Eljárás : 2016/0184(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0280/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0280/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 04/10/2016 - 7.1
CRE 04/10/2016 - 7.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0363

AJÁNLÁS     ***
PDF 371kWORD 54k
3.10.2016
PE 585.745v02-00 A8-0280/2016

az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(12256/2016 – C8-0401/2016 – 2016/0184(NLE))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Giovanni La Via

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 RÖVID INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(12256/2016 – C8-0401/2016 – 2016/0184(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12256/2016),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikke (1) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0401/2016),

–  tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye részes feleinek 21. konferenciáján (COP 21), 2015 decemberében, Párizsban, Franciaországban elfogadott Párizsi Megállapodásra,

–  tekintettel „A Párizsi Megállapodást követő időszak: a Párizsi Megállapodás hatásainak vizsgálata, amely az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot kíséri (COM(2016)0110)” című bizottsági közleményre,

–  tekintettel az Európai Tanács 2014. október 23-i és 24-i következtetéseire,

–  tekintettel arra, hogy Lettország és az Európai Bizottság 2015. március 6-án benyújtotta az EU és tagállamai tervezett nemzeti hozzájárulásait az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményéhez,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 99. cikke (2) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ajánlására (A8-0280/2016),

1.  egyetért a Párizsi Megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének.


RÖVID INDOKOLÁS

az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről

Háttér-információk

A Párizsi Megállapodás történelmi jelentőségű mérföldkövet jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a multilateralizmust illetően. Ambiciózus, kiegyensúlyozott, méltányos eszköz, amely jogilag kötelező erővel bír a felekre nézve. A megállapodás elfogadása, valamint az, hogy a COP 21 végéig összesen 187 részes fél jelentette be tervezett nemzeti hozzájárulását, fordulópontot jelent egy átfogó és közös, globális szintű fellépés irányába, a megállapodás végrehajtása pedig véglegesen és visszafordíthatatlanul felgyorsítja majd az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes és éghajlati szempontból semleges globális gazdaságra való áttérést. E globális fellépés célja a világ helyes útra való terelése a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerülése érdekében. A megállapodás elismeri, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mielőbbi globális tetőzését el kell érni, az éghajlat-semlegességet pedig az évszázad második felére kell megvalósítani. A Párizsi Megállapodás a következő lényeges jellemzőkkel rendelkezik:

– Azt a hosszú távú célt tűzte ki, hogy megfelelő pályát jelöljenek ki a világ számára ahhoz, hogy a globális felmelegedést az iparosodást megelőző szinthez viszonyítva jóval 2 Celsius-fok alatt korlátozzák, és folytassák azokat az erőfeszítéseket, amelyek a hőmérsékletemelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására irányulnak; Az elérni kívánt 1,5 Celsius-fokos célt azért fogadták el, hogy ösztönözzék a nagyobb ambíciót, és hangsúlyozzák a leghátrányosabb helyzetű országok aggályait, amelyek már jelenleg is érzékelik az éghajlatváltozás hatásait.

– Egyértelműen jelzi minden érdekelt fél, a befektetők, vállalkozások, civil társadalom és politikai döntéshozó felé, hogy a tiszta energiára történő globális áttérés immár visszafordíthatatlan folyamat, és az erőforrások terén ki kell váltani a fosszilis tüzelőanyagokat; Az összes kibocsátás mintegy 98%-ára kiterjedő 189 nemzeti éghajlati terv elfogadásával az éghajlatváltozás leküzdése mostanra valóban globális erőfeszítéssé vált. A Párizsi Megállapodásnak köszönhetően már nem csupán néhány szereplő, hanem mindenki által végrehajtandó fellépés felé haladunk.

– A megállapodás dinamikus mechanizmust biztosít a helyzet felméréshez, és a kitűzött cél fokozatos növeléséhez. 2023-tól kezdve a felek ötévente összeülnek egy „globális helyzetfelmérés” keretében, hogy mérlegeljék a kibocsátáscsökkentés terén elért előrehaladást, az alkalmazkodást, valamint a megállapodás hosszú távú céljai érdekében biztosított és kapott támogatást.

– A felekre jogilag kötelező erejű kötelezettség vonatkozik, hogy folytassák a belső mérséklési intézkedéseket hozzájárulásuk célkitűzéseinek elérése érdekében.

– A megállapodás megerősített átláthatósági és elszámoltathatósági keretet hoz létre, melynek értelmében többek között minden fél kétévente benyújtja az üvegházhatást okozó gázok jegyzékét és az előrehaladásuk nyomon követéséhez szükséges információkat, műszaki szakértői felülvizsgálatra és a felek előrehaladásának elősegítő jellegű, többoldalú mérlegelésére kerül sor, továbbá a végrehajtás megkönnyítésére és a megfelelés elősegítésére szolgáló mechanizmust alakítanak ki.

– A megállapodás markáns szolidaritási csomagot biztosít, amely megfelelő rendelkezéseket tartalmaz az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról, valamint az alkalmazkodással, illetve az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaiból eredő veszteségekkel és károkkal kapcsolatos szükségletek kezeléséről. Az egyedi és kollektív alkalmazkodási intézkedések elősegítése érdekében a párizsi megállapodás első ízben határozza meg globális célkitűzésként a kapacitás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség erősítését, valamint az éghajlati sérülékenység csökkentését. Nemzetközi szinten ösztönzi a felek közötti fokozott együttműködést az alkalmazkodással kapcsolatos tudományos ismeretek, valamint a gyakorlatokra és szakpolitikákra vonatkozó információk megosztása céljából.

Az előadó álláspontja

Az előadó üdvözli a Párizsi Megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslattervezetet, és úgy véli, hogy a javaslattervezet a párizsi megállapodás EU és tagállamai általi megkötéséhez biztosítja a szükséges alapot. Az EU és tagállamai kifejezték azon szándékukat, hogy a Párizsi Megállapodás keretében együttesen lépjenek fel, amint azt a Párizsi Megállapodás 4. cikkének (18) bekezdése is tükrözi. Az Unió és tagállamai tehát közösen felelősek azért, hogy az általuk teljesíteni kívánt, egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kidolgozzák, bejelentsék és fenntartsák, valamint hogy nemzeti mérséklési intézkedéseket vezessenek be. Első lépésként a Bizottság és a Tanács az Európai Unió és mind a 28 tagállam nevében aláírta a megállapodást a 2016. április 22-én tartott ünnepélyes magas szintű aláírási ceremónia során New Yorkban.

A Párizsi Megállapodás 30 nappal az után lép hatályba, hogy legkevesebb 55, együttesen legalább az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 55%-áért felelős részes fél az ENSZ-nél letétbe helyezte a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratait. 2016. június 29-ig 178 állam írta alá a Párizsi Megállapodást, és 19, együttesen a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 0,18%-áért felelős állam helyezte letétbe a megerősítési okiratait. A nemzetközi lendület egyre fokozódik, hogy a Párizsi Megállapodás 2016-ban hatályba léphessen. Ezt példázza a G7-ek 2016. május 26–27-én a japán Ise-Shimában tartott csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozata, amely felhív minden részes felet, hogy törekedjen arra, hogy a Párizsi Megállapodás 2016-ban hatályba léphessen.

Az előadó szerint elképzelhetetlen, hogy a Párizsi Megállapodás az EU aláírása nélkül lépjen hatályba, figyelembe véve az EU vezető szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, szerepvállalását a Kiotói Jegyzőkönyvben, valamint egy későbbi egyetemes szerződésre irányuló folyamatos törekvéseit. Ezért sürgeti a Tanácsot és az egyes tagállamokat, hogy legkésőbb 2016 végéig tegyék meg a kellő lépéseket az uniós és nemzeti megerősítési folyamat befejezése érdekében.

Az EU és tagállamai a jelentős gazdaságok közül elsőként nyújtották be a tervezett nemzeti hozzájárulásukat 2015. március 6-án, amely tükrözi az Európa Tanács 2014 októberi ülésén elfogadott 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet. AZ EU azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2030-ra legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az Unión belül. Azóta az EU és tagállamai elkötelezték magukat e cél elérése érdekében, amely a 2020–2030 közötti időszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket foglalja magában. Az előadó ezért úgy véli, hogy az uniós megerősítési folyamatot függetleníteni kell a jelenlegi és jövőbeni jogalkotási aktusoktól az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40%-os csökkentésére irányuló célkitűzés megvalósítása érdekében.

Következtetés

Az előadó úgy véli, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás megkötéséről szóló, a megerősítésről rendelkező határozat erős jelzést közvetít, valamint hangsúlyozza az EU és tagállamai vezető szerepét, illetve az éghajlatváltozás nemzetközi szinten való kezelésére tett folyamatos erőfeszítéseiket. Ezenfelül a Párizsi Megállapodás végrehajtása jelentősen hozzá fog járulni az éghajlatváltozás leküzdésére irányuló globális erőfeszítésekhez. Mindezek fényében az előadó a Párizsi Megállapodás hivatalos hatálybalépését az Európai Unió egyik legfontosabb prioritásának tekinti. Ezért felszólítja a Tanácsot, hogy mihamarabb tegye meg a szükséges lépéseket a Párizsi Megállapodás megerősítésével kapcsolatos álláspontja, valamint a tagállamokban zajló, párhuzamos nemzeti megerősítési folyamatok véglegesítése érdekében azért, hogy 2016 végéig befejezze az uniós megerősítési folyamatot és letétbe helyezze az ENSZ-nél a megerősítési okiratokat.

A fent kifejtettekre tekintettel az előadó javaslata szerint az illetékes bizottságnak és az Európai Parlamentnek indokolatlan késedelem nélkül jóvá kell hagynia a tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslattervezetet.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Tanács határozata az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről

Hivatkozások

12256/2016 – C8-0401/2016 – COM(2016)03952016/0184(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

30.9.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

 

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Giovanni La Via

15.6.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

1.9.2016

 

 

 

Az elfogadás dátuma

3.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

54

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Jørn Dohrmann, Stefan Eck, Eleonora Evi, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, György Hölvényi, Jean-François Jalkh, Karin Kadenbach, Giovanni La Via, Norbert Lins, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Frédérique Ries, Annie Schreijer-Pierik, Estefanía Torres Martínez, Nils Torvalds, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Mark Demesmaeker, Linnéa Engström, Fredrick Federley, Eleonora Forenza, Elena Gentile, Esther Herranz García, Jan Huitema, Merja Kyllönen, Joëlle Mélin, Sirpa Pietikäinen, Gabriele Preuß, Christel Schaldemose, Jasenko Selimovic, Bart Staes, Tom Vandenkendelaere

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Tiziana Beghin, José Bové, Jude Kirton-Darling, Olle Ludvigsson, Igor Šoltes

Benyújtás dátuma

3.10.2016

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat