Eljárás : 2016/0806(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0257/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0257/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 13/09/2016 - 4.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0330

JELENTÉS     
PDF 535kWORD 72k
8.9.2016
PE 583.924v02-00 A8-0257/2016

Leo Brincat a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C8-0185/2016 – 2016/0806(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Igor Šoltes

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 1. MELLÉKLET: Leo Brincat ÖNÉLETRAJZA
 2. MELLÉKLET: Leo Brincat KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Leo Brincat a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C8-0185/2016 – 2016/0806(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0185/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0257/2016),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2016. szeptember 5-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvező/kedvezőtlen véleményt nyilvánít a Tanács Leo Brincat számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.


1. MELLÉKLET: Leo Brincat ÖNÉLETRAJZA

VÉGZETTSÉG:

•  A londoni Chartered Institute of Bankers (Bankárok Akkreditált Intézete) képesített tagja. A fent említett, jelenleg Institute of Financial Services (Pénzügyi Szolgáltatások Intézete) elnevezésű intézet megválasztott munkatársa. Tantárgyak többek között: Bankjog; Külkereskedelmi pénzügyek; Közgazdaságtan; Banki gyakorlat

•  Anyanyelvem a máltai, emellett felsőfokú angol- és olasz-, illetve nagyon alapszintű francianyelv-tudással rendelkezem

HIVATÁSOS POLITIKUSI TEVÉKENYSÉG:

•  Fenntartható fejlesztési, környezetvédelmi és klímaügyi miniszter: 2013. március – 2016. április

•  A Képviselőház Környezetvédelmi és Fejlesztési Bizottságának tagja: 2010. december – 2013. január

•  A Képviselőház Külügyi és Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságának tagja: 2008. június – 2013. január

•  A Képviselőház Külügyi és Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságának tagja: 2003. október – 2008. február

•  A Képviselőház Külügyi Bizottságának tagja: 2003. június – 2003. október

•  A Nemzeti Számvevőszék (NAO) Államháztartási Bizottságának elnöke: 1999. március – 2003. február

•  A Képviselőház Államháztartási Bizottságának elnöke: 1998. október – 2003. február

•  Pénzügy- és kereskedelmi miniszter: 1997. március – 1998. szeptember

•  Kereskedelmi miniszter: 1996. október – 1997. március

•  A Képviselőház Államháztartási Bizottságának tagja: 1995. április – 1996. július

•  A csatlakozást előkészítő Málta–EU parlamenti vegyes bizottság aktív tagja annak 1992. júliusi létrehozásától kezdve. A bizottság működése Málta uniós csatlakozásával szűnt meg

•  Politikai államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal: 1986–1987

HIVATÁSOS VÁLLALATI TEVÉKENYSÉG:

•  Vezetési tanácsadó a vállalati szektorban (főleg az idegenforgalmi szabadidő-szervezés és szállásadás területén), pénzügyi belső ellenőrzéssel és megfeleléssel kapcsolatban: 2007. január – 2013. március

•  Vállalati kutatási vezető, Vállalati Stratégiai Osztály, HSBC Bank Malta plc: 1998. szeptember – 2006. december

•  1966-tól a Barclays Bank DCO munkatársa, amelynek elnevezése később Barclays Bank International, majd Mid-Med Bank Ltd, majd HSBC Bank Malta plc lett: ebben az időszakban különféle banki tevékenységekkel foglalkoztam, többek között lakossági, deviza- és hitelügyekkel, illetve vállalatvezetéssel.

FONTOS TAPASZTALATOK:

•  Tagja voltam a Galdes-bizottság néven ismert, 1995-ben létrehozott legelső nemzeti pártközi bizottságnak, amelynek célja a politikai pártok finanszírozásának átláthatóvá tétele és szabályozása volt. E bizottság tagjai különféle érdekelt felek voltak, és ez készítette elő a politikai pártok finanszírozásáról húsz évvel később elkészült jogszabály útját.

•  A NAO pénzügy- és kereskedelmi miniszteri hivatali éveim idején érte el teljes függetlenségét, amikor a máltai Parlament Hivatalának részévé vált (a legfőbb számvevő feladatairól és hatásköréről, illetve a NAO szerepéről a máltai alkotmány 108. cikke, továbbá a legfőbb számvevőről és a Nemzeti Számvevőszékről szóló 1997. évi törvény rendelkezik).

•  Alapító tagja és elnöke voltam a Képviselőház Államháztartási Bizottságának, amely a NAO és a Parlament közötti kapcsolatot megerősítő testület.

•  Az Államháztartási Bizottság megalakulása idején felkerestem az Egyesült Királyság Nemzeti Számvevőszékének, illetve parlamentje Államháztartási Bizottságának tisztviselőit, akikkel megbeszéléseket tartottam.

•  Megszövegeztem Málta legelső zöld növekedéssel kapcsolatos stratégiáját és cselekvési tervét – GAZDASÁGUNK ZÖLDÍTÉSE: A FENNTARTHATÓ JÖVŐ MEGVALÓSÍTÁSA címmel –, amelyet jelenleg széles körű konzultációkat követően gazdasági szempontból értékelnek.

•  Máltán éghajlat-politikai jogszabályt alkottam, amelynek értelmében sor kerül a legelső máltai éghajlat-politikai alap létrehozására.

•  Közvetlenül részt vettem a COP21 folyamatban, elsősorban az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozási kérdéseinek a területén, a COP-ot megelőző informális miniszteri megbeszélésektől a Párizsi Megállapodás New Yorkban történő aláírásáig. Részt vettem az éghajlat-politikai biztossal a COP 21 keretében Párizsban, az éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódó károkról folytatott egyeztetéseken és konzultációkon.

•  Aktívan részt vettem az EU Tanácsa máltai elnökségének az előkészítő munkájában, többek között a környezetvédelmi ágazattal kapcsolatos jó kormányzás témájában, ugyanakkor pedig – a holland és a szlovák miniszterrel együtt – az elnökségi trióhoz kapcsolódó különféle szakmai üléseken is.

•  Alapvető szerepet játszottam az új máltai Környezetvédelmi és Erőforrás-hatóság létrehozásában, amely szabályozási megfigyelői szerepet tölt be. Az új hatóságnak, amely eredetileg pusztán Környezetvédelmi Igazgatóság volt, most először tagjai a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek és az ellenzéki párt által választott személyek.

•  Hivatali időm alatt Málta a 9. helyre került a Yale Centre for Environmental Law & Policy (a Yale Egyetem Környezetjogi és Környezetpolitikai Központja) magas prioritású környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY INDEX GLOBÁLIS KÖRNYEZETI MÉRÉSE során.


2. MELLÉKLET: Leo Brincat KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérjük, sorolja fel az államháztartással kapcsolatos szakmai tapasztalatait, ideértve a költségvetés-tervezés, a költségvetés-végrehajtás, a költségvetési gazdálkodás, a költségvetés ellenőrzése és az auditálás terén szerzett tapasztalatait.

Két külön kormány tagjaként foglalkoztam államháztartási kérdésekkel, egyrészt pénzügy- és kereskedelmi miniszteri hivatali éveim idején, nemrég pedig fenntartható fejlesztési, környezetvédelmi és klímaügyi miniszterként.

Az évek folyamán többek között az erőforrások mobilizálása, a programok és a költségvetési folyamat prioritásainak megállapítása is a feladatom volt, és mindenkor ragaszkodtam az erőforrások hatékony felhasználásához és az ellenőrzéshez. Elsődlegesnek tekintettem a költségvetési tervezést, megfelelést, végrehajtást és ellenőrzést.

Pénzügyminiszterként aktívan részt vettem a költségvetési célkitűzések fő minisztériumi tisztviselőkkel együtt történő megállapításában, a célkitűzések számszerűsíthető célokká való alakítását célzó megbeszéléseket vezettem, felügyeltem a nyomon követő intézkedéseket a költségvetési korlátok betartásának biztosítása érdekében, kiigazító intézkedéseket tettem az esetleges túlzott kiadások esetén, és beszámoltam a Parlamentnek a megállapított költségvetési célkitűzések megvalósításáról. E sokféle feladat kiváló lehetőségnek bizonyult számomra a költségvetés-irányítási folyamat vezetésekor.

Pénzügyminiszterként 1997-ben alapvető szerepet játszottam a NAO autonómiáját létrehozó törvényjavaslat Parlamentnek történő benyújtásában. Az alkotmány és a törvény felhatalmazza a legfőbb számvevőt valamennyi máltai kormányzati szerv és hivatal, illetve olyan állami hatóságok és testületek elszámolásának ellenőrzésére, amelyek a máltai kormányhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó forrásokat kezelnek, birtokolnak vagy használnak.

A NAO azóta is fejlődik, és kiérdemelte a máltai Parlament elismerését. A parlamenti képviselőként eltöltött számos év során a Közszámla-bizottságnak is tagja voltam, és abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy ennek a nagyra becsült bizottságnak négy és fél évig, vagyis egy egész parlamenti ciklus idején elnöke lehettem.

A NAO éves beszámolójával összhangban ez a bizottság az állami kiadások ár-érték arányát – gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét – ellenőrzi, és általánosságban elszámoltatja a kormányt és köztisztviselőit a közszolgáltatások nyújtása tekintetében. Ahogy az évek során megváltozott a közszolgáltatások modellje, változott a bizottság hatásköre is, és immár a kormányzati szerveken túl a közszolgáltatásokat nyújtó állami gazdálkodó egységeket is ellenőrzi.

Az említett bizottságban való részvételem idején mindvégig számtalan alkalmam volt különféle miniszterek, vezető közszolgálati és állami tisztviselők, továbbá a meghatározott területekkel foglalkozó főbb minisztériumok tanácsadói és konzulensei alapos kikérdezésére.

Mivel alapító tagja voltam a Képviselőház Államháztartási Bizottságának (amely a NAO és a Parlament közötti kapcsolatot megerősítő testület), a bizottság megalakulása idején felkerestem az Egyesült Királyság Nemzeti Számvevőszékének, illetve parlamentje Államháztartási Bizottságának tisztviselőit, akikkel megbeszéléseket tartottam. Mindig is magamévá tettem és szigorúan betartottam a körültekintő államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés, továbbá a jó kormányzás és vállalatirányítás elveit.

A jó vállalatirányítás szempontjából fontosak a struktúrák és az eljárások, a miniszteri felügyelet azonban kritikus fontosságú. Tapasztalatom szerint a miniszteri felügyelet többféle formát is ölthet: informális és formális; illetve stratégiai. Felügyeletet kell gyakorolni a jogszabályok végrehajtása, a költségvetés alkalmazása, a jogszabályok és az alkotmány szigorú betartása, illetve az államháztartás irányítása felett a valamennyi állampolgár számára megteremtendő jobb életminőséget célzó, megfelelőbb szolgáltatásnyújtás érdekében. Bár az állampolgárok bevallottan növekvő elvárásai nagyobb terhet jelentenek a pénzügyi erőforrások szempontjából, mindig is az volt a véleményem, hogy az állampolgárok az ár-érték arányra összpontosítanak, vagyis az államháztartás ellenőrzése egyre elengedhetetlenebb.

Számos miniszteri feladatom mutatott túl a puszta jogalkotási folyamaton, ugyanis gyakran kellett foglalkoznom a jelentős állami és/vagy uniós forrásokból finanszírozott, nagyméretű projektekkel kapcsolatos költségvetés-tervezéssel és döntéshozatallal, illetve a projektek és a források irányításának folyamatos ellenőrzésével. Miniszteri feladataim – főleg a pénzügyi, de a környezeti és a hulladékgazdálkodási szektorban is – állandó, rendszeres kapcsolattartást jelentettek a vezető pénzügyminisztériumi tisztviselőkkel, az utóbbi esetben pedig a (2001 márciusában az EU által Málta számára juttatott elő- és utócsatlakozási alapok kezelésére előírt adminisztratív infrastruktúra részeként létrehozott) Tervezési és Prioritáskoordináló Részleggel is. E részleg célja az európai támogatás tényleges felvételének és kezelésének a kormányzati szervek, hatóságok, ügynökségek és más érdekelt felek közötti eredményes koordináció révén történő biztosítása, különösen a kohéziós politika területén.

Miniszteri éveim alatt elsősorban mindig annak biztosítására összpontosítottam, hogy a rendelkezésre álló költségvetést törvényes és szabályos módon hajtsuk végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szellemében.

Amikor 1998 szeptembere és 2004 májusa között az ellenzék gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó fő szóvivője voltam, továbbra is naprakészen és gyakorlatiasan hajtottam végre kötelezettségeimet, illetve vállaltam a jó pénzügyi kormányzáshoz és felügyelethez kapcsolódó feladataimat. Az uniós csatlakozást megelőző időszakban képviselőként számtalan brüsszeli szemináriumon és konferencián vettem részt, többek között az OLAF egyedi orientációs és tájékoztató megbeszélésein, amelyeken egyebek mellett az EU működésének alaposabb ismertetésére is sor került, és ezek világos képet adtak az EU főbb struktúráinak és mechanizmusainak mindennapi valóságáról.

Ezek az ismeretek feltétlenül nagyon hasznosak lesznek, amennyiben abban a megtiszteltetésben részesítenek, hogy a Számvevőszék tagjává választanak. Hasonló orientációs látogatásokat szerveztek számomra és parlamenti frakcióm néhány tagja számára olyan politikai alapítványok is, mint például a német FES, és ezek tovább bővítették úgy a tágabb elméleti, mint a részletes gyakorlati háttérismereteimet.

A Mid Med Banknál – Málta egyik vezető bankjánál – eltöltött éveim alatt hosszú ideig dolgoztam a Hitelezési Főosztályon, ahol feladataim többek között az alábbiak voltak: a vállalati ügyfelek számláinak és terveinek értékelése, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányokat és az üzleti terveket is; emellett banki eszközeik felhasználásának megfelelő ellenőrzése, biztosítva ugyanakkor, hogy ezeket a jóváhagyási szakaszt megelőzően szabályszerűen alkalmazzák.

A vállalati szektorban, főleg az idegenforgalmi szabadidő-szervezés és szállásadás területén folytatott vezetői tanácsadói tevékenységem – amely részidős parlamenti feladataimmal nem volt összeférhetetlen – során biztosítottam többek között, hogy azok a vállalatok, amelyeknek szabadúszóként tanácsadási szolgáltatást nyújtottam, betartsák a pénzügyi belső ellenőrzés és megfelelés szabályait.

Tíz évig voltam magas szintű HR/adminisztrációs igazgató egy elsősorban exporttal foglalkozó, Máltán piacvezető vállalatnál, ahol kb. hatszáz alkalmazott dolgozott. Vezető banki tisztviselőként szerzett tapasztalataim segítségével megérthettem azokat a kihívásokat is, amelyekkel az ipari vállalkozások napi szinten szembesülnek, különösen a szerkezetátalakítás nehéz időszakaiban.

2.  Melyek voltak a legfontosabb eredményei szakmai pályafutása során?

Hazámban számtalan projektben részt vettem, illetve felügyeltem ilyeneket. Pénzügyminiszteri éveim alatt a legfontosabb személyes eredményként azt könyvelhetem el, hogy kétségkívül az én vezetésemmel sikerült megszerezni a szükséges képviselőházi támogatást a Nemzeti Számvevőszék (NAO) minisztériumtól való függetlenítéséhez. A megfelelő jogszabály segítségével a NAO teljes függetlenséget ért el, és a máltai Parlament Hivatalának részévé vált, feladatait és a legfőbb számvevő feladatait pedig egyértelműen meghatározza az új jogszabály.

Bár napjainkban a legtöbb tagállamban van közszámla-bizottság, mégis igen tanulságos volt számomra, hogy a máltai Parlament e bizottságának alapító tagja lehettem, különösen mivel mi (az alapító tagok) és nagyon sok kormányzati tisztviselő és részleg vett részt abban a kritikus és elengedhetetlen tanulási folyamatban, amelynek köszönhetően a bizottság az évek folyamán kialakította saját arculatát és működési módját Parlamentünk struktúráin belül.

Újabb személyes mérföldkövet jelentett számomra, hogy fenntartható fejlesztési, környezetvédelmi és klímaügyi miniszterként részt vehettem a Környezetvédelmi és Erőforrás-hatóság létrehozásában. Mivel a máltai Környezetvédelmi és Tervezési Hatósághoz tartozó Környezetvédelmi Igazgatóság nem rendelkezett saját szervezettel, pénzügyi háttérrel, sem pedig teljesen önálló és független szabályozási hatáskörrel, büszke vagyok arra, hogy döntő szerepet játszhattam Málta legelső olyan Környezetvédelmi és Erőforrás-hatóságának létrehozásában, amely egyrészt egy teljesen önálló szabályozási megfigyelő szerv, képesítéssel rendelkező és feddhetetlen alkalmazottakkal, akiket többek között a nem kormányzati szervezetek és az ellenzéki párt jelöltek, másrészt pedig amelynek jelenleg Málta uniós, multilaterális és nemzeti kötelezettségeinek teljesítése a fő feladata.

A Wasteserv Malta Ltd (a máltai szigetek hulladékgazdálkodási infrastruktúrájáért felelős, 100%-ig állami tulajdonban lévő vállalat) miniszteri felügyeletem mellett valósított meg több nemzeti és uniós finanszírozású projektet a 2007–2013 közötti programozási időszakban. A 2015 végéig megvalósítandó projektek között volt az észak-máltai mechanikai és biológiai hulladékkezelő üzem, a gozói hulladéktranszfer-telep, illetve egy olyan autoklávüzem megépítése, amely a vágóhídi és gyógyszeripari hulladékok ártalmatlanítására használt jelenlegi hulladékégető kiegészítésére szolgál. E projektek sikeres megvalósítása mellett a vállalat szigorította vagyonkezelési szabályait, és jelentős újbóli márkaépítési tevékenységet is folytatott, amelynek célja cégfilozófiájának olyan módon történő átalakítása volt, hogy az a „hulladékból erőforrás” koncepcióját hirdesse. A váltás nélkül a vállalat nem érhette volna el vezető társadalmi szerepét. A Wasteserv hulladékártalmatlanítással és -újrafeldolgozással foglalkozó, életképes szervezetté való átalakítása a vállalatirányításban is változásokkal járt, továbbá meg kellett határozni a vállalat konkrét stratégiai célkitűzéseit feladatai ellátásának biztosítása érdekében.

A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként 1986–87-ben a lakhatási ügyek is a portfóliómba tartoztak, és jelentős reformokat kellett bevezetnem a szociális lakáshoz jutás területén, amelyek révén első alkalommal kerültek be az egyedülálló szülők és az alacsony jövedelmű csoportok a kedvezményezetti körbe, a méltányosság fokozása érdekében. Olyan jelentős projekteket is felügyeltem, ahol a korábban Máltán állomásozó brit katonai szolgálatok által lakhatási célra használt ingatlanokat szociális lakásokká alakították át a megfelelő, alkalmas vagy alternatív lakásra szoruló családok részére.

3.  Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél vagy a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

Az ilyen tevékenységekkel kapcsolatos szakmai tapasztalatom majdnem három évtizedet ölel fel és a világ számos régiójára kiterjed. Fenntartható fejlesztési, környezetvédelmi és klímaügyi miniszterként rendszeresen és aktívan részt vettem a Környezetvédelmi Tanács formális és informális ülésein egyaránt, úgy a soros elnökségek országaiban, mint Luxembourgban és Brüsszelben.

A Málta uniós csatlakozására vonatkozó tárgyalások során rendszeresen és igen aktív közreműködőként vettem részt a Málta–EU parlamenti vegyes bizottság munkájában a Képviselőház más prominens tagjaival együtt, és így kulcsszerepet játszottunk a máltai Parlament és az Európai Parlament közötti első hivatalos kapcsolatok kialakításában.

Az évek során számos tengerentúli konferencián, szemináriumon és kongresszuson vettem részt miniszteri és kormányzati szinten, sőt még agytrösztök keretében is, illetve különféle tényfeltáró megbízatásaim is voltak. Ezek az alábbiak:

-   részt vettem és elnöki tisztséget is betöltöttem az UNEP MAP különféle földközi-tengeri országokban tartott ülésein, illetve az IMF és a Nemzetközösség pénzügyminiszteri szintű ülésein (USA, Mauritius, Hongkong);

-  hazámat képviseltem a Kereskedelmi Világszervezet Szingapúrban megrendezett első miniszteri szintű ülésén 1996-ban, illetve a WTO 1998-as genfi csúcstalálkozóján, amelyen többek között az USA elnöke is részt vett, továbbá az Öböl-országokban (Abu Dhabi, Dubaj) a zöld növekedésről és a zöld gazdaságról megrendezett szemináriumokon;

-  részt vettem Indiában megtartott fenntarthatósági konferenciákon (2015), amelyeken állam- és kormányfők, illetve a terület kiemelkedő szakértői voltak jelen;

-  részt vettem a COP Lengyelországban és Franciaországban megrendezett magas szintű fórumain, illetve az ezeket megelőző, a COP-ot előkészítő különféle miniszteri szintű megbeszéléseken;

-  elnöke voltam egy COP-ot előkészítő miniszteri munkacsoport egyik szekciója egy részének, továbbá társelnöke a nemzetközösségi kormányfők 2015. évi találkozója éghajlat-politikával foglalkozó különleges végrehajtó szekciójának;

-  véglegesítettem az osztrák és az izraeli kormánnyal kötendő egyetértési megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat az érintett fogadó országokban (2015);

-  a Közel-Keleten tényfeltáró megbízatásokon vettem részt, ahol találkoztam a legfontosabb regionális globális szereplőkkel, és ellátogattam Tel-Avivba, Ammanba és Gázába; az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének bejrúti előadójaként előmozdítottam az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a libanoni Parlament közötti kapcsolatok megerősítését;

-  részt vettem az ENSZ klíma-csúcstalálkozóin, többek között a COP21 aláírási ceremóniáján New Yorkban, illetve különféle WILTON PARK-szemináriumokon az Egyesült Királyságban és Dániában.

Emellett 1980-ban az USA kormányának vendégeként vettem részt az USA rangos nemzetközi látogatói programján, amelynek során a világ minden részéről érkező, hazájukban ismertté vált résztvevőkkel együtt felkerestem Washington DC-t, New Yorkot, Portlandet, San Franciscót és Dallast. A különféle USA-beli intézményekben tett látogatások és a résztvevőkkel, továbbá a szervezőkkel folytatott megbeszélések révén olyan tapasztalatokat szereztem és olyan bevált módszereket sajátítottam el, amelyeket egész szakmai pályafutásom során alkalmazhattam, különösen azokon a későbbi megbeszéléseken, amelyeken az USA kormányának a Külügyminisztériumban és a Pénzügyminisztériumban dolgozó vezető tisztviselőivel vettem részt pénzügyminiszteri éveim idején.

A brit kormány az 1980-as években meghívott az Egyesült Királyságba egy szponzorált látogatásra, amelynek során a külügyi, oktatási, pénzügyi és információs technológiai szektor legfontosabb kormányzati szakértőivel ismerkedhettem meg; e stratégiai ágazatok közül többel magam is foglalkoztam később parlamenti tevékenységeim idején.

Miniszteri küldöttségek vezetőjeként vagy parlamenti delegációk résztvevőjeként különféle vezető kormányzati szervek és a legfontosabb magánszektorbeli szereplők és érdekelt felek – többek között pénzügyi és befektetéstámogatási területen működő – kiemelkedő szakembereivel találkozhattam több kontinensen is, konkrétan az USA-ban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Izraelben, az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, a Kínai Népköztársaságban és az Oroszországi Föderációban, továbbá a szomszédos észak-afrikai országokban tett látogatásaim során.

4.  Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, amennyiben ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll?

Az itt említett mentesítési eljárás esetemben nem alkalmazandó.

5.  Korábbi szakmai pozíciói közül melyekre nevezték ki politikai okokból?

Ahogy részletes önéletrajzomban azt kifejtettem, fenntartható fejlesztési, környezetvédelmi és klímaügyi miniszter, pénzügy- és kereskedelmi miniszter, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára voltam, utóbbi tisztségemben elsősorban a kommunikációs stratégia és a szociális lakáshoz juttatás tartoztak a portfóliómba.

Részidős máltai parlamenti képviselői mandátumomnak köszönhetően – amellyel egyidejűleg a Nemzeti Számvevőszék Államháztartási Bizottságának elnöke, az Államháztartási Bizottság elnöke, továbbá a Környezetvédelmi és Fejlesztési Bizottság és a Külügyi és Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottság tagja is voltam – a többi képviselőhöz hasonlóan továbbra is jogosult voltam a banki munkámból, illetve az általam a vállalati szektorban ezt követően nyújtott tanácsadási szolgáltatásokból, valamint az ipari szektorban meglévő korábbi teljes állásomból származó fő jövedelmemre.

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

Politikai és közigazgatási pályafutásom során számos fontos döntésben vehettem részt:

•  Pénzügy- és kereskedelmi miniszterként megtettem az első lépéseket a megbízásomból készített és általam közzétett jelentésekben javasolt megoldások végrehajtása felé, amelyek a sziget számos nagyvállalatánál állapítottak meg pénzügyi és szervezeti problémát, és e vállalatok reformját a kormány középtávú költségvetési kiigazítási programjának alapvető elemévé tettem, az IMF egyes kérdésekről Máltára vonatkozóan készített 99/72. sz. személyzeti országjelentésében foglaltak szerint. Ugyanebben a jelentésben igazolást nyert a tény, hogy míg az említett vállalatok korábban a kormány összes kiadásának 6,4%-át kitevő állami támogatásban részesültek, 1998-ra sikerült elősegítenem, hogy ezt 4,8%-ra leszorítsuk.

•  Történelmi mérföldkövet jelentett, hogy a WTO tagországait, illetve tagjelölt országait képviselő, több mint 120 kereskedelmi, külügy-, pénzügy- és földművelésügyi miniszterrel együtt vehettem részt 1996 decemberében Szingapúrban a WTO első miniszteri szintű konferenciáján, amely az első konferencia volt a WTO 1995. január 1-jei megalakulása óta. Az engem érintő szingapúri ülések közül aktívan részt vettem úgy a plenáris üléseken, mint különféle multilaterális, plurilaterális és kétoldalú üléseken, amelyek a WTO első két évének munkájával kapcsolatos kérdéseket, továbbá az uruguayi forduló megállapodásainak végrehajtását vizsgálták.

•  A harmadik fontos esemény kétségkívül az, hogy számtalan pénzügyi jogszabály megszületésében volt vezető szerepem a máltai Parlamentben, amelyek között a független NEMZETI SZÁMVEVŐSZÉK létrehozásáról szóló jogszabály is szerepel.

E három fontos eredmény mellett büszke vagyok arra, hogy miniszteri portfólióm megszűnéséig hozzájárulhattam az EU Tanácsának 2017 első felében esedékes máltai elnökségét előkészítő munkához a hozzám tartozó területeken – fenntartható fejlődés, környezetvédelem és éghajlatváltozás –, amely e szakpolitikai területek bonyolultsága miatt rendkívül nehéz, óriási kihívás volt úgy hazámnak, mint személy szerint nekem.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

A Számvevőszék tagjaként feladataimat függetlenül látnám el, vagyis nem kérnék és nem fogadnék el utasítást egyetlen kormánytól vagy más szervtől sem, és tartózkodnék minden olyan lépéstől, amely összeegyeztethetetlen a Számvevőszék intézkedéseivel.

Amellett, hogy ezt a függetlenséget egyértelműen előírja a Szerződés, amely szerint a tagok függetlenségéhez nem férhet kétség, ezeket az alapelveket a Számvevőszék etikai iránymutatásai és a Számvevőszék tagjainak magatartási kódexe, továbbá az eljárási szabályzat és annak végrehajtási rendelkezései is megállapítják. Ugyanilyen fontos, hogy a munkám során levont bármilyen következtetés alapja a tények és a számadatok alapos ellenőrzése kell, hogy legyen. A Számvevőszék tagjaként továbbá szigorúan a hatásköröm kereteim belül járhatok csak el. Ez a más intézményi egységekkel, szervekkel és hatóságokkal való kapcsolattartásra is igaz. A kapcsolattartás csak szakmai kérdésekre szorítkozhat, és szükség esetén más számvevőszéki tisztviselő jelenlétében kerül rá sor. A Számvevőszék tagjainak magatartási kódexét tiszteletben kell tartani, mivel a függetlenséggel kapcsolatban igen részletes rendelkezéseket tartalmaz. Alapjául a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) rendelkezései szolgáltak.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülők, testvérek, bejegyzett partner és gyermekek) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Nem.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

Igen, fenntartások nélkül. Az évek folyamán mindenkor haladéktalanul eleget tettem a máltai miniszterekre és képviselőkre vonatkozó hatályos vagyonnyilatkozatnak és etikai kódexnek, amelyek szerint az ilyen érdekeltségeket, részesedéseket vagy kötelezettségvállalásokat nyilvánosságra kell hozni.

10.  Érintett jelenleg bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

Nem vagyok érintett olyan bírósági eljárásban, amely bármilyen módon összeférhetetlen lenne számvevőszéki tagként ellátandó feladataimmal.

11.  Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónap alatt? Ha igen, kérjük részletezze!

Jelenleg nincs végrehajtói politikai szerepem, azonban 2013 áprilisától a múlt hónapig fenntartható fejlesztési, környezetvédelmi és klímaügyi miniszter voltam, és tisztségemről a számvevőszéki jelöltségemre tekintettel mondtam le.

Bár továbbra is a Képviselőház tagja vagyok, a Számvevőszék tagjává történt jelölésem óta szabadon és egyoldalúan úgy döntöttem, hogy tartózkodom bármilyen politikai tevékenységtől, nyilatkozattól vagy kommentártól úgy a Házon belül, mint a nyomtatott vagy a szociális médiában, ahová véleményformálóként rendszeresen írtam.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon minden választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Máris lemondtam miniszteri tisztségemről. Készen állok arra, hogy haladéktalanul lemondjak a máltai Parlament Képviselőházában elfoglalt helyemről, amennyiben kineveznek a Számvevőszék tagjává. A máltai kormánypárton belül semmilyen szerepem és feladatom nem volt.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

Minden komoly szabálytalanság/csalás/megvesztegetés esetén egyformán járnék el, tekintet nélkül arra, hogy az eset hazámat érinti vagy egy másik uniós tagállamot. Mivel a Számvevőszék tagjaként elsősorban a Számvevőszék felé és az intézmény feladatai tekintetében vagyok felelős, biztosítanám azt is, hogy a Számvevőszék teljes körű vizsgálatot folytat a szabálytalanság/jogszerűtlenség mértékére vonatkozó információk összegyűjtése céljából, ugyanakkor törekszik az érintettek kilétének azonosítására. A Számvevőszék tagjaival konzultálva és az eredmények ellenőrzését követően az ügyet ezt követően haladéktalanul az OLAF elé kell utalni. Szükség esetén a Számvevőszék elnökével is megbeszélést folytatok. Az Európai Számvevőszék tagjaként feladataim megfelelő függetlenség, pártatlanság, feddhetetlenség, elvárható gondosság és szigorú ellenőrzés mellett történő ellátása elengedhetetlen, bármely másik tagállamot érintse is az adott ügy. Ennek hiányában nem csupán a Számvevőszéket hoznám súlyos helyzetbe és nem csupán saját tisztségemet veszélyeztetném, hanem éppen a források szabálytalan elosztását és az erkölcsi kockázat kialakulását segíteném elő ahelyett, hogy ezek orvoslására törekednék. Mivel mindig is a proaktív megközelítés híve voltam az évek során minden általam folytatott tevékenység területén, úgy vélem, hogy emellett jól átgondolt, általános, rendszerszintű megelőzési intézkedésekre van szükség a Számvevőszék hatékonyságának a növelése érdekében, ugyanakkor az ilyen jelentős szabálytalanságok előfordulási lehetőségeit csökkenteni és minimalizálni kell.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői a közszolgálatban? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői három szemponton kell, hogy alapuljanak: az eredményességen, a gazdaságosságon és a hatékonyságon.

A teljesítmény-ellenőrzés célja ezért bármely szerv működésének a szabályokkal összhangban történő elemzése, illetve a programok által elért eredmények meghatározása, elégtelen belső ellenőrzés esetén pedig, vagy amennyiben csalárd gyakorlat miatt intézkedésre van szükség, a fejlesztésre vonatkozó ajánlás kell, hogy legyen. A Számvevőszék az évek során felhalmozott tudásnak és tapasztalatnak köszönhetően különösen alkalmas a fent leírt teljesítmény-ellenőrzések elvégzésére, és ezek az ellenőrzések segíthetnek az uniós programok végrehajtásáért felelős szervek teljesítményének és hatékonyságának javításában. A teljesítmény-ellenőrzések lényegében az ár-érték ellenőrzést, illetve a működési ellenőrzést kell, hogy jelentsék, ugyanakkor strukturált jelentéstételi eljárás útján információt kell nyújtaniuk a vezetőség számára a megfelelő vagy nem megfelelő irányítási intézkedésekről. Ez már önmagában lehetőséget teremt a szükséges javításokra annak meghatározását követően, hogy a nem megfelelő irányítási intézkedések milyen hatással voltak a szolgáltatásnyújtásra. A közszférában, illetve intézményi szinten elvégzett teljesítmény-ellenőrzések a hatóságok számára lehetőséget biztosítanak annak nyilvános igazolására, hogy eleget tettek a forrásokkal való elszámoltathatóság tekintetében fennálló feladataiknak. A teljesítmény-ellenőrzés a hagyományos ellenőrzéshez képest – a stratégiákra, eljárásokra és a struktúrára vonatkozó fejlesztési ajánlások útján – olyan alternatív megoldások meghatározásában segít, amelyek révén mérsékelhető a veszteség és a hatékonyság hiánya. Emellett hozzájárul ahhoz, hogy kritikusan szemlélhessük a jogszabályi előírásoknak, stratégiáknak, célkitűzéseknek és eljárásoknak való megfelelést. A teljesítmény-ellenőrzések továbbá a jövőbeli finanszírozással és prioritásokkal kapcsolatos döntések alapjául is szolgálhatnak. A teljesítmény-ellenőrzések tekintetében egyértelmű iránymutatásokra van szükség.

Fontos fejlemény volt a számvevőszéki állapotfelmérések közzététele. Az állapotfelmérések nem csupán a kockázat értékelésében segítenek, hanem átfogó felülvizsgálatot jelentenek az egyes szervek tekintetében, amikor a programok eredményeit a megfelelőségtől is függővé teszik. Korábban már hangsúlyoztam az erőforrás-gazdálkodás és a polgárok számára történő minőségi szolgáltatásnyújtás közötti erőteljes kapcsolat fontosságát. E kapcsolat eredményességét azonban csupán akkor lehet meghatározni, ha az egyes szervek által adott információk teljesek és relevánsak. Célunk a közszolgáltatás javítása. Ezt úgy érjük el, hogy az általunk felvetett problémák megoldását célzó egyedi intézkedésekre teszünk javaslatot, ugyanakkor pedig értékes információkkal látjuk el a nyilvánosságot, a programok irányítóit és a megválasztott tisztviselőket.

A miniszterként és ellenzéki szóvivőként az évek során szerzett tapasztalataim mellett jól ismerem a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (IFAC) és az Akkreditált Közpénzügyi és Számviteli Intézet (CIPFA) által közzétett, „Jó kormányzás a közszférában” című dokumentumot. A hatékonyságot és az eredményességet megfelelően kell kalibrálni. Az előzőnek a jelenlegi műveletek és irányítási döntések költséghatékonyságát kell biztosítania, az eredményesség viszont azt jelenti, hogy a teljes költség- és irányítási rendszer sikerének a mértékét kell értékelni, különösen a tervezett eredmények megvalósítása tükrében. Ehhez a megfelelő irányítási struktúrák mellett a legmagasabb színvonalú kapacitásépítésre is szükség van, a megfelelő és szakszerű stratégiai tervezés alapján egyértelműen meghatározott célkitűzések és feladatok mellett. Megfelelő működő belső ellenőrzés, szakszerű kockázatértékelés és eredményes belső ellenőrzési rendszer hiányában csak részleges siker tervezhető, illetve érhető el.

A pénzügyi beszámolásnak pénzügyi volatilitással és sebezhetőséggel jellemezhető korunkban nem csupán a pontosságot, hanem a határidőt is tiszteletben kell tartania, hogy szükségtelen késedelem nélkül eljuthasson a külső érdekelt felekhez.

Bár kedvező és igen ösztönző a tény, hogy egyre erősebb hangsúly kerül a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó, teljesítmény-ellenőrzések útján történő beszámolásra – elsősorban az Európai Parlament, továbbá a Számvevőszék és a Bizottság határozott nyomására –, ezt a folyamatot tovább kell gyorsítani és fokozni, hogy a döntéshozatali folyamat valamennyi önkényes elemét és az esetleges összeférhetetlenségeket ki lehessen küszöbölni, az átláthatóság további növelése és az ellenőrzések további megerősítése mellett.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

Véleményem szerint statikus, egydimenziós modell helyett ennek egy folyamatosan alakuló eljárás keretében kell megvalósulnia, amely figyelembe veszi az esetleges új kihívásokat, veszélyeket és lehetőségeket. Az optimális forgatókönyv – az adott helyzetre való reagálás helyett – az lenne, hogy a Számvevőszék mindig egy lépéssel előrébb járjon, és kreatív és innovatív módon törekedjen e folyamat javítására, saját dinamikájának megerősítése mellett. Ha a párbeszéd nem folyamatos és rendszeres, akkor hamis biztonságérzetbe ringathatjuk magunkat, ami már önmagában is megnehezíti a Parlament állandóan változó szükségleteinek nagyon is fontos, alapos és folyamatos megismerését. A Számvevőszék 2016. január 1-jei hatállyal végrehajtott, az intézmény feladatorientált szervezetté történő átalakítását célzó belső reformja az alábbi alapelveket kívánja érvényre juttatni:

a)  Gyors és rugalmas reagálás a gyorsan változó környezetre;

b)  Erőforrások rugalmas átirányítása az elsőbbséget élvező ellenőrzési feladatokra;

c)  Időszerű kiadványok készítése és szerepének és tevékenységeinek jobb kommunikációja.

A Számvevőszék tagjaként feladatom biztosítani, hogy a Számvevőszék a nyílt párbeszéd és együttműködés szellemében nyújtja be megállapításait a Parlament részére. Az ellenőrzési módszerek, eredmények, vélemények és becslések benyújtása elő kell, hogy segítse a Parlament számára költségvetési feladatainak eredményesebb és határidőn belül történő végrehajtását, folyamatosan bővítve és finomítva az EU szabályozási keretét. Az, hogy a Parlament a Számvevőszék megállapításait egyre fontosabbnak tekinti, mindenképpen fokozza és erősíti a jövőbeli eszmecseréket és – az EU kulcsfontosságú intézményeiként – egymás feladatainak nagyobb megbecsülését. E törekvések sikere csak akkor mérhető, ha a Parlament jogalkotási munkája ténylegesen tükrözi a Számvevőszék fő következtetéseit és ajánlásait, a Számvevőszék európai parlamenti szakbizottságokhoz benyújtott különjelentéseinek a szintjén is. Bár két egyenrangú intézmény kapcsolatáról van szó, a Parlament megfelelőbb támogatására kell összpontosítani. Ezeket a törekvéseket nem pusztán érezhetővé, hanem láthatóvá is kell tenni olyan módon, hogy azokról a külső érdekelt felek is helytálló véleményt formálhassanak.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

A teljesítmény-ellenőrzés akkor tekinthető relevánsnak és érvényesnek, ha átfogó, objektív és független. Mint azt már kifejtettem, ennek során értékelni kell, hogy az egyes szervek a három fent említett elvvel összhangban működnek-e. A teljesítmény-ellenőrzés során az eredményeket is értékelni kell, és adott esetben meg kell határozni a hiányosságokat és a kockázatokat. Elsősorban természetesen arra kell összpontosítani, hogy a szakpolitikákat és a programokat a tervek szerint valósítsák meg. A számvevőszéki tagoknak döntéseik során ezt mindenkor szem előtt kell tartaniuk. Minden valószínűség szerint nincs két egyforma eset, így a döntés kulcsfontosságú a releváns és objektív teljesítmény-ellenőrzések végrehajtása során.

A Számvevőszék megfelelő döntései eredményeként az irányítási rendszerek és a belső eljárások módosítására irányuló ajánlások is készülhetnek. Ez a teljesítmény fontos eleme, és ezt az érintett szervek részéről nyomon kell követni. A Számvevőszék tagjaként természetesen a Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési kézikönyvét használnám. A Közszámla-bizottság tagjaként szerzett tapasztalataimnak köszönhetően alaposan megismertem a máltai NAO igen eredményes teljesítmény-ellenőrzéseinek módszereit. Ismerem továbbá a teljesítmény-ellenőrzések elveit meghatározó ISSAI 3100 útmutatókat, illetve azt, hogy ezek alapján milyen előnyök érhetők el.

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

A lényeg a folyamatos és nagyfokú interakció. A lehető legtöbb alkalmat meg kell teremteni a kibővített két- és többoldalú együttműködésre, hogy a Szerződésben foglaltak – „A tagállamokban az ellenőrzést a nemzeti ellenőrző szervekkel [...] kapcsolatot tartva kell elvégezni.” – szelleme és tartalma megfelelően érvényesüljön. Az eljárás nem lehet egyirányú, mivel véleményem szerint a Parlament konstruktív visszajelzése is mércéje lehet egy ilyen kibővített együttműködés eredményességének és eredményorientálásának. Másrészt a Számvevőszék és a nemzeti számvevőszékek közötti együttműködés további fokozásra szorul. A legfőbb ellenőrzési intézmények független szervezetként együttműködést kellene, hogy folytassanak úgy a Számvevőszékkel, mint az Európai Bizottsággal, szem előtt tartva ugyanakkor a Szerződés 187. cikkének (3) bekezdését, amely szerint az intézmények függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek. Ez azért fontos, mert a legfőbb ellenőrzési intézmények (mind a nemzeti, mind a nemzetközi intézmények) teljesen függetlenek kell, hogy legyenek más hatóságoktól és ilyennek is kell látszaniuk, hogy igazolják: bármilyen nem helyénvaló befolyás nélkül el tudják látni ellenőrzési feladataikat. Ennek ellenére az együttműködés nagyon is hasznos, és hozzáadott értéket biztosít az érintett szervezetek számára, mivel az érintettek tanulhatnak egymástól, és bepillantást nyerhetnek egymás tevékenységeinek alakulásába.

Tudatában annak, hogy az EU Kapcsolattartó Bizottsága – az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeinek hálózata – korai előrejelző rendszert hozott létre a Kapcsolattartó Bizottság eredményes és hatékony működésének támogatása céljából, amely a legfőbb ellenőrző intézményi tagok számára azért előnyös, mert képes korai szakaszban azonosítani a folyamatokat és lehetővé teszi az azokra kellő időben történő reagálást, úgy vélem, hogy a Számvevőszék és az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei számára megfelelő és hatékony módszert jelent az EU pénzgazdálkodása számukra fontos fejleményeinek és változásainak ellenőrzése, ideértve az EP CONT bizottsága által hozott releváns döntések ellenőrzését is.

Véleményem szerint a Számvevőszék, az uniós tagállamok és az EP CONT bizottsága közötti további együttműködés bővíthető, amennyiben a három fél képviselői rendszeresen, mondjuk évente két vagy három alkalommal közösen üléseznek a közös érdeket jelentő folyamatok megvitatása céljából, hogy hozzájárulhassanak az uniós költségvetés ellenőrzése folyamatos javításának biztosításához. Egy ilyen együttműködés belső rugalmassága lehetővé kell, hogy tegye újabb fontos ügyek megvitatását, különösen mivel a pénzügyi helyzet a kialakulóban lévő megatrendeknek köszönhetően úgy az EU-ban, mint globális szinten folyamatosan változik. A Számvevőszék egyik tagjának intézményi kapcsolattartóként való kijelölése tovább erősítheti és elősegítheti ezt a fajta együttműködést, mivel egy már meglévő intézményi struktúrába illeszkedne.

18.  Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

Úgy vélem, hogy a Számvevőszék tagjaként azt kell elősegítenem, ami nézetem szerint a Számvevőszék fő célkitűzése: annak biztosítása, hogy a nemzeti beszámolási rendszerek megfelelően működnek, és rámutatni a nemzeti beszámolási rendszerekben jelentkező hiányosságok kiszűrésével kapcsolatos kockázatokra és mulasztásokra. Rendkívül fontos, hogy ehhez az Európai Parlament felé megvalósuló folyamatos információáramlás és a Parlamentnek benyújtott ajánlások társuljanak a fent említett helyzetek kezelése és megoldása tekintetében. A Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közötti ülések gyakoriságának növelése szintén fontos kritérium véleményem szerint. Mindennek határozottan tükröződnie kell a Számvevőszék éves jelentésében, amely a parlamenti viták számára határozott alapul kell, hogy szolgáljon. Komolyabb erőfeszítések szükségesek annak biztosítására, hogy a tagállami adatok pontosságát, illetve a Bizottság által végzett ellenőrzéseket a Számvevőszék megerősítse a belső hiányosságok hangsúlyosabb kiemelésével. Továbbra is a Bizottság feladata a tagállamokkal való kapcsolattartás és szorosabb együttműködés további bővítése annak érdekében, hogy a tagállamok teljes körű és kellő időben történő tájékoztatást tudjanak adni kormányzásukról, belső kontrolljukról, belső ellenőrzési rendszereikről és pénzgazdálkodásukról.

Csak a rendszer ilyen jellegű további megerősítése révén lehet még inkább megbizonyosodni arról, hogy a Bizottság a lehető legalkalmasabb intézmény a tagállami rendszerek annak megállapítása céljából történő értékelésére, hogy azok megfelelő mértékben képesek az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának előmozdítására. Nem pusztán adattömegre van szükség. Ami igazán fontos és elengedhetetlen, az az adatok lehető legnagyobb mértékű hasznosítása. A Számvevőszék által közölt becsült hibaarány javulása nem teremthet hamis biztonságérzetet. Ellenkezőleg: az ilyen hibák alapvető okainak évről évre történő kiigazítását konzisztensen és határozottan kell elvégezni. Ezzel a kérdéssel a Számvevőszék egyedül nem tud megbirkózni, különösen azért nem, mert mindez végső soron arról a jövőbeli szerepről szól, amelyet a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a tagállamokkal és a nemzeti legfőbb ellenőrző intézményekkel fenntartott kapcsolatokban be kell töltenie.

Egyéb kérdések

19.  Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Felülvizsgálnám jelöltségemet, teljes mértékben figyelembe véve a bizottsági tanácskozásokat és a bizottság által az ajánlásához fűzött indokolást.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Számvevőszék tagjainak részleges megújítása – máltai jelölt

Hivatkozások

08699/2016 – C8-0185/2016 – 2016/0806(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

17.5.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

25.5.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Igor Šoltes

25.5.2016

 

 

 

Az elfogadás dátuma

5.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

11

9

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Dan Nica, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brian Hayes, Karin Kadenbach, Julia Pitera, Miroslav Poche, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Anne Sander, Alfred Sant

Benyújtás dátuma

8.9.2016

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat