szintjét, függetlenül az őket alkalmazó vállalkozás méretétől és típusától, a foglalkoztatás helyétől vagy az annak alapjául szolgáló szerződéstől; hangsúlyozza a munkahelyi egészségvédelem és biztonság fontosságát, különösen a demográfiai változások és a postai ágazat munkavállalóinak nagy fokú mobilitása tükrében; üdvözli az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) és az ágazatbeli szociális partnerek közötti együttműködést az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” elnevezésű kampánnyal kapcsolatban.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	21.6.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 6 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Czesław Hoc, Danuta Jazłowiecka, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Javi López, Morten Løkkegaard, Thomas Mann, Dominique Martin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Romana Tomc, Yana Toom, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Daniela Aiuto, Georges Bach, Lynn Boylan, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Joachim Schuster, Csaba Sógor, Neoklis Sylikiotis, Flavio Zanonato, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Paul Tang

[1] COM(2015)0568, 6. o.

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (24.5.2016)

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

a postai szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról szóló jelentésről
(2016/2010(INI))

A vélemény előadója: Lucy Anderson

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. megállapítja, hogy a postai szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása nem vezetett a levél- és csomagkézbesítő szolgáltatók terén a verseny fokozódásához és a belső piac kiteljesedéséhez;

2. emlékeztet rá, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alapvető szerepet játszik a postai ágazatban a tekintetben, hogy tisztességes egységes piacot lehessen kifejleszteni a polgárok, a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások számára; megállapítja, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget az egyes tagállamok nagyon különböző módon alkalmazzák, ami azt mutatja, hogy a tagállamok rugalmasan határozzák meg az egyetemes szolgáltatást, hogy azt összeegyeztessék a hazai körülményekkel, ideértve a helyi szintet is;

3. úgy véli, hogy az irányelv átültetésének szintje nem kielégítő, és ez vonatkozik például a strukturális elválasztásra, a hálózatokhoz való hozzáférésre és az engedélyezési követelményekre is; megállapítja, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított két tagállammal szemben tartalmi kérdésekben; felszólítja a Bizottságot annak ellenőrzésére, hogy az egyes tagállamok által elfogadott jogalkotási intézkedések biztosítják-e az irányelv maradéktalan átültetését, és ha nem biztosítják, akkor határozottan lépjen fel ennek orvoslása érdekében; tudomásul veszi az Európai Unió Bírósága által a C-340/13. számú ügyben hozott határozatot, amely megállapítja, hogy a postai szolgáltatásokról szóló irányelv 12. cikkében említett, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó elv nem zárja ki, hogy az egyetemes szolgáltatók mennyiségi alapú kedvezményt vezessenek be üzleti ügyfelek számára a kereslet fokozása céljából; elismeri, hogy a C-287/06–C-292/06 egyesített ügyekben hozott korábbi határozat szerint jogellenes diszkrimináció állhat fenn az operatív kedvezmények kapcsán.

4. tudomásul veszi, hogy a Bizottság megerősítette, hogy a postai szolgáltatásokról szóló irányelv nem ír elő meghatározott tulajdonosi struktúrát az egyetemes szolgáltatók számára; úgy véli, az egyetemes szolgáltatókat és az alternatív szolgáltatókat nem akadályozni, hanem ösztönözni kell arra, hogy a fogyasztók érdekében befektetéseket eszközöljenek és innovatív megoldásokat alkalmazzanak a postai szolgáltatások hatékonysága, hozzáférhetősége és minősége céljából; ösztönzi az állami szerveket és a tagállamokat, hogy támogassák az ágazat modernizálását és megújulását beruházások és olyan finanszírozási mechanizmusok révén, amelyeket a legalkalmasabban tartanak e célra az uniós versenypolitika tiszteletben tartása mellett;

5. megállapítja, hogy a levélmennyiség csökkenése sok tagállamban egyre jobban megnehezíti az egyetemes postai szolgáltatás biztosítását; elismeri, hogy sok kijelölt egyetemes szolgáltatóknak az egyetemes szolgáltatás nyújtását más tevékenységekből (pl. pénzügyi szolgáltatások, csomagkézbesítés) származó bevételekből kell finanszírozniuk; emlékeztet a postai és csomagkézbesítési ágazat, illetve az e-kereskedelem és az elektronikus levelezés fejlődése közötti szoros kapcsolatra; felkéri a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a postai és csomagkézbesítési ágazat fejlődését, illetve azt, hogy a tagállamok miként élnek a postai szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazása által kínált rugalmassággal az egyetemes szolgáltatási kötelezettség fenntarthatóságának és a nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítása céljából; elismeri, hogy a „Keep Me Posted” uniós kampány megváltoztatta a fogyasztói elvárásokat, és hozzájárult a fogyasztóknak kínált választék bővítéséhez; úgy véli, hogy az elektronikus levelezés lehetőségét minden olyan esetben rendelkezésre kell bocsátani, amikor a felhasználó ezt kéri;

6. ismételten megerősíti, hogy támogatja a Postai Felhasználói Fórumot, amelyet a Bizottság 2011-ben hozott létre azzal a céllal, hogy elősegítse a postai szolgáltatásokat igénybe vevők, a postai szolgáltatók, a szakszervezetek és más érintett felek közötti eszmecserét többek között a végfelhasználói elégedettség, az üzleti felhasználókra jellemző különleges követelmények és az e-kereskedelemhez kötődő kézbesítés javítása kérdésében; úgy véli, hogy a Fórum nagyon hasznos volt, és rendszeres megbeszéléseket kellene tartania annak érdekében, hogy potenciális megoldásokat dolgozzon ki a postai és csomagkézbesítési szolgáltatások javítása céljából; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg részletesen a postai szolgáltatások fejlődését az új digitális szolgáltatók megjelenésével összefüggésben, és értékelje ki, hogy ez milyen hatásokat és lehetőségeket jelent a meglévő postai szolgáltatásokra és alkalmazottaikra nézve; üdvözli, hogy a csomagkézbesítési ágazatban egyre több a foglalkoztatási lehetőség, ezért olyan politikák kidolgozására biztatja a tagállamokat, amelyek célja az ágazatban dolgozók képességeinek fejlesztése, oktatása és képzése; megállapítja, hogy a postai és csomagkézbesítési munkát egyre nagyobb arányban végzik részmunkaidőben, munkaerő-kölcsönzés vagy önfoglalkoztatás keretében; megjegyzi, hogy a minőségi és fenntartható munkahelyek jelentős szerepet játszanak abban, hogy a fogyasztók magas és egyenletes színvonalú szolgáltatást kapjanak, továbbá úgy véli, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ágazat méltányos munkakörülményeket biztosítson, függetlenül a foglalkoztatási státusztól;

7. úgy véli, hogy – noha a helyzet tagállamonként eltérő – lehet és kell is javítani az EU-n belüli csomagszállítási szolgáltatások minőségét, továbbá erősíteni kell a fogyasztók bizalmát, a vidéki és távoli területeken, városokban és településeken is; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a postai szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést a fogyatékossággal élők számára, továbbá kiemeli az akadálymentesítési intézkedéscsomag fontosságát, különös tekintettel a határokon átnyúló kézbesítésekre és az e-kereskedelemre;

8. aláhúzza a határon túl irányuló küldemények részesedésének erőteljes növekedését is, amit támogatni kell; kiemeli a Bizottság által a határokon átnyúló csomagkézbesítéssel kapcsolatban tartott nyilvános konzultáció eredményeit; hangsúlyozza, hogy az EU-ban a fogyasztók és a kereskedők részéről az online kereskedést akadályozó tényezők közé tartoznak a magas kézbesítési árak, az átláthatóság hiánya, a nem kielégítő szállítási idők, valamint a küldemények elvesztése és károsodása miatti felelősségi viszonyok tisztázatlansága; kiemeli, hogy a megfizethető és megbízható csomagszállítási szolgáltatások mennyire fontosak az egységes digitális piac teljes körű megvalósítása szempontjából; ezért üdvözli, hogy a Bizottság 2016-ban intézkedéseket készül bevezetni az árak átláthatóságának fokozása és a csomagkézbesítésre vonatkozó szabályozói felügyelet javítása érdekében, továbbá felkéri a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy miként léphetne fel a postai hálózatokhoz való hozzáférés terén annak érdekében, hogy megfelelő megoldást találjon mindazokra a problémákra, amelyekkel a fogyasztók és a vállalkozások szembesülnek a kézbesítési piacon;

9. úgy véli, hogy a kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárás hasznos megoldás lehet a határokon átnyúló tranzakciókban érintett fogyasztók és vállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy az alternatív vitarendezési irányelv és a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló (EU) 524/2013 rendelet alapján létrehozott online vitarendezési platform hasznos lehet a fogyasztók és a vállalkozók számára a határokon átnyúló ügyletek esetén; aggasztónak tartja, hogy a 2015. júliusi átültetési határidő ellenére mindössze 24 tagállam ültette át az irányelvet, ennek következtében több millió európai polgár van megfosztva e hatékony jogorvoslati mechanizmustól; szükség esetén további mechanizmusok megfontolását szorgalmazza a fogyasztók postai szolgáltatásokkal kapcsolatos megfelelő jogorvoslata érdekében;

10. felkéri a Bizottságot, hogy megfelelő intézkedések révén biztosítson egyenlő pici feltételeket a meglévő és az alternatív szolgáltatók számára, továbbá segítse elő a kkv-k postai ágazathoz való hozzáférését; ismételten hangsúlyozza, hogy a postai szolgáltatásokról szóló irányelv egyik fő eleme az átláthatóság a speciális árak, engedmények, feltételek vagy kedvezmények terén, amely azt szolgálja, hogy a postai szolgáltatásokat mindenki megkülönböztetéstől mentesen vehesse igénybe; felkéri a Bizottságot, hogy számolja fel a határokon átnyúló és határokon belüli piaci versenyt gátló tényezőket, hogy a fogyasztók és a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások élvezhessék a postai szolgáltatások terén valóban egységes piac jelentette előnyöket;

11. meggyőződése, hogy a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy könnyen összehasonlíthassák a különböző postai szolgáltatók teljesítményét, többek között az árakat, a lefedettséget és a kézbesítés gyorsaságát; megállapítja, hogy az Európai Unión belüli, határokon átnyúló postai szolgáltatások fejlesztését elősegítheti a terjesztési szolgáltatásokkal kapcsolatos platformok létrehozása, az árak összehasonlítását lehetővé tevő weboldalak elindítása, a küldeményeket nyomon követő rendszerek továbbfejlesztése és más kezdeményezések, amelyek támogatják a tudatos fogyasztói magatartást;

12. hangsúlyozza az EU finanszírozási mechanizmusainak potenciális szerepét a postai és kézbesítési szolgáltatások megújításának elősegítésében, ideértve a fogyasztók, a környezet, valamint a kis- és középvállalkozások számára előnyös e-kereskedelmi lehetőségeket, továbbá a társadalmi befogadást és a hozzáférhetőséget szolgáló megoldásokat; megállapítja, hogy a postai ágazat működésének javítása érdekében ösztönözni kell a postai nemzeti szabályozó hatóságok, a Bizottság, a versenyhatóságok, a fogyasztóvédelmi szervezetek, az e-kereskedők és a határokon átnyúló kézbesítést végző szolgáltatók együttműködését; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy, az e-kereskedelemre vonatkozó bizalmi jegyek létrehozásának lehetőségeit, és azt, hogy az ilyen bizalmi jegyek hozzájárulhatnak-e az integrált kézbesítési szolgáltatások minőségének és megbízhatóságának biztosításához;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	24.5.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Dita Charanzová, Carlos Coelho, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Pascal Durand, Vicky Ford, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Antanas Guoga, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Eva Paunova, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Richard Sulík, Mylène Troszczynski, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Lucy Anderson, Pascal Arimont, Edward Czesak, Morten Løkkegaard, Dariusz Rosati, Richard Sulík, Lambert van Nistelrooij, Sabine Verheyen, Theodoros Zagorakis
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)	Raymond Finch, Christofer Fjellner, Sven Giegold

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	12.7.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Gesine Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Markus Ferber, Maria Grapini, Timothy Kirkhope, Patricija Šulin

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat